az értékpapírosítás és annak szabályozási...
TRANSCRIPT
Az értékpapírosítás és annak szabályozási kérdései
Dr. László Adrienne (LL.M.)
Felügyeleti tanácsadó, MNB
2017. március 16.
Budapesti Corvinus Egyetem
MNB tanszék előadás
Témakörök
1. Az értékpapírosítás fogalmai és fajtái
2. Az értékpapírosítás előnyei és hátrányai
3. Értékpapírosítás gyakorlata – nemzetközi kitekintés
4. Értékpapírosítás szabályozása – nemzetközi kitekintés
5. Értékpapírosítás szabályozása Magyarországon
6. A szabályozás során figyelembe veendő szempontok
7. Nemzetközi törekvés az értékpapírosítási piac újraépítésére
8. Uniós szabályozási törekvések
9. Értékpapírosítás – Befektetővédelem
10. Összegzés, MNB álláspont
Az értékpapírosítás fogalma
3
Az értékpapírosítás egy struktúrált ügylet, amelynek során bizonyos
pénzügyi követelések csoportját jogi és gazdasági értelemben is elkülönítjük
és azokat egy magasabb hitelminősítésű értékpapírrá alakítjuk,
majd a bennük megtestesülő pénzáramokat ezen értékpapírok befektetőinek
az értékpapírból eredő követeléseire fordítjuk.
Egy megfelelő hitelminőség-javítással (credit enhancement)
rendelkező hitelportfólió leválasztásának, újrastrukturálásának és
befektetőknek való továbbításának a folyamata.
Az újrastruktúrált eszközöket a befektetők olyan értékpapírok megvásárlásával,
vagy olyan hitel nyújtásával veszik meg, amelyeket fedez az újrastruktúrált
eszközök pénzáramlása, és biztosít az eszközök értéke.
4
szolg./díj
kö
ve
telé
se
k
átr
uh
ázá
sa
pénzáram
pénzáram
közművek
hitel/kamat
kö
ve
telé
se
k
átr
uházása
pénzáram
pénzáram
Az értékpapírosítás fogalma, folyamata
5
Az értékpapírosítás fogalma, folyamata (folyt.)
Az értékpapírosítás fajtái
6
Az értékpapírosítási ügyleteket és termékeket két
szempont alapján csoportosíthatjuk:
1. Az átruházás szempontjából
2. A mögöttes eszközök (pool) szempontjából
Az értékpapírosítás fajtái – az átruházás szempontjából
7
Az átruházás szempontjából:
valódi értékpapírosítási ügylet (true sale értékpapírosítás)
szintetikus értékpapírosítási ügylet
hitelkockázati esemény opció kötése/vétele egyéb partnerektől
hitelkockázati esemény opció kötése/vétele egy céltársaságtól,
amely hitellel fedezett értékpapírokat bocsát ki
(forrással biztosított/funded synthetic securitisation)
ezek kombinációja (részben biztosított/ partially funded synthetic
securitisation
Az értékpapírosítás fajtái – az átruházás szempontjából
8
értékpapírosítás
valódi értékpapírosítás
(CRR 242. cikk 10. pontja)
szintetikus értékpapírosítás
(CRR 242. cikk 11. pontja)
átruházás hitelderivatíva/garancia
követelés átruházás
történik, az eszköz
és a kockázat is
kikerül a mérlegből
nem történik követelés
átruházás, az eszköz nem,
de a kockázat kikerül a
mérlegből
Az értékpapírosítás fajtái – az átruházás szempontjából
9
„hagyományos értékpapírosítás”: az értékpapírosított kitettségek gazdasági
átruházásával járó értékpapírosítás. Ez az értékpapírosítást kezdeményező
intézménytől az értékpapírosított kitettségek tulajdonjogának egy különleges
célú gazdasági egységre való átruházásával vagy különleges célú gazdasági
egység általi közvetett részesedésen keresztül történik. A kibocsátott értékpapírok
a kezdeményező intézmény számára nem jelentenek fizetési kötelezettséget;
/CRR1. 242. cikk 10. pontja/
„szintetikus értékpapírosítás”: olyan értékpapírosítás, amelynél a kockázati
transzfer hitelderivatívákkal vagy garanciákkal valósul meg, és az
értékpapírosított kitettségek a kezdeményező intézmény kitettségei maradnak;
/CRR. 242. cikk 11. pontja/
1: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló
575/2013/EU 2013. június 26-i európai parlamenti és tanácsi rendelet
Az értékpapírosítás fajtái – az átruházás szempontjából - a valódi értékpapírosítás modellje
10
Cash
administrator
Credit
enhancement
Liquidity facility
provider
managers investorsissuer
servicer hedge provider security trustee note trustee
originatorsale of assets sale of ABS
sale of ABS
Jellemzően: jelzálog, hitelkártya, lízing
incomeincome
Az értékpapírosítás fajtái – az átruházás szempontjából - a szintetikus értékpapírosítás modellje
11
Cash
administrator
Credit
enhancement
Liquidity facility
provider
managers investorsissuer
hedge provider security trustee note trustee
originatorcredit protection sale of ABS
sale of ABS
Collateral
Az értékpapírosítás fajtái – a mögöttes eszközök (pool) alapján
12
Kik értékpapírosítanak?
Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások
Biztosítók
Hitelkártya kibocsátók
Reálgazdasági vállalatok
Állam
Közműcégek
Tömegközlekedési vállalatok
Sport klubok és szervezetek
Zene és szórakoztatóipar
Étterem és pub hálózatok
Mit értékpapírosítanak?
Lakossági és kereskedelmi jelzálog követelések, hitelkártya hitelek, ingatlan-
beruházási (projekt) hitelek, egyéb struktúrált finanszírozási formák (autólízing,
diákhitel), vállalati hitelek és kötvények, biztosítási kötvények, credit default
swap portfolió, vállalati szerződésállomány, adókövetelések stb.
Az értékpapírosítás fajtái – a mögöttes eszközök (pool) alapján -az eszközzel fedezett értékpapírok (asset backed securities/ABS)
13
értékpapírosítás
meglévő
vagyon/eszközök
jövőbeli
vagyon/eszközökkockázat
jelzálog-
kölcsönök működési
bevételek
egyéb
eszközök
biztosítási
kockázathitelkockázat
RMBS
CMBS retail
eszközök
CDOk
Az értékpapírosítás fajtái - – a mögöttes eszközök (pool) alapján - fogalmak
14
ABS = minden olyan termék, amely egy alapportfólió értékpapírosításával
jön létre, azaz olyan adósságfedezetű papírok, amelyek mögött valamilyen
eszközportfolió van.
MBS (mortgage backed securities) = az ABS egy alcsoportja, amelyben a
mögöttes fedezet egy adott típusú eszköz
CDO = a portfolió eltérő kockázatú ügylet- (rész) sorozatokra felosztva
Pass-through ABS = ha a követelések csak egyszerű átcsomagolással
kerülnek a befektetőkhöz
ABCP /eszközfedezetű kereskedelmi papír/asset-backed commercial paper =
olyan kereskedelmi papír, amely más pénzügyi eszközök, tipikusan a
kereskedelmi, vevői követelések összecsomagolásából jön létre és amelynek
vásárlói az ilyen követelésből folyó cash-t kapják.
Az értékpapírosítás fajtái – – a mögöttes eszközök (pool) alapján - a csomagolás in- és outputjai
15
Az értékpapírosítás fajtái - – a mögöttes eszközök (pool) alapján - a csomagolás in- és outputjai
16
Alaptermékek Értékpapírosítás outputja
Residential mortgages: lakossági jelzáloghitelek RMBS - Residential MBS (pl. a Ginnie Mae)
Commercial mortgages: kereskedelmi jelzáloghitelek CMBS - Commercial MBS
Other structured loans: egyéb strukturált hitelek, pl.
diákhitel, autólízing stb.
egyéb ABS
Real Estate Investment: ingatlanbefektetés CRE CDO
Residential/Commercial mortgages CMO - Collateralized Mortgage Obligation
Corporate loans: vállalati hitelek CLO - Collateralized Loan Obligation
Corporate bonds: vállalati kötvények CBO - Collateralized Bond Obligation
CDS pool: Credit Default Swap portfolió CSO - Collateralized Synthetic Obligation
Insurance-Reinsurance: Biztosítás és viszontbiztosítás CIO - Collateralized Insurance Obligation
Az értékpapírosítás fajtái – – a mögöttes eszközök (pool) alapján - az ABCP/Asset backed commercial paper
17
Általában bankok, pénzügyi vállalkozások által alapított SPV/SIV bocsátja ki
Cél: tevékenység bővítés, befektetési fokozatnál jobb minőségű követelések finanszírozása
Befektetés jellege: rövid távú, 90-180 napos lejárat, „modern váltó”
Gyakran un. monoline biztosítók garantálják a terméket
„Viszonylag” biztonságos termék, kockázatok: default-, likviditási, csődkockázat
Az értékpapírosítás fajtái - – a mögöttes eszközök (pool) alapján - MBS
18
Adóssággal fedezett értékpapír, a tulajdonosa a jelzáloghitel pénzáramára jogosult
Ha lakóingatlanoké: Residential Mortgage Backed Asecurities/RMBS
Ha kereskedelmi ingatlanoké: Commercial Mortgage Backed Asecurities/CMBS
Típusai:
Jelzálog-fedezetű kötvények (mortgage-backed bonds)
Átfolyásos értékpapírok (pass-through securities)
CMOs (collaterised mortgage obligations)
REMICs (real estate mortgage investment conduits)
SMBS (stripped mortgeage-backed securities)
Célja:
Illikvid egyedi hiteltermékből likvid tőkepiaci terméket csinálni
Forrás- és tevékenységbővítés
Többlethozam elérése
Költséghatékony finanszírozás
Diverzifikáció
Pénzügyi és tőkemegfelelési mutatók javítása
Kockázatok:
kamatláb-kockázat és előtörlesztés kockázat
hitelkockázat
Az értékpapírosítás fajtái – – a mögöttes eszközök (pool) alapján -fedezett adósságkötelezvény/Collateralised DebtObligation/CDO
19
az ABS termékek egy típusa, kifizetéseit fix kamatozású alaptermékek
portfoliója szolgáltatja
az alaptermék portfoliót átstruktúrálják és hozam, illetve kockázat
szempontjából
ügyletrész-sorozatokat (tranches) hoznak létre
un. „vízesés-modell”
Senior ügyletrészek (AAA/Aaa)
Mezzanin ügyletrészek (BBB/Baa)
Junior ügyletrészek (B/B)
Equity ügyletrész (unrated)
Ügyletrész-sorozat
Arány a tőke-struktúrában Minősítés Hozam
A osztály 77.50 AAA LIBOR+26 bp
B osztály 9.00 A LIBOR+75 bp
C osztály2.75 BBB LIBOR+180 bp
D osztály2.75 BB LIBOR+475 bp
Equity8.00 nem osztályozott
Maradék cash flow
Értékpapírosítás fajtái – – a mögöttes eszközök (pool) alapján -CDO - Eszközportfolió értékpapírrá transzformálása
20
Esz
közport
folió –
átl
ag B
2 Senior
AAA/Aaa
Mezzanine
BBB/Baa
Junior
B/B
Equity,
unrated
Legkisebb
hitel-
kockázat
Legkisebb
várt
hozam
Utolsó
veszteség
Legmagasabb
hitel-
kockázatElső
veszteség
Legmagasabb
elvárt
hozam
Befe
kte
tők
21
Vízesés-modell:
22
Az értékpapírosítás fajtái – a mögöttes eszközök (pool) alapján - fedezett adósságkötelezvény/Collateralised DebtObligation/CDO
Típusai:
Single tranche CDO
Collateralised Bond Obligation /CBO
Collateralised Mortgage Obligation/CMO
ABS CDO
Commercial Real Estate CDO/CRE Cdo
Collateralised Insurance Obligation/CIO
CDO squared
Stripped CDO
Synthetic CDO
Collateralised Loan Obligation/CLO
Kockázatok:
Korrelációs kockázat
Morális kockázat
Kamatláb-kockázat
Félreárazási kockázat
Az értékpapírosítás előnyei
Bankok
• Forrásbevonás (diverzifikálás)
• Tőkekövetelmény megfelelés: RWA összege és a szabályozói tőke nagysága csökkenthető
• Hitelkockázati kitettség csökkentése
• Mérlegjavítás
• Hitelezési képesség növelése
• Jövedelmezőség (ROA,ROE növelése)
Vállalatok
• Alacsonyabb kockázati felárral való forráshoz jutás
• Forrásbevonás (diverzifikálás)
• Kijutás a tőkepiacra
• Finanszírozási költségek csökkentése
• Eladósodottsági mutató csökkentése
Kormányok
• Pénzáramlások időbeni és mennyiségi kockázataitól való megszabadulás
• KKV-k verseny-képességének növelése
• Projektfinanszírozás (börtön, kórház, iskola)
• A bankok több hitelt nyújtanak, ezáltal hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez
• Szociális igények kielégítése (lakhatás)
Befektetők
• Befektetési portfólió diverzifikálása
• Új, jó minőségű eszközök elérhetővé válása
• Kockázatok alakulásának átláthatósága (ideális esetben)
• Vállalati kötvényekhez képest nagyobb hozam prémium és kisebb volatilitás
• Leminősítési és eseménykockázatnak kisebb kitettség
Nyilatkozatok számos bank részéről: képesek lennének életképes értékpapírosítási tranzakciót
megvalósítani, és állandó forrásbevonási eszközként használnák az értékpapírosítást (a rendszeres
kibocsátás csak hosszú távon képzelhető el)
Az értékpapírosítás hátrányai, kockázatok
• Jelentős szerepet játszott a válságban
• Felelőtlen hitelezést eredményezhet
• Az újracsomagolás révén a kockázatok átláthatatlanná váltak
• Az értékpapírosításra történő túlzott támaszkodás piaci problémák esetén a
hitelezési aktivitás csökkentését eredményezheti
• A jó minőségű eszközök értékpapírosítandó portfolióba való összegyűjtése a
mérlegben maradó eszközök minőségének csökkenéséhez vezet
• Az értékpapírosított portfolió összkockázata változatlan, ezzel a kisbefektetők
nincsenek tisztában
• A megvalósítás lehetőségeit korlátozhatja a befektetők hiánya
• Az eddigi gyakorlatban a külső hitelminősítőkre való túlzott támaszkodás volt
tapasztalható, hiányzik a felelős befektetői magatartás és döntés
• A mögöttes eszközállomány teljesítéséről a transzparencia nem kielégítő
Értékpapírosítás – nemzetközi kitekintés USA
25
- az 1970-es években indult a jelzálog követelések értékpapírosításával
- állami intézmények közreműködésével (Government National Mortgage Association)
- 1980-as évek: már autóhitel, hitelkártya követelések is
- 1990-es évek: más pénzárammal rendelkező eszközállományokra is kiterjesztették
- A válság során nagy veszteségek keletkeztek, de az állami támogatás (garancia)
révén hamar magához tért a piac
1938: a Fannie Mae alapítása
cél: elsődleges és másodlagos
jelzálogpiacok likviditásának javítása
1968: a Fannie Mae Nyrt. Lesz, Ginnie Mae kiválása,
cél: kormányzati adósság csökkentése
a vietnámi háború után
1970: Freddie Mac alapítása,
Emergency Home Finance Act,
cél: további likviditás a
jelzálogpiacokon
1988: Freddie Mac Nyrt. lesz,
induló tőke 3 md $
2008: A Fannie Mae és a Freddie Mac felügyelet
alá helyezése, ekkor az USA 12 trilliárd $
jelzálog piacának 57%-át biztosították
2017: új elnök prioritásai között a reform,
piaci várakozás a felügyelet megszüntetése
Fannie Mae és Freddie Mac: befektetési és biztosítási tevékenységet
végző pénzügyi vállalkozások állami háttérrel, feladatuk többek között
a jelzálog követelések megvásárlása, becsomagolása révén RMBS-ek
kibocsátása és ezen általuk garantált értékpapírosított termékek
eladása (bankok, alapok, biztosítók stb.)
Értékpapírosítás a válság előtt –nemzetközi kitekintés - USA
26
Az RMBS értéke trilliárd dollárban 1990-2009. között, (forrás: sifma statistics)
Értékpapírosítás – nemzetközi kitekintés -Európa
27
- az értékpapírosítás az USA-hoz képest később indult, az 1980-as években
(jelzálog követelések és fogyasztói hitelek)
- az 1990-es években gyorsan fejlődött (Anglia, Franciaország, Spanyolország,
Olaszország)
- a 2000-es években néhány közép-, kelet európai országban is megjelent
(Lengyelország)
- a bankok, vállalatok mellett megjelentek a piacon a kormányzatok és állami
szervek is
- a termékek egyszerűbbek mint az USA-ban, nagyobb a retention ráta is
- bár az európai piac veszteségei kisebbek voltak az USA-nal, az
állami támogatás hiányában a piac továbbra is csak lassú javulást
könyvelhet el a válság után
- az Európai Unió támogatni kívánja a piac fellendülését
Értékpapírosítás – nemzetközi kitekintés -Európa
28
Értékpapírosítás az Európai Unióban, md euróban, Forrás: EBA
Dinamikus növekedés
rossz ösztönzők és nem
transzparens
kockázattranszfer
mellett
Jelentős szerep a válságban, a
piaci szereplők egymással és
termékkel szembeni bizalmának
megrendülése
Volumen jelentős mértékű
visszaesése, globális törekvés
a piac újraépítésére
Értékpapírosítás - - nemzetközi kitekintés – veszteségek a válság során
29
BBB minősítésű értékpapírosított termékek default-ja az USA-ban és az EU-ban, (2007.01.01.-2010.01.01.), Forrás: EBA
- az egyszerűbb termékek gyakorlata miatt az EU-ban a default arány sokkal
kisebb volt mint az USA-ban /AAA termékeknél: EU: 0,1%, USA: 16%, BBB
termékeknél: EU: 0,2%, USA: 62%/
Értékpapírosítás – nemzetközi kitekintés –összehasonlítás a válság után
30
Értékpapírosítás – nemzetközi kitekintés – összehasonlítás a válság után
31
Értékpapírosítás az USA-ban és az EU-ban, md dollárban, Forrás: IMF
Az uniós kibocsátások jelentős visszaesésének és stagnálásának oka:
nem a veszteség, hanem az állami támogatás hiánya, a negatív stigma, a szabályozás
szigorodása és ezáltal a bankok más, olcsóbb finanszírozási források (központi bankok)
felé fordulása
Értékpapírosítás – nemzetközi kitekintés –szabályozás
32
USA
- értékpapírosítási modelljében az eszközök többnyire nem a bankszektorból
származnak, így a banki szabályozás hatályán kívül esnek
- 1933: Securities Act, 1934:Securities Exchange Act, 2010: Dodd-Frank Wall
Street
Reform and Consumer Protection Acthttp://www.hoganlovells.com/files/Uploads/Documents/EU_US_Securitisation_May%202014_minor%20update%20June.pdf
FR
- jogi szabályozás 1988 óta, létrehozta az SPV (FCC) intézményét, csődbiztosság
- 2003 – Pénzügyi biztonságról szóló törvény, módosítások
- az ügyletek 90%-a valódi értékesítésen alapul, és az eszközök többsége az SPV-k
mérlegében euróövezeti hitelintézetek által kibocsátott hitelek, jelzálogkövetelések.
http://www.banque-france.fr/fileadmin/user_upload/banque_de_france/publications/QSA28_03_Securitisation_in_france.pdf
IT
- 1999: 130-as számú törvény, SPV csekély saját tőkével rendelkezik, azon felül is
lehet hitelviszonyt megtestesítő kibocsátása
- más tevékenységet nem végezhet, csődbiztos
Értékpapírosítás – nemzetközi kitekintés –szabályozás
33
ES
- 926/1998 Királyi rendelet, 19/1992-es törvény, Spanyol pénzügyi törvény,
új csődtörvény (2003)
PT
- 1999: Értékpapírosítási törvény, 2001: Értékpapírosítási adózási törvény,
- 103/ és 303/2003-as rendeletek
- Két fajta SPV: kollektív befektetési alap, gazdasági társaság
EL
L3156/2003-as törvény ABS-ekre, SPV jogi szabályai, SPV alkalmazása nem
kötelező, a kibocsátás csak zártkörű lehet
- a transzfert le kell jelenteni egy regiszterbe és értesíteni kell a kötelezetteket
- a végrehajtási sorrendben a hitelezőknek előnyös rangsor a görög polgári
eljárásjogi törvényben
- a banki titoktartási szabályok és adatvédelmi szabályok enyhítése
értékpapírosítási ügyletek esetén
Értékpapírosítás – nemzetközi kitekintés –szabályozás
34
PL
- ez a piac nagyon felfejlődött az utóbbi időben
- nincs önálló törvény, de szabályok található a Bankokról, a befektetési alapokról,
az adózásról, az adatvédelemről és a csődeljárásról szóló törvényben
http://www.nortonrosefulbright.com/knowledge/publications/15512/securitisation-the-legal-framework-poland#section2
India
- 2002: önálló értékpapírosítási törvény (The Securitisation and Reconstruction of
Financial Assets and Enforcement of Security Interest Act)
- nagyon modern és részletes szabályozás
LU
- 2004: értékpapírosítás átfogó normarendszerét megalkották
- 2013-ban 750 aktív SPV működötthttp://www.abbl.lu/de/node/58849
Értékpapírosítás – a hazai gyakorlat és szabályozás
35
- A hazai gyakorlat igen csekély, egy-két bank végzett már zártkörű
szintetikus értékpapírosítási ügyletet
- A jogi szabályozási háttér nem megfelelő, nincs önálló norma, csak az uniós
részletszabályok átültetése, illetve a közvetlenül hatályos és alkalmazandó
uniós jogi normák (pl. CRR/CRDIV, CRA rendelet, Solvency II, ABAK
rendelet)
- A régi PTK engedményezésre, követelés átruházásra vonatkozó szabályai
sem segítették az értékpapírosítási ügyletek terjedését, mára a hatályos PTK
már előre mozdulást jelent
- Az MNB : 2014. - Értékpapírosítási projekt
cél: az értékpapírosítás hazai jogszabályi hátterének kialakítása, az
értékpapírosítás felügyeleti koncepciójának megalkotása Szakmai követelmények meghatározása, piaci konzultáció
A tervezet átfogó jogi szabályozást ölelt fel: szervezeti és szakmai követelmények,
felügyelet, adózás, számvitel, adat- és titokvédelem, csődszabályok, befektetővédelem stb.
a tervezetet az MNB 2015-ben megküldte az NGM részére, azonban az időközben
megindult uniós jogalkotási fejlemények tükrében a hazai jogszabály kezdeményezési
folyamat megállt
Értékpapírosítás - Szabályozási szakmai szempontok, követelmények CSŐDBIZTOSSÁG
a kezdeményező hitelezői ne
férjenek az átruházott követelésekhez
egyéb szereplők csődje esetén
a hozam ne váljon a felszámolási vagyon
részévé
függetlenség prudens tevékenység
SPV függetlenségének kimondása,
saját székhely, név, ügyletkötés, könyvelés
független igazgató „vétójogokkal”
nincs egyesülés, konszolidálás, reorganizáció
SPV eszközei függetlenek
legyenek a kezdeményezőtől
SPV hitelezői nem kérhetik a felszámolását
értékpapírok hozamát csak a
követelések hozamából lehet fizetni
elegendő saját tőke előírása
alaptevékenységen kívül csak
korlátozott tevékenység
korlátozott hitelvállalás, eszközök,
követelések nem terhelhetők
kötelező követelés kezelést átadni,
kezelő visszahívható
adósemlegesség és átláthatóság
36
37
Értékpapírosítás – szabályozás - piaci elvárások
versenyképesség,
költséghatékony, gyors,
egyszerű folyamatok (SPV
alapítás), kevés felügyelet,
másodpiaci likviditás
önálló jogszabály, jogi
akadályok (adatvédelem,
engedményezés stb.)
lebontása, valódi (true sale)
értékpapírosítás
Értékpapírosítás – szabályozás - a szabályozás során figyelembe veendő egyéb szempontok
• specifikus és célzott ösztönzők körének megteremtése
(pl.: állami garancia-program, hitelminőség-javító eszközök)
• állam szerepének meghatározása
(méretgazdaságossági korlátok enyhítése)
• kitettség megfelelő ismeretekkel történő átvállalása
(kockázatok ismerete és tudomásul vétele)
• termék összetettségének figyelembe vétele
(komplex termékek esetén védelmi szempontok kialakítása)
• kiszámítható adózási környezet
(pótlólagos adózási kötelezettségek elkerülése)
Értékpapírosítás - Nemzetközi törekvés az értékpapírosítási piac újraépítésére
• 2009, IOSCO: Értékpapírosításra és CDS piacra vonatkozó ajánlások
• 2012, IOSCO: Konzultációs jelentés az értékpapírosítási szabályozás globális fejleményeiről
• 2014, IOSCO ERC ülés: Cross-sectoral Committee felállítása a témában /IOSCO? BCBS/
• 2011, Bizottság: Közlemény a KKV-k finanszírozásának javításáravonatkozó cselekvési tervről
• 2011, BIS: Konzultatív anyag a Bázeli értékpapírosítási keretrendszerfelülvizsgálatáról /Bázel III keretegyezmény/
• 2013, IMF: Ajánlások/alapelvek megfogalmazása az értékpapírosításról, az általa kínált előnyök kihasználásáról, és a kockázati elemek mérsékléséről
• 2014, Joint Committee: szándék a Securitisation Task Force létrehozására
Értékpapírosítás – Uniós törekvés az értékpapírosítási piac újraépítésére
40
- 2014 Nov .30., EU – Investment Plan – az Európai Tőkepiaci Unió keretében a Bizottság –
a múlt hibáit elkerülve – egy új magas minőségű értékpapírosítási piacot kíván létrehozni
- 2015, szeptember : Bizottság javaslata az egyszerű, átlátható és standardizált
értékpapírosításról
(simple, transparent and standardised securitisation – STS rendelettervezet / közzététele
Trialógus (tervezetten 2017. 01.19 – 2017. május) – még vannak vitás pontok (retention
ráta)
Tecknikai áttekintés – 2017 június
Közzététel, alkalmazás: 2017. szeptember – október
- az STS rendeletben számos felhatalmazás van másodlagos jogi norma (szabályozási
sztenderdek (RTS) és ajánlások megalkotása - ESMA keretein belül közös munkabizottság
- Securitisation Task Force
tagok: ESMA, illetékes hatóságok (MNB is), megfigyelők: EBA, DG FISMA, EKB
a szakmai munka 2017. február 24-én megkezdődött
Értékpapírosítás – szabályozás –STS rendelet
41
Főbb jellemzői, újdonságai:
Elsősorban az STS-nek minősülő értékpapírosításra vonatkozik, de tartalmaz
Alapelveket más értékpapírosítás ügyletekre is
STS kritériumok:
homogén eszközállomány
újraértékpapírosítás kizárt
az eszközállományba tartozó hiteleknek kellő hiteltörténettel kell rendelkezni a
default kockázat megállapíthatóságához
valódi eszközátruházás SPV-re
„no cherry-picking”
minimum 5% retention ráta az originátornál
a tájékoztató dokumentumoknak be kell mutatni a stuktúrát és a fizetési
konstrukciót
ügyletrészsorozatonként
az eszközállomány teljesítéséről a kibocsátást követően részletes és folyamatos
tájékoztatást kell adni
az értékpapírosítási ügylet minden résztvevője tekintetében a feladatoknak,
kötelezettségeknek és felelősségnek pontosan meghatározottnak kell lenni
Értékpapírosítás – szabályozás – STS rendelet
42
A kibocsátónak az ESMA felé nyilatkoznia kell arról, hogy a termék STS-nek minősül
ezért jogilag felelős, szankcionálható
ESMA weblapján lista az STS termékekről
Kisbefektetők kizárva, csak intézményi befektetők
Az originátor, a kibocsátó és a szponzor együttesen felelős: befektetők felé megfelelő
tájékoztatás , amely a due diligence és az eszközállomány kockázatainak
felméréséhez szükséges – adatok honlapon
CRR szabályok és Solvency II szabályok is módosulnak aszerint, hogy a termék
STS vagy nem
Retention ráta (5-20 %) – EBA felülvizsgálja kétévente
Felügyelet:
az ügyleti szereplőket - az adott illetékes hatóság
a data repository-kat - az ESMA
makroprudenciális értelemben: European Systematic Risk Board
Mikroprudenciális értelemben: EBA
Szankciórendszer: közigazgatási szankciók és bírságok, esetleg büntetőjogi
szankciók
Kettős követelményrendszer: hosszú- és rövid távú termékekre (ABCP)
Az STS körbe nem tartozhat szintetikus értékpapírosítási ügylet
Értékpapírosítás – szabályozás – tájékoztatási szabályok –zártkörű kibocsátás előtt
43
Cél: befektetők védelme, tőkepiac biztonságos működése, megalapozott
befektető döntés lehetővé tétele piac szereplői értsék meg a terméket és
tisztán lássák a mögöttes eszközállomány teljesítésének alakulását is
Értékpapír-e jogilag az értékpapírosított termék?
- Értékpapír: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Tv. (Tpt.) 5. § (2)
bekezdésének 42. pontja: a forgalomba hozatal helyének joga
szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz
- Pénzügyi eszköz: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei
szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek
szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (Bszt.) 6. §
Bszt. 6. § a) pontja és h) pontja alapján ilyen pénzügyi eszköz az
átruházható értékpapír és a hitelkockázat átruházását célzó
származtatott ügylet
- Tpt. 14-15. §-ai a zártkörű kibocsátásról vonatkoznak
Értékpapírosítás – szabályozás – tájékoztatási szabályok – zártkörű kibocsátás előtt
44
Zártkörűség esetei – taxatív felsorolás ami nem zártkörű, az nyilvános forgalomba
hozatalnak minősül!!!
Tpt. 14. § „ (1) Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha
.
a) az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel;
b) az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként százötvennél kevesebb személy részére ajánlják
fel;
c) az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább százezer euró vagy annak
megfelelő értékben vásárolnak a felajánlott értékpapírokból;
d) az értékpapír névértéke legalább százezer euró vagy annak megfelelő összeg; vagy
e) az összes forgalomba hozott értékpapír uniós szinten számított kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított tizenkét
hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelő összeget;
f) a részvénytársaság szövetkezet átalakulásával jön létre és a részvényeket kizárólag az átalakuló szövetkezet tagjainak,
üzletrész tulajdonosainak ajánlják fel.
(2) Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az is, ha
a) a kibocsátó korábban már kibocsátott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő
részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;
b) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban
ellenértékként ajánlják fel;
c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;
d) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket vagy
osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az
osztalékfizetés történik;
e) az értékpapírt a kibocsátó, illetőleg kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének,
felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának ajánlja
fel, értékesíti, illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírja valamely szabályozott piacra már be van vezetve.”
Értékpapírosítás – szabályozás – tájékoztatási szabályok – zártkörű kibocsátás előtt
45
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén
befektetési szolgáltatót kell igénybe venni
Kivételek: ha a kibocsátó hitelintézet vagy befektetési alap és saját kibocsátású
értékpapírt hoz forgalomba
a kibocsátó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani, hogy minden befektető
ugyanazt a tájékoztatást megkapja
A kibocsátással kapcsolatos dokumentumokon feltűnő módon fel kell tüntetni a
zártkörűséget
bejelentési kötelezettség: a forgalomba hozataltól számított 15 napon belül
az MNB felé elektronikus űrlapon – az MNB vizsgálhatja a zártkörűséget és
szankcionálja a nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok megsértését
Kötvény esetében információs összeállítást kell a kibocsátás előtt 7 nappal előbb
az érdekeltek rendelkezésére bocsátani
/a kötvényről szóló 285/2001. (XII. 26.) Korm. Rend./
Értékpapírosítás – szabályozás – tájékoztatási szabályok – nyilvános kibocsátás előtt
46
Tpt. IV. fejezet: nyilvános forgalomba hozatal szabályai – az értékpapírok nyilvános
forgalomba hozatalakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló
2003/71/EK irányelv (Prospektus irányelv) implementálása
Tpt. 21.§ (1) bek. - kibocsátási tájékoztató és hirdetmény készítése kötelező
(kivételek!), ennek közzétételét előzetesen engedélyeztetni kell az MNB-vel
elektronikus űrlapon kell a kérelmet benyújtani
mellékletek: Tpt. 38. §-ban felsorolt dokumentumok
a kibocsátási tájékoztató tartalma: a Prospektus irányelv végrehajtását szolgáló
809/2004/EK 2004. április 29-i bizottsági rendelet (809-es Rendelet) alapján
regisztrációs okmányának sémája: VII. melléklet,
az értékpapírjegyzék kiegészítő modulját: VIII. melléklet
a Tőkepiaci Unió kapcsán: új elsődleges uniós jogi norma: új Prospektus rendelet lesz!
magasabb fokú harmonizációt céloz, közvetlenül alkalmazandó
trialógus szakaszán túl van, nemsokára kihirdetik
számos másodlagos végrehajtási rendeletek kell alkotni, ezek határozzák meg
többek közt az új sémákat is - ESMA- Prospektus Regulation Task Force készíti
(MNB részt vesz benne)
ABS esetén
Értékpapírosítás – szabályozás – tájékoztatási szabályok – nyilvános kibocsátás, szabályozott piacra bevezetés után
47
Implementáció alapja: a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival
kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények
harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló 2004/109/EK
2004. december 15-i európai tanácsi és parlamenti irányelv (Transzparencia
Irányelv – TD)
A TD 2. cikke (1) bekezdésének utaló szabálya alapján a TD hatálya alá tartoznak
„a kötvények és az értékpapírosított adósság más formái”
Tpt. V. fejezete és a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos
tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII. 15.) PM
rendelet (PM rendelet)
Zavaró körülmények:
809-es Rendelet VIII. melléklet 4. pont a kibocsátóra bízza a döntést,
relativizálva a tájékoztatási kötelezettséget
PM rendeletben meghatározott információs kör elsősorban a kibocsátó
szervezetére, működésére (és másodsorban az értékpapírra koncentrál)
de: egy SPV esetében ez nagyrészt érdektelen információ, elsősorban a
mögöttes eszközállomány teljesítésére vonatkozó információkat kéne ismerni
Az új STS rendelet erre keres megoldást
Értékpapírosítás - Befektetővédelem
48
Az értékpapírosítási termékek bonyolult konstrukciók, a tartalmuk és a mögöttes
kockázat nehezen átlátható a kisbefektetők számára, ezért védelem szükséges
A hatályos nemzeti jogszabályok különböző megoldásokat próbálnak adni
Kizárt a nyilvános kibocsátás, csak zártkörű lehet
Belépési korlát a kisbefektetőknek
Kisbefektetők kizárása
Újracsomagolás kizárása
Tájékoztatási szabályok
MNB javaslatban: belépési korlát, felügyelés (illetékes hatóság)
STS rendelet:
Kisbefektetők kizárva
Újracsomagolás kizárva
Intézményi befektetőknek maguknak kell due diligence-t végezni
Komoly tájékoztatási szabályok
Felügyelés (ESMA, illetékes hatóságok)
Összegzés, MNB álláspont
A megfelelően szabályzott értékpapírosítás számos kedvező előnyt jelenthet
a vállalatok, bankok, kormányok, befektetők számára.
A magyar környezetben is működőképes finanszírozási instrumentum lehet.
Az új STS rendelet szabályozása szigorú, biztonságot nyújt, emellett nemzeti szabályozás is elképzelhető ennek hatókörén kívül
Köszönöm a figyelmet!