Az intenzív rendszerek vázlatos Az intenzív rendszerek vázlatos bemutatásabemutatása

Dr. Urbányi Bélaegyetemi adjunktus

SZIE, Halgazdálkodási tanszék

Történet (édesvízi halfajok)• i.e. 2000: Kína, a haltenyésztés első írott emléke,• i.e. 475: Fan Lai (Kína), az első ponty tenyésztési módszer

leírása,• Biblia: a halastavak említése (Izsaiás, 19. fejezet, 10. ének),• Rómaiak: haltenyésztésre épített tavak, a kolostorok

környékén,• 1930-as évek: a pontytenyésztés intenzifikálása Kínában, majd

ennek adaptálása Európában,• 1950-es évek: a tilápia és egyéb sügérfélék nagyobb sűrűségben

való nevelésének kísérletei Palesztinában és Izraelben,• 1960-as évek: a pontyfélék tartási módszereinek tökéletesítése,

kísérletek az intenzív tartásra Brazíliában,• 1960-as évek: a pisztráng tenyésztés fejlesztése és intenzív

technológiák kezdetleges formáinak bevezetése.

Történet (tengeri halfajok)• i.e. 1500: tengerparti népek a halászatkor fogott halak

tárolása tengeröblökben,• i.sz. 1400: Indonézia: a lárvaállapotú mullet begyűjtése, és

tengerparti tavakban való nevelése,• 1960-as évek: Japán bekapcsolódik a tengeri halak

intenzív nevelési programjába a sárgafarkú sügér tenyésztésével,

• 1970-es évek: Európa is elkezdi a tengeri halak intenzív nevelési feltételeinek kialakítását, részben adaptálással, részben új fejlesztésekkel (franciák és spanyolok).

Az intenzív rendszerek termelése(millió tonna)

85

7

158

15,8

220

25

298

48,5

0

50

100

150

200

250

300

1973 1983 1993 2003

AquakultúraIntenzív rendszerek

A földrészek részvétele az intenzív haltermelésből

75,40%

18,20%5,50% 0,60% 0,30%

0,00%10,00%20,00%30,00%40,00%50,00%60,00%70,00%80,00%

Ázsia ésÓceánia

Európa Észak-Amerika

Latin-Amerika

Afrika

A nagyobb tenyésztő országokOrszág Termelési volumen

(millió tonna)Főbb halfajok

Kína 2,5 pontyfélék, tilápia

Oroszország 0,6 pontyfélék, tokfélék, Coregonus fajok

Japán 0,6 Sárgafarkú sügér, tengeri keszeg, angolna,lazacfélék

Fülöp-szigetek 0,6 milkfish, tilápia, mullet

Indonézia 0,4 milkfish, tilápia, mullet

USA 0,4 csatorna harcsa, lazacfélék

Japán termelése (tonnában)

0

50000

100000

150000

200000

250000

300000

AngolnaPontyAyuPisztrángTengeri keszegSárgafarkú sügér

Tényleges intenzív rendszerekHalfaj Termelés

(tonna)Ország

Atlanti lazac 55.000 Norvégia, Skócia, Írország

Csatorna harcsa 178.000 USA

Angolna 46.000 Tajvan, Japán

Polikultúra (ponty/tilápia/mullet) 14.000 Izrael

Szivárványos pisztráng 280.000 Nyugat-Európa, USA, Japán

Vörös tengerikeszeg 30.000 Japán

Sárgafarkú sügér 180.000 Japán

Az intenzív rendszerek termelési felosztása (millió tonna)

6,1

10,7

17,9

31,2

0,95,1

7,1

17,3

0

5

10

15

20

25

30

35

1973 1983 1993 2003

TengeriÉdesvízi

Termelési adatokhoz adalék: hal szempontból

• Az intenzív rendszerek 75%-a édesvízi halfajok tenyésztését végzi,

• A maradék 25% a brakkvízi és tengeri halfajok nevelését végzi (max. 2 millió tonna/év).

Hogyan lehet akkor olyan magas a tengeri termelési arány?

Válasz: A különböző egyéb tengeri élőlények termelése és tenyésztése révén!

A leggyakoribb édesvízi halfajok

15%

13%

10%

8%7% 7%

5% 5% 5%4%

3% 3%2% 2%

11%

0%

2%

4%

6%

8%

10%

12%

14%

16%

Ayu

Csatorn

a harc

sa

Tilápia

félék

Pontyf

élék

Afrikai

harcsa

Milkfis

hMulle

t

Pisztrá

ngfélék

Angolnafé

lék

Nílusi

sügér

Kíyófej

ű hal

Csíkos

sügér

Tokfél

ék

Coregon

us fajo

kEg

yéb

A leggyakoribb tengeri halfajok20%

12%

8%

6% 6% 6% 6%5% 5%

4%3%

2%

17%

0%2%4%6%8%

10%12%14%16%18%20%

A leggyakoribb brakkvízi halfajok

22%

15%

10%

8%

6%5% 5%

4% 4% 4%3%

2%

12%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

Mullet (Mugil fajok, M. gyrans, M. cephalus stb.)

Milkfish (Chanos chanos)

Pompano (Trachinotus carolinus)

Lepényhalfélék

Epinephelus fajok

Porgy fajok

Fugu fajok

Sárgafarkú sügér

Kígyófejű hal

Ivadék kérdés

Az intenzív rendszerek alapkérdései

Nevelhető halfajok

Növekedési erély

Piaci méret, piaci igényTenyésztésSzaporítás

Ikra és lárvafejlődés

Természetes növekedés

Az intenzív rendszerek főbb inputjai és outputjai

TőkeMunka Intenzívrendszer

Hulladék energia

Salak-anyagok

Piacihal

Állomány Takarmány

Víz Oxigén

A rendszertől „elvárt” tulajdonságok• A termelési ciklus minden szakaszában viszonylag

„egyszerű” nevelési rendszer (berendezés, gép stb.),• Nagy egyedsűrűségű tartás, helykihasználás, egységnyi

területre eső minél nagyobb piaci mennyiség kiadás,• Tudományosan tesztelt és formulázott pelletált takarmány,• Technológiai tűrés a „high tech” automatizációval

szemben,• Minimális emberi erőforrás igény.

A halakkal szemben támasztott követelmények 1.

• A piaci ár és veszteség: a tenyésztőnek olyan piaci árral kell kalkulálni, hogy a megnövekedett termelési költségeket az kompenzálja. A telepi kibocsátás mértéke nagymértékben függ a konkurencia és a piac igényeitől.

Kiinduló információ: 20.000 halfaj tenyésztését írták már le, de csak 100 halfaj alkalmas

az intenzív tartásra

A halakkal szemben támasztott követelmények 2.

• A takarmányfelvevő és hasznosító képessége a fajoknak. Nyomonkövethetőség a pelletált takarmány felvételének és halhússá történő transzformálásának. Alternatív „üzemmód” biztosítása plankton kiegészítéssel.

• Ellenállóképesség és adaptációsképesség a tartáskörülményekkel szemben. Magas stressztűrőképesség, a kannibalizmusra való alacsony hajlam, betegségekkel szembeni ellenállóképesség.

A halakkal szemben támasztott követelmények 3.

• Egyszerű lárvafejlődés, lehetőleg nagy ikra, kevés lárvafejlődési stádium, jó vizuális ellenőrizhetőség, pisztránghoz hasonló takarmányozás. Kontraszt: sok tengeri halfajnak mikroszkópikus nagyságú ikrája van, számos lárvafejlődési állapottal, különböző táplálék igénnyel!!!!!!!

• Szaporodásbiológiai rendszer egyszerűsége, könnyű adaptációs képesség (vad anyák bevitele a rendszerbe), indukált szaporíthatóság (angolna, vagy milkfish esetében ez probléma).

Az intenzív rendszer definíciójaAz intenzív rendszer definíciója

Intenzív technológiáknak tekintjük azokat a Intenzív technológiáknak tekintjük azokat a halnevelő rendszereket ahol a haltermelés alapját halnevelő rendszereket ahol a haltermelés alapját

teljes mértékben a bevitt energia (táplálék, teljes mértékben a bevitt energia (táplálék, levegőztetés, vízforgatás) adja. A halakat levegőztetés, vízforgatás) adja. A halakat

medencésen, nagy egyedsűrűségben tartva nevelik.medencésen, nagy egyedsűrűségben tartva nevelik.2 alaptípus: 2 alaptípus:

Átfolyóvizes intenzív halnevelésÁtfolyóvizes intenzív halnevelésRecirkulációs intenzív halnevelésRecirkulációs intenzív halnevelés

Az intenzív technológiák jellemzőiAz intenzív technológiák jellemzői

További jellemzőkTovábbi jellemzők• A recirkulációs rendszerek előnye hogy, közvetlenül nem szennyeznek és A recirkulációs rendszerek előnye hogy, közvetlenül nem szennyeznek és

igen víztakarékosak, míg forrásfelhasználásukat tovább növeli magas igen víztakarékosak, míg forrásfelhasználásukat tovább növeli magas fosszilis energia igényük. Összehasonlítva azonban más állattenyésztési fosszilis energia igényük. Összehasonlítva azonban más állattenyésztési ágazatokkal, ezekben a rendszerekben sokkal kisebb külső energia ágazatokkal, ezekben a rendszerekben sokkal kisebb külső energia felhasználásával állítható elő értékes állati fehérje.felhasználásával állítható elő értékes állati fehérje.

• Az intenzív haltermelő technológiák környezeti terhelésének Az intenzív haltermelő technológiák környezeti terhelésének mérséklésében áttörést jelenthet az a technológia, amely szerint az mérséklésében áttörést jelenthet az a technológia, amely szerint az intenzív haltermelő rendszer elfolyó vizét egy extenzív halastó gyűjti intenzív haltermelő rendszer elfolyó vizét egy extenzív halastó gyűjti össze. Megfelelő népesítéssel a halastóban az elfolyó víz tápanyag össze. Megfelelő népesítéssel a halastóban az elfolyó víz tápanyag terhelése hozamfokozóként hasznosul és kialakulhat az extenzív terhelése hozamfokozóként hasznosul és kialakulhat az extenzív halastavakra jellemző változatos ökoszisztémák rendszere.halastavakra jellemző változatos ökoszisztémák rendszere.

Intenzív halnevelési Intenzív halnevelési technológiáktechnológiák

Tóra alapozott átfolyóvizes rendszerek:•nagy egyedűrűség,•lárvakorig kontrollált körülmények,•utána tavi nevelés (fény és hőmérséklet szabályozás mellett)•oxigéndúsítás, direkt bejuttatással, 50 kg/m2

Recirkulációs rendszerek•1950-től Japánban, 1970-től Európában,•a használt víz tisztítása mechanikai és biológiai szűrők segítségével,•oxigéndúsítás, direkt bejuttatással, 50 kg/m2

Ketreces tartás•édesvízi halak esetében terjedt el,•változtatható hely (úszó tartás),•háló alapú tartóketrecek.

Fél-intenzív halnevelés technikákFél-intenzív halnevelés technikák

• 2 formája van:– Fél-intenzív és integrált

nevelés csatornákban (pl. Olaszországban az angolna nevelés)

– Fél-intenzív pontytartás: kontrollált szaporítás, de tavi nevelés, a hagyományosnál magasabb népesítési sűrűségben

Szuper-intenzív technológiákSzuper-intenzív technológiák

• ‘90-es évek közepétől datálják,• 100 kg/m2 feletti haltermelés halfajonként

változik: pl. tilápia 150 kg,• Nagyon érzékeny rendszerek, minimális

vízigénnyel,• Igénytelen fajok bírják csak egyedül.

Ayu (Ayu (Plecoglossus altivelisPlecoglossus altivelis))

• Japánban a kedvenc édesvízi hal (olyan az „illata”, mint a sárgadinnyének a szaga)

• Tartás 20-25 C°-on• Piaci méret 100

gram, 120-150 nap alatt

TilápiaTilápia• 1970-től nevelt hal1970-től nevelt hal• Jól tűri a rossz vízminőséget,Jól tűri a rossz vízminőséget,• Ellenálló a betegségekkel Ellenálló a betegségekkel

szemben,szemben,• Széles tűrőképesség a környezeti Széles tűrőképesség a környezeti

hatásokkal szemben,hatásokkal szemben,• Jó növekedési erély,Jó növekedési erély,• Szerves, házi, illetve Szerves, házi, illetve

mezőgazdasági hulladék mezőgazdasági hulladék átalakítása magas fokon halhússáátalakítása magas fokon halhússá

Afrikai harcsaAfrikai harcsa• A 1990-es években felfedezett hal,• A szuper-intenzív rendszerek hal,

500 kg/m3 sűrűségnél is hatékonyan növekszik,

• 6 hónap alatt piaci méret (1,5 kg),• Könnyen szaporítható,• Igénytelen,• Kiváló húsminőség.

AngolnaAngolna• Óriási igény mutatkozik Óriási igény mutatkozik

a halfajból,a halfajból,• Speciális életmód,Speciális életmód,• Intenzív rendszerekben Intenzív rendszerekben

jól nevelhető,jól nevelhető,• Maximális eredmény: Maximális eredmény:

18-24 hónap alatt piaci 18-24 hónap alatt piaci méret, 95%-os méret, 95%-os megmaradás.megmaradás.

TokfélékTokfélék• Elmúlt években kerültek

az érdeklődés középpontjába,

• Fő termelés cél: kaviár,• Nehéz lárvatartás,• Intenzív tartást kevésbé

tűrik: negyedévente 1 hónap pihentetés.

PisztrángPisztráng• Az első mesterségesen Az első mesterségesen

szaporított hal (XVIII. sz. szaporított hal (XVIII. sz. Jacobi, Németország),Jacobi, Németország),

• Érzékeny, nagy igény a Érzékeny, nagy igény a környezettel szemben,környezettel szemben,

• Oxigénbefúvás, levegő Oxigénbefúvás, levegő befúvás vagy beoldás.befúvás vagy beoldás.

• Könnyű piaci Könnyű piaci értékesíthetőség.értékesíthetőség.

A kezdetekA kezdetek

A vezetékrendszer alapjainak A vezetékrendszer alapjainak lerakásalerakása

Alagcsövezés és betonozásAlagcsövezés és betonozás

A haltartó medencék kialakításaA haltartó medencék kialakítása

Az épület felhúzásaAz épület felhúzása

A haltartó tér kialakításaA haltartó tér kialakítása

A technológia járulékos elemeiA technológia járulékos elemei

Vízmelegítő beállítása Levegő fűtőrendszer

A rendszer lelke: a kontroll panelA rendszer lelke: a kontroll panel

A külső derítő, pihentető tóA külső derítő, pihentető tó

A halnevelő látképeA halnevelő látképe