Az Apostoli Magyar Királyság közúti közlekedésről szóló

2014. évi I. számú Rendelete

Előbeszéd

A magyar nemzet de jure hatályos jogrendje szerint 1038. augusztus 15-e óta a

hatalomgyakorlás minden szintjét Nagyboldogasszony megtestesülésében, Őfelsége a Magyar

Korona uralja. Őfelsége a Magyar Korona képviseletében az első jogkiterjesztett, a

megkoronázott fő jár el, aki a magyar nemzet egy elismerten kiválasztódott tagja. A hatályos

jogrend szerint, a megkoronázott fő feloldhatatlan akadályoztatása vagy hiánya alatt a teljes

jogkiterjesztettség birtokában, a Magyar Királyi Koronatanács rendeleti kormányzással

irányítja a magyar nemzet létfenntartó tevékenységét.

A törvényes jogrend keretében az Országgyűlés 1944. évi VIII. törvénycikk 1.§ szerint az

1939. évi június hó 10. napjára összehívott Országgyűlés 1944. évi június hó 9. napján lejáró

tartamát egy esztendővel, 1945. június 9-ig meghosszabbította. A Magyar Királyság

területének Szovjet megszállása okán, 1945. június 9-ig a törvényesen megválasztott

Országgyűlés nem ülésezett, mandátuma 1945. június 10. 00:00-kor lejárt. Ettől az

időpillanattól, a Magyar Királyság legfőbb irányító testülete a Magyar Királyi Koronatanács,

ahogyan azt magyar jogrend előírja. Az előbbiek ismeretében, az 1944. évi december hó 22.

napján összegyűlt, önmagát Ideiglenes Nemzetgyűlésnek kikiáltott csoport minden

tevékenysége törvénytelen, kiadott rendeleteinek joghatálya kimondatlanul is semmis.

Semmis az 1945. szeptember 6-i ülésen megalkotott 1945. évi I. törvénycikk 1.§:

„1.§ Az ideiglenes nemzetgyűlés - törvényerőre emelve a Debrecenben, 1944. évi december

hó 22. napján tartott ülésében hozott határozatát - a magyar állami szuverénitás kizárólagos

képviselőjévé nyilvánítja magát.”

amely törvényerőre emeli a szovjet megszállás alatt 1944. december 21-re összehívott

Ideiglenes Nemzetgyűlés határozatát, amit tovább fokoz az 1945. évi XI. törvénycikk 2.§ (2)

bekezdésében foglaltak:

„(2) A Nemzetgyűlés állapítja meg Magyarország alkotmányát és államformáját.”

Ez a hatályos magyar jogrenddel össze nem egyeztethető, tekintettel a jogelvi megállapításra,

amely szerint az Ideiglenes Nemzetgyűlés rendeletei nem nyerhetnek törvényi szabályozást,

különösen nem a Magyar Királyság alkotmányjogi berendezkedésének és államformájának

meghatározása. Örökérvényű jogelv az is, hogy törvénybe ütköző jogszabály joghatása

semmis. A magyar jogrendben alkalmazott jogforrás utolsó aktív állapotában, a kodifikált jog-

keletkeztető hatás végső dátuma: 1945. június 9.

1945. december 31-én a Magyar Királyi Koronatanács tagjai, mint a legfőbb hatalom

megjelenítői egy kivételével, honkívül tartózkodtak.

A magyar nemzet ősi jogrendje értelmében, első jogkiterjesztett hiányában a Koronatanács a

végrehajtó hatalom uralója, és ezzel a Magyar Királyság rangidős vezetője a hercegprímás,

aki akkor mindszenti Pehm József volt.

Miután az ülésező nemzetgyűlés alkotmányreformokat tűzött napirendre, köztük a

köztársaság behozatalát a Magyar Királyság megszüntetésének tervével, a hercegprímás

levelet küldött Tildy Zoltán akkori miniszterelnöknek, és abban óvást emelt a tervezet ellen. A

hercegprímás vétója a mai napig fennáll, amelynek értelmében 1945. december 31-én a

magyar nemzet társadalmi közmegegyezésen alapuló államformája a Magyar Királyság volt.

A jogrendből következik, hogy 2014.09.24-én a Magyar Királyság legfőbb közhatalmának

megjelenítője a Magyar Királyi Koronatanács, így annak minden határozmánya, amely nem

érinti a Magyar Királyság alkotmányjogi berendezkedését, jogi értelemben legitim kiadvány.

Fentiekre alapozva a Magyar Királyság területén, „Magyarország” néven működtetett

rosszhiszemű jogcím nélküli területhasználó, mint de facto létező köztársaság hatósága által

kiadott „A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény” és annak módosításainak erővel

történő alkalmazása miatt, az Magyar Királyság Koronatanácsa, a törvényes rendeleti

kormányzás jogának birtokában az alant leírtak szerint rendelkezik:

Az Apostoli Magyar Királyság közúti közlekedésről szóló 2014. évi I. számú Rendelete

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy az Apostoli Magyar Királyság területén folyó közúti

közlekedésben résztvevők személyi biztonságát megóvja, a szabályozást be nem tartókat a

közhasználatú utakról a magyar jogrendben foglaltak szerinti eljárással kitiltsa, valamint a

Magyar Királyság honosított tagjai számára törvényes védelmet nyújtson a Magyar Királyság

területének közútjain eljáró, a vonatkozó jogkiterjesztéssel nem rendelkezők jogcím nélküli

tevékenységeivel szemben.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed minden a földi, vízi és légi helyváltoztatásban résztvevőre,

tekintet nélkül fajára, nemére és jogállására.

A közforgalomban résztvevőkre vonatkozó általános előírások

3.§ (1) a Magyar Királyság területén a közforgalom elől el nem zárt földi, vízi és légi

helyváltoztató mozgásra minden ember jogosult. Helyváltoztató mozgáskorlátozást, a Magyar

Királyi Ítélőszék vezethet be, ami a Magyar Királyság teljes területén hatályos.

(2) A közforgalom elől elzárt terület helyéről és mértékéről legalább 25 méterről is jól látható

táblán, vagy fényújságon közzéteendő jelzést alkalmaz az adott korlátozást kérő ember vagy

szervezet.

(3) A Magyar Királyság területén „jobbra tarts” szokás érvényes.

(4) A Magyar Királyság területén az irányváltoztató mozgás előre jelzése van szokásban.

(5) A Magyar Királyság területén minden azonos szintű közforgalmi kereszteződésben a

jobbról érkező előnye van szokásban.

(6) Minden közforgalomban részvevő ember, aki a Magyar Királyság területén bármilyen kárt

okozó cselekményt vagy feltehetően a közelmúltban okozott, vagy a közeljövőben

bekövetkezhető kárt észlel, köteles azt jelezni a közforgalmat irányító szervezetnek.

4.§ A közösségi területen zajló helyváltoztató mozgásában lévő minden ember köteles a

közvetlen környezetében tartózkodók szabad mozgását biztosítani,

Kiegészítés; A közvetlen környezet értelmezése:

Minden, a közösségi forgalomban résztvevő ember felelőssége a haladási

sebességéhez rendelhető út négyszerese, függetlenül a környezeti viszonyoktól.

Példa: 100km/óra haladási sebesség esetén az 1 másodperc alatt megtett út:

28,78m; átlagos reakcióidő:1,8 másodperc, fékút: 48.17m; féktávolság:

90,84 m. A törvény a haladási sebességet tekinti kiindulási alapnak, ami

4x28,78m=115,12m, így a 100 km/h sebességgel haladó ember

életvédelemi felelőssége, 115,12m-ig terjed.

5.§ Minden, a közösségi forgalomban résztvevő ember köteles a bármely okból keletkező

forgalmi akadály megszüntetéséről gondoskodni, vagy ha a forgalmi akadályt képtelen

feloldani, arról a közforgalom körzeti felügyelőjét köteles értesíteni.

6.§ Köteles a Magyar Királyság területén hatályos közlekedésrendészeti előírásokat

megtartani.

7.§ Köteles a Magyar Királyság területén bekövetkezett balesetről a közforgalom körzeti

felügyelőjét értesíteni, és a lehetőségéhez mérten segítséget nyújtani.

Kiegészítés: A segítségnyújtásra nem kötelezhető senki, ha a cselekmény a segítségnyújtó

testi épségét veszélyezteti.

A közösségi forgalomban részvevő önjáró eszközök üzemeltetésének feltételei

8.§ A Magyar Királyság területén földi, vízi és légi közösségi forgalomban tetszőleges

gyártású, kivitelezésű és kinézetű önjáró eszköz végezhet helyváltoztató mozgást azzal, hogy

az eszköz közvetlen környezetében tartózkodók szabad mozgását köteles biztosítani.

Az álló eszköz közvetlen környezetét az eszköz előtt és mögött az eszköz hossza, az

eszköz mellett minden oldalról az eszköz szélessége határozza meg.

9.§ A Magyar Királyság területén földi, vízi és légi közösségi forgalomban résztvevő

eszközökről a Magyar Királysági Nyilvántartó nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vételt

az önjáró eszköz birtokosa köteles kezdeményezni az eszköz első közösségi forgalomba

állítása előtt.

10.§ Az önjáró eszköz első közforgalomba helyezésekor a Magyar Királyi Nyilvántartó

közforgalmi lajstromot (rendszámot) ad ki, amit az önjáró eszköz birtokosa az önjáró eszköz

elején, hátulján vagy legalább két oldalán köteles láthatóvá tenni.

11.§ (1) A közforgalomba helyezett önjáró eszköz birtokjoga szabadon adható-vehető.

(2) Az önjáró eszköz lajstroma az eszköz utolsó közforgalomban tartásáig az eszköz

birtoka, annak eltávolítása, megváltoztatása tilalom alá esik. A törvény megszegője a

Magyar Királyi Ítélőszék előtt ad számot tettéről.

(3) A megrongálódott önjáró eszköz lajstrom javítását a Magyar Királyi Nyilvántartó

kezelésében tartott javító műhely végzi. A javítás költsége az önjáró eszköz

birtokosát terheli.

12.§ A Magyar Királyság területén „Magyarország” néven működtetett rosszhiszemű jogcím

nélküli területhasználó, mint de facto létező köztársaság hatósága lajstromával felszerelt

önjáró eszköz a Magyar Királyi Nyilvántartó számára külföldi jármű.

Ajánlás:

Minden birtokos, akinek önjáró eszköze a Magyar Királyi Nyilvántartó lajstromával

felszerelt, tartsa meg a Magyar Királyság területén „Magyarország” néven működtetett

rosszhiszemű jogcím nélküli területhasználó, mint de facto létező köztársaság közlekedési

szabályait.

A Magyar Királyság közúti közlekedésről szóló 2014. évi I. számú Rendelete

kihirdetése napján lép hatályba, és marad érvényben addig, amíg azt a magyar jogrenddel

egyeztethető felsőbb jogkiterjesztett törli.

Kelt Budapesten, 2014. szeptember hó 24-én

A kiadmány hiteléül: