beszÁmolÓ az elŐzŐ kÖzmeghallgatÁs Óta eltelt · „ rend a lelke mindennek” - ismerjük e...
TRANSCRIPT
1
BESZÁMOLÓ AZ ELŐZŐ
KÖZMEGHALLGATÁS ÓTA ELTELT
IDŐSZAKRÓL
Törökbálint, 2015. november
Elek Sándor
polgármester
2
Tartalomjegyzék
Bevezetés ................................................................................................................................... 4
1. A Város fejlődését meghatározó alapdokumentumok .................................................. 5
elfogadása .................................................................................................................................. 5
1.1 A gazdasági program elfogadása .............................................................................. 5
1.1.1 Az emberek sikere a város sikere ........................................................................... 5
1.1.2 Milyen várost szeretnénk? ...................................................................................... 5
1.1.3 Összehangolt célkitűzések a ciklus öt éve során ................................................... 5
1.2 Településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat ................................................... 6
2. Törökbálint gazdasági helyzete ....................................................................................... 9
2.1 A 2014. évi gazdálkodás ............................................................................................ 9
2.1.1 A bevételek és a kiadások alakulása 2014. évben ................................................. 9
2.1.2 Tartalékok .............................................................................................................. 10
2.2 A 2015. évi gazdálkodás .......................................................................................... 10
2.2.1 A 2015. évi költségvetés tervezése, elfogadása .................................................... 10
2.2.2 A 2015. évi költségvetés háromnegyed éves állása ............................................. 10
2.3 Helyi adók ................................................................................................................. 11
2.3.1 A helyi adószabályok változása ............................................................................ 11
2.3.2 A helyi adóbevételek teljesülése ........................................................................... 11
2.4 Gazdálkodó város ......................................................................................................... 12
3. A beruházások, fejlesztések helyzete ............................................................................ 13
3.1 Vízi közművek fejlesztése ........................................................................................ 13
3.2 Csapadékvíz elvezetés .............................................................................................. 14
3.3 Egyéb fejlesztések .................................................................................................... 15
3.4 Az új városháza építésére vonatkozó elképzelések ............................................... 16
3.4.1 Előzmények ............................................................................................................ 17
3.4.2 Érvek és ellenérvek ................................................................................................ 18
4. Közlekedés, forgalmi rend ............................................................................................. 24
4.1 Közösségi közlekedés ............................................................................................... 24
4.2 A Városon átmenő forgalom csillapítása ............................................................... 24
4.3 A kerékpáros közlekedés fejlesztése ...................................................................... 25
5. Környezetvédelem .......................................................................................................... 25
5.1 Hulladékgyűjtés, szállítás ........................................................................................ 25
5.2 Zajvédelmi stratégia ................................................................................................ 26
5.3 Zöldfelületek kialakítása ......................................................................................... 27
6. Önként vállalt humán feladatok ................................................................................... 27
6.1 Szociális feladatok .................................................................................................... 27
3
6.2 „Segítsen, hogy segíthessünk” – adomány a kárpátaljai magyaroknak ............. 29
6.3 Nyári gyermektáborok ............................................................................................ 29
6.2.1 Napközis tábor ....................................................................................................... 29
6.2.2 Sporttáborok .......................................................................................................... 30
6.2.3 Segítő Kéz Szolgálat által szervezett nyári programok ..................................... 30
6.2.4 Törökbálinti Római Katolikus Plébánia által szervezett táborok .................... 30
6.4 HPV oltás .................................................................................................................. 31
6.5 Az úszásoktatás támogatása ................................................................................... 31
6.6 A pedagógus ösztöndíj új rendszerének kialakítása ............................................. 31
7. 2015 - az évfordulók éve ................................................................................................. 32
7.1 Az Önkormányzatok Napja .................................................................................... 32
7.2 Süssen – Törökbálint partnerkapcsolata 25 éves.................................................. 32
7.3 Székelyudvarhely – Törökbálint testvérváros kapcsolata 15 éves ...................... 32
7.4 Soroksár – Törökbálint testvérváros kapcsolat .................................................... 32
8. A Képviselő-testület működése, hivatali szervezetfejlesztés ....................................... 33
8.1 Testületi ülések száma, hozott döntések ................................................................ 33
8.2 Szervezeti és működési szabályzat, hatáskör-átruházás ...................................... 33
8.3 A Polgármesteri Kabinet megújítása ..................................................................... 34
8.4 Hivatali szervezetfejlesztés ...................................................................................... 34
8.5 Az önkormányzati információ-áramlási rendszer javítására és tovább-
fejlesztésére vonatkozó cselekvési terv jóváhagyása ....................................................... 35
4
Bevezetés
Törökbálint Város Önkormányzata jelenleg működő Képviselő-testülete alig egy évvel ezelőtt
nyerte el mandátumát, hiszen a 2014. október 12-i választásokat követően október 22-én volt
az alakuló ülés.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 54. §- a
szerint „A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart,
amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő
kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy
legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.”
Városunkban a Mötv. 54. §-a szerinti közmeghallgatás legutóbb 2014. november 20-án volt,
így a Képviselő-testület törvényi kötelezettségének eleget téve hirdette meg 2015. november
18-ára a közmeghallgatást.
Fontosnak tartom azonban megemlíteni, hogy a szokásos év végi közmeghallgatás mellett az
év során számos településrészi közmeghallgatásra, illetve konkrét témához kapcsolódó
lakossági fórumra is sor került: 2015. januárjában Pistályban tartottunk, helyszíni bejárással
összekötött lakossági fórumot; tavasz végén, nyár elején az Anna-hegyen, majd pedig a Rudák-
telepen találkoztunk az ottani lakosokkal; a Dózsa György utcában felmerült parkolási
problémák megoldása érdekében az ottani lakosok részvételével több ízben is tartottunk
összejövetelt; a Munkácsy Mihály utca lakosai számára szervezett fórum témája a Munkácsy
Mihály utca középső szakaszának felújítása volt; a közösségi közlekedés átalakításával
kapcsolatban 2 alkalommal szerveztünk lakossági fórumot; a zajvédelmi stratégiai térkép
ismertetése és véleményezése 2 lakossági fórum keretében történt meg. Ezt a gyakorlatot jövőre
is folytatni kívánjuk, törekedve arra, hogy a közösséget érintő fontos témákban közvetlen
párbeszédet folytassunk a lakossággal.
A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata szerint az előző közmeghallgatás óta
eltelt időszakról a polgármester beszámolót tesz közzé. E kötelezettségemnek a jelen
beszámoló közzé tételével teszek eleget. Hangsúlyozom azonban, hogy a beszámolóban nem a
szokásos, napi feladatellátást és annak statisztikai adatait kívánom bemutatni, – bár nyilván
helyenként ez is előfordul – hiszen ezek megtalálhatóak és bárki számára hozzáférhetőek az
önkormányzati intézmények tevékenységéről szóló beszámolókban, valamint a képviselő-
testületi ülésekről szóló jegyzőkönyvekben, melyek a Város honlapján mellékletekkel együtt
hozzáférhetőek.
Inkább arra törekszem, hogy kiemeljek néhány olyan fontos eredményt és problémát, melyet a
Közösség szempontjából fontosnak érzek, utalva azok összefüggéseire, valamint azon
törekvésekre, melyek szerint az elkövetkező években haladni szeretnék.
Beszámolómat a Város fejlődését meghatározó alapdokumentumok - gondolok itt a ciklusra
vonatkozó gazdasági programunkra, valamint a településszerkezeti tervre és helyi építési
szabályzatról szóló rendeletre – említésével kezdem, hiszen ezek meghatározzák az irányát az
összes további intézkedésünknek. Ezért is tartom fontosnak, hogy e dokumentumok 2015-ben
megszülethettek. A helyi építési szabályzat megalkotása azért is igen fontos eredmény, mert
egy 2008. óta elhúzódó folyamat került lezárásra, és azzal, hogy pontot sikerült végre tennünk
a folyamat végére, egyúttal sikerült egy kiszámíthatóbb vállalkozási környezetet is
megteremtenünk a beruházások számára.
5
1. A Város fejlődését meghatározó alapdokumentumok
elfogadása
1.1 A gazdasági program elfogadása
2015 az új – ötéves – önkormányzati gazdasági ciklus első éve, amely lehetőséget nyújt arra,
hogy az újonnan választott polgármester és Képviselő-testület hozzákezdjen programjának
megvalósításához. Ennek alapdokumentuma a Képviselő-testület által a 2015. április 23-i
ülésen elfogadott, a 2015-2019 közötti évekre (ciklusra) vonatkozó Gazdasági Program
(továbbiakban Program), melynek megalkotására a Mötv. 116. §-ában foglaltaknak
megfelelően került sor.
A Program teljes terjedelmében hozzáférhető a Város hivatalos honlapján, ezért csak rövid
ismertetésére szorítkozom.
1.1.1 Az emberek sikere a város sikere
A Gazdasági Programban rögzítettük, hogy hitünk szerint akkor lehet sikeres egy város, ha
világos célokat fogalmaz meg, és összefog e célok elérése érdekében, és ha mindenki a saját
tudását, tapasztalatát, eszközeinek egy részét a közös célok szolgálatába állítja.
1.1.2 Milyen várost szeretnénk?
A programunkban megfogalmazott alapcél: Városunk fenntartható fejlődésének biztosítása
a városi élet minőségének javítása mellett.
Törökbálint egy feltörekvő város lesz az agglomerációban, innovatív és megújulásra kész,
szellemi és gazdasági központ, és emellett egy kellemes, élhető, vonzó kertváros.
1.1.3 Összehangolt célkitűzések a ciklus öt éve során
A Programban meghatározott alapvető stratégiai célkitűzések megvalósítását – a feltételek
várható rendelkezésre állásának figyelembe vételével – felosztottuk a ciklus időtartamára.
A ciklus első évében – amely a „Gazdálkodó város” elnevezést kapta – az önkormányzat
gazdasági konszolidációjára és a következő évekre vonatkozó tervek megalapozására,
előkészítésére fókuszálunk, nem megfeledkezve a legszükségesebb fejlesztésekről.
A második év az „Intelligens város” megvalósításának jegyében telik. Az infokommunikációs
technológia robbanásszerű fejlődése következtében mindnyájan tapasztaljuk, hogy egyre több
úgynevezett intelligens eszköz jelenik meg a hétköznapokban. A cél az, hogy az Önkormányzat
is kihasználja az “okos technológiák” összekapcsolásában rejlő lehetőségeket, és ezzel
felgyorsítsa, pontosabbá, felhasználóbarátabbá tegye a közszolgáltatásokat.
A harmadik év az „Otthon a városban” elnevezést kapta. Arra törekszünk, hogy az
életminőséget javítsuk a kulturális, sport, egészségügyi, szociális és közszolgáltatások
színvonalának megőrzésével, kínálatának bővítésével.
6
Célunk, hogy mindenki otthon érezze magát a városban. Egy prosperáló, kertvárosias jellegű
települést képzelünk magunk elé, nem pedig egy alvóvárost. Azt szeretnénk elérni, hogy
mindenki megtalálja a számítását, minden korosztály jól érezze magát a városban:
a „Méltó időskor” érdekében a lakosság egynegyedét alkotó nyugdíjasok kiemelt
támogatása továbbra is célunk.
Új lehetőségeket szeretnénk adni a fiataloknak azzal, hogy bővítjük a sportolási
lehetőségeket, valamint a tehetséges fiatalok támogatási rendszerét. Mindenek előtt
pedig nagyon fontosnak tartjuk annak átgondolását, hogy a fiatalokat hogyan tudjuk
itthon tartani, hogyan tudunk számukra elérhető és reális alternatívát ajánlani ahhoz,
hogy felnőttkorukat elérve itt Törökbálinton telepedjenek meg, és ne más településre
költözzenek el.
A jövőnk zálogát a gyermekek jelentik, ezért továbbra is rendkívül fontosnak tartjuk
a köznevelés támogatását. Az elmúlt években sok erőfeszítésébe került a városnak és
a pedagógusoknak egyaránt, hogy az oktatás magas színvonalát fenntartsák, illetve a
működtetés biztonságát megtartsuk. Büszkék vagyunk az elért eredményekre, és azon
leszünk, hogy ezeket továbbra is megőrizzük, ha lehet, javítsuk.
Városunkban akkor érezzük magunkat otthon, ha rend vesz bennünket körül. „ Rend a
lelke mindennek” - ismerjük e régi mondást és tapasztaljuk is annak igazságtartalmát.
Az elmúlt években csinosabb, rendezettebb, biztonságosabb lett a város. A
közeljövőben elkezdődik a már működő kamera rendszer korszerűsítése is.
A negyedik évet a”Környezetbarát város” megvalósításának kívánjuk szentelni. A
kulcsszavak: zöldváros, ökováros, fenntartható környezet, környezettudatosság, helyi
erőforrásokra történő támaszkodás.
Végül a ciklus utolsó évében az „Innovatív város” megvalósítását célozzuk meg. Nem csak
arra fókuszálunk, hogy Törökbálint saját szolgáltatásai révén elősegítse az innovációt, hanem
az is alapvető fontosságú, hogy más szereplők innovációjához megfelelő környezetet teremtsen.
Ez a biztosítéka annak, hogy Törökbálint vonzó környezetet jelentsen a vállalkozások számára.
1.2 Településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat
A Képviselő-testület hét éve húzódó folyamat eredményeként a 2015. szeptember 17-i ülésén
219/2015. (IX.17.) számú határozatával, illetve 25/2015. (IX.21.) Ör. rendeletével fogadta el
Törökbálint Város településszerkezeti tervét és új helyi építési szabályzatát. Ezzel lezárult a
településrendezési dokumentumaink felülvizsgálata, melynek elsődleges célja az alaprendelet
és az elmúlt 14 évben született részszabályozások összedolgozása, valamint a magasabb rendű
jogszabályoknak való megfeleltetése volt. Ezen elsődleges cél mellett csak a szükséges és
indokolt szabályozás-módosítások (Tó Park, Tükörhegy IV. területe és kisebb módosítások)
átvezetésére nyílt lehetőség.
Nagyon fontos eredménynek tartom, hogy az új rendelet megalkotására végre sor került, hiszen
a bevételszerzés érdekében fontos érdekünk a vonzó beruházási környezet megteremtése, ez
pedig elképzelhetetlen egy korszerű helyi építési szabályzat nélkül.
A felülvizsgálat folyamata 2008-ban kezdődött, amikor a Képviselő- testület 163/2008. (V.29.)
sz. határozatában döntött a város teljes területére vonatkozó településrendezési tervek
felülvizsgálatáról és módosításáról. A folyamat azonban elhúzódott, s mivel időközben
7
bekövetkezett egy átfogó jogszabály-módosítás is, a településfejlesztési koncepcióról, az
integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes
településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 37.§
értelmében az előzetes tájékoztató megküldésével és honlapon való megjelentetésével 2013
áprilisában újraindítottuk a településrendezési tervek egyeztetésére vonatkozó teljes eljárást.
Ennek keretében a testületi határozatokban kért módosítások és a Tükörhegy IV. területre
vonatkozó egyszerűsített eljárás keretében elfogadott szabályozás-módosítás (24/2014. (VI.30.)
Ör.) átvezetése után a véleményezési dokumentációt 2014 júliusában küldtük ki
véleményezésre az államigazgatási szervek és egyéb szervezetek részére.
A partnerségi egyeztetés véleményezési szakaszában a lakosság, a civil szervezetek, az
érdekképviseletek, a gazdálkodó szervezetek, az egyházak ismertethették a tervezettel
kapcsolatos javaslataikat és észrevételeiket. A Képviselő-testület által meghatározott
partnerségi szabályok szerint
a közzétételre vonatkozó felhívás megjelent a Kerthelység című lapban és plakátokon,
valamint a Polgármesteri Hivatal több helyszínén kifüggesztésre került,
a véleményezési tervdokumentációk megtekinthetők és véleményezhetők voltak a
honlapon,
a tervdokumentációk papíralapú változata megtekinthető volt a főépítészi irodán,
az érdekképviseleti civil szervezetek levélben kaptak értesítést a véleményezés
megindításáról és CD-n megkapták a véleményezési tervdokumentációk anyagát.
A Képviselő-testület 2014. november 20-i ülésén tárgyalta meg a véleményezés során
beérkezett véleményeket és az azokra adott tervezői válaszokat. A Testület 333/2014. (XI. 20.)
ÖK határozatában fogalmazta meg tervezői válasszal kapcsolatos állásfoglalását.
A partnerségi egyeztetés keretében 2015. január 13-án tartottuk a helyi építési szabályzat
tervezetének szakmai egyeztetését helyi építészek bevonásával.
2015. február 13-án került sor a Damjanich utca környezetét érintő szabályozással kapcsolatos
lakossági egyeztetésre, a Képviselő-testület 2015. február 26-i ülésére beszámoló készült a
tárgyalásokról.
2015. április 1-én a Tükörhegy IV. területét érintő szabályozással kapcsolatban lakossági
fórumot tartottunk, majd április 14-én szakmai egyeztetést. A Képviselő-testület április 23-i
ülésén kapott újabb tájékoztatást az egyeztetésekről.
A testületi határozat szerint lefolytatott tárgyalásokról készült beszámolókat és kapcsolódó
településrendezési szerződéseket a Képviselő-testület a 2014. decemberi, 2015. februári,
áprilisi és májusi ülésén ismerte meg. A testületi felhatalmazás alapján az alábbi
településrendezési szerződések kerültek aláírásra:
Tó Park területe - Törökbálint-A Ingatlanforgalmazó Zrt.
Tó Park területe - Törökbálint-B Ingatlanforgalmazó Zrt.
Tó Park területe - Tó Vagyonkezelési Kft.
Tó Park területe - T-DC Kft.
Köles-dűlő területe (MED-HOST Kft.)
8
Damjanich utca környéki terület szabályozásával és védő zöldsáv telepítésével
kapcsolatos szerződés
Fácán utcából nyíló zsákutca kialakításához szükséges nyilatkozatok
Czégényi-tanya szabályozásának módosításához szükséges településrendezési szerződés
és kiegészítő nyilatkozatok
Eispro Kft. fasor telepítésre vonatkozó kötelezettség vállalása
és nem utolsó sorban a Shikun Binui Substantia Kft.- vel kötött településrendezési
szerződés, melyben a Kft. lemondott a milliárdos nagyságrendű per, illetve a
megkezdett építési tevékenység (építési engedélyek, kivitelezés megkezdése)
folytatásáról.
A véleményezés során felmerült, még fennmaradó lakossági észrevétel tisztázására 2015. május
26-án egyeztető tárgyalást tartottunk. Az érintettek a meghívóval együtt a véleményezés során
felvetett észrevételükkel kapcsolatos önkormányzati válaszokat is megkapták.
Budaörs és Törökbálint között a településrendezési eszközök felülvizsgálati dokumentációját
érintő egyeztetések eredményéről a 2015. május 20-i testületi ülésre készült előterjesztés. A
Képviselő-testület 140/2015. (V.20.) ÖK határozatában fogalmazta meg a módosításokat,
melyek átvezetését kérte a dokumentációban. Az egyeztetések eredményeként a Budaörsi
temető bővítési terület átminősítésének ellensúlyozására Budaörs átadja a volt Mechanika
Művek budaörsi területrészét, melynek nyomán Törökbálint közigazgatási területe 15 881 m2
ipari területtel megnő. A területrész átvételéről szóló megállapodás tervezetét a Képviselő-
testület 231/2015. (IX. 17.) ÖK határozatával fogadta el, hosszas egyeztetéseket követően, a
jogszabályi előírásoknak megfelelően megválasztott előkészítő bizottság véleményének
figyelembe vételével.
Az államigazgatási szervek részvételével az eltérő véleményének tisztázására 2015. május 28-
án került sor. Az egyeztető tárgyalás meghívójának mellékleteként az államigazgatási szervek
részére megküldtük CD-n a lefolytatott egyeztetések nyomán módosított teljes
tervdokumentációt.
A Képviselő-testület a 2015. június 25-i ülésén hozott 190/2015. (VI.25.) ÖK határozatával
zárta le a településrendezési eszközök felülvizsgálatának véleményezési szakaszát. Az
egyeztető tárgyalások lezárása után jogszabályi hivatkozással vagy részletes szakmai
indoklással alátámasztott eltérő vélemény nem maradt fent.
Az államigazgatási egyeztető tárgyalás véglegesített jegyzőkönyvét és a véleményezést lezáró
190/2015. (VI.25.) ÖK határozatot megküldtük az egyeztetésben résztvevő államigazgatási
szerveknek, szervezeteknek. A véleményezést lezáró 190/2015. (VI.25.) ÖK határozatot és a
javított teljes tervdokumentációt a honlapon közzétettük, a civil érdekképviseleti szervezeteket
e-mailben értesítettük a közzétételről.
A Képviselő-testülete 2015. szeptember 17-i ülésén fogadta el a településrendezési eszközök
módosítását. A helyi építési szabályzat 2015. október 21-én lépett hatályba, minden korábbi
szabályozást hatályon kívül helyezve.
A teljes elfogadott tervdokumentáció megtekinthető a Város hivatalos honlapján a
Polgármesteri Hivatal - Dokumentumok elérhetőségen keresztül. megtekinthető.
9
2. Törökbálint gazdasági helyzete
Az Önkormányzat gazdálkodásának összefoglaló értékeléséhez, a tendenciák jelzéséhez
segítségül szolgál az ún. CLF módszer, amelyet a 2013. évben Önkormányzatunknál tartott
számvevőszéki ellenőrzés is alkalmazott a Város gazdálkodásában rejlő pénzügyi kockázatok
feltárása során.
A CLF módszer a Credit Local de France bankról kapta a nevét, ez a bank alkalmazta ugyanis
először ezt a módszert. Lényege, hogy a folyó (működési), valamint a vagyonnal kapcsolatos
felhalmozási (fejlesztési) kiadások és bevételek adatait szétválasztja és azokat külön-külön,
illetve egymással is összefüggésben elemzi. E módszer segítségével jól áttekinthető a
gazdálkodás biztonsága, amely a „működési jövedelem” és a „nettó működési jövedelem”
alakulásával jellemezhető.
A működési jövedelem a folyó költségvetés egyenlegét (vagyis a működési kiadások és
bevételek egyenlege) mutatja. Ha ez az egyenleg pozitív, vagyis a bevételek aránya a
kiadásokhoz képest kisebb, akkor jut forrás a fejlesztésekre.
A nettó működési jövedelem a pénzügyi kapacitás mutatója (a működési jövedelem
csökkentve a tőketörlesztéssel). Ha pozitív, akkor a jövőbeni kötelezettségek, fejlesztések
teljesítéséhez források képződnek, ha viszont negatív, akkor az hosszabb távon eladósodással
és túlzott vagyonfeléléssel járhat.
2.1 A 2014. évi gazdálkodás
2.1.1 A bevételek és a kiadások alakulása 2014. évben
A 2014. évi bevételek és kiadások alakulását az alábbi táblázat mutatja be:
Törökbálint Város Önkormányzat 2014. évi teljesített bevételei és kiadásai
(Adatok ezer forintban)
Sor-
szám Bevételek
2014. évi
teljesítés
Sor-
szám Kiadások
2014. évi
teljesítés
I. Működési bevételek 3 543 882 I. Működési kiadások 3 447 475
II. Felhalmozási bevételek 202 549 II. Felhalmozási kiadások 261 534
Költségvetési bevételek összesen 3 746 431 Költségvetési kiadások összesen 3 709 009
III. Finanszírozási bevételek 1 414 730 III. Finanszírozási kiadások 148 941
TÁRGYÉVI BEVÉTELEK ÖSSZESEN 5 161 161 TÁRGYÉVI KIADÁSOK ÖSSZESEN 3 857 950
Az Önkormányzat 2014. évi gazdálkodása során befolyt bevételek (a táblában: költségvetési
bevételek összesen) teljes egészében biztosították a fedezetet a kiadások teljesítéséhez. Ennek
köszönhetően az előző évi működés, a feladatok ellátása biztos pénzügyi alapok mellett
valósulhatott meg.
10
2.1.2 Tartalékok
A Képviselő-testület 1 303,2 millió forint 2014-ről származó maradványt hagyhatott jóvá a
zárszámadás elfogadásával egyidejűleg. Ez a forrás az Önkormányzat megtakarításaként 2015.
évben a fejlesztési feladatok megvalósítását, valamint tartalékok képzését finanszírozza.
2.2 A 2015. évi gazdálkodás
2.2.1 A 2015. évi költségvetés tervezése, elfogadása
Az idei költségvetés összeállításánál az alábbi kiemelt célok szolgáltak vezérfonalként:
a folyó (működési) kiadások erőteljes visszafogása,
valamennyi realizálható folyó bevétel számbavétele,
a belső finanszírozási forrás (maradvány) három alapfunkcióhoz kötése: tartalékképzés;
fejlesztési feladatok finanszírozása; a költségvetési évet követő év első időszakában a
folyamatos likviditás biztosításához szükséges belső finanszírozási forrás képzése.
2.2.2 A 2015. évi költségvetés háromnegyed éves állása
A költségvetési egyenleg tényleges alakulására vonatkozó főszámokat – a 2015. szeptember
30-i állapot szerint – a következő táblázat foglalja össze:
Az Önkormányzat 2015. évi költségvetési egyenlegének
háromnegyed éves állása
(Adatok millió Ft-ban)
Megnevezés Eredeti
előirányzat
Módosított előirányzat
(2015.10.29.)
Teljesítés (2015.09.30)
Teljesítés mértéke
(módosított előirányzat
= 100%)
Működési költségvetési bevételek 3 309,4 3 484,0 3 262,8 93,7%
Működési költségvetési kiadások 3 546,8 3 568,2 2 396,6 67,2%
Működési költségvetési hiány 237,4 84,2 - 0,0%
Működési költségvetési többlet - - 866,2 -
Felhalmozási költségvetési bevételek 42,0 146,6 19,8 13,5%
Felhalmozási költségvetési kiadások 637,4 914,5 192,7 21,1%
Felhalmozási költségvetési hiány 595,4 767,9 172,9 22,5%
Felhalmozási költségvetési többlet - - - -
Költségvetési bevételek összesen 3 351,4 3 630,6 3 282,6 90,4%
Költségvetési kiadások összesen 4 184,2 4 482,7 2 589,3 57,8%
Költségvetési hiány 832,8 852,1 - 0,0%
Költségvetési többlet - - 693,3 -
11
A 2015. év első kilenc hónapját az Önkormányzat 693,3 millió forint többlettel zárta. Ez
azt jelenti, hogy az előző évről áthozott maradványhoz (megtakarításához) mostanáig még nem
kellett „hozzányúlni”.
A működés tényleges többlete 866,2 millió forint. A 2015. szeptember hónapban befolyt helyi
adóbevételeket követően jelentősebb bevétel már csak 2015. év végén – a helyi iparűzési adó
feltöltéssel összefüggésben – várható, viszont a működéssel kapcsolatos kiadások (bérek,
rezsikiadások, stb.) ezekben a hónapokban is jelentkeznek. Ezt és a működési többlet mostani
nagyságrendjét figyelembe véve az valószínűsíthető, hogy a működés év végén is többlettel
fog zárni.
A fejlesztési kiadások finanszírozását az előbb említett működési többletből tudtuk
finanszírozni.
2.3 Helyi adók
2.3.1 A helyi adószabályok változása
A Képviselő-testület 2014 decemberében módosította a helyi adókról szóló 50/2012. (XII.17.)
számú rendeletét, amelynek eredményeként 10 %-kal csökkent a magánszemélyekre
vonatkozó építményadó fizetési kötelezettség.
A többi adónemben nem történt sem törvényi, helyi rendeleti szinten adómérték változás.
2.3.2 A helyi adóbevételek teljesülése
A helyi adóbevételek 2015. szeptember 30-ig a költségvetési tervhez képpest többletet
mutatnak, és várhatóan az év végéig még befolyó bevételek további többletet eredményeznek.
Az építmény-és telekadóból, valamint az iparűzési adóból összesen 2 422 591 ezer forint folyt
be a harmadik negyedév végéig.
Iparűzési adóban a vállalkozások az autópálya díj kiadásaik egy részét az iparűzési adóból
számolhatják el, de ez nem jelent nagymértékű adóbevétel kiesést. Összességében az iparűzési
adóban helyi szinten kismértékű emelkedési tendencia figyelhető meg, s reményeink szerint ez
a következő években is folytatódik, hiszen ez azt jelenti, hogy több bevételt termelnek a
vállalkozások, „jobban megy az üzlet”.
A helyi bevételek közé tartozik a gépjárműadó bevétel is, de ennek 60 %-a a központi
költségvetést illeti meg, és csak 40 %-a marad az Önkormányzatnál. A helyben maradó
gépjárműadó bevétel 56 970 ezer Ft volt 2015. szeptember 30-ig.
Idegenforgalmi adóban a bevétel 4 560 ezer Ft volt.
Talajterhelési díjból 6 439 ezer Ft folyt be. A talajterhelési díj fizetésérre vonatkozó
kötelezettséget nem a helyi önkormányzat állapítja meg, hanem törvény írja elő, ez az
önkormányzat kötelező feladata. Az önkormányzatnak csak arra van felhatalmazása, hogy a
talajterhelési díj beszedésének részletes szabályait megállapítása. Szabályozási jogkörével élve
a talajterhelési díjjal kapcsolatos rendeletben kedvezmények, mentességek és kölcsön
biztosításával nyújt segítséget az Önkormányzat a lakosság számára a díjfizetési kötelezettség
teljesítéséhez, illetve a csatornára csatlakozás megvalósításához.
Késedelmi pótlékokból 6 674 ezer forint bevétel keletkezett.
12
Az adóbevételek alakulása pótlékok és bírságok nélkül
Adónem Adóév (Adatok ezer forintban)
2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 09.30.
Magánszemélyek építményadója
21 370 27 386 53 019 105 354 83 302 77 505
Jogi személyek építmény adója
449 940 547 796 568 648 643 361 617 450 508 471
Magánszemélyek telekadója
1 011 1 333 4 393 14 642 4 622 6 946
Jogi személyek telekadója
189 213 203 833 222 915 355 773 283 240 228 917
Iparűzési adó 3 686 813 3 167 114 1 712 542 1 671 711 1 737 823 1 600 752
Összesen 4 348 347 3 947 462 2 561 517 2 790 841 2 726 437 2 422 591
2.4 Gazdálkodó város
Mint már említettem, Gazdasági Programunkban ebben az évben a gazdálkodó város
szempontot helyeztük előtérbe, értve ez alatt a gazdálkodás konszolidációját, a stabil
gazdálkodás megteremtését.
Ennek megvalósításához az intézményi rendszer működését az eddiginél hatékonyabbá és
takarékosabbá kell tenni, mindenekelőtt pedig el kell érni, hogy a Város olyan stabil
bevételekhez jusson, amelyekből a kiegyensúlyozott, biztonságos gazdálkodás megvalósítható.
A gazdálkodó város irányelv keretében 2015-ben az alábbi cselekvéseket hajtottuk végre:
A város gazdálkodásának CLF módszertan szerinti elemzése, nyomon követése, ezáltal
a kockázatok minimalizálása és a stabilitás növelése.
Megalkottuk a költségvetési gazdálkodás hosszú távú szabályairól szóló önkormányzati
rendeletet.
Folyamatban van a városmarketing tevékenység szervezeti hátterének és a tevékenység
rendszerének kialakítása.
Folyamatban van az elektronikus adózás bevezetése, ami emberi erőforrás megtakarítást
jelent a Hivatalnál és az adózóknál egyaránt.
Elkészült az Önkormányzat informatikai rendszereinek üzemeltetési koncepciója, mely
az informatikai infrastruktúra költséghatékony, egységes elvek szerinti működtetését
célozza meg.
Részt veszünk a kormányzat által meghirdetett Befektetőbarát Önkormányzat
Programban, hogy befektetőket vonzzunk a településre.
Megerősítettük a pályázati tevékenységünket, és kiterjesztettük azt a közvetlenül
Brüsszelből elérhető pályázatok figyelésére is.
Megtörtént a település területén a reklámtáblák és hirdető berendezések felmérése, a
közterületen történő reklámozásra, ill. a köztéri hirdető berendezések, és egyéb
hirdetésre alkalmas területek kizárólagos hasznosítása érdekében, ami által az
Önkormányzat plusz bevételhez kíván jutni.
13
Törekvéseinket jelentős mértékben segíti, hogy 2013-2014-ben 1,6 milliárd forint összegű
fejlesztési hiteleinket az Állam két ütemben rendezte.
Annak alátámasztására, hogy ez az intézkedés milyen jelentős hatással járt, csak néhány adatot
említek: a konszolidáció első ütemét megelőző évben, azaz 2012-ben éves szinten 447,507
millió forintot fordítottunk hiteltörlesztésre. 2013-ban a konszolidációnak köszönhetően a
törlesztés csökkent, de még így is jelentős volt, éves szinten 338 millió forintot tett ki.
Hozzávetőleg ugyanekkora összeget kellett volna visszafizetnünk 2015-ben, illetve 2016-ban
is, ha nem került volna sor a konszolidációra. Az utolsó hitelünk 2029-ben járt volna le, 2018-
2029. között összesen 392 millió forint tőketartozást és annak kamatait kellett volna
visszafizetnünk.
Korábbi gazdasági környezetünkhöz képest pozitív változásnak tekintem azt is, hogy egy
törvénymódosítás eredményeként Törökbálint „visszakapta” a Telenortól származó iparűzési
adó 20%-át. Az a bevétel, ami ily módon befolyik a költségvetésbe, hozzásegíti az
Önkormányzatot olyan intézkedések, fejlesztések megvalósításához, amelyek által a Város
esetleg újabb bevételekre tehet szert.
3. A beruházások, fejlesztések helyzete
3.1 Vízi közművek fejlesztése
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezik a vízi közművek 15
éves Gördülő Fejlesztési Tervének elkészítéséről, melyet a szolgáltató (nálunk az Étv. Kft.)
készít elő és az ellátás felelőse (nálunk az Önkormányzat) fogad el. A terv két részből áll: a
Felújítási és Pótlási Tervből, valamint a Beruházási Tervből, melyek a vízi közműveken,
vezetékeken, műtárgyakon, szennyvíztisztító telepen 15 év alatt elvégzendő fejlesztéseket és
beruházásokat tartalmazzák éves ütemezésben. A Gördülő Fejlesztési Terv pénzügyi fedezetét
az éves bérleti- és alapdíjak, a Vízügyi Építési Alapban rendelkezésre álló összeg, és egyéb
önkormányzati források biztosítják.
A 2016-tól számított következő 15 évre szóló Gördülő Fejlesztési Tervről 2015. szeptember
17-i ülésen döntött a Képviselő-testület. A tervet az előírásoknak megfelelően jóváhagyás
céljából benyújtottuk a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatalhoz (MEKH),
amely jogosult a tervek végrehajtásának ellenőrzésére is.
Törökbálinton 25 % körül van az azbesztcementből készült ivóvíz vezetékek aránya, ez mintegy
30 kilométernyi csövet jelent. Ezért a GFT-ben minden évben szerepeltetjük néhány utcában az
azbeszt alapú csövek kiváltását és PE anyagú csőre való cseréjét. Idén eddig az Ady Endre utca
József Attila utca – Bajcsy-Zs. út közötti szakasza, valamint a Radnóti utca került sorra, jelenleg
pedig tart a Munkácsy utca középső szakaszának bal oldalán a vezeték kiváltása.
Az Ady Endre utca érintett szakaszán a kiváltásra azért volt szükség, mert az út rossz
minősége miatt aszfaltszőnyegezésre került sor, annak előtte azonban célszerű volt a régi
azbesztcső kiváltását elvégezni. Az Ady Endre utcában egyébként két ivóvíz gerincvezeték
volt, közülük a régebbi egy D 80-as azbesztcement vezeték (egyes vélemények szerint közel
hatvanéves lehetett), amely az 1960-80-as években az akkori Szovjetunióban gyártott
csőtípusból épült. Ennél a csőtípusnál az idős kor miatt a csőtörés általánosságban is egyre
nagyobb kockázatot jelent, amit az elmúlt évek csőtöréseinek száma ebben az utcában
konkrétan is megerősít.
14
A másik gerincvezeték egy D 200-as azbesztcement vezeték, amely 1996-ban épült az Árpád
utca környéki részek betáplálása miatt. Ez a vezeték az előzőhöz képest sokkal jobb minőségű,
Magyarországon gyártott vastagfalú vezeték, amelyen még nem volt csőtörés a működése alatt.
Az elvégzett munkálatok során a D80-as régi vezeték lett kiiktatva oly módon, hogy az arra
csatlakozó ingatlanok át lettek kötve a D200-as vezetékre, minimalizálva ezzel a csőtörések
veszélyét. A szakemberek szerint a cső az egészségre nem ártalmas, már csak azért sem, mert
belsejében vastagon lerakódott a vízkő.
A beruházás során az utca lakói közül többen is kifogásolták, hogy miért nem kerül sor mindkét
cső kiváltására. A szakemberek azonban úgy ítélték meg, hogy amennyiben prioritási sorrendet
állítanánk fel az összes törökbálinti azbesztcement cső cseréjére, az Ady Endre úti D 200-as cső
feltétlenül a sor végén lenne a jó minősége miatt, ezért nem tartották indokoltnak a kiváltását,
ami egyébként legalább 30 millió forintos kiadást jelentett volna.
A Radnóti utcai csőcsere eredetileg 2016-ra volt betervezve a GFT-ben, de mivel egy héten
belül 4 csőtörésre került sor az idén, úgy döntöttünk, hogy előrehozzuk a beruházást. Ezzel
előbbre sorolódik a Jókai utca alsó szakasza, ahol 2016-ban sor kerülhet majd az azbeszt
vezeték kiváltása.
A Munkácsy utca középső szakasza páratlan oldalán az azbeszt vezeték kiváltása a
jelenleg folyó felújítással összefüggésben valósul meg.
Az Árpád utcában a Forrás utcától az 5. sz. átemelőig tartó mintegy 110 fm-es szakaszon
elkészült a szennyvízcsatorna és az aknák felújítása, átépítése, amely biztonságosan vezeti
le a szennyvizet még nagy záporok idején előforduló csapadékvíz befolyás esetén is.
A Géza fejedelem úton kialakított buszmegállóhoz kiépült a szennyvízcsatorna és ivóvíz
bekötés.
Elkezdődött és várhatóan év végére befejeződik a szennyvíztisztító telep II. ütemű
fejlesztése, egy új előülepítő medence építése, valamint korszerűbb gépészeti berendezések
(kombinált rács és homokfogó) kivitelezése.
A Pistály-felső területen a jórészt illegálisan kiépült és sokak által illegálisan használt
vízhálózat kiváltására ivóvíz engedélyezési terv készült, amelyre megkaptuk a vízjogi
létesítési engedélyt. Jelenleg folyik a pénzügyi finanszírozás és a beruházás jogi kereteinek
elemzése, a lakossági fizetési konstrukció lehetőségeinek meghatározása. Várhatóan év
végéig részletes tájékoztatást tudunk majd adni az érintett ingatlantulajdonosok.
A talajterhelési díj 2012. évi jelentős emelkedése miatt szükséges lakossági
szennyvízcsatorna bekötések építése és ezzel kapcsolatos – szociális alapú - részletfizetési
kedvezmények biztosítása idén is folytatódott, szerencsére az elmaradó bekötések száma
töredéke a tavalyinak.
3.2 Csapadékvíz elvezetés
A Vízkár-elhárítási Stratégia Intézkedési terve szerint megépült a Szabadság téri 1,0 m
átmérőjű csatorna, amely elvezeti a patakba az Alsóerdősor utca felől a labdarúgó pálya és
a felette elterülő erdőterület vizeit.
A Hegyalja útról nyíló több utcából (Tölgyfa, Nyírfa, Hársfa) a torkolatban kiépített
fekvőrendőrökkel tereljük el a vizeket, és az Erdő utca csatlakozásánál hordalékfogó és terelő
szegély is épült.
A Diósdi út felé történő vízátvezetés munkálatai elkezdődtek, várhatóan jövőre fejeződnek
be.
15
A Kazinczy utcában a Károlyi utca térségében is felújítottuk az elvezető rendszert zárt
csatornás kiépítéssel.
A Géza fejedelem úton az ingatlanok védelme érdekében 40 m hosszú szivárgó rendszert
építettünk ki a Rózsa köznél, a patakba történő bekötés elősegítésére irtás, profilozás is
történt.
Az M0-M7 autópálya csomóponthoz kapcsolódó le-és felhajtó építés kapcsolt állami
beruházásaként a Tüskevár-köz és az M0 utópálya közötti szakaszon a Hosszúréti patak
törökbálinti mellékágának rendezésére, a Károlyi utca végénél 40.000 m3-es zsilipes
záportározó kialakítására kerül sor. Az építés már elkezdődött és várhatóan év végéig
befejeződik, ezzel a belterületi ingatlanok elöntés elleni védelmét növelve.
3.3 Egyéb fejlesztések
Több évig tartó egyeztetés, előkészületet követően állami beruházásként valósul meg az érdi
úton két körforgalom, mellyel rá lehet csatlakozni még Törökbálint lakott területe előtt az
M7 autópálya Budapest felé vezető ágára, illetve az M7-ről (Budapest felől) le lehet hajtani.
A kivitelezés befejezése után (2016. év eleje) az Érd felől érkezők az M7 autópályát
hamarabb tudják elérni, illetve az Érd felé haladók itt tudnak az Érdi útra ráhajtani, így
reményeink szerint Törökbálint terhelése csökkenni fog.
Kezdeményezésünkre a közösségi közlekedésben résztvevő autóbuszjáratok körjáratokká
alakultak át, és az útvonalaik is megváltoztak. Ennek kapcsán több új buszmegállót – szám
szerint 4 – létesítettünk. A Munkácsy Mihály utca központi részén a buszvégállomást
megszüntettük, a Szent István és a Bartók Béla utcák között a kétirányú forgalmi rendet
visszaállítottuk, helyette a Géza fejedelem úton új, színvonalas megállót, pihenőt
létesítettünk. A Munkácsy Mihály utcában még látható régi várót várhatóan még ez évben,
de legkésőbb jövő tavasszal elbontjuk.
A Képviselő-testület 2014. év végén döntött a Munkácsy Mihály utca, mint főutca több
ütemben történő felújításáról. A kétirányúsítással összefüggésben az I. ütem kiviteli tervei
alapján még az idén megvalósul az érintett szakasz páratlan oldalának teljes felújítása. A
munka tartalmazza a csapadékvíz elvezető rendszer felszín alatti kialakítását. Az árok tehát
megszűnik, és helyette párhuzamos parkolók létesülhetnek, valamint díszburkolatú járda
készül. Már elbontásra került a sérült, süllyedt térkő a megszüntetett buszvégállomásnál, itt
aszfalt burkolatot kap az út. Összesen három gyalogos átkelőhely készül, díszfákat
telepítünk, és füvesített felületeket alakítunk ki. A felújításhoz kapcsolódóan az érintett
szakaszon sor kerül a régi azbeszt vízvezeték cseréjére is.
A Munkácsy Mihály utca felújítása 2016-ban is folytatódik.
Az építési engedély kiadását követően megkezdtük a Hegyalja utcai járda kivitelezését.
November végéig elkészül a Márta utca és a Szőlő utca közötti szakaszon a térkő burkolatú
járda. A Szőlő utca és Séta utca közötti (II. szakasz) járda tervezése folyamatban van, a
kivitelezés 2016-ban várható.
A vízbekötések cseréjét követően elindult és rövidesen befejeződik az Ady Endre utca
József A. u – Bajcsy-Zs. út közötti szakaszának felújítása (szegélyépítés, aszfalt
szőnyegezés).
Meglévő tervek felhasználásával és aktualizálásával, a Közlekedési Felügyelőséggel és
Rendőrséggel együtt megtartott helyszíni szemlét követően a Kastély utca - Róth Miksa
utcánál kijelölt gyalogos-átkelőhely kialakítása folyamatban van, az építés novemberben
befejeződik.
16
Kibővítettük a Zimándy Ignác Iskola étkezőjét, így biztosítva a gyerekeknek a kényelmes
étkezést.
Villámvédelmi rendszert építettünk ki a Városgondnokság telephelyén lévő gépszínben és
tárolóban, valamint Alsóerdősor utcai sportpályán.
Elvégeztettük a Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola tankonyhájának
elektromos felújításához, szabványosításához kapcsolódó elektromos munkákat.
Felnőtt tornapályát építettünk a Tüskevár játszótér mellé.
13 év után végre sikerült megszereznünk a jogerős építési engedélyt a Harangláb
körforgalomra. Sajnos, a megyei szinten zajló építési engedélyezés elhúzódása miatt a
beruházás idén nem valósulhatott meg, azonban az időjárástól függően 2016 tavaszán
elindítjuk a kivitelezést. A közbeszerzési eljárás a kivitelező kiválasztására folyamatban van.
Amennyiben kedvező ajánlatot kapunk, a kivitelező a munkát április 1-én kezdheti meg. A
fejlesztésnek köszönhetően a csomópont körül kialakul egy dísztér, új térköves járda épül
rendezett zöldfelülettel, minden ágon kijelölt gyalogos átkelőhelyek létesülnek, így terveink
szerint jövőre az Államalapítás ünnepét rendezett környezetben, a kész körforgalom mellett
tarthatjuk meg.
A napokban kezdődik a járdajavítás-és felújítás, amely a következő helyszíneken valósul meg:
- Kerekdomb utca (Kazinczy F. u. – Széles u. között) ~ 265 fm
- Báthori utca (Kazinczy F. u. és Báthori u. 35. között) ~ 45 fm
- Bartók Béla utca páros oldala (Munkácsy M. u. – Nyár u. között) ~195 fm
- Dózsa György utca (Tüskevár köz – Rácz tér között – patak oldalán) ~ 500 fm
- Kossuth Lajos utca (Mátyás u. – Kápolna u. között) ~ 125 fm
- Őszibarack utca (Kazinczy F. u. – Szent I.u. között) ~ 350 fm
- Kazinczy F. u. (Kazinczy F. u. 62-74. sz. között) ~ 122 fm
A Józsefhegy utca középső 62 fm szakaszán talajtámfal építése jövő évre húzódik át. A
tulajdonosokkal szolgalmi jogos megállapodások megkötése folyamatban van, ezen kívül a
nyomott rendszerű szennyvízcsatorna kiváltási lehetőségeit is megvizsgáljuk, hogy a
beruházás komplexen készüljön el.
3.4 Az új városháza építésére vonatkozó elképzelések
Az új városháza megvalósítása a ciklus legjelentősebb beruházása lesz, egyben pedig
lezárása annak a huszonöt éve folyamatosan megfogalmazódó igénynek, hogy a településnek
legyen végre egy kulturált ügyfélfogadásra és munkavégzésre alkalmas polgármesteri
hivatali épülete.
A kezdéstől még igen messze vagyunk, hiszen egyelőre csak az építészeti tervpályázaton
jutottunk túl, azonban a tervezett építkezést máris igen sok támadás éri. Remélem azonban,
hogy a közeljövőben tartandó lakossági fórumot – amelynek egyedüli témája az új
városházára vonatkozó elképzeléseink bemutatása lesz – sokan megtisztelik majd
jelenlétükkel, és sikerül eloszlatnunk a kétségeket. Szeretném azonban felhasználni ezt a
mostani beszámolót is arra, hogy – csokorba szedve a leggyakoribb véleményeket – reagáljak
a hozzám eljutott kritikákra.
17
3.4.1 Előzmények
Az elmúlt 25 évben több egyeztetés, vizsgálat volt az új községháza/városháza lehetséges
helyszíneinek kiválasztására.
1990-1998. között a Szérűskert volt a kiszemelt terület, majd 2007-ben a testület döntött
arról, hogy az új városháza a település történelmi és intézmény központjában, az Ófalu
területén, a Munkácsy Mihály utcához kapcsolódóan épüljön meg.
Az akkori döntést a településközpont területére készített szabályozási terv alapozta meg,
melynek alátámasztó munkarésze részletesen vizsgálta a településközpont városszerkezetét,
közlekedési rendszerét, közműhálózatát, fejlesztési lehetőségeit. Az 5/2007. (III.1.) Ör.
rendelettel elfogadott szabályozási terv két lehetséges helyszínt jelölt ki városháza céljára:
az ÖMÜV területét és a jelenlegi városháza mögötti területet.
2009-2010-ben azonban koncepcióváltás történt, mivel lehetőség mutatkozott arra, hogy az
Önkormányzat uniós pályázati források bevonásával megvalósítsa a Munkácsy Mihály utca
teljes rekonstrukcióját, és ennek keretében lehetőség nyílt volna arra is, hogy a Munkácsy
utca 72-74. szám alatti önkormányzati tulajdonú telkeken a meglévő régi épületek
rekonstrukciójával létrejöjjön egy városháza. A „Fő utca projekt” részét képezte a közmű
rekonstrukció; a közvilágítás korszerűsítése; a közterületek rehabilitációja; a városháza
rekonstrukciója a Munkácsy u. 72-74. szám alatti hivatali épületek által elfoglalt területeken,
benne egy étteremmel; továbbá a plébánia bővítése és a projekthez kapcsolódó
városmarketing tevékenység ellátása. Nyertes pályázatunk szerint a teljes projekt során
elszámolható költség 1,9 milliárd forint lett volna, ebből 780 millió Ft volt a támogatás
összege.
A teljes összegből a városháza rekonstrukciójára 650 millió forint esett, melyből 280 millió
forint volt a támogatás összege. 2010 novemberében azonban a Parlament egy Törökbálint
számára igen hátrányos törvényt alkotott, és a Város elvesztette azt az adóbevételt, amelyre
a Telenor iparűzési adójából számított. Egy újabb törvénymódosítás eredményeként egy
évnyi haladékot kaptunk ugyan, ennek ellenére az akkori Képviselő-testület úgy látta, hogy
a „Fő utca projekt” megvalósításához szükséges egymilliárd forintos hitelfelvételt nem tudja
teljesíteni, ezért – miután a támogatási feltételek módosítását sem sikerült elérni – az
Önkormányzat elállt a támogatási szerződés megkötésétől. Nyilván közrejátszott a döntésnél
az is, hogy ebben az időben az Önkormányzatnak összesen 2,249 milliárd forint hitele volt
(jelentős részben deviza alapú hitel), s ehhez járult volna még a plusz egymilliárdos hitel a
„Fő utca projekt” megvalósításához. Továbbá függőben volt az új Bálint Márton iskola és
sportközpont beruházás helyzete is.
A Fő utca projekt leállítását követően többször foglalkozott a Képviselő-testület a városháza
építés kérdésével, különböző javaslatok merültek fel a helyszínnel kapcsolatban. 348/2012.
(XI. 29.) ÖK határozatában a testület úgy döntött, hogy készüljön fejlesztési tervkoncepció
a hivatal jelenlegi helyén, illetve közvetlen környezetében való bővítésre. A feladat
elvégzésére a testület a főépítészt kérte fel.
A határozatban megjelölt helyszínnel kapcsolatban azonban további javaslatok nem
készültek, tekintettel arra, hogy 2013 januárjában az OMÜV-MB Kft. eladásra kínálta
Munkácsy Mihály utcai telephelyét. Az OMÜV-telek megvásárlása évek óta foglalkoztatta
az Önkormányzatot, az ingatlan megvásárlásával kapcsolatban több egyeztetésre, tárgyalásra
is sor került, 2013-ban és 2014-ben is több előterjesztés készült a tárgyban. A többszöri
tárgyalás ellenére az álláspontok nem közeledtek, az eladási ár és az ajánlott vételár közötti
jelentős különbség miatt a vétel meghiúsult.
18
A 2014. őszi önkormányzati választásokat követően az új Képviselő-testület egyik első
döntése az volt, hogy meg kell kezdeni az új városháza helyszínének kiválasztását és a
terveztetést. Ekkor lett újra felelevenítve a 348/2012. (XI. 29.) ÖK határozatban javasolt
helyszín.
A 2014. november 20-i ülésen részletesen bemutatásra került a helyszínre, valamint a tervező
kiválasztásának módjára vonatkozó javaslat. 337/2014. (XI. 20.) ÖK határozatában a
Képviselő-testület úgy döntött, hogy az új városháza helyszínét a témában készült korábbi
tanulmányok és testületi döntések figyelembe vételével a történelmileg kialakult
településközpont (Kálvária-domb – Művelődési Ház – Szanatórium környezete) területén
jelöli ki. Ugyanakkor a településközpont területén önkormányzati tulajdonban álló,
lehetséges helyszínek elemzésére és javaslattételre szakmai bizottságot kért fel a Testület. A
határozatban arról is döntés született, hogy az új városháza tervezőjének kiválasztására
tervpályázat keretében kerüljön sor.
A 2014. december 18-i ülésen ismét napirendre került az új városháza építése. Az
előterjesztés részletesen ismertette a szakmai bizottság javaslatát a lehetséges helyszínre
vonatkozóan, bemutatta a tervezési programot, a tervezett helyiség listát, a tervpályázat
módját, valamint javaslatot tett a bíráló bizottság összetételére vonatkozóan is. A Képviselő-
testület 8 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett hozta meg a 386/2014. (XII. 18.) ÖK
határozatot, melyben döntött az új városháza helyszínéről, a tervező tervpályázat keretében
történő kiválasztásáról és ehhez 6,5 millió Ft keretösszeg megállapításról, valamint
felhatalmazta a polgármestert a pályázati kiírás és a bíráló bizottság összetételének
véglegesítésére.
A 2015. március 26-i ülésre készült beszámolóban bemutatásra került a pályázati kiírás. A
beszámolót 86/2015. (III. 26.) ÖK határozatával a Képviselő-testület 1egyhangúan
elfogadta.
A 2015. április 23-i ülésen – figyelemmel a pályázóktól beérkezett kérdésekre – szükségessé
vált a tervezési helyszín kiegészítése a 488/2 hrsz-ú ingatlan területével, erről a testület a
125/2015. (IV. 23.) ÖK határozatban döntött.
3.4.2 Érvek és ellenérvek
Minek új városháza? Úgyis csak pár ember kényelmét szolgálja ….
Új városházára azért van szükség, mert méltatlan, hogy a Törökbálinton élő emberek, valamint
az itt működő cégek az ügyeiket ilyen kulturálatlan, ügyfélbarátnak és korszerűnek
semmiképpen nem mondható körülmények között intézhessék, mint ahogy ez jelenleg történik.
Valószínűleg így gondolják ezt maguk az ügyfelek is, hiszen az Önkormányzat által nyújtott
szolgáltatások fejlesztésére vonatkozóan 2014-ben végzett kérdőíves felmérés során a mintegy
hétszáz válaszadó jelentős része a legfontosabb fejlesztések egyikeként jelölte meg egy új
városháza építését.
Szükség van továbbá azért is, mert az ügyfelek igényeinek jobb kiszolgálása érdekében
szükséges lenne egy korszerű ügyfélszolgálat működtetése, ahol elérhetőek lennének az érdi
járási hivatal szolgáltatásai is. A jelen körülmények között azonban ez nem valósítható meg.
Szükség van továbbá azért is, mert méltatlan, hogy a dolgozók, akiktől azt várjuk, hogy a
törökbálinti polgárok és cégek ügyeit gyorsan és szakszerűen intézzék, hosszú évek óta olyan
körülmények között dolgoznak, amelyek között az egészséges és biztonságos munkavégzés
követelményei nem teljesíthetők.
19
Azok kedvéért, akik esetleg nem ismerik a jelenlegi körülményeket, hadd foglaljam röviden
össze a mostani helyzetet:
A jelenlegi állapot szerint a Polgármesteri Hivatal 3 különböző, egymástól távol eső
helyszínen működik (Munkácsy u. 79., Bajczy-Zs. u. 8: a helyi rendőrség épületében,
Kinizsi u. 29: a GL Outletben levő bérelt rész), plusz egy negyedik helyszínen a
Városgondnokság. Az egyes helyszínek egymástól való távolsága miatt a sokszor
nélkülözhetetlen személyes kapcsolattartás időigényes és nehézkes, az épületek közötti
közlekedés többletköltséggel jár.
Az ügyfelek részére nagyon sok problémát okoz, hogy ügyeiket több helyszínen
kénytelenek intézni, a GL Outlet megközelítése sokak számára nehézséget jelent.
Probléma az is, hogy a járási hivatal kirendeltsége egyik hivatali helyszínhez sem
kapcsolódik, mivel jobb híján a művelődési ház 2. emeletén kapott helyett. Hiányzik a
korszerű ügyfélszolgálat, melynek kialakítására jelenleg nincs mód.
A GL Outletben levő bérelt épület fenntartása költséges, az egyterű irodában a hűtés-
fűtés nem szabályozható, a különböző munkahelyeken nem egyenletes a hőmennyiség
eloszlása, nincs természetes megvilágítás és szellőzés, az egyterű elhelyezés miatt a
személyes adatok védelme és a személyes tárgyalások lehetősége nem biztosított.
A régi épületben vizesek, penészesek, düledezőek a falak, a nyílászárók korszerűtlenek,
az épület nem felel meg a hőtechnikai előírásoknak, az irodahelyiségek többsége nem
elégíti ki az egy főre jutó min. 6m2/fő munkaterület követelményét; az irodák
berendezése korszerűtlen, az ügyfélfogadás körülményei botrányosak. A helyzetet még
inkább rontja, hogy az amúgy is túlzsúfolt irodák egy részében nagyteljesítményű
fénymásolók lettek elhelyezve, mivel másutt nincs nekik hely.
A rágcsálóirtás minden épületben rendszeresen visszatérő probléma.
Az irattár mérete nem elégséges, az iratok szakszerű, biztonságos tárolása nem
megoldott.
Egyik helyszínen sem megfelelő a vizesblokkok kialakítása és elhelyezése.
A dolgozók munkahelyi étkezése nem megoldott, a régi épületekben egyáltalán nincs
étkezés céljára szolgáló helyiség, az ebédidő tájékán ügyfeleket és a hozzánk érkező
vendégeket átható ételszag fogadja.
Ezek a problémák marketing szempontból is kedvezőtlen színben tüntetnek fel bennünket,
márpedig ahhoz, hogy céljainkat sikeresen megvalósíthassuk, a város arculatán is javítanunk
kell. Ahhoz pedig az új városháza is hozzá tartozik.
Az Önkormányzat 60 millió forintért már készíttetett egy tervet az új városházára! Miért
nem jó a régi terv és a régi helyszín? Felesleges pazarlás új tervet készíttetni!
A mostani elképzelés visszatérést jelent a 2007-es elképzelésekhez, melyekről fentebb már
említést tettem. A Képviselő-testület által kiírt és 2015 nyarán lezáruló, a Magyar Építész
Kamara által is elismerten színvonalas tervpályázatban – melyet már szintén említettem -
pályázóként, vagy a bírálóbizottság tagjaként az építész szakma számos jeles képviselője vett
részt. Az ő véleményük is egyöntetű volt abban, hogy ez a helyszín a legalkalmasabb, és
elragadtatással nyilatkoztak a természeti adottságokról és az épített környezetről.
Kétségtelen tény, hogy a 2010-ben a Munkácsy Mihály utca revitalizációjára elnyert uniós
pályázat („Fő utca projekt”) kapcsán már készült egy engedélyezési és egy kiviteli terv, amely
nagyságrendileg valóban bruttó hatvanmillió forintos kiadást jelentett az Önkormányzatnak. E
20
terv azonban a jelenlegi helyszínnel szemben levő területre szólt, azon kényszerű oknál fogva,
hogy a pályázatba csak az a helyszín volt beilleszthető. A helyszín kiválasztása tehát nem
megalapozott vizsgálatok alapján történt, hanem az uniós pályázat jellege – Munkácsy Mihály
utca rehabilitáció – és a kialakult lépéskényszer (rendelkezésre álló, többnyire önkormányzati
tulajdonú ingatlanokból álló helyszín) hatására.
Annak a helyszínnek alapvető hátránya lenne, hogy a városháza beszorulna a területre, a
helyszűke miatt az épületet kiszolgáló parkolókat (147) nem lehetne telken belül biztosítani, az
épület forgalma kizárólag a Munkácsy Mihály utcát terhelné. Nem lenne tehát bölcs dolog, ha
csak azért ragaszkodnánk a korábbi tervekhez, hogy ne menjen veszendőbe a tervezésre
kifizetett hatvan millió forint, hiszen – ahogy mondani szokás – amit megnyernénk a réven, azt
elvesztenénk a vámon.
Megjegyzem, amennyiben a korábbi tervek felhasználása mellett döntött volna a Képviselő-
testület, akkor is a tervek korszerűsítésére, áttervezésére lenne szükség, ami nyilván együtt járna
valamekkora kiadással. A művelődési ház és a városháza parkoló igényének harmadik
ingatlanon történő biztosítása pedig további költséget jelentene egy hozzávetőlegesen 20-30
millió értékű ingatlan elfoglalásával. Ezekkel az összegekkel tehát a veszteségeink csökkennek.
A mostani megoldástól azt remélem, hogy az új városháza a 490, 488/1, 489/1 és 489/2 hrsz.-ú
ingatlanok területén tervezett, Törökbálint hagyományaihoz illő és nagyságához méltó új
városközpont első eleme lesz. A várható előnyöket a következőkben látom:
Az itt meginduló fejlesztés a városháza megépítésén felül új lehetőségeket teremt egy
városszerkezetileg meghatározó új tömb kialakítására, hozzájárulva a Munkácsy Mihály
utca menti területek revitalizációjához.
Amellett, hogy a lakosság kényelmes, korszerű új városházában intézheti ügyeit, új
zöldterülettel, új – közösségi rendezvények megtartására alkalmas - köztérrel
gazdagodik a Város.
Az új létesítmény, a hozzákapcsolódó új köztér és közpark, valamint a tömbbelsőt
feltáró új úthálózat lökést adhat a fejlődéshez, fejlesztéshez.
Az itt található önkormányzati ingatlanok megközelíthetőségének biztosításával ezen
területek felértékelődnek és szándék esetén értékesíthetővé válnak.
Az új városháza megépülésével felszabaduló Munkácsy M. utca 72-76. szám alatti
ingatlan hasznosítására lehetőség nyílik (helytörténeti gyűjtemény elhelyezése vagy
öregek otthona céljára történő értékesítés …)
Minek ide új városháza, mikor a polgármesteri hivatalok feladatai úgyis csökkennek,
mert átveszi őket a járás? Miért nem újítják fel a régi épületet; ha a hivatal úgyis
csökken, elférnek ott is …?
Az eddig lezajlott közigazgatási átalakítások a Törökbálinti Polgármesteri Hivatal és a hozzá
hasonló hivatalok számára nem eredményeztek számottevő feladatcsökkenést.
Ennek oka, hogy jórészt olyan feladatok kerültek át a járásokhoz, melyeket korábban eleve az
okmányirodák, illetve a városi gyámhivatalok végeztek, Törökbálinton azonban sem egyik, sem
másik nem működött. Egyedül az építési hatósági feladatoknak a járási hivatalhoz, illetve az
érdi jegyzőhöz való átkerülése eredményezett számottevő csökkentést.
Fontos látni azt is, hogy nem csak feladatok kerültek el a hivataltól, hanem legalább ennyi, ha
nem több új feladat is megjelent. Ilyen például a telephely engedélyezés, a közösségi együttélés
21
szabályainak megsértésével kapcsolatos eljárás, az építésügyi szolgáltató pont működtetése, a
településképi véleményezési eljárás, a pénzügyi-számviteli szabályok változásából eredő
többletfeladatok, és még jó néhány egyéb feladat. Emellett a Képviselő-testület részéről is
megfogalmazódtak olyan igények, amelyek az eddigiekhez képest új és Városunk jövője
szempontjából rendkívül fontos feladatként jelennek meg a hivatalnál (városmarketing,
kommunikáció, stb.).
A Polgármesteri Hivatal a jelenlegi 3 helyen összesen 1400 m2 területen működik. Ez a terület
a mostani létszám mellett kevésnek bizonyul, hiszen, mint említettem, az irodák egy része
túlzsúfolt, nincsenek tárgyalóhelyiségek, étkezés céljára használható helyiségek, az irattári rész
kevés, az ügyfelek számára nincsenek a kulturált körülmények között történő várakozásra
alkalmas helyek, nincs ügyfélszolgálat, az eszközök, gépek elhelyezése egészségkárosító
módon valósul meg.
Elképzelésünk szerint az ügyfelek kulturáltabb, gyorsabb kiszolgálása érdekében a majdani
városháza egyszerre több célt szolgál majd:
a polgármesteri hivatalon kívül ott lesz elhelyezve a városgondnokság is;
az épületben helyet kap a járási hivatal kirendeltsége, továbbá egy velük közös
ügyfélszolgálat is;
az épület minden szintjén elhelyezünk egy-egy tárgyalótermet is, amely a testületi
működést éppúgy szolgálja majd, mint a hivatal tevékenységét, így a művelődési házban
önkormányzati célokra lefoglalt termek is felszabadíthatók és eredeti rendeltetésük
szerint hasznosíthatók;
E célokat, valamint a munkahelyek műszaki kialakítására vonatkozó követelményekről szóló
jogszabályok rendelkezéseit figyelembe véve reális igény egy 2500-2700 m2 körüli területű
városháza építése.
Számolva azzal, hogy bekövetkezhetnek olyan hatásköri, szervezeti, vagy személyi változások,
amelyek átalakításokat tesznek szükségessé, az épület belső kialakítását olyan technológiával
– mobil válaszfalak alkalmazásával – szeretnénk megvalósítani, mely lehetővé teszi, hogy egy
esetleges változtatás különösebb munka-és költségigény nélkül elvégezhető legyen.
Nem új városházára kell a pénzt költeni, hanem a Város intézményeit és az
infrastruktúrát kell fejleszteni!
Részben már az előzőekben is utaltam arra, hogy Törökbálint Önkormányzatának, s különösen
a Képviselő-testületnek, valamint az őt közvetlenül segítő Polgármesteri Hivatalnak nagyon
komoly feladatokat kell megoldania a következő években. Az Önkormányzat működését az
eddigieknél hatékonyabbá és takarékosabbá kell tenni, mindenekelőtt pedig el kell érni, hogy a
Város olyan stabil bevételekhez jusson, amelyekből a kiegyensúlyozott, biztonságos
gazdálkodás megvalósítható.
Eredményes, jó munkához nem csak megfelelő humán feltételek, hanem megfelelő
infrastruktúra is szükséges. Elengedhetetlen ezért, hogy a többi önkormányzati intézmény után
végre a Polgármesteri Hivatal is megfelelő körülmények közé jusson, és a kulturált
munkavégzés feltételei mellett a kulturált ügyintézés és ügyfélfogadás feltételeit is biztosítsuk.
A körülmények javítása marketing szempontból is indokolt, hiszen üzletfeleink, partnereink
nem tekintenek bennünket komoly tárgyalófélnek, ha azt látják, hogy az önkormányzat rendszer
huszonötéves fennállása alatt nem voltunk és nem vagyunk képesek a Város nagyságához és
lehetőségeihez méltó normális hivatalt építeni.
22
Az, hogy új városházát építünk, egyébként sem jelenti azt, hogy más fejlesztésekre nem kerül
sor. Erre reményeim szerint jó példa lesz a 2016-os költségvetés is, amely várhatóan jelentős
fejlesztéseket tartalmaz majd.
Honnan lesz pénz a városháza építésére? Miből fogják a hitelt fizetni? Biztos adókat
vetnek majd ki…!
Emlékeztetek arra, hogy a helyi adók emelésére 2011 óta nem került sor, sőt, 2015 januárjától
a magánszemélyek építményadóját csökkentettük. Adóemelést 2016-ra sem tervezünk.
Egy beruházásnál a lehetséges (tipikus) források a következők: saját költségvetés (tárgyévi
költségvetési bevételek és az előző évekről hozott megtakarítások); pályázati források;
hitelfelvétel.
A felsoroltak közül pályázati forrásokkal reálisan nem számolhatunk, így az előzetes
számításokat a saját forrásokra és a hitelfelvételre alapoztuk.
Ami a saját költségvetésből történő finanszírozást illeti, a működési egyenlegből várhatóan
évente 500 millió forintot tud a Város a működésen túli feladatokra (fejlesztésekre,
tartalékolásra, meglévő adósságok törlesztésére) fordítani. Teljes egészében tehát nem tudjuk
önerőből finanszírozni a beruházást, mivel egyszerre, egyetlen költségvetési évben nem áll
rendelkezésre az a forrás – egymilliárd forint – amely a megvalósításához szükséges.
Amennyiben a beruházás teljes forrásigényét hitelfelvétellel biztosítjuk, 1 milliárd forint
hitelkerettel kell számolnunk. Nem ez lesz a Város első 1 milliárd forintos hitele, amit felvesz.
Az Önkormányzat első ízben 2007-ben vett igénybe az akkori fejlesztési feladatok
finanszírozására 1 milliárd forintot. Ebből nem egyetlen nagyberuházást, hanem több, kisebb-
nagyobb volumenű fejlesztést valósított meg (példák a teljesség igénye nélkül: Bálint Márton
Iskola udvarrendezés, 6 csoportos óvoda kiviteli terve, ingatlan vásárlások, közmű építés,
temető felújítás, járdaépítés, Égettvölgyi-út építése, közművesítése, stb.)
A 2007. évi hitelfelvétel paraméterei a következők voltak:
hitelkeret nagysága: 1 milliárd forint,
lejárata: 120 hónap, maximum 2017. november 30.
rendelkezésre tartási periódusa: 2008. szeptember 30.
kamat: változó, háromhavi BUBOR + 0,0850% kamatfelár (induló kamat: 8,795% volt)
tőketörlesztés kezdete: 2010. december 31. (eddig az időpontig: türelmi idő)
tőketörlesztés feltételei: negyedévente, azonos összegű részletekben.
Maradva a példánál, a 2007-es hitel tőketörlesztésével és kamataival a 2010. évi költségvetéstől
kezdve kellett számolni. Az egy-egy költségvetési évre eső törlesztő részlet 142,9 millió forint
volt, a kamat pedig folyamatosan csökkent. (A legmagasabb kamatkiadás 2009. évben
jelentkezett, akkor 99,9 millió forint, 2012-ben pedig 64,8 millió forint volt.) Ebből egyébként
az is látható, hogy a türelmi időnek van előnye is, hátránya is. Előnye, hogy átmenetileg
kevesebb a tényleges kiadás, hátránya viszont, hogy mindaddig, amíg a tőketörlesztés nem
kezdődik meg, a teljes fennálló tőketartozás után kell a kamatot fizetni.
Csak érdekességként említem meg, hogy a szóban forgó hitel egy részét 2013-ban, a
fennmaradó részét pedig 2014-ben vállalta át a Magyar Állam. Amennyiben az
adósságkonszolidációra nem került volna sor, még 2016-ban 2017-ben is tervezni és
finanszírozni kellene ezt a hitelt.
23
Ha a korábban felvett hitel paramétereivel számolunk – de az alacsony piaci kamatokra
tekintettel valójában annál bizonyosan kedvezőbb feltételekkel tudunk felvenni hitelt –, az a
legelső időszakban 90 millió forint kamatkiadást fog jelenteni, majd pedig a tőketörlesztés
beindulásával csökkenő kamatot és évente 125 millió forint nagyságrendű tőketörlesztést.
Biztonsággal feltételezhető, hogy ilyen mértékű éves hiteltörlesztési kötelezettséget a Város
költségvetése elvisel, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az új városháza
felépítésével megszűnik a GL Outlet bérlete, tehát az addig a bérleti díjra fordított kiadás
átforgatható a hiteltörlesztésbe. Amennyiben a tőketörlesztésben sikerül most is elérnünk két
év türelmi időt, az átmeneti időszakban még egyes kiemelt, fontosabb beruházások
megvalósíthatók saját forrásból is.
A következő táblázatban az alábbi becsült paraméterekkel végeztük el a hitelfelvételre
vonatkozó számításokat:
hitelkeret: 1 milliárd forint
rendelkezésre tartási időszak: 2016. július 1. – 2017. július 1.
hitelkeret lehívása: egyszerűbb számítás érdekében 2017. július 1., egy
összegben
türelmi időszak: 2017. július 1. – 2018. július 1.
lejárat: 2026. június 30.
tőketörlesztés, kamatfizetés: negyedéves gyakorisággal.
Megnevezés
Év (adatok millió forintban)
2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026
Működési
többlet 500
500 500 500 500 500 500 500 500 500 500
Megtakarítás 0 0 40 40 40 40 40 40 40 40 40
Forrás összesen 500 500 540 540 540 540 540 540 540 540 540
Tőketörlesztés 0 0 62,5 125 125 125 125 125 125 125 62,5
Kamat 0 45 90 84 73 61,8 50,6 39,4 28,1 16,9 5,6
Forrás egyéb
célra 500 445 387,5 331 342 353,2 364,4 375,6 386,9 398,1 471,9
A táblázatból látható, hogy más beruházásokra, fejlesztésekre a legkevesebb forrás – fenti
paraméterek esetén – 2019-ben jutna. A tényleges hitelfelvételnél várhatóan a kamatteher
tekintetében is kedvezőbb feltételekre számíthatunk és az időszakok eltolódása is
befolyásolhatja a fenti becslést. Összességében biztonsággal kijelenthető: a Város
költségvetése változatlan szervezeti feltételek és ellátási szint mellett is képes a
hiteltörlesztés és kamatai biztonságos teljesítésére.
24
4. Közlekedés, forgalmi rend
4.1 Közösségi közlekedés
Törökbálint Város Önkormányzata már 2014 tavaszán kezdeményezte a BKK Budapesti
Közlekedési Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: BKK) a helyi közösségi közlekedésről szóló
szerződés formájának megváltoztatását közszolgáltatási szerződés helyett támogatási
szerződésre. A hosszas tárgyalásokat követően - a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati
Társulásban résztvevő 17 önkormányzattal közösen – a BKK-val 2015. évtől sikerült
támogatási szerződést kötni. Így az önkormányzatnak 2015. évben a helyi közösségi
közlekedésért nem kell megfizetnie az áfát, ami éves szinten 42 millió Ft megtakarítást jelent.
A BKK-val kötött szerződés 2015. január 1-jétől 2022. június 30-ig szól.
2015-ben a BKK tovább folytatta az M4-es metró - 2014 áprilisában - történt átadását követően
megkezdett elővárosi járatai menetrendjeinek módosítását, mely Törökbálint esetében a Móricz
Zsigmond körtéri közvetlen kapcsolat megszüntetésével, valamint a járatok körjáratként történő
közlekedtetésével járt. A BKK szervezésében közlekedő járatok Budapesten belüli végállomása
az M4 metró Kelenföldi végállomása lett. Több mint félévig tartó egyeztetést követően
Törökbálint helyi közösségi közlekedésére két változat (T/1 és T/2) került kidolgozásra,
melyről, a BKK és az Önkormányzat is tájékoztatta a lakosságot.
Az új menetrend bevezetésével egyidejűleg sor került a buszvégállomás áthelyezésére,
valamint az új menetrendhez szükséges infrastrukturális létesítmények (új buszmegállók, Géza
fejeledelem útján végállomás) megvalósítására is.
A helyi közösségi közlekedési rend gyökeres megváltoztatására (az új menetrendek szerinti
közlekedés bevezetésére) 2015. augusztus 31-ével került sor. A megváltozott menetrendről a
BKK az ingatlantulajdonosokat szórólap segítségével is tájékoztatta.
A BKK által végrehajtott változás szükségessé tette az OMI Kft. által üzemeltett helyi járat, a
„Törökbálinti Busz” menetrendjének a BKK járatok menetrendjéhez való hangolását és az
eddig ellátatlan pistályi külterületi rész helyi közlekedésbe való bevonását is.
2015. október 14-én lakossági fórumon mutattuk be az új menetrenddel kapcsolatos
tapasztalatokat, észrevételeket és a várható változásokat. A fórumon résztvevők által feltett
kérésekre a közlekedési szakértő és a BKK képviselője válaszolt.
4.2 A Városon átmenő forgalom csillapítása
Komoly forgalmi tehertétel városunknak az Érd felől érkező átmenő-forgalom. Már évek óta
tárgyalásokat folytattunk Érd Megyei Jogú Várossal és a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt-
vel, valamint természetesen közlekedési hatóságokkal arról, hogy egy felhajtó ág készülhessen
az M0-M7 autópálya csomópont egyik gyorsító ágához. Reményeink szerint ezzel a
megoldással az eddig Érd felől érkező forgalom jelentős része felvezethető az autópályára
és nem terheli tovább városunkat, különösen a Szent István, az Ady Endre, a Károlyi, a
Meredek és a Katona József utcát, melyek a legjelentősebb terhelést elviselték.
Az engedélyezési terv önkormányzati finanszírozásban készült el, a le és felhajtó kivitelezése
állami beruházásban valósul meg és várhatóan jövő év elejére készül el.
25
4.3 A kerékpáros közlekedés fejlesztése
Városunk az elmúlt években többször is foglalkozott a kerékpáros közlekedés fejlesztésével,
azonban pályázati és egyéb források hiányában a tervezett kerékpárutak kialakítására nem
került sor.
Az idei évtől kezdődően olyan program végrehajtásába kezdett az Önkormányzat, mely a
szűkös anyagi keretek közt is folyamatosan biztosítja a kerékpáros közlekedés feltételeinek
javítását. Szakértők segítségével olyan gazdaságos, leginkább forgalomtechnikai és szervezési
eszközökkel megoldható alaphálózat kialakítását tervezzük, mely kerékpárút építése nélkül
jelent biztonságos közlekedést a kerékpárosok számára (kerékpáros nyomfestés, táblázások,
indokolt esetben terelő szigetek kialakítása).
Az ősz folyamán megtörtént az alaphálózat kijelölése és az intézkedési terv ütemezése. A
megvalósításra 9 ütemben kerül sor, az első ütem (a Vasút utcától a Kisfaludy Sándor utcán
keresztül az Óvoda utcáig) még az idén megvalósul. Még az idén sor kerül továbbá újabb
kerékpártámasztók felállítására is.
5. Környezetvédelem
5.1 Hulladékgyűjtés, szállítás
A képviselő-testület februárban döntött a közterületen lévő szelektív hulladékgyűjtő szigetek
megszűntetéséről. Továbbá döntött arról is, hogy a korábbi szigeteket három helyszínen
(Munkácsy M. u. 79., Baross G utca - Bajcsy-Zs. utca találkozása és a Márta utca - Hegyalja
utca sarok) üveggyűjtő-pontokká alakítja át.
A döntést elsősorban az indokolta, hogy év elején módosult a hulladékról szóló törvény. Ennek
értelmében nem lehet hulladékgyűjtő szigeteket kialakítani azon megyei jogú városoknál
kisebb településeken, ahol az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék házhoz menő gyűjtése
biztosítható. E változásról a szigeteken kihelyezett tájékoztató táblákkal, a Kerthelyiség című
újságban, a hirdetőtáblákon, valamint a honlapon közzétett hirdetmény útján tájékoztattuk a
lakosságot.
A Vertikál Zrt-vel (mint közszolgáltatóval) folytatott tárgyalások eredményeként év közepétől
módosult a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló helyi önkormányzati rendelet. A
zöldhulladék tavaszi és őszi egy-egy hónapos elszállítási időszaka helyett március 16 -
november 30. között kéthetente a háztartási hulladék gyűjtése alkalmával elszállítja a
szabályosan kihelyezett zöldhulladékot. A változásról az Önkormányzat Kerthelyiség című
újságban, a Közszolgáltató pedig a honlapján és a gyűjtőedényekre ragasztott matrica útján is
tájékoztatta a lakosságot.
A változásokkal összefüggésben 2015. szeptember 1-től megszűnt a lakosságnál keletkezett
zöldhulladék Városgondnokság által üzemeltett Téglagyár úti telepen való átvétele.
A TÖRS Kft-vel a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére kötött
közszolgáltatási szerződés 2015. március 31-én lejárt, így a Képviselő-testületnek a
közszolgáltatás ellátására pályázatot kellett kiírnia.
Az első pályázati felhívás eredménytelenül zárult.
A második pályázati felhívás nyertes ajánlattevője a Faragó Környezetvédelmi és Szolgáltató
Kft lett, így 2015. július 7-étől ők végzik a szolgáltatást.
26
5.2 Zajvédelmi stratégia
A 2002/49 Európai keretirányelv kötelező előírásokat fogalmaz meg a zaj és rezgésvédelem
érvényre juttatása érdekében. A szabályozás legfőbb eleme, hogy a tagállamoknak stratégiai
zajtérképeket kell készíteniük többek között a nagyvárosi agglomerációkra. Ezek a stratégiai
zajtérképek a jelentős zajforrások, zajforrás-csoportok (közút, vasút, üzemi forrás, repülési zaj)
által okozott terhelésen kívül információkat szolgáltatnak a zaj által érintett lakosság,
lakóépületek, érzékeny intézmények (kórházak, iskolák stb.) érintettségére vonatkozóan is.
Ez azonban csak az első lépés a környezeti zaj kezelésével kapcsolatban, mely lehetőséget ad
hatékony közép- és hosszú távú zajcsökkentési tervek felépítésére. Az irányelv – és a hazai
szabályozás is – ezért a stratégiai zajtérképek elkészítésének kötelezettségén túl előírja az ún.
intézkedési tervek készítésének kötelezettségét is.
Az európai szabályozásnak megfelelően a stratégiai zajtérképeket legalább 5 évente meg kell
újítani.
Törökbálint Város közigazgatási területére 2006-ban készült el az első stratégiai zajtérkép.
Megújításra 2014-ben került sor, az elkészült dokumentumot a véleményező hatóság
megfelelőnek értékelte.
Az elkészült zajvédelmi térkép alapján a zajvédelmi intézkedési terv összeállítása most van
folyamatban. A tervezetet véleményezésre megküldtük az érintett szerveknek, illetve lakossági
fórumok és közzététel útján véleményeztettük a lakossággal is. A lakossági észrevételek
feldolgozását követően az intézkedési terv várhatóan 2016. első hónapjaiban kerül majd a
Képviselő-testület elé elfogadásra.
Az intézkedési terv eddig elkészült tervezete alapján látható, hogy melyik az 3 fő intézkedés,
melyet a legsürgősebbnek kell tekintenünk:
Forgalomcsillapítás: A legnagyobb problémát Törökbálint területén az M7 autópálya
forgalmából eredő zajkibocsátás okozza. Zajkibocsátás szempontjából kedvezőtlen az a
helyzet, amely a kritikus szakaszt jellemzi. A Balaton felé vezető sávokban épp az „érdi
emelkedő” kezdetén – a vasúti felüljárótól indulva – feloldásra kerül a 100 km/h-s
korlátozás. Így épp az emelkedő szakaszon van lehetőség sebességnövelésre, amely az
emelkedő miatt fokozott motorteljesítményt/zajteljesítményt generál.
Kezdeményeznünk kell tehát, hogy az M7-es autópályán jelenleg is meglevő 100 km/h-
s sebességkorlátozást – legalább az éjszakai időszakra kiterjedően – terjesszék ki az M7-
M0 csatlakozási pontig!
Sebességkorlátozás belterületi utakon: Éjszakai sebesség-korlátozás a Géza
fejedelem útján, a Bartók Béla utcában, a Bajcsy Zs. utcán, valamint a Raktárvárosi úton
(40 km/h korlátozás a 22 órától 6 óráig terjedő időszakban)
Útburkolat cseréje, tervszerű útfelújítási program: Kezdeményezni kell, hogy a
legközelebbi jelentősebb burkolatmegújítás alkalmával az autópálya burkolatát az adott
szakaszon hangelnyelő tulajdonságú aszfalttal alakítsák ki. Feladatunk továbbá
tervszerű, folyamatos útfelújítás a városban.
Az autópályák miatt elszenvedett zaj csökkentése érdekében 2015. áprilisában levéllel
fordultunk dr. Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez, 2015. májusában Tasó László
közlekedés politikáért felelős államtitkárhoz(NFM), 2015. szeptember 7-én pedig dr. Fazekas
Sándor, földművelésügyi miniszterhez. E levelekben – más intézkedések sürgetése mellett -
mindannyiszor kezdeményeztük az M7 melletti lakóövezetet érő zajterhelés csökkentését a100
km/h-ra történő sebességkorlátozás bevezetésével. Kérésünk azonban vagy elutasításra talált,
27
arra való hivatkozással, hogy ez a szolgáltatási szint csökkentését eredményezné, vagy pedig
választ sem kaptunk.
Az elutasításba azonban nem kívánunk beletörődni, hiszen ez a lényegében költséggel nem járó
intézkedés jelentősen javítaná a környék élhetőségét. Úgy gondolom, méltánytalan Törökbálint
lakosságával szemben az, hogy szinte az egyetlen ilyen összetett problémát elszenvedő város
nem kap segítséget a Magyar Államtól. Nem az autópálya befedését kérjük, bár azt is jogosnak
éreznénk, hanem egy költséggel nem járó intézkedés bevezetését. Ausztriában nem egy helyen
csupán 3 ingatlan érintettsége miatt is már 80 km/h sebességkorlátozást vezettek be az
autópályákon.
5.3 Zöldfelületek kialakítása
Elindult a Géza fejedelem útja melletti zöldterület parkosításának folyamata, amely
reményeink szerint a ciklus során be is fejeződik.
A Városgondnokság közreműködésével a Szabadság téren (a vízelvezető rendszer megépítése
után) újabb parkosított területet alakítunk ki.
A Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület és a Városgondnokság közreműködésével idén is
sor kerül őszi falültetésekre.
Az Önkormányzat a lakosság és az intézmények számára mintegy 2 millió forint értékben
osztott ki facsemetéket. Az ingatlan-tulajdonosok összesen 5 fajtából választhattak, a fákat az
ingatlan előtti közterületen kell elültetni. A faosztás 2015. november 14-én került
megrendezésre.
6. Önként vállalt humán feladatok
6.1 Szociális feladatok
A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX.
törvény módosításai alapján 2015. március 1-től kezdődően a pénzbeli és természetbeni
szociális ellátások rendszere jelentős mértékben átalakul. A változások következtében a
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)
által eddig biztosított ellátási formák közül több megszüntetésre került, az addig nyújtott
ellátások biztosítására más formában van lehetőség. A törvénymódosítás alapján egyes -
részben vagy egészben állami költségvetésből finanszírozott - ellátási formák a járási hivatalok
hatáskörébe kerültek, változatlan, illetve egyes esetekben módosuló feltételekkel. A
megszüntetésre kerülő ellátási formák helyett települési támogatás keretében az
önkormányzatok nyújthatnak támogatást egyrészt kötelező, másrészt önként vállalt feladat
alapján.
A törvényi előírások szerint a települési önkormányzatok képviselő-testületének legkésőbb
2015. február 28-ig meg kellett alkotniuk a települési támogatás megállapításának,
kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló
rendeletét. E felhatalmazás alapján a Képviselő-testület az 5/2015. (II. 28.) Ör. számú
rendeletben döntött az Önkormányzat által nyújtott települési támogatások fajtáiról és
szabályairól.
28
A rendeletben szereplő támogatási formák és a feltételrendszer az elmúlt évek gyakorlati
tapasztalatai alapján kerültek meghatározásra, a Segítő Kéz Szolgálat munkatársainak
tapasztalatait is figyelembe véve.
A rendelet 8. § (1) bekezdés szerint az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult
részére saját költségvetése terhére a következő támogatásokat nyújtja:
a) települési támogatásként: ápolási támogatás; gyógyszertámogatás; lakhatási támogatás;
adósságkezelési támogatás; jubileumi támogatás; köztemetés.
b) rendkívüli települési támogatásként: eseti támogatás; a gyermekek családban történő
gondozásának költségeihez való hozzájárulás; temetési támogatás.
c) pályázat alapján nyújtható támogatásként: szociális tanulmányi ösztöndíj a középfokú
oktatási intézményben tanuló, szociálisa hátrányos helyzetű gyermekek részére; Bursa
Hungarica Felsőoktatási ösztöndíj a felsőoktatásban tanuló diákok számára.
2015. szeptember 30-ig az Önkormányzat 28 millió forintot fordított szociális támogatásokra
és segélyezésre.
A Bursa Hungarica ösztöndíjra vonatkozóan összesen 29 pályázat érkezett, ezek elbírálása
decemberben történik meg. Szociális tanulmányi ösztöndíjra 8 pályázatot nyújtottak be, a
támogatást 7 diák nyerte el a 2015/2016-os tanévre.
Szociális segélyezésre és támogatásokra kifizetett összegek
Megnevezése Teljesítés Ft-ban
2015. október 31-ig
Természetben nyújtott gyermekvédelmi támogatás 1 462 941
Természetben nyújtott óvodáztatási támogatás 480 205
Helyi megállapítású ápolási díj 6 452 238
Helyi megállapítású közgyógyellátás 818 803
Települési támogatás pénzbeli 10 778 191
Önkormányzati segély (Szoc.tv. 45.§) (2015.02.28-ig) 1 981 000
Természetben nyújtott átmeneti segély 1 411 540
29
Megnevezése Teljesítés Ft-ban
2015. október 31-ig
Önkormányzat által saját hatáskörben adott természetbeni
önkormányzati segély 681 254
Köztemetés 471 431
Egyéb, az önkormányzat rendeletében megállapított
pénzbeli segély 336 500
Rászorultságtól függő normatív kedvezmények (pénzbeli) 154 051
Természetben nyújtott önkormányzati segély (Szoc.tv. 47. §
1.c) pont) (2015.02.28-ig) 40 050
Pénzbeli óvodáztatási támogatás 10 000
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 668 040
Lakásfenntartási támogatás 1 037 830
Adósságcsökkentési támogatás 255 971
Rendszeres pénzbeli szociális segély 1 395 000
Összesen 28 435 045
6.2 „Segítsen, hogy segíthessünk” – adomány a kárpátaljai magyaroknak
A háború sújtotta Ukrajna magyarok lakta vidékén, Kárpátalján a mindennapi megélhetés egyre
nagyobb gondot okoz. Súlyosbítja a helyzetet az élelmiszerárak, az energiahordozók és minden,
a megélhetéshez szükséges dolog árának drasztikus emelkedése is.
A Képviselő Testület a kárpátaljai magyarok megsegítésére 1,5 millió forint adományt juttatott
el november elején.
6.3 Nyári gyermektáborok
6.2.1 Napközis tábor
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 41.§ (2)
bekezdése alapján az önkormányzatnak kell gondoskodnia a gyerekek nyári szüneti napközbeni
ellátásáról, amennyiben a szülő nem tudja biztosítani a gyermekek nyári felügyeletét.
Törökbálint Város Önkormányzata a hagyományoknak megfelelően a törökbálinti lakcímmel,
vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen élő 6-14 éves gyermekek
számára idén is megszervezte a nyári napközis tábort 2015. június 16. és augusztus 28. között.
A tábor célja: irányított nevelői munka és felügyelet melletti hasznos időtöltés.
A tábor helyszínei: iskolák, sportközpont, művelődési ház.
A tábor költsége: a táborok ingyenesek voltak, a szülőknek csak az étkezési díjat kellett a
fizetni. Az étkezési díj az iskolában fizetendő napközis díjjal azonos volt (100%, 50%,
térítésmentes).
30
Az iskolákban (1. turnus) lebonyolított táborra 22 tanuló jelentkezett, ebből végül 14 fő vett
rész a különböző sport- és kézműves foglalkozásokon.
A sportközpontban (2-7. turnus) megvalósult táborra 49 tanuló 242 részvételi alkalomra
jelentkezett. A tényleges igénybevételi létszám az összes turnusra 130 fő volt. A résztvevők
számára változatosak voltak a programok. A gyerekek minden nap részt vettek úszás,
labdarúgás, egyéb labdajátékos foglalkozásokon. Népszerűek voltak a játékos vetélkedők,
mozielőadások, kézműves foglalkozások, képességfejlesztő játékok.
A művelődési házban (8-11.turnus) működő táborra 23 gyerek jelentkezett 63 részvételi
alkalomra. A tényleges igénybevételi létszám az összes turnusra 58 fő volt.
A tábor szervezői a táborozók számára kézműves és drámapedagógiai foglalkozásokat, játékos
nyelvórákat és zeneórákat, ügyességi vetélkedőket, mozielőadásokat szerveztek. Szabadtéri
programok keretében kirándultak, úsztak és ismerkedtek a küzdősportokkal.
6.2.2 Sporttáborok
Ezen táborok lebonyolítására (június 22. és július 10. között) a Törökbálinti Sportközpontban
került sor. Az igénybevétel önköltségi alapon (a díjat a szülő fizette), vagy – szociális alapon -
térítésmentesen volt lehetséges. A térítésmentes igénybevételre jogosultakat a polgármester
által meghirdetett pályázat alapján választottuk ki. Összesen 112 pályázat érkezett, és
valamennyi pozitív elbírálásban részesült.
A sporttáborban a gyerekek napi egy edzésjellegű, választott foglalkozáson (úszás, labdarúgás,
tenisz, vízilabda, tánc, aerobic), és napi egy úszásoktatáson vettek részt a tudásszintnek
megfelelő csoportokban. A köztes időben vízi játékok, kézműves foglalkozások és szervezett
játékprogramok álltak a résztvevők rendelkezésére az uszoda közönségétől elzárt területén, kis
csoportokban. Az úszásoktatás az uszoda területén volt, minden esetben csoportonként két
felügyelő kíséretével.
6.2.3 Segítő Kéz Szolgálat által szervezett nyári programok
Az intézmény, mint minden évben, ebben az évben is polgármesteri keretből kapott pénzügyi
támogatással szervezte meg a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű, magatartászavaros
gyermekek táboroztatását 2015. július 14 és augusztus 11 között, heti egy alkalommal. Külső
foglalkozásokat, szabadidős programokat szerveztek a gyerekeknek, és gondoskodtak a napi
háromszori étkezésről. A Segítő Kéz Szolgálat által szervezett nyári programokban 100
gyermek vett részt.
6.2.4 Törökbálinti Római Katolikus Plébánia által szervezett táborok
A Törökbálinti Római Katolikus Egyházközség több évtizedes hagyománnyal rendelkezik
katolikus táborok megrendezésében. A résztvevők elsősorban felső tagozatos iskolások,
középiskolások és egyetemisták. A táborok időpontja 2015. július 7-25 és augusztus 12-16.
volt. A táboroztatáshoz az Önkormányzat pénzügyi támogatásával valósult meg.
31
6.4 HPV oltás
Az Önkormányzat önként vállalt feladataként biztosította a 8. osztályos törökbálinti lányok
(akik az államilag finanszírozott oltásból kimaradtak) részére az önkéntes, térítésmentes
méhnyakrák elleni oltóanyaghoz való hozzájutás lehetőségét. Az oltások biztosítására a
GlaxoSmithKline Kft-vel kötöttünk szerződést.
Összesen 133 db oltóanyagra van szükség a jelentkezők oltásához, ennek költsége 2,3 millió
forint volt. Az oltásokat a gyermekorvosok adták be saját rendelési idejükben, az érintettek
értesítésében és az oltások lebonyolításában a védőnők segítettek.
6.5 Az úszásoktatás támogatása
A Zimándy Ignác Általános Iskolából 370, a Bálint Márton Általános-és Középiskolából 624
általános iskolás és 307 fő középiskolás gyermek vesz részt az úszásoktatásban, melyet ez idáig
az Önkormányzat ingyenesen biztosított. Egy tanévben 30-32 alkalommal vesznek részt
úszásoktatáson a gyerekek. (A külsős illetve KLIK-es támogatással érkezőket 800,-
Ft/fő/alkalom áron fogadjuk.)
A Zimándy-ból érkező gyerekeket busz szállítja, ennek éves költsége 3,8 millió forint.
6.6 A pedagógus ösztöndíj új rendszerének kialakítása
A Képviselő-testület már a 2015-ös költségvetés elfogadásakor kifejezte elkötelezettségét az
iránt, hogy a törökbálinti köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok munkáját erkölcsi
és anyagi értelemben a továbbiakban is elismerje, dacára annak, hogy a tanügyi igazgatásban
bekövetkezett változások miatt az iskolapedagógusok munkáltatója már nem az Önkormányzat.
Ennek a célnak a megvalósítása érdekében döntött úgy a Képviselő-testület, hogy a pedagógus
ösztöndíj korábbi rendszerének megszüntetését követően egy új, feladatalapú és teljesítmény-
orientált pedagógus ösztöndíj rendszert hoz létre.
Az új rendszer létrehozásában jelentős szerepet vállalt a Humánpolitikai Bizottság, amely
kidolgozta a legfontosabb alapelveket és az új önkormányzati rendelet tervezetét, majd
átruházott hatáskörben eljárva meghatározta a pályázati feltételeket, kiírta az ösztöndíj
pályázatot, és végül elbírálta a beérkezett pályázatokat.
Az új rendszer mind az iskola-, mind az óvodapedagógusok számára lehetőséget adott a
pályázatok benyújtására, a megpályázható témakörök pedig lefedték az iskolákban és az
óvodákban elvégzendő pedagógiai és szervezési feladatok teljességét, vagyis valamennyi
pedagógus számára lehetőség volt a pályázat benyújtására. A pályázatok tartalmi szempontból
történő, szakmailag megalapozott és objektív értékelése érdekében külső szakértő megbízására
került sor.
A pályázati kiírás szerint 2015-ben legfeljebb 30 pedagógus részesülhet ösztöndíjban, az
ösztöndíj mértéke a benyújtott pályázatok mennyiségétől és minőségétől függően egyszeri
bruttó 260.000 Ft és 500.000 Ft közötti összeg.
A pályázatok beadására meghatározott határidő eltelt, a pályázatok elbírálására a november 9-
én, hétfőn megtartott rendkívüli HPB ülésen került sor. A megadott határidőn belül 47 pályázat
került benyújtásra.
A Humánpolitikai Bizottság 30 pályázó ösztöndíjban részesítéséről döntött. A szakértői
vélemény szerint a pályázatok magas színvonalúak voltak, valamennyi intézményből érkeztek
32
pályázatok, melyek egy része intézményen belüli, más része pedig intézményen túlmutató
hatással is bírt, így azok összehasonlítása nem volt könnyű feladat. Az ünnepélyes
eredményhirdetésre november végén kerül sor.
7. 2015 - az évfordulók éve
7.1 Az Önkormányzatok Napja
Szeptember 30-a az Önkormányzatok Napja, annak emlékére, hogy 1990-ben ezen a napon
került sor az első szabad, demokratikus önkormányzati választásra.
Önkormányzatunk fennállásának 25. évfordulóját bensőséges ünnepséggel köszöntöttük,
melynek keretében dr. Elek Sándor, az első szabadon választott polgármester sírjánál
emléktáblát avattunk, majd pedig visszaemlékezésekkel és filmvetítéssel elevenítettük fel az
eltelt éveket.
7.2 Süssen – Törökbálint partnerkapcsolata 25 éves
Idén ünnepeltük a Süssen – Törökbálint partnerkapcsolat létrejöttének 25. évfordulóját is. Az
ünnepségre a Süssenben tartott Stadfest keretében került sor, ahova meghívást kapott a teljes
Képviselő-testület, a korábbi polgármesterek és számos civilszervezet is.
Az ünnepség egyik programpontja volt az a fotókiállítás, melyet képekben mutatta be a két
település kapcsolatának történetét. Ezt a kiállítást az Önkormányzatok Napja alkalmából mi is
bemutattuk, és az ünnepségre természetesen meghívtuk süsseni barátainkat.
7.3 Székelyudvarhely – Törökbálint testvérváros kapcsolata 15 éves
Augusztus 21-én az Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesülete és Törökbálint Város
Önkormányzata ünnepélyes kopjafaavatást tartott Balassagyarmat (Civitas Fortissima) és
Kercaszomor (Communitas Fortissima) hős polgárai emlékére, valamint rendezvényen
emlékezett meg Székelyudvarhely és Törökbálint testvérkapcsolatának 15. évfordulójáról. A
rendezvények díszvendégei dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, dr. Aradszki András,
államtitkár, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Medvácz Lajos,
Balassagyarmat polgármestere és Kapornaky Sándor, Kercaszomor polgármestere voltak.
7.4 Soroksár – Törökbálint testvérváros kapcsolat
2015. június 20-án Soroksáron a művelődési házban ünnepeltük a 15 éves testvérvárosi
kapcsolatot.
33
8. A Képviselő-testület működése, hivatali szervezetfejlesztés
8.1 Testületi ülések száma, hozott döntések
A Képviselő-testület az előző közmeghallgatás óta összesen 8 rendes és 4 rendkívüli ülést
tartott. Az elfogadott rendeletek száma 36, a hozott határozatoké 337. Határozatképtelenség
miatt egyetlen ülést sem kellett elhalasztani vagy félbeszakítani.
A Képviselő-testület munkáját 3 állandó bizottság segíti. Közülük a Humánpolitikai Bizottság
8 rendes és 9 rendkívüli ülésen összesen 165 határozatot hozott.
Szintén 8 rendes és 9 rendkívüli ülést tartott a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság, amely
összesen 326 határozatot fogadott el.
A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 8 rendes és 6 rendkívüli ülése során 200
határozatot hozott.
8.2 Szervezeti és működési szabályzat, hatáskör-átruházás
A képviselő-testület és szervei működésének rendjét a Mötv. keret jelleggel szabályozza, a
részletes szabályokat az önkormányzati rendelettel megállapított szervezeti és működési
szabályzatban (SZMSZ) kell meghatározni.
A Mötv. előírását - miszerint az SZMSZ-t az alakuló ülést követő 6 hónapon belül felül kell
felülvizsgálni, illetőleg szükség szerint módosítani – betartva a rendelet felülvizsgálatát időben
elvégeztük, ezt követően további 3 alkalommal került sor szükség szerinti módosítására.
A módosítások sorában kiemelkedő jelentőségű a 2015. júniusi döntésünk, amikor a Képviselő-
testület számos olyan döntés jogát valamely bizottság, vagy polgármester hatáskörébe utalta,
amely előzőleg testületi hatáskörbe tartozott. E döntés jogi alapját a Mötv. 41.§ (4) bekezdése
biztosítja, amikor kimondja, hogy a képviselő-testület – a törvényben meghatározott
kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a
jegyzőre, a társulására ruházhatja át, és e hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört
visszavonhatja.
A hatáskör-átruházás előkészítése még 2014 végén indult, amikor is 348/2014. (XII. 18.) ÖK
határozatával a Képviselő-testület egy munkacsoportot hozott létre, feladatává téve a hatáskör-
átruházásra vonatkozó javaslat kidolgozását.
A végrehajtott hatásköri átalakítást azért tartjuk nagy jelentőségűnek, mert a korábbi gyakorlat
szerint a bizottságok elsősorban előzetes véleményező szerepet töltöttek be, kezdeményező,
ellenőrző szerepkörük azonban kevéssé érvényesült. Az új megoldástól azt várjuk, hogy a
képviselő-testület tehermentesül a kisebb jelentőségű, esetleg rutin ügyekkel való foglalkozás
alól, s figyelme sokkal inkább áttevődhet a programjellegű, stratégia alkotó döntésekre, a
képviselőknek pedig több ideje marad a választókkal való kapcsolattartásra. Ezzel együtt az
átruházott hatáskörbe tartozó ügyek esetén reményeink szerint gyorsul az ügyintézés, csökken
az adminisztráció, gyorsabban és rugalmasabban történik a döntéshozatal.
34
8.3 A Polgármesteri Kabinet megújítása
2015. október 1-től megújítottuk a Polgármesteri Kabinetet, melynek vezetője –
kabinetfőnökként - a polgármesteri referens lett. A tervek szerint a Kabinet tevékenysége
különösen a következőkre terjed ki: stratégiai feladatok, kommunikáció-marketing, társadalmi
kapcsolatok, stratégiai feladatok.
8.4 Hivatali szervezetfejlesztés
A Törökbálint önkormányzata az ÁROP-3.A.2-2013 „Szervezetfejlesztés a Közép-
magyarországi régióban levő önkormányzatok számára” c. Államreform Operatív Program
keretében pályázatott nyújtott be 2013-ban. A „Szervezetfejlesztés Törökbálint Város
Önkormányzatánál” c. pályázatot a Közreműködő Szervezet sikeresnek értékelte, és a
szerződéskötésre 2013.12.05-én került sor. A projekt befejezésének határideje 2014. december
31. volt.
A pályázati konstrukció keretében konkrét, jól körülhatárolható fejlesztési intézkedések
végrehajtására lehetett pályázni. Ezek jelentős része kötelező, egy kisebb része pedig
választható volt. A projekt keretében az önkormányzat a következő feladatok végrehajtását
vállalta és végezte el:
1. Korábbi szervezetfejlesztés megvalósulását bemutató tanulmány készítése. A
tanulmány a korábbi ÁROP 3.A.1 konstrukció keretében támogatott projektben
megvalósított fejlesztési intézkedések tartalmát, előfeltevéseit és eredményeit foglalta
össze, a korábbi tapasztalatok hasznosítása céljából.
2. Támogató infrastruktúrát, szerződéses kapcsolatokat bemutató tanulmány
készítése. A Hivatal összefoglalta, hogy az önkormányzati feladatok átalakulásával –
pl. Városgondnokság létrejötte – hogyan változott a feladatellátás rendje, a támogató
infrastruktúra vonatkozásában (szerződéses kapcsolatok, kiszervezett és kiszervezhető
feladatok).
3. Hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány készítése. A Hivatal által
elkészített tanulmány bemutatja az Önkormányzat költségcsökkentésének és
hatékonyság-növelésének lehetőségeit rövid-, közép- és hosszú távon, valamint
meghatározza a beavatkozás fókuszpontjait.
4. Intézményirányítási modell alkotása vagy felülvizsgálata. A Hivatal a meglévő
intézmény-irányítási modelleket vizsgálta felül (pl. művelődési ház), amelynek
keretében az önkormányzati intézmények tevékenységeinek hatékonyabb működésére
irányuló szervezeti javaslatok kerültek kidolgozásra.
5. A megváltozott feladatellátást – Városgondnokság, járási kormányhivatal létrejötte –
követő belső szabályzat alkotása. A meglévő szabályzat (SZMSZ) olyan módosítására
került sor, amely a törvényi változások kapcsán megváltozott feladatellátást
humánpolitikai szempontból leköveti (bemutatja a megváltozott munkaköröket, hatás-
és döntési jogköröket, aláírás rendjét, helyettesítés rendjét stb.).
35
6. Az új feladat ellátási rend hatékony megszervezését támogató intézmény-
irányítási, erőforrás-tervező és vezetői információs rendszer alkalmazásának
előkészítése. Hatékonyság elemzésére, működés-átvilágítására, fenntartói döntéseinek
hatás- és költség-elemzésére, optimális intézmény-szerkezet kialakítására, költségvetés
tervezésre, működési modellezésére alkalmas eszközök specifikálását végezte el a
Hivatal, tanulmány formájában. A rendszer egyes elemei időközben megalkotásra és
bevezetésre kerültek, pl. beruházások kockázatelemzése.
7. Lakossági igényfelmérés. A lakosság 5%-nak, vagy legalább 1200 fő véleményének,
igényeinek, és javaslatainak felmérése minimum egy adekvát módszer (kérdőív,
személyes megkérdezés, online adatgyűjtés, telefonos interjú stb.) alkalmazásával
minimum két idő- intervallumban: a projekt kezdetén és végén, de minimum 8 hónap
különbséggel volt a feladat. Erre sor került a múlt évben 700 db vélemény begyűjtésével
és kiértékelésével.
- Az önkormányzati feladatok átalakítása által érintett szakmai és támogató folyamatok
felülvizsgálata, három kiválasztott folyamat átszervezése, optimalizálása. Ezek a
következők voltak: (1) pályázatkezelés /közbeszerzés, kockázatelemzés/, (2)
szerződéskötés /kötelezettség-vállalás, utalványozás/, (3) civil szervezetek pályázati
rendszere, átszervezése és optimalizálása.
8. A közszolgáltatások nyújtásának és a hivatali szervezet működésének folyamatos,
ciklikus minőségfejlesztése érdekében nemzetközileg választható elfogadott
minőség-menedzsment modell bevezetése. A közigazgatásra adaptált Közös
Értékelési Keretrendszer (Common Assessment Framework; CAF) alkalmazása révén
került erre sor.
A projekt eredményeiről a Kerthelység hasábjain is beszámoltunk.
8.5 Az önkormányzati információ-áramlási rendszer javítására és tovább-
fejlesztésére vonatkozó cselekvési terv jóváhagyása
2013-ban egy külső és belső szakemberekből álló munkacsoport készítette el – díjazás nélkül -
a „Törökbálint Város Önkormányzata információáramlási rendszerének vizsgálata és
továbbfejlesztése” c. tanulmányt.
A tanulmány 2013. júniusi ülésen került napirendre, az akkor elfogadott 218/2013. (VI.27.)
számú határozat pedig előírta, hogy a tanulmányban tett javaslatok alapján készüljön az
információáramlás javítására és továbbfejlesztésére cselekvési terv. Ez a terv elkészült, de
végül az előző ciklusban a választások közelsége miatt már nem kívánt ezzel a kérdéssel
foglalkozni az akkori testület, így a téma a következő ciklusra maradt.
A már említett tanulmányban a munkacsoport elvégezte az információáramlás akkori idő
szerinti helyzetének feltárását és jellemzését, majd pedig a helyzetelemzés, az elektronikus
csatornák alkalmazásának vizsgálata, az önkormányzati igények, valamint már működő
önkormányzati minták alapján javaslatokat tett az Önkormányzat információáramlásának és
belső - külső kommunikációjának jobbítására, illetve továbbfejlesztésére.
E javaslatokra figyelemmel a Képviselő-testület a 2015. április 23-i ülésen fogadta el a
kommunikációs cselekvési tervet, melyből számos intézkedés megvalósult, vagy folyamatban
van, 2016-tól pedig további lényeges változások várhatók.
36
A terv három területre határozott meg cselekvéseket, ezek:
Önkormányzaton belüli kommunikáció/információáramlás javítása, továbbfejlesztése.
Önkormányzat és a külvilág közötti kommunikáció/információáramlás javítása,
továbbfejlesztése.
Önkormányzat és intézményei közötti kommunikáció/információáramlás javítása,
továbbfejlesztése.
A cselekvési terv végrehajtása érdekében számos lépést már megtettünk, pl.: a Hivatal által
gyűjtött és/vagy kezelt adatok, dokumentumok nyilvántartására digitális műszaki
dokumentumtárat hoztunk létre; a Képviselő-testület és a Hivatal közötti információáramlás
továbbfejlesztésére a Törökbálinti Testületi adatTár keretében kialakítottuk az önkormányzati
határozatok tárát; regisztert állítottunk fel a Hivatal által benyújtott, végrehajtott/végrehajtás
alatt álló pályázatok, valamint az informatikai alkalmazások nyilvántartására; folyamatban van
a kommunikációs tevékenység szervezeti, működési rendjének kialakítása; az önkormányzati
honlapon keresztül történő kommunikációt interaktívabbá és felhasználóbarátabbá tettük; a
Hivatal és a nyilvánosság (lakosok, vállalkozók, civil szervezetek) közötti kommunikáció
területén előre lépés történt a különböző dokumentumok, koncepciók pl. rendezési tervek
honlapon keresztüli véleményezésének biztosításával.
Az igazi előrelépést azonban jövőre tervezzük megtenni, hiszen meg kívánjuk újítani a helyi
újságot, az önkormányzat honlapjának megjelenését és tartalmát és egységes rendszert
szeretnénk a közterületi reklámok, hirdetések megjelenésében is.
Törökbálint, 2015. november 13.
Elek Sándor
polgármester