Az Informatikai és Infokommunikációs szektor

KFI Ágazati Stratégiai Fehér Könyve

Dr. Bernáth Klára2013. Március 6.

NIHÁllamigazga-tási funkciók

Szolgáltatási, ügynökségi funkciók

Közvetítő, kooperációs funkciók

Innovációs szolgáltató

és menedzs-ment

rendszerek, hálózatok

fejlesztése

Innovációs elemző

tudásbázis,és

információs adatbázis

Hatékony szervezet

EU-sés

nemzetköziKFI

együtt-működések

KFI stratégia

és stratégiai

monitoring, értékelés

Stratégiai dokumentumok

„Befektetés a jövőbe”

Nemzeti K+F és innovációs stratégia

KFI Ágazati Stratégiai Fehér Könyv (ÁSFK)•Agrárgazdaság

•Egészségipar

•Energetika

•Informatika és infokommunikáció

•Környezetvédelem

•Mobilitás, járműipar és logisztika

Régiós Intelligens Szakosodási Stratégia (S3)•Közép-magyarországi régió

•Észak-dunántúli régió

•Közép-dunántúli régió

•Dél-dunántúli régió

•Észak-magyarországi régió

•Észak-alföldi régió

•Dél-alföldi régió

• Európai és hazai stratégiák – IKT szerepéről• Az ágazati KFI helyzetelemzés, SWOT• Célrendszer• Javaslatok (beavatkozási lehetőségek)

A KFI ÁSFK –IKT főbb fejezetei

Európai stratégiák – IKT szerepéről/1

Európa 2020 Az EU stratégiája az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérésére – 7 kezdeményezés

Innovatív Unió kezdeményezés - a KFI finanszírozásának javítását ösztönzi - az innovatív ötletekből termékek és szolgáltatások kifejlesztése a foglalkoztatás és növekedés elősegítésére. Célok - többek között :

• nemzeti és uniós kutatási és innovációs rendszerek szorosabb együttműködésének ösztönzése;

• az oktatási rendszerek modernizációja, szakmai képzés színvonalának növelése;

• az Európai Kutatási Térség kialakítása, kutatók nemzetközi együttműködésének segítése;

• a privát és banki szféra bevonása a finanszírozásba, az EU-s programokhoz való csatlakozás folyamatának egyszerűsítése, az Európai Kutatási Tanács szerepének megerősítése, gyorsan növekvő KKV-k támogatása, az Európai Regionális Fejlesztési Alapok kihasználása, intelligens regionális stratégiák támogatása;

Európai stratégiák – IKT szerepéről/2

Európai digitális menetrend kezdeményezés célja: a nagy sebességű és szupergyors internetre és az interoperábilis alkalmazásokra épülő egységes digitális piac –gazdasági és szociális hatás

• Nagy sebességű internetre közfinanszírozás (magánberuházás mellett);• A hálózatbővítés koordinálását lehetővé tévő jogi keret létrehozása;• A hozzáférhető, modern online szolgáltatások (pl. e-ügyintézés, online

egészségügy, intelligens otthon, digitális készségek, biztonság)Erőforrás-hatékony Európa kiemelt kezdeményezésének célja: a

rendelkezésre álló erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás • Intelligens, korszerű és teljes mértékben összekapcsolódó közlekedési és

energetikai infrastruktúra kifejlesztése, ehhez az IKT teljes körű alkalmazása;

Hazai stratégiák – IKT szerepéről

Új Széchenyi Terv – az IKT húzóágazatAz állam fontos feladata az innovációs szereplők – az egyetemek, a

kutatóintézetek, a vállalkozók és a pénzügyi cégek – együttműködésének összehangolása és erősítése.

Az alkalmazás központú IKT innováció esetében az IKT és az eredményt felhasználó iparágak kooperációja szükséges, ahol az államnak kezdeményező, ösztönző szerepe van.

Digitális Megújulás Cselekvési Terv - négy fő célkitűzés : • az állampolgárok esélyegyenlőségének biztosítása, • a vállalkozások versenyképességének növelése, • a modern közigazgatási informatika tényleges megteremtése, • az informatikai infrastruktúra fejlesztése

A hazai IKT bruttó hozzáadott értéke a teljes nemzetgazdasági

hozzáadott érték %-ában

Az IKT szektor gazdaságra gyakorolt hatása azonban sokkal nagyobb, mint a közvetlenül mérhető (multiplikátor hatás). Minden más ágazat fejlődéséhez nélkülözhetetlen – közlekedés, járműipar, energetika, környezetvédelem, gyógyszeripar stb.

Az IKT szektor új szolgáltatási formákat hoz létre közvetett hatásuk révén serkentik a gazdaság fejlődését (e-kereskedelem, e-banking, e-government, stb.)

IKT kutatói létszámok - KSH

IKT kutatóhelyek ráfordításai

FP7-Elnyert támogatások arányai

HU támogatásra javasolt résztvevők által elnyert támogatás (€)

HEALTH24%

KBBE14%

ICT34%

ENERGY10%

ENV8%

TRANSPORT10%

(KBBE: Food, Agriculture and Fisheries, and Biotechnology)

Magyar szereplés intézményi forma szerint: IKT

1 547 0925%

12 139 10240%

1 476 0165%4 760 306

16%10 480 194

34% Felsőoktatás K+F (€)

Vállalkozási K+F (€)

Közszféra (felsőoktatás éskutatóhelyek nélkül) (€)

Kutatóintézeti K+F (€)

Egyéb (€)

FP7 –IKT szektor eredményessége

INFORMATIKA ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓTÉMATERÜLETEI

Sikeres résztvevők

HU Sikeres pályázatok résztvevői által

elnyert támogatás (€)

EU sikeres pályázatok résztvevői által

elnyert támogatás (€)

HU részesedés a tématerület elnyert támogatásából*

Pervasive and Trustworthy network and service infrastructures (Future Internet, IT-security) 48 11 980 630 1 358 938 529 0,9%

Cognitive systems, interaction, robotics 4 890 949 442 999 570 0,2%

Components, systems, engineering 23 4 465 531 1 021 293 942 0,4%

Digital libraries and content 8 1 885 175 394 934 458 0,5%

Towards sustainable and personalised healthcare & Inclusion 17 2 807 276 675 009 643 0,4%

ICT for mobility, environmental sustainability and energy efficiency (low carbon economy) 10 1 326 838 456 142 233 0,3%

Electronic-Infrastructure 37 6 268 032 455 398 665 1,4%

Future and emerging technologies 16 3 661 556 456 276 142 0,8%

ICT for the Enterprise and Manufacturing 1 295 400 79 799 127 0,4%

Horizontal support actions 8 788 609 34 936 591 2,3%

Összesen 172 34 369 996 5 375 728 900 0,6%

Helyzetértékelés SWOT

Erősségek: Gyengeségek:

Politika által elfogadott prioritásMagas színvonalú, erős hagyományokkal

rendelkező IKT szakértelemInnovatív IKT szektorA K+F költés alacsony szintje mellett magas

K+F produktivitás IKT szolgáltatásokban magas szakértelem Multinacionális vállalatok Magyarországra

telepített K+F központjai megtalálhatókHálózatosodás, klaszteresedés előrehaladott Fejlett infrastruktúra (iroda, távközlés)Magas kompetenciájú oktatógárda

IKT szakemberhiány KKV-k alacsony K+F költése,

hatékonysága, A hazai IKT a belső piacra koncentráltAz IKT exportpiac struktúrája speciális:hardver (bér)gyártás túlsúlyos (90%), szoftver és szolgáltatási arány alacsony, az exportban a KKV-k aránya alacsony Kutatók alacsony mobilitása K+F beruházás szintje alacsony

Helyzetértékelés SWOT

Lehetőségek: Veszélyek:

Modernizációs elképzelések a közigazgatásban és közszolgáltatásban

EU KFI alapokban, programokban való részvétel növelése

Klaszterek, technológiai platformok támogatásaNövekszik az IKT ismeretek értéke, nő az IT

szakemberek iránti igénySpin-off cégek létrejöttének támogatása,

fejlesztéseInnovatív megoldások, új modellek terjedéseCloud technológia bázisú költséghatékony

szolgáltatásbővülés

Képzett IKT munkaerő tartósan elvándorolMegrendelések hiánya miatt a hazai IKT KKV

cégek piaci lehetőségei beszűkülnekDigitális írástudatlanság magas aránya a

foglalkoztathatóság gátjaK+F ráfordítás szerkezete, beruházások

visszaeséseIKT piac alacsony növekedése miatt a régiós

versenyelőnyünk romlikTechnológiai leszakadásA hazai IKT piac mérete gátolja a K+F kritikus

tömegének létrejöttétMultinacionális vállalatok magyarországi IKT

K+F tevékenységének megszűnése negatív hatással van a gazdaságra

Digitális írástudás célkitűzései és Intelligens alkalmazások bevezetése, elterjesztése– e-inclusion társadalmi befogadó környezet fejlesztése – e-Learning elterjedését támogató KFI tevékenységek preferálása– e-government eszközeinek, módszereinek elterjedt gyakorlattá tétele– e-Health: az egészségügyi IKT infrastruktúrák és alkalmazások elterjedését,

széleskörű alkalmazását támogató KFI célkitűzések– Intelligens város komplex fejlesztése– Intelligens közlekedés-logisztika multimodalitás alkalmazások és

infrastruktúrák – Intelligens energetikai alkalmazások, mint a fenntartható fejlődés eszközei– e-kereskedelem, mobil fizetési rendszerekkel kapcsolatos fejlesztések

Sarkalatos célok

23.04.24.

Technológiai jellegű IKT KFI célok• Jövő Internet technológiák és alkalmazások célkitűzései• Mobilitás és Multimédia technológiák célkitűzései• Beágyazott rendszerekkel kapcsolatos KFI tevékenységek• Szoftvertechnológiákkal kapcsolatos KFI célkitűzések

Specifikus célok fő csoportjai

23.04.24.

Az IKT szektor cégei, az egyetemek, kutató intézetek szorosabb együttműködésének támogatása

• Az IKT-vel foglalkozó tudásközpontok tevékenységének támogatása• A spin-off cégek KFI tevékenységének támogatása• Nemzetközi színvonalú hálózati infrastruktúra és szolgáltatások biztosítása • IKT sajátosságainak megfelelően a technológiai innováció diffúziójának

felgyorsítása, dinamizálása• A KKV-k technológiai innovációjának támogatása; mikrovállalatok KFI

tevékenységét célzottan támogató finanszírozási és szabályozási megoldások• Nemzetközi cégek és nagyvállalatok magyarországi K+F és innovációs

központjainak megőrzése, újak létrehozása

Horizontális célok

Javaslatok, beavatkozási lehetőségek csoportjai

•Az IKT KFI nemzetközi és hazai pályázatokon való részvétellel kapcsolatos javaslatok

•A hazai informatikai és infokommunikációs KKV-k KFI tevékenységének kiemelt

támogatása; az ágazat innovatív induló start-up vállalkozásainak, a spin-off cégeknek

speciális állami támogatási formák

•Szabályozási környezetre vonatkozó javaslatok

•Az IKT KFI infrastruktúra fejlesztésére, elérésére vonatkozó javaslatok

•A kutató intézetek, akadémiai, egyetemi szféra és a vállalkozások együtt-

működésének erősítése az IKT területén

•Multi és hazai cégek együttműködésének támogatása; nagyvállalatok és kkv-k

együttműködése, hálózatosodás

•Szabadalom, szerzői jogvédelem

•Az IKT szektorban a kutatási területre is szakképzett munkaerő folyamatos biztosítása

További teendők, menetrend

•Az ÁSFK társadalmi vitára – NIH honlapon

•Az észrevételek feldolgozása

•Korrekciók elvégzése

•Az ÁSFK véglegesítése, elfogadása - NGM

Köszönöm a figyelmet!Dr Bernáth Klára

IKT ÁSFK koordinátorNemzeti Innovációs Hivatal

1061 Budapest, Andrássy út 12.Tel: (06-1) 484-2860

mailto:klara.bernath@nih.gov.hu