Az Üveggyöngyjátékos és Doktor Faustus

Gyenes Zsolt habil DLA, egy. docensKaposvári Egyetem Művészeti KarMédiaművészeti Intézet2014

Thomas Mann: Doktor Faustus – Adrian Leverkühn német zeneszerző élete – Elmondja egy barátja.

Európa Könyvkiadó, Budapest, 1967.

Megjelent 1947-ben.

Thomas Mann (1875–1955) Hermann Hesse (1877–1962)

Hermann Hesse: Az Üveggyöngyjáték – Josef Knecht Magister Ludi életrajzának kísérlete, valamint Knecht hátrahagyott írásai.

Tericum Kiadó, Budapest, 1996.

Megjelent 1943-ban.

Létezik-e olyan közös nyelv, nevező, mely lehetővé teszi a különféle művészeti ágak, médiumok közötti átjárhatóságot és mely a közös gyökérről tudósít?

A Vizuális Zene ebbe az irányba mutat...

A Vizuális Zene tömör megfogalmazása:

A VZ olyan műnem, amelyben zenei struktúrák alkotják a vizuális kifejezés alapját, lényegét.

Ellentmondás?

A VZ-nek kb. 300 éves története van, illetve oda nyúlnak vissza a gyökerei.

Bishop színorgonája (1870-es évek)

László Sándor szín-fény koncertje

(1925)

Koller–Hittahler: LighttrailsSound-Frame Festival, Bécs(2010)

Hesse és Mann idézett műveiben, a témához kapcsolódó pontok, felvetések, gondo-latmenetek:

– Mágia– Szöveg és zene kapcsolata– Matematika szerepe– Teljesség–egyetemesség–tökéletesség–ős középpont– Képletek, szimbólumok és asszociációk alkalmazása– Határok átlépése, intermedialitás Intermédia rövid meghatározása: „Az intermedia egyik jellegzetessége szintetizáló karaktere. Az intermedia nem csupán a korábban elszigetelt művészeti formák, mint pl. a festészet és tánc, zene és irodalom, szobrászat és színház összeolvasztása. Egy új forma alakult ki, amelynek saját létezési törvényekre van szüksége.” (Udo Kulterman, http://www.intermedia.c3.hu/mszovgy1/kulterma.htm)

– Zene és mozgás, zene és vizualitás– Különféle átiratok (transzkripciók) pl. szín és hang megfeleltetések vagy a vizualizáció bizonyos megoldásai

Hangcsík

McLaren: Synchromy, állókép a filmből, 1971

Cardew (graphic notation)

Gyenes Zs.: Duószonáta,

részlet, 2008.

Hasonlatok, példák az Üveggyöngyjátékból, illetve a Doktor Faustusból a vizuális ze-nei elemekre (kortárs összevetésekkel tarkítva)

1. A zene alapvető fontossága; a zene és mágia

„A tökéletes zenének megvan az oka. Az egyensúlyból jön létre. Az egyensúly a tör-vényből, a törvény az egyetemes értelemből keletkezik.”(Hesse, 29. o.)

„...a varázslat lényegét a zene sokkal tovább őrízte meg, mint a többi művészet...”(Hesse, 30. o.)

Thomas Mann „vizuális akusztikája” és „ozmotikus tenyészete” pl. Lilian Schwartz leghíresebb műveit juttatják eszünkbe (pl. Pixillation, Bagatelles, 1970-es évek).

Azontúl a folyékony, vagy nedves diapozitívek (liquid/wet slides) megoldásai is fel-színre kerülnek mint modern kapcsolódások (1960-as évek).

Vizuális zene, ahol a kép és hang egylényegűvé válik...

Lilian F. Schwartz: Pixillation, állókép a filmből, 1970

Metzger (wet slides), 1960-as évek

2. Zene és nyelv

„A zene és nyelv összetartozik, lényegét tekintve egy és ugyanaz...”(Mann, 205 o.)

„...szótagokat és betűket számoltok, zenéltek, és játszátok az Üveggyöngyjátékot!”(Hesse, 322 o.)

A XVIII. századi Conrad Beissel egy teljesen öntörvényű zenei harmóniarendszert alakított ki, mely a szövegen alapul.

3. Szín – hang analógiák

„ ‹ A szin és hang értelmi egyezése.Bizonyitás, hogy minden színtörésreÉs színre egy-egy hangnem adna választ.›Ó, mily szikrázó ígéretet árasztEz a szín-kórus! ...”(Hesse: ‹Egy álom›, vers, 455 o.)

Szín – hang megfeleltetések az elmúlt 300 évből

Szinesztézia

Szkrjabin misztikus ak-kordja

„...a kora tavasz–bodzaillat–Schubert-akkord asszoci-áció szilárd és teljes érvényű képzettársítás...”(Hesse, 70 o.)

‹Cangiante› azt jelenti: színváltás. A spektrum egymást követő szí-nei közül egyet-egyet olykor kiha-gyunk.

Ilona Keserü Ilona: Régi képeim Párizsban, 2010.

Cangiante árnyékolási technika a drapériánálMichelangelo: Sixtus-kápolna mennyezetfreskói

(1508-1512)

„Olvastam és a képírásos ábrákEgybe forrtak s egymást megint kizárták,Körtánccá rendeződtek, szétszakadtak,Hogy kialakuljon az új alakzat,Jelképfigurákból kaleidoszkóp,Ki nem merülő, új értelmet osztó.”(Hesse: ‹Egy álom›, vers, 457 o.)

A kaleidoszkóp a kinti látvány fragmentálása, vizuális absztrakci-ója

James Whitney: Yantra, állókép a filmből, 1957

Gyenes Zs.: Utó-képek – Tisztelet Ilona Kesrü Ilo-nának, állókép a videoból, 2014

A szín önmagában zeneszerű tüne-mény, főleg ha időben kiterjesztett, mo-zog.

4. Az egyetemesség (felé)

„A Játék, a tökély keresésének egy választékos, jelképes formáját jelentette, valami kifinomult alkímiát, közeledést a minden jelképen és sokféleségen túl önmagában egységes szellemhez, tehát Istenhez.”(Hesse, 40 o.)

A művészet lényege: kitörés a kötött tér-idő konstellációból; utazás a középpont felé.

„...az Üveggyöngyjáték nyelvében (...) minden mindent jelent, (...) s minden jelkép (...) a titokba, a világ lényegébe, az őstudásba vezet.” – folytatja másutt a gondolatmenetet Hesse (121 o.)

Konklúzió

Sokan, mint pl. Hermann Hesse és Thomas Mann is, a matematikát tartották, tartják a közös nyelv alapjának; a világ összefüggései feltárásának segítő eszközének, de akár metafórájának is. Ne feledjük; matematika és zene szoros kapcsolatban állnak (vö. pl. Beissel, Schönberg, Satie).

A matematikai rendszerek lecsupaszított képlete a binaritás; a 0 és 1, a két ellentétes elemnek ritmikus, értelmes variálása, mellyel minden „leírhatóvá” vált.

Vissza az alapegységekhez; a nappalhoz és éjszakához...

Felhasznált irodalom

Adorno, Theodor (1961-62): A zenével kapcsolatos magatartás típusai. Online: http://emc.elte.hu/~pinter/szoveg/adorno_zenevelkapcs.pdf (2014. 04. 24.)Adorno, Theodor (1938): Fétisjelleg a zenében és a zenei hallás regressziója. Online: http://frankfurt.tek.bke.hu/media/szoveg/adorno_fe-tisjelleg.htm (2014. 04. 24.)Adorno, Theodor W.: Töredék a zenéről és a nyelvről. Online: http://www.reszeghajo.eoldal.hu/cikkek/mozgalom-es-kultura/proletarzene/theodor-w-adorno-toredek-a-zenerol-es-a-nyelvrol.html (2014. 04. 24.)Albers, Josef (2006): Színek kölcsönhatása. A látás didaktikájának alapjai. Magyar Képzőművészeti Egyetem – Arktisz, Budapest.Cobley, Evelyn: Decentred Totalities in Doctor Faustus: Thomas Mann and Theodor W. Adorno. Online: http://www.js-modcult.bham.ac.uk/articles/issue2_cobley.pdf (2014. 04. 24.)Crary, Jonathan (2008): A látás modernizálása. In: Steve Yates, szerk.: A tér költészete – Fotókritikai antológia, Typotex, Budapest.Crary, Jonathan (1999): A megfigyelő módszerei. Osiris Kiadó, Budapest.Doktor Faustus – zeneszerzés, matematika, irodalom. Összeállította: Rényi András. In: Világosság 2004/8–9., Online: HYPERLINK “http://www.vilagossag.hu/pdf/20050203183626.pdf”http://www.vilagossag.hu/pdf/20050203183626.pdf (2014. 07. 01.)Flusser, Vilém (1990): A fotográfia filozófiája. Tartóshullám, Budapest.Goethe, Johann Wolfgang (1983): Színtan – Didaktikai rész. Corvina Kiadó, Budapest. Gyenes Zsolt (2012): A vizuális zenéről – Rendszerezési kísérlet. Online: http://vizualzene.hu/gyenes_zsolt.pdf (2014. 07. 04.)Hesse, Hermann (1996): Az Üveggyöngyjáték – Josef Knecht Magister Ludi életrajzának kísérlete, valamint Knecht hátrahagyott írásai. Teri-cum Kiadó, Budapest, fordította: Szabó Ede. Krarup, Helge (2010): Liquid slides and the light show. Absztrakt. In: Reflections/Refractions – 8th International Light Symposium and Exhibi-tion. Nemzetközi Kepes Társaság, Budapest.Mann, Michael (1956): The Musical Symbolism in Thomas Mann’s Novel Doctor Faustus. Online:http://www.schoenberg.at/library/index.php/publications/show/7170 (2014. 04. 22.)Mann, Thomas (1967): Doktor Faustus – Adrian Leverkühn német zeneszerző élete – Elmondja egy barátja. Európa Könyvkiadó, Budapest, fordította: Szőllősy Klára.Mann, Thomas (1961): A Doktor Faustus keletkezése – Egy regény regénye. Gondolat Kiadó, Budapest, fordította: Pödör László.Sache, Julius Friedrich (1903): Music of the Ephrata Cloister. Lancaster, Printed for the author. Cornell University Library.Schwartz, Lillian F. (1970, 1977): Pixillation, Bagatelles. Online: http://lillian.com/films/ (2014. 04. 30.)Tillmann, J. A. (2012): Hangmozgás – Avagy a zenei képről. Online: http://vizualzene.hu/tillmann_j_a.pdf (2014. 07. 01.)