az erzelmek logikaja 1. előadás
DESCRIPTION
m.l.TRANSCRIPT
Mérő László egyetemi tanár
ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport
Az érzelmek logikája – 1.
BME VIK, 2012 tavasz
Matematika Mesterséges intelligencia Pszichológia
18-25: olvastam egy kis Freudot: „ez belemagyarázás”
A mesterséges intelligencia-kutatás valamiféle „üvegplafonba” ütközött
Hát lássuk, mit tudni arról, hogyan
működik a természetes intelligencia
1984: Megalakult az ELTE Kísérleti Pszichológia Tanszéke
A tanszékalapító Illyés Sándor professzor hívott – mentem
Gondoltam, eltöltök itt 2-3 évet, megtanulom, amit a pszichológiából lehet, és majd alkalmazom az MI-ben...
(23) (35)
Utam a pszichológiához
Látogatás a Kísérleti fizika tanszéken
Barátságos, de gyanakvó meghívás 1988-ban...
Oké, a nyelvet beszélem, de mit vigyek?
– kísérletek, amelyek egy fizikus szerint is kísérletek
– semmi elméleti magyarázat, hadd gondolkodjanak el
rajtuk, miért lehetnek így
• A Fakutya (Cheshire cat) kísérlet
• A Sperling-kísérlet
- jé, olyan, mint a bizonytalansági reláció
- na, ezt utáljátok a pszichológusokban...
Az Ames-szoba
Például a
Csodák
Palotájában
Az Ames-szoba mint
„szerelemdetektor”
Akut szerelmes nők:
„Ferde ez a szoba”
(a férfiak nem!)
Evolúciós
magyarázat-
próbálkozások
Az érzelmek már
a percepcióra is
hatnak! A percepció (észlelés) már maga is egy nagy rejtély!
A fizika 1642-ben...
Galileo Galilei Isaac Newton
1564-1642 1642-1727
alapvető kísérletek összeállt az elmélet
A pszichológiai kísérletezés nehézségei
Irigyeljük a fizikusokat – jó okkal („Mit gondol a golyó?”) Az elvárásjellemzők szerepe - Hányan olvasták 1937-ben az Elfújta a szél című könyvet?
- Mennyit készülnek a tanárok átlagosan az órájukra?
- Létezik-e egyáltalán értelmetlen pszichológiai kísérlet?
- M. T. Orne fecnitépkedős kísérlete - az ökológiai validitás fogalma
Akkor hát hogyan tudhatunk meg bármit
is az érzelmekről?
Platón, Descartes, Freud...
Az érzelmek lehetetlenné teszik a logi- kus, értelmes gondolkodást
Az emberben a test és a lélek teljesen különálló rendszerek
Az érzelmek primitivebb, állatiasabb viselkedést eredményez-nek
Egy 120 éves elmélet
William James (kb. 1880):
- Nem azért nevetünk, mert örülünk, hanem azért örülünk, mert nevetünk
- Nem azért ütünk, mert dühösek vagyunk, hanem azért vagyunk dühösek, mert úgy érezzük, hogy üthetnékünk van
„Meg kell nevettetni a lányt,
akkor megkapod”
Kísérleti bizonyítékok
- Ceruza a szájban
- Ugyanaz a történet: - sok Ü betűvel - Ü betűk nélkül - felolvasva - saját maga által olvasva
- Színészek eljátsszák az érzelmeket - megjelennek rajtuk ugyanazok az érzelmi reakciók, amelyek az igazi, megélt érzelmeket kísérik
DE: nem minden érzelemre, csak néhányra!
A poligráf
használata
Az alapérzelmek
Öröm, szomorúság, düh, undor, félelem, meglepődés
De miért éppen ezek?
A természettudomány egyik sztenderd módszere
Egy példa a fizikából: Az erő fizikai fogalma
1. Newton második törvénye: F=ma
(tisztán elméleti megközelítés)
2. Hooke törvénye: F=-kx
(tisztán kísérleti megközelítés)
Ez egy nagyon jól használható fogalom a fizika számára
Bár: ...akarat, mely előbb vagy utóbb diadalt arat...
- Ki vagy te hát? – Az erő része,
mely mindig rosszra tör és mindig jót mível
Több úton ugyanoda jutni
Az alapérzelmek megragadása
- ezek azok, amelyek genetikailag kódoltak
- ezekhez nem kapcsolható reklámüzenet
- ezekre működik William James elmélete
- ezekből kombinálódik össze a többi érzelem
– de nem mindegyik!
1: Az arckifejezésekből
2: Az élettani kísérő mintázatokból
3: A CT, fMRI, stb. képekből
öröm, szomorúság, düh, undor, félelem, meglepődés
...és a SZERETET?
A szeretet valahogy egészen más anyagból van szőve,
mint az alapérzelmek:
- nem ismerjük fel az arckifejezés alapján
- nem tartozik hozzá jellegzetes élettani mintázat
- nincs hozzá tartozó speciális agyterület
A szeretet nincs biológiailag belénk kódolva
A szeretet csakis tanult érzelem tud lenni - talán egyedül az anyai szeretet kivételével
Lehet, hogy ezért volt szükség Jézusra...
