BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA 3.Intelligencia és kreativitás

INTELLIGENCIA

• általában egy személy általános értelmi és megértési képességét értjük alatta

• Wechsler: „Az egyén összegzett, globális képessége arra, hogy célszerűen cselekedjék, racionálisan gondolkodjon, és hogy környezetében hatékonyan működjön.”

• célszerű cselekvés, a környezetben való hatékony működés, helyes döntés, racionális következtetés, szabályszerűségek felismerése stb.

Az intelligencia vizsgálata• Binet-Simon teszt, 1905:

Alfred Binet & Théophile Simonegyre növekvő nehézségű elemekből álló teszt a mentális képességek egyenletesen nőnek az életkorral → minél több kérdésre tud válaszolni a gyerek, annál magasabb a mentális kora (MK)

• Stanford-Binet intelligenciaskála, 1916:Lewis Termantöbb ezer gyerekkel felvéve meghatározta az életkori normákatMK: az egyes életkori szinteken hány feladatot old meg sikeresen

Az intelligencia vizsgálata• Wechsler-intelligenciaskála, 1939:

Davis Wechsler → Wechsler Adult Intelligence Scalemagyar nyelven: Magyar Wechsler Intelligencia (MAWI)verbális és performációs skálára oszlik

Az intelligencia vizsgálata

• intelligenciahányados (IQ):

William Stern

IQ= mentális kor / életkor x 100

• standardéletkor-értékek:

a standardizált csoport személyeinek hány százaléka

helyezkedik el egy adott érték felett, illetve alatt

Az IQ eloszlása

Az intelligencia természete

Faktoranalitikus megközelítés:

Charles Spearman, 1904:• g – általános intelligenciafaktor

s – speciális intelligenciafaktor• egy személy matematikai teljesítménye az általános

intelligenciájának és a matematikai képességeinek együttes eredménye

Louis Thurstone, 1938:• elsődleges mentális képességek:

verbális megértés, beszédfolyékonyság, számolás, téri képességek, emlékezet, észlelései sebesség, következtetés

Az intelligencia természete

Többszörös intelligenciaelmélet: Howards Gardner

1. Nyelvi a standard intelligencia

2. Logikai-matematikai tesztek ezeket mérik

3. Téri

4. Zenei

5. Testi-kinesztéziás

6. Személyes: személyen belüli (intraperszonális)személyközi (interperszonális)

Nemek közti különbségek• Férfiak és nők körülbelül egyformán teljesítenek az

intelligencia tesztekben• Speciális képességeket mérő tesztek mutatnak

különbségeket:• Nők átlagban jobbak a verbális képességeket mérő

tesztekben• Férfiak átlagban jobb eredményt mutatnak a

matematikai gondolkodás és a vizuális-téri képességek mérésekor

• Ezek a kognitív képességekben kimutatott különbségek lassan eltűnőben vannak (kivétel vizuális-téri képességek) → a korábbi különbségek a tanításban és a társadalmi elvárásokban rejtőző különbségeket tükrözték!

Genetikai és környezeti tényezők• Egypetéjű ikrek

együtt nevelt r= 0,86

külön nevelt r= 0,72• Kétpetéjű ikrek

együtt nevelt r= 0,60• Testvérek

együtt nevelt r= 0,47

külön nevelt r= 0,24• Szülő/gyermek r= 0,40• Nevelőszülő/gyermek r= 0,31

Genetikai és környezeti tényezők

A fejlődő gyermek értelmi képességeit befolyásolja:• táplálkozás: a fogyasztott élelmiszerek minősége és

mennyisége• általános egészségi állapot• a gyermeket esetlegesen érő vegyi anyagok• a gyermeket érő ingerek mennyisége és milyensége• a család légköre• a környezet miként viszonyul a gyermek

teljesítményeihez, milyen visszajelzéseket ad ezekről

KREATIVITÁS

Alkotóképességet jelent: újat alkotni, felfedezni, ami• az egyén számára új• a társadalom számára kívánatos és értékes

Kutatásának kezdetei:• Guilford, 1950 → divergens gondolkodás• „Szputnyik sokk”, 1957 → fontossá válik a tehetséges

kutatók, alkotók kiválogatása

A gondolkodás két típusa• konvergens gondolkodás: pontosan meghatározható és

jól körülírható probléma, amelyre egy lehetséges és egyben jó megoldás létezik, a gondolkodási tevékenység ennek megtalálására irányul

• divergens gondolkodás: olyan folyamat, amely olyan problémára keresi a legjobb megoldást, amire nem is biztos, hogy van jó megoldás, illetve nem biztos, hogy csak egy jó megoldás létezik.

Mi kell ahhoz, hogy kreatívak legyünk?

• Csíkszentmihályi:a kreativitás részben problémamegoldást, részben problématalálást jelent

• szükségesek alapismeretek az adott témában• erős motiváció, kíváncsiság• intelligencia?• a kreatív produktumban sokszor benne van a humor,

fantázia, képi gazdagság, a határok áttörése, amit nem lehet tanítani, de a kreativitást erősen befolyásolja a várt következmény (pl. elismerés) és a környezet hozzáállása!

A kreativitás mérése

• „Szokatlan használat”(Hányféleképpen lehet használni

egy …?)

• „Körök”(Mivé alakítható?)

• Kreatív szabadidő tevékenység kérdőív

• GIFT (Group Inventory for Finding Creative Talent)

Körök teszt

A kreatív produktum

• kifejező kreativitás: a spontán kifejezés bármely formája

(kisgyerekek rajzai)

• produktív kreativitás: a hangsúly a képességen van (nagyobb

gyerekek rajzai)

• feltaláló (inventív) kreativitás: a meglevő dolgok újszerű

felhasználása

• újító (innovatív) kreativitás: meglévő elvek, elképzelések

tökéletesítése

• teremtő kreativitás: teljesen új elv vagy feltevés (pl. Freud

elmélete)

Mi jellemzi a kreatív embereket?

1. problémaérzékenység

2. ötletgazdagság (fluencia): mennyire sok választ ad a

feladatra, mennyire termékeny adott idő alatt?

3. hajlékonyság (flexibilitás): hány különböző szempontot

használ a személy a feladatmegoldásban?

4. eredetiség (originalitás): mennyire ritka az adott válasz,

sok ember válasza között milyen arányban fordul elő?

A kreatív személyiség jellemzői• mentális egészség, intellektuális hatékonyság• függetlenség a gondolkodásban, vélekedésben • gyors, rugalmas reagálás az új helyzetekre• önmegvalósítás szándéka, önkifejezés motívuma• kitartás a feladatmegoldásban• nyitottság az új elképzelésekre• a környezet tökéletesítésére, konstrukív megváltoztatására

való törekvés• pozitív énkép, magabiztosság• nonkonformitás, lázadás, tiltakozás a korlátozások,

kötöttségek, szabályok ellen

A kreatív gyermek

• kíváncsiság

• kérdezősködés

• függetlenség

• kitartás

• humorérzék

• türelmetlenség

• érzékenység

• magas energiaszint

• széles érdeklődési kör

• eredetiség, élénk fantázia

Kreativitás és környezet

A kreatív folyamat négy szakasza (Wallas)

(tkp. a problémamegoldás szakaszai)

1. előkészítés: ráeszmélünk a probléma létezésére

összegyűjtjük az információkat

2. lappangás (inkubáció): félretesszük a problémát

3. megvilágosodás: (látszólag) váratlan belátás

„aha”-élmény

4. igazolás: ellenőrzés

Ön mit tenne ebben a helyzetben?