magyar - arany abc
TRANSCRIPT
JELMAGYARÁZAT
Bontsd hangokra!Színezd is ki a tanult hang helyén álló karikát!
Bontsd szótagokra!Törd el!
Kösd össze!
Karikázd be!
Húzd alá!
Rajzold le! Írd be!
Színezd ki!
Rakd ki betûsínbe!
Mesélj! Válaszolj!
Olvasd el némán! Készülj a hangos olvasásra!
Esztergályosné Földesi Katalin
ARANY ÁBÉCÉGYAKORLÓ OLVASÓKÖNYV
AZ 1. OSZTÁLY SZÁMÁRA
NYOLCADIK, JAVÍTOTT KIADÁS
CELLDÖMÖLK, 2004
A kiadó minden jogot fenntart
Apáczai Kiadó9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.
Telefon: 95/ 525-000, Fax: 95/ 525-014Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató
Raktári szám: AP – 118/8
Nyomdai elôkészítés: Gyôr,
Az Oktatási Minisztérium az 5/1998. (II.18.) MKM számú rendelet 13.§. (1.) bekezdése alapján az ARANY ÁBÉCÉ gyakorló olvasókönyv 1. osztály címû
kiadványt TTI-23755-EKT/2002 szám alatt jóváhagyta és kerettantervnek megfelelõ tankönyvvé nyilvánította.
A verseket írtaBalogh József
Devecsery László
LektoráltaCsabai Katalin
BíráltaNémethné Németh Ágota
Pajor KatalinSeregély Istvánné
IllusztráltaKurucz Krisztina
Alkotó szerkesztôEsztergályos Jenô
Köszönetet mondunk Horváthné Zilahy Ágnes és Matusekné Bíró Terézkolléganôknek a felhasznált kéziratrészleteikért.
ISBN: 963 464 581 x
3
Rajzolj a tó fölé napocskát!A tó mellé sátrat!A sátor elé gyereket!A gyerek alá füvet!
Vezesd a gyereket a könyvéhez,de maradj a vonalak között!
4
Hangokat ábrázoló képekMássalhangzók hangoztatása
pppPPP
ddd
DDD
f F
s Sss SS
ff FF
szsz szSz Sz Sz
c Ccc CC
cs Cscs cs Cs Cs
r Rrr RR
z Zzz ZZ
mmm
MMM
5
Hangokat ábrázoló képek
ó Ó
áÁ
éÉ
aA
eE
uU
üÜ
iI
íÍ
Magánhangzók hangoztatása
6
Színezd be a karikát, ha a kijelölt kép hangját hallod aképek nevében!
mmm
MMM
c Ccc CC
r Rrr RR
7
Színezd be a karikát, ha a kijelölt kép hangját hallod aképek nevében!
pppPPP
f F
ff FF
ddd
DDD
8
Színezd be a karikát, ha a kijelölt kép hangját hallod a képek nevében!
z Zzz ZZ
s Sss SS
9
Színezd be a karikát, ha a kijelölt kép hangját hallod a képek nevében!
szsz szSz Sz Sz
cs Cscscs CsCs
10
Mondd ki a rajzok nevét!Hány szótagból áll a szó?Kösd a képet a megfelelõ kerethez!
1.
2. Rajzolj keretet a vonalra!Jelöld, hány szótagból áll a szó!
11
Mondd ki a rajzok nevét!Hány szótagból áll a szó?Rajzolj annyi keretet a vonalra, ahány tagból áll aszó!
3.
12
Melyik kép nevében és hol hallod a kiemelt hangot?Jelöld meg piros ponttal a szótagban!
a A
á Á
eE
éÉ
iI
13
10íÍ
oO
óÓ
uU
üÜ
Melyik kép nevében és hol hallod a kiemelt hangot?Jelöld meg piros ponttal a szótagban!
14
Hangösszevonási gyakorlatokOlvasd össze a képek kezdõhangjait! Mondd ki a szót!
15
Hangösszevonási gyakorlatokOlvasd össze a képek kezdõhangjait! Mondd ki a szót!
16
1.
2.
IngInget kapott a kis Imi,a tükörben nézegeti.Bizony csinos – mondják nekibarátai: Misi, Peti.
ÍrLívia most verset ír,gyorsan telik a papír.Alkot mókás rímeket,és amíg ír, jót nevet.
3. 10 i
í
ing
i I
ír
í Í
17
3.
4.
5.
aA a m o i u Í ü Û A a í m t A û a2.
i
a
Alma
Almafánkon aranyalma,nékem szedi róla Anna.Kiskosárba Andris rakja,Szeretnéd, ha egyet adna?
1.
alma
a A
18
ÜvegÜvegfalú üvegház,benne vajon mit találsz?Cumisüveg, tejesüveg,nagyanyónak meg szemüveg.
1.
ÛrhajóNagyszerû az ûrhajó,ûrben szállni hû, de jó!Ûrhajós már Holdra szállt.Ûrjármû a Marson állt.
3.
4.ü
û
üû i Í ü a I t û m I i o Í I ü t û2.
üveg
ü Ü
ûrhajó
û Û
19
Maci
Esténként a játékmacimellém bújik, altatom.Szófogadó, jól tudom,nem szuszog az ágyamon.
mí ímmü ümmû ûm
ma mi
1.
2.
6.
3.
4.
5.
a m
maci
m M
20
OllóOlló, olló, szabóolló,csitteg, csattog, mint a holló.Ruhát készít teneked,holnap fel is veheted.
ÓraÓrát kapott Palkó, Jankó,csodálkozik kicsi Lackó.Tik-tak, tik-tak jár az óra,körbejár a mutatója.
1.
2.
3. 4.ó
m
û
mó-
Mi-
ma-
olló
o O
óra
ó Ó
Karikázd be a szavakat!Próbáld szóvá kiegészíteni a többi szórészt!
21
Televízió
Minden este mesél néked,tv-maci a vendéged.Mese után aludj szépen,víg álommal, békességben.
1.
3.
2.
4.
6.
m t o i ü m a t
M I Ü T O T M A televízió
it ít üt ût at ot ót ittti tí tü tû ta to tó ott
To-mi üti a -t.
ü-ti E-ta To-mii-tat Ot-tó Ti-mi
Itt a to-tó, Ottó!
te tû
D
t T
5.
22
e E Egér
Egérke, fehérke,beszaladt a vetésbe.Te fürge menyétke,uccu neki, te érd be!
1.
3.
2. m e i ü e a û í a e t
E I M E Ü Í A Û E T A
ta te ti to tü tûat et it ot üt ût
4.
6.
te me
e-me e-tet et-te E-taí-me i-tat it-ta Em-ma
Em-ma et-te a -t.
E-mi e-te-ti a -t.
egér
5.
2.
Léggömb
– Léggömböt végy – szólt a lányom –,aztán fújd fel, azt kívánom!Versenyezhet a madárral,nem törõdik semmi mással.
23
léggömb
l L1.
4. lo ló li lí lü lû laol ól il íl ül ûl al
6.
3.
el I-la O-liLil-la A-li lelte-li e-mel ólle-li e-lem tol
E-mil -t e-mel.
A-li -t tol.
5.
24
UborkaUborka a becses nevem,konyhakertben nevelkedtem.Indás száram futni szeret,kicsit szúr is, hogyha szeded.
ÚjságÚjság kell a hosszú útra,hosszú lesz a vonat útja.Tele képpel, betûvel,jó hírrel és derûvel.
uborka
u U
újság
ú Ú
1.
2.
3. um úm üm ûm om óm ut út ul úlmu mú mü mû mo mó tu tú lu lú
4.
5. I H
Mi-mi -t al-tat. To-mi a-u-tót e-tet.
E-mil -t mu-tat. El-la ol-lót tol.
25
repülõ
r R
Húzd alá a kislányok nevét !
Im-re, Te-ri, Ri-ta, La-li, Ma-ri, Ro-li
Repülõ
Repülõrõl minden kicsi,aki repül, el is hiszi.A házak csak akkorák,mint a gyufaskatulyák.
1.
2. I r m t r l t m
M T R L M L R T
3.
4.
ra re ro ró ru rú ri ríar er or ór ur úr ir ír
5.
úr ró-la e-remtúr ró-lam te-remmar or-rom me-remmer ma-rom le-lem
26
ásó
á Á Ásó
Ásót fogok, kertet ások,puha földben kis virágok.Május elsõ vasárnapjánvirágot kap édesanyám!
1.
2. a á e m ú t i r á l o a
M E Ú Á T A Á R I O L A
3.
4.
5.
á
a
ám orr á-raát tûr lá-maár túr lár-maáll már tám-la
t
á á
l r
a l
r
m á u
27
2.
3.
4. A-má-li-a al-mát á-rul.Már-ta ó-rát lá-tott.
Mit á-rul A-má-li-a?Mit lá-tott Már-ta?
tár á-ru á-lomtál á-ra á-mullát í-ró á-rullám ó-ra tá-rul
ó-raIm-rerol-ler
toll-tar-tó
1.
ró-re- rá-
r R á Á
2. l á m é t a l é u e r é
M L É Á A L T É R U E É
28
érem
é É Érem
Versenyt futunk kint a réten,Kié lesz a legszebb érem?Célban elsõ én leszek,Kérem is az érmemet!
1.
3.
5.
ért é-le é etér e-lé ér emrét é-tel é-re e-metél é-rem é-rem e-mel
Te-ri mé-ri a tú-rót.
E-le-mér Ma-ri-ra mu-tat.
tt
t t
l
ll
lé
é
é ér
tt
r
mm
rrr
4.
29
virág
v VVirág
Vázára vár sok virág,köszöntsd velük anyukád!Én majd szegfût, rózsát veszek,te meg zölddel díszítheted.
1.
4.
2.
3.
t u r m v l t v
R M U T V L V T
vá va vo vó vu vú vü vû ve véáv av ov óv uv úv üv ûv ev év
év ver ve-le Vi-o-laér vér ve-ri Val-terél var vá-ra Va-lérlé vár vé-re Va-lé-ri-a
Hogy hívják ezt a fiút?
É-va, Ve-ra, Vi-li,
Lí-vi-a, Vi-o-la
6.
5.
í
áe
ó
é
ví
áe
ó
é
r
30
é É v V
1. Ve-ra a ma-má-val varrt.Mi-vel varrt?
2.
ér-te ve-lem le-veér-me le-vél él-veé-rett tá-vol lo-vaél-tet to-va al-va
3. Mi hiányzik a képrõl?
Em-ma At-ti-la e-lé tet-te atá-lat. At-ti-la e-te-ti To-mit. A ma-ma ott áll mel-let-te.
É-va Ve-rá-val ví-vott.
O-lí-vi-a ve-lem ve-tí-tett.
Lí-vi-a vil-lá-val tor-tát e-vett.
Vil-ma tol-lal ír-ta a le-ve-let.
Mit tett: É-va, O-lí-vi-a, Lí-vi-a, Vil-ma?
4.
ÖntözõkannaÖntözõkanna a nevem.Öntözni kell? Gyere velem!Szép virágok hervadoznak,friss víztõl majd felvidulnak.
ÕzÕzgidának nincs bölcsõje,zöld mezõ a heverõje.Fûbõl van a vánkosa,álmát õrzi õzmama.
öntözõkanna
ö Ö
õz
õ Õ
1.
2. ö
õ 55
5
öö
õ
õv
r
t t ö rl
4. lö lõ tö tõ rö rõ vö võ mö mõöl õl öt õt ör õr öv õv öm õm
5.
öt e-võ ve-lõ e-me-lõtõ e-lõ me-rõ e-te-tõüt e-rõ ve-võ ö-le-lõtû ü-tõ te-tõ te-re-lõ
3.
31
n
nn
2. m a n á u i n o t r n u
N M A U Á N O I R T N U
Nadrág
Egy lyukon be, két lyukon ki,aki tudja, ne mondja ki!Kettõ lábnak, egy a testnek,neve csakis nadrág lehet.
nadrág
n N 1.
5.
6.
ma- -tanó- -nónõ- -tõmen- -vér
ttatanta-nítta-ní-tó
3. Rajzold be a nyilakat az összeolvasás sorrendjében!
4. ni ní nü nû na ná no nó ne né nu nú nö nõin ín ün ûn an án on ón en én un ún ön õn
32
ö t i t
n n
n
én
i
E-mõ töl-tõ-tol-lat vett e-lõ.
Te-ri ö-röm-mel ö-le-li a -t.
A ve-võ öt ö-vet vett É-vá-tól.
Te-rí-tõt ta-lált E-le-mér.
Húzd alá a fiúneveket!
33
ö Ö n
1. int in-tõ né-ni en-niont on-tó él-ni in-niönt ön-tõ nõ-ni ven-ni
An-na Tó-ni I-ván A-ni-taEr-nõ Nó-ra An-tal Na-tá-li-aEr-na Á-ron Er-vin An-na-má-ri-a
Mit vett e-lõ E-mõ?Mit ö-lel Te-ri?Mit vett a ve-võ?Mit ta-lált E-le-mér?
2. vöna ön
3.
4.
34
Sapka
Itt a tél és hull a hó,csupasz fejre sapka jó!Kalapnál is többet ér,sose fújja el a szél.
1.
2.
4.
3.
si sí sa sá sö sõ se sé su sú sü sûis ís as ás ös õs es és us ús üs ûs
5.
sár sün mássál süt mossav sín vassáv sír vés
Sá-
Si-
-só
-sõ
6.
s
ós
á
s í
rs
õe
sapka
s S
35
Zászló
Nemzeti zászlónk szellõ lobogtatja,hajnali harmat szelíd cseppje rajta.Nagy csatákban élen vitték,ha földre hullt, felemelték!Hivalkodni, dehogy akar,piros-fehér-zöld a magyar.
zászló
z Z1.
2.
3. zi zí za zá zo zó zö zõ zu zúiz íz az áz oz óz öz õz uz úz
4.
zúz néz El-zazár méz A-lizzûr réz Zi-tatíz ráz Zol-tán
5. zõzi zet
36
s z
vá téz me tor va zolvi za sá se má zítön téz ö sõ má salin töz e tös tor sol
1.
2.
4.
á-só os-tor zú-zae-sõ sá-tor vá-zaal-só sö-tét lá-zael-sõ va-sal rá-ma
Mit i-vott tíz-ó-ra-i-ra Ró-za?e-sõt, ví-zi-lo-vat, al-ma-le-vet
Mit e-vett es-te Zol-tán?sa-lá-tát, sül-tet, sát-rat
Za-lánTe-rézZi-taSá-ra
Ta-másA-lizOr-siZol-tán
3.
37
ci mi ma romcu ca La cicér cet cit cae na tál ci
5.
6. Sö-tét es-te van már. Zi-ta és Ci-li a te-le-ví-zi-ót né-zi. Öt ci-ca ze-nélt. A me-sén ne-ve-tett a ma-ma is.
Mit né-zett Zi-ta és Ci-li?Min ne-ve-tett a ma-ma is?
Cipõ
Cipõt kapott Cecília,abban megy el a lagziba.Kényes, fényes és nem cifra,táncol míg a lába bírja.
cipõ
c C1.
2. á l é c v ö z n c s r í
É C L Á Z N V Ö Í R S C
3.c
c
a cl
u m
cn
im
áa
ac
li
4. ci cü ca ce cu cé cáic üc ac ec uc éc ác
38
Bohóc
Barátom a Bandi bohóc,orra piros, a haja kóc,s bizony bõ a bugyogója,mintha török basa volna.
bohóc
b B 1.
2. m b v z b r s l c b t
V Z M B R S B C B L T
3.l
b
ú
z
a
ib
ab
bl
a
b
á
bi bü ba be bu bé bá boib üb ab eb ub éb áb ob
b5.
Bé na bá bicbál la bí rátlá ci ba bubo bos bû vös
6.
4.
Ci-li né-ni e-ce-tes -t és -t tett elté-li-re. Cé-zár ci-ca le-ver-te a tá-lat. Ezt atör-té-ne-tet vic-ce-sen me-sél-te el Bé-la. Be-á-ta és Bá-lint is ne-ve-tett.
Mi ver-te le a tá-lat?Ki ne-ve-tett a tör-té-ne-ten?
39
c b7.
ma-ci Man-ci ba-ba tab-lóma-lac An-na li-ba bim-bóci-cus Vin-ce lá-ba böm-böl
c b b tcí bo ba tácím bor bar táncí-me bors ba-rá tánccí-mer bor-só ba-rát tán-col
9. boca bú
10.
8.
40
Könyv
Sok embernek jó barátjaha szeretik: meghálálja.Négy hangból áll a neve,könyvespolc a lakhelye.
könyv
k K 1.
2. k l m r b k s z k r
M R K L S B K Z R K
3. ká ka ke ko kõ ké ku kü ki kóák ak ek ok õk ék uk ük ik ók
4.
6.
k r t
ö
k r
ók
a
a
kar mák kék ká-vé la-ko-makár rak kik ka-nál ka-ka-ókör rák mik ké-ve ka-zet-takér lék tök e-ke ki-lá-tó
Ka-ti ke-zé-ben kan-na van.Kö-rü-löt-te -ok, li-bák.Ké-rik az en-ni-, in-ni-va-lót.
5.
2.
41
Hóember
Hóból van a keze, lába,hóruhában jár a bálba.Éji csillag kabátgombja,míg tavasz nincs, semmi gondja.
hóember
h H1.
4.
5.
há ha he hé hö hó hi hü huáh ah eh éh öh óh ih üh uh
6.
hal hús mo-ha há-lóhál húz ru-ha ho-mokhoz halk eh-hez bo-hócház harc ah-hoz ko-hó
3. 66 77h
a
th
é
t r
u h
ah
al
Melyik kép nevében hallod a h-t?
42
k h
7.
10.
ká-vé kútkö-vér mákru-ha sakkhur-ka kör
ku-ka la-kás ha-mu bo-hócko-ma ka-kas ha-za ne-hézki-ló re-tek ha-lom mi-hezka-ró ku-kac há-ló ki-hez
tás-ka ha-zaka-bát bol-hakan-na mo-habar-ka ha-lombár-ka lom-haka-nál Ha-hó!
é-hes ve-re-bektá-vo-li ha-vas ház-te-tõbar-na ke-rí-téshó-bo-rí-tot-ta, sí-kos útta-ka-ros hó-em-ber
Karikázd be az azonos szórészeket!
Kösd össze a szókapcsolatokat a képekkel!
9.
8.
jó já-ték: kék rojt:
bar-na ma-jom: vö-rös bojt:
2.
43
Jelzõlámpa
Háromszínû jelzõlámpa:közlekedõk jó barátja.Piros fénynél állj, vigyázz!Zöldet kacsint, indulás!Kettõ között villan sárga,készülõdj az indulásra! jelzõlámpa
j J1.
3.
6.
uj
jv
a
js
aj
taj
ó
t
4. jú jó ja já je jé jö jí jüúj ój aj áj ej éj öj íj üj
5. tej ja-va ma-jomvaj jö-võ ha-jósajt já-ték aj-tómáj to-jás Jut-ka
44
Papucs
Ágy alatt a papucsom,amikor kell, felhúzom.Reggel hogyha felkelek,benne büszkén lépdelek.
papucs
p P 1.
2. k s p m t p r j k p
P K S T P M J P R K
3. pu pü pi po pö pé pá pa peup üp ip op öp ép áp ap ep
4.p
é
kk
é
pp
e
j e
p
r
e
5. pont por-tás ta-ka-rospolc pos-tás é-pü-letporc pár-nás a-la-posperc pá-rás an-ti-lop
b p b p b p b p b p
6.
45
9.
bj p
Pál – bál pom-pa – bom-ba pa-pa – ba-bapár – bár pú-pos – bú-bos pont – bontpap – bab puk-kan – buk-kan lop – lobpej – bej pom-pon – bon-bon pánt – bánt
A sé-taAz el-sõ-sök sé-tál-ni men-nek.
So-ra-ko-zó-nál ba-rát-juk mel-lé áll-hat-nak.El-sõ-nek Ja-kab és Jo-lán áll be a sor-ba.Õ-ket kö-ve-ti Je-nõ, Ju-li, Já-nos, Jut-ka,Luj-za, Jan-ka, Jós-ka. Jú-li-á-nak nem juttárs. Õ sem bú-sul. A ta-ní-tó né-ni-je mel-léáll.
Mit lát-tak a ki-ra-ka-tok-ban? Raj-zolj! mac-kó, tej, ba-ba, ma-jom, vaj, sajt, a-u-tó,ká-vé
8.
7.
46
Gomba
Ha az avar mocorog,tudhatod, hogy én vagyok.Kinek neve Gomba Gábor,gombák legjobb fajtájából.
gomba
g G1.
2. g b k h p v g n l c
H P B G N L C K V G
3. g k
4. gá ga ge gé gi go gö gu güág ag eg ég ig og ög ug üg
5.
ka-bát gomb ab-lak polc
vág gól ge-be reg-gel gu-ru-lóvég gomb Ga-bi mag-gal gá-go-gósúg gong há-gó gug-gol lo-bo-gózúg gang vá-gó lég-gömb te-ker-gõ
6.
Ég a Ring a
Rúg a Rág az
Le-gel az Ber-reg a
47
7.
kén – gén köb – göb ba-kó – ba-góka-lap – ga-lamb ék – ég szak – szagva-kon – va-gon lék – lég in-ka – in-gako-moly – go-moly fok – fog kém – gém
Gi-zi e-se-te
Gi-zi-ék a vá-ros vé-gén lak-nak. Ál-la-to-kat tar-ta-nak. Gi-ziko-rán reg-gel ma-go-kat hin-tett e-lé-jük. Le-gug-golt kö-zé-jük. A gá-go-gó,gõ-gös gú-nár meg-ker-get-te. Jaj-gat-va me-ne-kült e-lõ-le.
Mi-ket e-tet-he-tett még Gi-zi?
9.
8.
48
Dob
Csatákban a kisdobospergette a nagydobot.Dicsõség volt, nagy dolog,harsogott a sok torok!
dob
d D 1.
2. d p m n t k r s h j d g
N T D M P R S K J D G H
6.
3.b
a
bl
á
d
ak
á
dd
ió
4. ád ad ed éd od öd id ud üddá da de dé do dö di du dü
5.
d t
du daren del dál or rál dít
49
7.
dél to-boz tél do-boz
ab é-ke a-rál ar-na u-da
ob a-lol ú-sul ú-dol u-da
té-len – dé-lenbu-ta – Bu-dató – dó vét – véd
töb-ben – döb-benta-ta – da-datúl – dúl tér – dér
9. d b
10. dúl mond é-led da-gad ma-radtdûl rend e-béd ma-gad ha-ladtdõl kend i-mád ma-rad re-kedtdér fend i-déz ta-gad da-gadt
11.
hét di-ó; zöld bõ-rönd; kék nad-rág; öt do-boz
8.
50
Az új ba-rát
Teg-nap dél-e-lõtt Ár-pád és And-ris az er-dõ-ben jár-tak. Vi-dá-man da-lol-tak, lab-dáz-tak. A domb-ol-da-lon i-dõs em-ber ban-du-kolt az u-no-ká-já-val, Da-ni-val.A lab-da el-gu-rult.– Kér-lek, add i-de! – mond-ta Ár-pád. Da-ni bol-do-gan dob-ta o-da Ár-pi-nak. Márhár-man rúg-ták a bõrt. A pa-pa de-rû-sennéz-te õ-ket.
1. Mi-kor volt a ki-rán-du-lás?2. Mi gu-rult el?3. Ki ad-ta o-da Ár-pi-nak a lab-dát?
51
Fa
Lombot hajtok, árnyat adok,köszöntöm a fényes napot.Faágamon fészket rejtek,kisfiókák benne kelnek.
fa
f F1.
4. fu fü fi fo fö fé fá fa feuf üf if of öf éf áf af ef
5.
fürj fo-tó fel-hõfilm fa-lu fel-hõsfest fé-lõ far-kafüst fé-sû far-kas
Vi-har a Fer-tõn
A Fer-tõ fe-lett sö-tét fel-hõkfut-nak. Vi-har tör ki. A fák haj-la-doz-nak. A für-dõ-zõk fe-déla-lá me-ne-kül-nek.
3.
6.
f f
a
l f
a l
uj
e
2. f p v t r s k l d b z s
V T F P K S R B L Z D S
52
szánkó
sz SzSzánkó
Hull a hó, fut a szán,szarvas húzza szaporán.Szánkón ül a kis Kató,széllel szállni hû de jó!
1.
2.
3.
m t l r v sz c b s k z j sz g
R V M T L K S B C Sz G Z J Sz
É U A Ü I Á E Ó Í É Ö O Õ Á
á é ó u e a i õ é ö á í o ü
s sz
4. szi szé sze szá sza szo szö szu szüisz ész esz ász asz osz ösz usz üsz
5.
6.
sz
e
m sz
í
v sz
á
j 2200hsz
ú
szár – szór – szõr – szúr – szûr
53
10.
7.
8.
szív száz szap-pan Osz-kárszén szál szán-kó Szi-lárdszép szár ka-lász Szil-vesz-terszél szag va-dász Krisz-ti-na
11.
száj – táj szûr – tûr szál – tálszag – tagszép – tép vesz – vetszõr – tõr szár – tár szó – tószúr – túrszén – tél szél – tél
sza-mó-ca cuk-rász-da ci-te-ra-szószén-cin-ke cér-na-szál szé-na-ku-pacsze-len-ce ki-lenc-száz sza-lon-cu-kor
sza- -só-
9.
54
12.
13.
Egészítsd ki a rajzot a versalapján!Meg is tanulhatod a verset!
A széncinke faágon áll.
Tollát cibálja szél.
Szállingó hó táncolva száll:
– Széncinkék! Itt a tél!
Donászi Magda
Szü-le-tés-nap
Szom-ba-ton ün-ne-pel-te Szi-lárd a szü-le-tés-nap-ját. A szom-szé-dok is fel-kö-szön-töt-ték. A ba-rát-jadísz-tá-vi-ra-tot kül-dött Sze-ged-rõl. Szil-vi né-ni o-rosz-krém-tor-tát sü-tött. Krisz-ti-na öt szál szeg-fû-vel kí-vánt jó e-gész-sé-get.
1. Mit ün-ne-pelt Szi-lárd?2. Kik kö-szön-töt-ték fel?3. Mit ka-pott a-ján-dék-ba?
11
55
Gyûrû
Gyûrûsujjra való vagyok,viselhetnek kicsik – nagyok.Dísze minden mátkapárnak,amióta jegyben járnak.
gyûrû
gy Gy1.
2. gy g k b t j sz p j v b
B T G K Sz B J T V Gy P3.
4. ágy agy egy ogy õgy égy ugy ügy ígygyá gya gye gyo gyõ gyé gyu gyü gyí
5.
6.
hee
44gygy gy gy gy
é ö nn
gyep gya-lu fegy-ver fi-gye-lemhegy á-gyú jegy-zet fe-gye-lemlégy fa-gyi négy-zet ke-gye-lemágy gyu-fa gyep-lõ gye-re-kem
7.lágy – légy – gyár – gyér – gyúr – gyûr
56
8. Gyön-gyi kis pa-pír -t vá-gott.Mon-da-to-kat írt rá-juk. A kis Gyu-ri el-tép-te. Gyön-gyi sírt.A-pu azt mond-ta: – Nem baj! Ösz-sze le-het ra-gasz-ta-ni.
Pró-báld meg te is!
Szi-lárd gyûjt.
Ka-ti tész-tát gya-lo-gol.
É-va szal-vé-tát gya-lul.
Gyu-ri desz-kát gyúr.
Gyön-gyi zöld-ba-bot fa-gyaszt.
Ez gyors jár-mû.
Gyors ál-lat.
É-des en-ni-va-ló.
He-gyes vi-dék.
9.I H
57
Szor-gal-mas tün-dé-rek
Nagy-ma-ma ko-rán reg-gel vá-sá-rol-ni megy.Szün-i-dõ van. A gye-re-kek ott-hon van-nak,még az ágy-ban fek-sze-nek. A-hogy a nagy-ma-ma ki-te-szi a lá-bát, ki-ug-ra-nak az ágy-ból. Ga-bi gyor-san be-á-gyaz. Gyön-gyi ki-por-szí-vóz-za a szo-bát. Gyusz-kó hoz-za a ron-gyot és tö-rül-get.Már ra-gyog az e-gész ház. Kintzö-rög a zár. Meg-jött a nagy-ma-ma.
Már az aj-tó-banmeg-szó-lal:
– Ki az ágy-bólgye-re-kek! Ne le-gye-tek lus-ták!
A gye-re-kek a sa-rok-ban kun-cog-nak.– Na-hát! – mond-ja a nagy-ma-ma. – Nem is
lus-ták e-zek a gye-re-kek, ha-nem szor-gal-mas tün-dé-rek.
1. Ho-va megy a nagy-ma-ma?2. Ki á-gyaz be?3. Ki por-szí-vó-zik ki?4. Ki tö-rül-get le?5. Mit mond a nagy-ma-ma a gye-re-kek-rõl?
Zsiráf
Nehéz most az orvos dolga:Megfájdult a zsiráf torka.–Ide egy nagy létrát gyorsan,megvizsgálom azon nyomban!Hordós gyógyszert, nem kanalast,mert a zsiráf igen magas.
58
zsiráf
zs Zs 1.
2. s z sz zs d b k zs sz l
Sz D Zs S Z L Sz B Zs K
3.zs zs
zs zs
e á
r r
oú
kb
4. zsu zsü zso zsö zsa zsá zse zsé zsiuzs üzs ozs özs azs ázs ezs ézs izs
5.
zsúr tor-zsa ma-zso-lagúzs mor-zsa mu-zsi-kapajzs zsa-lu pad-li-zsántörzs zsi-lett zsák-hor-dó
6. sa zsa
59
zsû-ri zsa-lu zsa-ru Zsu-zsamá-zsa zse-ni ró-zsa dé-zsaJó-zsi re-zsó zsib-bad zsör-tölhem-zseg mor-zsál mor-zsol hab-zsolper-zsel dézs-mál hor-zsol dör-zsöl
Zsi-ga bá-csi le-vág-ta a disz-nót. Le-per-zsel-te a szõ-rét. Zsol-ti ek-kor éb-redtfel. Zseb-lám-pá-val o-sont ki az ud-var-ra. A kis Zsi-ga se-gí-tett húst da-rál-ni, kol-bászt töl-te-ni. Zsu-zsi né-ni zsírt sü-tött. Es-te vi-dám la-ko-ma volt.
1. Ki vág-ta le a disz-nót?2. Mi-vel o-sont ki az ud-var-ra Zsol-ti?3. Mit se-gí-tett Zsi-ga?
8.
7.
Szü-le-tés-nap Ró-zsi-nál
Ró-zsi-nak teg-nap volt a szü-le-tés-nap-ja. Meg-hív-tazsúr-ra a ba-rát-nõ-it. U-zson-ná-ra pá-ri-zsit kap-takzsöm-lé-vel meg fi-nom tor-tát. U-zson-na u-tán a té-vé e-lé ül-tek. Egy va-rázs-lót lát-tak. A va-rázs-lót Zsi-vi-ri-nekhív-ták. Volt egy va-rázs-bot-ja. Az-zalva-rá-zsolt.Jobb zse-bé-bõl e-lõ-vett egy tar-ka zseb-ken-dõt. Meg-é-rin-tet-te, rög-tön zsi-ráflett be-lõ-le. U-tá-nabal zse-bé-bõl egybar-na zseb-ken-dõtvett e-lõ. Eb-bõl te-vét va-rá-zsolt, há-tán egy zsák-kal. A zsák te-le volt ma-zso-lá-val.– Kár, hogy nem va-gyunk ott! – mond-ta Ró-zsi. – Ak-kore-het-nénk a ma-zso-lá-ból. Nagy-ma-ma meg-hal-lot-ta. Ki-ment és egy tál ma-zso-lá-val jött be. A gye-re-kek jó-ked-vû-en kö-rül-zsong-ták ama-zso-lás tá-lat.– Még el-ront-já-tok a gyom-ro-to-kat! – zsör-tö-lõ-dött anagy-ma-ma, de ne-ve-tett õ is.
1. Mi-kor volt Ró-zsi szü-le-tés-nap-ja?2. Ki-ket hí-vott a zsúr-ra?3. Hogy hív-ták a va-rázs-lót?4. Mi volt a te-ve há-tán?5. Mi volt a zsák-ban?
60
61
Csiga
Csigabiga csúszik csendben,harmat csillog, le is cseppen.–Csípõs csalán merre nincsen?Nem szeretném, hogy megcsípjen!
csiga
cs Cs1.
2.
3. csu csü cso csö csa csá cse csé csiucs ücs ocs öcs acs ács ecs écs ics
5.
kulcs ku-lacs po-gá-csabölcs böl-csõ cse-me-teroncs csör-gõ cso-ko-lá-détincs kö-csög pa-la-csin-ta
4. cso csiki ga
csu csa be ka csi tû
eSGa
62
6. Vá-laszd szét az ösz-sze-ra-gadt sza-va-kat!
Mi-vel vi-szi Csa-ba a tég-lát? ma-da-rakMit sü-tött a ma-ma? tü-csök ko-maMik csi-ri-pel-nek? ka-lá-csotMi ci-ri-pel a fa a-latt? ta-lics-ká-valMi csö-rög? böl-csõ-benMi csi-ko-rog? csör-gõ-ó-raMi-ben ring a cse-cse-mõ? ko-csi-ke-rék
A va-cso-ra
Csü-tör-tök es-te a Ko-vács csa-lád va-cso-rá-hozké-szü-lõ-dik. Te-rí-tés u-tán asz-tal-hoz ül-nek. Csir-ke-pap-ri-kást esz-nek. Csil-la csám-csog,Sza-bolcs szür-csö-li a na-rancs-lét.
A-pu-ká-juk ha-ra-go-san csó-vál-ja a fe-jét.
Va-jon mit mon-dott a cse-me-té-i-nek?Mondd el!
csengõcsacsicsikócsigacsukakócsagkacsakecskefecske
7.
8.
63
Csa-bi és Csil-la
Csa-bá-nak van egy hú-gocs-ká-ja. Csil-lá-nak hív-ják. Csil-la még ki-csi. Éj-jel az á-gyacs-ká-já-ban van, nap-pal a ko-csi-já-ban vagy a já-ró-ká-ban. A já-ró-ka rá-csa-in át dug-ja ki a ke-zét, in-te-get meg gõ-gi-csél Csa-bá-nak.
Ha a ma-ma el-megy, Csa-ba vi-gyáz Csil-lá-ra. O-da-ad-ja ne-ki a csör-gõt. Csil-la egy da-ra-big rá-zo-gat-ja, ü-tö-ge-ti. A-mi-kor meg-un-ja, Csa-ba meg-pör-ge-ti a bú-gó-csi-gát. A ki-csi cso-dál-koz-va fi-gye-li.
– Cse-cse, cse-cse! – ki-a-bál-ja. Az-tán a kék macs-kát kap-jameg, és a Jan-csi ba-bát. A Jan-csi ba-bá-ban van egy csen-gõ.Ha a ki-csi for-gat-ja, csi-lin-gel.
Kulcs zö-rög a zár-ban. Meg-jött a ma-ma. Meg-di-csé-ri Csa-bát, hogy jól vi-gyá-zott a hú-gocs-ká-já-ra.
1. Hogy hív-ják Csa-ba hú-gocs-ká-ját?2. Ki vi-gyáz Csil-lá-ra?3. Mit ad o-da Csa-ba Csil-lá-nak ját-sza-ni?4. Mi-ért di-csé-ri meg Csa-bát a ma-má-ja?
64
Nyúl
Tapsifüles nyúl komagyors, mint a nyíl, nem csoda.Farka kurta, így a jó,nyúl úrfihoz ez való!
nyúl
ny Ny 1.
2.
5.
ny r z ny b f cs sz zs l ny d
Z Ny R B F Ny Zs L Cs Sz D Ny
3.
4. nyi nyé nye nyö nyü nyá nya nyo nyuiny ény eny öny üny ány any ony uny
nyúlkönnykönyva-nyaká-nyale-ányvil-lanydiny-nyenyak-ken-dõ
A nyúl
A nyúl fé-lénk ál-lat. A me-ze-i nyúl va-donél. A há-zi nyu-lat te-nyész-tik. Em-lõs-ál-lat. Fü-le hosz-szú, far-ka rö-vid. Nö-vé-nye-ket e-szik: fü-vet, ló-he-rét, ká-posz-tát. A hú-sát mi is szí-ve-sen meg-esz-szük. Szõ-ré-bõl ka-la-pot ké-szí-te-nek.Sok-sok ked-ves me-se sze-rep-lõ-je. Ne-ked is van ked-vencme-séd?Mondd el!
1. Hol él a me-ze-i nyúl?2. Mit esz-nek a nyu-lak?3. Mit csi-nál-nak a szõ-ré-bõl?
65
1. nyolc tá-nyér 3. csí-kos füg-göny2. sár-ga nya-ló-ka 4. szal-ma-te-tõs kuny-hó
6.
1. 2. 3. 4.
7. ín – íny i-dén – i-dényen-ni – eny-nyi vil-lan – vil-lanyké-nes – ké-nyes or-mán – or-mányzu-han – zu-hany men-ni – meny-nyi
8.
Mi jel-lem-zõ a nyúl-ra?
sze-re-ti az e-ge-ret.gyor-san fut.las-san ug-rál.
A nyúl fán él.me-zõ-kön is él.rö-vid fü-lû, hosz-szú far-kú ál-lat.hosz-szú fü-lû, rö-vid far-kú ál-lat.
66
9.
I-gaz? Ha-mis? Je-löld!
A nyúl bá-torál-lat.To-já-sok-kalsza-po-ro-dik.Nö-vé-nyek-keltáp-lál-ko-zik.Ál-la-tok-kaltáp-lál-ko-zik.A vad-nyúl-bólé-tel ké-szül.Szõ-ré-bõl nem ké-szí-te-nek fej-fe-dõt.
10.
11.
I H
a Gyorsan mint nyúl. szalad,
Szá-mo-zás-sal ál-lítsd he-lyes sor-rend-bea sza-va-kat!
67
Tyúk
Tyúkanyónak sok a dolga,húsz csirkével van is gondja.Kapirgál és kityeg-kotyog,hogyha nincs mag, odébb totyog.
tyúk
ty Ty1.
2.
3.
ty sz gy zs cs ny ty zs sz ty
Gy Zs Ty Sz Zs Ty Ny Cs Ty Sz
ty ny
4. tyi tyé tye työ tyü tyá tya tyo tyuity éty ety öty üty áty aty oty uty
5.
ponty Ma-nyi du-gaty-tyúpinty Pi-tyu pör-gety-tyûfütty Ma-tyi fo-gan-tyúkonty Sa-nyi csen-gety-tyû
68
6.
8.
-tyû -tya -tyú
1. Mit csi-nál a bé-ka? Konty-ban.
2. Ho-gyan vi-se-li a ha-ját Ku-ruty-tyol.
Ma-ri-ka né-ni?
3. Mit sze-ret Ma-tyi? Haty-tyú.
4. Mi ú-szik a ví-zen? Tyúk-ól-ban.
5. Mit gyúj-tott meg Mar-csi? Gyer-tyát.
6. Hol lak-nak a tyú-kok? Tyúk-húst.
7.
Gyu-ri hal-kan mo-tyog, mert majd-nem le-é-gett.
Pi-tyu el-fúj-ta a gyer-tyát,
mert nem tud-ja a szö-ve-get.
El-tört Ma-tyi pety-tyes bög-ré-je,
Az ó-ra nem ke-tyeg, mert Ma-nyi le-ej-tet-te.
mert le-poty-tyant a föld-re.
69
U-ta-zás
Ma-tyi már ko-rán reg-gel kint volt az ál-lo-má-son.Pi-tyu-val, a báty-já-val ma-má-ék-hoz u-ta-zott. Sokvolt a hol-mi-juk, nem fért be-le a bõ-rönd-be. Mégszaty-rot is vit-tek ma-guk-kal. Ab-ba tet-tékaz en-ni-va-lót, a ter-moszt és a Fe-ke-te Pé-ter kár-tyát. A-lig száll-tak fel, a vo-nat el-in-dult.
A sze-rel-vény zö-työ-gött, õk néz-ték a sza-la-dó tá-jat.– Hû, de meg-é-hez-tem! – szólt Pi-tyu. E-lõ-vet-ték azsöm-lét, a sza-lá-mit és a zöld-pap-ri-kát. Jó-í-zû-enfa-la-toz-ni kezd-tek. A ter-mosz-ból cit-ro-mos te-átkor-tyol-gat-tak hoz-zá.Ké-sõbb e-lõ-vet-ték a Fe-ke-te Pé-tert és kár-tyáz-nikezd-tek.
Ész-re sem vet-ték az i-dõ mú-lá-sát. Ha-ma-ro-sanBa-la-ton-a-ka-raty-tyán vol-tak. Pa-pa vár-ta õ-ket azál-lo-má-son. El-in-dul-tak. Vi-dá-man lép-tek az ud-var-ba. A ku-tya vak-kant-va fo-gad-ta õ-ket.– É-des kis u-no-ká-im! Már vár-ta-lak ben-ne-te-ket! –mond-ta fá-tyo-los han-gon a na-gyi.
1. Ho-va u-taz-tak a gye-re-kek?2. Mit csi-nál-tak a vo-na-ton?3. Ki vár-ta õ-ket az ál-lo-má-son?
70
Lyuk
Lyuk van itt a kilincs alatt,leskelõdni itt sem szabad!Helyes dolog, hogyha kopogsz,helytelen, ha ezért morogsz.
lyuk
ly Ly 1.
2. ly zs cs ly zs sz ly m v d ly
Cs Ly Zs Sz Ly Zs D Ly M Ly V
3.
4. ály aly ily ély õly úly óly õlylyû lyõ lyú lyó lya lyi lye lyé
5.
lyuk ta-valy gom-bo-lyagmély sza-bály se-lyem-szálboly fo-goly som-po-lyogmoly pa-szuly mo-so-lyoggally ke-dély ge-reb-lyéz
ly
71
Éva sze-me o-lyan fé-nyes, mint a pe-hely.
Ez a ci-põ o-lyan köny-nyû, mint a ko-rom.
A ké-mény-sep-rõ o-lyan fe-ke-te, mint a csil-lag.
Ez a kis-lány o-lyan sze-rény,
mint a temp-lom e-ge-re.
A me-se-be-li le-gény o-lyan sze-gény volt,
mint az i-bo-lya.
Hány köly-ke van Fi-fi-nek? 1, 2, 3Mi-lyen szí-nû Ti-mi sza-lag-ja?
sár-ga, pi-ros, kékHány lyuk van a ha-ris-nyán? 2, 3, 4Mi-lyen tá-nyér van az asz-ta-lon? se-kély, mélyHány bé-lyeg van a bo-rí-té-kon? 1, 2, 3
6.
7.
72
1.
3.
4.
x y dz dzs w q dzs y x dz
x y dz dzs q w
Dz X Dzs Y Q W Dzs Y X Dz
A le-xi-kon o-lyan könyv, a-mely-ben min-dent rö-vi-den el-ma-gya-ráz-nak. A le-xi-kon-ban a fo-gal-ma-kat á-bé-cé-rend-ben so-rol-jákfel. Ha va-la-me-lyik szó-nak nem
ér-ted a je-len-té-sét, nézz u-tá-na a le-xi-kon-ban! Van gyer-mek-le-xi-kon is: Ab-lakzsi-ráf a cí-me.Mi-lyen könyv a le-xi-kon?Ho-gyan ta-lál-ha-tod meg ben-ne a fo-gal-ma-kat?Mi a gyer-mek-le-xi-kon cí-me?
Ke-resd ki a le-xi-kon-ból!
dzsun-gel ol-dal: ha-sáb: :szóedz ol-dal: ha-sáb: :szó
Mit ír a le-xi-kon a w, az x és az y be-tûk-rõl? Ke-resd ki!Hol ta-lál-tad meg?
ol-dal: ha-sáb: :szó
2.
73
Szö-veg-ér-tést se-gí-tõ gya-kor-la-tok
Raj-zolj!
1. há-rom zöld kör-te
nyolc pi-ros meggy
két sár-ga, egy zöld ba-nán
2. ki-lenc bar-na go-lyó
két pety-tyes szok-nya
tíz li-la ce-ru-za
3. öt csí-kos zok-ni
nyolc fü-les bög-re
hét var-ró-tû cér-ná-val
74
Raj-zolj!
1. zöld szí-nû 6. pi-ros or-rú vö-dör hó-em-ber
2. ö-reg há-zi-kó 7. szo-mo-rú kis-lány
3. dí-szes va- 8. a ba-nya sep-rû-jerázs-pál-ca
4. az én a-u-tóm 9. az én ba-bám
5. ked-venc 10. a leg-ked-ve-sebb já-té-kom me-sém sze-rep-lõ-je
75
E-gé-szítsd ki a raj-zo-kat!
1. A há-zon há-rom ab-lak van.
2. Pe-ti szem-ü-ve-ges fi-ú.
3. A kert-ben vi-rá-gok nyíl-nak.
4. A bo-hóc ka-lap-ja pety-tyes.
5. A fi-ú go-lyót gu-rít.
6. Nagy-pa-pi ke-zé-ben ön-tö-zõ-kan-na van.
76
E-gé-szítsd ki a raj-zo-kat!
1. A ke-rí-tés és a fa kö-zé raj-zo-lok egy há-zat.
2. A hegy te-te-jé-re fe-nyõ-fát raj-zo-lok.
3. A két lab-da mel-lé egy na-gyobb lab-dát raj-zo-lok.
4. A kö-zép-sõ gyer-tya láng-ja el-a-ludt.Raj-zo-lok rá ki-csi lán-got.
77
E-gé-szítsd ki a raj-zo-kat!
1. A gyöngy el-sza-kadt. El-gu-rult egy gyöngy-szem.
2. Pe-ti tor-nyot é-pít. A te-te-jé-re tesz egy koc-kát.
3. A fi-ú ke-re-si a ho-mo-ko-zó-ban a kis-a-u-tó-ját.
4. Raj-zolj az ágy-ra pár-nát és ta-ka-rót!
5. Az asz-ta-lon könyv és fü-zet van.
78
E-gé-szítsd ki a raj-zo-kat!
1. A nyu-szi-ka nagy sár-ga-ré-pát e-szik.
2. A hó-em-ber fe-jén fa-zékvan.Az or-ra pi-ros ré-pa.A ke-zé-ben sep-rût tart.
3. Ka-ti nad-rág-ja pi-ros.Ci-põ-je bar-na szí-nû.A pu-ló-ve-rén vi-rág van.
4. A-pa ha-ja bar-na.Ba-ju-sza van.Szem-ü-ve-get vi-sel.
79
1. Dö-mö-tör pa-pírt tép.Mit tép Dö-mö-tör?
2. I-ca pár-nát tart a ke-zé-ben.Mit tart a ke-zé-ben I-ca?
3. A já-té-kos csi-kó nya-ká-bancsi-lin-gel a csen-gõ.Mi csi-lin-gel a csi-kó nya-ká-ban?
4. Mor-zsa hul-lik a föld-re.Mi hul-lik a föld-re?
5. A pók a fa-lon má-szik.Mi má-szik a fa-lon?
6. A fi-ú ke-zé-ben er-nyõ van.Mi van a fi-ú ke-zé-ben?
Lé-nyeg-ki-e-me-lé-si gya-kor-la-tok
Húzd a-lá a szö-veg-ben a meg-fe-le-lõ vá-laszt!
80
Húzd alá a szö-veg-ben a meg-fe-le-lõ vá-laszt!
1. Zsi-ga és Zsol-ti ki-rán-dul-ni men-nek.Kik men-nek ki-rán-dul-ni?
2. A kó-csag és a ka-csa ví-zi-ál-lat. A csi-ga csú-szó-má-szó. Mi-lyen ál-lat a kó-csag és aka-csa?
4. A méh-kas kö-rül da-ra-zsak du-ru-zsol-nak.Hol du-ru-zsol-nak a da-ra-zsak?
5. A vi-zes ú-ton meg-csú-szott az a-u-tó.Mi csú-szott meg a vi-zesú-ton?
6. Zsör-tö-lõ-dik a-nya, mertKar-csi ren-det-len.Mi-ért zsör-tö-lõ-dik a-nya?
3. A té-vé-ben ma dél-u-tán aHu-pi-kék tör-pi-kék cí-mû fil-met ve-tí-tik.Mi a film cí-me?
81
1. Kik a vers sze-rep-lõ-i? Írd le a vo-nal-ra!
2. Vá-lassz ma-gad-nak sze-re-pet, ol-vasd fel tár-sa-id-nak a ver-set!
3. Raj-zold le, mi-tõl fél-nek a li-bák!
Fe-lel-ge-tõ
– Gyer-tek ha-za, lu-da-im!
– Nem me-gyünk!– Mi-ért?– Fé-lünk.– Mi-tõl?– Far-kas van a
híd a-latt.– Mit csi-nál?– Mo-sak-szik.– Mi-ben?– A-rany-tál-ban.– Mi-be tö-rül-kö-zik?– Kis-ci-ca far-ká-ba.
(nép-köl-tés)
Weöres Sándor: Csimpilimpi, hová mész?
Écpéckapuléc,
Csimpilimpi, hová mész?Pockot viszek a vásárra,egy peták az ára.
Besuttyantam a sátorba,állt feltûrve Bábos Dorka,benn a pocok táncot ropott,Bábos Dorka sivalkodott,árus polc mögé bújt,mézes huszár legurult,uccu neki, fuss!
82
1. Húzd a-lá a vers cí-mét!2. Ka-ri-kázd be a köl-tõ-jé-nek a ne-vét!3. Húzd al-á a vers-ben a sze-rep-lõk ne-vét!4. Raj-zolj ar-ról a vers-rész-let-rõl, a-me-lyik aleg-job-ban tet-szett!
Ha-zug me-se
Egy-szer egy sü-ket, egy vak meg egy ko-pasz el-men-tek ré-pát lop-ni. Mi-kor hu-zi-gál-ták a ré-pát, el-kez-di a sü-ket: –Ott va-la-mit hal-lok!
A vak meg: – Néz-zé-tek, va-la-mit lá-tok!
Er-re fel-ug-rott a ko-pasz:– Uc-cu, bi-zony sza-lad-junk! Hadd lo-bog-jona ha-junk!
(ma-gyar nép-me-se)
1. Kik a me-se sze-rep-lõ-i? Írd le!
2. Mi-lyen a me-se han-gu-la-ta? Húzd al-á!szo-mo-rú, vi-dám, ka-cag-ta-tó, le-han-go-ló
83
84
A ci-gány meg a szél
Egy-szer ta-lál-ko-zott a ci-gány a nyár-ral, atél-lel meg a szél-lel, de e-zek kö-zül csak aszél-nek kö-szönt. Azt mond-ja ne-ki a nyár:– Mi-ért nem kö-szönsz né-kem is, te ci-gány?Meg-állj csak, ha el-jön az én i-dõm, o-lyan me-le-get csi-ná-lok, hogy meg-puk-kadsz be-le.
A tél meg ezt mond-ja ne-ki:– Hát én meg, ha el-jön az i-dõm, o-lyan hi-de-get csi-ná-lok, hogy meg-ge-bedsz be-le.
Azt mond-ja er-re a ci-gány a nap-nak:– Nem bá-nom, ha a-kár-hogy sütsz is, csak aszél u-ram ott le-gyen.
1. Kik-kel ta-lál-ko-zott a ci-gány? Írd le!
2. Ol-vas-sá-tok el a me-sét sze-re-pek sze-rint!3. Me-lyik köz-mon-dás il-lik a ci-gány-ra?
Las-san járj, to-vább érsz!Köl-csön ke-nyér visz-sza-jár!Töb-bet ész-szel, mint e-rõ-vel!
A tél-nek meg azt mond-ja:– Nem bá-nom, ha a-kár-mi-lyen hi-deg lesz is,csak a szél u-ram ott ne le-gyen.
(ma-gyar nép-me-se)
85
86
Az ál-mos ma-dár
Kér-te az ál-mos ma-dár a kó-rót, hogy rin-gas-sa el! De a kó-ró nem rin-gat-ta, el-ker-get-te. Re-pült a ma-dár a kecs-ké-hez, hogy rág-jael a kó-rót, de a kecs-ke nem ment le-rág-ni akó-rót.
Re-pült a far-kas-hoz,és kér-te, hogy e-gyemeg a kecs-két. De afar-kas nem et-te meg akecs-két, a kecs-kenem rág-ta meg a kó-rót, a kó-ró nem rin-gat-ta el a ma-da-rat.
Re-pült a ma-dár a fur-kós-bot-hoz, s kér-te,hogy a far-kast üs-se-ver-je. De a fur-kós-botnem ment far-kast üt-ni-ver-ni, a far-kas nemment meg-en-ni a kecs-két, a kecs-ke nem mentel-rág-ni a kó-rót, a kó-ró nem rin-gat-ta a ma-da-rat.
Re-pült a ma-dár a bo-gár-hoz, s kér-te, hogyfúr-ja meg a fur-kós-bo-tot. De a bo-gár nemment fur-kós-bo-tot fúr-ni, a bot nem ment far-kast üt-ni, a far-kas nem ment kecs-két en-ni, akecs-ke nem ment kó-rót rág-ni, a kó-ró nemrin-gat-ta a ma-da-rat.
1. Húzd a-lá a me-sé-ben, kik-hez re-pült a kis ma-dár!
2. Kösd ösz-sze!A ka-kas el-rin-gat-ta a ma-da-rat.A bo-gár fúr-ta a fur-kós-bo-tot.A fur-kó rág-ta a kó-rót.A far-kas a-gya-bu-gyál-ta a far-kast.A kecs-ke meg-csíp-te a bo-ga-rat.A kó-ró et-te a kecs-két.
3. Me-lyik köz-mon-dás il-lik a me-sé-hez?A-ki más-nak ver-met ás, ma-ga e-sik be-le.A-mi-lyen a mos-dó, o-lyan a tö-rül-kö-zõ.
87
Re-pült a ma-dár a ka-kas-hoz, és kér-te,hogy csíp-je meg a bo-ga-rat. Er-re az-tán lettnagy ze-ne-bo-na!
Sza-ladt a ka-kas, meg-csíp-te a bo-ga-rat!Sza-ladt a bo-gár meg-fúr-ta a fur-kós-bo-
tot!Sza-ladt a fur-kó, a-gya-bu-gyál-ta a far-kast!Sza-ladt a far-kas, et-te a kecs-két!Sza-ladt a kecs-ke, rág-ta a kó-rót!S a kó-ró el-rin-gat-ta az ál-mos kis-ma-da-rat.
(ma-gyar nép-me-se) Mé-szöly Mik-lós nyo-mán
88
A bol-ha meg a légy
Egy vál-las, e-rõs le-gény mé-lyen a-ludt azágy-ban. Ta-ka-ró-ján egy bol-ha meg egy légybe-szél-get-tek, i-lyen-for-mán:
– Csi-nos vol-nál, te le-gyecs-ke – kezd-te abol-ha –, a szár-nyad szép fé-nyes, meg azt issze-re-tem, hogy o-lyan ü-gye-sen va-kar-ga-tod e-gyik lá-bad-dal a má-si-kat. De mi-ért dül-led ki úgy a sze-med?
– A sok ne-ve-tés-tõl – fe-lel-te a légy.A bol-ha cso-dál-ko-zott.– Ne mondd! Az-tán hol ta-lálsz o-lyan sok
ne-vet-ni-va-lót e-zen a szo-mo-rú vi-lá-gon?– Te-szem azt, ha egy ko-pasz em-ber-nek a
fe-jé-re szál-lok, en-gem a-kar a-gyon-csap-ni,és a sa-ját fe-jén csat-tan a te-nye-re. De mégmek-ko-rát csat-tan! E-zen ne ne-vet-nék? Ha-nem most már te is mondd meg, bol-ha ba-rá-tom, hogy mi-ért i-lyen gör-be a há-tad. Mert a-mi azt il-le-ti, te is szebb vol-nál, ha nincs ez apúp raj-tad.
– Meg-mon-dom – fe-lel-te a bol-ha. – A-zértgör-be a há-tam, mert sok ne-he-zet e-me-lek.Úgy nézz rám, hogy én meg tu-dom e-mel-ni aleg-ne-he-zebb em-bert is!
– No ezt már nem hi-szem – in-gat-taa fe-jét hi-tet-le-nül a légy.
– Be-bi-zo-nyít-sam? A-ka-rod, hogy meg-e-mel-jem ezt a nagy-da-rab le-gényt itt az ágy-ban?
– A-ka-rom! Per-sze, hogy a-ka-rom! Ha i-ga-zán meg tu-dod e-mel-ni, hát te vagy a leg-na-gyobb le-gény! – biz-tat-ta a légy.
A bol-ha er-re le-ug-rott a ta-ka-ró-ról, és el-tûnt a le-gény in-ge a-latt.
Mi-kor a légy lát-ta, hogy a nagy, e-rõs fic-kóhány-ko-lód-ni kezd, i-de - o-da ve-ti ma-gát azágy-ban, o-lyan jót ne-ve-tett, hogy még job-ban ki-dül-ledt a sze-me.
(svéd nép-me-se)
Be-ke Mar-git át-dol-go-zá-sa
1. A me-se a-lap-ján a-lá-hú-zás-sal vá-la-szolja kér-dé-sek-re!1. Hol a-ludt a le-gény?2. Kik be-szél-get-tek a ta-ka-ró-ján?3. Mi-tõl dül-ledt ki a légy sze-me?4. Mit csi-nált a le-gény, mi-kor a bol-ha az
in-ge a-lá bújt?
89
Má-tyás ki-rály vö-rös-hagy-mán ka-pál-tat
Mi-kor Má-tyás ki-rály u-ral-ko-dott, egy íz-bennagy mu-lat-sá-got csa-pott. Meg-hív-ta az u-ra-kat: jó bort tett e-lé-jük. Az u-rak di-csér-ték abor-nak min-den e-lõ-te-rem-tõ-jét, csak a mun-ká-so-kat nem. Azt mond-ja Má-tyás ki-rály ne-
kik:– Ez nem jól van!
Azt a sze-gény mun-kást nem is em-lít-jük, a-ki dol-go-zik?
Azt fe-lel-ték az u-rak:
– Az sem-mi!– No, hát ha sem-
mi – mond-ja ne-kikMá-tyás – gyer-tek ki hol-nap ka-pál-ni, és majdúgy ka-pá-lunk, a-hogy a sze-gény mun-kásszo-kott!
Más-nap haj-nal-ban ki-men-tek a szõ-lõ-beka-pál-ni. Vö-rös-hagy-mán és ke-nyé-ren ka-pál-tak reg-ge-lig. Mi-kor meg-vol-tak, me-gintka-pál-tak dé-lig. Dél-ben is-mét vö-rös-hagy-ma és ke-nyér volt az e-béd. A-lig vár-ták máraz es-tét az u-rak.
90
Es-te az-tán azt mond-ta ne-kik Má-tyás ki-rály:
– Na, lát-já-tok: az ér-dem-li meg a bort meg ajó é-telt, a-ki a szõ-lõtmun-kál-ja –, a sze-gényem-ber!
(ma-gyar nép-me-se)
1. Ál-lítsd he-lyes sor-rend-be a me-se e-se-mé-nye-it! (1, 2, 3 ...)
� Más-nap az u-rak ki-men-tek ka-pál-ni.� Az u-rak csak a bort di-csér-ték, a mun-
ká-so-kat nem.� Má-tyás i-gaz-sá-got osz-tott.� Dél-ben vö-rös-hagy-ma és ke-nyér volt
az e-béd.
2. Me-lyik köz-mon-dás il-lik a me-sé-hez?
A-ki nem dol-go-zik, ne is e-gyék!Ki-csi a bors, de e-rõs!
91
92
Az e-le-fán-tok ba-rát-ja
Ré-ges-ré-gen úgy volt, hogy az e-le-fán-tok le-jár-tak azer-dõs he-gyek-bõl az em-be-rek ül-tet-vé-nye-i-re. Mindfel-fal-ták a ba-nánt. Ha köz-ben ház áll-ta út-ju-kat, ne-ki-ro-han-tak és szét-ti-por-ták.
Egy em-ber vé-gül-is nagy do-log-ra ha-tá-roz-ta el ma-gát. El-ment a ko-vács-hoz,nyíl-he-gye-ket csi-nál-ta-tott, és be-ken-te õ-ket mé-reg-gel.Az-tán szar-vas-i-nak-ból e-rõs és ru-gal-mas húrt font, rá-fe-szí-tet-te az íj-ra.
– Ha az e-le-fánt éj-sza-ka jön-ne, le-lö-vöm – mond-tacsak úgy ma-gá-nak, a-hogy az em-ber ki szok-ta mon-da-ni a gon-do-la-ta-it.
Meg-hal-lot-ta ezt az e-gér. Ó-va-to-san o-da-lo-póz-ko-dott, és csend-ben szét-rág-ta az íj-húrt.
A-mi-kor az-tán az e-le-fánt a ba-nán-ül-tet-vény-re jött, o-da-ment hoz-zá az e-gér, és így szólt:
– Na, meg-men-tet-te-lek. De ha to-vább pusz-tít-já-tokaz ül-tet-vé-nye-ket, és fel-fal-já-tok a ba-nánt, ne-hogyszét-ti-por-já-tok az em-ber há-zát!
Az e-le-fánt meg-hall-gat-ta az e-ge-ret, és meg-í-gér-te,hogy meg-fo-gad-ja a jó ta-ná-csot.
Mi-köz-ben ez tör-tént, az em-ber ép-pen fog-ta az í-jat,
93
és lõ-ni a-kart ve-le, deész-re-vet-te, hogy aze-gér el-rág-ta a húrt.
Az-ó-ta az e-le-fán-tok nem ti-por-ják széta há-za-kat. Ha le-jön-nek az er-dõs he-gyek-bõl, csak a ba-nánt fal-ják fel. Az e-ge-re-ket pe-dig na-gyon sze-re-tik. Még so-ha nem for-dult e-lõ, hogy e-le-fánt ölt vol-na e-ge-ret.
– Az e-gér va-la-ha ré-gen meg-men-tet-te õ-se-ink é-le-tét! – mond-ják az e-le-fán-tok.
(af-ri-ka-i nép-me-se)
Fa-ze-kas Lász-ló nyo-mán
1. Húzd a-lá az i-gaz ál-lí-tá-so-kat!Az e-le-fán-tok sok kárt o-koz-tak az em-be-rek-nek.Az em-ber meg-bo-csá-tott az e-le-fánt-nak.Az e-gér se-gí-tett az or-má-nyos-nak.Az e-le-fánt nem fo-gad-ta meg az e-gér ta-ná-csát.
2. Raj-zold le a me-se a-lap-ján,mi tör-tént, mi-u-tán az e-gérel-rág-ta a húrt!
94
Tartalom
Elõkészítõ idõszakJátékos hangfelismerési gyakorlatokTájékozódási ismeretek felmérése: Rajzolj! .......... 3Hangokat ábrázoló képekMássalhangzók hangoztatása .................................. 4Magánhangzók hangoztatása .................................. 5Melyik kép nevében hallod a kijelölt hangot? Mássalhangzók m, c, r ............................................. 6p, f, d ......................................................................... 7z, s ............................................................................. 8sz, cs ......................................................................... 9
Hány tagú a szó?..................................................... 10Hány tagú a szó? ..................................................... 11Melyik kép nevében hallod a kiemelt hangot?Magánhangzók ........................................................ 12Melyik kép nevében hallod a kiemelt hangot?Magánhangzók ........................................................ 13Hangösszevonási gyakorlatok .............................. 14
Betûtanítást segítõ feladatoki – I, í – Í ................................................................... 16ü – Ü, û – Û ............................................................. 17a – A ........................................................................ 18m – M ...................................................................... 19o – O, ó – Ó ............................................................ 20t – T ......................................................................... 21e – E ........................................................................ 22l – L ......................................................................... 23u – U, ú – Ú ............................................................. 24r – R ........................................................................ 25
95
á – Á ........................................................................ 26Gyakorlás: r – R, á – Á .......................................... 27é – É ........................................................................ 28v – V ........................................................................ 29Gyakorlás: é – É, v – V .......................................... 30ö – Ö, õ – Õ ............................................................ 31n – N ........................................................................ 32
Gyakorlás: ö – Ö, n – N .......................................... 33s – S ........................................................................ 34z – Z ........................................................................ 35
Gyakorlás: s – S, z – Z ........................................... 36c – C ........................................................................ 37b – B ........................................................................ 38
Gyakorlás: s – S, z – Z ........................................... 39k – K ........................................................................ 40h – H ........................................................................ 41
Gyakorlás: k – K, h – H .......................................... 42j – J ......................................................................... 43p – P ........................................................................ 44
Gyakorlás: j – J, b – B, p – P ................................. 45g – G ....................................................................... 46g – G ....................................................................... 47d – D ........................................................................ 48d – D ........................................................................ 49
Az új barát ............................................................... 50f – F ......................................................................... 51sz – Sz .................................................................... 52sz – Sz .................................................................... 53
Születésnap ............................................................. 54gy – Gy ................................................................... 55gy – Gy ................................................................... 56
Szorgalmas tündérek ............................................. 57zs – Zs .................................................................... 58
96
zs – Zs .................................................................... 59Születésnap Rózsinál ............................................. 60cs – Cs .................................................................... 61
A vacsora ................................................................ 62Csabi és Csilla ........................................................ 63ny – Ny .................................................................... 64
A nyúl ....................................................................... 65A vadnyúl ................................................................ 66ty – Ty ..................................................................... 67ty – Ty ..................................................................... 68
Utazás ...................................................................... 69ly – Ly ..................................................................... 70ly – Ly ..................................................................... 71
x, y, dz, dzs, q, w .................................................... 72
Szövegértést segítõ gyakorlatokRajzolj! ..................................................................... 73Rajzolj! ..................................................................... 74Egészítsd ki a rajzokat! .......................................... 75 Egészítsd ki a rajzokat! .......................................... 76 Egészítsd ki a rajzokat! .......................................... 77 Egészítsd ki a rajzokat! .......................................... 78Lényegkiemelési gyakorlatok ................................ 79Húzd alá a szövegben a megfelelõ választ! ......... 80Felelgetõ .................................................................. 81Weöres Sándor: Csimpilimpi, hová mész? .......... 82Hazug mese (magyar népmese) .................................. 83A cigány meg a szél (magyar népmese) .................... 84Az álmos madár (magyar népmese) ........................... 86A bolha meg a légy (svéd népmese) .......................... 88Mátyás király vöröshagymán kapáltat
(magyar népmese) ..................... 90Az elefántok barátja (afrikai népmese) ........................ 92
AP–118/8