A szociális gazdaság és a nonprofit szektor

Dr. Frey Mária

Szociálpolitikai és Munkaügy Intézet

Az előadás témái

A szociális gazdaság fogalma, létrejöttének okai Tevékenységek Foglalkoztatási szerep A szociális vállalkozások előnyei a piaci és közszférával

szemben Mennyiben vannak jelen a szociális gazdaság szervezetei

a magyar munkaerőpiacon? Hogyan tipizálható a tevékenységük? A szociális gazdaság megerősítésének feladatai

Szociális gazdaság: szűkebb és tágabb értelmezés

Tágabb értelmezésben: „szolidáris gazdaság”

Az erőforrások hasznosításának új módszere Válasz a XXI. sz. kihívásaira (társadalmi és

környezeti)

Miben gyökereznek ezek a kihívások? A gazdasági növekedésért vívott versenyben

Szociális gazdaság – szűkebb értelmezésben

A szociális gazdaság olyan szociális-közösségi vállalkozásokból áll, amelyek helyi szinten összekapcsolják a kielégítetlen szükségleteket a kihasználatlan munkaerővel, mégpedig úgy, hogy:

köztes helyet foglalnak el az állam és a piac között gazdasági és szociális küldetést egyaránt teljesítenek közérdeket szolgálnak céljuk nem a profit felosztása, hanem újrahasznosítása,

szociális küldetésüknek alárendelten

A hagyományos nonprofit szervezetekkel szemben a szociális gazdaság szervezetei:

magatartását a vállalkozó jelleg dominálja kifejezetten ambicionálják a munkahelyteremtést, főleg a

hátrányos helyzetűek számára – foglalkoztatási elem nélkül nincs szociális vállalkozás!

autonómabbak: a fogyasztók sokszínűségére alapozva jutnak olyan forrásokhoz, amelyek biztosítják önfenntartóvá válásukat

olyan tulajdonosi struktúrával rendelkeznek, amely képes garantálni az összes érdekelt bevonását és az önigazgatást

a településekre fókuszálnak, együttműködnek a helyi közösséggel a szükségletek meghatározásában és kielégítésében

új szolgáltatások és innovatív termékek létrehozására koncentrálnak

bár nem osztják szét profitjukat, nem a profitkorlát lesz mindörökké a megkülönbözető jegyük; sokkal inkább: a szociális küldetés teljesítése, az alapítók megfelelő képviselete, a demokratikus kontroll és ellenőrzés

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet

Ezeknek az igényeknek az „olcsó” kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális gazdaság

képtelensége arra, hogy ennek felszívására kellő számú munkahelyet teremtsen

Új esélyt adni a hátrányos adottságokkal rendelkező kistérségeknek és aprófalvaknak

Tevékenységek: hiányzó szolgáltatások, innovatív termékek

Személyi/szociális szolgáltatások (otthoni segítés, gyermekfelügyelet, idősgondozás, laikus betegápolás, felzárkóztatás, háztartási-házkörüli munkák, stb.)

Új info-kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcs. szolgáltatások (távmunka-szervezés, komplex internetes információnyújtás, weboldalak fejlesztése, stb.)

Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások (természeti környezet védelme, településüzemeltetés, újrahasznosítható anyagok gyűjtése és hulladék-kezelés, stb.)

Kulturális/szabadidős/közösségépítő tevékenység (helyi turizmus, hagyományőrzés, kult. programok, sportrendezvények szervezése, stb.)

Termelés: biogazdálkodás, erdőgazdálkodás, megújuló energiaforrások kiaknázása, hulladék-újrahasznosítás, tranzitfoglalkoztatás, stb.

Ezeknek a termékeknek/szolgáltatásoknak a fejlesztése azért ígéretes, mert:

jobb életfeltételeket kínálnak a helyi lakosságnak, ösztönzik és bővítik a foglalkoztatási lehetőségeket olyan, fogyasztó-

közeli, helyhez és időhöz kötött tevékenységekben, amelyek nincsenek kitéve a nemzetközi konkurenciának

A nonprofit szektor, mint foglalkoztató

EU: 9 millióan dolgoznak ebben a szektorban, ami a foglalkoztatottak 8%-a

Az EU összes munkanélküli létszámának 40%-a Több, mint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma Egyharmada az EU-ban élő önfoglalkoztatóknakA szektor növekedése sokkal gyorsabb, mint a gazdaság

egészéé, de nagy országonkénti különbségekA foglalkoztatottak 1-3%-a: Görögország, Portugália4-8%: Olaszország, Svédország, Németország, Franciaország13-14%: Dánia, Hollandia, Írország

Magyarország nonprofit szektorának foglalkoztatási kapacitása

1993: 50 ezer teljes munkaidős; 2005: 74 ezer Teljes munkaidős létszámban: 148% lsz.növekedés 1993-

2005 között De: így is csak a foglalkoztatottak 2,1%-a A nonprofit szektor igen kis létszámmal látja el feladatát:

1993: 47 ezer szervezet, 50 ezer számított főállású alkalmazott (szfa)

2003: 53 ezer szervezet, 63 ezer szfa 2005: 57 ezer szervezet, 81,5 ezer szfa

Ráadásul:nagy, bár csökkenő területi különbségek

A fizetett alkalmazottak 2/3-a dolgozik a fővárosban és a megyeszékhelyeken működő szervezeteknél.

Községi szervezeteknél csak egytizedük található. A szektor bevételében jelentősen nőtt az állami

támogatások aránya. 2000-ben 28%, 2005-ben 40%. 2003-ban 400 ezer önkéntes segítő (16 ezer főállású alk.) 2005-ben 370 ezer önkéntes segítő ( 36 ezer főállású alk.)

Ehhez képest a szociális gazdaság szereplői:

17,1 ezer főt foglalkoztattak átlagosan 2005-ben a szervezetek csupán 7%-a nem rendelkezik

alkalmazottal 11%-uk egy főt foglalkoztat, de 70%-uk több, mint 10

főt bevételi forrásaik között a pályázati bevételek

dominálnak (52%)

A szociális gazdaság előnyei a piaci szektorral és a közszférával szemben

Az érintettek részvételére épülő döntéshozatali struktúra és demokratikus vezetés

ami nemcsak a bizalmi viszonyt alapozza meg, hanem a szervezet küldetésével való azonosulást is

A többes tulajdonosi struktúra

ami a fogyasztók, alkalmazottak és gyakran a helyi önkormányzat részvételét garantálja a szervezet irányításában

Önkéntes munkások jelenléte Szoros kapcsolat a helyi önkormányzattal,

mind a szükségletek beazonosításában, mind a források rendelkezésre bocsátásában.

Együttműködés a nonprofit szervezetek közöttellensúlyozandó a kis méretstruktúrából adódó hátrányokat

Elkötelezettség az innováció és a kísérletezés mellettmind a szolgáltatások választékát, mind azok nyújtásának módját illetően.

Ezeknek az előnyöknek a kihasználásával a szociális gazdaság szervezetei képesek arra, hogy:

zéró profit mellett is nyújtsanak szolgáltatásokat, serkentsék a lakossági igények fizetőképes keresletté válását felszínre hozzák és formalizálják a rejtett szükségletek egy

részét.

Mennyiben vannak jelen a hazai nonprofit szektorban az ilyen speciális projektek

kivitelezésére alkalmas szervezetek?

Egyre inkább! Ebben: meghatározó szerepet játszottak és

játszanak: OFA, JSZA, Autonómia, Nonprofit

Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában Önkormányzatok (közcélú munka miatt) Nemzetközi alapok (Phare, Sapard, HEFOP,

ROP, EQUAL, stb.)

Hogyan tipizálhatók?

Tranzit-foglalkoztatási projektek (híd szerep! nem igény az önfenntartás) Termelőiskola Foglalkoztatási társaságok

Védett (nincs lehetőség az önfenntartásra) Célszervezetek

Szociális vállalkozások (hosszabb távon önfenntartás) Szociál-ökonómiai üzemek Termelő-szolgáltató üzemek

A szociális gazdaság megerősítésének feladatai

Szervezetfejlesztés A jogszabályi háttér alakítása

Ahhoz, hogy a nonprofit gazdasági társaságként működő közösségi vállalkozásoknak megérje foglalkoztatni, engedélyezni kell, hogy e tevékenységeket ne csak kiegészítő jelleggel végezhessék. Ehhez: szükség van a Gt. és a közhasznú szervezetekről szóló törvény módosítására.

A szervezetek infrastrukturális hátterének fejlesztése (munkahelyteremtő beruházás a termelő-funkció kiépítéséhez nélkülözhetetlen)

A szervezetek közötti kapcsolatok, a hálózat építése

Külső szakmai segítői háttér biztosítása Külső szakmai segítők bevonása Regionális módszertani központok és ötletbankok kialakítása Multinacionális vállalkozások CSR (társadalmi felelősségvállalás)

tevékenységének államilag elismert formája legyen a közösségi vállalkozásoktól való vásárlás

Finanszírozás: több lábon állás! A szociális gazdaság fő finanszírozója a piac – ösztönzése indirekt

fogyasztási támogatásokkal (szolgáltatási csekk és utalvány) Értékesítési hálózatok és közös marketing Normatív támogatások (önkormányzatok feladatátadása, más

közfeladat ellátásában való részvétel Pályázati vissza nem térítendő támogatásokra (a fenntarthatóság és a

csökkenő támogatások elvét követve) Speciális pénzintézet (hitel- és garanciaszervezet) létrehozása

Támogatási típusok összefoglalása

Direkt támogatások: Flt-ben rögzített eszközök Normatív támogatások Instrastruktúra-fejlesztés

Indirekt támogatások: fogyasztói támogatások (szolgáltatási csekk és utalvány)

Kiegészítő szolgáltatások támogatása: Szervezetek részére: humán menedzsment megerősítése Foglalkoztatottaknak: képzés, mentorálás, munkaerő-

piaci szolg. Regionális tanácsadás: szervezetfejlesztés,

marketing, monitoring, ötletbörze

Köszönöm a figyelmet!