1

AZ EURÓPAI ÉS HAZAIÚTHÁLÓZAT

Az úthálózat kialakulása Az európai és a hazai úthálózat jelenlegi

helyzete és fejlesztése A hazai úthálózat felépítése Az úthálózat-fejlesztés és a település

rendezési tervek kapcsolata A forgalom és kiépítés kapcsolata Hazai úthálózatunk pályaszerkezet-típusai

2

AZ ÚTHÁLÓZAT KIALAKULÁSA

A két vagy több földrajzi pontot összekötőpályát útvonalnak nevezik.

Több, egymással összeköttetésben levőközút -a hozzájuk tartozó csomópontokkal-közúti hálózatot alkot.

3

Az utak térbeli elhelyezkedésétbefolyásoló szempontok

Földrajzi-természeti akadályok Település-földrajzi viszonyok, társadalmi-

gazdasági okok Politikai és honvédelmi okok A közúti üzem érdekei, a gépjárművezetés

emberi - fiziológiai, pszichológiai -szempontjai

A környezet- és természetvédelmi okok ésa környezet esztétikája

4

Az úthálózatok kialakulásátbefolyásoló szempontok

Az úthálózatok kialakulását általábanhasonló akadályok és célok befolyásolják,mint az egyes utakét.

Egy ország közúthálózatának kialakulását,befolyásolja még a többi közlekedésiágazat - kontinentális fekvésű országokbanfőleg a vasút - fejlettsége, hálózatánakkiépítettsége, az ágazatok kooperációja.

5

A közúti hálózat hatékonysága

A hálózat annál hatékonyabb Minél jobban feltárja a behálózott területet,

minél jobban összhangban van a település-földrajzi viszonyokkal

Minél jobban kielégíti a szállítási igényeket Minél kisebb társadalmi munkaráfordítást

igényel a személy- és áruszállításban Minél nagyobb használati értékű szolgálta-

tásra képes a közutakat használók részére

6

EURÓPAI ÉS HAZAI ÚTHÁLÓZATHELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE

Az európai úthálózat felépítése A nyugat-európai úthálózat kiépítettsége A magyarországi úthálózat helyzete A magyarországi úthálózat fejlesztése Az EU-csatlakozás országos közúti

feladatai

7

Az európai úthálózat felépítése

1975-ben az Európai Gazdasági Bizottságegy ún. “raszterrendszerű” európaiúthálózatot alakított ki.

Ebben a hálózatban az észak-délifőtengelyeket 5-15-25 stb., a kelet-nyugatifőtengelyeket 10-20-30 stb. számokkaljelölik.

Hazánkon a 65. sz. és a 75. sz. észak-délifőirányok és a 60. sz. kelet-nyugati főirányhalad át.

9

A nyugat-európai úthálózatkiépítettsége

A hálózat csaknem teljesen kiépült és azújonnan készült főutak lehetőség szerintelkerülik a településeket.

Megépültek a települést elkerülő gyűrűk. A jól kiépített úthálózat sűrítését, ezért

Nyugat-Európában már csak igen indokoltesetben a környezet lehető legkisebbzavarásával végezhetik.

10

Magyarországi úthálózat helyzete

A hazai úthálózat sűrűsége messzeelmarad a nyugat-európaitól, annak kb.1/3-a.

A magyar úthálózat térképét szemlélve azútsűrűség nagynak tűnik, de a településekfeltüntetése után már jól láthatók ahiányosságok.

Magyarország az úthálózat-fejlesztésbenkb. 40 éves lemaradásban van.

12

Magyarországi úthálózat helyzete

A teljes magyar úthálózat hossza kb.191.000 km, amelyből• 160.000 km önkormányzati út,• a maradék 31.000 km-ből kb. 1100 km a

gyorsforgalmi út (autópálya: 900 km,autóuak: 200 km)

A 31.000 km-en a forgalom 65%-a, a160.000 km-en 35%-a bonyolódik.

13

Magyarországi úthálózat helyzete

Az országos közúthálózat 45,5%-án (14000km) a pályaszerkezetek teherbírása nem felelmeg a jelenleg megengedett 100 kN-ostengelyterhelésre.

Az EU-ban 115 kN a megengedetttengelyterhelés, amelynek bevezetése eseténa burkolatok igénybevétele a jelenleginekmásfélszeresére nő.

Egyszeri jelenős burkolat-megerősítés, majdfolyamatos többletfenntartás kell.

14

A magyarországi úthálózatfejlesztése

Az országgyűlés egy 15 évre szólóközlekedési koncepciót hagyott jóvá, amely• legsürgősebben a gyorsforgalmi utak

megépítését és a meglévők fejlesztésétirányozza elő,

• figyelembe veszi más közlekedési ágazatokfejlesztését is. (pl. új kikötőt építenek„Győr-Gönyű”)

16

A magyarországi úthálózatfejlesztése

Fontos alapelv, hogy az új utak lehetőségszerint kerüljék ki a településeket és alehető legkisebb legyen a környezetzavarása

Ezért a védelmi berendezések és műtárgyakelhagyhatatlanok.

Elsődleges az ember védelme, de nemelhanyagolható a környezet védelme.

17

A magyarországi úthálózatfejlesztése

El kell készíteni a tranzitforgalom általérintett főutak településeket elkerülőszakaszait és pályaszerkezetüket meg kellerősíteni.

A jelenlegi hálózatot is sűríteni kell. A fejlesztésnek egy folyamatosan

újragondolt a forgalmat is figyelembevevőtervezésnek kell lenni.

18

Az EU-csatlakozás országos közútifeladatai

A közlekedéspolitikai stratégia fő irányai:• az Európai Unióba integrálódás elősegítése;• a szomszédos országokkal való kapcsolat-

rendszer fejlődése;• az ország kiegyensúlyozottabb térségi

fejlődésének elősegítése, belső területiegyensúlyának kialakítása;

• az emberi élet és a környezet védelme;• a közlekedés hatékony, piackonform

működtetése.

19

A közúti infrastruktúra-fejlesztéskonkrét feladatai

A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése,hiányzó szakaszok kiépítése; különöstekintettel az ún. Helsinki-folyosókra,illetve a TINA-hálózat elemeire.

Az országos főúthálózat fejlesztése (kül-és belterületen), a hiányzó szakaszokkiépítése

A településeket elkerülő útszakaszoképítése

21

A közúti infrastruktúra-fejlesztéskonkrét feladatai

Az országos közúthálózat – hierarchikusfelépítésének megfelelő – további elemeinekfejlesztése, kiépítése;

A hálózati jelentőségű mellékutak; Mellékutak; Kerékpárutak építése; Az önkormányzati utak fejlesztésének

“kontrolja”, az országos közúthálózattal valóösszhang érdekében.

22

A közúti infrastruktúra-fejlesztéskonkrét feladatai

A közúti határátkelőhelyek fejlesztése az európai uniós bővítéssel kapcsolatos

további közúti feladatok (pl. 11,5 tonnásburkolat-megerősítési program)

hálózatfejlesztési és területfejlesztési tervek,programok készítése (pl Széchenyi Terv, azOrszágos Területrendezési Terv, az OrszágosGyorsforgalmi Úthálózat Távlati FejlesztésiTerve, az Országos Főúthálózat távlati FejlesztésiTerve, a Határátkelőhely Fejlesztési Koncepció)

23

A közúti infrastruktúra-fejlesztéskonkrét feladatai

Az intézményfejlesztési és jogharmonizációsfeledatok

A hosszú távon működő, “stabil és EU-konform” elosztási rendszer, amely• az ország saját pénzügyi lehetőségeit és

hitelfelvételi lehetőségeit figyelembe véve“optimálisan” támogatja az ország fejlődő éskevésbé fejlődő részeit,

• “optimálisan” juttat kellő eszközöket a közútfejlesztésére, fenntartására, karbantartására

24

A HAZAI ÚTHÁLÓZATFELÉPÍTÉSE

Az országos közutakat• gyorsforgalmi utak,• főutak,• mellékutak csoportjába

ezeken belül az úthálózati szempontokszerint útkategóriákba soroljuk

25

Az országos közutak hálózatiútkategóriái

a) gyorsforgalmi utak:• autópályák• autóutak

b) főutak:• elsőrendű főutak• másodrendű főutak• gyorsforgalmi utak csomóponti ágai

26

Az országos közutak hálózatiútkategóriái

c) mellékutak:• összekötő utak• bekötő utak• állomáshoz vezető utak• gyorsforgalmi utak pihenőhelyi útjai• egyéb országos közutak csomóponti ágai,

parkolóhelyi útjai

27

A helyi közúthálózat

Az önkormányzat tulajdonában lévő: a) belterületi közutak

• belterületi első-, másodrendű közutak• belterületi mellékutak (gyűjtőutak)• lakóutak és kiszolgálóutak

b) külterületi közutak c) kerékpárutak d) gyalogutak és járdák

28

AZ ÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÉS ATELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVEK

KAPCSOLATA Minden település elkészíti a saját rendezési tervét

az Országos Településrendezési és Építésikövetelmények (OTÉK) alapján

A településrendezési terv, amelynek továbbirészei• a településszerkezeti terv illetve• a helyi építési szabályzat és szabályozási terv

20-25 éves fejlesztési koncepciót tartalmaz

29

A településszerkezeti terv

Szakági munkarészei:• tájrendezési• környezetalakítási (a települési környezet

természeti és művi elemei)• közlekedési (hálózati és keresztmetszeti)• közművesítési (víz, szennyvíz, csapadékvíz,

energia),• hírközlési (távközlés, műsorszórás)• egyéb alátámasztó szakági munkarészek

30

Közterület és a szabályozásiviszonyok

Beépített területen az alábbi fontosfogalmak fordulnak elő:• birtokhatár: meglévő út mellett az épület

széle, vagy a kerítés (előkert) vonala• közterület: kerítéstől a kerítésig vagy a

házfalig terjed• építési szélesség: az épületek falai közötti

távolság

31

Közterület és a szabályozásiviszonyok

Beépített területen az alábbi fontos fogalmakfordulnak elő:• szabályozási szélesség: a településrendezési

tervben az adott útvonal számára fenntartottszélesség, amely adott esetben az előkertekfeláldozásával vagy az egyik oldali házakszanálásával keletkezhet távlatilag,

• szabályozási vonal: a szabályozási szélességhatárvonala

32

Az útkategóriától függőszabályozási szélességek

autópálya, autóút 50-60 m főút: 50 m belterületi elsőrendű főút: 40 m belterületi másodrendű főút: 30 m belterületi mellékút: 20 m lakóút: 16 m

Autópálya szabályozási szélessége

34

A közutak tervezése a rendezésitervekben

“Nagytól a kicsi” felé haladva egyrerészletesebb terv készül. A tervezés lépcsőia rendezési tervekben a következők:• Országos rendezési terv (2008.)• Régiók rendezési terve• Megyei rendezési terv• Kistérségi rendezési terv• Települési rendezési terv

35

A FORGALOM ÉS KIÉPÍTÉSKAPCSOLATA

Az úthálózat fejlesztésekor általános elv anagytól a kicsi felé haladás, mert ha nemtudjuk előre, hogy hova akarok eljutni,akkor a fejlesztés öncélúvá válhat

Az úthálózat hierarchiájára elsősorbanazért van szükség, hogy segítségével aforgalmi igények és a kiépítés kapcsolatátmegteremtsük

36

A közutak tervezésének szintjei

Úthálózat fejlesztési koncepció:• országos gyorsforgalmú úthálózatterv• főúthálózat fejlesztési koncepció• kerékpárút fejlesztési koncepció

Részletes tervezési koncepció Részletes építési terv

37

Az országos közúthálózatútkategóriáinak jellemzői

Gyorsforgalmi utak FőutakMellékutak

38

Gyorsforgalmi utak

Autópályák• Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak.

Nagy távolsági - országok, országrészek ill.régiók közötti - jelentős nemzetközi forgalmatlebonyolító és azt a legmagasabb minőségiszínvonalon kielégítő, irányonként legalábbkét forgalmi sávval rendelkező osztottpályásutak

• Minden keresztezése különszintű és a forgalmicsomópontokban a gépjárművek fel- éslehajtására külön sávok szolgálnak

Gyorsforgalmi utak

Gyorsforgalmi utak

41

Gyorsforgalmi utak

Autóutak• Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak.

Közepes távolsági forgalmat bonyolítanakle, jelentősebb forgalmi irányokból aforgalomnak az autópályára hordásátbiztosítják

• Minden keresztezése szabályozott• Törekedni kell arra, hogy minél több

csomópont legyen különszintű• középső elválasztósáv nincs (éjszakai

vezetéskor fényszóróvakítás).

42

Gyorsforgalmi utak

Követelmények a kiépítéssel szemben:• vízszintes vonalvezetésnél a dinamikai és

vonalvezetési átmeneti ívek• a sávszélesség 130 km/h sebességnél is

biztonságérzetet nyújtson• a meghibásodott járművek biztonságos

helyen állhassanak le (leállósáv)• a kiépítettségtől függően 10 - 60 km-ként

pihenőhelyek legyenek.

43

Gyorsforgalmi utak

Forgalombiztonsági követelmények:• útbaigazító- és KRESZ táblák megfelelően

elhelyezett és előjelzett rendszere,• vezetőoszlopok, vezető korlátok, útburkolati

jelek összefüggő rendszere,• vadvédelmi kerítések,• segélyhívó rendszer (mentők hívása, a

forgalmat akadályozó járművet fél órán belülel kell távolítani).

44

Főutak

Elsőrendű főutak:• Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de

a lassú járműforgalom - állandó vagyidőszakos kivételektől eltekintve - tiltott

• Távolsági forgalmat bonyolítanak leországrészek, régiók között, illetve azokforgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látjákel.

• Minden keresztezése szabályozott, szintbenivasúti keresztezés (iparvágány kivételével)nem létesíthető

45

Főutak

Másodrendű főutak:• Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a

lassú járműforgalom megtiltható.• Régiók és megyék közötti távolsági forgalmat

bonyolítanak le, illetve azok forgalmánakgyűjtő és elosztó szerepét látják el.

• Minden keresztezése szabályozott A főutak minden csomópontja balra és jobbra

kanyarodó sávokkal legyen kiépítve

46

Mellékutak

Összekötő utak:• Településeket egymással és a főúthálózattal

összekötő, illetve forgalmat gyűjtő, elosztószerepet töltenek be. Biztosítják a forgalomfőutakra történő ráhordását

Bekötő utak:• Településeket kötnek be az országos

közúthálózatba, biztosítják a településtömegközlekedését, személy- és áruforgalmimegközelíthetőségét.

47

Mellékutak

Állomáshoz vezető utak:• A különböző közlekedési ágak állomásaihoz,

pályaudvaraihoz és kikötőihez (autóbusz-pályaudvar, vasútállomás, hajóállomás,kompkikötő, repülőtér, stb.) vezető utak,amelyek azok bekötését látják el az országosközúthálózatba.

48

Mellékutak

Kiépítésük:meg kell hogy feleljen a 90 km/h-ássebességnek:• csomópontoknál nem kell külön

kanyarodó sáv• burkolatszélesség 6,00 m• padkaszélesség 1,00 m

49

A helyi közúthálózatútkategóriáinak jellemzői

Belterületi közutakKülterületi közutakKerékpárutakGyalogutak és járdák

50

Belterületi közutak

Belterületi elsőrendű főutak:• Az országos közúthálózat elsőrendű-, és nagy

forgalmú másodrendű főútjainak távolságiforgalmat bonyolító belterületi szakaszai

• Az egyes városrészeket összekapcsoló, nagyvárosi helyi forgalmat levezető közutak.

• Forgalmi csomópontjai általában szintbeniekés jelzőlámpával szabályozottak

51

Belterületi közutak

Belterületi másodrendű főutak:• Az országos közúthálózat kisebb forgalmú

másodrendű főútjainak és nagy forgalmúmellékútjainak elsősorban távolságiforgalmat lebonyolító belterületi szakaszai.

• Az egyes városi alközpontok egymás közötti(jelentős) forgalmát levezető közutak.

• Forgalmi csomópontjai szabályozottak.

52

Belterületi közutak

Belterületi mellékutak (gyűjtőutak):• Az országos közúthálózat kisebb forgalmú és

jelentőségű, elsősorban célforgalmatlebonyolító mellékútjainak belterületiszakaszai. A település lakó és kiszolgálóútjainak a forgalmát összegyűjtve vezetik atelepülés főúthálózatára.

Lakóutak és kiszolgáló utak:• Települések belterületének alapfunkcióját, a

lakófunkciót kiszolgáló közutak.

53

Külterületi közutak

A települések vonatkozó területrendezésitervében beépítettként feltüntetett (vagybeépíteni tervezett) területen kívül(külterületen) vezető közutak.

54

KerékpárutakGyalogutak és járdák

Kerékpárutak:• Kerékpárosok közlekedésére szolgáló önálló

utak Gyalogutak és járdák:

• A gyalogutak a gyalogosok közlekedéséreszolgáló önálló utak.

• A járdák a közútnak a gyalogosokközlekedésére szolgáló, attól szintkülönbséggel,kiemelt szegéllyel vagy más módon elválasztottrésze.

55

Gyalogátkelőhelyek létesítésénekfeltételei

Csak ott szabad létesíteni, ahol mindenidőben látja egymást a gyalogos és azautós

Közlekedési táblák Burkolati jel (zebra) Járdával való összekötés Megvilágítás

56

HAZAI ÚTHÁLÓZATUNKPÁLYASZERKEZET-TÍPUSAI

Magas fenntartásigényű (profilba hozás,tömörítés) utak:• pályaszerkezet nélküli földút: a vízelvezetésnek

megoldottnak kell lenni• stabilizációs utak (kohósalak, bányameddő, stb.)• felületi bevonással (HB vagy BE + 5/8 vagy

8/12 zúzalék) ellátott stabilizáció

57

HAZAI ÚTHÁLÓZATUNKPÁLYASZERKEZET-TÍPUSAI

Kisebb fenntartásigényű utak:zúzottkő alapra készülő aszfaltmakadámburkolatú utak, amelyeket szintén felületibevonással kell ellátni• itatott aszfaltmakadám• kötőzúzalékos aszfaltmakadám• kevert aszfaltmakadám

58

HAZAI ÚTHÁLÓZATUNKPÁLYASZERKEZET-TÍPUSAI

Korszerű pályaszerkezetek:legkevesebb fenntartási munkát

igénylik• tömör aszfaltok: alaprétegként és burkolati

rétegként egyaránt használják• beton: a merev pályaszerkezetekhez tartozik