BACCÁtÁURBUS StlEEsrim TBMKÖNWEK ÜZLETI JOG

^%A SOROZAT KÖTETEI:

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEMGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR

SzerkesztetteSÁRKÖZY TAMÁS

írtaBALÁSHÁZY MÁRIA, PÁZMÁNDI KINGA

és SÁRKÖZY TAMÁS

Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia IntézetErgonómia és Pszichológia Tanszék

JUHÁSZ MÁRTA - TAKÁCS ILDIKÓ (szerk.): Pszichológ^Műszaki Pedagógia Tanszék

BENEDEK ANDRÁS (szerk.): Szakképzés-pedagógia

Közgazdaságtudományok IntézetKörnyezetgazdaságtan Tanszék

Kósi KÁLMÁN - VALKÓ LÁSZLÓ: Környezetmenedzsmeui

Társadalomismeret IntézetKognitív Tudományi Tanszék

KOVÁCS ILONA - SZAMARASZ VERA ZOÉ (szerk.): Látás, nyelv, emlékezetSzociológia és Kommunikáció Tanszék

S. NAGY KATALIN (szerk.): SzocblógiaH&MP GÁBOR - HoRÁNYi ÖzsÉB (szerk.): Társadalmi kommunikáció mérnököknek

Üzleti Tudományok IntézetMenedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

KöVESi JÁNOS - TOPÁR JÓZSEF (szerk.):A minőségmenedzsment alapjai

KoLTAi TAMÁS: TermelésmenedzsmentPénzügyek Tanszék

LAÁB ÁGNES: Számviteli alapokKÄEAI ÉVA: Könyvelésmódszertan felsőfokon

WMMmú ÉVA - SZABÓ MÁRTA: Vállalati pénzügyé;.Üzleti Jog Tanszék

_i-*%A.

T Y P O T E X

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemGazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Üzleti Tudományok Intézet - Üzleti Jog TanszékTARTALOMJEGYZÉK

• Előszó

» Rövidítésjegyzék

1. FEJEZET / JOGTANI ÉS ÁUM^mmEZEElíúJ^ÍM• 1.1 Jogtan

1.1.1 A jogfogalma1.1.1.1 A jog összetevői1.1.1.2 A jogkeletkezés útjai -jogcsaládok -1.1.1.3 A jogrendszer felépítése, jogágak

1.1.2 Jogszabálytan1.1.2.1 A jogi norma1.1.2.2 Jogalkotás, a jogszabály hatálya1.1.2.3 Jogforrástan

1.1.3 Jogviszonytan1.1.3.1 A jogviszony fogalma1.1.3.2 Jogalanyok1.1.3.3 A jogviszony tárgya és tartalma1.1.3.4 A jogviszony szerkezete1.1.3.5 A tulajdonjog1.1.3.6 Jognyilatkozat, jogügylet1.1.3.7 A jogi felelősség. Kártérítés - "

í.1.4 A jogalkalmazás1.1.4.1 A jogalkalniazás fogalma1.1.4.2 Közigazgatási jogalkalmazás (eljárási1.1.4.3 Bírósági jogalkalmazás (eljárás)1.1.4.4 Választottbíráskodás1.1.4.5 Jogszabályértelmezés

• 1.2 Államfogalom, államszervezet1.2.1 Az állam lényege, funkciói

1.2.1.1 Az állam fogalma1.2.1.2 A jogállamiság ismérvei1.2.1.3 Államcélok, államfunkciók

1.2.2 Államszervezeti alapelvek1.2.2.1 Államforma, kormányforma1.2.2.2 Államhatalmi ágak megosztása

1.2.3 A jelenlegi magyar államszervezet alkotmánfm rendje1.2.3.1 Az Országgyűlés jogállása1.2.3.2 Az államfő (köztársasági elnök)1.2.3.3 A kormány =

11

13

15

1515151719222226283131323536373838424243444647474747495051515253535555

Cq^pjiligfet ©; BalIsMzy Mária, Pázmándi Kinga, SáAiSzjr Tamás •BME GTK - Typotex, 2006

ISBN 963 9664 16 2ISSN 1787-9655

[^ L..: ^ - ^Témaicör: pénzügy, számvitel

S^^^mn^^'

Kedves Olvasó!Önre gondoltunk, amikor a könyv előkészítésén munkálkodtunk.

Kapcsolatunkat szorosabbra fűzhetjük, ha belép a Typoklubba,ahonnan értesülhet üj kiadványainkról, akcióinkról, programjainkról,

és amelyet a www.typotex.hu címen érhet el.Honlapunkon megtalálhatja az egyes könyvekhez tartozó hibajegyzéket is,

mert sajnos hibák olykor előfordulnak.

ICiadja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- ésTársadalomtudományi Kar, valamint a Typotex Kiadó, az 1795-ben alapított

Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagjaFelelős kiadó: Veress József - Votisky Zsuzsa

Felelős szerkesztő: Frank ZitaA borítót Tóth Norbert tervezte

Tördelte: Tóth H. JózsefTerjedelem: 14 (A/5) ív

Készült a pécsi Bomus NyomdábainFelelős vezető: Borbély Tamás

ÜZLETI JOG TARTALOMJEGYZÉK

1.2.3.4 Alkotmánybíróság1.2.3.5 Az állampolgári jogok országgyűlési bfelöi^1.2.3.6 Számvevőszék1.2.3.7 Az igazságszolgáltatás szervezete1.2.3.8 Területi, települési önkormányzatok

1.2.4 Az Európai Unió intézményrendszere

2. FEJEZET / TÁRSASÁGI JOG• 2.1 Alapvetés

2.1.1 A szervezeti jogalanyokról általában2.1.2 A táí'saság fogalmi ismérvei2.1.3 Nonprofit, illetve gazdasági társaságok2.1.4 Nemzetközi társasági szabályozási modellek

2.1.4.1 Az angol-amerikai modell lényege2.1.4.2 A német (kontinentális európai) rriodell lényege

2.1.5 A magyar társasági jog történeti fejlődése2.1.6 A magyar társasági jog alapelvei

" 2.1.7 A társasági jog kapcsolódó jogteriüetei2.1:8 Az európai társasági jog

• 2.2 A hatályos magyar társasági jog2^.1 A társasági törvény felépítése, alaprendetkgi^m

' 2^2.2 A társaság létsj,akaszai2.2.2.rAra'pítás2.2.2.2 A társasági szerződés módosIMSii2.2.2.3 Átalakulás2.2.2.4 Egyesülés, szétválás2.2.2.5 Jogutód nélküli megszűnés

2.2.3 A gazdasági társaság szervei2.2.3.1 A társaság legfőbb szerve2.2.3.2 A gazdasági társaság ügyvezetése2.2.3.3 Felügyelőbizottság2.2.3.4 A könyvvizsgáló jogállása

2.2.4 Tagok érdekvédelme, kisebbségvédelem, hitelezővédelem2.2.4.1 Tagok individuális érdekvédelme2.2.4.2 Kollektív kisebbségvédelem2.2.4.3 Hitelezővédelem -'-i--

2.2.5 A legegyszerűbb társasági formák: a közkefméti és a betéti társaság2.2.6 A korlátolt felelősségű társaság ^-^2.2.7 A részvénytársaság

2.2.7.1 Fogalmi kérdések2.2.7.2 Részvényosztályozások2.2.7.3 Részvényesi jogok és kötele^tíÍBi^|^-2.2.7.4 Az rt. szervezete

575858596263

67676768717374747578808185

8990939495195/f79798

101103104104105106106108109109111112113

2.2.7.5 A nyüvánosan működő részvénytársaságiéval ViEsimte^Mléiszábilj^^ 1142.2.8 Konszernjog " 1152.2.9 Cégjogi szabályok - \V7

3. FEJEZET / AZ ÜZLETI JOG EGYES KÜLÖNÖS THIÖESClí 121• 3.1 Fizetésképtelenségi jog 121

3.1.1 A fizetésképtelenségi jog közös rendelkezései 1213.1.2 A csődeljárás 1223.1.3 A felszámolási eljárás 124

• 3.2 Az értékpapír- és tőzsdejog alapjai - 1283.2.1 Az értékpapír fogalma 1283.2.2 Az értékpapírok kibocsátása és forgalonéa hozatah 1293.2.3 Az értékpapírok osztályozása, alapvető ériékpapírtípwok 131

3.2.3.1 Váltó . 1323.2.3.2 Csekk " 1343.2.3.3 Kötvény . ^ 135

3.2.4 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének értia^p^-f^ÍJehÉgM&& 1353.2.5 A tőzsde jogállása - .136

• 3.3 Versenyjog 1373.3.1 A magyar versenyjogi szabályozás rendszere 1373.3.2 A versenykorlátozások joga 138

3.3.2.1 A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás (kartéll| ttltlmai 1383.3.2.2 A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma - 141

3.3.3 A vállalatok összefonódásának engedélyezése 1423.3.4 A Versenyhivatal eljárásának rendje - _ 144

4. FEJEZET / KERESKEDELMI ÜGYLETEK : 147• 4.1 A szerződésekre vonatkozó általános szabályok 147

4.1.1 A szerződések jogának alapjai 1474.1.1.1 A szerződés lényege - 1474.1.1.2 Polgári jogi szerződés-kereskedelmi ügylet - 1494.1.1.3 A szerződési jog alapelvei 1514.1.1.4 A szerződéses jogviszony elemei 153..1.1,5 A szerződések jogdogmatikai tipizálása 158

4.1.2 A szerződés létrehozása 1624.1.2.1 A szerződéskötés menete 1624.1.2.2 Szerződéskötési kötelezettség. Az előszerződés - 1634.1.2.3 Az általános szerződési feltételek (blankettaszerződés) 164

4.1.3 A szerződés hatálya és érvényessége 1664.1.3.1 Hatályosság 1664.1.3.2 Az érvénytelenség. Az érvénytelenség fajai 1674.1.3.3 Az érvénytelenség jogkövetkezményei 170

4.1.4 Szerződéses biztosítékok 171

TARTALOMJEGYZÉKÜZLETI JOG

4.2.5.2 Folyószámla-szerződés4.2.5.3 Betétszerződés, takarékbetét-szerződés4.2.5.4 Bankkölcsön-szerződés4.2.5.5 Faktoring szerződés4.2.5.6 Biztosítási szerződés

4.2.6 Munkaszerződés

Tárgymutató

4.1.4.1 A biztosítékok áttekinláse4.1.4.2 Foglaló4.1.4.3 Kötbér4.1.4.4 Jogvesztés kikötése4.1.4.5 Jótállás4.1.4.6 Tartozáselismerés4.1.4.7 Óvadék4.1.4.8 Zálogjog4.1.4.9 Tulajdonjog-fenntartás4.1.4.10 Kezesség4.1.4.11 Banlcgarancia

4.1.5 A szerződés módosítása és megszüntetése4.1.5.1 A szerződés módosítása4.1.5.2 A szerződés megszűnése teljesítés néüöSl

4.1.6 A szerződés teljesítése és a szerződésszegés4.1.6.1 A szerződés teljesítése4.1.6.2 A szerződésszegés közös szabályai4.1.6.3 A szerződésszegés esetei

4.1.7 A szerződésből eredő igények érvényesítése és a^M&mMh4.1.7.1 Az elévülés4.1.7.2 A jogvesztés

• 4.2 Az egyes kereskedelmi ügyletek4.2.1 Kereskedelmi adásvétel

4.2.1.1 Az adásvételi szerződés általános szabályai4.2.1.2 Szállítási szerződés4.2.1.3 A mezőgazdasági termékértékesítési szerződégi,4.2.1.4 Közüzemi szerződés

á,2.2 Használati szerződések4.2.2.1 A bérleti szerződés alapizabályai4.2.2.2 A bérlet egyes fajai4.2.2.3 Franchise-szerződés4.2.2.4 Lízingszerződés

42.3 A vállalkozási szerződés4:2.3.1 A vállalkozási szerződés alapvető szabályai4.2.3.2 A vállalkozási szerződés speciális alakzatai4.2.3.3 Utazási szerződés4.2.3.4 Fuvarozási szerződés

4.2.4 Ügyviteli szerződések ---"-'-4.2.4.1 Piaci megbízási szerződés : =4.2.4.2 Bizományi szerződés4.2.4.3 Szállítmányozási szerződés

4.2.5 Bank- és biztosítási ügyletek :-4.2.5.1 Bankszáiulaszerződés

171172173173173174174175176176177177177178180180181182184184185185185185188189190190190193193194195195197200200202202205206207207

209209211212212214

219!•

Előszó

- A jegyzet alapvetően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemN . ^ • , - mérnökhallgatóinak Bachelor-képzése számára készült - remélhetően fel-

^ • használásra kerülhet más felsőoktatási intézményekben is a nem jogi karokontanuló hallgatók gazdasági jogi alapképzésében.A jegyzet az Európai Unióban használatos üzleti jog elnevezést alkalmazza- helyesebben az üzleti jog alapjairól van szó. Az első rész jogtani és állam-szervezeti alapismeretekkel próbálja megalapozni a gazdasági jogi részeket. Agazdasági jog köréből öt nagy területet tárgyal: a társasági jogot, a fizetésképte-lenségi jogot, az értékpapírjogot és a versenyjogot, végül a kereskedelmiügyletek jogát a munkaszerződés jogával kiegészítve.Reméljük, hogy ez a jegyzet jól szolgálja a magyar egyetemeken m ég szokatlanBachelor-képzés céljait.

Budapest, 2006. augusztus 1.

Särközy Tamásszerkesztő

Rövidítésjegyzék

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényBiztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényBíintető eljárásról szóló törvényBüntető TörvénykönyvCégeljárásról szóló törvényGazdasági társaságokról szóló törvényHitelintézeti törvényKereskedelmi törvénykönyvKözigazgatási hatósági eljárásröl szóló t&i É jrMunka TörvénykönyvePolgári PerrendtartásPolgári TörvénykönyvTisztességtelen piaci magataitításról és a veisimykoiiátözistilalmáról szóló törvényTőkepiaci törvény

Bit.Be.

Btk.Ctv.Gt.

Hpt.Kt.

Ket.Mt.Pp.Ptk.

Tpvt.Tpt.

V

1. FEJEZETJogtani és államszervezeti alapok

V

1.1 JOGTAN

1.1.1 A jog fogalma

1.1.1.1 A jog összetevői - "

A jog lényege a jogi normában található meg: a jogi norma olyan általános ma-gatartásszab ály amelynek megvalósulását - ha ez szükséges - az állami közha-talom kényszereszközökkel is biztosítja.

A jog társadalomirányító mechanizmus. A norma általános magatartássza-bály, nem konkrét címzetthez szóló parancs - elvileg mindenkire vonatkozik,akire a normát állító, illetve betartó állam főhatalma kiterjed. A norma mintátállít az emberek elé, viselkedési szabályokat fogalmaz meg. A norma az elvárttársadalmi magatartást írja körül, amelytől való eltérés deviancia. A normahipotetikus állítást tartalmaz kötelező mintaként, ennek felel meg a tipikus joginorma szerkezete - hipotézis, diszpozíció, szankció (lásd a 2. pontban).

A jog kialakulása előtt is voltak normák - alapvetően az erkölcsi normák. Azerkölcsi normák ma is léteznek a jogi normák mellett, sőt a legtöbb jogi normá-nak van erkölcsi tartalma. (Ezt liívják a jog etikai minimumának, a jog egyikcélja az igazságosságra törekvés.) Más viselkedési normák is ismeretesek azon-ban (pl. illemszabályok, politikai kultúrából fakadó normák, szakmai standar-dok, technikai folyamatszabályozó normák stb.), amelyek jó része a társadalmiönszabályozás mechanizmusába épül be. A jogi normának azonban van egyspecifikuma, amely az államhoz köti: jogi normának csak az a norma minősül,amelynek betartását az állam kényszereszközökkel is biztosítja. Az ideálisállapot az, ha az emberek, illetve szervezetek önként követik a jogi normát, deha nem, rendelkezésre áll az állami kényszer igénybevételének potenciálislehetősége. Állam - mint látni fogjuk az 1.2. pontban - működhet elvileg jognélkül is (totális diktatórikus állam), de jog az állam nélkül nem lehetséges, az

1. FEJEZET. JOGTANI ÉS ÁLLAMSZERVEZETI ALAPOKÜZLETI JOG16 1 7 I

Mmn teszi - mert alkotja, vagy a szokásjog esetén mert elismeri - a normát jogi nor-mává. A jognak ezen az alapon lényegében három részét lehet megkülönböztetnie

a) A jogi normákból álló jogszabályokat (lásd az 1.1.2 pontot).b) A jog társadalmi viszonyokat, emberi magatartásokat, eseményeket

szabályoz. Azokat az eseményeket, magatartásokat, amelyekhez ajogszabály joghatást íű.z,jogi tényeknek nevezzük. Azokat a társadalmiviszonyokat pedig, amelyeket a jog szabályoz, jogviszonyoknak (lásdaz 1.1.3 pontot).

c) A jogot meg kell valósítani. Ha ezt állami szervek teszik, akkorbeszélünk jogalkalmazásról (lásd az 1.1.4 pontot). A jognak azemberekben is tudatosulnia kell ahhoz, hogy a jog hatékonyan meg-valósuljon. Ez a jogtudat, amelyen az önkéntes jogkövetés alapszik.

Mivel a jog a társadalmi élet igen széles területét szabályozza (emiek túl-hajtása az eljogiasodás, a jogi tülszabályozás), a jognak átfogó rendszere alakulki, sajátos jogi nyelv keletkezik, a jog szakmává, hivatássá válik, ennek külön-böző fajai az ún. jogász liivatásrendek (bíró, üg3Avéd, ügyész, közjegyző,közigazgatási jogász, jogtanácsos). Kialakul a jog technológiája (amelyet jogidogmatikának nevezünk), a jog elméleti tudományos művelése, amelynek soránsajátos jogintézmények (tulajdon, szerződés, jogi felelősség stb.) épülnek ki. Ajog „elvarázsolja" a társadalmi viszonyokat, önálló, immanens sajátosságaivalátformálja azokat (pl. a jogképes szervezeteket jogi személyeknek nevezi a sajá-tos jogi gondolkodás keretében). A jog tehát viszonylag autonóm társadalmijelenség, társadalmi alrendszer, sajátos fejlődéstörténettel, nyelvvel, gondolkodás-sal, intézményrendszerrel.

A jog társadahni alapfunkciói lényegében a következők:

a) integráló'Stabilizáló. A jog egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a tár-sadalmi rendet, a törvényességet. A stabilitás lényege a jogbiztonság.Ha a rendet megsértik, az állam a jog utján gondoskodik a megsértettrend helyreállításáról és a hasonló jelenségek megelőzése érdekébenszankcionál (a jog represszív és preventív funkciója).

b) Társadalmi konfliktus feloldó. Többek között az emberek közti jogvitákrendezésével. A jog közvetít (pl. egyezség), konszenzust igyekszikteremteni. A stabil jog lehetőséget ad a társadalmi kockázatokfehiiérésére, egyben legitimáló hatása is van a jogkövető n\agatartásranézve.

c) Társadalomalakító eszköz. A jog az állam társadalmi-gazdasági életbevaló beavatkozásának sajátos eszköze. A jogi szabályozás a jelenbőlindul ki, de a jövőt kívánja szabályozni (ezt fejezi ki a németjogelmélet a sein-sollen - van, illetve legyen - fogalompárral). A jog tár-sadalomalakító stratégiai céljai képezik a jogpolitikát.

Az előzőekből kifolyólag a jog részben tárgyi jog, értve ezen a bonyolult rend-szert képező jogszabályok óriási piramisát. A jog tehát megközelíthető pozi-tivista módon, a hatályos jogszabályok alapján. Ugyanakkor a tárgyi jogbólalanyi jogok, az embereket megillető jogosultságok származnak. Az embereketmegillető alapjogok mintegy a természetnél fogva is megilletnek bennünket (ter-mészetjog). Az emberi (állampolgári) alapjogok a jogfejlődés sorári egyre bővül-tek: eredetileg politikai jogok (választójog), illetve személyes szabadságjogokvoltak, majd kibővültek gazdasági-szociális-kulturális-információs alapjogokkal(utóbbiak amásodik, harmadik, illetve negyedik generációs alapjogok).

A jog immanens tulajdonságai a legjobban a polgári demokratikus állam-berendezkedésben, illetve a piaci versenygazdaságban tudnak kibontakozni. Amodern jogrendszerek ezért lényegében a polgári fejlődés során a XVIII-XIX.században alakultak ki, alapelveiket a legtisztábbcin a francia forradalom után,az 1800-as évek elején hozott francia kódexek fejezték ki. A polgári állam ;ogíz/-lam, azaz érvényesül a jog uralma (rule of law). Az államot magát is köti a jog:törvények keretében, jogszabályok alapján cselekedhet, az állami önkény tilos.A polgári társadalom az állampolgárok törvény előtti egyenlőségén, a tulajdonszentségén, a piaci versenyt biztosító szerződéses szabadságon és a szabademberi akaraton alapuló felelősségi rendszeren épül fel. A polgári társadalom-ban elválik egymástól a vertikális, illetve horizontális jogi reláció azaz a vertikálisközjog és a mellérendeltségi viszonyokat szabályozó horizontális magánjog. Azállam tiszteli és védi az emberi szabadságot - ezt szolgálják a klasszikus bün-tetőjogi elvek, a millum crimen sine lege, (nincs bűncselekmény elkövetése, előttehozott tiltó töi-vény nélkül), illetve a dubio pro reo elve, az ártatlanság vélelme(senki sem tekinthető bűnösnek a jogerős bírói ítélet meghozatala előtt, enneksorán bármilyen kétség a vádlott javára szól) stb.

A szocialista állam pártállam, áUamigazgatási állam volt, még abban a softformájában is, ahogy Magyarországon a 60-as évek közepétől 1990-ig működött,azaz csak részlegesen volt jogállamnak minősíthető. A jog funkciói a rend-szerváltozás után tudtak teljes értékűen kibontakozni, a jog szerepe ezért 1990után jelentősen felértékelődött Magyarországon.

1.1.1.2 A jogkeletkezés útjai - jogcsaládok

A jog a történeti fejlődés során többféle módon keletl<:ezett. Ez alapján megkülön-böztetünk írott jogot, szoMsjogot és precedens jogot. A jog írott jog, ha a maga-tartásszabályok jogszabályba, törvényekbe vamiak foglalva, és a jogszabályokmeghozatalára előírt rendben, állami szervek tevékenysége által kerül sor. Aszokásjog a társadalmi gyakorlatból alakul ki. A precedens jog pedig a bíróságokáltal kialakított jog, amelynek a lényege az, hogy a korábbi bírói ítélet válik analó-gia alkalmazása utján joggá, azaz a korábbi ítéleteket a későbbie^foly-a«iáp abíróságok sajátosan átformálva alkalmazzák az eléjük kerülő újaü i

:siMMM,,vjg;« .

1. FEJEZET. JOGTANI ÉS ÁLLAMSZERVEZETI ALAPOK18 ÜZLETI JOG iT9«

során a bíró az absztrakt normát veti egybe a konkrét eseményekkel, a konkréttényállással. Ezzel szemben az angol-amerikai jogi gondolkodásban és jogal-kalmazásban a fogalmi gondolkodás másodlagos. A jogok és kötelezettségekmegállapításában a konkrét ügynek és a korábbi bírósági ítéleteknek van jelen-tősége, amely korábbi ítéletet a bíró az eldöntendő ügyre alkalmaz, értelmezi ésmagyarázza az ujabb döntést a korábbi bírói ítélet alapján.

Mindehliez két megjegyzést kell fűznünk. Az angol-amerikai, illetve a konti-nentális jogrendszerek között az alapvető különbség tehát abban van, hogy azangol-amerikai jogban a precedensjog, a kontinentális jogban az írott jog azelsődleges. Ugyanakkor a két jogcsalád közt egyéb különbségek is vannak, pl.az alaki (eljárási) jog jelentősége az angol-amerikai jogban jóval nagyobb, mint akontinentális jogokban. (A társasági jogok különbségéről lásd a 2.1.4 pontot.)Másrészt azonban (főleg az Európai Unióban) a két jogcsalád közt jelentősközeledés is megfigyelhető. Az angol-amerikai jogszemlélet az EU számosaktusában érzékelhető, viszont a gazdasági törvényhozás jelentősége az USA-ban is jelentősebbé vált, stb.

Az írott jog az állami szervek jogalkotása. A jog tipikus keletkezési módja a mod-ern korokban az állami szervek által alkotott jogszabályok (törvények, ren-deletek stb.). A jog tehát alapvetően az állami jogalkotó tevékenység ered-ményeként keletkezik. A jogállamban ugyanis a jogszabályok határozzák megazt, hogy mit tehetnek az állami szervek, mit tehehiek az állampolgárok ésszervezeteik. Az államnak a társadalmi-gazdasági életbe való beavatkozásracsak akkor van lehetősége, ha a jogszabályok erre lehetőséget adnak. Az állam-mal „szemben álló" állampolgár pedig csak a jogszabályokban megállapítottkötelezettségnek tartozik magát alávetni. És függetlenül attól, hogy a jogszabá-lyokat állami szervek hozzák, az állami szervek működésének törvényhezkötése, határozataik ftiggetlen bíróság előtti megtámadhatósága garanciát jelentaz állampolgári jogosultságok biztosítására.

A jog másik történetileg is jelentős forrása a társadalmi gyakorlat, a szokás. Aszokás a társadalom tagjai közötti érintkezések, viszonyok révén kialakuló rend-szeresen ismétlődő magatartás. A szokásoknak joggá való transzformálódásarészint ügy következik be, hogy az állami szervek (pl. bíróságok) jogalkalmazótevékenységük során figyelembe veszik a társadalmi szokásokat, és támaszkod-nak is a társadalomban kialakult és meggyökeresedett szokásokra. Az állam azilyen szokást legitimálja, és a szokások folytatását kényszerrel is biztosítja. ígyalakul ki a szokásjog. A szokásjog tehát a társadalom tagjai között kialakult és azismétlődések folytán meggyökeresedett olyan magatartásszabály, amelyet azállam elismer, és kikényszerítését állami eszközökkel is biztosítja. Nyilvánvaló azon-ban, hogy a szokásjog képlékenyebb, mint a formalizált írott jog, ezért a modernjogokban viszonylag háttérbe szorul.

A precedensjog bíró alkotta jog vagy másképpen esetjog. A precedensek alapjántörténő ítélkezés az angolszász jogrendszerekre jellemző. Viszonylag kevéstörvény van, és a konkrét jogvitákat a bíróság nem annyira a jogszabályok,hanem a korábbi bírói ítéletek alapján ítéli meg. A megkülönböztetés és azalávetés jogi teclinikájával a bíró kiválasztja a megfelelő korábbi ítéletet mintprecedenst, és ezután analógiát alkalmazva „átviszi" az előtte folyó jogvitára.

A kontinentális írott jogi rendszeren alapuló jogalkalmazás sem nélkülöziazonban a korábbi felsőbírói döntések iránymutató jeliegét. A magyar bíróságitörvény (1997. évi LXVI. törvény) szerint a Legfelsőbb Bíróság a bírósági jogal-kalmazás egységének biztosítása érdekében jogegységi határozatokat hozhat. ALegfelsőbb Bíróság és a táblabíróságok eseti döntései is iránymutatóak az alsóbbbíróságok számára. A bíróságok gyakorlatával kialakított jog idővel átkerülhetaz írott jogba is, mert a jogszabály módosítása során a jogalkotó esetleg jog-szabályba emeli a kialakult bírói gyakorlatot. A bíróságok által alkotott bírói jogazonban Magyarországon speciális jogforrás, amelynek sajátossága abban van,hogy olyan szerv alkotja, amely alkotmányjogi értelemben nem rendelkezikjogalkotói felhatalmazással, hanem alapvetően jogalkalmazó szervnek minősül,

A kontinentális jog a római jogi hagyományokon alapulva fogalmakban gon-dolkozik, a normákban magas szintű absztrakció jelenik meg, a jogalkalmazás

1.1.1.3 A jogrendszer felépítése, jogágak

A jogrendszer egy adott időben és adott térben létező, tehát adott állambanérvényesülő jogi normákat jelenti. A jogrendszer formális fogalom, mivel joginormák összességét jelenti. A jogrendszer fogalma kötődik az országhatárhoz,az állami szuverenitáshoz. A jogrendszer-fogalom másik meghatározó tényező-je az idő. A meghozott, de utóbb hatályon kívül helyezett jogszabályok már nemrészei a jogrendszernek, hiszen a hatályon kívül helyezett jogszabály nem al-kalmazandó, jogot és kötelezettséget nem állapíthat meg.

Ahány szuverén állam van, amiyi jogrendszer. Az egyes államok joga szük-ségképpen eltér egymástól, hiszen a jog egyik jellegzetességét is abban határoz-tuk meg, hogy „akarati viszony terméke", az állami szervek hozzák létre.Ugyanakkor az egyes nemzeti jogrendszereknek vannak hasonló vonásaik is.Láttuk az előző pontban, hogy a különböző államok jogrendszerei jogcsaládok-ba tartoznak. A jogcsaládokon belül is léteznek specifikumok, például megfi-gyelhető, hogy az egyes európai országok joga vagy a francia (pl.Lengyelország), vagy a német (pl, Csehország, Magyarország) jogi dogmatikahatása alatt áll.

Az egyes államok jogrendszerét nemzeti jognak is szokás nevezni. A nemzetijogok mellett azonban létezik nemzetközi jog is. A nemzetközi közjog alapvetőena szuverén áUamok megállapodásán alapul (nemzetközi egyezmények stb.).

A jogrendszer mint normaösszesség nem csak jogszabályok adott számútömegét jelenti, hanem a jogszabályoknak rendszerszerűén összefüggő megje-lenését. A rendszerszerű összefüggés azt jelenti, hogy egyik szabály nem mond-

1. FEJEZET. JOGTANI ÉS ÁLLAMSZERVEZETI ALAPOKi20! ÜZLETI JOG i21

meg például a beadványok tartalmát, a bizonyítás szabályait, az eljáró szervekhatáskörét és illetékességét, a döntéshozatal rendjét, a jogorvoslatok fajtáit stb.Anyagi jogot tartalmaz például a Polgári Törvénykönyv, alaki jogot pedig aPolgári Perrendtartás. Az alapvető eljárásjogok a polgári, illetve a büntetőeljárásjog, de a közigazgatási jognak is van eljárásjoga.

A polgári forradalmak után kialakuló modern jogrendszerekben alapvetőmegkülönböztetés a közjog - magánjog differenciálása (ezek az ún. alapjogágaza-tok).

A közjog alapvetően vertikális felépítésű, az állam-állampolgár viszonyrend-szert, illetve az állam szervezetét és működését feltétlen érvényesülést igénylőimperativ szabályokkal rendezi A közjog alapvető részeit az alábbi jogágakképezik:

a) alkotmányjog (az állampolgári alapjogokra és kötelezettségekre, azállamszervezet felépítésének alapelemeire vonatkozó jogág);

b) közigazgatási jog (az állcimi végrehajtó hatalom működését szabályozójogág) ^

c) büntetőjog (a legalapvetőbb társadalomra veszélyes cselekményeketszankcionáló jogág).

A magánjog (más néven polgári jog, civiljog) az állampolgárok és szervezeteikmellérendelt, ún. autonóm struktúrájú vagyoni és személyi viszonycüt szabályozzamint horizontális alapjogágazat. A magánjog elsődlegesen az áruviszonyoklogikájához igazodik. A magánjogban alapvető szerepet kap a jogalanyok önál-lósága, akarata, és ezért gyakoriak a rfzszpozfííz; jogszabályok (lásd a 1.1.2.1 pontot).

Lényegében ez a vertikális-horizontális tagozódás átfogja az egész jogrend-szert. Léteznek azonban egyes olyan jogágak, amelyek specialitásuk folytánnehezen helyezhetők el ebben a rendszerben. Ilyen például az ún. nemzetközimagánjog, amely azt a kérdést rendezi, hogy nemzetközi természetű jogvitaesetén melyik érintett ország jogát kell alkalmazni.

Az alapjogágazatok jogágakra, jogterületekre bomlanak. Például a magánjogviszonylag önálló jogterülete a családi jog vagy az örökjog. A magánjogbanemellett kialakult a kereskedelmi jog mint a kfereskedők szakjoga, sok esetbenkülön kemskedelnüJörvgnYkönyybeJDglalv^A kereskedehrii jogot a legutóbbiidőben egyre mkább gazdasági jognak, vállalati jognak vagy üzleti jognaknevezik - ez a jegyzet az üzleti jog elnevezést alkalmazza. Az üzleti joglényegében a társasági jogból (ideértve a csődjogot, a tőkepiaci jogot, a cégjogotés a konszernjogot), a versenyjogból (konszernjog) és a kereskedelmi ügyletekjogából, valamint az iparjogvédelemből áll.

A hagyományos polgári jogba tartozik a személyek joga, a dologi jog (pl. tulaj-donjog, haszonélvezet, zálogjog), a kötekni jog (szerződések joga és kártérítési jog),valamint a szellemi alkotások joga (szerzői jog, szabadalmi jog, védjegyjog stb.).

Az utóbbi felsorolás már jelzi, hogy az alapjogágazatok, illetve a történelmi-

hat ellent egy másik szabálynak. Az egyes jogi normákat sohasem csakönmagukban kell vizsgálni, hanem a többi norma hatásával együtt. A jogrend-szernek tehát viszonylag zárt rendszert kell alkotnia. Természetesen az új tár-sadalmi és gazdasági jelenségek jogban (új jogszabályban) való megjelenése aztis eredményezheti, hogy az utóbb n).eghozott jogszabályok ellentétesek a koráb-bi jogszabályokkal. Ezt hívjuk /ogszaM/y fco/ifeioufl rtpTT a társasági törvényegyes rendelkezései ellentételesej<_^száinviteli törvénnyel). Ha ilyen jogsza-bály-kollízió tapasztalható, úgy azt fel kell oldani. Erre részben speciális jogialkalmazási módszerek alakultak ki, úgymint az az elv, hogy a speciális jogirendelkezés megelőzi az általános jogszabályt. Részben a jogalkotónak kelljogszabály-mód osításscil az ellentmondást kiküszöbölni, végül ha az ellent-mondás a jogbiztonságot sérti, az Alkotmánybíróság is felléphet azellenhnondás kiküszöbölése érdekében.

A jogalkotás a jogrendszer belső rendjének kialakítását nem képes teljességgelelvégezni. A belső rend „megteremtéséhez" szükség van egy rendszerező, osztá-lyozó tevékenységre, amely fogalomképző, fogalomalkotó tevékenység. A jogifogalomalkotás a jogi do /rwif/az lényege. A jogi dogmatika (logika) célja ajogi fogalmak jelen'te^taftálmának feltárása, a jog fogalmi megragadása, a jogifogalmak közötti viszony meghatározása, a fogalmi rendszer kiépítése. Ajogi dogmatika feladata meghatározni, tudatosítani azokat az alapokat,alapelveket, amelyek a jogalkotási és jogalkalmazási munkát is jellemzik ésamelynek alapján a jog továbbfejleszthető, iUetve a jogi normák közötti ellent-mondások kiküszöbölhetőek.

A jogi normák nem csak a jogrendszer szintjén alkotnak rendszert, hanem egyolyan alsóbb szinten is, ahol a jogi normák közötti összefüggés még szem-betűnőbb. A normaösszefüggésnek ezen szintjei a jogágak és a jogágazatok. Ajogágak az azonos típusú társadalmi viszonyokat azonos jogi módszerrel szabá-lyozó jogi normák összességei. A jogágazatok meghatározott jogágakat össze-fogó nagyobb egységek.

A jogágképződésnek mind a társadalmi viszonyok egyneműsége, mind aszabályozási módszer azonos jellege az együttes kritériuma. A jogalkotóimegítélés - jogági besorolás - jelentős következményekkel jár, például azzal,hogy az adott jogágra kidolgozott és megfogalmazott alapelveket fogja alkal-mazni az eljáró bíró, és nem a rokon jogterület elveit.

A jogrendszer többfajta módon osztályozható. Mindenekelőtt föloszthatóanyagi és alaki (eljárás) jogokra. Az anyagi jog azoknak a szabályoknak azösszessége, amelyek a jogviszonyt tartalmilag rendezik. Az anyagi jogszabályokmeghatározzák, hogy az egyes jogalanyokat milyen nevesített jogok éskötelezettségek illetik, illetve terhelik. Az alaki vagy másképpen eljárási jogazoknak a jogi normáknal< az összessége, amelyek meghatározzák, hogy ajogalanyok a jogaikat milyen eljárási rend keretében érvényesíthetik. A jogokérvényesítése során a feleket és az eljárásban résztvevő állami szerveket milyeneljárási jogok és kötelességek illetik, illetve terhelik. Az eljárási jogok határozzák

• 22 SÜZLETI JOG 1. FEJEZET. JOGTANI ÉS ÁLLAMSZERVEZETI ALAPOK i23

leg kialakult klasszikus jogágak mellett kialakulnak ún. másodlagos jogágak, ame-lyek az esetek egy részében keresztülfelcszenek a közjog-magánjog megkülön-böztetésen, azaz vegyesen tartalmaznak vertikális, illetve horizontális ren-delkezéseket. Ilyen például a pénzügyi_jo^, amely alapvetően közjog, részbensajátos közigazgatási (államháztartási) jog, de pl. a bankok és biztosítások jogarészben közjogi, részben magánjogi jellegű (utóbbihoz tartoznak pl. a hitel-, akölcsön- és a számlaszerződések). A munkajog a munkaszerződés szabályozásafolytán alapvetően magánjog, de a kollektív munkajog (kollektív szerződés,sztrájkjog) erősen közjogi természetű. Új vegyes jogág pl. a fogyasztóvédelem joga,a médiajog stb.

A magyar jogban a leglényegesebb jogágak alapszabályozását törvények,törvénykönyvek adják (pl. az alkotmányjogot az Alkotmány, a polgári jogot aPolgári Törvénykönyv, a bíintetőjogot a Büntető Törvénykönyv), de a lényege-sebb jogterületek is „saját" törvénnyel rendelkeznek, lásd a jegyzet következőrészeiben a társasági törvényt, a cégtörvényt, a versenytörvényt vagy a MunkaTörvénykönyvét. Az elméleti jogtudomány is alapvetően a jogágak szerinttagozódik. Ugyanakkor, mivel a jog egy önálló öntörvényű társadalmi rendszer,a jogtudomáiiyhoz számos elméleti diszciplina, iUetve segédtudomány kap-csolódik. Ilyen eknéleti diszciplina a jogelmélet (jogbölcselet), a jogszociológia,a jogtörténet (magyar, egyetemes valamint a római jog mint az árutermelő tár-sadalmak klasszikus joga), a jogösszehasonlítás, vagy a büntetőjog segédtu-dományai, mint a kriminalisztika vagy a kriminológia stb.

A) A hipotézisA hipotézis a jogi norma logikailag első szerkezeti eleme. A jogban leírt, elvárt,tűrt vagy követelt magatartások nem automatikusan elvártak vagy követeltek,hanem csak a jogalkotó által meghatározott feltételek fennállása esetén. Ahipotézis a jogi normának az a szerkezeti eleme, amely azokat a körühnényeket,feltételeket határozza meg, amelyek megléte esetében kell vagy tilos a jogalkotóáltal meghatározott magatartást tanúsítani. A tényeknek olyan összességét,amelyhez valamely joghatás fűződik, tényállásnak nevezzük. A jogi normatényállása tehát a hipotézis.

A liipotézis lehet zárt és nyitott. A zárt tényállás azt jelenti, hogy a jogalkotótételesen, pontosan, kimerítően, azaz jogi terminológiával élve taxatíve felsorol-ja azokat a tényálláselemeket, amelyeknek fennállása esetén szükséges a nor-mában írott magatartást tanúsítani. Ezzel szemben a nyitott tényállásoknál ajogalkotó nem írja körül pontosan a jogszabály alkalmazási területeit.Példálódzó felsorolással jelzi a jogalkalmazók számára azt a szándékot, hogymilyen körben kell alkalmazni a normát. A nyitott tényállás a vagyoni vi-szonyokat szabályozó polgári jogban jellemző.

A hipotézis mindig általános és nem konkrét tényállást tartalmaz: „aki idegendolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el"(ez a lopás Büntető Törvénykönyvbeli tényállása).

B) A diszpozícióA diszpozíció vagy más néven rendelkezés a jogszabály második logikaiszerkezeti eleme. A jogi normának ez a szerkezeti eleme vagy azt a magatartásiszabályt tartalmazza, amelyet a jogalkotó a jogalany számára előír arra az ese-tre, ha a hipotézisben körülírt feltételek fennállnak, vagy jogi minősítést jelent.

Az első esetben a diszpozíció parancsot, tiltást vagy magatartás megenge-dését tartalmazhatja. Jogszabályi parancs esetén a jogszabály címzettje kötelesvalamely tevőleges magatartást tanúsítani. Tilalom esetén a jogalkotó a jog-szabály címzettjei számára valamely magatartástól való tartózkodást, nemtevést ír elő kötelező erővel. A második esetben a jog minősíti a hipotézisbenszereplő magatartást, tehát pl. az előző pontbeli esetben a tényállást lopásnakminősíti.

A rendelkező részben meghatározott magatartások különbözősége szerintlehet különböztetni kógens, diszpozitív és imperativ szabály között. A kógens ésdiszpozitív szabály megkülönböztetése azokban a jogi normákban lehetséges,amely normák a mellérendelt és egyenjogú jogalanyok közötti viszonyokatszabályozzák, azaz a magánjogban.

Ha a jogi norma rendelkező része engedő, akkor a nornna diszpozitív. A disz-pozitív norma egyben hézagpótló jellegű, ami azt jelenti, hogy ha a felek a szer-ződéskötés során nem rendelkeztek az adott kérdésről, akkor a diszpozitívszabály a szerződésük része lesz minden külön jogi cselekmény nélkül. A disz-pozitív szabály a szerződéseket szabályozó jogágak sajátossága, a kógens sza-

1.1.2 Jogszabálytan

1.1.2.1 A jogi norma

Jogi norma alatt a jog legkisebb önálló egységét értjük. A jogi norma az államikényszerrel biztosított általános magatartásszabály. A jogszabályok számos joginormából állnak, a tipikus jogi normák mellett számos különleges jogi normát isismerünk.

A tipikus jogi normának három szerkezeti eleme van:

a) hipotézis (vagy másként tényállás, illetve feltétel);b) diszpozíció (vagy más néven rendelkezés) és ac) jogkövetkezn\ény. • -

E szerkezeti elem.ek azonban nem feltétlenül egy helyen, egyetlen normábanjelennek meg, mert a jogalkotó törvényszerkesztési okokból, valamit a tömör-ségre való törekvés miatt az egyes szerkezeti elemeket elválaszthatja egymástól.