babeŞ-bolyai tudomÁnyegyetem biolÓgia És...
TRANSCRIPT
1
BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM
BIOLÓGIA ÉS GEOLÓGIA KAR
GEOLÓGIAI INTÉZET - MAGYAR TAGOZAT
UNIVERSITATEA BABEȘ-BOLYAI
FACULTATEA DE BIOLOGIE ȘI GEOLOGIE
DEPARTAMENTUL DE GEOLOGIE, LINIA MAGHIARĂ
SZAKDOLGOZATOK
KIVONATAI
REZUMATELE LUCRĂRILOR DE LICENȚĂ
MÉRNÖKI GEOLÓGIA B. Sc.
INGINERIE GEOLOGICĂ B. Sc.
Kolozsvár / Cluj
2013
2
Tartalomjegyzék
BARTHA István Róbert: Az Erdélyi-medence déli részén található mélyvízi pannoniai összeletek üledékföldtani vizsgálata . 3
BUTEAN Zoltán: Törmelékes üledékes kőzetek vizsgálata dinamikus és statikus szondázási módszer alapján a nyíregyházi
Jósa András korház területén ......................................................................................................................................... 4
DÉNES Réka-Ildikó: Bolcana porfíros Cu-Au ércesedés (Füzesd, Erdélyi-szigethegység) magmás fázisainak és hidrotermás
értípusainak petrográfiai és geokémiai vizsgálata ......................................................................................................... 5
DÉNES Szilárd: A siménfalvi gázmező szekvenciarétegtani alapokra helyezett földtani modellje ............................................. 6
GYÖRGY Csaba: A Kolozsvári Mészkő Formáció őslénytani és mikrofácies vizsgálata a Brüll-kilátói feltárás alapján ........... 7
IVÁCSON Endre: A Bakta (Görgényi Havasok, Keleti Kárpátok) lávadóm együttesének kőzettani vizsgálata .......................... 8
LACZKÓ-DOBOS Péter: Balatonvilágos területén található magaspart vizsgálata geoelektromos mérések segítségével ............ 9
NAGY Réka: Vulkáni bombák és blokkok morfológiai és petrográfiai vizsgálata a Csomád Hegység (Dél Hargita) térségéből
..................................................................................................................................................................................... 10
MÁTYÁS Annamária: A Pián patakhordalék nehézásványainak mikromineralógiai vizsgálata ............................................... 11
SAIGÓ Mónika: A Pui (Hátszegi-medence) környéki badeni rétegek vizsgálata granulometriai és parányőslénytani
szempontból ................................................................................................................................................................ 13
SZŐCS Emese: A Dési Tufa ásványtani és geokémiai vizsgálata a Persány-hegységben és az Erdélyi-medence délkeleti
részén ........................................................................................................................................................................... 14
Cuprins
BARTHA István Róbert: Analiza sedimentologică a Pannonianului din partea sudică a Bazinului Transilvaniei .................... 3
BUTEAN Zoltán: Analiza rocilor sedimentare clastice prin teste de penetrare dinamică si statică din aria spitalului Jósa
András din Nyíregyháza (Ungaria) ................................................................................................................................ 4
DÉNES Réka-Ildikó: Cercetarea petrologică și geochimică a fazelor magmatice și hidrotermale asupra mineralizației de Cu-
Au de tip porphyry de la Bolcana (Fizeș, Munții Apuseni) ........................................................................................... 5
DÉNES Szilárd: Modelarea geologică 3D a câmpului de gaze naturale şimoneşti bazată pe metoda stratigrafiei secvenţiale .... 6
GYÖRGY Csaba: Studiul conținutului paleontologic și ale microfaciesurilor carbonatice a Formațiunii Calcarului de Cluj pe
baza deschiderii de sub Piscul Brül ............................................................................................................................... 7
IVÁCSON Endre: Studiul petrografic al complexului de domuri vulcanice Bacta (Munţii Gurghiu) .......................................... 8
LACZKÓ-DOBOS Péter: Aplicarea metodei geoelectrice în cercetarea malului abrupt la Balatonvilágos (Ungaria) ................... 9
NAGY Réka: Cercetări morfologice și petrografice asupra bombelor și blocurilor vulcanice din zona Masivului Ciomadul
(Munţii Harghita de Sud) ............................................................................................................................................. 10
MÁTYÁS Annamária: Studiul micromineralogic al mineralelor grele din sedimentele pârâului Pian (jud. Alba) ................... 11
SAIGÓ Mónika: Analiza granulometrică şi micropaleontologică a badenianului din zona localităţii Pui (Bazinul Haţeg) .... 13
SZŐCS Emese: Studiul petrologic și geochimic al tufurilor vulcanice din sud-estul Bazinului Transilvaniei și din Munții
Perșani ........................................................................................................................................................................ 14
3
Az Erdélyi-medence déli részén található mélyvízi pannoniai összeletek üledékföldtani vizsgálata
BARTHA István Róbert
Témavezető: dr. Silye Lóránd
Konzulensek: dr. Sztanó Orsolya (ELTE), dr. Krézsek Csaba (OMV-Petrom)
Az Erdélyi-medence miocén üledékeinek vizsgálata fontos szerepet tölt be a romániai földtani kutatásokban, mivel a romániai földgázkitermelés
szempontjából a terület igen jelentős. A zagyárak üledékeinek kutatása és megismerése a szénhidrogén kutatás szempontjából igen fontos, hiszen e kőzetek
rétegtani csapdákat rejthetnek magukba. Munkám célja, hogy megvizsgáljam és feldolgozzam az Erdélyi-medence déli részének néhány feltárását, ezáltal
elsajátítva a szedimentológiai kutatás terepi munkafolyamatait, valamint hogy a terepi vizsgálatok során jól alkalmazható kézi gammaspektrométer
használatával megismerkedjek. Négy feltárásnál Mikeszásza-i (Micăsasa), Vízakna-i (Ocna Sibiului), Szenterzsébet-i (Gusterița) és Dolmány-i (Daia)
végeztem részletes fácieselemzést, amely során mindegyik esetében elkülönítettem a fáciesegyütteseket és értelmeztem azokat, majd ezek alapján a turbidit
kialakulásának környezetét állapítottam meg a szakirodalom segítségével. A munkám fontos része a feltárásban található kőzetek természetes-gamma
sugárzásának mérése és a kapott gammaszelvények összevetése a szedimentológiai adatokkal. A dolmányi feltárás esetében a szedimentológiai
megfigyelések alapján megállapítható, hogy a feltárás központi részén markáns, egymást átvágó eróziós felületek, feltépett agyagklasztok és a csatornát
kitöltő különböző szemcseméretű üledékek vannak. A szélén és tetején agyagban gazdag hemipelágikus összletek találhatóak. A feltárásban összetett
csatornarendszer üledékeit láthatjuk, amelyek a mélyvízi törmelékkúpok felső-középső részére jellemzőek. A szenterzsébeti feltárás agyagos üledéksora
rokonítható a dolmányi feltárás üledékösszletével. A feltárásban gátüldékeket láthatunk, amelyeket kissűrűségű zagyárak hozták létre. Ezek is a törmelékkúp
felső-középső szakaszára jellemzőek. Mikeszásza esetében a fáciesegyüttesek csatorna-gát rendszerről árulkodnak. Ezt támasztja alá a feltárás szélső és alsó
részén levő agyagban gazdag gátüledékek, valamint a feltárás felsőbb részét kitöltő eróziós felszínek által elválasztott összeolvadó csatornakitöltések. Ezek
az üledékek a törmelékkúp középső részére jellemzőek. Vízaknán összeolvadó, nagy kiterjedésű rétegeket találhatunk, amelyeket vékony agyagrétegek
választanak el egymástól. Ezek az üledékek a zagyár lebenyében ülepedtek le, a törmelékkúp alsó részén. A gamma vizsgáltok során kapott karotázs görbék
jól illeszkednek a litológiához és egyben tükrözik a szemcseméret változásait. Megállapítottuk, hogy amennyiben néhány tényezőt figyelembe veszünk, a
módszer jól alkalmazható a turbidit szerkezetek terepi vizsgálata során. Eredményeimet összevetve a térségben végzett hasonló kutatásokkal megállapítható
hogy a déli részre jellemző fáciesgyüttesek nagy részét sikerült beazonosítani az általam vizsgált feltárásokban is, emellett sikerült részletes fáciesleírásokat
készíteni a feltárásokról, kiinduló pontot biztosítva a pannoniai turbiditek további kutatásokhoz a térségben.
Analiza sedimentologică a Pannonianului din partea sudică a Bazinului Transilvaniei
Conducător științific: dr. Silye Lóránd
Consultanți: dr. Sztanó Orsolya (ELTE), dr. Krézsek Csaba (OMV-Petrom)
Analiza sedimentelor miocene din Bazinul Transilvaniei constituie una dintre cele mai importante domenii de cercetare din România, fiindcă este vorba
despre o zonă bogată în zăcăminte de hidrocarburi. De aceea studiul turdibiditelor din Bazinul Transilvaniei au un rol important pentru ca în aceste structuri
geologice pot fi așezate capcane litologice/stratigrafice. Scopul lucrării de față este analiza și descrierea sedimentară a câtorva aflorimente situate în partea
de sud a Bazinului Transilvaniei. Scopul meu era însușirea metodei folosite în analiza sedimentologică pe teren, respectiv utilizarea în mod corect al
spectrometrului gama. Pe parcursul acestor activități am vizitat patru aflorimente situate în apropierea localităților Daia, Ocna Sibiului, Micăsasa și Gușterița
(Sibiu). În cazul fiecărei afloriment am delimitat și am analizat asocițiile de facies sedimentar, respectiv am determinat condițiile de formare ale turbiditelor
cu ajutorul literaturii de specialitate. O parte importantă din activitatea de teren consta în măsurarea radiaților naturale gama ale rocilor și compararea
carotajelor rezultate cu profilele sedimentare. În cazul aflorimentului de la Daia pe baza analizelor sedimentare am constatat următoarele aspecte: în partea
centrala sunt situate mai multe suprafețe de eroziune cutate, claste smulse de argilă și sedimente de diferite mărimi care reprezinta umplutura canalului. În
partea superioară și în zonele laterale ale aflorimentului sunt prezente succesiuni bogate în argila hemiplegică. În afloriment sunt prezente sedimentele de
umplutura ale canalului specifice zonei interne și mediane ale conurilor submarine. Rocile argiloase de la Gușterița și depozitele sedimentare de Daia sun
foarte similare. La Gușterița pot fi observate levee create de curenți de turbiditate cu densitate mică. Acestea sunt specifice în partea internă și mediană a
conurilor submarine. În cazul aflorimentul de la Micăsasa din analiza asociației de facies reiese existenta unui intercanal-levee. Acest lucru este demonstrat
prin existența unor pachete de strate interpretabile ca depozite de levee în partea marginală și inferioară a aflorimentului. În partea superioară a deschiderii se
observă existența unor straturi amalgamate separate de suprafețe de eroziune. Ele pot fi interpretate ca partea mediană a unui con submarin. La Ocna Sibiului
putem observa straturi groase, amalgamate lateral, care sunt separate de straturi argiloase de dimensiuni mici. Aceste sedimente s-au depus în loburi situate
în zona conului extern. Carotajele obținute în ruma măsurătorilor gama se potrivesc cu litologia a zonei și reflecta diferența de mărime ale particulelor care
constituie stratele. Am constatat că dacă luăm în considerare anumite aspecte, această metodă se poate aplica cu succes în analiza sedimentelor turbiditice.
Rezultatele mele se potrivesc cu date din cercetări anterioare efectuate în zona studiată însă eu am reușit identificarea în detaliu a faciesurilor caracteristice
zonei sudice a Bazinului Transilvaniei în cazul aflorimentelor studiate. Totodată am descris asociația de faciesuri sedimentare punând baza unor noi cercetări
privind turbiditele pannoniene din sudul Transilvaniei.
4
Törmelékes üledékes kőzetek vizsgálata dinamikus és statikus szondázási módszer alapján a nyíregyházi Jósa András
korház területén
BUTEAN Zoltán
Témavezetők: dr. Vásárhelyi Balázs (PTE), dr. Silye Lóránd
A talajmechanikai feltárások rutinszerű eljárások műtárgyak létesítése és tervezése során. A klasszikusnak számitó fúrásos feltárások mellett egyre
elterjettebbé válnak a modern szondázási módszerek. A szondázási módszereken belül a legkifinomultabb és legnépszerübb a statikus (CPT) és dinamikus
(DP) eljárások. Mindkét szonda talajfizikai adatokat szolgáltat, melyek nélkülözhetetlenek a geotechnikai tervezés megvalósításához. A szondázási
módszerek hatékony eszközök a talajrétegek vizsgálatában, mivel viszonylag rövid idő alatt elvégezhetőek a fúrásos feltárási vizsgálatokhoz képest, ebből
kifolyólag anyagilag is gazdaságosabbak és roncsolásmentesek. Másik fontos előnyük, hogy in-situ vizsgálatról van szó, tehát a talaj tulajdonságait
természetes környezetben vizsgálják, ellentétben a fúrásos feltárásokkal, ahol a talaj mechanikai tulajdonságai valószínűleg változnak külső hatások által.
Jelen dolgozatom témája a nyíregyházi Jósa András korház átépítésére végzet talajmechanikai feltáró munkák adatainak kiértékelése és összehasonlítása. A
területen 10 m mélységű feltáró fúrásokat, valamint 14-15 m mélységű dinamikus és statikus verőszondázásokat készítettek. A szondázásokat a területen
svéd fejlesztésű Borro-ENVI CPT és Borro DP műszerekkel végezték. A fúrásos feltárások alapján a terület rétegződése egyenletesnek mondható:
mindegyik fúrásban 1,8 és 6.8 m átlagos mélység között finom homokos durva iszapot, ill. durva iszapos finom homokot, ezen rétegek alatt pedig enyhén
szerves szennyeződésű szürke iszapot mutatnak be a fúrásszelvények. Általánosságban elmondható, hogy a finomszemcsés rétegösszletek iszaptartalma a
mélységgel lefele haladva fokozatosan növekszik, azaz kötöttebbé válnak. A rétegződések között az átmenet folyamatosnak tekinthető. A szondázások
adatainak összehasonlítása és korrigálása után a feltárt talajrétegek a nagyon laza és a közepesen tömör állapot között változtak – a nagyobb tömörségű
iszaprétegre a CPT és DP szondák alapján csak 11-14 m-es mélységben lehet számítani.
Analiza rocilor sedimentare clastice prin teste de penetrare dinamică si statică din aria spitalului Jósa András din
Nyíregyháza (Ungaria)
Conducători științifici: dr. Vásárhelyi Balázs (PTE), dr. Silye Lóránd
Studiile geotechnice sunt principalele proceduri pe parcursul proiectării și elaborării construcțiilor. În afara forajelor geotechnice sunt răspândite și sondajele
mecanice moderne. În domeniul sondajelor cele mai precise sunt cele de penetrare dinamică (DP) și de penetrare statică (CPT). Ambele teste de penetrare
rezultă datele fizice ale solurilor, care sunt obligatorii pentru realizarea proiectelor geotehnice. Analiza subsolului și straturilor de roci prin sondaje de tip
penetrare sunt eficace, deoarece pot fi efectuate într-un timp mai scurt decât forajele geotehnice tradiționale, ele fiind astfel mai economice, dar în aceeași
timp sunt și nedistructive. Un alt beneficiu este realizarea analizelor „in-situ” , adică proprietățile solurilor sunt analizate în mediu natural al rocii, în
comparație cu explorarea prin foraje, unde din cauza efectelor externe proprietățile mecanice ale solurilor se schimba. Subiectul prezentei lucrării reprezintă
evaluarea și comparația datelor geotehnice din aria spitalului Jósa András din Nyiregyháza, Ungaria. În aria studiată au fost efectuate foraje cu adâncime de
10 m și teste de penetrare dinamică și statică cu adâncime de 14-15 m, folosind aparate Borro-ENVI CPT și Borro DP. Astfel s-a observat că stratigrafia ariei
este uniformă: în fiecare dintre foraje între adâncimea de 1,8 și 6,8 m se găsește silt cu nisip fin, iar în culcușul stratului superior se găsește silt cenușiu. În
general putem conclude, ca conținutul siltului a stratelor crește cu adâncimea. Trecerea printre strate este continua. În urma comparației și corecția datelor
prin sondaje CPT ți DP am concluzionat că stratul de silt cu densitate mai mare se găsește intre adâncimea de 11-14 m.
5
Bolcana porfíros Cu-Au ércesedés (Füzesd, Erdélyi-szigethegység) magmás fázisainak és hidrotermás értípusainak
petrográfiai és geokémiai vizsgálata
DÉNES Réka-Ildikó
Témavezető: dr. Szakács Sándor
Konzulensek: dr. Márton István (Avala Resources), dr. Kiss Gabriella (ELTE)
Bolcana porfíros Cu-Au érctelep az Erdélyi-szigethegység déli részén és a Brád-Nagyág-medence délnyugati szélén helyezkedik el. A területen a mészalkáli
magmatizmushoz kapcsolódóan számos porfíros és epitermás érctelep található. A kutatott terület földtani felépítése a következő: az aljzatot jura kori
ofiolitok és a kora kréta kori Bojca típusú riolitok képezik, amelyekre paleocén és neogén kori üledékes formációk települnek. Bolcana-i ércesedés befogadó
kőzete az érctelep környezetében leggyakrabban előforduló Hondol-Faerág típusú andezitek. Kutatásunk célja a magmás fázisok és hidrotermás értípusok
elkülönítése, illetve petrográfiai vizsgálata, továbbá az ércesedést létrehozó fluidumok jellemzésére szolgáló fluidzárványvizsgálat volt. Mindezen
vizsgálatokat az érctelep sekély zónájába mélyített három fúrómagból vett mintákon végeztük el. A kőzetmintákon mikroszkópos (áteső és ráeső fényben),
röntgen pordiffrakciós, míg a hidrotermás értípusokon fluidzárványvizsgálatot és Raman spektroszkópia vizsgálatot alkalmaztunk. A kutatás eredményeként
négy porfíros fázist és ezekhez kapcsolódó hidrotermás átalakulástípust sikerült hozzárendelni Bolcana sekély zónájának ércesedéséhez. A középső zónát
harántoló BOSD006 jelű fúrómagban jelennek meg a korai porfíros fázisok, a középszemcsés (MGPO) és durvaszemcsés (CGPO) porfíros fázis, amelyek
káli átalakulás utáni szericites(-kloritos) átalakulást szenvedtek, ezeket a kevésbé szericitesedett kvarc tartalmú középszemcsés (QMGPO) porfíros fázis
követte és a megfigyelések alapján utolsóként a mérsékelt káli átalakulás utáni kloritosodott finomszemcsés (FGPO) porfíros fázis jelent meg. A DK-i részen
a BASD002 jelű fúrómagban megjelenik a befogadó kőzetet képező vulkáni breccsa (VXV), továbbá a szericitesedett kvarc tartalmú középszemcsés
(QMGPO) porfíros fázis és a káli átalakulás utáni szericites átalakulást szenvedett finomszemcsés (FGPO) porfíros fázis, amely breccsásodást okozott. Az
ÉNy-i részen mélyített BOSD009 jelű fúrómagban erőteljesen agyagosodva megjelenik a kvarc tartalmú középszemcsés (QMGPO) porfíros fázis, ezt egy
hidrotermás breccsa (XHT) és a szericitesedett finomszemcsés (FGPO) porfíros fázis követi. Bolcana érctelep esetén hét porfíros eredetű értípust és egy
epitermás eredetű telért különítettünk el. Az epitermás telér a petrográfiai eredmények alapján a porfíros ércesedést követte. A fluidzárvány vizsgálat során a
porfíros ércesedést létrehozó fluidum felforrását és meteorikus oldatokkal való keveredését, míg a kiegészítő vizsgálatként alkalmazott Raman-
spektroszkópos vizsgálat során a fluidum oxidatív jellegét, illetve kén telítettségét azonosítottuk. A korai átalakulásokat felülíró szericites, néhol kloritos
átalakulás és az oldatkeveredés mind tipikus jellemzői egy porfíros érctelep sekély zónájának.
Cercetarea petrologică și geochimică a fazelor magmatice și hidrotermale asupra mineralizației de Cu-Au de tip
porphyry de la Bolcana (Fizeș, Munții Apuseni)
Conducător științific: dr. Szakács Sándor
Consultanți: dr. Márton István (Avala Resources), dr. Kiss Gabriella (ELTE)
Zăcământul aur-cuprifer de la Bolcana este localizat pe marginea sud-vestică a bazinului neogen Brad-Săcărâmb, în câmpul minier Băița-Crăciunești-Troița
care se află în sudul Munțiilor Apuseni. Subvulcanul Bolcana este definit ca o intruziune cu o secțiune eliptică, dispusă axial NNW-SSE. Din punct de
vedere petrografic subvulcanul Bolcana este constituit dintr-un andezit cu feldspați plagioclazi, hornblendă și cuarț, afectat în cea mai mare parte de intense
fenomene hipogene de alterare și mineralizare de tip: potasic, filic, propilitic și argilic. Structura Bolcana este una de tip central, intruziunea ocupând zona
centrală a unui sistemlocal circular de corpuri înrădăcinate. Intruziunea traversează o stivă groasă de formațiuni geologice: ofiolite mezozoice, calcare
tithonice, gresii cretacic inferioare, conglomerate de Almașu Mare, lave și piroclastite riolitice și andezitice neogene. Au apărut câteva studii asupra
proceselor de mineralizație (Milu et al., 2003), asupra structurii zăcământului, datării mineralizației (Cardon et al., 2005; Cardon et al., 2008) și asupra
incluziunilorfluide (Cioacă, 2011). Scopul acestei lucrări este documentarea detaliată a fazelor magmatice-hidrotermale din punct de vedere petrografic și
geochimic. Cercetarea a fost realizată pe eșantioane colectate din trei carote din zona superioară a zăcământului. Eșantioanele au fost supuse unor analize
microscopice, difracția razelor X, analize de incluziuni fluide și spectroscopie Raman. Ca rezultat al cercetării am dovedit că mineralizația este asociată cu
patru faze magmatice: intruziune porfirică cu fenocristale medie (medium grained porphyry - MGPO), intruziune porfirică cu fenocristale mari(coarse
grained porphyry - CGPO), intruziune porfirică cu conținut de cuarț și fenocristale medie (quartz medium grained porphyry - QMGPO) și intruziune
porfirică cu fenocristale fine (fine grained porphyry - FGPO) cu alterări hidrotermale potasică, filică, propilitică și argilică.Mineralizația de tip porphyry este
asociată cu șapte tipuri de filonașe cu cuarț, magnetit, calcopirită, bornit și pirită, iar am maiseparato fază epitermală de tip filonian (calcit-blendă-
calcopirită-pirită). Ca rezultat al cercetării de incluziuni fluide am observat fenomenul de efervescență (boiling) și fenomenulde amestecareîntre fluidele de
origine magmatică și fluidele de origine meteorică(fluidmixing)în sistemul porphyry, iar ca rezultat al cercetării de spectroscopie Raman am dovedit
caracterul oxidativ al fluidului, saturația în sulf și dioxid de carbon. Alterația filică și fenomenulde amestecareîntre fluidele sunt caracteristicile tipice ale
zonei superficiale într-o mineralizație de tip porphyry.
6
A siménfalvi gázmező szekvenciarétegtani alapokra helyezett földtani modellje
DÉNES Szilárd
Témavezető: dr. Silye Lóránd
Konzulens: dr. Kovács Szilamér (Szekler Resources)
Az egyre apadó földgázkészletek komoly problémát jelentenek az Erdélyi-medencében. Új, meg nem kutatott gázmezőket jelenthetnek a nehezen feltárható
rétegtani csapdák. Erre hatékony módszer lehet a szekvenciarétegtan, és a háromdimenziós modellezés. Siménfalva és környéke földtanilag alkalmas a
földgáz telepek kialakulására. Ezt az eddigi termelés, és jelen dolgozat is bizonyítja. A szeizmikus értelmezést, az elektrofácies analízis, valamint a 3D
földtani modellezés módszerét alkalmaztuk a területre. A módszerek alkalmasak arra, hogy madártávlatból tekintsünk a kutatási területre, belehelyezzük azt
térben és időben az Erdélyi-medence fejlődéstörténetébe, és arra is, hogy nagy felbontásban vizsgálhassuk a terület szénhidrogén-földtanilag fontos üledékes
testeit. A földtani modellezést a Schlumberger Petrel 2009: Geophysics, Geology& RE szoftverrel végeztük. Megállapítható, hogy a Siménfalva földtani
adottságai lehetővé teszik a rétegtani csapdák kialakulását. Elmondhatjuk azt is, hogy a kutatás folytatását földtanilag a modell továbbépítése jelentheti,
amihez több adat szükséges a vektorgrafikus ábrázoláson való túllépéshez.
Modelarea geologică 3D a câmpului de gaze naturale şimoneşti bazată pe metoda stratigrafiei secvenţiale
Conducător științific: dr. Silye Lóránd
Consultant: dr. Kovács Szilamér (Szekler Resources)
În Depresiunea Transilvaniei rezervele de gaze naturale se epuizează, ceea ce generează o problemă energetică majoră. Capcanele secvenţiale care sunt greu
exploatabile pot însema câmpuri de gaze noi, care încă nu au fost cercetate. De accea aplicarea metodei statigrafiei secvenţiale şi a modelării 3D, ar putea
avea rezultate pozitive. În zona Șimoneștiului sunt câmpuri de gaze naturale care sunt propice geologic pentru dezvoltarea. Aceasta este demonstrate de
producţia de până acum şi prin această lucrare. Am aplicat metodele de interpretare seismică, analiză a electrofaciesurilor, precum şi modelarea geologică
3D în cazul acestui teritoriu. Aceste metode sunt potrivite pentru formarea unei imagini de ansamblu asupra zonei cercetate, pe care astfel putem să integrăm
în timp şi spaţiu în etapele dezvoltării ale Depresiunii Transilvaniei. Deasemenea, ne permite cercetarea în linii mari a corpurilor sedimentare importante din
punctul de vedere al hidrocarburilor. Am realizat modelarea geologică cu ajutorul software-ului Schlumberger Petrel 2009: Geophysics, Geology& RE.
Astfel am pus în evidență: caracteristicile geologice ale zonei Șimonești și am arătat că sunt prezente în Neogenul zonei numeroase capcane stratigrafice.
Continuarea modelării geologice ar putea însemna o continuare a prezentei cercetări, dar pentru acest lucru am avea nevoie de mai multe date, pentru a
depăşi reprezentarea grafic-vectorială.
7
A Kolozsvári Mészkő Formáció őslénytani és mikrofácies vizsgálata a Brüll-kilátói feltárás alapján
GYÖRGY Csaba
Témavezetők: Wanek Ferenc (Sapientia EMTE), dr. Silye Lóránd
A Kolozsvári Mészkő Formáció az Erdélyi-medence egyik legtöbbet kutatott rétegösszlete. Kutatástörténete a XIX. századik nyúlik vissza. Ez a több mint
100 év alatt készültek tanulmányok a Bácsi-torokból, a Plecska-völgyéből, a Szamos-gát mellől. Annak ellenére, hogy ezeket a mészköveket sokan
vizsgálták, az egyik legteljesebb feltárásról, amely a Brüll-kilátó alatt található, nem készült semmilyen vizsgálat. Ezért választottuk a Brüll-kilátó feltárását
tanulmányozásunk céljául. Terepezéseink alatt e feltárás makrokövületeit és a mészkőfáciesek meghatározására mintákat gyűjtöttünk, melyeket
kipreparáltunk, vékonycsiszolatot készuítettünk, azokat meghatároztuk, valamint az eredményeinket összehasonlítottuk a már korábban közölt szakirodalmi
munkák eredményeivel. Ezáltal megpróbáltuk tetten érni a litológiai és faunaváltozásokat, összehasonlítandó a többi ismert, Kolozsvár környéki feltárással.
A tanulmányozott feltárásból több mint 90 fajt határoztunk meg. A begyűjtött makrofosszíliák a következő csoportokba sorolhatók: kagylók, csigák,
fejlábúak, férgek, nummuliteszek, tüskésbőrűek, korallok és egy igen ritka növényi maradvány is. Az őslénytani vizsgálatok után megállapíthatjuk, hogy a
Brüll-kilátó feltárásában jelen lévő fauna a plecska-völgyi feltárással mutat hasonlóságot. A feltárás mikrofácies vizsgálatával megpróbáltuk kideríteni
milyen őskörnyezeti viszonyok között rakódtak le ezek a rétegek. A feltárásból vizsgált mészkövek szövetei a wackestone (ritkaszemcsés kőzet)–bound-
stone tartományban helyezkednek el. Leggyakrabban előforduló szövettípusok a packstone (sűrűszemcsés kőzet) és a floatstone. A vékonycsiszolatok
őslényanyagát többségében bryo-zoák, vörösalgák, puhatestűhéj-töredékek és foraminiferák alkotják. A Brüll-kilátó feltárása mikrofácies vizsgálataik
alapján is, az a plecska-völgyi feltárással mutat hasonlóságot. Kutatásainkból kiderül, hogy a tanulmányozott oldalon a Kolozsvári Mészkő Formáció
majdnem teljes egészében megvan, sőt, a formáció vastagsága itt meghaladja az 50 m-t, nagyobbnak bizonyulva az eddig tanulmányozott feltárásokkal
szemben. A rétegösszlet alját sajnos a feltárásból legurult törmelékek fedik. Vizsgálataink alapján arra következtethetünk, hogy a Kolozsvári Mészkő
Formáció Brüll-kilátó alatti feltárása egy többnyire külső karbonátos rámpán képződött rétegsor, melyben zátony elemek is jelen vannak. Az üledékek
anyaga, a vékonycsiszolatok, valamint az őslények is erről tanuskodnak. Ez, az É-abbról ismert feltárásokkal szemben D-felé irányuló mélyülésre utal.
Studiul conținutului paleontologic și ale microfaciesurilor carbonatice a Formațiunii Calcarului de Cluj pe baza
deschiderii de sub Piscul Brüll
Conducători științifici: Wanek Ferenc (Sapientia EMTE), dr. Silye Lóránd
Formațiunea Calcarului de Cluj pare a fi unitatea stratigrafică cea mai studiată din succesiunea Bazinului Transilvan. Cercetarea ei s-a început încă din
secolul al 19-lea. În acest interval de peste un secol s-au efectuat studii asupra siturilor din Cheile Baciului, Valea Pleșcăi, și de lângă Digul Someșului. În
ciuda faptului, că aceste depozite au fost studiate de numeroși cercetători, una din cele mai reprezentative deschideri, cea de sub piscul Brüll, a ieșit complet
de sub atenția lor. Acesta a fost motivul, pentru care am optat pentru studierea ei. În timpul campaniei de teren, ne-am axat spre strângerea eșantioanelor
macropaleon-tologice și spre colectarea probelor pentru studiul faciesurilor carbonatice. Probele recoltate au fost preparate, respectiv, am făcut secțiuni
subțiri. Ele au fost determinate, iar rezultatele am comparat cu cele efectuate de cercetări anterioare. Prin aceste, am urmărit surprinderea schim-bărilor
faunistice, litologice și faciesale în spațiu, față de siturile deja prelucrate din zona Clujului. Din deshiderea studiată am reușit să determinăm peste 90 de
specii macrofosile, care se înscriu în următoarele grupuri taxonomice: bivalve, gasteropode, cefalopode, anelide, foraminifere mari (numuliți),
echinodermate, coralii, precum și un rest deosebit de rar dintre plantele superioare. Pe baza studiului paleontologic, am putut constata, că fauna de sub piscul
Brüll prezintă asemănări cele mai pregnante față de cele cunoscute din Valea Pleșcăi. Prin studiul microfaciesurilor carbonatice am urmărit depistarea
condițiilor de paleomediu de depunere ale stratelor. Textural, calcarele studiate din deschidere se încadrează în câmpul wackestone–boundstone. Tipurile de
textură cele mai frecvente sunt packstone și floatstone. Materialul paleontologic din secțiuni este alcătuit preponderent din bryozoare, alge roșii, detritus de
moluște și foraminifere. Și din punctul de vedere al faciesurilor carbonatice, deschiderea de sub Piscul Brüll, prezintă asemănări cele mai pregnante cu cele
din deschiderile Văii Pleșcăi. Din studiile noastre rezultă, că în deschiderea studiată este prezentă aproape în totalitate succesiunea Formațiunii Calcarului de
Cluj, ba chiar, grosimea formațiunii se dovedește a fi cea mai mare aici, față de toate cele anterior studiate, depășind 50 de m. Bazându-ne pe studiile
noastre, tragem concluzia, că deschiderea în succesiunea Forma-țiunii Calcarului de Cluj de sub Piscul Brüll, reprezintă o succesiune depusă preponderent pe
rampa carbonatică externă, cu prezența și a unor elemente de recif. Acest lucru este demon-strat atât pe baza compoziției sedimentelor, prin caracterele
microfaciale, cât și prin materialul macropaleontologic, fapt care sugerează clar tendința de adâncire a paleomediului marin dinspre N spre S.
8
A Bakta (Görgényi Havasok, Keleti Kárpátok) lávadóm együttesének kőzettani vizsgálata
IVÁCSON Endre
Témavezető: dr. Szakács Sándor
Dolgozatomban a Bakta lávadóm együttes kőzetét vizsgáltam mikroszkóposan és makroszkóposan. A térképen előzőleg bejelölt területet bejárva összesen 8
mintából készült 11 csiszolat. A terep bejárásakor északról dél fele haladva a kőzetek makroszkópos változásai alapján vettem a mintákat ugy hogy az
reprezentativ legyen az adott helyhez. Szabad szemmel észrevehető változásokat figyeltem, ugyan abból a kőzetből csak akkor vettem más mintát ha az
valamilyen kőzetzárványt tartalmazot. A mintáim szemmel láthatóan egy porfiros, világos szürke andezit. Kevés színárnyalatnyi eltérések vannak a
mintavételi szelvényem közepén ahol kissé sötétebb lesz a kőzet amit az üveges alapanyagnak köszönhet. A terepi munka befelyeztével a mintáimból
vékonycsiszolatok készültek amiket mikroszkóppal vizsgáltam. Integráló asztal segitségével lemértem a fenokristályok méretét hosszúságban és
szélességben amiből kiderült hogy a plagioklázok 1/3 – 1/4 arányban és az amfibolok 1/5 arányban növekedtek( két kristálytani tengelyre merőleges
harmadik kristálytani tengely fügvényében). Mértem egy csiszolaton több szeletben az alapanyag, plagiokláz, amfibol, piroxén és opak ásványok méretét
amiből kiszámoltam a minta százalékos ásványos összetételét és az alapanyag fenokristályok százalékos összetételét. Valamint vizsgáltam külön a
kristályok szerkezetét és meghatároztam a plagioklázok Anortit tartalmát a kioltási szög a (010) lap fügvényében. Ezek az eredmények azt mutatják hogy a
plagiokláz kristályok neutrális jelleget mutatnak (32 – 43 % An tartalom), vagyis tökéletesen beleférnek az Albit – Anortit elegyedési sorban lévő andezin
intervallumába. A plagioklázoknál jellemző a szitaszerkezet amelyek a nagyobb kristályszemcséken zónásan is megjelennek. Az amfibolok is szép számban
mutatnak zonalitást és ezen kivül a reakció szegélyük és az átalakulásuk mértéke északról dél fele folyamatosan nő. A piroxének kikrokristályként saját, jól
felismerhető alakban vannak jelen. Az opak ásványok idiomorf (nagyrészt kocka), hipidiomorf vagy mint olvadék cseppek vannak jelen. Az adatok azt
mutatták hogy a magma kristályosodása nem nagy mélységben vette kezdetét ahol történt egy magmakeveredés majd a kitörés sorány a felszínre törő
magma folyamatosan szárazabbá vált. A kitörések során volt egy olyan időszak ahol kissé bázikusabb magma került a felszinre de utólag ismét vissza tért
ahoz a jelleghez ami a kitörés kezdetén volt.
Studiul petrografic al complexului de domuri vulcanice Bacta (Munţii Gurghiu)
Conducător ştiinţific: dr. Szakács Sándor
Această lucrare se bazează pe cercetări microscopice și macroscopice asupra rocilor magmatice din complexul de domuri de lavă Bacta din complexul. În
timpul lucrărilor de teren am colectat 8 eșantioane în lungul unui profil Nord-Sud, din care sau executat 11 secțiuni subțiri pentru studiul petrografic.
Eșantioanele au fost colectate în funcție de caracteristici macrosocopice observate, astfel încât fiecare afloriment important să fie reprezentat. Rocile
examinate - toate andezite sunt de vuloare gri deschis. Structura eșantioanelor este porfiriă. Secțiunile subțiri, au fost examinate la microscopul optic. Am
măsurat lungimea și lățimea fenocristalelor. A reiese că feldspații, plagioclazi s-au dezvoltat pe axele cristalografice într-o rată de 1/3 – ¼ , iar amfibolii pe o
rată de 1/5. Afost măsurată participarea ăprocentuală a plagioclasilor, amfibolilor, piroxenilor, mineralelor opace și a masei fundamentuală ,precum și
raportul volumetric dintre fenocristale și masă fundamentală. Separat am examinat și structura fenocristalelor de plagioclaz și am determinat procentajul de
Anortit prin metoda optică clasica extinsiei simetrice după planul (010). Rezultatul acestor măsurătoria arată că cristalele de plagioclaz au o compoziție
intermediară spre acidă în seria Albit-Anortit (32 - 43 % An) caracteristică andezitelor, fiind reprezentate în principal de Andezin. În cele mai multe cazuri
fenocristalele de plagioclas apar zonate inclusic cu zone cu „structura ciuruită”. Frecvent și amfibolii prezintă zonalitate. Dimensiunea cristalelor de amfiboli
crește semnificativ dinspre nord spre sud. Piroxenii apar în forme microcristaline proprii, bine definite. Mineralele opace apar idiomorfe (forme cubice), mai
rar hipidiomorfe sau ca incluziuni.În urma investigațiilor intreprinse am ajuns la concluzia că activitatea magmatică a început la o adâncime nu foarte mare,
iar apoi pe parcursul erupției la suprafață magma a devenit din ce în ce mai anhidră. În decursul erupțiilor, a avut loc și un episod în care a erupt o magmă cu
compoziție ceva mai bazică, dar într-un final s-a revenit la caracterele chimice de la începutul erupției, totul desfășurâdu-se în interiorul intervalului
compozițional andezitic.
9
Balatonvilágos területén található magaspart vizsgálata geoelektromos mérések segítségével
LACZKÓ-DOBOS Péter
Témavezetők: dr. Wesztergom Viktor, dr. Silye Lóránd
A magaspartokhoz kötődő felszínmozgások komoly problémát jelentenek Magyarország több területén is. Ezek egyike a Tihany-félsziget és Balatonvilágos
között húzódó balatoni magaspartok térsége, melynek földtani felépítésében pannóniai agyagok, iszapok és homokok, illetve az ezekre települő negyedkori
lösz és löszszerű kőzetek vesznek részt. A geoelektromos mérések hatékony eszközt jelentenek a magaspartok vizsgálatában, mivel viszonylag rövid idő
alatt és kis költségvetéssel, roncsolásmentesen nyerhetünk információkat a terület földtani felépítéséről, a talajvíz helyzetéről, illetve egyéb szerkezetekről.
Jelen dolgozat témája Balatonvilágos területén végzett geoelektromos mérések kiértékelése. A méréseket 4 a partfalra merőleges és 4 azzal párhuzamos
szelvény mentén végeztük AGI Supersting R8/IP műszerrel, multielektródás Schlumberger és dipol-dipol elrendezést használva. A kapott eredményeket
res2dinv inverziós program segítségével dolgoztuk fel. Az így kapott szelvényeken megjelenő fajlagos ellenállás értékek alapján viszonylag vízszintes
kiterjedésű, általában néhány méter vastag földtani hatókat különítettünk el. Ezek mellett megjelennek vízszintestől eltérő alakú, például csatornaszerű
képződmények. Ellenállásértékeik alapján ezeket a hatókat agyag, iszap és homok rétegek váltakozásaként értelmeztük, mely egybevág a térség
szakirodalomból és fúrások alapján ismert földtani felépítésével. Megállapítható, hogy a balatonvilágosi magaspart partfalomlásainak elsődleges oka nem a
földtani szerkezetekben keresendő. Ezeknek a partfalomlásoknak legfontosabb kiváltó oka klimatikus.
Aplicarea metodei geoelectrice în cercetarea malului abrupt la Balatonvilágos (Ungaria)
Conducători ştiinţifici: dr. Wesztergom Viktor, dr. Silye Lóránd
În Ungaria malurile abrupte sunt relativ frecvente. Acestea sunt terenuri alcătuite în general din roci neogene neconsolidate : nisipuri, argile, siltur si loess.
Zona cu maluri abrupte investigată în această lucrare se află la Balatonvilágos, în partea estică a lacului Balaton. În cercetarea malurilor abrupte metodele
geofizice de investigare furnizeză informaţii deosebit de valoroase, la un cost acceptabil şi acoperă o arie relativ mare, într-un timp scurt. În cursul cercetării
am realizat măsurături geoelectrice cu curent continuu. Au fost executate pe terenul studiat 8 secțiuni geoelectrice de rezistivitate, dintre care 4 paralel si 4
perpendicular cu malul. Măsurăturile au fost efectuate cu distribuțile de tip Schlumberger și dipol-dipol. Procesarea datelor s-a realizat cu ajutorul
programului res2dinv. Evaluarea rezultatelor măsurătorilor au fost realizate cu ajutorul informaţiilor geologice disponibile (foraje, profile geologice) despre
zona studiată. Pe baza valorilor de rezistivitate măsurate pe teren au fost identificate diferite tipuri de roci în strate paralele: argilă, silt, nisip siltic și nisip.
Structura geologică este una de tip moniclin, rocile fiind stratificate, faptul care sugerează că cauza principală a alunecărilor de teren este climatic și nu se
datorează structuiia geologice a zonei.
10
Vulkáni bombák és blokkok morfológiai és petrográfiai vizsgálata a Csomád Hegység (Dél Hargita) térségéből
NAGY Réka
Témavezető: dr. Szakács Sándor
Jelen dolgozat a Csomád Hegység térségéből származó vulkáni bombák és blokkok morfológiai és petrográfiai vizsgálatával foglalkozik. A dolgozat fő
célkitűzése a kenyérhéj típusú bombák vizsgálata és elkülönítése a más típusú vulkáni bombáktól és blokkoktól; szöveti - szerkezeti bélyegeik, geokémiai
tulajdonságaik leírása és keletkezésüknek meghatározása. Makroszkópos megfigyeléseink arra utalnak, hogy legalább 3 fajta dácitos vulkáni bomba/blokk
típus létezik a Csomád térségében. Mintáink között legnagyobb mennyiségben az üveges szegéllyel rendelkező vulkáni bombák, majd teljesen üveges
szövetű vulkáni blokkok és végül szegélynélküli ellapított vulkáni bombák fordulnak elő. A mikroszkópos megfigyelések arra utalnak, hogy a plagioklász és
a hornblende fenokristályok egy időben kristályosodtak ki, mert sok esetben összenövést mutatnak. A jelentős kőzetüveg tartalom és az amfibol
fenokristályok körül hiányzó opacitos reakciószegély, a magma gyors felemelkedésére utalhat. A plagioklászok a legtöbb esetben neutrális tendenciát
mutatnak, tökéletesen beleillenek az Albit – Anortit elegyedési sorba tartozó andezin (átlagosan 4,5 – 5,7 w% ) és labradorit ( átlagosan 3,5 – 4,5 w%)
intervallumába. Az amfibolokat, jelentősen magas Mg tartalmúk miatt magneziohornblendeként azonosítottunk. A csillámok összetételében jelentős a Fe és
a Ti mennyiség, legtöbb esetben biotit fordul elő, de a CS.2 és CS.5 mintákban flogopitot is azonosítottunk.Mintáink kőzetalkotó ásványainak százalékos
összetétele megegyezik a korábban publikált adatokkal, ezek függvényében hornblende, biotit ± kvarc tartalmú dácitos összetételű (Szakács és Seghedi,
1986, Szakács és Jánosi, 1989), vulkáni bombákról és blokkokról beszélhetünk. Irodalmi adatok alapján elmondhatjuk, hogy a vulkáni bombák/blokkok
legtöbb esetben a Vulkano típusú kitörések során keletkeznek. Az ilyen típusú vulkánkitörések gyakran társulnak lávadóm növekedéssel (Sigurdsson et al.,
2000). Tudván azt, hogy a Kárpát – Pannon Régióban a legutolsó vulkán kitörés ~ 200 Ka történt (Szakács és Seghedi, 1996; Szakács et al, 2002) és ezt
megelőzően a vulkáni aktivítást lávadómok képződése jellemezte, feltételezhető az a megállapítás, hogy az általunk vizsgált vulkáni bombák és blokkok
keletkezése ezekhez a dóm növekedésekhez kapcsolható.
Cercetări morfologice și petrografice asupra bombelor și blocurilorvulcanice din zona Masivului Ciomadul (Munţii
Harghita de Sud)
Conducător ştiinţific: dr. Szakács Sándor
Această lucrare se bazează pe cercetări morfologice și petrografice asupra bombelor și blocurilor vulcanice din Masivul Coimadul, Munții Harghita de Sud.
Scopurile principale ale lucrării au fost distingerea bombelor vulcanice de tip “coajă de pâine”, de alte bombe șiblocurivulcanice,
definireaproprietățilorfiziceșigeochimice, precumșiprocesul de formare al acestora. Înurmacercetărilormacroscopice, am distins 3 tipuri de bombe/blocuri
vulcanice, unele cu crepături foarte adânci pe suprafață, care au o crustă sticloasă închisă la culoare, altele fără crepături pesuprafață și o textură în întregime
sticloasă, iar cele din urmă fără crustă sticloasă. Examinările microscopce ne-au arătat că fenocristalele de plagioclas și amfibol s-au cristalizat deodată,
deoarce în multe cazuri, arată planuri de concreștere. Iar cantitatea mare de sticlă vulcanică sugerează ridicarea rapidă a magmei. În cele mai multe cazuri
plagioclasii arată o tendință neutrală, astfel se încadrează perfect înasociațiaAlbit – Anortit, cafiindreprezentate de Andezin ( 4,5 – 5,7 w% Na) șiLabradorit
(3,5 – 4,5 w% Na). Amfibolii au conținut ridicat de Mg, astfel au fostidentificați precum magneziohornblendă. In compoziția micelor, Fe și Ti apar în
cantități semnificative, ele fiind reprezentate în cele mai multe cazuri de biotit, mai rar de flogopit. Procentajul mineralelor în rocă coincide cu
datelepublicate anterior (Szakács și Seghedi, 1986, Szakács și Jánosi, 1989), în urma cărora putem spune că bombele/blocurile vulcanice au conținut de dacit
cu hornblendă, biotit ± cuarț. Pe baza datelor bibliografice putem spune că bombele/blocurile vulcanice în cele mai multe cazuri, sunt produsele unor erupții
de tip Vulcano. Erupțiile de acest fel în multe cazuri se asociează cu creștere de domuri vulcanice (Sigurdsson et al., 2000). Știind, că în Regiune Carpato –
Pannonică ultima eupție vulcanică a avut loc acum cca. 20 mii de ani (Szakács și Seghedi, 1986, Szakács et al, 2002), iar înaintea acestei erupții activitatea
vulcanică a fost caracterizată de formarea unor domuri vulcanice, putem presupune că apariția și formarea bombelor/blocurilor vulcanice examinate de noi se
leagă de formarea acestora.
11
A Pián patakhordalék nehézásványainak mikromineralógiai vizsgálata
MÁTYÁS Annamária
Témavezető: dr. Mosonyi Emilia
Konzulens: dr. Józsa Sándor (ELTE)
A dolgozatom célja a Pián-patakbeli hordalékanyag nehézásványainak mikromineralógiai vizsgálata, amely lehetővé teszi a termésarany és az üledék
nehézásvány frakciója közötti összefüggések megállapítását, a patakhordalék hosszú geológiai fejlődése alatt, továbbá a termésarany felhalmozódási
módjának és térbeli szóródásának megállapítását. A jelen tanulmány alatt 11 pontból volt mintázva: jelenlegi alluvium minta, kréta kori minta, valamint
feltárásokat alkotta kristályos pala minta, amelyekkel az volt a célunk, hogy az üledék nehézásvány társulását valamint a hordalék és az arany forrásterületét
megállapíthassuk. A mintákat előzőleg terepen is feldolgoztuk, Rotapan centrifugát alkalmazva, lehetővé téve 3 nehézásvány granulometriai frakció
szétválasztását és ezeket először binokuláris alatt vizsgáltuk. A 0,250-0,125 µm frakció anyagából 6 db szórt módszerrel készített preparátumot
(vékonycsiszolatot) készítettünk, melyeket polarizációs mikroszkóppal vizsgáltunk. Ezen kívül 2 db feltárásbeli kristályos pala csiszolatot is készítettünk. A
preparátumok és a vékonycsiszolatok, valamint a tanulmányok egyrészt a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem laboratóriumaiban, másrészt a
kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem laboratóriumaiban készültek. A dolgozatnak 7 fejezete van, 54 gépelt oldal, 3 térképvázlat (geológiai és
geomorfológiai), 13 binokuláris mikro fotó és 7 polarizációs mikroszkópi mikro fotó. A melléklet a felhasznált műszereket, munkamódot szemléltető
képeket tartalmaz, valamint egy granulometriai, mikromineralógiai adatokat tartalmazó térképsémát. A dolgozat egy rövid földrajzi bemutatót és a terület
geológiai kutatástörténetének (beleértve az alluviális aranyat is) ecsetelése után rátér a terepi és laborban történő vizsgálatok részletes leírásával, a mosás
szeparálási módjának leírására nehézfolyadékkal (bromoformmal) való szeparálás, a binokuláris alatti tűvel való ásvány szeparálás és ásvány
meghatározására, végül pedig az eredményeket tárgyalta és párhuzamosította. A legfontosabb következtetéseim a következők: (1) a feltárásbeli kristályos
pala preparátumának nehézásvány tartalma különbözik a patakhordalékból mosott nehézásvány együttestől. Ez fontos információt nyújtott az arany eredete
illetve koncentrálódása szempontjából. Az arany felhalmozódása a patakmederbeli üledékes rendszerben zajló exogén, másodlagos folyamatok eredménye;
(2) A porított minták nehézásvány anyaga eltér a patak hordalékban előforduló nehézásvány társulásától; (3) származás szempontjából a patakhordalék
nehézásványtársulásai magmás és metamorf lepusztulási területet jellemeznek, és ugyanakkor helyben képződött (autigén) nehézásvány provinciák
(Szakmány, 2001) is azonosíthatók; (4) a magmás kőzetekből lepusztult nehézásványok: magnetit, ilmenit, biotit, turmalin, cirkon. A legvalószínűbb
kőzetek, amelyek lepusztulásuk folyamán ezeket az ásványokat szolgáltatták: gránit, granodiorit, diorit; (5) magas metamorf fokú összletből (Sebes Lotru
csoport/terrén) származó nehézásványok: gránát, staurolit, kianit, epidot. Az első két ásvány frakciógyakorisága és koptatottsága révén azonos forrásterületet
jelölnek; (6) a turmalin jelenléte két féle eredetre utalhat: metamorf bórtartalmú fluidumok átjárta környezet (Sebes Lotru csoportbeli pegmatitok) vagy
magmás eredetű bórtartalmú fluidumok átjárta környezet. Ennek kiderítése bór-izotópos vizsgálatokat igényel; (7) mint autigén nehézásvány a pirit dominál,
mely lehet bakteriális tevékenység eredetű (framboidális, Folk és mts., 2002) vagy kolloidális rendszerekből való kicsapodás, erősen redukáló környezetben.
Ezt a csoportot képviselő nehézásványok az utólagos kőzetképző folyamatok hatására alakultak ki, amelyek a diagenézisről és az ezt megelőző
körülményekről hordoz bővebb információt; (8) tudva azt, hogy az arany geokémiailag, mint inkompatibilis kémiai elem viselkedik főleg magas
hőmérsékleten és nyomáson. A Sebes Lotru csoport metamorfizmusához társult parciális olvadékok (gránit) keletkezése hozzájárulhatott az aranynak relativ
felhalmozódásához a gránit típusú parciális olvadékban; (9) az általunk vizsgált három mintabeli (P05, P08, P10) aranyszemcsék (kréta kori vöröses-barnás
kavicsos-homokos összletből és negyedkori patakhordalékból) morfológia szempontjából kétfélék: vékony lemezes, szabálytalan felszínű és gyakran kvarc
zárványos, míg a másik egy tektitekhez hasonló, gömbölyű felszínű habitussal rendelkezik. Bedelean és Bedelean (2001) az első típust elsődleges eredetűnek
tekintik, míg a másik típust másodlagos genézisűnek, anélkül, hogy pontosítanának. A mi véleményünk szerint, az elsődleges eredetnek, a magmás és a
dinamometamorf genézist tekintjük, míg a másodlagos eredetű az exogénézishez kötödő; (10) az arany másodlagos felhalmozódása legalább négy
momentumhoz köthető: a Sebes Lotru csoport parciális olvadékának keletkezése, kréta kori üledékes folyamatok (Sebes Lotru csoportbeli gnájszok és
peridotitok lepusztulása, szállítása, felhalmozódása) és a kréta kori Géta-Szupragéta takaróképzéséhez társult deformációs folyamatok (Udubaşa és Hann,
1988), valamint a negyedkori üledékes folyamatok (negyedkori alluviumok és teraszok). Ez utóbbi folyamatokkal egy időben, erős redukáló környezetben
keletkezett a bakteriális eredetű pirit is, főleg a 125µ és 125µ alatti frakcióban.
Studiul micromineralogic al mineralelor grele din sedimentele pârâului Pian (jud. Alba)
Conducător științific: dr. Mosonyi Emilia
Consultant: dr. Józsa Sándor (ELTE)
Lucrarea a avut ca scop efectuarea unui studiu micromineralogic asupra sedimentelor cu minerale grele ale pârâului Pian pentru a putea trage concluzii
asupra: relaţiei dintre apariţia aurului liber în fractiunea grea si sedimentele depuse de pârâu în lunga sa evolutie geologică, modul de acumulare a aurului
liber şi raspândirea lui spaţială. În acest studiu au fost colectate un numar de 11 probe de alluviuni actuale şi Cretacice, precum şi din aflorimente de roci
cristaline traversate de pârâu, în vederea stabilirii asociaţiilor de minerale grele şi a ariei sursă ale mineralelor grele, inclusiv al aurului. Probele au fost
prelucrate preliminar şi în teren, utilizând o centrifugă Rotapan, putându-se astfel separa 3 fracţii granulometrice de minerale grele, probe care pentru început
au fost studiate la lupa binoculară Nikon SMZ 800. Din fracţiunea 0,250- 0,125 mm au fost preparate un număr de 6 secţiuni subţiri prin presărare, în care au
fost studiate asociaţiile de mineralele grele cu ajutorul unui microscop polarizant Nikon LABOPHOTO T2-POL. S-au efectuat şi un număr de 2 secţiuni
subţiri din roci cristaline colectate din aflorimente. Prepararea secţiunilor subţiri şi studiul mineralelor grele s-a efectuat pe de o parte în Laboratoarele
Universităţii Eötvös Loránd din Budapesta, pe de altă parte la Universitatea Babeş-Bolyai din Cluj Napoca. Lucrarea este structurată pe 7 capitole, cuprizând
54 pagini text, 3 schiţe de hartă reprezentând încadrarea geomorfologică şi ale formaţiunilor geologice, 13 microfotografii la microscopul binocular şi 7
12
microfotografii la microscopul polarizant. În Anexe sunt redate câteva fotografii cu aparatura folosită şi modul de lucru precum şi tabele cu date granulo-
micromineralogice. După o scurtă introducere geografică şi un istoric al cercetărilor geologice şi a aurului aluvionar din zonă s-au prezentat formaţiunile
geologice din regiune, s-au descris studiile efectuate pe teren, probarea, tehnica spălării şi separării preliminare a fracţiei grele, şi metodologia de studiu în
laborator (separarea cu lichide grele- bromoform-, cu acul sub binocular a mineralelor, identificarea lor), iar apoi s-au comparat şi discutat rezultatele
obţinute. Concluziile lucrării au fost următoarele: (1) Conţinutul de minerale grele (asociaţia minerală) în preparatul concentrat ale şisturilor cristaline din
aflorimente diferă de asociaţia de minerale grele spălate din aluviunile pârâului. Acesta furnizează o informaţie importantă asupra originii şi concentrării
aurului în sedimente; (2) Din punct de vedere al originii, asociaţia de minerale grele din aluviunile pârâului indică aria sursă din terenuri cu roci magmatice
şi metamorfice, dar s-au identificat şi provincii de minerale grele autigene; (3) Mineralele grele provenite din dezagregarea rocilor magmatice sunt: magnetit,
ilmenit, biotit, turmalin, zircon, iar rocile de provenienţă cel mai probabil sunt granite, granodiorite, diorite; (4) Mineralele grele provenite din roci
metamorfice de grad ridicat (terenul Sebeş Lotru) sunt: granat, staurolit, kianit, epidot. Frecvenţa răspândirii şi gradul de rulare a primelor două minerale
indică aceeaşi arie sursă a sedimentului gazdă; (5) Prezenţa turmalinului indică două surse posibile: un mediu metamorfic circulat de soluţii cu bor
(pegmatite din terenul Sebeş Lotru) sau un mediu magmatic circulat de soluţii cu bor. Originea sigură a turmalinului poate fi stabilită prin studiul izotopilor
de bor conţinuţi; (6) Dintre mineralele autigene domină piritul, ce poate avea o geneză organică, bacterială (pirit framboidal fide Folk et al., 2002) sau poate
precipita din sisteme coloidale în medii puternic reducătoare; (7) Cunoscând faptul că la temepraturi şi presiuni ridicate, aurul are o comportare geochimică
incompatibilă cu structurile fazelor cristalizate, topirea parţială asociată metamorfismului grupului Sebes Lotru putea contribui la acumularea relativă a
aurului în topiturile granitice; (8) In trei probe (P05, P08, P10, resp probele din secvente de pietris- nisipoase, brun rosietice Cretacice si din aluviuni
Cuaternare) din toate cele studiate s-au identificat granule de aur native, care din punct de vedere morfologic sunt de 2 tipuri: unul cu habit lamellar, având
suprafaţă neregulată, adesea conţinând incluziuni de cuarţ, celălalt tip cu aspect sferoidal, asemeni tectitelor. Bedelean şi Bedelean (2001) primul tip
morfologic l-a desemnat drept „aur de origine primară”, iar cel de al doilea- „aur secundar”, fără a face mai multe specificaţii. După părerea noastră, aurului
primar i-ar corespunde o geneză magmatică şi/sau dinamometamorfică, iar aurului secundar – o geneză în domeniul exogen; (9) Concentrarea aurului poate
fi legată de cel puţin patru momente/procese: procesul de topire parţială asociată metamorfismului terenului Sebeş Lotru, procese sedimentare din timpul
Cretacicului (dezagregarea, transportul şi acumularea detritusului rocilor gnaisice şi peridotitice din grupului Sebeş Lotru), procese de deformare în zone de
forfecare asociate punerii în loc a pânzelor getice- supragetice, procese exogene Cuaternare (terase, aluviuni de pârâu). Acestui din urmă proces putea să se
asocieze, în condiţii puternic reducătoare piritul framboidal, mai ales în fracţiunea de 250- 125µ şi sub 125µ. Am în vedere continuarea cercetărilor mele în
cadrul unei lucrări de master, mai ales în problemele pe care nu am reuşit să le rezolv, cum ar fi studiul compoziţiei chimice (şi/sau izotopice) precum şi ale
incluziunilor diferitelor tipuri genetice de granaţi, turmaline, zircoane, care prezintă corelaţie pozitivă cu aurul aluvionar. Desigur aş dori să studiez şi
controversata problemă a apariţiei platinei aluvionare, element care prezintă o puternică afinitate faţă de rocile ultrabazice (peridotit, eclogit, serpentinit)
prezente în terenul Sebeş Lotru.
13
A Pui (Hátszegi-medence) környéki badeni rétegek vizsgálata granulometriai és parányőslénytani szempontból
SAIGÓ Mónika
Témavezető: dr. Silye Lóránd
A dolgozat a Pui (Hátszegi-medene) környéki badeni rétegeket tárgyalja granulometriai és parányőslénytani szempontból. A kutatás során 20 mintát
vizsgáltam melyből 19 mintát leiszapoltam, egy mintából pedig csiszolat készült. A granulometriai analízis során sikerült kimutatni, hogy a legtöbb minta
relatív jól osztályozott és homogén (12), 2 minta jó osztályozottságot és homogenitást mutatott, szintén 2 minta mérsékelt osztályozottságot és homogenitást
mutatott és csak 3 minta mutatott gyenge osztályozottságot és homogenitást. Egyetlen minta sem mutatott nagyon jó osztályozottságot és tökéletes
homogenitást. A granulometriai adatok arra utalnak, hogy egy sekély tengeri környezetben vagyunk. A plankton foraminiferák vizsgálata alapján sikerült
kimutatnom 8 fajt melyek közül a legtöbb meleg környezetre utal, de megjelenik egy hidegebb környezetet is eltűrő faj. Ami a faunát illeti inkább
egyedgazdagság, mint fajgazdaság jellemzi. A granulometriai elemzés és a foraminiferák vizsgálatával sikerült kimutatnom egy ökológiailag stabil
paraméterekkel rendelkező meleg és nutriensekben gazdag sekély tengeri környezetet.
Analiza granulometrică şi micropaleontologică a badenianului din zona localităţii Pui (Bazinul Haţeg)
Conducător ştiinţific: dr. Silye Lóránd
Tema acestei lucrări este studiul micropaleontologic şi granulometric a unor probe colectate dintr-un afloriment din împrejurimile localităţi Pui din Bazinul
Haţeg. Analiza granulometrică, folosind metoda sitări în stare uscată, a fost efectuată în cazul unui număr de 19 de probe. În general sortarea şi
homogenitatea granulometrică a fost relativ bună (12 probe), iar 2 probe au avut sortare şi homogenitate bună, 2 probe o sortare şi homogenitate moderată,
iar numai trei probe a prezentat o sortare slabă. Nici o probă nu a arătat o sortare foarte bună. În cadrul analizelor micropaleontologice a probelor am cules
microfosilele din probele deja spălate și am identificat 8 specii de foraminifere planktonice, care indică o vârstă miocen inferioară a probelor. Speciile
indentificate fie sunt specii (7 specii) care sunt menționate în literatura de specialitate ca specii idicatoare de medii marine temperat-calde iar numai o
singură specie indicatoare de medii marine reci a fost identificată. Rezultatul analizei granulometrice combinat cu examinarea speciilor de foraminifere
planctonice mi-a permis identificarea mai precisă a paleomediului, care s-a docedit a fi un mediu marin puţin adânc (șelf).
14
A Dési Tufa ásványtani és geokémiai vizsgálata a Persány-hegységben és az Erdélyi-medence délkeleti részén
SZŐCS Emese
Témavezető: dr. Szakács Sándor
Konzulens: dr. Kristály Ferenc (ME)
A Kárpát-Pannon-térség területén a neogén folyamán intenzív explozív vulkanizmus játszódott le. Ennek termékei megtalálhatóak az Erdélyi-medence
központi részén fiatalabb üledékekkel borítva a, feltárásban pedig a medence peremi részein. Jelen dolgozat célja az Erdélyi-medence délkeleti peremén
feltáruló, a Dési Tufa Formációhoz tartozó, felső-badeni korú tufa előfordulások ásványtani, kőzettani és geokémiai vizsgálata, az ezeket létrehozó magmás
folyamatok, illetve az azt követő szállítási és áthalmozódási folyamatok megismerése céljából. Munkánk során hat feltárást mintáztunk meg észak-dél
irányban (Homoródkeményfalva, Homoródszentmárton, Homoródalmás, Vargyas, Felsőrákos, Alsórákos települések közelében) vertikálisan és az így kapott
anyagot optikai mikroszkópos, granulometriai (nedves szitálás, lézeres szemcsenagyságmérés) és műszeres anyagvizsgálatnak (röntgenpor diffrakció,
pásztázó elektronmikroszkóppal felszerelt elektronsugaras mikroszonda) vetettük alá. A vizsgált konszolidált kőzetek riolitos összetételű, javarészt
vitroklasztos tufák , melyekben a domináns alkotók a vulkáni üvegszemcsék (<75%), a fő magmás ásványok a kvarc, plagioklász földpát és biotit, emellett
kisebb mennyiségben előfordul még alkáli földpát, amfibol, cirkon, allanit és litoklasztok (>10%) Szemcseméretük 30-2000µm között változik, észak-dél
irányban finomodik. Konszolidálatlan kőzetek csak az általunk vizsgált legészakibb feltárásban jelennek meg. Ezeket vulkáni homokok és vulkáni
konglomerátumok képviselik, melyekben a legnagyobb horzsakő átmérője 0,5cm, a feltépett klasztoké viszont elérheti a 20cm-t is. A diagentikus ásványok
közül az északi előfordulásokban a kalcit dominál, helyenént az agyagásványokkal és glaukonittal együtt. Ezek helyét dél fele haladva fokozatosan átveszik
a krisztobalit és a zeolit ásványok. A vizsgált kőzetek áthalmozott piroklasztitok, melyek valószínűleg tenger alatti turbiditek vagy debritek formájában
halmozódtak át.
Studiul petrologic și geochimic al tufurilor vulcanice din sud-estul Bazinului Transilvaniei și din Munții Perșani
Conducător științific: dr. Szakács Sándor
Consultant: dr. Kristály Ferenc (ME)
Pe teritoriului regiunii Carpato-Panonic în cursul Neogenului s-a desfășurat o activitate vulcanică predominant explozivă. Produsele acestei activități în
partea centrală a Bazinului Transilvaniei sunt acoperite cu sedimente mai tinere, iar pe marginile bazinului aflorează. Scopul acestei lucrări este studiul
mineralogic, petrologic și geochimic al rocilor piroclastice care aflorează în partea sud-estică a Bazinului Transilvaniei și aparțin de Formațiunea
Complexului Tufului de Dej, și investigarea proceselor magmatice și sedimentologice care au dus la formare acestor roci. În cursul lucrării am colectat probe
din șase aflorimente (Racoșul de Jos, Racoșul de Sus, Vârghiș, Merești, Mărtiniș, Comănești) și am făcut analize de microscopie optică, de granulometrie (cu
metoda sitării, și cu analizator granulometric cu laser ), analize de difracție de raze X și cu microscopie electronică. Rocile consolidate sunt tufuri riolitice,
vitroclastice în care sunt prezente poncii și șarduri în general în proporții mai mari de 75%, cristaloclaste (plagioclaz, cuarț, biotit, amfibol, peldspat potasic,
zircon și allanit) și litoclaste (<10%). În aceste roci diametrul granulelor varieză între 30 µm și 2000 µm, iar tendința este de scădere dinspre nord spre sud.
Roci neconsolidate se regăsesc numai în aflorimentele din partea nordică a teritoriului studiat și sunt reprezentate de nisipuri vulcanoclastice și conglomerate
vulcanoclastice cu poncii (>0,5cm) și cu litoclaste de tufuri (>20cm). Mineralele secundare predominante sunt reprezentate de calcit, și minerale argiloase
spre nord, iar cristobaliți și zeoliți spre sud. Rocile analizate sunt piroclastite resedimentate prin curgeri debritice sau turbiditice submarine.