634.0.»02

BÚCSÚ EGY ERDŐTŐL Balsay

BÚCSÚ EGY ERDŐTŐL László

A z elmúlás természetes fo lyamat és ezzel m i n d e n élőlénynek m e g k e l l a l ­k u d n i a . E m b e r , állat, növény leéli a k iszabot t idejét és átadja helyét az u tódok­nak . E z csak rövid megdöbbenést je lent a kívülállók körében, utána megy to­vább m i n d e n a m a g a rendjében. A híres embereket tovább emleget ik , az át­lagot h a m a r el fe le j t ik , így v a n ez a fákkal és erdőkkel is.

M o s t a z o n b a n egy r i t k a elmúlásnak v a g y u n k tanúi: elmúlnak a kapuvári híres égererdők! N e m s i r a tn i szándékozom, de úgy érzem, hogy megérdemel egy „ r ek ­v i e m e t " Közép-Európa egy ik híres látványossága, l egnagyobb összefüggő ége­rese. L e v o n u l a m a g y a r földrajzról a 4000 hektáros e legyet len éger-kultúra, amelye t szívesen néztek m e g és emlegettek szakemberek és l a ikusok , vadászok, ornitológusok és bo tan ikusok , mer t m i n d e n k i számára tar togatot t v a l a m i kü­lönös látnivalót. E mel le t t a népgazdaságnak értékes szerfát, a széles környék­nek tüzelőt és kenyeret , mer t nemcsak keresetet biztosított, h a n e m a köztesek­ből sok terményt, a nyiladékokról, tisztásokról sok szénát az ínséges években, évtizedekben.

D e a lélekharang az égererdőnek is megszólalt. Elmúlását a zonban n e m a k i -öregedés váltotta k i , h a n e m a megváltozott kö rü lmények . . . A Hanság lecsapo-lása lecsökkentette a víznívót, a m i n e k pótlása most már különféle nehézségbe

1. ábra: Nyiladékhálózat se­gíti a gazdálkodást az éger­

erdőben

2. ábra: Nádas maradványok idős égerállományban

ütköznék, de megváltozott az ipa r igénye is a minőség felől a mennyiség felé. így az éger lassan átadja helyét a nyárasoknak. A fo lyamat n e m egészen új k e ­letű, de n a p j a i n k b a n erősen meggyorsul t .

A z égererdők történetéhez ta r toz ik annak megemlítése, hogy létezése — erdők viszonylatában — n e m vo l t hosszú életű. 150 évvel ezelőtt helyén még mocsár­világ vol t és vízhordotta erdők csak a medence peremén állottak. Ártéri fűze­seket, égereseket telepített ide a Repce és Rába áradása. Innen vonu l t ak b e l ­jebb az erdők a medencébe, amin t a mezőgazdaság m i n d jobban előnyomult és új területeket követelt. A z i pa r a k k o r i követelményei n e m kedveztek a lágyfa-gazdálkodásnak, annál inkább igényelte azonban a faszegény vidék a j ó tűzi­fát, így esett — az ártéri erdők áttelepítésénél — a választás a mézgás égerre. S z ígérte a k k o r i b a n a legtöbb értéket és ez tűrte legjobban az a k k o r i dús vadállo­mány (elsősorban szarvas) erős ostromát.

D e hamarosan kiderült, hogy egyet len fafaj mégsem oldja m e g a terület hasznosítását, mer t vo l t ak a medencében szintkülönbségek (113—117 m tszf.), aho l n e m érvényesült. az egyébként fejlett vízgazdálkodás és vo l t ak ta la jbe l i e l ­térések, amelyek más fafa joknak kedveztek. Így már az 1920-as évek elején e l ­kezdődött a próbálkozás korán fakadó nyárral, a m e r i k a i dióval, kocsányos tölggyel, sőt akáccal is, nagyon különböző eredményekkel. A z . 50 éves, most 600 m 3 - t is leadó állományok mégis bizonyítják, hogy a jó égereseket j ó nyára­sok tudják felváltani és az égeresek hektáronkénti 8—12 m 3 évi növedékét 4—8 m 3 - e l meg tudják to ldan i . D e indoko l j a az áttérést az erdőfelújítás és nevelés megváltozott technológiája is . A z égerkultúra inkább a kézi erőre támaszkodott, amihez a k k o r i b a n bőven állott, rendelkezésre ember i erő. Könnyen ment az éger­csemete nevelése, a pontos hálózat kialakítása, a m i azután lehetővé tette a fű k i -kaszálását — csemeteveszteség nélkül — és megkönnyítette a túltengő szarvas­állomány „szabályozását". A íatermelés, kiszállítás nagy része télen megtörtént és utána jöhetett az árasztás, az égerkultúra legfőbb feltétele. Manapság azon­b a n m i n d e z — állandó munkásokkal — egész évre k i te r jeszkedik , száraz, szú­nyogmentes terepet, állandóan járható u takat igényel.

3. ábra: Idáig ért valamikor a Hanság vize

(Foto ERTI, Michalovszky A hozadék értékkülönbözetét elbírálni m a még nehéz. A m a i h ivata los árak

mel le t t a gazdaságosságnak inkább a több — nyárfa — hozam látszik k e d ­vezn i . A z éger hámozási, bútoripari, papíripari, t e x t i l - és cellulózipari és még néhány különleges felhasználhatósága az árában n e m tükröződik és ezért köny-nyű vol t megbarátkozni leváltásával. A nyárasok talajelőkészítésével járó több­l e t m u n k a költségét a gépesítés fokozásával igyekeznek csökkenteni. M a r a d azonban egy nagy kérdőjel: a vadkárosítás. M e r t , amíg a 4000 hektárnyi éger­erdőben békésen megélt 1350 db szarvas, most ennek l /20 -ad része nehezíti a felújítást. Kezdet-kezdetén jó szolgálatot tett a kerítés, de 20—30 éves vágás­forduló mel le t t erről m a szó n e m lehet, i t t már csak v a l a m e l y fejlettebb tech­nológia segíthet.

A nyárasítás során megjártuk az 1950-es évek divatos útjait. Kísérleteztünk a környéken felfedezett jobb nyárállományok anyagával, későn fakadókkal, feketenyár h i b r i d e k k e l , ma jd a korán fakadók és óriásnyárak után elérkeztünk az I—214-es olasznyárhoz, a m e l y fatömegben, egészségben, a l a k b a n i s (talán anyagát kivéve) legjobban megfe le l a várakozásnak. A bejósolt k l i m a t i k u s és pa to logikus veszedelmek n e m muta tkoznak és a rovarkárok is elenyészőek, a m i b e n nagy szerepe lehet a népes madárvilágnak. V a n n a k azonban k r i t i k u s talajfot lok, ame lyeken a nyár nehezen boldogul , de i t t az égeresek is csak sínylődtek. A kavics , v a g y éppen tőzeg-kibúvásoknak hasznosítása még meg­oldat lan , legcélszerűbbnek látszik ezen 10%-ot sem kitevő terület k i i k t a ­tása az erdőművelésből. A lényeg tehát mégis csak az éger és nyár versenye maradt , ame lyben a nyár lett a győztes.

D e a világ sora i t t sem áll meg. A z erdő is e lmondhat ja , hogy „meghalt a király, éljen a király!" Éljenek és v i r u l j a n a k az új nyárfaerdők!

És egy k i s vigasztalásul az égererdő jó ismerőinek azért elárulhatjuk, hogy a természetvédelem hansági előtervében gondoskodás történt néhány 100 h a égeres fennmaradásáról, hogy ezzel i s bizonyítsuk az e g y k o r i erdőtelepítés értelmét és még v a l a m i t bemutathassunk a néhai égererdő képéről, faállomá­nyát, növény- és állatvilágát is beleértve.