Jókai Mór: Az arany ember

Olvasó napló

Jókai Mór életeJókai 1825 Komáromban született. Apja kevés földdel és kisházzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt

megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben(János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt.Komáromban, Kisbirtokos nemesi családban született, mint

Jókay Móric (az y-t i-re később a polgárosodás jegyébencserélte). Apja elszegényedett nemes volt; miután a földjeit

kénytelen volt eladni, ügyvéddé lett.Jókai Mór iskoláit Komáromban és Pozsonyi ReformátusGimnáziumban végezte, ahová a német nyelv elsajátítása

céljából küldték szülei, majd a pápai református kollégiumbakerült, ahol végül az érettségit letette. Az önképző körben

barátságot kötött Petőfi Sándorral. Ekkoriban jelentek megelső elbeszélései.

Bár Kecskeméten jogi végzettséget, majd Pesten ügyvédigyakorlatot szerzett, 1844-ben, első regényének, a

Hétköznapoknak a sikere után hátat fordított a jogászipályának és az írásnak szentelte életét. 1846-ban a Tizek

Társaságának tagja lesz; kezdetben a társulat sajátújságját, a Pesti Füzeteket, majd annak betiltása után a

társaság új lapját, az Életképeket.Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban tevékeny

részt vállalt: segített a 12 pont megfogalmazásában,nemzetőrnek állt, a Pesti Hírlap és az Esti Lapok hasábjain

Habsburg-ellenesírásokat publikált, küldöttségben járt abécsi felkelőknél és a hivatalos lap társszerkesztőjeként

Debrecenbe is elkísérte a menekülő kormányt. 1848-ban ismerte meg Laborfalvi Rózát, akit augusztus 29-én feleségül

vett. A házasság komoly felzúdulást váltott ki mindcsaládja, mind barátai körében (ekkor szakítja meg

barátságát Petőfivel), mivel az akkor már ismert és sikeresszínésznő idősebb volt Jókainál és volt egy házasságon

kívüli gyermeke is.-A szabadságharc bukása után bujkálnia kellett, ezértTardonára menekült. Ezt az időszakot meséli el az Egybujdosó naplója című műve. 1849-ben, részben felesége

közbenjárására, aki számára komáromi menlevelet szerzett,kegyelmet kapott és visszatérhetett otthonába.

Nagyon sok regényt írt és már az 1850-es években hatalmasnépszerűségre tett szert. Az 1850-es évek volt

legtermékenyebb időszaka; ezáltal ő lett az első magyar író,aki honoráriumaiból nagypolgári színvonalon élhetett. Sokat

utazott, 1853-ban járt először Erdélyben. Feleségét istöbbször elkísérte fellépéseire, 1857. szeptember 3-án Jókai

nyitóbeszédével és Laborfalvi Róza vendégjátékával nyílt mega Miskolci Nemzeti Színház. Ugyanebben az időszakban derült

fény tüdő- és szívbajaira.-1858 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia levelező

tagja lett, 1860-ban a Kisfaludy Társaság tagjai közéválasztották. 1861-ben Siklósvárosának képviselője lesz; aTelekiféle Határozati Párt tagja is lesz; annak feloszlása

után a Tisza Istvánféle párt színeiben indul (1875)Közben különböző újságokat indított: 1856-ban a Nagy Tükör,

1858-ban az Üstökös című élclapot, 1863-ban A Hon címűfolyóiratot alapította meg. A lap egyik vezércikkét akormányzat sértőnek találta, így Jókait, mint felelős

szerkesztőt, sajtóvétségért egy év börtönbüntetésre ítélték.A börtönből egy hónap múlva szabadult. Az 1880-as évekbenvisszavonult; sorra lemondott lapjai szerkesztéséről, csak a

Hon és az Ellenőr egyesüléséből keletkezett Nemzetnek, majdmegszűnése után utódjának, a Magyar Nemzetnek maradthaláláig névleges főszerkesztője. Ez időtájt sokat időzikkülföldi gyógy-fürdőknél, ill. a balatonfüredi villájában.

-1894-ben Jókai Mór ötvenéves írói jubileuma alkalmábólhatalmas lelkesedés kíséretében megjelentették műveinekszázkötetes díszkiadását és a budapesti Királyi Magyar

Tudományegyetem dísz-doktorává is avatta.1886. november 20-án meghalt felesége, Laborfalvi Róza.

Jókai ettől kezdve fogadott unokája, Jókai Róza (Benke Rózaleánya) házában élt, aki Feszty Árpád festőművész felesége

volt. Viszonyuk 1899-ben megromlott, mert az idős írószeptember 16-án feleségül vette az akkor 20 esztendős NagyBellát. Az eseményt a közvélemény is óriási felháborodással

fogadta. A pár nem törődött a támadá-sokkal, számos külföldiutazáson vettek részt, és Jókai töretlen lendülettel írta

regényeit, mint Az én életem regénye, A mi lengyelünk, Ahola pénz nem isten vagy A börtön virága, bár ezek színvonala

már nem érte el a korábbi remekművekét.-Jókai Mór 1904-ben, életének 79. évében hunyt el, tüdőgyulladásban.

Főbb Művei:

Egy magyar nábob (regény, Pest, 1853–1854)Janicsárok végnapjai (regény, Pest, 1854)

Kárpáthy Zoltán (regény, Pest, 1854)A régi jó táblabírák (regény, 1856)

Szegény gazdagok (regény, Pest, 1860)Az új földesúr (regény, Pest, 1862)

Politikai divatok (regény, Pest, 1862–1864)Mire megvénülünk (regény, Pest, 1865)

Szerelem bolondjai (regény, Pest, 1868–1869)A kőszívű ember fiai (regény, Pest, 1869)

Fekete gyémántok (regény, Pest, 1870)Eppur si muove. És mégis mozog a föld (regény, Pest, 1872)

Az arany ember (regény, Pest, 1872)A jövő század regénye (regény, Pest, 1872–1874)

Enyém, tied, övé (regény, Budapest, 1875)Az élet komédiásai (regény, Budapest, 1876)

Egy az Isten (regény, Budapest, 1877)Névtelen vár (regény, Budapest, 1877)

Szép Mikhál (regény, 1877)Rab Ráby (regény, Pozsony, 1879)

Szabadság a hó alatt, vagy a zöld könyv (regény, 1879)Szeretve mind a vérpadig (regény, Budapest, 1882)

A lőcsei fehér asszony (regény, Budapest, 1885)A cigánybáró (regény, Budapest, 1885)Életemből (emlékek, Budapest, 1886)A három márványfej (regény, 1887)

Jocus és Momus (anekdota-gyűjtemény, 1888)A mű szereplői:

Levetinczy Timár Mihály, a Szent Borbála hajóbiztosa, későbbföldbirtokos nemes, kereskedő

Fabula János, a Szent Borbála kormányosa, később komáromi sáfárTrikalisz Euthym (eredeti nevén: Ali Csorbadzsi), Kandia

kormányzója, később sztambuli khazniárCsorbaffy Timéa Zsuzsánna, Trikalisz Euthym lánya, Timár

felesége, majd Kacsuka feleségeTeréza, özvegy parasztasszonyBellováry Noémi, Teréza lánya

Almira, Terézáék kutyájaNarcissza, Terézáék macskája

Krisztyán Tódor, csavargó, később brazíliai kereskedőBerkics Józó, pleszkováci parasztJaksics Mirko, pleszkováci paraszt

Sándorovics Cyrill, pleszkováci esperesKacsuka Imre, komáromi főhadnagy, kapitány, majd őrnagy,

Timéa férjeBrazovics Athanáz, komáromi nagykereskedő

Zófia, Brazovics úr feleségeBrazovics Athalie, Brazovics úr lánya

Timár Adeodat (Dódi), Timár és Noémi első gyermekeTimár Deodát (Dódi), Timár és Noémi második gyermeke

Galambos úr, balatoni halászmesterTimár Noémi, Timár és Noémi dédunokája

A mű helyszínei:Duna (Tímár két „lakhelyét” köti össze)

KomáromSenki szigete

BécsBalatonfüred (Jókainak itt van nyaralója)

Török BirodalomDél-Amerika

A mű keletkezése:

A mű 1872-ben jelent meg. Jókai jelenében játszódik, ésannak a legérzékenyebb pontját érinti: az egyéni boldogság

lehetőségeit vizsgálja a kapitalizálódó társadalomvalóságában. Főhőse most nem egy eszme megszállott harcosa,

hanem vívódó, meghasonlásra kényszerülő ember. Tímár Mihálya siker minden kellékét megszerzi magának (vagyont,

társadalmi pozíciót, az áhított hölgy kezét), valódiboldogságát azonban csak a társadalomból kivonva, a

természet menedékében meghúzódó családi közösségben találjameg.

A kapitalizálódás, a polgári életlehetőségek kritikusábrázolása tehát Az arany ember, romantikus

eszközrendszerrel, utópisztikus feloldással. Rousseaugondolatvilágának megidézése a mű, hiszen Rousseau vélteúgy, hogy az ember vagy a természet része lesz emberként,vagy a társadalomé polgárként. Sőt, akár azt is mondhatjuk,hogy ez a mű az illúziókkal való leszámolás, a kiábrándulás

regénye, melynek kiúttalanságát az mutatja, hogy Tímártkora társadalmából egy utópisztikus világba menekíti.

A főszereplő a Jókainál megszokott, kivételes képességű,abszolút főhős: Tímár Mihály kiváló hajós, előrelátó és

szerencsés üzletember, sikeres gazdálkodó. Olykor (pl. AliCsorbadzsi hullámsírba temetésekor) a véletlen is a kezére

játszik; Krisztyán Tódor váratlan halála a biztoslelepleződéstől menti meg a mű tetőpontján, sőt a halott

ruházata teszi lehetővé Tímár számára az elvonulást Senkiszigetére.

Egyetlen ponton azonban megtörik Tímár minden próbálkozása,és ez Tímea szerelme. Hálát és végtelen szeretetet ugyan ki

tudott váltani a török lányból, de az igazi szerelmet nemkapta meg. Ügyeskedés és önzés, „igazolható tolvajlás” az

üzleti életben természetes, sőt szükséges, de az emberikapcsolatok így nem alakíthatók. Tímár bűntelen bűnössége, a

boldogság lehetőségeinek eljátszása el-zárja előle Tímeaszerelmét. Senki szigetére azonban nem kell magával vinnie

vétkeit. Amikor teljes énjét majd át tudja adni Noéminek,akkor révbe érhet egy olyan szigeten, ahol a pénz, egyház,erőszak (puska sem használható!) és törvény nem léteznek.Tímár és Tímea érzelmi válságát Jókai finom lélekrajzzal

jeleníti meg; a többi szereplő belső alkata egyszerűbb.Noémi a szelíd jóság, természetes nőiesség megtestesítője,Athalie-t szélsőséges szenvedélyek fűtik, féktelen gyűlöletmotiválja. Krisztyán Tódor a főhős legnagyobb ellenfele,maga a megtestesült gonoszság. Árnyaltabb jellemrajzotJókainál rendszerint a mellékalakokban találunk. Ebben aműben például Brazovics Athanázné figurája reálisabb,

színes, zsánerszerű.Jókai ebben a műben a lélek történéseire koncentrál, Tímár

boldogságkeresése alkotja a cselekmény fővonalát. Aszerkezet igazából kisebb, elváló és összefutó epizódok

szövevénye, tehát sajátosan többszálú többi művéhez képest.A romantikus cselekményvezetésben hatásos jelenetek (amenyegző napja Brazovicséknál), kiélezett értékhelyzetek

(Tímea és Athalie), fordulatok, megkapó költőiségű leírások(pl.: a Vaskapu leírása), váratlan találkozások,

tömegjelenetek, hirtelen ritmusváltások fordulnak elő.Stílusában is a hangulatváltások, kifejező előadásmód,

ellentétezés érvényesül.Jókai a mesélés nagymestere volt. A romantikus ábrázolásmód

mellett írói eszköztárának másik részét az anekdotázáselemcsoportja alkotja: életkép (például a Senki szigetéről),

idill, adomák, a komáromi hétköznapok életanyaga.Tanulságos kitérő Teréza mama férjének és az idősebb

Krisztyánnak az életútja.Az arany ember romantikus prózánk talán legkiemelkedőbbalkotása, ugyanakkor bizonyos szem-pontból az első magyar

szecessziós regény is: azzá avatja többek között azelvágyódás és kiábrándultság motívuma, a kétféle

szerelemkép és a lefojtott-túlfűtött erotika.A mű életrajzi háttere

A regény 1872-ben jelent meg, mikor Jókai politikai és íróikarrierjének csúcsán állt. 1867 és 1875 között a

parlamentben ellenzéki képviselő, 1869. március 23-24-énpedig a terézvárosi választó-kerületben legyőzi GoroveIstván minisztert. Anyagi helyzete is egyre szilárdabb

(1871-ben felépítette balatonfüredi villáját).

Családi élete azonban válságba jutott: feleségét 1869-benméltatlanul nyugdíjazták, aki meggyű-lölte az embereket,férjét pedig féltékenységével gyötörte. Az író az 1870-es

évek elején egy nagy érzelmi válságon is átment:beleszeretett gyámleányába, a 18 éves Lukanics Ottiliába (őtismerhetjük fel Noémi alakjában!), s már válásra is gondolt.

A konfliktust végül is a leány korai halála „oldotta meg”.Valószínűleg mindez hozzájárult ahhoz, hogy Az arany ember

az illúziókkal való leszámolásnak és a kiábrándulásnakregénye legyen.

A mű szerkezete:

kisebb-nagyobb novellák, anekdoták füzére

tudatos szerkesztés – már az első fejezetekben megjelennekazok az elemek, amelyek fontos szerepet játszanak a

cselekményszövésben

előreutalások:az első találkozás a Szent-Borbálán Tímár és Tímea közöttelőrevetíti kettejük későbbi viszonyát – a lány csak hálátérez „hőse” iránt, egyéb vonzalmat nem amikor az utasok

továbbindulnak, Tímea és Noémi - szinte a jövőbe pillantva -ellenségesen pillant egymásra - kettejük különleges

„kapcsolatá-nak” előrevetítésemegérkezés a Brazovics-házba: Zófia asszony sikoltozva, Brazovics úr dörgő ordítással, büszke-szép Athalie lányukjeges megvetéssel fogadta a búzája elsüllyedtével immár

szerény örökségű árvát, Kacsuka úr azonban elbűvölten nézi abájos lányt – a később kibontakozó szenvedélyek csírája

visszatérő motívumok:– döntően meghatározzák a történetetfélhold – először Ali Csorbadzsi utolsó szavaiban jelenik meg

Duna – összeköti a különböző személyeket3-as szám: 1. Komárom + Senki szigete + Duna

2. Tímár életét három nő határozza meg – Tímea, Noémi, Athalie3. Tímárnak három akadályt kell leküzdenie – vaskapui

kaland; önmaga, mert választania kell; élet megpróbáltatásaiKrisztyán Tódor (mindig a legváratlanabb pillanatokban

jelenik meg) A Szent Borbála :

Előkészítés:

A szerző bemutatja a Vaskaput, mely a román-szerb határontalálható, s a Dunán a hajókra a nézve a legveszedelmesebb hely.

A Szent Borbála és utasaiA korban még igásállatok vontatják a hajókat a Dunánfelfelé. Így halad előre a Szent Borbála is, da-colva a

sötétséggel és a rettenetes viharral. A hajó személyzetét akormányos, Fabula János; a hajóbiztos, Timár Mihály; a"tisztító"; a hajóteher (tízezer mérő búza) tulajdonosa,

Trikalisz Euthym; valamint lánya, Timéa alkotja alegénységen kívül. Hirtelen szörnyű veszélybe kerülnek: a

víz egy el-szabadult malmot sodor feléjük...Bonyodalom:

Timár öt emberével egy csónakba száll, s megpróbáljaelhárítani a veszélyt: egy horgonnyal elkapja a malom még

mozgó lapátjait, s azt egy örvénybe kormányozza - sikeresen.A kis Timéa azonban nem boldog, mert a malommal együtt a

rajta utazó fehér cica is a vízbe fúl.A salto mortale egy mammuttól

A Szent Borbálát ért megpróbáltatásoknak azonban még nincsvége: kiderül, egy huszonnégy evezős török ágyúnaszád követiőket. Timár vakmerő manőverre szánja rá magát, hogy lerázza

a török hadi-hajót: a perigradai szorosban "átvádol" (egyveszélyes folyosón átkel) a Duna szerb partjáról a románra.

Amint épségben megérkeznek a túlpartra, Timár elkezditoborozni az új hajóvontatókat.

A szigorú vizsgálatA hajó folytatva útját szerencsésen megérkezik Orsovára,ahol átvizsgálják a rakományt, kikérdezik a tiszteket, s a"tisztító" bizonyítja, hogy a hajó tiszta, nem érintkezett

keleten semmilyen pestises tárgygyal.Kibontakozás:

A hátralévő úton azonban a hajó egyszercsak olyanellenszélbe kerül, hogy nem tudnak továbbhaladni.

Lehorgonyoznak egy új, a Duna alkotta (ti. azOsztrova-sziget egy darabját leszakította, majd arrahordalékát lerakta) szigetnél. Timár elindul, hogy

felderítse a szigetet, s nagy meglepetésére szinte magát aparadicsomot találja meg rajta.

Almira és NarcisszaTimár találkozik a sziget úrnőjével, Teréza asszonnyal,

lányával, Noémivel, valamint a két hűséges ál-lattal:Almirával, a nagy fekete newfoundlandi kutyával és

Narcisszával, a kis fehér cicával. A szigetiek

megvendégelik, s ő megkéri őket, hogy ezen az éjszakán ittalhasson Euthym lányával a barátságos kunyhóban, amibe ők

bele is egyeznek. A szigetre új vendég érkezik, Krisztyán Tódor, aki, kiderül,

Noémi jegyese, s valami pénzzé tehetőért jött, melyetkisajtolhatna Terézától. Goromba viselkedése miatt ő az

egyetlen, akit mindenki utál ennél a háznál, ennélfogva nemis marad sokáig, s még aznap távozik.

Teréza megosztja Timárral történetüket: Valaha Pancsovánlaktak, férjével, akinek jó barátja volt Krisztyán Maxim,

Tódor apja, így megegyeztek, hogy gyermekeiketösszeházasítják. Krisztyán kereskedő volt, megrendelője

pedig az a Brazovics Athanáz, aki Timár munkaadója jelenleg.Teréza férje rendszeresen adott kezességet Krisztyánnak, aki

azonban egyszer megszorult, vagyonával elszökött, így apénzt a kezesektől hajtották be, földönfutóvá téve ezzel sok

embert. Teréza férje öngyilkos lett, ő pedig Noémivel ésAlmirával átszökött erre a szigetre, s itt kezdett új

életet. Minden, ami itt található, az ő keze munkájuk gyümölcse.Tetőpont:

Másnap a hajón Euthym elárulja az ő titkát is: Eredeti neveAli Csorbadzsi, Törökországban kincstárnok volt, de

bizalmas forrásból megtudta, hogy meg akarják ölni, vagyonáts lányát pedig el akarják kobozni. Ő búzává tette az

előbbit, Timéával hajóra szállt, s igyekezett, hogy eljussonBrazovics Athanázhoz, aki megboldogult görög felesége révén

az ő rokona. Azonban mivel Krisztyán Tódor meglátta (ti. őtörök kém), most újból a nyomára bukkantak. Ezért, hogymegmentse lányát, s számára vagyonát, mérget vett be, smegbízza Timárt, hogy juttassa el Timéát Brazovicshoz.

Ezekután csendesen meghal.Az élő alabástrom

Timár a kapott utasítások szerint feléleszti az alvó Timéát(ti. Csorbadzsi álomport adott neki).

A hajóstemetésA megholt utasítása, hogy a Dunába dobják, nehogy

rátaláljanak. Igen ám, de ez nem megy olyan egy-szerűen.Timár előbb megkéri a legközelebbi falu papját, hogy temesseel, de mivel az nem gyónt meg, nem teheti meg. A parton nem

lehet eltemetni, mivel a parasztok babonásak. Ez utóbbitmegelőzendő föl is száll négy helyi lakos a hajóra, akik,mikor a személyzet alszik, a koporsót a Dunába vetik...

Megoldás:Pancsovához érve ellenőrök rohamozzák meg a hajót, akik a

török szökevényről kérdezősködnek. Mivel azonban Timárnakmindenről papírja van, s a holttest fel nem lelhető, ezért a

kincseket nem kobozhatják el.A Szent Borbála végzete

Már majdnem elérik céljukat, amikor azonban szörnyű bajtörténik: a Szent Borbála tőkére (úszó fára) fut, s

elsüllyed. Timár kimenti a víz alól Timéa vagyonát, az ezeraranyat tartalmazó ládikót. A legénység pedig

mentőcsónakokon hagyja el a hajót, s indulnak tovább Komáromfelé.

Timéa

Előkészítés:Timárék megérkeznek Brazovics komáromi lakására, ahol annak

felesége, Zófia asszony; lánya, Athalie; valamint annakjegyese, Kacsuka Imre főhadnagy tartózkodnak. A hírre

gyorsan megjön Brazovics úr is, aki gondjaiba veszi Timéát,s felhatalmazást ad Timárnak, hogy emeltesse ki a víz alól a

búzát, s árvereztesse el.A főhadnagy meghívja lakására Timárt, s egy ötletet ad neki:

vásárolja fel ő az egész búzát, s készíttessen belőle (nemtúl jó minőségű) kenyeret a három hétig Komáromban

hadsereg-összpontosításon tartózkodó katonáknak.Bonyodalom:

Timár úgy is tesz, felvásárolja a búzát, s elkezdikiemeltetni azt. Estére azonban egy különös vörös félholdas

zsákot rak ki az emelő. Timár különviszi, s megvizsgálja.Igencsak meglepődik, miután ki-bontása után a zsákból dőlni

kezd a rengeteg drágakő, kincs, pénz...Timár hirtelen meggazdagodása igencsak szúrja Brazovics

szemét. "Jó" barátjaként érdeklődik is vagyona eredetefelől, mire Timár előadja Kacsuka úr ötletét. Nosza ahány

élelmezésügyi hivatal csak létezik, mind perbe fogja Timárt,hogy ő dohos kenyeret adott a katonáknak. Csakhogy ez nem

így történt, ezért kénytelenek Timárt rehabilitálni. Timárnem indít ellenpert, s ezért nagyon nagyra becsülik. Mikorbécsi útján felvásárlási szándékot mutat a levetinci birtok

felé, azonnal átengedik neki - a nemesi címmel és előnévvelegyütt. Mikor pedig a vaskoronarenddel akarják kitüntetni, ő

talál arra méltóbb embert is, a pleszkováci esperest.Kibontakozás:

Athalie ráveszi Kacsukát, hogy udvaroljon Timéának, aki eztnagyon is komolyan veszi, mire azzal biztatják, hogy a

főhadnagy megkérte a kezét. Timéa ettől fogva lázasan készülaz esküvőre: tanulja a keresztény szokásokat, s varrja az

esküvői ruháját... Mivel Timár szereti Timéát, mindennapeljár el-lenségeihez, a Brazovics-házba. A ház ura azonban

inkább Athaliet szánja az időközben igencsak meggazdagodottMihálynak, aki erre dühösen hagyja el a házat.

Timár általános elképedésre elkezd a Komárom mellettimonostori homokdombon szőlőket vásárolni. Később a

letelepedni vágyó Fabulát is bevonja az üzletbe. Tudja jólmit csinál, a kormány fel fogja azt vásárolni, mert várat

akarnak ott építeni. Ezt megneszelve Brazovics is mindenpénzéből, de még hitelekből is telkeket vásárol akörnyéken. Azonban egy dologra nem számít...

Tetőpont:Zófia asszony elmeséli Timéának milyen is az esküvő, mire ő

egész éjszaka aludni sem bír, hiszen másnap hozzámegy afőhadnagyhoz... Mikor fölkel, azt kell látnia, hogy

menyasszonyi ruháját Athalie viseli. Már mindenki felkészültAthalie és Kacsuka egybekelésére, amikor jön a hír Brazovicsmeg-halt, így az esküvő elmarad. A ház ura aznap tudta meg,

hogy a kormány nem egyszerre vásárolja fel a telkeket. HanemTimáréit először, az övéit pedig csak majd húsz év múlva.

Brazovics számára ez volt a végső csapás...Megoldás:

Athalie meglátogatja Kacsukát, aki biztosítja, hogy másnapérte megy, de ígéretét nem tartja be. Közben az

elszegényedett Brazovics család vagyonát árverezik. Timárfölvásárolja a házat, majd beállít, s felajánlja Timéánakazt magával együtt. Timéa rendkívül hálás, s megígéri

hozzámegy Timárhoz. Csak annyit kér, Zófia asszony ésAthalie hadd maradjanak itt vele.

A Senki szigete

Előkészítés:Megtörténik Timár és Timéa esküvője, valamivel kevesebb

pompával, mint ahogy Zófia asszony mesélte. Timéa felveszi- Timár után - a protestáns vallást, a keresztségben a

Zsuzsánna nevet kapja. Azonban Timárnak az esküvő után kellrájönnie, hogy Timéa hű ugyan, és engedelmeskedik neki, de

nem érez szerelmet iránta.Timár egyre gyakrabban jár el hazulról. Azonban sokszor

váratlan pillanatokban tér haza. Félti Timéát, főlegAthalietól. Egyszer viszont a bosszúéhes nő elmondja, őlátja, hogy Timéa nem boldog, s ennek ő nagyon örül.

Bonyodalom:Timár menekül saját házából levetinci birtokára. Ott

elhatározza, hogy meglátogatja Terézáékat a Senki szigetén.Megérkeztekor látja, hogy az egész sziget rózsába borult.

Kiderül, Terézáék rózsavizet főznek belőle, amibe Timár isbesegít.

A szigetre megérkezik Krisztyán is, aki elmondja, beálltfaszállítónak egy trieszti hajógyároshoz, signore

Scaramellihez. Azzal fenyegeti meg Terézát, ha nem adja átneki a sziget diófáit, feljelenti a szigetet a bécsi és a

sztambuli kormánynál. Ekkor azonban Timár elmondja, hogy őkibérelte a szigetet kilencven évre mindkét kormánytól, s

azt ingyen átadja Terézáéknak. Erre Krisztyán fenyegetőzverohan el.

Kibontakozás:A szigetlakók nem győznek hálálkodni Timárnak, jótettéért.Noémi bevallja, hogy szereti Mihályt, akinek azonban lassan

távoznia kell, ezért elhagyja a szigetet.Tetőpont:

A túlparton Krisztyán orvul meg akarja ölni Timárt, deszerencsére a merénylet nem sikerül. Timár felajánlja

Krisztyánnak, hogy az egyik hajóján utazzon el Brazíliába, slegyen ottani új üzletének (ti. Timár lisztet exportál

Brazíliába) irányítója. Krisztyán ebbe beleegyezik, és úgyis tesz. Egy nap Mihály levelet kap Timéától, melyben

elküldi íróasztala kulcsát. Erre nagyon megijed, ugyanis haTiméa belenézett megtalálhatta ott édesapja kincseit. Végül

dönt: az üzleti ügyeket Timéára bízza, ő pedig a Senkiszigetére utazik.

Timár boldogan él fél évig a Senki szigetén Noémivel.Kiépíti az árvízelvezető csatornákat, de az ősz közeledtével

hazavágyik, személyesen szeretné intézni gazdaságát.Megoldás:

Timár levetinci birtokára érkezik, s legnagyobbmegdöbbenésére ott találja feleségét, aki - dolgozik. Timéafolytatta tovább férje üzleteit, sőt újabb tételekkel meg is

toldotta azokat. Timár nem győz csodálkozni feleségeáldozatain. Miután télre hazaérkeznek Komáromba, Timárdrasztikus lépésre szánja el magát. Átadja Timéának apja

kincseit, mintha azokat törökországi útján vette volna.

Timéa őszinte öröme anyja arcképe felett eloszlatja Timárkételyeit. Felesége nem tud, s nem is fog tudni semmiről.

Noémi

Előkészítés:Télen Timár intézkedik a gazdaság ügyeiről, majd ahogyelérkezik a tavasz, rohan le a Senki szigetére Noémihez.

Érkezésekor szomorúan látja, hogy a tavalyi árvíz kiölte aszép nagy diófákat. Mikor a kunyhóhoz ér egy kisgyermeket

talál a két nővel. Teréza azt mondja, egy itt meghaltcsempészlány fia. Timár rögtön megszereti a gyermeket, selhatározza, hogy a diófákat kivágja, s belőlük házat épít

neki. Az ősz közeledtével azonban Mihály újból elhagyja aszigetet.

Bonyodalom:Otthon az orvosok tanácsára Timéát elküldi Athalieval

Meránba. Ő maga fogad egy faragóembert, s építtet velemonostori birtokán egy mulatólakot. Sajátkezűleg segít neki,

még szüksége lesz a tapasztalatokra… A tavasz újból aszigeten találja, ahol úgy oszlatja el a halászok

gyanakvását, hogy asztalos-szerszámait fegyvernek titulálja,s így a helyiek szabadsághősnek tekintik.

Kibontakozás:A szigeten Timár folytatja a házépítést, de egyszer csakledönti a lábáról a "hagymáz" (tífusz), s ő hetekig csak

fekszik, miközben Noémi töretlenül ápolja. Mikor Mihályállapota javulni kezd, kiderül, a kis Dódinak torokgyíkja

van. A betegség gyógyíthatatlan, holttestét a szigetentemetik el, fölé egy rózsabokrot ültetnek, de ezt Mihálynak

csak teljes felépülése után merik elmondani.Tetőpont:

A történtek után Timár újból hazamegy, ahol rögtön látják,hogy beteg, hogy életveszélyben volt. Az orvosok azt

tanácsolják, hogy utazzon el valahova, ezért ő el is megyBalaton-felvidéki kastélyába. Itt hosszú, magányos töprengés

után rájön, hogy ő nem élhet tovább ilyen kettős életet.Először határozza el, hogy véget vet életének. E célból

tavasszal el is utazik a Senki szigetére.Megoldás:

A szigetre érkezve azonban új életcélt kap, a kunyhóbanújból egy kisfiút talál. Teréza szerint ő is egy meghalt

csempészlány fia... Timár folytatja a házépítést, amit négyév múlva sikeresen be is fejez. Ekkor Teréza rossz hírt

tudat vele: a szíve beteg, még idén meg fog halni. Ezthallva a szigetre érkezik Sándorovics esperes úr Terézát

meggyóntatni, de a nő már kissé eltávolodott a nővallásától. Kis híja, hogy a pap be nem tör a másik szobába,mivel tudni akarja, ki lesz Noémi jövendőbelije. Csak a nő

lélekjelenléte menti meg a helyzetet. Teréza nem sokkalkésőbb eltávozik az élő közül. Koporsó nélkül jelöletlen

sírba temetik a Senki szigetén. Athalie

Előkészítés:Timár hazatértével Athalie elárulja neki, hogy Timéa hűtlen.Azt ajánlja, Timár tegyen úgy, mintha elutazna, majd mutat

neki egy titkos folyosót, melyből kihallgathatja majdanTiméa és az időközben őrnaggyá előléptetett Kacsuka

beszélgetését. Azonban a dialógusból egész más derül ki:Kacsuka úr párbajban megvédte Timár becsületét egy

csavargóval szemben, Timéa pedig biztosítja, hogy ő a sírighű urához. Timár elérzékenyülve és feldúltan távozik a háztól.Timár Rác utcai házában húzódik meg, ahol felhalmozódott

postáját kezdi olvasni. Egy levélből kiderül, pártfogoltjaKrisztyán Tódor megcsalta s meglopta őt Brazíliában, amiért

tizenöt év gályarabságra ítélték, de onnan is megszökött.Ezt olvasva Timárnak nincs már maradása ebben a városban...

Hogy ne vegyék észre, gyalog elindul a befagyott Dunánkeresztül. Azonban leszáll a köd, s Timár csak majd' kilenc

óra gyaloglás után találja el a túlpartot. Itt kocsit fogad,s balatoni kastélyába fuvaroztatja magát. A Balatonon a

helyi halászok gyülekeznek, Galambos mester vezetésévelléket vágnak a tavon, s azon keresztül gazdag fogásuk van.

Timár együtt ünnepel velük, majd ezután megírja utolsólevelét Timéának, mely mellé egy kis halat is küld.

Bonyodalom:Aznap este Timár a kastélyában pihen, amikor váratlan vendég

érkezik, Krisztyán. Már korántsem az a jó lélek, mint utolsótalálkozásukkor. Mihályra puskát szegez, s elmeséli neki

brazíliai megpróbáltatásait: Ellopott tízmillió reist, deelfogták, s gályarabságra ítélték. Azonban rabtársában

apjára ismert, akinek elmondta, hogy kicsoda a megbízója, shogy egyszer a szökevény basa miatt követte. Legnagyobbmegdöbbenésére apja ismerte Ali Csorbadzsit, ugyanis ő

figyelmeztette hajdanán a khazniárt, hogy az életére törnek.A basa azonban kijátszotta őt, s nem fizette meg, pedig még

a lányát is Tódornak ígérte! A fiú ebből "rájött", hogy

Timár megölte a basát, s elrabolta a kincseit. A rabságbanapja meghalt, ő pedig két társával elmenekült. Most pedig

azzal fenyegeti Timárt, hogy ha nem adja át neki ideiglenesbúvóhelyül a Senki szigetét Noémival együtt, kitálal az

osztrák és a török kormánynak, sőt, Timéának és Noéminek is.Erre Mihály kikapja kezéből a puskát, s elzavarja. De nem

öli meg, ő már beletörődött sorsába...Mit beszél a hold? Mit beszél a jég?

Kibontakozás:Timár másodszor határozza el, hogy öngyilkos lesz, tehátelmegy a rianáshoz a Balatonon, hogy belefojtsa magát.

Azonban mikor odaér, a víz egy hulla fejét emeli afelszínre. Krisztyán Tódor az.

Ki jön?Timár ellátogat a Senki szigetére, Noémihez. Érkeztekor a

hálás Almira, akit előző látogatása alkal-mával mégKrisztyán sebzett halálra pisztolyával, még utolsó erejével

üdvözli, aztán kimúl. Mihály megígéri, hogy soha többé nemhagyja el őket.

Tavasszal a meginduló Duna egy holttestet vet partra,melyben mindenki Timárt véli felfedezni. Krisztyánt pedig

(hiszen ő volt az) a legnagyobb tisztességgel, mint a magyarSzent István-rend, az olasz Szent Móric-rend s a brazil

Annunziata-rend kitüntetettjét a Levetinczyek sajátsírboltjába temetik...

Zófia asszony ellátogat Kacsuka úrhoz, kinek elmondja, idejemár megtörni a hosszú gyászt, próbálja meg elhódítani a mégmindig szerelmes Timéa szívét. Ezzel azt akarja, hogy végre

Athalie-t is kiházasíthassa, mert már ő sem bírja tovább aháznál.

Timár tanítgatja Dódit mindenre, így az írásra is.Egyszercsak rádöbben, hogy mekkora veszélynek van kitéveTiméa a bosszúéhes Athalie miatt. Ezért, mivel más nem írhat

haza levelet, megkérik Dódit írja meg Timéának arejtekfolyosót, mely szobájába nyílik.

Te ügyetlen!...Megismétlődik a régi jelenet, csak a szerepek cserélődnek.

Timéa elhatározza, hogy meghívja névnap "báljára" Kacsukát,ahol a kezét nyújtja neki. Nem egész fél év elteltével a

háznál az esküvőre készülődnek. Immár Athalie öltöztetiTiméát a menyasszonyi ruhába...

Tetőpont:Az esküvő előtti utolsó éjszaka Athalie álomport kever a

cselédek italába, melyet csak Zófia asszony nem fogyaszt el,így rajta kívül mindenki alszik. A rejtekfolyosón lesbenáll, s miután az őrnagy távo-zása után Timéa lefekszik,saját kardjával (ti. Timéa Kacsukától kapta azt emlékbe,mellyel Krisztyán ellen vívott) támad rá, de vágásai nemhalálosak. A zajra Zófia asszony felriad, s az őrjáratért

kiált. Athalie elmenekül, Timéa elájul. Athalie-ra későbbszobájában találnak rá, alvást mímelve.

Athalie ellen per indul, de nincs bizonyíték, ő mindenttagad, Timéa pedig nem hajlandó vádolni őt. Timéa megkéri

leendő férjét, hogy olvassa fel neki a kapott leveleket. Azőrnagy mikor Dódi levelét olvassa, rájön mindenre, felfedi a

rejtekfolyosót, benne a bűnjelekkel: a karddal és a véresruhákkal. Miután Timéa felépül, megtörténik az esküvő.Azonban Timéának még át kell esnie a szembesítésen, atárgyaláson. Athalie-t elítélik, de ő hagy még egy utolsó

fullánkot Timéa szívében: elmondja, a rejtek-ajtóról csak őés Timár tudott, tehát Timéa előző férjének még élnie kell.

Megoldás:Negyven év telt el, de Athalie ez alatt soha nem kért

kegyelmet. Állítása szerint, ha kiengedik, azonnal megöliTiméát. Pedig szegény nő az óta már rég' meghalt. Levetincen

temették el, így nem került apja halálának okozója,Krisztyán Tódor mellé.

Negyven év telt el. Az író barátjával ellátogat a Senkiszigetére, ahol békés kis kolónia él. Két ember

leszármazottai, körülbelül negyvenen. Egy negyven év körüliférfi, Deodát üdvözli őket, aki elvezeti látogatóikat egyfaházhoz, ahol az "öregek" élnek. Az idős férfi üdvözliőket, s megkéri a szerzőt, hogy írja meg történetét: ő

ugyanis "odahagyta a világot, amelyben bámulták, és csináltmagának egy világot, ahol szeretik." A szigetlakók a régi

váltságdíjból még kb. ötven évig, élhetnek békében a Senkiszigetén.

Tímár Mihály jelleme:egész sorsa azt mutatja, hogy becsületes úton nem lehet

meggazdagodniaz író saját világképét főhőse sorsában mutatja meg

(kapitalizmus kérdései, lelki válság)rendkívül bonyolult jellem – kezdetben erkölcsi igényességjellemzi (csupán a csalások végrehajtója); alkalmazottból

válik sikeres vállalkozóvávagyonának alapja nem a becsületes munka

első erkölcsi megingása Kacsuka tanácsánál következik be,amikor azt ajánlja, hogy ázott búzából süttessen kenyeret

megtalálja a mesés kincseket, és ellopja azokatezek után bármihez nyúl, pénz lesz belőle, lelkiismerete

azonban nem tisztagyötri az önvád és lelkiismeret-furdalásörökös lelki vívódás – belső monológok

a lopásnál azzal nyugtatgatja magát, hogy szándékatisztességes, mert a kincseket vissza fogja adni Tímeának –

a belső hang viszont ennek ellenkezőjét állítjaez a hang végig üldözni fogja, nem hagyja nyugodnia helyzet egyre elviselhetetlenebb lesz – tönkreteszi

Brazovicsot; Tímea miatta boldogtalankettős életet él – folyton hazudnia kell (a szigetre

„üzleti út” néven megy)minden lopottnak tűnik a szemében (ellopta a kincseket;

Tímea hűségét; Noémi szerelmét; Teréza bizalmát;Athelie-tól apját, anyját, házát, vőlegényét; Kacsukaboldogságát és a tiszteletet, amit környezetétől kap)szembekerül egymással a gazdagság és a humánum

bűneire nem talál mentő körülményt, Krisztyán Tódor összesvádját igaznak találjaöngyilkos akar lenni

az események mégsem tragikus véget érnek, mivel Krisztyántnyeli el a rianás Tímár ruhájában és pénztárcájával a zsebében

tavasszal, a jég olvadásakor mindenki Tímárt vélifelfedezni az oszlásnak indult holttestben

Tímár élete végre révbe ért háta mögött hagyja életét, ésa Senki szigetén él tovább („a történelem előtti paradicsomi

idillbe” menekül)bűnös életét meggyónja Noéminek, aki megbocsát neki(mondhatnánk boldogan éltek, amíg meg nem haltak…)

Mondanivalója:Jókai illúzióvesztését, kapitalizmusból való kiábrándulásátszólaltatja meg. Filozófiai kérdések: - Lehet-e tisztességes

úton vagyont szerezni? Boldoggá tehet-e a pénz, vagy más értékek a fontosak?Lehet, hogy Tímár hatalmas vagyonra tett szert, de szíve

sokáig szegény maradt, mivel nem lehet azzal, akit igazánszeretett. Amikor „üzleti út” címén „családjához” ment aszigetre, akkor is gyötörte a lelkiismeret-furdalás, mert

Tímea miatta boldogtalan. Lehet, hogy Tímea testét megkapta,de a szívét sosem fogja, mivel a lány csak hálát érez

megmentője iránt, az iránt, aki miatt nem kellett továbbtűrnie a megaláztatásokat, mivel a ház úrnője lett, Athalie

pedig a szolgálója.Jókai nagyon szélsőséges állapotokat mutatott be – ilyen avaló életben aligha fordul elő -, de tulajdonképpen sokszor

van erről szó. A pénz sok család életét tette tönkre,ugyanúgy, ahogyan a pénz hiánya is hasonló tragédiákatokozhat. Ha csak egy kicsit a mai világunkra gondolunk,

rengeteg példát tudunk hozni. Eszünkbe jutnak ahajléktalanok; a nyolctagú családok, akik egy kis panelban

kénytelenek meghúzni magukat; vagy ha az ellenkező oldalrólakarunk példát meríteni, azok az üzletemberek illetve

üzletasszonyok, akik a pénz végtelen hajszolásában teljesenmegfeledkeznek a családjukról, az emberi értékekről, és

önmagukról is.

Olvasni élmény!Nekem azért tetszik a mű, mert érdekes, és aki elkezdi olvasni, az nem akarja

abba hagyni, és filmen is meg lehet nézni.Azoknak ajánlanám, aki szeret olvasni, és aki szereti a romantikus

olvasmányokat.

Készítette: Bagdi Lajos DávidBiharnagybajom. Bercsényi krt.41.

2007. április 10.