pázmány péter katolikus egyetem jog- és Államtudományi ...‘dy...5 mindez azonban kérdés...
Post on 31-Mar-2021
1 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem
Jog- eacutes Aacutellamtudomaacutenyi Doktori Iskola
RADIX OMNIUM MALORUM
A PEacuteNZZEL OumlSSZEFUumlGGŐ EGYES ROacuteMAI DOLOGI JOGI KEacuteRDEacuteSEKRŐL
dr Erdődy Jaacutenos
ndash doktori eacutertekezeacutes ndash
Teacutemavezető
Dr El Beheiri Nadja
tanszeacutekvezető egyetemi docens
Budapest 2012
1
TARTALOMJEGYZEacuteK
TARTALOMJEGYZEacuteK 1
ELŐSZOacute EacuteS KOumlSZOumlNETNYILVAacuteNIacuteTAacuteS 4
PECUNIA ndash RADIX OMNIUM MALORUM 8
I Bevezető gondolatok 8
II Probleacutemafelveteacutes 12
III A peacutenz mibenleacutete leacutenyeg eacutes funkcioacutek 16
1 A peacutenzre vonatkozoacute koumlznapi aacutelliacutetaacutesok 16
2 A peacutenz fogalma jellemzői 17
3 Peacutenzfunkcioacutek 19
IV Reacuteszoumlsszegzeacutes a peacutenzről aacuteltalaacuteban 27
A PEacuteNZRE VONATKOZOacute ROMANISTA COMMUNIS OPINIO 29
I Bevezeteacutes probleacutemafelveteacutes 29
II A peacutenz mibenleacuteteacutenek komplexitaacutesa a forraacutesok alapjaacuten 38
1 A forraacutesokboacutel kiolvashatoacute kategoacuteriaacutek ndash res bdquofungibilisrdquo 42
2 A peacutenz mint res incorporalis 46
3 A peacutenz mint oumlnaacutelloacute kategoacuteria a Digestaacuteban 50
4 Certa res eacutes certi nummi 53
5 A tradicionaacutelis osztaacutelyozaacutesi keretbe nem illeszkedő forraacutesok 54
II Reacuteszoumlsszegzeacutes ndash megaacutellapiacutetaacutesok 56
1 A peacutenz mint jogi kategoacuteria helye a roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesaacuteban 56
2 A roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutenak egyes sajaacutetossaacutegai 60
A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS MEGJELENEacuteSE EacuteS MIBENLEacuteTE A DIGESTAacuteBAN 64
I Bevezeteacutes 64
II A szekunder irodalomroacutel 70
III A rerum naturaacutera vonatkozoacute elemzeacutes aacuteltalaacutenos hozadeacutekai 74
1 Az irodalomban vizsgaacutelt eacutes az oumlnaacutelloacute forraacuteskutataacutes nyomaacuten adoacutedoacute forraacutesok
oumlsszeveteacutese aacuteltalaacuteban szaacutemszerűseacuteg elteacutereacutesek az elteacutereacutesek lehetseacuteges okai 74
2 A szekunder irodalomban fellelhető kategorizaacutelaacutes 75
IV A rerum natura oumlnaacutelloacute vizsgaacutelata 76
1 A konkreacutet forraacutesok eacutes az irodalomban hasznaacutelt kategoacuteriaacutek egymaacutesnak valoacute
megfeleleacuteseacuteről 76
2
2 Az egyes kategoacuteriaacutekon beluumlli lehetseacuteges alcsoportok keacuterdeacuteseacutehez 79
2 1 Rerum natura mint a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezője 79
2 1 1 A rerum natura kifejezeacutes emberek leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban 79
2 1 2 A rerum natura egyes dolgok leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban 89 2 2 Az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese 94
2 3 Rerum natura mint specifikus jellemző 99
2 4 A vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek 100
2 4 1 Az első eacutes a maacutesodik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia 100 2 4 2 Az első eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia 101 2 4 3 A maacutesodik eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia 103
3 A kimaradoacute szoumlveghelyek 106
V Koumlvetkezteteacutesek 108
1 A rerum natura keacuterdeacuteseacutet feldolgozoacute munkaacutekroacutel eacutes az ez alapjaacuten alkalmazott
moacutedszerről 108
2 A szekunder irodalomroacutel 109
3 A rerum natura fogalmaacuteroacutel 111
A RES MEGJELENEacuteSE EacuteS JELENTEacuteSE A ROacuteMAI JOG FORRAacuteSAIBAN
KUumlLOumlNOumlS TEKINTETTEL A RES QUAE PONDERE NUMERO MENSURA
CONSTANT EacuteS A RES INCORPORALES KATEGOacuteRIAacuteIRA 115
I Bevezető gondolatok a rsquoresrsquo kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacuteről 115
II A rsquo resrsquo kifejezeacutes jelenteacuteseacutehez aacuteltalaacuteban 121
III A rsquo resrsquo szoacute jelenteacutese a jogi forraacutesok kuumlloumlnoumlsen a Digesta alapjaacuten 125
IV A res quae pondere numero mensura constant mibenleacutete a forraacutesok eacutes a
szekunder irodalom tuumlkreacuteben 137
1 A kifejezeacutesek eredete 139
2 A forraacutesszoumlvegek tartalma 140
3 A vizsgaacuteloacutedaacutes alapja eacutes lehetseacuteges iraacutenyai ndash csoportok 143
4 A peacuteldaacutek vizsgaacutelata esetleges csoportosiacutetaacutes ebben a koumlrben 144
5 Pecunia eacutes pecunia numerata 151
V Excursus ndash A pecunia kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek egy gyakorlati esetkoumlre a
kincstalaacutelaacutes probleacutemaacuteja 159
VI Az eiusdem naturae reddantur jelentőseacutege Gaiusnaacutel 166
VII A res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak jelenteacuteseacuteről eacutes jelentőseacutegeacuteről 167
1 Res incorporales a romanisztikaacuteban 167
2 A res incorporales eredete eacutes gondolati haacutettere 173
3
3 Res incorporales a forraacutesokban 176
3 1 A res incorporalis kifejezeacutes előfordulaacutesa a Digestaacuteban 176
3 2 A res incorporalis kifejezeacutes Gaius Instituacutecioacuteiban eacutes Iustinianusnaacutel 180
4 Megaacutellapiacutetaacutesok a peacutenz res incorporalis mivoltaacutera vonatkozoacutean 183
VIII Reacuteszoumlsszegzeacutes a res a res quae pondere numero mensura constant eacutes a res
incorporales vizsgaacutelataacutenak hozadeacutekai 185
A IACTUS MISSILIUM PROBLEacuteMAacuteJA 191
I Bevezető gondolatok 191
II Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban 201
1 Az occupatio fogalma 204
2 Az occupatio felteacutetelei joghataacutesa aacuteltalaacuteban 206
III A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete 209
1 A rsquoderelictiorsquo előfordulaacutesa a Digesta szoumlvegeiben 219
2 A derelictio fogalmi elemei (D 41 7 eacutes a iactus merciumra vonatkozoacute egyes
szoumlvegek alapjaacuten) 221
3 A derelictio probleacutemakoumlreacutenek oumlsszefoglalaacutesa a derelictio joghataacutesai 241
4 A derelictio speciaacutelis esetei 246
IV A iactus missilium teacutenyaacutellaacutesa 250
1 A primer forraacutesok vizsgaacutelata 251
2 Probleacutemafelveteacutes a szoumlvegben nyitva maradoacute keacuterdeacutesek 254
2 1 A szoumlvegek terminoloacutegiaacuteja 254
2 2 A traditio in incertam personam keacuterdeacutese a szoumlvegekben 255
2 3 A Pomponius-szoumlveg indokolaacutesaacutenak probleacutemaacutei 256
3 A forraacutesok elsődleges eacuterteacutekeleacutese 257
3 1 A szoumlvegekben koumlzoumls aacutelliacutetaacutes 257
3 2 Hipoteacutezis derelictio eacutes occupatio egyseacutege 258
4 A iactus missilium irodalma 259
5 Sajaacutet koncepcioacute 264
OumlSSZEGZEacuteS 269
4
ELŐSZOacute EacuteS KOumlSZOumlNETNYILVAacuteNIacuteTAacuteS
Az olvasoacute előtt fekvő dolgozat a bdquoRadix omnium malorum ndash A peacutenzzel oumlsszefuumlggő egyes
roacutemai dologi jogi keacuterdeacutesekrőlrdquo ciacutemet viseli Mint minden ciacutem ez is reacuteszben megteacutevesztő
toumlbbet eacutes kevesebbet kiacutenaacutel az olvasoacute szaacutemaacutera annaacutel mint amit csak maga a ciacutem sejtet
Ennek megeacuterteacuteseacutehez eacuterdemes paacuter szoacutet szaacutenni arra mikeacutent jutott jelen dolgozat szerzője
ehhez a teacutemaacutehoz
Amikor az 1997-1998 taneacutevben roacutemai jogot hallgattam Zlinszky Jaacutenos professzor
előadaacutesaacuteban sok maacutes mellett kuumlloumlnoumls eacuterdeklődeacutessel toumlltoumltt el a tulajdon eacutes birtok
fogalmainak elvaacutelasztaacutesa a roacutemai tulajdon kezdeteire vonatkozoacute eszmefuttataacutesok
valamint a familia pecuniaque fogalom eacutertelmezeacutese a forraacutesok professzor uacuter aacuteltali
bemutataacutesa eacutes az ezekből levonhatoacute koumlvetkezteteacutesek Talaacuten ez volt az első olyan pont
amikor elsős hallgatoacutekeacutent eacutevfolyamtaacutersaimmal megeacuterezhettuumlnk valamit azokboacutel a
taacutevlatokboacutel amelyek a roacutemai jogban mint diszcipliacutenaacuteban nem pedig mint tantaacutergyban
rejlenek A peacutenzre vonatkozoacute szabaacutelyok a vele oumlsszefuumlggő inteacutezmeacutenyek valamilyen
okboacutel maacuter hallgatoacutekeacutent is mindig jobban vonzottak mint maacutes teruumlletek Az eacuterdeklődeacutes
nem muacutelt el mi toumlbb meacuteg inkaacutebb lehetőveacute vaacutelt az ismeretek elmeacutelyiacuteteacutese amikor
maacutesodeacuteves koromtoacutel kezdve reacuteszt vehettem a tanszeacutek munkaacutejaacuteban Adott volt a
lehetőseacuteg hogy a roacutemai joggal valoacute az eddigiekneacutel magasabb de meacuteg koumlzel sem
tudomaacutenyos szintű foglalatoskodaacutes vehesse kezdeteacutet iraacutenyiacutetott oumlnkeacutepzeacutes formaacutejaacuteban Ez
volt a professzor uacuter moacutedszere sokszor mondta Jeacutezus szavaival hogy sokan vannak a
meghiacutevottak kevesen a kivaacutelasztottak Azok akik abban a munkaacuteban koumlzoumls
gondolkodaacutesban reacuteszt vehettuumlnk talaacuten nem is igazaacuten eacutertettuumlk meacuteg ezeknek a szavaknak a
suacutelyaacutet elegendő volt mindoumlssze a lehetőseacuteg hogy egy műhelyhez tartozhatunk eacutes az
előny amit a roacutemai jogi ismeretek frissen naprakeacuteszen tartaacutesa jelentett a polgaacuteri jog
tanulaacutesa soraacuten Eacuteppen ennek soraacuten meruumllt fel bennem a Ptk 94 sect-ban iacuterott szabaacutelyokboacutel
kiindulva hogy vajon milyen is lehetett a peacutenz jogaacuteszi megkoumlzeliacuteteacutese Roacutemaacuteban A
hivatkozott szakasz szerint minden birtokba vehető dolog tulajdonjog taacutergya lehet
tovaacutebbaacute ndash toumlrveacutenyi kiveacutetel hiacutejaacuten ndash a tulajdonjog szabaacutelyait megfelelően alkalmazni kell a
peacutenzre eacutes az eacuterteacutekpapiacuterokra valamint a dolog moacutedjaacutera hasznosiacutethatoacute termeacuteszeti erőkre
Az alapkeacuterdeacutes tehaacutet adott volt vajon vannak-e roacutemai jogi gyoumlkerei annak a szabaacutelynak
amely szerint a magyar Ptk elteacutereacutest engedő moacutedon ugyan de dologkeacutent kezeli a peacutenzt
5
Mindez azonban keacuterdeacutes maradt az egyetemi eacutevek alatt magyar jogtoumlrteacuteneti eacuterdeklődeacutesem
elteacuteriacutetett a roacutemai jogtoacutel graduaacutelis hallgatoacutekeacutent a koncepcioacutes perek keacuterdeacuteseacutevel
foglalkoztam inkaacutebb Az egyetemi tanulmaacutenyok befejezteacutet koumlvetően elveacutegeztem egy
banki szakjogaacutesz keacutepzeacutest eacutes talaacuten eacuteppen ez fordiacutetott vissza a koraacutebban maacuter felmeruumllt
roacutemai jogi keacuterdeacutes feleacute az elektronikus jelkeacutent leacutetező peacutenzkoumlveteleacutes a dematerializaacutelt
eacuterteacutekpapiacuterok ismeacutet feleacutebresztetteacutek a reacutegi kiacutevaacutencsisaacutegot hogy vajon van-e ennek a modern
gyakorlatnak oacutekori haacutettere Ekkor kezdtem a doktori keacutepzeacutest eacutes keruumlltem napi
kapcsolatba az uacutej tanszeacutekvezetővel El Beheiri Nadja docens asszonnyal Nem tagadom
hogy az a felfogaacutes amit ő keacutepviselt elsőre szokatlan volt de semmikeacuteppen sem idegen
Idővel raacute kellett doumlbbennem hogy az a szemleacuteletmoacuted az az iraacuteny ahonneacutet megkoumlzeliacuteti a
roacutemai jogot mindenkeacuteppen jaacuterhatoacute uacutetja a roacutemai joggal valoacute foglalkozaacutesnak eacutes a roacutemai
jog oktataacutesaacutenak is A szakmai beszeacutelgeteacutesből alapkeacuterdeacutesek joacutel megfoghatoacute koumlre
rajzoloacutedott ki jelesuumll hogy mi is aacutell az egyes szabaacutelyok elvek jogaacuteszi doumlnteacutesek
haacutettereacuteben mi jellemzi a jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet Mi az oka annak hogy ndash amint
azt Paul Koschaker Theodor Heuss eacutes Peter Stein is megaacutellapiacutetjaacutek ndash a goumlroumlg filozoacutefia eacutes
sziacutenhaacutez a roacutemai jog eacutes a kereszteacuteny eszmerendszer mind a mai napig meghataacuterozoacute
kulturaacutelis oumlroumlkseacutege Euroacutepaacutenak Ezek a gondolatok vitteacutek el a kezdetben meglehetősen
egyszerűnek tűnő alapkeacuterdeacutest elvontabb iraacutenyokba Az ugyanis nem volt keacutetseacuteges hogy
ndash a neacutemet terminoloacutegiaacutera utalva ndash az a Sonderstellung amely a peacutenzt jellemzi magaacuteban a
peacutenzben rejlik Keacuterdeacutes maradt azonban hogy mikeacutent eacutes mieacutert Ez vezetett a rerum natura
vizsgaacutelataacutenek keacuterdeacuteseacutehez a peacutenz dologisaacutega valamint ezzel oumlsszefuumlggeacutesben a
bdquohelyettesiacutethetőrdquo eacutes a bdquotestetlenrdquo dolgok mibenleacuteteacutenek vizsgaacutelata mellett Adott volt
mindezeken tuacutel meacuteg egy keacuterdeacuteskoumlr amit szinteacuten meacuteg graduaacutelis hallgatoacute koromboacutel
bdquohoztam magammalrdquo a tulajdonszerzeacutessel kapcsolatban Ez pedig ismeacutet egy
Sonderstellung a tulajdonjog megszerzeacutese koumlreacuteben a iactus missilium a peacutenz eacutes maacutes
ajaacutendeacutektaacutergyak neacutep koumlzeacute szoacuteraacutesaacutenak probleacutemaacuteja volt Soha nem volt teljesen vilaacutegos
mieacutert is kezelte a pandektisztika traditio in incertam personamkeacutent ezt a teacutenyaacutellaacutest
ekkeacutent uacutegy gondoltam eacuterdemes reacuteszletesebben foglalkozni ezzel a reacuteszteacutemaacuteval is
Roumlviden ez annak a kutataacutesnak a haacutettere amelyből a jelen dolgozat szuumlletett
Ami miatt a ciacutemhez keacutepest toumlbb eacutes kevesebb is ez a dolgozat tartalmaacutet tekintve az
reacuteszben a vaacutelasztott teacutemaacutekkal reacuteszben a meacuterteacutekadoacute irodalommal aacutell oumlsszefuumlggeacutesben A
nemzetkoumlzi porondon egyebek koumlzt Theodor Mommsen Johannes Georg Fuchs vagy
eacuteppen Max Kaser emliacutethető azok koumlzuumll akik feldolgoztaacutek a peacutenz toumlrteacuteneteacutet illetve a
peacutenzzel oumlsszefuumlggő jogi probleacutemaacutekat Magyarorszaacutegon szigoruacutean veacuteve a peacutenz keacuterdeacuteseacutevel
6
a 2007-ben elhunyt Benedek Ferenc professzor valamint Bessenyő Andraacutes tanaacuter uacuter
foglalkoztak-foglalkoznak azzal a megjegyzeacutessel hogy egy-maacutes reacuteszkeacuterdeacutes toumlbb hazai
romanista munkaacutejaacuteban is megjelenik Bessenyő tanaacuter uacuternak a taacutergykoumlrben szuumlletett
kandidaacutetusi eacutertekezeacutese reacuteszletesseacutegeacutevel eacutes alapossaacutegaacuteval egyszerre inspiraacuteloacute egy kezdő
szaacutemaacutera ugyanakkor alkalmas arra is hogy neacutemikeacutepp elkedvteleniacutetsen nyilvaacutenvaloacute
hogy ilyen szintű munkaacutet megiacuterni nem mindenki keacutepes Nem kizaacutert hogy a peacutenz roacutemai
jogi helyeacutet feldolgozoacute munkaacutek vizsgaacuteloacutedaacutesi iraacutenyai bizonyos elvaacuteraacutesokat szuumllnek az
olvasoacuteban mondvaacuten hogy ettől a dolgozattoacutel is hasonloacute keacuterdeacutesek feldolgozaacutesaacutet vaacuterhatja
Ez pedig az a pont ahol a jelen dolgozat ciacuteme megteacutevesztő Ez a dolgozat ugyanis nem
minden keacuterdeacutest fed le azok koumlzuumll amelyekre maacutes romanistaacutek vaacutellalkoztak a peacutenz
mibenleacuteteacutenek kutataacutesa soraacuten Jelen dolgozat elkeacutesziacuteteacutesekor adottak voltak a reacuteszteacutemaacutek eacutes
ezek koumlzoumltt a kapcsolatot a gondolati haacutetteacuter az eacuterteacutekrend teremti meg A ceacutel ugyanis az
volt hogy az egyes reacuteszteacutemaacutek exponaacutelaacutesa soraacuten ne azt proacutebaacuteljam bemutatni hogy
bdquominek kellene lennierdquo hanem azt hogy bdquomi vanrdquo A bdquomindenrdquo haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute
objektiacutev valoacutesaacutegot igyekeztem tehaacutet alapul venni eacutes arra a keacuterdeacutesre proacutebaacuteltam vaacutelaszt
adni az egyes reacuteszteacutemaacutek koumlreacuteben hogy mi a leacutenyege milyen a termeacuteszete annak az
inteacutezmeacutenynek keacuterdeacutesnek amit eacuteppen vizsgaacutelok Ez az a vonatkozaacutes amiben ndash legalaacutebbis
remeacutenyeim szerint ndash toumlbbet nyuacutejt a dolgozat annaacutel mint amit a ciacutem sejteni enged
Amikor az ember veacutegeacutere eacuter valamilyen nagy vaacutellalkozaacutesnak az nem csak eacutes nem
elsősorban a vaacutellalkozaacutes veacutegeacutet jelenti Senki főkeacutent pedig a jogaacutesz nem mondhatja hogy
a geacutepezet forog az alkotoacute pihen Soha nincs itt az ideje a piheneacutesnek mivel a jogaacutesz az
igazsaacutegossaacutegot műveli amely aacutellandoacute eacutes oumlroumlk igyekezetet kiacutevaacuten meg művelőjeacutetől Sokkal
inkaacutebb van itt az ideje a szaacutemveteacutesnek Szaacutemveteacutesnek azzal hogy honneacutet indultunk eacutes
hovaacute jutottunk milyen uacuteton haladva eacutes kik segiacutetettek ezen az uacuteton Előkeacutent koumlszoumlnettel
tartozom teacutemavezetőmnek El Beheiri Nadja docens asszonynak aki uacutej taacutevlatokat eacutes uacutej
iraacutenyt adott a roacutemai joggal valoacute foglalkozaacutesnak Jobb teacutemavezetőt senkinek sem lehetne
kiacutevaacutenni mindig kellő szabadsaacutegot hagyott arra hogy egy adott keacuterdeacutest feldolgozzak
valamint hogy uacutegy proacutebaacuteljam feldolgozni ahogy azt joacutenak laacutetom Ha elakadtam akkor
viszont segiacutetett de eacuteppen csak annyit amennyi a tovaacutebbhaladaacuteshoz szuumlkseacuteges volt egy-
egy szoacute egy-egy mondat egy elkeacutepzeleacutes vagy meglaacutetaacutes Emellett eacutes ezzel egyuumltt pedig
minden esetben ott volt eacutes van is a szakmai eacutes emberi taacutemogataacutes egyaraacutent Hasonloacute
koumlszoumlnettel emliacutetem Frivaldszky Jaacutenos tanaacuter urat a Doktori Iskola Koordinaacutetoraacutet akinek
folyamatos eacuterdeklődeacutese baraacuteti suumlrgeteacutese nagyon is szuumlkseacuteges volt ahhoz hogy ez a
dolgozat elkeacuteszuumlljoumln Ki kell emelni azt is hogy hozzaacute is baacutermikor fordulhattam ha
7
valamilyen keacuterdeacutesben elakadtam iraacutenymutataacutesra segiacutetseacutegre szorultam Kuumlloumln
koumlszoumlnettel tartozom Zlinszky Jaacutenos professzor uacuternak hogy annak idejeacuten meghiacutevott
megadva ezzel a lehetőseacuteget arra hogy elindulhassak a kivaacutelasztottaacute vaacutelaacutes hosszuacute eacutes
roumlgoumls uacutetjaacuten Kituumlntetett koumlszoumlnet illeti Foumlldi Andraacutes professzor urat akitől folyamatos
taacutemogataacutest iraacutenymutataacutest nem egy alkalommal pedig keacutezzelfoghatoacute gyakorlati
segiacutetseacuteget kaptam eacuteppen uacutegy mintha ő lenne a teacutemavezetőm A vele folytatott szakami
beszeacutelgeteacutesek is nagyban hozzaacutejaacuterultak eme dolgozat megszuumlleteacuteseacutehez Haacutelaacuteval tartozom
Peacuteteri Zoltaacuten professzor uacuternak aki maacuter nagyon reacutegtől kezdve oumlsztoumlnzoumltt neki is
koumlszoumlnhető hogy tudomaacutenyos paacutelyaacutera leacuteptem Koumlszoumlnhetem neki azt is hogy a
tananyagon kiacutevuumll olyan tudaacutest is aacutetadott amit koumlnyvből nem lehet elsajaacutetiacutetani Koumlszoumlnet
illeti paacutelyataacutersaimat Sikloacutesi Ivaacuten eacutes Deli Gergely tanaacuter urakat aki maguk is szolgaacuteltak
olyan oumltletekkel szempontokkal amelyek nagyban előmozdiacutetottaacutek a tovaacutebbhaladaacutest
Sokat koumlszoumlnhetek csalaacutedomnak is akik elviseltek ama hosszuacute idő alatt amiacuteg ez a
dolgozat elkeacuteszuumllt kuumlloumlnoumlsen pedig eacutedesanyaacutemnak aki nem csak folyamatosan segiacutetett
eacutes taacutemogatott hanem egy joacuteval hosszabb uacuteton indiacutetott el kellő iraacutenymutataacutest nyuacutejtva ndash
neacutelkuumlle egeacuteszen biztosan nem iacuterhatnaacutem most e sorokat Veacuteguumll de nem utolsoacute sorban
koumlszoumlnet illeti egykori taniacutetvaacutenyomat Goumlnczi Mariettaacutet akivel sokszor beszeacutelgettem az
egyes reacuteszkeacuterdeacutesekről eacutes nem egyszer fontos szempontokra hiacutevta fel a figyelmemet
Nem utolsoacute sorban ő vaacutellalta a dolgozat aacutetolvasaacutesaacutenak faacuteradsaacutegos munkaacutejaacutet is ndash kuumlloumln
koumlszoumlnet eacuterte
Szaacutemtalan embernek fejezhetneacutem ki haacutelaacutemat mondhatneacutek meacuteg koumlszoumlnetet ebben az
esetben a jelen sorok minden bizonnyal toumlbbszoumlroumlseacutere dagadnaacutenak Sokan vannak akiket
nem emliacutetettem neacutev szerint a fejben elveacutegzett szaacutemveteacutes soraacuten azonban mind-mind
felsoroltattak
Eme gondolatok mellett bocsaacutetom uacutetjaacutera ezt a munkaacutet
Budapest 2011 Huacutesveacutetjaacuten
A szerző
A kutatoacutehelyi vitaacuten elhangzott eacuteeszreveacutetelek alapjaacuten a dolgozat szoumlvegeacuten kiegeacutesziacuteteacuteseket
eacutes moacutedosiacutetaacutesokat hajtottam veacutegre
Budapest 2012 maacutercius 1
8
PECUNIA ndash RADIX OMNIUM MALORUM
I Bevezető gondolatok
Szent Paacutel apostol a Timoacuteteushoz iacutert első leveleacuteben az alaacutebbiakat iacuterja
1Tim 6 10
bdquo radix enim omnium malorum est cupiditas quam quidam appetentes erraverunt a
fide et inseruerunt se doloribus multisrdquo1
Főleg angol nyelvteruumlleten gyakorta lehet talaacutelkozni ennek a gondolatnak olyan
feacutelrefordiacutetaacutesaacuteval amely szerint minden rossznak a gyoumlkere a peacutenz A feacutelreeacuterteacutes oka
minden bizonnyal a latin szoumlvegben szereplő cupiditas szoacute lehet mivel a goumlroumlg
eredetiben szereplő φιλαργυρία jelenteacutese mohoacutesaacuteg vagy kapzsisaacuteg tehaacutet a peacutenz
szeretete2 A latin kifejezeacutes elsősorban szenvedeacutelyt szenvedeacutelyes vaacutegyat jelent
ugyanakkor ndash hasonloacutean a goumlroumlghoumlz ndash hasznaacutelatos a kapzsisaacuteg peacutenzsoacutevaacutersaacuteg kifejezeacuteseacutere
is3 Ebben az eacutertelemben nem csak a Vulgata hanem Cicero is hasznaacutelja4 A kuumlloumlnfeacutele
nyelveken megjelenő fordiacutetaacutesok alapjaacuten is aacutelliacutethatoacute hogy a szoumlveg a peacutenz utaacuteni tuacutelzott
soacutevaacutergaacutest tekinti a rossz eredőjeacutenek (radix ῥίζα)5 az angol a bdquothe love of moneyrdquo az
olasz a bdquolrsquoattaccamento al denarordquo fordulattal adja vissza az eredeti szoumlveg jelenteacuteseacutet6 A
magyar nyelvű szoumlvegek is a cupiditas szoacute kapzsisaacuteg eacutertelmeacutet adjaacutek vissza a bdquopeacutenz
1 A szoumlveg forraacutesa jelenleg hasznaacutelatos kritikai kiadaacutes Nova Vulgata Bibliorum Sacrorum editio Sacrosancti Oecumenici Concilii Vaticani II ratione habita iussu Pauli PP VI cognita auctoritate Ioannis Pauli PP II promulgata Cittagrave del Vaticano Libreria Editrice Vaticana 1998 A leveacutel goumlroumlg szoumlvege ῥίζα
γὰρ πάντων τῶν κακῶν ἐστὶν ἡ φιλαργυρία ἧς τινὲς ὀρεγόμενοι ἀπεπλανήθησαν ἀπὸ τῆς
πίστεως καὶ ἑαυτοὺς περιέπειραν ὀδύναις πολλαῖς Vouml WESTCOTT ndash HORT New Testament 2 Vouml LIDDELL ndash SCOTT s v φιλαργυρία 3 Ld FINAacuteLY s v rsquocupiditasrsquo Oxford Latin Dictionary s v rsquocupiditasrsquo 4 Előfordul naacutela akaacuter cupiditas pecuniae formaacutejaacuteban (vouml Cic de Inv 1 95 bdquoMalum est avaritia multos enim magnis incommodis affecit pecuniae cupiditasrdquo) akaacuter oumlnaacutelloacutean (vouml Cic Agr 2 25 bdquocum ad omnia vestra pauci homines cupiditatis oculos adiecissentrdquo) 5 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoradixrsquo LIDDELL ndash SCOTT s v ῥίζα 6 Az angol szoumlveg szerint bdquoFor the love of money is the root of all evils and some people in their desire for it have strayed from the faith and have pierced themselves with many painsrdquo ndash ld httpwwwvaticanvaarchiveENG0839__P114HTM Hasonloacutean az olasz szoumlvegben bdquoLattaccamento al denaro infatti egrave la radice di tutti i mali per il suo sfrenato desiderio alcuni hanno deviato dalla fede e si sono da se stessi tormentati con molti dolorirdquo ndash ld httpwwwvaticanvaarchiveITA0001__PZ4HTM
9
vaacutegyardquo illetőleg a sokkal briliaacutensabb egyszersmind keacutepszerűbb bdquopeacutenz szerelmerdquo
kifejezeacutes7
Mindezeken tuacutelmenően azonban fontos laacutetni hogy ndash mint arra fentebb a cupiditas
Cicero aacuteltali hasznaacutelata kapcsaacuten is utaltunk ndash nem csupaacuten a Szentiacuteraacutes ideacutezett szoumlvegeacutet
lehet segiacutetseacuteguumll hiacutevni annak alaacutetaacutemasztaacutesaacutera hogy a peacutenz oumlnmagaacuteban meacuteg nem a rossz
forraacutesa hanem akkor vaacutelik azzaacute ha az embert a peacutenz mint a gazdagsaacuteg megtestesuumlleacutese
iraacutenti vaacutegy kezdi hajtani Az oacutekori Spaacutertaacuteroacutel szoacutelva eszuumlnkbe juthat Luumlkurgosz aki ndash az
arany eacutes az ezuumlst helyett ndash bevezette a vas peacutenzkeacutent toumlrteacutenő hasznaacutelataacutet8 Ez a rudakba
oumlntoumltt ecettel edzett vaspeacutenz nagyon neheacutez volt eacutes eacuterteacutekkel sem biacutert ekkeacutent a
felhalmozaacutesa ellopaacutesa felesleges volt Mint arra Plutarkhosz raacutemutat az inteacutezkedeacutes ceacutelja
a kapzsisaacuteg (πλεονεξία) lekuumlzdeacutese volt Mindebből kitűnik hogy a fentebb ideacutezett
Timoacuteteus-leveacutelben a rossz forraacutesaacutenak mondott peacutenzsoacutevaacutersaacuteg az arany illetve az ezuumlst
utaacuteni vaacutegyban testesuumllt meg megaacutellapiacutethatoacute hogy az arany eacutes az ezuumlst leacutenyegeacuteben a peacutenz
utaacuteni vaacutegy metaforaacuteja9 Eme metafora szeacutep peacuteldaacuteival a roacutemai irodalomban is
talaacutelkozhatunk utalva itt elsősorban az aranykor eleacutegiairodalmaacuteban Tibullus eacutes Ovidius
munkaacuteira
Tibull 1 1
Divitias alius fulvo sibi congerat auro
Et teneat culti iugera multa soli [hellip]
Ovid Ars amatoria 2 277-278
Aurea sunt vere nunc saecula plurimus auro
Venit honos auro conciliatur amor
7 bdquoMinden baj gyoumlkere ugyanis a peacutenz vaacutegya Neacutehaacutenyan toumlrik magukat utaacutena ezeacutert a hittől elpaacutertoltak eacutes sok bajba keveredtekrdquo (P Beacutekeacutes Gelleacutert eacutes P Dalos Patrik fordiacutetaacutesa Szent Gelleacutert Egyhaacutezi Kiadoacute Budapest ndash Szent Gelleacutert Hittudomaacutenyi Főiskola Pannonhalma ndash Szent Jeromos Bibliataacutersulat Budapest 1990) bdquoMert minden rossznak gyoumlkere a peacutenz szerelme mely utaacuten soacutevaacuterogvaacuten neacutemelyek elteacutevelyedtek a hittől eacutes magokat aacuteltalszegezteacutek sok faacutejdalommalrdquo (Kaacuteroli Gaacutespaacuter fordiacutetaacutesa) 8 Ehhez ld a Luumlkurgoszroacutel iacuterottakat Plutarkhosz bdquoPaacuterhuzamos eacuteletrajzokrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban (Luumlkurgosz 9) bdquoπρῶτον μὲν γάρ ἀκυρώσας πᾶν νόμισμα χρυσοῦν καὶ ἀργυροῦν μόνῳ χρῆσθαι τῷ σιδηρῷ
προσέταξε ndash Előszoumlr is minden arany- eacutes ezuumlstpeacutenzt kivont a forgalomboacutel eacutes elrendelte hogy fizeteacutesi eszkoumlzuumll csak vasat szabad hasznaacutelnirdquo A goumlroumlg szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik PLUTARCH Plutarchs Lives With an English translation by BERNADOTTE PERRIN London William Heinemann Ltd 1914 A magyar fordiacutetaacutest az alaacutebbi kiadaacutesboacutel ideacutezzuumlk PLUTARKHOSZ Paacuterhuzamos eacuteletrajzok I-II Fordiacutetotta MAacuteTHEacute ELEK Budapest Osiris Kiadoacute 2005 9 Ezen a ponton kuumlloumln koumlszoumlnet illeti Foumlldi Andraacutes professzor urat az ELTE Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kara tanszeacutekvezető egyetemi tanaacuteraacutet aki a kutatoacutehelyi vitaacuten mondott opponensi beszeacutedeacuteben felhiacutevta a figyelmet erre a metaforaacutera valamint a goumlroumlg eacutes roacutemai irodalomban fellelhető tovaacutebbi peacuteldaacutekra
10
A szoumlvegekből joacutel laacutetszik a szerzők aacuteltal megfogalmazott korkritika Tibullus a vivere
parvo contentum ideaacuteljaacutet hangsuacutelyozva elutasiacutetja a gazdagsaacuteg hajszolaacutesaacutet eacutes a
kapzsisaacutegot10 Ehhez keacutepest Ovidius meacuteg tovaacutebb megy amikor az Augustus aacuteltal
teremtett aranykor negatiacutevumait emeli ki ndash amiacuteg Vergiliusnaacutel11 ez egyeacutertelműen pozitiacutev
kicsengeacutesű addig Ovidius arra figyelmeztet hogy veacuteguumllis az arany az ami minden rossz
forraacutesa12
A fenti peacuteldaacutek elegendőek annak szemleacutelteteacuteseacutere hogy nem a peacutenz az ami oumlnmagaacuteban
rossz csak akkor vaacutelik a rossz forraacutesaacutevaacute ha a peacutenz utaacuteni soacutevaacutergaacutes tuacutelzott hangsuacutelyt kap
az egyes ember eacuteleteacuteben ekkeacutent toumlrekedni kell arra hogy a peacutenz ne ceacutel hanem eszkoumlz
legyen Meacutegis a Szentiacuteraacutesban megfogalmazott intelem elleneacutere sem tagadhatoacute hogy
mainapsaacuteg a peacutenz ndash eacuteppen uacutegy ahogy ezt Ovidius panaszaacuteban is megfogalmazza ndash teljes
egeacuteszeacuteben aacutetszoumlvi az emberek mindennapi eacuteleteacutet olyannyira termeacuteszetes velejaacuteroacuteja
reacuteszese mi toumlbb neacuteha főszereplője heacutetkoumlznapjainknak hogy bele sem gondolunk honneacutet
ered eacutes mi is valoacutejaacuteban a peacutenz A peacutenzzel kapcsolatos jogaacuteszi megaacutellapiacutetaacutesok a legtoumlbb
esetben kimeruumllnek abban hogy a peacutenz ingoacute dolog emellett elhasznaacutelhatoacute eacutes
helyettesiacutethető dolog is amely utoacutebbi keacutet csoportba toumlrteacutenő sorolaacutesnak roacutemai jogi
gyoumlkerei vannak Sokszor eacutes sokan hivatkoznak roacutemai jogi előkeacutepekre eacutes mintaacutekra
azonban ezeknek a jelenseacutegeknek a teacutenyleges megeacuterteacutese ritkaacuten teljes Eme aacutelliacutetaacutesok nem
alaptalanok ugyan azonban joggal adoacutedik a keacuterdeacutes vajon mikeacutent gondolkodhattak a
peacutenzről a roacutemaiak A jogaacutesz szempontjaacuteboacutel mit jelenthetett a peacutenz Leacutetezett-e aacuteltalaacuteban
eacuterveacutenyes kategorizaacutelaacutes a peacutenzre neacutezve Hogyan lehetett megszerezni azt Adoacutednak-e
elteacutereacutesek a toumlbbi maacutes dolog megszerzeacuteseacutehez keacutepest Ha igen akkor ennek mi lehet az
oka Mindezek a keacuterdeacutesek olyan teruumlletre viszik a vizsgaacuteloacutedaacutest amelynek normaacutei a
dinamikus szabaacutelyok alapjaacutet keacutepezik ndash Joacutekai regeacutenyciacutemeacutevel eacutelve az bdquoenyeacutem ndash tied ndash oumlveacuterdquo
rendszereacuteben a dologi jog terreacutenumaacuteban kell előszoumlr elhelyezni a peacutenz ndash a dinamika a
normaacutek mozgaacutesba lenduumlleacutese csak ezutaacuten koumlvetkezhet13
10 VON ALBRECHT Roacutemai irodalom 567 11 Vouml pl bdquoVerg Eclog 4 4-10 Ultima Cumaei venit iam carminis aetas magnus ab integro saeclorum nascitur ordo iam redit et Virgo redeunt Saturnia regna iam nova progenies caelo demittitur alto tu modo nascenti puero quo ferrea primum desinet ac toto surget gens aurea mundo casta fave Lucina tuus iam regnat Apollordquo 12 ADAMIK Roacutemai irodalom 382 Keacutetseacutegtelen hogy magaacutenaacutel Ovidiusnaacutel is talaacutelhatunk utalaacutest az aranykorra ezzel a fordulattal azonban a vilaacuteg első korszakaacutet jellemzi Vouml Ovid Metamorph 1 89-90 bdquoAurea prima sata est aetas quae vindice nullo sponte sua sine lege fidem rectumque colebatrdquo 13 Ehhez ld LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 152
11
Oumlsszefoglalva tehaacutet a keacuterdeacutesek amelyek megvaacutelaszolaacutesaacutera a jelen dolgozat vaacutellalkozni
proacutebaacutel elsősorban az alaacutebbiak
bull Dolognak tekintetteacutek-e a roacutemaiak a peacutenzt illetve minden esetben dolognak
tekintetteacutek-e a peacutenzt Egyaacuteltalaacuten a jog terreacutenumaacuteban hogyan jelent meg a peacutenz
Hogyan eacuterteacutekelte a roacutemai jog a peacutenz eacuterteacutekmeacuterő mivoltaacutet
bull A kategorizaacutelaacutes kapcsaacuten a dolog termeacuteszete illetőleg az egyes dolgok termeacuteszete
mikeacutent joumln figyelembe Mit jelentett a rerum natura kifejezeacutes a roacutemai jogaacuteszok
szaacutemaacutera eacutes mi ennek a jelentőseacutege a veacutelemeacutenyalkotaacutes soraacuten
bull Mit jelent egyaacuteltalaacuten jogi szempontboacutel a rsquodologrsquo kifejezeacutes illetőleg milyen
tartalommal biacuternak az egyes relevaacutens dologosztaacutelyozaacutesok kuumlloumlnoumls tekintettel a
res bdquofungibilesrdquo eacutes a res incorporales kategoacuteriaacuteira
bull Hogyan toumlrteacutenik a peacutenz tulajdonaacutenak megszerzeacutese a iactus missilium kereteacuteben
Ennek előkeacuterdeacutesekeacutent vizsgaacutelandoacute mikeacutent tekintenek mind a forraacutesok mind a
szekunder irodalom az occupatio a derelictio valamint eacuterintőlegesen a
commixtio keacuterdeacuteseire
Ehelyuumltt roumlgtoumln hangsuacutelyoznunk kell hogy nyilvaacutenvaloacutean nem vaacutellalkozhatunk ndash maacuter
csak terjedelmi okokboacutel sem ndash minden a peacutenzzel kapcsolatos keacuterdeacutes megvaacutelaszolaacutesaacutera
Jelen dolgozatban nem foglalkozunk aacutetfogoacute jelleggel a mutuum eacutes a depositum irregulare
konkurenciaacutejaacuteval joacutellehet a keacuterdeacutes sokban kapcsoloacutedik a peacutenz mikeacutenti felfogaacutesaacutehoz
Hasonloacutekeacuteppen eltekintuumlnk a peacutenz adaacutesveacutetel koumlreacuteben jaacutetszott szerepeacutenek reacuteszletes
magaacutehoz az adaacutesveacutetelhez kapcsoloacutedoacute vizsgaacutelataacutetoacutel Azonban maacuter ezen a ponton
szuumlkseacuteges leszoumlgezni hogy mindez taacutevolroacutel sem jelenti azt hogy az adott keacuterdeacutesekhez
kapcsoloacutedoacute forraacutesok vizsgaacutelataacutet teljes meacuterteacutekben ignoraacutelnaacutenk Ahol szuumlkseacuteges az
emliacutetett teacutemaacutekhoz kapcsoloacutedoacute szoumlvegekkel is foglalkozunk aneacutelkuumll azonban hogy az
emliacutetett teacutemaacutekat teljes egeacuteszeacuteben feldolgoznaacutenk ndash erre eacuterthető okokboacutel nem nyiacutelik moacuted
hiszen mindkeacutet emliacutetett teacutemakoumlr a maga komplexitaacutesaacuteban oumlnaacutelloacute dolgozatot igeacutenyelne
Meglaacutetaacutesunk szerint a peacutenz dolog mivoltaacutenak keacuterdeacutese illetőleg helye a dologi jog
rendszereacuteben alapkeacuterdeacutes ekkeacutent ennek elemzeacuteseacutetől semmikeacuteppen sem lehet eltekinteni
Ennek előkeacuterdeacutese aacuteltalaacuteban a dolog jogi fogalmaacutenak jelenteacutese eacutes mibenleacutete valamint a
helyettesiacutethető eacutes a testetlen dolgok mibenleacuteteacutenek feltaacuteraacutesa Ezen tuacutelmenően jelen
dolgozat ceacutelja egyfelől a roacutemai jogaacuteszi gondolkodaacutesmoacuted bizonyos aspektusainak
feltaacuteraacutesa eacutes bemutataacutesa tovaacutebbaacute egyes a peacutenzre vonatkozoacute illetőleg a peacutenzzel
oumlsszefuumlggő keacuterdeacutesek elemzeacutese amelyeket a szekunder irodalom ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash
12
meacuteltatlanul szoriacutetott haacutetteacuterbe Eme megfontolaacutesok nyomaacuten adoacutedik egyreacuteszt a jogaacuteszi
gondolkodaacutes kazuisztikus eacutes binaacuteris jellegeacutenek a rerum natura fogalmaacutehoz koumltődő
bemutataacutesa valamint a iactus missilium ehhez kapcsoloacutedoacutean pedig a derelictio eacutes az
occupatio keacuterdeacuteseinek reacuteszletes vizsgaacutelata
II Probleacutemafelveteacutes
Jelen dolgozat mottoacuteja egy Marcus Aurelius bdquoElmeacutelkedeacutesekrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteboacutel
szaacutermazoacute intelem lehet
bdquohellipminden dolgot ami eszedbe jut hataacuterozz meg eacutes iacuterd le pontosan hogy
vilaacutegosan laacutesd milyen az leacutenyegeacuteben a maga meziacutetelen valoacutesaacutegaacuteban egeacuteszeacuteben
minden szempontboacutel hogy beszaacutemolj magadnak roacutela mi a neve hogy hiacutevjaacutek
alkatreacuteszeit melyekből oumlsszeaacutellt melyekre majdan szeacutethullikrdquo14
Joggal meruumllhet fel a keacuterdeacutes hogy milyen ceacutelboacutel szerepelnek itt Marcus Aurelius
gondolatai Ennek haacutettereacuteben a gondolkodaacutes mint folyamat aacutell Az eacuterzeacutekeleacutes soraacuten egy a
kuumllvilaacutegban leacutetező dologroacutel elmeacutenk egy keacutepet alkot ez a φαντασία15 amelynek
funkcioacuteja kettős egyfelől helyettesiacuteti elmeacutenkben az adott kuumllvilaacutegi leacutetezőt maacutesfelől sajaacutet
magaacutet azonosiacutetja is ezzel a kuumllvilaacutegban megleacutevő dologgal Az iacutegy kialakult keacutep egy belső
diskurzust generaacutel ndash leacutenyegeacuteben ez az arroacutel valoacute gondolkodaacutes (διάνοια)16 hogy mi
keletkezett az egyeacutenben a ϕαντασία nyomaacuten valamint hogy mi hozta leacutetre ezt a keacutepet
az egyeacutenben Az ember tehaacutet ndash az aacutellatokkal egyeacutebkeacutent koumlzoumls ndash eacuterzeacutekeleacutesi folyamatban
(αἴσθησις) megfogalmazza a kuumllvilaacutegban leacutetező taacutergynak a termeacuteszeteacutet minőseacutegeacutet eacutes
14 Elmeacutelkedeacutesek 3 11 A tovaacutebbiakban minden esetben Huszti Joacutezsef fordiacutetaacutesaacutet ideacutezzuumlk az egyes toumlredeacutekek aacuteltala hasznaacutelt szaacutemozaacutesaacutet koumlvetve A magyar ciacutem vonatkozaacutesaacuteban is a kivaacuteloacute klasszika-filoloacutegusra hagyatkozunk hiszen az iacuteraacutes teacutenyleges ciacuteme nem ismert A vatikaacuteni keacutezirat τὰ κατrsquo ἑαυτόν ciacutemmel az editio princeps τὰ εἰς ἑαυτόν ciacutemmel illetik A kuumlloumlnboumlző nyelveken megjelent fordiacutetaacutesok ciacutemei is Huszti Joacutezsef felfogaacutesaacutet erősiacutetik meg (ld latin bdquoDe vita suardquo bdquoDe seipso et ad seipsumrdquo angol bdquoMeditations concerning himselfrdquo bdquoMeditations Thoughtsrdquo bdquoTo himselfrdquo francia bdquoPenseacuteesrdquo bdquoAgrave moi mecircmerdquo neacutemet bdquoBetrachtungen uumlber sich selbstrdquo bdquoSelbstbetrachtungenrdquo bdquoWege zu sich selbstrdquo) Vouml reacuteszletesebben HADOT Citadelle inteacuterieure 38-39 15 Vouml LIDDELL ndash SCOTT sv φαντασία PETERS Greek Philosophilcal Terms 126 (s v noeacutesis) 16 Vouml LIDDELL ndash SCOTT sv διάνοια
13
eacuterteacutekeacutet17 Vagyis az emliacutetett belső diskurzus leacutenyege az alapul szolgaacuteloacute taacutergynak
elmeacutenkben valoacute lekeacutepezeacutese aacutebraacutezolaacutesa meacuteghozzaacute ndash ahogy a fentebb ideacutezett szoumlvegből is
kitűnik ndash a maga meztelen valoacutesaacutegaacuteban egyszerűseacutegeacuteben (γυμνόν) mivel csak ez
vezethet el az objektiacutev adekvaacutet lekeacutepezeacuteshez Ennek jelentőseacutege abban aacutell hogy csak
egy ilyen objektiacutev lekeacutepezeacutes aacuteltal vaacutelik lehetőveacute pusztaacuten a valoacutesaacuteg figyelembe veacutetele
hiszen ezzel a moacutedszerrel minden egyeacuteb a valoacutesaacutegra rakoacutedoacute teacutenyezőt kizaacuterunk18
Logikus keacuterdeacutes lehet hogy milyen teacutenyezők rakoacutedhatnak a valoacutesaacutegra Elsősorban
eacuterteacutekiacuteteacuteletek lehetnek ilyenek amelyeket vagy valamely taacutersadalmi előiacuteteacutelet vagy a vaacutegy
szuumll19 Amennyiben pontos tudomaacutenyos igeacutenyű aacutebraacutezolaacutesra toumlrekszuumlnk akkor a
definiacutecioacutek ilyeteacuten lecsupasziacutetaacutesa20 annaacutel is inkaacutebb elengedhetetlen mivel iacutegy baacutermifeacutele
szubjektivitaacutesnak eleve elejeacutet vehetjuumlk elkeruumllve ezaacuteltal a hagyomaacutenyos eacuterteacutekek
helytelen megiacuteteacuteleacuteseacutet21 Uacutegy kell szemleacutelnuumlnk minden dolgot hogy meglaacutessuk
bdquosilaacutenysaacutegukatrdquo a bdquoragyogoacute koumlntoumlst melyben buumlszkeacutelkednekrdquo iacutegy megfoszthatjuk a
dolgokat a hozzaacutejuk tapadoacute vagy tapadhatoacute hamis neacutezetektől eacutes eacuterteacutekeleacutesektől22 Amikor
a csaacuteszaacuter az emberre vonatkoztatja ezt a moacutedszert annak ceacutelja hogy sajaacutet szemeacutelyes
leacutetuumlnk eacuterteacutekeacutenek kicsinyseacutegeacutet hangsuacutelyozza23 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes lehet ebben a
vonatkozaacutesban a halaacutel mikeacutenti megkoumlzeliacuteteacutese amelyet ndash a fogalom lecsupasziacutetaacutesa
nyomaacuten (2 12) ndash akkeacutent fog fel mint az őselemek bomlaacutesaacutet (2 17) Meglehet hogy
mindez szaacutemunkra visszatasziacutetoacute ugyanakkor ha iacutegy van az csupaacuten annak bizonyiacuteteacuteka
hogy valamilyen előiacuteteacutelet csapdaacutejaacuteba estuumlnk ebből koumlvetkezően a vizsgaacutelt jelenseacutegeket
keacuteptelenek vagyunk elhelyezni a mindent feloumllelő koumlzoumls termeacuteszetben Ha meacutegis keacutepesek
vagyunk a jelenseacutegeket dolgokat elhelyezni a koumlzoumls termeacuteszetben akkor ez azt jelenti
hogy tisztaacuteban vagyunk azzal hogy ugyanabboacutel a forraacutesboacutel erednek mint mi magunk eacutes
ugyanannak a vilaacutegnak a reacuteszei mint mi magunk24 Ezen a ponton eacuterhető tetten a csaacuteszaacuter
17 Vouml LIDDELL ndash SCOTT sv αἴσθησις PETERS Greek Philosophilcal Terms 8 skk (s v aisthesis) eacutes 86 (s v holon) Ld reacuteszletesen HADOT Citadelle inteacuterieure 119-120 WALDSTEIN Topik und Intuition 250 WALDSTEIN Teoria generale 33-41 18 HADOT Citadelle inteacuterieure 123 19 Vouml HADOT Citadelle inteacuterieure 123 bdquo[hellip] seacuteparant des jugements de valeur que les hommes par habitude sous lrsquoinfluence des preacutejugeacutes sociaux ou par passion se croient obligeacutes drsquoy ajouterrdquo Hasonloacute gondolattal Ciceroacutenaacutel is talaacutelkozhatunk (Cic de Sen 42 bdquoImpedit enim consilium voluptas rationi inimica est mentis ut ita dicam praestringit oculos nec habet ullum cum virtute commerciumrdquo Ehhez ld EL
BEHEIRI Lex Claudia 60-61 20 Ld meacuteg Elmeacutelkedeacutesek 6 13 21 HADOT Citadelle inteacuterieure 123 eacutes 181 Vouml az Elmeacutelkedeacutesek ama gondolataacutet amely az eacutelet dolgait pontosan eacutes termeacuteszettudomaacutenyi alapon megfigyelő eacutertelmet helyezi a koumlzeacuteppontba (10 31) 22 Elmeacutelkedeacutesek 6 13 Ld HADOT Citadelle inteacuterieure 181-182 23 Vouml pl 2 2 2 17 3 10 Ld reacuteszletesen HADOT Citadelle inteacuterieure 182 24 Ld Elmeacutelkedeacutesek 9 1 vouml HADOT Citadelle inteacuterieure 184 eacutes 187
14
neacutezetrendszereacuteben a sztoikus gondolkodaacutes magja leacutetezik egy magasabb eacutertelem amely
az anyagot25 kormaacutenyozza eacutes amely eacutertelem aacutethatja a mindenseacuteg anyagaacutet is26 eacutes a
szubsztancia segiacutetseacutegeacutevel leacutetezőket alkot27 Ez a teremteacutesre alkotaacutesra iraacutenyuloacute erő pedig
amelyet tiszteletben kell tartani minden termeacuteszetes leacutetezőben megvan28 Keacuterdeacutes lehet
most maacuter hogy az eddig kifejtetteknek mi az eacutertelme Milyen jelentőseacutege van
mindennek Valamely dolog pontos eacuterteacutekeacutenek felismereacutese nagyon is fontos ha nem
elsődleges feladat mivel ez a felismereacutes is reacuteszeacutet keacutepezi az iacuteteacuteletalkotaacutesnak Nem pusztaacuten
arroacutel van tehaacutet szoacute hogy az egyes dolgokat a maguk valoacutesaacutegaacuteban pőreacuten kell szemleacutelni
hanem szuumlkseacuteges az is hogy ndash eacuteppen az előbb mondottak aacuteltal ndash a mindenseacutegben
elfoglalt helyuumlket is meghataacuterozzuk29 Ekkeacutent vaacutelik lehetőveacute az egyes ember szaacutemaacutera
hogy azt mondhassa minden egyes dolgot akkeacutent veszek szemuumlgyre ahogy azok
vannak eacutes eacuterteacutekuumlknek megfelelően (κατrsquo ἀξίαν) eacutelek veluumlk30
25 Vouml Elmeacutelkedeacutesek 6 1 bdquoA vilaacuteganyag engedelmesen simuleacutekony Iraacutenyiacutetoacute eacutertelmeacutenek semmi belső oka nincs raacute hogy rosszat tegyen Mivel nincs benne semmi aacutertoacute szaacutendeacutek nem is tesz semmi rosszat nem is aacutert semminekrdquo Megjegyzendő hogy az eredeti goumlroumlg szoumlveg szerint az első mondat iacutegy szoacutel bdquoἩ τῶν ὅλων
οὐσία εὐπειθὴς καὶ εὐτρεπής [hellip]rdquo Azzal egyuumltt hogy a fordiacutetaacutes joacutel adja vissza a jelenteacutest szuumlkseacuteges kiemelni hogy az οὐσία rsquoanyagrsquo illetve rsquovilaacuteganyagrsquo eacutertelemben valoacute hasznaacutelata meglehetősen szűkiacutető eacutertelemben szerepel itt mivel a szoacute elsődleges eacutertelme a latin substantia jelenteacuteseacutevel esik egybe ami eacuteppen valaminek a leacutenyegeacutet van hivatva kifejezni Ehhez ld meacuteg LIDDELL ndash SCOTT sv οὐσία Oxford Latin Dictionary s v rsquosubstantiarsquo azzal egyuumltt hogy a szoacutenak keacutetseacutegtelenuumll materiaacutelis eacutertelme is van ehhez ld meacuteg SCHERMAIER Materia 104 BRETONE Fondamenti 72-73 A fordiacutetaacutes egyeacuteb vonatkozaacutesokban valoacute helyesseacutegeacutenek eacutes eacutertő voltaacutenak alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz ld LIDDELL ndash SCOTT s vv εὐπειθὴς eacutes εὐτρεπής 26 Elmeacutelkedeacutesek 5 32 bdquoMilyen a finom kiművelt leacutelek Ismeri a kezdetet eacutes a veacuteget a mindenseacuteg anyagaacutet aacutethatoacute eacutertelmethelliprdquo ndash ebben a szoumlvegben az rsquoanyagaacutetrsquo a goumlroumlg eredeti szerint ismeacutet οὐσίας vagyis az előző jegyzetben mondottakra reflektaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy ebben a vonatkozaacutesban a fordiacutetoacute egyedi eacutertelmezeacuteseacuteről van szoacute 27 Ld Elmeacutelkedeacutesek 7 23 bdquoA mindenseacuteg termeacuteszete a mindenseacuteg anyagaacuteboacutel akaacuter viaszboacutel iacuteme lovat formaacutelthelliprdquo Vouml HADOT Citadelle inteacuterieure 183 Ez tehaacutet egy arroacutel szoacuteloacute aacutelliacutetaacutes hogy a mindenseacuteget iraacutenyiacutetoacute eacutertelem kormaacutenyzaacutesa joacute Hasonloacute aacutelliacutetaacutessal kezdi Arisztoteleacutesz is a Nikomakhoszi Etikaacutet Vouml Nic Eth 1094a Minden mesterseacuteg (τέχνη) eacutes minden vizsgaacuteloacutedaacutes (μέθοδος) de eacuteppuacutegy minden cselekveacutes (πρᾶξίς) eacutes elhataacuterozaacutes (προαίρεσις) is nyilvaacuten valami joacutera (ἀγαθοῦ) iraacutenyul tehaacutet helyes az a megaacutellapiacutetaacutes hogy bdquojoacute (καλῶς) az amire minden iraacutenyulrdquo (Szaboacute Mikloacutes fordiacutetaacutesa Euroacutepa Kiadoacute Budapest 1997) 28 Ld Elmeacutelkedeacutesek 6 40 bdquoMinden geacutep szerszaacutem edeacuteny ha rendelteteacuteseacutenek eleget tesz joacute meacuteg ha keacutesziacutetője nincs is jelen A termeacuteszet aacutetfogta alkotaacutesokban azonban bennuumlk is marad az őket leacutetrehozoacute erő Tehaacutet annaacutel inkaacutebb tisztelned kell a termeacuteszetet abban a meggyőződeacutesben hogy ha koumlvetkezetesen akarata szerint eacutelsz minden szaacutendeacutekod szerint igazodik Eacuteppen iacutegy a mindenseacutegben is minden a vilaacutegeacutertelem szaacutendeacuteka szerint toumlrteacutenikrdquo Vouml reacuteszletesen HADOT Citadelle inteacuterieure 183 Ugyanezt aacutelliacutetja Pizzorni is a sztoikusok jogfelfogaacutesa kapcsaacuten minden jog alapja a termeacuteszet mint mindenek koumlzoumls anyja csak ebben eacutes ez aacuteltal leacutetezhet az eacutertelem mint immanens eacutes egyetemes toumlrveacuteny ndash ez mint abszoluacutet princiacutepium kelti eacuteletre a mindenseacuteget eacutes ez az emberi leacutelek esszenciaacuteja is Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a termeacuteszet szerint eacutelni annyit tesz mint ereacutenyesen eacutelni Vouml PIZZORNI Diritto naturale 80-81 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean LONG Hellenistic Philosophy 144 151 29 Ld Elmeacutelkedeacutesek 3 11 bdquoMert semmi nem teszi nemesebbeacute a lelket mint ha valaki az eacutelet jelenseacutegeit moacutedszeresen eacutes taacutergyilagosan tudja vizsgaacutelni eacutes mindig uacutegy tudja szemuumlgyre venni őket hogy vilaacutegosan laacutetja a dolgok melyik rendjeacutehez tartoznak mire hasznaacutelhatoacutek mi az eacuterteacutekuumlk az oumlsszesseacuteg mi az egyes ember szempontjaacuteboacutelhelliprdquo Vouml HADOT Citadelle inteacuterieure 231 30 Ld Elmeacutelkedeacutesek 8 29 Vouml HADOT Citadelle inteacuterieure 231 LIDDELL ndash SCOTT sv ἀξία
15
Amikor tehaacutet a peacutenzzel mint eacuterteacutekmeacuterővel foglalkozunk ndash hasonloacutean a csaacuteszaacuteri
gondolatmenethez ndash ezt a keacuterdeacutest kell elsősorban megvaacutelaszolni Mi az előttem fekvő
dolog valoacutejaacuteban vagyis mi a helye rendelteteacutese eacutes ceacutelja a termeacuteszetben31 A magaacutenjog
szemszoumlgeacuteből keacutet keacuterdeacutes szaacutemiacutet alapvetőnek a bdquoMirdquo eacutes a bdquoHogyanrdquo keacuterdeacutese Az előbbi
a statikaacutera keacuterdez raacute ndash mi az ami a szemuumlnk eleacute keruumllt Mi a helye ennek a jog
rendszereacuteben Az utoacutebbi keacuterdeacutes a dinamikaacuteval foglalkozik ndash hogyan lehet hozzaacutejutni
ahhoz amit a bdquoMirdquo keacuterdeacuteseacutevel egyszer maacuter igyekeztuumlnk azonosiacutetani A csaacuteszaacuteri intelem
nyomaacuten megfogalmazott keacuterdeacutesekkel oumlsszhangban arra kell tehaacutet vaacutelaszt keresni a peacutenz
mint eacuterteacutekmeacuterő kapcsaacuten hogy jogi szempontboacutel mi a peacutenz illetőleg hogy mikeacutent
szerezhetuumlnk tulajdont rajta Keacutet első tekintetre egyszerű keacuterdeacutesről van szoacute amelyek
azonban nem vaacutelaszolhatoacutek meg roumlviden Az alapkeacuterdeacuteseket eleve toumlbb szempontboacutel
elteacuterő kiindulaacutesi alapokroacutel lehet vizsgaacutelni eacutes joacutellehet a kiindulaacutes alapjai kuumlloumlnboumlzőek a
gondolati gyoumlkerek koumlzoumlsek ez a teacuteny pedig az adhatoacute vaacutelaszok milyenseacutegeacutet is
meghataacuterozza Mi toumlbb az alapkeacuterdeacutesek tovaacutebbi reacuteszkeacuterdeacuteseket szuumllnek amelyek
vizsgaacutelata a jobb eacuterthetőseacuteg kedveacuteeacutert mindenkeacuteppen szuumlkseacuteges Ekkeacutent laacutethatoacute hogy a
peacutenzzel kuumlloumlnoumlsen a peacutenznek a roacutemai dologi jogban betoumlltoumltt szerepeacutevel kapcsolatos
vizsgaacuteloacutedaacutes toumlbb laacutebon aacutell
A peacutenz sokfeacutele vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyakeacutent szolgaacutelhat ndash eacutes szolgaacutelt is ndash mind a koumlzgazdaacuteszok
mind a jogaacuteszok szaacutemaacutera Egy jogi dolgozat kereteacuteben a ceacutelunk elsődlegesen a peacutenz jogi
szempontboacutel toumlrteacutenő bemutataacutesa Ez a ceacutelkitűzeacutes eacuterthető moacutedon nem valoacutesiacutethatoacute meg
aneacutelkuumll hogy bizonyos koumlzgazdasaacutegtani kategoacuteriaacutekat ne hasznaacutelnaacutenk mindezek elleneacutere
azonban őrizkednuumlnk kell attoacutel hogy a peacutenzre vonatkozoacute koumlzgazdasaacutegtani elmeacuteleteknek
akaacuter csak az ismerteteacuteseacutere is vaacutellalkozzunk Az elemzeacutes jogi vetuumllete is szaacutemos
lehetőseacuteget kiacutenaacutel vizsgaacutelhatoacute lenne a peacutenz a peacutenzuumlgyi jog illetve a bankjog koumlreacuteben eacutes
ugyaniacutegy lenne lehetőseacuteg egy taacutegabb oumlsszehasonliacutetoacute magaacutenjogi megkoumlzeliacuteteacutesre is mi
toumlbb a magaacutenjogon beluumll is lehetőseacuteg lenne mind a dologi mind a koumltelmi jogi
vonatkozaacutesok bemutataacutesaacutera Mindezek kapcsaacuten vezeacuterelvuumlnk ndash eacuteppen Marcus Aurelius
intelmei nyomaacuten ndash az egyszerűseacuteg eacutes a moacutedszeresseacuteg ezek jegyeacuteben pedig az emliacutetett
taacutergykoumlroumlkoumln beluumlli ismerteteacutestől eltekintuumlnk Mivel a dolgozat a peacutenz roacutemai jogi
szerepeacutenek a jogaacuteszi gondolkodaacutesmoacutedba aacutegyazott eacutes egyes konkreacutet inteacutezmeacutenyekhez
koumltődő feltaacuteraacutesaacutera tesz kiacuteseacuterletet ekkeacutent uacutegy veacuteljuumlk hogy eme ceacutelkitűzeacutesek
megvaloacutesiacutetaacutesa koumlreacuteben a kevesebb toumlbb sokkal ceacutelravezetőbb a teacutema főkeacutent primer
31 Elmeacutelkedeacutesek 8 11 bdquoMi ez mi előttem van oumlnmagaacuteban veacuteve sajaacutetos alkataacutet tekintve Mi a leacutenyege mi az anyaga Mi a formaacuteloacute oka Mi a feladata a vilaacutegrendben Meddig tartrdquo
16
forraacutesokon alapuloacute megkoumlzeliacuteteacutese amelynek kereteacuteben elsődlegesen annak
megaacutellapiacutetaacutesaacutera kell toumlrekedni hogy az adott jogaacuteszi veacutelemeacutenyek milyen konkreacutet esethez
kapcsoloacutednak Ebből eredően mindig a konkreacutet gyakorlati probleacutema oldalaacuteroacutel kell
megkoumlzeliacuteteni az egyes forraacutesokat hiszen az elmeacuteleti fejtegeteacutesek is toumlbbnyire ezekhez
taacutersulnak Ebben a vonatkozaacutesban felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges kiemelni hogy az elemzett
forraacutesok kapcsaacuten mindig az interpolaacutecioacutementesseacuteg felteveacuteseacuteből indulunk ki32 Emellett
szuumlkseacuteges ugyanakkor az adott teacutema szekunder irodalmaacutenak bemutataacutesa is ehelyuumltt azzal
a megjegyzeacutessel hogy a fő ceacutel a szigoruacutean a teacutemaacutehoz koumltődő szekunder munkaacutek
szisztematikus eacutes ndash lehetőseacuteg szerint ndash reacuteszletes elemzeacutese tovaacutebbaacute ndash szinteacuten a
lehetőseacutegekhez meacuterten ndash ezek egymaacutessal valoacute uumltkoumlzteteacutese Mindezek soraacuten toumlreacutekeny
egyensuacutely fenntartaacutesaacutera is toumlrekszuumlnk a szekunder irodalommal valoacute foglalatoskodaacutes
semmikeacutepp sem mehet a primer forraacutesokra oumlsszpontosiacutetoacute elemzeacutes rovaacutesaacutera hiszen a
roacutemai jog elsősorban a roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiboacutel ismerhető meg Eme megaacutellapiacutetaacutessal
nem kiacutevaacutenjuk csoumlkkenteni vagy elvitatni a szekunder szerzőknek a roacutemai jogaacuteszok
veacutelemeacutenyeinek megeacuterteacuteseacuteben eacutes megeacuterteteacuteseacuteben eleacutert eredmeacutenyeit ugyanakkor szilaacuterd
meggyőződeacutesuumlnk hogy a roacutemai jogaacuteszok felfogaacutesaacutet a roacutemai jogaacuteszok egyes
veacutelemeacutenyeiből lehet visszafejteni
III A peacutenz mibenleacutete leacutenyeg eacutes funkcioacutek
1 A peacutenzre vonatkozoacute koumlznapi aacutelliacutetaacutesok
Elsőkeacutent eacuterdemes neacutehaacuteny gondolattal utalni arra hogy mit is eacutertuumlnk rsquopeacutenzrsquo alatt koumlznapi
eacutertelemben Ebben a koumlrben olyan mindennapi aacutelliacutetaacutesokkal lehet talaacutelkozni mint hogy
bdquoXY-nak sok peacutenze vanrdquo vagy bdquoXY-nak van ugyan telke de eacutepiacutetkezeacutesre feluacutejiacutetaacutesra maacuter
nincsen peacutenzerdquo Az előbbi aacutelliacutetaacutes eseteacuteben a peacutenzre toumlrteacutenő utalaacutes igazaacuteboacutel helytelen aki
ezt az aacutelliacutetaacutest teszi minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a peacutenzt a vagyonnal azonosiacutetja vagyis 32 Az interpolaacutecioacutekritika bemutataacutesa eacutes eacuterteacutekeleacutese szempontjaacuteboacutel alapvető jelentőseacutegűek Kaser eacutes Wieacker munkaacutei Ld KASER Methodologie kuumlloumlnoumls tekintettel 80 skk eacutes 94 skk WIEACKER Textkritik 1-40 A keacuterdeacuteshez ld meacuteg aacutettekintő jelleggel a szoumlvegkritikai neacutezetekről SCHILLER Roman law 62-72 kuumlloumlnoumlsen pedig 67-70 a iustinianusi kodifikaacutecioacuteroacutel KASER RPR II 32-40 kuumlloumlnoumlsen pedig az interpolaacutecioacuteroacutel 35-36 Az interpolaacutecioacutes kutatoacutemoacutedszerről ld pl KUNKEL ndash SCHERMAIER Roumlmische Rechtsgeschichte 218-221 FOumlLDI ndash HAMZA 138-139 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 109-111 STEIN A roacutemai jog 170 Emellett az egyes reacuteszteacutemaacutek kutataacutesa soraacuten toumlbben is utalnak az interpolaacutecioacutekritikai neacutezet biacuteraacutelataacutera iacutegy kuumlloumlnoumlsen WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 93 FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 28 KNUumlTEL ZSS RA CXV (1998) 33 skk SIKLOacuteSI Custodia 7-8 tovaacutebbi irodalommal
17
arroacutel koumlzoumll informaacutecioacutet hogy XY-nak jelentős vagyona van amely testet oumllthet
ingatlanok műtaacutergyak eacuterteacutekpapiacuterok valamint termeacuteszetesen szaacutemla- eacutes keacuteszpeacutenz
formaacutejaacuteban is Az utoacutebbi aacutelliacutetaacutes eseteacuteben ugyanakkor maacuter kuumlloumlnbseacuteget teszuumlnk a vagyon
ebből adoacutedoacutean pedig a gazdagsaacuteg keacutet formaacuteja koumlzoumltt Az egyik a nagy mennyiseacutegű
teacutenyleges peacutenz ndash nem jogi eacutertelemben vett ndash birtoklaacutesaacutet jelenti a maacutesik pedig a
vagyonnak olyan szegmentuma amely nem koumlzvetlenuumll peacutenzben aacutell a rendelkezeacutesuumlnkre
de peacutenzben mindenkeacuteppen kifejezhető A keacutet hivatkozott aacutelliacutetaacutesboacutel joacutel laacutethatoacute hogy
koumlznapi eacutertelemben a rsquopeacutenzrsquo kifejezeacutesnek ndash annak szoacutetaacuteri eacutertelmeacutehez keacutepest ndash joacuteval
taacutegabb jelenteacutest tulajdoniacutetunk33
2 A peacutenz fogalma jellemzői
A peacutenz mibenleacuteteacutenek megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges megvizsgaacutelni hogy megadhatoacute-e vagy
legalaacutebbis koumlruumlliacuterhatoacute-e a peacutenz fogalma Maacuter kiindulaacuteskeacutent le kell szoumlgezni hogy a
peacutenzfogalom kereseacutese koumlreacuteben eacutertelmetlen tankoumlnyvszerű definiacutecioacutet keresni34 A legtoumlbb
ami a peacutenz fogalmaacutenak kereseacutese kapcsaacuten elveacutegezhető azoknak a jellemzőknek fogalmi
elemeknek a szaacutembaveacutetele amelyek oumlsszesseacutegekeacutent a peacutenz mint sajaacutetos jellegű leacutetező a
szemuumlnk eleacute keruumll35 Ezen a ponton viszont azonnal le kell szoumlgezni a peacutenz neacutemikeacutepp
maacutest jelent jogi eacutes koumlzgazdasaacutegtani kategoacuteriakeacutent Helyesebben maacutes leacutenyegi jellemzőket
hangsuacutelyoz a jogtudomaacuteny eacutes a koumlzgazdasaacutegtudomaacuteny Megjegyzendő hogy a jog
aacutellaacutespontja ebben a keacuterdeacutesben igen sarkos a jog legalaacutebbis a pozitiacutev teacuteteles jog azt a
taacutergyat tekinti peacutenznek amelyet peacutenz gyanaacutent alkalmaznak Ez a felfogaacutes pedig
nyilvaacutenvaloacutean előfelteacutetelezneacute annak ismereteacutet hogy mit is eacutertuumlnk peacutenz alatt36 Keacuterdeacutes
33 Megjegyzendő hogy hasonloacutean taacuteg eacutertelmű nyelvhasznaacutelattal nem kizaacuteroacutelag a koumlznapi beszeacutedben talaacutelkozhatunk Ha egy peacutenzuumlgyi szakember szaacutejaacuteboacutel elhangzik az a mondat hogy a bdquomuacutelt heacuteten a peacutenzkiacutenaacutelat szűkoumls volt a tőzsdeacutenrdquo akkor nyilvaacutenvaloacute hogy ebben az esetben sem csak a keacuteszpeacutenzre vonatkozik az aacutelliacutetaacutes sokkal inkaacutebb a rendelkezeacutesre aacutelloacute koumllcsoumlntőke-kiacutenaacutelat egeacuteszeacutere Vouml BAacuteCSKAI ndash
HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 15-16 34 Hasonloacutean veacutelekedik Mickwitz bdquoEs gibt unzaumlhlige Definitionen des Begriffes Geld aber keine ist algemein anerkannt wordenrdquo Vouml MICKWITZ Geld und Wirtschaft 10 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően foglal aacutellaacutest Heermann bdquoVersucht man aber all das zu beruumlcksichtigen was Geld in seiner herausgehobenen Bedeutung ausmacht so kommt man zu dem Schluszlig daszlig eine einheitliche Definition schwerlich aufzustellen istrdquo HEERMANN Geld 12 35 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean foglal aacutellaacutest Bessenyő Andraacutes amikor nagyformaacutetumuacute kandidaacutetusi eacutertekezeacuteseacuteben raacutemutat hogy a peacutenz fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera kizaacuteroacutelag annak funkcioacutein keresztuumll keruumllhet sor Hivatkozik az angolszaacutesz irodalomboacutel eredő de a neacutemet irodalomban is elterjedt megaacutellapiacutetaacutesra Money is what money does Vouml BESSENYŐ A peacutenz 76 (irodalommal) Ezzel egyezően BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 20-21 MICKWITZ Geld und Wirtschaft 12 36 Vouml HEERMANN Geld 12
18
azonban hogy mindenkeacuteppen meg kell-e eleacutegedni ezzel a meglehetősen leegyszerűsiacutető
pozitiacutev jogi megkoumlzeliacuteteacutessel A vaacutelasz az hogy nyilvaacutenvaloacutean nem mert koumlnnyen
belaacutethatoacute hogy a minket koumlruumllvevő vilaacutegban nem minden egyes leacutetező nyeri a maga
leacutetezeacuteseacutet valamely jogi ndash eacutes főkeacutent nem pozitiacutev jogi ndash norma teacutetelezeacuteseacutetől Eacuterzeacutesuumlnk
szerint ez a peacutenz eseteacuteben is iacutegy van eacutes ennek alaacutetaacutemasztaacutesa ceacuteljaacuteboacutel eacuterdemes
reacuteszletesebb vizsgaacuteloacutedaacutest folytatni
A peacutenzzel kapcsolatosan felsorolhatoacutek egyfelől olyan jellemzők amelyek segiacutetseacutegeacutevel a
peacutenz hozzaacutevetőleg joacutel leiacuterhatoacute maacutesfelől pedig az uacutegynevezett peacutenzfunkcioacutek amelyek
aacuteltal a peacutenz fogalma megadhatoacute37 Előbbi a peacutenz statikaacuteja vagyis azt mutatja meg hogy
mikeacutent jelenhet meg a peacutenz a kuumllső szemleacutelő szaacutemaacutera utoacutebbi pedig a dinamika mint a
peacutenz bdquomozgaacutesformaacuteirdquo38 A statika koumlreacuteben hivatkozhatoacute jellemzők a helyettesiacutethetőseacuteg
vagyis az a teacuteny hogy minden egyes peacutenzdarab homogeacuten tulajdonsaacutegokkal rendelkezik
valamint a tetszeacutes szerinti oszthatoacutesaacuteg a tartoacutessaacuteg illetve eltarthatoacutesaacuteg veacuteguumll a ritkasaacuteg39
Ezeknek a jellemzőknek a felsorolaacutesa nem oumlnmagaacuteeacutert valoacute megleacutetuumlk nyomaacuten valamely
aacuteru taacutersadalmi vagy akaacuter jog aacuteltali elismereacutesre tehet szert leacutenyegeacuteben tehaacutet peacutenzzeacute
vaacutelik40 Az egyik ilyen teacutenyező a tartoacutessaacuteg vagy eltarthatoacutesaacuteg jelentőseacutege abban aacutell hogy
ennek reacuteveacuten a peacutenz a keacutesőbbi gazdasaacutegi forgalomban is igeacutenybe vehető lehet Emellett
igen jelentős a koumlnnyű szaacutelliacutethatoacutesaacuteg mivel ebből eredően baacuterhol kuumlloumlnoumlsebb neheacutezseacuteg
neacutelkuumll felhasznaacutelhatoacute lesz Ezzel egyeneacuterteacutekű talaacuten a veszteseacuteg neacutelkuumlli oszthatoacutesaacuteg
koumlvetelmeacutenye hiszen ennek reacuteveacuten toumlbbfeacutele ciacutemlet előaacutelliacutetaacutesaacutera nyiacutelik moacuted Veacuteguumll de
nem utolsoacute sorban szuumlkseacuteges hogy az eacuterteacuteke koumlnnyen meghataacuterozhatoacute legyen41 Ezek
azok a jellemzők amelyek megleacutete eseteacuten baacutermilyen dolog megfelelő koumlzvetiacutető eszkoumlz
(Zwischenware intermediate commodity numeacuteraire peacutenzaacuteru) lehet az ilyet egyre
inkaacutebb csak csereeszkoumlzkeacutent fogjaacutek hasznaacutelni amely folyamat veacutegeacuten kiemelkedik az
aacuteruk hagyomaacutenyos csoportjainak koumlreacuteből eacutes peacutenzzeacute vaacutelik42 A ritkasaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutet
37 HEERMANN Geld 12-13 MICKWITZ Geld und Wirtschaft 10 BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 20 38 Vouml BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 20-21 A szerzők veacutelemeacutenye szerint valamely peacutenzaacuteru akkor vaacutelik peacutenzzeacute amennyiben a hagyomaacutenyosan felfogott peacutenzfunkcioacutek koumlzuumll legalaacutebb kettő eacuterveacutenyesuumll valamely peacutenzaacuteru vonatkozaacutesaacuteban 39 Vouml MOMMSEN Geschichte VI BORCHERT Geld und Kredit 1 Hasonloacutean DOBECK ndash ELLIOTT Money 2 40 Vouml HEERMANN Geld 16 41 Vouml MICKWITZ Geld und Wirtschaft 11 42 Schermaier egy Paulus-veacutelemeacutennyel oumlsszefuumlggeacutesben (Paul D 18 1 1 pr [33 ad ed]) eacuteppen a szoumlvegből vonja le azt a koumlvetkezteteacutest hogy a peacutenzgazdaacutelkodaacutes kialakulaacutesaacuteban elengedhetetlen leacutepeacutes ugyan valamely dolog eacuterteacutekmeacuterő ceacuteljaacutera valoacute kivaacutelasztaacutesa ebből peacutenz azonban akkor lesz ha ez forma publicaacutevaacute vaacuteli tekintet neacutelkuumll a hordozoacute anyag teacutenyleges eacuterteacutekeacutetől Vouml SCHERMAIER Materia 26-27 Keacuterdeacuteses marad ugyanakkor hogy a forma publica kapcsaacuten mit is eacutertuumlnk publica alatt hiszen maacutes-maacutes koumlvetkezteteacutesekre juthatunk ha publicaacutet az aacutellammal azonosiacutetjuk illetőleg ha publica alatt azt eacutertjuumlk ahogy Cicero megkoumlzeliacuteti a res publicaacutet (Cic re p 1 39)
19
veacutelemeacutenyuumlnk szerint inkaacutebb rsquokorlaacutetossaacutegrsquo eacutertelemben kell felfogni Igaz hogy a peacutenzkeacutent
hasznaacutelt aacuteru ritka kell hogy legyen ugyanakkor a forgalomban kellő mennyiseacuteg kell
hogy rendelkezeacutesre aacutelljon belőle Ekkeacutent a ritkasaacuteg helyett a korlaacutetossaacutegot jelen esetben
akkeacutent kell eacuterteni hogy a rendelkezeacutesre aacutelloacute peacutenzaacuteru mennyiseacutege eacuteppen kellő meacuterteacutekben
ritka ezaacuteltal egyensuacutelyi helyezet alakul ki az adott peacutenzaacuterura vonatkozoacute kereslet eacutes
kiacutenaacutelat koumlzoumltt Ha tuacutelzottan ritka az adott peacutenzaacuteru akkor maacutes peacutenzaacuterut keresnek helyette
mivel az eleacuterhetőseacutege korlaacutetozott koumlvetkezeacuteskeacuteppen nem koumlnnyiacuteti a forgalmat hanem
tovaacutebbi bonyodalmakat szuumll Ha ugyanakkor tuacutelzott mennyiseacuteg van jelen a gazdasaacutegban
akkor nagyon felhiacutegul a peacutenzaacuteru eacutes nem lesz keacutepes aacuteltalaacutenos egyeneacuterteacutekeskeacutent illetőleg
csereeszkoumlzkeacutent funkcionaacutelni43 Feltűnhet hogy a felsorolaacutesboacutel hiaacutenyzik a
helyettesiacutethetőseacuteg A jellemzők koumlreacuteben azeacutert nem ejtettuumlnk szoacutet roacutela reacuteszletesebben
mert ndash mint azt keacutesőbb laacutetni fogjuk ndash eacuteppen a helyettesiacutethetőseacuteg a meacuterleg nyelve a
helyettesiacutethetőseacutegből mint jellemzőből adoacutedik a peacutenz csereeszkoumlzkeacutent valoacute hasznaacutelata
ami viszont maacuter a peacutenzfunkcioacutek keacuterdeacuteseacutehez vezet a peacutenz eacuterteacutekmeacuterő csere- eacutes forgalmi
eszkoumlz fizeteacutesi eszkoumlz megtakariacutetaacutesi (kincskeacutepző) eszkoumlz funkcioacutejaacutenak mikeacutenti
eacutertelmezeacuteseacutehez44
3 Peacutenzfunkcioacutek
Ami most maacuter a fentebb emliacutetett peacutenzfunkcioacutekat illeti amikor a peacutenznek az ilyen
funkcioacutek aacuteltal meghataacuterozott fogalmi megragadaacutesaacutera teszuumlnk kiacuteseacuterletet első leacutepeacuteskeacutent
kiindulhatunk abboacutel a materiaacutelis eacutertelemben vett aacuteruboacutel amely egy adott koumlzoumlsseacutegben
(taacutersadalomban) csereeszkoumlzkeacutent szolgaacutel eacutes ezt az aacuterut kell megkoumlzeliacutetenuumlnk a peacutenz aacuteltal
betoumlltoumltt funkcioacutekon keresztuumll Ha ugyanis eme funkcioacutek tuumlkreacuteben vizsgaacuteljuk a peacutenzt raacute
kell joumlnnuumlnk hogy a csereeszkoumlzkeacutent hasznaacutelt aacuteru ebbeacuteli minőseacutege ha nem is
leacutenyegtelen de legalaacutebbis maacutesodlagos a koumlzeacuteppontban az aacutell hogy a peacutenz aacuteruk eacutes
szolgaacuteltataacutesok csereeacuterteacutekekeacutent elleneacuterteacutekekeacutent szolgaacutel vagyis baacutermilyen adaacutesveacutetel
43 Hasonloacutean MOMMSEN Geschichte VI 44 A helyettesiacutethetőseacuteg Mommsenneacutel is inkaacutebb jellemzőkeacutent jelenik meg ld MOMMSEN Geschichte VII Bessenyő ndash joggal ndash eacutelesen kritizaacutelja a kincskeacutepző funkcioacutenak a hagyomaacutenyos koumlzgazdasaacutegtan aacuteltali hangsuacutelyozaacutesaacutet mivel egyfelől baacutermilyen eacuterteacutekaacutelloacute vagyontaacutergy alkalmas lehet a kincskeacutepzeacutesre maacutesfelől pedig egy suacutelyos gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg idejeacuten eacuteppen a peacutenz lesz az ami a lehető legkeveacutesbeacute alkalmas a kincskeacutepzeacutesre Ld reacuteszletesen BESSENYŐ A peacutenz 122-123
20
taacutergyaacutet keacutepezhető aacuterura illetőleg szolgaacuteltataacutesra elcsereacutelhető45 Keacutetseacutegtelenuumll helytaacutelloacute
ezzel kapcsolatosan Bessenyő azon megaacutellapiacutetaacutesa hogy a peacutenz csereeszkoumlzkeacutent valoacute
felfogaacutesa egyeacutertelműen a koumlzgazdasaacutegtan terreacutenumaacuteba tartozik46 Amikor ugyanis a
peacutenzt csereeszkoumlzkeacutent fogjuk fel akkor azokban a vagyonmozgaacutesokban amelyeket a jog
jogokat eacutes koumltelezettseacutegeket keletkeztető moacutedosiacutetoacute vagy megszuumlntető uumlgyletekkeacutent
kezel a koumlzgazdasaacutegtan egyseacutegesen cserefolyamatokat laacutet Ekkeacutent tehaacutet koumlzgazdasaacutegi
szempontboacutel a peacutenz ugyanolyan aacuteru mint baacutermely maacutesik ami viszont az oumlsszes toumlbbi aacuteru
koumlzuumll kiemeli az eacuteppen az aacuteltalaacutenos csereeszkoumlz volta47 Kaser nem a peacutenz fungibilis
voltaacutet hangsuacutelyozza elsődlegesen hanem azt a teacutenyt hogy a peacutenznek eacuterteacuteke van amely
eacuterteacuteket egy bizonyos peacutenznemben szokaacutes meghataacuterozni48 Ez utoacutebbi elgondolaacutes a modern
magaacutenjogi irodalomban is megjelenik Kolosvaacutery Baacutelint az eacuterteacutekkel biacuteroacute dolgok
kategoacuteriaacutejaacuten beluumll kuumlloumln kiemeli a peacutenzt amely csereviszonyokban csereeacuterteacutek gyanaacutent
szerepel joacutellehet Lenkovics raacutemutat arra hogy csereeacuterteacutekkeacutent elvben baacutermely maacutes dolog
is alkalmazhatoacute49 Joacutel laacutethatoacute hogy mind Kolosvaacutery mind Lenkovics egyenlőseacutegjelet
tesz a csereeszkoumlz eacutes az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacutek koumlzeacute mindazonaacuteltal Lenkovics teszi ezt
azzal a megaacutellapiacutetaacutessal hogy a peacutenz ebbeacuteli ndash tudniillik csereeszkoumlzkeacutent valoacute ndash
alkalmassaacutegaacutet eacuteppen az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacuteja adja mivel a peacutenz bdquosajaacutetsaacutegainaacutel fogva
minden dologeacutert aequivalenskeacutent elfogadhatoacute mert hasznaacutelhatoacutesaacutega mindenkire neacutezve
teljesen egyformardquo50 Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a peacutenz koumlzgazdasaacutegtani szemleacuteleteacutenek
egyes elemei jogi szempontboacutel is relevaacutensak mivel meacuteg ha a peacutenzt a lehető legszűkebb
pozitiacutev jogi eacutertelemben akkeacutent fogjuk is fel mint a forgalomban az aacutellam aacuteltal elismert
45 Ezzel egyezően ld KASER Das Geld 169 MICKWITZ Geld und Wirtschaft 10 Maacutes keacuterdeacutes persze hogy ebben az aacutelliacutetaacutesban a peacutenz jellemzői eacutes funkcioacutei egybemosoacutednak hiszen egy ilyenformaacuten megfogalmazott aacutelliacutetaacutes kereteacuteben a peacutenz helyettesiacutethetőseacutege mint jellemző koumlvetkezmeacutenykeacutent vonja maga utaacuten hogy a peacutenzt csereeszkoumlzkeacutent fogjaacutek felhasznaacutelni 46 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 119 47 BESSENYŐ A peacutenz 119-120 Megaacutellapiacutetaacutesa szerint a peacutenz fizeteacutesi eszkoumlzkeacutent valoacute valamint csereeszkoumlzkeacutent valoacute felfogaacutesa leacutenyegeacuteben ugyanazt a peacutenzfunkcioacutet jeleniacutetik meg csupaacuten az egyik jogi a maacutesik koumlzgazdasaacutegtani megkoumlzeliacuteteacutesből Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a keacutet funkcioacute egymaacutestoacutel valoacute elkuumlloumlniacuteteacutese teljesseacuteggel indokolatlan eacutes szuumlkseacutegtelen is Vouml BESSENYŐ A peacutenz 121-122 48 KASER Das Geld 169 49 KOLOSVAacuteRY 23 LENKOVICS Dologi jog 44 50 KOLOSVAacuteRY 23 Ezzel egyezően foglal aacutellaacutest Heermann is aki a peacutenznek eme csereeszkoumlz funkcioacutejaacuteboacutel vagyis abboacutel a jellemzőből hogy a peacutenz aacuteruk ekvivalensekeacutent szolgaacutel (bdquohellip Geld ist Aumlquivalent von Guumlternhelliprdquo) vonja le azt a koumlvetkezteteacutest hogy a peacutenz nem egyedi aacuteru sokkal inkaacutebb egy efoumlloumltt aacutelloacute csereeszkoumlznek tekintendő (bdquohellipes ist zugleich auch als uumlberindividuelles Tauschmittel anzusehenrdquo) Eacuteppen ebből adoacutedoacutean vaacutelik lehetőveacute hogy a csereacutet mint reaacutelaktust ndash jogi szempontboacutel ndash keacutet oumlnaacutelloacute tiacutepusra osszuk fel Az egyik a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett csere amelynek soraacuten a vagyontaacutergyak csereeacuterteacutekeacutenek meghataacuterozaacutesa majd pedig a vagyontaacutergyak aacutetadaacutesa keruumll sor a maacutesik pedig az indirekt csere amikor aacuteru eacutes peacutenz csereacutelnek gazdaacutet ami nem maacutes mint az adaacutesveacutetel Vouml HEERMANN Geld 13-14 Maacuter ehelyuumltt utalni kell raacute hogy hasonloacute felfogaacutessal a roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiban is talaacutelkozhatunk ndash ld pl Gai 3 141 Paul D 18 1 1 pr (33 ad ed) amint Nerva eacutes Proculus veacutelemeacutenyeacutet ideacutezi Ezzel egyezően WALKER Money 2 BESSENYŐ A peacutenz 122
21
peacutenzjelet akkor is szuumlkseacuteg van a peacutenzfunkcioacutek ilyeteacuten meghataacuterozaacutesaacutera annaacutel is inkaacutebb
hiszen maga az aacutellam is csak ezek aacuteltal keacutepes az emliacutetett peacutenzjel tulajdonsaacutegait
meghataacuterozni Heermann akkeacutent kritizaacutelja ezt a szűk eacutertelemben vett peacutenzfelfogaacutest hogy
azon tuacutelmenően hogy ez a szűkiacuteteacutes egy oumlsszetettebb elgondolaacutes megalapozaacutesaacutet eleve
kizaacuterja immanens hibaacutet is tartalmaz jelesuumll olyan eszkoumlzkeacutent kezeli a peacutenzt amelynek
egyeduumlli ceacutelja eacutes leacutenyege tartozaacutesok kiegyenliacuteteacutese eacutes koumlveteleacutesek eacuterveacutenyesiacuteteacutese
Ugyanakkor eacuteppen ennek a kettőnek a teacutenyleges tartalmaacuteroacutel tehaacutet magaacuteroacutel a peacutenzről ez a
megkoumlzeliacuteteacutes semmit sem mond51 Ezen a ponton szuumlkseacuteges reacuteszletesebben utalni
Bessenyő Andraacutes neacutezeteacutere aki szerint a peacutenz nem maacutes mint likvid eacuterteacutekjog52 Ez annyit
51 Vouml HEERMANN Geld 13 bdquohellip uumlber den Inhalt von Schuld und Zahlung also uumlber das Geld an sich wird dagegen keine Aussage getroffenrdquo Maacuter ezen a ponton jelezni kell hogy a Heermann aacuteltal hasznaacutelt rsquoGeld an sichrsquo kifejezeacutes nagyfokuacute hasonloacutesaacutegot mutat a filozoacutefiaacuteban Kant aacuteltal hasznaacutelt rsquoDing an sichrsquo kategoacuteriaacutejaacuteval ami joggal nevezhető az idealista filozoacutefia egyik sarokkoumlveacutenek A tovaacutebbiakban a dolog mibenleacuteteacutenek taacutergyalaacutesa soraacuten eacuteppen ettől a kanti eacutertelemben vett dologtoacutel (Ding) elvaacutelasztva szeretneacutenk arra vaacutelaszt talaacutelni hogy a roacutemai jogaacuteszok szaacutemaacutera mit jelentett a dolog a maga valoacutesaacutegaacuteban Ezen tuacutelmenően az a neacutezet amely a peacutenzt Geldschuld formaacutejaacuteban aacutelliacutetja a koumlzeacuteppontba Savigny neveacutehez fűződik aki a peacutenz fogalmaacutet eredendően a vagyon fogalmaacutehoz koumlti Az elmeacutelet jelentőseacutege abban aacutell hogy a XIX szaacutezadi magaacutenjogtudomaacutenyban a peacutenzre illetőleg annak koumltelmi jogi vonatkozaacutesaira vonatkozoacute doktriacutena megfogalmazaacutesa egyeacutertelműen Savigny neveacutehez koumlthető aki a koraacutebban emliacutetett vagyon fogalmaacutet akkeacutent iacuterja le mint olyan magaacutenjogi hatalmat amely az egyes szemeacutelyeket a kuumllvilaacuteg bizonyos taacutergyai felett megilleti (Vouml SAVIGNY System I 339-340) Ehhez a vagyonfogalomhoz koumltődik Savigny neacutezete szerint a peacutenz mint eacuterteacutekmeacuterő amely kettős funkcioacuteval biacuter egyfelől az egyes vagyonalkatreacuteszek eacuterteacutekeacutenek meacutereacuteseacutere szolgaacuteloacute eszkoumlz maacutesfelől pedig ndash eacuteppen az előbbi funkcioacuteboacutel eredően ndash baacutermely vagyonalkatreacutesz eacuterteacutekeacutenek megjeleniacuteteacuteseacutere is keacutepes Mindebből adoacutedik egy magaacutenjogi keacutepesseacuteg egy hatalom arra neacutezve hogy egy adott szemeacutely valamely dolgot megszerezhessen Ezt a magaacutenjogi hatalmat nevezi Savigny peacutenznek Ld SAVIGNY Obligationenrecht I 404-406 Aacutettekintő jelleggel emliacuteti HEERMANN Geld 14 Megjegyzendő hogy Savigny a peacutenz kapcsaacuten a maacutesodik funkcioacutet tartotta leacutenyegesebbnek eacuterteacutekmeacuterőkeacutent azonban a peacutenz egy tekintet alaacute esik maacutes meacutereacutesi eszkoumlzoumlkkel mint amilyen peacuteldaacuteul a rőf vagy a font Utoacutebbiak relatiacutev eacuterteacutekmeacuterő jellege abban aacutell hogy ugyanazon dolog elteacuterő mennyiseacutegeinek oumlsszehasonliacutetaacutesa minden tovaacutebbi neacutelkuumll lehetseacuteges aacuteltaluk A peacutenz ezzel szemben abszoluacutet eacuterteacutekmeacuterő mivel alkalmas kuumlloumlnfeacutele taacutergyak eacuterteacutekeacutenek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera is (Vouml SAVIGNY Obligationenrecht 405) Eacuterdekes hogy egyeacuteb tradicionaacutelisan a peacutenzt azonosiacutetoacute jellemzőket mint peacuteldaacuteul a csereeszkoumlz funkcioacute Savigny egyaacuteltalaacuten nem is emliacutet Savigny elmeacuteleteacutehez reacuteszletesen ld KIEFNER Geld und Geldschuld 27-54 52 Bessenyő az rsquoeacuterteacutekjogrsquo kifejezeacutest a Kaser aacuteltal egy tanulmaacutenyaacuteban hasznaacutelt rsquoWertrechtrsquo megfelelőjekeacutent hasznaacutelja (Vouml MAX KASER Das Geld im Sachenrecht In AcP 143 [1937] 8 Hivatkozza BESSENYŐ A peacutenz 67) Kaser azonban akkeacutent koumlzeliacuteti meg a Wertrecht fogalmaacutet hogy minden olyan jogot ebbe a koumlrbe utal aminek a leacutenyege meghataacuterozott eacuterteacutekmennyiseacuteg aacutetruhaacutezaacutesa vagyis leacutenyegeacuteben fizeteacutesi jogkeacutent fogja fel az eacuterteacutekjogokat aminek koumlvetkezteacuteben a peacutenz feletti tulajdonjog eacuteppuacutegy a Wertrecht fogalma alaacute tartozik mint a peacutenzre iraacutenyuloacute koumlveteleacutesi jog Bessenyő ezzel szemben a jogosult javaacutera vagyoni poziacutecioacutet biztosiacutetoacute jogok (vagyoni jogok) koumlzuumll csak azokat tekinti eacuterteacutekjognak amelyek immateriaacutelis vagyoni előnyt biztosiacutetanak a jogosult szaacutemaacutera tehaacutet neacutevlegesen meghataacuterozott eacuterteacutekmennyiseacutegeket utalnak a jogosult vagyonaacuteba Koumlvetkezeacuteskeacuteppen nem tekinti eacuterteacutekjognak azokat a vagyoni jogokat amelyek valamely dolog feletti magaacutenjogi eacutertelemben vett hatalom gyakorlaacutesaacutera vagy szolgaacuteltataacutes teljesiacuteteacuteseacutenek koumlveteleacuteseacutere iraacutenyulnak hiszen ndash indokolaacutesa szerint ndash az eacuterteacutek ezekben az esetekben mindoumlssze folyomaacutenya a jog tartalmaacutenak Reacuteszletesen ld BESSENYŐ A peacutenz 65-67 Megjegyzendő hogy a magyar magaacutenjogi terminoloacutegiaacuteban az eacuterteacutekjog kifejezeacutes hasznaacutelata neacutemikeacutepp zavaroacute lehet ugyanis az eacuterteacutekjog kategoacuteriaacutejaacutet aacuteltalaacuteban az idegen dologbeli jogokon beluumll szokaacutes hasznaacutelni akkeacutent hogy ez utoacutebbi koumlrben leacuteteznek aacutellagjogok eacutes eacuterteacutekjogok Az aacutellagjogok jogosultja egy maacutes tulajdonaacuteban aacutelloacute dolog hasznaacutelataacutera jogosult amely hasznaacutelatot a tulajdonos koumlteles tűrni Ehhez keacutepest az eacuterteacutekjog leacutenyege abban aacutell hogy bdquoa jog valamely vagyoneacuterteacuteknek a jog taacutergyaacuteboacutel leendő megszerzeacuteseacutere eacutes biztosiacutetaacutesaacutera iraacutenyulrdquo Vouml LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 33 269 Ezeacutert kuumlloumlnoumlsen fontos annak hangsuacutelyozaacutesa hogy Bessenyő az eacuterteacutekjog kifejezeacutest Kaser munkaacutessaacutega nyomaacuten hasznaacutelja
22
tesz hogy egyfelől a peacutenz jogosultja valamely neacutevleges eacuterteacuteket a vagyonaacuteba szaacutemiacutethat
maacutesfelől pedig baacutermely vele elszaacutemolaacutesi viszonyban aacutelloacute szemeacutelytől koumlvetelheti hogy
az adott elszaacutemolaacutesi viszony kereteacuteben a peacutenzt mint likvid eacuterteacutekjogot erre a szemeacutelyre
aacutetruhaacutezhassa vagyis fizessen vele53 Koumlveteleacuteseacutenek alapja az a teacutenyező lesz amit
aacuteltalaacuteban a rsquotoumlrveacutenyes fizetőeszkoumlzrsquo kategoacuteriaacutejaacuteval szokaacutes visszaadni aki a fizeteacutes
ciacutemzettje nem utasiacutetja vissza a fizeteacutest valamint nem is győződik meg előzetesen a
fizeteacutesi eszkoumlzkeacutent felkiacutenaacutelt joacuteszaacuteg piaci eacuterteacutekeacuteről54 Mindennek a koumlvetkezmeacutenye az
lesz hogy a hivatkozott viszonyban magaacutet a likvid eacuterteacutekjogot eacuteppen az azt aacutetruhaacutezoacute
szemeacutely javaacutera kell beszaacutemiacutetani meacutegpedig a likvid eacuterteacutekjog neacutevleges eacuterteacutekeacutenek
megfelelően55 Maacuterpedig a neacuteveacuterteacutek meghataacuterozaacutesa a peacutenz vonatkozaacutesaacuteban kizaacuteroacutelag jogi
momentum a jog keletkezteti a neacuteveacuterteacuteket mint ahogy az eacuterteacutekjogot magaacutet is hiszen itt
nem egy objektiacuteve leacutetező tulajdonsaacuteg (suacutely teacuterfogat) meacutereacutes aacuteltal toumlrteacutenő deklaraacutelaacutesaacuteroacutel
van szoacute Az eacuterteacutekjog a jog konstitutiacutev aktusa reacuteveacuten joumln leacutetre meghataacuterozva azt a konkreacutet
eacuterteacutekmennyiseacuteget amelyet a jogosult a vagyonaacuteba tartozoacutenak szaacutemiacutethat56 Mindoumlssze
egyetlen keacuterdeacutes marad nyitva ebben a gondolatmenetben meacutegpedig az hogy milyen jog
melyik jog hozza leacutetre az eacuterteacuteket Vajon az eacuterteacutek kizaacuteroacutelag az ember alkotta pozitiacutev jog
szuumllemeacutenye Leacutetezik-e eacuterteacutek maacuter az ember alkotta jog előtt is57 Bessenyő is eacuteppen erről
az oldalroacutel koumlzeliacuteti meg a peacutenzt a peacutenz mint eacuterteacutekmeacuterő az első megjeleneacutesi formaacuteja
annak az eacuterteacutekskaacutelaacutenak amelyen a jogosult szaacutemaacutera immateriaacutelis vagyoni előnyt
biztosiacutetoacute eacuterteacutekjog eacuterteacutekeacutenek meacutereacutese megtoumlrteacutenik58 Ami mindenesetre meglaacutetaacutesa szerint a
peacutenz mint eacuterteacutekmeacuterő specialitaacutesaacutet adja az eacuteppen az a teacuteny hogy a peacutenzoumlsszegből meacuteg
nem vonhatoacute le koumlvetkezteteacutes a keacutepviselt vaacutesaacuterloacuteerőre neacutezve ugyanis a peacutenzoumlsszeg
csupaacuten egy nominaacutelis eacuterteacuteket jeleniacutet meg vagyis az eacuterteacutekjog azaacuteltal keletkezik hogy a
jog meghataacuterozza azt Az egyeacuteb vagyoni jogok pedig az eacuterteacutekeleacutes nyomaacuten peacutenzben
53 Ld BESSENYŐ A peacutenz 73 54 Vouml BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 17 55 Ld BESSENYŐ A peacutenz 73-74 56 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 68-69 Veacuteguumll maga Heermann is leacutenyegileg hasonloacute koumlvetkezteteacutesre jut amikor a peacutenzhez koumltődő taacutersadalmi illetőleg aacutellami elismertseacuteget hasonliacutetja oumlssze Az egybeveteacutes eredmeacutenyekeacutent raacutemutat hogy a keacutet neacutezet eleacuteggeacute hasonloacute egymaacuteshoz az előbbi szerint az a peacutenz amit a taacutersadalom az utoacutebbi szerint pedig amit az aacutellam peacutenznek ismer el Vagyis mindkeacutet neacutezet az elismertseacuteget tekinti a peacutenz mivoltaacutet meghataacuterozoacute sarokkőnek aacutem nem szabad elfelejteni hogy a peacutenz eacuterteacutekjellel toumlrteacutenő ellaacutetaacutesa tehaacutet az egyes peacutenzdarabok neacuteveacuterteacutekeacutenek meghataacuterozaacutesa az aacutellam privileacutegiuma Vouml HEERMANN Geld 16 Hasonloacutean MOMMSEN Geschichte VI-VII 57 Ez a keacuterdeacutes leacutenyegeacuteben Mommsen megkoumlzeliacuteteacuteseacuteből is koumlvetkezik Reacuteszletesen ld MOMMSEN Geschichte VII Maacutes keacuterdeacutes hogy ebben a vonatkozaacutesban Mommsen is azt az aacutellaacutespontot keacutepviseli hogy az eacuterteacutekkifejezeacutes minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean jogalkotoacutei aktus eredmeacutenye kell hogy legyen Ld MOMMSEN Geschichte VII Ugyanakkor nem tagadja a termeacuteszeti toumlrveacuteny szerepeacutet sem az eacuterteacutekviszonyokkal oumlsszefuumlggeacutesben Vouml MOMMSEN Geschichte VIII-IX 58 BESSENYŐ A peacutenz 67-68
23
kifejezhetőveacute vaacutelnak Leacutenyegeacuteben tehaacutet a peacutenz eacuterteacutekmeacuterő funkcioacuteja koumlreacuteben egy a jog
aacuteltal leacutetesiacutetett mennyiseacuteg59 Azonban az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacute a metallista felfogaacutesuacute60
Roacutemaacuteban kicsit maacuteskeacutepp eacuterveacutenyesuumllt mivel a peacutenzt meghataacuterozott feacutemmennyiseacuteggel
azonosiacutetottaacutek Roacutemaacuteban a Kre IV szaacutezad veacutegeacutet megelőzően egyaacuteltalaacuten nem leacutetezett vert
peacutenz eacutes bdquokuumllfoumlldirdquo eredetű peacutenzek sem voltak forgalomban a roacutemai gazdasaacuteg ebben az
aacutellapotaacuteban tehaacutet nem peacutenzalapuacute hanem naturaacutelis gazdasaacuteg volt61 Bronz- eacutes ezuumlstpeacutenz a
Kre III szaacutezad elejeacutetől fogva leacutetezett Roacutemaacuteban Kre 269-268-ban keruumlltek
bevezeteacutesre62 Mindez azonban taacutevolroacutel sem jelenti azt hogy Roacutemaacuteban ne lett volna jelen
a peacutenz maacuter koraacutebban is az aes rude volt forgalomban amelyen mindoumlssze az eredeteacutere
vonatkozoacute jeloumlleacutes tehaacutet nem neacuteveacuterteacutekjel volt megtalaacutelhatoacute63 Keacutesőbb a
peacutenzgazdaacutelkodaacutesra valoacute aacutetteacutereacutes gazdasaacutegi szerkezetvaacuteltaacutessal jaacutert egyuumltt amely
peacutenzgazdaacutelkodaacutes azonban egyaacuteltalaacuten nem volt stabil64 Mint arra maga Winkel is
raacutemutat a gazdasaacutegi vaacutelsaacutegoknak nagy valoacutesziacutenűseacuteggel komoly hataacutesa lehetett erre a
peacutenzgazdaacutelkodaacutesra65 Talaacuten ez magyaraacutezhatja azt a teacutenyt is hogy a szabiniaacutenus eacutes
prokuliaacutenus iskolaacutek koumlzoumltt ndash mint arroacutel Gaius beszaacutemol (Gai 3 139-141) ndash
veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg volt az adaacutesveacutetel eacutes a csere egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa tekinteteacuteben
Joacutellehet ekkorra maacuter kialakult a peacutenzgazdaacutelkodaacutes meacutegis az előbb emliacutetett forraacutesok
59 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 68-69 Ezzel egyező neacutezetet fejt ki Walker is aki raacutemutat hogy meacutereacutes eseteacuten az oumlsszehasonliacutethatoacutesaacuteg alapja eacuteppen az hogy amit meacuteruumlnk eacutes az amivel megmeacuterjuumlk azonos fajtaacutejuacute legyen ndash ahhoz hogy valaminek a suacutelyaacutet megmeacuterjuumlk szuumlkseacuteges hogy legyen valami olyan aminek suacutelya van Ld WALKER Money 8 60 BESSENYŐ A peacutenz 74 61 Vouml CRAWFORD Coinage 17 CRAWFORD Geld III A W INKEL Das Geld 282 62 CRAWFORD Coinage 19 skk WINKEL Das Geld 283 63 CRAWFORD Coinage 17 skk WINKEL Das Geld 283 Ehhez meacuteg BUumlRGE Geld 130 skk FOumlLDI
Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 225151 64 Joacutel peacuteldaacutezzaacutek ezt a mancipatio koumlreacuteben lezajlott vaacuteltozaacutesok is Ez a res mancipi aacutetruhaacutezaacutesaacutera hasznaacutelatos per aes et libram uumlgylet kuumllsőleg ndash mint azt Gaius (Gai 1 119) iacuterja ndash sziacutenleges adaacutesveacutetel (imaginaira quaedam venditio) volt vagyis a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutet eredmeacutenyezte a veacutetelaacuter megfizeteacutese mellett Az uumlgylet per aes et libram mivolta azeacutert kuumlloumlnoumlsen jelentős mivel eredetileg csak a bronz volt hasznaacutelatban (Gai 1 122 bdquo[hellip] olim aereis tantum nummis utebantur [hellip]rdquo) amelyet leszaacutemlaacutelaacutes helyett lemeacutertek (Gai 1 122 bdquo [hellip] qui dabat alicui pecuniam non numerabat eam sed appendebat [hellip]rdquo Utoacutebb azonban fokozatosan aacutetvette a helyeacutet a mancipatio nummo uno amelynek soraacuten elegendő volt a meacuterleget egyetlen bronzdarabbal megpendiacuteteni majd ezt a bronzdarabot aacutetadni az eladoacutenak (Gai 1 119 bdquo[hellip] deinde aere percutit libram idque aes dat ei a quo mancipio accipit quasi pretii loco [hellip]rdquo Ebből kitűnik tehaacutet hogy a peacutenzgazdaacutelkodaacutesra valoacute aacutetteacutereacutessel vagyis az eacutermepeacutenz megjeleneacuteseacutevel a bronz lemeacutereacutese feleslegesseacute vaacutelt Ehhez ld meacuteg WINKEL Das Geld 284-285 65 WINKEL Das Geld 286 Ennek peacuteldaacutejakeacutent szolgaacutelhat Cicero tudoacutesiacutetaacutesa Vouml Cic de off 3 80 bdquoGratidianus [hellip] cum praetor esset collegiumque praetorium tribuni plebi adhibuissent ut res nummaria de communi sententia constitueretur iactabatur enim temporibus illis nummus sic ut nemo posset scire quid haberetrdquo Ehhez ld CRAWFORD Coinage 187 sk Hasonloacute olvashatoacute Caesar bdquoDe bello civilirdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban is Ld Caes De bello civ 3 1 2 bdquo[hellip] cum fides tota Italia esset angustior neque creditae pecuniae solverentur constituit ut arbitri darentur per eos fierent aestimationes possessionum et rerum quanti quaeque earum ante bellum fuisset atque eae creditoribus traderenturrdquo Ehhez ld meacuteg BUumlRGE Geld 142 CRAWFORD Coinage 189-193
24
tanuacutesaacutega alapjaacuten laacutethatoacute hogy a taacutersadalmilag bizonytalanabb időszakok a kezdeti
naturaacutelis gazdaacutelkodaacutes szintjeacutere vetetteacutek vissza a roacutemai gazdasaacutegot66 Winkel meglaacutetaacutesa
szerint az előbbi peacuteldaacutehoz hasonloacutean a vindicatio nummorum keacuterdeacuteseacutet koumlzeacuteppontba
aacutelliacutetoacute consumptio eacutes commixtio nummorum probleacutemaacutejaacutenak haacutettere is joacutel magyaraacutezhatoacute
ezzel a gondolatmenettel67 Ebben a vonatkozaacutesban utalni kell arra hogy eme vindicatio
haacutettereacuteben a nagyobb peacutenzoumlsszegek fizeteacuteseacutere vonatkozoacute gyakorlat aacutell jelesuumll a
nummulariusok azon szokaacutesa hogy a peacutenzoumlsszegeket kisebb zacskoacutekban vetteacutek aacutet az
aacutetveacutetelről pedig tesseraacutet aacutelliacutetottak ki68 Ekkeacutent tehaacutet lehetőveacute vaacutelt a peacutenzeacutermeacutek egyedi
azonosiacutetaacutesa Ebben a vonatkozaacutesban Winkel felhiacutevja a figyelmet arra hogy ilyen
szempontboacutel a roacutemai gazdasaacuteg mindig is naturaacutelis gazdasaacuteg volt hiszen a peacutenznek
elsődlegesen a testi jellegeacutet hangsuacutelyoztaacutek69 Ami most maacuter Bessenyő gondolatmeneteacutet
illeti teacutenykeacuterdeacutes ugyan hogy a vagyontaacutergyak eacuterteacuteke ndash a peacutenzen kiacutevuumll ndash egyeacuteb
vagyontaacutergyakban is kifejezhető azonban az eacuterteacutekegyenlőseacuteg ezekben az esetekben
kizaacuteroacutelag attoacutel fuumlgg hogy a felek a konkreacutet uumlgylet koumlreacuteben egyeneacuterteacutekűnek tekintik-e a
csereacutelendő vagyontaacutergyakat70 Mindazonaacuteltal az ilyen eacuterteacutek-oumlsszehasonliacutetaacutes soraacuten
szuumlkseacuteges hogy leacutetezzen egy tertium comparationis valamely olyan aacuteru amely alkalmas
mindkeacutet a csereuumlgyletben reacuteszeltetett vagyontaacutergy eacuterteacutekeacutenek kifejezeacuteseacutere Tehaacutet a
roacutemaiak peacutenzfelfogaacutesa koumlreacuteben az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacute a peacutenzaacuteruhoz (Zwischenware
intermediate commodity numeacuteraire) tapad a peacutenz az lesz amit a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan
ismer elfogad eacutes alkalmaz eacuterteacutekkifejezeacutesre eacutes csereeszkoumlz gyanaacutent71 Mindeme
megfontolaacutesok alapjaacuten a koraacutebban feltett keacuterdeacutesre jelesuumll hogy milyen jog konstituaacutelja
az eacuterteacuteket az alaacutebbi vaacutelasz adhatoacute Bizonyiacutetott hogy a peacutenzgazdaacutelkodaacutes megjeleneacutese
előtt a naturaacutelis aacuterucsere időszakaacuteban is relevaacutens volt a csereuumlgyletben reacuteszeltetett
dolgok eacuterteacuteke hiszen ndash mint az a koraacutebbiakboacutel kideruumllt ndash a csereuumlgylet lebonyoliacutetaacutesaacutera
akkor keruumllt sor ha a reacutesztvevő felek uacutegy veacutelteacutek hogy csereacutelni kiacutevaacutent dolgok eacuterteacuteke
66
BUumlRGE Geld 142 CRAWFORD Coinage 193 WINKEL Das Geld 285-286 67 WINKEL Das Geld 287 Ehhez ld meacuteg KASER Das Geld 181 skk WACKE Zahlung 89 skk 68 Ehhez ld kuumlloumlnoumlsen BERGER Encyclopedic Dictionary s v rsquotessera nummulariarsquo A nummulariusok keacuterdeacuteshez ld meacuteg PETRUCCI Mensam exercere 253 skk FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 226-227 69 WINKEL Das Geld 287 70 BESSENYŐ A peacutenz 70 71 BESSENYŐ A peacutenz 71 Bessenyő az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacutehoz kapcsolja a likviditaacutes kategoacuteriaacutejaacutet is mivel a meghataacuterozott neacuteveacuterteacuteket keacutepviselő eacuterteacutekjog csak akkor biacuter teacutenyleges jelentőseacuteggel amennyiben a jogosult maacutesra ruhaacutezhatja ezt az eacuterteacutekjogot a koumltelezett szemeacutelyeacuteben pedig elfogadaacutesi koumltelezettseacuteg aacutell fenn Vouml BESSENYŐ A peacutenz 72-73 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően foglalnak aacutellaacutest a koumlzgazdaacuteszok is amikor a peacutenz eacuterteacutekmeacuterő funkcioacuteja kapcsaacuten arra hiacutevjaacutek fel a figyelmet hogy a peacutenz az aacuterkifejezeacuteshez belső eacuterteacutekkel kell hogy rendelkezzen Vouml BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 21 WALKER Money 5 eacutes 8 Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ez a felfogaacutes megegyezik a peacutenzjellemzők koumlzoumltt emliacutetett nagyfokuacute helyettesiacutethetőseacuteg kriteacuteriumaacuteval Vouml MICKWITZ Geld und Wirtschaft 10-11
25
megegyezik A naturaacutelis aacuterucsere viszont maacuter az ember alkotta jog időszaka előtt is
hasznaacutelatban volt vagyis az a felveteacutes amely szerint a jog keletkezteti az eacuterteacuteket uacutegy
eacutertelmezhető ha azt aacutelliacutetjuk hogy az eacuterteacutekteacutetelezeacutes legalaacutebbis a ius gentium sajaacutetossaacutega
Nem kizaacutert persze hogy az ember alkotta jog is eacuteljen az eacuterteacutekteacutetelezeacutes lehetőseacutegeacutevel
ennek azonban akkor van leacutetjogosultsaacutega ha a ius gentium szerinti eacuterteacutekteacutetelezeacutessel
egybevaacuteg72 Minthogy a ius gentium forraacutesa a ius naturale ekkeacutent elvitathatatlan hogy
az eacuterteacutek minden leacutetező immanens reacutesze amelyet az ember felismerni keacutepes
Visszakanyarodva a peacutenz funkcioacuteinak keacuterdeacuteseacutehez minden egybevetve helytaacutelloacutenak
minősiacutethető Kaser ama meglaacutetaacutesa hogy a peacutenz testi megjeleneacuteseacuteben kuumlloumlnleges jellegű
olyan sajaacutetossaacutegokkal biacuter amelyek speciaacutelis helyzetbe hozzaacutek magaacutet a peacutenzt73 Kaser
tehaacutet ndash Mickwitz felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben ndash nem a helyettesiacutethetőseacutegben laacutetja a peacutenz fő
sajaacutetossaacutegaacutet hanem abban a teacutenyezőben hogy a peacutenz eacuterteacutekkel biacuter ekkeacutent aacuteruk eacutes
szolgaacuteltataacutesok elleneacuterteacutekekeacutent joumln figyelembe Veacutelemeacutenye szerint a fokozott
helyettesiacutethetőseacuteg ennek csupaacuten folyomaacutenya ez annyit tesz hogy a felcsereacutelhetőseacuteg
helyettesiacutethetőseacuteg nem kizaacuteroacutelag a fajtaacutehoz tartozoacute egyes egyedekre vonatkozik hanem
egyfelől baacutermely maacutes peacutenznem peacutenzdarabjai is alkalmasak ugyanannak az eacuterteacuteknek a
kifejezeacuteseacutere maacutesfelől pedig a meghataacuterozott eacuterteacuteket keacutepviselő egyes peacutenzdarabok
alkalmasak aacuteruk szolgaacuteltataacutesok eacuterteacutekeacutenek kifejezeacuteseacutere is vagyis a peacutenz a forgalomban
aacuteltalaacutenos eacuterteacutekmeacuterőkeacutent is reacuteszt vesz74 Ami Mickwitz neacutezeteacutet illeti tuumlzetesebb vizsgaacutelat
utaacuten nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelhat hogy a helyettesiacutethetőseacuteg Mickwitz neacutezete szerint sem
elsődleges de legalaacutebbis semmikeacuteppen sem kizaacuteroacutelagos jellemzője a peacutenznek főkeacutent
azeacutert mivel meglaacutetaacutesa szerint pusztaacuten a helyettesiacutethetőseacuteg aacuteltal valami meacuteg nem vaacutelik
peacutenzzeacute az aacuteltala hasznaacutelt plasztikus kifejezeacutessel eacutelve mindoumlssze egy Zwischenware
(intermediate commodity) lesz ez meacuteg nem peacutenz de funkcioacutei alapjaacuten nagyon koumlzel aacutell a
72 A ius gentium kapcsaacuten legyen eleacuteg annyit jelezni hogy ezt a roacutemaiak is akkeacutent eacutertelmezteacutek mint quod vero naturalis ratio inter omnes homines constituit ekkeacutent quo gentes humanae utuntur (vouml Gai 1 1 Inst 1 2 1 Ulp D 1 1 1 4 [1 inst]) Egyfajta termeacuteszetes rendnek az eacutertelmen keresztuumlli (naturalis ratio) megnyilvaacutenulaacutesa ez az emberben (ld Elmeacutelkedeacutesek 5 32 6 1) amelynek veacutegső eredője azonban maga a termeacuteszet (natura) Ehhez ld Cic de inv 2 65 bdquoAc naturae quidem ius esse quod nobis non opinio sed quaedam innata vis adferat ut religionem pietatem gratiam vindicationem observantiam veritatemrdquo ld KASER Ius gentium 55 eacutes kuumlloumlnoumlsen 210 sz jegyzet Ezzel a renddel eacutertelemmel valoacute kapcsoloacutedaacutesunkat csak ennek hiaacutenyakor ismerjuumlk fel igazaacuten ld erről Cic de leg 1 47 vouml WALDSTEIN laquoIus naturaleraquo 227 73 Vouml bdquoDas Geld in seinen koumlrperlichen Erscheinungsformen [hellip] ist eine Sache von besonderer Artrdquo KASER Das Geld 169 74 Vouml KASER Das Geld 169 Maacutes keacuterdeacutes ugyanakkor hogy a helyettesiacutethetőseacuteg Kaser szerint sem elhanyagolhatoacute hiszen egy bizonyos mennyiseacuteg felett az egyes peacutenzdarabok egyediseacutege teljes egeacuteszeacuteben maacutesodlagossaacute vaacutelik Eacuterdemes felfigyelni tovaacutebbaacute arra a momentumra is hogy Kaser nem aacuteltalaacuteban a peacutenz hanem az egyes peacutenzdarabok helyettesiacutethetőseacutegeacuteről beszeacutel amely megkoumlzeliacuteteacutes eacutertő moacutedon tuumlkroumlzi a roacutemaiak peacutenzfelfogaacutesaacutet Vouml KASER Das Geld 170
26
peacutenzhez75 Ha egyidejűleg toumlbb ilyen is forgalomban van ez annak a mutatoacuteja hogy
egyik sem tett szert aacuteltalaacutenos taacutersadalmi elismertseacutegre Amikor azonban ezek koumlzuumll egy
megkapja a kellő taacutersadalmi elismertseacuteget kiemelkedve a toumlbbi koumlzuumll peacutenzzeacute vaacutelik eacutes a
toumlbbit visszaszoriacutetja76
Az eddigi megfontolaacutesok koumlreacuteben a peacutenz mint eacuterteacutekmeacuterő illetve mint fizeteacutesi-
csereeszkoumlz jelent meg Nem szabad azonban figyelmen kiacutevuumll hagyni Savigny azon
megaacutellapiacutetaacutesaacutet hogy ndash maacutes eacuterteacutekmeacuterőkkel ellenteacutetben ndash peacutenz vonatkozaacutesaacuteban az abszoluacutet
eacuterteacutekmeacuterő jelleg is egy jelentős sajaacutetossaacuteg baacutermely aacuteru szolgaacuteltataacutes eacuterteacutekeacutenek kifejezeacutese
is lehetseacuteges aacuteltala77 Mickwitz ezen tuacutelmenően meacuteg a peacutenz eacuterteacutekmegőrző funkcioacutejaacutet is
hangsuacutelyozza eacutes eme keacutet funkcioacuteboacutel vezeti le a peacutenz eacuterteacutekaacutelloacutesaacutegaacutenak koumlvetelmeacutenyeacutet
mondvaacuten hogy az eacuterteacutekaacutelloacutesaacuteg hiaacutenya az azt felhasznaacuteloacute alanyokban komoly
bizonytalansaacutegokat szuumllhet78
Kaser raacutemutat arra hogy a peacutenz addig toumllt be teacutenyleges szerepet a forgalomban amiacuteg
annak a reacuteszeacutet keacutepezi vagyis a peacutenz ceacutelja eacuteppen az elvileg korlaacutetlanul gyakori eacutes
veacutegtelen hosszan folytathatoacute tulajdonvaacuteltozaacutesban eacuterhető tetten79 Az egyes
peacutenzdarabokon az eacuterteacutek is feltuumlnteteacutesre keruumll azaz maacuter az egyes darabok is eleve
megnevezik a peacutenzeacuterteacuteket ekkeacutent valamely maacutes peacutenznem peacutenzdarabjai peacutenzben
kifejezhető eacuterteacutekkel biacuternak80 Ezzel Kaser leacutenyegeacuteben tovaacutebb finomiacutetja a Savigny aacuteltal
megfogalmazott abszoluacutet eacuterteacutekmeacuterő jelleget a peacutenz nem csak baacutermely aacuteru vagy
szolgaacuteltataacutes eacuterteacutekeacutenek kifejezeacuteseacutere alkalmas hanem ezen tuacutelmenően egy adott peacutenznem
valamekkora egyseacutege egyeacuteb peacutenznem(ek)ben is megadhatoacute Ennek a kaseri
gondolatmenetnek azonban tovaacutebbi koumlvetkezmeacutenye is van Amikor Kaser azt aacutelliacutetja
hogy az egyes peacutenzdarabok eleve megnevezik eacuterteacutekuumlket (bdquohellip die Geldstuumlcke von
vornherein ihren Geldwert nennenhelliprdquo)81 akkor ezzel implicite maga is elismeri hogy az
eacuterteacutek leacutetrehozaacutesa meghataacuterozott jogi aktus eredmeacutenye vagyis a peacutenz eacuterteacutekeacutet a jog hozza
leacutetre tehaacutet a peacutenz ilyen eacuterteacuteke neacuteveacuterteacutek Ehhez keacutepest Savigny abboacutel hogy a peacutenz
75 A jelzett kifejezeacutesekhez ld MICKWITZ Geld und Wirtschaft 11 valamint 15 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően BESSENYŐ A peacutenz 71 LENKOVICS Dologi jog 44 76 MICKWITZ Geld und Wirtschaft 11 77 Ld SAVIGNY Obligationenrecht I 405 Ezzel egyezően MICKWITZ Geld und Wirtschaft 15 78 MICKWITZ Geld und Wirtschaft 16-17 Az eacuterteacutekmegőrző funkcioacute kritikaacutejaacutehoz ld fentebb Bessenyő gondolatmeneteacutet (19 sz jegyzet) 79 bdquohellip erschoumlpft sich die Bestimmung des Geldes in dem theoretisch unbegrenzt haumlufigen und unendlich lange fortsetzbaren Eigentumswechselrdquo KASER Das Geld 170 80 Vouml KASER Das Geld 170 81 KASER Das Geld 170
27
abszoluacutet eacuterteacutekmeacuterő mivoltaacutet hangsuacutelyozza82 vezeti le ama aacutelliacutetaacutesaacutet hogy a peacutenz feletti
tulajdonjog valamely vagyontaacutergy megszerzeacuteseacutere iraacutenyuloacute magaacutenjogi hatalmat jelent83
Ekkeacutent ndash mint arra Bessenyő is raacutemutat84 ndash Savigny a peacutenz leacutenyegeacutenek a vaacutesaacuterloacuteerőt
tekinti85 Ezt Bessenyő azeacutert tekinti hibaacutes szemleacuteletnek mert a vaacutesaacuterloacuteerő arra a keacuterdeacutesre
adott vaacutelasz hogy a peacutenz adott mennyiseacutege milyen aacuterukra csereacutelhető vagyis hogy
mekkora a peacutenz gazdasaacutegi eacuterteacuteke ndash a fentebb mondottak alapjaacuten tehaacutet mekkora eacuterteacutekkel
biacuter csereeszkoumlzkeacutent Ehhez keacutepest a peacutenz mint eacuterteacutekmeacuterő egy nominaacutelis konstituaacutelt
eacuterteacuteket jeleniacutet meg ndash fizeteacutesi eszkoumlzkeacutent86 Mindebből levonhatoacute az a koumlvetkezeteacutes is
hogy a peacutenz vaacutesaacuterloacuteereje szinteacuten tisztaacuten koumlzgazdasaacutegtani kategoacuteria
IV Reacuteszoumlsszegzeacutes a peacutenzről aacuteltalaacuteban
Oumlsszegezve a fenti megfontolaacutesokat elmondhatoacute hogy a peacutenz egyetlen tankoumlnyvi
fogalommal nem iacuterhatoacute koumlruumll megnyugtatoacutean Ekkeacutent elmondhatoacute hogy olyan
megkoumlzeliacuteteacutest kell hogy alapul vegyuumlnk amelynek kereteacuteben lehetőseacuteg nyiacutelik arra hogy
a peacutenzt jellemzői eacutes funkcioacutei oldalaacuteroacutel koumlzeliacutetsuumlk meg
Ami a peacutenz jellemzőit illeti ezek elsősorban a peacutenzzel kapcsolatos taacutersadalmi elvaacuteraacutesok
szisztematizaacutelt felsorolaacutesakeacutent foghatoacutek fel leacutenyegeacuteben arroacutel szoacutelnak hogy a kuumllső
szemleacutelő milyen elvaacuteraacutesokat taacutemaszt a peacutenzzel szemben annak műkoumldeacutese a forgalomban
valoacute reacuteszveacutetele soraacuten egyszersmind pedig arroacutel is hogy az ilyen szemleacutelő szaacutemaacutera
mikeacutent tűnik fel a peacutenz
A peacutenzfunkcioacutek olyan a peacutenz peacutenz-mivoltaacutehoz koumltődő bdquomozgaacutesformaacutekrdquo amelyek azt
mutatjaacutek hogy a peacutenz mikeacutent műkoumldik teacutenylegesen a forgalomban Eme funkcioacutek
felsorolaacutesa azonban elsődlegesen attoacutel fuumlgg hogy milyen diszcipliacutena alapjaacuten aacutellva
keacuterdezuumlnk raacute a peacutenz konkreacutet gazdasaacutegi mozgaacutesformaacuteira ndash maacutes vaacutelaszokat kapunk
ugyanis a jog ismeacutet maacutes vaacutelaszokat a koumlzgazdasaacutegtan talajaacuteroacutel indulva Ennek az 82 SAVIGNY Obligationenrecht I 405 bdquohellipdas Geld als absoluter Werthmesser dient also zur Vergleichung des Werthes der verschiedensten Gegenstaumlnde geeignet isthelliprdquo 83 Vouml SAVIGNY Obligationenrecht I 406 bdquoDas Geld [hellip] gewaumlhrt seinem Eigenthuumlmer eine allgemeine auf alle Gegenstaumlnde des freien privatrechtlichen Verkehrs anwendbare Vermoumlgensmacht und es erscheint [hellip] als selbststaumlndiger Traumlger dieser Macht allen besonderen Bestandtheilen des Vermoumlgens zur Seite stehend und mit denselben gleich berechtigt und gleich wirksamrdquo valamint 454 bdquoDas allgemeine Wesen des Geldes wurde oben darin gesetzt [hellip] daszlig es seinem Eigenthuumlmer eine Macht verleiht die sich auf alle verschiedenen Bestandtheile des Vermoumlgens erstreckt und diese Macht wird begruumlndet durch die allgemeine Anerkennungrdquo 84 BESSENYŐ A peacutenz 76 85 SAVIGNY Obligationenrecht I 454 86 Ezzel egyezően BESSENYŐ A peacutenz 123-124
28
elteacutereacutesnek legjobb peacuteldaacuteja az eacuterteacutekmeacuterő- eacutes a csereeszkoumlz-funkcioacute fentebb bemutatott
egymaacuteshoz valoacute viszonya jelesuumll hogy keacutet diszcipliacutena aacuteltal ugyanarra a keacuterdeacutesre adott
vaacutelaszkeacutent eacuterteacutekelhetők Megjegyzendő hogy a kezdetben felsorolt peacutenzfunkcioacutek
(eacuterteacutekmeacuterő- csere- eacutes forgalmi eszkoumlz fizeteacutesi eszkoumlz megtakariacutetaacutesi maacuteskeacutent
kincskeacutepző-eszkoumlz funkcioacutek) koumlzuumll csak az eacuterteacutekmeacuterő- eacutes csereeszkoumlz- valamint a
fizeteacutesi eszkoumlz-funkcioacuteval foglalkoztunk reacuteszletesebben Ennek oka abban keresendő
hogy a jogaacutesz szaacutemaacutera a peacutenz leginkaacutebb markaacutens jellemzője a helyettesiacutethetőseacuteg leacutenyegi
funkcioacutei pedig az eacuterteacutekmeacuterő- eacutes a fizeteacutesi eszkoumlz-funkcioacute87 Egyes peacutenzfunkcioacuteknak
(kincskeacutepző funkcioacute) egyaacuteltalaacuten a leacutetalapja is keacutetseacutegbe vonhatoacute a fizeteacutesi eszkoumlz funkcioacute
pedig veacutelemeacutenyuumlnk szerint pusztaacuten az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacute folyomaacutenya amely ekkeacutent
alkotja a peacutenz leacutenyegeacutet88
Ezek a sajaacutetossaacutegok roacutemai jogban csak reacuteszben eacuterveacutenyesuumllnek joacutellehet a peacutenz leacutenyegeacutet
eacutes funkcioacuteit ugyanabban laacutettaacutek reacutegen is mint mainapsaacuteg a peacutenzt dologi jogi szempontboacutel
oumlsszesseacutegeacuteben meacutegis maacuteskeacutent kezelteacutek Jobban ragaszkodtak peacuteldaacuteul az egyes
peacutenzdarabok dologi oumlnaacutelloacutesaacutegaacutehoz mint a modern jogokban valamint a fokozott
helyettesiacutethetőseacutegből sem vontak le olyan messzemenő koumlvetkezteteacuteseket mint ma
illetőleg reacuteszben maacutes koumlvetkezteteacuteseket vontak le89 Keacutetseacutegtelen teacuteny hogy Roacutemaacuteban a
peacutenzeacuterteacutek sokkal inkaacutebb feacutemeacuterteacuteken nyugodott vagyis a feacutemtől elvaacuteloacute peacutenzeacuterteacuteket nem
vagy csak keveacutesseacute ismerteacutek90 Ebből adoacutedik a koumlvetkezteteacutes hogy Roacutemaacuteban a peacutenz ndash
oumlsszehasonliacutetva a mai felfogaacutessal ndash koumlzelebb aacutellt a toumlbbi ingoacute dologhoz iacutegy joggal
vaacuterhatnaacute baacuterki hogy a peacutenzre vonatkozoacute roacutemai jogi szabaacutelyok kevesebb elteacutereacutest
mutassanak az egyeacuteb dolgokra vonatkozoacute szabaacutelyoktoacutel Ehhez keacutepest azonban a valoacutesaacuteg
az hogy roacutemai jogban eacuteppuacutegy talaacutelkozunk a peacutenzre vonatkozoacute speciaacutelis szabaacutelyokkal
mint baacutermely modern jogrendszerben91
Mindezen megfontolaacutesok nyomaacuten adoacutedik a keacuterdeacutes hogy a roacutemaiak peacutenzre vonatkozoacute
felfogaacutesa mikeacutent foglalhatoacute oumlssze
87 Ehhez ld SCOTT Money 1-2 BESSENYŐ A peacutenz 77 88 Vouml a koraacutebban ideacutezett (44 sz j) Heermann neveacutehez fűződő gondolatot aki szerint a fizeteacutes (Zahlung) a peacutenznek magaacutenak (Geld an sich) egyik alkotoacuteeleme 89 Vouml KASER Das Geld 171 WINKEL Das Geld 287 90 Vouml KASER Das Geld 171 CRAWFORD Geld III A B ESSENYŐ A peacutenz 74 91 Vouml KASER Das Geld 172
29
A PEacuteNZRE VONATKOZOacute ROMANISTA COMMUNIS OPINIO
I Bevezeteacutes probleacutemafelveteacutes
A peacutenzzel kapcsolatos vizsgaacuteloacutedaacutesok soraacuten a koumlvetkező logikus leacutepeacutes annak a keacuterdeacutesnek
a megvaacutelaszolaacutesaacutera tett kiacuteseacuterlet lehet hogy vajon minek tekintetteacutek a roacutemaiak a peacutenzt
Jogi eacutertelemben vett dolog volt vagy jogi szempontboacutel egeacuteszen maacutes jellegűnek
gondoltaacutek Amennyiben dolog volt uacutegy a dolgok mely kategoacuteriaacutejaacuteba soroltaacutek Vajon
igazolhatoacute-e egy olyan felteveacutes amely szerint pecunia eacutes res egymaacutestoacutel neacutemikeacuteppen
kuumlloumlnboumlzőek a roacutemaiak gondolkodaacutesa szerint Ennek a felteveacutesnek a haacutettereacuteben
megbuacutevoacute elgondolaacutest az alaacutebbiak szerint lehet koumlrvonalazni Nyilvaacutenvaloacute hogy szaacutez
sestertius maacutes megiacuteteacuteleacutes alaacute esik mint egy attikai vaacuteza Mi toumlbb szaacutez sestertius eacutes szaacutez
meacuterő buacuteza koumlzoumltt is fedezhetuumlnk fel kuumlloumlnbseacutegeket ndash jogi eacutes koumlznapi eacutertelemben veacuteve
egyaraacutent
Mindenek előtt azonban mi az amit a peacutenzről illetőleg a peacutenzhez kapcsoloacutedoacute roacutemai jogi
felfogaacutesroacutel aacuteltalaacuteban tudunk A romanisztikaacuteban elfogadott aacuteltalaacutenos neacutezet szerint a peacutenz
res fungibilis eacutes res consumptibilis92 Amint Bessenyő Andraacutes arra raacutemutat bdquo[e]nnek
forraacutesbeli alapja vitathatatlanrdquo93 A helyettesiacutethető dolgok (nem forraacutesszerű elnevezeacutessel
res fungibiles) a forraacutesokban res quae pondere numero mensura constant formaacuteban
jelennek meg Ebben a vonatkozaacutesban aacuteltalaacuteban Gaius instituacutecioacuteinak keacutet toumlredeacutekeacutere (Gai
2 196 eacutes Gai 3 90) valamint Ulpianus egy Digesta-beli veacutelemeacutenyeacutere toumlrteacutenik
92 Ehhez ld a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll BONFANTE Proprietagrave I 107 eacutes 111 MARTON Roacutemai magaacutenjog 137 KASER RPR I 382 GUARINO Diritto romano 337 eacutes 339 TALAMANCA Istituzioni 384-385 BENEDEK Dologi jog 9-10 BESSENYŐ A peacutenz 3 SANFILIPPO Istituzioni 75 FOumlLDI ndash HAMZA 280 Maacuter ezen a ponton kiemelendő hogy a helyettesiacutethető dolgok koumlreacuteben Foumlldi ndash Hamza egyeacutertelműen eacutes nagyon helyesen keacuteszpeacutenzről beszeacutel ellenteacutetben maacutes szerzőkkel akik mindoumlssze peacuteldakeacutent felsoroljaacutek a helyettesiacutethető dolgok koumlreacuteben a peacutenzt aacuteltalaacuteban Vouml FOumlLDI ndash HAMZA 280 Emellett szinteacuten fontos raacutemutatni hogy a peacutenz helyettesiacutethetőseacutege vonatkozaacutesaacuteban Bonfante eacutes Marton a gazdasaacutegi eacutertelemben vett elhasznaacutelhatoacutesaacutegot tartja a peacutenz sajaacutetos jellemzőjeacutenek ebből adoacutedoacutean a peacutenz kuumlldoumlnboumlzik a toumlbbi elhasznaacutelhatoacute-elfogyaszthatoacute dologtoacutel Ehhez keacutepest Bessenyő Andraacutes a peacutenz elhasznaacutelhatoacute mivolta kapcsaacuten azt a neacutezetet vallja hogy fizikai eacutertelemben vett elhasznaacuteloacutedaacutesroacutel tehaacutet elkopaacutesroacutel van szoacute Reacuteszletesen ld BONFANTE Proprietagrave I 111 MARTON Roacutemai magaacutenjog 137 BESSENYŐ A peacutenz 4 Utoacutebbi szerző neacutezeteacutenek kritikaacutejakeacutent ld FOumlLDI ndash HAMZA 2807 93 Ld BESSENYŐ A peacutenz 3 Egyezően BRETONE Fondamenti 128 A peacutenz a forraacutesokban gyakran jelenik meg pecunia numerata formaacutejaacuteban mivel a keacuteszpeacutenzt a forgalmi eacuteletben az eacutermeacutek darabszaacutema alapjaacuten hataacuterozzaacutek meg erre pedig okszerűen az eacutermeacutek darabszaacutemaacutenak leszaacutemolaacutesa uacutetjaacuten keruumllhet sor BESSENYŐ 3 BENEDEK Peacutenztulajdon 254
30
hivatkozaacutes (Ulp D 13 3 1 pr [27 ad ed])94 valamennyi emliacutetett szoumlveg reacuteszletesebb
elemzeacuteseacutere a keacutesőbbiekben sor keruumll Az mindenesetre bizonyosan megaacutellapiacutethatoacute hogy
a helyettesiacutethető dologra neacutezve teljesiacutetendő szolgaacuteltataacutes generikus egy meghataacuterozott
fajta lemeacutereacutes szaacutemlaacutelaacutes vagy maacutes meacuterteacutek aacuteltal meghataacuterozott mennyiseacutegeacutet kell adni eacutes
ugyanabboacutel a fajtaacuteboacutel ugyanannyit kell visszaadni Eme kategoacuteria paacuterja (eacutes semmikeacuteppen
sem ellenteacutete) a helyettesiacutethetetlen dolgok koumlre amelynek vonatkozaacutesaacuteban gyakorta
ideacuteznek szinteacuten egy Ulpianus-veacutelemeacutenyt
Ulp D 45 1 29 pr (ad Sab)
Scire debemus in stipulationibus tot esse stipulationes quot summae sunt totque
esse stipulationes quot species sunt Secundum quod evenit ut mixta una summa
vel specie quae non fuit in praecedenti stipulatione non fiat novatio sed efficit
duas esse stipulationes Quamvis autem placuerit tot esse stipulationes quot
summae totque esse stipulationes quot res tamen si pecuniam quis quae in
conspectu est stipulatus sit vel acervum pecuniae non tot sunt stipulationes
quot nummorum corpora sed una stipulatio nam per singulos denarios singulas
esse stipulationes absurdum est Stipulationem quoque legatorum constat unam
esse quamvis plura corpora sint vel plura legata Sed et familiae vel omnium
servorum stipulatio una est Itemque quadrigae aut lecticariorum stipulatio una
est At si quis illud et illud stipulatus sit tot stipulationes sunt quot corpora
A szoumlveg elsődleges aacutelliacutetaacutesa hogy a stipulatio soraacuten a lebonyoliacutetandoacute uumlgyletek szaacutema az
uumlgyletben szereplő oumlsszegek (summae) illetve egyedi taacutergyak (species keacutesőbb res)
szaacutemaacutehoz igazodik95 tot stipulationes quot res96 quot corpora tot stipulationes97 tot
stipulationes quot summae98 A szoumlvegben Ulpianus keacutet lehetőseacuteget aacutelliacutet szembe
egymaacutessal Az egyik szerint ha valaki egy halom peacutenzt (acervum pecuniae) vagy a
szeme előtt leacutevő peacutenzt (pecuniam quae in conspectu est) stipulaacutel akkor egyetlen
94 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 3-4 95 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquospeciesrsquo12 A szoumlveg maacutesodik mondataacuteban szereplő bdquomixta una summa vel specie quae non fuit in praecedenti stipulationerdquo arra utalhat hogy ugyanazon felek koumlzoumltt toumlbb stipulatio joumln leacutetre Ekkeacutent a novatio hiaacutenyaacutera hivatkozaacutes (non fiat novatio) azt jelenti hogy a toumlbb ugyanazon felek koumlzoumltt leacutetrejoumltt stipulatio alapjaacuten kuumlloumln-kuumlloumln koumlvetelhető a teljesiacuteteacutes Koumlszoumlnet illeti Bessenyő Andraacutes tanaacuter urat aki ndash sok egyeacuteb mellett ndash a kutatoacutehelyi vitaacuten felhiacutevta a figyelmet eme szoumlvegreacutesz helyes eacutertelmezeacuteseacutere 96 KNUumlTEL Kautionen 135 97 BACKHAUS Maiore 161 valamint 135 eacutes 136 sz jegyzetek 98 SACCONI Pluris petitio 93-94 Hasonloacutean FOumlLDI ndash HAMZA 280
31
stipulatio toumlrteacutenik (una stipulatio) vagyis nem attoacutel fuumlgg a stipulatioacutek szaacutema hogy
teacutenylegesen haacuteny peacutenzdarab jeleniacuteti meg a peacutenzeacuterteacuteket (non tot sunt stipulationes quot
nummorum corpora) Ennek oka hogy a darabonkeacutenti stipulatio teljesseacuteggel abszurd
lenne (per singulos denarios singulas esse stipulationes absurdum est) Ehhez az esethez
hasonloacutean csupaacuten egyetlen stipulatio toumlrteacutenik ha legatum vagy az oumlsszes rabszolga
vagy egy neacutegyes fogat lovai illetve a hordszeacutekvivők stipulaacutelaacutesaacutera keruumll sor ezek
eseteacuteben elegendő egyetlen stipulatio a peacutenzoumlsszeg a haacuteztartaacuteshoz tartozoacute oumlsszes
rabszolga egy fogat lovai a hordszeacutekvivők99 Ezek egyuumltt szerepelnek egy stipulatioacuteban
mert egyuumltt kell hogy szerepeljenek hiszen maacuteskeacutent stipulaacutelni őket abszurd lenne Nem
kizaacutert persze egy neacutegyes fogat lovai tekinteteacuteben neacutegy kuumlloumln reacuteszletben veacuteghezvinni ezt
aacutem ennek nem sok eacutertelme lenne Nem lehetetlen a hordszeacutekvivőket egyenkeacutent stipulaacutelni
csak amiacuteg nem szereztuumlk be valamennyit addig nem tudjuk rendelteteacuteseacutenek megfelelően
hasznaacutelni a hordszeacuteket A maacutesik esetkoumlr ha valaki egy bizonyos dolgot (illud et illud ndash
ezt meg ezt) stipulaacutel annyi stipulatio toumlrteacutenik ahaacuteny dolog szerepel az uumlgyletben
Szemleacuteletesen mutatja be tehaacutet a szoumlveg a kuumlloumlnbseacuteget a helyettesiacutethető eacutes a
helyettesiacutethetetlen dolgok koumlzoumltt amely előbbi koumlreacutebe tartozik a peacutenz is100 Első
tekintetre felmeruumllhetne keacuterdeacuteskeacutent hogy mi a kuumlloumlnbseacuteg egy halom peacutenz eacutes maacutes a
forraacutesok aacuteltal a dologoumlsszesseacuteg koumlreacuteben emliacutetett dolgok koumlzoumltt101 A dologoumlsszesseacuteg
koumlreacuteben valoacute eacutertelmezeacutes ellen szoacutel hogy valamely peacutenzoumlsszeg eseteacuteben az oumlsszeget
99 Ezzel egyezően ld SACCONI Pluris petitio 93-94 100 Ld pl KASER RPR I 5384 SACCONI Pluris petitio 94 FOumlLDI ndash HAMZA 280 azzal hogy ndash mint azt maacuter jeleztuumlk ndash a helyettesiacutethetőseacuteget csak a keacuteszpeacutenz vonatkozaacutesaacuteban emliacutetik Hasonloacutean fogalmaz meacuteg BRETONE Fondamenti 128 azzal hogy naacutela eacuteppen eme forraacuteshely kapcsaacuten megjelenik corpus eacutes pecunia egymaacutessal valoacute szembeaacutelliacutetaacutesa is 101 Nem beszeacutelhetuumlnk dologoumlsszesseacutegről a peacutenz eseteacuteben az universitas rerum (Pomp D 41 1 30 pr [30 ad Sab] bdquo[hellip] συνημένον [hellip] quod ex distantibus constat [hellip]rdquo) baacuter toumlbb oumlnaacutelloacute dologboacutel joumln leacutetre ezek soha nem helyettesiacutethetőek egyazon fajtaacuteba tartozoacute dolgok egyes egyedeiből szokott leacutetrejoumlnni Vouml FOumlLDI
ndash HAMZA 281-282 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 261 A dologoumlsszeseacuteg keacuterdeacuteseacutevel is foglalkozoacute Digesta-textus (Pomp D 41 3 30 pr [30 ad Sab]) ebben a koumlrben a populus a grex eacutes a legio peacuteldaacuteit emliacuteti Vouml BONFANTE Proprietagrave I 149 KASER RPR I 383 BENEDEK Dologi jog 3-4 FOumlLDI ndash HAMZA 281-282 A dologoumlsszesseacuteg eseteacuten a koumlzoumls neacutev alatti emliacuteteacutesnek vagy gazdasaacutegi vagy jogi okai vannak ezek azonban főkeacutent praktikussaacutegi szempontokon nyugszanak (koumlnnyebb eladhatoacutesaacuteg magasabb veacutetelaacuter egyszerűbb perelhetőseacuteg) ebben a koumlrben a rendelteteacutesszerű hasznaacutelhatoacutesaacutegot tartjuk szem előtt vagyis arra toumlrekszuumlnk hogy a koumlzoumls neacutev alaacute sorolt dolgok betoumllthesseacutek a ceacuteljukat amely ceacutel ndash v eacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash nem lehet kizaacuteroacutelag emberi teacutetelezeacutes eredmeacutenye Ebben az esetben ugyanis forgalmi keacutenyelmetlenseacutegek okaacuten is meg lehetne vaacuteltoztatni ezt a teacutetelezeacutest erre azonban nem keruumllt sor az ember a gazdasaacutegi forgalomban eacutes a jogi gondolkodaacutesban is alkalmazkodott ehhez a ceacutelhoz aminek csak egy oka lehetseacuteges A ceacutel magaacuteboacutel a dologboacutel adoacutedik vagyis a dolog jellege termeacuteszete teszi szuumlkseacutegesseacute a koumlzoumls neacutev alatt emliacuteteacutest Vouml Elmeacutelkedeacutesek 3 11 bdquohellipmi a neve hogy hiacutevjaacutek alkatreacuteszeithelliprdquo Ezt erősiacuteti Kaser meglaacutetaacutesa is bdquohellipdie sachenrechtlich stets ein einheitliches Schicksal habenhelliprdquo vouml KASER RPR I 383 Mindezek mellett nem szabad ugyanakkor figyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy az universitas rerum koumlreacutebe sorolt iskolapeacuteldaacutek eseteacuteben az oumlsszesseacuteget alkotoacute egyes egyedek akkeacutent reacuteszei a forgalomnak hogy eacuterteacutekuumlk az oumlsszesseacuteg eacuterteacutekeacutenek toumlrt reacuteszeacutet teszik ki ugyanakkor az oumlsszesseacuteg eacuterteacuteke nem felteacutetlenuumll egyenlő az egyedek eacuterteacutekeacutenek oumlsszegeacutevel
32
alkotoacute peacutenzdarabok egyedi eacuterteacutekeacutenek oumlsszege minden esetben egyenlő lesz a peacutenzoumlsszeg
eacuterteacutekeacutevel Ezen tuacutelmenően a peacutenzoumlsszeg mint oumlsszesseacuteg eseteacuteben nem csupaacuten arroacutel van
szoacute hogy az egyes peacutenzdarabok gazdasaacutegi megfontolaacutesok nyomaacuten szerepelnek egyuumltt a
forgalomban az egyedek vagy akaacuter az adott peacutenzoumlsszegneacutel kisebb eacuterteacuteket keacutepviselő
oumlsszesseacuteg baacuter a forgalomban valoacute reacuteszveacutetelre objektiacuteve alkalmas meacutegis egyszerűen
alkalmatlan a konkreacutet uumlgyletben valoacute reacuteszveacutetelre minthogy az adott eacuterteacutekű peacutenzoumlsszeg
koumlveteleacuteseacutenek valamilyen az uumlgyleti ceacutellal oumlsszefuumlggő oka volt
Az elhasznaacutelhatoacutesaacuteg koumlreacuteben az Instituacutecioacuteknak a quasi ususfructus keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute
textusaacutera lehet hivatkozni (Inst 2 4 2)102
Inst 2 4 2
Constituitur autem usus fructus non tantum in fundo et aedibus verum etiam in
servis et iumentis ceterisque rebus exceptis his quae ipso usu consumuntur nam
eae neque naturali ratione neque civili recipiunt usum fructum quo numero sunt
vinum oleum frumentum vestimenta quibus proxima est pecunia numerata
namque in ipso usu adsidua permutatione quodammodo extinguitur sed utilitatis
causa senatus censuit posse etiam earum rerum usum fructum constitui ut tamen
eo nomine heredi utiliter caveatur itaque si pecuniae usus fructus legatus sit ita
datur legatario ut eius fiat et legatarius satisdat heredi de tanta pecunia
restituenda si morietur aut capite minuetur ceterae quoque res ita traduntur
legatario ut eius fiant sed aestimatis his satisdatur ut si morietur aut capite
minuetur tanta pecunia restituatur quanti eae fuerint aestimatae ergo senatus
non fecit quidem earum rerum usum fructum (nec enim poterat) sed per
cautionem quasi usum fructum constituit
Ehelyuumltt a csaacuteszaacuter arroacutel szaacutemol be hogy civiljog szerint nem lehetett haszoneacutelvezetet
alapiacutetani azokon a dolgokon amelyek hasznaacutelat aacuteltal felemeacutesztetnek (quae ipso usu
consumuntur)103 mivel ezeken a haszoneacutelvezet sem a naturalis ratio sem a civilis ratio
alapjaacuten nem aacutellhat fenn104 Peacuteldaacuteja szerint ilyen a gabona a bor az olaj majd megjegyzi
102 BESSENYŐ A peacutenz 4 103 Ehhez ld PUGLIESE Ususfruct 417 104 Adott tehaacutet ehelyuumltt a rendre eacutes annak az eacutertelem aacuteltal felismerhető lekeacutepeződeacuteseacutere (ratio) utalaacutes amelynek kapcsaacuten azt eacuterdemes kiemelni hogy a szoumlveg sorrendje szerint első a naturalis eacutes csak ezt koumlveti a civilis ratio amely megfogalmazaacutes nagyfokuacute hasonloacutesaacutegot mutat maacutes szoumlvegekkel amelyek a naturalis ratio illetőleg aacuteltalaacuteban a natura elsődlegesseacutegeacutet hangsuacutelyozzaacutek szemben az ember alkotta (civilis) szabaacutellyal Ilyen tipikusan Gai D 4 5 8 (4 ad ed provinc) Cels D 50 17 188 1 (17 dig)
33
hogy koumlzel aacutell ezekhez a keacuteszpeacutenz is (quibus proxima est pecunia numerata) aacutem a
senatus meacutegis uacutegy hataacuterozott hogy erre lehet haszoneacutelvezetet alapiacutetani annak eacuterdekeacuteben
hogy adott esetben peacuteldaacuteul az oumlroumlkoumls megfelelő biztosiacuteteacutekot kapjon a hagyomaacutenyostoacutel105
Kuumlloumln kiemelendő hogy valamennyi szoumlvegben az aacutelliacutetaacutes tartalma nem az hogy a peacutenz
elfogyaszthatoacute dolog lenne a szoumlvegből csak az a koumlvetkezteteacutes vonhatoacute le hogy a
fogyasztaacutes aacuteltal elenyeacutesző a szoumlvegben neacutehaacuteny peacuteldaacuteval is illusztraacutelt dolgokhoz koumlzel aacutell
a keacuteszpeacutenz (quibus proxima est pecunia numerata) Ennek ndash az első tekintetre
aproacutesaacutegnak ndash az elhanyagolaacutesa vezet oda hogy a szekunder irodalomban kuumlloumlnboumlző
neacutezetek laacutetnak napvilaacutegot a peacutenz consumptioacutejaacuteval kapcsolatosan106 Mind az előbbi mind
pedig az utoacutebbi szoumlvegben tehaacutet a peacutenz eacutes az egyeacuteb vagyontaacutergyak bizonyos
kategorizaacutelaacutes szempontjaacuteboacutel valoacute egyuumlttes emliacuteteacutese csak annak megaacutellapiacutetaacutesaacutera ad alapot
Megjegyzendő hogy a ratio igen sok eacutertelemmel biacuter a latinban Erről reacuteszletesen ld HAMZA Ius Naturale 22 Waldstein a maga reacuteszeacuteről ndash eacuteppen a Hamza aacuteltal is vizsgaacutelt szoumlveg kapcsaacuten (Cic de re publ 3 33) ndash azt a neacutezetet keacutepviseli hogy a ratio rsquorendrsquo jelenteacutessel biacuter (bdquoIn base a numerosi luoghi [hellip] egrave possibile dimostrare come il termine ratio [hellip] assuma il significato di laquoordinamentoraquordquo) Vouml WALDSTEIN Diritto naturale 75 A natura naturalis ratio eacutes a ius naturale kapcsolataacutehoz ld WALDSTEIN laquoIus naturaleraquo 275-276 Ezzel egyezően KASER Ius gentium 61 105 Ehhez kapcsoloacutedoacutean ld meacuteg Ulpianus egy eacutes Gaius keacutet veacutelemeacutenyeacutet Ulp D 7 5 1 (18 ad Sab) Senatus censuit ut omnium rerum quas in cuiusque patrimonio esse constaret usus fructus legari possit quo senatus consulto inductum videtur ut earum rerum quae usu tolluntur vel minuuntur possit usus fructus legari Gai D 7 5 2 pr ndash 1 (7 ad ed provinc) [pr] Sed de pecunia recte caveri oportet his a quibus eius pecuniae usus fructus legatus erit [1] Quo senatus consulto non id effectum est ut pecuniae usus fructus proprie esset (nec enim naturalis ratio auctoritate senatus commutari potuit) sed remedio introducto coepit quasi usus fructus haberi Ehhez eacuterdemes ideacutezni Waldstein aacutellaacutespontjaacutet aki raacutemutat arra hogy a naturaacutera utalaacutes olyan alapvető toumlrveacutenyszerűseacutegeket jeleniacutet meg amelyeken a toumlrveacutenyhozoacutei akarat nem keacutepes vaacuteltoztatni Ennek szeacutep peacuteldaacutejaacutet laacutetja a hivatkozott Gaius-veacutelemeacutenyben ahol expressis verbis keruumll kimondaacutesra hogy a naturalis ratioacutet senatusi doumlnteacutessel nem lehet feluumlliacuterni Reacuteszletesen ld WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo 27 Hasonloacutean ld CUENA BOY Rerum natura 237-238 aki ebben a szoumlvegben annak bizonyiacuteteacutekaacutet laacutetja hogy leacutetezik egy olyan rend amely a pozitiacutev normaacutek aacuteltal nem leronthatoacute Pugliese a Kre I szaacutezadban keletkezett sentus consultum kapcsaacuten raacutemutat arra hogy a senatus doumlnteacuteseacutenek alapja eacuteppen az a szabaacutely lehetett amelyet Paulus a haszoneacutelvezet kapcsaacuten a salva rerum substantia fordulattal ad vissza (vouml Paul D 7 1 1 [3 ad Vitell]) ennek koumlvetkezteacuteben ugyanis a haszoneacutelvező az elfogyaszthatoacute dolog vonatkozaacutesaacuteban is tartoacutezkodni volt koumlteles a dolog elidegeniacuteteacuteseacutetől aacutetalakiacutetaacutesaacutetoacutel illetőleg elpusztiacutetaacutesaacutetoacutel Veacutelemeacutenye szerint a gyakorlatban ez a szabaacutely nagy valoacutesziacutenűseacuteggel kedvezőtlen helyzetet is eredmeacutenyezhetett abban az esetben peacuteldaacuteul ha a haszoneacutelvezet alapiacutetaacutesa a feleseacuteg javaacutera toumlrteacutent a feacuterj bizonyos vagyontaacutergyai felett Ilyenkor ugyanis ndash minthogy a vagyontaacutergyak eacuterteacuteke vaacuteltozhat ndash jelentős vagyoni előnytől eshetett el a feleseacuteg abban az esetben ha a feacuterj elhasznaacutelhatoacute vagyontaacutergyait a fentiek okaacuten kizaacutertaacutek ebből a koumlrből Ekkeacutent szuumlletett meg az emliacutetett senatus consultum amely arroacutel rendelkezett hogy baacutermely tulajdonba vehető dolgon lehessen haszoneacutelvezet alapiacutetani (vouml a hivatkozott Ulpianus-hely fordulataacuteval ut omnium rerum quas in cuiusque patrimonio esse constaret) amely persze implicit moacutedon az elhasznaacutelhatoacute dolgokat is magaacuteban foglalja Ezek szerint a haszoneacutelvező tulajdonba kapta a dolgot hiszen a dolog rendelteteacuteseacutenek megfelelő elhasznaacutelaacutesra elpusztiacutetaacutesra csak tulajdonoskeacutent nyert felhatalmazaacutest A haszoneacutelvezet megszűntekor ndash mivel a forraacutesok (Paul D 7 5 9 [1 ad Nerat] Ulp D eod 10 [79 ad ed]) tanuacutesaacutega szerint ez a fajta haszoneacutelvezet kizaacuteroacutelag a haszoneacutelvező halaacutelaacuteval valamint capitis deminutioacutejaacuteval szűnhetett meg ndash az oumlroumlkoumlsoumlk ugyanabboacutel a dologfajtaacuteboacutel ugyanazt a mennyiseacuteget eacutes minőseacuteget voltak koumltelesek visszaadni Vouml PUGLIESE Ususfruct 417-419 106 Ehhez ld BESSENYŐ A peacutenz 8-28 Ezen a helyen Bessenyő reacuteszletesen bemutatja eacutes behatoacutean elemzi a szekunder irodalomban a keacuterdeacutesre vonatkozoacute neacutezeteket
34
hogy a kategorizaacutelaacutes szempontjaacuteboacutel az emliacutetett vagyontaacutergyakhoz hasonloacute a keacuteszpeacutenz a
kategoacuteriaacuteba valoacute maradeacutektalan beletartozaacutes azonban legalaacutebbis keacutetseacuteges
Mindenesetre alappal vonja le Bessenyő azt a logikus koumlvetkezteteacutest eme szoumlvegekből
hogy a peacutenz res corporalis kell hogy legyen amelynek szinteacuten leacutetezik forraacutesbizonyiacuteteacuteka
(Inst 2 2 2 Pomp D 34 2 1 1 [6 ad Sab])107 A peacutenz jellegeacutevel jogi megiacuteteacuteleacuteseacutevel
illetőleg az ezekhez kapcsoloacutedoacute probleacutemaacutekkal kapcsolatosan kiemelendő a peacutenz eseteacuten
bekoumlvetkező commixtio az uacuten commixtio nummorum A commixtio aacuteltalaacuteban
egyenranguacute azonban maacutes-maacutes szemeacutelyek tulajdonaacuteban aacutelloacute dolgok keveredeacuteseacutet jelenti
amely esetben szabaacutely szerint nem vaacuteltozik meg a tulajdoni helyzet gyakorlatilag
azonban a tulajdonosok koumlzoumltt bdquoaraacutenyosanrdquo szeacutet kell vaacutelasztani a dolgokat meacutegpedig
vindicatio pro parte reacuteveacuten108 Peacutenz oumlsszekeveredeacutese eseteacuten azonban az oumlsszekeverő
tulajdont szerez a peacutenzen az eredeti tulajdonos pedig mindoumlssze koumltelmi keresettel
eacutelhet109 erről a Digestaacuteban Iavolenus emleacutekezik meg
Iav D 46 3 78 (11 ex Cass)
Si alieni nummi inscio vel invito domino soluti sunt manent eius cuius fuerunt si
mixti essent ita ut discerni non possent eius fieri qui accepit in libris Gaii
scriptum est ita ut actio domino cum eo qui dedisset furti competeret
A Iavolenus aacuteltal hivatkozott eset szerint A kifizeteacutest teljesiacutet C reacuteszeacutere B peacutenzeacuteből
meacuteghozzaacute B tudtaacuten kiacutevuumll (inscio) vagy eacuteppen akarata elleneacutere (invito domino) Ebben az
esetben a peacutenz az eredeti tulajdonoseacute tehaacutet B-eacute marad Akkor azonban ha a peacutenzfizeteacutest
elfogadoacute C-neacutel leacutevő peacutenzzel oumlsszekeveredik B peacutenze meacutegpedig olyan moacutedon hogy maacuter
nem lehet felismerni (discerni non possent) melyik oumlsszeg (vagy talaacuten az egyes
peacutenzdarabok) kieacute volt a teljes oumlsszeg tulajdonjoga azt illeti aki a commixtioacutet
veacutegrehajtotta (eius fieri qui accepit) vagyis jelen peacuteldaacuteban C-t Az eredeti tulajdonos B
107 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 5 Ezzel egyezően BENEDEK Peacutenztulajdon 251 Eme a forraacutesokon tuacutelmenően meacuteg hivatkozik Ulp D 24 1 3 11 (32 ad Sab) Procul D 23 3 67 (7 epist) szoumlvegeire is Ld BESSENYŐ A peacutenz 5 Mindezek utaacuten komplexitaacutesaacuteban is bemutatja a peacutenz roacutemai jogi megiacuteteacuteleacuteseacutevel kapcsolatos probleacutemaacutet jelezve hogy ettől a hagyomaacutenyosnak mondott neacutezetrendszertől elteacuterő koumlvetkezteteacutesekre vezető veacutelemeacutenyekkel is lehet talaacutelkozni a Digestaacuteban BESSENYŐ A peacutenz 6-8 Ezeknek a forraacutesoknak a vizsgaacutelataacuteval a keacutesőbbiekben foglalkozunk 108 Vouml KASER RPR I 139 eacutes kuumlloumlnoumlsen 6 sz jegyzet valamint 430 BENEDEK Dologi jog 55 FOumlLDI ndash HAMZA 339 Ellenteacutetesen BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 326 aki kifejezetten a koumlzoumls tulajdon koumlreacuteben emliacuteti ezt a keresetet Megjegyzendő hogy a vonatkozoacute Digesta-szoumlvegre (Paul D 6 1 8 [12 ad ed]) Kaser is hivatkozik a koumlzoumls tulajdon kapcsaacuten Vouml KASER RPR I 411 109 Ehhez ld KASER Das Geld 186 FOumlLDI ndash HAMZA 339
35
ilyenkor actio furtival perelheti a kifizeteacutest teljesiacutető szemeacutelyt azaz A-t110 Laacutethatoacute tehaacutet
hogy peacutenz oumlsszekeveredeacutese eseteacuten ndash a bdquohagyomaacutenyosrdquo eacutertelemben vett commixtioacutehoz
keacutepest ndash speciaacutelis szabaacutely keruumll alkalmazaacutesra dologi kereset nem csak koumltelmi alapuacute
lopaacutesi kereset illeti meg Ennek a kuumlloumlnbseacutegteacutetelnek nem lenne semmi eacutertelme ha az
nem a peacutenz eacutes az egyeacuteb dolgok elteacuterő jellegeacuteből termeacuteszeteacuteből eredne111
Hasonloacutean ndash szinteacuten Iavolenustoacutel ndash eacuterdemes ideacutezni a peacutenzzel kapcsolatos
tulajdonvaacuteltozaacutesra vonatkozoacute Digesta-helyet
Iav D 46 3 79 (10 epist)
Pecuniam quam mihi debes aut aliam rem si in conspectu meo ponere te iubeam
efficitur ut et tu statim libereris et mea esse incipiat nam tum quod a nullo
corporaliter eius rei possessio detinetur adquisita mihi et quodammodo manu
longa tradita existimanda est
A szoumlvegbeli esetben keacutet szemeacutely szerepel rsquoegorsquo eacutes rsquotursquo erre a Iavolenus aacuteltal hasznaacutelt
szemeacutelyragokboacutel lehet koumlvetkeztetni rsquoTursquo peacutenzoumlsszeget vagy valamely maacutes dolgot
koumlteles adni rsquoegorsquo reacuteszeacutere A magatartaacutes tanuacutesiacutetaacutesa nyomaacuten beaacutelloacute jogi helyzetet keacutet
kifejezeacutes jellemzi a szoumlvegben rsquotursquo viszonylataacuteban a rsquolibererisrsquo rsquo egorsquo vonatkozaacutesaacuteban
pedig az rsquoadquisita mihirsquo vagyis liberatio eacutes adquisitio aacutellnak szemben egymaacutessal A
szoumlveg eacuterdekesseacutege az hogy az adquisitio megtoumlrteacutenteacutehez nincs szuumlkseacuteg rsquoegorsquo aacuteltali
fizikai birtokbaveacutetelre elegendő ha rsquotursquo ndash mint ahogy baacuterki maacutes is ndash fizikailag ne tartsa a
birtokaacuteban az adott dolgot vagy peacutenzoumlsszeget Ezt Iavolenus akkeacutent jellemzi hogy
ilyenkor uacutegy kell tekinteni mintha manu longa toumlrteacutenne meg az aacutetadaacutes (quodammodo
manu longa tradita existimanda est) Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy a peacutenz eseteacuteben is
főszabaacutely szerint a keacutezből keacutezbe aacutetadaacutessal valoacutesul meg a peacutenz birtokba adaacutesa amelyet a
forraacutesok a numeratio pecuniae fordulattal emliacutetenek arra utalva hogy nem csupaacuten a
peacutenzeacutermeacutek aacutetadaacutesaacutera keruumll sor hanem azok megszaacutemlaacutelaacutesaacutera is112 Előfordulnak azonban
110 Egyezően KASER Das Geld 184 111 Vouml KASER Das Geld 185-186 Hasonloacutean SCHERMAIER Teilvindikation 149 eacutes 150 ahol raacutemutat hogy aacuteltalaacuteban elfogadott neacutezet hogy a peacutenz keveredeacuteseacutere vonatkozoacutean leacutetezett egy lex specialis a keveredeacutesre vonatkozoacute aacuteltalaacutenos szabaacutelyokhoz keacutepest Teljesen maacutes aspektusboacutel a locatio conductio irregularis oldalaacuteroacutel vizsgaacutelja a jelen szoumlveget BENKE Eigentumserwerb 223237 aki egy olyan esetet vizsgaacutel amikor az aurifex toumlrt aranyat vesz aacutet eacutes azt a sajaacutet felesleges aranyaacutehoz hozzaacuteadja Ennek koumlvetkezteacuteben a reacutesztvevő szemeacutelyek koumlzoumltt tulajdonkoumlzoumlsseacuteg keletkezik vagyis nem egy kiveacutetelszabaacutelyroacutel van szoacute mint a peacutenz keveredeacutese eseteacuten amikor az oumlsszekevert eacutermeacutek a ciacutemzett tulajdonaacuteba keruumllnek Ehhez ld meacuteg Ulp D 6 1 3 2 (16 ad ed) Ulp D eod 5 pr (16 ad ed) 112 BENEDEK Dologi jog 20 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 280
36
olyan esetek amikor a keacutezről-keacutezre toumlrteacutenő aacutetadaacutes valamely oknaacutel fogva kizaacutert ndash erre
mondja Iavolenus hogy a ciacutemzett longa manu kapja meg a peacutenzt illetőleg maacutes dolgot
Vagyis a hitelező utasiacutetaacutesaacutenak megfelelően az adoacutes laacutethatoacute helyre teszi a szolgaacuteltataacutes
taacutergyaacutet (peacutenz egyeacuteb dolog)113 Első tekintetre azeacutert lehet kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a longa
manu traditioacutera utalaacutes mert ez hagyomaacutenyosan a birtokszerzeacutesi moacutedok koumlzoumltt szokott
szerepelni114 Teacutenykeacuterdeacutes hogy a peacutenz eacutes maacutes helyettesiacutethető dolgok eseteacuteben nem lehet
kuumlloumlnbseacuteget tenni birtok- eacutes tulajdontraditio koumlzoumltt veacutelelmezhetjuumlk hogy azeacute a peacutenz
akineacutel adott esetben van Ha valaki uacutegy gondolja hogy ez nincs iacutegy neki kell
bizonyiacutetania aacutelliacutetaacutesaacutet ndash ez pedig szinteacuten egybevaacuteg azzal az elvvel amely szerint az
ellenkező bizonyiacutetaacutesaacuteig a fennaacutelloacute helyzetet kell jogosnak veacutelelmezni Kaser ugyanakkor
aacutelliacutetja hogy a szekunder irodalomban traditio nummorumnak nevezett teacutenyaacutellaacutes a peacutenzre
vonatkozoacute kuumlloumlnszabaacutelyok harmadik koumlre ndash a vindicatio nummorum eacutes a commixtio
illetőleg consumptio nummorum teacutenyaacutellaacutesai mellett115 Kiinduloacute aacutelliacutetaacutesa hogy a ciacutemzett
akkor is megszerzi a peacutenzdarabok (Geldstuumlcke) tulajdonaacutet ha a fizeteacutesre eacuterveacutenyes jogciacutem
neacutelkuumll (ohne guumlltigen Rechtsgrund) keruumllt sor116 Ekkeacutent a forraacutesok alapjaacuten a fizeteacutest
teljesiacutető szemeacutely csak condictioacuteval perelhet (bdquo[hellip] die Quellen [hellip] verweisen den Zahler
auf die condictiordquo)117 Raacutemutat ugyanakkor arra is hogy egyfelől a klasszikus jogaacuteszok
sem egyseacutegesen koumlvetelteacutek meg egy eacuterveacutenyes causa megleacuteteacutet maacutesfelől pedig hogy
kuumlloumlnoumlsen a peacutenzfizeteacutes eseteacuteben sem bizonyiacutethatoacute egyeacutertelműen ez a koumlvetelmeacuteny Iacutegy
tehaacutet leacutenyegeacuteben vizsgaacutelataacutenak taacutergya az hogy a peacutenztől kuumlloumlnboumlző dolgok eseteacuteben
mennyiben eacuterveacutenyesuumllt ez a koumlvetelmeacuteny ekkeacutent igyekezve aacutellaacutest foglalni a traditio
nummorum bdquoSonderregelrdquo jellegeacuteről118 Elemzeacutese nyomaacuten megaacutellapiacutetja hogy nem aacutell
rendelkezeacutesre elegendő forraacutesbizonyiacuteteacutek sem amellett hogy kijelentsuumlk traditio reacuteveacuten a
peacutenz tulajdona eacuterveacutenyes jogciacutem hiaacutenyaacuteban is aacutetszaacutell a ciacutemzettre ugyanakkor ennek
ellenkezőjeacutere neacutezve sem119 Mindezen megfontolaacutesok mellett Kaser ndash eacutes vele egyuumltt
113 Ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 281 114 Vouml KASER RPR I 391 eacutes 15 sz jegyzet 115 Vouml KASER Das Geld 216-217 bdquoEine dritte Sonderregel fuumlr die sachenrechtliche Behandlung des Geldes koumlnnte die traditio betroffen habenrdquo FUCHS Iusta causa 167 116 Leacutenyegeacuteben iacutegy Fuchs is Ehrhardt neacutezeteacutere utalva bdquoWird Geld bezahlt so rechtfertigt dessen Uebergabe allein schon den Eigentumsuumlbergang mag auch das Grundgeschaumlft unguumlltig seinrdquo Vouml 117 KASER Das Geld 217 118 Vouml KASER Das Geld 217 119 KASER Das Geld 223 Ebben a vonatkozaacutesban elegendő lehet a dissensus in causa kapcsaacuten gyakran hivatkozott veacutelemeacutenyeket citaacutelni Az egyik szoumlveg (Ulp D 12 1 18 pr [7 disp]) szerint ha a peacutenz aacutetadaacutesa koumlreacuteben az aacutetadoacute ajaacutendeacutekozaacutes a ciacutemzett koumllcsoumln ciacutemeacuten adja illetve veszi aacutet a peacutenzoumlsszeget Iulianus szerint az nem valoacutesiacutet meg ajaacutendeacutekozaacutest (Iulianus scribit donationem non esse) Ulpianus szerint pedig koumllcsoumlnt sem mi toumlbb a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutet is tagadja (et puto nec mutuam esse magisque nummos accipientis non fieri) Ehhez keacutepest egy maacutesik textusban maga Iulianus (Iul D 41 1 36 [13 dig]) aacutelliacutetja
37
leacutenyegeacuteben Fuchs is ndash elkeacutepzelhetőnek tartja (bdquohalten es aber fuumlr denkbarrdquo) hogy nem
minden esetben koumlvetelteacutek meg a peacutenzfizeteacutes koumlreacuteben az eacuterveacutenyes jogciacutem megleacuteteacutet
hozzaacuteteacuteve hogy erre feltehetően azeacutert keruumllhetett sor hogy a peacutenzforgalmat jogi
eszkoumlzoumlkkel ne akadaacutelyozzaacutek (bdquoden Geldverkehr nicht durch rechtliche Schranke zu
hemmenrdquo)120
A fentiek alapjaacuten uacutegy veacuteljuumlk hogy ezzel a neacutehaacuteny peacuteldaacuteval is kellő meacuterteacutekben sikeruumllt
eacuterzeacutekeltetnuumlnk a peacutenz jellegeacutehez kapcsoloacutedoacute bizonytalansaacutegokat amelyek egyes
reacuteszteruumlletekhez koumltődő bizonyos reacuteszkeacuterdeacutesek koumlreacuteben jelentkeztek Taacutevolroacutel sem
szeretneacutenk olyan laacutetszatot kelteni mintha ezeknek a keacuterdeacuteseknek a reacuteszletes elemzeacutese
maacutesodlagos lenne mindazonaacuteltal uacutegy veacuteljuumlk hogy eme keacuterdeacutesek vizsgaacutelataacutera akkeacutent kell
sort keriacuteteni ha a peacutenz roacutemai jogaacuteszok aacuteltali jogi megiacuteteacuteleacuteseacutere realista alapon tehaacutet a bdquoMi
vanrdquo keacuterdeacuteseacuteből kiindulva igyekszuumlnk vaacutelaszt adni A realizmust mint a vizsgaacuteloacutedaacutesok
alapaacutellaacutesaacutet a relativista maacuteskeacutent szubjektiacutev idealista felfogaacutessal ellenteacutetben tartjuk
fontosnak hangsuacutelyozni Nem abboacutel kiacutevaacutenunk tehaacutet kiindulni ami a tudat műkoumldeacuteseacuteből
ered kuumlloumlnoumlsen nem az emberi elme alkotta ideaacutekboacutel (szubjektiacutev idealizmus) hanem a
gondolkodaacutesi seacutemaacutektoacutel fuumlggetlen valoacutesaacutegboacutel121
hogy peacutenzfizeteacutes eseteacuten (pecuniam numeratam) ha az aacutetadoacute ajaacutendeacutek ciacutemeacuten (tibi tradam donandi gratia) ad peacutenzt a ciacutemzettnek aki ezt koumllcsoumlnkeacutent (quasi creditam) veszi aacutet akkor aacutetszaacutell a tulajdonjog a ciacutemzettre (constat proprietatem ad te transire) Nem jelent tehaacutet akadaacutelyt az aacutetadaacutes jogciacutemeacuteben valoacute egyeteacuterteacutes hiaacutenya (nec impedimento esse quod circa causam dandi atque accipiendi dissentiamus) Vouml KASER Das Geld 225-227 120 Vouml KASER Das Geld 228 leacutenyegeacuteben egyezően FUCHS Iusta causa 166-167 121 A 2005 aacuteprilis 18-aacuten a Missa pro eligendo Romano pontifice kereteacuteben mondott szentbeszeacutedeacuteben az akkor meacuteg kardinaacutelis Joseph Ratzinger is felhiacutevta erre a keacuterdeacutesre a figyelmet bdquoMentre il relativismo cioegrave il lasciarsi portare ldquoqua e lagrave da qualsiasi vento di dottrinardquo appare come lrsquounico atteggiamento allrsquoaltezza dei tempi odierni Si va costituendo una dittatura del relativismo che non riconosce nulla come definitivo e che lascia come ultima misura solo il proprio io e le sue voglierdquo ndash ld httpwwwvaticanvagpIIdocumentshomily-pro-eligendo-pontifice_20050418_ithtml Hasonloacute felfogaacutessal talaacutelkozhatunk II Jaacutenos Paacutel paacutepa keacutet enciklikaacutejaacuteban is (Veritatis Splendor 1 bdquoAtque ita relativismo se dedens et dubitationi (cfr Io 18 38) fallacem libertatem quaerit ipsi veritati extrinsecamrdquo Evangelium Vitae 20 bdquoExitiabilis est exitus relativismi cuiusdam qui aperte dominatur ldquoiusrdquo desinit esse tale quandoquidem in dignitate personae inviolabili iam non solide fundatur sed valentioris voluntati subiciturrdquo Megjegyzendő hogy Ratzinger biacuteboros maacutes munkaacuteiban is utalt a relativizmussal oumlsszefuumlggő keacuterdeacutesekre eacutes porbleacutemaacutekra Elsősorban arra mutat raacute hogy a relativista aacutellaacutespont veszeacutelye nem csupaacuten abban eacuterhető tetten hogy belenyugszunk a valoacutesaacuteg nem meacuterhető voltaacuteba sokkal inkaacutebb abban hogy sok esetben a demokraacutecia elvi-filozoacutefiai alapveteacutesekeacutent szolgaacutel Ehhez reacuteszletesen ld RATZINGER Glaube 94-95 A legnagyobb probleacutema ebben a vonatkozaacutesban az lehet hogy a tartalom neacutelkuumlli egyeacuteni szabadsaacuteg sajaacutet magaacutet szaacutemolja fel minthogy egyeacuteni szabadsaacutegot egyeacutebkeacutent csak a szabadsaacutegok rendszereacuteben lehet elkeacutepzelni a szabadsaacuteg leacutenyegeacutehez tartozik tehaacutet hogy tartalommal biacuter Reacuteszletesen ld RATZINGER Werte 50
38
II A peacutenz mibenleacuteteacutenek komplexitaacutesa a forraacutesok alapjaacuten
Alapvetően elmondhatoacute hogy a peacutenzre a roacutemai jogaacuteszok toumlbb kifejezeacutest hasznaacuteltak
egyszerre illetőleg toumlbb kuumlloumlnboumlző kategoacuteriaacuteba soroltaacutek azt122 Bessenyő ugyanakkor
raacutemutat arra is hogy a forraacutesokboacutel nyerhető keacutep koumlzel sem ennyire egyseacuteges bemutat
neacutehaacuteny olyan textust amelyben a jogaacutesz nem a fentieknek megfelelő bdquohagyomaacutenyosrdquo
paacuterosiacutetaacutesban elemzi a peacutenz mibenleacuteteacutet123 Aacutelliacutetaacutesaacutenak alapja az hogy az aacuteltala hivatkozott
szoumlvegek alapjaacuten nem lehet teljesen egyeacutertelműen eldoumlnteni hogy szerzőjuumlk igazaacuteboacutel
minek is tekinti a peacutenzt Iacutegy tehaacutet az előzetes aacutelliacutetaacutes ndash egyfelől a kuumlloumlnboumlző kategoacuteriaacutek
maacutesfelől pedig a keacuteteacutertelmű forraacutesok alapjaacuten ndash az lehet hogy a jogaacuteszok aacuteltal hasznaacutelt
fogalomrendszer nem volt egyseacuteges ebből eredően a peacutenz valamely kategoacuteriaacuteba valoacute
besorolaacutesa sem lehet egyeacutertelmű Ennek nyomaacuten viszont adoacutedik a keacuterdeacutes hogy vajon mi
ennek az oka
A pecunia kifejezeacutes kapcsaacuten Ulpianus megaacutellapiacutetja hogy rsquopecuniarsquo nem csak a numerata
pecuniaacutera hanem minden testi vagyontaacutergyra egyaraacutent vonatkozik
Ulp D 50 16 178 pr (49 ad Sab)
rsquoPecuniaersquo verbum non solum numeratam pecuniam complectitur verum omnem
omnino pecuniam hoc est omnia corpora nam corpora quoque pecuniae
appellatione contineri nemo est qui ambiget124
Ez a szoumlveghely komoly fejtoumlreacutest okozhat minthogy Ulpianus a pecunia kifejezeacutes
jelenteacuteskoumlreacutebe vonja (bdquopecuniaerdquo verbum [hellip] complectitur [hellip] omnem omnino
pecuniam) aacuteltalaacuteban a testi dolgokat (hoc est omnia corpora) mint vagyontaacutergyakat Ezen
a ponton joggal adoacutedik egy olyan koumlvetkezteteacutes lehetőseacutege hogy a jogaacuteszok valoacutesziacutenűleg
kuumlloumlnbseacuteget tettek pecunia numerata mint keacuteszpeacutenz tehaacutet materiaacutelisan valaki
rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute meghataacuterozott szaacutemuacute eacutermeacutek toumlmegeacuteből oumlsszeaacutelloacute peacutenzoumlsszeg eacutes a
peacutenz mint absztrakt leacutetező koumlzoumltt amely utoacutebbi gyakorlati szerepe az hogy az egyes
122 A forraacutesokban előfordulnak a pecunia pecunia numerata corpora pecunia valamint a nummi (neacutehol kifejezetten nummi consumpti) kifejezeacutesek Vouml BESSENYŐ A peacutenz 3-8 BENEDEK Peacutenztulajdon 251 123 BESSENYŐ A peacutenz 6-8 124 Ezen a helyen Ulpianus a pecunia eacutes a hereditas kifejezeacutesek eacutertelmeacutet illetve egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet hataacuterozza meg Lenel szerint a textus principiuma eacutes az első toumlredeacutek Ulpianus eredeti munkaacutejaacuteban is egymaacutest koumlvetteacutek nem csak a Digestaacuteban Vouml LENEL Palingenesia II 1189-1190
39
testi vagyontaacutergyak eacuterteacutekeacutenek meacutereacuteseacutere alkalmas125 Felmeruumllhet a keacuterdeacutes hogy mi aacutellhat
ennek a neacutezetnek a haacutettereacuteben A pecunia kifejezeacutessel maacuter az ősi jogban is
talaacutelkozhatunk főkeacutent a familia pecuniaque fordulat koumlreacuteben126 A szekunder
irodalomban egyeteacuterteacutes uralkodik a kifejezeacutes-elemek eredete tekinteteacuteben tovaacutebbaacute ama
vonatkozaacutesban hogy a kifejezeacutespaacuter a vagyon megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutelt127 Abban a
tekintetben azonban maacuter elteacuterőek a veacutelemeacutenyek hogy mit is takarnak pontosan az egyes
kifejezeacutes-elemek valamint hogy mi az oka ezek kapcsolt hasznaacutelataacutenak128 A hazai
szakirodalomboacutel Dioacutesdi Gyoumlrgy eacutes Zlinszky Jaacutenos neacutezeteacutet szuumlkseacuteges megemliacuteteni
Mindketten abboacutel indulnak ki hogy a familia pecuniaque kapcsolt fogalom
hasznaacutelataacutenak gyoumlkere az ősi taacutersadalomban-gazdasaacutegban keresendő nomaacuted paacutesztorkodoacute
eacutes letelepedett paraszti gazdaacutelkodaacutes aacutellhat a kifejezeacutes haacutettereacuteben Amiacuteg azonban Dioacutesdi
azt felteacutetelezi hogy a keacutet kifejezeacutes ndash akaacutercsak a keacutet eacuteletforma ndash egymaacutest koumlvette129 addig
Zlinszky meglaacutetaacutesa szerint ezek a kifejezeacutesek maacuter eredetileg is egyuumltt fordultak elő
mivel az ősi roacutemai taacutersadalom mesterseacuteges volt egyszerre volt paraszti eacutes paacutesztorkodoacute
eacuteletmoacutedot folytatoacute neacutepelemek olvasztoacuteteacutegelye Ekkeacutent eacuterthető hogy a toumlrveacuteny kardinaacutelis
helyein kapcsolt formaacuteban talaacutelhatoacutek meg a vagyonra utaloacute kifejezeacutesek hiszen ezaacuteltal
mindenki szaacutemaacutera egyeacutertelmű volt hogy mire vonatkozik a toumlrveacuteny adott
rendelkezeacutese130 Ezen tuacutelmenően ez a magyaraacutezat eacuterthetőveacute teszi azt is hogy a kuumlloumlnboumlző
szoumlveghagyomaacutenyok mieacutert elteacuterő formaacuteban citaacuteljaacutek a toumlrveacuteny szoumlvegeacutet a hivatkozaacutesok
125 Minden bizonnyal ebből a megkuumlloumlnboumlzteteacutesből adoacutedoacutean szokaacutes a pecunia szoacutenak metonimikus eacutertelmet is tulajdoniacutetani Vouml BESSENYŐ A peacutenz 7 Eacuterdekes hogy toumlbb helyen ezzel a metonimikus jelenteacutessel lehet elsőkeacutent talaacutelkozni Ld pl Oxford Latin Dictionary s v rsquopecuniarsquo FINAacuteLY s v rsquopecuniarsquo 126 A XII tt oumlroumlkleacutesi joggal foglalkozoacute textusaacutenak (5 3) szoumlveghagyomaacutenyaihoz ld kuumlloumlnoumlsen DIOacuteSDI Familia pecuniaque 93-94 DIOacuteSDI Ownership 23 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 101-102 BRETONE Fondamenti 26 WINKEL Das Geld 281-282 A toumlredeacutek oumlroumlkleacutesi jogi vonatkozaacutesaihoz a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld GAUDEMET Uti legassit 109-115 MAGDELAIN Legare et heres 659-677 ZLINSZKY Actes agrave cause de mort 123-129 LONGCHAMPS DE BEacuteRIER Rispetto per la volontagrave 479-480 GERKENS ndash V IGNERON Emancipation of Women 109 127 A familia pecuniaque kifejezeacutes korai irodalmaacutehoz ld DIOacuteSDI Familia pecuniaque 87-89 DIOacuteSDI
Ownership 19-20 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 100 A pecunia szoacute etimoloacutegiaacutejaacutehoz ld ERNOUT ndash MEILLET s v rsquopecusrsquo DIOacuteSDI Familia pecuniaque 92-93 DIOacuteSDI Ownership 23 ZLINSZKY Familia pecuniaque 400-401 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 103 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 549 128 Mommsen uacutegy veacutelte hogy familia eacutes pecunia eredetileg joacuteszaacutegot eacutes szolgaacutet jelent a toumlrveacuteny jelenteacutesbeli megkuumlloumlnboumlzteteacutes neacutelkuumll hasznaacutelja őket Ld MOMMSEN Roumlmisches Staatsrecht 3 22-23 Jheering elkeacutepzeleacutese szerint a keacutet kifejezeacutes egyuumltt olyan tautoloacutegia amely egyaacuteltalaacuten nem jellemző az ősi jogi nyelvre Eacutertelme csak akkor van ha a familia a res mancipit pecunia pedig a res nec mancipit jeloumlli Vouml JHEERING Entwicklungsgeschichte 86-87 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean veacutelekedik Bonfante is aki szerint azonban a familia csalaacutedi szerzemeacutenyi vagyon pecunia minden ami a csalaacutedi vagyon koumlreacuten kiacutevuumlli BONFANTE Proprietagrave I 253-254 Wlassak szerint pecunia a paterfamilias kuumlloumlnvagyonaacutet jeloumlli MORIZ
WLASSAK Studien zum altroumlmischen Erb- und Vermaumlchtnisrecht I Akademie der Wissenschaften in Wien Philosophisch-Historische Klasse Bd 215 Abh 2 Hivatkozza DIOacuteSDI Familia pecuniaque 887 898 DIOacuteSDI Ownership 207 8 129 DIOacuteSDI Familia pecuniaque 99-101 DIOacuteSDI Ownership 29-30 130 ZLINSZKY Familia pecuniaque 398 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 103 eacutes 195-196
40
olyan korban keletkeztek amikor mind a familia pecuniaque kifejezeacutes eredeti tartalma
mind pedig az adott formaacuteban toumlrteacutenő hasznaacutelat ceacutelja maacuter feledeacutesbe mentek131 Egyebek
mellett ebből is adoacutedhat hogy utoacutebb a pecunia kifejezeacutes nem csak a peacutenz hanem
taacutegabban a vagyon megjeloumlleacuteseacutere is szolgaacutelt132 Az előbbi textushoz tartalmaacuteban hasonloacute
jelenteacuteseacuteben azonban kisseacute taacutegabb a koumlvetkező Hermogenianustoacutel szaacutermazoacute hely
Herm D 50 16 222 (2 iuris epitom)
bdquoPecuniaerdquo nomine non solum numerata pecunia sed omnes res tam soli quam
mobiles et tam corpora quam iura continentur133
A szoumlvegből az tűnik ki hogy a jogaacutesz felfogaacutesa szerint a pecunia elnevezeacutes nem csak
keacuteszpeacutenzt (numerata pecunia) jeloumll hanem minden dolgot (res) is legyen az akaacuter
ingatlan (soli) akaacuter ingoacute (mobiles) akaacuter testi (corpora) akaacuter koumlveteleacutes (iura) Mind
Benedek Ferenc mind Bessenyő Andraacutes a pecunia metonimikus eacutertelmeacutenek jelekeacutent
eacuterteacutekeli a fenti keacutet forraacutest eacutes tartalmuk vonatkozaacutesaacuteban mindketten leacutenyegileg
egyenlőseacutegjelet tesznek a szoumlvegek koumlzeacute134 Joacutellehet meglaacutetaacutesuk oumlsszesseacutegeacuteben helytaacutelloacute
veacutelemeacutenyuumlnk szerint nem szabad elsiklani egy fontos baacuter aproacute kuumlloumlnbseacuteg felett Az
Ulpianus-szoumlvegben az eacutertelmezett kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacutere a pecunia szoacutet hasznaacutelja
(bdquopecuniaerdquo verbum [hellip] complectitur [hellip] omnem omnino pecuniam) tehaacutet leacutenyegeacuteben
Ulpianus expressis verbis megkuumlloumlnboumlzteti a pecunia szoacute keacutet jelenteacutesaacuternyalataacutet ndash peacutenz eacutes
vagyon Hermogenianus ugyanakkor a pecunia szoacute eacutertelmezeacuteseacutere ndash a numerata pecunia
mellett ndash a res kifejezeacutest hasznaacutelja (bdquopecuniaerdquo nomine [hellip] omnes res [hellip] continentur)
Ez utoacutebbi veacutelemeacuteny tehaacutet az emliacutetett szoacutenak oumlnaacutelloacutean rsquovagyonrsquo eacutertelmet tulajdoniacutet eacutes
ennek kuumlloumlnboumlzteti meg keacutet formaacutejaacutet a keacuteszpeacutenzt illetőleg a baacutermilyen maacutes dolgot ahol
a res kifejezeacutes nagy valoacutesziacutenűseacuteggel jogi terminus technicuskeacutent szerepel nem pedig
koumlznapi eacutertelemben135 Eme keacutet veacutelemeacuteny mellett a teljesseacuteg kedveacuteeacutert megemliacutetendő meacuteg
egy harmadik is
131 Vouml ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 195 132 Ehhez ld HEUMANN ndash SECKEL s v rsquopecuniarsquo eacutes kuumlloumlnoumlsen 2 eacutes 3 pont ERNOUT ndash MEILLET s v rsquopecusrsquo Ezzel egyezően eacutes eacuteppen erre az Ulpianus-textusra hivatkozva ld BUumlRGE Geld 156 133 Lenel rekonstrukcioacuteja szerint a jelen szoumlveget a D 18 4 23 pr ndash 1 előzi meg az eredeti Iuris Epitomarum Libriben amelynek teacutemaacuteja a venditio actionis keacuterdeacutese Vouml LENEL Palingenesia I 269-270 Ekkeacutent vaacutelik eacuterthetőveacute a pecunia kifejezeacutes kiterjesztő eacutertelmezeacutese minthogy a venditio actionis soraacuten leacutenyegeacuteben kereseti jogot adunk el 134 BESSENYŐ A peacutenz 7 BENEDEK Peacutenztulajdon 251 135 Ezzel egyezően SCHERMAIER Materia 139
41
Paul D 50 16 5 pr (2 ad ed)
rsquoReirsquo appellatio latior est quam rsquopecuniaersquo quia etiam ea quae extra
computationem patrimonii nostri sunt continet cum pecuniae significatio ad ea
referatur quae in patrimonio sunt
Paulus ezen a helyen a res eacutes a pecunia kifejezeacutesek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet vizsgaacutelja
Megaacutellapiacutetja hogy a res jelenteacuteskoumlre taacutegabb mint pecuniaacuteeacute mivel utoacutebbi csak azt jeloumlli
ami in patrimonio megvan a res pedig magaacuteban foglalja azt is ami nem szaacutemiacutet bele a
patrimoniumba (quae extra computationem patrimonii nostri sunt) Ez a szoumlveg tehaacutet a
pecuniaacutet a res koumlreacutebe vonja vagyis az itt tetten eacuterhető felfogaacutes első tekintetre ellenteacutetes
Hermogenianus neacutezeteacutevel136 Az ellenteacutet csak uacutegy oldhatoacute fel ha akaacuter a res akaacuter a
pecunia szoacutenak akaacuter mindkeacutet kifejezeacutesnek a koraacutebbiaktoacutel elteacuterő jelenteacutesaacuternyalatot
tulajdoniacutetunk a res a Paulus-szoumlvegben a vagyont mint jogi eacutertelemben vett dolgok
oumlsszesseacutegeacutet testesiacuteti meg pecunia pedig aacuteltalaacuteban a peacutenz megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel
A fentiekből laacutethatoacute hogy a hasznaacutelt kifejezeacutesek jelenteacutese illetőleg ezek egymaacuteshoz valoacute
viszonya vonatkozaacutesaacuteban nincs maradeacutektalan egyeteacuterteacutes a jogaacuteszok koumlzoumltt ndash meacuteg a mai
fogalmaink szerinti koumlzgazdasaacutegtan eacutes jogtudomaacuteny hataacuterai is elmosoacutedni laacutetszanak
ezekben a veacutelemeacutenyekben Logikus keacuterdeacutes tehaacutet hogy szigoruacutean jogi szempontboacutel minek
tekintetteacutek a peacutenzt a roacutemaiak Ezzel kapcsolatosan Bessenyő Andraacutes Proculus egyik
eseteacutet ideacutezi137 amelyben a jogtudoacutes egy rabszolganő bdquohaacutezassaacutegaacuteroacutelrdquo eacutes ennek lehetseacuteges
koumlvetkezmeacutenyeiről mond veacutelemeacutenyt138 A hely maga a hozomaacutenyokroacutel szoacuteloacute veacutelemeacutenyek
koumlzoumltt helyezkedik el gyakorlati hozadeacuteka a jelen keacuterdeacutes vonatkozaacutesaacuteban pedig
mindoumlssze annyi lehet hogy a peacutenzt el lehet birtokolni (vir eam pecuniam pro suo
possidendo usucepit) Maacuterpedig a peacutenz elbirtokolhatoacute voltaacutenak aacutelliacutetaacutesa egyszersmind
implicite magaacuteban hordja azt is hogy a peacutenz dolog mi toumlbb testi dolog hiszen az
elbirtoklaacutes szempontjaacuteboacutel a res habilis koumlvetelmeacutenye azt jelentette hogy az elbirtoklaacutes
136 Lenel ebben a koumlrben akkeacutent fogja fel a rsquoresrsquo kifejezeacutest mint amely valamely igeacutenyre utal Vouml LENEL Palingenesia I 968 LENEL Edictcommentare 43 137 Proc D 23 3 67 (7 epist) Proculus nepoti suo salutem ancilla quae nupsit dotisque nomine pecuniam viro tradidit sive sciat se ancillam esse sive ignoret non poterit eam pecuniam viri facere eaque nihilo minus mansit eius cuius fuerat antequam eo nomine viro traderetur nisi forte usucapta est nec postea quam apud eundem virum libera facta est eius pecuniae causam mutare potuit Itaque nec facto quidem divortio aut dotis iure aut per condictionem repetere recte potest sed is cuius pecunia est recte vindicat eam quod si vir eam pecuniam pro suo possidendo usucepit scilicet quia existimavit mulierem liberam esse propius est ut existimem eum lucrifecisse utique si antequam matrimonium esse inciperet usucepit et in eadem opinione sum si quid ex ea pecunia paravit antequam ea dos fieret ita ut nec possideat eam nec dolo fecerit quo minus eam possideret 138 Ld BESSENYŐ A peacutenz 5-6 reacuteszletes elemzeacutessel az elbirtoklaacutes specialitaacutesaira tekintettel Ehhez meacuteg ld KASER Das Geld 202
42
taacutergya valamely birtokba vehető dolog kellett hogy legyen ez pedig a testi dolgokra
igaz A jogtudoacutes aacuteltal hasznaacutelt igealak (usucepit = praesens perfectum) befejezettseacutegre
utal tehaacutet az esetnek ez a reacutesze nem vitatott bekoumlvetkezett az elbirtoklaacutes Laacutethatoacute tehaacutet
hogy ez a textus nem a peacutenz kategorizaacutelaacutesa szempontjaacuteboacutel jelentős mindoumlssze annak
elbirtokolhatoacute voltaacuteroacutel taacutejeacutekoztat amely informaacutecioacuteboacutel logikus koumlvetkezteteacuteskeacutent
vonhatoacute le az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a dolgokkal (res) aacuteltalaacuteban egy tekintet alaacute esőnek
gondoltaacutek a peacutenzt vagy legalaacutebbis dologi jellegűnek
1 A forraacutesokboacutel kiolvashatoacute kategoacuteriaacutek ndash res bdquofungibilisrdquo
Bessenyő Andraacutes koraacutebban maacuter hivatkozott utalaacutesa amely szerint a peacutenzre vonatkozoacute
roacutemai jogi felfogaacutes oumlsszetettebb a vonatkozoacute communis opinioacutenaacutel felvethet egy uacutejabb
keacuterdeacutest Jelesuumll van-e lehetőseacuteg arra hogy a peacutenznek a forraacutesokban feltalaacutelhatoacute
előfordulaacutesai alapjaacuten csoportokat keacutepezzuumlnk ezzel proacutebaacutelva meg nyomon koumlvetni a
roacutemai jogaacuteszok peacutenzre vonatkozoacute gondolkodaacutesmoacutedjaacutet Maacuter előzetesen megaacutellapiacutethatoacute
hogy a jogaacuteszi gondolkodaacutesmoacuted kapcsaacuten első leacutepeacutesben semmikeacutepp sem juthatunk
megnyugtatoacute eredmeacutenyre sokkal inkaacutebb bizonyos hogy a vizsgaacuteloacutedaacutes eme iraacutenya
tovaacutebbi megvaacutelaszolandoacute keacuterdeacuteseket fog felvetni Ami most maacuter a kezdetben emliacutetett
kategoacuteriaacutekat illeti az első ilyen a peacutenz res bdquofungibilisrdquo-keacutent toumlrteacutenő felfogaacutesa Ennek
kapcsaacuten Gaius tankoumlnyveacuteben a koumlvetkezőket talaacuteljuk
Gai 3 90
Re contrahitur obligatio velut mutui datione mutui autem datio proprie in his
fere rebus contingit quae res pondere numero mensura constant qualis est
pecunia numerata vinum oleum frumentum aes argentum aurum quas res aut
numerando aut metiendo aut pendendo in hoc damus ut accipientium fiant et
quandoque nobis non eaedem sed aliae eiusdem naturae reddantur unde etiam
mutuum appellatum est quia quod ita tibi a me datum est ex meo tuum fit
Az ideacutezett szoumlvegben Gaius azt aacutelliacutetja hogy dolog aacutetadaacutesa reacuteveacuten joumln leacutetre a koumltelem
peacuteldaacuteul a koumllcsoumlnneacutel (koumllcsoumlnbe adaacutesnaacutel ndash mutui datio) A koumllcsoumln jellemzően (ld
proprie fere) olyan dolgokra vonatkozik amelyeket megmeacuterve megszaacutemlaacutelva adunk aacutet
vagy amelyeket valamilyen meacuterteacutekegyseacuteggel fejezuumlnk ki (quae res pondere numero
43
mensura constant)139 Emliacutet peacuteldaacutekat is ilyenek a keacuteszpeacutenz (pecunia numerata) a bor az
olaj a gabona az ezuumlst az arany Ezutaacuten bemutatja magaacutet a koumllcsoumlnt leiacuterva hogy mit is
jelent valamit koumllcsoumlnbe adni Raacutemutat hogy ilyenkor a koumllcsoumln taacutergyaacutet uacutegy adjuk aacutet
hogy az a megszerző dolga lesz (ut accipientium fiant) amikor pedig majd neki vissza
kell adnia azt akkor nem ugyanazt a dolgot illetőleg ugyanazokat a dolgokat kell
visszaadnia hanem az ugyanolyan termeacuteszetű dolgok koumlzuumll ugyanannyit (non eaedem
sed aliae eiusdem naturae reddantur)140 Vagyis leiacuterja hogy miben aacutell a generikus
szolgaacuteltataacutes ugyanabboacutel a fajtaacuteboacutel ugyanannyit kell visszaadni Ennek az a jelentőseacutege
hogy visszaadaacuteskor maacutes gabonaszemekkel vagy maacutes peacutenzdarabokkal is lehet teljesiacuteteni
a leacutenyeg hogy a teljesiacuteteacuteskor adott dolog a koumllcsoumlnbe adotthoz viszonyiacutetva eiusdem
naturae legyen főszabaacutely szerint peacutenz helyett nem adhatok gabonaacutet eacutes fordiacutetva141 A
bemutatott forraacuteshellyel kapcsolatban arra eacuterdemes kuumlloumln felhiacutevni a figyelmet hogy
egyfelől Gaius koumlzleacutese szerint nem a peacutenz aacuteltalaacuteban hanem a keacuteszpeacutenz (pecunia
numerata) minősuumll helyettesiacutethető dolognak maacutesfelől pedig a helyettesiacutethető dolog
kategoacuteriaacutejaacutet ebben a formaacuteban a roacutemaiak nem ismerteacutek helyette inkaacutebb ndash az ideacutezett
helyen is laacutetott ndash koumlruumlliacuteroacute formaacutet (res quae pondere numero mensura constant)
alkalmaztaacutek Ami azonban a helyettesiacutethető eacutes helyettesiacutethetetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacutenak
paacuterba aacutelliacutetaacutesaacutet illeti e keacutet kategoacuteria a quantitas eacutes a qualitas kettősseacutegeacutet jeleniacuteti meg A
helyettesiacutethetetlen dolgok eseteacuteben a qualitas a minőseacuteg a milyenseacuteg a doumlntő teacutenyező
hiszen ennek reacuteveacuten van lehetőseacuteg arra hogy a toumlbbi dologtoacutel megkuumlloumlnboumlztessuumlk tehaacutet
helyettesiacutethetetlen mivolta tulajdonkeacuteppen ebben rejlik A helyettesiacutethető dolgok
eseteacuteben ugyanakkor a quantitas a mennyiseacuteg meacutegpedig egy dologfajta meghataacuterozott
mennyiseacutege biacuter jelentőseacuteggel mivel az ebbe a koumlrbe tartozoacute dolgok egyes bdquodarabjairdquo
minőseacutegileg azonos termeacuteszetűek qualitas alapjaacuten tehaacutet az egyes egyedeket nem lehet
139 Ehhez hasonloacutean ld Gai 2 196 Eae autem solae res per vindicationem legantur recte quae ex iure Quiritium ipsius testatoris sunt sed eas quidem res quae pondere numero mensura constant placuit sufficere si mortis tempore sint ex iure Quiritium testatoris veluti vinum oleum frumentum pecuniam numeratam ceteras res vero placuit utroque tempore testatoris ex iure Quiritium esse debere id est et quo faceret testamentum et quo moreretur alioquin inutile est legatum Ebben a vonatkozaacutesban ld meacuteg BENEDEK Peacutenztulajdon 252 tovaacutebbi forraacutesokkal 140 A fragmentum veacutegeacuten szereplő mondat a mutuum kifejezeacutes ndash egyeacutebkeacutent hamis ndash etimoloacutegiaacutejaacutet tartalmazza (ex meo tuum fit) Ld SCHULZ ClRL 508 Oxford Latin Dictionary s v rsquomutuusrsquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquomutorsquo Mindazonaacuteltal nem szuumlkseacuteges teljesen elvetni az rsquoex meo tuum fitrsquo fordulatot mivel ha nem is nyelvileg de logikailag mindenkeacuteppen joacutel mutatja a mutuum kifejezeacutes kialakulaacutesaacutet amely logika veacutelemeacutenyuumlnk szerint oumlsszhangban aacutell a mutuum kifejezeacutes teacutenyleges etimoloacutegiaacutejaacuteval mivel az alapul szolgaacuteloacute ige valaminek a ki- vagy felcsereacuteleacuteseacutet megvaacuteltozaacutesaacutet jeloumlli Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquomuto1rsquo 141 Ebben a teacutemakoumlrben eacuterdekes probleacutema lehet az az eset amikor a koumllcsoumlnbe vevő peacutenzt keacuter ehelyett viszont csak valamely egyedi taacutergyat tudok neki aacutetadni azzal hogy eacuterteacutekesiacutetse eacutes az iacutegy befolyt veacutetelaacuterat tartsa meg koumllcsoumln gyanaacutent Ehhez ld KASER Contractus mohatrae 75 ZIMMERMANN Obligations 162
44
megkuumlloumlnboumlztetni egymaacutestoacutel Az ideacutezett szoumlveghelyen tovaacutebbi keacuterdeacuteseket vethet fel az
aliae eiusdem naturae reddantur fordulat pontos mibenleacutete ezen beluumll is kuumlloumlnoumlsen az
eiusdem naturae kifejezeacutes jelenteacutese Veacutelemeacutenyuumlnk szerint az utoacutebbi kifejezeacutesből joacutel
megfoghatoacutean rajzoloacutedik ki egy olyan felfogaacutes amely szerint minden dolognak minden
leacutetezőnek van egy sajaacutetos jellege amely termeacuteszeteacuteneacutel fogva adott szaacutemaacutera A dolgoknak
ez a termeacuteszete adott fuumlggetlenuumll attoacutel hogy egyediek helyettesiacutethetetlenek vagy eacuteppen
szaacutem suacutely meacuterteacutek szerint meghataacuterozottak Mi toumlbb egyedi vagy fajta szerint
meghataacuterozott mivoltuk is eacuteppen ilyen termeacuteszet szuumllte jellegzetesseacuteg ndash az emberi
eacutertelem ezt keacutepes felfogni eacutes a dolgokra vonatkozoacute jogi normaacutekat is eme
jellegzetesseacutegek menteacuten hataacuterozza meg142 Hiszen amikor az ember kapcsolatba keruumll
valamilyen dologgal azt a keacuterdeacutest teszi fel hogy annak az adott dolognak milyen a
termeacuteszete honneacutet ered milyen ceacutelra rendelt Optimaacutelis esetben az egyeacuten keacutepes arra
hogy a dologgal toumlrteacutenő kapcsolatba keruumlleacutese alkalmaacuteval a nevezett keacuterdeacuteseket
előiacuteteacuteletektől mentesen vaacutelaszolja meg Az egyedi dolgok eseteacuteben a qualitas a szaacutem
suacutely meacuterteacutek szerint meghataacuterozottak eseteacuteben a quantitas az a teacutenyező amely aacuteltal
meghataacuterozhatoacute az ilyen vagy olyan dolgok helye a minket koumlruumllvevő vilaacutegban143
Mindent egybevetve tehaacutet Gaius a keacuteszpeacutenzt olyan leacutetezőnek gondolja amely jellege
termeacuteszete alapjaacuten helyettesiacutethető szaacutem suacutely meacuterteacutek szerint hataacuterozhatoacute meg ndash
legalaacutebbis eme hely alapjaacuten erre a koumlvetkezteteacutesre juthatunk Ugyanakkor eacuterdemes
felfigyelni arra is hogy a helyettesiacutethető eacutes helyettesiacutethetetlen mivolt ismeacutetelten csak a
jogi eacutertelemben vett dolgok sajaacutetja koumlvetkezeacuteskeacuteppen Gaius felfogaacutesa szerint is
dolognak lehet tekinteni a keacuteszpeacutenzt
Leacutetezik tovaacutebbi forraacutes is a Digestaacuteban amely szinteacuten helyettesiacutethetőnek iacuteteacuteli a peacutenzt
Ulp D 30 34 3 - 4 (21 ad Sab)
(3) Sed si non corpus sit legatum sed quantitas eadem in eodem testamento
saepius divus Pius rescripsit tunc saepius praestandam summam si
evidentissimis probationibus ostendatur testatorem multiplicasse legatum
voluisse idemque et in fideicommisso constituit Eiusque rei ratio evidens est
142 A minket koumlruumllvevő fizikai vilaacutegnak eme termeacuteszetnek megfelelő vagy a termeacuteszettel oumlsszeegyeztethető adottsaacutegai jelennek meg szabaacutelyoskeacutent helyeskeacutent Ez azonban taacutevolroacutel sem a megfigyelő pusztaacuten szubjektiacutev eacuterteacutekeleacutese hanem egy pre-pozitiacutev adottsaacutegnak a rsquodolog termeacuteszeteacutenekrsquo megnyilvaacutenulaacutesa Vouml KASER Ius gentium 59 143 Vouml Elmeacutelkedeacutesek 3 11 eacutes 8 29
45
quod eadem res saepius praestari non potest eadem summa volente testatore
multiplicari potest
(4) Sed hoc ita erit accipiendum si non certum corpus nummorum saepius sit
relictum ut puta centum quae in arca habet saepius legavit tunc enim fundo
legato esse comparandum credo
A hivatkozott szoumlvegek a toumlbbszoumlri hagyomaacutenyrendeleacutes keacuterdeacuteseacutet taglaljaacutek A legelső itt
nem hozott sect-ban arroacutel esik szoacute hogy mi toumlrteacutenik egy olyan esetben amikor ugyanazt a
vagyontaacutergyat ugyanabban a veacutegrendeletben toumlbbszoumlr rendeli hagyomaacutenyul az
oumlroumlkhagyoacute (eadem res saepius legetur in eodem testamento) Ilyenkor a hagyomaacuteny csak
egyszer koumlvetelhető eacutes az oumlroumlkoumls eleget tesz koumltelezettseacutegeacutenek akaacuter magaacutet a
vagyontaacutergyat akaacuter annak peacutenzbeli eacuterteacutekeacutet szolgaacuteltatja ki (sufficitque vel rem consequi
vel rei aestimationem) A maacutesodik sect szerint keacutet szemeacutely kuumlloumln-kuumlloumln veacutegrendeletben
ugyanazt a vagyontaacutergyat hagyomaacutenyozza ugyanarra a szemeacutelyre (duorum testamentis
mihi eadem res legata sit) ilyenkor mindkeacutet veacutegrendeletből eredően lehet koumlvetelni a
hagyomaacuteny szolgaacuteltataacutesaacutet akkeacutent hogy az egyik veacutegrendeletből maga a dolog a
maacutesikboacutel pedig annak peacutenzeacuterteacuteke koumlvetelhető (ex altero testamento rem consequar ex
altero aestimationem)144 Ezt koumlveti az ideacutezett harmadik sect amely szerint nem
meghataacuterozott testi taacutergyat (corpus) hanem ugyanazt a mennyiseacuteget ugyanabban a
veacutegrendeletben (quantitas eadem in eodem testamento) hagyomaacutenyoz az oumlroumlkhagyoacute
Ilyen esetben ndash hivatkozaacutessal Antoninus Pius egy rescriptumaacutera ndash toumlbbszoumlr kell helytaacutellni
ugyanazzal az oumlsszeggel (saepius praestandam summam) felteacuteve hogy a veacutegrendeletből
minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean kitűnik hogy az oumlroumlkhagyoacute toumlbbszoumlr akarta ugyanazt az
oumlsszeget hagyomaacutenyul rendelni (si evidentissimis probationibus ostendatur testatorem
multiplicasse legatum voluisse)145 Ulpianus magyaraacutezatkeacutent hozzaacutefűzi hogy ugyanazzal
a vagyontaacuterggyal keacutetszer nem lehet teljesiacuteteni amiacuteg ugyanazt az oumlsszeget toumlbbszoumlr is
lehet teljesiacuteteni ha az oumlroumlkhagyoacute valoacuteban iacutegy akarta (eadem res saepius praestari non
potest eadem summa volente testatore multiplicari potest) Iacutegy tehaacutet nyilvaacutenvaloacute a
szoumlvegből hogy a peacutenzoumlsszeg (summa) mennyiseacutegkeacutent (quantitas) kezelendő Ezt
Ulpianus tovaacutebb finomiacutetja amikor a negyedik sect-ban raacutemutat arra hogy ez a szabaacutely
szűken eacutertelmezendő nem vonatkozik ugyanis arra az esetre amikor valaki egyedileg
meghataacuterozott eacutermeacuteket hagyomaacutenyoz toumlbbszoumlr (hoc ita erit accipiendum si non certum
144 Ehhez ld WACKE Beweislast 42631 145 Vouml WACKE Beweislast 425
46
corpus nummorum saepius sit relictum) Amennyiben ugyanis uacutegy szoacutel a toumlbbszoumlri
hagyomaacutenyrendeleacutes hogy rsquoazt a szaacutezat ami a laacutedaacuteban vanrsquo (centum quae in arca habet
saepius legavit) akkor ez az eset Ulpianus szerint maacuter egy telek hagyomaacutenyul
rendeleacuteseacutevel esik egy tekintet alaacute Ennek a veacutelemeacutenynek az indoka nyilvaacutenvaloacute ugyanis
ha a laacutedaacuteban csak szaacutez arany volt a toumlbbszoumlri hagyomaacutenyrendeleacutes teljesiacuteteacutese eacuterthető
okboacutel lehetetlen Ha egybevetjuumlk ezt a szoumlveget az előző gaiusi textussal laacutethatoacute hogy a
quantitas mint a hagyomaacutenyozott oumlsszeg pre-pozitiacutev sajaacutetossaacutega az a teacutenyező ami
megalapozza a peacutenzoumlsszeg helyettesiacutethetőseacutegeacutet146 Ismeacutetelten eacuterdemes felfigyelni arra
hogy a bemutatott szoumlvegekben a keacuteszpeacutenz (pecunia numerata) tovaacutebbaacute valamely
peacutenzoumlsszeg (summa) minősuumlltek helyettesiacutethetőnek nem pedig a peacutenz aacuteltalaacuteban
Kiemelendő tovaacutebbaacute hogy Ulpianus az ideacutezett helyeken elkuumlloumlniacuteti a summa eacutes a certum
corpus nummorum kategoacuteriaacuteit előbbi egy qualitas (pondus mensura numerus) aacuteltal
meghataacuterozott oumlsszeg147 utoacutebbi pedig nem maacutes mint meghataacuterozott eacutermedarabok
valamely moacutedon elkuumlloumlniacutetett csoportja amely eacutermehalmaz ugyanakkor bizonyos
oumlsszeget is keacutepes megjeleniacuteteni148
2 A peacutenz mint res incorporalis
Iav D 12 6 46 (4 ex Plaut)
Qui heredis nomine legata non debita ex nummis ipsius heredis solvit ipse
quidem repetere non potest sed si ignorante herede nummos eius tradidit
dominus ait eos recte vindicabit eadem causa rerum corporalium est
A condictio indebiti keacuterdeacuteseacutehez kapcsoloacutedoacute veacutelemeacuteny haacuterom eset-variaacutecioacutet mutat be Az
elsőben Iavolenus egy olyan esetet iacuter le amikor A az oumlroumlkoumls neveacuteben eacutes annak peacutenzeacuteből
teljesiacutet hagyomaacutenyokat nem teacuter ki azonban arra hogy a fizeteacutest teljesiacutető A akire a
szoumlvegben a quis szoacute utal milyen minőseacutegben jaacuter el (heredis nomine legata non debita
146 Ezzel egyezően fogalmaz egy maacutesik veacutelemeacuteny is Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) Proinde et si quid aliud est quod pondere numero mensura continetur saepius relictum idem erit dicendum id est saepius deberi si hoc testator voluerit 147 Ezt erősiacuteti Papinianus veacutelemeacutenye amelyről Ulpianus taacutejeacutekoztat (Ulp D 30 34 5 [21 ad Sab]) 148 Corpus qualitas eacutes substantia fogalomtoumlrteacuteneteacutet elemezve Schermaier raacutemutat hogy a corpus kifejezeacutes mind a koumlznapi hasznaacutelatban mind a jogi nyelvben valamely a kuumllvilaacutegban materiaacutelisan megjelenő taacutergyat jelent (bdquohellip die aumluszligere Beschaffenheit einer Sache ihr stoffliches Substrathelliprdquo) qualitas pedig ndash főkeacutent Seneca munkaacutessaacutegaacutetoacutel kezdődően ndash egy dolog sajaacutetossaacutegaacutet jellemzőjeacutet (Eigenart) termeacuteszeteacutet (Natur) vagy leacutenyegeacutet (Wesen) fejezi ki Vouml SCHERMAIER Materia 138-141
47
ex nummis ipsius heredis solvit)149 Ilyenkor az oumlroumlkoumls neveacuteben eljaacuteroacute A nem koumlvetelheti
vissza (ipse [hellip] repetere non potest) a teljesiacutetett oumlsszeget tartozatlan fizeteacutes ciacutemeacuten A
szoumlvegben szereplő heredis nomine fordulat veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra utal hogy az
oumlroumlkoumls eacutes A koumlzoumltt valamilyen jogviszony kell hogy legyen amely megalapozza A
eljaacuteraacutesaacutet Teacutenykeacuterdeacutes azonban hogy helytaacutelloacute Apathy fentebb ideacutezett azon meglaacutetaacutesa
amely szerint a jogaacutesz eme jogviszony pontos koumlruumlliacuteraacutesaacuteval adoacutes marad A maacutesodik
teacutenyaacutellaacutes-variaacutecioacute szerint a teljesiacuteteacutes az oumlroumlkoumls peacutenzeacuteből aacutem annak tudta neacutelkuumll toumlrteacutenik
(ignorante herede nummos eius tradidit) ndash itt tehaacutet az oumlroumlkoumls eacutes A koumlzoumltt nem aacutell fenn
olyan jogi koumlteleacutek amelyből eredően A az oumlroumlkoumls uumlgyeacuteben eljaacuterhatna Apathy ebben a
vonatkozaacutesban megjegyzi hogy nem lehet koumlvetkezteteacutest levonni arra neacutezve hogy az
első mondatban iacuterott esetben az oumlroumlkoumls hozzaacutejaacuterult volna a fizeteacuteshez ehhez ismerni
kellene az első esetben fennaacutelloacute jogviszony tartalmaacutet150 Ennek koumlvetkezmeacutenye Iavolenus
szerint az hogy ekkor a tulajdonos (dominus) akire a jogaacutesz eddig hereskeacutent utalt (vouml
heredis nomine ignorante herede) vindicatioacuteval perelheti vissza a teljesiacutetett
peacutenzoumlsszeget Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy meacuteg az oumlroumlkoumls aacuteltali felkeacutereacutes hiaacutenya sem ad
alapot arra hogy az oumlroumlkoumlsnek az oumlsszeg visszaperleacuteseacutere iraacutenyuloacute jogaacutet meg lehessen
tagadni151 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a fragmentum utolsoacute mondata amely ndash veacutelemeacutenyuumlnk
szerint ndash leacutenyegeacuteben a harmadik esetnek felel meg Ebben a jogaacutesz a koraacutebban
mondottakhoz hozzaacuteteszi ugyanez a megoldaacutes adoacutedik res corporales eseteacuteben is (eadem
causa rerum corporalium est)152 A szoumlveg alapjaacuten tehaacutet azt lehet aacutelliacutetani hogy Iavolenus
előszoumlr a nummi kifejezeacutest hasznaacutelva ismertet keacutet teacutenyaacutellaacutes-vaacuteltozatot majd az utolsoacute
mondatban roumlviden utal a res corporales kategoacuteriaacutejaacutera Adoacutedik tehaacutet a keacuterdeacutes hogy
Iavolenus vajon uacutegy veacutelte-e hogy nummi a res incorporales kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik
Ebben a vonatkozaacutesban elengedhetetlen Puchta neacutezeteacutere utalni aki hangsuacutelyozta hogy a
peacutenz egyszerre dolog eacutes eacuterteacutekmeacuterő153 Ehhez jaacuterulhat meacuteg az a teacuteny is hogy a rsquonummirsquo
(tehaacutet pluralis) kifejezeacutes nem kizaacuteroacutelag peacutenzdarabokat hanem peacutenzoumlsszeget is jelent154
meacuteghozzaacute abban az eacutertelemben mint amely meghataacuterozott eacuterteacutekoumlsszeget megjeleniacutető
149 Vouml APATHY Procurator 71 150 APATHY Procurator 71 151 Ezzel egyezően APATHY Procurator 73 152 Vouml FUCHS Iusta causa 168 KASER Das Geld 19583 153 PUCHTA Cursus II (sect 242) 581 bdquoGeldstuumlcke sind 1) Sachen wie andere als solche sind sie Gegenstaumlnde der Vindication 2) Repraumlsentanten eines Werths indem sie eine Geldsumme darstellen die keinen Gegenstand der Vindication bildetrdquo 154 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquonummusrsquo FINAacuteLY s v rsquonumusrsquo Ehhez ld meacuteg HEUMANN ndash SECKEL s v rsquonummusrsquo ahol viszont a szoacute peacutenzdarab eacuterme jelenteacutesben lelhető fel
48
eacutermeacutek tetszőleges oumlsszeteacutetelű halmaza155 A Gaiusnak tulajdoniacutethatoacute iskolateremtő156
paacuterosiacutetaacutes szerint res corporales ndash res incorporales testi eacutes testetlen dolgok leacuteteznek157
Innentől gondolatkiacuteseacuterletkeacutent keacutet elgondolaacutes vethető fel az egyik hogy ha Iavolenusnaacutel
nummi eacutes res corporales szerepel a szoumlvegben akkor a jogaacutesz uacutegy veacutelhette hogy nummi
a res incorporales koumlreacutebe tartozik158 A maacutesik lehetőseacuteg hogy a Iavolenus aacuteltal ehelyuumltt
hasznaacutelt paacuterosiacutetaacutes nem felel meg a fentebb laacutetott gaiusi csoportosiacutetaacutesnak Kaser ndash
amellett hogy Gaius eacuterdemeit nem kisebbiacuteti a res corporales eacutes incorporales
kategoacuteriaacuteinak kimunkaacutelaacutesa koumlreacuteben ndash raacutemutat arra hogy a felosztaacutes egyreacuteszt iskolafuumlggő
is volt159 maacutesfelől a keacutesei klasszikusok maacutes eacutertelemben hasznaacuteltaacutek a res corporales
kategoacuteriaacutejaacutet mint Gaius ebben a szoumlvegben valamint tovaacutebbi keacutet szoumlveghelyen a res
corporales kifejezeacutes a peacutenztől kuumlloumlnboumlző minden maacutes dologra utal160 Fuchs kiemeli
hogy nincs arra forraacutesbizonyiacuteteacutek hogy a roacutemaiak a peacutenzt kizaacuteroacutelagosan incorporalis
resnek tekintetteacutek volna testi mivoltaacutera vonatkozoacutean azonban hozhatoacute fel szoumlveg161
Emellett ugyanakkor hangsuacutelyozza hogy eacuteppen a bemutatott szoumlveghelyen a peacutenz
eacuterteacuteksajaacutetossaacutega keruumll előteacuterbe ndash keacuterdeacutes hogy Fuchs aacutelliacutetaacutesaacuteval oumlsszhangban ilyen
eacutertelemben felfoghatoacute-e a peacutenz mint res incorporalis szembeaacutelliacutetva maacutes testi
taacutergyakkal162 Mindenesetre ha nem vetjuumlk el első tekintetre Fuch neacutezeteacutet akkor azt
155 Eacuterdemes utalni arra is hogy az ideacutezett hely a tartozatlan hagyomaacutenyszolgaacuteltataacutessal illetőleg annak tartozatlan fizeteacutes ciacutemeacuten toumlrteacutenő visszakoumlvetelhetőseacutegeacutevel foglalkozik ekkeacutent hasznos lehet a hagyomaacuteny taacutergyaacutera is figyelmet fordiacutetani Magaacutet a legatumot a forraacutesok toumlbb aspektusboacutel koumlzeliacutetik meg Iacutegy ld kuumlloumlnoumlsen Flor D 30 116 pr (11 inst) Mod D 31 36 (3 pand) Ulp 24 1 Inst 2 20 1 Ami a legatum taacutergyaacutet illeti az lehet egy vagy toumlbb meghataacuterozott dolog juttataacutesa dologi jogi jogosultsaacuteg juttataacutesa vagy alapiacutetaacutesa illetőleg taacutegabban baacutermely megengedett vagyoni előny juttataacutesa iacutegy kuumlloumlnoumlsen koumltelem alapiacutetaacutesa koumlveteleacutes aacutetruhaacutezaacutesa adoacutessaacuteg elengedeacutese vagy akaacuter tartaacutes juttataacutesa illetve sajaacutet tartozaacutesnak a hitelezőre toumlrteacutenő hagyomaacutenyozaacutesa Vouml KASER RPR I 742 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 203 SANFILIPPO Istituzioni 392 FOumlLDI ndash HAMZA 657 156 Vouml KASER Gaius 143 bdquoImmerhin hat diese logisch bedenkliche Scheidung in Sachen und Rechte Schule gemacht und herrscht noch in der heutigen Gesetzgebungrdquo 157 Vouml Gai 2 13 Corporales hae sunt quae tangi possunt [hellip] Inst 2 2 1 Corporales eae sunt quae sui natura tangi possunt [hellip] tovbbaacute Gai 2 12 Inst 2 2 pr A res incorporales koumlreacutebe jogok koumlveteleacutesek illetőleg a hagyateacutek tartoznak ehhez ld Gai 2 14 eacutes Inst 2 2 2 Megjegyzendő hogy Waldstein szerint Gaius abban az esetben beszeacutel res incorporalesről mint koumlveteleacutesről jogroacutel ha a jogosultsaacuteg valamilyen res corporalisra vonatkozik Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a res incorporales kifejezeacutes egyszerű metafora amelynek koumlzvetlen ceacutelja a szemleacutelteteacutes Vagyis amit a fogalom jeloumll az a valoacutesaacutegban nem leacutetezik ekkeacutent pusztaacuten a jogaacuteszi fogalomrendszer reacuteszeacutet keacutepező kifejezeacutesről van szoacute Reacuteszletesen ld WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 55 Keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel ugyanakkor eme elgondolaacutes kapcsaacuten hogy leacutetezik-e olyan res incorporalis amelynek nincsen a kuumllvilaacutegban megjelenő tehaacutet corporalis taacutergya 158 Ebbe az iraacutenyba mutat BENEDEK Peacutenztulajdon 251 159 Vouml KASER Gaius 143 160 Vouml KASER Gaius 144 a Kaser aacuteltal meacuteg hivatkozott helyek Maec D 32 95 (2 fideicomm) Ven D 342 32 pr (10 act) Ezzel egyezően kuumlloumlnoumlsen pedig a Maecianus-hellyel kapcsolatban ld meacuteg DAJCZAK Res incorporalis 107 161 FUCHS Iusta causa 176 162 Ld FUCHS Iusta causa 175 tovaacutebbi forraacutesokkal is Utal ugyanakkor a Iavolenus-szoumlveg utolsoacute mondataacuteval kapcsolatos interpolaacutecioacute-gyanuacutera is
49
tapasztaljuk hogy a peacutenz a jelen szoumlveg alapjaacuten leacutenyegeacuteben mint bizonyos eacuterteacuteket
keacutepviselő koumlveteleacutes jelenik meg amely eacuterteacuteket az adott esetben meghataacuterozott szaacutemuacute
peacutenzdarabok oumlsszesseacutege tesz ki163
Első tekintetre hasonloacute tartalmuacute veacutelemeacutennyel talaacutelkozhatunk Venuleius egyik
doumlnteacuteseacuteben
Ven D 34 4 32 pr (10 act)
Detrahere legatis vel adicere si nihil praeter pecuniam numeratam legatum sit
promptum est cum vero res corporales intervenient et scriptura difficilior fit et
obscura portio
A jogtudoacutes veacutelemeacutenye szerint ha a hagyomaacuteny taacutergyaacutet kizaacuteroacutelag keacuteszpeacutenz keacutepezi (nihil
praeter pecuniam numeratam legatum sit) akkor minden neheacutezseacuteg neacutelkuumll lehet ahhoz
hozzaacutetenni illetőleg abboacutel elvenni (Detrahere legatis vel adicere [hellip] promptum est) Ha
azonban a hagyomaacuteny taacutergyaacutet res corporales keacutepezi ebben az esetben egyfelől a
veacutegrendelet szoumlvege nehezen eacuterthető (scriptura difficilior fit) eacutes nem lehet megaacutellapiacutetani
a hozzaacuteteacutetel vagy elveacutetel pontos araacutenyaacutet (et obscura portio) Minthogy a szoumlvegben
pecunia numerata eacutes res corporales szembeaacutelliacutetaacutesaacuteval talaacutelkozunk adoacutedhat a
felteacutetelezeacutes hogy a pecunia numerata ebben a veacutelemeacutenyben implicite a res incorporales
kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik ndash a fentebb bemutatott forraacuteshoz hasonloacutean Jobban belegondolva
azonban raacutejoumlhetuumlnk hogy a kizaacuteroacutelag keacuteszpeacutenzből aacutelloacute hagyomaacuteny csoumlkkenteacutese vagy
noumlveleacutese azeacutert lehetseacuteges kuumlloumlnoumlsebb neheacutezseacuteg neacutelkuumll mert a keacuteszpeacutenz ndash eacutes tegyuumlk
hozzaacute maacutes helyettesiacutethető dolgok is ndash koumlnnyen oszthatoacutek amiacuteg a toumlbbi testi dolog
eseteacuteben ez nem felteacutetlenuumll van iacutegy Az oszthatoacutesaacuteg lehetőseacutege tehaacutet mindig a konkreacutet
esettől fuumlgg pontosabban attoacutel hogy az aacuteltalaacuteban emliacutetett res corporales mit takar
teacutenylegesen az adott esetben164 A keacuterdeacutes azonban ezen a ponton az lehet hogy ebből a
163 Ehelyuumltt megemliacutethető meacuteg egy szoumlveg Tryphoninus (Tryph D 23 3 76 [9 disp]) veacutelemeacutenyei koumlzuumll amely azzal a keacuterdeacutessel foglalkozik hogy ha az apa a laacutenyaacutenak mortis suae causa iacutegeacutert hozomaacutenyt aacutem utoacutebb feleacutepuumllt betegseacutegeacuteből (convaluerit) akkor az iacutegeacutert hozomaacuteny visszakoumlvetelhető-e condictio uacutetjaacuten Benedek uacutegy veacuteli hogy eme szoumlveg alapjaacuten is a res incorporales kategoacuteriaacutejaacuteba sorolhatoacute a peacutenz Vouml BENEDEK Peacutenztulajdon 251 Bessenyő szerint ugyanakkor ebben a szoumlvegben a testi dolgok eacutes a puszta mennyiseacutegek egybeveteacuteseacuteről esik szoacute Vouml BESSENYŐ A peacutenz 6 Ennek neacutemikeacutepp ellentmondani laacutetszik hogy amikor kifejezetten mennyiseacutegkeacutent fogja fel a jogaacutesz a peacutenzt arra expressis verbis utal a quantitas szoacuteval Vouml a maacuter ideacutezett Ulpianus-hellyel (Ulp D 30 34 3 [21 ad Sab]) bdquohellip non corpus sit legatum sed quantitashelliprdquo Ehhez ld KASER Das Geld 17414 164 Eacuterdemes megjegyezni hogy a dolgoknak res divisibiles eacutes indivisibiles koumlreacutere toumlrteacutenő kifejezett felosztaacutesa nem a roacutemai jogtudoacutesok munkaacutessaacutegaacutenak eredmeacutenye csak a keacutesőbbi fejlődeacutes hozta magaacuteval eme keacutet kifejezeacutes kialakulaacutesaacutet Ugyanakkor ami a res divisibiles oszthatoacutesaacutegaacutet illeti maacuter a posztklasszikusok is
50
szoumlvegből biztonsaacuteggal levonhatoacute-e olyan koumlvetkezteteacutes hogy a pecunia numerata a res
incorporales koumlreacutebe tartozik Baacuter logikailag hibaacutetlan lenne a koumlvetkezteteacutes meacutegsem
szabad figyelmen kiacutevuumll hagyni egyfelől azt a teacutenyt hogy Venuleius a pecunia numerata
eacutes a res corporales kategoacuteriaacuteit vetette egybe ebben a textusban Maacutesfelől uacutejfent utalni
kell Kaser koraacutebban is ideacutezett neacutezeteacutere amely szerint a res corporalisra hivatkozaacutes
ezekben az esetekben nem feleltethető meg egyeacutertelműen a gaiusi res corporalis ndash
incorporalis felosztaacutesnak165 Puctha koraacutebban maacuter hivatkozott meglaacutetaacutesaacuteboacutel eredően azt
sem szabad szem elől teacuteveszteni hogy a peacutenzdarabokboacutel oumlsszeaacutelloacute peacutenzoumlsszeg eacuterteacuteket
jeleniacutet meg ekkeacutent igaz lehet Fuchs ama megjegyzeacutese hogy a bemutatott szoumlvegekből
nem koumlvetkezik kizaacuteroacutelagosan a peacutenz testetlen mivolta166 Az eddigi gondolatmenetből
ugyanakkor koumlrvonalazhatoacute egy olyan elgondolaacutes is hogy a pecunia numerata oumlnaacutelloacute
kategoacuteriakeacutent jelenik meg bizonyos jogaacuteszi veacutelemeacutenyekben amely kategoacuteria baacuter sok
koumlzoumlsseacuteget mutat a res bdquofungibilesrdquo eacutes a res incorporales koumlreacutebe sorolhatoacute dolgokkal
valamely oknaacutel fogva meacutegis ceacutelszerűbb ezek oumlnaacutelloacute emliacuteteacutese Az mindenesetre
semmikeacuteppen sem vitathatoacute a szoumlveg alapjaacuten hogy a keacuteszpeacutenz maacutes minőseacuteget keacutepvisel
mint baacutermely maacutes res corporales Ezen a ponton eacuterdemes lehet ugyanakkor azt
megvizsgaacutelni hogy van-e tovaacutebbi forraacutesbizonyiacuteteacutek a peacutenz oumlnaacutelloacute kategoacuteriakeacutent toumlrteacutenő
kezeleacuteseacutere
3 A peacutenz mint oumlnaacutelloacute kategoacuteria a Digestaacuteban
Ulp D 13 3 1 pr (27 ad ed)
Qui certam pecuniam numeratam petit illa actione utitur rsquosi certum peteturrsquo qui
autem alias res per triticariam condictionem petet et generaliter dicendum est
megjegyezteacutek hogy oszthatoacutesaacutegroacutel csak ott lehet beszeacutelni ahol ez sine damno megtoumlrteacutenhet Ebben az eacutertelemben tipikusan Pomp D 30 26 2 (5 ad Sab) emellett megemliacutethetők meacuteg olyan forraacuteshelyek is ahol a res quae sine interitu dividi non possunt kategoacuteriaacuteja fordul elő (ld Paul D 6 1 35 3 [21 ad ed] Gai D 35 2 80 1 [3 leg ad ed praet]) Ehhez ld reacuteszletesen BROacuteSZ Oszthatoacute eacutes oszthatatlan dolgok 4-8 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes lehet ebben a vonatkozaacutesban Pomp D 41 3 30 pr (30 ad Sab) amelyben a jogaacutesz a corpus koumlreacuten beluumll haacuterom kategoacuteriaacutet kuumlloumlniacutet el ndash joacutellehet ez a textus főkeacutent a res simplex eacutes composita teacutemakoumlreacuteben szokott előfordulni A hivatkozott szoumlvegben kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes az ex contingentibus eacutes az ex distantibus egybeveteacutese amelyre a goumlroumlgoumlk a ἡνωμένον eacutes a συνημένον elnevezeacuteseket hasznaacuteltaacutek Az előbbi koumlreacutebe tartozoacute dolgok eacuterteacutekveszteacutes neacutelkuumll nem oszthatoacuteak miacuteg az utoacutebbiak egymaacutessal valamilyen kapcsolatban aacutelloacute dolgokboacutel joumlnnek leacutetre Ehhez ld SOKOLOWKSI Philosophie 332 BONFANTE Proprietagrave I 122-123 KASER RPR I 382 SANFILIPPO Istituzioni 76 FOumlLDI ndash HAMZA 281 HONSELL Roumlmisches Recht 51 Ha maacuter most a hagyomaacutenyozott peacutenzoumlsszeget vesszuumlk alapul amely meghataacuterozott eacuterteacuteket jeleniacutet meg ennek sine damno toumlrteacutenő megosztaacutesa keacutetseacutegkiacutevuumll megtoumlrteacutenhet 165 KASER Gaius 144 166 FUCHS Iusta causa 176
51
eas res per hanc actionem peti si quae sint praeter pecuniam numeratam sive in
pondere sive in mensura constent sive mobiles sint sive soli quare fundum
quoque per hanc actionem petimus et si vectigalis sit sive ius stipulatus quis sit
veluti usum fructum vel servitutem utrorumque praediorum
A forraacuteshely a condictio triticaria probleacutemaacutejaacuteval foglalkozik aki meghataacuterozott
keacuteszpeacutenzoumlsszeget koumlvetel azt a keresetet kell hogy indiacutetsa amely az edictumban a bdquosi
certum peteturrdquo rubrika alatt szerepel167 miacuteg aki egyeacuteb dolgot az condictio triticariaacuteval
perelhet A szoumlveg alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy Ulpianus a peacutenz dologi mivoltaacuteboacutel indul ki ndash a
szoumlveg pecunia numerataacutet eacutes aliae rest emliacutet Ezt koumlvetően hozzaacuteteszi hogy a
keacuteszpeacutenzen kiacutevuumll (praeter pecuniam numeratam) minden olyan dolgot ezzel az utoacutebbi
keresettel lehet perelni amelyeknek leacutenyege suacutelyukban vagy meacuterteacutekuumlkben van (sive in
pondere sive in mensura constent) illetőleg hogy ingoacutek vagy ingatlanok (sive mobiles
sint sive soli) Az ingoacute ndash ingatlan paacuterosiacutetaacutes tovaacutebbi eacutertelmezeacutesekeacutent Ulpianus az utoacutebbi
kereset koumlreacutebe utalja a fundus vectigalist valamint az ingatlanra vonatkozoacute baacutermilyen
dologi jogi jogosultsaacutegot iacutegy kuumlloumlnoumlsen (veluti) a haszoneacutelvezeti vagy baacutermifeacutele
szolgalmi jogot is Mindezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy elkuumlloumlniacuteti a keacuteszpeacutenzt
(pecunia numerata) eacutes minden maacutes dolgot (aliae res) utoacutebbi koumlreacutebe utalva mindazokat a
dolgokat is amelyek in pondere in mensura constant tovaacutebbaacute a telekkel kapcsolatban a
haszoneacutelvezetet vagy a szolgalmakat amelyeket condictio triticaria igeacutenybeveacuteteleacutevel
lehetett perelni Megjegyzendő hogy az utoacutebbi keacutet peacutelda ndash figyelemmel a gaiusi
megkoumlzeliacuteteacutesre ndash a res incorporales kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik Vagyis a perleacutes
szempontjaacuteboacutel Ulpianus szerint leacutetezett peacutenz illetve leacutetezett bdquominden maacutes dologrdquo kuumlloumln
kiemelve hogy a pecunia numerataacuten kiacutevuumll minden maacutes helyettesiacutethető dolog is a
condictio triticaria koumlreacutebe tartozik (sint praeter pecuniam numeratam sive in pondere
sive in mensura constent) A keacuterdeacutes az hogy a peacutenz elvaacutelasztaacutesa maacutes dolgoktoacutel
kuumlloumlnoumlsen pedig a toumlbbi uacuten helyettesiacutethető dologtoacutel ndash legalaacutebbis perjogi szempontboacutel ndash
milyen alapon nyugszik A certa res eacutes certa pecunia elvaacutelasztaacutesaacuteval előszoumlr Az ősi
legis actioacutes perrendben168 talaacutelkozhatunk a legis actio per condictionem elnevezeacutesű
performa koumlreacuteben amelynek alkalmazaacutesaacutet a lex Silia vezette be hataacuterozott peacutenzoumlsszegre
167 Vouml LENEL EP XVIII 232 168 A legis actioacutek maacutes vonatkozaacutesaacuteban ld ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 146-175 a festuca keacuterdeacuteseacutehez kuumlloumlnoumlsen NOacuteTAacuteRI Festuca 134-141
52
a lex Calpurnia pedig hataacuterozott dologra neacutezve169 Az elvaacutelasztaacutes oka valoacutesziacutenűleg a
mutuumban keresendő amely leacutetezett ugyan a XII tt idejeacuten is azonban ekkor meacuteg csak
deliktuaacutelis alapon lehetett peresiacuteteni170 A legis actio per condictionem lehetett az a
performa amely aacuteltal lehetőveacute vaacutelt az akaacuter certa pecuniaacutera akaacuter certa resre vonatkozoacute
igeacutenyek eacuterdemi elbiacuteraacutesaacutela aneacutelkuumll hogy ndash szemben a legis actio per iudicis
postulationemmel ndash az in iure szakaszban formaacutelis causaacutet kellett volna megjeloumllni171
Mindez azonban nem jelentette azt hogy az apud iudicem szakaszban ne keruumllt volna sor
az igeacuteny alapjaacuteul szolgaacuteloacute teacutenyleges uumlgyleti causa vizsgaacutelataacutera172 A szekunder irodalom
aacutellaacutespontja alapjaacuten eme legis actio vonatkozaacutesaacuteban nem a res eacutes pecunia elvaacutelasztaacutesaacutenak
van jelentőseacutege hanem annak hogy ennek kereteacuteben baacutermely certumra vonatkozoacute igeacuteny
eacuterveacutenyesiacutethető volt173 Mindezek alapjaacuten azonban tovaacutebbra is keacuterdeacutes marad hogy mi
alapjaacuten keruumllt sor pecunia numerata eacutes aliae res elvaacutelasztaacutesaacutera Hiszen a formulaacuteris
perben is megmarad ez az elvaacutelasztaacutes az actio certae creditae pecuniae eacutes a condictio
triticaria koumlreacuteben Gaius ennek kapcsaacuten raacutemutat arra hogy az előbbi kereset koumlreacuteben az
intentio eacutes a condemnatio is ugyanazt a peacutenzoumlsszeget tartalmazta miacuteg az utoacutebbi eseteacuteben
az intentio a hataacuterozott dologra szoacutelt a marasztalaacutes pedig ennek a peacutenzeacuterteacutekeacutere (Gai 4
41 eacutes 43) Keacuterdeacutes hogy ezek alapjaacuten mi a peacutenznek az a sajaacutetsaacutegos termeacuteszete ami
alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a pecunia numerata elteacuter aliae restől174 Ez nem maacutes mint a peacutenz
eacuterteacuteksajaacutetossaacutega amint arra ndash mint azt fentebb laacutethattuk ndash Puchta eacutes Fuchs is utalt175
169 Ehhez a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld pl KASER Zivilprozessrecht 111 FOumlLDI ndash HAMZA 171 FOumlLDI Legis actioacutek 52 tovaacutebbi irodalommal NICOSIA Legis actio per condictionem 63 A keacutet toumlrveacuteny dataacutelaacutesa vitatott ehhez ld KASER Zivilprozessrecht 1114 FOumlLDI Legis actioacutek 52 eacutes 55 utoacutebbi a lex Pinaria eacutes a lex Silia egymaacuteshoz valoacute viszonya tekinteteacuteben ezzel ellenteacutetesen KASER Zivilprozessrecht 114 eacutes kuumlloumlnsen 5 sz jegyzet A dataacutelaacutesi keacuterdeacutesekhez uacutejabban ld NICOSIA Legis actio per condictionem 64-67 170 Vouml KASER RPR I 170 171 KASER Zivilprozessrecht 112 NICOSIA Legis actio per condictionem 62 172 Ez magyaraacutezatul szolgaacutelhat arra a keacutetkedeacutesre amiről Gaius is tudoacutesiacutet Vouml Gai 4 20 Quare autem haec actio desiderata sit cum de eo quod nobis dari oportet potuerit aut sacramento aut per iudicis postulationem agi valde quaeritur Ehhez ld FOumlLDI Legis actioacutek 53 NICOSIA Legis actio per condictionem 63-64 173 Vouml KASER Zivilprozessrecht 112 FOumlLDI Legis actioacutek 53 174 Bessenyő Andraacutes elsődlegesen arra mutat raacute ezzel a szoumlveggel kapcsolatban hogy ndash baacuter a textus veacutelemeacutenye szerint nagy valoacutesziacutenűseacuteggel interpolaacutelt ndash a peacutenz helyettesiacutethetőseacutege olvashatoacute ki belőle Vouml BESSENYŐ A peacutenz 3-4 Ugyaniacutegy interpolaacuteltnak veacuteli a helyet GENZMER Pondere 473 A szoumlveg eacutertelmezeacuteseacutere vonatkozoacutean ld meacuteg SACCOCCIO Si certum petetur 27-29 aki a maga reacuteszeacuteről oumlsszesseacutegeacuteben szinteacuten osztja a szoumlveg interpolaacutelt voltaacutera vonatkozoacute felteveacuteseket joacutellehet a szoumlveg neacutemely reacuteszei vonatkozaacutesaacuteban semmifeacutele okot nem tud felhozni az interpolaacutecioacute gyanuacutejaacutenak alaacutetaacutemasztaacutesaacutera SACCOCCIO Si certum petetur 29 175 Ehhez ld meacuteg FUCHS Iusta causa 177 a peacutenz condictioacutejaacuteroacutel amely meglaacutetaacutesa szerint minden esetben eacuterteacutekcondictioacutet jelent
53
4 Certa res eacutes certi nummi
Paul D 45 1 37 (12 ad Sab)
Si certos nummos puta qui in arca sint stipulatus sim et hi sine culpa
promissoris perierint nihil nobis debetur
Ha valaki meghataacuterozott peacutenzdarabokat (certos nummos) ndash peacuteldaacuteul azokat amelyek egy
laacutedikaacuteban talaacutelhatoacutek (qui in arca sint) ndash stipulatioacuteban iacutegeacuter nekuumlnk utoacutebb azonban azok
elvesznek az iacutegeacuteretet tevő ndash amennyiben a peacutenzdarabok nem az ő culpaacuteja folytaacuten
pusztultak vagy vesztek el ndash semmivel sem tartozik Leacutenyegeacuteben tehaacutet arroacutel van szoacute
hogy a szolgaacuteltataacutes ilyen esetben lehetetlenuumll koumlvetkezeacuteskeacuteppen az ilyen
peacutenzszolgaacuteltataacutes specifikus Az eddigiekhez keacutepest elteacuterő a szoumlveg megfogalmazaacutesa
ugyanis itt maacuter nem pecunia numerata szerepel az esetben hanem certi nummi
Minthogy Paulus peacuteldaacuteval is illusztraacutelja a certi nummi kifejezeacutes eacutertelmeacutet iacutegy laacutethatoacute
hogy itt nummi nem aacuteltalaacuteban peacutenz hanem egyes peacutenzdarabok eacutertelemben szerepel
Ebből pedig az koumlvetkezik hogy Paulus nem oumlsszesseacutegkeacutent fogja fel a laacuteda tartalmaacutet
hanem az egyes eacutermeacuteket kuumlloumln-kuumlloumln oumlnaacutelloacute testi dolgoknak tekinti Ennek indoka az
lehet hogy az esetben szereplő feleknek minden bizonnyal eacuterdekuumlk fűződoumltt a stipulaacutelt
eacutermeacutek egyedi azonosiacutetaacutesaacutehoz amely elkeacutepzelhető muzeaacutelis eacuterteacutekű reacutegi eacutermeacutek eseteacuteben
ugynaiacutegy pedig a zaacutert peacutenzleteacutet eseteacuten Ennek koumlvetkezmeacutenye az eacutermegyűjtemeacuteny
eseteacuteben hogy a nummi alakjaacuteban megjelenő peacutenz nem eacuterteacutekmeacuterő hanem egyszerű
dolog ndash ilyenkor a kuumllvilaacutegban is eacuterzeacutekelhető taacutergyi mivoltaacuten tuacutel nem hordoz semmilyen
tartalmat mint toumlrteacutenik ez akkor amikor a peacutenzdarabok oumlsszesseacutege aacuteltal megjeleniacutetett eacutes
keacutepviselt eacuterteacutek is tapad egy eacutermehalmazhoz176 A zaacutert peacutenzleteacutet eseteacuteben a leteacutetemeacutenyes
arrra vaacutellal koumltelezettseacuteget hogy ugyanzokat a peacutenzdarabokat adja vissza amelyeket a
letevő naacutela elhelyezett177 Ennek a koumlvetkezteteacutesnek tovaacutebbi jelentőseacutege hogy ezen a
ponton markaacutensan rajzoloacutedik ki a jogtudoacutesi doumlnteacutesek haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute
176 Ezt fejezi ki Bessenyő azzal az ndash egyeacutebkeacutent helytaacutelloacute ndash aacutelliacutetaacutessal hogy bdquo[a]lkalmasint a peacutenzeacutermeacutek mint feacutemanyagkvantumok joumlnnek tekintetberdquo Vouml BESSENYŐ A peacutenz 5 Ehhez annyi megjegyzeacutes fűzhető hogy a vizsgaacutelt forraacutes koumlreacuteben az eacutermeacutek kizaacuteroacutelag mint feacutemdarabok jelennek meg leacutetezeacutesuumlkhoumlz egyeacuteb tartalom nem tapad Nem peacutelda neacutelkuumlli ez a szoumlveg ehhez hasonloacutean meacuteg a maacuter ideacutezett Ulp D 30 34 4 (21 ad Sab) tovaacutebbaacute peacuteldaacuteul Ulp D 30 30 6 (19 ad Sab) Pap D eod 51 (4 quaest) Afr D eod 108 10 (5 quaest) 177 Ld pl KASER RPR I 536 ZIMMERMANN Obligations 215-219
54
szempontoknak a konkreacutet esethez koumltoumlttseacutege valamint az a teacuteny is hogy az ilyen
esetekben szereplő oumlsszes leacutetező nem pusztaacuten rsquovanrsquo hanem valamilyen ceacutelra iraacutenyul a
leacutetezeacutesuumlk
5 A tradicionaacutelis osztaacutelyozaacutesi keretbe nem illeszkedő forraacutesok
Az alaacutebbiakban keacutet olyan forraacuteshellyel eacuterdemes foglalkozni amelyekre aacuteltalaacuteban
jellemző hogy a peacutenz besorolaacutesa vonatkozaacutesaacuteban maacutes-maacutes iraacutenyba mutatnak a
szoumlvegben hasznaacutelt kifejezeacutesek eacutes a szoumlveg jelenteacutese
Iul D 23 4 21 (17 dig)
Si mulier dotis causa promiserit certam summam et pro ea mancipia in dotem
dederit ea condicione ut periculo eius essent et si quid ex his natum esset ad eam
pertineat stari pacto convento oportebit nam constat posse inter uxorem et
virum conveniri ut dos quae in pecunia numerata esset permutaretur et
transferatur in corpora cum mulieri prodest
Egy asszony hozomaacuteny ciacutemeacuten (dotis causa) bizonyos peacutenzoumlsszeget (certam summam)
iacutegeacutert feacuterjeacutenek utoacutebb a peacutenzoumlsszeg helyett meacutegis rabszolgaacutekat (mancipia) adott neki
azzal hogy a nő viseli a veszeacutelyt (periculo eius essent) ugyanakkor őt illetik a
rabszolgaacutek majdan szuumlletendő gyermekei (quid ex his natum esset ad eam pertineat) Iacutegy
tehaacutet a keacuteszpeacutenzben (pecunia numerata) iacutegeacutert hozomaacuteny megvaacuteltozik (permutaretur)
testi dolgokkaacute (in corpora) alakul aacutet (transferatur)178 amennyiben ez a megoldaacutes a
nőnek kedvező (mulieri prodest) Eacuterdekes lehet megfigyelni hogy ebben a szoumlvegben
nem valamely hataacuterozott dologra iraacutenyuloacute szolgaacuteltataacutes vaacuteltozik peacutenzszolgaacuteltataacutessaacute
hanem eacuteppen fordiacutetva joacutel laacutethatoacute hogy a kezdetben keacuteszpeacutenz szolgaacuteltataacutesaacutera iraacutenyuloacute
hozomaacutenyiacutegeacuteret (dos quae in pecunia numerata esset) utoacutebb testi dolgok (corpora)
rabszolgaacutek (mancipia) teacutenyleges hozomaacutenyba adaacutesaacutevaacute vaacuteltozik aacutet (transferatur) A
jogaacuteszi absztrakcioacute ehelyuumltt abban eacuterhető tetten hogy a rabszolgaacutekat Iulianus corpora
koumlreacuteben eacutertelmezi a certa summaacutet pedig pecunia numerataacuteval azonosiacutetja Első tekintetre
azt lehetne mondani hogy a dos ami koraacutebban pecunia volt mostantoacutel corporalis lesz
tehaacutet testi vagy inkaacutebb testi dolgokboacutel aacutelloacute Ebből adoacutedhatna egy olyan koumlvetkezteteacutes
178 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquotransfero8rsquo eacuteppen ezzel a Iulianus-hellyel peacuteldakeacutent
55
hogy a pecunia numerata nem corporalis Ekkor logikusan csak egy lehetőseacuteg
keacutepzelhető el pecunia numerata nyilvaacuten incorporalis vagyis Iulianus azt aacutelliacutetja hogy a
peacutenz a koumlveteleacutes taacutergya Eacuteszre kell azonban venni hogy a certa summaacutehoz (iacutegy tehaacutet a
pecunia numerataacutehoz) csupaacuten iacutegeacuteret koumltődik (promiserit) amiacuteg a rabszolgaacutekhoz mint
testi dolgokhoz (mancipia corpora) a teacutenyleges hozomaacutenyba adaacutes (in dotem dederit)
Ami meglepő lehet az eacuteppen az a teacuteny hogy ehelyuumltt az iacutegeacutert peacutenzszolgaacuteltataacutes fordul aacutet
testi dolog teacutenyleges szolgaacuteltataacutesaacuteba Azaz a peacutenz eacuterteacutekmeacuterő jellege itt eacuteppen fordiacutetva
műkoumldik mint az aacuteltalaacuteban szokaacutesos azzal hogy egyfelől az aacutetadott rabszolgaacutek eacutes az
iacutegeacutert peacutenzoumlsszeg koumlzoumltti eacuterteacutekegyenlőseacutegről a jogtudoacutes nem szoacutel maacutesfelől pedig erre az
aacutetteacutereacutesre abban az esetben nyiacutelik moacuted ha ez a megoldaacutes a nő eacuterdekeacutet szolgaacutelja Nem
keacuterdeacuteses hogy erre van lehetőseacuteg Iulianus kifejezetten raacutemutat hogy az ilyen tartalmuacute
megaacutellapodaacuteshoz a feleknek tartaniuk kell magukat (stari pacto convento oportebit)
Vagyis a szoumlvegből kitűnik hogy a hataacuterozott peacutenzoumlsszeg szolgaacuteltataacutesaacutera iraacutenyuloacute iacutegeacuteret
res incorporalis a teacutenyegesen hozomaacutenyba adott rabszolgaacutek res corporales Az a
szolgaacuteltataacutes amely kezdetben pecunia numerata aacutetadaacutesaacutera iraacutenyult aacutetfordulhat res
corporales szolgaacuteltataacutesaacuteba Veacutelemeacutenyuumlnk szerint Iulianus ebben a veacutelemeacutenyben oumlnaacutelloacute
kategoacuteriakeacutent kezeli a keacuteszpeacutenzt amely helyett utoacutebb maacutes testi dolgot is adhat ilyenkor
az erre vonatkozoacute pactumnak jogi koumltőerővel biacuter
Ulp D 30 30 pr (32 ad Sab)
Talis scriptura rsquoquas pecunias legavi quibus dies adpositus non est eas heres
meus annua bima trima die datorsquo ad corpora legata non pertinet sed ad ea
quae pondere numero mensura continentur
Ulpianus egy hagyomaacutenyrendeleacutest ideacutez itt amelyben peacutenzt hagyomaacutenyoznak eacutes azt
mondja hogy az ilyen rendelkezeacutes kizaacuteroacutelag azokra a hagyomaacutenyokra vonatkozik
amelyek leacutenyege suacutelyukban szaacutemukban meacuterteacutekuumlkben aacutell Ehelyuumltt tehaacutet a szembeaacutelliacutetaacutes
corpora legata eacutes ea quae pondere numero mensura continentur A hagyomaacutenyos
felfogaacutes szerint ndash oumlsszhangban a gaiusi dologosztaacutelyozaacutesokkal ndash adoacutedhat a felteacutetelezeacutes
hogy az utoacutebbi koumlr incorporalia legata lenne A szoumlveg alapjaacuten teacutenylegesen adoacutedoacute
paacuterosiacutetaacutes viszont az előbb maacuter emliacutetett corpora eacutes ea quae pondere numero mensura
continentur Ennek nyomaacuten adoacutedhat egy olyan keacuterdeacutes hogy vajon Ulpianus azonosiacutetja-e
ebben a veacutelemeacutenyben a res incorporales eacutes a res quae pondere numero mensura
constant kategoacuteriaacuteit Meglaacutetaacutesunk szerint nem szabad toumlbbet laacutetni ezekbe a forraacutesokba
56
mint amennyi valoacutejaacuteban bennuumlk rejlik a szoumlveg a ndash mai fogalmaink szerint ndash testi eacutes
helyettesiacutethető dolgokat aacutelliacutetja paacuterba179
II Reacuteszoumlsszegzeacutes ndash megaacutellapiacutetaacutesok
1 A peacutenz mint jogi kategoacuteria helye a roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesaacuteban
Mindeme megfontolaacutesok nyomaacuten vissza kell utalni a kezdetekkor felvetett probleacutemaacutera
miben teacuter el egymaacutestoacutel egy attikai vaacuteza 100 meacuterő buacuteza eacutes 100 sestertius Vilaacutegos hogy
egy attikai vaacuteza egy meghataacuterozott egyedi dolog teljesen maacutes a termeacuteszete mint 100
meacuterő buacutezaacutenak Előbbi esetben ha a vaacuteza valamely koumltelemben szerepel szabaacutely szerint
csak azzal lehet teljesiacuteteni utoacutebbi eseteacuteben a buacutezaacuteval mint fajtaacuteval a leacutenyeg hogy a
mennyiseacuteg ugyanannyi legyen180 Mi a kuumlloumlnbseacuteg most maacuter 100 meacuterő buacuteza eacutes 100
sestertius koumlzoumltt Első tekintetre laacutethatoacute hogy a 100 meacuterő buacutezaacuten beluumll az egyes
buacutezaszemek nem biacuternak olyan eacuterteacutekkel amely a mindennapi forgalomban kuumlloumlnoumls
jelentőseacuteggel ruhaacuteznaacute fel őket Ezzel szemben a peacutenz eseteacuteben az egyes peacutenzdarabok is
oumlnaacutelloacute eacuterteacutekkel biacuternak ha azonban egyseacutegbe foglaljuk ezeket a darabokat (tehaacutet
peacutenzoumlsszeget bdquokeacutepezuumlnk belőluumlkrdquo) uacutej eacuterteacuteket jeleniacutetenek meg az egyes darabok
oumlsszegeacutet A buacuteza eseteacuteben az egyes szemeknek nincs jelentős eacuterteacutekuumlk csak az
oumlsszesseacutegnek tehaacutet teacutenyleg helyettesiacutethetőek csak meacuterteacutekegyseacuteggel van eacutertelme a
dologkeacutent toumlrteacutenő meghataacuterozaacutesnak A peacutenz eseteacuteben viszont lehet szoacute oumlsszesseacutegről eacutes
egyes darabokroacutel is mindkeacutet esetben olyan eacuterteacutekkel fogunk szemben aacutellni ami a
forgalom szaacutemaacutera is relevaacutens lesz Ezen kiacutevuumll a peacutenz eseteacuten nincs minőseacutegi megkoumlteacutes
mivel nem az egyes peacutenzdarabok lesznek eacuterdekesek hanem az egyes darabok eacuterteacuteke Ha
elfogadjuk a peacutenz helyettesiacutethető mivoltaacutera vonatkozoacute felteveacuteseket azt kizaacuteroacutelag a Kaser
aacuteltal jelzett eacutertelemben tehetjuumlk181 A kivaacuteloacute romanista aacuteltal hasznaacutelt gesteigerte
179 A peacutenz oacutekori eacutes mai felfogaacutesa koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre Savigny is felhiacutevja a figyelmet amikor raacutemutat hogy a roacutemaiak szaacutemaacutera a peacutenz nem ugyanabban a gazdasaacutegi-taacutersadalmi koumlrnyezetben jelent meg mint mainapsaacuteg ekkeacutent előfordulhat hogy mai viszonyaink koumlzoumltt a forraacutesok eacutertelmezeacutese soraacuten olyan mondanivaloacutet is bdquobelelaacutetunkrdquo az egyes szoumlvegekbe amely a szoumlvegből eredetileg nem koumlvetkezik Vouml SAVIGNY Obligationenrecht I 469-470 hivatkozik raacute BESSENYŐ A peacutenz 221 A fenti aacutelliacutetaacutessal egyet kell eacuterteni azzal a megjegyzeacutessel hogy az oacutekori Roacutemaacutenak nem csupaacuten a gazdasaacutegi-taacutersadalmi viszonyai voltak a maihoz keacutepest elteacuterőek hanem az a gondolkodaacutesi-filozoacutefiai keret is maacutes volt amelybe mindezek a viszonyok illeszkedtek 180 Jelen esetben a minőseacutegre vonatkozoacute előiacuteraacutesoktoacutel tekintsuumlnk el 181 Vouml KASER Das Geld 169
57
Vertretbarkeit fogalma egyszerre jelenti a peacutenz felcsereacutelhetőseacutegeacutet eacutes helyettesiacutethetőseacutegeacutet
Ennek a megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a jelentőseacutege meglaacutetaacutesunk szerint abban aacutell hogy a
felcsereacutelhetőseacuteg mindenkeacuteppen csak a bdquofajtaacutenrdquo beluumll keacutepzelhető el azaz egyfelől az
azonos bdquoneacuteveacuterteacutekűrdquo tehaacutet az azonos eacuterteacuteket megjeleniacutető darabok mindenkeacuteppen
felcsereacutelhetők egymaacutessal maacutesfelől ugyanakkor a peacutenzegyedek felvaacutelthatoacuteak kisebb eacutes
nagyobb ciacutemletekre valamint maacutes peacutenznemre is Ez utoacutebbi vezet a helyettesiacutethetőseacuteg
kategoacuteriaacutejaacutehoz amely a peacutenz aacuteltalaacutenos egyeneacuterteacutekes funkcioacutejaacutehoz koumltődik amint azt a
forraacutesokban is laacutettuk peacutenz eacutes valamely aacuteru egymaacutessal helyettesiacutethetők felteacuteve hogy a
szolgaacuteltatni kiacutevaacutent peacutenzmennyiseacuteg eacuterteacuteke az adott dologgal egyező eacuterteacutekű ezt
nevezhetjuumlk az eadem aestimatio koumlvetelmeacutenyeacutenek Ez utoacutebbi koumlvetelmeacuteny leacutenyegeacuteben a
peacutenzegyedek peacutenznemek koumlzoumltti felcsereacuteleacutese soraacuten is eacuterveacutenyesuumll meacuteghozzaacute aacuterfolyam
formaacutejaacuteban Oumlsszesseacutegeacuteben az laacutethatoacute hogy a peacutenzhez fogjuk meacuterni utoacutebb minden
aacuterunkat eacutes ebben fogjuk kifejezni a minket koumlruumllvevő dolgok eacuterteacutekeacutet Gyakorlatilag tehaacutet
arroacutel van szoacute hogy van egy elvont eacuterteacutekben kifejezett koumlveteleacutesuumlnk a maacutesik feacutellel
szemben amely materiaacutelisan peacutenzeacutermeacutek koumlveteleacuteseacuteben eacutes szolgaacuteltataacutesaacuteban jelenik meg
Eacuteppen ez a momentum az ami a peacutenz kuumlloumlnleges jellegeacutet eacutes gyakran a toumlbbi dologtoacutel
vagy inkaacutebb aacuteltalaacuteban a jogi eacutertelemben vett dolgoktoacutel elteacuterő megiacuteteacuteleacutest eredmeacutenyezi A
forraacutesokboacutel laacutethatoacute hogy maguk a jogtudoacutesok is nagyon kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen iacuteteacutelteacutek meg a
peacutenz mivoltaacutet mi toumlbb előfordul hogy ugyanazon jogtudoacutes maacuteskeacutent veacutelekedett a
peacutenzről az egyik eacutes a maacutesik esetben Mindez persze nem veacuteletlen a jogi probleacutema
konkreacutet esetből szaacutermazik ahol az első keacuterdeacutes az esetben szereplő szemeacutelyek eacutes dolgok
ceacuteljaacutera vonatkozik a ceacutelt pedig a kuumllvilaacutegboacutel nyerhető tapasztalatok formaacuteljaacutek A jog
teacuteteles szabaacutelyaacutet tehaacutet oumlssze kell egyeztetni a naturaacuteval maacuteskuumlloumlnben koumlnnyen
eacutertelmetlen a valoacutesaacutegtoacutel taacutevol aacutelloacute megoldaacutesra jutunk182
A forraacutesokboacutel a fentieken tuacutelmenően leszűrhető az is hogy a roacutemai jogtudoacutesok
veacutelekedeacutese a peacutenzről nem volt egyseacuteges Egyes helyeken helyettesiacutethető dolognak
mondjaacutek maacutesutt koumlveteleacutesnek megint maacutesutt darabonkeacutent oumlnaacutelloacute testi dolgoknak mi
toumlbb van ahol leacutenyegeacuteben oumlnaacutelloacute kategoacuteriakeacutent eacuterteacutekelik Megjegyzendő azonban hogy
ez nem a jogaacuteszok koumlzoumltti veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegből adoacutedik hanem abboacutel a teacutenyből hogy a
182 Nagyon joacutel szemleacutelteti ezt a gondolkodaacutesmoacutedot Celsus teacutetele bdquoScire leges non hoc est verba earum tenere sed vim ac potestatemrdquo (Cels D 1 3 17 [26 dig]) A definiacutecioacutek bdquoveszeacutelyesseacutegerdquo innentől abban aacutell hogy nem szabad tuacutelzottan ragaszkodni hozzaacutejuk az adott eset konkreacutet igazsaacutegossaacutegaacutet csak akkor lehetett megtalaacutelni ha az ndash egyeacutebkeacutent kellően taacuteg ndash definiacutecioacutekat uacutegy sikeruumll eacutertelmezni hogy ne illetve ne kizaacuteroacutelag verba earum deruumlljoumln ki belőluumlk hanem vim ac potestatem is ez utoacutebbinak pedig szuumlkseacutegkeacuteppen bdquoriacutemelnierdquo kell a rerum naturaacutera Ez az oka annak hogy az esetekből nem tudunk egyseacuteges keacutepet rajzolni a peacutenz megiacuteteacuteleacuteseacuteről
58
peacutenz egyfelől eacuterme vagy ndash ma maacuter ndash papiacuter formaacutejaacuteban jelenik meg maacutesfelől pedig mint
fizeteacutesi eszkoumlz csereeszkoumlz eacuterteacutekmeacuterő Tehaacutet az elteacuterő neacutezetek oka magaacuteban a peacutenzben
keresendő A responsumokban a jogaacuteszok jellemzően arra mutatnak raacute hogy a peacutenz
melyik kategoacuteriaacuteba nem tartozik bele azt viszont expressis verbis nem mondjaacutek meg
hogy melyik kategoacuteriaacuteba tartozik183 Talaacuten nem leacutegből kapott az a felteacutetelezeacutes hogy
maguk a jogaacuteszok is eacuterzeacutekelteacutek a peacutenznek az előbb jelzett kuumlloumlnleges a toumlbbi
dologfajtaacutetoacutel elteacuterő jellegeacutet Oumlnaacutelloacute kategoacuteriaacutet azonban nem alkottak szaacutemaacutera talaacuten azeacutert
mert jogeacuterzeacutekuumlk vagy a hagyomaacutenyokboacutel raacutejuk maradt kultuacutera tiltakozott ez ellen talaacuten
azeacutert mert uacutegy gondoltaacutek van egyneacutemely kuumlloumlnbseacuteg amelyek joacutellehet kuumlloumln-kuumlloumln
jelentősek lehetnek meacutegsem indokoljaacutek az oumlnaacutelloacute kategorizaacutelaacutest oumlsszesseacutegeacuteben
elmondhatoacute hogy a kategorizaacutelaacutes elmaradaacutesa oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a hiacuteres bdquoomnis
definitio in iure civili periculosa estrdquo regulaacutejaacuteval (Iav D 50 17 202 [11 epist]) A
keacuterdeacutes ezen a ponton az lehet miben is aacutellhat ez az egyeacuteb ok Ha visszautalunk az előbbi
gondolatra jelesuumll hogy a roacutemai jogtudoacutesok egyfelől nem jeleskedtek az osztaacutelyozaacutesban
maacutesfelől pedig hogy az aacuteltaluk elveacutegzett esetleges kategorizaacutelaacutes sem volt mindenre
kiterjedő vagyis nem a teljesseacuteg a bdquoMindenrdquo lefedeacuteseacutenek igeacutenyeacutevel keacuteszuumlltek ezek
hanem sokkal inkaacutebb az eleacutejuumlk keruumllt eset megoldaacutesaacutet ceacuteloztaacutek maacuteris adoacutedik egy
felteacutetelezeacutes Gondoljunk csak a koraacutebban maacuter bemutatott Gaius tankoumlnyveacuteből szaacutermazoacute
helyre (Gai 2 196 eacutes 3 90) amelyből kitűnik a qualitas eacutes quantitas koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg a
helyettesiacutethető eacutes helyettesiacutethetetlen dolgok vonatkozaacutesaacuteban A kuumllvilaacutegban az laacutetszik
hogy az egyik koumlrben a minőseacuteg a maacutesikban a mennyiseacuteg jaacutetszik doumlntő szerepet Erre a
tapasztalatra alapiacutetottan alakul ki egyfelől roacutemai jogban a res quae pondere numero
mensura constant csoportja valamint maacutesfelől a mai jogaacuteszi fogalomrendszerben a
bdquohelyettesiacutethetőrdquo eacutes bdquohelyettesiacutethetetlenrdquo kategoacuteriaacutei Vagyis mind az oacutekori mind a mai
jogban a kuumllvilaacutegban eacuterzeacutekelhető kuumlloumlnbseacutegek szolgaacutelnak a jogaacuteszi fogalomkeacutepzeacutes
alapjaacuteul roacutemai jogban azonban ez a fogalomkeacutepzeacutes egy esethez koumltődik eacutes abboacutel jutnak
el egy bizonyos absztrakcioacutes fokra ndash ha eljutnak egyaacuteltalaacuten A mai jogban ugyanakkor ndash
sok esetben roacutemai jogi peacuteldaacutekra hivatkozaacutessal ndash a fogalomkeacutepzeacutes az első eacutes a konkreacutet
esetnek be kell feacuternie az előre megalkotott kategoacuteriaacuteba A roacutemai jogaacuteszok
fogalomkeacutepzeacutese tehaacutet tisztaacuten ceacutelszerűseacutegi szempontokat koumlvetett aacutem ez a ceacutelszerűseacuteg
183 Ez aloacutel talaacuten egyetlen kiveacutetelkeacutent emliacutethető Gaiusnaacutel a res quae pondere numero mensura constant koumlreacuteben a keacuteszpeacutenz peacuteldaacuteloacutezoacute felsorolaacutesa (vouml Gai 3 90 bdquo[hellip] qualis est pecunia numerata [hellip]rdquo) Ehhez hasonloacute meacuteg a iustinianusi Instituacutecioacutek koumldoumls fordulata a quasi ususfructus koumlreacutebe tartozhatoacute dolgokroacutel (vouml Inst 2 4 2 bdquo[hellip] quibus proxima est pecunia numerata [hellip]rdquo) joacutellehet az utoacutebbi szoumlveg nem azonossaacutegot vagy valamely kategoacuteriaacuteba tartozaacutest mindoumlssze hasonloacutesaacutegot aacutelliacutet
59
nem oumlnmagaacuteeacutert valoacute nem csak emberi alkotaacutes eredmeacutenye A qualitas eacutes quantitas
kuumllvilaacutegban megnyilvaacutenuloacute kuumlloumlnbseacutege a keacutetfeacutele kategoacuteriaacuteba tartozhatoacute dolgok elteacuterő
jellegeacuteből termeacuteszeteacuteből mint azok pre-pozitiacutev adottsaacutegaacuteboacutel ered amelyen vaacuteltoztatni
nincs moacuted ezek a jellegzetesseacutegek adottsaacutegok nem tartanak szaacutemot emberi elismereacutesre
elegendő ezek felismereacutese eacutes ndash ennek nyomaacuten ndash az ilyen adottsaacutegokkal oumlsszhangban
valoacute eljaacuteraacutes
Ez a keacutet csomoacutepont vagyis a ceacutel illetőleg a dolgok jellege termeacuteszete toumlbb forraacutesban is
megjelenik184 Papinianus egy esetben peacuteldaacuteul szembeaacutelliacutetja a certi nummi eacutes a pecunia
numerata kategoacuteriaacuteit ezek szerint certi nummi ndash tehaacutet peacuteldaacuteul ama peacutenzoumlsszeg amely az
oumlroumlkhagyoacute laacutedaacutejaacuteban talaacutelhatoacute ndash hagyomaacutenyozaacutesa olyan mintha meghataacuterozott testi
taacutergyakat hagyomaacutenyoznaacutenk185 Egy hasonloacute esetben Pomponius szerint186 van arra
lehetőseacuteg hogy az oumlroumlkoumls meghataacuterozott suacutelynyi ezuumlst kiszolgaacuteltataacutesa helyett annak
peacutenzeacuterteacutekeacutevel teljesiacutetsen Maacutes szoacuteval ez is liberatioacutet eredmeacutenyez ilyen moacutedon is lehet
teljesiacuteteni a koumltelmet Kizaacuteroacutelag az eadem aestimatio koumlvetelmeacutenye jelenik meg a
textusban expressis verbis az ezuumlst helyett adott keacuteszpeacutenzoumlsszeg ugyanolyan eacuterteacutekű
legyen (si in ea pecunia numerata eadem aestimatio fuerit) Mondhatjuk persze hogy ez
az a pont ahol megjelenik a peacutenz aacuteltalaacutenos egyeneacuterteacutekes mivolta Ha a dolog becseacuterteacuteke
eacutes a teacutenyleges peacutenzeacuterteacutek megegyezik el kell fogadni a peacutenzbeli teljesiacuteteacutest A keacuterdeacutes
ehelyuumltt ismeacutet az mieacutert lehet egyeneacuterteacutekesnek hasznaacutelni a peacutenzt az egyik esetben eacutes
mieacutert nem a maacutesikban A vaacutelasz a peacutenz eseti rendelteteacuteseacuteben rejlik tehaacutet abban a
teacutenyben hogy az oumlroumlkhagyoacutenak meacuteg eacuteleteacuteben mi volt a ceacutelja vele illetőleg halaacutela eseteacutere
mire is szaacutenta azt A dolog ceacutelja persze nagyban fuumlgg attoacutel milyen jellegű az a dolog
vagyis mit lehetseacuteges megtenni vele eacutes mit nem Erről taacutejeacutekoztat Africanus egyik
veacutelemeacutenye187 amelyben kifejti hogy ha valaki 10-et iacutegeacuter noha csak 5 van a laacutedaacutejaacuteban
184 Hervada uacutegy veacuteli hogy a rerum natura nem pusztaacuten a dolgok termeacuteszeteacutet vagy leacutenyegeacutet jelenti sokkal inkaacutebb a dolgok leacuteteacutet amiben beletartozik a ceacutel a mennyiseacuteg a minőseacuteg az idő eacutes a viszony Ezek koumlzuumll eacuteppen a ceacutel az amitől egy dolog toumlkeacuteletes lesz vagyis amitől peacuteldaacuteul egy tollat meg lehet kuumlloumlnboumlztetni egy tollformaacutejuacute aranytaacutergytoacutel Raacuteadaacutesul a ceacutelhoz koumltoumltt szemleacutelet keacutepes megvaacuteltoztatni az egyes dolgok eacuterteacutekeacutet is Reacuteszletesen ld HERVADA Termeacuteszetjog 92-94 185 Pap D 30 51 (4 quaest) Sed si certos nummos veluti quos in arca habet aut certam lancem legavit non numerata pecunia sed ipsa corpora nummorum vel rei legatae continentur neque permutationem recipiunt et exemplo cuiuslibet corporis aestimanda sunt 186 Pomp D 34 2 1 1 (6 ad Sab) Cui certum pondus argenti dare heres iussus sit ei pecuniam numeratam dando iure ipso liberatur si in ea pecunia eadem aestimatio fuerit quod ita verum est si non certum genus argenti legatum sit 187 Afr D 30 108 10 (5 quaest) Qui quinque in arca habebat ita legavit vel stipulanti promisit rsquodecem quae in arca habeorsquo et legatum et stipulatio valebit ita tamen ut sola quinque vel ex stipulatione vel ex testamento debeantur Ut vero quinque quae deerunt ex testamento peti possint vix ratio patietur nam quodammodo certum corpus quod in rerum natura non sit legatum videtur Quod si mortis tempore plena summa fuerat et postea aliquod ex ea deperierit sine dubio soli heredi deperit
60
mindoumlssze 5-tel fog tartozni mert ndash mint mondja ndash tűrhetetlen lenne hogy actio ex
testamentoacuteval koumlvetelni lehessen mindazt ami a valoacutesaacutegban nincs is leacuteveacuten a ratioacuteval
nehezen egyeztethető oumlssze hogy a nem leacutetezőt (quod in rerum natura non sit) is a
legatum koumlreacutebe tartozoacutenak tekintsuumlk A jogaacutesz itt egy olyan fogalmat hasznaacutel amely a
forraacutesokban toumlbb helyen eacutes toumlbbfeacutele eacutertelemben fordul elő joacutellehet az eacutertelmi
kuumlloumlnbseacutegek mindoumlssze aacuternyalatnyiak eacutes minden esetben ugyanaz a gondolati tartalom
aacutell moumlgoumltte Ez pedig a rerum naturaacutenak valoacute megfeleleacutes koumlvetelmeacutenye Innentől a
keacuterdeacutes akkeacutent fogalmazoacutedik meg mit eacutertettek a jogaacuteszok rerum naturaacuten
2 A roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutenak egyes sajaacutetossaacutegai
A rerum natura kifejezeacutesre magyarul a rsquodolgok termeacuteszetersquo neacutemetuumll a rsquoNatur der Sachersquo
olaszul a rsquonatura delle cosersquo formaacuteban szokaacutes hivatkozni Ezek a fordiacutetaacutesok baacuter
oumlsszesseacutegeacuteben joacutel adjaacutek vissza a kifejezeacutes primer jelenteacuteseacutet meacutegsem tuumlkroumlzik
maradeacutektalanul a latin kifejezeacutes teljesseacutegeacutet Ezen tuacutelmenően egy pozitivista gondolkodoacute
szaacutemaacutera a rsquodolgok termeacuteszetersquo leacutenyegeacuteben megfoghatatlan csaknem tartalom neacutelkuumlli
vagy suacutelyaacutet vesztett ekkeacutent haszontalan τόπος A lehetseacuteges fordiacutetaacutesokat feacutelreteacuteve a
kifejezeacutes hasznaacutelataacuteboacutel eredő jelenteacutesek vizsgaacutelata alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a fordiacutetaacutesokhoz
keacutepest rerum natura eacutertelme taacutegabb igazaacuteboacutel a dolgok rendjeacutere a vilaacuteg toumlrteacuteneacuteseinek
normaacutelis folyaacutesaacutera illetőleg magaacutera a vilaacutegmindenseacutegre utal Ennek kapcsaacuten mindig az a
keacuterdeacutes fogalmazoacutedhat meg az emberben bdquoMi is a vizsgaacutelt dolog valoacutejaacuteban Milyen
annak a jellege Mik a jellemzőirdquo Az embert koumlruumllvevő kuumllvilaacuteg dolgaira eacutes toumlrteacuteneacuteseire
hivatkozik meacutegpedig uacutegy ahogy azoknak lenniuumlk kell ahogy azoknak meg kell
toumlrteacutenniuumlk aneacutelkuumll hogy az ember beavatkozna a folyamatba Ezzel kapcsolatosan
nagyon szemleacuteletes a koumlzoumls birtok keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute Paulustoacutel szaacutermazoacute hely188
Ebben a szoumlvegben Paulus azt aacutelliacutetja hogy ugyanannak a dolognak toumlbb szemeacutely aacuteltali in
solidum birtoklaacutesa contra naturam est aacutellaacutespontjaacutet pedig egy keacutezzelfoghatoacute peacuteldaacuteval
taacutemasztja alaacute ha adott időpillanatban egy adott helyen A van ugyanabban az
188 Paul D 41 2 3 5 (54 ad ed) Ex contrario plures eandem rem in solidum possidere non possunt contra naturam quippe est ut cum ego aliquid teneam tu quoque id tenere videaris Sabinus tamen scribit eum qui precario dederit et ipsum possidere et eum qui precario acceperit idem Trebatius probabat existimans posse alium iuste alium iniuste possidere duos iniuste vel duos iuste non posse quem Labeo reprehendit quoniam in summa possessionis non multum interest iuste quis an iniuste possideat quod est verius non magis enim eadem possessio apud duos esse potest quam ut tu stare videaris in eo loco in quo ego sto vel in quo ego sedeo tu sedere videaris
61
időpillanatban B nem lehet ugyanazon a helyen A peacutelda nyilvaacutenvaloacutean a minket
koumlruumllvevő vilaacuteg megfigyeleacuteseacuten alapul iacutegy ehelyuumltt a naturaacutera toumlrteacutenő hivatkozaacutes
hataacuterfogalmat jeleniacutet meg Amit ugyanis a termeacuteszeti megfigyeleacutesek igazolnak
normaacutelisnak tekinthetők miacuteg mindaz ami ezen tuacutel van contra naturam est A minket
koumlruumllvevő vilaacutegra vonatkoztatva tehaacutet natura az absurdum ellenteacutete vagyis mindent
jeloumll ami nem keacuteptelen nem lehetetlen Ha egy leacutepeacutessel tovaacutebbvisszuumlk ezt a
gondolatmenetet raacutedoumlbbenhetuumlnk hogy a natura az absurdum ellenteacutetekeacutent nem maacutes
mint egy univerzaacutelis rendező elv vagyis eacutertelmes jogi rend is csak a natura rendjeacuten beluumll
keacutepzelhető el189 Eacuteppen ennek az univerzaacutelis rendező elvnek a konkretizaacutelaacutesaacutera szolgaacutel a
rerum natura fogalma Minthogy az eacutertelmes jogi rend naturaacuten beluumll leacutetezhet ez
utoacutebbinak kell hogy legyen normatiacutev tartalma is amelynek szinteacuten leacutetezik
forraacutesbizonyiacuteteacuteka190 Leacutenyegeacuteben mindkeacutet szoumlvegből kitűnik hogy a rerum natura jelenti
a hataacutert a lex tartalmaacutenak meghataacuterozaacutesa koumlreacuteben Maacuteskeacutent megfogalmazva csak az lehet
egy lex tartalma amely in rerum natura est Emellett Celsus veacutelemeacutenye egyszersmind a
ius naturale fogalmaacutera is emleacutekeztet hiszen ha a lex tartalma koumlreacuteben hataacuterfogalomnak
tekintjuumlk a rerum naturaacutet uacutegy felmeruumll a keacuterdeacutes mi az ami in rerum natura est Ez
azonban pusztaacuten koumlltői keacuterdeacutes mivel a forraacutesokboacutel tudjuk hogy van olyan jog amelyre a
natura taniacutetott meg minden leacutelekkel biacuteroacute leacutenyt191 Ekkeacutent ez a jog magukban az
eacutelőleacutenyekben eacutel akik ezt automatikusan koumlvetik Persze baacuterki keacuterdezheti hogy akkor
mieacutert vannak peacuteldaacuteul sziacutenlelt szerződeacutesek vagy mieacutert vaacutelhatott egyes időkben a toumlrveacuteny
a hatalmi oumlnkeacuteny eszkoumlzeacuteveacute egyaacuteltalaacuten mieacutert is van jog Ehelyuumltt csak utalni lehet arra
hogy a jog joacuteval kevesebbet vaacuter el az embertől mint maacutes a taacutersadalomban vele
paacuterhuzamosan leacutetező normarendszerek Jogalkotaacutesra tehaacutet csak ott keruumll sor ahol a toumlbbi
normarendszer maacuter hataacutestalan Iacutegy a jog a koumlnnyen csaacutebuloacute emberi leacutelek
megzabolaacutezaacutesaacutenak eszkoumlzeacuteveacute lesz mivel aacutellami keacutenyszer aacutell moumlgoumltte
Első tekintetre tehaacutet megaacutellapiacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutes fogalmaacuteba
gyakorlatilag mindaz beletartozik ami az egyes embert koumlruumllvevő vilaacutegot alakiacutetja illetve
amely reacuteveacuten az egyes ember is keacutepes formaacutelni maga koumlruumll a vilaacutegot a toumlrteacutenelem a
189 Hasonloacute koumlvetkezteteacutesre juthatunk egy maacutesik Iavolenustoacutel szaacutermazoacute veacutelemeacuteny elemzeacutese kapcsaacuten is (Iav D 41 2 23 2 [1 epist]) 190 Ld Paul D 49 8 3 1 (16 resp) Idem respondit ab ea sententia cui pareri rerum natura non potuit sine causa appellari Hasonloacutean Cels D 50 17 188 1 (12 dig) Quae rerum natura prohibentur nulla lege confirmata sunt 191 Vouml Inst 2 1 bdquo[hellip] natura omnia animalia docuitrdquo Vouml Oxford Latin Dictionary s vv rsquoanimalrsquo eacutes rsquoanimans2rsquo kuumlloumlnoumls tekintettel az előbbi szoacutecikkhez fűzoumltt etimoloacutegiai megjegyzeacutesre valamint ERNOUT ndash
MEILLET s v rsquoanimarsquo
62
hagyomaacutenyok a kultuacutera a nyelv eacutes a szokaacutesok tovaacutebbaacute az ezekhez tapadoacute vagy eacuteppen
ezekből eredő cselekveacutesek formaacutei eacutes szabaacutelyai is Wolfgang Waldstein akinek
munkaacutessaacutega a rerum natura jelenteacuteseacutenek eacutes jelentőseacutegeacutenek megfejteacuteseacuteben eacutes
megeacuterteacuteseacuteben meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet raacutemutatott arra hogy a roacutemai jogtudoacutesok koumlreacuteben is
vitatott volt ennek a kifejezeacutesnek a pontos mibenleacutete mindazonaacuteltal az ennek alapjaacuten aacutelloacute
doumlnteacutesek veacutelemeacutenyek meacutegsem esetlegesek vagy tetszeacutes szerintiek Szerinte a fogalom
hasznaacutelataacutenak ceacutelja a termeacuteszet jogi lekeacutepezeacutese haacutettereacuteben pedig a termeacuteszet valamely
ceacutelra iraacutenyuloacute adottsaacutegainak mind jobb megismereacutese aacutell Megjegyzendő hogy ezzel
egyező tartalmuacute neacutezetet fogalmaz meg Cuena Boy is a rerum natura eacutes a szolgaacuteltataacutesok
fizikai lehetetlenseacutegeacutenek kapcsolataacutet elemző dolgozataacuteban192 Az eddig elmondottakboacutel
kitűnik hogy Waldstein ndash eacutes vele leacutenyegeacuteben egyezően Cuena Boy is ndash olyan
termeacuteszetes vagy termeacuteszeti adottsaacutegokat laacutetnak a fogalom moumlgoumltt amelyek egyaacuteltalaacuten
nem fuumlggetlenek az embertől iacutegy eme adottsaacutegok felismereacutese aacutellandoacute feladatot jelent
szaacutemunkra Joggal meruumll fel azonban a keacuterdeacutes hogy a peacutenz mibenleacuteteacutevel oumlsszefuumlggeacutesben
mieacutert szuumlkseacuteges a rerum natura fogalmaacutenak reacuteszletes bemutataacutesa Max Kaser a peacutenz
dologi jogi helyzeteacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacuteban abboacutel indul ki hogy eacuteppen
sajaacutetossaacutegaiboacutel adoacutedoacutean a jogaacuteszok a peacutenzre neacutezve kiveacutetelszabaacutelyokat aacutelliacutetottak fel
vagyis ndash mint arra maacuter koraacutebban is hivatkoztunk ndash a peacutenz egy kuumlloumlnleges testi dolog193
Meglaacutetaacutesunk szerint ez a Sonderstellung nem oumlnmagaacuteban valoacute a speciaacutelis szabaacutelyok
kialakulaacutesaacutenak kell hogy legyen valamilyen praktikus indoka A klasszikus jogaacuteszok ndash a
filozoacutefia eacutes a retorika koumlzvetiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnhetően ndash egyfelől hasznaacuteltak bizonyos
vaacutendormotiacutevum-jellegű kifejezeacuteseket eacutes fogalmakat194 maacutesfelől pedig maga a filozoacutefia is
alakiacutetotta responsumaikat Maacuterpedig a vera philosophia195 szaacutemukra nem csupaacuten
filozoacutefia elvek aacuteltalaacutenos foglalataacutet jelentette hanem eacuteletelvek komplex rendjeacutet amelyet
jogaacuteszi teveacutekenyseacuteguumlk mindennapjai soraacuten azaz a gyakorlatban is alkalmaztak196 Ezt
taacutemasztjaacutek alaacute a keacutesőbbiekben bemutataacutesra keruumllő natura rei natura loci natura hominis
vagy natura humanae conditionis kifejezeacutesek is197 Az egyes esetekben hasznaacutelt eme
192 Ld CUENA BOY Rerum natura 234 bdquo[hellip] la naturaleza de las cosas se configura aquiacute como una barrera infranqueable una barrera que ni la norma juriacutedica ni la voluntad de los particulares pueden traspasar por tratarse de una base de configuracioacuten juriacutedica preordenada al ius civilerdquo 193 Vouml KASER Das Geld 169 eacutes 172 194 Ennek haacutettereacutehez kuumlloumlnoumlsen pedig az ἀκρίβεια fogalmaacutehoz ld RUumlFNER Vertretbare Sachen 29-30 195 A vera philosophia keacuterdeacuteseacutehez ld kuumlloumlnoumlsen PIZZORNI Diritto naturale 138-139 FRIVALDSZKY Termeacuteszetjog 70-71 196 Ehhez ld pl POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 146 tovaacutebbi irodalommal FRIVALDSZKY Eszmetoumlrteacutenet 46 197 Ehhez ld pl WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 42-51 WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo 22 FRIVALDSZKY Eszmetoumlrteacutenet 46
63
kifejezeacutesek az eset sajaacutetossaacutegaira tekintettel fordulnak elő a responsumokban eacutes a dolgok
normaacutelis rendjeacutere utalnak Iacutegy eacuterthető hogy mieacutert alakultak ki a peacutenzre neacutezve speciaacutelis
szabaacutelyok amelyek Kaser ndash nagyon helyesen ndash a Sonderstellung kifejezeacutessel illet Ezek a
szabaacutelyok azonban nem előzmeacuteny neacutelkuumlli emberi alkotaacutes eredmeacutenyei voltak hanem ama
benyomaacutesokboacutel adoacutedtak amelyeket a peacutenz mint kuumlloumlnleges jellegű dolog gyakorlati
bdquoműkoumldeacuteserdquo soraacuten tapasztaltak Ezen a ponton tehaacutet adoacutedik a feladat hogy a rerum
natura keacuterdeacuteseacutevel koumlzvetlenuumll oumlsszefuumlggő forraacutesokat oumlsszegyűjtsuumlk eacutes azok eacutertelmezeacutese
aacuteltal megproacutebaacuteljuk egyseacuteges keretbe foglalni ennek a roacutemai jogaacuteszok doumlnteacutesei koumlreacuteben
meghataacuterozoacute τόπος-nak a mibenleacuteteacutet
64
A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS MEGJELENEacuteSE EacuteS MIBENLEacuteTE A DIGESTAacuteBAN
I Bevezeteacutes
A klasszikus jogaacuteszok helyes doumlnteacuteseihez vezető elvek mibenleacuteteacutevel foglalkozoacute
tanulmaacutenyaacuteban Wolfgang Waldstein ndash a fides az igazsaacutegossaacuteg a ius naturale eacutes
bizonyos joginteacutezmeacutenyek termeacuteszeteacutenek vizsgaacutelata mellett ndash egy teljes fejezetet szentel a
rerum natura teacutemakoumlreacutenek198 Ennek kapcsaacuten a forraacutesok tuumlkreacuteben arra keres vaacutelaszt
hogy mit is eacutertettek pontosan a klasszikus jogaacuteszok rerum natura alatt valamint milyen
eacutertelemben szolgaacutelt ez az egyes doumlnteacuteseik alapjaacuteul Waldstein kiinduloacutepontjaacutet egy a
forraacutesokon alapuloacute aacuternyalt elemzeacutes elveacutegzeacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutege keacutepezi mivel ndash aacutelliacutetaacutesa
szerint ndash a keacuterdeacutes taacutergyalaacutesaacutera a romanisztikaacuteban maacuter sokfeacutelekeacuteppen sor keruumllt199
Minden idevonatkozoacute szoumlveg vizsgaacutelataacutet tűzi ki ceacutelul főkeacutent azokeacutet amelyek akaacuter a
rerum naturaacutet akaacuter az emberek illetve aacutellatok fizikai termeacuteszeteacutet valamilyen eacutertelemben
nevesiacutetik Tekintve hogy az egyes dolgok termeacuteszete a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben jaacutetszhat
valamifeacutele ndash gyakorta burkolt ndash szerepet Waldstein praktikusan ezek esetről esetre
toumlrteacutenő megvitataacutesaacutera vaacutellalkozik Ebből koumlvetkezően csak egyes eseteket vizsgaacutel meg
amelyekben a rerum naturaacutera hominumra vagy animaliumra toumlrteacutenő hivatkozaacutes fizikai-
faktikus eacutertelemben toumlrteacutenik Ettől elkuumlloumlniacutetve vizsgaacutelja azokat a szoumlvegeket amelyekben
a joginteacutezmeacutenyek termeacuteszeteacuteről illetve a termeacuteszetről normatiacutev eacutertelemben esik szoacute200
Hasonloacutekeacuteppen emliacuteteacutest eacuterdemel a kivaacuteloacute spanyol professzor Francisco Cuena Boy
tanulmaacutenya amely a rerum natura fogalmaacuteval a fizikailag lehetetlen szolgaacuteltataacutessal
kapcsolatban foglalkozik reacuteszletekbe menően201 Kiinduloacutepontja az impossibilium nulla
obligatio elve202 amelyet a forraacutesok alapjaacuten oumlsszefuumlggeacutesbe hoz az in rerum natura esse
kifejezeacutessel A fizikailag vagy termeacuteszetuumlkneacutel fogva lehetetlen szolgaacuteltataacutesok taacutergya
ugyanis valami olyan ami in rerum natura nem leacutetezik Ennek oka lehet hogy a
szolgaacuteltataacutes taacutergya egyaacuteltalaacuten nem leacutetezhet vagy mindoumlssze az adott pillanatban nem
198 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 3-99 199 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 29-30 200 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 30 201 Vouml CUENA BOY Rerum natura 227-262 202 Ld főkeacutent Cels D 50 17 185 (8 dig)
65
leacutetezik203 A rerum natura jelenteacutese koumlreacuteben utal arra hogy fordulat alkalmas egyfelől a
leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutere maacutesfelől pedig az objektiacutev valoacutesaacuteg megjeleniacuteteacuteseacutere ndash ez utoacutebbi
kapcsaacuten mutat raacute arra hogy a klasszikus jogaacuteszok ezt a termeacuteszettel illetőleg a dolgok
termeacuteszeteacutevel hoztaacutek oumlsszefuumlggeacutesbe204 Ekkeacutent ndash megaacutellapiacutetaacutesa szerint ndash az objektiacutev
valoacutesaacutegot megjeleniacutető rerum natura fordulat ugyan nem biacuter koumlzvetlenuumll jogi (legalaacutebbis
pozitiacutev jogi) jelleggel meacutegis a pozitiacutev jog szaacutemaacutera is megkeruumllhetetlenuumll aacutethaacuteghatatlanul
jeloumlli ki a pozitiacutev normaacutek tartalmaacutenak hataacuterait205 Cuena Boy tanulmaacutenya abboacutel a
szempontboacutel is jelentős hogy a rerum natura kifejezeacutes jogi forraacutesokban valoacute
előfordulaacutesaacuten tuacutelmenően a kifejezeacutes nem jogi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesaacutet eacutes
jelenteacuteseacutet is bemutatja206 A jogi forraacutesok vizsgaacutelataacutet a fizikai lehetetlenseacuteggel
oumlsszefuumlggeacutesben veacutegzi el ekkeacutent dolgozata gyakorlati szempontboacutel vizsgaacutelja a rerum
natura jelenteacuteseacutet
Mindezek alapjaacuten a rerum natura fogalma kapcsaacuten ndash az irodalommal oumlsszhangban ndash maacuter
eloumlljaacuteroacuteban annyi megaacutellapiacutethatoacute hogy az in rerum natura esse kifejezeacuteshez olyan
jelenteacutes bizonyosan taacutersiacutethatoacute amellyel a koumlzleacutes feladoacuteja elsődlegesen valaminek vagy
valakinek a leacutetezeacuteseacutere reflektaacutel Ebben a vonatkozaacutesban Titius Lucretius Carus De rerum
natura ciacutemű munkaacutejaacutera eacuterdemes hivatkozni tankoumlltemeacutenye az epikureus filozoacutefia latin
nyelvű foglalata amelynek jelentőseacutege egyfelől a goumlroumlg filozoacutefiai fogalmak latinra valoacute
aacutetuumllteteacuteseacuteben maacutesfelől pedig abban aacutell hogy roacutemai filozoacutefia addig hagyomaacutenyosnak
mondhatoacute teacutemaacuteihoz a ndash jellemzően gyakorlati ndash etikaacutehoz ritkaacutebban a teoloacutegiaacutehoz keacutepest
ontoloacutegiaacutet tartalmaz207 Lucretius műveacutenek emliacuteteacutese azeacutert szuumlkseacuteges mert naacutela jelenik
meg a kentaur208 mint a nem leacutetező archetiacutepusa meacuteghozzaacute nem egy alkalommal209 Eme
203 Reacuteszletesen ld CUENA BOY Rerum natura 227-229 forraacutesokkal 204 Ld CUENA BOY Rerum natura 234-235 205 CUENA BOY Rerum natura 236 206 Vouml CUENA BOY Rerum natura 239-242 207 ADAMIK Roacutemai irodalom 229 233 Titius Lucretius Carus eacuteleteacutehez eacutes a bdquoDe rerum naturardquo ciacutemű munkaacutejaacutehoz valamint a raacute jellemző filozoacutefiai iraacutenyzathoz ld LONG Hellenistic Philosophy 18-19 ADAMIK Roacutemai irodalom 229-236 VON ALBRECHT Roacutemai irodalom 214-219 SMITH Nature of Things vii-xxxiv PIZZORNI Diritto naturale 113-114 FRIVALDSZKY Eszmetoumlrteacutenet 45 Oxford Companion s v rsquoLucretiusrsquo 208 Ehelyuumltt koumlszoumlnoumlm meg Foumlldi Andraacutes professzor uacuternak az ELTE AacuteJK tanszeacutekvezető egyetemi tanaacuteraacutenak hogy a dolgozat kutatoacutehelyi vitaacutera elkeacuteszuumllt vaacuteltozata kapcsaacuten felhiacutevta a figyelmemet mind a kentaur probleacutemaacutejaacutera mind pedig az irodalmi forraacutesok jelentőseacutegeacutere A kentaur probleacutemaacutejaacuteval Cuena Boy is behatoacutean foglalkozik ld CUENA BOY Rerum natura 229 209 Iacutegy emliacutethető kuumlloumlnoumlsen Lucr 4 722-734 bdquoNunc age quae moveant animum res accipe et unde quae veniunt veniant in mentem percipe paucis principio hoc dico rerum simulacra vagari multa modis multis in cunctas undique partis tenvia quae facile inter se iunguntur in auris obvia cum veniunt ut aranea bratteaque auri quippe etenim multo magis haec sunt tenvia textu quam quae percipiunt oculos visumque lacessunt corporis haec quoniam penetrant per rara cientque tenvem animi naturam intus sensumque lacessunt Centauros itaque et Scyllarum membra videmus Cerbereasque canum facies simulacraque eorum quorum morte obita tellus amplectitur ossa [hellip]rdquo Ezen a helyen Lucretius arroacutel eacutertekezik hogy mikeacutent juthatnak elmeacutenkbe a kiacutevuumllről joumlvő dolgok Meglaacutetaacutesa szerint a dolgok keacutepei oumlssze-
66
textusok koumlzuumll ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash reacuteszletesebb bemutataacutest igeacutenyel egy az oumltoumldik
koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlvegreacutesz amelyben a centaurus toumlbbszoumlr is emliacutettetik meacuteghozzaacute
egy olyan kontextusban ahol Lucretius egyenesen azt fejti ki hogy mieacutert lehetetlen a
kentaur leacutete
Lucr 5 878-891
Sed neque Centauri fuerunt nec tempore in ullo
esse queunt duplici natura et corpore bino
ex alienigenis membris compacta potestas
hinc illinc partis ut sat par esse potissit
id licet hinc quamvis hebeti cognoscere corde
principio circum tribus actis impiger annis
floret equus puer haut quaquam nam saepe etiam nunc
ubera mammarum in somnis lactantia quaeret
post ubi equum validae vires aetate senecta
membraque deficiunt fugienti languida vita
tum demum puerili aevo florenta iuventas
officit et molli vestit lanugine malas
ne forte ex homine et veterino semine equorum
confieri credas Centauros posse neque esse [hellip]
Ebben a textusban Lucretius azt mutatja be hogy mieacutert kizaacutert kettős termeacuteszetű (duplici
natura) kettős testű idegen nemű tagokboacutel aacutelloacute (ex alienigenis membris compacta)
leacutenyek leacutete Kiinduloacutepontja hogy a keacutet tag nem egyforma ndash haacuteromeacuteves koraacuteban a loacute maacuter
felnőtt miacuteg az ember meacuteg csecsszopoacute gyermeknek szaacutemiacutet (ubera mammarum in somnis
lactantia quaeret) amikor pedig a gyermek feacuterfikorba leacutep (molli vestit lanugine malas)
addigra a loacute maacuter megveacutenuumll tagjaiban lankad az erő (equum validae vires aetate senecta
membraque deficiunt fugienti languida vita) Mindebből adoacutedoacutean laacutethatoacute hogy a
centaurus vagy hippocentaurus210 az absurdum az abszoluacutet lehetetlen mert nem leacutetező
vissza repkednek majd szemuumlnkhoumlz eacuterve a laacutetaacutes eacuterzeteacutet keltik eacutes az emberben bdquovisszkeacuteppeacuterdquo alakulnak iacutegy keltve az eacuterzeacutest Ekkeacutent laacutethatjuk a Scyllaacutek kentaurok eacutes a Cerberus testeacutet A jelen Lucretius-ideacutezet valamint az oumlsszes toumlbbi Lucretiustoacutel ideacutezett szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik Lucreti de rerum natura libri sex Recognovit brevique adnotatione critica instruxit Cyrillus Bailey Oxford Classical Texts Scriptorum Classicorum Bibliotheca Oxoniensis Oxford University Press 1922 210 Mindkeacutet elnevezeacutes előfordul a forraacutesokban jelenteacutesbeli kuumlloumlnbseacuteg neacutelkuumll Ehhez ld pl Oxford Latin Dictionary s h vv
67
archetiacutepusa A hippocentaurus minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint ndash mitoloacutegiai eredeteacuten
tuacutelmenően ndash a filozoacutefia eacutes a retorika koumlreacuteben hasznaacutelt fogalom lehetett amint azt Seneca
egyik levele (Sen Ep ad Luc 6 58 15) is joacutel mutatja211 Megjegyzendő ugyanakkor
hogy nem Seneca az egyetlen akineacutel a kifejezeacutes előfordul a szeacutepirodalmi forraacutesokban
maacutesutt is megtalaacutelhatoacute ez a peacutelda ndash legyen eleacuteg ehelyuumltt Plinius vagy Quintilianus
munkaacuteira utalni212 Ami az előbb emliacutetett Seneca-peacuteldaacutet illeti a kiinduloacutepont Senecaacutenaacutel
ndash mint az keacutesőbb is laacutethatoacute lesz ndash a rsquoquod estrsquo kategoacuteriaacuteja Ezen beluumll kuumlloumlnbseacuteget tesz a
genus eacutes a species fogalmai koumlzoumltt213 A kettő koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest Arisztoteleacuteszre
hivatkozva magyaraacutezza az ember a kutya a loacute mind-mind speciesek (homo species est
ut Aristoteles ait equus species est canis species est) a felettuumlk aacutelloacute genus pedig az
animal (genus esse coepit horum omnium quae modo rettuli ndash hominis equi canis ndash
animal) Ehhez keacutepest ndash baacuter nem tartoznak az animal koumlreacutebe ndash egy taacutegabb kategoacuteriaacutet
keacutepviselnek a noumlveacutenyek (satum arbustum) amelyek az eacutelők koumlzeacute tartoznak (animam
inesse) ekkeacutent eacutelőleacutenynek tekintendők (itaque et vivere illa et mori dicimus) Iacutegy tehaacutet
adott egy felsőbb fogalom az animantia amely mind az animalia mind a sata
kategoacuteriaacuteit magaacuteban foglalja (animantia superiorem tenebunt locum quia et animalia in
hac forma sunt et sata)214 Ezen tuacutelmenően azonban leacuteteznek olyan dolgok is amelyek
nem eacutelők mint amilyenek peacuteldaacuteul a sziklaacutek (quaedam anima carent ut saxa) Ebből
eredően kell hogy legyen egy olyan fogalom amely az animantia felett aacutell ez pedig a
corpus amelyen beluumll az egyik kategoacuteria az animantia lesz ennek paacuterja pedig
211 Seneca eacutes a termeacuteszetjog kapcsolataacutehoz kuumlloumlnoumlsen pedig a secundum naturam vivere ideaacutejaacutehoz ld PIZZORNI Diritto naturale 115-121 Seneca eacutes a kereszteacutenyseacuteg kapcsolataacutehoz ld PIZZORNI Diritto naturale 122-127 FRIVALDSZKY Termeacuteszetjog 71 A filozoacutefia a retorika eacutes a jogi fogalomkeacutepzeacutes kapcsolataacutehoz ld GENZMER Pondere 48348 RUumlFNER Vertretbare Sachen 29-30 212 Ehhez ld Plin N H 7 35 bdquoClaudius Caesar scribit hippocentaurum in Thessalia natum eodem die interisse et nos principatu eius adlatum illi ex Aegypto in melle vidimusrdquo A szoumlveg forraacutesa Naturalis historiae libri XXXVII Post L Iani obitum recognovit et scripturae discrepantia adiecta edidit CAROLUS
MAYHOFF vol VI Teubner Lipsiae 1892-1909 Hasonloacutekeacuteppen Quint Inst orat 6 3 90 bdquoAlienam finxit Iuba qui querenti quod ab equo suo esset adspersus rsquoquid Tu inquit rsquome Hippocentaurum putasrsquo suam C Cassius qui militi sine gladio decurrenti rsquoheus commilito pugno bene uterisrsquo inquit et Gabba de piscibus qui cum pridie ex parte adesi et versati postera die positi essent rsquofestinemus alii subcenantrsquo inquit Tertium illud Cicero ut dixi adversus curium fieri enim certe non poterat ut cum declamaret natus non essetrdquo A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik M Fabi Quintiliani Institutionis oratoriae libri duodecim vols 1 et 2 recogn brevique adnot critica instruxit MICHAEL WINTERBOTTOM Oxonii Clarendon 1970 Nem kifejezetten a hippocentaurus keacuterdeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben ugyan de a rerum natura kifejezeacutesnek az irodalmi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesa kapcsaacuten ld CUENA BOY Rerum natura 239-242 213 Sen Ep ad Luc 6 58 8 bdquo[hellip] Omnes tibi exponam si ante indicavero esse aliquid genus esse et speciem Nunc autem primum illud genus quaerimus ex quo ceterae species suspensae sunt a quo nascitur omnis divisio quo universa comprensa sunt Invenietur autem si coeperimus singula retro legere sic enim perducemur ad primumrdquo 214 Reacuteszletesen ld Sen Ep ad Luc 6 58 9-10 A szoumlvegre toumlrteacutenő hivatkozaacutesok az alaacutebbi kiadaacutest veszik alapul FRIEDRICH HAASE L Annaei Senecae opera quae supersunt Vol III Lipsiae Teubner 1858
68
inanima215 Viszont leacutetezik olyan kategoacuteria amely a corpus felett aacutell (est aliquid superius
quam corpus) ndash ez a rsquoquod estrsquo amelyen beluumll leacutetezhet corporalia eacutes incorporalia216
Ebben a vonatkozaacutesban Seneca a sztoikus filozoacutefiaacutera hivatkozik amely szerint ami van
(quod est) az lehet corporalia eacutes incorporalia Corporalia lehetnek animantia eacutes
inanima Animantia koumlreacuteben vannak olyan leacutetezők amelyek animusszal biacuternak miacuteg
maacutesoknak csak animaacutejuk van azaz egyesek akarattal eacutertelemmel biacuternak miacuteg maacutesok
pusztaacuten eacutelnek ndash animalia az előbbi koumlreacutebe tartoznak amelyet azutaacuten mortalia eacutes
immortalia csoportjaira lehet felosztani Ezt koumlvetően ndash egyes sztoikusokra hivatkozaacutessal
ndash vezeti be a rerum natura fogalmaacutet arra hiacutevva fel a figyelmet hogy vannak amelyek a
kuumllvilaacutegban a valoacutesaacutegban leacuteteznek (in rerum natura sunt) miacuteg maacutesok nem (non sunt)
Mindazonaacuteltal azt sem szabad figyelmen kiacutevuumll hagyni hogy amelyek a kuumllvilaacutegban nem
leacuteteznek (non sunt) azok is a rerum naturaacutehoz tartoznak (rerum natura complectitur)
Peacuteldakeacutent hivatkozik a kentaurokra vagy az oacuteriaacutesokra amelyek teacutevkeacutepzetből adoacutedoacutean
valamilyen formaacuteval biacuternak joacutellehet corpusuk nincsen (falsa cogitatione formatum
habere aliquam imaginem coepit quamvis non habeat substantiam)217 Ebben a Seneca-
szoumlvegben tehaacutet joacutel megmutatkozik a rerum natura fogalmaacutenak bdquotoumlbbfedelesrdquo jelenteacutese
Keacutetseacutegtelen hogy az in rerum natura (non) est fordulat valaminek vagy valakinek a
leacutetezeacuteseacutere illetőleg a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera utal azonban a bemutatott szoumlveg utolsoacute
mondataacuteboacutel laacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutesnek van egy olyan jelenteacutese is amely
az objektiacutev valoacutesaacuteggal218 aacutell oumlsszefuumlggeacutesben ezek alapjaacuten a rsquodolgok termeacuteszetersquo kiterjed
a kentaurra is joacutellehet ilyen leacuteny testi valoacutejaacuteban nem leacutetezik219
Mindeme filozoacutefia eacutes retorikai előzmeacutenyek utaacuten eacuterdemes azt megvizsgaacutelni hogy a
kentaur peacuteldaacuteja hol jelenik meg a jogi forraacutesokban mint valami olyannak a peacuteldaacuteja ami
non in rerum natura est Ezek a forraacutespeacuteldaacutek igazolni laacutetszanak azt a Genzmer eacutes Ruumlfner
neveacutehez koumlthető felteveacutest hogy a jogi szaknyelvre jelentős hataacutest gyakorolt a filozoacutefia eacutes
215 Vouml Sen Ep ad Luc6 58 10 eacutes 14 216 Vouml Sen Ep ad Luc 6 58 11 eacutes 14 217 Ezzel egyezően ld CUENA BOY Rerum natura 241-242 Ebben a vonatkozaacutesban eacuterdemes arra utalni hogy a corpus kifejezeacutes neacutemelykor substantia eacutertelemben is előfordul Ehhez ld SCHERMAIER Materia 138-141 218 Ezzel egyező eacutertelemben fordul elő Cuena Boynaacutel is aki kifejezetten kiemeli hogy a rerum natura objektiacutev valoacutesaacuteg eacutertelemben a dolgok megkeruumllhetetlen eacutes szuumlkseacutegszerű rendje amely baacutermifeacutele jogi szabaacutelyozaacutes előtt valoacute eacutes amelynek minden jogi szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegkeacuteppen alaacutevetett Vouml CUENA BOY Rerum natura 235-236 bdquo[hellip] la rerum natura es la realidad objectiva ineludible y necesaria de las cosas el mundo corporal (fiacutesico) preexistente a cualquier regulacioacuten juriacutedica y que a toda regulacioacuten juriacutedica se impone de modo necesariordquo Ld meacuteg tovaacutebbaacute CUENA BOY Rerum natura 239 skk 219 Ehhez a Seneca-szoumlveghez ld meacuteg CUENA BOY Rerum natura 241-242
69
a retorika terminoloacutegiaacuteja Ami a kentaurt megemliacutető jogi forraacutesokat illeti Gaius a maga
instituacutecioacuteiban az eacuterveacutenytelen stipulatioacutekroacutel szoacutelva emliacuteti a hippocentaurus peacuteldaacutejaacutet
Gai 3 97a
Item si quis rem quae in rerum natura esse non potest velut hippocentaurum
stipuletur aeque inutilis est stipulatio
Ezzel egyező tartalmuacute szoumlveggel talaacutelkozhatunk Iustinianus instituacutecioacuteiban is
Inst 3 19 1
At si quis rem quae in rerum natura non est aut esse non potest dari stipulatus
fuerit veluti Stichum qui mortuus sit quem vivere credebat aut hippocentaurum
qui esse non possit inutilis erit stipulatio
A keacutet szoumlveget oumlsszehasonliacutetva megaacutellapiacutethatoacute hogy a Gaius-szoumlvegben az rsquoaequersquo
szoacutecska a megelőző fragmentum aacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozik amelyben Gaius raacutemutat hogy
inutilis a stipulatio abban az esetben ha az adni szaacutendeacutekozott vagyontaacutergy aacutetadaacutesa nem
lehetseacuteges (ut dari non possit)220 Ennek peacuteldaacuteja ha a stipulatio taacutergya teacutevedeacutesből szabad
ember akit rabszolgaacutenak elhalt akit eacutelőnek illetőleg szent vagy temetkezeacutesi hely
amelyet emberi jog alaacute tartozoacutenak veacutelt a stipulaacuteloacute Ennek folytataacutesakeacutent mutat raacute Gaius
hogy ndash a koraacutebbiakhoz hasonloacutean ndash inutilis a stipulatio olyankor is amikor olyat iacutegeacuter
valaki aacutetadni amely a valoacutesaacutegban nem leacutetezhet (in rerum natura esse non potest) A
iustninanusi szoumlveg mindoumlssze annyiban kuumlloumlnboumlzik a gaiusitoacutel hogy az eacutelőnek veacutelt
halott rabszolga in rerum natura non est amiacuteg a hippocentaurus in rerum natura esse
non potest Tartalmi kuumlloumlnbseacuteg azonban nincs a szoumlvegek koumlzoumltt ami Gaiusnaacutel akkeacutent
nyilvaacutenul meg hogy dari non possit azt Iustinianus elvontabban az in rerum natura esse
non potest fordulattal jellemzi221 Abban azonban mindkeacutet szoumlveg teljesseacuteggel
220 Az inutilis stipulatio keacuterdeacuteseacutehez ld a hazai szakirodalomban leguacutejabban SIKLOacuteSI Eacuterveacutenytelenseacuteg 214-216 aki a hippocentaurus keacuterdeacuteseacutet is eacuterinti 221 Megjegyzendő hogy a kentaurra vonatkozoacute utalaacutes a Digestaacuteban is megtalaacutelhatoacute egy helyen (Cels D 45 1 97 pr [26 dig]) aneacutelkuumll azonban hogy ez a locus a hippocentaurust kapcsolatba hoznaacute a rerum natura fogalmaacuteval Ehhez ld meacuteg CUENA BOY Rerum natura 229 aki egy tovaacutebbi Digesta-szoumlvegre (Gai D 44 7 1 9 [2 aur]) is hivatkozik Ez utoacutebbi szoumlveg ugyan a kentaurt nem emliacuteti abboacutel a szempontboacutel azonban meacutegis jelentős hogy a gaiusi instituacutecioacutekban is szereplő ut dari non possit fordulat ebben a textusban is megjelenik az erre adott peacuteldaacutek pedig a iustinianusi instituacutecioacutekban szereplő peacuteldaacutekkal mutatnak reacuteszleges egyezeacutest koumlzoumls peacutelda a homo iam mortus tovaacutebbi csak a Digestaacuteban szereplő pedig az aedes deusta
70
megegyezik hogy a hippocentaurus olyan ami in rerum natura esse non potest Ennek
egy lehetseacuteges magyaraacutezata olvashatoacute Cicero De natura deorum222 ciacutemű munkaacutejaacuteban
amikor arroacutel iacuter hogy egyes keacutepzelt eacutes haszontalan neacutezetek hiedelmek (opiniones fictas
atque vanas) pusztaacuten az idő muacutelaacutesaacuteboacutel eredően elenyeacutesznek (diuturnitate extabuisse)
peacuteldakeacutent emliacuteti hogy ki is hinne a hippocentaurus vagy a chimaera leacutetezeacuteseacuteben A
filozoacutefiai retorikai eacutes a jogi forraacutesok alapjaacuten tehaacutet igazolhatoacute hogy a rerum natura
kifejezeacutes elsősorban valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutet van hivatva kifejezni A
vonatkozoacute szekunder irodalom roumlvid aacutettekinteacutese utaacuten azt a keacuterdeacutest eacuterdemes reacuteszletesen
megvizsgaacutelni hogy az in rerum natura esse kifejezeacutes Digestaacuteban megtalaacutelhatoacute
előfordulaacutesaihoz milyen jelenteacutesek kapcsoloacutednak
II A szekunder irodalomroacutel
A keacuterdeacutessel foglalkozoacute roacutemai jogi irodalomra aacuteltalaacuteban jellemző hogy kifejezetten a
rerum naturaacutet taglaloacute illetőleg azt koumlzeacuteppontba aacutelliacutetoacute munka szinte nem is leacutetezik Ez
aloacutel meacuteg magaacutenak Waldsteinnek illetve Cuena Boynak a kivaacuteloacute dolgozata sem kiveacutetel
hiszen előbbi elsődlegesen a klasszikus jogaacuteszok doumlnteacuteshozatalaacutenak meghataacuterozoacute elemeit
igyekszik feltaacuterni utoacutebbi pedig a fizikai lehetetlenseacuteg keacuterdeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben
vizsgaacutelja a fogalmat eacutes mindketten adott vizsgaacuteloacutedaacutesuk kereteacuteben vagyis maacutes
inteacutezmeacutenyek taglalaacutesa mellett elemzik a rerum natura fogalmaacutet223 A megvaacutelaszolandoacute
keacuterdeacuteseik kapcsaacuten akkuraacutetus precizitaacutessal elemzik a forraacutesokat aacutetfogoacute keacutepet kiacutevaacutenva
rajzolni a rerum natura fogalmaacutenak konkreacutet jelenteacuteseacuteről eacutes szerepeacuteről is Megjegyzendő
hogy a rerum natura fogalmaacutenak elvont elemzeacutese minden bizonnyal azeacutert hiaacutenyzik a
romanista irodalomboacutel mert az alapul szolgaacuteloacute forraacutesok gyakorlati esetekre adott
responsumok ekkeacutent ezek elemzeacutese soraacuten sem lehet teljesseacuteggel elszakadni attoacutel a
kontextustoacutel amelyben a vizsgaacutelt kifejezeacutes megjelenik
A Waldstein aacuteltal is hivatkozott Herbert Schambeck iacuteraacutesaacutenak ciacuteme azt sejteti hogy a
szerző eacuterdemben foglalkozik a rerum natura keacuterdeacuteseacutevel utoacutebb azonban ezzel leacutenyegeacuteben
222 Cic N D 2 5 bdquo[hellip] Quod nisi cognitum conprehensumque animis haberemus non tam stabilis opinio permaneret nec confirmaretur diuturnitate temporis nec una cum saeclis aetatibusque hominum inveterare potuisset Etenim videmus ceteras opiniones fictas atque vanas diuturnitate extabuisse Quis enim hippocentaurum fuisse aut Chimaeram putat [hellip]rdquo A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik M Tullius Ciceronis De Natura Deorum Libri primus et secundus usque ad c 41 Edidit D FRIDERICUS AST Mionachii impensis A Weberi 1829 223 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 29-68 CUENA BOY Rerum natura 242-262
71
adoacutes marad a termeacuteszeti toumlrveacuteny koumlreacuteben Cicero aacuteltal hivatkozott eacutertelmet alapiacutetja a
rerum naturaacutera vagyis a jog alapja is ehhez kell hogy koumltődjoumln ezen tuacutelmenően
azonban leacutenyegi megaacutellapiacutetaacutesai inkaacutebb a ius naturaleacutera vonatkoznak224 Waldstein
munkaacutejaacutehoz szerkezeteacuteben hasonloacute Franz Horak iacuteraacutesa amelyben a szerző ndash akaacutercsak
Waldstein ndash a jogaacuteszi doumlnteacutesek eredőit kutatja ebben a munkaacuteban is mindoumlssze per
tangentem keruumll bemutataacutesra a rerum natura probleacutemaacuteja Amiacuteg azonban Waldstein egy
teljes fejezetben szigoruacutean csak a rerum natura mibenleacuteteacutevel foglalkozik addig Horak a
joginteacutezmeacutenyek termeacuteszeteacutenek eacutes a termeacuteszetből eredő adottsaacutegokon alapuloacute
szabaacutelyossaacutegok (Natur der Rechtsinstitute ndash Naturgegebenheiten) oumlsszehasonliacutetaacutesaacutenak
kereteacuteben tanulmaacutenyozza a teacutemaacutet főkeacutent annak feltaacuteraacutesaacutera toumlrekszik hogy milyen
szerepuumlk van ezeknek a termeacuteszetből eredő adottsaacutegoknak a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben225
Hangveacuteteleacutet oumlsszesseacutegeacuteben egyfajta pozitivista szkepticizmus jellemzi A rerum natura
fogalma Horak gondolatrendszereacuteben oumlsszesseacutegeacuteben haacutetteacuterbe szorul pusztaacuten logikai
alapon vizsgaacutelja a jogaacuteszok eleacute keruumllt eseteket Ahol a rerum natura forraacutesszerűen
előkeruumll ott is tisztaacuten normatiacutev alapon az entimeacutema fogalmaacutenak segiacutetseacuteguumll hiacutevaacutesaacuteval
igyekszik megoldani a felmeruumllő probleacutemaacutet226 A rerum natura keacuterdeacuteseacutevel leguacutejabban
Paolo Ferretti monograacutefiaacuteja foglalkozik amely a meacutehmagzat helyzeteacutet elemzi a forraacutesok
tuumlkreacuteben Ebben a munkaacutejaacuteban Ferretti az in rerum natura esse eacutes az in rebus humanis
nondum esse kifejezeacutesek eacutertelmezeacutese kapcsaacuten foglalkozik a rerum natura mibenleacuteteacutevel
Megjegyzendő ugyanakkor hogy a rerum natura kifejezeacutesnek csak egy olyan szűkiacutető
jelenteacutest tulajdoniacutet amely szerint a jogaacuteszok ezzel a fordulattal mindoumlssze valakinek
vagy valaminek a leacutetezeacuteseacutere utaltak227 Mint az a jelen fejezetből is kitűnik a forraacutesok
alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutes jelenteacutese enneacutel taacutegabb
Ezen tuacutelmenően azonban a kortaacuters irodalom azt a taacutegabb keacuterdeacuteskoumlrt amelybe a rerum
natura fogalma is illeszkedik vagy a natura vagy a ius naturale oldalaacuteroacutel vizsgaacutelja228
Ebben a koumlrben tehaacutet a rerum natura mint fogalom a natura vagy a ius naturale jobb
megeacuterteacuteseacutet szolgaacutelja keveacutes szoacute esik azonban magaacuteroacutel a rerum naturaacuteroacutel annak
224 SCHAMBECK Natur der Sache 13 eacutes skk 225 Ezzel egyezően ld GROSSO Raciones decidendi 119-120 aki arra mutat raacute hogy Horak elemzeacutese a rerum natura keacuterdeacuteseacutet mint termeacuteszeti teacutenyezőket taglalja vagy szigoruacutean a kelseni Sein-Sollen kategoacuteriaacuteival egybevetve illetve ezekből kiindulva vagy pedig a rerum naturaacutet egy jogaacuteszi koumlzhelykeacutent felfogva 226 HORAK Rationes decidendi 277 227 Vouml FERRETTI Rerum natura 77-80 228 A natura oldalaacuteroacutel vizsgaacutelja Waldstein Horak Kaser Cuena Boy Bretone a ius naturale (gentium) oldalaacuteroacutel Winkel Schambeck eacutes Maren Guimaratildees Taborda Elsősorban a natura naturalis ratio eacutes ius naturale valamint az egyes taacutergyi jogforraacutesok egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet vizsgaacutelja Archi eacutes Mayer-Maly előbbi szerző azonban főkeacutent Gaius Instituacutecioacutei kapcsaacuten folytatja le vizsgaacutelataacutet
72
karaktereacuteről eacutes jelenteacuteseacuteről a jogaacuteszi terminoloacutegiaacuteban A szerzők koumlzoumltt abban a
tekintetben egyeteacuterteacutes van hogy a kiinduloacutepont a natura vizsgaacutelata lehet229 Neacutemi
paacutetosszal aacutellapiacutetja meg Bretone hogy az oumlnmagaacuteban eacutertelmes rendet leacutetrehozoacute oumlroumlk eacutes
elpusztiacutethatatlan termeacuteszettel szembekeruumllve az oacutekori ember okvetlenuumll tudataacuteban kellett
legyen a sajaacutet vilaacutegban elfoglalt helyeacutenek230 Paacutetosza abboacutel ered hogy miutaacuten ebbeacuteli
neacutezeteit kifejti raacutemutat hogy a termeacuteszetre jellemző a szokatlan a szabaacutelyostoacutel elteacuterő
leacutetrehozaacutesa is mint amilyen peacuteldaacuteul egy foumlldrengeacutes vagy akaacuter egy torzszuumlloumltt
gyermeknek a vilaacutegra joumlvetele231 Mi toumlbb vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet a modern ember felfogaacutesaacutenak
iraacutenyaacuteboacutel indiacutetja amely eszmeiseacutegeacuteben eacuteppen egy a termeacuteszettől a tudomaacuteny aacuteltal
fuumlggetleniacutetett attoacutel egyszersmind elrugaszkodott emberkeacutepet idealizaacutel232 Ugyanakkor
elismeri a termeacuteszetben benne rejlő rend leacuteteacutet aacutem azt is aacutelliacutetja egyszersmind hogy az
egyeacuteni emberi doumlnteacutes fuumlggveacutenye hogy ennek alaacutevetjuumlk magunkat vagy eacuteppen kivonjuk
magunkat a hatoacutekoumlreacuteből233 Erre pedig ndash mint azt maga iacuterja ndash a tudomaacuteny tenne minket
keacutepesseacute ha meacutegoly muacutelandoacute moacutedon is234 Mindebből koumlvetkezik hogy joacutellehet
megaacutellapiacutetaacutesait egyenkeacutent helyesleacutessel lehet fogadni azonban szavai moumlguumll teljesen
maacutesfajta felfogaacutes laacutetszik kirajzoloacutedni a termeacuteszetet eacutes ennek normatiacutev lekeacutepezeacuteseacutet a ius
naturaleacutet maacutesodlagosnak iacuteteacuteli235
Ezen a ponton eacuterdemes egy roumlvid megjegyzeacutest szentelni a ius naturale eacutes ius gentium
irodalomban elfoglalt helyeacutenek Gyakorta előfordul ugyanis a keacutet kategoacuteria koumldoumls
mitizaacutelaacutesa nehezen megfoghatoacute viszonyrendszerbe aacutelliacutetaacutesa valamint a ius civileacutevel valoacute
szembeaacutelliacutetaacutesa236 Tipikus mitizaacutelaacutes figyelhető meg abban az aacutelliacutetaacutesban hogy a ius
229 SCHAMBECK Natur der Sache 12-16 KASER Ius gentium 58-59 WINKEL Ius naturale 443-449 TABORDA Jurisprudence classique 180-181 BRETONE Fondamenti 113-121 230 BRETONE Fondamenti 114-115 231 BRETONE Fondamenti 116 232 BRETONE Fondamenti 113 233 BRETONE Fondamenti 120 234 BRETONE Fondamenti 114 235 Maacutes oumlsszefuumlggeacutesben vouml BRETONE Tecniche 32 236 Van olyan szerző is aki szerint maacuter a roacutemai jogaacuteszok is ndash főkeacutent pedig Gaius ndash egyenlőseacutegjelet tettek a keacutet normarendszer koumlzeacute Ld COLISH Stoic Tradition 359 Mindazonaacuteltal a hivatkozott forraacutesok az aacutelliacutetaacutest nem taacutemasztjaacutek alaacute Gai 1 1 (eacutes az ezzel teljesen egyező Gai D 1 1 9 [1 inst]) szoumlvegeacuteben a ius gentium kapcsaacuten az szerepel hogy rsquoquod vero naturalis ratio inter omnes homines constituitrsquo Ennek leacutenyegeacutet akkor lehet tetten eacuterni ha figyelemmel vagyunk arra hogy ugyanez a szoumlveg a ius civile kapcsaacuten azt hangsuacutelyozza hogy ezt populus ipse sibi constituit A koumlzoumls pont tehaacutet constituere amelynek eredője a ius civile kapcsaacuten a populus a ius gentium kapcsaacuten a naturalis ratio A maacutesik hivatkozott szoumlveg (Paul D 1 1 11 [14 ad Sab]) vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes laacutetni hogy a ius naturale vonatkozaacutesaacuteban felsorolt jellemzők a semper aequum eacutes (semper) bonum a ius civile mellett emliacutetett jellemző pedig az omnibus aut pluribus in quaque civitate utile Ebben az esetben tehaacutet ismeacutet a vonatkoztataacutesi pont helyes megvaacutelasztaacutesaacutetoacutel fuumlgg a szoumlveg megeacuterteacutese Mindezek elleneacutere a ius gentium kapcsaacuten tett megaacutellapiacutetaacutesa oumlsszesseacutegeacuteben helyesnek mondhatoacute (bdquoAll laws in the ius gentium [hellip] were institutions actually embodied de iure int he positive law
73
gentium eacutes naturale kapcsaacuten keacutetfeacutele hagyomaacuteny oumlsszekapcsolaacutesaacuteboacutel eredő fogalmi
zavarral aacutellunk szemben237 Eme aacutelliacutetaacutes annaacutel keveacutesbeacute eacuterthető mivel a ius gentium eacutes a
ius naturale elhataacuterolaacutesa kapcsaacuten abban a keacuterdeacutesben aacuteltalaacutenos az egyeteacuterteacutes hogy utoacutebbi
eredője a natura miacuteg előbbi a naturalis ratioacuteboacutel szaacutermazik valamint hogy a ius naturale
minden eacutelőleacutenyre iraacutenyadoacute amiacuteg a ius gentium csak az emberekre238 A keacutet kategoacuteria
koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg első tekintetre ennyi eacutes nem toumlbb A natura ndash ahogy arra Bretone is
raacutemutat ndash magaacuteban hordoz egy rendet amely bizonyos ceacutel feleacute mutat Amikor az ember
toumlrekveacutese (voluntas ndash vouml Ulp D 1 1 10 pr [1 reg] constans et perpetua voluntas)
hogy oumlsszhangban eacuteljen a termeacuteszettel realizaacuteloacutedik onnantoacutel beszeacutelhetuumlnk ereacutenyes
eacuteletről239 A keacuterdeacutes az hogy ez a toumlrekveacutes keacuteszteteacutes honneacutet kell hogy szaacutermazzon Csak
a termeacuteszetből magaacuteboacutel eredhet eacutes figyelembe veacuteve az ember keacutepesseacutegeacutet a megismereacutesre
(azzal egyuumltt hogy a termeacuteszet maradeacutektalan megismereacutese neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik) a
naturaacuteboacutel az ember szaacutemaacutera leszűrt koumlzoumls ismeret a naturalis ratio aacuteltal keruumll
koumlzvetiacuteteacutesre
Ami a ius naturale vagy akaacuter a ius gentium eacutes a ius civile egymaacutessal valoacute szembeaacutelliacutetaacutesaacutet
illeti joacutellehet az egy helyes megaacutellapiacutetaacutes hogy a haacuterom normarendszer azonos szinten
helyezkedik el ekkeacutent adoacutedhatna a felteacutetelezeacutes hogy akkor ezek egymaacutessal nyilvaacuten
konkuraacuteltak is240 Kaser ugyanakkor felhiacutevja a figyelmet arra a teacutenyre hogy eme
normarendszerek egymaacutes melletti megjeleniacuteteacutese Ulpianus munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhető
of all known peoples which happen to agree with each otherrdquo) meacuteg akkor is ha ndash mint azt maga is elismeri ndash megfogalmazaacutesa anakronisztikus Vouml COLISH Stoic Tradition 360 237 bdquoLa conjugaison de la tradition philosophique grecque avec la tradition juridico-positive romaine explique cette confusionrdquo Vouml TABORDA Jurisprudence classique 181 238 Eme felismereacutes hiaacutenya vezet oda hogy Poacutelay egyszerűen filozoacutefiai kategoacuteriaacutenak tekinti mind a ius gentiumot mind a ius naturaleacutet Baacuter a keacutet normarendszer egymaacuteshoz valoacute viszonya tekinteteacuteben megaacutellapiacutetaacutesai adekvaacutetnak mondhatoacutek a ius gentiumot azeacutert szaacuteműzi a jog vilaacutegaacuteboacutel eacutes minősiacuteti puszta filozoacutefiai kategoacuteriaacutenak mivel a forraacutesok tanulsaacutega szerint a ius gentium a ius naturaleacuten alapuloacute fogalom maacuterpedig nincs olyan aacutellamok feletti szevezet amely ennek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet kikeacutenyszeriacutethetneacute iacutegy (pozitiacutev) jognak nem tekinthető Reacuteszletesen ld POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 106-108 Megjegyzendő ugyanakkor hogy első tekintetre Poacutelay gondolatrendszereacuteben csak pozitiacutev jog eacutes filozoacutefiai kategoacuteria leacutetezik ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy Schulz neacutezeteacutevel ellenteacutetesen raacutemutat arra is hogy ndash mivel a jogaacuteszok respondeaacuteloacute teveacutekenyseacuteguumlk soraacuten aktiacutevan hivatkoztak mind a ius naturaleacutera mind a ius gentiumra ndash semmikeacutepp sem tekinthető a jogtudomaacutenyon kiacutevuumlli kategoacuteriaacutenak Ld reacuteszletesen POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 145-146 Ami a filozoacutefiai kategoacuteriakeacutent valoacute minősiacuteteacutest illeti ezzel kapcsolatosan megjegyzendő azonban hogy nem felteacutetlenuumll szerencseacutes az a neacutezete amely a jogot a keacutenyszer lehetőseacutegeacutevel azonosiacutetja joacutellehet eacuterveleacutese teljes egeacuteszeacuteben konzisztens Ld POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 108 Ennek kapcsaacuten eacuterdemes meacuteg utalni a diocletianusi aacutermaximaacuteloacute rendelet animorum caecitate fordulataacutera Ehhez ld WALDSTEIN laquoIus naturaleraquo 227-228 Colish ndash fentebb bemutatott vonatkozoacute neacutezete elleneacutere ndash a ius gentiumot azonosiacutetja a ius naturaleacuteval Ld COLISH Stoic Tradition 360 bdquoThe Roman jurists [hellip] identify natural law or natural reason as the underlying principle which establishes the commonly shared civil laws which make up the ius gentiumrdquo Ez csak akkor lenne igaz ha a ius naturale a naturalis ratioacuteboacutel eredne azonban a forraacutes ebben a vonatkozaacutesban egyeacutertelmű natura omnia animalia docuit 239 Vouml HERVADA Termeacuteszetjog 18-19 240 Vouml pl WINKEL Ius naturale 444 Ezzel leacutenyegeacuteben ellenteacutetesen pl POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 108
74
iacutegy nem laacutet alapot annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy ezek egymaacutes ellenteacutetpaacuterjai lettek volna241
Ugyanakkor Kaser is elismeri hogy elsődleges fontossaacuteguacute hogy valamennyi a
naturaacutehoz kapcsoloacutedoacute fogalom vizsgaacutelata a konkreacutet termeacuteszeti jelenseacutegek
oumlsszefuumlggeacuteseacuteben kivitelezhető242
III A rerum naturaacutera vonatkozoacute elemzeacutes aacuteltalaacutenos hozadeacutekai
1 Az irodalomban vizsgaacutelt eacutes az oumlnaacutelloacute forraacuteskutataacutes nyomaacuten adoacutedoacute forraacutesok
oumlsszeveteacutese aacuteltalaacuteban szaacutemszerűseacuteg elteacutereacutesek az elteacutereacutesek lehetseacuteges okai
Waldstein abboacutel indul ki hogy a natura kifejezeacutes 128 helyen fordul elő a jogaacuteszok
iacuteraacutesaiban ndash az alapul vett szoumlvegek meriacuteteacutesi koumlre tehaacutet nem korlaacutetozoacutedik kizaacuteroacutelag a
Digestaacutera243 Ehhez keacutepest a jelen iacuteraacutes alapjaacutet ndash az IntraText Digital Library adatbaacutezisaacutera
taacutemaszkodva ndash 51 olyan csak a Digestaacuteboacutel szaacutermazoacute veacutelemeacuteny keacutepezi ahol kizaacuteroacutelag a
rerum natura kifejezeacutes fordul elő244 Waldstein iacuteraacutesa kapcsaacuten ezzel szemben csak a
rerum naturaacuteval foglalkozoacute reacuteszekből 82 szoumlveghivatkozaacutes emelhető ki ugyanakkor van
11 olyan szoumlveg is amelyet Waldstein egyaacuteltalaacuten nem emliacutet joacutellehet a rerum natura
kifejezeacutes fellelhető bennuumlk245 A waldsteini szoumlvegek tuumlzetesebb aacutetvizsgaacutelaacutesa nyomaacuten
megaacutellapiacutethatoacute hogy a 31 szoumlvegből expressis verbis egyetlenben sem fordul elő rerum
natura kifejezeacutes Fontos kiemelni ugyanakkor hogy pusztaacuten nyelvi-formai alapon ezek a
szoumlvegek nem rekeszthetők ki maacuter a szoumlvegek elsődleges olvasata is egyeacutertelműen abba
241 Vouml KASER Ius gentium 58 242 KASER Ius gentium 58 243 A szoumlvegek utoacutelagos moacutedosiacutetaacutesaacuteval kapcsolatosan raacutemutat arra hogy igen sok jogaacutesz munkaacutejaacuteban szaacutemtalan alkalommal fordulnak elő ilyen hivatkozaacutesok eacutes ez a teacuteny eleve lehetetlenneacute teszi hogy minden egyes helyen interpolaacutecioacutera gyanakodhassunk Ugyanakkor nem zaacuterja ki hogy egyik-maacutesik hely tekinteteacuteben helytaacutelloacute lehet a szoumlvegmoacutedosiacutetaacutes felteacutetelezeacutese Reacuteszletesen vouml WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 30 244 Az IntraText Digital Library egy digitaacutelis koumlnyvtaacuter amely toumlbb mint 40 nyelven tartalmaz irodalmi filozoacutefiai tudomaacutenyos eacutes vallaacutesi taacutergyuacute szoumlvegeket A szakeacutertőkből aacutelloacute szerkesztőbizottsaacuteg tudomaacutenyos igeacutenyesseacutegre eacutes pontossaacutegra toumlrekedve aacutelliacutetotta oumlssze eacutes bőviacuteti a portaacutel tartalmaacutet A portaacutel toumlbb szempontot figyelembe vevő sajaacutet keresőmotorral rendelkezik a szoumlvegek hypertext formaacutetumuacuteak vagyis lehetőseacuteg van egy adott szoacute illetve kifejezeacutes előfordulaacutesainak kereseacuteseacutere is A portaacutel eleacuterhető a wwwintratextcom ciacutemen a latin nyelvű alportaacutel a wwwintratextcomLAT ciacutemről eacuterhető el koumlzvetlenuumll Megjegyzendő hogy ez a portaacutel mindoumlssze megkoumlnnyiacuteti a forraacuteskutataacutest a romanisztikaacuteban elfogadott alapművek hasznaacutelataacutet azonban nem helyettesiacuteti 245 Ezek a Waldsteinneacutel nem szereplő szoumlvegek az alaacutebbiak Iul D 1 5 26 (69 dig) Ulp D 13 5 16 3 (27 ad ed) Ulp D 19 5 4 (30 ad Sab) Gai D 221 28 1 (2 rer cott) Mod D 38 10 4 pr (12 pand) Iav D 41 2 23 2 (1 epist) Paul D 45 1 73pr (24 ad ed) Alf D 48 22 3 (1 epit) Paul D 49 8 3 1 (16 resp) Cels D 50 17 186 (12 dig) Cels D 50 17 188 1 (17 dig)
75
az iraacutenyba mutat hogy tartalmilag kapcsoloacutednak a dolog termeacuteszeteacutenek teacutemakoumlreacutehez
azonban a reacuteszletes elemzeacutestől ndash nehogy a rerum naturaacuteval valoacute foglalatoskodaacutes
parttalannaacute vaacuteljeacutek ndash jelenleg el kell tekinteni
Cuena Boy a rerum natura eacutes a fizikai lehetetlenseacuteg kapcsolataacutenak probleacutemakoumlreacutet
koumlruumlljaacuteroacute tanulmaacutenyaacuteban oumlsszesen 57 szoumlveget vizsgaacutel a Digestaacuteboacutel ezek koumlzuumll 21-ben
szerepel kifejezetten a rerum natura fordulat a fennmaradoacute szoumlvegek vagy a natura
illetve a naturalis ratio teacutemaacutejaacutehoz koumltődnek koumlzvetlenuumll vagy a lehetetlenseacutegre
vonatkozoacute utalaacutes jelenik meg bennuumlk vagy pedig az operae libertorum keacuterdeacuteseacutere
vonatkoznak Mint arra maacuter koraacutebban is utaltunk iacuteraacutesa abboacutel a szempontboacutel is kuumlloumln
figyelmet eacuterdemel hogy az irodalmi forraacutesokat is szaacutemba veszi Megjegyzendő hogy a
jogi forraacutesok koumlreacuteből Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteira valamint Paulus Sententiaacuteira is
hivatkozik
2 A szekunder irodalomban fellelhető kategorizaacutelaacutes
Waldstein legelőszoumlr az in rerum natura esse kifejezeacutessel foglalkozik amely dolgok
operae valamint emberi szemeacutelyek teacutenyleges leacutetezeacuteseacutere utal az egyes szoumlvegekben
Ebben a koumlrben kiinduloacutepontul szolgaacutel hogy birtok csak olyan dolgon aacutellhat fenn amely
leacutetezik246 Ebből koumlvetkezik hogy annyiban a dolgok felett fennaacutellhatoacute dologi jogi
jogosultsaacutegok is osztjaacutek a dolog sorsaacutet amennyiben annak elpusztulaacutesa eseteacuten a
jogosultsaacuteg is elenyeacuteszik247 A dolog pusztulaacutesaacuteeacutert elhasznaacutelaacuteseacutert valoacute felelősseacuteg leacutephet
ennek a helyeacutebe illetőleg ndash ezzel paacuterhuzamosan vagy emellett ndash a szerződeacutesből vagy
veacutegrendeletből eredő deliktuaacutelis felelősseacuteg amely szinteacuten csak koraacutebban leacutetező dolgokra
vonatkozhat248 Operae alatt olyan emberi cselekveacuteseket eacutertuumlnk amelyek nem
tekinthetők aacuteltalaacutenosan leacutetezőnek csak akkortoacutel amikor az emberi cselekveacutes elveacutegzeacutese
(a szolgaacuteltataacutes nyuacutejtaacutesa) esedeacutekesseacute vaacutelik249 Megjelenik meacuteg ez a kifejezeacutes az ember
leacutetezeacuteseacutevel kapcsolatban is valamint egy esetben a conceptus is uacutegy tekintendő mint aki
in rerum natura est250 Ez utoacutebbi esetkoumlrből amely maacuter az in rerum natura esse fordulat
taacutegabb az objektiacutev leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutenek iraacutenyaacuteba mutat okszerűen koumlvetkeznek azok az
246 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 31 247 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 31 248 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 31-32 249 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 32-33 250 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 34
76
esetek ahol az in rerum natura esse az objektiacutev valoacutesaacutegra utal Az ide sorolhatoacute
teacutenyaacutellaacutesok objektiacutev valoacutesaacutegaacutet nem rontja le az a teacuteny hogy az emberi tudat nem minden
esetben keacutepes aacutetfogni ezeket251 Ezt koumlvetően a rerum natura olyan eacutertelmeacutet vizsgaacutelja
amellyel kapcsolatban a vonatkozoacute szoumlvegek egy bizonyos dolog sajaacutetos jellegeacutet vagy
specifikus termeacuteszeteacutet hangsuacutelyozzaacutek Ezen beluumll emliacuteteacutesre keruumll a koumllcsoumln amelynek
kereteacuteben az adoacutes ugyanabboacutel a dologfajtaacuteboacutel ndash tehaacutet ugyanolyan nemű eacutes termeacuteszetű
dologboacutel ndash ugyanannyit koumlteles visszaadni Hasonloacutekeacuteppen jelentős lehet az esetekben
szereplő konkreacutet dolgok specifikus jellege egy hagyateacutek tartalmaacutenak meghataacuterozaacutesakor
vagy oumlsszekeveredett egyesuumllt illetve feldolgozaacutes reacuteveacuten egyesiacutetett dolgok tulajdoni
viszonyainak rendezeacutesekor252 Veacutegezetuumll foglalkozik a termeacuteszetes gyuumlmoumllcsoumlk a
termeacuteszetes dologpusztulaacutes keacuterdeacuteseivel a natura humanae condicionis eseteivel mint
amilyen peacuteldaacuteul a betegseacuteg a jellem a valamire valoacute hajlam vagy hajlandoacutesaacuteg a
rokonsaacuteg egyes keacuterdeacuteseivel valamint a maacuter teleologikus eacutes normatiacutev adottsaacutegokat
megjeleniacutető natura rei teacutemaacutejaacuteval is253
Cuena Boy tanulmaacutenyaacuteban a koumlzponti keacuterdeacutes a szolgaacuteltataacutes fizikai lehetetlenseacutege ekkeacutent
a forraacutesokat is ebből a szempontboacutel vizsgaacutelja A rerum natura fordulat jelenteacutese koumlreacuteben
logikai kapcsolatot teacutetelez fel a leacutetezeacutes kifejezeacutese eacutes az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese
koumlzoumltt A fizikai lehetetlenseacuteg koumlreacuteben kuumlloumlnbseacuteget tesz az objektiacuteve lehetetlen254
illetőleg az időszakosan lehetetlen szolgaacuteltataacutesok koumlzoumltt255 Kuumlloumln teacutemakeacutent foglalkozik
az operae libertorum keacuterdeacuteseacutevel256
IV A rerum natura oumlnaacutelloacute vizsgaacutelata
1 A konkreacutet forraacutesok eacutes az irodalomban hasznaacutelt kategoacuteriaacutek egymaacutesnak valoacute
megfeleleacuteseacuteről
Jelen iacuteraacutes kereteacuteben csak a Digesta forraacutesainak vizsgaacutelataacutera keruumllt sor Waldstein enneacutel
taacutegabb koumlrből meriacutetett szaacutemos helyen hivatkozik a Digestaacuten kiacutevuumlli egyeacuteb forraacutesokra is
251 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 34-37 252 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 37-42 253 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 42-51 254 CUENA BOY Rerum natura 242-252 255 CUENA BOY Rerum natura 253-254 256 CUENA BOY Rerum natura 255-262
77
(Gaius Instituacutecioacutei Iustinianus Instituacutecioacutei Paulus Sententiaacutei) Ezen tuacutelmenően
kiemelendő hogy első leacutepeacuteskeacutent kizaacuteroacutelag nyelvi-formai alapon toumlrteacutent a relevaacutens
forraacutesszoumlvegek kivaacutelasztaacutesa vagyis a vizsgaacutelat taacutergya az volt hogy a rerum natura
kifejezeacutes hol fordul elő a Digesta szoumlvegeiben Kezdetben eme keacuterdeacutes tisztaacutezaacutesa
elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges ahhoz hogy keacutesőbb ndash mint ahogy azt Waldstein is tette ndash
egy enneacutel taacutegabb koumlrből is lehessen forraacutesokat meriacuteteni megvizsgaacutelva azokat a
szoumlvegeket ahol a natura oumlnmagaacuteban eacutes maacutes oumlsszeteacutetelekben vagy a naturaliter
kifejezeacutesek fordulnak elő Mindez azeacutert szuumlkseacuteges mert a rerum natura forraacutesbeli
hasznaacutelataacutenak megeacuterteacuteseacutevel eacutes a kifejezeacutesnek tulajdoniacutetott jelenteacutes vagy jelenteacutesek
felteacuterkeacutepezeacuteseacutevel a taacutegabb koumlrből szaacutermazoacute szoumlvegek eacutertelmezeacutese is koumlnnyebbeacute vaacutelik
Harmadik leacutepeacuteskeacutent pedig lehetőveacute vaacutelhat a normatiacutev keret (ius naturale eacutes ius gentium)
mibenleacuteteacutenek valamint az igazsaacutegossaacuteg keacuterdeacuteseacutenek elemző vizsgaacutelata is
A fentiekből nyilvaacutenvaloacutean kitűnik hogy a waldsteini csoportosiacutetaacutesboacutel haacuterom kategoacuteria
foglalkozik koumlzvetlenuumll a rerum natura keacuterdeacuteseacutevel (1) az in rerum natura esse kifejezeacutes
mint a leacutetezeacutes257 illetve (2) mint az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese valamint (3) a rerum
natura mint az egyes dolgok kuumlloumlnleges jellegeacutenek vagy specifikus termeacuteszeteacutenek
mutatoacuteja Ezen a ponton logikusan adoacutedik neacutehaacuteny tovaacutebbi keacuterdeacutes jelesuumll hogy
Waldstein hogyan sorolja be az egyes szoumlvegeket ezekbe a kategoacuteriaacutekba ez a besorolaacutes
minden esetben elfogadhatoacute-e illetőleg hogy mindezek feacutenyeacuteben a kimaradoacute 11 szoumlveg
egyaacuteltalaacuten kategorizaacutelhatoacute-e ha nem akkor ennek mi az oka illetve ha igen akkor hova
tartozhatnak A feltett keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesaacutet legalaacutebb reacuteszben megkoumlnnyiacutetendő
aacutelljon itt egy oumlsszefoglaloacute taacuteblaacutezat a vizsgaacuteloacutedaacutes koumlreacutebe vont 51 szoumlveggel
A feacutelkoumlveacuteren eacutes dőlten szedett forraacuteshivatkozaacutesok a Waldsteinneacutel nem szereplő
szoumlvegek ezek eseteacuteben maguk a sorok is szuumlrkeacuten jelennek meg a koumlnnyebb aacutetlaacutethatoacutesaacuteg
kedveacuteeacutert Mindhaacuterom kategoacuteriaacuten beluumll keacutet-keacutet oszlop talaacutelhatoacute az egyikben bdquoWrdquo-vel
257 Ebben a felosztaacutesi koumlrben eacuterdemes utalni Ferretti veacutelemeacutenyeacutere aki egyeteacutert abban a tekintetben hogy a jogaacuteszok munkaacuteiban az in rerum natura esse eacutes non esse fordulat a leacutetezeacutesre illetve a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera utal Azonban elveacutegez egy tovaacutebbi felosztaacutest is mondvaacuten hogy a kifejezeacutesek olyan esetekben jelentkeznek amikor egyreacuteszt egyeacutenek leacutetezeacuteseacutet akarjaacutek kifejezni vagy azeacutert mert megfogantak vagy azeacutert mert megszuumllettek Ugyaniacutegy jelentheti a kifejezeacutes egyeacutenek vagy dolgok nem leacutetezeacuteseacutet abboacutel eredően hogy a szemeacutelyek meghaltak a dolgok elpusztultak Utalhat tovaacutebbaacute a kifejezeacutes egyeacutenek vagy dolgok nem leacutetezeacuteseacutere abboacutel koumlvetkezően hogy azok joumlvőbeliek valamint jeloumllhet olyan dolgokat javakat is amelyek nem joumlhetnek leacutetre mert irreaacutelisak Reacuteszletesen ld FERRETTI Rerum natura 76-77 A Ferretti-feacutele felosztaacutes nagyban-egeacuteszben elfogadhatoacute meacuteg akkor is ha egyeacutebkeacutent fennaacutell annak a veszeacutelye hogy a forraacutesok kazuisztikaacutejaacutet megjeleniacuteteni akaroacute alcsoportok nagy szaacutema miatt veacuteguumll koumlvethetetlenneacute vaacutelik a rendszer Ennek legjobb peacuteldaacuteja az utolsoacute alkategoacuteria amellyet kifejezetten helytelennek tartunk az irrealitaacutes keacuterdeacutese ugyanis nem koumlzvetlenuumll a leacutetezeacutes eacutes nem leacutetezeacutes probleacutemaacutejaacuteval fuumlgg oumlssze Az ebbe a csoportba sorolhatoacute esetek azeacutert nem leacutetezhetnek mert nem feleltethetők meg az objektiacutev valoacutesaacutegnak iacutegy ez a csoport leacutenyegeacuteben a jelen dolgozatban hasznaacutelt felosztaacutes harmadik a leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutenek kategoacuteriaacutejaacutehoz keacutepest teljesen maacutes minőseacuteget megjeleniacutető csoportjaacuteba tartozik
78
jeloumllve a waldsteini beosztaacutest a maacutesikban bdquoXrdquo-szel a sajaacutet elemzeacutes nyomaacuten kialakult
meggyőződeacutest Az bdquoXrdquo jel utaacuteni esetleges bdquordquo (keacuterdőjel) a beosztaacutes vitathatoacute voltaacutet jeloumlli
az ezekre vonatkozoacute elgondolaacutesok utoacutebb kifejteacutesre keruumllnek A forraacuteslistaacuteban alaacutehuacutezott
szoumlveghelyek azok amelyeket tanulmaacutenyaacuteban Cuena Boy is megvizsgaacutel
In rerum natura esse ndash a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejeződeacutese
In rerum natura esse ndash az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejeződeacutese
Dolgok kuumlloumlnleges jellege specifikus termeacuteszete
1 Iul D 1 5 26 (69 dig) X 2 Afric D 3 5 48 (8 quaest) W X 3 Paul D 5 1 28 5 (17 ad Plaut) W X 4 Gai D 5 3 21 (6 ad ed provinc) W X 5 Paul D 7 7 1 (2 ad ed) W X X 6 Paul D 12 2 30 1 (18 ad ed) W X 7 Iul D 12 6 32pr (10 dig) W X 8 Ulp D 13 5 16 3 (27 ad ed) X X 9 Pomp D 15 2 3 (4 ad Q Muc) W X 10 Paul D 15 3 19 (4 quaest) W X 11 Paul D 18 1 15pr (5 ad Sab) W X 12 Pomp D 18 4 1 (9 ad Sab) W X 13 Ulp D 19 5 4 (30 ad Sab) X 14 Marci D 20 1 13 5 (l s ad form hypoth) W X 15 Gai D 221 28 1 (2 rer cott) X 16 Ulp D 23 3 14 (34 ad ed) W X 17 Iav D 24 1 50 1 (13 epist) W X 18 Ulp D 25 2 17 2 (30 ad ed) W X 19 Pomp D 26 7 61 (20 epist) W X 20 Cels D 28 5 60 6 (16 dig) W X 21 Pomp D 30 16pr (5 ad Sab) W X 22 Pomp D 30 24pr (5 ad Sab) W X 23 Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab) W X 24 Gai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) W X 25 Iul D 30 84 7 (33 dig) W X 26 Afric D 30 108 10 (5 quaest) W X 27 Scaev D 32 37 3 (18 dig) W X 28 Pomp D 33 2 6 (15 ad Sab) W X 29 Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) W X X 30 Iav D 35 1 40 4 (2 ex post Lab) W X 31 Pomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc) W X 32 Paul D 37 6 2 pr (41 ad ed) W X 33 Ulp D 38 1 9 pr (34 ad Sab) W X X 34 Paul D 38 1 20 pr (40 ad ed) W X 35 Mod D 38 10 4 pr (12 pand) X 36 Ulp D 38 16 3 10 (14 ad Sab) W X 37 Iul D 38 16 6 (59 dig) W X 38 Cels D 38 16 7 (28 dig) W X 39 Maec D 40 5 54 (16 fideic) W X 40 Paul D 41 2 3 21 (54 ad ed) W X 41 Iav D 41 2 23 2 (1 epist) X X 42 Paul D 42 2 3 (9 ad Plaut) W X 43 Paul D 42 2 8 (4 ad Sab) W X 44 Paul D 45 1 73pr (24 ad ed) X 45 Iul D 46 3 36 (1 ad Urs Ferocem) W X 46 Paul D 46 3 98 8 (15 quaest) W X
79
47 Alf D 48 22 3 (1 epit) X X 48 Paul D 49 8 3 1 (16 resp) X 49 Ulp D 50 17 135 (23 ad ed) W X X 50 Cels D 50 17 186 (12 dig) X 51 Cels D 50 17 188 1 (17 dig) X
2 Az egyes kategoacuteriaacutekon beluumlli lehetseacuteges alcsoportok keacuterdeacuteseacutehez
Az in rerum natura esse fordulat a forraacutesokban legtoumlbbszoumlr (38 szoumlvegben) a teacutenyleges
leacutetezeacutesre utal erre maacuter Waldstein is raacutemutatott258 Az eme teacutemaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek
reacuteszben meghataacuterozott dolgok leacutetezeacuteseacutevel vagy nem leacutetezeacuteseacutevel reacuteszben pedig emberek
eacutelő vagy halott voltaacuteval foglalkoznak Oumlsszesen 14 olyan szoumlveggel talaacutelkozhatunk
amelyek emberekkel kapcsolatosan hasznaacuteljaacutek az in rerum natura esse kifejezeacutest
Megjegyzendő hogy nem csupaacuten szabad szemeacutelyek hanem rabszolgaacutek vonatkozaacutesaacuteban
is megjelenik ez a kifejezeacutes Ezek koumlzuumll a szoumlvegek koumlzuumll mindoumlssze egynek a besorolaacutesa
vitathatoacute
2 1 Rerum natura mint a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezője
2 1 1 A rerum natura kifejezeacutes emberek leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban
A szabad szemeacutelyekre vonatkozoacute szoumlvegek oumlroumlkleacutesi jogi teacutemaacutejuacuteak a teacutenyaacutellaacutesokban az
oumlroumlkoumls vagy a hagyomaacutenyos halaacutelaacutenak teacutenyeacuteből ered a konkreacutet jogi keacuterdeacutes a jogaacuteszok
pedig az indokolaacutesban hivatkoznak arra hogy a teacutenyaacutellaacutesban szereplő szemeacutely in rerum
natura non est Magaacutera a halaacutel teacutenyeacutere decedere igeacutet valamint a mors főnevet
hasznaacuteljaacutek Ezekhez keacutepest az in rerum natura non esse vagy az in rerum natura esse
desinere fordulatok absztraktabbak technikusabbak a koumlznapi eacutertelemben is hasznaacutelt
kifejezeacutesekneacutel
Joacute peacuteldaacuteja a fentieknek Pomponius egyik veacutelemeacutenye
Pomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc)
258 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 29
80
Si Titio rsquocum is annorum quattuordecim esset factusrsquo legatum fuerit et is ante
quartum decimum annum decesserit verum est ad heredem eius legatum non
transire quoniam non solum diem sed et condicionem hoc legatum in se continet
rsquosi effectus esset annorum quattuordecimrsquo qui autem in rerum natura non esset
annorum quattuordecim esse non intellegeretur nec interest utrum scribatur rsquosi
annorum quattuordecim factus eritrsquo an ita cum priore scriptura per condicionem
tempus demonstratur sequenti per tempus condicio utrubique tamen eadem
condicio est
Egy veacutegrendeletben Titius javaacutera akkeacutent rendel hagyomaacutenyt az oumlroumlkhagyoacute hogy kikoumlti
akkor kaphatja meg mihelyt betoumllti tizennegyedik eacuteleteacuteveacutet A vita abboacutel adoacutedik hogy
Titius a tizennegyedik szuumlleteacutesnapja előtt meghal (ante quartum decimum annum
decesserit) Titius oumlroumlkoumlse eacutes a veacutegrendeleti oumlroumlkoumls perre mennek vajon ki kell-e adni a
hagyomaacutenyt Titius oumlroumlkoumlseacutenek is Pomponius uacutegy foglal aacutellaacutest hogy Titius oumlroumlkoumlse nem
jogosult a hagyomaacuteny kiadaacutesaacutenak koumlveteleacuteseacutere mivel a hagyomaacutenyrendeleacutes csak
formailag tartalmaz időtűzeacutest eacutertelme szerint azonban ez felteacutetelnek tekintendő mintha
azt iacutertaacutek volna hogy bdquoha betoumllti a tizenneacutegyetrdquo Aki pedig meghalt (qui autem in rerum
natura non esset) az nem tekinthető tizenneacutegy eacutevesnek Mi toumlbb Pomponius szerint nem
szaacutemiacutet hogy a juttataacutest felteacutetelhez vagy időtűzeacuteshez koumltik ha az nem koumlvetkezik be a
jogszerzeacutesre sem keruumllhet sor259 Az oumlroumlkoumlsoumlk vonatkozaacutesaacuteban Iulianus egy szoumlvege
hozhatoacute peacuteldaacutenak
Iul D 38 16 6 (59 dig)
Titius exheredato filio extraneum heredem sub condicione instituit quaesitum est
si post mortem patris pendente condicione filius uxorem duxisset et filium
procreasset et decessisset deinde condicio instituti heredis defecisset an ad hunc
postumum nepotem legitima hereditas avi pertineret respondit qui post mortem
avi sui concipitur is neque legitimam hereditatem eius tamquam suus heres
neque bonorum possessionem tamquam cognatus accipere potest quia lex
duodecim tabularum eum vocat ad hereditatem qui moriente eo de cuius bonis
quaeritur in rerum natura fuerit
259 Hasonloacute teacutemaacutejuacute az a szoumlveg amely szerint abban az esetben amikor keacutet szemeacutelynek egyuumlttesen hagyomaacutenyoztaacutek ugyanazt a dolgot eacutes az egyikuumlk meghal Pomponius szerint uacutegy helyes ha a maacutesik ugyanuacutegy csak a felereacuteszt kapja meg (Pomp D 30 16pr [5 ad Sab] Si duobus res coniunctim legata sit quamvis alter in rerum natura non fuerit alteri solam partem deberi puto verum esse)
81
Az eset szerint Titius kitagadta fiaacutet majd egy haacutezon kiacutevuumlli szemeacutelyt nevezett oumlroumlkoumlseacutenek
felteacutetel tűzeacutese mellett A jogaacutesznak feltett keacuterdeacutes szerint amennyiben az apa halaacutela utaacuten
de meacuteg a felteacutetel teljesuumlleacutese előtt a fiuacute meghaacutezasodik gyermeke szuumlletik majd a fiuacute
meghal a felteacutetel pedig a kinevezett oumlroumlkoumls vonatkozaacutesaacuteban utoacutebb nem teljesuumll vajon a
postumus unoka lehet-e a nagyapa toumlrveacutenyes oumlroumlkoumlse Iulianus raacutemutat hogy a gyermek
aki a nagyapja halaacutela utaacuten fogant nem lehet sem suus mint legitimus heres eacutes nem
jogosult a praetori bonorum possessioacutera sem mint kognaacutet rokon mivel a XII taacuteblaacutes
toumlrveacuteny szerint az a szemeacutely hiacutevhatoacute meg oumlroumlkoumlskeacutent aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutela idejeacuten maacuter
leacutetezik (qui moriente eo de cuius bonis quaeritur in rerum natura fuerit) 260 A
hivatkozott szoumlvegekből egyeacutertelműen kivilaacuteglik hogy a rerum natura kifejezeacutes
valamely szabad szemeacutely eacutelő vagy holt voltaacutera utal eacutes ndash paacuterhuzamba aacutelliacutetva a decedere
ige eacutes a mors főneacutev koumlznapi jelenteacuteseacutevel ndash abban az eacutertelemben tekinthető leacutenyegeacuteben
egyfajta szakkifejezeacutesnek hogy a normatiacutev rendet kifejező ius eacutes az objektiacutev valoacutesaacutegot
megjeleniacutető natura koumlzoumltti viszonyra is utal implicite a jogi normaacutek csak az objektiacutev
valoacutesaacutegon beluumll eacutertelmezhetők Ez azt jelenti hogy peacuteldaacuteul logikai szuumlkseacutegszerűseacuteg okaacuten
nem lehet szembehelyezkedni az objektiacutev valoacutesaacuteggal az ilyen proacutebaacutelkozaacutesok hatalmi
szoacuteval nem szentesiacutethetők sem aacuteltalaacutenos sem pedig eseti jelleggel hiszen az ilyen
joacutevaacutehagyaacutes nyomaacuten a konkreacutet esetben az embernek eacuteppen esszenciaacutelis jellemzője veszne
el vagyis hogy az ember akkor ember ha eacutel261 Tovaacutebbi keacuterdeacutes persze ezen a ponton
hogy mikortoacutel eacutel az ember mivel az elemzett szoumlvegben Iulianus a rerum natura
kifejezeacutessel arra utal hogy az unoka a kuumllvilaacutegban leacutetezik tehaacutet maacuter megszuumlletett262
260 Ezzel egyezően FERRETTI Rerum natura 67 eacutes 137 sz jegyzet 70 Ehhez hasonloacutean ld meacuteg Maec D 40 5 54 (16 fideic) illetve Paul D 37 6 2 pr (41 ad ed) Ez utoacutebbi szoumlvegben azonban a nondum in rerum natura erat kifejezeacutes magyaraacutezatul szolgaacutel az osztaacutelyra bocsaacutetaacutesra vonatkozoacute koumltelezettseacuteg azt a leszaacutermazottat is terheli aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutelakor meacuteg nem leacutetezett 261 Vouml HUMBERT Eacutequiteacute 461-462 Ezen a ponton ceacutelszerű utalni Kaser megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint a roacutemaiak persona valamint a modern jog jogkeacutepesseacuteg szemeacutelyiseacuteg felfogaacutesa sokban kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel legfőkeacuteppen abban hogy a roacutemaiak aacuteltalaacutenos jelleggel nem ismerteacutek ekkeacutent nem is hasznaacuteltaacutek a jogkeacutepesseacuteg fogalmaacutet koumlvetkezeacuteskeacuteppen a roacutemai jogi persona soha sem technikus eacutertelemben fordul elő Ld KASER RPR I 271 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően fogalmaz Foumlldi ndash Hamza is amikor megaacutellapiacutetjaacutek hogy a roacutemaiak explicit moacutedon nem definiaacuteltaacutek sem a jogkeacutepesseacuteg sem a cselekvőkeacutepesseacuteg fogalmaacutet Vouml FOumlLDI ndash HAMZA 206 A persona jelenteacutese kapcsaacuten kuumlloumlnoumlsen fel kell hiacutevni a figyelmet Bessenyő Andraacutes eacutertő interpretaacutecioacutejaacutera a latin persona eacutes a goumlroumlg πρόσωπον kifejezeacutesek eacutertelmi ekvivalenciaacuteja vonatkozaacutesaacuteban Ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 536-537 262 Ennek kapcsaacuten a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll eacuterdemes utalni arra hogy ezt a keacuterdeacutest a szekunder irodalomban is az egyes szerzők neacutemikeacutepp elteacuterő alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteljaacutek Iacutegy egyesek az emberi mivolttoacutel indiacutetjaacutek a keacuterdeacutes vizsgaacutelataacutet ehhez ld MARTON Roacutemai magaacutenjog 50 KASER RPR I 272 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 211 Maacutes szerzők jellemzően a szemeacutely szemeacutelyiseacuteg vagy a jogalanyisaacuteg fogalmait vaacutelasztjaacutek kiinduloacutepontul ide sorolhatoacutek peacuteldaacuteul SZEMEacuteLYI Roacutemai jog 115 SCHULZ ClRL 74 SANFILIPPO Istituzioni 51 FOumlLDI ndash HAMZA 200 Eacuterdekes hogy Schulz koumlzvetlen megkoumlzeliacuteteacutese a szemeacutely fogalmaacuteboacutel
82
Ehhez keacutepest maacutes eacutertelemben jelenik meg az in rerum natura esse fordulat az előbbi
Iulianus-szoumlveg folytataacutesaacuteban itt maacuter a meacutehmagzattal kapcsolatban fordul elő azt aacutelliacutetva
tehaacutet hogy a meacutehmagzat is reacutesze az objektiacutev valoacutesaacutegnak A Iulianus-hely csak annyit
aacutelliacutet aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutelakor maacuter leacutetezett ebből vonhatoacute le az a koumlvetkezteteacutes hogy
Iulianus ndash a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szellemeacuteben ndash kizaacuteroacutelag a maacuter megszuumlletett gyerekre
vonatkoztatja a veacutelemeacutenyeacutet vagyis olyanra aki a jog szaacutemaacutera is szemeacutelykeacutent jelenhet
meg Ennek a veacutelemeacutenynek a kiterjeszteacutese olvashatoacute Celsus tollaacuteboacutel
Cels D 38 16 7 (28 dig)
Vel si vivo eo conceptus est quia conceptus quodammodo in rerum natura esse
existimatur
A szoumlveg szerint akkor is meghiacutevhatoacute valaki oumlroumlkoumlsnek ha maacuter az oumlroumlkhagyoacute eacuteleteacuteben
megfogant mivel aki maacuter megfogant valamikeacutent leacutetezőnek tekintendő263 azonban ez a
veacutelemeacuteny meacuteg csak a civiljognak a koumlzjoacute eacuterdekeacuteben toumlrteacutenő kisegiacuteteacutese vagy kiegeacutesziacuteteacutese
iraacutenyaacuteba mutat264 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy utoacutebb a praetori gyakorlat is nagyban
hozzaacutejaacuterult ahhoz a tendenciaacutehoz hogy a meacuteg meg nem szuumlletett gyermek eacuterdekeit mind
indul ki amelyet azonban visszavezet egy koraacutebbi koumlruumlliacuteraacutesra amely szerint minden emberi leacutenyt ndash Gaius Instituacutecioacuteival oumlsszhangban (Gai 1 121) meacuteg a rabszolgaacutek is ndash leacutenyegeacuteben szemeacutelynek tekintettek legalaacutebbis erre a koumlvetkezteteacutesre jut a persona servilis kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacuteből Vouml SCHULZ ClRL 71 A hazai irodalomban a meacutehmagzat eacutes a rerum natura oumlsszefuumlggeacuteseacuteről aacutettekintő jelleggel ld PEacuteTER Magzati eacutelet 363-364 Megemliacutetendő hogy Guarino eacutes Talamanca egyaraacutent abboacutel az alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutest hogy a magzat a szuumlleteacutes aacuteltal vaacutelik oumlnaacutelloacute leacutetezőveacute vagyis a szuumlleteacutes koumlvetelmeacutenye ezekneacutel a szerzőkneacutel a leacutetezeacutesre nem pedig a szemeacutelyiseacutegre mutat ekkeacutent a keacutepviselt neacutezet leacutenyegeacuteben Marton Kaser eacutes Bessenyő felfogaacutesaacuteval koumlzoumls Reacuteszletesen ld GUARINO Diritto romano 292 TALAMANCA Istituzioni 74 Kuumlloumln kiemelendő Albanese felfogaacutesa aki hangsuacutelyozza a nasciturus helyzeteacutenek kettősseacutegeacutet jelesuumll hogy a fogantataacutes eacutes a szuumlleteacutes koumlzoumltti időszakban in rerum natura est azonban in rebus humanis nondum est Vouml bdquoil nascituro egrave in qualche modo in rerum natura esse ma non egrave in rebus humanisrdquo ALBANESE Persone 12 263 Ezzel egyezően MEINHART Intestaterbrecht 203 aki ehelyuumltt csak konstataacutelja hogy a gyermek az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet megelőzően maacuter in rerum natura kellett hogy legyen ugyanakkor a fogalom eacutertelmezeacuteseacutevel reacuteszletesen nem foglalkozik Bessenyő ugyanebben a vonatkozaacutesban a szuumlletendő gyermek fuumlggő jogi helyzeteacutet helyezi a koumlzeacuteppontba Ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 211-212 264 Vouml Pap D 1 1 7 1 (2 def) bdquohellip adiuvandi [hellip] vel corrigendi iuris civilis gratia propter utilitatem publicamrdquo Eacuterdekes ennek kapcsaacuten Ferretti meglaacutetaacutesa aki maga is felhiacutevja a figyelmet arra hogy a iustinianusi kodifikaacutecioacuteban a jelen fragmentum az előzőleg vizsgaacutelt Iulianus-szoumlveg pontosiacutetaacutesaacutera szolgaacutel Annak okaacuteroacutel azonban csak talaacutelgatni lehet hogy a kodifikaacutecioacute jogaacuteszai mieacutert eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet annak hogy roumlgtoumln a Iulianus-veacutelemeacutenyt koumlvetően beillesszeacutek a Celsus neacutezeteacutet tuumlkroumlző passzust Amennyiben a rsquovelrsquo kifejezeacutesnek eacutertelmező jelenteacutest tulajdoniacutetunk akkor logikusnak laacutetszik a felteacutetelezeacutes hogy a kompilaacutetorok a megelőző fragmentumban előforduloacute konkreacutet esetet szaacutendeacutekoztak pontosiacutetani Maacutes szoacuteval mivel a megelőző fragmentum olyan szemeacutelynek a toumlrveacutenyes oumlroumlkleacutesi jogaacuteroacutel szoacutel aki a nagyapa halaacutela utaacuten fogant ekkeacutent meglehet hogy a kompilaacutetorok eme veacutelemeacuteny betoldaacutesa reacuteveacuten proacutebaacuteltaacutek pontosiacutetani hogy csak olyan valaki tarthat igeacutenyt a hagyateacutekra aki meacuteg az oumlroumlkhagyoacute eacuteleteacuteben fogant Vouml FERRETTI Rerum natura 67
83
jobban igyekeztek veacutedelemben reacuteszesiacuteteni az oumlroumlkleacutesi jogi keacuterdeacutesek koumlreacuteben265 Ezen a
ponton eacuterdemes meacuteg egy szempontra felhiacutevni a figyelmet Bretone hangsuacutelyozza hogy
mindkeacutet veacutelemeacuteny koumlzoumls premisszaacuteja a postumus suus heresi minőseacutegeacutenek
felteacutetelezeacutese266 Ezt az aacutellaacutespontot szembe lehet aacutelliacutetani egy Paulus veacutelemeacutennyel amely
szerint adott egy nagyapa aki felszabadiacutet egy rabszolgaacutet aki ezutaacuten valamikor meghal A
nagyapa tuacuteleacutelve felszabadiacutetottjaacutet veacutegrendelkezik ezt koumlvetően valamikor ő is meghal
Halaacutela utaacuten fogant unokaacutejaacutenak a jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint joga van bonorum possessio
contra tabulas kereteacuteben koumlvetelni a hagyateacutekot Paulus ehelyuumltt utal is a Iulianus eacutes
koumlzte fennaacutelloacute veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegre amikor raacutemutat hogy Iulianus veacutelemeacutenye (ekkeacutent
Celsuseacute is) csak a toumlrveacutenyes oumlroumlkleacutes esetkoumlreacutere vonatkozott valamint ebben az esetben
csak a hagyateacutek praetori birtoka volt keacuterdeacuteses267 A Digesta elejeacuten a szemeacutelyaacutellapotokkal
foglalkozoacute titulusban Iulianus sokkal inkaacutebb egyeacutertelműen fogalmaz
Iul D 1 5 26 (69 dig)
Qui in utero sunt in toto paene iure civili intelleguntur in rerum natura esse nam
et legitimae hereditates his restituuntur et si praegnas mulier ab hostibus capta
sit id quod natum erit postliminium habet item patris vel matris condicionem
sequitur praeterea si ancilla praegnas subrepta fuerit quamvis apud bonae fidei
emptorem pepererit id quod natum erit tamquam furtivum usu non capitur his
consequens est ut libertus quoque quamdiu patroni filius nasci possit eo iure sit
quo sunt qui patronos habent
265 MEINHART Intestaterbrecht 209 266 Ezzel legalaacutebbis a Celsus-szoumlveg vonatkozaacutesaacuteban expressis verbis ellenteacutetesen MEINHART Intestaterbrecht 209 267 Paul D 38 2 47 3 (11 resp) Paulus respondit nepotem etiam post mortem avi conceptum superstite liberto bonorum possessionem contra tabulas liberti aviti petere posse et ad hereditatem legitimam eius admitti responsum enim iuliani tantum ad hereditatem legitimam item bonorum possessionem avi petendam pertinere Vouml BRETONE Fondamenti 31 eacutes 120 Paulus egy maacutesik textusa (Paul D 50 16 231 [1 ad SC Tertull]) is hivatkozhatoacute ebben az oumlsszefuumlggeacutesben amely a pro superstite kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacutevel foglalkozik A locus leacutenyege hogy valaki egy gyermek vaacutert szuumlleteacuteseacutere tekintettel a maga szaacutemaacutera szeretne valamely előnyt biztosiacutettatni Paulus erre azt hangsuacutelyozza hogy a magzatot csak akkor lehet maacuter megszuumlletettnek tekinteni ha az ő eacuterdekeinek veacutedelmeacuteről van szoacute maacuterpedig ebben az esetben nem ez a helyzet Vouml MEINHART Intestaterbrecht 189 A szoumlvegből kitűnik hogy Paulus felfogaacutesa szerint a gyermek qui nasci speratur maacuter eacutelőnek volt tekintendő (bdquoals bereits lebend zu gelten haberdquo) amikor sajaacutet eacuterdekeinek veacutedelmeacuteben a szuumlkseacuteg ezt megkiacutevaacutenta Reacuteszletesen ld MEINHART Intestaterbrecht 197-198
84
A jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint a meacuteg az anyameacutehben leacutevő gyermeket maacuter a civiljog
szabaacutelyai szerint is csaknem teljesen leacutetezőnek kell tekinteni268 A szoumlveg tovaacutebbi
reacuteszeacuteben szaacutemos peacuteldaacutet hoz fel a jogaacutesz veacutelemeacutenye alaacutetaacutemasztaacutesaacutera abboacutel az iraacutenyboacutel
koumlzeliacutetve meg a keacuterdeacutest hogy a meacutehmagzat ndash ha felteacuteteles jelleggel is ndash szerezhet-e
jogokat Ilyen peacuteldaacutek hogy az oumlroumlkseacutege aacutetszaacutell a meacuteg meg nem szuumlletett magzatra vagy
ha a vaacuterandoacutesan ellenseacuteg aacuteltal elfogott anya a fogsaacutegban megszuumlli gyermekeacutet annak
postliminiuma lesz ekkeacutent az apja vagy az anyja jogaacutellaacutesaacutet koumlveti ugyaniacutegy ha az
ellopott vaacuterandoacutes rabszolganő a joacutehiszemű vevőneacutel szuumlli meg gyermekeacutet akkor a
gyermeket nem lehet elbirtokolni mivel az lopottnak tekintendő269 Koumlzoumls ezekben a
veacutelemeacutenyekben hogy elismerik a meacutehmagzatot mint eacutelőleacutenyt azzal egyuumltt hogy a
megfogalmazaacutesokboacutel valamifeacutele aacuternyalt utalaacutes is kiolvashatoacute a maacuter megszuumlletett szemeacutely
eacutes a bdquomegszuumlletni keacuteszuumllőrdquo helyzeteacutenek kuumlloumlnbseacutegeacutere Megalapozott tehaacutet az szekunder
irodalomban a meacutehmagzat fuumlggő jogi helyzeteacutere vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutes amelynek a
forraacutesokban toumlbb bizonyiacuteteacuteka is megtalaacutelhatoacute270
Ennek a Iulianus-szoumlvegnek egy fordulata tovaacutebbi figyelmet eacuterdemel az ellopott
vaacuterandoacutes rabszolganő kapcsaacuten (ancilla praegnas subrepta) a jogaacutesz ndash neacutemi
268 Ferretti egy kuumlloumlnoumls a jelen fragmentum eacutes a koraacutebban vizsgaacutelt Celsus-veacutelemeacuteny koumlzoumltti nyelvi-kifejezeacutesbeli paacuterhuzamot emel ki a Iulianus-textus az in toto paene iure civili intelleguntur in rerum natura esse fordulatot Celsus pedig a quodammodo in rerum natura esse kifejezeacutest hasznaacutelja amelyben egyfelől keacutetseacutegtelenuumll koumlzoumls a leacutetezeacutesre utalaacutes ugyanakkor a megszoriacutetoacute eacutertelmű kifejezeacutesek a magzat kettős helyzeteacutere is utalhatnak Reacuteszletesen ld FERRETTI Rerum natura 68-69 269 Ezzel egyezően ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 212 A meacutehmagzatra vonatkozoacutean meacuteg egy forraacuteshely emliacutethető Cels D 28 5 60 6 (16 dig) Az oumlroumlkoumlsnevezeacutes szerint Titius eacutes Maevius egyaraacutent a hagyateacutek egyharmad-egyharmad reacuteszeacutere lesznek jogosultak akkeacutent hogy ha egy bizonyos hajoacute megjoumln Aacutezsiaacuteboacutel Titius kapja meg a maradeacutek egyharmadot is Innentől a keacuterdeacutes az hogy Titius azonnal a hagyateacutek feleacutenek lesz-e az oumlroumlkoumlse vagy csak az egyharmadnak aacutem keacutet oumlroumlkoumls kinevezeacutese toumlrteacutent meg akkeacutent hogy Titius vagy a feleacutet vagy a keacutetharmadaacutet fogja kapni tehaacutet csak egyhatod sorsa keacuterdeacuteses ha a felteacutetel bekoumlvetkezik Titius keacutetharmadot kap ha nem koumlvetkezik be az egyhatod Maevius oumlroumlkreacuteszeacutehez nő hozzaacute Ha Titius a felteacutetel bekoumlvetkezte előtt meghal azutaacuten a felteacutetel teljesuumll az egyhatodot meacutegsem Titius oumlroumlkoumlseacutenek reacuteszeacutehez hanem Maevius oumlroumlkreacuteszeacutehez fog hozzaacutenőni mivel Titius akkor halt meg amikor meacuteg keacuterdeacuteses volt melyikuumlk kapja az egyhatodot eacutes nem lehet annak aacutetadni valamit aki az aacutetadaacutes pillanataacuteban nem leacutetezik Joacutellehet a veacutelemeacuteny laacutetszoacutelag eacuteppen a koraacutebban mondottakat rontja le a valoacutesaacutegban azonban arroacutel van szoacute hogy a hagyateacutek aacutetadaacutesa a fizikai eacutertelemben vett aacutetadaacutest jelenti arra ami meacuteg maga sem biztos nem lehet a noumlvedeacutekjog szabaacutelyait alkalmazni mert ez csak noumlvelneacute az eset koumlruumlli bizonytalansaacutegot 270 Ld pl Paul D 1 5 7 [1 de port] Mod D 27 1 2 6 [2 excus] Paul D 50 16 231 [1 ad SC Tertull] Ehhez ld FOumlLDI ndash HAMZA 204 PLESCIA Boni mores 292 Megjegyzendő ugyanakkor hogy a Plescia aacuteltal levont koumlvetkezteteacutes amely szerint a roacutemai jogaacuteszok a magzatot aacuteltalaacuteban uacutegy tekintetteacutek volna mint mulieris portio vel viscerum nincs oumlsszhangban a forraacutesokkal Meglaacutetaacutesunk szerint az a neacutezete hogy a magzatot nem tekintetteacutek jogi entitaacutesnak tehaacutet nem volt homo szinteacuten nem aacutellja meg a helyeacutet Ebben a vonatkozaacutesban elegendő csupaacuten a persona caput eacutes a homo kifejezeacutesek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre utalni maacutesfelől a mulieris portio vel viscerum kapcsaacuten arra utalni hogy a kifejezeacutes egyetlen helyen fordul elő a Digestaacuteban (Ulp D 25 4 1 1 [24 ad ed]) ezen tuacutelmenően pedig a SC de ventris inspiciendo alkalmazhatoacutesaacutega koumlreacuteben egyszerű retorikai fordulat csupaacuten az antequam edatur kifejezeacuteshez kapcsoloacutedoacutean Ugyanakkor sietve hozzaacute kell tenni mindehhez hogy utoacutebb maga Plescia is aacuternyalja neacutezeteacutet eacutes a magzat helyzeteacutere vonatkozoacute forraacutesokat inkaacutebb a nondum homo est keacuterdeacuteseacutevel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Vouml PLESCIA Boni mores 293
85
bdquotaacutevolsaacutegtartaacutessalrdquo ndash azt aacutelliacutetja hogy a gyermek felett a joacutehiszemű vevőnek nem
keletkezik hatalma hiszen mintegy lopottnak minősuumll (tamquam furtivum) Az emliacutetett
bdquotaacutevolsaacutegtartaacutesrardquo a gyermek vonatkozaacutesaacuteban hasznaacutelt neacutevmaacutes (id ndash semleges alak) eacutes a
vonatkozoacute neacutevmaacutes is utal ezaacuteltal Iulianus nem foglal aacutellaacutest abban a keacuterdeacutesben hogy
embernek vagy taacutergynak tekinti a rabszolgaacutet tehaacutet annak gyermekeacutet is271 Az előbbi
szoumlveghez nagyon hasonloacute megfogalmazaacutessal talaacutelkozhatunk Pomponius egyik a
hagyomaacutenyrendeleacutessel oumlsszefuumlggő veacutelemeacutenyeacuteben is
Pomp D 30 24 pr (5 ad Sab)
Quod in rerum natura adhuc non sit legari posse veluti rsquoquidquid illa ancilla
peperissetrsquo constitit vel ita rsquoex vino quod in fundo meo natum estrsquo vel rsquofetus
tantum datorsquo
Eme textusnak a szekunder irodalomban leacutetezik olyan eacutertelmezeacutese amely szerint a
magzat in rerum natura non est272 A szoumlvegből kitűnik hogy a jogaacutesz elvi eacutellel
hangsuacutelyozza hogy olyan dolog is hagyomaacuteny taacutergyaacutevaacute tehető amely a
hagyomaacutenyrendeleacutes pillanataacuteban meacuteg nem leacutetezik (quod in rerum natura adhuc non
sit)273 A szoumlveg azutaacuten peacuteldaacutekat is felsorol eme neacutezet alaacutetaacutemasztaacutesaacutera mint amilyen az
amikor valaki uacutegy rendelkezik hogy bdquoami ettől eacutes ettől a rabszolganőtől szuumlletikrdquo vagy
bdquoa foumlldemen megtermő borboacutelrdquo vagy bdquoa termeacutesből ennyi adasseacutekrdquo274 Leacutenyegeacuteben tehaacutet
271 Logikus eacuterv lehet ebben a koumlrben hogy a semleges alak hasznaacutelata eacutelettelen eseteacuteben indokolt eacuterdemes azonban a mindennapi nyelvhasznaacutelatban fellelhető hanyag fogalmazaacutesra gondolni (pl a magyarban az angolban a mutatoacute neacutevmaacutesok hasznaacutelata szemeacutelyek eseteacuteben a franciaacuteban a preacutesentatif szerkezetre amely maacutera egy oumlnaacutelloacute nyelvi jelenseacuteggeacute vaacutelt) Sokkal reaacutelisabb azonban az a magyaraacutezat a semleges neacutevmaacutes hasznaacutelataacutera hogy a szuumlleteacutes előtt meacuteg nem tudhatoacute biztosan a gyermek neme ekkeacutent sem a hiacutemnemű sem pedig a nőnemű neacutevmaacutes hasznaacutelata nem indokolt 272 Ld pl ALBANESE Persone 12 eacutes kuumlloumlnoumlsen 20 sz jegyzet Ezzel ellenteacutetesen FERRETTI Rerum natura 75 eacutes kuumlloumlnoumlsen 177 sz jegyzet aki szerint a hivatkozott szoumlvegekben az in rerum natura non esse kifejezeacutes valoacutejaacuteban a meacuteg meg nem fogantra vonatkozik 273 Ehhez ld meacuteg Gai 2 203 Ea quoque res quae in rerum natura non est si modo futura est per damnationem legari potest velut fructus qui in illo fundo nati erunt aut quod ex illa ancilla natum erit Ez utoacutebbi textus tehaacutet kifejezetten a joumlvőbeli dolgokat emliacuteti olyankeacutent mint amelyek legatum per damnationem taacutergyai lehetnek Ld FERRETTI Rerum natura 75 Raacute kell mutatni ugyanakkor arra hogy a Gaius-szoumlvegben laacutethatoacutean nem expressis verbis fordul elő a res futurae kifejezeacutes A szoumlveg pontosan arroacutel szaacutemol be hogy olyan dolgot is amely meacuteg nem leacutetezik (quae in rerum natura non est) lehet legatum per damnationem formaacutejaacuteban hagyomaacutenykeacutent rendelni ennek azonban felteacutetele hogy a dolog a joumlvőben leacutetrejoumljjoumln (si modo futura est) 274 Kifejezetten dologkeacutent kezeli a rabszolgaacutet Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab) amely szerint ha az oumlroumlkoumlsoumlk koumlzuumll az egyik a hagyomaacutenynak szaacutent rabszolgaacutet megoumlli ebben az esetben az az oumlroumlkoumlstaacuters akinek a cselekmeacuteny eacutes a dolog elpusztulaacutesa nem roacutehatoacute fel nem tehető felelősseacute Ezzel ellenteacutetesen Gai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) bdquoSi res quae legata est an in rerum natura sit dubitetur forte si dubium sit an homo legatus vivathelliprdquo Kaser is utal raacute hogy a rabszolga mikeacutenti megiacuteteacuteleacutese vitatott volt emberi
86
ndash mint arra Cuena Boy is raacutemutat ndash a hagyomaacuteny szolgaacuteltataacutesaacutera iraacutenyuloacute koumltelezettseacuteg
eacuterveacutenyesen fennaacutell joacutellehet a hagyomaacuteny taacutergya pillanatnyilag nem leacutetezik275 ndash tegyuumlk
hozzaacute a kuumllvilaacutegban nem leacutetezik Baacuter az eddigi logikaacutet neacutemikeacutepp megbontja meacutegsem
keruumllhető el ehelyuumltt egy Gaius-veacutelemeacutenyre toumlrteacutenő hivatkozaacutes Ez a szoumlveg a koraacutebban
maacuter vaacutezolt csoportosiacutetaacutesban az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacutenek kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik
meacutegis itt szuumlkseacuteges bemutatni mivel eacuteles a kontraszt Iulianus eacutes Gaius veacutelemeacutenye koumlzoumltt
Gai D 22 1 28 1 (2 rer cott)
Partus vero ancillae in fructu non est itaque ad dominum proprietatis pertinet
absurdum enim videbatur hominem in fructu esse cum omnes fructus rerum
natura hominum gratia comparaverit
A gaiusi aacutelliacutetaacutes szerint a rabszolganő gyermeke (partus ancillae) nem szaacutemiacutet
gyuumlmoumllcsnek ekkeacutent az uacuter tulajdonaacuteba tartozik276 Ezen a ponton maacuter az is figyelmet
eacuterdemel hogy Gaius a parere ige supinumaacuteboacutel főneacutevveacute vaacutelt partus szoacutet hasznaacutelja a
gyermekre utoacuted eacutertelemben amiacuteg Iulianus inkaacutebb koumlruumlliacuteraacuteshoz folyamodik (id quod
natum erit ndash az ami szuumlletni fog) Gaius eacuterveleacutese akkeacutent folytatoacutedik hogy nem gyuumlmoumllcs
a gyermek mivel keacuteptelenseacuteg hogy az embert gyuumlmoumllcsnek tekintsuumlk hiszen a rerum
natura minden gyuumlmoumllcsoumlt az ember eacuterdekeacuteben az ember hasznaacutera hoz leacutetre277 Annak a
keacuterdeacutesnek a nemleges megvaacutelaszolaacutesa hogy a rabszolganő gyermeke gyuumlmoumllcsnek
tekintendő-e Ulpianus tanuacutesaacutega szerint Brutusra vezethető vissza akinek a veacutelemeacutenyeacutet
Scaevola eacutes Manius Manilius ellenezte278 Brutus eme tagadoacute vaacutelaszaacutet keacutet textus is
roumlgziacuteti (Ulp D 7 1 68 pr Ulp D 5 3 27 pr)279 Kaser meglaacutetaacutesa szerint a
mivoltaacutenak filozoacutefiai alapokon nyugvoacute elismereacutese a koumlztaacutersasaacuteg kor jogaacuteszainak eacuterdeme Ld KASER Ius gentium 79 Ezzel ellenteacutetesen pl THIELMANN Fruchterwerb 98 275 CUENA BOY Rerum natura 253 Az ideacutezett Digesta-szoumlveghez hasonloacute tartalmuacute meacuteg Paul D 45 1 73 pr (24 ad ed) Ehhez a szoumlveghez ld meacuteg CUENA BOY Rerum natura 238 256 eacutes 259 276 Vouml KASER Partus ancillae 156 STURM Actio Publiciana 405 THIELMANN Fruchterwerb 76-77 eacutes 98 277 A gaiusi szoumlveg utolsoacute fordulata (omnes fructus rerum natura hominum gratia comparaverit ) egybevaacuteg azzal a sztoikusok aacuteltal keacutepviselt antropocentrikus neacutezettel amely szerint az univerzumban minden leacutetező vonatkoztataacutesi pontja az ember Ehhez ld meacuteg SOKOLOWSKI Philosophie 446-447 KASER Partus ancillae 158-159 MAYER-MALY Natur der Sache 118 Iavolenus interpretaacutelaacutesaacuteban a Digesta maacutes helyeacuten is megjelenik egy hasonloacute eacuterveleacutes (Iav D 33 2 42 [2 ex post Lab] In fructu id esse intellegitur quod ad usum hominis inductum est [hellip]) amely argumentum abboacutel az alapveteacutesből taacuteplaacutelkozik hogy abszurd lenne az embert gyuumlmoumllcsnek vagy haszonnak tekinteni valamint eme haszon jogosultjaacutenak is egyszerre Vouml MANTOVANI Giuristi 358 278 KASER Partus ancillae 156 Az utoacutebbi aacutelliacutetaacutes vonatkozaacutesaacuteban hivatkozhatoacute Cicero De finibus ciacutemű munkaacuteja is (vouml Cic de fin 1 4 12) Ehhez ld meacuteg STURM Actio Publiciana 404 Egyezően ld POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 99 279 Vouml STURM Actio Publiciana 404 aki a Kaser aacuteltal is hivatkozott Ciceroacute-szoumlveg alapjaacuten megjegyzi hogy Brutus veacutelemeacutenye ndash legalaacutebbis a maga koraacuteban ndash nem keruumllt aacuteltalaacutenos elfogadaacutesra tehaacutet kisebbseacutegi
87
szoumlvegekből tuumlkroumlződő felfogaacutes egy olyan gyuumlmoumllcsfogalmat előfelteacutetelez amely alapjaacuten
nem kizaacutert hogy a gyuumlmoumllcs eacutes annak hordozoacuteja ugyanabboacutel a fajtaacuteboacutel keruumlljoumln ki280
Ezen az alapon ugyanakkor az aacutellat koumllykeacutet sem lehetne gyuumlmoumllcsnek tekinteni Ulpianus
azonban kifejezetten utal raacute hogy Brutus szerint az aacutellat koumllyke a haszoneacutelvezet
vonatkozaacutesaacuteban maacuter gyuumlmoumllcsnek minősiacutetendő281 A gyuumlmoumllcs egyeacutebkeacutent ki nem
mondott fogalma a dolog ceacuteljaacutehoz koumltődik282 Ehhez keacutepest teljesen maacutes alapra
helyeződik a Gaius-veacutelemeacuteny amely szerint a rerum natura minden gyuumlmoumllcsoumlt az
ember javaacutera hozott leacutetre283 Gaius tehaacutet nem a gazdasaacutegi ceacutelban laacutetja eme szabaacutely
indokaacutet hanem abban a teacutenyben hogy az ember az őt koumlruumllvevő vilaacuteg minden hasznaacutet
eacutelvezheti Ennek a gondolatnak Ciceroacutera eacutes Arisztoteleacuteszre visszavezethető gyoumlkerei
egyaraacutent vannak284 Ennek haacutettereacuteben Kaser szerint az aacutell hogy Gaius aki a filozoacutefia
hataacutesaacutenak jobban ki volt teacuteve mint az eacuterett klasszikusok285 A gaiusi szoumlvegből ndash
oumlsszehasonliacutetva a maacutesik keacutet Ulpianustoacutel szaacutermazoacute textussal ndash tisztaacuten laacutethatoacute hogy Gaius
egyeduumllikeacutent hiacutevja segiacutetseacuteguumll a rerum natura fogalmaacutet a rabszolganő gyermekeacutenek jogi
helyzeteacutet megvilaacutegiacutetoacute eacuterveleacutese kapcsaacuten A rerum naturaacutet Gaius annak a kuumllvilaacutegban
tapasztalhatoacute objektiacutev valoacutesaacutegnak a nyelvi lekeacutepezeacuteseacutere hasznaacutelja amelyben leacuteteznek
egyfelől az emberek maacutesfelől pedig leacuteteznek gyuumlmoumllcsoumlk amely utoacutebbiak ceacutelja eacutes
veacutelemeacutennyel van dolgunk Neacutezeteacutene alapja a Ciceroacutenaacutel megjelenő bdquoab iisque M Brutum dissentietrdquo fordulat amelyből levonhatoacute az aacuteltala megfogalmazott koumlvetkezteteacutes 280 KASER Partus ancillae 156-157 A gyuumlmoumllcs fogalmaacutenak ellentmondaacutesos voltaacutera utal Stein is aki azonban ebben a vonatkozaacutesban kizaacuteroacutelag ez egyik Ulpianus-szoumlvegre (Ulp D 7 1 68 pr) utal Vouml STEIN Regulae iuris 28 281 Eme kuumlloumlnbseacutegteacutetel magyaraacutezataacutet Wieacker abban laacutetja hogy az emberi meacuteltoacutesaacutegboacutel adoacutedoacutean nem lehet egyenlőseacutegjelet tenni a rabszolganő gyermeke eacutes az aacutellatok koumllyke koumlzeacute Vouml WIEACKER Offene Wertungen 21 282 KASER Partus ancillae 157 283 KASER Partus ancillae 158 Ehhez ld meacuteg Arist Pol 1256b bdquoεἰ οὖν ἡ φύσις μηθὲν μήτε ἀτελὲς
ποιεῖ μήτε μάτην ἀναγκαῖον τῶν ἀνθρώπων ἕνεκεν αὐτὰ πάντα πεποιηκέναι τὴν φύσιν ndash Ha tehaacutet a termeacuteszet se toumlkeacuteletlenuumll se hebehurgyaacuten semmit nem alkot ebből szuumlkseacutegkeacutepp az koumlvetkezik hogy mindezen teremtmeacutenyt az ember hasznaacutelataacutera hozta leacutetrerdquo A goumlroumlg szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik Aristotle ed W D ROSS Aristotles Politica Oxford Clarendon Press 1957 A magyar szoumlveg Szaboacute Mikloacutes (Budapest 1997) fordiacutetaacutesa 284 Ld fentebb Cic de fin 1 4 14 eacutes az előző jegyzetben Arist Pol 1256b KASER Partus ancillae 158 285 KASER Partus ancillae 159 egyezően WIEACKER Offene Wertungen 21 aki kifejezetten sztoikus hataacutest laacutet Gaius veacutelemeacutenyeacuteben Thielmann a Gaius-veacutelemeacutenyt aacutelszentnek (scheinheilig) tartja megkoumlzeliacuteteacuteseacutet moralizaacuteloacute elsősorban a filozoacutefusokra jellemző hozzaacuteaacutellaacuteskeacutent jellemzi ami ndash szerinte ndash nem meacuteltoacute egy jogaacuteszhoz Vouml THIELMANN Fruchterwerb 98 Hasonloacutean kritikus a keacutet hivatkozott Ulpianus-szoumlveggel szemben is az oumltoumldik koumlnyvben talaacutelhatoacute textust szinteacuten moralizaacuteloacutenak tekinti a hetedik koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlveghelyet puszta fogalmi jaacutetszadozaacuteskeacutent eacuterteacutekeli A rabszolganő gyermekeacutere vonatkozoacute kiveacutetelszabaacutely jogpolitikai indokaacutet abban laacutetja hogy ndash akaacuter humanitaacuterius akaacuter gazdasaacutegi alapon ndash a gyermek eacutes az anya jogi sorsa azonos kellett hogy legyen Vouml THIELMANN Fruchterwerb 99 Wieacker ez utoacutebbi neacutezetet a maga reacuteszeacuteről tarthatatlannak veacuteli Ld WIEACKER Offene Wertungen 21
88
leacutenyege eacuteppen abban aacutell hogy az embernek tessenek hasznaacutera vaacuteljanak286 Az egyeacuteb
szoumlveghelyeken toumlbbnyire a rabszolga halaacutelaacutenak teacutenye magaacutenak a teacutenyaacutellaacutesnak keacutepezi
olyan relevaacutens elemeacutet amelytől az eset konkreacutet jogi minősiacuteteacutese fuumlgg Mint ahogy azt
Iulianusnaacutel olvashatjuk
Iul D 12 6 32 pr (10 dig)
Cum is qui Pamphilum aut Stichum debet simul utrumque solverit si posteaquam
utrumque solverit aut uterque aut alter ex his desiit in rerum natura esse nihil
repetet id enim remanebit in soluto quod superest
A condictio indebiti koumlreacutebe tartozoacute eset szerint a koumltelem taacutergya Pamphilus vagy Stichus
szolgaacuteltataacutesa Az adoacutes egyszerre mindkettővel teljesiacutet aacutem ennek megtoumlrteacutente utaacuten akaacuter
mindkeacutet rabszolga akaacuter csak az egyikuumlk meghal (desiit in rerum natura esse) semmi
sem jaacuter neki vissza mivel a tuacuteleacutelő rabszolgaacuteval tekintendő teljesiacutetettnek koumltelem287
Ehelyuumltt tehaacutet a rabszolgaacutek legalaacutebb egyikeacutenek halaacutela nyomaacuten vetődik fel a keacuterdeacutes hogy
az alternatiacutev szolgaacuteltataacutes főszabaacutelyaacutet amely szerint ellenkező kikoumlteacutes hiaacutenyaacuteban az adoacutes
jogosult a teljesiacuteteacutes taacutergyaacutet megvaacutelasztani feluumlliacuterja-e akaacuter az egyik potenciaacutelis taacutergy nem
az adoacutesnak felroacutehatoacute okboacutel toumlrteacutenő elenyeacuteszeacutese ekkeacutent a koumltelemnek ebben az iraacutenyban
valoacute lehetetlenuumlleacutese A Iulianus aacuteltal adott vaacutelasz egybevaacuteg egy maacutesik veacutelemeacutennyel is
jelesuumll ilyen esetekben a fennmaradoacute taacuterggyal kell teljesiacuteteni288 Leacutetezik meacuteg haacuterom
tovaacutebbi veacutelemeacuteny is amelyekben az in rerum natura esse egy rabszolga leacutetezeacuteseacutere vagy
ennek hiaacutenyaacutera vonatkozott meacuteghozzaacute akkeacutent hogy az egyik időpillanatban leacutetező
rabszolga egy maacutesik keacutesőbbi időpillanatban maacuter nem leacutetezik eacutes ennek a leacutetezeacutes koumlreacuteben
bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesnak van hataacutesa az eset jogi minősiacuteteacuteseacutere289
286 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően KASER Ius gentium 79-80 A gondolat sztoikus eredeteacutet amely szerint az ember emberi mivolta szuumlleteacuteseacuteből eredő termeacuteszeteacuten alapul Kaser ehelyuumltt is hangsuacutelyozza Ehhez ld meacuteg Cuena Boy veacutelemeacutenyeacutet is aki szerint egyes szoumlvegekben a naturaacutera illetve a rerum naturaacutera hivatkozaacutes nem szuumlkseacutegkeacuteppen aacutel koumlzvetlen kapcsolatban az objektiacutev valoacutesaacuteggal a hivatkozaacutes mindoumlssze a jogaacuteszi veacutelemeacuteny alaacutetaacutemasztaacutesaacutera szolgaacutel Reacuteszletesen ld CUENA BOY Rerum natura 232 eacutes 13 sz jegyzet E neacutezetekkel ellenteacutetesen MAYER-MALY Natur der Sache 119 aki szerint itt egy prepozitiacutev Sollen eacutes egy valoacutes Sollen talaacutelkozaacutesaacuteroacutel lehet beszeacutelni ekkeacutent az eset semmilyen faktikus elemet sem hordoz magaacuteban 287 Egyezően ld CUENA BOY Rerum natura 24339 eacutes 251 288 Vouml Paul D 18 1 34 6 (33 ad ed) 289 Ezek az esetek Paul D 12 2 30 1 (18 ad ed) Pomp D 15 2 3 (4 ad Q Muc) Iav D 24 1 50 1 (13 epist)
89
2 1 2 A rerum natura egyes dolgok leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban
Dolgok leacutetezeacutese vagy ennek hiaacutenya aacuteltalaacuteban koumlzeacuterthető ndash egybevaacuteg azzal amit a
mindennapokban valaminek a leacuteteacuten vagy nemleacuteteacuten eacutertuumlnk Veacutegső soron ennek
kifejeződeacutese olvashatoacute ki Paulus egyik veacutelemeacutenyeacuteből
Paul D 41 2 3 21 (54 ad ed)
Genera possessionum tot sunt quot et causae adquirendi eius quod nostrum non
sit velut pro emptore pro donato pro legato pro dote pro herede pro noxae
dedito pro suo sicut in his quae terra marique vel ex hostibus capimus vel quae
ipsi ut in rerum natura essent fecimus et in summa magis unum genus est
possidendi species infinitae
A birtok megszerzeacuteseacuteről eacutes megszűneacuteseacuteről szoacuteloacute titulusban szereplő szoumlveg a genera
possessionum τόπος-aacuteval foglalkozik290 Ez az elv a civilis possessioacuteval aacutell
oumlsszefuumlggeacutesben amely azt a birtokot jelenti amely valamilyen iusta causa alapjaacuten keruumllt
a birtokoshoz ekkeacutent a tulajdonszerzeacutes alapja lehet291 Jobban megvizsgaacutelva a szoumlveget
laacutethatoacute hogy a causae possessionis koumlreacuteben Paulus olyan causaacutekat emliacutet amelyek
jellemzően az usucapio koumlreacuteben fordulnak elő292 A genera possessionum fordulat a
genus eacutes a species egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteval aacutell oumlsszefuumlggeacutesben a genus mint
magasabb rendű eacutes a species mint alacsonyabb rendű kategoacuteriaacutek szembeaacutelliacutetaacutesa
emliacutethető293 Vizsgaacuteloacutedaacutesunk szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a sicut utaacuten szereplő
reacutesz itt a foumlldben eacutes tengerben talaacutelt vagy az ellenseacutegtől foglalt dologroacutel van szoacute
valamint arroacutel az esetről amikor mi magunk hozunk leacutetre valamit Minden peacuteldaacuteban
290 Ekkeacutent tekint erre a locusra pl GOacuteMEZ-ROYO Usucapio 176 291 KASER RPR I 386 MACCORMACK Naturalis possessio 47 KASER Detention 263 = Ausgew Schriften 9 292 Ehhez ld meacuteg KASER RPR I 386 ahol raacutemutat arra is hogy baacuter a traditio is kauzaacutelis szerzeacutesmoacuted ennek koumlreacuteben a causa funkcioacuteja maacutes mint az elbirtoklaacutes eseteacuteben Ehhez ld meacuteg KASER RPR I 420-421 ezzel egyezeően BENEDEK Dologi jog 68-69 eacutes 81-82 293 Vouml TALAMANCA Genus ndash species 271 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy Talamanca raacutemutat arra is hogy a keacuterdeacuteses szoumlvegben Paulus a possessio koumlreacuteben a genus eacutes species fogalmait a totum eacutes pars szinonimaacutejakeacutent hasznaacutelja TALAMANCA Genus ndash species 192-193 Ehhez ld meacuteg BUND 612 Megjegyzendő meacuteg hogy a genus eacutes a species keacuterdeacutese oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a ius in artem redigendo keacuterdeacuteseacutevel is Vouml NOumlRR Spruchregel 84 aki ennek kapcsaacuten a genera perpauca kategoacuteriaacutejaacutera eacutes a definiacutecioacutekra hivatkozik ehhez ld meacuteg POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 96-98 A definiacutecioacutek vonatkozaacutesaacuteban Noumlrr a divisio eacutes a partitio keacuterdeacuteseacutere utal arra a probleacutemaacutera hogy a genus eacutes differentia specifica alapjaacuten adott definiacutecioacute nem koumlnnyen vaacutelaszthatoacute el a divisioacutetoacutel ugyanez aacutell a divisio eacutes a partitio vonatkozaacutesaacuteban is amelynek egyik peacuteldaacutejaacutet laacutetja a hivatkozott Paulus-textusban Reacuteszletesen ld NOumlRR Spruchregel 85 A definiacutecioacutek vonatkozaacutesaacuteban a hazai irodalomboacutel ld POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 94-95
90
koumlzoumls egyfelől hogy a dolgok amelyek birtokba vehetőseacutegeacuteről a szoumlveg szoacutel a minket
koumlruumllvevő vilaacutegban leacutetező dolgok ezeacutert lehet birtokba venni ezeket294 Maacutesfelől pedig ndash
mint arra Kaser raacutemutat ndash koumlzoumls az emliacutetett peacuteldaacutekban hogy pro suo ciacutemen keruumll sor a
birtok megszerzeacuteseacutere amely elbirtoklaacutesi ciacutem egyes veacutelemeacutenyekben a putatiacutev titulus
kapcsaacuten joumln figyelembe295 maacutes responsumokban pedig ndash mint amilyen az ideacutezett textus
is ndash egyfajta aacuteltalaacutenos kiegeacutesziacutető jogciacutemkeacutent szerepel vagyis azeacutert mert egyeacuteb jogciacutem
nem alkalmazhatoacute296
Mint az koraacutebban maacuter emliacuteteacutesre keruumllt 38 olyan szoumlveg talaacutelhatoacute a Digestaacuteban ahol az in
rerum natura esse fordulat a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutere szolgaacutel ebből 14 szoumlveg
vonatkozott emberek leacutetezeacuteseacutere a fennmaradoacute 24 szoumlveg tuacutelnyomoacute reacuteszben pedig
valamely ndash taacuteg eacutertelemben vett ndash dolog leacutetezeacuteseacutet vagy nemleacuteteacutet jeloumlli Ez a kiterjesztő
eacutertelmezeacutes ndash oumlsszhangban az eacuteppen előbb elemzett szoumlveggel ndash ehelyuumltt azeacutert szuumlkseacuteges
mert a rendelkezeacutesre aacutelloacute szoumlvegek nem egyseacutegesek neacutehol egyaacuteltalaacuten nem dolog jelenik
meg a szoumlvegekben (ld pl operae esete) neacutehol pedig a dolog nem res formaacuteban hanem
taacutegabb vagy maacutes elnevezeacutessel keruumll emliacuteteacutesre (pl hereditas ndash legatum) Ezen az alapon
tehaacutet a szoumlvegek tartalmi csoportosiacutetaacutesa nem veacutegezhető el mivel mindig maradna olyan
szoumlveg amely valamilyen szempontboacutel nem illene egy adott csoportba297 Ezen a ponton
eacuterdemes figyelemmel lenni arra a logikaacutera ami alapjaacuten Waldstein foglalkozik a dolgok
leacutetezeacuteseacutenek keacuterdeacuteseacutevel Abboacutel indul ki hogy ha a birtoklaacutes kapcsaacuten első leacutepeacutesben az
emliacutetett Paulus-szoumlveg szerint szuumlkseacuteges a dolgok leacutetezeacutese akkor a dolog felett
fennaacutellhatoacute dologi jogi jogosultsaacuteg is a dolgok leacutetezeacuteseacutehez koumltődik Ebből első tekintetre
azt a koumlvetkezteteacutest lehet levonni hogy a dolog pusztulaacutesaacuteval megszűnik a dologi jogi
294 Ezzel egyezően WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 31 Neacutemikeacutepp ellenteacutetes egyszersmind kisseacute szkeptikus hangveacutetelű Noumlrr aki a hivatkozott Paulus-szoumlveget a natura egyik Paulus aacuteltal lehetseacutegesnek tartott jelenteacuteskoumlreacutebe sorolja Veacutelemeacutenye szerint a naturaacutera hivatkozaacutes pusztaacuten retorikai fordulat amelynek ceacutelja valamely diskurzus lezaacuteraacutesa azon az alapon hogy nem kiacutevaacutenatos valami olyan mellett eacutervelni ami contra naturam est Reacuteszletesebben ld NOumlRR Vera filosofia 539-540 295 Ld pl Paul D 41 2 3 4 (54 ad ed) ahol a pro emptore eacutes a pro suo jogciacuteme konkurenciaacuteja figyelhető meg hasonloacutean Ulp D 41 10 1 pr (15 ad ed) 296 Vouml KASER RPR I 422 BENEDEK Dologi jog 82 Egyezően ld MACCORMACK Naturalis possessio 53 a naturalis possessioacutera utalaacutessal 297 A szoumlvegek hozzaacutevetőleges csoportosiacutetaacutesa alapjaacuten az alaacutebbi keacutep nyerhető Az operae eseteacutere vonatkoznak ndash Paul D 7 7 1 (2 ad ed) eacutes Ulp D 38 1 9 pr (34 ad Sab) Paul D 38 1 20 pr (40 ad ed) A dolog hereditas eacutertelemben ndash Pomp D 26 7 61 (20 epist) Scaev D 32 37 3 (18 dig) legatumkeacutent ndash Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab) Gai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) Pomp D 33 2 6 (15 ad Sab) Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) Iav D 35 1 40 4 (2 ex post Lab) Pomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc) Paul D 42 2 3 (9 ad Plaut) a legatumot tartalmazoacute taacuteblaacutek eseteacuteben ndash Iul D 30 84 7 (33 dig) peacutenzről vagy egyes peacutenzdarabokroacutel szoacutelva ndash Afric D 30 108 10 (5 quaest) a dolog mint a possessio taacutergya ndash Paul D 41 2 3 21 (54 ad ed) tartozaacutes eacutertelemben ndash Paul D 42 2 8 (4 ad Sab) telekre vonatkozoacutean ndash Paul D 46 3 98 8 (15 quaest) szolgaacuteltataacutesra vonatkozoacutean ndash Cels D 50 17 186 (12 dig)
91
jogosultsaacuteg is Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel ugyanakkor hogy leacutetezik-e olyan eset
amikor a jogosultsaacuteg a dolog pusztulaacutesaacutera tekintet neacutelkuumll megmarad Ehhez hasonloacute
keacuterdeacutes azonban hogy elkeacutepzelhető-e olyan esetkoumlr ahol valamely dolog pusztulaacutesa
keletkeztet egy jogosultsaacutegot Waldstein vaacutelasza keacutezenfekvő a dolog pusztulaacutesaacuteeacutert valoacute
helytaacutellaacutes eacuteppen a dolog elpusztulaacutesaacutera tekintet neacutelkuumll fennmarad Az ilyen helytaacutellaacutes
kategoacuteriaacuteja ndash Waldstein helyes meglaacutetaacutesa szerint ndash a dologi jogi jogosultsaacutegok
leacutetezeacuteseacuteből levezetett aacutem attoacutel teljes egeacuteszeacuteben kuumlloumlnboumlző a helytaacutellaacutes azeacutert ami egy
dolog elpusztulaacutesaacutenak az eredmeacutenye298
Ulp D 25 2 17 2 (30 ad ed)
Non solum eas res quae exstant in rerum amotarum iudicium venire Iulianus ait
verum etiam eas quae in rerum natura esse desierunt simili modo etiam certi
condici eas posse ait
A hivatkozott szoumlveg az actio rerum amotarum inteacutezmeacutenyeacutevel fuumlgg oumlssze amely
keresetet a volt feacuterj indiacutethatott az elvaacutelt feleseacutege ellen ha az asszony vagy az ő
rabszolgaacuteja a haacutezassaacuteg alatt vagy a vaacutelaacutes soraacuten bizonyos dolgokat az egykori koumlzoumls
haacuteztartaacutesboacutel elvitt299 Ugyaniacutegy a volt feleseacuteg is megindiacutethatta a keresetet egykori feacuterje
ellen amelynek kereteacuteben a volt feleseacuteg a volt feacuterjjel szemben fennaacutelloacute koumlveteleacuteseinek
beszaacutemiacutetaacutesaacutet keacuterhette300 A kereset leacutenyege az volt hogy haacutezastaacutersak koumlzoumltt lopaacutesi
kereset indiacutetaacutesaacutera nem volt lehetőseacuteg mivel ez infamiaacutet eredmeacutenyezett volna301 Iacutegy a
haacutezasfelek koumlzoumltt csak a nem infamaacuteloacute actio rerum amotarum volt megindiacutethatoacute302 A
hivatkozott forraacuteshely a concubina aacuteltal elvitt dolgok esetkoumlreacutevel aacutell kapcsolatban az
aacutegyas ilyenkor lopaacuteseacutert felel mivel az actio rerum amotarumnak csak akkor van helye
ha a dologelveacutetel divortii causa toumlrteacutent303 Ennek folyomaacutenyakeacutent mutat raacute Ulpianus ndash
Iulianus veacutelemeacutenyeacutet ideacutezve ndash hogy az emliacutetett kereset koumlreacuteben nem csupaacuten azokat a
dolgokat lehet koumlvetelni amelyek megvannak hanem azokat is amelyek maacuter nincsenek
298 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 31-32 299 Paul D 25 2 1 (7 ad Sab) Rerum amotarum iudicium [hellip] introductum est adversus eam quae uxor fuit [hellip] Paul D 25 2 3 1 (7 ad Sab) Item si servus eius furtum fecerit [hellip]Paul D 25 2 3 3 (7 ad Sab) [hellip]etiam eas res quas divortii tempore mulier comederit vendiderit donaverit qualibet ratione consumpserit rerum amotarum iudicio contineri 300 Paul D 25 2 6 2 (7 ad Sab) Item cum rerum amotarum etiam in virum datur iudicium [hellip] Ulp D 25 2 7 (36 ad Sab) Mulier habebit rerum amotarum actionem adversus virum et compensare potest mulier cum actione qua maritus agere vult ob res amotas 301 Vouml Gai D 25 2 2 (ad ed praet tit de re iud) 302 KASER RPR I 323 618-619 LIEBS Klagenkonkurrenz 146-147 303 Marcell D 25 2 20 (7 dig) Ulp D 25 2 17 1 (30 ad ed) Vouml KASER RPR I 619
92
meg Vagyis oumlsszesseacutegeacuteben minden olyan dolog perelhető volt az actio rerum amotarum
koumlreacuteben amelyet a feleseacuteg a vaacutelaacutest tervezve elvett a feacuterjtől valamint azok a dolgok is
amelyeket a vaacutelaacuteskor eltitkolt304 Ugyaniacutegy perelhetők az asszonynaacutel leacutevő dolgokon tuacutel
azok is amelyek valamilyen okboacutel maacuter nincsenek meg305 Mindezen fejtegeteacutesek
nyomaacuten az laacutetszik kirajzoloacutedni a szoumlvegekből hogy az in rerum natura desinere
kifejezeacutes ebben a koumlrben arra utal hogy az actio rerum amotarummal eacuterintett dolgok
koumlre maacuter nem leacutetezik az elidegeniacutetett dolgokat teacutenylegesen elhasznaacutelta elfogyasztotta
ezeket ekkeacutent ezek a dolgok a kuumllvilaacutegban is megszűntek leacutetezni Erre utalnak az ideacutezett
Paulus-veacutelemeacutenyben (Paul D 25 2 3 3 [7 ad Sab]) a comedere eacutes a consumere
kifejezeacutesek Ettől minőseacutegileg kuumlloumlnboumlzőek azok az esetek amikor az asszony tuacuteladott az
emliacutetett dolgokon Ez utoacutebbi esetben joacutellehet az eladott dolog a kuumllvilaacutegban valahol
leacutetezik a volt feleseacuteg szempontjaacuteboacutel meacutegsem tekinthető leacutetezőnek mivel az asszony
nincs abban a helyzetben hogy a dologra baacutermifeacutele raacutehataacutest gyakorolhasson
Mindazonaacuteltal ez az eset azeacutert nem tartozik az in rerum natura desinere koumlreacutebe mivel az
ideacutezett Ulpianus-szoumlvegben a kifejezeacutes paacuterja exstare ami valaminek a leacutetezeacuteseacutet objektiacutev
eacutertelemben vett megleacuteteacutet fejezi ki306 Az ok ami miatt a keacutet eset egyuumlttes emliacuteteacutese
lehetseacuteges az eacuteppen az elteacuterő esetekhez fűzoumltt azonos joghataacutesban keresendő jelesuumll
mindkeacutet esetben a dologra vonatkozoacute jogosultsaacuteg helyeacutebe az actio rerum amotarummal
eacuterveacutenyesiacuteteni kiacutevaacutent igeacuteny leacutep
Az in rerum natura esse illetve desinere kifejezeacutesek fentebb vaacutezolt objektiacutev felfogaacutesaacutet
taacutemasztja alaacute egy maacutesik szoumlveg is amelyben egy oumlroumlkhagyoacute hagyomaacuteny ciacutemeacuten
rabszolgaacutet juttatna valakinek azonban oumlroumlkoumlsei koumlzuumll az egyik megoumlli a rabszolgaacutet
Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab)
Si unus ex heredibus servum legatum occidisset omnino mihi non placet
coheredem teneri cuius culpa factum non sit ne res in rerum natura sit
Pomponius akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy ilyenkor ndash baacuter az oumlroumlkoumlstaacutersak egyetemleges
koumltelezettek lenneacutenek a hagyomaacutenyossal szemben ndash nem helyes a rabszolga megoumlleacuteseacuteből
eredő kaacuterral azt az oumlroumlkoumlstaacutersat is megterhelni akinek az oumlleacutesi cselekmeacuteny eacutes ebből
304 A hivatkozott szoumlvegen kiacutevuumll ld meacuteg Ulp D 25 2 17 1 (30 ad ed) valamint Paul D 25 2 3 3 (7 ad Sab) Az utoacutebbi szoumlvegben kuumlloumlnoumlsen jelentősek a mulier vendiderit eacutes consumpserit kifejezeacutesek 305 WACKE Rerum amotarum 60aki kifejti azt is hogy a szoumlveg ndash kuumlloumlnoumlsen pedig annak certi fordulata ndash nem enged arra koumlvetkeztetni hogy a condictio eacutes az actio rerum amotarum egymaacutes alternatiacutevaacutei lettek volna 306 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoexstorsquo ERNOUT-MEILLET s v rsquostorsquo
93
eredően a rabszolga halaacutela nem roacutehatoacute fel iacutegy a veacutetlen oumlroumlkoumlstaacuters vonatkozaacutesaacuteban
leacutenyegeacuteben lehetetlenuumll a szolgaacuteltataacutes307
Az eddigiekben olyan esetekről volt szoacute amelyekben a dolog felett fennaacutellt dologi jogi
jogosultsaacuteg a dolog megsemmisuumlleacuteseacuteből eredően aacutetfordul a megsemmisuumlleacuteseacutert valoacute vagy
a megsemmisuumlleacutessel oumlsszefuumlggő helytaacutellaacutesi koumltelezettseacuteggeacute mintegy a megsemmisuumllt
dolog evilaacutegi lenyomatakeacutent Mindezek mellett feltehető az is hogy valaki szerződeacutesben
vagy veacutegrendeletben valamely dolog joumlvőbeni szolgaacuteltataacutesaacuteroacutel rendelkezik mint peacuteldaacuteul
egy Africanus aacuteltal ismertetett esetben
Afric D 30 108 10 (5 quaest)
Qui quinque in arca habebat ita legavit vel stipulanti promisit rsquodecem quae in
arca habeorsquo et legatum et stipulatio valebit ita tamen ut sola quinque vel ex
stipulatione vel ex testamento debeantur ut vero quinque quae deerunt ex
testamento peti possint vix ratio patietur nam quodammodo certum corpus quod
in rerum natura non sit legatum videtur quod si mortis tempore plena summa
fuerat et postea aliquod ex ea deperierit sine dubio soli heredi deperit
A veacutelemeacuteny kiinduloacutepontja hogy valaki eacutelők koumlzoumltti stipulatioacuteban vagy veacutegrendeletben
arra vaacutellal koumltelezettseacuteget hogy a laacutedaacutejaacuteban talaacutelhatoacute tiacutez aranyat szolgaacuteltatja joacutellehet az
emliacutetett laacutedaacuteban valoacutejaacuteban csak oumlt arany talaacutelhatoacute Africanusnak eme a falsa
demonstratio eseteacutere vonatkozoacute veacutelemeacutenye szerint mind a hagyomaacutenyrendeleacutes mind a
stipulatioacutes koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes eacuterveacutenyes lesz azonban a koumltelezettől csak oumlt aranyat
lehet koumlvetelni308 Amennyiben ugyanis a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes idejeacuten a koumltelezett nem
rendelkezett tiacutez csupaacuten oumlt arannyal uacutegy eacutertelmetlen olyan oumlsszeget koumlvetelni tőle amely
valoacutejaacuteban nem leacutetezik309 Neacutemikeacutepp maacutes a helyzet akkor ha a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes
hagyomaacutenyrendeleacutes formaacutejaacuteban toumlrteacutent eacutes a veacutegrendelet teacutetelekor tiacutez arany aacutellt az
oumlroumlkhagyoacute rendelkezeacuteseacutere azonban utoacutebb az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet koumlvetően valamely
okboacutel csak oumlt arany marad meg Ebben az esetben minden bizonnyal az oumlroumlkoumlsnek
307 Ezzel egyezően ld pl a factum alterius bdquoaacutertalmassaacutegardquo kapcsaacuten KNUumlTEL Haftung 377 405262 a lehetetlenuumlleacutessel oumlsszefuumlggeacutesben CUENA BOY Rerum natura 251 A dologpusztulaacutes eacutes valamely koumltelezettseacuteg tovaacutebbi sorsa aacutell a koumlzeacuteppontban a koumlvetkező szoumlvegekben is Afric D 3 5 48 (8 quaest) Paul D 15 3 19 (4 quaest) Pomp D 26 7 61 (20 epist) Scaev D 32 37 3 (18 dig) Az utolsoacutekeacutent emliacutetett forraacuteshelyen ismeacutet megjelenik az exstare eacutes az in rerum natura desinere kifejezeacutesek egymaacutessal valoacute paacuterba aacutelliacutetaacutesa 308 Ezzel egyezően ld meacuteg CUENA BOY Rerum natura 250 eacutes 53 sz jegyzet tovaacutebbi irodalommal 309 A szoumlvegben szereplő in rerum natura esse kifejezeacutes keacuterdeacuteseacutehez elsősorban Iavolenus kapcsaacuten ld pl M ISERA Javoleni 463 aki megemliacuteti hogy a kifejezeacutes mester eacutes taniacutetvaacuteny koumlzoumltt hagyomaacutenyozoacutedhatott
94
tudhatoacute be az oumlsszeg csoumlkkeneacutese ekkeacutent az eme teacutenyből eredő veszteseacuteget is ő koumlteles
viselni Keacutetseacutegtelenuumll van igazsaacutega Horak aacutelliacutetaacutesaacutenak amikor egy maacutesik leacutenyegeacutet
tekintve hasonloacute iraacutenyba mutatoacute Iavolenus-hely310 kapcsaacuten entimematikus eacuterveleacutesre
hivatkozik amelynek kereteacuteben a hiaacutenyzoacute premissza teljesseacuteggel nyilvaacutenvaloacute311 A
Iavolenustoacutel szaacutermazoacute peacuteldaacuteban a hiaacutenyzoacute premissza a Digesta egy maacutesik
szoumlveghelyeacuteből vezethető le amely szerint a lehetetlenre iraacutenyuloacute szolgaacuteltataacutes nem
keacutepezheti koumltelem taacutergyaacutet312 Horak azonban nem viszi veacutegig eacuterveleacuteseacutet eacutes nem igyekszik
megvaacutelaszolni azt a keacuterdeacutest hogy mieacutert tekinthető nyilvaacutenvaloacutenak Celsustoacutel szaacutermazoacute
aacutelliacutetaacutes A termeacuteszetnek van egy az embertől fuumlggetlen rendje amely egyetemesen eacutes
szuumlkseacutegkeacuteppen eacuterveacutenyre jut eacutes amelynek felismereacuteseacutere az ember keacutepes313 A
termeacuteszetnek ezen szuumlkseacutegszerű eacutes univerzaacutelis rendjeacuteből ered hogy leacutetezik lehetseacuteges eacutes
lehetetlen ezt a teacutenyt az ember ndash miutaacuten felismerte ndash neacutemely esetben jogi norma
tartalmaacutevaacute teszi Ekkor a naturaacuteboacutel adoacutedoacute rend egyszersmind a ius hataacuterakeacutent szolgaacutel ndash
nem korlaacutetozva hanem eacuteppen kiteljesiacutetve azt314 A rerum naturaacutera utalaacutes az egyes
esetekben a lehetseacuteges eacutes lehetetlen koumlzoumltti a naturaacuteboacutel eredő hataacutervonal meghuacutezaacutesaacutenak
lekeacutepeződeacutese amelynek folyomaacutenyakeacutent bizonyos probleacutemaacutekra csak szuumlkseacutegszerűen eacutes
elkeruumllhetetlenuumll csak egyetlen vaacutelasz adhatoacute315
2 2 Az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese
Abban a szoumlvegcsoportban ahol az in rerum natura esse fordulat az objektiacutev valoacutesaacuteg
kifejezeacuteseacutere szolgaacutel eacuteppen az objektiacutev valoacutesaacuteg az amely bizonyos szabaacutelyok
alkalmazhatoacutesaacutegaacutet megteremti Ekkeacutent a valoacutesaacuteg olyan előzetesen maacuter adott kereteacutet
keacutepezi a majdan meghozandoacute doumlnteacuteseknek amely magaacutet a doumlnteacutesi szabadsaacutegot tartja
kordaacuteban Nem a szabadsaacuteg korlaacutetozaacutesaacuteroacutel van szoacute hiszen ez a keret teremti meg annak
lehetőseacutegeacutet hogy egyfelől ne esetleges doumlnteacutesek szuumllessenek maacutesfelől pedig hogy az
310 Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) Lucio Titio tritici modios centum qui singuli pondo centum pendeant heres dato Ofilius nihil legatum esse quod et Labeo probat quoniam eiusmodi triticum in rerum natura non esset quod verum puto 311 HORAK Rationes decidendi 277 312 Cels D 50 17 185 (8 dig) Inpossibilium nulla obligatio est Ehhez ld CUENA BOY Rerum natura 227-229 313 Vouml BRETONE Fondamenti 115 314 Korlaacutetozaacutest eacuteppen az jelentene ha a natura ilyen funkcioacuteja vagy jellege hiaacutenyozna hiszen ilyen esetben abszurd tartalmuacute teacutetelek is a ius elemeiveacute vaacutelhatnaacutenak amely abszurd tartalmuacute teacutetelek eacuteppen a ius ceacutelja szerinti realizaacuteloacutedaacutesaacutet gaacutetolnaacutek 315 Vouml MAYER-MALY Ius 11
95
iacutegy meghozott doumlnteacutesek ne rugaszkodjanak el a mindennapi eacutelettől Azeacutert lesz ez egy
szilaacuterd kerete a doumlnteacuteshozatalnak mert az objektiacutev valoacutesaacuteg fuumlggetlen attoacutel hogy az egyes
ember tud-e roacutela valamint attoacutel is hogy erről mi a veacutelemeacutenye ekkeacutent figyelmen kiacutevuumll
hagyaacutesa fogalmilag kizaacutert Egy elhalt pater familias utaacuten marad egy fiuacute eacutes egy vaacuterandoacutes
feleseacuteg Ebben az esetben a filius nem perelheti a pater familias adoacutesaitoacutel a kintlevőseacutegek
feleacutet akkor sem ha keacutesőbb egyetlen fiuacute szuumlletik mivel szuumllethetett volna toumlbb is joacutellehet
a rerum naturaacuteboacutel eredően annyi biztos volt hogy egy gyerek szuumlletni fog Ezzel
szemben Sabinus eacutes Cassius veacutelemeacutenye az hogy a fiuacute a kintlevőseacutegek negyedeacutet
perelheti mivel akaacuter az is meglehet hogy haacuterom gyerek szuumlletik majd Nem alap neacutelkuumlli
az a meglaacutetaacutes hogy mind Paulus mind pedig Sabinus eacutes Cassius egyaraacutent a sajaacutet konkreacutet
tapasztalataikra alapiacutetottaacutek veacutelemeacutenyuumlket eacuteppuacutegy mint Iulianus egy maacutesik esetben Az ő
elkeacutepzeleacutese szerint a szuumlleteacutesig csak akkora haacutenyadot lehet koumlvetelni a kintleacutevőseacutegekből
amekkora haacutenyadra feltehetően oumlroumlkoumls lesz a fiuacute vagy az egeacutesz tatozaacutes negyedeacutet
kiacuteseacuterelheti meg behajtani mert a tapasztalat szerint haacuterom gyerek szuumllethet egyszerre
vagy a hatodaacutet mert oumlt szuumllethet Ez utoacutebbi kapcsaacuten Iulianus utal Arisztoteleacuteszre aki
beszaacutemol egy esetről amikor egy alexandriai nőnek egyszerre oumlt gyereke szuumlletett eacutes a
jogaacutesz ndash mint iacuterja ndash ennek az esetnek a valoacutesaacutegtartalmaacuteroacutel szemeacutelyesen győződoumltt meg
Egyiptomban 316 Mindebből laacutethatoacute hogy megoldhatatlan probleacutemaacutet jelent az egyes
joumlvőbeli esemeacutenyek előre laacutetaacutesa amivel a roacutemai jogaacuteszok is tisztaacuteban voltak317 Ezekben
az esetekben azonban sokkal inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy amikor a jogaacutesz veacutelemeacutenyt
mond akkor a jogaacuteszi veacutelemeacutenyeacutet valamilyen a kuumllvilaacutegboacutel szaacutermazoacute tapasztalati
megfigyeleacutessel taacutemasztja alaacute Ekkeacutent nem fogadhatoacute el maradeacutektalanul Bretone azon
meglaacutetaacutesa hogy amint bizonyos esemeacutenyek mint amilyen peacuteldaacuteul egy foumlldrengeacutes nem
jelezhetők előre ugyaniacutegy lehetetlen teljes bizonyossaacuteggal előzetesen megaacutellapiacutetani
hogy egy gyerek fog-e szuumlletni vagy egyneacutel toumlbb318 Igaz az hogy a termeacuteszetre amely
egyeacutebkeacutent oumlnmagaacuteban eacutertelmes rendet hoz leacutetre jellemző valamifeacutele kiszaacutemiacutethatatlansaacuteg
316 Paul D 5 1 28 5 (17 ad Plaut) eacutes Iul D 46 3 36 (1 ad Urs Ferocem) Vouml WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo 24 BRETONE Fondamenti 119 317 A fentiekhez hasonloacute esetet mutat be Ulpianus (Ulp D 38 16 3 9-10 [14 ad Sab]) ha egy gyerek az apa halaacutelakor meacuteg nem szuumlletett meg akkor a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szerint az agnaacutet rokonoknak meg kell vaacuterniuk a szuumlleteacutes idejeacutet mi toumlbb a vele azonos fokon aacutelloacute rokonok osztoznak vele az oumlroumlkseacutegben A konkreacutet esetben felmeruumllt keacuterdeacutes az volt hogy hogyan kell szaacutemiacutetani az oumlroumlkseacuteg egy főre eső haacutenyadaacutet A probleacutema ndash a fentiekhez hasonloacutean ndash abboacutel adoacutedik hogy egyetlen szuumlleacutesből akaacuter toumlbb gyermek is szuumllethet Ulpianus akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy ha egy nő biztosan aacutelliacutetotta hogy vaacuterandoacutes joacutellehet nem volt az akkor a maacuter megszuumlletett gyermek lesz az egeacutesz hagyateacutek oumlroumlkoumlse hiszen tudta neacutelkuumll is oumlroumlkoumlsseacute vaacutelik Ebből pedig az koumlvetkezik hogy ha időkoumlzben a maacuter megszuumlletett gyerek meghalna a teljes hagyateacutek az ő oumlroumlkoumlseacutere vagy oumlroumlkoumlseire szaacutell aacutet Leacutetezik ugyanakkor leacutenyegileg ellenteacutetes aacutellaacutesfoglalaacutes is az osztaacutelyra bocsaacutetaacutessal kapcsolatban (Paul D 37 6 2 pr [41 ad ed]) vouml BRETONE Fondamenti 119-120 318 BRETONE Fondamenti 119
96
is319 Aacutem ebben az esetben nem az a helyzet hogy a termeacuteszet ndash az immanens rend
mellett ndash kiszaacutemiacutethatatlan sokkal inkaacutebb arroacutel hogy az emberi megismereacutes veacuteges illetve
toumlkeacuteletlen a megismereacutes amelyhez eacuteppen az ember oumlsztoumlnoumls eacutertelmeacuten keresztuumll vezet az
uacutet320 Ehhez keacutepest tehaacutet Bretone azon elgondolaacutesa hogy termeacuteszet egy immanens tervet
hordoz magaacuteban amelyet folyamatosan eacuterveacutenyre juttatva tesz nyilvaacutenvaloacutevaacute eacutes csak
rajtunk aacutell hogy a konkreacutet esetben figyelmen kiacutevuumll hagyjuk-e valamely maacutes megiacuteteacuteleacutesre
vagy felteveacutesre hagyatkozva egyaacuteltalaacuten nem fogadhatoacute el321 Hiszen sajaacutet maga is
elismeri hogy az egyetemes termeacuteszetben van egy soha aacutet nem haacuteghatoacute toumlrveacuteny (recta
ratio) vagyis a termeacuteszet szerinti eacutelet egyszersmind az ereacutenyes eacuteletet is jelenti322 akkor a
minduntalan eacuterveacutenyre juttatott eacutes nyilvaacutenvaloacutevaacute tett tervet amely a recta ratioacuten alapul
vagy felismerjuumlk vagy sem Ennyiben aacutell egyszersmind a termeacuteszet kiszaacutemiacutethatatlansaacutega
is Maacutes formaacuteban hasznaacutelja Ulpianus a rerum natura fogalmaacutet az objektiacutev valoacutesaacuteg
lekeacutepezeacuteseacutere
Ulp D 13 5 16 3 (27 ad ed)
Ergo si non stetit per actorem tenet actio etiamsi per rerum naturam stetit sed
magis dicendum est subveniri reo debere
A praetori edictum rendelkezeacutese szerint keresetet ad a praetor amennyiben nyilvaacutenvaloacute
az hogy aki peacutenzfizeteacutesre szoacuteloacute koumltelezettseacuteget vaacutellalt e koumltelezettseacuteget nem teljesiacutetette
eacutes a felperesnek sem roacutehatoacute fel a vaacutellalt koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutenek elmaradaacutesa323 Ehhez
kapcsoloacutedik Ulpianus megjegyzeacutese amely szerint ha nem a felperesen muacutelott a teljesiacuteteacutes
sikere a praetor megadja neki a keresetet meacuteg abban az esetben is ha a teljesiacuteteacutes
lemaradaacutesa a rerum naturaacutenak tudhatoacute be vagyis abban az esetben is perelhet a felperes
ha a maacutesik felet a koumlruumllmeacutenyek akadaacutelyoztaacutek abban hogy teljesiacutetsen Ehelyuumltt tehaacutet a
rerum natura olyan objektiacutev koumlruumllmeacutenyeket jeloumll amelyekre az adoacutesnak nincs raacutehataacutesa
Ulpianus azonban hozzaacuteteszi mindehhez hogy veacutelemeacutenye szerint kimenteacutesi lehetőseacuteget
319 BRETONE Fondamenti 115-116 320 Ehhez ld WALDSTEIN Teoria generale 33-41 321 Vouml BRETONE Fondamenti 120 bdquoLa natura [hellip] reca un progetto dentro di seacute e lo rende chiaro attuandolo Siamo noi a ignorarlo nel caso concreto e perciograve ricorriamo a qualque calcolo o ipotesirdquo 322 BRETONE Fondamenti 117 323 Vouml Ulp D 13 5 16 2 (27 ad ed) A szoumlvegrekonstrukcioacute vonatkozaacutesaacuteban ld LENEL EP 247-252 Lenel uacutegy veacuteli hogy a neque solvere neque fecisse fordulat egy az edictum maacutesolaacutesa soraacuten keletkezett hiba eredmeacutenye Reacuteszletesen LENEL EP 250
97
kell biztosiacutetani az adoacutes szaacutemaacutera324 A jogaacuteszi veacutelemeacuteny alapja nagy valoacutesziacutenűseacuteggel
eacuteppen az a felismereacutes lehetett hogy nem az adoacutes gondossaacutegaacutenak hiaacutenya vagy esetleg
szaacutendeacutekos magatartaacutesa ideacutezte elő a teljesiacuteteacutes elmaradaacutesaacutet sokkal inkaacutebb egy embertől
fuumlggetlen kuumllső koumlruumllmeacuteny amely kuumllső voltaacutetoacutel fuumlggetlenuumll alkalmas a felek koumlzoumltti
jogviszony moacutedosiacutetaacutesaacutera hiszen a hitelező koumlveteleacutesi joga a teljesiacuteteacutes ilyen kuumllső
koumlruumllmeacuteny miatti elmaradaacutesaacuteboacutel eredően fordul igeacutenybe (tenet actio)325
Paul D 45 1 73 pr (24 ad ed)
Interdum pura stipulatio ex re ipsa dilationem capit veluti si id quod in utero sit
aut fructus futuros aut domum aedificari stipulatus sit tunc enim incipit actio
cum ea per rerum naturam praestari potest sic qui carthagini dari stipulatur
cum romae sit tacite tempus complecti videtur quo perveniri carthaginem potest
item si operas a liberto quis stipulatus sit non ante dies earum cedit quam
indictae fuerint nec sint praestitae
A Paulus aacuteltal bemutatott peacutelda szerint előfordulhatnak olyan esetek amikor maga a
stipulatio illetőleg annak teljesiacuteteacutese keacutesedelmet szenved326 Ilyen lehet amikor valaki
meacutehmagzatra tekintettel vagy joumlvőbeni gyuumlmoumllcsre vagy megeacutepiacutetendő eacutepuumlletre stipulaacutel
Ilyen esetekben a koumlvetelhetőseacuteg akkor keletkezik amikor rerum natura szerint moacuted
nyiacutelik a teljesiacuteteacutesre327 Ennek a veacutelemeacutenynek a koumlreacuteben joacutel laacutethatoacute hogy az in rerum
natura esse kifejezeacutes nem csupaacuten valaminek a leacutetezeacuteseacutet jeloumlli nem arroacutel van szoacute hogy az
emliacutetett stipulatioacutek leacutetrejoumlttek-e vagy sem hanem arroacutel hogy a stipulatioacuteba foglalt
normatiacutev koumltelezettseacutegvaacutellalaacuteshoz keacutepest mikor vaacutelik lehetőveacute ennek materiaacutelis
teljesiacutethetőseacutege328 Ez a materiaacutelis teljesiacutethetőseacuteg viszont attoacutel fuumlgg hogy a kuumllvilaacutegban
324 Ulrike Babusiaux a hivatkozott Ulpinus-helyet az aequitas naturalis illetőleg a fides keacuterdeacuteseacutevel kapcsolja oumlssze Vouml BABUSIAUX Aequitas naturalis 633-634 Elgondolaacutesa figyelemre meacuteltoacute mivel Ulpianus hangsuacutelyozza hogy a koumlruumllmeacutenyek akadaacutelyoztaacutek az alperest a teljesiacuteteacutesben ekkeacutent ndash veacutelemeacutenye szerint ndash kimenteacutesi lehetőseacuteget kell biztosiacutetani az alperes szaacutemaacutera Markaacutensan jelenik meg tehaacutet eme veacutelemeacutenyben az egyensuacutely fenntartaacutesaacutera iraacutenyuloacute toumlrekveacutes meacutegpedig ndash mint azt Foumlldi Andraacutes a joacutehiszeműseacuteg eacutes tisztesseacuteg elveacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacuteban kimutatja ndash a felek helyzeteacutenek egyensuacutelyba hozaacutesa reacuteveacuten A biacuteroacutei doumlnteacutesnek ugyanis ebben a konkreacutet esetben figyelembe kell vennie az eset egyedi koumlruumllmeacutenyeit is a toumlrveacutenyi szabaacutely tuacutelzottan aacuteltalaacutenos jellegeacutet ellensuacutelyozandoacute Reacuteszletesen ld FOumlLDI
Joacutehiszeműseacuteg 19 eacutes 21 irodalommal 325 Ezzel egyezően ld LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 280 eacutes 314 326 Vouml CUENA BOY Rerum natura 253 327 Ezzel egyezően ld CUENA BOY Rerum natura 238 bdquo[hellip] esa misma idea de la realidad hace que una prestacioacuten no pueda ser exigida antes de que su complimiento sea posible conforme a la rerum naturardquo 328 Hasonloacute eacutertelemben fogja fel Mayer-Maly is a rerum natura jelenteacuteseacutet egy a hetvenes eacutevek elejeacuten megjelent tanulmaacutenyaacuteban amikor egyenlőseacutegjelet tesz a natura rerum eacutes a necessitas (rerum) kifejezeacutesei koumlzeacute amelyek koumlzuumll az utoacutebbi is forraacutesszerű kifejezeacutes (vouml pl Paul D 4 6 16 [12 ad ed] Paul D 23 4 8
98
milyen konkreacutet helyzettel aacutellunk szemben Ha tehaacutet valaki azt vaacutellalja hogy Karthagoacuteban
lesz koumlteles fizetni joacutellehet ő Roacutemaacuteban van akkor okszerű hogy az ekkeacutent vaacutellalt
koumltelezettseacuteg akkor teljesiacutethető ha a koumltelezettseacuteget vaacutellaloacute szemeacutely valamilyen moacutedon
eljut Karthagoacuteba Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a per rerum naturam praestari potest fordulat a
konkreacutet helyzet objektiacutev valoacutesaacutegaacutet jeleniacuteti meg aki nincs Karthagoacuteban annak el kell
utaznia oda annak eacuterdekeacuteben hogy a vaacutellalt koumltelezettseacutege normatiacutev szempontboacutel
egyaacuteltalaacuten keacuterdezhetőveacute vaacuteljeacutek Leacutenyegileg ugyanebbe a koumlrbe tartozik a lehetetlenre
koumltelező biacuteroacutei iacuteteacutelet a lehetetlenre vonatkozoacute koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes valamint egy
időtűzeacuteshez koumltoumltt szolgaacuteltataacutes idő előtti koumlveteleacutese is329 A hivatkozott esetekben az
objektiacutev valoacutesaacuteg meghataacuterozottsaacutega vagy materiaacutelis alapuacute (lehetetlen szolgaacuteltataacutes) vagy
normatiacutev koumltődeacutesű (biacuteroacutei iacuteteacutelet koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes időtűzeacutessel)330 Oumlsszesseacutegeacuteben
elfogadhatoacute egy olyan aacutelliacutetaacutes hogy minden ilyen esetben szuumlkseacuteges felismerni azt ami
termeacuteszeteacuteneacutel fogva lehetetlen331 Nem mindegy azonban hogy az alapul szolgaacuteloacute
objektiacutev valoacutesaacuteg ndash amelyhez meacuterten aacutelliacutethatoacute valamiről hogy lehetseacuteges vagy lehetetlen
ndash az embert koumlruumllvevő vilaacuteg valoacutesaacutega vagyis bdquoa halak uacutesznak a madarak repuumllnekrdquo
igazsaacutega vagy a normatiacutev rend azaz az bdquouti lingua nuncupassitrdquo valoacutesaacutega Az utoacutebbi
esetben ugyanis nem arroacutel van szoacute hogy a minket koumlruumllvevő vilaacuteg rendjeacuten lehetetlen a
vaacutellalt szolgaacuteltataacutes idő előtti koumlveteleacutese hiszen az ilyen koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok ndash persze
a felek konszenzusaacuten nyugodva ndash moacutedosiacutethatoacutek ennek hiaacutenyaacuteban a normatiacutev rendet seacuterti
minden olyan koumlveteleacutes amely hataacuteridő előtt fogalmazoacutedik meg332
[7 ad Sab] Paul D 40 7 20 5 [16 ad Plaut]) Ld MAYER-MALY Natur der Sache 122 Nem minden alap neacutelkuumlli azonban ezeken a helyeken a necessitasra utalaacutes A rerum natura kifejezeacutest tartalmazoacute szoumlveghelyek toumlbb mint egyoumltoumlde Paulustoacutel szaacutermazik (ld taacuteblaacutezat fentebb) ekkeacutent feltehető hogy a hivatkozott esetekben is ezt a kifejezeacutest hasznaacutelta volna ha ennek teacutenyelgesen lett volna alapja vagyis minden bizonnyal toumlbbről van szoacute egyszerű stilaacuteris keacuterdeacutesneacutel 329 Vouml Paul D 49 8 3 pr ndash 1 (16 resp) Ulp D 50 17 135 (23 ad ed) Cels D 50 17 186 (12 dig) Mindez azzal egyuumltt igaz hogy az Ulpianus-hely egyfelől a konkreacutet dolog leacutetezeacuteseacutenek hiaacutenyaacuteroacutel szoacutel eacutes csak ennek figyelembe veacuteteleacutevel egyuumltt eacutertelmezhető a teljes szoumlveg akkeacutent mint amely az objektiacutev valoacutesaacutegot tuumlkroumlzi 330 Noumlrr is uacutegy veacuteli hogy az előbbi esetben a natura kifejezeacutes hasznaacutelata materiaacutelis vagy inkaacutebb kollokviaacutelis jellegű azt hangsuacutelyozza azonban hogy Paulus ehelyuumltt csupaacuten egy kiveacutetelt akar igazolni jogaacuteszi eacutervekkel alaacutetaacutemasztani meacutegpedig annak a szabaacutelynak a kiveacuteteleacutet hogy a stipulatio előfelteacutetelezi az iacutegeacutert dolog leacuteteacutet Csakhogy itt eacuteppen nem kiveacutetelről van szoacute hanem ennek a szabaacutelynak a megerősiacuteteacuteseacuteről ahogy a stipulatio termeacuteszeteacuteből jellegeacuteből adoacutedik hogy az iacutegeacutert dolognak leacuteteznie kell az iacutegeacuteret megteacuteteleacutenek pillanataacuteban uacutegy az egyes dolgok hasznainak jellegeacuteből adoacutedik hogy nem mindig a dologgal egyuumltt leacuteteznek van olyan időszak amikor meacuteg csak vaacuterhatoacute ezek leacutete Vouml NOumlRR Vera filosofia 554 331 Vouml BRETONE Fondamenti 267 332 Laacutetni kell ugyanakkor hogy a normatiacutev rend megseacuterteacutese okaacuten lehetetlen vaacutellalaacutes peacuteldaacutejaacuteban nem maacutesodrendű csak maacutes jellegű lehetetlenseacutegről van szoacute Ekkeacutent tehaacutet Bretone alapvetően sarkos meglaacutetaacutesa elfogadhatoacute joacutellehet a konkreacutet helyzetek enneacutel aacuternyaltabbak is lehetnek
99
2 3 Rerum natura mint specifikus jellemző
Az utolsoacute szoumlvegcsoportban a rerum natura (illetve a natura rei) az egyes dolgok
kuumlloumlnleges jellemzőjeacutet speciaacutelis termeacuteszeteacutet iacuterja le Ennek a csoportnak koumlzoumls jellemzője
ndash figyelembe veacuteve a jelen iacuteraacutes elejeacuten szereplő oumlsszesiacutető taacuteblaacutezatot is ndash az hogy egyetlen
olyan szoumlveget sem lehet itt elemezni amely tisztaacuten() ebbe a csoportba tartozhatna A
csoporttal kapcsolatos ilyeteacuten probleacutemaacutet a kategorizaacutelaacutes soraacuten maga Waldstein is
eacuterezhette hiszen toumlbbszoumlr hivatkozott munkaacutejaacuteban az ezzel a teacutemaacuteval foglalkozoacute reacutesz
ciacutemeacuteben ugyan a rerum natura fordulatra utal a hivatkozott eacutes elemzett forraacutesokban
azonban maacuter nem aacuteltalaacutenosan szerepel ez a kategoacuteria hanem bdquoaproacutepeacutenzre vaacuteltvardquo vagyis
a kifejezeacutes rsquoresrsquo tagjaacutet a hivatkozott esetek konkretizaacuteljaacutek Ennek legjobb peacuteldaacuteja az
egyik ideacutezett Paulus-szoumlveg princiacutepiuma amely szerint haacuterom indoka lehet annak hogy
egy alacsonyabban fekvő telek alaacuterendelt egy magasabban fekvő teleknek333 Ezek pedig
a toumlrveacuteny az ingatlan termeacuteszete valamint nagy muacutelttal rendelkező eacuteppen ezeacutert toumlrveacuteny
erejeacutevel biacuteroacute szokaacutes vagy gyakorlat Waldstein szerint eacuterdekes a natura loci fordulat
mikeacutenti elhelyezeacutese ami arra enged koumlvetkeztetni hogy az ingatlan termeacuteszetes fekveacutese
toumlrveacuteny illetve az időmuacutelaacutessal megalapozott jogaacutellapot hiaacutenyaacuteban veendő figyelembe
Ekkor is azonban csak akkeacutent hogy mi az a meacuterteacutek amelyet az alacsonyabban fekvő
telek a magasabban fekvő telekről lefolyoacute viacutezből bdquokezelnirdquo tud aneacutelkuumll hogy emberi
beavatkozaacutesra lenne szuumlkseacuteg vagyis annak mutatoacuteja hogy hol huacutezoacutedik a termeacuteszetes
viacutezaacutetfolyaacutes hataacutera amelynek elviseleacuteseacutere az alacsonyabban fekvő ingatlan tulajdonosa
koumlteles334
Eltekintve azonban ezektől a szoumlvegektől az emliacutetett taacuteblaacutezat is joacutel peacuteldaacutezza hogy a
harmadik kategoacuteriaacutenak legfeljebb csak a vitathatoacute besorolaacutesuacute helyek eseteacuteben lehet
jelentőseacutege akkeacutent hogy maacutes csoportokba sorolaacutessal versengő minősiacuteteacutest is lehetőveacute
tesz Egyszersmind az is laacutethatoacute hogy a rerum natura ilyeteacuten eacutertelmezeacutese maacuter tuacutelmutat a
nyelvi-formai alapon aacutelloacute elemzeacutes hataacuterain ez azonban magaacutet a csoportosiacutetaacutest nem teszi
megalapozatlannaacute
333 Paul D 39 3 2 pr (49 ad ed) In summa tria sunt per quae inferior locus superiori servit lex natura loci vetustas quae semper pro lege habetur minuendarum scilicet litium causa 334 Reacuteszletesen ld WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 37 eacutes 39 Ellenteacutetes neacutezetet keacutepvisel HORAK Rationes decidendi 280
100
2 4 A vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek
Az ebben a koumlrben emliacuteteacutesre keruumllő szoumlvegekben koumlzoumls hogy baacuter a rerum natura ezeken
a helyeken hataacuterozottan fejezi ki valaminek a leacutetezeacuteseacutet vagy a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet esetleg az
objektiacutev valoacutesaacutegra is laacutethatoacutean utal meacutegis tulajdoniacutethatoacute az egyes szoumlvegeknek olyan
maacutesodlagos ndash nem belemagyaraacutezott ndash eacutertelem is amely alapjaacuten elgondolkodtatoacute lehet
hogy ezek a szoumlvegek a jelzetteken tuacutel egy maacutesik szoumlvegkategoacuteriaacuteba is soroltassanak Ezt
szaacutemiacutetaacutesba veacuteve a felteacutetelezett konkurencia az alaacutebbi oumlsszeaacutelliacutetaacutesban fordulhat elő az
első eacutes a maacutesodik csoport (leacutetezeacutes ndash objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese) az első eacutes a harmadik
csoport (leacutetezeacutes ndash speciaacutelis jellemző) valamint a maacutesodik eacutes harmadik csoport (objektiacutev
valoacutesaacuteg kifejezeacutese ndash speciaacutelis jellemző) koumlzoumltti besorolaacutes lehet keacuterdeacuteses
2 4 1 Az első eacutes a maacutesodik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia
A vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek koumlzoumltt ebben a csoportban első helyen
szerepeltethető Iavolenus egy veacutelemeacutenye
Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab)
rsquoLucio Titio tritici modios centum qui singuli pondo centum pendeant heres
datorsquo Ofilius nihil legatum esse quod et Labeo probat quoniam eiusmodi
triticum in rerum natura non esset quod verum puto
Az esetben szereplő hagyomaacutenyrendeleacutes eacutertelmeacuteben az oumlroumlkhagyoacute oumlroumlkoumlse koumlteles
Lucius Titius reacuteszeacutere 100 modius gabonaacutet adni amelynek mindegyike tehaacutet minden
egyes modius egyenkeacutent 100 pondust nyom A jogaacutesz Ofilius eacutes a vele azonos
aacutellaacutespontot keacutepviselő Labeo neacutezeteacutere hivatkozik akik szerint ilyen legatum nem
keacutepzelhető el mivel ilyesfajta gabona nem leacutetezik ndash ekkeacutent a hagyomaacutenyrendeleacutes
eacuterveacutenytelen335 Egy veacuteka gabonaacuteba ugyanis 100 pondus nem feacuter bele ndash ez a konkreacutet
esettől fuumlggetlenuumll igaz az objektiacutev valoacutesaacuteg az hogy ezek a meacuterteacutekek a
hagyomaacutenyrendeleacutesben iacuterottakkal egyezően nem feleltethetők meg egymaacutesnak336 Vagyis
335 GROSSO Raciones decidendi 120 336 Ld CUENA BOY Rerum natura 249 kuumlloumlnoumlsen pedig az alaacutebbit bdquoEs eacuteste un dato del mundo corporal de la realidad fiacutesica que representa un liacutemite insuperable para la libertad de disposicioacuten del testador [hellip]rdquo A
101
ehelyuumltt a rerum natura korreaacutel az aacuteltalaacutenos nyelvhasznaacutelattal abboacutel kiindulva jeleniacuteti
meg a teacutenylegesseacuteget keacutepezi le a valoacutesaacutegot337 Ekkeacutent a rerum natura non esset nem
csupaacuten azt jelenti hogy nem leacutetezik hanem egyszersmind azt is hogy a kikoumlteacutes abszurd
eacutes nemleacutete eacuteppen az abszurditaacutesboacutel koumlvetkezik Ehhez a keacuterdeacuteshez hasonloacute Ulpianus egy
aacuteltalaacutenosabb megfogalmazaacutesuacute kijelenteacutese amely szerint mindaz aminek vagy lehetetlen
a szolgaacuteltataacutesa vagy amely nem leacutetezik az a szerződeacutesben nem iacuterottnak tekintendő338 A
szoumlveg kategorizaacutelaacutesa taacutevolroacutel sem egyszerű egyfelől igaz hogy utal a szoumlveg a
teacutenyleges leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera (ea [hellip] quae in rerum natura non sunt) ebből a szempontboacutel
tehaacutet a waldsteini elhelyezeacutes eacuterthető Azonban a szoumlveg maacutesik fordulata (quae dari
impossibilia sunt) az aacutetadaacutes lehetetlenseacutegeacutere mutat amelynek veacutegeredmeacutenye ismeacutet az
hogy ea in rerum natura non sunt vagyis a kikoumlteacutes abszurditaacutesa okozza a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet
Vagyis az Ulpianus aacuteltal emliacutetett koumltelezettseacuteg illetőleg a Iavolenusnaacutel megjelenő
suacutelymeacuterteacutekek termeacuteszete jellege alapvető vonatkoztataacutesi pontul szolgaacutelnak a leacutetezeacutes
meghataacuterozaacutesaacutenak koumlreacuteben is339 Az eddig mondottakboacutel koumlvetkezően a Iavolenus-
szoumlveg a kategorizaacutelaacutes soraacuten akaacuter keacutet csoportba is keruumllhetett volna hiszen a leacutetezeacutesre
utalaacutes mellett az objektiacutev valoacutesaacutegot leiacuteroacute tartalma mellett is alappal lehet eacutervelni
2 4 2 Az első eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia
Az operae keacuterdeacutese kapcsaacuten főkeacutent Ulpianus egy roumlvid megaacutellapiacutetaacutesaacutera szokaacutes hivatkozni
azonban ehhez elengedhetetlenuumll kapcsoloacutedik egy maacutesik ezzel leacutenyegeacuteben egyező
tartalmuacute szoumlveg Paulustoacutel
Ulp D 38 1 9 pr (34 ad Sab)
Operae in rerum natura non sunt340
jelen textus eacutes Celsus egy veacutelemeacutenye (Cels D 50 17 185 [8 dig]) koumlzoumltti paacuterhuzamra neacutezve ld HORAK Raciones decidendi 277-278 337 Ehhez ld MANTELLO Natura e diritto 208 338 Ulp D 50 17 135 (23 ad ed) Ea quae dari impossibilia sunt vel quae in rerum natura non sunt pro non adiectis habentur 339 Ezzel egyezően MANTELLO Natura e diritto 209 CUENA BOY Rerum natura 234-235 249 340 Ehhez a roumlvid aacutelliacutetaacuteshoz ld Bessenyő Andraacutes eacutertő megjegyzeacuteseacutet amely szerint operae alatt a roacutemaiak olyan gazdasaacutegilag neacutelkuumlloumlzhetetlen teacutenyezőket eacutertettek amelyek csupaacuten aacutetmenetileg leacuteteznek ennek kapcsaacuten egy Paulus-textusra hivatkozik Vouml Paul D 50 16 5 1 (2 ad ed) rsquoOpere locato conductorsquo his verbis Labeo significari ait id opus quod Graeci ἀποτέλεσμα vocant non ἔργον id est ex opere facto corpus aliquod perfectum Ehhez ld meacuteg LIDDELL ndash SCOTT s vv ἀποτέλεσμα eacutes ἔργον Ekkeacutent a leacutenyeg nem valamilyen fizikai eacutertelemben vett cselekveacutesben tettben aacutell hanem valaminek az alapos teljesiacuteteacuteseacuteben Ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 500 Maacuter ezek a megfontolaacutesok is abba az iraacutenyba
102
Paul D 7 7 1 (2 ad ed)
Opera in actu consistit nec ante in rerum natura est quam si dies venit quo
praestanda est quemadmodum cum stipulamur rsquoquod ex arethusa natum eritrsquo
A szoumlvegek szerint operae alatt valamilyen emberi cselekveacuteseket kell eacuterteni341 azonban
ez nem baacutermifeacutele cselekveacutest teveacutest jelent opera csak akkor lesz egy cselekveacutes ha annak
teljesiacuteteacutesi ideje eljoumltt ezt megelőzően azonban nem leacutetezik mint opera a teljesiacuteteacutesi idő
eljoumltte avatja az egyszerű emberi cselekveacutest szaacutemon keacuterhető koumltelezettseacuteggeacute342 Paulus
hozzaacuteteszi hogy ez hasonloacute azokhoz az esetekhez amikor valaki res futuraacutera neacutezve
stipulaacutel343 Ekkeacutent a teljesiacuteteacutesi idő eljoumltteacutevel vaacutelik az egyszerű cselekveacutes jogi
szempontboacutel leacutetezőveacute (in rerum natura est) tehaacutet koumlvetelhetőveacute is ez avatja tehaacutet a
cselekveacutest meghataacuterozott jellegűveacute amely kuumlloumlnleges jogi szempontboacutel is relevaacutens
jellemzőkkel biacuter344 Ekkeacutent az emberi cselekveacutes speciaacutelis minőseacutegeacutet iacuterja le itt az in rerum
natura esse kifejezeacutes ebből adoacutedoacutean mindkeacutet szoumlveg ndash baacuter keacutetseacutegtelen hogy első
tekintetre az első csoportba tartozoacutenak tekinthetők ndash nem minden alap neacutelkuumll veti fel
mutatnak hogy operae vonatkozaacutesaacuteban a rerum natura kifejezeacutes nem pusztaacuten a leacutetezeacutesre utal hanem egy bizonyos időhoumlz vagy konkreacutet feladathoz koumltődő teljesiacuteteacutesi koumltelezettseacuteget jeleniacutet meg Ehhez keacutepest kuumlloumln emiacutelteacutest eacuterdemel Pescani neacutezete amelyet Visky Kaacuteroly is ismertet Pescani monograacutefiaacutejaacuteroacutel iacuterott recenzioacutejaacuteban Ezek szerint nem az opera hanem ennek eredmeacutenye az opus az ami a kuumllvilaacutegban leacutetezik Ehhez ld VISKY Opere 225 Keacutetseacuteges ugyanakkor hogy az operaacutet aacuteltalaacuteban uacutegy tekintetteacutek volna mint ami non in rerum natura est Ehhez ld Sen Ep ad Luc 6 58 15 bdquoPrimum genus Stoicis quibusdam videtur quid quare videatur subiciam rsquoIn rerum inquiunt natura quaedam sunt quaedam non sunt et haec autem quae non sunt rerum natura complectitur [hellip] rdquo Megjegyzendő hogy az operae in rerum natura non sunt kijelenteacutes eacutertelmezeacutese igen vitatott vouml CUENA BOY Rerum natura 254 Ehhez ld pl ALBANESE Persone 78237 aki az in rerum natura non sunt fordulatot az indictioacuteval hozza kapcsolatba Hasonloacutean ld WACKE Arbeitsverhaumlltnisse 151 aki szerint ezen a helyen Ulpianus arra utal hogy az opera mint teveacutekenyseacuteg nem minden esetben jaacuter egyuumltt valamely peacutenzben kifejezhető eredmeacutennyel 341 Operae alatt olyan egy napi tartamuacute munkaveacutegzeacutest kell eacuterteni amelynek ilyen napi jellegeacuteből adoacutedoacutean a koumltelezettseacuteg teljes meacuterteacutekeacutet a napok szaacutemaacuteval kellett megadni meghataacuterozva hogy haacuteny napi operae teljesiacuteteacuteseacutere koumlteles valaki Vouml Paul D 38 1 1 pr (1 de var lect) Pomp D 38 1 3 1 (6 ad Sab) Paul D 40 7 20 5 (16 ad Plaut) WALDSTEIN Operae libertorum 209-211 CUENA BOY Rerum natura 257 eacutes kuumlloumlnoumlsen 65 sz jegyzet 342 Ehhez hasonloacutean ld Cels D 50 17 186 (12 dig) 343 Vouml CUENA BOY Rerum natura 254-255 A res futuraacutera vonatkozoacute stipulatio eacutes az operae libertorum koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre neacutezve ld CUENA BOY Rerum natura 256 344 Ezt aacutelliacutetja Waldstein is az irodalom alapjaacuten azzal magyaraacutezva mindezt hogy operae mint cselekveacutes munka a kuumllvilaacutegban csak ennek eredmeacutenye oldalaacuteroacutel volt megfoghatoacute a munka kuumlloumlnoumlsen pedig a szellemi munka valamely keacutezzel foghatoacute eredmeacutenyre kellett hogy vezessen ahhoz hogy a roacutemaiak kezdeni tudjanak vele valamit Ekkeacutent ndash mint oumlnmagaacuteban nem fizikai leacutetező ndash csak a koumlvetelhetőseacuteg napjaacutetoacutel tekinthető leacutetezőnek Ld reacuteszletesen irodalommal WALDSTEIN Operae libertorum 218 Waldstein leacutenyegeacuteben ezt az aacutellaacutespontot fogalmazta meg tiacutez eacutevvel koraacutebbi munkaacutejaacuteban is azzal hogy ebben a koumlrben raacutemutatott arra is hogy az operae megjeloumlleacutessel illetett cselekveacutesek leacutetezeacutese attoacutel fuumlgg hogy maga a cselekveacutesek az ezekre vonatkozoacute jogi koumltelezettseacuteg tartalmi szempontboacutel egymaacutesnak megfelelnek-e Vouml WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 33 eacutes sk Ezzel ellenteacutetesen Pescani alapjaacuten VISKY Opere 226 BRETONE Fondamenti 271
103
annak lehetőseacutegeacutet hogy a harmadik kategoacuteriaacuteba soroltassanak Hiszen a szoumlvegek ilyen
eacutertelme szerint a cselekveacutes maacuter megvan csak idő előtt nem minősuumll az operae koumlreacutebe
tartozoacutenak345
2 4 3 A maacutesodik eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia
Maacuter koraacutebban az in rerum natura kifejezeacutes rabszolgaacutekhoz koumltődő előfordulaacutesaacutenak
vizsgaacutelata soraacuten szuumlkseacuteges volt ideacutezni egy Gaius-helyet amely szerint a rabszolganő
gyermeke nem minősuumll gyuumlmoumllcsnek Ehhez neacutemikeacutepp hasonloacute eacuterveleacutest koumlvet Iavolenus
veacutelemeacutenye amelyben a keacuterdeacutes az hogy amennyiben valaki bilincsbe ver egy szabad
embert akkeacutent hogy őt birtokolja vajon ezaacuteltal birtokolni fog-e mindent amit a bilincsbe
vert ember a birtokaacuteban tart
Iav D 41 2 23 2 (1 epist)
Item quaero si vinxero liberum hominem ita ut eum possideam an omnia quae
is possidebat ego possideam per illum respondit si vinxeris hominem liberum
eum te possidere non puto quod cum ita se habeat multo minus per illum res
eius a te possidebuntur neque enim rerum natura recipit ut per eum aliquid
possidere possimus quem civiliter in mea potestate non habeo
A jogaacutesz raacutemutat arra hogy szabad embert nem lehet birtokolni ebből adoacutedoacutean az sem
keruumll az őt megbeacuteklyoacutezoacute birtokaacuteba ami a szabad embereacute mivel a rerum natura szerint
olyan szemeacutely aacuteltal aki felett nem aacutell fenn civiliter hatalom semmit sem lehet birtokolni
Mint ismeretes klasszikus jog szerint főszabaacutely szerint akkor beszeacutelhetuumlnk birtokroacutel ha
a birtokos corpore et animo hatalmaacuteban tartja az adott dolgot Előfordulhat ugyanakkor
hogy a hatalomgyakorloacute neveacuteben hatalomalatti birtokol ndash ilyenkor is megvan azonban a
corpus eacutes az animus is olyan formaacuteban azonban hogy a birtoklaacutesra animo dominii
345 Leacutetezik egy harmadik az operae keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute szoumlveg is (Paul D 38 1 20 pr [40 ad ed]) amelyben a rerum naturaacutera hivatkozaacutes az operae esedeacutekesseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutehez keacutepest elteacuterő tartalommal jelenik meg Paulus ezen a helyen visszautal Sabinusnak a praetor urbanus edictumaacutehoz iacutert kommentaacuterjaacuteboacutel szaacutermazoacute veacutelemeacutenyeacutere (vouml Paul D 38 1 18 [40 ad ed]) amely szerint az operae teljesiacuteteacuteseacutere a libertinus a sajaacutetjaacuteboacutel is koumlteles ha azonban sajaacutet leacutetfenntartaacutesi szuumlkseacutegleteit maga nem keacutepes kieleacutegiacuteteni a patronus kell hogy eacutelelmezeacutest nyuacutejtson szaacutemaacutera Vagyis a rerum naturaacutera utalaacutes ehelyuumltt sokkal inkaacutebb az operae fizikai teljesiacutethetőseacutegeacutere utal Vouml WALDSTEIN Operae libertorum 22121
104
ugyanakkor corpore filii vagy servi keruumll sor346 Ezt az esetkoumlrt egyes forraacutesok ndash iacutegy a
vizsgaacutelt Iavolenus-textus is ndash a potestas keacuterdeacuteseacutevel taacutersiacutetjaacutek eacutes kitűnik belőluumlk hogy
ezekben az esetekben a potestas a birtoklaacutesnak előfelteacutetele347 Ennek indoka hogy a
vizsgaacutelt szoumlveg kifejezetten tagadja a hatalomgyakorloacute aacuteltali birtokszerzeacutes lehetőseacutegeacutet
azon az alapon hogy a hatalomalatti szemeacutelyt a hatalomgyakorloacute nem birtokolja348
Oumlsszesseacutegeacuteben ebből a szoumlvegből is egy olyan elgondolaacutes eacuterződik ki amely azt
hangsuacutelyozza hogy nem pusztaacuten a szabad ember feletti birtok nem leacutetezik hanem azeacutert
nem aacutellhat szabad ember egy maacutesik szemeacutely birtokaacuteban mert ez abszurd nem felel meg
az objektiacutev valoacutesaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek Cuena Boy meacuteg enneacutel is toumlbbet aacutelliacutet amikor arra
hiacutevja fel a figyelmet hogy ebben a szoumlvegben a rerum natura egyenesen a lex naturae
vagy a ius naturale szinonimaacutejakeacutent eacuterteacutekelhető349 Ez a felfogaacutes pedig maacuter a koraacutebban
ideacutezett Gaius-szoumlveg zaacuteroacute fordulataacutet ideacutezi Ott Gaius akkeacutent foglalt aacutellaacutest az ember eacutes a
gyuumlmoumllcs elvaacutelasztaacutesaacutenak keacuterdeacuteseacuteben hogy a gyuumlmoumllcs ceacutelja hogy az emberek hasznaacutera
vaacuteljeacutek Vagyis Gaius gondolatban keacutet csoportra bontja az eseteacuteben szereplő relevaacutens
elemeket emberek eacutes gyuumlmoumllcsoumlk eacutes mindkettő ceacutelja eacutes szerepe az objektiacutev valoacutesaacutegot
tuumlkroumlzni szaacutendeacutekozoacute vilaacutegban attoacutel fuumlgg hogy a termeacuteszet milyen attribuacutetumokkal
ruhaacutezta fel ezeket egyenkeacutent ndash iacutegy eacuterthető Cuena Boynaacutel a ius naturaleacutere utalaacutes
Hangsuacutelyozni kell hogy a gondolati elvaacutelasztaacutes megteacutetele nem kuumlloumlnleges jogaacuteszi
bravuacuter sem pedig jogaacuteszi csűrcsavar olyan alapvető gondolati seacutemaacuteroacutel van szoacute amely
az ember gondolkodaacutesaacutenak termeacuteszetes velejaacuteroacuteja350
Hasonloacute a helyzet azon gyermekek oumlroumlkleacutese keacuterdeacuteseacuteben is akiknek apja elvesziacutetette a
polgaacuterjogaacutet
346 Vouml pl Paul D 41 2 1 5 (54 ad ed) Paul D eod 44 1 (23 quaest) 347 Ehhez ld MISERA Besitzerwerb 444 A potestas eacutes a ius kapcsolataacutehoz ld CAIAZZO Furiosus 565 A szoumlveg tartalmaacutera eacutes jelentőseacutegeacutere neacutezve ellenteacutetes aacutellaacutespontot keacutepvisel Gordon aki szerint ez a locus egyaacuteltalaacuten nem a per alios birtokszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik A nagy valoacutesziacutenűseacuteggel egy pupillus aacuteltal Iavolenusnak feltett keacuterdeacutes Gordon szerint az lehetett hogy egy szabad ember bilincsbe vereacutese ezzel birtokba veacutetele azt eredmeacutenyezi-e hogy a bilincsbe verő a szabad embernek a bilincsbe vereacutesig a birtokaacuteba keruumllt vagyontaacutergyak felett birtokot szerez Ekkeacutent meglaacutetaacutesa szerint ez a szoumlveg nem a bilincsbe vereacutest koumlvetően szerzett vagyontaacutergyak birtokaacutenak megszerzeacuteseacutere vonatkozik Reacuteszletesen ld GORDON Possession 290 348 Vouml MISERA Besitzerwerb 447-448 Ilyen tartalmuacute tovaacutebbi forraacutesok meacuteg pl Pomp D 41 1 21 pr (11 ad Sab) Mod D 41 1 54 4 (31 ad Quint Muc) Leacutetezik ugyanakkor olyan responsum is amely elismeri a birtoklaacutes lehetőseacutegeacutet vouml Paul D 41 2 1 22 (54 ad ed) Kuumlloumln hangsuacutelyozza hogy Iavolenus a possessio eacutes potestas kifejezeacuteseket szinonimakeacutent hasznaacutelja minkeacutet kifejezeacutes a hatalom hatoacutekoumlreacutenek kifejezeacuteseacutere szolgaacutel amelybe a hatalomalatti beletartozik Vouml MISERA Besitzerwerb 449 349 Ld CUENA BOY Rerum natura 23315rdquo[hellip] rerum natura se considera equivalente a lex naturae [ius naturale] [hellip]rdquo 350 Vouml ismeacutetelten Elmeacutelkedeacutesek 3 11
105
Alf D 48 22 3 (1 epit)
Eum qui civitatem amitteret nihil aliud iuris adimere liberis nisi quod ab ipso
perventurum esset ad eos si intestatus in civitate moreretur hoc est hereditatem
eius et libertos et si quid aliud in hoc genere repperiri potest quae vero non a
patre sed a genere a civitate a rerum natura tribuerentur ea manere eis
incolumia itaque et fratres fratribus fore legitimos heredes et adgnatorum tutelas
et hereditates habituros non enim haec patrem sed maiores eius eis dedisse
Olyan jogot oumlroumlkleacutes aacuteltal egyik gyermek sem szerezhet amely jogosultsaacuteg
aacutethaacuteramlaacutesaacutenak az lett volna a felteacutetele hogy az apa polgaacuterkeacutent haljon meg Minden maacutes
azonban amely az apa polgaacuterjogaacutenak leacuteteacutetől vagy nemleacuteteacutetől fuumlggetlenuumll objektiacuteve
megmarad (nemzetseacutegben meglevő hely lakoacutehely) illetőleg ami a rerum natura okaacuten
haacuteramlik raacutejuk az teljes egeacuteszeacuteben az oumlveacutek marad hiszen mindez az őseiktől haacuteramlott
raacutejuk351 A szoumlveg probleacutemaacutes jellegeacutere Hanard eacutes Mantello is felhiacutevjaacutek a figyelmet352
Hanard eacuteppen a szoumlveg keacuteteacutertelműseacutege miatt uumlgyetlennek tartja a bdquonon a patre [hellip]
tribuerenturrdquo kifejezeacutest a szoumlveg szoacute szerinti eacutertelmezeacutese veacutelemeacutenye szerint arra enged
koumlvetkeztetni hogy a fiuacute nem agnaacutet rokona az apaacutenak ndash ez pedig nyilvaacutenvaloacutean
helytelen353 A rerum natura kapcsaacuten utal arra hogy a toumlrveacutenyes gyermekek apa utaacuteni
toumlrveacutenyes oumlroumlkleacuteshez illetve az agnaacutet rokonok aacuteltali gyaacutemsaacuteghoz valoacute joga a koumlruumllvevő
vilaacuteg megfigyeleacuteseacuteben az ősi szokaacutesokban valamint a polgaacuterok mindennapi spontaacuten
gyakorlataacuteban lelik alapjukat354 Mantello szerint a rerum natura Alfenus aacuteltali
hivatkozaacutesa nem illik bele abba a koumlrbe ahol a rerum natura a rsquodolgok termeacuteszet adta
rendjeacutetrsquo vagy ha uacutegy tetszik a rsquovaloacutesaacuteg immanens eacutes eacutesszerű rendjeacutetrsquo jeloumllte Sokkal
inkaacutebb objektiacutev rendet elrendezettseacuteget jelent ebben a textusban oumlsszhangban a gens eacutes
a civitas kategoacuteriaacuteival355 Ekkeacutent az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacuten tuacutel az rsquoa genere a
351 Ehhez ld WATSON Persons 120-121 Bretone a konkreacutet esetben az etikai-jogi naturalizmus megjeleneacuteseacutet laacutetja az esetben emliacutetett jogosultsaacutegok koumlzoumltt ndash eredetuumlkből adoacutedoacutean ndash hierarchikus viszonyt teacutetelez fel Bemutat olyan esetet is (Mod D 38 10 4 pr [12 pand] amikor a veacuterrokonsaacuteg foka illetőleg maga a veacuterrokonsaacuteg fuumlgg a rerum naturaacutetoacutel vouml BRETONE Fondamenti 120 Ugyaniacutegy BRETONE Ordine della natura 267 352 HANARD Adgnatio 176-177 MANTELLO Natura e diritto 231 353 HANARD Adgnatio 176 354 HANARD Adgnatio 177 355 Vouml MANTELLO Natura e diritto 231 eacutes kuumlloumlnoumlsen 68 sz jegyzet Cuena Boy ezt a szoumlveget is a ius naturaleacuteval hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Vouml CUENA BOY Rerum natura 23315 Eme veacutelemeacutenyekkel neacutemikeacutepp ellenteacutetesen ld MAYER-MALY Natur der Sache 115 aki azt hangsuacutelyozza hogy a natura rei koumlreacuteben emliacutetett res ndash az objektiacutev valoacutesaacuteghoz vagy a ius naturaleacutehoz keacutepest ndash sokkal inkaacutebb taacutersadalmi viszonyok
106
civitate a rerum natura tribuerenturrsquo fordulat arra utalhat hogy az oumlroumlkleacutes aacuteltal
megszerzett jogosultsaacutegok specifikus jellegűek eacuteppen eredetuumlkből adoacutedoacutean keruumllhet sor
ezek koumlreacuteben oumlroumlkleacutesre tehaacutet attoacutel fuumlggetlenuumll hogy az apa a polgaacuterjogaacutet elvesziacutetette
Waldstein egy maacutesik szoumlveg (Paul D 39 3 2 pr [49 ad ed]) kapcsaacuten raacutemutat hogy a
textusban a lex a natura loci valamint a vetustas kifejezeacutesek nem veacuteletlenuumll ebben a
sorrendben szerepelnek356 Ez az eacuteszreveacutetel ehelyuumltt is hivatkozhatoacute a gensre a civitasra
veacutegső soron pedig a rerum naturaacutera hivatkozaacutes mindannak a konkretizaacutelaacutesa amit az ősoumlk
hagytak haacutetra Egyszersmind ezek ndash haacuterom koncentrikus koumlrhoumlz hasonloacutean ndash
fokozatokat is megjeleniacutetenek eacutes koumlzoumls bennuumlk az a teacutenyező hogy nem attoacutel a teacutenytől
fuumlggnek hogy az apa roacutemai polgaacuter volt-e halaacutela pillanataacuteban vagy sem Ekkeacutent a
hagyateacuteknak az ilyen csak az ősoumlkre visszavezethető reacutesze eacuteppen a kizaacuteroacutelag az apaacutetoacutel
szaacutermazoacute hagyateacuteki reacutesztől elteacuterő speciaacutelis jellege miatt szaacutellhat aacutet az oumlroumlkoumlsoumlkre
3 A kimaradoacute szoumlveghelyek
Leacuteteznek meacuteg olyan szoumlvegek amelyek eddig nem keruumlltek emliacuteteacutesre joacutellehet csoportba
osztaacutesukra sor keruumllt Ennek oka pedig az hogy ezek a szoumlvegek ndash az eddigiektől
elteacuterően ndash nem a teacutenyaacutellaacuteshoz koumltődnek hanem annaacutel taacutegabb normatiacutev keretet jelentenek
A legjobb a Digestaacuteban szereplő peacutelda ehelyuumltt Celsus egy sommaacutes megaacutellapiacutetaacutesa
Cels D 50 17 188 1 (17 dig)
Quae rerum natura prohibentur nulla lege confirmata sunt
Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy ami a dolgok termeacuteszeteacuteneacutel fogva tilos arra toumlrveacuteny nem
hatalmazhat fel A principium szerint az olyan esetekben amikor a veacutegrendelet keacutet
egymaacutessal ellenteacutetes rendelkezeacutest is tartalmaz mindkeacutet rendelkezeacutes eacuterveacutenytelennek
tekintendő357 Az ideacutezett mondat ennek a principiumnak a folytataacutesa mintegy
aacuteltal joumln leacutetre A natura rei a helyesnek veacutelt megoldaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek eacutertelmeacutet csak akkor veszi fel amikor a taacutersadalom jogi rendjeacutenek egy olyan fontos elemeacutet előfelteacutetelezzuumlk mint amilyen a patria potestas Ezen a ponton tehaacutet Mayer-Maly szerint a iuris constitutio eacutes a natura rei oumlsszeuumltkoumlzeacutese tapasztalhatoacute 356 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 39 357 Cels D 50 17 188 pr (17 dig) Ubi pugnantia inter se in testamento iuberentur neutrum ratum est Mayer-Maly korai iacuteraacutesaacuteban ezt a szoumlveghelyet akkeacutent eacutertelmezi mint ami alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a Seinboacutel levezethető valamely Sollen Ld MAYER-MALY Natur der Sache 122 Ennek neacutemikeacutepp ellentmond hogy a Sein eacutes Sollen fogalmait a roacutemai jogaacuteszok nem ismerteacutek
107
megokolaacutesa is egyben A lex ebben a szoumlvegben tehaacutet nem (felteacutetlenuumll) olyan a neacutep
koumlzreműkoumldeacuteseacutevel megalkotott szabaacutelyt takar amely mindenkire eacuterveacutenyes csupaacuten olyat
amely legem facit inter partes ndash aacutem ha konkreacutet kisszaacutemuacute felek koumlzoumltt van moacuted ilyen
rendezeacutesre akkor biacutezvaacutest aacutelliacutethatoacute hogy az sem jelentene teacutevedeacutest ha valaki a lex
publica eseteacutere vetiacuteteneacute ezt a szoumlveget Mayer-Maly raacutemutat hogy ebben az esetben nem
arroacutel van szoacute hogy a ius naturale vagy akaacuter gentium eacutes a pozitiacutev jog koumlzoumltti kolliacutezioacutet
feloldandoacute szuumlletett ez a Celsus-veacutelemeacuteny A hivatkozott forraacuteshellyel kapcsolatban
Vander Waerdt aacutellaacutespontja az hogy amikor a roacutemai jogaacuteszok a natura vagy a ius
naturale kifejezeacuteseket hasznaacuteljaacutek olyan valamire hivatkoznak amely egybevaacuteg
megfelel a dolgok laacutethatoacute sajaacutetossaacutegainak fizikai aacutellapotaacutenak vagy a szokaacutesos emberi
viselkedeacutesnek Ekkeacutent hivatkozaacutesuk haacutettereacuteben nem huacutezoacutedik meg egy kimunkaacutelt
eszmerendszer az emberi termeacuteszetről a keacutet kifejezeacutes a roacutemai jogaacuteszok olvasataacuteban az
egyes esetek teacutenybeli alapjaacutet jeloumlli amelytől a jog mikeacutenti alkalmazaacutesa is fuumlgg358 Mayer-
Maly azt hangsuacutelyozza hogy az emliacutetett forraacuteshelyen a rerum natura kifejezeacutes az
objektiacutev valoacutesaacutegot keacutepezi le azonban akkeacutent hogy az abszurditaacutesra figyelmet iraacutenyiacutetoacute
jellege itt maacuter normatiacutev sziacutenezetet is kap359 Hasonloacutean fogalmaz Cuena Boy is amikor
raacutemutat hogy a rerum natura kifejezeacutessel a jogaacuteszok az objektiacutev valoacutesaacutegra utaltak
meacuteghozzaacute a dolgok megkeruumllhetetlen eacutes szuumlkseacutegszerű rendje eacutertelmeacuteben Ebből adoacutedoacutean
mindaz ami a rerum natura koumlreacutebe tartozik az baacutermifeacutele jogi szabaacutelyozaacutes előtt valoacute
annak minden jogi szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegkeacuteppen alaacutevetett360 A Mayer-Maly aacuteltal emliacutetett
normatiacutev sziacutenezet Cuena Boynaacutel akkeacutent jelenik meg hogy az objektiacutev valoacutesaacutegot
megjeleniacutető rerum natura fordulatnak ugyan nincs koumlzvetlen pozitiacutev jogi jellege ennek
elleneacutere a pozitiacutev jog szaacutemaacutera is kikeruumllhetetlen tartalmi hataacuterokat jeloumll ki361 Ezt a
normatiacutev iacutezt Waldstein is komolyan tekintetbe veszi iacuteraacutesa a faktikus iraacutenyaacuteboacutel 358 VANDER WAERDT Philosophical Influence 4884 Leacutevy megfogalmazaacutesaacutera hivatkozik bdquonot only what followed from physical qualities of men or things but also what within the framework of that system seemed to square with the normal and reasonable order of human interests and for this reason not to be in need of any further evidencerdquo Vouml LEacuteVY Natural Law 7 Vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteboacutel Vander Waerdt ugyanakkor eacuteppen azt igyekszik kimutatni hogy a roacutemai jogaacuteszokat nem befolyaacutesolta a sztoicizmus joacutellehet nem aacutelliacutetja hogy ne lettek volna verzaacutetusak a sztoikus gondolkodaacutesban Vouml VANDER WAERDT Philosophical Influence 4893 Mindez annyiban neacutemikeacutepp eacuterdekes aacutelliacutetaacutes hogy a sztoikus gondolkodaacutesban valoacute jaacutertassaacutegboacutel eredően az egyes jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet befolyaacutesolhatja maga a sztoicizmus nem pedig a jogtudomaacutenyt aacuteltalaacuteban Vander Waerdt veacutelemeacutenyeacutevel ellenteacutetesen COLISH Stoic Tradition 356-364 359 Vouml MAYER-MALY Ius 11 Ehhez hasonloacutean ld WILLVONSEDER 453 aki koumlnyvismertetőjeacuteben raacutemutat arra hogy a recenzeaacutelt munka szerzője Vincenzo Scarano Ussani rerum natura alatt ndash eacutes kuumlloumlnoumlsen eme szoumlveg kapcsaacuten ndash a dolgok termeacuteszetes rendjeacutet eacuterti ezzel hangsuacutelyozva az emberi kultuacutera eacutes a kozmikus termeacuteszet egyseacutegeacutet Celsus kijelenteacuteseacutenek magja hogy a jogeacutertelmezeacutes soraacuten erre a kapcsoloacutedaacutesra figyelemmel kell lenni ugyanakkor ezzel a jogaacutesz nem kiacutevaacutenja olyankeacutent feltűntetni a jogot mint ami megvaacuteltoztathatatlan lenne 360 Vouml CUENA BOY Rerum natura 235-236 tovaacutebbaacute 239 skk 361 Vouml CUENA BOY Rerum natura 236
108
fokozatosan halad a normatiacutev iraacutenyaacuteba amelynek betetőzeacutese ndash oumlnaacutelloacute fejezetben ndash a ius
naturale elemzeacutese362
V Koumlvetkezteteacutesek
1 A rerum natura keacuterdeacuteseacutet feldolgozoacute munkaacutekroacutel eacutes az ez alapjaacuten alkalmazott
moacutedszerről
Az oumlsszes a keacuterdeacutessel foglalkozoacute munka koumlzuumll Waldstein az egyetlen aki tuumlzetesen
leacutepeacutesről leacutepeacutesre elemzi az egyes szoumlvegeket aacuteltalaacuteban Ehhez hasonloacute Cuena Boy
tanulmaacutenya ndash a keacutet munka koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg a szerzők aacuteltal kitűzoumltt ceacutelboacutel ered
minthogy ez a forraacutesok meriacuteteacutesi koumlreacutet is jelentősen befolyaacutesolja Olyan kifejezett
kategorizaacutelaacutessal egyik szerző sem eacutel mint amelyet jelen iacuteraacutes elveacutegez nem vitathatoacute
azonban hogy az oumltlet Waldstein gondolatvezeteacuteseacutenek koumlszoumlnhető ndash ebben a
vonatkozaacutesban Cuena Boy iacuteraacutesa keveacutesbeacute inspiraacuteloacute hiszen ő reacuteszleteiben a koumltelmi jog
egyetlen szegmentumaacutehoz a fizikailag lehetetlen szolgaacuteltataacuteshoz koumltődően hivatkozik a
rerum natura fogalmaacutera Nem vitathatoacute ugyanakkor hogy mind a rerum natura
fogalmaacutenak eacutertelmezeacutese mind pedig az irodalmi forraacutesok bemutataacutesa kapcsaacuten is Cuena
Boy munkaacuteja meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet Ami a jelen iacuteraacutest illeti nem aacutelliacutethatoacute hogy az
alkalmazott kategorizaacutelaacutes toumlkeacuteletes lenne ez ndash ismerve a roacutemai jogaacuteszok
gondolkodaacutesmoacutedjaacutet ndash nem is tűzhető ki ceacutelul Ugyanakkor az aacutelliacutethatoacute hogy ennek a ndash
modern emberi kuumlloumlnoumlsen jogaacuteszi elme szaacutemaacutera szinte elengedhetetlen ndash
csoportosiacutetaacutesnak az elveacutegzeacutese nem haszontalan meacuteg akkor is ha egyes
szoumlvegcsoportokroacutel utoacutebb kideruumllt hogy oumlnaacutelloacutean nem aacutelljaacutek meg a helyuumlket ndash legalaacutebbis
a dolgozat kijeloumllte nyelvi-formai keretek koumlzoumltt nem Eme utoacutebbi keretek kijeloumlleacuteseacutenek
is volt ceacutelja jelesuumll a parttalansaacuteg elkeruumlleacutese Ami pedig a harmadik csoport oumlnaacutelloacute
bdquoeacuteletkeacuteptelenseacutegeacutenekrdquo keacuterdeacuteseacutet illeti a negatiacutev eredmeacuteny is eredmeacuteny főkeacutent akkor ha
ez a negatiacutev eredmeacuteny egy hataacuter meghuacutezaacutesaacutenak tudhatoacute be Mindezek mellett pedig
ennek a negatiacutev eredmeacutenynek is van pozitiacutev hozadeacuteka a rerum natura koumlreacuteben a rsquoresrsquo
362 Vouml pl bdquoDie Natur juristischer Gebilderdquo alciacutemet WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 51
109
fordulat konkretizaacutelhatoacute mi toumlbb konkretizaacutelandoacute ha az adott teacutenyaacutellaacutes ezt kiacutevaacutenja
meg363
2 A szekunder irodalomroacutel
Valahaacutenyszor a rerum natura emliacuteteacutesre keruumll a hivatkozott irodalomban az ezzel
kapcsolatos fejtegeteacutesek nagyon szűkre szabottak Abban egyeteacuterteacutes van a szerzők
koumlzoumltt hogy a fogalom a teacutenylegesseacuteggel a minket koumlruumllvevő vilaacuteg konkreacutet
jelenseacutegeivel illetőleg ezek lefolyaacutesaacuteval aacutell kapcsolatban Az egyes szerzők munkaacutei
azonban abban a tekintetben maacuter alapvető elteacutereacuteseket mutatnak hogy a fogalomnak ki
milyen aspektusaacutet hangsuacutelyozza vagy tartja elsődleges fontossaacuteguacutenak Kaser szerint a
rerum natura főkeacutent dolgok teacutenyleges leacutetezeacuteseacutet fejezi ki tekintet neacutelkuumll arra hogy az
adott dolog leacutetezeacutese koumltődik-e a jogi keacuterdeacuteshez vagy attoacutel fuumlggetlen364 Ezen tuacutelmenően
Bretone ndash aki megaacutellapiacutetja hogy a rerum natura kifejezeacutes szaacutemos alkalommal fordul elő
a forraacutesokban joacutellehet mindannyiszor vaacuteltozoacute jelenteacutessel ndash abban laacutetja a jelentőseacutegeacutet
hogy eme fogalomra hivatkozaacutes aacuteltal vaacutelik lehetőveacute annak felismereacutese ha valami
termeacuteszeteacuteneacutel fogva lehetetlen365 Ezekhez keacutepest Mayer-Maly ndash mikoumlzben a ius
naturaleacutet eacutes a rerum naturaacutet elemzi ndash eacutelesen elvaacutelasztja a keacutet fogalmat egymaacutestoacutel a ius
naturaleacutera akkor hivatkoztak amikor a toumlrveacutenybe foglalt vagy a gyakorlat uacutetjaacuten
eacuterveacutenyesuumllő jog aacuteltal felaacutelliacutetott maximaacutekra kizaacuteroacutelag az eacutertelemből kikoumlvetkeztethető
szabaacutelyokra vagy alapvető igazsaacutegossaacutegi kriteacuteriumokra gondoltak A rerum naturaacutera
ellenben akkor hivatkoztak amikor egy adott probleacutemaacutera valamilyen oknaacutel fogva csupaacuten
egy lehetseacuteges megoldaacutes volt elkeacutepzelhető366 Oumlnmagaacuteban minden meglaacutetaacutes igazolhatoacute
szaacutemos forraacutessal taacutemaszthatoacutek alaacute ezek a veacutelemeacutenyek Egyszersmind az is laacutetszik hogy a
rerum naturaacutenak a primer forraacutesokboacutel leszűrhető jelenteacutesaacuternyalataiboacutel az egyes szerzők
csupaacuten egy-egy aspektust emelnek ki Ennek legjobb peacuteldaacuteja Kaser megaacutellapiacutetaacutesa aki
szerint amikor a jogaacuteszok a rerum natura koumlreacutebe utalt vagy eacuteppen abboacutel kirekesztett
363 Mayer-Maly peacuteldaacuteul raacutemutat arra is hogy a res kifejezeacutes alatt a roacutemaiak nem egy esetben causaacutet is eacutertettek Vouml MAYER-MALY Natur der Sache 113 364 KASER Ius gentium 59 365 BRETONE Fondamenti 267 366 Vouml MAYER-MALY Ius 11 Maacuter koraacutebbi iacuteraacutesaacuteban is eacuterzeacutekelhetők ennek a gondolatnak a gyoumlkerei azonban elteacuterő hangsuacutellyal ugyanis az Edoardo Volterra professzor tiszteleteacutere megjelent tanulmaacutenykoumltetben a szuumlkseacutegszerűseacuteg eacutes a lehetőseacuteg ndash leacutenyegeacuteben relatiacutev ndash fogalmaira vezeti vissza a rerum natura kifejezeacutes hasznaacutelataacutet amiacuteg a 2000-ben megjelent iacuteraacutesaacuteban objektiacutev eacutertelemet tulajdoniacutet a rerum natura fordulatnak Ehhez ld MAYER-MALY Natur der Sache 122-123
110
jelenseacutegekhez szubjektiacutev eacuterteacutekeleacutest taacutersiacutetanak akkor a rerum natura koumlreacutebe tartozaacutes
illetőleg az eme koumlrből valoacute kirekesztettseacuteg mint objektiacutev teacutenyező meghataacuterozza
magaacutenak az eacuterteacutekeleacutesnek az iraacutenyaacutet is a jogaacutesz tehaacutet ettől szabadulni nem tud367 Ennek
azonban csak akkor van eacutertelme ha a rerum naturaacutet akkeacutent fogjuk fel mint a fizikai
leacutetezeacutes nyelvi kifejeződeacuteseacutet Ha azonban a kifejezeacutes arra vonatkozik egy konkreacutet
forraacuteshelyen hogy valami termeacuteszeteacuteneacutel fogva lehetseacuteges avagy lehetetlen akkor ndash
joacutellehet a forraacutesok alapjaacuten laacutethatoacute hogy van ilyen jelenteacutese is a rerum natura
kifejezeacutesnek ndash magaacutehoz a lehetseacutegesseacuteg vagy a lehetetlenseacuteg teacutenyeacutehez nem kapcsolhatoacute
eacuterteacutekiacuteteacutelet Mindez eacuterthető eacutes nem is okoz semmifeacutele probleacutemaacutet hiszen a hivatkozott
munkaacutek ceacutelja eacutes elsődleges teacutemaacuteja nem a rerum natura mibenleacuteteacutenek feltaacuteraacutesa Cuena
Boy elvi eacutellel hangsuacutelyozza a rerum natura fogalmaacutenak eacutes az objektiacutev valoacutesaacutegnak a
kapcsolataacutet ezen tuacutelmenően kiemelendő hogy ndash Waldstein mellett szinte egyeduumllikeacutent ndash
ő hangsuacutelyozza a ius naturaleacutehoz valoacute kapcsoloacutedaacutest is Waldstein koumlzeliacutetette meg akkeacutent
a rerum natura keacuterdeacuteseacutet ndash baacuter teacutemaacutejaacutet tekintve az ő iacuteraacutesa sem koumlzvetlenuumll eacutes nem csak a
rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik ndash hogy forraacutesroacutel forraacutesra haladva szisztematikus
elemzeacutest folytasson le amelynek eredmeacutenyekeacuteppen egy teljesnek mondhatoacute vagy
legalaacutebbis abba az iraacutenyba mutatoacute keacutepet tud az eacuterdeklődő eleacute taacuterni eacutes ebből von le
bizonyos koumlvetkezteteacuteseket Az igazsaacuteg kedveacuteeacutert raacute kell mutatni hogy Cuena Boy is ezt
a moacutedszert koumlveti az aacuteltala vizsgaacutelt forraacutes-keresztmetszet azonban ndash tekintettel teacutemaacutejaacutera
ndash joacuteval szűkebb Teszi mindezt uacutegy hogy az ekkeacutent levont koumlvetkezteteacutesek mindoumlssze
egy joacuteval nagyobb gondolati rendszer reacuteszei csupaacuten Mi toumlbb a rerum natura waldsteini
megkoumlzeliacuteteacutese fokozatos a faktikus szintjeacuteről indul eacutes leacutepeacutesenkeacutent koumlzeliacutet a pusztaacuten
normatiacutev feleacute feloumllelve a maacutes szerzők aacuteltal a rerum naturaacutenak egyenkeacutent tulajdoniacutetott
jelenteacutesaacuternyalatokat Lehetne azt mondani hogy akkor nincs is semmi probleacutema mert
Waldstein oumlsszesseacutegeacuteben ugyanuacutegy eacutertelmezi a rerum naturaacutet ahogyan maacutes szerzők
tetteacutek csak amiacuteg Waldsteinneacutel minden aspektus megjelenik addig maacutes szerzőkneacutel csak
egy-egy Oumlsszesseacutegeacuteben szemleacutelve a keacuterdeacutest a vaacutezolt szituaacutecioacute nyomaacuten teacutenylegesen nem
meruumll fel probleacutema Mindoumlssze annyi hogy egy keacuterdeacutes komplexitaacutesa az irodalomban
maacutesodlagossaacute vaacutelik Nem aacutelliacutethatoacute hogy a rerum natura keacuterdeacutese kardinaacutelis jelentőseacutegű
lenne teacutenykeacuterdeacutes hogy enneacutel joacuteval jelentősebb probleacutemaacutek is leacuteteznek a roacutemai jogon
beluumll Az viszont joacutel laacutethatoacute Waldstein munkaacutejaacuteboacutel hogy egy alapjaacuteban veacuteve marginaacutelis
keacuterdeacutes teljesseacutegre toumlrekvő vizsgaacutelata hozhat olyan eredmeacutenyt amely alapjaacuten oumlnmagaacuteban
367 KASER Ius gentium 58
111
a fogalom jelenteacuteseacutenek sokfeacuteleseacutege reacuteveacuten maga a fogalom nagyobb jelentőseacutegre tarthat
szaacutemot
3 A rerum natura fogalmaacuteroacutel
A fogalom vizsgaacutelata soraacuten minduntalan adoacutedik a kiacuteseacuterteacutes hogy a roacutemai jogaacuteszok aacuteltal
hivatkozott rerum natura fogalma eacutes a modern jogban gyakorta hasznaacutelt jogi teacutenyek
koumlzoumltt paacuterhuzamot vonjunk Elegendő ehelyuumltt csupaacuten a vizsgaacutelt forraacutesokboacutel egy-keacutet
esetre gondolni (szabad vagy rabszolga anyaacutetoacutel szuumlleteacutes teacutenye a birtok teacutenye a feacuterj
vagyonaacuteboacutel egyes vagyontaacutergyak elviteleacutenek teacutenye a hagyomaacutenyul rendelt rabszolga
megoumlleacuteseacutenek teacutenye stb) ahhoz hogy belaacutethatoacute legyen első tekintetre jelentős a
hasonloacutesaacuteg Eacuteppen ebből eredően szuumlkseacuteges felvetni a keacuterdeacutest hogyan kapcsoloacutedik
illetve kapcsoloacutedik-e egyaacuteltalaacuten egymaacuteshoz az in rerum natura esse kifejezeacutes eacutes a
hataacutelyos jogban hasznaacutelt rsquojogi teacutenyekrsquo keacuterdeacuteskoumlre Wolfgang Waldstein egy szemeacutelyes
beszeacutelgeteacutes soraacuten akkeacutent foglalt aacutellaacutest hogy koumlzvetlen kapcsolat a keacutet koncepcioacute koumlzoumltt
nem aacutell fenn meacuteg a keacutetseacutegtelen hasonloacutesaacuteg elleneacutere sem a rerum natura oacutekori
fogalmaacutenak a jogi teacutenyek mai felfogaacutesaacutehoz valoacute koumlzeliacuteteacutese is neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik
meacuteghozzaacute eacuteppen a doumlnteacuteshozatal reacutegen eacutes ma koumlvetett metoacutedusa okaacuten
A jogi teacutenyeket olyan jogilag relevaacutens teacutenyekkeacutent szokaacutes kezelni amelyek joghataacutest
vaacuteltanak ki jogviszonyt keletkeztetnek moacutedosiacutetanak vagy megszuumlntetnek368
Jellegzetesen pandektista fogalomroacutel van tehaacutet szoacute amelyet a mai pozitivista jogi
gondolkodaacutes előszeretettel alkalmaz369 Szladits megfogalmazaacutesa szerint bdquoAz oumlsszetett
368 Vouml a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll SAVIGNY System III 3 bdquoIch nenne die Ereignisse wodurch der Anfang oder das Ende der Rechtsverhaumlltnisse bewirkt wird juristische Thatsachen Alle juristische Thatsachen also kommen darin mit einander uumlberein daszlig durch sie an den Rechtsverhaumlltnissen bestimmter Personen irgend eine Veraumlnderung in der Zeit hervorgebracht wird Innerhalb dieser ihnen gemeinsamen Natur aber zeigen sich in ihnen groszlige Verschiedenheitenrdquo Hasonloacutean PUCHTA Pandekten 69 bdquoDie Thatsachen mit denen das Recht die Wirkung des Erwerbs oder Verlustes von Rechten verknuumlpft sind fuumlr die verschiedenen Classen von Rechten verschieden bestimmtrdquo 70 bdquoDie wichtigsten der Thatsachen welche als Entstehungs- und Endigungsgruumlnde von Rechten vorkommen sind Handlung und Zeitrdquo Ehhez ld meacuteg FOumlLDI ndash HAMZA 69 369 Elegendő csupaacuten a hataacutelyos magyar jogboacutel neacutehaacuteny peacuteldaacutet emliacuteteni ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera Ilyen peacutelda lehet a Ptk-ban a gondnoksaacuteg kapcsaacuten a halaacutel teacutenyeacutere utalaacutes (19Csect) az egyes jogi szemeacutelyek vaacutellalatai eacutes leaacutenyvaacutellalati kapcsaacuten a jogszabaacutely aacuteltal előiacutert teacutenyekre hivatkozaacutes (29 71 78 sectsect) az uumlzleti titok fogalma (81sect) az eacutepiacuteteacutesi szerződeacutes koumlreacuteben a vaacutellalkozoacutet megillető jelzaacutelogjog bejegyzeacuteseacutenek felteacutetelei koumlzoumltt szereplő szerződeacuteskoumlteacutes teacutenye (402sect) valamint a hitel- eacutes koumllcsoumlnszerződeacutes szabaacutelyozaacutesa koumlreacuteben a valoacutetlan teacuteny adat koumlzleacutese ami azonnali felmondaacutesi ok (525 sect) Hasonloacutean az ingatlannyilvaacutentartaacutesi toumlrveacuteny (Inytv 17 sect) valamint a ceacutegeljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny (Ct 25-26 sectsect) is felsoroljaacutek az ingatlannyilvaacutentartaacutesba feljegyezhető illetve a ceacutegjegyzeacutekbe bejegyezhető teacutenyeket
112
teacutenyaacutellaacutes elemeit egyenkint jogi teacutenyeknek nevezzuumlkrdquo370 Raacutemutat hogy a teacuteteles jog
elsődleges feladata a jogszabaacutelyokkal valoacute foglalkozaacutes ekkeacutent a jogi teacutenyek koumlreacutebe csak
az olyan elvont jogi teacutenyek tartozhatnak amelyek valamely konkreacutet jogszabaacutely teacutenyaacutellaacutesi
elemekeacutent fordulnak elő ekkeacutent ezeknek joghataacutesa lehet aacutem szeacutep szaacutemmal fordulnak elő
jogi szempontboacutel koumlzoumlmboumls teacutenyek is371 Aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy eacuteles hataacutervonalat huacutez a
rsquojogi teacutenyekrsquo eacutes a rsquokonkreacutet teacutenyekrsquo koumlzoumltt azon az alapon hogy a rsquokonkreacutet teacutenyekrsquo
mikeacutenti megiacuteteacuteleacutese a jogalkalmazaacutes feladataacutet keacutepezi a jogtudomaacuteny csak a jogi
teacutenyekkel foglalkozik Leacutenyegeacuteben hasonloacutean foglal aacutellaacutest Laacutebady Tamaacutes is aki azonban
abboacutel az iraacutenyboacutel vizsgaacutelja a keacuterdeacutest hogy az emberek eacuteleteacutenek kuumlloumlnfeacutele interakcioacuteinak
keletkezeacuteseacutere vaacuteltozaacutesaacutera eacutes megszűneacuteseacutere bizonyos aacutellapotok koumlruumllmeacutenyek
esemeacutenyek eacutes cselekmeacutenyek ndash oumlsszefoglaloacutean teacutenyek ndash fuumlggveacutenyeacuteben keruumllhet sor Ami
a jogi teacutenyeket illeti ennek kapcsaacuten megjegyzi hogy az ilyen jogilag jelentős teacutenyek
koumlre elvben veacutegtelen hiszen alig keacutepzelhető el olyan helyzet koumlruumllmeacuteny aacutellapot
esemeacuteny vagy cselekveacutes amely valamely konkreacutet esetben ne vaacutelhatna a jogi szabaacutelyozaacutes
taacutergyaacutevaacute372 Ami a rsquokonkreacutetrsquo eacutes rsquojogi teacutenyekrsquo Szladits aacuteltali elvaacutelasztaacutesaacutet illeti az ebben a
vonatkozaacutesban a jogalkalmazoacutei teveacutekenyseacutegre tett utalaacutesa taacutevolroacutel sem csekeacutely
felelősseacutegeacutet roacuteja minden jogalkalmazoacutera Felfogaacutesa szerint ugyanis a rsquokonkreacutet teacutenyekrsquo
csak bizonyos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vaacutelnak jogilag jelentősseacute Ha ezt jogi norma
tulajdoniacutetja valamely teacutenynek a jogalkalmazoacute feladata egyszerűbb ha a rsquokonkreacutet teacutenyrsquo
(eacutelethelyzet koumlruumllmeacuteny esemeacuteny stb) utoacutelagos biacuteroacutei elismereacutes aacuteltal vaacutelik az adott
időpontban eacutes maacutes teacutenyekkel oumlsszefuumlggeacutesben jogi teacutennyeacute ott maacuter a jogalkalmazoacutei
iudiciumnak komoly szerep jut Annaacutel is inkaacutebb iacutegy van ez mivel az esetek toumlbbseacutegeacuteben
a jogalkalmazoacutei megnyilatkozaacutes hordozza Laacutebady szavaacuteval a bdquojogisaacuteg mozzanataacutetrdquo
amely aacuteltal az bdquoegyszerű teacutenyekrdquo jogi teacutenyekkeacute bdquominősiacutetetnek felrdquo373
Mindezek alapjaacuten egyeacutertelműen megaacutellapiacutethatoacute hogy a jogi teacutenyek illetőleg ezeknek a
mindennapi alkalmazaacutesa a gyakorlatban egyeacutertelműen a Savigny ndash Puchta neveacutevel
feacutemjelezhető seacutemaacutet koumlveti leacutenyegeacuteben mind Szladits mind Laacutebady gondolatmeneteacuteben
370 SZLADITS Aacuteltalaacutenos reacutesz 258 371 SZLADITS Aacuteltalaacutenos reacutesz 258 372 Ebből eredően jogi teacutenyeknek minősuumllnek az emberi magatartaacutesok legyenek akaacuter jogos jogellenes vagy csoumlkkent veacutedelmű magatartaacutesok mint amilyenek az utaloacute magatartaacutes az oumlnhiba vagy a naturalis obligatio Ugyaniacutegy a jogi teacutenyek koumlreacutebe tartoznak bizonyos egyeacuteb objektiacutev (szuumlleteacutes halaacutel kor nem testi-lelki aacutellapot lakoacutehely taacutevolleacutet hozzaacutetartozoacutei minőseacuteg) vagy szubjektiacutev (az ember bizonyos lelki aacutellapotai) emberi koumlruumllmeacutenyek a konstitutiacutev eacutes deklaratiacutev de akaacuter meacuteg a hibaacutes koumlzhatalmi aktusok valamint az embertől fuumlggetlen koumlruumllmeacutenyek amelyek koumlzoumltt a leginkaacutebb tipikus az időmuacutelaacutes Vouml SZLADITS Aacuteltalaacutenos reacutesz 258-263 LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 299-319 373 LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 297-298
113
is ez eacuterhető tetten Roacutemai jogban ugyanakkor a jogtudoacutes ndash jogalkalmazoacutei mivolta mellett
ndash jogalkotoacute teacutenyező is volt reacuteszben szaktanaacutecsadoacutekeacutent reacuteszben biacuteroacutekeacutent374 Ennek
felismereacutese pedig azeacutert kuumlloumlnoumlsen fontos mivel a roacutemai jog fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel igen
nagy jelentőseacuteggel biacuter hogy nem a jogalkotoacute volt ennek a fejlődeacutesnek a doumlntő
mozgatoacuteja sokkal inkaacutebb a jogtudomaacuteny375 Ebből adoacutedoacutean szaacutemos olyan kifejezeacutessel
lehet talaacutelkozni amelyek a pozitiacutev jog eacuterdeklődeacutesi koumlreacuten kiacutevuumll esnek ilyenek peacuteldaacuteul a
natura nautra aequum iustum iustitia rerum natura eacutes a sort meacuteg lehetne folytatni Ez
utoacutebbival kapcsolatban azonban le kell szoumlgezni hogy az elsősorban az egyes dolgok
szemeacutelyek termeacuteszeteacutere utal abban az eacutertelemben hogy a doumlnteacuteshozatalban betoumlltoumltt
elsődleges szerepe abban aacutell hogy a konkreacutet eset specialitaacutesait rendezze amely
sajaacutetossaacutegok figyelembe veacuteteleacuteből erednek azutaacuten az egyes joginteacutezmeacutenyek alapvető
struktuacuteraacutei (ennek legjobb peacuteldaacuteja lehet a natura contractus kifejezeacutes)
Waldstein megkoumlzeliacuteteacutese ndash egyebek mellett ndash eacuteppen azeacutert jelentős mert faktikus oldalroacutel
koumlzeliacuteti meg a rerum natura keacuterdeacuteseacutet ezzel pedig a romanisztikaacuteban teljesseacuteggel
egyeduumllaacutelloacute megkoumlzeliacuteteacuteseacutet adja a teacutemaacutenak Maacutesok elsősorban Mayer-Maly eacutes Kaser
normatiacutev alapaacutellaacutesboacutel indulva vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutest eacuteppen a celsusi megfogalmazaacutes
alapjaacuten (vouml Cels D 50 17 188 1 [17 dig] bdquoQuae rerum natura prohibentur nulla
lege confirmata suntrdquo) Ezen a ponton eacuterthető tehaacutet ha Mayer-Maly egyszer a Sollen
koumlreacutebe tartozoacutenak minősiacuteti a rerum natura fogalmaacutet376 maacuteskor pedig ndash egyeacutebkeacutent
helyesen ndash hataacuterfogalmat laacutet benne377 Mindeme megfontolaacutesok alapjaacuten laacutethatoacute a
leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg a rerum natura fogalma eacutes a jogi teacutenyek koumlzoumltt amiacuteg a jogi teacutenyek
felsorolaacutesaacutera ndash ha peacuteldaacuteloacutezoacute jelleggel is ndash a modern magaacutenjog minduntalan kiacuteseacuterletet
tesz addig az in rerum natura esse kifejezeacutes vaacuteltozatlan formaacuteban szerepel a kuumlloumlnboumlző
esetekben amelyekben akaacuter elteacuterő jelenteacuteseket is hordozhat meacutegis mindig a naturaacuteval
valoacute veacutegső oumlsszeegyeztethetőseacuteg keretein beluumll
Az elemzett forraacutesokboacutel eacutes a szekunder irodalom eacuterteacutekeleacuteseacuteből kitűnik hogy a rerum
natura komplex fogalom volt meacuteg akkor is ha csak aacuteltalaacutenos hasznaacutelata keruumll goacutercső alaacute
ndash az egyes esetekben speciaacutelisan megjelenő formaacuteinak vizsgaacutelata szeacutetfesziacutetene
egyszersmind parttalannaacute tenne baacutermilyen a keacuterdeacutessel foglalkozoacute vizsgaacuteloacutedaacutest
Oumlsszesseacutegeacuteben megalapozott a Mayer-Malytoacutel koumllcsoumlnoumlzhető hataacuterfogalom kifejezeacutes
374 Vouml POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 7-9 128 375 Ld WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo 17 376 Vouml MAYER-MALY Natur der Sache 115-116 A maacutesik aacuteltala javasolt megoldaacutes a rerum natura fogalmaacutenak teljes elveteacutese lenne 377 Vouml MAYER-MALY Natur der Sache 120-122 MAYER-MALY Ius 11
114
azzal hogy ő maga ezt a natura eacutes a ius vonatkozaacutesaacuteban aacutelliacutetja csupaacuten378 Ez azonban a
rerum naturaacutera is igaz akkeacutent hogy ez a leacutet-nemleacutet a lehetseacuteges-abszurd eacutes az aacuteltalaacutenos-
speciaacutelis hataacuterait jeloumlli neacutemely esetben a toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutes kereteacuteben neacutehol azonban
maacuter ezen tuacutelmutatva normatiacutev erővel Ahhoz hogy ez a fogalom nagy biztonsaacuteggal
legyen hasznaacutelhatoacute szuumlkseacuteges a haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute sztoikus eacutes epikureaacutenus
gondolkodaacutes eacutes tanok reacuteszletekbe menő ismerete nem egy esetben azok legalaacutebb
bizonyos szintű megeacuteleacutese A mai jogaacutesz pozitivista dogmatikus gondolkodaacutesmoacutedja
eacuteletlen pengekeacutent pattan le egy maacutera maacuter letűnt vilaacuteg taacutevolroacutel sem letűnt kulturaacutelis
kincseacutenek egyik elemeacuteről
378 bdquoBei den roumlmischen Juristen wird die Natur auffallend oft als Grenze des ius gesehenrdquo MAYER-MALY Ius 11
115
A RES MEGJELENEacuteSE EacuteS JELENTEacuteSE A ROacuteMAI JOG FORRAacuteSAIBAN
KUumlLOumlNOumlS TEKINTETTEL A RES QUAE PONDERE NUMERO MENSURA
CONSTANT EacuteS A RES INCORPORALES KATEGOacuteRIAacuteIRA
I Bevezető gondolatok a rsquoresrsquo kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacuteről
Az eddigiekből kitűnik hogy mind a peacutenz jogi eacutertelemben vett leacutenyegeacutenek mind a rerum
natura fogalmaacutenak eacutes a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben jaacutetszott szerepeacutenek a vizsgaacutelata soraacuten a
rsquo resrsquo kifejezeacutes koumlzponti jelentősseacuteggel biacuter Amikor arra a keacuterdeacutesre keresuumlnk vaacutelaszt hogy
minek tekintetteacutek a roacutemai jogaacuteszok a peacutenzt azzal szembesuumlluumlnk hogy vagy valamilyen
dologosztaacutelyba soroltaacutek (res quae pondere numero mensura constant res incorporalis)
vagy eacuteppen egybevetetteacutek a dolgok csoportjaacutet maacutes kategoacuteriaacutekkal (res eacutes pecunia res eacutes
corpus) A rerum natura fogalmaacutenak tisztaacutezaacutesa soraacuten azzal talaacuteljuk szemben magunkat
hogy sok esetben olyankor is rerum naturaacuteroacutel beszeacutelnek a jogaacuteszok amikor a konkreacutet
esetben nem valamely dolog mint testi taacutergy szerepel Iacutegy tehaacutet joggal meruumll fel annak az
igeacutenye hogy veacutegiggondoljuk a rsquoresrsquo kifejezeacutes mibenleacuteteacutet valamint a res quae pondere
numero mensura constant eacutes a res incorporalis kategoacuteriaacuteinak jelenteacuteseacutet
Joacutellehet első tekintetre meglehetősen egyszerűnek tűnik meacutegis hosszasabb aacutetgondolaacutes
utaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy a rsquodologrsquo jogi eacutertelemben vett fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesa komoly
neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik Elsőre azeacutert tűnhet egyszerűnek a fogalom meghataacuterozaacutesaacutenak
feladata mert gondolkodaacutesunkat jelentős meacuterteacutekben befolyaacutesolja a modern polgaacuteri
toumlrveacutenykoumlnyvek megkoumlzeliacuteteacutese amelyek a rsquodologrsquo fogalma vonatkozaacutesaacuteban vagy
aacuteltalaacutenosiacutetoacute vagy szűkiacutető eacutertelemben adjaacutek meg hogy mit kell rsquodologrsquo alatt eacuterteni Az
osztraacutek Polgaacuteri Toumlrveacutenykoumlnyv hiacuteres 285 sect-aacuteban iacuterott szabaacutely szerint jogi eacutertelemben
dolognak (Sache) minősuumll mindaz amely a szemeacutelytől kuumlloumlnboumlző eacutes emberi hasznaacutelatra
szolgaacutel379 Sokak veacutelemeacutenye szerint ez a felfogaacutes tuacutelzottan aacuteltalaacutenos dologfogalmat
tuumlkroumlz ennek joacute peacuteldaacuteja Kolosvaacutery Baacutelint neacutezete a bdquoNagy Szladitsrdquo oumltoumldik koumlteteacuteben aki
abboacutel indul ki hogy a dolog fogalma koumlznapi eacutertelemben joacuteval taacutegabb mint jogi 379 ABGB 285 sect Alles was von der Person unterschieden ist und zum Gebrauche der Menschen dient wird im rechtlichen Sinne eine Sache genannt A szoumlveg ilyen tartalmaacutehoz ld lentebb Sache eacutes Ding kapcsolataacutenaacutel
116
szakkifejezeacuteskeacutent eacutes eacuteppen az ABGB emliacutetett szakaszaacutet kritizaacutelja mondvaacuten hogy ez
hasznaacutelja a legtaacutegabb dologfogalmat380 Maacutesutt ndash mint peacuteldaacuteul a neacutemet BGB-ben ndash a
dolog (Sache) fogalma szűkiacutető eacutertelemben fordul elő381 Eacuterdemes megjegyezni hogy a
francia olasz vagy a spanyol polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyvek egyfajta bdquoelkeruumllőrdquo aacutellaacutespontra
helyezkednek eacutes inkaacutebb javakroacutel vagyontaacutergyakroacutel (biens beni bienes) tesznek
emliacuteteacutest382 Maacuterpedig a keacuterdeacutes annaacutel nagyobb jelentőseacutegű mivel a modern magaacutenjog
szaacutemaacutera a dolog mint a vagyoni viszonyok egyik lehetseacuteges taacutergya kiemelt fontossaacuteggal
biacuter383
A fentiekben mind az ABGB mind a BGB hivatkozott szakaszai kapcsaacuten kiemeltuumlk
hogy a toumlrveacutenyekben hasznaacutelt kifejezeacutes a Sache Ennek hangsuacutelyozaacutesa abboacutel a
szempontboacutel lehet eacuterdekes hogy ha megneacutezzuumlk az ABGB rendszereacutet azt laacutethatjuk hogy
a toumlrveacuteny maacutesodik reacutesze a bdquoVon dem Sachenrechterdquo ciacutemet viseli amelyen beluumll elsőkeacutent
a dolgok (Sachen) osztaacutelyozaacutesaacuteroacutel esik szoacute ezt koumlvetően viszont az első szakasz a bdquoVon
den dinglichen Rechtenrdquo a maacutesodik pedig bdquoVon den persoumlnlichen Sachenrechtenrdquo ciacutemet
viseli384 Ezen a ponton tehaacutet azt laacutethatjuk hogy a neacutemet terminoloacutegiaacuteban adott keacutet
elnevezeacutes Ding eacutes Sache eacutes az ezekre vonatkozoacute illetve ezekkel oumlsszefuumlggő
jogosultsaacutegok elteacuterő szempontokat jeleniacutetenek meg főkeacutent pandektista alapokon
380 KOLOSVAacuteRY 6 381 BGB 90 sect Sachen im Sinne des Gesetzes sind nur koumlrperliche Gegenstaumlnde 382 Vouml Code civil art 516 skk Codice civile art 810 A Coacutedigo civil kezdetben ugyan hasznaacutelja a cosa kifejezeacutest aacutem utoacutebb ezeket ingoacute eacutes ingatlan javakkeacutent koumlzeliacuteti meg eacutes utoacutebb koumlvetkezetesen ez fordul elő a toumlrveacutenyben (Vouml art 333 Todas las cosas que son o pueden ser objeto de apropiacioacuten se consideran como bienes muebles o inmuebles ) Ezekből a peacuteldaacutekboacutel joacutel laacutethatoacute tehaacutet egy olyan toumlrekveacutes amely a rsquodologrsquo koumlznapi eacutertelemben vett fogalmaacutet igyekszik elkuumlloumlniacuteteni a jogi eacutertelemben hasznaacutelt kifejezeacutesektől 383 Vouml LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 288 384 Leacutenyegeacuteben hasonloacute megkoumlzeliacuteteacutessel a BGB-ben is talaacutelkozhatunk hiszen az aacuteltalaacutenos reacutesz maacutesodik fejezete a bdquoSachen und Tiererdquo ciacutemet viseli valamint a harmadik koumlnyv ciacuteme is bdquoSachenrechtrdquo ugyanakkor eacuteppen eme koumlnyvben toumlbb helyen fordul elő valamilyen formaacuteban a bdquodingliches Rechtrdquo kifejezeacutes meacuteg akkor is ha elvontan eacutes oumlnmagaacuteban ezt a fogalmat a BGB nem hasznaacutelja Az előbbiekre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhatnak az alaacutebbi szakaszok sect 1094 Gesetzlicher Inhalt des dinglichen Vorkaufsrechts sect 1103 Subjektiv-dingliches und subjektiv-persoumlnliches Vorkaufsrecht sect 1110 Subjektiv-dingliche Reallast Sachenrecht eacutes dingliches Recht kettősseacutege koumlreacuteben az előbbi kifejezeacutes mindazon normaacutek oumlsszefoglaloacute elnevezeacutesekeacutent szolgaacutel amelyeknek taacutergya valamely dologra vonatkozoacute jogosultsaacuteg ebből koumlvetkezően ezek a normaacutek egy szemeacutely eacutes valamely testi taacutergy koumlzoumltti kapcsolatot szabaacutelyozzaacutek Vouml BREHM ndash BERGER Sachenrecht 1 WIELING Sachenrecht 4 Ehhez keacutepest a dingliches Recht kifejezeacutes ndash joacutellehet szinteacuten egy dologra vonatkozoacute koumlzvetlen jogosultsaacutegot jeleniacutet meg Vouml BREHM ndash BERGER Sachenrecht 6 ezen a ponton figyelembe joumlhet a koumltelmi eacutes dologi jogi jogosultsaacuteg szembeaacutelliacutetaacutesa meacuteghozzaacute akkeacutent ahogy a ius commune kuumlloumlnbseacuteget tett ius in re eacutes ius ad rem koumlzoumltt Ennek roacutemai jogi gyoumlkere a keacutet alapvető actio-fajtaacuteban eacuterhető tetten actiones in rem eacutes in personam Ld WIELING Sachenrecht 11-12 FOumlLDI ndash HAMZA Roacutemai jog 175-176 eacutes 275 azzal a megjegyzeacutessel hogy a roacutemaiakat ebben a koumlrben nem a szisztematizaacutelaacutes iraacutenti igeacuteny vezette ők leacutenyegeacuteben annyit laacutettak eme paacuterosiacutetaacutes moumlgoumltt hogy az egyik fajta keresettel dolgot miacuteg a maacutesikkal szemeacutelyt uumlldoumlzhet a felperes A keacuterdeacuteshez ld meacuteg kuumlloumlnoumlsen MARTON Roacutemai magaacutenjog 139 KASER RPR I 224-225 irodalommal BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 277-278 FOumlLDI Institutio-hagyomaacuteny 551-552
117
nyugodva Ennek kapcsaacuten maacuter Bessenyő Andraacutes is utal Wolf eacutes Kant szerepeacutere385
ugyanakkor veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra is fel kell hiacutevni a figyelmet hogy a Ding mint
műkifejezeacutes ndash igaz nem jogi eacutertelemben ndash szinteacuten Kantnaacutel fordul elő meacutegpedig Ding an
sich formaacuteban386
Kant bdquoAz erkoumllcsoumlk metafizikaacutejardquo ciacutemű munkaacutejaacuteban a Sache kategoacuteriaacutejaacutet azonosiacutetja a
Ding fogalmaacuteval387 Ekkeacutent a Sache jogi szempontboacutel is eacutertelmet nyer mindazonaacuteltal ez
a megkoumlzeliacuteteacutes leacutenyegeacuteben azt a koumlzeacutepkori felfogaacutest tuumlkroumlzi amely a dolgokat a jogok
taacutergyainak tekinti amiacuteg a szemeacutelyek a jogok alanyai Ezt a felfogaacutest tuumlkroumlzi az ABGB
maacuter hivatkozott 285 sect-a is a toumlrveacuteny eredeti szoumlvege azokat a taacutergyakat (Dinge) tekinti
jogi eacutertelemben dolgoknak (werden im rechtlichen Sinne Sachen genannt) amelyek a
szemeacutelytől kuumlloumlnboumlzőek eacutes amelyek rendelteteacutese az ember aacuteltali hasznaacutelatban eacuterhető
tetten388 A toumlrveacutenyszoumlveget kialakiacutetoacute bizottsaacuteg munkaacutejaacutenak jegyzőkoumlnyveacuteből kideruumll
hogy a Sache eacutes a Ding kategoacuteriaacutei azonosak ezeacutert az egyszerűseacuteg kedveacuteeacutert azt a
szoumlvegvaacuteltozatot fogadtaacutek el ami a toumlrveacuteny jelenleg hataacutelyos vaacuteltozataacuteban is szerepel389
A magaacutenjogtudomaacuteny csak keacutesőbb szűkiacuteti a dolog fogalmaacutet a testi azaz a teret kitoumlltő
taacutergyak koumlreacutere390 Kiemelendő hogy a fenti a Sache eacutes a Ding kategoacuteriaacutei koumlzeacute
egyenlőseacutegjelet tevő felfogaacutes ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint egyeacutertelműen Kant hataacutesaacutera ndash toumlbb
szerző munkaacutejaacuteban is megjelenik Puchta a dolog jogi fogalmaacuteval kapcsolatosan egyfelől
azt hangsuacutelyozza hogy ennek egyik elengedhetetlen eleme a testi megjeleneacutes
(Koumlrperlichkeit) a maacutesik pedig az emberi uralomnak valoacute felteacutetlen alaacutevetettseacuteg
(unbedingte Hingabe unter die menschliche Herrschaft)391 Az előbbi koumlreacuteben mutat raacute
arra hogy a roacutemaiak aacuteltal hasznaacutelt res kifejezeacutes Ding Gegenstad eacutertelemben jelenik meg
a forraacutesokban392 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes ugyanakkor hogy Puchta eme a testi mivoltot
előteacuterbe helyező aacutelliacutetaacutesaacutet koumlzvetlenuumll a res corporalis eacutes incorporalis kategoacuteriaacuteival hozza
oumlsszefuumlggeacutesbe Veacutelemeacutenye szerint a ciceroacutei felosztaacutes amely szerint leacutetezik res quae sunt
385 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 277 386 Kant munkaacutessaacutegaacutenak a dologfogalomra gyakorolt hataacutesaacutehoz ld meacuteg KANT Metaphysik 79 Erről reacuteszletesen MAYER Die Rechte 130 387 Vouml KANT Metaphysik XXIII Einleitung IV bdquoSache ist ein Ding was keiner Zurechnung faumlhig ist Ein jedes Object der freien Willkuumlr welches selbst der Freiheit ermangelt heiszligt daher Sache (res corporalis)rdquo 388 OFNER Ur-Entwurf XXX 389 bdquo[hellip] weil die Woumlrter rsquoDingersquo und rsquoSachenrsquo gleichlautend seien man kuumlrzer sagen koumlnnte rsquoAlles was von der Person unterschieden ist und zu der Menschen Gebrauche dient wird im rechtlichen Sinne eine Sache genanntrsquordquo Vouml OFNER Ur-Entwurf 214 390 Ehhez ld SAVIGNY System I 338 bdquoDie unfreye Natur kann von uns beherrscht werden nicht als Ganzes sondern nur in bestimmter raumlumlicher Begraumlnzung ein so begraumlnztes Stuumlck derselben nennen wir Sache und auf diese bezieht sich daher die erste Art moumlglicher Rechte das Recht an einer Sache welches in seiner reinsten und vollstaumlndigsten Gestalt Eigenthum heistrdquo 391 Vouml PUCHTA Vorlesungen 76-80 PUCHTA Cursus 436 392 PUCHTA Vorlesungen 76-77
118
eacutes res quae intelliguntur ahol az előbbi a fizikai eacutertelemben vett dolgokat az utoacutebbi
pedig a fogalmakat jelenti393 Maacutes koraacutebbi munkaacutejaacuteban uacutegy foglal aacutellaacutest hogy a jogi
eacutertelemben vett dolog egy olyan testi taacutergy (koumlrperlicher Gegenstand) amely a
szemeacutelytől kuumllsőleg kuumlloumlnboumlzik azonban a szemeacutely akarataacutenak teljesseacuteggel alaacutevetett394
Kiemeli ugyanakkor hogy eme dologfogalom kiterjeszteacutese eacuterhető tetten a res corporalis
eacutes incorporalis kettősseacutegeacuteben amelynek kapcsaacuten roumlgtoumln hangsuacutelyozza hogy ez a
felosztaacutes taacutevolroacutel sem tekinthető a dolgok felosztaacutesaacutenak ez alapjaacuten a leacutetezők uacutegy
foghatoacutek fel mint egyfelől bdquo Sachenrdquo maacutesfelől bdquo Dinge und Gegenstaumlnderdquo395
Meglaacutetaacutesunk szerint az eddigiekből kitűnik hogy a Sache főkeacutent a jogi eacutertelemben vett
dologfogalmat jeloumlli ekkeacutent a Ding kategoacuteriaacutejaacutehoz keacutepest elvontabb Ugyanakkor az
utoacutebbi a Ding eacutes Gegenstand fogalmait egymaacutes melleacute aacutelliacutetoacute elgondolaacutes arra enged
koumlvetkeztetni hogy a Ding koumlreacuteben nem csupaacuten a minket koumlruumllvevő vilaacutegban megjelenő
leacutetezők eacutertelmezhetők hanem ez utoacutebbi fogalom absztrakt jelenteacutessel is biacuter amely
esetben viszont nem jogi absztrakcioacuteroacutel van szoacute396 Ennek legjobb bizonyiacuteteacuteka eacuteppen a
Puchta aacuteltal hasznaacutelt fordulat hiszen a dolgokroacutel (von den Sachen) valoacute eacutertekezeacutest ekkeacutent
kezdi
Puchta Cursus der Institutionen CCXXII
bdquoDie Dinge der aumluszligeren Natur sind dem Menschen gegeben daszlig sie ihm dienen
daszlig er sie sich unterwerfe Ein solcher Gegenstand der auf der einen Seite ein
koumlrperlich selbstaumlndiges Dasein eine von dem Menschen aumluszligerlich unabhaumlngige
Existenz auf der anderen Seite aber die Bestimmung hat dem Menschen
unterworfen zu sein heiszligt Sache So bildet der Begriff der Sache des rein
Gegenstaumlndlichen den Gegensatz zu dem Begriff der Person die zwar auch als
Gegenstand eines rechtlichen Willens aber doch nur so zu denken ist daszlig damit
393 PUCHTA Vorlesungen 761 PUCHTA Cursus 436-437 Ennek jelentőseacutegeacutet hangsuacutelyozza meacuteg TALAMANCA Istituzioni 383-384 394 Ld PUCHTA Pandekten 50 395 Ld PUCHTA Pandekten 51 Raacutemutat arra is hogy a tulajdont leszaacutemiacutetva minden dolog feletti jog az incorporalia koumlreacutebe tartozik azzal az eacutertelmezeacutessel hogy bizonyos esetekben dolgok meghataacuterozott oumlsszesseacutegeacutet egyetlen dolognak kell tekinteni Vouml PUCHTA Pandekten 51 396 Leacutenyegeacuteben ilyen eacutertelemben fogja fel a keacutet fogalmat Windscheid is amikor Sache vonatkozaacutesaacuteban annak testi mivoltaacutet hangsuacutelyozza (bdquoUnter Sachen werden hier verstanden die einzelnen Stuumlcke der vernunftlosen Natur Indem der Begriff der Sache in dieser Weise bestimmt wird ist schon gesagt daszlig zu demselben das Moment der realen Existenz der Koumlrperlichkeit gehoumlrtrdquo) Az unkoumlrperliche Sache koumlreacuteben viszont azt emeli ki hogy a jog pusztaacuten elkeacutepelt leacutetezőket (bloszlig gedachte Dinge) emel a Sache koumlreacutebe Reacuteszletesen ld WINDSCHEID Lehrbuch 376
119
immer noch eine Anerkennung ihrer Eigenschaft als Subject eines solchen
verbunden bleibtrdquo397
Mindebből koumlvetkezik hogy a Ding kategoacuteriaacuteja joacuteval taacutegabb mint azt maga Puchta a
vizsgaacuteloacutedaacutesa koumlreacuteben meghataacuterozza az ő elemzeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteban csak a kuumllvilaacuteg
dolgai a termeacuteszet kuumllsődleges megnyilvaacutenulaacutesai aacutellnak (Dinge der aumluszligeren Natur)
Ezek vonatkozaacutesaacuteban lesz igaz egyfelől az embernek alaacutevetettseacuteg ebből adoacutedoacutean pedig a
szemeacutelytől valoacute megkuumlloumlnboumlztethetőseacuteg maacutesfelől pedig a testi mivolt (von dem
Menschen aumluszligerlich unabhaumlngige Existenz) Mindez azonban nem zaacuterja ki mi toumlbb
meglaacutetaacutesunk szerint eacuteppenseacuteggel kifejezetten alaacutetaacutemasztja azt a teacutenyt hogy Dinge
koumlreacuteben lehet olyan ami nem csak Ding der aumluszligeren Natur eacutes ekkeacutent egy koumlrperlich
selbstaumlndiges Dasein ami azeacutert lesz Sache mert ekkeacutent nevezzuumlk el398 Dinge koumlreacuten
beluumll tehaacutet ez a Puchta aacuteltal bemutatott eacutes vizsgaacutelt szegmentuma mindoumlssze az egeacutesz egy
szelete ennek alapjaacuten ugyanakkor kell hogy leacutetezzen Dinge kategoacuteriaacutejaacutenak egy olyan
reacutesze amely nem testi valoacutejaacuteban leacutetezik a termeacuteszetben a kuumllvilaacutegban azaz kell hogy
legyen egy absztrakt szintje a Ding fogalmaacutenak
Ennek az absztrakt jelenteacutesnek a megeacuterteacuteseacuteben jelenthet komoly segiacutetseacuteget a Ding an
sich fogalma amely markaacutensan Kantnaacutel jelenik meg meacuteghozzaacute szaacutemos eacutertelemben
amelyek koumlzoumltt a kifejezeacutes egeacuteszen koumlznapi jelenteacutesaacuternyalata is szerepel399 Alapvető
aacutelliacutetaacutesa hogy a kuumllvilaacutegban leacutetező taacutergyak nem tartoznak a Ding an sich kategoacuteriaacutejaacuteba
mivel ezek a kuumllvilaacutegi leacutetezők nem fuumlggetlenek a megismereacutes kriteacuteriumaitoacutel
(Bedingungen der Erkenntnis) Ebből az koumlvetkezik hogy valamely jelenleacutevő dolog
(gegenwaumlrtige Sache) megjeleneacutese keacutepe (Anschauung) aacuteltal nem vaacutelik megismerhetőveacute
maga a dolog tehaacutet az amilyen ez a dolog magaacuteban minthogy a keacutep nem lesz reacutesze az
emberi megismereacutesi keacuteszseacutegnek (Vorstellungskraft)400 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a Ding an sich
kifejezeacutes egy olyan leacutetezőt jeloumll amely taacutergyaacutetoacutel (Ding) fuumlggetlenuumll leacutetezik ebből
eredően ha a taacutergyat megfosztanaacutenk tulajdonsaacutegaitoacutel (Eigenschaften) akkor csupaacuten a
Ding an sich maradna401 Mindebből adoacutedoacutean Kant fogalmai szerint a Ding an sich egy
felismerhetetlen eacutes leiacuterhatatlan valoacutesaacuteg amely valamilyen moacutedon a megfigyelt 397 Vouml PUCHTA Cursus 436 398 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld a szoumlvegben bdquodie Bestimmung hat dem Menschen unterworfen zu sein heiszligt Sacherdquo 399 Ehhez ld reacuteszletesen RATKE Handlexikon zu Kant s h v PATT Idealismus 9 400 Ld Proleg sect9 Vouml Kritik der reinen Vernunft A 129 bdquoWaumlren die Gegenstaumlnde womit unsere Erkenntnis zu tun hat Dinge an sich selbst so wuumlrden wir von diesen gar keine Begriffe a prioir haben koumlnnenrdquo 401 Vouml APEL - LUDZ s v rsquoDing an sichrsquo Oxford Companion s v rsquothing-in-itselfrsquo
120
jelenseacutegek alapjaacuteul szolgaacutel nincs arra moacuted hogy az ember koumlzvetlenuumll megismerje
felfogja azokat a dolgokat amelyek a termeacuteszetes vilaacutegnak teacutenyleges taacutergyai402
Proleg sect13 Anm II
bdquoIch dagegen sage es sind uns Dinge als auszliger uns befindliche Gegenstaumlnde
unserer Sinne gegeben allein von dem was sie an sich selbst sein moumlgen wissen
wir nichts sondern kennen nur ihre Erscheinungen d i die Vorstellungen die
sie in uns wirken indem sie unsere Sinne affizieren Demnach gestehe ich
allerdings daszlig es auszliger uns Koumlrper gebe d i Dinge die obzwar nach dem was
sie an sich selbst sein moumlgen uns gaumlnzlich unbekannt wir durch die
Vorstellungen kennen welche ihr Einfluszlig auf unsre Sinnlichkeit uns verschafft
und denen wir die Benennung eines Koumlrpers geben welches Wort also bloszlig die
Erscheinung jenes uns unbekannten aber nichtsdestoweniger wirklichen
Gegenstandes bedeutet Kann man dieses wohl Idealismus nennen Es ist ja
gerade das Gegenteil davonldquo403
Kant alapvető aacutelliacutetaacutesa tehaacutet hogy adottak dolgok amelyek rajtunk kiacutevuumll aacutelloacute leacutetezők eacutes
eacuterzeacutekeinkkel felfoghatoacutek Meacutegis semmit sem tudhatunk meg ezekről oumlnmagukban (an
sich selbst) leszaacutemiacutetva ezek megjeleneacutesi formaacuteit (Erscheinungen) A megjeleneacutesi
formaacutekat akkeacutent eacutertelmezi mint bennuumlnk jelentkező keacutepzeteket amelyek eacuterzeacutekeinket
befolyaacutesoljaacutek Ekkeacutent leacuteteznek olyan dolgok amelyek szaacutemunkra teljesseacuteggel
megismerhetetlenek (gaumlnzlich unbekannt) ndash ezeknek kizaacuteroacutelag megjeleneacutesi formaacuteit
ismerjuumlk Ezen tuacutelmenően hangsuacutelyozza hogy ezeknek a testi leacutetezőknek (Koumlrper) a
megnevezeacutese soraacuten leacutenyegeacuteben a keacutepzeteket nevezzuumlk el illetve nevezzuumlk meg nem
pedig magukat a taacutergyakat Veacutelemeacutenye szerint pedig ez az alapaacutellaacutes eacuteppen nem
nevezhető idealizmusnak404 Annyit mindenesetre ellene lehet szegezni Kant
megaacutellapiacutetaacutesaacutenak hogy felfogaacutesa eacuteppen azeacutert nevezhető idealistaacutenak mivel a testi 402 Vouml CAYGILL s v rsquothing-in-itselfrsquo Ugyaniacutegy kritikusan RATZINGER Glaube 96-97 403 KANT Prolegomena 69 404 Megjegyzendő ezen a ponton hogy a Ding an sich fogalma kapcsaacuten sokszor felmeruumll ennek a goumlroumlg eredetű νοούμενον fogalmaacuteval valoacute kapcsolat is (Ezzel egyezően RATZINGER Glaube 96 Az utoacutebbi kifejezeacutesre neacutezve ld LIDDELL ndash SCOTT s v rsquoνοέωrsquo) Ebből a szempontboacutel megemliacutetendő hogy a goumlroumlg fogalom elvaacutelaszthatatlanul koumltődik Platoacuten ideatanaacutehoz valamint nemkeveacutesbeacute Aquinoacutei Szent Tamaacutes res-felfogaacutesaacutehoz is Ugyanakkor nem szabad elfelejteni hogy ebben a vonatkozaacutesban Platoacuten csak magukban leacutevő dolgokroacutel beszeacutel Aquinoacutei Szent Tamaacutesnaacutel a dolog fogalmaacutehoz kapcsoloacutedik a megismerő leacutelekre valoacute iraacutenyultsaacuteg is Vouml LThK s h v Oxford Companion s v rsquophenomena and noumenarsquo MKatLex s v rsquoDing an sichrsquo Teacutenykeacuterdeacutes ugyanakkor hogy a Ding an sich a νοούμενον fogalmaacutenaacutel leacutenyegesen taacutegabb Ehhez ld reacuteszletesen PATT Idealismus 9
121
leacutetezők vonatkozaacutesaacuteban is laacutethatoacutean az elnevezeacutesre helyezi a hangsuacutelyt holott eme testi
leacutetezők nem csak abboacutel eredően eacutes onnantoacutel leacuteteznek hogy az ember elnevezi őket Ez
pedig a puchtai megkoumlzeliacuteteacutesből egyeacutertelműen levezethető Ding attoacutel fuumlggetlenuumll
leacutetezik hogy az ember felismerneacute elismerneacute nevet adna neki
II A rsquo resrsquo kifejezeacutes jelenteacuteseacutehez aacuteltalaacuteban
Mint ahogy a dolog szoacutenak magyarul szaacutemtalan jelenteacutese ismeretes405 uacutegy a latin rsquoresrsquo is
igen szeacuteles koumlrben keruumllt alkalmazaacutesra406 mi toumlbb a kifejezeacutes a jogi forraacutesokban is
meglehetősen taacuteg eacutertelemben fordul elő407 A teacutenyleges jelenteacutesekből valamint az egyes
jelenteacuteskoumlroumlk szaacutemaacuteboacutel adoacutedoacutean talaacuten nem mereacuteszseacuteg levonni azt a koumlvetkezteteacutest hogy
a latin rsquoresrsquo szoacute koumlznyelvi eacutes technikus eacutertelemben vett hasznaacutelata leacutenyegeacuteben
egybeesik408 Ez a kijelenteacutes abboacutel a szempontboacutel nem jelent uacutejdonsaacutegot hogy az
irodalomban toumlbb helyen is lehet talaacutelkozni azzal a megaacutellapiacutetaacutessal hogy a rsquoresrsquo
egyszerre szűkebb eacutes taacutegabb eacutertelemben van jelen aacuteltalaacuteban a nyelvhasznaacutelatban409 A
szerzők ebben a koumlrben vagy azt hangsuacutelyozzaacutek hogy rsquoresrsquo hasznaacutelataacutera maacutes
kifejezeacutesekhez keacutepest szeacutelesebb koumlrben keruumllt sor410 vagy a kifejezeacutes mindent aacutetfogni
szaacutendeacutekozoacute taacuteg jelenteacuteseacutet hangsuacutelyozzaacutek a minket koumlruumllvevő vilaacutegra vetiacutetve411
405 Vouml CZUCZOR ndash FOGARASI s v rsquodologrsquo A szoacute jelenteacuteskoumlreacuteben nyolc kuumlloumlnboumlző jelenteacutesaacuternyalatot sorol fel mint peacuteldaacuteul taacutergy uumlgy foglalatoskodaacutes aacutellapot hataacuterozatlan taacutergy Kuumlloumln kiemelendő az a jelenteacutes amely szerint dolog minden ami a szemeacutelytől kuumlloumlnboumlző ebben a koumlrben kifejezetten hivatkozik a latin rsquoresrsquo szoacutera 406 Ld Oxford Latin Dictionary s v rsquoresrsquo Dajczak kifejezetten emliacuteti hogy a jelzett helyen a rsquoresrsquo szoacute toumlbb mint maacutesfeacutel tucat jelenteacutese fordul elő amelyek mindent egybevetve fedeacutesben vannak a magyar jelenteacutesekkel Reacuteszletesen DAJCZAK Res incorporalis 98 407 Ld HEUMANN ndash SECKEL s v rsquoresrsquo ahol nyolc nagy jelenteacuteskoumlrt kuumlloumlniacutet el az első jelenteacutesen (dolog taacutergy) beluumll tovaacutebbi nyolc alkategoacuteriaacutet kuumlloumlniacutet el Iacutegy leacutenyegeacuteben oumlsszesen 16 jelenteacuteskoumlrt kapunk ami nem aacutell messze az Oxford Latin Dictionary aacuteltal megadott 19 jelenteacutestől Ehhez ld meacuteg Benedek Ferenc megjegyzeacuteseacutet a res kifejezeacutes sokreacutetőseacutegeacuteről BENEDEK Iusta causa 4 Ugyaniacutegy foglalt aacutellaacutest maacuter Savigny is bdquoEs giebt wenige Ausdruumlcke in der Roumlmischen Sprache die so viele Bedeutungen anzunehmen faumlhig sind wie das Wort res [hellip]rdquoVouml SAVIGNY System V 441 408 Ezzel egyezően GROSSO Cose 3 aki meacuteg enneacutel is tovaacutebb megy amikor azt aacutelliacutetja hogy meacuteg a jogi forraacutesokban is elsődlegesen a rsquoresrsquo szoacute koumlznapi jelenteacutese fordul elő 409 GROSSO Cose 4 BONFANTE Proprietagrave I 5-6 MARTON Roacutemai magaacutenjog 133 KASER RPR I 376 NADJO Lrsquoargent et les affaires 169 BRETONE Fondamenti 16 eacutes 63-64 DAJCZAK Res incorporalis 98 Az aacutelliacutetaacutesnak a koumlznyelvi eacutes technikus eacutertelemben vett helytaacutelloacutesaacutega expressis verbis csak egy helyen jelenik meg vouml BRETONE Fondamenti 64 410 Tipikusan ilyen megkoumlzeliacuteteacutessel lehet talaacutelkozni Marton eacutes Nadjo munkaacutejaacuteban 411 Grosso Bonfante Dajczak eacutes leacutenyegeacuteben Kaser sorolhatoacute ide
122
Egyes szerzők szerint a rsquodologrsquo fogalmaacuteval a kuumllvilaacuteg egy bizonyos szeleteacutet hataacuteroljuk el
olyat amely Kolosvaacutery Baacutelint kifejezeacuteseacutevel eacutelve bdquoa teacuterben valoacutesaacuteggal helyt foglaloacuterdquo412
Sokolowski szerint rsquoresrsquo megjeloumlleacutessel illethető minden ami a jogkeacutepes alanynak
alaacutevetett felteacuteve hogy az meghataacuterozott minthogy az emberi uralom taacutergya egyfelől
valamely materiaacutelis-fizikai maacutesfelől valamely fogalmi leacutetező lehet Ez utoacutebbi ndash
Sokolowski meglaacutetaacutesa szerint ndash csak azeacutert szerepelhet ebben a felsorolaacutesban mert az
emberi akarat egy bizonyos fokig a fogalmakat is uralja hiszen az egyeacuten keacutepzelete
teremti meg ezeket a fogalmakat illetőleg jeloumlli ki ennek hataacuterait413 Grosso eme aacutelliacutetaacutes
kiterjeszteacutesekeacutent azt hangsuacutelyozza hogy a dolog egyszerre taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi
jelenseacuteg is gazdasaacutegi abboacutel a szempontboacutel hogy az ember ceacuteljainak eleacutereacuteseacutere rendelt
taacutersadalmi pedig abboacutel az aspektusboacutel hogy az egyes korszakokban a taacutersadalom
fejlettseacutegeacutetől fuumlggően keruumll meghataacuterozaacutesra hogy mi minősuumll dolognak414 Bonfante eacutes
Talamanca azt helyezik előteacuterbe hogy a kuumllvilaacuteg fentebb nevezett meghataacuterozott reacuteszei
dologi jogi jogosultsaacutegok taacutergyai lehetnek415 Kis elteacutereacutessel ezt a szemleacuteletet vallja
magaacuteeacutenak Kaser eacutes Mayer-Maly is Mayer-Maly raacutemutat hogy a rsquoresrsquo neacutehol jelenti a per
taacutergyaacutet (res de qua agitur) ugyanakkor szolgaacutelhat aacuteltalaacuteban a teljes vagyon
megjeloumlleacuteseacutere is416 Kaser megkoumlzeliacuteteacutese abboacutel a szempontboacutel eacuterdekes hogy veacutelemeacutenye
szerint a jogi nyelvben a rsquoresrsquo szoacute haacuteromfeacutele eacutertelemben hasznaacutelhatoacute szűkebb
eacutertelemben jelenti az egyedi koumlruumllhataacuterolt jogi eacutertelemben oumlnaacutelloacute testi dolgot ideeacutertve a
rabszolgaacutekat is akik emberek eacutes egyuacutettal a jog taacutergyai is Tovaacutebbi eacutertelemben jelent
mindent ami egy magaacutenjogi jogosultsaacuteg vagy magaacutenjogi per taacutergya lehet vagyis
jogtaacutergy ebben az eacutertelemben ide tartozhat akaacuter a csalaacutedgyermek vagy a manusos
feleseacuteg is Veacuteguumll neacutemely esetben magaacutet az egeacutesz vagyont jeloumlli Meglaacutetaacutesa szerint a
dologi jog koumlreacuteben főkeacutent a rsquoresrsquo legelső eacutertelmeacutevel kell foglalkozni tulajdon taacutergyai 412 Vouml GROSSO Cose 5 BONFANTE Proprietagrave I 6 KOLOSVAacuteRY 6 TALAMANCA Istituzioni 379 Ezzel egyezően Menyhaacuterd aki bdquodologtaacutergyisaacutegotrdquo emliacutet mint a jogi eacutertelemben vett dolog legalapvetőbb jellemzőjeacutet Ld MENYHAacuteRD Dologi jog 43 413 SOKOLOWSKI Philosophie 28 Nem keacutetseacuteges hogy a fogalmak kizaacuteroacutelag emberi alkotaacutes eredmeacutenyekeacutent leacuteteznek A fogalomalkotaacutes a szerző egeacutesz gondolatmeneteacuten veacutegigvonul ugyanakkor uacutegy veacuteljuumlk hogy Sokolowski tuacutel nagy jelentőseacuteget tulajdoniacutet a fogalmaknak ndash ebben a meacuterteacutekben ez a roacutemaiakra nem volt jellemző minthogy a gyakorlati esetek koumlreacuteben tapasztalhatoacute a fogalomhasznaacutelathoz koumltődő ingadozaacutesok oka is eacuteppen a kazuisztikaacuteban keresendő hiszen a dolog fogalma puszta absztrakcioacute Ugyanakkor minden esetben amikor Sokolowksi fogalmakroacutel beszeacutel veacutelemeacutenyuumlnk szerint sokkal inkaacutebb a dolgok Marcus Aurelius aacuteltal emliacutetett elnevezeacuteseacuteről van szoacute (Elmeacutelkedeacutesek 3 11 8 29) Ld meacuteg SOKOLOWSKI Philosophie 39-40 eacutes 42 414 GROSSO Cose 5-6 415 A gazdasaacutegi hasznaacutelhatoacutesaacuteg kriteacuteriumaacutenak Bonfante szerint is van leacutetjogosultsaacutega amikor azt mondja hogy veacutegeredmeacutenyben csak az tekinthető dolognak ami gazdasaacutegi hasznaacutelatra alkalmas ez pedig nyilvaacutenvaloacutean nem esik egybe a kuumllvilaacuteg oumlsszes koumlruumllhataacuterolt reacuteszeacutevel Vouml BONFANTE Proprietagrave I 7-8 416 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 53 Megjegyzi meacuteg hogy joacutellehet a roacutemaiak a dologra a aacuteltalaacuteban a rsquo resrsquo kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek olykor rsquocorpusrsquo megjeloumlleacutessel is illetteacutek
123
csak az egyedi oumlnaacutelloacute testi dolgok lehetnek valamint a rabszolgaacutek417 Maacutes koraacutebbi
munkaacutejaacuteban Kaser azt hangsuacutelyozza hogy a res-fogalom nyilvaacutenvaloacutean nem biacuter
gyakorlati eacuterteacutekkel418 Ugyanakkor ennek kapcsaacuten arra is raacutemutat hogy Gaius
Instituacutecioacuteiban a res ndash a jogalanynak szaacutemiacutetoacute personae paacuterjakeacutent ndash tipikus jogtaacutergykeacutent
jelenik meg aacutem annak eacuterdekeacuteben hogy a fogalom gyakorlati szempontboacutel is
hasznosiacutethatoacute legyen azonmoacuted kuumlloumlnbseacuteget tesz res corporales eacutes incorporales
koumlzoumltt419 Marton kuumlloumlnbseacuteget tesz dolog eacutes vagyon koumlzoumltt veacutelemeacutenye szerint jogi
szempontboacutel elsődlegesen a vagyon biacutert jelentőseacuteggel a dolog csak mint vagyonalkatreacutesz
joumlhetett figyelembe420 Benedek is leacutenyegeacuteben vagyonalkatreacuteszt laacutet a rsquoresrsquo kifejezeacutes
moumlgoumltt amely ekkeacutent csak szűkebb eacutertelemben jelent dolgot Ez utoacutebbi vonatkozaacutesaacuteban
kiemeli hogy dolog mindenkeacuteppen csak a kuumllvilaacuteg valamely oumlnaacutelloacute reacutesze lehet amely
aacutellandoacute tulajdonsaacutegokkal biacuter Ez utoacutebbi jellemző fontossaacutega abban aacutell hogy egy adott
dolog ennek reacuteveacuten kuumlloumlnboumlztethető meg baacutermely maacutes testi taacutergyaktoacutel Nem utolsoacute sorban
Benedek azt is hangsuacutelyozza hogy a dolog jogi eacutertelemben vett eacuterdekesseacutege hogy
jogviszonyok oumlnaacutelloacute taacutergya lehet421 Eacuterdekesseacutege folytaacuten kuumlloumln kiemelendő Bretone
felfogaacutesa Maga is abboacutel indul ki hogy a vilaacutegban az embert fizikai eacutertelemben vett
dolgok veszik koumlruumll amelyek vagy a termeacuteszetből erednek vagy emberi alkotaacutes
eredmeacutenyei ekkeacutent neacutezete veacutegeredmeacutenyben rokon Bonfante felfogaacutesaacuteval422 mindezek
mellett azonban a rsquoresrsquo taacuteg jelenteacuteseacutenek egyszerre keacutet aspektusaacutet is hangsuacutelyozza
Egyfelől azt hogy a kifejezeacutes aacuteltalaacutenosiacutet ekkeacutent ndash joacutellehet baacutermely egyedi dolog
megjeloumlleacuteseacutere is alkalmas ndash gyűjtőfőneacutevkeacutent funkcionaacutel mivel dolgok olyan
oumlsszesseacutegeacutenek jeloumlleacuteseacutere is hasznaacutelhatoacute amely dolgok nem szuumlkseacutegkeacuteppen tartoznak egy
csoportba423 Maacutesfelől azonban felhiacutevja arra is a figyelmet hogy a rsquoresrsquo nomen generale
az aacuteltalaacutenosiacutetaacutes nyomaacuten nem kizaacuteroacutelag gyűjtőfőneacutevi karakterrel biacuter hanem aacuteltalaacuteban
hasznaacutelhatoacute baacutermely specifikus jelenteacutesű főneacutev helyettesiacuteteacuteseacutere is meacutegpedig mind a
koumlznapi nyelvhasznaacutelatban mind pedig a jogi nyelvben egyaraacutent424 Ami a res
417 KASER RPR I 376 418 KASER Gaius 143 419 KASER Gaius 142 420 MARTON Roacutemai magaacutenjog 132-133 421 Vouml BENEDEK Dologi jog 2-3 422 bdquoEssa sta infatti ad indicare ogni entitagrave obbiettiva che il nostro pensiero isola nellrsquouniverso o nel mondo delle idee fuori del nostro laquoioraquo [hellip]rdquo ndash BONFANTE Proprietagrave I 5 423 BRETONE Fondamenti 16 424 BRETONE Fondamenti 63-64 Ezzel egyezően ld ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoresrsquo bdquohellip en raison de son sens vague a pu ainsi devenir un substitut polihelliprdquo Erre leacutenyegeacuteben Ruumlfner is utal amikor a rsquores quae pondere numero mensura constantrsquo kifejezeacutes előfordulaacutesi vaacuteltozatait taacuterja fel Megaacutellapiacutetaacutesa szerint a rsquoresrsquo szoacuten kiacutevuumll meacuteg egyeacuteb hasonloacutean aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek is megjelennek a hivatkozott kifejezeacutes egyes
124
gyűjtőfőneacutevkeacutent valoacute hasznaacutelataacutet illeti ebben a koumlrben Bretone kiemeli hogy a szoacute ilyen
jellegeacuteből adoacutedoacutean vagyont javak oumlsszesseacutegeacutet jelenti Ennek egyik bizonyiacuteteacutekakeacutent
eacuterteacutekeli azt a teacutenyt hogy a XII taacuteblaacutes toumlrveacutenyben az oumlroumlkleacutesi viszonyok kapcsaacuten a
familia pecuniaque fordulat toumlbb szoumlvegvaacuteltozatban maradt raacutenk425 Eme
szoumlvegvaacuteltozatok koumlzoumltt olyan is szerepel amely a toumlrveacuteny szoumlvegeacutet ekkeacutent ideacutezi bdquolex
XII tabularum permittere videbatur qua cavetur ut quod quisque de re sua testatus
esset id ratum haberetur his verbis rsquoUTI LEGASSIT SUAE REI ITA IUS ESTOrsquordquo426
Nadjo nyelveacuteszeti elemzeacuteseacuteben raacutemutat arra hogy a rsquo resrsquo szoacute megjeleneacutese a latin
nyelvben igen korai időkre tehető joacutellehet a szoacute eredete maacuteig homaacutelyos427 Megerősiacuteti
maacutes szerzők neacutezeteacutet amely szerint kezdeti rsquovagyonrsquo rsquovagyontaacutergyakrsquo rsquojavakrsquo
eacutertelmeacuteben maacuter igen koraacuten tetten eacuterhető a kifejezeacutes gazdasaacutegi szemleacuteletű
jelenteacutesaacuternyalata428 Eme aacuteltalaacutenos kollektiacutev eacutertelme mellett azonban leacutetezett a szoacutenak
olyan konkreacutet eacutertelme is amely hasznaacutelataacutet a mai eacutertelemben vett rsquodologrsquo kifejezeacutessel
vaacuteltozataiban (haec quid id ea omne) Logikusan adoacutedoacute keacuterdeacutese hogy a vonatkozoacutei melleacutekmondat előtt aacutelloacute utaloacuteszoacute vaacuteltozaacutesa vajon nem vaacuteltoztatja-e meg a teljes fordulat jelenteacuteseacutet Koumlvetkezteteacutese szerint erről nincs szoacute minthogy maga a rsquoresrsquo szoacute is olyannyira aacuteltalaacutenos hogy a neacutevmaacutessal valoacute helyettesiacuteteacutes nem eredmeacutenyezi sem a jelenteacuteskoumlr taacutegiacutetaacutesaacutet sem pedig megvaacuteltoztataacutesaacutet Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 28 425 Vouml 5 3 bdquoUti legassit super pecunia tutelave suae rei ita ius estordquo 426 Vouml Gai 2 224 Inst 2 22 pr Paul D 50 16 120 (5 ad Q Muc) Az egyeacuteb szoumlveghagyomaacutenyok familia pecuniaque sua ndash Rhet ad Herren 1 23 Cic de inv 2 50 148 pecunia tutelave suae rei ndash Ulp 11 14 Paul D 50 16 53 pr (59 ad ed) A forraacutesokhoz az irodalomban ld DIOacuteSDI Ownership 23 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 100-104 eacutes 195-197 Dioacutesdi meglaacutetaacutesa szerint a familia eacutes a pecunia kifejezeacutesek eredetileg mindazokat a termelőeszkoumlzoumlket (means of production) jelentette amelyek elsőkeacutent vaacuteltak magaacutentulajdon taacutergyaivaacute majd a kifejezeacutesek tartalma eacutes jelenteacutese lassacskaacuten megvaacuteltozott egyfelől abboacutel adoacutedoacutean hogy utoacutebb a foumlld is a magaacutentulajdon reacutesze lett maacutesfelől pedig az aacutellattenyeacuteszteacutesről a mezőgazdaacutelkodaacutesra valoacute aacutetteacutereacutes jelekeacutent Ld DIOacuteSDI Ownership 30 Zlinszky a maga reacuteszeacuteről az uti legassit super familia pecunia tutelaque suae rei megfogalmazaacutest tartja a leginkaacutebb valoacutesziacutenűnek joacutellehet elismeri hogy a toumlrveacuteny eredeti szoumlvegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesa jelentős neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik A hivatkozott Gaius eacutes Pomponius aacuteltal raacutenk hagyomaacutenyozott szoumlvegek kapcsaacuten ő is raacutemutat arra hogy a szoumlveghagyomaacutenyok koumlzoumls jellemzője hogy a suae rei fordulat elől toumlrlik a familiaacutera eacutes pecuniaacutera toumlrteacutenő utalaacutest amiből logikusan az koumlvetkezik hogy a suae rei mindkettő jelenteacuteseacutet visszaadja ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 101 eacutes 195 Bretone a toumlrveacuteny emliacutetett toumlredeacuteke vonatkozaacutesaacuteban haacuteromszor keacutet azaz oumlsszesen hat szoumlvegvaacuteltozatot rekonstruaacutel Leacutenyegeacuteben naacutela is haacuterom csoport szerepel azzal azonban hogy az egyes szoumlvegvaacuteltozatokon beluumll alcsoportokat hoz leacutetre Ld BRETONE Fondamenti 26 Ami a toumlrveacuteny szoumlvegeacutet illeti Bretone a hivatkozott Pomponius-helyen talaacutelhatoacute bdquouti legassit suae reirdquo formaacutet tekinti a toumlrveacuteny eredeti szoumlvegeacutenek uacutegy veacuteli hogy ha a familia eacutes a pecunia eredetileg is szerepeltek volna a toumlrveacutenyben akkor utoacutebb ezt a szoumlvegezeacutest nem vaacuteltotta volna fel a Pomponius aacuteltal hasznaacutelt kifejezeacutes Az ulpianusi bdquopecunia tutelave suae reirdquo formaacutet egyaacuteltalaacuten nem tartja elfogadhatoacutenak Ld reacuteszletesen BRETONE Fondamenti 24-36 427 NADJO Lrsquoargent et les affaires 167 428 Vouml ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoresrsquo valamint NADJO Lrsquoargent et les affaires 168 Ernout ndash Meillet szerint az olyan kifejezeacutesek mint res familiaris vagy res publica az ősi jogban kialakult eacutes a keacutesőbbiekben meggyoumlkeresedett kifejezeacutesekeacutent eacuteppen a szoacute rsquojavakrsquo eacutertelmeacutet taacutemasztjaacutek alaacute Nadjo aki egyeteacutert az előbbi megaacutellapiacutetaacutessal azt hangsuacutelyozza hogy a szoacutehoz tapadoacute főneacutevi vagy melleacutekneacutevi determinaacutensok (res familiaris res paterna res patria ugyaniacutegy res meum parentum res patris) elsődlegesen csalaacutedi kapcsolatokra utalnak ekkeacutent a kifejezeacutesek oumlsszesseacutegeacuteben szuumllői vagy csalaacutedi vagyonra oumlroumlkseacutegre utalnak Ezzel egyezően KASER RPR I 377
125
rokon vonaacutesokat429 Eacuteppen ez a konkreacutet eacutertelme tette alkalmassaacute a rsquoresrsquo kifejezeacutest minden
leacutetezőnek a valoacutesaacutegnak a megjeloumlleacuteseacutere is430 Joggal meruumll fel ezen a ponton az igeacuteny
annak tisztaacutezaacutesaacutera hogy a jogi forraacutesok koumlreacuteben milyen eacutertelemben fordul elő a rsquoresrsquo
kifejezeacutes
III A rsquo resrsquo szoacute jelenteacutese a jogi forraacutesok kuumlloumlnoumlsen a Digesta alapjaacuten
Maacuter Grosso is raacutemutatott arra hogy a Digestaacuteban nem talaacutelunk olyan forraacutest amely a
dolog fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesaacutet tartalmaznaacute ekkeacutent ebben a vonatkozaacutesban
keacutenytelenek vagyunk olyan forraacutesokra hagyatkozni amelyek egy konkreacutet esethez
kapcsoloacutedva hataacuterozzaacutek meg hogy adott koumlrben mit kell dolog alatt eacuterteni joacutellehet ezek
a szoumlvegek toumlbbnyire meglehetősen aacuteltalaacutenosiacutetoacute jellegűek431 Maga a dolog ndash főkeacutent
pedig annak jogi ndash fogalma viszont nem maacutes mint absztrakcioacute432 A kifejezeacutes a minket
koumlruumllvevő vilaacutegboacutel mindent magaacuteban foglal ndash oumlsszhangban Bonfante eacutes Bretone
aacutelliacutetaacutesaacuteval ndash legyen az akaacuter termeacuteszetesen leacutetrejoumlvő akaacuter emberi alkotaacutes eredmeacutenye433
Ceacutelja leacutenyegeacuteben tehaacutet az hogy aacutetfogjon mindent amit mi valoacutesaacutegkeacutent ismeruumlnk434 A
rsquoresrsquo szoacute kuumlloumlnfeacutele jelenteacutesei jogi terminuskeacutent is szeacutetvaacutelaszthatoacutek attoacutel fuumlggően hogy
aacuteltalaacutenos vagy konkreacutet eacutertelemben lelhetők-e fel a forraacutesokban Konkreacutet eacutertelemben a
rsquo resrsquo jeloumllhet valamilyen dolgot vagy taacutergyat amely jelenteacuteshez olyan tovaacutebbi forraacutesok
kapcsolhatoacutek ahol a kifejezeacutes teacuteny illetőleg cselekveacutes eacutertelemben fordul elő Aacuteltalaacutenos
eacutertelemben a terminus a vagyon mint egyes vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegeacutenek megtestesiacutetője
a jogi forraacutesokban is Kuumlloumln vizsgaacutelhatoacute a rsquoresrsquo fordulat rsquoviszonyokrsquo eacutertelemben amelyet
mainapsaacuteg jobbaacutera valamilyen uumlgykeacutent szokaacutes felfogni Mindezek mellett leacuteteznek a
429 Ilyen eacutertelemben szerepel peacuteldaacuteul a XII tt-ben a res mancipi kifejezeacutes (5 2) amely az ősi roacutemai taacutersadalom patriarchaacutelis gazdaacutelkodoacute jellegeacutet tuumlkroumlzi Hasonloacutean konkreacutet eacutertelemben fordul elő peacuteldaacuteul Iavolenusnaacutel (Iav D 41 3 23 pr eacutes eod 2 [9 epist]) ahol elsősorban res mobiles formaacuteban a res immobiles illetőleg a res soli paacuterjakeacutent jelenik meg Reacuteszletesen ld NADJO Lrsquoargent et les affaires 171-173 430 Vouml ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoresrsquo bdquohellip deacutesignant des biens concrets a pu servir agrave exprimer ce qui existe la chose laquola reacutealiteacuteraquohelliprdquo 431 Vouml GROSSO Cose 3 432 SOKOLOWSKI Philosophie 39 433 THOMAS La valeur 1449 BONFANTE Proprietagrave I 5 BRETONE Fondamenti 16 434 THOMAS La valeur 1449 Veacutelemeacutenye szerint ugyanakkor a dolog absztrakt felfogaacutesaacutenak uacutetjaacutet aacutellja az ontoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutes mert ha csak ontoloacutegiai alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteloacutedunk akkor figyelmen kiacutevuumll hagyjuk azt a teacutenyt hogy a dologra vonatkozoacute egyes szabaacutelyok eacuteppen a dolog eacuterteacutekeacutetől fuumlggnek Ekkeacutent Sokolowski eacutes Schermaier megkoumlzeliacuteteacuteseacutet alapvetően hibaacutesnak tartja Teacutenykeacuterdeacutes ugyanakkor hogy ndash mint arra a keacutesőbbiekben kifejezetten utalni is fogunk ndash ő maga is a dolog identitaacutesaacutehoz tartozoacutenak veacuteli a dolog eacuterteacutekeacutet Ebből koumlvetkezően pedig az ontoloacutegiai alapaacutellaacutesuacute vizsgaacuteloacutedaacutes eacuteppen nem hibaacutes az szuumlkseacuteges a dolog absztrakt mibenleacuteteacutenek feltaacuteraacutesaacutehoz
126
szoacutenak tovaacutebbi leacutenyegeacuteben marginaacutelis jelenteacutesaacuternyalatai is mint amilyen peacuteldaacuteul a
koumltelmek koumlreacuteben a szolgaacuteltataacutes eacutes ellenszolgaacuteltataacutes kifejezeacutese de megjelenik neacutehol
hataacutes illetőleg eredmeacuteny eacutertelemben is kifejezhet tovaacutebbaacute valamilyen kapcsolatot
oumlsszefuumlggeacutest is435
Visszautalva Bretone megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint a rsquoresrsquo kifejezeacutes nomen generale
megaacutellapiacutethatoacute hogy ennek a neacutezetnek leacutetezik forraacutesbizonyiacuteteacuteka A rsquoresrsquo a forraacutesokban
teacutenylegesen előfordul ebben az eacutertelemben egyfajta bdquocopulakeacutentrdquo jeloumllve mindazt ami a
minket koumlruumllvevő vilaacutegban leacutetezik436 Ennek joacute peacuteldaacuteja lehet Paulus egyik kijelenteacutese
Paul D 50 17 106 (2 ad ed)
Libertas inaestimabilis res est
A szoumlvegből első tekintetre kitűnik hogy a jogaacutesz ehelyuumltt a rsquoresrsquo fordulatot nem dolog
eacutertelemben hasznaacutelja A kifejezeacutes hasznaacutelata veacutelemeacutenyuumlnk szerint ahhoz hasonloacute mint
amikor valaki azt aacutelliacutetja hogy rsquoa baraacutetsaacuteg szent dologrsquo437 Nem arroacutel van szoacute tehaacutet hogy
a libertas vagy a baraacutetsaacuteg taacutergyiasult formaacuteban megjelenneacutenek hanem sokkal inkaacutebb az
emliacutetett bretonei eacutertelemben vett nomen generale438 Megjegyzendő emellett az is hogy
435 Ehhez ld a forraacutesok megjeloumlleacuteseacutevel HEUMANN ndash SECKEL s h v 436 Megjegyzendő hogy ehelyuumltt nem a nyelveacuteszetben megszokott eacutertelemben hasznaacuteljuk a copula kifejezeacutest vagyis semmikeacuteppen sem bdquokapcsoloacuteigerdquo eacutertelemben Ugyanakkor uacutegy veacuteljuumlk hogy a szoacute eredeti eacutertelmeacuteből kiindulva a kifejezeacutes jelen kontextusban valoacute hasznaacutelata eacuterthető eacutes veacutedhető lehet Egyfelől ezt taacutemasztja alaacute a res kifejezeacutes aacuteltalaacutenos jellege maacutesfelől pedig a Paulus-szoumlveg megfogalmazaacutesa is A Digesta ideacutezett textusa helyes lenne ebben a formaacuteban is Libertas inaestimabilis est Ebben a formaacuteban annyit jelentene hogy a szabadsaacuteg felbecsuumllhetetlen Ebben az aacutelliacutetaacutesban ndash a magyarban egyeacutebkeacutent hiaacutenyzoacute ndash rsquovanrsquo lenne a szigoruacutean nyelveacuteszeti eacutertelemben vett kopula vagyis hiaacutenyos neacutevszoacutei igei aacutelliacutetmaacutennyal lenne dolgunk felbecsuumllhetetlen ltvangt Ez a latinban ugyanakkor minden esetben szuumlkseacutegkeacuteppen neacutevszoacutei-igei aacutelliacutetmaacuteny formaacutejaacuteban jelenik meg inaestimabilis est A Digestaacuteban teacutenylegesen szereplő aacutelliacutetaacutes ugyanakkor logikailag iacutegy rekonstruaacutelhatoacute a szabadsaacuteg ltolyan valami amigt felbecsuumllhetetlen Ekkeacutent ebben a szoumlvegben az aacutelliacutetmaacuteny res est vagyis valamilyen leacutetező Nem a felbecsuumllhetetlenseacuteg mint tulajdonsaacuteg keruumll tehaacutet előteacuterbe hanem elsődlegesen a libertas leacutetező mivolta amelynek jellemzője a veacutelemeacuteny szerint az hogy felbecsuumllhetetlen 437 Oumlsszhangban Ruumlfner maacuter ideacutezett eacuteszreveacuteteleacutevel amely szerint a res quae pondere numero mensura constant fordulatban a rsquoresrsquo kifejezeacutes annyira aacuteltalaacutenos eacutertelmű hogy valamely neacutevmaacutessal valoacute helyettesiacuteteacutese egyaacuteltalaacuten nem vaacuteltoztatja meg a forraacutesok eacutertelmeacutet megkockaacuteztathatoacute egy olyan aacutelliacutetaacutes is hogy a rsquoresrsquo szoacute maga is szinte neacutevmaacutesi jellegű minden olyan esetben hasznaacutelhatoacute amikor valamely konkreacutet eacutertelmű főneacutev hasznaacutelataacutet akarjuk elkeruumllni 438 A rsquo resrsquo aacuteltalaacutenosiacutetoacute jellegeacuten tuacutelmenően sokfeacutele jelenteacutessel biacuter a jogi forraacutesokban is Nem egy esetben jelenik meg personae ellenpoacutelusakeacutent valamely oumlsszehasonliacutetaacutesban (Ulp D 6 1 1 1 [16 ad ed] Marci D 8 1 1 [3 reg] Ulp D 44 7 25 pr [1 reg] Paul D 50 16 188 1 [33 ad ed] Pomp D 50 17 25 [11 ad Sab]) Minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a rsquoresrsquo ilyen eacutertelmű felfogaacutesa koumlszoumln vissza az ABGB maacuter emliacutetett dologfogalmaacuteban is Ehhez a keacuterdeacuteskoumlrhoumlz eacuterdekes adaleacutek Foumlldi Andraacutes meglaacutetaacutesa aki arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a Gaius neveacutehez koumltődő instituacutecioacute-rendszer personae eacutes res elemeinek gyoumlkerei a keresetek in personam eacutes in rem felosztaacutesaacutera vezethető vissza Ld reacuteszletesen FOumlLDI Institutio-hagyomaacuteny 551-552 Gyakran fordul elő olyan eacutertelemben amely valamely jogvita taacutergyaacutet valamilyen igeacutenyt jeleniacutet meg (Paul D 50 16 5 pr [2 ad ed] Ulp D eod 179 [51 ad Sab] Ulp D eod 193 [38 ad ed] Pomp D 50 16 246 1 [16 epist])
127
joacutel eacuterzeacutekelhető ebben a roumlvid szoumlvegben az egyes leacutetezők egymaacuteshoz valoacute viszonya
amely viszony ezeknek a leacutetezőknek az objektiacutev valoacutesaacutegban elfoglalt helyuumlkből
adoacutedik439 Ehhez keacutepest meacuteg mindig taacutergy eacutertelemben de joacuteval konkreacutetabban eacutes jogi
terminuskeacutent fordul elő peacuteldaacuteul Ulpianusnaacutel
Ulp D 50 16 23 (14 ad ed)
rsquoReirsquo appellatione et causae et iura continentur
A rsquo resrsquo kifejezeacutes ebben a szoumlvegben egyeacutertelműen egyes szaacutemban fordul elő ami
alaacutetaacutemasztani laacutetszik azt az elgondolaacutest hogy a szoacute ehelyuumltt konkreacutet eacutertelemben fordul
elő440 A szoumlveg szerint a rsquoresrsquo kifejezeacutes keacutet maacutesik fordulatot foglal magaacuteban causae eacutes
iura Iura alatt lehet eacuterteni mindent ami alapjaacuten a tulajdonos baacutermit megtehet a dolgaacuteval
vagyis iura arra utal hogy a dolog őt megilleti Causae jelenteacutese első tekintetre keacutetfeacutele
lehet Egyfelől jelenthet pert illetve peres uumlgyet maacutesfelől pedig utalhat egy konkreacutet
helyzetre esetleg teacutenyaacutellaacutesra441 Az előbbi jelenteacutes elfogadaacutesa nagyon csaacutebiacutetoacute ebben a
szoumlvegkoumlrnyezetben hiszen inneacutet csak egy leacutepeacutes eljutni odaacuteig hogy akkor iura a
dologhoz valoacute alanyi jogot jelenti causae pedig ennek perbeli eacuterveacutenyesiacutethetőseacutegeacutet
helyezi a koumlzeacuteppontba442 Jobban veacutegiggondolva azonban megalapozottabbnak tűnhet az
a koumlvetkezteteacutes hogy causae ehelyuumltt inkaacutebb a dologgal oumlsszefuumlggő konkreacutet
koumlruumllmeacutenyeket jelenti443
Mint arra maacuter utaltunk Bretone felhiacutevja a figyelmet arra is hogy a kuumllvilaacutegban leacutetező
illetőleg szűkebben a tulajdon taacutergyakeacutent fungaacuteloacute dolgokat rsquojavaknakrsquo is szokaacutes nevezni
439 Eacuterdekes hogy az aproacutesaacutegokra maacuteskor nagyon joacute eacuterzeacutekkel felfigyelő Bretone is csak annyit aacutellapiacutet meg erről a szoumlvegről hogy a libertast implicit de nagyon is nyilvaacutenvaloacute moacutedon a res koumlreacutebe utalja Paulus Vouml BRETONE Fondamenti 154 A leacutetezők objektiacutev valoacutesaacutegban elfoglalt helyeacuteből adoacutedoacute viszonyrendszereacutet nagyon joacutel peacuteldaacutezza a Digesta egyik hiacuteres esete is (Paul D 40 1 23 [15 resp]) ahol a rabszolga felszabadiacutetaacutesa eacutes a dominus ilyen minőseacutege tehaacutet tulajdonjoga aacutell egymaacutessal szemben meacutegis a libertas győzedelmeskedik 440 Ezzel egyezően BRETONE Fondamenti 249 441 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquocausarsquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquocausarsquo 442 Ehhez ld Thomas gondolatmeneteacutet aki szerint egy dolog rsquodologrsquo mivolta eljaacuteraacutesjogi keacuterdeacutes hiszen ebben a koumlrben hataacuterozzaacutek meg a roacutemaiak esetről esetre perről perre hogy mit eacutertenek dolog alatt eacuteppen azaacuteltal hogy a dolog eacuterteacuteke meghataacuterozaacutesra keruumll Ekkeacutent tehaacutet a per a rsquoresrsquo kifejezeacutes kialakulaacutesaacutenak valoacutedi terreacutenuma Reacuteszletesen ld THOMAS La valeur 1431-1432 443 Leacutenyegeacuteben Bretone is ekkeacutent eacutertelmezi a szoumlvegnek ezen reacuteszeacutet Ld BRETONE Fondamenti 55 Ehhez az aacutelliacutetaacuteshoz ld meacuteg pl Cic Clu 139 bdquonam si causae ipsae pro se loqui possent nemo adhiberet oratorem nunc adhibemur ut ea dicamus non quae auctoritate nostra constituantur sed quae ex re ipsa causaque ducanturrdquo Ehelyuumltt Cicero eacuteppen arra mutat raacute hogy senki sem fordulna oratorhoz ha a koumlruumllmeacutenyek beszeacutelni tudnaacutenak Mivel azonban ez nincs iacutegy ezeacutert az oratort eacuteppen azeacutert keacuterik fel hogy a dolgokat esemeacutenyeket a koumlruumllmeacutenyeknek megfelelően bemutassaacutek vagyis akkeacutent ahogy a dolgok a koumlruumllmeacutenyekből koumlvetkeznek
128
minthogy ezek ceacutelja az emberi igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacuteben eacuterhető tetten Eacuteppen ez az igeacutenyek
kieleacutegiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute ceacutel serkenti ezeknek a javaknak az egyre nagyobb meacuterteacutekű eacutes
mind gyorsabb uumltemben megvaloacutesuloacute termeleacuteseacutet eacutes csereacutejeacutet mi toumlbb ezek elfogyasztaacutesa
illetőleg akaacuter azonnali akaacuter keacutesőbbi megsemmisiacuteteacutese is szuumlkseacutegesseacute vaacutelhat az igeacutenyek
kieleacutegiacuteteacutese eacuterdekeacuteben444 Ezek a javak vagy dolgok egy az egyeacuten vaacutegyaacutetoacutel eacuterdekeitől
fuumlggetlen eacuterteacutekkel biacuternak445 Hasonloacutean veacutelekedik Thomas is aki a dolgot vagyoni
eacuterteacutekkel biacuteroacutenak eacutes forgalomkeacutepesnek gondolja446 Raacutemutat arra is hogy amikor ebben a
vonatkozaacutesban pecunia illetőleg pretium megjelenik a forraacutesokban akkor a jogaacuteszok
akkeacutent gondoltaacutek el ezeket mint egyfelől valamely dolog peacutenzeacuterteacutekeacutet (pecunia) illetve
aacuterat (pretium) mint dolgok eacuterteacutekeacutenek meacuterőjeacutet amely egy dolog peacutenzre toumlrteacutenő csereacuteje
soraacuten megjelenik Veacutelemeacutenye szerint ezzel egyszersmind azt is gondoltaacutek hogy a dolog a
sajaacutet maga aacuteraacutera peacutenzeacuterteacutekeacutere redukaacuteloacutedik azaz az eacuterteacutek magaacutenak a dolognak az
identitaacutesaacutehoz tartozik447 Hasonloacute gondolatmenettel a forraacutesokban is talaacutelkozhatunk448
Paul D 9 2 33 pr (2 ad Plaut)
Si servum meum occidisti non affectiones aestimandas esse puto veluti si filium
tuum naturalem quis occiderit quem tu magno emptum velles sed quanti omnibus
valeret Sextus quoque Pedius ait pretia rerum non ex affectione nec utilitate
singulorum sed communiter fungi [hellip]
Vizsgaacuteloacutedaacutesunk szempontjaacuteboacutel a szoumlvegnek eacuteppen a Sextus eacutes Pedius neveacutehez kapcsolt
megaacutellapiacutetaacutes biacuter jelentőseacuteggel amelyet a Digestaacuteban maacutesutt is megtalaacutelhatunk (vouml Paul
D 35 2 63 pr [2 ad legem Iul et Pap]) pretia rerum non ex affectu nec utilitate
singulorum sed communiter funguntur Maacuter ezen a ponton megaacutellapiacutethatoacute hogy a
rsquodologrsquo tehaacutet akkor vaacutelik vagyontaacuterggyaacute ha pretium taacutersul hozzaacute Nem egyeduumllaacutelloacute ez az
444 Leacutenyegeacuteben hasonloacute gondolatmenet jelenik meg Grosso munkaacutejaacuteban is aki azt hangsuacutelyozza hogy a rsquo resrsquo szoacute egy fuumlggetlen entitaacutesokboacutel aacutelloacute instrumentaacutelis jogi valoacutesaacuteg nyelvi kifejeződeacutese amely entitaacutesok ugyanakkor egy taacutersadalmi-gazdasaacutegi valoacutesaacutegba illeszkednek azaacuteltal hogy az egyes egyeacutenek szaacutemaacutera ezek az entitaacutesok elteacuterő hasznaacutelhatoacutesaacuteggal biacuternak koumlvetkezeacuteskeacuteppen az egyes egyeacutenek hozzaacutejuk fűződő eacuterdeke is elteacuterő lehet Vouml GROSSO Cose 4 Ez a felfogaacutes szinteacuten megjeleniacuteti tehaacutet a rsquojavakrsquo kategoacuteriaacutejaacutet joacutel laacutethatoacute ugyanakkor hogy Grosso ndash Bretoneacuteval ellenteacutetben ndash eme kategoacuteria kapcsaacuten nem emeli ki a communiter funguntur fordulatot mint leacutenyegi jellemzőt 445 BRETONE Fondamenti 11 446 Vouml THOMAS La valeur 1431 447 Vouml bdquo[hellip] la valeur eacutetait alors lrsquoidentiteacute de la chose mecircmerdquo THOMAS La valeur 1450 A szerző ilyen tartalmuacute felfogaacutesa ellen fel lehet hozni hogy maga a jel eacutes az amit jeloumll nem lehetnek azonosak egymaacutessal Ehhez hasonloacute baacuter maacutes taacutergyuacute eacuterveleacutessel talaacutelkozhatunk meacuteg BESSENYŐ A peacutenz 137 448 Ehhez hasonloacute jellegű szoumlvegek meacuteg Iul D 29 2 45 4 (1 ad Urs Ferocem) Paul D 46 3 63 (9 ad Plaut) Paul D 46 4 11 pr (12 ad Sab)
129
elgondolaacutes a forraacutesokban erre neacutezve a tovaacutebbiakban meacuteg laacutethatunk utalaacutesokat A rsquotaacutergyrsquo
jelenteacuteskoumlroumln beluumll meacuteg szűkebb eacutertelemben fordul elő a rsquoresrsquo szoacute amikor a tulajdon
taacutergyakeacutent jelenik meg449
Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute tehaacutet hogy a szaacutemos jelenteacutessel biacuteroacute rsquoresrsquo szoacute dolog
eacutertelemben nehezen megfoghatoacute eacuteppen amiatt hogy a dolog ebben a formaacuteban
absztrakcioacute Ennek nyomaacuten szuumlkseacutegkeacuteppen maacutes iraacutenyboacutel kell megkoumlzeliacuteteni hogy mit is
eacuterthetuumlnk rsquodologrsquo alatt Ezen a ponton pedig ismeacutet a maacuter toumlbbszoumlr hivatkozott Marcus
Aurelius neveacutehez fűződő intelem (Elmeacutelkedeacutesek 3 11) uacutetmutataacutesaihoz fordulunk Ebben
a filozoacutefus csaacuteszaacuter azt a tanaacutecsot adja hogy minden dolgot hataacuterozzunk meg a maga
egeacuteszeacuteben Erre azeacutert van szuumlkseacuteg hogy megtudhassuk mikeacutent hiacutevjaacutek azokat az
alkotoacuteelemeket amelyekből oumlsszeaacutellt eacutes amelyekre majd szeacutethullik Ennek nyomaacuten tehaacutet
a dolog mibenleacuteteacutenek megeacuterteacuteseacutehez az szuumlkseacuteges hogy megvizsgaacuteljuk mitől egyedi egy
dolog eacutes meddig tekinthető dolognak tovaacutebbaacute vizsgaacutelandoacute az is hogy milyen ceacutelja van a
dolog leacuteteacutenek Ebben a megkoumlzeliacuteteacutesben első helyen egy Alfenus-veacutelemeacutenyt eacuterdemes
ideacutezni
Alf D 5 1 76 (6 dig)
Proponebatur ex his iudicibus qui in eandem rem dati essent nonullos causa
audita excusatos esse inque eorum locum alios esse sumptos et quaerebatur
singulorum iudicum mutatio eandem rem an aliud iudicium fecisset Respondi
non modo si unus aut alter sed et si omnes iudices mutati essent tamen et rem
eandem et iudicium idem quod antea fuisset permanere neque in hoc solum
evenire ut partibus commutatis eadem res esse existimaretur sed et in multis
ceteris rebus nam et legionem eandem haberi ex qua multi decessissent quorum
in locum alii subiecti essent et populum eundem hoc tempore putari qui abhinc
centum annis fuissent cum ex illis nemo nunc viveret itemque navem si adeo
saepe refecta esset ut nulla tabula eadem permaneret quae non nova fuisset
nihilo minus eandem navem esse existimari Quod si quis putaret partibus
commutatis aliam rem fieri fore ut ex eius ratione nos ipsi non idem essemus qui
abhinc anno fuissemus propterea quod ut philosophi dicerent ex quibus
449 Ld HEUMANN-SECKEL s v rsquoresrsquo ahol ebben a jelenteacuteskoumlrben a dolgot csak mint testi taacutergyat veszik alapul Ennek elleneacuteben maacuter ehelyuumltt fel kell hiacutevni a figyelmet arra a teacutenyre hogy a roacutemai jogaacuteszok nem egy helyen utaltak bdquotestetlen dolgokrardquo vagyis a res incorporalis kategoacuteriaacutejaacutet is hasznaacuteltaacutek a tulajdon taacutergyai koumlreacuteben Vouml Gai D 1 8 1 1 (2 inst) Paul D 8 1 14 pr (15 ad Sab) Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc) Paul D 41 3 4 26 (54 ad ed) Gai 2 12 2 14 2 17 2 28 3 83 Ulp 19 11 Inst 2 2 1-2
130
particulis minimis constiteremus hae cottidie ex nostro corpore decederent
aliaeque extrinsecus in earum locum accederent Quapropter cuius rei species
eadem consisteret rem quoque eandem esse existimari450
A szoumlveg koumlzponti teacutemaacutejaacutet keacutepező a jogaacutesznak feltett keacuterdeacutes szerint vajon ugyanaz
marad-e a peres uumlgy abban az esetben ha az adott uumlgy eldoumlnteacuteseacutere rendelt biacuteraacutek koumlzuumll
egyeseket az eset meghallgataacutesa utaacuten elbocsaacutetottak miacuteg maacutesok helyuumlkoumln maradtak
Alfenus neacutezete szerint a biacuteraacutek szemeacutelye nem befolyaacutesolja az uumlgy ndash legalaacutebbis ontoloacutegiai
eacutertelemben vett ndash eacuterintetlenseacutegeacutet ennek koumlvetkezteacuteben meacuteg abban az esetben is ugyanaz
marad a peres uumlgy ha az oumlsszes biacuteroacutet lecsereacutelik Neacutezeteacutet alaacutetaacutemasztandoacute a jogaacutesz
raacutemutat hogy az egyes reacuteszek megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog (res) mindig ugyanaz marad egy
leacutegioacute is amelyből sokan meghaltak eacutes helyuumlkre maacutesok keruumlltek a vaacuteltozaacutesok elleneacutere
ugyanaz a leacutegioacute mint ami kezdetben volt A neacutep is ugyanaz ma mint szaacutez eacutevvel ezelőtt
meacuteg akkor is ha a szaacutez eacutevvel ezelőtti koumlzoumlsseacuteg tagjai koumlzuumll senki sem eacutel maacuter Ezekhez
hasonloacutean egy hajoacute amelyet eleddig olyan sokszor javiacutetottak hogy maacuter egyetlen
deszkaacuteja sem egyezik meg az eacutepiacuteteacuteskori anyagokkal ugyanannak a hajoacutenak tekintendő
mint ami megeacutepiacuteteacutesekor volt Ezek a peacuteldaacutek azt a ceacutelt szolgaacuteljaacutek hogy joacutezan eacutesszel is
felfoghatoacute legyen a jogaacuteszi veacutelemeacuteny gondolati magja451 Ezt koumlvetően mutat raacute Alfenus
az ellenkező tartalmuacute elgondolaacutes logikai tarthatatlansaacutegaacutera ha a reacuteszek megvaacuteltozaacutesaacuteval
a dolog is maacutessaacute lenne ez oda vezetne hogy ad absurdum az egyes ember sem lenne
ugyanaz ahogy kora előrehaladtaacuteval minduntalan vaacuteltozik Hiszen ha ez az elgondolaacutes
igaz lenne akkor ma egy adott szemeacutely maacutes ember lenne egy eacutevvel ezelőtti valoacutejaacutehoz
keacutepest mert azokboacutel a reacuteszecskeacutekből amelyek testuumlnket alkotjaacutek neacutemelyek naponta
kivaacutelnak helyuumlkre pedig kiacutevuumllről maacutesok keruumllnek be iacutegy leacutenyegeacuteben testuumlnk
alkotoacuteelemei időről időre teljes egeacuteszeacuteben lecsereacutelődnek Ekkeacutent az a dolog (res)
amelynek kuumllső megjeleneacutese (species) nem vaacuteltozik az ugyanannak a dolognak
tekintendő
450 Az ideacutezett szoumlveghez nagyban hasonloacute meacuteg Paul D 32 88 pr ndash 3 (5 ad legem Iul et Pap) bdquo(pr) Lana legata vestem quae ex ea facta sit deberi non placet (1) Sed et materia legata navis armariumve ex ea factum non vindicetur (2) Nave autem legata dissoluta neque materia neque navis debetur (3) Massa autem legata Scyphi ex ea facti exigi possuntrdquo 451 A jogaacuteszi veacutelemeacutenyek eacutes a filozoacutefia koumlzoumltti nyilvaacutenvaloacute kapcsolathoz ld SOKOLOWSKI Philosophie 36 aki szerint peripatetikus vagy sztoikus eredetre vezethető vissza ez a felfogaacutes Hasonloacutean SCHERMAIER Materia 215-216 aki kifejezetten sztoikus hataacutest taacutersiacutet ndash egyebek mellett ndash ehhez a textushoz is Sokolowski feldolgozaacutessal kapcsolatos felfogaacutesaacutet egyeacutebkeacutent elhibaacutezottnak tartja Reacuteszletesen ld SCHERMAIER Materia 211-213
131
Az elemzett szoumlveg logikaacuteja nem kifogaacutestalan mindazonaacuteltal a dolog leacutenyegeacutenek
megragadaacutesa szempontjaacuteboacutel ez a forraacuteshely toumlbbszoumlroumlsen is igen hasznosnak bizonyul452
Egyfelől kivaacuteloacute bizonyiacuteteacutekaacutet adja a res szoacute taacuteg jelenteacuteseacutenek amelyről Bretone ndash eacutes vele
leacutenyegeacuteben egyezően Ruumlfner is ndash megaacutellapiacutetja hogy nomen generale hiszen a forraacuteshely
a peres uumlgyet eacuteppuacutegy a res koumlreacutebe sorolja mint az emberekből aacutelloacute leacutegioacutet vagy populust
ugyanakkor a res kifejezeacutest teljesen aacuteltalaacutenosan is hasznaacutelja Az előbbiekben a
besorolaacutesra toumlrteacutenő utalaacutes tovaacutebbi magyaraacutezatra szorul Eme kifejezeacutest ugyanis nem
akkeacutent kell eacuterteni mintha a forraacuteshely valamely szigoruacute logika vagy rendszer menteacuten
kategorizaacutelni igyekezne a leacutetezőket ndash maga a szoumlveg sem ezzel kapcsolatos leacutenyegileg
Mindoumlssze az tűnik ki a textusboacutel hogy az Alfenus aacuteltali szoacutehasznaacutelat teljesseacuteggel
koumlznyelvi mondhatni a jogaacutesz mintegy bdquooumlntudatlanulrdquo automatikusan hasznaacutelja a res
szoacutet Mindebből maacuter oumlnmagaacuteban is joacutel kitűnik hogy annak vizsgaacutelata hogy a jogi
forraacutesokban milyen jelenteacutesekben fordul elő ez a szoacute nem vezetne messzire Mindezeken
tuacutelmenően tovaacutebbi haszna is van a jelen szoumlvegnek hiszen vilaacutegosan laacutetszik belőle az is
hogy a legio legio mivolta a populus populus mivolta a navis navis mivolta nem ezek
kuumllső megjeleneacuteseacutetől fuumlgg Koumlvetkezeacuteskeacuteppen nem az szaacutemiacutet hogy mely szemeacutelyeket eacutes
azok koumlzuumll haacutenyat illetőleg milyen anyagot raktak be vagy csereacuteltek ki a legio populus
navis koumlreacutebe Mihelyt azonban a legio a populus vagy a hajoacute alkotoacuteelemeire bomlik szeacutet
akkor maacuter megszűnik legio populus vagy hajoacute lenni leacutenyegeacuteben aacutelliacutethatoacute hogy kiacutevuumll
keruumll a rerum natura vilaacutegaacuten453 Ez az aacutelliacutetaacutes egy uacutejabb szempont vizsgaacutelataacutera ad
lehetőseacuteget mikor pusztul el egy dolog mikor mondhatoacute hogy res abesse videtur
452 Kritikus alapaacutellaacutesboacutel maacuter HORAK Rationes decidendi 232 Nyilvaacutenvaloacute hogy a szoumlvegben peacuteldakeacutent szerepeltetett dolgok nem keacutepeznek homogeacuten csoportot A hajoacute modern fogalmaink szerint egyszerű dolognak minősuumll miacuteg a legio eacutes a populus eseteacuteben ezek dologkeacutent kezeleacutese is aggaacutelyos nem keveacutesbeacute a iudicium eseteacuteben Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy a legio eacutes a populus legalaacutebbis jellegeacutet tekintve paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute a grex fogalmaacuteval meacutegpedig abban a vonatkozaacutesban hogy mikeacutent a nyaacutejat a nyaacutej szempontjaacuteboacutel bizonyos szaacutemuacute aacutellat alkotja uacutegy a legio bizonyos szaacutemuacute katonaacuteboacutel a populus pedig bizonyos szaacutemuacute polgaacuterboacutel aacutell eacutes amikor ezt az oumlsszesseacuteget legioacutekeacutent vagy populuskeacutent koumlzeliacutetjuumlk meg nem az egyes egyeacutenekre koncentraacutelunk Maacuterpedig ndash mint arra Bretone is raacutemutat ndash a nyaacutej oumlsszetett dolog Reacuteszletesen ld BRETONE Fondamenti 79 Ezen a ponton laacutethatoacute tehaacutet hogy a modern sokszor aacuteltalaacutenosiacutetoacute eacutes szigoruacutean kategorizaacuteloacute gondolkodaacutes megbicsaklik az oacutekori jogaacuteszok gondolatvezeteacuteseacuten gyakorta hiacutevjuk fel olyan probleacutemaacutekra logikai bdquokoumlvetkezetlenseacutegekrerdquo a figyelmet egyes szoumlvegek kapcsaacuten amely probleacutemaacutek eacutes koumlvetkezetlenseacutegek nagy valoacutesziacutenűseacuteggel csak nekuumlnk modern gondolkodoacuteknak jelentenek fejtoumlreacutest 453 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően SOKOLOWSKI Philosophie 36-37 azzal hogy ő egyeacutebkeacutent a szoumlvegben az bdquout philosophi dicerentrdquo fordulatot szuumlkseacutegtelennek tartja
132
Ulp D 50 16 13 1 (7 ad ed)
Res rsquoabessersquo videntur (ut Sabinus ait et Pedius probat) etiam hae quarum corpus
manet forma mutata est et ideo si corruptae redditae sint vel transfiguratae
videri abesse quoniam plerumque plus est in manus pretio quam in re
A szoumlveg koumlzeacuteppontjaacuteban a rsquores abessersquo kifejezeacutes eacutertelmezeacutese aacutell vagyis Ulpianus ebben
a fragmentumban azt igyekszik koumlruumlliacuterni hogy mit is jelent az hogy egy dolog
elenyeacuteszik illetőleg mikor tekinthető valami a jogosult szaacutemaacutera elveszettnek Sabinus eacutes
Pedius veacutelemeacutenyeire is hivatkozik Ulpianus amikor azt mondja hogy a forma
megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog maacuter nem lesz ugyanaz A forma vagyis a dolog kuumllalakja
kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute megjeleneacutese akkor vaacuteltozik meg a szoumlveg alapjaacuten ha a dolog
kaacuterosodott megrongaacuteloacutedott (corrupta) illetőleg ha azt aacutetalakiacutetottaacutek (transfigurata)454
Eacuteppen ezeacutert ha valamit megrongaacutelva vagy megvaacuteltozott formaacuteban adnak vissza azt a
dolgot leacutenyegeacuteben elveszettnek tekinthetjuumlk toumlbbeacute maacuter nem az a dolog ami koraacutebban
volt hanem egy teljesen uacutej dolog455 A szoumlvegből tehaacutet arra neacutezve vonhatoacute le
koumlvetkezteteacutes hogy mi jellemez egy dolgot mint fizikai leacutetezőt Ulpianus tudoacutesiacutetaacutesa
szerint Sabinus eacutes Pedius egyaraacutent uacutegy veacutelik hogy egy materiaacutelis eacutertelemben vett dolog
corpus eacutes forma egyseacutegekeacutent leacuteteznek A corpus a dolog esszenciaacuteja abban az
eacutertelemben hogy corpus reacuteveacuten a dolog meghataacuterozott fizikai tulajdonsaacutegokkal
rendelkezik ez teszi a toumlbbi dologtoacutel joacutel elkuumlloumlniacutethetőveacute456 A forma valamely dolog
(taacutegabban leacutetező) kuumllső megjeleneacutese mindaz ami a kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute tehaacutet az a
moacuted forma vagy aacutellapot amelyben egy adott dolog konkreacutetan leacutetezhet457 Ezt a
gondolatot viszi tovaacutebb Paulus amikor Labeo eacutes Sabinus aacutellaacutespontjaacutet ideacutezve a
koumlvetkezőket iacuterja
Paul D 50 16 14 pr ndash 1 (7 ad ed)
(pr) Labeo et Sabinus existimant si vestimentum scissum reddatur vel res
corrupta reddita sit veluti scyphi collisi aut tabula rasa pictura videri rem
454 SCHERMAIER Materia 194-196 455 BRETONE Fondamenti 74 Eacuteppen Bretone veti oumlssze az abesse valamint a deminutum eacutes deperditum fogalmait a forraacutesokban Vouml BRETONE Fondamenti 7512 456 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquocorpusrsquo FINAacuteLY s v rsquocorpusrsquo SCHERMAIER Materia 139 457 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoformarsquo BRETONE Fondamenti 254 Bretone ehelyuumltt raacutemutat arra is hogy forma ebben az eacutertelemben gyakran egybecseng a species fordulattal maacuteskor pedig a quantitas kifejezeacutessel mutat rokon eacutertelmet
133
rsquoabessersquo quoniam earum rerum pretium non in substantia sed in arte sit positum
Item si dominus rem quae furto sibi aberat ignorans emerit recte dicitur res
abesse etiamsi postea id ita esse scierit quia videtur res ei abesse cui pretium
abest (1) rsquoRem amisissersquo videtur qui adversus nullum eius persequendae
actionem habet
A szoumlveg leacutenyegeacuteben keacutet keacuterdeacuteskoumlrrel foglalkozik egyfelől azt igyekszik tisztaacutezni hogy
mikor tekintuumlnk valamit objektiacuteve elenyeacuteszettnek maacutesfelől pedig hogy egy adott
szemeacutely mikor tekintheti uacutegy valamilyen dolgaacutet hogy az szaacutemaacutera elveszett Az előbbi
keacuterdeacuteskoumlrben hasonloacute neacutezetet ismerhetuumlnk meg mint amiről Ulpianus a fentebb
ismertetett szoumlveghelyen beszaacutemol ami nem is meglepő hiszen mind Ulpianus mind
Paulus egyaraacutent Sabinus veacutelemeacutenyeacutet ideacutezi A rsquores abessersquo jelenteacutese tehaacutet ehelyuumltt is res
corrupta reddita amelyet Paulus peacuteldaacutekkal is alaacutetaacutemaszt ha egy ruhaacutet szakadtan egy
serleget toumlroumltten adnak vissza vagy egy festmeacutenyt akkeacutent hogy a festeacutek lepattogzott
roacutela akkor a dolog elenyeacuteszettnek elpusztultnak tekintendő A materiaacutelis eacutertelemben vett
dolgok vonatkozaacutesaacuteban a forma az amely aacuteltal ezek egyedileg azonosiacutethatoacutek A dolgok
egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek kriteacuteriuma tehaacutet a forma vagyis valamely dolog
kuumllső megjeleneacutese458 Ebből adoacutedoacutean mivel a dolgok pretium eacutes qualitas alapjaacuten is
jellemezhetők a pretium itt nem a substantiaacutetoacutel fuumlgg hanem az arson alapul459 A reshez
szuumlkseacutegszerűen koumltődő pretium markaacutensan megjelenik a szoumlveg maacutesodik feleacuteben amikor
458 BRETONE Fondamenti 71 SCHERMAIER Materia 102 459 Ezzel egyezően BRETONE Fondamenti 71 Ebben a koumlrben eacuterdekes lehet roumlviden kitekinteni substantia eacutes ars egymaacuteshoz viszonyiacutetott jelenteacuteseacutere Schermaier ndash Ernout ndash Meillet veacutelemeacutenyeacutevel egyezően ndash akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a substantia fogalma goumlroumlg gyoumlkerekre megy vissza azonban Ernout eacutes Meillet felfogaacutesaacutetoacutel neacutemikeacutepp elteacuterően nem aacutelliacutetja hataacuterozottan hogy a substantia eacutes a goumlroumlg ὑπόστᾶσις koumlzoumltt egyeacutertelmű megfeleleacutes lenne Veacutelemeacutenye szerint a substantia akaacuter az előbb emliacutetett kifejezeacutes akaacuter a ὑποκείμενον latin megfelelője is lehet amely kifejezeacuteseket Arisztoteleacutesz peacuteldaacuteul szinonimakeacutent hasznaacutelt Ezzel egyezően ld LIDDELL ndash SCOTT s v bdquoὑποκειμαιrdquo Senecca eacutes Quintilianus nyomaacuten olyan jelenteacutest tulajdoniacutet a fordulatnak amely valaminek a fizikai eacutertelemben vett leacutetezeacuteseacutere a valoacutesaacutegban valoacute megleacuteteacutere helyezi a hangsuacutelyt Ehhez ld SCHERMAIER Materia 141-142 ERNOUT-MEILLET s v rsquostorsquo Keacutetseacutegtelen helytaacutelloacute Schermaier ama megaacutellapiacutetaacutesa hogy a substantia egyik eacutertelme szerint az anyag amelyből egy dolog ndash fuumlggetlenuumll annak testi vagy testetlen mivoltaacutera ndash leacutetrejoumln ekkeacutent leacutenyegeacuteben materia szinonimaacuteja is lehet SCHERMAIER Materia 144 skk Schermaier eme aacutelliacutetaacutesaacutet eacuteppen a hivatkozott forraacutes taacutemasztja alaacute Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquosubstantiarsquo Raacute kell mutatni ugyanakkor hogy substantia jelenteacutese eacutes alkalmazaacutesi koumlre enneacutel joacuteval taacutegabb is lehet ndash ennek joacute peacuteldaacuteja a Schermaier aacuteltal is hivatkozott forraacuteshely az actio ad exhibendum kapcsaacuten (Ulp D 10 4 9 3 [24 ad ed]) amely az actio ad exhibendum kiterjesztő alkalmazaacutesaacuteroacutel szoacutel a res deterior eacutes a res in aliud corpus dolo malo translata eseteivel egeacutesziacuteti ki a kereset alapjaacuten valoacute felelősseacuteg szabaacutelyait Utoacutebbi esetkoumlrben az in aliud corpus translata Ulpianus aacuteltal adott eacutertelmezeacutese szerint mutata forma prope interemit substantiam rei vagyis eacuteppen ez alapozza meg az actio ad exhibendum alkalmazhatoacutesaacutegaacutet Egyfelől tehaacutet a corpus ndash forma kifejezeacutesek koumlzoumltt paacuterhuzamot aacutelliacutet fel maacutesfelől pedig ezeket szembe aacutelliacutetja a substantia fogalmaacuteval ami itt egy dolog leacutenyegeacutet leacutenyegi jellemzőjeacutet van hivatva megjeleniacuteteni Vouml SCHERMAIER Materia 144
134
Paulus a lopott dolog tulajdonos aacuteltal visszavaacutesaacuterlaacutesa kapcsaacuten arroacutel iacuter hogy az a dolog
tekinthető elveszettnek amelynek eacuterteacuteke csoumlkkent (videtur res ei abesse cui pretium
abest)460 Eme veacutelemeacuteny szerint tehaacutet a dolgokhoz (res) tartozik valamely eacuterteacutek
(pretium) ahol ez utoacutebbi nem kizaacuteroacutelag veacutetelaacuterat jelent hanem taacutegabban a
forgalomkeacutepes dolog eacuterteacutekeacutet hiszen a dolog esetleges veacutetelaacuteraacutet is eme gyakorta peacutenzben
kifejezhető eacuterteacutek alapjaacuten lehet meghataacuterozni461 A szoumlveg aacuteltal taglalt maacutesik keacuterdeacuteskoumlr a
szubjektum szempontjaacuteboacutel vett elpusztulaacutes koumlreacuteben Paulus azt hangsuacutelyozza hogy egy
adott szemeacutely abban az esetben tekintheti valamely dolgaacutet elveszettnek elpusztultnak ha
a dolog visszaszerzeacutese ceacuteljaacuteboacutel egyetlen konkreacutet szemeacutellyel szemben sem leacutephet fel
keresettel462
Mindezen megfontolaacutesok nyomaacuten meacuteg egy szempontra eacuterdemes felhiacutevni a figyelmet
jelesuumll arra hogy mindeme peacuteldaacutekban a res jogi eacutertelemben testi leacutetezőkeacutent jelent meg
Ennek haacutettereacuteről szoacutel az alaacutebbi Lucretius-szoumlveg
Lucr 1 302-304
[hellip] quae tamen omnia corporea constare necessest
natura quoniam sensus inpellere possunt
tangere enim et tangi nisi corpus nulla potest res
Lucretius a corpora caeca463 keacuterdeacuteseacuteről eacutertekezik peacuteldaacuteja szerint ilyenek a kuumlloumlnfeacutele
szagok eacutes illatok (odores) ugyaniacutegy a hő a hideg (calidos aestus frigora) vagy akaacuter a
460 A pretium keacuterdeacuteseacuteben mindezzel leacutenyegeacuteben ellenteacutetesen MALENICA Notion de res 461 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquopretiumrsquo illetőleg ERNOUT-MEILLET s v rsquopretiumrsquo bdquohellipmonnaie verseacutee contre une chose ou un servicehelliprdquo 462 Ennek az elgondolaacutesnak egy gyakorlati megjeleneacutesi formaacuteja a derelictio koumlreacuteben gyakran hivatkozott animus derelinquendi vagy animus derelinquentis olyan eacutertelmezeacutese amely nem egyszerűen elhagyaacutesi szaacutendeacutekkeacutent fogja fel az animus derelinquendit hanem olyan szubjektiacutev tudati viszonyulaacuteskeacutent amelynek kereteacuteben a tulajdonos tudata aacutetfogja azt a teacutenyt hogy a dolog a szaacutemaacutera veacutegeacuterveacutenyesen vagyis a visszaszerzeacutes legcsekeacutelyebb remeacutenye neacutelkuumll elveszett Ehelyuumltt nem arroacutel van szoacute hogy a dolog koumlvetelhetőseacutege enyeacuteszik el hanem a dologra vonatkozoacute jog perrel valoacute eacuterveacutenyesiacutethetőseacutege (vouml Cels D 44 7 51 [3 dig] bdquoest actio hellip ius hellip iudicio persequendirdquo) hiszen igaz ugyan hogy az in rem actio elvben baacuterki ellen megindiacutethatoacute gyakorlatilag azonban a teacutenyleges perindiacutetaacuteshoz konkreacutet elleneacuterdekű feacutelre van szuumlkseacuteg akitől a jogosult koumlvetelheti a dolog kiadaacutesaacutet Mivel a derelictio eacutes a iactus mercium eseteiben a derelinkvaacuteloacute szemeacutely illetőleg a tulajdonos sok esetben nem is tudja hogy kineacutel van teacutenylegesen a dolga ekkeacutent a vaktaacuteban perleacutes igen kockaacutezatos megoldaacutes lenne Az animus derelinquendi ilyen eacutertelmezeacuteseacutehez ld reacuteszletesen VACCA Derelictio 120-121 463 Ebben a vonatkozaacutesban utalni kell arra hogy Lucretius eme megkoumlzeliacuteteacutese eacutes alkalmazott moacutedszere jellegzetesen epikureus ez pedig az indirekt bizonyiacutetaacutes moacutedszere Lucretius toumlbb esetben arra hivatkozaacutessal vet el valamilyen aacutelliacutetaacutest hogy abboacutel kell kiindulni amit laacutetunk eacutes tapasztalunk A corpora caeca keacuterdeacuteskoumlre joacute peacuteldaacuteja annak hogy a laacutethatoacuteboacutel von le koumlvetkezeteacuteseket valamely laacutethatatlan leacuteteacutere amely szinteacuten jellegzetesen epikureus moacutedszer volt Ehhez reacuteszletesen ld LONG Hellenistic Philosophy 28-29
135
hangok (voces) minthogy ezeket nem laacutetjuk ekkeacutent felfogni sem vagyunk keacutepesek
Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ezeknek is biacuterniuk kell valamilyen testi jelleggel (omnia corporea
constare necessest natura) mivel hataacutest gyakorolnak eacuterzeacutekeinkre (sensus inpellere
possunt) Maacuterpedig csak a testi leacutetezők jellemzője hogy megeacuterinthetők eacutes
megeacuterinthetnek maacutes leacutetezőket (tangere et tangi)464 Ha mindezek feacutenyeacuteben megneacutezzuumlk a
Digesta vonatkozoacute titulusaacutet (D 1 8 De divisione rerum et qualitate) azt laacutethatjuk hogy
ndash Gaius Instituacutecioacuteival egyeacutebkeacutent egyezően ndash a summa divisio koumlzeacuteppontjaacuteban a res divini
eacutes humani iuris aacutellnak eacutes csak ezt koumlvetően esik szoacute egyetlen fragmentum erejeacuteig a testi
eacutes testetlen dolgokroacutel465 Ezt koumlvetően mindoumlssze egyetlen olyan leacutetezőről esik szoacute
amelynek keacutezzelfoghatoacutesaacutega illetőleg megeacuterinthetőseacutege megkeacuterdőjelezhető ez pedig a
levegő ugyanakkor a lucretiusi neacutezettel oumlsszhangban a levegő is testi alkotoacuteelemekből
tevődik oumlssze meacuteg akkor is ha ezek szabad szemmel nem laacutethatoacutek466 Az oumlsszes toumlbbi a
titulusban emliacutetett dolog megeacuterinthető Mindebből kitűnik hogy baacuter a vonatkozoacute
Digesta-titulus főkeacutent a testi dolgok felosztaacutesaacuteval foglalkozik a szoumlvegek koumlzoumltt meacuteg ha
egyetlen fragmentum erejeacuteig is de igen előkelő helyen keruumll emliacuteteacutesre a res corporales
eacutes incorporales felosztaacutes467 Mindebből laacutethatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszoknak a dolog
mibenleacuteteacutere vonatkozoacute felfogaacutesa nem egyezik azzal ahogyan a pandektistaacutek koumlzeliacutetetteacutek
meg a dolog fogalmaacutet ahol Ding eacutes Sache fogalmainak segiacutetseacuteguumll hiacutevaacutesa nyomaacuten lehet
csak res incorporalesroacutel beszeacutelni468
Ezen tuacutelmenően veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra is eacuterdemes felfigyelni hogy a jogi eacutertelemben
vett res kifejezeacutes konkreacutetan milyen formaacuteban oumlsszefuumlggeacutesben jelenik meg az egyes
forraacutesszoumlvegekben Meglaacutetaacutesunk szerint a roacutemai jogaacuteszok megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben nem az volt
elsődlegesen eacuterdekes hogy a res oumlnaacutelloacutean mit jelent Keacutetseacutegtelen hogy leacuteteznek olyan
forraacutesok amelyek a res kategoacuteriaacutejaacutet maacutes leacutetezőktől igyekeznek elhataacuterolni illetőleg a
464 Ehhez ld BONFANTE Proprietagrave I 8 KASER Gaius 142 Neacutemikeacutepp maacutes vonatkozaacutesban de ezzel egyezően BRETONE Fondamenti 126 465 Vouml Gai D 1 8 1 pr ndash 1 (2 inst) 466 Marci D 1 8 2 1 (3 inst) aer 467 Marci D 1 8 2 1 (3 inst) aqua profluens mare litora maris Flor D 1 8 3 (6 inst) lapilli gemmae Marci D 1 8 4 pr (3 inst) aedificiis monumentis Marci D 1 8 4 1 (3 inst) flumina Gai D 1 8 5 pr (2 rer cott)ripa naves funes retia onus praedium Gai D 1 8 5 1 (2 rer cott) casa in litore Marci D 1 8 6 1 (3 inst) theatra stadia servus communis Marci D 1 8 6 2 (3 inst) ndash fin res sacrae religiosae sanctae 468 Ezzel egyezően ld ARNOLD Cultur 144 Ehhez ld PUCHTA Cursus 436 bdquoDie philosophische Eintheilung der Dinge (nicht der Sachen in sinnlich wahrnehmbare und intelligible koumlrperliche und unkoumlrperliche res corporales et incorporales) wendeten die roumlmischen Juristen auch auf die rechtlich in Betracht kommenden Gegenstaumlnde anrdquo
136
kifejezeacutesnek maacutes kategoacuteriaacutekhoz valoacute viszonyaacutet tisztaacutezni469 Ehhez keacutepest viszont sokkal
toumlbbszoumlr jelenik meg a res kategoacuteriaacuteja valamilyen jogi szempontboacutel relevaacutens minőseacuteggel
felruhaacutezva leacutenyegeacuteben ez keacutepezi a dologosztaacutelyozaacutesok alapjaacutet Nyelvi szempontboacutel ez
valamely jelzőnek a res szoacutehoz kapcsolaacutesa aacuteltal jeleniacutethető meg amelynek leacutenyege eacuteppen
az hogy az embertől kuumlloumlnboumlző kuumllvilaacutegi leacutetezőket valamely homogeacuten tulajdonsaacutegok
menteacuten egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztesse Ennek joacute peacuteldaacutei lehetnek a koraacutebban maacuter emliacutetett
Digesta-titulus (D 1 8 De divisione rerum et qualitate) tovaacutebbaacute Gaius instituacutecioacuteiban a
dologosztaacutelyozaacutesokkal foglalkozoacute toumlredeacutekek (Gai 2 2 ndash 22) valamint ezekhez
hasonloacutean a iustinianusi instituacutecioacutek vonatkozoacute toumlredeacutekei (Inst 2 1 pr ndash 10 2 2)470 Ez a
szemleacuteletmoacuted is megerősiacuteteni laacutetszik azt a toumlbbszoumlr hangsuacutelyozott aacutelliacutetaacutest hogy a jogaacuteszi
gondolkodaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a praktikussaacuteg az eset-koumlzpontuacutesaacuteg aacutellt Feltehető tehaacutet
hogy a forraacutesokban megjelenő dologosztaacutelyok gyakorlati probleacutemaacutekhoz teacutenylegesen a
jogaacutesznak feltett keacuterdeacutesekhez koumltődtek471 Iacutegy logikusnak tűnhet egy olyan koumlvetkezteteacutes
is hogy a forraacutesokban azokkal a dologosztaacutelyokkal kapcsolatosan talaacutelkozhatunk
toumlbbszoumlr amelyek gyakorlati relevanciaacuteja jelentősebb volt kevesebb figyelmet
fordiacutetottak ugyanakkor a gyakorlati szempontboacutel szaacutemukra keveacutesbeacute probleacutemaacutes
keacuterdeacutesekre
A peacutenzre vonatkozoacute communis opinioacuteboacutel eredően keacutet szempont tovaacutebbi vizsgaacutelata tűnik
szuumlkseacutegesnek Egyreacuteszt a res quae pondere numero mensura constant kategoacuteriaacutejaacutenak
elemzeacutese amelynek koumlreacuteben elsődleges keacuterdeacutes egyfelől hogy a forraacutesokban ezzel a
dologosztaacutellyal kapcsolatosan hivatkozott taacutergyak kimeriacutető vagy inkaacutebb peacuteldaacuteloacutezoacute
jellegűek-e illetőleg honneacutet eredhetnek Ezen tuacutelmenően eacuterdekes keacuterdeacutes lehet az fajtaacuten
beluumlli egyed-azonossaacuteg keacuterdeacutese is A maacutesik vizsgaacutelandoacute keacuterdeacuteskoumlr a res incorporalis
mibenleacutete minthogy a peacutenzzel illetve a peacutenzkoumlveteleacutessel kapcsolatosan nagyon gyakran
toumlrteacutenik hivatkozaacutes erre a dologosztaacutelyra is
469 Ebben a koumlrben peacuteldakeacutent szolgaacutelhatnak a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll az alaacutebbi forraacutesok A res eacutes valamely maacutes leacutetező (res ndash causae eacutes iura actio ndash res res ndash pecunia) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelre ld Ulp D 50 16 23 (14 ad ed) Pomp D 50 17 204 (28 ad Q Muc) Paul D 50 16 5 pr (2 ad ed) Kifejezetten persona paacuterjakeacutent szerepel pl az alaacutebbi helyeken Ulp D 6 1 1 1 (16 ad ed) Marci D 8 1 1 (3 reg) Ulp D 44 7 25 pr (1 reg) Paul D 50 16 188 1 (33 ad ed) Pomp D 50 17 25 (11 ad Sab) 470 Hasonloacutean Ulpianusnaacutel is talaacutelkozhatunk neacutehaacuteny dologosztaacutellyal (Ulp 19 1 19 6 19 15) 471 Ennek a felteveacutesnek a leacutetalapjaacutet nem kisebbiacuteti az a teacuteny hogy az ebben a koumlrben hivatkozott forraacutesok joacutereacuteszt tankoumlnyv-jellegű szoumlvegek hiszen mainapsaacuteg is az oktataacutes soraacuten azokat a szempontokat igyekszuumlnk hangsuacutelyozni amelyek vagy komoly gyakorlati jelentőseacuteggel biacuternak vagy amelyek megeacuterteacutese ekkeacutent maacutes inteacutezmeacutenyektől valoacute elhataacuterolaacutesa is neheacutezseacutegeket okozhat
137
IV A res quae pondere numero mensura constant mibenleacutete a forraacutesok eacutes a
szekunder irodalom tuumlkreacuteben
A res quae pondere numero mensura constant kategoacuteriaacuteja ndash amelyet Ulrich Zasius
(Udalricus Zasius) megfogalmazaacutesa nyomaacuten res fungibiles472 formaacuteban is szokaacutes
emelgetni473 ndash a forraacutesokban egyfelől előfordul Gaius instituacutecioacuteiban (Gai 2 196 3 90)
valamint az utoacutebbival leacutenyegeacuteben egyezően Iustinianus instituacutecioacuteiban is (Inst 3 14
pr)474 Maacutesfelől a res quae pondere numero mensura constant kifejezeacutes ebben a
formaacuteban 12 helyen talaacutelhatoacute meg a Digesta szoumlvegeiben is475 Ezen feluumll leacutetezik meacuteg
egy olyan textus is a Digestaacuteban amely elteacuterő formaacuteban ugyan de leacutenyegeacutet tekintve
ugyanezzel a kategoacuteriaacuteval foglalkozik476 Ennek kapcsaacuten Ruumlfner raacutemutat arra hogy az
472 A fungibilis kifejezeacutest Genzmer etimoloacutegiailag a fungor igeacutere valamint a functio főneacutevre vezeti vissza valamilyen szolgaacuteltataacutest teljesiacuteteni koumltelezettseacutegnek eleget tenni hivatalt betoumllteni Az ebből szaacutermaztatott functio szoacute egyebek mellett meacuteg eacuterteacuteket eacuterveacutenyesseacuteget valamint ndash marginaacutelisan ugyan ndash ceacutelt is jelent Vouml GENZMER Pondere 472 Ehhez meacuteg ld HEUMANN ndash SECKEL s v rsquofunctiorsquo rsquo fungirsquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquofungorrsquo Ehhez keacutepest szűkebb eacutertelemben ld Oxford Latin Dictionary s v rsquofunctiorsquo rsquo fungirsquo ahol mindkeacutet szoacutecikk csak valaminek a veacutegrehajtaacutesaacutet kivitelezeacuteseacutet teljesiacuteteacuteseacutet hangsuacutelyozza 473 A kifejezeacutes leacutenyegeacuteben a paulusi suo functionem recipiunt (vouml Paul D 12 1 2 1 [28 ad ed]) fordulatboacutel ered amely aacuteltal az ilyen dolgok egymaacutessal valoacute felcsereacutelhetőseacutege illetőleg a fajtaacuten beluumlli egyediseacuteg hiaacutenya keruumll hangsuacutelyozaacutesra Ehhez ld ERMANN D 18 1 1 pr 1671 GROSSO Cose 80 BESSENYŐ A peacutenz 31 RUumlFNER Vertretbare Sachen 93 Ennek nyomaacuten alakul ki a helyettesiacutethető ndash helyettesiacutethetetlen dolgok (res fungibiles ndash res non fungibiles) kategoacuteriapaacuterja amelyek kapcsaacuten a helyettesiacutethető dolgok vonatkozaacutesaacuteban aacuteltalaacutenos az a felfogaacutes hogy ebbe a csoportba olyan dolgok tartoznak amelyeket suacutely szaacutem meacuterteacutek szerint szokaacutes meghataacuterozni Ld pl MARTON Roacutemai magaacutenjog 137 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 264 FOumlLDI ndash HAMZA 280 TALAMANCA Istituzioni 384-385 KOLOSVAacuteRY 20 ALMAacuteSI Dologi jog I 63-64 Megemliacutetendő hogy Almaacutesi egyreacuteszt azt hangsuacutelyozza hogy a helyettesiacutethetőseacuteg kizaacuteroacutelag az ingoacute dolgok sajaacutetossaacutega ndash ekkeacutent nem lesz helyettesiacutethető a laacutebon aacutelloacute termeacutes Maacutesfelől kiemelendő hogy a helyettesiacutethetőseacuteget szubjektiacutev eacutertelemben fogja fel amikor raacutemutat hogy nem kizaacutert hogy szerződő felek adott esetben az egyeacutebkeacutent helyettesiacutethető ingoacutekat nem helyettesiacutethetőnek vagy eacuteppen fordiacutetva a nem helyettesiacutethetőket helyettesiacutethetőnek nyilvaacuteniacutetsaacutek Leacutenyegeacuteben hasonloacutean meacuteg BONFANTE Proprietagrave I 107 474 A keacutet leacutenyegileg egyező szoumlveg egyaraacutent a mutuum keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute nagyobb szerkezeti egyseacutegben talaacutelhatoacute mind Gaius mind Iustinianus instituacutecioacuteiban Ezekkel egyező tartalmuacute meacuteg a Digestaacuteban az alaacutebbi szoumlveg Gai D 44 7 1 2 (2 aur) 475 Vouml Licin D 5 1 38 (4 regul) Paul D 12 1 2 1 (28 ad ed) Paul D eod 2 3 (28 ad ed) Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) Ulp D 30 47 1 (22 ad Sab) Paul D 35 2 1 7 (sing ad legem Falc) Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm) Gai D 44 7 1 2 (2 aur) Pap D 45 1 115 pr (2 quaest) Ezeken feluumll megemliacutetendő meacuteg hogy Ulpianusnaacutel is előfordul a triaacutesz (Ulp 6 8 eacutes 24 7) 476 Ulp D 13 3 1pr (27 ad ed) bdquohellip res [hellip] quae [hellip] in pondere sive in mensura constenthelliprdquo Megjegyzendő hogy Ruumlfner ebbe a csoportba sorolja meacuteg Paul D 6 1 6 (6 ad ed) szoumlvegeacutet is tovaacutebbaacute Gai 3 175 toumlredeacutekeacutet is amelyek baacuter leacutenyegileg igen hasonloacute tartalmuacuteak az eddigiekhez veacutelemeacutenyuumlnk szerint ugyanakkor meacutegsem sorolhatoacutek maradeacutektalanul ebbe a csoportba mivel a pondere ndash numero ndash mensura triaacuteszaacuteboacutel eme szoumlvegekben expressis verbis csak a mensura fordul elő Megjegyzendő hogy legalaacutebbis a Paulus-hely kapcsaacuten Ruumlfner besorolaacutesa eacutes eacuterveleacutese mellett szoacutel az a teacuteny hogy szaacutemos egyeacuteb fordulat (genus ndash species qualitas) is megjelenik ebben a szoumlvegben ezek a fordulatok pedig maacutes szoumlvegekben (vouml pl Ulp D 7 1 15 4 [18 ad Sab] Paul D 12 1 6 [28 ad ed] Ulp D 30 34 3 [21 ad Sab] Pap D 46 3 94 1 [8 quaet]) a triaacutesszal feacutemjelzett kategoacuteria eacutertelmezeacuteseacutevel fuumlggnek oumlssze Ezen tuacutelmenően utalni kell arra is hogy maga a szerző is jelzi hogy a keacuterdeacuteses textusok fogalmazaacutesa az eddig emliacutetett szoumlvegekeacutetől elteacuter Reacuteszletesen ld RUumlFNER Vertretbare Sachen 25
138
utoacutebb hivatkozott szoumlvegekben koumlzoumls kifejezeacuteskeacutent jelenik meg a quantitas amely főleg
a pandektista irodalomban a res quae pondere numero mensura constant kategoacuteriaacutejaacutenak
szinonimaacutejakeacutent fordul elő477 Ruumlfner ezzel kapcsolatosan ndash Kaser meglaacutetaacutesaacuteval
oumlsszhangban478 ndash a certum dare eacutertelmezeacuteseacutet helyezi a koumlzeacuteppontba Paulus
veacutelemeacutenyeacutenek elemzeacutese alapjaacuten479 Felteacutetelezi hogy roacutemai jog szerint egy koumltelmet
annak tartalma szempontjaacuteboacutel akkor tekintettek certumnak ha a koumltelem taacutergyakeacutent vagy
egyedileg meghataacuterozott dolog szerepelt vagy res quae pondere numero mensura
constant amely utoacutebbi esetben a fajta eacuteppen a mennyiseacuteg megjeloumlleacutese aacuteltal vaacutelik
meghataacuterozottaacute Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a res quae pondere numero mensura constant arra
hasznaacutelhatoacute hogy taacutergyak olyan koumlreacutet hataacuterozzuk meg aacuteltala ahol a mennyiseacuteg
megadaacutesa elegendő a certum datio megvaloacutesulaacutesaacutehoz Ehhez keacutepest a quantitas kifejezeacutes
ehelyuumltt inkaacutebb a dolgok valamely sajaacutetossaacutegaacutet jeloumlli Mindezek alapjaacuten Ruumlfner arra a
koumlvetkezteteacutesre jut hogy nincs egyeacutertelmű forraacutesbizonyiacuteteacutek arra neacutezve hogy a res quae
pondere numero mensura constant eacutes a quantitas egymaacutes szinonimaacutei lenneacutenek
ugyanakkor meglaacutetaacutesa szerint az is keacutetseacutegtelen hogy ilyen forraacutesbizonyiacuteteacutek hiaacutenyaacuteban
kizaacuterni sem lehet hogy neacutemely esetekben a keacutet kategoacuteria egymaacutest aacutetfedneacute Veacutelekedeacuteseacutet
azzal indokolja hogy a quantitas mennyiseacuteget jelent a res quae pondere numero
mensura constant pedig bizonyos dolgok suacutely szaacutem meacuterteacutek szerint koumlruumllhataacuterolt tehaacutet
meghataacuterozott mennyiseacutegeacutet jeloumlli480
477 Vouml BONFANTE Proprietagrave I 108 RUumlFNER Vertretbare Sachen 25-26 Ehhez ld meacuteg HEUMANN ndash
SECKEL s v rsquoquantitasrsquo ahol a szaacutem suacutely meacuterteacutek szerint meghataacuterozott dolgok koumlreacuteben a quantitas szoacute corpus vagy species ellenteacutetekeacutent jelenik meg kuumlloumlnoumlsen pedig egy meghataacuterozott peacutenzoumlsszegre hasznaacutelatos ez a kifejezeacutes Ezzel leacutenyegeacuteben egyező felfogaacutest keacutepvisel Savigny is amikor azt hangsuacutelyozza hogy a qualitas egy dolog valamilyen aacuteltalaacutenos tulajdonsaacutegaacutera vonatkozik mint amilyen peacuteldaacuteul a terjedelem a meacuterteacutek iacutegy eacuterthető moacutedon a forraacutesokban ez azokra a dolgokra vonatkozik amelyeket a fajtaacuten beluumll szaacutem suacutely vagy meacuterteacutek alapjaacuten szokaacutes meghataacuterozni Vouml SAVIGNY System VI 123 eacutes kuumlloumlnoumlsen b) jegyzet 478 Vouml KASER RPR I 492 Ami a res quae pondere numero mensura constant kategoacuteriaacutejaacutet mint oumlnaacutelloacute dologosztaacutelyt illeti ennek kapcsaacuten Kaser a genus eacutes a species egymaacutessal valoacute szembenaacutellaacutesaacutet hangsuacutelyozza Veacutelemeacutenyeacutenek alapja hogy ebbe a kategoacuteriaacuteba olyan dolgok tartoznak amelyek vonatkozaacutesaacuteban az egy adott fajtaacutehoz tartozaacutes szaacutemiacutet doumlntőnek a forgalom szempontjaacuteboacutel nem pedig a dolgok egyediseacutege (bdquo[hellip] es im Verkehr [hellip] auf die Gattungszugehoumlrigkeit (genus) nicht auf das individuelle Stuumlck (species) ankommt [hellip]) Ld KASER RPR I 382 479 Paul D 12 1 6 (28 ad ed) Certum est cuius species vel quantitas quae in obligatione versatur aut nomine suo aut ea demonstratione quae nominis vice fungitur qualis quantaque sit ostenditur Nam et Pedius libro primo de stipulationibus nihil referre ait proprio nomine res appelletur an digito ostendatur an vocabulis quibusdam demonstretur quatenus mutua vice fungantur quae tantundem praestent 480 RUumlFNER Vertretbare Sachen 26-27
139
1 A kifejezeacutesek eredete
Ami a kifejezeacutesben szereplő triaacutesz (pondere numero mensura μέτρῳον ᾀριθμός
σταθμός) eredeteacutet illeti maacuter az Oacuteszoumlvetseacutegben is előfordul a suacutely szaacutem meacuterteacutek szerinti
rendezeacutesre hivatkozaacutes481 a triaacutesz feltehetően goumlroumlg eredetre vezethető vissza
hasznaacutelataacutenak haacutettereacuteben pedig egyfajta technikus eacutertelemben vett pontossaacuteg iraacutenti igeacuteny
eacuterhető tetten482 A latin irodalomban elsőkeacutent Varro De lingua latina ciacutemű munkaacutejaacuteban
jelenik meg a jogi irodalomban pedig minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint Octavenus lehetett az
első aki mintegy jogi szakkifejezeacuteskeacutent hasznaacutelta483 Ugyanakkor eacuterdemes arra is
raacutemutatni hogy ha a kifejezeacutes terminus technicus volt is pontos kidolgozott jelenteacutessel
semmikeacuteppen sem biacutert484 Mindent egybevetve keacutetseacutegtelen hogy a triaacutesznak a roacutemai jog
forraacutesaiban valoacute pontos megjeleneacuteseacutet eacutes eredeteacutet lehetetlen megaacutellapiacutetani Jelezni kell
ugyanakkor hogy Genzmer felteacutetelezeacutese szerint a kifejezeacutes aacutetveacutetele legkoraacutebban a
koumlztaacutersasaacuteg utolsoacute szaacutezada soraacuten toumlrteacutenhetett485 Erre az időre tehető ugyanis amikor a
roacutemaiak ndash goumlroumlg hataacutesra ndash leacutetre kiacutevaacutentaacutek hozni a roacutemai jogtudomaacutenyt (science de la
jurisprudence romaine)486 A magunk reacuteszeacuteről helyesebbnek tartjuk Ruumlfner
megaacutellapiacutetaacutesaacutet aki szerint a triaacutesz roacutemai jogban valoacute megjeleneacuteseacutenek inspiraacutecioacutejaacutet a
fentebb emliacutetett technikus pontossaacuteg adta487
481 Vouml Sap 11 20 bdquoSed et sine his uno spiritu poterant occidi persecutionem passi a iustitia et dispersi per spiritum virtutis tuae Sed omnia in mensura et numero et pondere disposuistirdquo 482 Vouml GENZMER Pondere 478-482 RUumlFNER Vertretbare Sachen 29 eacutes kuumlloumlnoumlsen 53 sz jegyzet Genzmer a hivatkozott helyen reacuteszletesen kiteacuter arra is hogy Platoacuten mely munkaacuteiban hol eacutes milyen kontextusban fordul elő az adott triaacutesz 483 Vouml GENZMER Pondere 474 RUumlFNER Vertretbare Sachen 29 A felteveacutes alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld Paul D 6 1 6 (6 ad ed) 484 Ezzel egyezően RUumlFNER Vertretbare Sachen 71 Meglaacutetaacutesa szerint ennek legjobb bizonyiacuteteacuteka hogy az iustinianusi Instituacutecioacutekban valamint a Digestaacuteban szereplő dologosztaacutelyozaacutesok koumlreacuteben ez a fogalom egyaacuteltalaacuten nem keruumll emliacuteteacutesre 485 GENZMER Pondere 483 486 Vouml GENZMER Pondere 483 487 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 30
140
2 A forraacutesszoumlvegek tartalma
Azok a fentebb hivatkozott szoumlvegek amelyekben a res quae pondere numero mensura
constant fordulat megtalaacutelhatoacute taacutergykoumlruumlket tekintve főkeacutent vagy a mutuum488 vagy a
legatumok keacuterdeacuteseacutet eacuterintik489 vagy a dos probleacutemakoumlreacutet490 taglaljaacutek Ezen tuacutelmenően
leacutetezik keacutet szoumlveg amely maacutes taacutergykoumlroumlk kapcsaacuten emliacuteti a triaacuteszt egyszer előfordul a
stipulatioacuteval491 oumlsszefuumlggeacutesben egy alkalommal pedig az adaacutesveacutetel kapcsaacuten492
Ezen a ponton eacuterdemes aacutettekinteni a res quae pondere numero mensura constant
kifejezeacutes előfordulaacutes-vaacuteltozatait a jelzett szoumlvegekben amely variaacutensok vizsgaacutelataacutet
Ruumlfner alapos tanulmaacutenyaacuteban maga is elveacutegzi493 Ebben a vonatkozaacutesban a kifejezeacutes-
variaacutensok elemzeacuteseacutenek haacuterom leacutepeacutese keacutepzelhető el Az első leacutepeacutesben azt kell
megvizsgaacutelni hogy a rsquodologrsquo jeloumlleacuteseacutere milyen fordulatokat hasznaacutelnak a jogaacuteszok az
egyes szoumlvegekben A leginkaacutebb keacutezenfekvő a res szoacute hasznaacutelata lenne azonban
meacutegsem minden szoumlvegben talaacutelkozhatunk ezzel a szoacuteval joacutellehet a textusok tuacutelnyomoacute
toumlbbseacutegeacuteben ez jelenik meg494 Mindezek kapcsaacuten eacuterdemes felfigyelni arra hogy Gai 3
90 Inst 3 14 pr Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) eacutes Ulp 24 7 szoumlvegeiben a res
szoacute a kifejezeacutes toumlbbi elemeacutetől egy vagy toumlbb szoacute taacutevolsaacutegban de leacutenyegileg egy
gondolati egyseacutegben fordul elő Minden esetre igaz hogy az aacuteltalaacutenos eacutertelmű res szoacute
utaacuten egy quae vonatkozoacute neacutevmaacutes aacutell ami a res pontosiacutetaacutesaacutera szolgaacuteloacute triaacuteszt bevezeti A
toumlbbi szoumlvegben valamely neacutevmaacutes oumlnaacutelloacutean vezeti be a maacuter emliacutetett triaacutesz tagjait495
Egyetlen szoumlveg van csupaacuten amelyben az id neacutevmaacutes megtalaacutelhatoacute496 illetve egy
488 Gai 3 90 Inst 3 14 pr Gai D 44 7 1 2 (2 aur) Paul D 12 1 2 1 (28 ad ed) eacutes Paul D eod 3 (28 ad ed) azzal hogy az utoacutebbi keacutet szoumlveg inkaacutebb a creditum keacuterdeacuteseacutet eacuterinti 489 Gai 2 196 Licin D 5 1 38 (4 regul) Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) Paul D 35 2 1 7 (sing ad legem Falc) Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm) Ulp 24 7 490 Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) Ulp 6 8 491 Pap D 45 1 115 pr (2 quaest) 492 Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) 493 RUumlFNER Vertretbare Sachen 27-31 494 Iacutegy tipikusan a res szoacute illetve ennek ragozott alakja fordul elő az alaacutebbi szoumlvegekben Gai 2 196 Gai 3 90 Inst 3 14 pr Paul D 12 1 2 1 (28 ad ed) eacutes Paul D eod 3 (28 ad ed) Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) Gai D 44 7 1 2 (2 aur) Ulp 24 7 495 Iacutegy quod szerepel Licin D 5 1 38 (4 regul) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) eacutes Pap D 45 1 115 pr (2 quaest) szoumlvegeiben In illetve de his quae szerepel Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) eacutes Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm) textusaiban ndash utoacutebbiban csak a haec neacutevmaacutes fordul elő ea quae Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) szoumlvegeacuteben 496 Vouml Ulp D 30 47 1 (22 ad Sab)
141
amelyben a triaacutesz előtt omne aacutell497 Veacutegezetuumll egyetlen szoumlveg van amelyben a triaacuteszt
tartalmazoacute melleacutekmondatot a dos szoacute előzi meg498 Mindezekkel oumlsszefuumlggeacutesben egyet
lehet eacuterteni Ruumlfner ama megaacutellapiacutetaacutesaacuteval hogy ezek az utaloacuteszoacutek ndash baacuter igen kisszaacutemuacute
szoumlvegben meglehetős vaacuteltozatosan fordulnak elő ndash a kuumllvilaacutegi leacutetezőknek mind ugyanazt
a szegmentumaacutet hataacuteroljaacutek koumlruumll vagyis jelenteacutesbeli kuumlloumlnbseacuteget nem tapasztalhatunk
ebben a koumlrben meacuteg az egyes illetve toumlbbes szaacutemuacute alakok vaacuteltakozaacutesaacutenak sem lehet
jelentőseacuteget tulajdoniacutetani499 Ennek oka abban a teacutenyben keresendő hogy maga a res szoacute
is aacuteltalaacutenos jelenteacutesű olyan gyűjtőfőneacutevről van szoacute amely jelenteacuteseacutenek aacuteltalaacutenos
voltaacutenaacutel fogva alkalmas baacutermely maacutes hasonloacute aacutem speciaacutelisabb jelenteacutesű főneacutev
helyettesiacuteteacuteseacutere500
A maacutesodik leacutepeacutes a kifejezeacutes elemzeacutese soraacuten a triaacutesz magjaacutet keacutepező pondus numerus
mensura főnevek goacutercső alaacute veacutetele amelyek kiveacutetel neacutelkuumll ablativusban szerepelnek a
szoumlvegben legtoumlbbszoumlr baacutermifeacutele koumltőszoacute neacutelkuumll Mindoumlssze neacutegy kiveacutetel fordul elő a
forraacutesokban ezekben a szoumlvegekben vagy a ndashve coniuctio kapcsoloacutedik a triaacutesz utolsoacute
elemeacutehez501 vagy az aut koumltőszoacute eacutekelődik az egyes elemek koumlzeacute502 Ruumlfner is raacutemutat
arra ami a forraacutesokboacutel első tekintetre is kitűnik jelesuumll hogy a kifejezeacutesben szinte
minden elem vaacuteltozik az egyes feltalaacutelaacutesi helyeken ugyanakkor a triaacutesz tagjainak nyelvi
megjeleniacuteteacutese leacutenyegileg ugyanaz marad503 Ennek haacutettereacuteben feltehetően az aacutell hogy
pondere numero mensura kifejezeacutes egy τόπος volt minden bizonnyal a terminoloacutegiai
pontossaacuteg eacutes egyseacutegesseacuteg jegyeacuteben keruumllt be a latinba feltehetően a koumlztaacutersasaacutegkor
veacutegeacuten majd inneacutet keruumllhetett aacutet a jogi nyelvbe mintegy egy eacutevszaacutezaddal keacutesőbb504
feltehető ugyanakkor hogy a triaacutesszal eredetileg jelezni akart ceacutel leacutenyege addigra maacuter
elhalvaacutenyult505
A kifejezeacutes elemzeacutese koumlreacuteben a harmadik leacutepeacutest a vonatkozoacutei melleacutekmondat aacutelliacutetmaacutenyaacuteul
szolgaacuteloacute igeacutek vizsgaacutelata jelenti Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ezek mutatjaacutek a legnagyobb
vaacuteltozatossaacutegot nem elsősorban az előforduloacute alakok szaacutema miatt hanem sokkal inkaacutebb
az aacutelliacutetmaacutenykeacutent hasznaacutelt igeacutek jelenteacuteseiből adoacutedoacutean Constare consistere continere eacutes 497 Vouml Paul D 35 2 1 7 (sing ad legem Falc) 498 Ld Ulp 6 8 499 RUumlFNER Vertretbare Sachen 28 500 Vouml ezzel egyezően BRETONE Fondamenti 16 eacutes 63-64 valamint ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoresrsquo 501 Inst 3 14 pr Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) Gai D 44 7 1 2 (2 aur) 502 Licin D 5 1 38 (4 regul) 503 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 29 504 Ld GENZMER Pondere 48348 RUumlFNER Vertretbare Sachen 29 505 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 29 A kifejezeacutes τόπος mivoltaacuteval kapcsolatban jegyzi meg Ruumlfner hogy a klasszikus jogaacuteszok egy kedvelt fordulataacuteroacutel van szoacute ebben az esetben amely kuumlloumlnfeacutele szoumlvegoumlsszefuumlggeacutesekben kuumlloumlnfeacutele tartalmakkal volt megtoumllthető Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 71
142
valere az a neacutegy ige506 amely a forraacutesokban megjelenik Ezek koumlzuumll kettő (constare eacutes
continere) frekventaacuteltan fordul elő a forraacutesokban507 a maacutesik keacutet ige (consistere eacutes valere)
megjeleneacuteseacutere csak egy-egy peacutelda hozhatoacute508 A constare ige jelenteacutese ebben a koumlrben
aacutell valamiből (főkeacutent valamilyen anyagboacutel) vagy valamiben alapul valamin valami
valaminek a koumlreacutebe beszaacutemiacutet illetve ahhoz a koumlrhoumlz hozzaacuteszaacutemiacutetandoacute509 Ezek alapjaacuten
az ige a triaacutesz elemeivel egyuumltt olyan dolgokat jeloumll amelyek szaacutemboacutel suacutelyboacutel
meacuterteacutekből aacutellnak illetőleg ezeken alapulnak Helyes Ruumlfner azon meglaacutetaacutesa hogy a suacutely
a szaacutem a meacuterteacutek nem fizikai eacutertelemben vett leacutetezők ekkeacutent a pondere numero mensura
constant kifejezeacutesnek csak abban az esetben van eacutertelme ha feltesszuumlk hogy ezeket a
dolgokat a szaacutem a suacutely a meacuterteacutek alaacute toumlrteacutenő besorolaacutes alapjaacuten lehet egyedileg
meghataacuterozni tehaacutet a dolog leacutenyege a suacutely szaacutem meacuterteacutek szerint kifejezett mennyiseacutegtől
fuumlgg510 A continere ige ndash hasonloacutean az előbb bemutatott taacutersaacutehoz ndash szaacutemos jelenteacutessel
biacuter amelyek koumlzuumll jelen esetben a rsquonyugszik vagy alapul valaminrsquo illetve az rsquoaacutell
valamibőlrsquo rsquomagaacuteban foglal aacutetfog valamitrsquo jelenteacutesek biacuternak relevanciaacuteval mivel ndash mint
azt maacuter fentebb jeleztuumlk ndash a forraacutesokban megtalaacutelhatoacute igealakok kiveacutetel neacutelkuumll
passziacutevak511 A passziacutev alak szerepe itt abban eacuterhető tetten hogy a szoumlvegben ezzel keruumll
kihangsuacutelyozaacutesra az a teacuteny hogy a res vonatkozaacutesaacuteban ezeknek a dolgoknak a szaacutem
suacutely meacuterteacutek szerinti figyelembe veacutetele aacutell a koumlzeacuteppontban ezek a dolgok szaacutem suacutely
meacuterteacutek szerint hataacuterozhatoacutek meg512 A fennmaradoacute keacutet igealak consistere eacutes valere nem
jelentenek kuumlloumlnoumlsebb probleacutemaacutet jelenteacutesuumlk eacutes alkalmazaacutesi koumlruumll leacutenyegeacuteben egybe esik
constare jelenteacuteseacutevel Valere vonatkozaacutesaacuteban megjegyzendő hogy a triaacutesz ezzel az
igeacutevel egyuumltt azt van hivatva megjeleniacuteteni hogy az emliacutetett dolgok szaacutem suacutely meacuterteacutek
alapjaacuten eacuterveacutenyesuumllnek vagyis leacutenyeguumlk a nevezett tulajdonsaacutegok reacuteveacuten eacuterveacutenyesuumll513
506 Ezzel egyezően GROSSO Cose 80 507 Constare szerepel az alaacutebbi helyeken Gai 2 196 Gai 3 90 Inst 3 14 pr Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm) Gai D 44 7 1 2 (2 aur) A continere ige passziacutev alakjaival talaacutelkozhatunk az alaacutebbi textusokban Licin D 5 1 38 (4 regul) Paul D 12 1 2 3 (28 ad ed) Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) Ulp D 30 47 1 (22 ad Sab) Pap D 45 1 115 pr (2 quaest) Ulp 6 8 Ulp 24 7 508 A consistere Paul D 12 1 2 1 (28 ad ed) szoumlveghelyen a valere pedig Paul D 35 2 1 7 (sing ad legem Falc) textusaacuteban olvashatoacute 509 Vouml FINAacuteLY s v rsquoconstorsquo Oxford Latin Dictionary s h v3b HEUMANN ndash SECKEL s v rsquoconstarersquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquostorsquo 510 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 30 511 Vouml FINAacuteLY s v rsquocontineorsquo HEUMANN ndash SECKEL s v rsquocontinerersquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoteneorsquo 512 Ebben az eacutertelemben Oxford Latin Dictionary s v rsquocontineo12crsquo Ezzel egyezően RUumlFNER Vertretbare Sachen 31 513 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 31
143
3 A vizsgaacuteloacutedaacutes alapja eacutes lehetseacuteges iraacutenyai ndash csoportok
Thomas Ruumlfner a helyettesiacutethető dolgokroacutel szoacuteloacute monograacutefiaacutejaacuteban514 a roacutemai jogi
forraacutesokat keacutet csoportba sorolja az egyikbe tartoznak azok a szoumlvegek amelyekben a
res quae pondere numero mensura constant kifejezeacutes objektiacutev eacutertelemben fordul elő515
Veacutelemeacutenye szerint a doumlntő szempont minden veacutelemeacuteny vonatkozaacutesaacuteban a taacutergyak fajtaacuten
beluumlli felcsereacutelhetőseacutege ebből adoacutedoacutean a res quae pondere numero mensura constant
kifejezeacutes leacutenyegeacuteben a hataacutelyos jogi felfogaacutessal egyező eacutertelemben fordul elő ezekben a
forraacutesokban Mivel a gaiusi szoumlvegek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacuteben a mutuumroacutel esik szoacute
ekkeacutent uacutegy veacuteli hogy Gaius szaacutemaacutera a mutuum egyfajta modellkeacutent szolgaacutelt eacutes a
kifejezeacutesnek az oumlsszes toumlbbi inteacutezmeacuteny koumlreacuteben fellelhető előfordulaacutesa is ebből a
modellből indult ki516 Kuumlloumln csoportot keacutepeznek Ruumlfner vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteban azok a
szoumlvegek517 amelyekben az emliacutetett kifejezeacutes vegyes objektiacutev-szubjektiacutev eacutertelemben
jelenik meg Ruumlfner meglaacutetaacutesa szerint ebben a vonatkozaacutesban a jogaacuteszok ndash főkeacutent
Ulpianus ndash azt hangsuacutelyozzaacutek hogy a res quae pondere numero mensura constant
koumlreacutebe olyan dolgok tartoznak amelyek egy konkreacutet jogviszonyban kizaacuteroacutelag a fajta
szerint keruumllnek meghataacuterozaacutesra Az objektiacutev elemet az a teacutenyező hordozza hogy az
egyes szoumlvegekben alkalmankeacutent előforduloacute peacuteldaacutek mind-mind Gaius szoumlvegeire
vezethetők vissza518 Ruumlfner vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteroacutel oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy
koumlzeacuteppontjaacuteban a felcsereacutelhetőseacuteg aacutell Ebből kiindulva megaacutellapiacutetja hogy a res quae
pondere numero mensura constant kategoacuteriaacutejaacutenak objektiacutev eacutertelmeacuteből koumlvetkezik hogy
az ebbe a csoportba sorolt dolgok rendszerint a fajta szerinti meghataacuterozaacutes aacuteltal vaacutelnak
jogviszonyok taacutergyaivaacute A fogalom szubjektiacutev eacutertelmezeacutese koumlreacuteben csak azok a dolgok
veendők figyelembe amelyeket objektiacutev eacutertelemben suacutely szaacutem meacuterteacutek szerint szokaacutes
514 Ruumlfner egyik ceacutelja annak bizonyiacutetaacutesa hogy a klasszikus jogaacuteszok munkaacuteiban a res quae pondere numero mensura constant kifejezeacutes csak az objektiacuteve felcsereacutelhető dolgokat jelenti Ezt a szeacuteles koumlrben elterjedt neacutezetet a forraacutesok alapjaacuten sikeruumll caacutefolnia meacuteg akkor is ha vizsgaacuteloacutedaacutesa leacutenyegeacuteben felemaacutes eredmeacutennyel zaacuterul mert baacuter bizonyiacutetja egy szubjektiacutev eacutertelmezeacutes leacuteteacutet is a klasszikus jogaacuteszok munkaacuteiban azonban ez leacutenyegileg oumlsszefuumlgg a fogalom objektiacutev eacutertelmezeacuteseacutevel is Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 20 eacutes 71 515 Ebbe a csoportba sorolja Ruumlfner a maacuter vizsgaacutelt szoumlvegek koumlzuumll az alaacutebbiakat Gai 2 196 Gai 3 90 Paul D 12 1 2 pr ndash 3 (28 ad ed) Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) Ezen tuacutelmenően megvizsgaacutelja meacuteg az adaacutesveacutetel kapcsaacuten a hivatkozott szoumlveg folytataacutesaacutet (Gai D 18 1 35 6 [10 ad ed provinc] valamint a C 4 18 2 1 szoumlvegeacutet is 516 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 55 517 Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm) Pap D 45 1 115 pr (2 quaest) Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) Ulp D 30 47 1 (22 ad Sab) 518 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 69
144
meghataacuterozni519 A klasszikus jogaacuteszok pontossaacutegaacuteval első tekintetre
oumlsszeegyeztethetetlennek tűnhet ugyan a res quae pondere numero mensura constant
kategoacuteriaacutejaacutenak keacutetfeacutele eacutertelmezeacutese azonban Ruumlfner nagyon helyesen raacutemutat arra hogy
veacutegső soron mindkeacutet eacutertelmezeacutes gondolati magja a fogalom termeacuteszetes nyelvi
eacutertelmeacuteben eacuterhető tetten olyan kuumllvilaacutegi leacutetezők megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel amelyek koumlreacuteben
a szaacutem suacutely meacuterteacutek szerinti meghataacuterozaacutes doumlntő jelentőseacuteggel biacuter Ebből adoacutedoacutean a
fogalom objektiacutev eacutes szubjektiacutev eacutertelme koumlzoumltt nincs leacutenyegi kuumlloumlnbseacuteg hiszen az
objektiacutev eacutertelmezeacutes kereteacuten beluumll ezek a dolgok a forgalomban eacuteppen a felcsereacutelhetőseacuteg
miatt mennyiseacutegkeacutent ha uacutegy tetszik bdquooumlmlesztverdquo jelennek meg a szubjektiacutev eacutertelmezeacutes
koumlreacuteben pedig ndash a fajta meghataacuterozaacutesa mellett ndash eacuteppen ennek az emliacutetett mennyiseacutegnek
az aacutetadaacutesa reacuteveacuten keruumllhet sor a jogviszony taacutergyaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera520
4 A peacuteldaacutek vizsgaacutelata esetleges csoportosiacutetaacutes ebben a koumlrben
Meglaacutetaacutesunk szerint eacuterdemes lehet a vonatkozoacute forraacutesoknak egy olyan jellegű vizsgaacutelataacutet
is elveacutegezni amelynek kereteacuteben arra oumlsszpontosiacutetunk hogy mely szoumlvegekben fordul
elő a triaacutesz oumlnaacutelloacutean eacutes melyek azok a szoumlvegek ahol a res quae pondere numero
mensura constant kifejezeacuteshez konkreacutet peacuteldaacutek is taacutersulnak
A res quae pondere numero mensura
constant kifejezeacutes peacuteldaacutekkal fordul elő
A res quae pondere numero mensura
constant kifejezeacutes oumlnaacutelloacutean fordul elő
Gai 2 196
Gai 3 90
Inst 3 14 pr
Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc)
Gai D 44 7 1 2 (2 aur)
Paul D 12 1 2 1 (28 ad ed)
Paul D eod 3 (28 ad ed)
Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc)
Paul D 35 2 1 7 (sing ad legem Falc)
Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm)
Ulp 6 8
Ulp 24 7
519 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 70 520 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 70-71
145
Haacuterom szoumlveg maradt ki ebből a csoportosiacutetaacutesboacutel amelyeket bdquokoumlztes eseteknekrdquo
tekinthetuumlnk az alaacutebbiak miatt521 A Licinius-szoumlvegben szerepel ugyan keacutet peacutelda
azonban ezek szerződeacutesi kikoumlteacutesek amelyek ebben a formaacuteban azt a ceacutelt szolgaacuteljaacutek hogy
a veacutelemeacutenyben megfogalmazott bdquofőszabaacutelyrdquo aloacutel (quod pondere aut numero aut mensura
continetur ibi dari debet ubi petitur) kiveacutetelt szolgaacuteltassanak (nisi si adiectum fuerit
bdquocentum modios ex illo horreordquo aut bdquovini amphoras ex illo doliordquo ) Laacutethatoacute hogy a
kiveacutetelek nem is konkreacutet dologfajtaacutekat hanem mennyiseacutegeket neveznek meg Ulpianus
eacutes Papinianus textusaiban peacutenzről esik szoacute az előbbi szoumlvegben mint hagyomaacuteny (quas
pecunias legavi) az utoacutebbiban mint stipulatioacutes lekoumlteacutes (quinquaginta aureos dari
spondes) taacutergya jelenik meg Az utoacutebbi szoumlvegekben koumlzoumls tehaacutet hogy a peacuteldakeacutent
szereplő egy-egy dolog valamely konkreacutet esetben szerepelt oumlsszesseacutegeacuteben akkeacutent
foghatoacutek fel itt a peacuteldaacutek mint a res quae pondere numero mensura constant fordulat
gyakorlati alkalmazaacutesai tehaacutet nem a kifejezeacutes tartalmaacutet magyaraacutezandoacute szerepel a
szoumlvegekben pecunia eacutes aurei
Ezen a ponton szuumlkseacutegesnek mutatkozik hogy azokat a szoumlvegeket amelyek a res quae
pondere numero mensura constant kategoacuteriaacutejaacutera peacuteldaacutekat hoznak reacuteszletesebben is
megvizsgaacuteljuk Az elemzeacutes első pilleacutereacutet a szoumlvegekben felsorolt peacuteldaacutek keacutepezhetik
Gai 2 196 Gai 3 90 Inst 3 14 pr
bdquo[hellip] sed eas quidem res
quae pondere numero
mensura constant [hellip]
veluti vinum oleum
frumentum pecuniam
numeratam [hellip]rdquo
bdquo[hellip] mutui autem datio
proprie in his fere rebus
contingit quae res pondere
numero mensura constant
qualis est pecunia
numerata vinum oleum
frumentum aes argentum
aurum [hellip]rdquo
bdquo[hellip] mutui autem obligatio
in his rebus consistit quae
pondere numero
mensurave constant veluti
vino oleo frumento
pecunia numerata aere
argento auro [hellip]rdquo
Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) Gai D 44 7 1 2 (2 aur)
bdquoIn his quae pondere numero mensurave
constant veluti frumento vino oleo
argento [hellip]rdquo
bdquo[hellip] Mutui autem datio consistit in his
rebus quae pondere numero mensurave
constant veluti vino oleo frumento
pecunia numerata [hellip]rdquo
521 Licin D 5 1 38 (4 regul) Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) Pap D 45 1 115 pr (2 quaest)
146
A forraacutesokban elfoglalt helyuumlk alapjaacuten haacuterom szoumlveg (Gai 3 90 Inst 3 14 pr Gai D
44 7 1 2 [2 aur]) keacutepezhet egy alcsoportot mivel mindhaacuterom a mutuum keacuterdeacuteskoumlreacutevel
foglalkozik A fennmaradoacute szoumlvegek egyike (Gai 2 196) a legatum per vindicationem
teacutemakoumlreacutebe sorolhatoacute a maacutesik (Gai D 18 1 35 5 [10 ad ed provinc]) pedig az
adaacutesveacutetelt eacuterinti A szoumlvegek mindegyikeacuteben megjelenik peacuteldakeacutent a bor (vinum) az olaj
(oleum) eacutes a gabona (frumentum) Neacutegy szoumlveg emliacuteti peacuteldakeacutent a keacuteszpeacutenzt (pecunia
numerata) haacuterom az ezuumlstoumlt (argentum) kettő pedig a rezet (aes) az aranyat (aurum)
Talaacuten nem veacuteletlen hogy a peacuteldaacutekat is hozoacute szoumlvegek Gaius tollaacuteboacutel szaacutermaznak ndash
legalaacutebbis az oumltből neacutegy ugyanakkor ismeretes hogy a iustinianusi Instituacutecioacutek
szerkeszteacutese soraacuten Tribonianus Theophilus eacutes Dorotheus jelentős meacuterteacutekben
taacutemaszkodott Gaius keacutet munkaacutejaacutera (Institutiones Res cotidianae sive aurea) amelyeket a
csaacuteszaacuter kifejezetten meg is emliacutet522
Ami most maacuter a szoumlvegek aacuteltal emliacutetett peacuteldaacutekat illeti meglaacutetaacutesunk szerint ezek haacuterom
nagyban-egeacuteszben joacutel elkuumlloumlniacutethető csoportra oszthatoacutek523
(a) pecunia numerata csoportbeli kuumlloumlnaacutellaacutesaacutet az indokolja hogy egyeduumll ennek az
eseteacuteben talaacutelkozhatunk kettős termeacuteszettel amennyiben a peacutenz eacuterteacuteke elvaacutelik a
hordozoacute anyag eacuterteacutekeacutetől eacutes leacutenyegeacuteben magaacutetoacutel a hordozoacute anyagtoacutel is524
(b) vinum oleum frumentum a mindennapi szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere alkalmas
vagyontaacutergyak vagyonalkatreacuteszek amelyek eseteacuteben a lemeacutereacutes a suacutely illetve az
űrmeacuterteacutek meghataacuterozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel elengedhetetlen525
(c) aes argentum aurum az aes kiveacuteteleacutevel nemesfeacutemek ritkasaacuteguk szeacutepseacuteguumlk eacutes
tartoacutessaacuteguk folytaacuten alkalmasak arra hogy az egyeacuten gazdagsaacutegaacutenak fokmeacuterőjekeacutent
szolgaacuteljanak526
522 Vouml Prooem 6 Quas ex omnibus antiquorum institutionibus et praecipue ex commentariis Gaii nostri tam institutionum quam rerum cottidianarum aliisque multis commentariis compositas cum tres praedicti viri prudentes nobis optulerunt et legimus et cognovimus et plenissimum nostrarum constitutionum robur eis accommodavimus Ezzel egyezően RUumlFNER Vertretbare Sachen 55 523 Ehhez leacutenyegileg hasonloacute csoportosiacutetaacutessal eacutel Ruumlfner is ld RUumlFNER Vertretbare Sachen 33 524 A peacutenz kettős termeacuteszeteacutere jelesuumll hogy egyfelől olyan dolog mint baacutermely maacutes (Sache wie anderen) maacutesfelől pedig valamely eacuterteacutek megjeleniacutetője (Repraumlsentanten eines Werths) ld kuumlloumlnoumlsen PUCHTA Cursus 223 b) jegyzet BENEDEK Peacutenztulajdon 251 BESSENYŐ A peacutenz 7 tovaacutebbi irodalommal 525 Ebből a koumlrből emliacutet peacuteldaacutet Paulus is gabona illetőleg bor aacutetadaacutesaacuteroacutel van szoacute vouml Paul D 12 1 2 pr (28 ad ed) Jelezni kell ugyanakkor hogy itt is konkreacutet esetekben előforduloacute peacuteldaacutek keruumllnek emliacuteteacutesre 526 Kiveacutetelkeacutent talaacuten egyeduumll az aes emliacutethető amelyből akaacuter fegyvert is kovaacutecsoltak leacuteveacuten maacuter a kezdeti időkben elegendő mennyiseacutegben aacutellt rendelkezeacutesre Ehelyuumltt eacuterdemes utalni raacute hogy az aes kifejezeacutes (goumlroumlg megfelelője χαλκός) egyaraacutent jeloumllheti a rezet eacutes ennek leggyakrabban oacuten hozzaacuteadaacutesaacuteval keletkező oumltvoumlzeteacutet a bronzot Vouml Plin Nat Hist 34 1-2 SMITH Antiquities s v rsquoaesrsquo Oxford Latin Dictionary s h v FINAacuteLY s h v Valoacutesziacutenű hogy az ezuumlsthoumlz eacutes az aranyhoz viszonyiacutetott relatiacutev gyakorisaacutegaacuteboacutel eredően hasznaacutelatos ez a kifejezeacutes a peacutenz szinonimaacutejakeacutent is Nem szabad ugyanakkor
147
Ha oumlsszehasonliacutetjuk az oumlt forraacutesszoumlvegben szereplő peacuteldaacutek koumlzvetlen szoumlvegkoumlrnyezeteacutet
laacutethatoacute hogy az oumlt szoumlvegből csak egyben (Gai 3 90) szerepel a qualis est fordulat a
peacuteldaacutek előtt az oumlsszes toumlbbiben viszont a veluti előzi meg a peacuteldaacutekat ami arra utal hogy
nem kimeriacutető jellegű felsorolaacutesroacutel van szoacute meglehet hogy eme peacuteldaacutek csupaacuten a
mindennapi eacuteletben leggyakrabban előforduloacute esetekre akarnak utalni Ennek tovaacutebbi
bizonyiacuteteacutekakeacutent szolgaacutelhat az a teacuteny hogy a bor a gabona eacutes az olaj ndash mint mindennapos
hasznaacutelatra szaacutent dolgok ndash azok amelyek mind az oumlt szoumlvegben felsoroltatnak
A soron koumlvetkező logikus keacuterdeacutes az lehet hogy milyen taacutegabb szoumlvegkoumlrnyezetben
jelenik meg az egyes fentebb felsorolt forraacutesszoumlvegekben a res quae pondere numero
mensura constant peacuteldaacutekkal illusztraacutelt kategoacuteriaacuteja Mint jeleztuumlk az egyik Gaius-szoumlveg
(Gai 2 196) a legatum per vindicationem keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik Kiinduloacutepontul az az
aacutelliacutetaacutes szolgaacutel hogy csak olyan vagyonalkatreacuteszek lehetnek a legatum per vindicationem
taacutergyai amelyek a veacutegrendelkező civiljogi tulajdonaacuteban vannak (quae ex iure Quiritium
ipsius testatoris sunt) A suacutely szaacutem meacuterteacutek szerint meghataacuterozott dolgok
vonatkozaacutesaacuteban elegendő ha ezek felett a veacutegrendelkezőnek halaacutela pillanataacuteban aacutell fenn
civiljogi tulajdona (placuit sufficere si mortis tempore sint ex iure Quiritium testatoris)
minden maacutes vagyonalkatreacutesznek azonban mind a veacutegrendelkezeacutes mind a veacutegrendelkező
halaacutela pillanataacuteban fent kell hogy aacutelljon a civiljogi tulajdon (ceteras res vero placuit
utroque tempore testatoris ex iure Quiritium esse debere) Ennek a szabaacutelynak a haacutettereacutet
vilaacutegiacutetjaacutek meg a mutuum teacutemakoumlreacutevel foglalkozoacute toumlredeacutekek (Gai 3 90 Inst 3 14 pr
Gai D 44 7 1 2 [2 aur]) ezekből a szoumlvegekből ugyanis arra neacutezve nyerhető
informaacutecioacute hogy a res quae pondere numero mensura constant koumlreacutebe tartozoacute
vagyonalkatreacuteszekre milyen szabaacutelyok eacuterveacutenyesuumllnek Mindhaacuterom szoumlvegben koumlzoumls a
res quae pondere numero mensura constant aacutetadaacutesaacutenak indoka erre azeacutert keruumll sor
hogy ezek a vagyonalkatreacuteszek az aacutetvevő tulajdonaacuteba keruumlljenek (in hoc damus ut
accipientium fiant)527 Gaius eacutes Iustinianus instituacutecioacuteiban szerepel meacuteg egy fordulat ami
az aacutetadaacutes moacutedjaacutet iacuterja le jelesuumll ezeket a vagyontaacutergyakat megszaacutemlaacutelva megmeacuterve vagy
meacuterlegelve adjuk aacutet (aut numerando aut metiendo aut pendendo) Ennek folyomaacutenyakeacutent
megfeledkezni arroacutel sem hogy Roacutemaacuteban a kezdeti időkben reacutezpeacutenz volt hasznaacutelatban ez azonban ndash eacuterzeacutesuumlnk szerint ndash eacuteppen az aes relatiacutev gyakorisaacutegaacutenak koumlszoumlnhető Vouml ezzel egyezően Ulp D 50 16 159 (1 ad Sab) Etiam aureos nummos bdquoaesrdquo dicimus Oxford Latin Dictionary uo FINAacuteLY uo Eacuterdemes arra is figyelemmel lenni hogy neacutemely esetben az aes szoacutet rsquoeacutercrsquo jelenteacutessel szokaacutes visszaadni magyarul amely veacutelemeacutenyuumlnk szerint abboacutel a szempontboacutel nem teljesen helytaacutelloacute hogy az eacuterc egy aacutesvaacuteny meacuteghozzaacute olyan amely kellő mennyiseacutegben tartalmaz valamely feacutemet vagy feacutemvegyuumlletet ahhoz hogy annak kitermeleacutese gazdasaacutegos legyen 527 Ebben a formaacuteban szerepel Gaius eacutes Iustinianus instituacutecioacuteiban a Digestaacuteban viszont bdquoin hoc damus ut fiant accipientisrdquo szerepel amelynek jelenteacutese megegyezik a maacutesik keacutet szoumlvegben iacuterottakkal
148
az adoacutes lejaacuteratkor nem ugyanazokat a vagyontaacutergyakat (nobis non eaedem [res]) hanem
ugyanabboacutel a fajtaacuteboacutel ugyanazt a szaacutemlaacutelaacutes megmeacutereacutes vagy meacuterlegeleacutes alapjaacuten adoacutedoacute
mennyiseacuteget koumlteles visszaszolgaacuteltatni Ebben a vonatkozaacutesban a haacuterom szoumlveg elteacuterő
kifejezeacuteseket hasznaacutel Gaius instituacutecioacuteiban azt olvashatjuk hogy bdquosed aliae eiusdem
naturae reddanturrdquo Pusztaacuten csak neacutevmaacutessal utal a dologra ami azt fejezi ki hogy az
egyediseacuteg irrelevaacutens a leacutenyeg hogy amit az adoacutes visszaad az ugyanolyan termeacuteszetű
(eiusdem naturae) legyen ennek mibenleacuteteacutet azonban koumlzelebbről nem hataacuterozza meg A
iustinianusi instituacutecioacutekban az aacutell hogy a visszaadandoacute dolog (itt maacuter kifejezetten szerepel
a res) bdquoaliae eiusdem naturae et qualitatis reddanturrdquo az egyedek lehetnek elteacuterőek
felteacuteve hogy termeacuteszetuumlk (natura) eacutes jellemzőik tulajdonsaacutegaik (qualitas)
megegyeznek A qualitas jelenteacuteseacuteből adoacutedoacutean nagy valoacutesziacutenűseacuteggel natura
pontosiacutetaacutesakeacutent szerepel a szoumlvegben hiszen az előbbi kifejezeacutes valaminek az alapvető
tulajdonsaacutegaacutera jellemzőjeacutere termeacuteszeteacutere utal528 Leacutenyegeacuteben tehaacutet a szoumlvegben szereplő
natura azt fejezi ki hogy a res quae pondere numero mensura constant a megszaacutemlaacutelaacutes
lemeacutereacutes meacuterlegeleacutes aacuteltal toumlltik be a rendelteteacutesuumlket eacutes ennek pontosiacutetaacutesa jobb
eacuterthetőseacutege kedveacuteeacutert keruumllhetett be a szoumlvegbe a qualitas szoacute529 A harmadik a
Digestaacuteboacutel szaacutermazoacute szoumlveg (Gai D 44 7 1 2 [2 aur]) uacutegy fogalmaz hogy bdquoalias
recepturi eiusdem generis et qualitatisrdquo a genus eacutes a qualitas egyuumltt akkeacutent foghatoacute fel
mint natura eacutertelmezeacutese konkreacutet tartalommal valoacute megtoumllteacutese
A helyettesiacutethető eacutes helyettesiacutethetetlen dolgok kategoacuteriai nem elsősorban dologi jogi
szempontboacutel tehaacutet ha uacutegy tetszik nem bdquooumlnmagukbanrdquo biacuternak jelentőseacuteggel a keacutet
dologosztaacutely koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegnek a koumltelmi jogban a szolgaacuteltataacutesok illetőleg egyes
szerződeacutesek viszonylataacuteban van komoly hozadeacuteka530 Ez a szoros oumlsszefuumlggeacutes egeacuteszen
odaacuteig megy hogy egyes szerzők531 a dologi jog koumlreacuteben is bdquogenerikusrdquo eacutes bdquospecifikusrdquo
dolgokat emliacutetenek Joacutellehet első tekintetre nem helytaacutelloacute ezeknek a kifejezeacuteseknek a
hasznaacutelata abboacutel a szempontboacutel azonban meacutegsem minden alap neacutelkuumlli fordulatok ezek
hogy a bdquogenerikus dologrdquo kifejezeacutes olyan dolgokra utal amelyek vonatkozaacutesaacuteban
528 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoqualitasrsquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoqualisrsquo LIDDELL ndash SCOTT s v bdquoποιότηςrdquo 529 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően RUumlFNER Vertretbare Sachen 33 azzal hogy a szerző a maga reacuteszeacuteről a textus eacutertelmezeacuteseacutet probleacutemaacutesnak tartja Oumlsszesseacutegeacuteben ezt a felfogaacutest tuumlkroumlzi az adaacutesveacutetellel foglalkozoacute Gaius-szoumlveg is (Gai D 18 1 35 5 [10 ad ed provinc]) hiszen ehelyuumltt az olvashatoacute hogy a res quae pondere numero mensura constant eseteacuteben akkor beszeacutelhetuumlnk perfecta emptioacuteroacutel mihelyt azokat leszaacutemlaacuteltaacutek lemeacuterteacutek meacuterlegelteacutek (cum adnumerata admensa adpensave sint) minthogy ezekben az esetekben uacutegy kell tekinteni mintha az adaacutesveacutetelhez a lemeacutereacutesre megszaacutemlaacutelaacutesra vonatkozoacute felteacutetelt tűztek volna 530 Ld pl BERGER Encyclopedic Dictionary s v rsquogenusrsquo KASER RPR I 495 531 Vouml SANFILIPPO Istituzioni 74-75 BENEDEK Peacutenztulajdon 252 a legatum per vindicationem kapcsaacuten
149
korlaacutetlan helyettesiacuteteacutesi lehetőseacuteg aacutell fenn egy bizonyos fajtaacuten azaz genuson beluumll532 Erre
olyan moacutedon keruumllhet sor hogy az adott genushoz tartozoacute meghataacuterozott mennyiseacuteg
ugyanabba a genusba tartozoacute aacutem maacutes egyedekből aacutelloacute ugyanakkora mennyiseacuteggel
minden tovaacutebbi neacutelkuumll helyettesiacutethető533 Ehhez keacutepest a bdquospecifikus dolgokrdquo
vonatkozaacutesaacuteban eme helyettesiacuteteacutesi lehetőseacuteg kizaacutert minthogy az ebbe a koumlrbe tartozoacute
minden egyes dolog egyedi534 Ezen a ponton első tekintetre laacutetszoacutelag szuumlkseacutegesnek
mutatkozik a genus ndash species kategoacuteriaacuteinak vizsgaacutelata Mindazonaacuteltal azeacutert
hangsuacutelyozzuk hogy a vizsgaacuteloacutedaacutes szuumlkseacutegesseacutege mindoumlssze laacutetszoacutelagos mert egyfelől a
res quae pondere numero mensura constant koumlreacuteben az emliacutetett fogalmak teljes
tartalmaacutenak csupaacuten egy aproacute szegmentuma biacuter relevanciaacuteval maacutesfelől pedig kuumlloumlnoumlsen a
peacutenz helyettesiacutethető volta szempontjaacuteboacutel nincs primer jelentőseacutege a genus ndash species
keacuterdeacuteseacutenek ekkeacutent genus eacutes species fogalmainak teljes koumlrű vizsgaacutelata joacute eseacutellyel
elteacuteriacuteteneacute a vizsgaacuteloacutedaacutest eredeti iraacutenyaacutetoacutel Emellett fontosnak tartjuk megemliacuteteni hogy
egy a koumlzelmuacuteltban szuumlletett doktori eacutertekezeacutes szerzője oumlnaacutelloacute fejezetet szentelt
munkaacutejaacuteban a genus ndash species probleacutemaacutejaacutenak amelynek koumlreacuteben eacutertő aacutettekinteacutest nyuacutejt a
keacuterdeacuteskoumlr egeacuteszeacuteről535 A teacutema mind a mai napig meacuterteacutekadoacute feldolgozaacutesaacutet Mario
Talamanca roacutemai professzor 1977-es munkaacuteja kiacutenaacutelja536 A genus ndash species kifejezeacutesek a
filozoacutefiaacuteban kuumllvilaacutegi leacutetezők nem eacutes fajta szerinti osztaacutelyozaacutesaacutera szolgaacutelnak a genus
taacutegabb kategoacuteriaacutet keacutepvisel mint a species amely logikailag csak valamely genuson beluumll
keacutepzelhető el537 A roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiban a keacutet fogalom538 nem minden esetben
azonos tartalommal eacutes nem is mindenkor a fentiekben jelzett viszonyrendszerben fordul
el539 Nem egy esetben lehet talaacutelkozni eme fogalmak felcsereacuteleacuteseacutevel540 illetőleg maacutes
532 Vouml SANFILIPPO Istituzioni 74 bdquo[hellip] presentano quindi unrsquoillimitata possibilitagrave di sostituzione nellrsquoambito del genus [hellip]rdquo 533 Vouml SANFILIPPO Istituzioni uo bdquo[hellip] ogni quantitagrave di esse egrave sostituibile con altrettanta quantitagrave (laquotantundemraquo) prelevata dallo stesso genere [hellip]rdquo 534 Vouml SANFILIPPO Istituzioni 75 bdquo[hellip] constituendo ciascuna un unicum [hellip]rdquo 535 Reacuteszletesen ld DELI Generaacutelis klauzulaacutek 44-53 536 TALAMANCA Genus ndash species Figyelemmel arra amit fentebb az egyes szerzők aacuteltal hasznaacutelt bdquogenerikus dologrdquo illetve bdquospecifikus dologrdquo kifejezeacutesekkel kapcsolatosan jeleztuumlnk megjegyzendő hogy a nemreacutegiben elhunyt romanista bdquogenerikusrdquo eacutes bdquospecifikus koumltelmekrdquo koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget amely kifejezeacutes hasznaacutelhatoacutesaacutega mellett szinteacuten lehet eacuterveket felhozni Vouml pl TALAMANCA Genus ndash species 279 bdquoNella contrapposizione fra obbligazioni di genere ed obbligazioni di specie [hellip]rdquo 537 Vouml Oxford Companion s v rsquogenus and speciesrsquo RUumlFNER Vertretbare Sachen 76 DELI Generaacutelis klauzulaacutek 45 538 Ezek a fogalmak goumlroumlg eredetre vezethetők vissza mindkettő a dialektikaacuteboacutel szaacutermaztathatoacute Ehhez ld reacuteszletesen SOKOLOWSKI Philosophie 291 eacutes 469 TALAMANCA Genus ndash species 20 skk SCHERMAIER Materia 278 539 Ezzel egyezően MARTINI laquoGenusraquo e laquospeciesraquo 462 DELI Generaacutelis klauzulaacutek 45 megemliacutetendő hogy Berger is kiemeli ebben a vonatkozaacutesban hogy a genus kifejezeacutes alkalmazaacutesaacutera sor keruumll keresetek (genus actionis) szerződeacutesek vagy akaacuter a birtok (genera possessionum) vonatkozaacutesaacuteban is Ld BERGER Encyclopedic Dictionary s v rsquogenusrsquo
150
viszonyrendszerbe helyezeacuteseacutevel541 Helytaacutelloacute tehaacutet Talamanca megaacutellapiacutetaacutesa amely
szerint egyfajta terminoloacutegiai sokfeacuteleseacuteggel aacutellunk szemben egyfelől adott a genus
kifejezeacutesnek egy olyan eacutertelmezeacutese amely valamely osztaacutelyozaacutes eredmeacutenyekeacutent aacutell elő
maacutesfelől pedig genus felfoghatoacute olyan eacutertelemben is mint amely valamilyen egeacuteszet
jeloumll amelynek egyedei koumlzoumls jellemzővel rendelkeznek542
Ami miatt szuumlkseacuteges lehet a genus eacutes species fogalmainak per tangentem emliacuteteacutese az
Paulus egyik Ruumlfner aacuteltal behatoacutenak eacutes tanulsaacutegosnak nevezett543 veacutelemeacutenye (Paul D
12 1 2 1 ndash 3 [28 ad ed]) amelyben koumlzponti helyen szerepel a quia in genere suo
functionem recipiunt per solutionem quam specie fordulat amelynek nyomaacuten egy dolog
helyettesiacutethetőseacutegeacutenek koumlzkeletű felfogaacutesa kialakult544 A muacuteltban a vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyaacutet
keacutepező szoumlveget aacuteltalaacutenossaacutegban interpolaacuteltnak tartottaacutek amely neacutezetre Ruumlfner is utal
amikor raacutemutat a szoumlveg nyelvi-szemantikai hibaacuteira jelesuumll a hiaacutenyzoacute hasonliacutetoacute
szerkezetre valamint a functio szoacute tisztaacutezatlan jelenteacuteseacutere545
540 Iacutegy peacuteldaacuteul egy a generikus szolgaacuteltataacutesok keacuterdeacuteskoumlreacutehez kapcsoloacutedoacute Ulpianus-veacutelemeacutenyben (Ulp D 46 3 29 [38 ad ed]) is ahol a remekjogaacutesz a peacutenzt az olajat illetve a gabonaacutet species communiskeacutent jeleniacuteti meg amely a leacutetezők egy meghataacuterozott osztaacutelyaacutet egy ultima speciest keacutepviselnek Vouml TALAMANCA Genus ndash species 281 meacuteg tovaacutebbi peacuteldaacutekkal is 541 Erre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhat Marcianus azon veacutelemeacutenye (vouml Marci D 19 5 25 [3 reg] bdquo[hellip] quod autem indebitum datur aut ipsum repeti debet aut tantundem ex eodem genere [hellip]rdquo) amelyben a genus ellenpaacuterja ipsum Maacutes veacutelemeacutenyben (Iul D 45 1 54 pr [22 dig]) baacuter genus ellenpaacuterja teacutenylegesen species azonban ez utoacutebbi fogalom meacutegis valamely individuumot jeloumll Ld reacuteszletesen TALAMANCA Genus ndash species 282 eacutes kuumlloumlnoumlsen 762 sz jegyzet Ugyaniacutegy megemliacutetendő Paul D 6 1 6 (6 ad ed) textusa amelyben az első mondat genus eacutes species fogalmait veti egybe (bdquo[hellip] appellatio enim rei non genus sed speciem significatrdquo) Ezt koumlvetően azonban Octavenusra hivatkozva maacuter materia eacutes species aacutell egymaacutessal szemben (bdquo[hellip] quod infectae quidem materiae pondus signatae vero numerum factae autem speciem dici oportet [hellip]rdquo) iacutegy tehaacutet a species teszi egyediveacute a dolgot vagyis olyannaacute amely jellemzőktől mentes materia kontrapoziacutecioacutejakeacutent szolgaacutelhat Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a speciesre hivatkozaacutes az appellatio rei koumlreacuteben arra utal hogy egy dolog megnevezeacutese nem a fajta hanem a faj megnevezeacuteseacutet azonosiacutetaacutesaacutet jelenti Vouml SOKOLOWSKI Philosophie 52 SCHERMAIER Materia 278 Megjegyzendő hogy leacuteteznek olyan szoumlvegek is (Pomp D 34 2 1 1 [6 ad Sab] Mod D 34 2 9 [9 reg]) amelyek egymaacutessal valoacute oumlsszehasonliacutetaacutesa nyomaacuten arra a megaacutellapiacutetaacutesra lehet jutni hogy a genus kifejezeacutes az egyikben valamint a species fordulat a maacutesikban koumlzel ugyanazt a jelenteacutest hordozza Ennek oka a konkreacutet szoumlvegek kapcsaacuten az hogy a veacutegrendeleti juttataacutes koumlreacuteben kuumlloumlnbseacuteget kell tenni argentum eacutes certum genus argentum koumlzoumltt Az előbbi eseteacuteben van lehetőseacuteg arra hogy eadem aestimatio eseteacuten az oumlroumlkoumls peacutenzben adja ki a hagyomaacutenyt aacutem certum genus argentum eseteacuten ez a lehetőseacuteg nem adott ekkor ugyanis materia is szaacutemiacutetaacutesba veendő Ebből koumlvetkezik hogy materia az oumlroumlkhagyoacute aacuteltal haacutetrahagyot nyersanyag fajta eacutes mennyiseacuteg megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel amelynek ellenteacutetekeacutent szerepel ezeken a helyeken genus illetve species Ehhez ld TALAMANCA Genus ndash species 280 SCHERMAIER Materia 284-287 542 TALAMANCA Genus ndash species 280 543 bdquoDer [hellip] Text [hellip] ist ebenso ausfuumlhrlich wie aufschluszligreich [hellip]rdquo Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 34 544 Ld KASER RPR I 3827 Ezzel egyezően RUumlFNER Vertretbare Sachen 37-38 Az eme elnevezeacutessel kapcsolatos probleacutema abban eacuterhető tetten hogy nem lehet eacuteles hataacutervonalat huacutezni valamely leacutenyegeacuteben szubjektiacutev alapon aacutelloacute fajtamegjeloumlleacutes illetőleg egyes dolgok objektiacutev felcsereacutelhetőseacutege koumlzeacute Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 78 545 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 37 tovaacutebbi irodalommal
151
5 Pecunia eacutes pecunia numerata
A peacutenz helyettesiacutethető dolog voltaacutera vonatkozoacutean megaacutellapiacutetaacutest nyert hogy a vonatkozoacute
szoumlvegekben a res quae pondere numero mensura constant peacuteldaacutejakeacutent pecunia
numerata szerepel nem pedig csak pecunia aacuteltalaacuteban Ez talaacuten eacuteppen a peacutenz fentebb is
emliacutetett kettős termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean biacuterhat jelentőseacuteggel vagyis hogy a peacutenz
elnevezeacutese (pecunia) a forraacutesokban egyszerre utal az eacuterteacutekmeacuterőre eacutes az eacuterteacutek meacutereacuteseacutere
hasznaacutelt eszkoumlzre546 Leacutenyegeacuteben ez a jellegzetesseacuteg az amit a kifejezeacutes metonimikus
eacutertelmekeacutent emliacutet a szekunder irodalom a pecusboacutel eredeztetett szoacute547 felveszi a peacutenz
utoacutebb pedig a vagyon mint peacutenzben kifejezhető eacuterteacutekoumlsszesseacuteg jelenteacuteseacutet548 A numerus
szoacuteboacutel szaacutermazoacute549 numerare ige valamint a numeratio főneacutev egyfelől előfordul a
Digestaacuteban computatio eacutertelemben550 Maacutesfelől megtalaacutelhatoacute ez a kifejezeacutes a forraacutesokban
leszaacutemlaacutelaacutes megszaacutemlaacutelaacutes ki- illetve megfizeteacutes valamint aacuteltalaacutenossaacutegban baacutermifeacutele
fizeteacutes551 jelenteacutesben552 Ebben a vonatkozaacutesban szuumlkseacuteges lehet kiemelni
Hermogenianus egyik veacutelemeacutenyeacutet amely ndash maacutes forraacuteshelyek mellett ndash nagyon
szemleacuteletesen eacuterzeacutekeltetni hogy a numeratio a fentebb nevezett jelenteacutesben annak a
546 Nem peacutelda neacutelkuumlli ez a forraacutesokban ehhez ld HEUMANN ndash SECKEL s v rsquopecunia23rsquo A pecunia szoacute a forraacutesok alapjaacuten teacutenyegesen jeloumll mindent ami tulajdon taacutergya lehet vouml Paul D 50 16 5 1 (2 ad ed) bdquo [hellip] pecuniae significatio ad ea referatur quae in patrimonio suntrdquo Ugyaniacutegy leacutetezik forraacutesbizonyiacuteteacutek amely a pecunia szoacute rsquovagyonrsquo jelenteacutese mellett szoacutel Ehhez ld pl Paul D 50 16 53 pr (59 ad ed) bdquo[hellip] cum dicitur rsquosuper pecuniae tutelaeve suaersquo tutor separatim sine pecunia dari non potest [hellip]rdquo 547 Ehhez ld Fest p 260 bdquohellipsed inductum est a pecore ut pecunia quoque ipsahelliprdquo Varr l l 5 17 92 Pecuniosus a pecunia magna pecunia a pecu a pastoribus enim horum vocabularum origo Vouml DIOacuteSDI Familia pecuniaque 91 eacutes kuumlloumlnoumlsen 21 eacutes 22 sz jegyzetek DIOacuteSDI Ownership 23 BENEDEK Dologi jog 9 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 103 548 Ld pl MARTON Roacutemai magaacutenjog 138 KASER Das Geld 169 BENEDEK Peacutenztulajdon 251 BESSENYŐ A peacutenz 7 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 259 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 109 BRETONE Fondamenti 126 BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 20-21 549 Vouml ERNOUT ndash MEILLET s v numerus Oxford Latin Dictionary s v numero 550 Ennek joacute peacuteldaacuteja olvashatoacute Ulpianus egyik responsumaacuteban Ulp D 38 15 2 3 (49 ad ed) bdquoSi praeses provinciae in proxima fuit civitate accedere debet ad utilitatem temporis ratio itineris scilicet numeratione viginti milium passuum facta nec enim exspectare debemus ut praeses provinciae veniat ad eum qui bonorum possessionem petiturus estrdquo Az ideacutezett fragmentum előtt aacutelloacute principium azzal a keacuterdeacutessel foglalkozik hogy a bonorum possessio koumlreacuteben hogyan toumlrteacutenik pontosan a dies utiles szaacutemiacutetaacutesa A jelen szoumlvegből kideruumll hogy peacuteldaacuteul a szomszeacutedos vaacuterosban tartoacutezkodoacute provinciai helytartoacute utazaacutesaacutera szaacutent időt is figyelembe kellett venni a dies utiles szaacutemiacutetaacutesa soraacuten meacuteghozzaacute uacutegy hogy huacuteszezer leacutepest kell szaacutemiacutetani az uacutetra (numeratione viginti milium passuum facta) ndash feltehetően egy napi időszakra vetiacutetve 551 Vouml Oxford Latin Dictionary s h vv HEUMANN ndash SECKEL s v numerare BENEDEK Peacutenztulajdon 254 Ebben az eacutertelemben meacuteg a kifejezeacutes ilyen eacutertelmeacutenek magyaraacutezataacuteval egyuumltt ld GUARINO Diritto privato romano 805 552 Ezzel kapcsolatban megfelelő peacutelda lehet taacutegabb eacutertelemben egy Gaius-responsum (Gai D 16 1 5 [9 ad ed provinc]) a SC Vellaeanum (Velleianum) kapcsaacuten A szoumlvegben foglalt probleacutemaacutehoz ld egyebek mellett KASER RPR I 667 irodalommal APATHY Animus novandi 92 A SC Vellaeanum keacuterdeacuteseacutehez aacutettekintő jelleggel ld pl ARJAVA Women and Law 238 skk
152
cselekveacutesnek tehaacutet reaacutelaktusnak a leiacuteraacutesaacutera szolgaacutel amely aacuteltal a peacutenzteljesiacuteteacutesre sor
keruumll
Herm D 39 5 33 1 (6 iuris epit)
Ea lege donationis causa pecunia titio numerata ut statim donatori mutuo detur
non impeditur dominii translatio ac propterea isdem nummis donatori creditis
novum dominium in his quaeritur
Ha valaki ajaacutendeacutekozaacutesi ceacutellal peacutenzt ad Titiusnak olyan felteacutetellel553 hogy ő azt roumlgtoumln
adja koumllcsoumln az ajaacutendeacutekozoacutenak a tulajdonjog mindkeacutet esetben aacutetszaacutell Előszoumlr az
ajaacutendeacutekozoacuteroacutel Titiusra szaacutell a peacutenz tulajdonjoga meacuteghozzaacute az aacutetadaacutes pillanataacuteban amely
aacutetadaacutes numeratio aacuteltal valoacutesul meg (pecunia titio numerata) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a
peacutenzoumlsszeg vonatkozaacutesaacuteban megvaloacutesuloacute dare szolgaacuteltataacutes formailag numeratio uacutetjaacuten
megy veacutegbe Titius a mutuumba adaacutes alkalmaacuteval szinteacuten tulajdonjogot ruhaacutez az
ajaacutendeacutekozoacutera amely maacuter uacutej tulajdonjog lesz (novum dominium)554
Ezt a felfogaacutest erősiacuteti egy Marcianus-responsum amelyben paacuterhuzamot lehet vonni
soluta pecunia eacutes pecunia numerata koumlzoumltt
Marci D 46 3 49 (1 ad hypothec form)
Solutam pecuniam intellegimus utique naturaliter si numerata sit creditori Sed
et si iussu eius alii solvatur vel creditori eius vel futuro debitori vel etiam ei cui
donaturus erat absolvi debet Ratam quoque solutionem si creditor habuerit
idem erit Tutori quoque si soluta sit pecunia vel curatori vel procuratori vel
cuilibet successori vel servo actori proficiet ei solutio Quod si acceptum latum
553 Albanese szerint leacutenyegeacuteben traditio sub condicione valoacutesul meg Vouml ALBANESE Atti negoziali 270 554 A forraacuteshoz ld ALBANESE Atti negoziali 335359 Egy maacutesik oumlsszesseacutegeacuteben hasonloacute kiindulaacutesi pontuacute forraacutes (Iul D 12 1 20 [18 dig]) kapcsaacuten egyaacuteltalaacuten keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel hogy teacutenylegesen beszeacutelhetuumlnk-e ilyen esetben ajaacutendeacutekozaacutesroacutel A jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint nem lesz ajaacutendeacutekozaacutes (donationem non esse) minthogy az aacutetadaacutes nem azzal a szaacutendeacutekkal toumlrteacutenik (non ea mente pecunia daretur) hogy mindenkeacuteppen a megszerzőneacutel maradjon (ut omnimodo penes accipientem maneret) Ehhez ld BACKHAUS Casus perplexus 109-110 SACCOCCIO Si certum petetur 359-360 Ehhez keacutepest a jelen esetben Hermogenianus nem laacutetja akadaacutelyaacutet sem az első esetben az ajaacutendeacutekozaacutes leacutetrejoumltteacutenek hiszen azt aacutelliacutetja hogy non impedimentur dominii translatio sem pedig utoacutebb a bdquovissza-koumllcsoumlnzeacutesnekrdquo (novum dominium in his quaeritur) Backhaus uacutegy veacuteli hogy a rsquononrsquo aacutethelyezeacutese aacuteltal a keacutet forraacutesszoumlveg oumlsszhangba hozhatoacute lenne mindazonaacuteltal kiemeli azt is hogy a jelen szoumlveg egyszersmind kivaacuteloacute mutatoacuteja a Iulianus eacutes Hermogenianus gondolkodaacutesa koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre mivel utoacutebbi ndash posztklasszikus leacuteveacuten ndash nem felteacutetlenuumll volt keacutepes egyes jogi fogalmak leacutenyegeacutenek gondolati megragadaacutesaacutera Reacuteszletesen ld BACKHAUS Casus perplexus 119-120
153
sit quod stipulationis nomine hypotheca erat obligata vel sine stipulatione
accepta sit solutionis quidem verbum non proficiet sed satisdationis sufficit
A jelen szoumlvegből mindent egybevetve szaacutemunkra a legelső mondat biacuter kuumlloumlnoumls
jelentőseacuteggel a pecunia eacuteppen azaacuteltal nyeri el soluta minőseacutegeacutet hogy leszaacutemlaacuteljaacutek
(numerata sit) a hitelező reacuteszeacutere Kuumlloumln hangsuacutelyozandoacute a szoumlvegben szereplő
intelleguntur utique naturaliter fordulat amely veacutegeredmeacutenyben a ius naturale
szabaacutelyossaacutegaacuteval valoacute oumlsszhangra utal vagyis a peacutenzteljesiacuteteacutes termeacuteszeteacutehez tartozik a
leszaacutemlaacutelaacutes aktusa555
Megemliacutetendő meacuteg hogy nem pecunia hanem kifejezetten pretium fordul elő a
numerare ige taacutergyakeacutent haacuterom helyen a Digestaacuteban556 amelyek nyomaacuten azonban az ige
jelenteacutese ugyanaz marad mintha pecunia lenne a taacutergya557 Ezek koumlzuumll az egyik
Ulpianus-veacutelemeacutenyt abboacutel a szempontboacutel is eacuterdemes lehet ideacutezni hogy ebből a textusboacutel
is joacutel kitűnik a maacuter toumlbbszoumlr hangoztatott teacutetel jelesuumll hogy a peacutenzdarabok eacutes az ezek
aacuteltal megtestesiacutetett eacuterteacutek egymaacutestoacutel elteacuterő leacutetezők
Ulp D 24 1 7 4 (31 ad Sab)
Eleganter tractabitur si mulier quindecim praedia emerit et maritus non totum
pretium numeraverit sed duas partes pretii hoc est decem uxor de suo quinque
deinde haec praedia valeant nunc decem maritus quantum consequatur Et magis
est ut consequi debeat duas partes decem ut quod periit ex pretio utrique
perierit et marito et uxori
Az eset szerint egy feleseacuteg (vevő) egy harmadik szemeacutelytől (eladoacute) megvesz egy ingatlan
tizenoumlt aranyeacutert A feacuterj azonban csak a veacutetelaacuter keacutetharmadaacutet szaacutemolja le (numeravit [hellip]
duas partes pretii) vagyis annyi peacutenzdarabot ad aacutet a leszaacutemlaacutelaacutes reacuteveacuten amelyek oumlsszege
csak tiacutez aranyat tesz ki A fennmaradoacute oumlt aranyat a feleseacuteg a sajaacutet vagyonaacuteboacutel poacutetolja
555 A naturaliter keacuterdeacuteseacutehez ld meacuteg WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 43-44 A fragmentum fennmaradoacute reacuteszeacuteben a hitelező rendelkezeacutese szerint maacutes szemeacutely szaacutemaacutera toumlrteacutenő fizeteacutesről esik szoacute iacutegy kuumlloumlnoumlsen amikor a hitelező hitelezőjeacutenek joumlvőbeli adoacutesaacutenak vagy annak a szemeacutelynek a javaacutera toumlrteacutenik a teljesiacuteteacutes akit a hitelező megajaacutendeacutekozni szaacutendeacutekozott valamint a teljesiacuteteacutessel oumlsszefuumlggő kifejezeacutesek alkalmazaacutesi koumlreacuteről szoacutel meacuteg a szoumlveg 556 Ld Ulp D 7 1 25 1 (18 ad Sab) Ulp D 21 1 27 (1 ad ed aed cur) Ulp D 24 1 7 4 (31 ad Sab) 557 Ez a jelenteacutesbeli egyezeacutes joacutel eacuterthető ha tekintetbe vesszuumlk az adaacutesveacutetel vonatkozaacutesaacuteban a forraacutesok aacuteltal is emliacutetett kiteacutetelt amely szerint a pretium elsősorban numerata pecunia kell hogy legyen Ehhez ld Gai 3 141 Inst 3 23 2 Paul D 18 1 1 pr (33 ad ed) Paul D 19 4 1 pr (32 ad ed) valamint ehhez reacuteszletesen ARANGIO-RUIZ Compravendita 134-138 ZIMMERMANN Obligations 250-252
154
(uxor de suo quinque) A veacutetelaacuter megfizeteacuteseacutet koumlvetően kideruumll hogy a telek oumlsszeacuterteacuteke
tiacutez arany volt A jogaacuteszi doumlnteacutes eacutertelmeacuteben mind a feacuterj mind pedig a feleseacuteg az aacuteltala
teljesiacutetett tiacutez illetve oumlt arany araacutenyos reacuteszeacutet tehaacutet keacutetharmadaacutet elvesziacuteti (duas partes [hellip]
utrique perierit et marito et uxori)558 Joacutel laacutetszik hogy a szolgaacuteltatott tiacutez illetve oumlt arany
mint peacutenzeacuterteacutek keacutetharmadaacutenak elveszteacuteseacuteről esik szoacute vagyis maacutesodlagos az a teacuteny hogy
a nevezett eacuterteacutekoumlsszegeket az egyes peacutenzdarabok milyen konkreacutet egyuumlttese adja ki
Ezeken tuacutelmenően a pecunia mellett előforduloacute numerata melleacutekneacutevi igeneacutev jelent
kifejezetten bdquokeacuteszpeacutenztrdquo (ld Bargeld danaro contante cash stb) ami a peacutenzszolgaacuteltataacutes
likvid teljesiacutethetőseacutegeacutere utal vagyis arra a teacutenyre hogy a szolgaacuteltataacutes taacutergyaacuteul szolgaacuteloacute
peacutenzoumlsszeg azonnal rendelkezeacutesre aacutell559
Ebben a vonatkozaacutesban a leginkaacutebb ellentmondaacutesos textus Ulpianus egyik veacutelemeacutenye a
Digestaacutenak a condictio triticaria keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute titulusaacuteban
Ulp D 13 3 1 pr (27 ad ed)
Qui certam pecuniam numeratam petit illa actione utitur rsquosi certum peteturrsquo qui
autem alias res per triticariam condictionem petet et generaliter dicendum est
eas res per hanc actionem peti si quae sint praeter pecuniam numeratam sive in
pondere sive in mensura constent sive mobiles sint sive soli quare fundum
quoque per hanc actionem petimus et si vectigalis sit sive ius stipulatus quis sit
veluti usum fructum vel servitutem utrorumque praediorum
Mint arra maacuter koraacutebban utaltunk a szoumlvegből teacutenyszerűen kiolvashatoacute utalaacutes a peacutenz
helyettesiacutethető voltaacutera erre egyeacutertelműen utal a praeter pecuniam numeratam eacutes a sive in
pondere sive in mensura constant fordulatok koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes Kell hogy legyen
ugyanakkor valamilyen ok arra is hogy a helyettesiacutethető dolgok kategoacuteriaacutejaacuteba sorolaacutes
elleneacutere Ulpianus fontosnak tartja maacuter a responsum elejeacuten kiemelni hogy keacutet kuumlloumln
kereset szolgaacutel a pecunia numerata eacutes aliae res perleacuteseacutere elkuumlloumlniacutetve ezaacuteltal a condictio
558 Eacuterdemes figyelemmel lenni arra hogy egyfelől mennyire vilaacutegos ugyanakkor egyszersmind bdquotakareacutekosrdquo is a jogaacutesz aacuteltal javasolt megoldaacutes nem keletkeztet szuumlkseacutegtelen elszaacutemolaacutesi viszonyokat a felek koumlzoumltt nem szaporiacutetani akarja a vitaacutek szaacutemaacutet (kuumlloumlnoumlsen nem haacutezasfelek koumlzoumltt) hanem azok megoldaacutesa a ceacutelja 559 Vouml CZUCZOR ndash FOGARASI s v rsquokeacuteszpeacutenzrsquo bdquoPeacutenz mely keacuteszen aacutell (pl a peacutenztaacuterban szekreacutenyben erszeacutenyben stb) melyet legott hasznaacutelni valamire fordiacutetani lehetrdquo Az ebbe a koumlrbe sorolhatoacute forraacutesok Gai 2 196 Gai 3 90 Ulp D 13 3 1 pr (27 ad ed) Ulp D 14 6 7 3 (29 ad ed) Ulp D 17 1 29 5 (7 disp) [itp] Gai D 19 2 25 6 (10 ad ed provinc) Iav D 24 3 66 pr (6 ex post Lab) Gai D 28 8 6 (23 ad ed provinc) Pomp D 34 2 1 1 (6 ad Sab) Ven D 34 4 32 pr (10 act) Cels D 42 1 13 1 (6 dig) Ulp D 50 16 178 pr (49 ad Sab) Herm D 50 16 222 (2 iuris epit) Ezzel egyezően HOLLANDER Money 7
155
tritcariaacutet eacutes az actio certae creditae pecuniaet560 Keacutetseacutegtelen hogy ndash eacuteppen az ideacutezett
Gaius-szoumlveg alapjaacuten ndash ez lehet ha uacutegy tetszik pusztaacuten hagyomaacutenytiszteleten alapuloacute
distinkcioacute561 azonban nem elkeacutepzelhetetlen hogy a gaiusi kuumlloumlnbseacutegteacutetel is maacuter a
keresett okon alapult Minden bizonnyal nem jaacuterunk messze a valoacutesaacutegtoacutel ha Kaserrel
egyezően azt aacutelliacutetjuk hogy a helyettesiacutethető dolgok koumlreacuten beluumll is a pecunia numerata
oumlnaacutelloacute emliacuteteacutese eacuteppen a fokozott helyetesiacutethetőseacutegnek tudhatoacute be562 Ez jelenti egyreacuteszt
az egyes peacutenzdarabok egymaacutessal valoacute felcsereacutelhetőseacutegeacutet valamint azt is hogy egy adott
peacutenznemben kifejezett meghataacuterozott peacutenzeacuterteacutek maacutes peacutenznem peacutenzdarabjaiboacutel is
oumlsszeaacutelliacutethatoacute Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a peacutenzdarabok egymaacutessal valoacute felcsereacutelhetőseacutege
szinteacuten kettős minthogy egy bdquo2rdquo neacuteveacuterteacutekkel ellaacutetott peacutenzdarabot felcsereacutelhetek egy
maacutesik bdquo2rdquo neacuteveacuterteacutekkel ellaacutetott peacutenzdarabra de adott emellett a keacutet bdquo1rdquo neacuteveacuterteacutekkel jeloumllt
peacutenzdarabbal toumlrteacutenő helyettesiacuteteacutes lehetőseacutege is A gabona bor olaj eseteacuteben ndash tekintettel
egyfelől a minőseacutegi megszoriacutetaacutesokra maacutesfelől pedig a neacuteveacuterteacutek taacutersiacutetaacutesaacutenak hiaacutenyaacutera ndash
ez a lehetőseacuteg maacuter nem joumlhet figyelembe
A pecunia eacutes numerata pecunia koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget joacutel szemleacuteletik az alaacutebbi
fragmentumok is
Ulp D 14 6 7 3 (29 ad ed)
Mutui dationem non solum numeratae pecuniae verum omnium quae mutua dari
possunt an accipere debeamus videndum Sed verba videntur mihi ad
numeratam pecuniam referri ait enim senatus rsquomutuam pecuniam dedissetrsquo Sed
si fraus sit senatus consulto adhibita puta frumento vel vino vel oleo mutuo dato
ut his distractis fructibus uteretur pecunia subveniendum est filio familias
A SC Macedonianum keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacute titulusban talaacutelhatoacute szoumlveg koumlzeacuteppontjaacuteban az
a probleacutema aacutell hogy vajon a senatus consultum szoumlvegeacuteben a koumllcsoumlnbe adaacutes (mutui
datio) kizaacuteroacutelag numerata pecuniaacutera vonatkozhat vagy baacutermely dologra amely
egyeacutebkeacutent mutuum taacutergya lehet Ulpianus megszoriacutetoacutean eacutertelmezi a szoumlveget abban
mutuam pecuniam dedisset szerepel ekkeacutent csak pecunia numerata eacuterthető ebben a
560 Nem peacutelda neacutelkuumlli ez az elvaacutelasztaacutes ld pl Gai 4 19 Haec autem legis actio constituta est per legem Siliam et Calpurniam lege quidem Silia certae pecuniae lege vero Calpurnia de omni certa re Vouml ezzel egyezően SACCOCCIO Si certum petetur 24 561 Ekkeacutent veacutelekedik SACCOCCIO Si certum petetur 29 562 Vouml KASER Das Geld 169 bdquo[hellip] genieszligt das Geld eine gesteigerte Vertretbarkeit [hellip]rdquo Hasonloacutean BENEDEK Peacutenztulajdon 251-252
156
koumlrben Ugyanakkor keacutetseacutegtelenuumll a szabaacutely megkeruumlleacuteseacutet jelenti563 ha a hatalomalatti
fiuacute gabonaacutet bort vagy olajat kapott mutuumba eacutes az ezek eladaacutesaacuteboacutel (distractis
fructibus) szaacutermazoacute pecuniaacutet felhasznaacutelta564 Pecunia eacutes pecunia numerata egyuumltt fordul
elő a bemutatott szoumlvegben amiacuteg pecunia numerata egyeacutertelműen keacuteszpeacutenzt jeloumll addig
a pecunia kifejezeacutes a gabona bor olaj eacuterteacutekeacuten szerzett vagyontaacutergyak megjeloumlleacuteseacutere
hasznaacutelatos amely vagyongyarapodaacutes a gabona bor olaj eladaacutesa reacuteveacuten keletkezhet
Ebben a veacutelemeacutenyben tehaacutet a pecunia kifejezeacutes metonimikus eacutertelme keruumll előteacuterbe
azaacuteltal hogy elsősorban vagyontaacutergy eacuterteacutekeacuten szerzett vagyont jeloumll Mivel a vagyon
peacutenzben kifejezhető ekkeacutent eacuterthető a pecunia kifejezeacutes hasznaacutelata a rsquopeacutenzrsquo jelenteacuteshez
keacutepest azonban joacuteval taacutegabb koumlrt oumllel fel hiszen akaacuter a rsquovagyonrsquo akaacuter az aacuteltalaacuteban vett
rsquopeacutenzrsquo jelenteacutesek pecuniaacutenak tulajdoniacutetaacutesa az eacuterteacuteknek a pecunia fogalmaacutehoz valoacute
taacutersiacutetaacutesaacuteboacutel eredően keacutepzelhető el A pecunia numerata fordulat koumlreacuteben ugyanakkor
ennek a metonimikus eacutertelemnek nyoma sincs kizaacuteroacutelag azt a peacutenzt jelenti amely
baacutermikor felhasznaacutelhatoacute fizeteacutesre Hasonloacute koumlvetkezteteacutes vonhatoacute le egy Gaius-
responsumboacutel amely a locatio-conductio kapcsaacuten a felelősseacuteg illetve a veszeacutelyviseleacutes
keacuterdeacuteseit vizsgaacutelja koumlzelebbről
Gai D 19 2 25 6 (10 ad ed provinc)
Vis maior quam Graeci θεοῦ βίαν appellant non debet conductori damnosa
esse si plus quam tolerabile est laesi fuerint fructus alioquin modicum damnum
aequo animo ferre debet colonus cui immodicum lucrum non aufertur Apparet
autem de eo nos colono dicere qui ad pecuniam numeratam conduxit alioquin
partiarius colonus quasi societatis iure et damnum et lucrum cum domino fundi
partitur
Az alapul fekvő szoumlveg a beacuterlő vonatkozaacutesaacuteban a vis maior keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik a
goumlroumlgoumlk aacuteltal isteni erőhatalomnak (θεοῦ βία) is nevezett vis maior nem terheli a beacuterlőt
563 A szoumlvegben szereplő fraus sit senatus consulto adhibita fordulat kapcsaacuten meg kell jegyezni hogy a fraus objektiacutev eacutes szubjektiacutev eacutertelmeacutevel is foglalkozik az eredetileg Kruumlger aacuteltal megkezdett keacutesőbb Kaser aacuteltal befejezett a teacutemaacutet igen nagy alapossaacuteggal feldolgozoacute tanulmaacuteny amelyben ez az eacutertelem a fraus legi facta keacuterdeacuteskoumlreacuteben jelenik meg Ez utoacutebbi fordulat jelent egyfelől valamely jogseacuterteacutest magaacuteban foglalhatta tovaacutebbaacute a szabaacutely megkeruumlleacuteseacutenek a gondolataacutet is Az ideacutezett forraacuteshely kapcsaacuten Kruumlger kiemeli hogy a jelen esetben a fraus csak a senatus consultum tudatos megkeruumlleacuteseacutere vonatkozhat Vouml KRUumlGER ndash KASER Fraus 145-146 Helyesen mutat raacute Apathy hogy a senatus consultum rendelkezeacuteseinek szoacute szerinti eacutertelmezeacutese aacuteltal igyekeztek elejeacutet venni eme rendelkezeacutesek megkeruumlleacuteseacutenek ekkeacutent keruumllve el a senatus consultum teljes meacuterteacutekű kiuumlresiacuteteacuteseacutet Vouml APATHY Animus novandi 178 564 Vouml ZIMMERMANN Obligations 705
157
(conductor colonus) abban az esetben ha ez plus quam tolerabile Az egyeacuteb a modicum
damnum koumlreacutebe eső tehaacutet csekeacutely kaacuterokeacutert valoacute helytaacutellaacutes viszont maacuter a beacuterlőt terheli
Ezen a ponton Gaius kuumlloumlnbseacuteget tesz keacutetfeacutele beacuterlő koumlzoumltt Az egyik megjeloumlleacuteseacutere a
conductor illetve a colonus szavakat hasznaacutelja amiacuteg a maacutesikra a partiarius colonus
kifejezeacutest alkalmazza Az előbbi vonatkozaacutesaacuteban azt emeli ki hogy keacuteszpeacutenzfizeteacutesre
koumltelezett (pecuniam numeratam conduxit) amiacuteg a partiarius colonus az ingatlan
tulajdonosaacuteval osztozik mind a hasznokban mind a kaacuterokban leacutenyegeacuteben tehaacutet ebben az
esetben az ingatlan tulajdonosaacutenak koumlveteleacutese azaacuteltal nyer kieleacutegiacuteteacutest hogy tulajdonjogot
kap az ingatlanboacutel szaacutermazoacute javak felett565 Baacuter ez utoacutebbi szoumlvegben kizaacuteroacutelag a pecunia
numerata fordulat szerepel meacutegis hataacuterozottan erősiacuteti azt az elgondolaacutest amely a SC
Macedonianummal foglalkozoacute Ulpianus-veacutelemeacuteny alapjaacuten koumlrvonalazoacutedott a beacuterlő
beacuterfizeteacutesi koumltelezettseacutegeacutet keacuteszpeacutenzben (pecunia numerata) kell hogy teljesiacutetse amit ha
maacutesboacutel nem is de maacuter a beacuterlet eacutes az adaacutesveacutetel koumlzoumltti nagyfokuacute hasonloacutesaacutegboacutel eredően is
bizonyossaacuteggal lehet aacutelliacutetani azonban az ideacutezett forraacuteshely ezt a hataacuterozottan
megerősiacuteti566
A keacuteszpeacutenzt jelentő pecunia numerata kifejezeacutes mindezekből eredően az azonnal
rendelkezeacutesre aacutelloacute koumlzgazdasaacutegi fordulattal eacutelve bdquofolyeacutekonyrdquo likvid peacutenzt jeloumlli inkaacutebb
vagyis ez utoacutebbi kifejezeacutes szűkebb eacutertelmű a pecuniaacutehoz keacutepest567 Ezen tuacutelmenően a
numeratio reacuteveacuten igen valoacutesziacutenű hogy a roacutemai felfogaacutes szerint inkaacutebb az eacuterteacutekmeacuterő testi
mivolta keruumllt előteacuterbe illetőleg ez a testi mivolt gyakrabban jelent meg a teacutenyaacutellaacutesokban
eacutes nagyobb jelentőseacuteggel biacutert568
A fentiekben ismertetett kuumlloumlnbseacutegteacutetel szemleacuteletesen jelenik meg keacutet olyan
veacutelemeacutenyben amely bizonyos kifejezeacutesek jelenteacuteskoumlreacutenek magyaraacutezataacutet tartalmazza
565 A szekunder irodalomban ehhez a textushoz aacuteltalaacuteban ld MOLNAacuteR Haftungsordnung 171-172 ZIMMERMANN Obligations 370 SIKLOacuteSI Theou bia 189-190 Kifejezetten a beacuter megfizeteacutese aloacuteli mentesuumlleacutes vonatkozaacutesaacuteban ERNST Nutzungsrisiko 545-546 A colonus partiarius keacuterdeacuteseacutehez ld pl WATSON Obligations 104-105 566 Vouml Gai 3 145 bdquoAdeo autem emptio et venditio et locatio et conductio familiaritatem aliquam inter se habere videntur ut in quibusdam causis quaeri soleat utrum emptio et venditio contrahatur an locatio et conductio [hellip]rdquo Eacuteppen kivett a peacutenzbeli teljesiacuteteacutes koumlreacuteből a colonus partiarius ehhez ld WATSON Obligations 101-102 KASER RPR I 566 irodalommal ZIMMERMANN Obligations 355 567 Az eddig vizsgaacutelt eacutes bemutatott forraacutesokon tuacutelmenően megemliacutetendők meacuteg a koumlvetkező szoumlvegek Gai 2 196 Gai 3 90 Iav D 24 3 66 pr (6 ex post Lab) Gai D 28 8 6 (23 ad ed provinc) Ven D 34 4 32 pr (10 act) Cels D 42 1 13 1 (6 dig) Ulp D 17 1 29 5 (7 disp) 568 Ehhez ld KASER RPR I 382 eacutes KASER Das Geld 169
158
Ulp D 50 16 178 pr (49 ad Sab)
rsquoPecuniaersquo verbum non solum numeratam pecuniam complectitur verum omnem
omnino pecuniam hoc est omnia corpora nam corpora quoque pecuniae
appellatione contineri nemo est qui ambiget
Herm D 50 16 222 (2 iuris epit)
rsquoPecuniaersquo nomine non solum numerata pecunia sed omnes res tam soli quam
mobiles et tam corpora quam iura continentur
Az Ulpianus-fragmentum szerint a pecunia szoacute magaacuteban foglalja pecunia numerataacutet
valamint omnia corpora pecuniaacutet Ebben az oumlsszefuumlggeacutesben egyeacutertelműen kitűnik hogy
a pecunia aacuteltalaacuteban ndash egyezően az ősi jogban kialakult jelenteacuteseacutevel ndash vagyont mint
vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegeacutet jelenti ezt a jelenteacutes azonban ndash mint arra maacuter utaltunk ndash a
hozzaacute szuumlkseacutegkeacuteppen kapcsoloacutedoacute eacuterteacutek miatt lehet a szoacutenak tulajdoniacutetani Az a teacuteny
tehaacutet hogy a vagyon (mint eacuterteacutekoumlsszesseacuteg) peacutenzben (mint eacuterteacutekmeacuterőben) kifejezhető
adhatott alapot arra hogy a vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegeacutenek eme elnevezeacutese utoacutebb felvegye
a rsquopeacutenzrsquo jelenteacutest meacuteghozzaacute a leginkaacutebb aacuteltalaacutenos eacutertelemben eacuteppen mint a gazdagsaacuteg
fokmeacuterőjeacutenek mutatoacuteja569
Leacutenyegeacuteben ugyanez az aacutelliacutetaacutes fogalmazoacutedik meg a maacutesik Hermogenianus neveacutehez
fűződő szoumlvegben is aki azonban azt aacutelliacutetja hogy a pecunia elnevezeacutes a numerata
pecuniaacuten tuacutelmenően magaacuteban foglal minden dolgot (omnes res) fuumlggetlenuumll attoacutel hogy
ingoacutek vagy ingatlanok testiek vagy testetlenek Az omnes res fordulat tartalmilag egyező
az omnia pecunia jelenteacuteseacutevel mindoumlssze a felfogaacutes a megkoumlzeliacuteteacutes teacuter el neacutemikeacutepp
Hermogenianus materiaacutelis eacutertelemben ugyan meacutegis a lehető legtaacutegabban igyekszik
koumlruumlliacuterni a vagyont mint vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegeacutet570 Ulpianus ugyanakkor
megeleacutegszik a corpora kifejezeacutes hasznaacutelataacuteval amelyből azonban ndash sajnaacutelatos moacutedon ndash
iura kimaradnak571
569 Vouml HOLLANDER Money 5 570 Vouml HOLLANDER Money 6 571 A corpus iuraacutet kizaacuteroacute eacutertelmeacutehez ld Oxford Latin Dictionary s v rsquocorpus11rsquo FINAacuteLY s h v SOKOLOWSKI Philosophie 48-68 SCHERMAIER Materia 139 DAJCZAK Natur des corpus 119-125 BRETONE Fondamenti 255 irodalommal
159
V Excursus ndash A pecunia kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek egy gyakorlati esetkoumlre a
kincstalaacutelaacutes probleacutemaacuteja
Meglaacutetaacutesunk szerint eacuterdekes lehet a pecunia kifejezeacutes metonimikus eacutertelmeacutevel
oumlsszefuumlggeacutesben a kincstalaacutelaacutesra vonatkozoacute egyes textusok vizsgaacutelata is572 A szekunder
irodalomban aacuteltalaacutenosnak nevezhető neacutezet szerint kincs a roacutemai felfogaacutes szerint reacutegen
elrejtett eacuterteacutekes dolog lehetett573 Ez a szemleacutelet tuumlkroumlződik a modern polgaacuteri
toumlrveacutenykoumlnyvek kincstalaacutelaacutesra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutesaacuteban is574 Az ugyanakkor a
modern szabaacutelyozaacutesok szoumlvegeiből is kitűnik hogy a kincs taacutergyaacutenak mibenleacutete taacutevolroacutel
sem egyseacuteges ebben a vonatkozaacutesban legalaacutebb haacuterom szempont koumlreacute csoportosiacutethatoacutek a
konkreacutet szabaacutelyok A legtaacutegabb pusztaacuten dologkeacutent valoacute felfogaacutessal a BGB (Sache) eacutes a
Code civil (toute chose) rendszere operaacutel Enneacutel neacutemikeacutepp szűkebb megkoumlzeliacuteteacutessel lehet
talaacutelkozni a svaacutejci (Wertgegenstand) eacutes a magyar toumlrveacutenyben (eacuterteacutekes dolog) ahol
elengedhetetlen kiteacutetel a kinccseacute nyilvaacuteniacutetaacuteshoz hogy a dolog eacuterteacutekkel rendelkezzen
Enneacutel meacuteg egy leacutepeacutessel tovaacutebbmegy az olasz polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv amikor eacuterteacutekes ingoacute
dolgot emliacutet a kincs koumlreacuteben (qualunque cosa mobile di pregio) A leginkaacutebb szűk
felfogaacutest az ABGB keacutepviseli amikor a kincs koumlreacutebe tartozhatoacute dolgot konkreacutet peacuteldaacutekkal
iacuterja koumlruumll kincs lehet peacutenz eacutekszer vagy maacutes eacuterteacutektaacutergy (Geld Schmuck oder andern
Kostbarkeiten)575 Ami ezen a ponton a roacutemai kincsfelfogaacutest illeti kiindulaacutesi pontkeacutent a
hiacuteres Paulus-definiacutecioacute szolgaacutelhat
572 A kincsre eacutes kincstalaacutelaacutesra vonatkozoacute szekunder irodalomboacutel ld kuumlloumlnoumlsen SCHULZ Schatzerwerb 94-112 KOLOSVAacuteRY 242-243 VISKY Kincstalaacutelaacutes 125-129 MAYER-MALY Thensaurus meus 283-289 KNUumlTEL Arbres errants 187-214 Thesaurus eacutes fortuna kapcsolataacutehoz ld MAYER-MALY Ducente fortuna 141-146 573 Vouml a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll HEUMANN ndash SECKEL s v rsquothesaurusrsquo BONFANTE Proprietagrave II 95 KOLOSVAacuteRY 242 KASER RPR I 426 VISKY Kincstalaacutelaacutes 125 MAYER-MALY Thensaurus meus 283 284 287 HONSELL Roumlmisches Recht 66 FOumlLDI ndash HAMZA 334 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 331 574 Vouml pl ABGB sect 398 Bestehen die entdeckten Sachen in Geld Schmuck oder andern Kostbarkeiten die so lange im Verborgenen gelegen haben daszlig man ihren vorigen Eigentuumlmer nicht mehr erfahren kann dann heiszligen sie ein Schatz BGB sect 984 Wird eine Sache die so lange verborgen gelegen hat dass der Eigentuumlmer nicht mehr zu ermitteln ist (Schatz) [hellip] Code civil Art 716 Le treacutesor est toute chose cacheacutee ou enfouie sur laquelle personne ne peut justifier sa proprieacuteteacute et qui est deacutecouverte par le pur effet du hasard Codice civile Art 932 Tesoro egrave qualunque cosa mobile di pregio nascosta o sotterrata di cui nessuno puograve provare dessere proprietario Ptk 132 sect (1) Ha valaki olyan eacuterteacutekes dolgot talaacutelt amelyet ismeretlen szemeacutelyek elrejtettek vagy amelynek tulajdonjoga egyeacutebkeacutent is feledeacutesbe ment koumlteles azt az aacutellamnak felajaacutenlani ZGB Art 723 1 Wird ein Wertgegenstand aufgefunden von dem nach den Umstaumlnden mit Sicherheit anzunehmen ist dass er seit langer Zeit vergraben oder verborgen war und keinen Eigentuumlmer mehr hat so wird er als Schatz angesehen 575 Az osztraacutek toumlrveacutenyben hasznaacutelt utoacutebbi kifejezeacutes magyariacutetaacutesaacuteval lehet talaacutelkozni ALMAacuteSI Dologi jog I 250 bdquoKincs az elaacutesott befalazott vagy maacutes moacutedon elrejtett draacutegasaacuteg reacutegiseacuteg vagy egyeacuteb eacuterteacutektaacutergy amely oly hosszuacute idő oacuteta volt elrejtve hogy emiatt tulajdonosaacutet nem lehet toumlbbeacute kipuhatolnirdquo
160
Paul D 41 1 31 1 (31 ad ed)
Thensaurus est vetus quaedam depositio pecuniae cuius non exstat memoria ut
iam dominum non habeat sic enim fit eius qui invenerit quod non alterius sit
alioquin si quis aliquid vel lucri causa vel metus vel custodiae condiderit sub
terra non est thensaurus cuius etiam furtum fit
A kincs mibenleacuteteacutet az első mondat első fordulata adja meg bizonyos fogalmi elemek
felsorolaacutesaacuteval Ezek szerint a kincs (thensaurus)576 peacutenz vagyontaacutergy vagyon
eacuterteacutektaacutergy elhelyezeacutese leteacutetele vagy feacutelre teacutetele (quaedam depositio pecuniae) amely
elhelyezeacutesre reacutegen keruumllt sor (vetus) amelyneacutel fogva maacuter nem emleacutekeznek az elhelyezeacutes
teacutenyeacutere (cui non exstat memoria) ekkeacutent maacuter tulajdonosa sincsen (ut iam dominum non
habeat)577 A vonatkozoacute Digesta-szoumlveggel kapcsolatos keacutetely alapja Schulz egyik
megaacutellapiacutetaacutesa amely szerint a Paulus-definiacutecioacute posztklasszikus eredetű eacutes semmikeacuteppen
sem hasznaacutelhatoacute a kinccsel kapcsolatos vizsgaacuteloacutedaacutesok kiinduloacutepontjakeacutent Aacutelliacutetaacutesa
szerint a depositio kifejezeacutes hasznaacutelata meglehetősen uumlgyetlen mivel a kincs nem rsquopeacutenz
leteacutetelersquo hanem rsquoletett peacutenzrsquo ekkeacutent a depositio pecuniae helyeacutebe a pecunia deposita
kifejezeacutest javasolja578 Ezen tuacutelmenően kiemeli azt is hogy a pecunia fordulat hasznaacutelata
ehelyuumltt mindenkeacuteppen helytelen mivel kincs nem csupaacuten peacutenz lehet hanem baacutermely
eacuterteacutektaacutergy iacutegy peacuteldaacuteul eacutekszer is579 A felmeruumllt keacutetelyek koumlzuumll legalaacutebbis az utoacutebbi
576 A latinban hasznaacutelt thesaurus illetve thensaurus alakok a goumlroumlg θησαυρός szoacuteboacutel szaacutermaznak azonban a goumlroumlg eredeti jelenteacutese nem teljesen egyezik a latinnal Ehhez ld LIDDELL ndash SCOTT s v θησαυρός Ezzel egyezően VISKY Kincstalaacutelaacutes 125 577 Jelen vonatkozaacutesban eltekintuumlnk a kincsre illetőleg a kincstalaacutelaacutesra vonatkozoacute forraacuteshelyek teljeskoumlrű elemzeacuteseacutetől iacutegy nem ejtuumlnk szoacutet reacuteszletesen a kincsre vonatkozoacute birtok- eacutes tulajdoni helyzet keacuterdeacuteseivel kapcsolatos textusokroacutel (Paul D 41 2 3 3 [54 ad ed] eacutes eod 44 pr [23 quaest] Scaev D 6 1 67 [1 resp] Ulp D 10 2 22 pr [19 ad ed] Pomp D 10 4 15 [18 ad Sab] Tryph D 41 1 63 pr [7 disp] eacutes eod 3 [7 disp]) Ugyaniacutegy mellőzzuumlk a kinccsel eacuterintett ingatlan helyzeteacutenek (Marci D 48 13 5 3 [14 inst]) a kinccsel kapcsolatos haacutezassaacutegi vagyonjogi eacutes oumlroumlkleacutesi jogi keacuterdeacuteseknek (Ulp D 24 3 7 12 [31 ad Sab] Iav D 34 2 39 1 [2 ex post Lab]) valamint a fiscus kincsre vonatkozoacute jogosultsaacutegait elemző veacutelemeacutenyek (Call D 49 14 1pr [1 de iure fisci] eacutes eod 10-11 [3 de iure fisci]) reacuteszletes taglalaacutesaacutet Eacuteppen a kincs vonatkozaacutesaacuteban az ut iam dominium non habeat fordulathoz ld VOCI Proprietagrave 24 578 Schulznak a depositio szoacuteval kapcsolatos aggaacutelyai ellen felhozhatoacute hogy a pono ige főneacutevi alakja (positio) csaacuteszaacuterkori ami nem kizaacuteroacutelag a posztklasszikus kort fedi le Ezen tuacutelmenően a depositio főneacutev a Digestaacuteban oumlsszesen 16 helyen fordul elő valamilyen alakban a vizsgaacutelt Paulus-fragmentummal egyuumltt (vouml Pomp apud Ulp D 4 2 9 2 [11 ad ed] Labeo apud Ulp D 4 3 9 3 [11 ad ed] Ulp D 16 3 1 2 [30 ad ed] Ulp D eod 1 22 [30 ad ed] Ulp D eod 5 2 [30 ad ed] Flor D eod 17 1 [7 inst] Ulp D 26 7 5 pr [35 ad ed] Ulp D eod 7 3 [35 ad ed] Ulp D eod 7 7 [35 ad ed] Ulp D eod 7 10 [35 ad ed] Ulp D 33 1 3 2 [24 ad Sab] Scaev D 36 3 18 1 [29 dig] Paul D 41 1 31 1 [31 ad ed] Ulp D 46 5 7 [14 ad ed] Ulp D 47 8 2 23 [56 ad ed] Ulp D 48 19 8 pr [9 de off procons]) Ennyi eacutes ilyen vaacuteltozatos előfordulaacutesa egy szoacutenak mi toumlbb olyan jogaacuteszok szoacutehasznaacutelataacuteban is mint Scaevola vagy Labeo ha nem is zaacuterja ki egyeacutertelműen de legalaacutebbis keacutetseacutegesseacute teszi Schulz posztklasszikus betoldaacutesra vonatkozoacute elgondolaacutesaacutet Ehhez ld meacuteg ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoponorsquo HEUMANN ndash SECKEL s v rsquodeponerersquo Oxford Latin Dictionary s v rsquodepositiorsquo 579 Vouml SCHULZ CRL 362
161
vonatkozaacutesban Schulz neacutezete nem neacutelkuumlloumlz minden valoacutesaacutegalapot azt toumlbb teacutenyező is
alaacutetaacutemasztja Mint arra maacuter fentebb utaltunk a kincs fogalma koumlreacuteben aacuteltalaacutenosan
elterjedt felfogaacutes a thesaurus eacuterteacutektaacutergykeacutent eacuterteacutekes dologkeacutent valoacute eacutertelmezeacutese Neacutemely
szerzők ugyanakkor megjegyzik hogy ebben a koumlrben főkeacutent teacutenylegesen peacutenz joumlhetett
szoacute580 Kuumlloumln kiemelendő ebben a vonatkozaacutesban Pietro Bonfante eacutes Rolf Knuumltel
aacutellaacutespontja Bonfante kuumlloumlnbseacuteget tesz a kincs ndash ha uacutegy tetszik ndash keacutet fajtaacuteja koumlzoumltt ezek a
thesaurus eacutes a monilia Meglaacutetaacutesa szerint a hasznaacutelt kifejezeacutesek kettős volta kincs illetve
a kincstalaacutelaacutes vonatkozaacutesaacuteban az ősi bdquoprimitiacutevrdquo eacutes a fejlettebb taacutersadalom koumlzoumltti
kuumlloumlnbseacutegeket mutatja581 A maga reacuteszeacuteről csak egy bizonyos elrejtett peacutenzoumlsszeget
tekint valoacutejaacuteban kincsnek amely egy olyan ősi mondhatni primitiacutev taacutersadalom keacutepeacutet
hozza eleacutenk amelyben az ellenseacuteg dolga azeacute lett aki elsőkeacutent okkupaacutelta azt valamint
amelyben a bank- eacutes hitelezeacutesi rendszer hiaacutenya az eacuterteacutekek hagyomaacutenyostoacutel elteacuterő moacutedon
toumlrteacutenő megoacutevaacutesaacutet tetteacutek szuumlkseacutegesseacute praktikusan az eacuterteacutekek elrejteacutese aacuteltal Jogi
szempontboacutel akkor vaacutelik eacuterdekesseacute az elrejteacutes teacutenye amikor a tulajdonosnak sikeruumllt
ugyan elrejtenie eacutes ezaacuteltal megmentenie eacuterteacutekeit azonban ő maga nem eacutelte tuacutel a
veszeacutelyt illetve a veacuteszterhes időszakot az utaacutena maradoacutek pedig nem tudjaacutek hovaacute rejtette
eacuterteacutekeit582 ndash vagy tegyuumlk hozzaacute egyaacuteltalaacuten az elrejteacutes teacutenyeacuteről sem tudnak uacutegy kezelve
az eacuterteacutekeket mint amelyek a fosztogatoacutek martaleacutekaacutevaacute vaacuteltak Oumlsszesseacutegeacuteben Bonfante a
kincsre uacutegy tekint mint ami a res nullius egy speciaacutelis esete mi toumlbb uacutegy veacuteli hogy
580 Ld pl BERGER Encyclopedic Dictionary s v rsquothesaurusrsquo MAYER-MALY Roumlmisches Recht 68 Kifejezetten rsquopeacutenzrsquo eacutertelmet tulajdoniacutet a pecunia szoacutenak VISKY Kincstalaacutelaacutes 125 HOumlCKER Thesaurus 581 BONFANTE Proprietagrave II 129 582 BONFANTE Proprietagrave II 129-130 Hasonloacute gondolatmenetet koumlvet Visky is aki azt hangsuacutelyozza hogy időről időre adoacutedhatnak olyan zűrzavaros toumlrteacutenelmi időszakok (pl haacuteboruacute) amikor az egyeacutenek eacuterteacutekeiket bdquoa viszontagsaacutegoktoacutel megoacutevaacutes veacutegettrdquo rejtik el Vouml VISKY Kincstalaacutelaacutes 129 Ennek a gondolatmenetnek ugyanakkor neacutemikeacutepp ellentmondani laacutetszik az ideacutezett Paulus-szoumlveg amely kifejezetten raacutemutat hogy ha az eacuterteacutektaacutergyak elrejteacuteseacutere haszonszerzeacutesi ceacutelboacutel (lucri causa) feacutelelemből (metus) vagy a megőrzeacutes eacuterdekeacuteben (custodiae) keruumllt elrejteacutesre az nem minősuumll kincsnek (non est thensaurus) aki tehaacutet elveszi az ilyen eacuterteacutekeket lopaacutest koumlvet el (furtum fit) Ennek indoka nyilvaacutenvaloacutean az hogy ilyen esetben nem szűnik meg a tulajdonjog ekkeacutent a maacutes aacuteltali elveacutetel invito domino toumlrteacutenik Ezzel egyezően Voci amikor kifejezetten hangsuacutelyozza hogy a talaacutelaacuteshoz a veacuteletlen kell hogy vezessen Vouml VOCI Proprietagrave 25 Maacutes keacuterdeacutes persze hogy hiaacuteba rejti el valaki eacuterteacutekeit azok megőrzeacutese ceacuteljaacuteboacutel ha az elrejteacutesre alapot adoacute esemeacutenyeknek ő maga is aacuteldozata lesz ndash ilyenkor okszerűen megszűnik az elrejtő tulajdonos tulajdonjoga Keacuterdeacuteses ugyanakkor hogy az ilyen eacuterteacutekek megtalaacuteloacuteja minden esetben a kincstalaacutelaacutes szabaacutelyai szerint szerez-e tulajdont az eacuterteacutektaacutergyak felett hiszen mi a helyzet abban az esetben ha a tulajdonos oumlroumlkoumlsei talaacuteljaacutek meg az elrejtett eacuterteacutekeket Ez utoacutebbi probleacutemaacutet megoldani laacutetszik Bonfante ama neacutezete amely szerint a vetus illetve tempore vetustiore fordulatok a kincs olyan reacutegiseacutegeacutere utalnak amelynek taacutevlataacuteboacutel nem csupaacuten a kincs tulajdonosa hanem annak oumlroumlkoumlsei is feledeacutesbe mentek ezzel mintegy alaacute is taacutemasztva ama elgondolaacutesaacutet hogy a kincs res nullius Vouml BONFANTE Proprietagrave II 129 Elgondolkodtatoacute ugyanakkor hogy a kincstalaacutelaacutes koumlreacuteben a forraacutesok toumlbbszoumlr emliacutetik az inventio teacutenyeacutet amely a kincs megszerzeacuteseacutenek előfelteacutetele (ld pl Paul D 41 1 31 1 [31 ad ed] Marci D 48 13 5 3 [14 inst] Call D 49 14 3 11 [3 d i fisci] Inst 2 1 39) Ehhez keacutepest a res nullius eseteacuteben a tulajdonszerzeacutesi szaacutendeacutekkal toumlrteacutenő birtokba veacutetel elegendő a tulajdon megszerzeacuteseacutehez Vouml FOumlLDI ndash HAMZA 334 a res nulliustoacutel valoacute tovaacutebbi elteacutereacuteseket is emliacutetve
162
igazaacuteboacutel a kincset kell res nulliusnak tekinteni mivel az ebbe a koumlrbe tartozoacute taacutergyak egy
letűnt taacutersadalom hagyateacutekaacutenak tekinthetők583 Bonfante neacutezeteacutenek ellene lehet szegezni
hogy a Roacutemai Birodalom koumlzbiztonsaacutegi viszonyai soha nem voltak olyan kimagasloacutean
joacutek ami a kincs taacutergya koumlreacuteben emliacutetett kuumlloumlnbseacutegteacuteteleacutet megalapoznaacute584 A maacutesik
hivatkozott szerző Knuumltel ndash Bonfante neacutezeteacutehez hasonloacute moacutedon ndash arra mutat raacute hogy a
thensaurus kifejezeacutes a forraacutesokban keacutetfeacutele eacutertelmet vesz fel Veacutelemeacutenye szerint egyfelől
koumlznyelvi maacutesfelől technikus eacutertelemben egyaraacutent hasznaacutelatos ndash laacutethatoacute tehaacutet hogy
neacutezete ezen a ponton elteacuter Bonfante elgondolaacutesaacutetoacutel Előbbi eacutertelemben ez a szoacute
mindenfeacutele ingoacutesaacutegot jeloumllhet amelyet valaki eltitkolaacutes ceacuteljaacuteboacutel elaacutesott vagy baacutermely
maacutes moacutedon elrejtett Ehhez keacutepest az utoacutebbi eacutertelemben egy olyan ingoacute dolgot vagy ingoacute
dolgok olyan oumlsszesseacutegeacutet jeloumlli amelyet annak ismeretlen tulajdonosa reacutegen a foumlldbe
rejtett585
A Digesta jelen szoumlvege mellett tovaacutebbi meghataacuterozaacutesokkal talaacutelkozhatunk a Codex
Theodosianus eacutes a Codex Iustinuianus egy-egy szoumlvegeacuteben amelyek megfogalmazaacutesaacutera
Bonfante gondolatmenete is eacutepuumll
CTh 10 18 2pr
Quisquis thesauros et condita ab ignotis dominis tempore vetustiore monilia
quolibet casu repererit suae vindicet potestati neque calumniae formidinem
fiscali aut privato nomine ullis deferentibus pertimescat non metalli qualitas
non reperti modus sub aliquod periculum quaestionis incurrat
C 10 15 1 1
Nam in suis quidem locis unicuique dummodo sine sceleratis ac puniendis
sacrificiis aut alia qualibet arte legibus odiosa thesaurum (id est condita ab
ignotis dominis tempore vetustiore mobilia) quaerere et invento uti liberam
tribuimus facultatem ne ulterius dei beneficium invidiosa calumnia persequatur
ut superfluum sit hoc precibus postulare quod iam lege permissum est et
imperatoriae magnanimitatis videatur praevenire liberalitas postulanda
583 BONFANTE Proprietagrave II 130 584 VISKY Kincstalaacutelaacutes 126 585 Ld KNUumlTEL Arbres errants 209
163
Az ideacutezett csaacuteszaacuteri rendeletek mindoumlssze egyetlen szempontboacutel relevaacutensak a jelen
vizsgaacuteloacutedaacutes szaacutemaacutera Első tekintetre uacutegy tűnhet hogy a Codex Theodosianusban szereplő
rendelet a thesaurust mint moniliaacutet hataacuterozza meg amely ndash kuumlloumlnoumlsen toumlbbes szaacutemban ndash
mindenfeacutele eacutekszer gyűjtőnevekeacutent hasznaacutelatos586 Valoacutejaacuteban azonban a reperio igeacutenek
kettős taacutergya van egyfelől thesauros maacutesfelől monilia amelyre vonatkozoacutean ndash akaacutercsak
thesaurus eseteacuteben ndash felteacutetel hogy egyreacuteszt ab ignotis dominis condita maacutesreacuteszt tempore
vetustiore condita legyen Monilia ilyen eacutertelmű meghataacuterozaacutesaacuteval tehaacutet a rendelet
thesaurust eacutes moniliaacutet egy tekintet alaacute veszi a szabaacutelyozaacutes szempontjaacuteboacutel A Codex
Iustinianusban szereplő Leo eacutes Zeno csaacuteszaacuteroktoacutel szaacutermazoacute rendelet ugyanakkor
thesaurust mobiliaacuteval azonosiacutetja amely minden bizonnyal a kincs ingoacute voltaacutera utal587
Joacutellehet thesaurus eacutes pecunia egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutenak illetve a pecunia kifejezeacutes
ebben a koumlrben relevaacutens jelenteacuteseacutenek szempontjaacuteboacutel nem biacuter elsődleges jelentőseacuteggel
meacutegis utalni kell raacute hogy a kincstalaacutelaacutes koumlreacuteben egyes szerzők azt hangsuacutelyozzaacutek hogy
a kincs leacutenyegeacuteben res nullius amely abboacutel a szempontboacutel meacutegis kuumlloumlnleges hogy nem
occupatioacuteval vagyis nem reaacutelaktussal toumlrteacutenik a tulajdon megszerzeacutese hanem elegendő a
megtalaacutelaacutes teacutenye (inventio)588
Ami most maacuter a jelen excursus koumlzeacuteppontjaacuteban aacutelloacute keacuterdeacutest illeti igazolhatoacute-e a forraacutesok
alapjaacuten az a neacutezet amelyet mind a roacutemai jogi tankoumlnyvek mind pedig a modern polgaacuteri
toumlrveacutenykoumlnyvek megfogalmaznak a kincs kapcsaacuten jelesuumll hogy a kincs eacuterteacutekes dolog
Mennyiben aacutell ez oumlsszhangban a kincs paulusi vetus quaedam depositio pecuniaekeacutent
toumlrteacutenő meghataacuterozaacutesaacuteval
Mint az fentebb Ulpianus eacutes Hermogenianus egy-egy veacutelemeacutenyeacutenek (Ulp D 50 16
178 pr [49 ad Sab] Herm D 50 16 222 [2 iuris epit]) elemzeacutese soraacuten bemutataacutesra
keruumllt leacutetezett a pecunia szoacutenak olyan eacutertelme amely mind az ingoacute mind az ingatlan 586 Az egyesszaacutemuacute alak nyaklaacutencot jelent vouml FINAacuteLY s v rsquomonilersquo ERNOUT ndash MEILLET s h v Oxford Latin Dictionary s h v 587 Vouml Gai 4 16 bdquoSi in rem agebatur mobilia quidem et moventia [hellip]rdquo Oxford Latin Dictionary s v rsquomobilisrsquo A hasznaacutelt kifejezeacutesekhez ld meacuteg VOCI Proprietagrave 21 588 BONFANTE Proprietagrave II 129-130 KOLOSVAacuteRY 242-243 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 331 Aacuternyaltabban fogalmaz VISKY Kincstalaacutelaacutes 126 aki szerint a kincs utoacutebb res nulliusszaacute vaacutelhatott Knuumlttel is uacutegy fogja fel hogy a Paulus-textus alapjaacuten a kincs res nulliusnak tekintendő ld KNUumlTEL Arbres errants 209 Ugyanakkor hangsuacutelyozza hogy a kincs eacutes a res nullius koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek roacutemai jogaacuteszok aacuteltali felismereacuteseacutenek bizonyiacuteteacutekaacutet eacuteppen a kincsre vonatkozoacute media sententia keacutepezi Ld KNUumlTEL Arbres errants 206 Ezekkel a neacutezetekkel ellenkező felfogaacutest keacutepvisel Voci aki szerint ndash oumlsszhangban egy Paulus-veacutelemeacutennyel (Paul D 41 2 3 3 [54 ad ed]) ndash kifejezetten azt aacutelliacutetja hogy a kincsen valoacute tulajdonszerzeacuteshez szuumlkseacuteges a talaacuteloacute aacuteltali birtokbaveacutetel is Abban a keacuterdeacutesben ugyanakkor maacuter nem foglal hataacuterozottan aacutellaacutest hogy ez corpore et animo birtokbaveacutetelt jelent-e vagy elegendő csupaacuten az animo birtokbaveacutetel Reacuteszletesen ld VOCI Proprietagrave 25 Maacutes keacuterdeacutes hogy ugyanő az occupatio eacutes az inventio kapcsaacuten maacuter neacutemikeacutepp maacuteskeacutent fogalmaz amikor raacutemutat hogy a keacutet kifejezeacutes koumlzoumltt tartalmi szempontboacutel eacuteppen az a kuumlloumlnbseacuteg hogy az előbbi corpore et animo birtokbaveacutetel aacuteltal az utoacutebbi csak animus possidendi reacuteveacuten valoacutesul meg Vouml VOCI Proprietagrave 11-19
164
corporales eacutes incorporales res oumlsszesseacutegeacutet magaacuteban foglalta (Hermogenianus) ekkeacutent
minden vagyontaacutergyat (omnia omnino pecunia ndash Ulpianus) azaz eacuterteacutekkel meacuteghozzaacute
peacutenzben kifejezhető eacuterteacutekkel biacuteroacute taacutergyat jeloumllt Ez a szemleacutelet maacutes textusokboacutel is
kiolvashatoacute a pecunia szoacuteval vagy valamely dolog peacutenzeacuterteacutekeacutet fejezik ki vagy
kifejezetten a vagyonra utalnak589 Ezen tuacutelmenően eacuteppen a kincstalaacutelaacutessal oumlsszefuumlggő
Digesta-szoumlvegek koumlreacuteben lehet talaacutelni olyan tovaacutebbi eseteket amelyek a fenti neacutezetet
erősiacutetik azzal oumlsszhangban aacutellnak
Pap D 41 2 44 pr (23 quaest)
Peregre profecturus pecuniam in terra custodiae causa condiderat cum reversus
locum thensauri memoria non repeteret an desisset pecuniam possidere vel si
postea recognovisset locum an confestim possidere inciperet quaesitum est dixi
quoniam custodiae causa pecunia condita proponeretur ius possessionis ei qui
condidisset non videri peremptum nec infirmitatem memoriae damnum adferre
possessionis quam alius non invasit alioquin responsuros per momenta
servorum quos non viderimus interire possessionem et nihil interest pecuniam
in meo an in alieno condidissem cum si alius in meo condidisset non alias
possiderem quam si ipsius rei possessionem supra terram adeptus fuissem itaque
nec alienus locus meam propriam aufert possessionem cum supra terram an
infra terram possideam nihil intersit
Egy kuumllfoumlldi uacutetra keacuteszuumllő szemeacutely pecuniaacutet ndash peacutenzt vagy eacuterteacutektaacutergyakat ndash rejtett a
foumlldbe annak megőrzeacutese ceacuteljaacuteboacutel visszateacutertekor azonban maacuter nem emleacutekszik az elrejteteacutes
helyeacutere Keacuterdeacutes hogy vajon ebben az esetben kiesik-e a pecunia birtokaacuteboacutel illetve ha
keacutesőbb meacutegis eszeacutebe jut hovaacute rejtette azt nyomban visszaszerzi-e annak birtokaacutet
Papinianus szerint a pecuniaacutet elrejtő szemeacutely megőrzeacutesi ceacutelboacutel cselekedett ami azeacutert biacuter
jelentőseacuteggel mert ekkeacutent a ius possessionis nem enyeacuteszik el a rejtekhely holleacuteteacutenek
elfelejteacutese miatt hiszen az emleacutekezet gyengeseacutege bdquonem tesz kaacutertrdquo a birtoklaacutesban felteacuteve
hogy pecunia birtokaacutet maacutes szemeacutely nem szerezte meg A szoumlveg utolsoacute reacuteszeacuteben
Papinianus kiteacuter arra is hogy a birtoklaacutes fennmaradaacutesa szempontjaacuteboacutel az sem szaacutemiacutet
hogy a dolog elrejteacutese sajaacutet vagy maacutes foumlldjeacutebe toumlrteacutent-e az utoacutebbi eset sem szűnteti meg
589 Vouml Paul D 47 9 4 1 ndash 2 (54 ad ed) Paul D 50 16 5 pr (2 ad Sab) Pomp D 18 1 6 pr (9 ad Sab) Cels D 31 30 (37 dig) Pap D 31 77 24 (8 resp) Paul D 50 16 53 pr (59 ad ed) Ehhez ld meacuteg HEUMANN ndash SECKEL s v rsquopecuniarsquo
165
a dolog birtokaacutet mivel nem szaacutemiacutet hogy a birtoklaacutes a felsziacutenen vagy alatta toumlrteacutenik ndash
hiszen a maacutes foumlldjeacutebe elrejtett dolog birtokaacutet az ingatlan birtokosa ugyanuacutegy szerezhetneacute
meg mintha a dolog egyeacutebkeacutent nem lenne elrejtve
Elsőkeacutent arra eacuterdmes felfigyelni hogy Papinianus megkoumlzeliacuteteacutese egybecseng a thesaurus
Paulus aacuteltal adott koumlruumlliacuteraacutesaacuteval aki a thesaurust depositio pecuniae formaacutejaacuteban iacuterta le
Ehhez keacutepest Papinianus pecunia in terra conditaacutet emliacutet amelynek helyeacutere utoacutebb az
elrejtő visszateacuterte alkalmaacuteval locus thensauri formaacutejaacuteban hivatkozik Ebből kitűnik hogy
Papinianus szerint is a thesaurus pecunia kellett hogy legyen A szoumlvegben viszont a
tovaacutebbiakban nem meruumll fel olyan reacuteszlet vagy momentum amely szuumlkseacutegesseacute tenneacute a
pecunia szűk kizaacuteroacutelag peacutenzkeacutent valoacute eacutertelmezeacuteseacutet Eacuteppen ellenkezőleg mindaz amit
Papinianus leiacuter a pecunia rsquovagyonrsquo rsquovagyontaacutergyrsquo eacutertelmeacutevel harmonizaacutel maacuterpedig
ebben az eacutertelemben a kifejezeacutes omnem omnino pecuniam jeloumll tam soli quam mobiles
tam corpora quam iura
A maacutesik jelentős eset Quintus Mucius Scaevola tollaacuteboacutel szaacutermazik
Scaev D 6 1 67 (1 resp)
A tutore pupilli domum mercatus ad eius refectionem fabrum induxit is pecuniam
invenit quaeritur ad quem pertineat respondi si non thensauri fuerunt sed
pecunia forte perdita vel per errorem ab eo ad quem pertinebat non ablata nihilo
minus eius eam esse cuius fuerat
Valaki haacutezat vesz egy pupillus gyaacutemjaacutetoacutel majd ndash mint uacutej tulajdonos ndash aacutecsot kuumlld az
eacutepuumlletet feluacutejiacutetandoacute Az aacutecs a munkaacutelatok soraacuten pecuniaacutet talaacutel ekkeacutent felmeruumll a keacuterdeacutes
kieacute az iacutegy talaacutelt pecunia Scaevola keacutet lehetseacuteges esetet vaacutezol fel Az egyik szerint
thensaurusroacutel van szoacute amiacuteg a maacutesik szerint amit az aacutecs talaacutel az pecunia perdita illetve
per errorem non ablata Nyilvaacutenvaloacute hogy az előbbi esetben a kincstalaacutelaacutesra vonatkozoacute
szabaacutelyokat kell alkalmazni az utoacutebbi esetben azonban pecunia ndash akaacuter azt valaki
elvesziacutetette vagy csupaacuten teacutevedeacutesből nem vitte magaacuteval ndash azeacute marad akieacute eredetileg is
volt
Itt is joacutel eacuterzeacutekelhető a thesaurus eacutes a pecunia koumlzoumltti szinte magaacutetoacutel eacutertődő kapcsolat A
keacuterdeacutes ismeacutet az hogy szerepel-e olyan momentum az esetben amely alapjaacuten csak
peacutenzről lehetne szoacute A fentiekben maacuter kimutataacutesra keruumllt hogy a peacutenz
helyettesiacutethetőseacutege a keacuteszpeacutenzoumlsszeget kitevő eacutermeacutek egymaacutessal valoacute fokozott
felcsereacutelhetőseacutegeacutet jelenti Ebből eredően nehezen lenne veacutedhető Scaevola kifinomult
166
disztinkcioacuteja minthogy az egyes eacutermeacutek egyedi azonosiacutethatoacutesaacutega legalaacutebbis keacutetseacuteges
lenne ekkeacutent az elrejtő tulajdonos vindicatio helyett inkaacutebb condictioacuteval eacutelhetne590
Mindebből koumlvetkezően eacuteletszerűbbnek tűnik pecunia rsquovagyonrsquo eacutertelmű felfogaacutesa nem
csak ebben a konkreacutet esetben hanem a kincstalaacutelaacutes kapcsaacuten aacuteltalaacuteban A Codex
Theodosianusban szereplő monilia fordulat minden bizonnyal a jobb eacuterthetőseacuteg
eacuterdekeacuteben keruumllt bele a rendelet szoumlvegeacutebe amelyet a monilia előtt szereplő behataacuterolaacutes
is alaacutetaacutemaszt leacuteveacuten ez megegyezik a kinccsel szemben taacutemasztott felteacutetelekkel
VI Az eiusdem naturae reddantur jelentőseacutege Gaiusnaacutel
Mint arra maacuter fentebb a genus eacutes species fogalmainak eacuterintőleges vizsgaacutelataacutet
megelőzően utaltunk a mutuum kapcsaacuten a res quae pondere numero mensura constant
leacutenyegeacutehez tartozoacute visszaszolgaacuteltataacutesi koumltelezettseacuteg leiacuteraacutesaacutenaacutel haacuterom első tekintetre
elteacuterő fordulatot olvashatunk Gaius instituacutecioacuteiban a visszaszolgaacuteltatandoacute dolgok
vonatkozaacutesaacuteban az aliae eiusdem naturae reddanturrdquo ndash ha uacutegy tetszik ndash elveacutenek kell
eacuterveacutenyesuumllnie amely a iustinianusi instituacutecioacutekban eiusdem naturae et qualitatis
reddantur a Digestaacuteboacutel szaacutermazoacute Gaius-szoumlvegben (Gai D 44 7 1 2 [2 aur]) pedig
alias recepturi eiusdem generis et qualitatis formaacuteban jelenik meg Meglaacutetaacutesunk szerint a
mutuum keacuterdeacuteseacuteből kiindulva joacute eseacutely mutatkozik arra hogy az emliacutetett fogalom leacutenyegeacutet
megragadjuk Joacutel laacutethatoacute a szoumlvegekből hogy a visszaszolgaacuteltataacutesi koumltelezettseacuteg
goacutecpontja a visszaszolgaacuteltatandoacute dolog eadem natura-jellege Ennek az eadem natura
kifejezeacutesnek egyfelől pontosiacutetaacutesaacutet szolgaacutelja Iustinianusnaacutel az eadem natura mellett az
eadem qualitas emliacuteteacutese maacutesfelől kibontaacutesaacutet eacutertelmezeacuteseacutet vannak hivatva elősegiacuteteni a
Digestaacuteban olvashatoacute idem genus eacutes eadem qualitas kifejezeacutesek Az eadem natura
koumlvetelmeacutenye annak szabatos kifejezeacutesekeacutent szerepel Gaiusnaacutel hogy mikeacutent kell egy
jogviszonyban olyan moacutedon eljaacuterni hogy utoacutebb egyik feacutel se aacutelliacutethassa hogy neki nem azt
adtaacutek meg ami jog szerint jaacutert volna Ekkeacutent ha uacutegy tetszik az eadem natura
koumlvetelmeacutenye a ius suum cuique tribuendi591 gyakorlati eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek zaacuteloga hiszen
590 Vouml KASER Das Geld 173-178 BESSENYŐ A peacutenz 591 Vouml Ulp D 1 1 10 pr (1 reg) Iustitia est constans et perpetua voluntas ius suum cuique tribuendi Inst 1 1 pr Iustitia est constans et perpetua voluntas ius suum cuique tribuens Vouml ezzel Cic de inv 2 160 Iustitia est habitus animi communi utilitate conservata suam cuique tribuens dignitatem A suam cuique dignitatem illetve a ius suum cuique fordulat a goumlroumlg κατrsquo ἀξίαν ἑκάστῳ latin megfelelőjekeacutent arra utal hogy mindenkinek egyenkeacutent eacuterdemeacutenek megfelelően kell megadni azt ami neki jaacuter Vouml LIDDELL ndash SCOTT svv ἀξία eacutes ἕκαστος WALDSTEIN Giustizia 97
167
ennek reacuteveacuten valoacutesulhat meg a maacutesok jogaacutenak tiszteletben tartaacutesa592 Azok a dolgok
amelyek a mutuum kereteacuteben aacutetadaacutesra eacutes visszaadaacutesra keruumllnek egyenlők kell hogy
legyenek csak ilyenkor nem vitathatja egyik feacutel sem hogy szaacutemaacutera mit kellett (volna)
megadni593 Ez az egyenlőseacuteg azonban azonossaacuteg illetve egyeneacuterteacutekűseacuteg formaacutejaacuteban
oumllthet testet594 A mutuum kereteacuteben pedig az utoacutebbi az egyeneacuterteacutekűseacuteg alapjaacuten aacutelloacute
egyenlőseacuteg koumlvetelmeacutenyeacutevel aacutellunk szemben olyan dolgot kell visszaadni amely azonos
mennyiseacutegű minőseacutegű eacuterteacutekű azzal a dologgal amit a koumllcsoumlnbe adoacute eredetileg aacutetadott
minthogy az egyenlőseacuteget a rerum natura szerint kell meacuterni595 A rerum natura amely ndash
mint laacutettuk ndash egyebek mellett elsődlegesen a leacutetezeacutest jeloumlli magaacuteban foglal egy ceacutelt ndash
amire az adott dolog rendeltetett596 Ez tehaacutet a dolgokat mindig oumlnmagukban meacuteri
Emellett a rerum natura vonatkozik meacuteg mennyiseacutegre (quantitas) illetve minőseacutegre
(qualitas) ndash ekkor azonban az adott dolgot maacuter valamilyen maacutes dologhoz meacuterjuumlk
qualitas illetve quantitas aacuteltal vaacutelik lehetőveacute a dolgok egyenlőseacutegeacutenek eacutertelmezeacutese597
VII A res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak jelenteacuteseacuteről eacutes jelentőseacutegeacuteről
1 Res incorporales a romanisztikaacuteban
A fentiekben maacuter laacutethatoacute volt Ulpianus eacutes Hermogenianus veacutelemeacutenyeiben egy olyan
neacutezet amely a pecunia koumlreacutebe utalt minden ingoacute eacutes ingatlan testi eacutes testetlen dolgot
Elsődlegesen ennek kapcsaacuten vaacutelik ezen a ponton szuumlkseacutegesseacute a res incorporales
kategoacuteriaacutejaacutenak vizsgaacutelata legalaacutebbis a peacutenz szempontjaacuteboacutel A bdquotestetlen dolgokrdquo
csoportja talaacuten joggal nevezhető a modern magaacutenjogtudomaacuteny nagy szaacuteműzoumlttjeacutenek
592 Vouml PIZZORNI Giustizia 11 Ehhez ld meacuteg Cic de off 3 21 Detrahere igitur alteri aliquid et hominem hominis incommodo suum commodum augere magis est contra naturam quam mors quam paupertas quam dolor quam cetera quae possunt aut corpori accidere aut rebus externis Joacutel kitűnik a szoumlvegből hogy Cicero felfogaacutesa szerint meacuteg a halaacutelnaacutel szegeacutenyseacutegneacutel faacutejdalomnaacutel is jobban a termeacuteszet ellen valoacute (est contra naturam) ha valaki valamit a maacutesiktoacutel elvesz (detrahere alteri aliquid) vagy maacutes kaacuteraacutera (hominis incommodo) igyekszik sajaacutet hasznaacutet noumlvelni (suum commodum augere) 593 Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ebből is laacutethatoacute hogy nem alapozhatoacutek meg olyan neacutezetek amelyek szerint az igazsaacutegossaacuteg fogalma puszta bdquoLeerformelrdquo lenne mint ahogy azt eredetileg Kelsen aacutelliacutetotta valamint hozzaacute hasonloacutean peacuteldaacuteul Leacutevy vagy akaacuter Ulrich von Luumlbtow aki az inhaltsleeres Prinzip kifejezeacutest hasznaacutelja ebben a vonatkozaacutesban Vouml VON LUumlBTOW Iustitia 515 LEacuteVY Natural Law 16 Ezzel ellenteacutetesen WALDSTEIN Gerechtigkeit 225-231 WINKEL Gerechtigkeit 669 594 Vouml HERVADA Termeacuteszetjog 45-46 595 Vouml ZIMMERMANN Obligations 153 HERVADA Termeacuteszetjog 46 eacutes 89 596 Vouml WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo 1927 eacutes 22 HERVADA Termeacuteszetjog 93 597 Vouml HERVADA Termeacuteszetjog 94
168
hiszen a magaacutenjogi irodalom nem tekinti ezt a fogalmat jelenteacutekenynek mi toumlbb maacuter-
maacuter csaknem bdquointellektuaacutelis kalandrdquo-nak minősiacuteti egyaacuteltalaacuten a fogalom baacuterminemű
emliacuteteacuteseacutet is Ebben a vonatkozaacutesban elegendő lehet Kolosvaacutery Baacutelint neacutezeteacutere utalni aki
egyfelől az ABGB koraacutebban maacuter ideacutezett 285 sect-aacutet eacutelesen kritizaacutelja mondvaacuten hogy a
toumlrveacuteny az adott megfogalmazaacutessal tuacutelontuacutel taacutegan hataacuterozza meg a dolog jogi eacutertelemben
vett mibenleacuteteacutet amelynek ndash veacutelemeacutenye szerint ndash egyenes koumlvetkezmeacutenye a testi eacutes
testetlen dolgok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel a toumlrveacuteny szoumlvegeacuteben598 Almaacutesi Antal egyaacuteltalaacuten
nem is foglalkozik a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacuteval599 Aacuteltalaacuteban elmondhatoacute a magyar
irodalomroacutel600 hogy a szerzők toumlbbseacutegeacuteben eacuterteacutektelen dologosztaacutelyozaacutesnak tekintik a
testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacutet601 Ebben a vonatkozaacutesban ugyanakkor Kolosvaacutery
meglaacutetaacutesa ismeacutet igen eacuterdekesnek mondhatoacute A BGB 90 sect-aacuteban iacutert koumlrperliche
Gegenstaumlnde kapcsaacuten oumlsszehasonliacutetja a modern eacutertelemben vett testi dolgok eacutes a gaiusi
res corporales fogalmait Ennek nyomaacuten megaacutellapiacutetja hogy a keacutet fogalom jelenteacuteskoumlre
nem esik egybe ugyanis a Gaiusnaacutel szereplő quae tangi possunt fordulat csak az
598 Vouml KOLOSVAacuteRY 6-7 Ehhez ld ABGB sect 292 Koumlrperliche Sachen sind diejenigen welche in die Sinne fallen sonst heiszligen sie unkoumlrperliche z B das Recht zu jagen zu fischen und alle anderen Rechte Megjegyzendő ugyanakkor hogy azt a neacutezetet sem tartja szerencseacutesnek amely a dolog jogi fogalmaacutet a jogok taacutergyaacuteval azonosiacutetja Uacutegy laacutetja hogy a leghelyesebb megkoumlzeliacuteteacutes ebben a vonatkozaacutesban ha azt tekintjuumlk dolognak ami bdquoemberi uralom alaacute hajthatoacute eacutes kihasznaacutelhatoacute azaz a vagyon reacuteszerdquo Ld KOLOSVAacuteRY 7-8 Ezzel kapcsolatban azonban roumlgvest raacute kell mutatni arra hogy neacutezete furcsa kettősseacutegről aacuterulkodik Az ehelyuumltt kifejtettek ugyanis egyeacutertelműen nem abba az iraacutenyba mutatnak amely a testi dolgok főseacutegeacutet eacutes a magaacutenjogi vizsgaacuteloacutedaacutesok szempontjaacuteboacutel valoacute kizaacuteroacutelagossaacutegaacutet helyezneacutek a koumlzeacuteppontba Hiszen koumlnnyen belaacutethatoacute hogy peacuteldaacuteul az ABGB-ben a testetlen dolgok koumlreacuteben emliacutetett kuumlloumlnfeacutele jogok eacuteppen gyakorlaacutesuk aacuteltal hajtatnak emberi uralom alaacute viszont abban az esetben is a vagyon reacutesze lesz ha a jogosult nem gyakorolja a jogot ugyanis a jog biztosiacutetaacutesa aacuteltal potenciaacutelis vagyoni előny biztosiacutettatik a szaacutemaacutera amely a gyakorlaacutes aacuteltal keacutepes teacutenyleges vagyoni előnybe fordulni Emellett kiemelendő hogy a szerző koraacutebban utal arra is hogy peacuteldaacuteul az idegen dologbeli jogok nem csupaacuten dolgokon aacutellhatnak fenn hanem van lehetőseacuteg arra hogy bdquovagyontaacutergyakra nevezetesen jogokra neacutezverdquo keletkezzenek Reacuteszletesen ld KOLOSVAacuteRY 5 Roumlviden szuumlkseacuteges utalni arra is hogy a jogtaacutergy eacutes dolog kuumlloumlnvaacutelasztaacutesaacutera a romanista irodalomban is talaacutelhatunk peacuteldaacutet Vouml pl KASER Gaius 142 GUARINO Diritto romano 329-334 SANFILIPPO Istituzioni 67 599 Vouml ALMAacuteSI Dologi jog I 40-63 ahol a vonatkozoacute osztaacutelyozaacutes hiaacutenyzik 600 Ehhez ld KOLOSVAacuteRY 7 LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 288 aki szerint azeacutert is szuumlkseacutegtelen kuumlloumln dologosztaacutelykeacutent kezelni a testetlen dolgokat mivel a jogokra eacutes a koumlveteleacutesekre speciaacutelis szabaacutelyok vonatkoznak 601 Ennek kapcsaacuten eacuterdemes arra is utalni hogy a hataacutelyos polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyveknek a rsquodolograrsquo mint jogi fogalomra vonatkozoacute megkoumlzeliacuteteacutese sem egyseacuteges ebből adoacutedoacutean pedig a testetlen dolgokra vonatkozoacute felfogaacutesok is szerteaacutegazoacuteak Pichonnaz haacuterom csoportba sorolja az aacuteltala vizsgaacutelt polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyvek szabaacutelyozaacutesaacutet Az első csoportot a svaacutejci eacutes a neacutemet toumlrveacuteny alkotja amelyekben koumlzoumls pont hogy a res incorporalis fogalma mindkeacutet rendszerben jogi nonszensz minthogy a dolog mindkeacutet polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv szerint csak valamely materiaacutelis eacutertelemben vett leacutetező lehet vagyis a fizikai vilaacuteg egy a szemeacutelytől elhataacuterolt szegmentuma A maacutesodik csoportba a francia eacutes az olasz toumlrveacuteny tartozik amelyekben koumlzoumls egyfelől az hogy mindkettő a vagyontaacutergyak illetve javak fogalmaacutet helyezi a szabaacutelyozaacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Maacutesfelől ugyanakkor a tulajdon fogalma koumlreacuteben mindkeacutet toumlrveacuteny a testi taacutergyakat veszi alapul ugyanakkor keacutetseacutegtelen teacuteny hogy mindkeacutet szabaacutelyozaacutes koumlreacuteben kuumlloumln keruumllnek emliacuteteacutesre a keresetek koumltelmek eacutes egyeacuteb immateriaacutelis javak A harmadik csoportba kizaacuteroacutelag az osztraacutek polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv tartozik amely a szabaacutelyozaacutes koumlreacuteben kifejezetten elismeri a testetlen dolgok leacutetezeacuteseacutet Reacuteszletesen ld PICHONNAZ Res incorporalis 106-108
169
eacuterinteacutesre a tapintaacutesra helyezi a hangsuacutelyt ami a testi bdquohalmazaacutellapotrdquo felfogaacutesaacutenak
kezdetleges voltaacutera utal Raacutemutat ugyanakkor hogy valamely leacutegnemű dolgot is fel lehet
azonban fogni ha megfelelő eszkoumlzoumlk birtokaacuteban proacutebaacutelkozunk vagy meacutereacutesekkel
igazolhatjuk leacutetezeacutesuumlket illetőleg kuumllső behataacutesra meacuteg fizikai vaacuteltozaacutesok is előideacutezhetők
ekkeacutent emberi uralom alaacute hajthatoacuteak602 Mindebből levonja a koumlvetkezteteacutest meacutegiscsak
van leacutetjogosultsaacutega a testetlen dolog kifejezeacutesnek mindoumlssze azonban egyetlen
vonatkozaacutesban meacuteghozzaacute a vagyon a javak emliacuteteacutese eseteacuteben A vagyon ugyanis ndash mint
mondja ndash dolgok jogok eacutes koumltelezettseacutegek oumlsszesseacutege ekkeacutent testi eacutes testetlen
alkotoacuteelemei egyaraacutent vannak Koumlvetkezeacuteskeacuteppen Kolosvaacutery nem veti el teljesen a
testetlen dolgot csak azt kifogaacutesolja hogy oumlnaacutelloacute jogi szempontboacutel relevaacutens
dologosztaacutelykeacutent kezeljuumlk azt Eme a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutet haacutetteacuterbe szoriacutetoacute
felfogaacutes eredője a pandektisztikaacutenak a jogi eacutertelemben vett rsquodologrsquo eacutertelmezeacuteseacuteben
keresendő Mint az maacuter a koraacutebbiakban is laacutethatoacute volt Puchta elvi eacutellel hangsuacutelyozza
hogy a dolog testi taacutergy amely egyfelől az embertől kuumllsőleg fuumlggetlen leacutetező
egyszersmind az embernek alaacutevett is603 Emellett keacutetseacutegtelenuumll elismeri ugyan az
incorporalia kategoacuteriaacutejaacutenak leacutetezeacuteseacutet azonban ezt nem tekinti dologosztaacutelyozaacutesnak604
helyesebben olyan alapvetően filozoacutefiai osztaacutelyozaacutesnak tekinti amely Dinge eacutes nem
Sachen koumlreacuteben eacutertelmezhető605 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean foglal aacutellaacutest maacutes munkaacutejaacuteban is
ahol azonban utal arra hogy a roacutemaiak res corporales eacutes incorporales felosztaacutesa minden
bizonnyal azon alapult hogy az in rem actioacutekat egyfelől dologra maacutesfelől valamely
jogra neacutezve is lehetett indiacutetani606 Neacutemikeacutepp sarkosabb felfogaacutest keacutepviselt ebben a
vonatkozaacutesban Savigny aki a szolgalmakat eacutes a hagyateacutekot is magaacuteban foglaloacute res
incorporales kategoacuteriaacutejaacutet egyenesen neacutelkuumlloumlzhetőnek tekintette607 Windscheid a testetlen
dolog kifejezeacutes eredeteacutenek magyaraacutezata koumlreacuteben azt hangsuacutelyozza hogy a koumlznapi
602 Ennek a neacutezetnek leacutetezik oacutekori megfelelője is hiszen Lucretius (De rerum natura 1 302-304) akkeacutent koumlzeliacutetett meg egyes leacutetezőket (szagok hangok hideg meleg) hogy baacuter azok nem laacutethatoacutek valamilyen testi jelleggel meacutegis rendelkezniuumlk kell minthogy csak a testi leacutetezők sajaacutetossaacutega hogy maacutes testi dolgokra is keacutepesek hataacutest gyakorolni Ebből koumlvetkezően megaacutellapiacutethatoacute hogy Lucretius nem ismeri el az incorporalia kategoacuteriaacutejaacutet az epikureaacutenus filozoacutefia neacutezeteacutevel oumlsszhangban minden leacutetezőnek testi mivoltot tulajdoniacutet A Lucretius aacuteltal a corpora koumlreacutebe sorolt leacutetezőket azonban a jogaacuteszok nem illetőleg nem minden esetben ismerik el testinek Ehhez ld reacuteszletesen MONIER Dominium 360-361 603 Vouml PUCHTA Pandekten 52 bdquoSache ist ein von der Person aumluszligerlich unabhaumlngiger aber gaumlnzlich der Unterwerfung unter ihren Willen bestimmter koumlrperlicher Gegenstandrdquo Ugyaniacutegy PUCHTA Cursus 436 604 Vouml PUCHTA Pandekten uo bdquo[hellip] unter den incorporalia die Rechte auszliger dem Eigenthum verstanden werden [hellip]rdquo 605 Ld PUCHTA Cursus 436 606 PUCHTA Cursus 436-437 607 Vouml SAVIGNY System V 32 bdquoAls Vermittlung diente dabey der unbehilfliche an sich ganz entbehrliche Ausdruck res incorporalis denn indem man die Servituten und Erbschaften als solche res incorporales bezeichnete [hellip]rdquo
170
nyelvben a tulajdont annak taacutergyaacuteval azonosiacutetjuk Ennek folyomaacutenya hogy aacuteltalaacuteban
vagyonjogi jogosultsaacutegokroacutel szoktunk emliacuteteacutest tenni mint amilyenek peacuteldaacuteul a maacutes
dolgaacuten fennaacutelloacute jogok vagy a koumlveteleacutesi jogok Ebben a vonatkozaacutesban ezek is
vagyonalkatreacutesznek minősuumllnek iacutegy bdquodologiasiacutetjukrdquo ezeket azonban ndash minthogy nem
testi leacutetezők csupaacuten a keacutepzelet termeacutekei ndash testetlen dolgoknak nevezzuumlk ezeket608
Ekkeacutent előfordul hogy pusztaacuten keacutepzeletbeli leacutetezőket bizonyos vonatkozaacutesban dolognak
tekintuumlnk vagyis a testi dolgok mintaacutejaacutera jogviszonyok taacutergyaacutevaacute tesszuumlk ezeket609
Leacutenyegeacuteben ugyanezt a felfogaacutest keacutepviseli Grosso is aki szinteacuten raacutemutat arra hogy a
gaiusi felosztaacutes alapjaacuten a res incorporales koumlreacutebe soroltattak a hereditas az ususfructus
a szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek valamint a szolgalmak is ugyanakkor a tulajdon
nem szerepel ebben a felsorolaacutesban amire csak egyetlen magyaraacutezat adhatoacute meacutegpedig
az hogy a tulajdon a res corporales koumlreacutebe tartozott Erre viszont csak akkor nyiacutelik moacuted
ha a tulajdont gondolatilag annak taacutergyaacuteval azonosiacutetjuk ndash ez pedig jogi szempontboacutel egy
logikai hibaacutenak tekinthető legalaacutebbis a pandektista aacutellaacutespont szerint610 Szaacutezadunkban
Pfluumlger jellemezte akkeacutent a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak haacutettereacuteben aacutelloacute csoportosiacutetaacutest
mint logikai bakloumlveacutest (logischer Schnitzer)611 Eacutertő moacutedon foglalja oumlssze a vonatkozoacute
neacutezeteket Bessenyő Andraacutes amikor ndash Grossoval612 egyezően ndash raacutemutat arra hogy a res
corporales ndash incorporales felosztaacutes haacutettereacuteben a vagyon fogalma aacutell amely nem maacutes
mint vagyoni eacuterteacutekű alanyi magaacutenjogok613 azaz olyan jogosultsaacutegok eacutes koumltelezettseacutegek
amelyek ndash vagyoni jelleguumlkből eredően ndash egytől egyig peacutenzben kifejezhetőek Az ilyen a
vagyont alkotoacute vagyonalkatreacuteszek mind testetlenek vagyis nem lehet őket megeacuterinteni
tehaacutet a toumlbbek aacuteltal emliacutetett logikai hiba eacuteppen ebben eacuterhető tetten Amit nem lehet
608 Vouml WINDSCHEID Lehrbuch 93 bdquoEin sehr gewoumlhnlicher im Leben entstandener aber vom Rechte festgehaltener Sprachgebrauch nennt statt des Eigenthumsrechts die Sache an welcher es stattfindet Auf diesem Wege weiter gehend denkt man sich nun auch die uumlbrigen Vermoumlgensrechte d h die Rechte an fremden Sachen und die Forderungsrechte insofern auch sie Vermoumlgensbestandtheile sind als Sachen und nennt sie da sie nur in der Vorstellung nicht in koumlrperlicher Wirklichkeit existiren gegenuumlber den koumlrperlichen Sachen unkoumlrperliche Sachenrdquo 609 Vouml WINDSCHEID Lehrbuch 376 bdquo[hellip]es kommt vor daszlig das Recht bloszlig gedachte Dinge wenn auch nicht durchweg doch in einzelnen Beziehungen als Gegenstaumlnde von Rechtsverhaumlltnissen behandelt wie koumlrperlicherdquo 610 GROSSO Cose 13 Első tekintete Grosso a pandektista felfogaacutes ellen eacutervel azonban a forraacutesok vizsgaacutelata nyomaacuten ő maga is a fentebb emliacutetett koumlvetkezteteacutesre jut Reacuteszletesen ld GROSSO Cose 14-15 611 PFLUumlGER Sachen 340 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal magyaraacutezza hogy a roacutemaiak szaacutemaacutera dolgok eacutes szemeacutelyek leacuteteztek amit pedig jogkeacutent fogtak fel az minden esetben az objetkiacutev eacutertelemben vett jog volt vagyis a szubjektiacutev szemeacutelyhez fűződő jogok kategoacuteriaacutejaacutet nem ismerteacutek Az egyetlen hiba amit ebben a koumlrben elkoumlvettek az nem maacutes mint hogy a testetlen dolgokat is a iura elnevezeacutessel illetteacutek Elismeri ugyanakkor ama nyelvi sajaacutetossaacuteg leacuteteacutet amely szerint koumlznapi eacutertelemben is valaki jogaacuteroacutel beszeacuteluumlnk akkor amikor peacuteldaacuteul az illető valamit koumlvetelhet egy maacutesik szemeacutelytől Vouml PFLUumlGER Sachen 340-341 612 GROSSO Cose 13 613 Ugyaniacutegy FOumlLDI ndash HAMZA 278
171
megfogni azt eacutertelmetlen rsquodologrsquo-nak nevezni minthogy a rsquodologrsquo fogalma kapcsaacuten
elsődleges annak testi mivolta vagyis a megfoghatoacutesaacuteg614 Pascal Pichonnaz a res
incorporales eacutes a jogbirtok fogalmainak fejlődeacuteseacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacuteban toumlbb
koncepcioacutet mutat be amelyek a roacutemai jogi res incorporales fogalma moumlgoumltt
meghuacutezoacutedhatnak Az egyik jelentős neacutezet szerint a mezei telki szolgalmak
termeacuteszeteacutenek jobb megeacuterteacuteseacutet ceacutelozta a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacutenak kialakulaacutesa
amely kategoacuteria ebből adoacutedoacutean egy koumlzbuumllső leacutepeacutest jelentett a korlaacutetolt dologi jogok
fogalmaacutenak kidolgozaacutesa koumlreacuteben615 Egy maacutesik felfogaacutes a tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacutehez
kapcsoloacutedva tartja jelentősnek a res incorporales fogalmaacutet Eme elgondolaacutes
koumlzeacuteppontjaacuteban az aacutell hogy a fogalom bevezeteacutese aacuteltal vaacutelt lehetőveacute annak szabatos
koumlruumlliacuteraacutesa hogy mely dolgok vonatkozaacutesaacuteban keruumllhet sor traditioacutera616 Eme
elgondolaacutessal kapcsolatban az alaacutebbi megjegyzeacutesek tehetők Joacutellehet ez a felfogaacutes
oumlsszesseacutegeacuteben nem neacutelkuumlloumlz minden alapot meacutegis egy-keacutet tovaacutebbi szempontra is
figyelemmel kell lenni Egyfelől Gaius az in iure cessio kapcsaacuten kifejezetten emliacuteti (Gai
2 25) hogy az in iure cessio csak nagyobb neheacutezseacutegek aacuteraacuten (cum maiore difficultate)
volt lebonyoliacutethatoacute hiszen ennek soraacuten meg kellett jelenni a praetor vagy a tartomaacutenyi
helytartoacute előtt Koumlnnyen belaacutethatoacute hogy a mancipatio soraacuten koumlvetendő formasaacutegok a
mindennapi eacutelet gyorsulaacutesaacuteval hasonloacute difficultast jelenthettek Ami ugyanakkor
keacutetseacutegesseacute teheti a hivatkozott eacuterveleacutes teljes megalapozottsaacutegaacutet az eacuteppen az Instituacutecioacutek
szoumlvege Gaius ugyanis az előbbiekben emliacutetett helyen annak alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent utal a
maior difficultasra hogy toumlbbnyire sőt majdnem mindig a mancipatio hasznaacutelataacutera
keruumllt sor az in iure cessio elleneacuteben617 Ezen tuacutelmenően az sem elhanyagolhatoacute hogy a
mancipatioacutera illetőleg taacutegabban a per aes et libram uumlgyletekre szaacutemos esetben toumlrteacutenik
hivatkozaacutes az Instituacutecioacutek szoumlvegeacuteben egyes helyeken olyan formaacuteban hogy kifejezetten
614 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 265 615 PICHONNAZ Res incorporalis 109-110 A mezei telki szolgalmak kezdetben res mancpinek minősuumlltek eacutes ebből adoacutedoacutean res corporaleskeacutent kezelteacutek ezeket Iustinianusnaacutel ugyanakkor maacuter a res incorporales koumlreacutebe tartoztak ami azonban csak abban az esetben lehetseacuteges ha maacuter nem tekintetteacutek ezeket res mancipinek Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ekkor maacuter korlaacutetozott dologi jogokkeacutent kellett hogy felfogjaacutek ezeket a jogosultsaacutegokat annak elleneacutere hogy a iura in re aliena kategoacuteriaacuteja előszoumlr csak Donellusnaacutel jelenik meg A res incorporales vonatkozaacutesaacuteban emliacutetett koumlzbuumllső leacutepeacutes abban aacutellt hogy ennek a kategoacuteriaacutenak a hasznaacutelata utat nyitott a mind nagyobb fokuacute absztrakcioacute iraacutenyaacuteba Vouml PICHONNAZ Res incorporalis 110 616 PICHONNAZ Res incorporalis 110-111 A tulajdon aacutetruhaacutezaacutes koumlreacuteben az archaikus felosztaacutes a dolgokat a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacuteiba sorolta eacutes ebből a besorolaacutesboacutel szuumlkseacutegszerűen koumlvetkezett hogy mely dolgok lehetnek a mancipatio taacutergyai eacutes melyek nem Egy keacutesőbbi fejlődeacutesi faacutezisban minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a res corporales ndash incorporales csoportosiacutetaacutes vaacuteltotta fel a res mancipi ndash nec mancipi kategoacuteriaacuteit Ez a vaacuteltaacutes a mancipatio hasznaacutelataacutehoz koumltődik amely Gaius koraacutera ndash eacuteppen a traditio javaacutera ndash joacutecskaacuten vesziacutetett jelentőseacutegeacuteből Reacuteszletesen ld PICHONNAZ Res incorporalis 111 617 Vouml Gai 2 25 bdquoPlerumque tamen et fere semper mancipationibus utimur [hellip] rdquo
172
szerepel a szoumlvegben a nuncupatio618 maacuteskor pedig mindoumlssze utalaacutes szintjeacuten619 A
hivatkozaacutesok ilyen nagy szaacutemaacuteboacutel valamint abboacutel a teacutenyből hogy toumlbb helyen is
bemutataacutesra keruumll az is hogyan zajlott a mancipatio a gyakorlatban meglaacutetaacutesunk szerint
arra lehet koumlvetkeztetni hogy ez az uumlgylet Gaius koraacuteban a mancipatio nemcsak
hasznaacutelatban volt hanem szeacuteles koumlrű gyakorlati alkalmazaacutesnak is oumlrvendett620 Mi toumlbb
előfordult meacuteg a Kru IV szaacutezad derekaacuten is621 eltoumlrleacuteseacutere pedig csak 531-ben
Iustinianus uralkodaacutesa idejeacuten keruumll sor622
A harmadik Pichonnaz aacuteltal ismertetett elmeacutelet-koumlr szerint a res incorporales fogalma
mintegy bdquougroacutedeszkakeacutentrdquo szolgaacutelt az alanyi magaacutenjogok fogalmaacutenak megjeleneacuteseacutehez
Azaz a res incorporalis kifejezeacutes leacutenyegeacuteben egybe esik a ius in re szűkebb
meghataacuterozott esetkoumlrben pedig a ius ad rem fordulat jelenteacuteseacutevel Eme neacutezet azon az
eacuteszreveacutetelen alapul hogy a gaiusi felsorolaacutes a res incorporales koumlreacuteben kizaacuteroacutelag olyan
dolgokat emliacutet amelyek mainapsaacuteg az alanyi magaacutenjogok koumlreacutebe tartoznak Az
elgondolaacutes ellen felhozhatoacute hogy a iura in re aliena kategoacuteriaacuteja ismeacutetelten csak
Donellusnaacutel jelenik meg első alkalommal tovaacutebbaacute ezek a res incorporales koumlreacutebe tartozoacute
jogosultsaacutegok kiveacutetel neacutelkuumll csak akkor bdquoműkoumldtekrdquo tehaacutet abban az esetben voltak
eacuterveacutenyesiacutethetők ha a praetor actioacutet biztosiacutetott ezek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere Mindemellett
eacuterdemes arra is felfigyelni hogy a legjelentősebb alanyi magaacutenjog a tulajdonjog nem
szerepel a gaiusi felsorolaacutesban623 Eacuteppen ebből ered az a felfogaacutes amely a vizsgaacuteloacutedaacutes
kiinduloacutepontjaacutenak a vagyont teszi meg hiszen a res is a vagyon egy elemekeacutent jelenik
meg a forraacutesokban A vagyon pedig egyaraacutent aacutellhat olyan dolgokboacutel amelyek a res
corporales eacutes olyanokboacutel is amelyek a res incorporales koumlreacutebe tartoznak Arra a
felveteacutesre hogy a res incorporales felsorolaacutesaacuteban nem szerepel a tulajdon az a vaacutelasz
adhatoacute hogy a tulajdon a tulajdonos szaacutemaacutera eacuteppen a dologban oumllt testet ez pedig egy
jelentős kuumlloumlnbseacuteg a tulajdonjog eacutes a toumlbbi maacutes jogosultsaacuteg koumlzoumltt Roacutemai jogban
ugyanis nem keacutepzelhető el a tulajdon a dolog neacutelkuumll nem uacutegy fogtaacutek fel tehaacutet a tulajdont
618 Iacutegy az alaacutebbi helyeken Gai 1 113 1 119-121 2 102-108 3 173-175 619 Ld pl a koumlvetkező helyeken Gai 1 132 2 18-23 4 79 620 Ezzel egyezően DIOacuteSDI Ownership 138 621 Vouml a 355 aacuteprilis 24-eacuten kelt csaacuteszaacuteri rendeletet az ajaacutendeacutekozaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben C Th 8 12 7 Cum genitoris mei scitis evidenter expressum sit nullam donationem inter extraneos firmam esse si ei traditionis videatur deesse sollemnitas et idem huiusmodi necessitatem liberis tantum ac parentibus relaxarit in omnibus deinceps observari negotiis oportebit ut donatio inter extraneos minus firma iudicetur si iure mancipatio et traditio non fuerit impleta 622 C 7 31 1 5 Cum etiam res dividi mancipi et nec mancipi sane antiquum est et merito antiquari oportet sit et rebus et locis omnibus similis ordo inutilibus ambiguitatibus et differentiis sublatis Ehhez ld meacuteg FOumlLDI ndash HAMZA 322 623 PICHONNAZ Res incorporalis 111-112
173
mint a dologgal oumlsszefuumlggő jogosultsaacutegok oumlsszesseacutegeacutet a tulajdon nem a tulajdonost a
dologgal kapcsolatban megillető konkreacutet jogosiacutetvaacutenyok oumlsszegekeacutent aacutellt elő624 Ezen a
ponton pedig eacuterthetően elkeruumllhetetlenneacute vaacutelik a res corporales eacutes incorporales
egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa mivel csak iacutegy nyiacutelik moacuted a dolog eacutes a jogosultsaacuteg
egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere is625
2 A res incorporales eredete eacutes gondolati haacutettere
Wieacker neacutezeteacuteből626 kiindulva utalni kell arra hogy a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak
fellelhetők előfutaacuterai mind a filozoacutefiaacuteban mind a grammatikus eacutes retorikai
hagyomaacutenyban627
Ennek kapcsaacuten a romanistaacutek legtoumlbbszoumlr Cicero Topica ciacutemű munkaacutejaacutenak egy toumlredeacutekeacutere
szoktak hivatkozni628
624 Ebben a vonatkozaacutesban ideacutezni kell Foumlldi Andraacutesnak a tulajdonosi reacuteszjogosiacutetvaacutenyokkal oumlsszefuumlggő tanulmaacutenyaacutet amelynek megaacutellapiacutetaacutesai egybevaacutegnak Pichonnaz eacuterveleacuteseacutevel Ld FOumlLDI Tulajdonjogi triaacutesz 35-36 A tulajdonosi reacuteszjogosiacutetvaacutenyok koumlreacuteben hasznaacutelt kifejezeacutesek a Kre 111-ben keletkezett lex agrariaacuteban jelennek meg előszoumlr joacutellehet az uti eacutes a frui kifejezeacutesek maacuter koraacutebban a Kre III szaacutezadban is előfordulnak A lex agraria a rendelkezeacutesi jog vonatkozaacutesaacuteban nem emliacutet semmilyen jogosultsaacutegot mivel roacutemai jogban a kiaknaacutezaacutesi jogosultsaacutegok nagyobb jelentőseacuteggel biacutertak Ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy a rendelkezeacutesi jog egyik eleme az elidegeniacuteteacutes joga kapcsaacuten szerepel a toumlrveacutenyben az abalienare ige Mindehhez ld reacuteszletesen FOumlLDI Tulajdonjogi triaacutesz 32-33 STURM Abalienatio 93-107 A tulajdonosi reacuteszjogosiacutetvaacutenyok elmeacuteleti jellegű kidolgozaacutesa a roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiboacutel főkeacutent azeacutert hiaacutenyzott mert a tulajdonos helyzeteacutet elsősorban a birtokos eacutes az idegen dologbeli jogok jogosultjainak poziacutecioacutejaacuteval oumlsszehasonliacutetva vizsgaacuteltaacutek maacutesreacuteszt pedig a jogaacuteszok nem eacuterdeklődtek kuumlloumlnoumlsebben az ilyen elmeacuteleti jellegű rendszerezeacutes iraacutent Ld FOumlLDI Tulajdonjogi triaacutesz 35 Az ősi eacutes a preacuteklasszikus tulajdon jellemzői kapcsaacuten ld DIOacuteSDI Ownership 124-127 eacutes 181-185 A tulajdonra hasznaacutelt kifejezeacutesek tekinteteacuteben ld DIOacuteSDI Ownership 135-136 Neacutemikeacutepp hasonloacute eacutertelemben jelenik meg az ősi tulajdon Zlinszky felfogaacutesaacuteban is Ld ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 184-185 625 Reacuteszletesen ld PICHONNAZ Res incorporalis 112-113 Ezen a ponton tuacutel Pichonnaz gondolatmenete a quasi possessio eacutes a duplex dominium iraacutenyaacuteba halad tovaacutebb amely keacuterdeacutesek elemzeacutese a peacutenz res incorporales koumlreacutebe sorolaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutet minden bizonnyal teacutevuacutetra vezetneacute Mindazonaacuteltal keacutetseacutegtelenuumll helytaacutelloacute az a meglaacutetaacutesa hogy a quasi possessio gondolata megjelenik a forraacutesokban (ld pl Ulp D 37 1 3 1 [39 ad ed] Ulp D 43 3 1 8 [67 ad ed]) Ezekben a szoumlvegekben koumlzoumls hogy a bona birtoklaacutesa az ususfructus occupatioacuteja koumlreacuteben nincs hasonloacutesaacuteg a fizikai eacutertelemben vett dolgok birtoklaacutesaacuteval foglalaacutesaacuteval Amiacuteg azonban a bonorum possessio kapcsaacuten Ulpianus ndash Labeo nyomaacuten ndash csak annyit aacutelliacutet hogy a iuris possessio elkeacutepzelhető az ususfructus ndash eacutes hasonloacutean a szolgalmak ndash vonatkozaacutesaacuteban maacuter kifejezetten aacutelliacutetja a jogaacutesz hogy moacuted nyiacutelik az interdictum uacutetjaacuten toumlrteacutenő veacutedelemre Reacuteszletesen ld PICHONNAZ Res incorporalis 116-117 Ezt a birtokot mint a dolog eacutes a raacute vonatkozoacute jog koumlzoumltti kapcsolatot tehaacutet lehetett bdquobirtokolnirdquo amely birtoklaacutes alapja az animus megleacutete volt Vouml PICHONNAZ Res incorporalis 125 626 Vouml WIEACKER Griechische Wurzeln 108 eacutes főkeacutent 111 Visszautal Kreller vonatkozoacute neacutezeteacutere is ehhez ld KRELLER Res 592 627 Ehhez ld meacuteg BONFANTE Proprietagrave I 11 KRELLER Res 590-591 GROSSO Cose 11 KASER Gaius 142 eacutes kuumlloumlnoumlsen 33 sz jegyzet WIEACKER Griechische Wurzeln 104 108-109 KASER RPR I 376 BRETONE Fondamenti 170 173-174 DAJCZAK Res incorporalis 101-104 PICHONNAZ Res incorporalis 108 628 Ehhez ld az előző jegyzetben hivatkozott szerzőket
174
Cic Top 5 26-27
[26] [hellip] Definitionum autem duo genera prima unum earum rerum quae sunt
alterum earum quae intelleguntur [27] Esse ea dico quae cerni tangique possunt
ut fundum aedes parietem stillicidium mancipium pecudem supellectilem penus
et cetera quo ex genere quaedam interdum vobis definienda sunt Non esse
rursus ea dico quae tangi demonstrarive non possunt cerni tamen animo atque
intellegi possunt ut si usus capionem si tutelam si gentem si agnationem
definias quarum rerum nullum subest corpus est tamen quaedam conformatio
insignita et impressa intellegentia quam notionem voco
A szoumlveg leacutenyege hogy vannak megeacuterinthető tehaacutet testi illetve megeacuterinthetetlen vagyis
testetlen dolgok amely elvaacutelasztaacutes a definiacutecioacutek elemzeacutese kapcsaacuten meruumll fel Ennek
eredmeacutenyekeacutent Cicero akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a testi megfoghatoacute dolgok leacuteteznek
(esse ea) amiacuteg a megfoghatatlan dolgok nem leacuteteznek (non esse ea)629 Ehhez keacutepest
Wieacker raacutemutat hogy ennek a paacuterosiacutetaacutesnak az alkalmazaacutesa eacuteppen a definiacutecioacutek koumlreacuteben
meglehetősen sajaacutetsaacutegos moacutedon eacutes mindenkeacuteppen feacutelreeacuterthetően toumlrteacutenik630 Ő maga eacutes
maacutes szerzők is hivatkoznak Flavius Sosipater Charisius Institutiones grammaticae vagy
Ars grammatica ciacutemű munkaacutejaacutera amelyben Charisius elsőkeacutent a nomina propria eacutes
appellativa felosztaacutessal eacutel majd utoacutebbi koumlreacuteben emliacuteti a res corporales eacutes incorporales
kategoacuteriaacuteit631 Emellett gyakran toumlrteacutenik hivatkozaacutes egy Seneca tollaacuteboacutel szaacutermazoacute
textusra is
629 DAJCZAK Res incorporalis 99-100 Megjegyzendő hogy a Cicero aacuteltal felsorolt peacuteldaacutek nagyon eacuterdekesek oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy ezek a gyakorlatboacutel eredő peacuteldaacutek egymaacutessal paacuterba aacutelliacutethatoacutek eacuteppen uacutegy ahogy ezt Cicero maga is teszi a szoumlvegben Ilyen paacuterok lehetnek a fundus eacutes aedes amely ndash Bretone gyanuacuteja szerint ndash a XII tt elbirtoklaacutesi szabaacutelyaacutera utal amely az usus auctoritas idejeacutet a fundus eseteacuteben kettő ceterae res eseteacuteben pedig egy eacutev eacutevben hataacuterozta meg Hasonloacutean az ősi jogra utal a mancipium eacutes a pecus paacuterosiacutetaacutes is A hagyateacutek szempontjaacuteboacutel lehet kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a supellex eacutes a penus egyuumlttes emliacuteteacutese amelyek gyűjtőfőneacutevi jelenteacuteseacuteből adoacutedoacutean konkreacutet esetben tovaacutebbra is keacutetseacuteges maradt hogy mi tartozik ezek koumlreacutebe A homo eacutes a fructus kapcsaacuten gondolhatunk a hiacuteres Gaius-veacutelemeacutenyre amely a gyuumlmoumllcsoumlket az embertől eacuteppen azon az alapon vaacutelasztja el hogy a gyuumlmoumllcs termeacuteszeteacuteneacutel fogva az ember javaacutet szolgaacutelja ekkeacutent az ember soha nem minősuumllhet gyuumlmoumllcsnek Ehhez keacutepest paries eacutes stillicidium egyseacuteget jeleniacutetenek meg hasonloacutean a megeacuterinthetetlen dolgok koumlreacuteben felsorolt gens agnatio tutela kifejezeacutesekkel Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy az usucapio nem tartozik ebbe a koumlrbe Ehhez ld meacuteg BRETONE Fondamenti 177-179 630 WIEACKER Griechische Wurzeln 110 Ettől elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepvisel Bretone aki szerint a divisio ebben a vonatkozaacutesban azokra a dolgokra vonatkozik amelyeket a definitiones eacuterint Reacuteszletesen ld BRETONE Fondamenti 173 631 Ld WIEACKER Griechische Wurzeln 104
175
Sen Ep ad Luc 6 58 11632
Etiamnunc est aliquid superius quam corpus dicimus enim quaedam corporalia
esse quaedam incorporalia Quid ergo erit ex quo haec deducantur illud cui
nomen modo parum proprium imposuimus quod est Sic enim in species
secabitur ut dicamus quod est aut corporale est aut incorporale
Joacutel kitűnik ebből a szoumlvegből hogy Seneca eseteacuteben a kiindulaacutesi pont hogy minden ami
van (quod est) tehaacutet a sztoikus eacutertelemben vett leacutetező (τὸ ὄν)633 oszthatoacute fel corporale
eacutes incorporale kategoacuteriaacuteira vagyis ehelyuumltt maacuter a testi eacutes testetlen dolgok objektiacutev
leacutetezeacutese is elismereacutesre keruumll634 A fentiekből tehaacutet laacutethatoacute hogy ndash akaacutercsak a res quae
pondere numero mensura constant eseteacuteben ndash a filozoacutefia eacutes a retorika hataacutesa igen
jelentős a roacutemai jogi fogalmak kialakulaacutesa koumlreacuteben Az incorporalia gondolata a
filozoacutefiaacuteboacutel ered utoacutebb a retorika aacutetvette ezt eacutes ennek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel keruumllt a jogi
nyelvbe is ahol a jogi eacuterveleacutes egyik elemeacuteveacute vaacutelt meacuteghozzaacute mint a keacutezzel nem
megfoghatoacute vagyoni jogok megjeloumlleacuteseacutere szolgaacuteloacute fordulat635 Minthogy a hivatkozott
szerzők munkaacutessaacutega időben taacutevol aacutell egymaacutestoacutel ekkeacutent feltehető hogy a laacutethatoacutesaacuteg
megeacuterinthetőseacuteg kriteacuteriumai aacuteltalaacutenos ismeacuterveknek tekinthetők636 Ezeket az ismeacuterveket
a jogaacuteszok minden bizonnyal azeacutert hasznaacuteltaacutek fel mivel a nyelv reacuteveacuten lehet leiacuterni a
632 A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik FRIEDRICH HAASE L Annaei Senecae opera quae supersunt Vol III Lipsiae Teubner 1858 633 Ld LIDDELL ndash SCOTT s h v Ezzel egyezően ld BONFANTE Proprietagrave I 11 BRETONE Fondamenti 176 DAJCZAK Res incorporalis 102 Neacutemikeacutepp elteacuterően WIEACKER Griechische Wurzeln 108 110 eacutes kuumlloumlnoumlsen 43 sz jegyzet 634 Vouml MONIER Dominium 361 Megjegyzendő hogy Monier megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben egyfajta fejlődeacutesi iacutev eacuterhető tetten a res incorporales fogalma vonatkozaacutesaacuteban Kiinduloacutepontja azonos a romanistaacutek toumlbbseacutege aacuteltal vaacutelasztott kezdőponttal meglaacutetaacutesa szerint Ciceroacute Topicaacutejaacuteban jelenik meg előszoumlr a res keacutet csoportjaacutenak megkuumlloumlnboumlzteteacutese ugyanakkor jelzi hogy ehelyuumltt meacuteg nem eacuterhető tetten olyan fokuacute fogalmi tisztasaacuteg mint amivel Senecaacutenaacutel talaacutelkozhatunk Cicero ugyanis a res koumlreacuteben a leacutetező eacutes az elme alkotta dolgok koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget amelyek koumlzuumll az utoacutebbiak nem rendelkeznek olyan valoacutedi leacutettel mint azok amelyek laacutethatoacutek vagy megeacuterinthetők Ezzel ellenteacutetesen ndash alappal ndash ld WIEACKER Griechische Wurzeln 110 Az ilyen laacutethatoacute megeacuterinthető dolgok ellenpaacuterjaacutet a fogalmak keacutepezik amelyek nem tartoznak a corpus kategoacuteriaacutejaacuteba Ehhez keacutepest a Seneca aacuteltal keacutepviselt neacutezet joacuteval pontosabb azaacuteltal hogy mind a testi mind pedig a testetlen dolgokat objektiacuteve leacutetezőkeacutent kezeli Ld reacuteszletesen MONIER Dominium 360-361 a teljesseacuteg kedveacuteeacutert megemliacutetendő meacuteg Marcus Fabius Quintilianus a Kru I szaacutezadban eacutelt szoacutenok Institutio oratoria ciacutemű munkaacutejaacuteban előforduloacute utalaacutes is amelyben elsőkeacutent jelenik meg ius eacutes res oumlsszekapcsolaacutesa (vouml Inst Orat 5 10 116 bdquo[hellip] ius quod sit corporale apprehendi manu non posserdquo) Vouml MONIER Dominium 361 A szoumlveg arroacutel szoacutel hogy Nagy Saacutendor Theacuteba beveacutetele utaacuten olyan taacuteblaacutekat talaacutelt a vaacuterosban amelyek arroacutel taacutejeacutekoztattak hogy a theacutebaiak a thesszalonikeacuteieknek 100 talentumot koumllcsoumlnoumlztek Nem jogaacuteszi szempontboacutel ugyan meacutegis felmeruumllt ennek kapcsaacuten a keacuterdeacutes hogy vajon van-e lehetőseacuteg arra hogy Nagy Saacutendor a thesszalonikeacuteieknek bdquoajaacutendeacutekozzardquo a theacutebaiak aacuteltal koumllcsoumlnadott oumlsszeget A keacutetely alapja az volt hogy jogot ajaacutendeacutekozni tekintettel arra hogy az incorporale nem lehet hiszen keacutezzel nem megfoghatoacute Reacuteszletesen ld DAJCZAK Res incorporalis 104 635 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően GIARO Werkmittel 205 636 Ezzel egyezően WIEACKER Griechische Wurzeln 108-110 aki szemleacuteletesen mutatja be a corporalia ndash incorporalia haacutettereacuteben aacutelloacute sztoikus felfogaacutest
176
koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacutegot637 vagyis adoacutedik a koumlvetkezteteacutes hogy Gaius is ennek alapjaacuten
tesz kuumlloumlnbseacuteget res corporalis eacutes incorporalis koumlzoumltt638 Ezen tuacutelmenően igen
valoacutesziacutenűnek tűnik az a felteveacutes is amely szerint Gaiusra az a felfogaacutes is hataacutest
gyakorolt amely a megfoghatatlan kategoacuteriaacutejaacutet is leacutetezőkeacutent kezeli639
3 Res incorporales a forraacutesokban
3 1 A res incorporalis kifejezeacutes előfordulaacutesa a Digestaacuteban
A fenti megaacutellapiacutetaacutesokhoz keacutepest Monier elvi eacutellel hangsuacutelyozza hogy mivel a jogaacuteszok
gondolkodaacutesaacuteban iura kiveacutetel neacutelkuumll a res incorporales kategoacuteriaacutejaacuten beluumll talaacutelhatoacute
ekkeacutent a csoportosiacutetaacutes ndash meglaacutetaacutesa szerint ndash eredetinek mondhatoacute Ebből azt a
koumlvetkezteteacutest vonja le hogy a iura ndash res corporales640 paacuterosiacutetaacutes koumlzvetlenuumll nem a
filozoacutefusok vagy grammatikusok munkaacuteiboacutel szaacutermazik tehaacutet alaposnak tűnik a
felteacutetelezeacutes hogy a jogaacuteszok nem szaacutendeacutekoztak egybevetni oumlsszehasonliacutetani a
filozoacutefusok aacuteltal hasznaacutelt objektiacutev leacutetezők kategoacuteriaacutejaacutet az olyan dolgok csoportjaacuteval
amelyek jogokboacutel aacutellnak641 Mindezek elleneacutere a kettősseacuteg toumlbb alkalommal előfordul a
Digestaacuteban Ennek magyaraacutezataacutet Giaro peacuteldaacuteul abban laacutetja hogy a res incorporales
iura ndash res corporales kuumlloumlnbseacutegteacutetelnek dogmatikai szempontboacutel is szaacutemos hataacutesa
tapasztalhatoacute ennek megnyilvaacutenulaacutesai eacuterhetők tetten a Digesta egyes
fragmentumaiban642 Iura kategoacuteriaacuteja a leginkaacutebb nyilvaacutenvaloacute moacutedon Paulus egyik
doumlnteacuteseacuteben olvashatoacute
637 Ez a sztoikusoknaacutel a σῶματα eacutes σημαινόμενα fogalmaiban oumllt testet előbbi valamely testi leacutetezőt utoacutebbi pedig ennek nyelvi lekeacutepeződeacuteseacutet jeloumlli amely ebből adoacutedoacutean semmilyen testi vonatkozaacutessal sem biacuter Reacuteszletesen ld WIEACKER Griechische Wurzeln 109 638 DAJCZAK Res incorporalis 100 639 DAJCZAK Res incorporalis 102-103 640 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal is alaacutetaacutemasztja hogy a res corporales eacutes incorporales kategoacuteriaacutei Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteiban jelennek meg expressis verbis tovaacutebbaacute meacuteg a gaiusi szoumlveggel teljes egeacuteszeacuteben egyező Digesta-fragmentumban is amely ndash az egyezeacutesből eredően ndash a gaiusi Instituacutecioacutekboacutel szaacutermazoacute aacutetveacutetel Az oumlsszes toumlbbi Digesta-textus iura eacutes res corporales szembeaacutelliacutetaacutesaacuten alapul Reacuteszletesen ld MONIER Dominium 363 641 MONIER Dominium 364 642 Vouml GIARO Werkmittel 204-205 eacutes kuumlloumlnoumlsen 90 sz jegyzet
177
Paul D 41 3 4 26 (54 ad ed)
Si viam habeam per tuum fundum et tu me ab ea vi expuleris per longum tempus
non utendo amittam viam quia nec possideri intellegitur ius incorporale nec de
via quis (id est mero iure) detruditur
A jogaacutesz aacuteltal bemutatott eset szerint A-nak uacutetszolgalma van B telkeacuten amelynek
gyakorlaacutesaacuteban azonban B A-t erőszakkal akadaacutelyozza Ilyenkor a jogaacuteszi veacutelemeacuteny
szerint a hosszuacute ideig tartoacute nem gyakorlaacutes aacuteltal (per longum tempus non utendo)
elenyeacuteszik a szolgalom (amittam viam) mivel egy testetlen jogot nem lehet birtokolni eacutes
az uacutetjogboacutel ndash vagyis egy puszta jogosultsaacutegboacutel ndash senkit sem lehet kivetni643 A szoumlveg
elsőkeacutent tehaacutet arra mutat raacute hogy az uacutetszolgalom (via) testetlen jogosultsaacuteg (ius
incorporale) Ennek kapcsaacuten Pichonnaz azt emeli ki hogy a ius incorporale kifejezeacutes
szokatlan a forraacutesokban meacuteg egy helyen fordul elő Iustinianus egy 531-ben kelt
constitutioacutejaacuteban644 A vi expuleris fordulat arra utal hogy a szolgaacuteloacute telek birtokosa
erőszakkal megfosztja a jogosultat az uacutetszolgalomtoacutel Erre azonban csak akkeacutent keruumllhet
sor ha a kocsiuacutet (via) hasznaacutelataacuteban (uti) akadaacutelyozza azt kizaacuterja A veacutegeredmeacuteny az
lesz hogy a hasznaacutelat hosszuacute ideig tartoacute elmaradaacutesaacutenak koumlvetkezmeacutenyekeacutent megszűnik
az uacutet hasznaacutelataacutera feljogosiacutetoacute szolgalom vagyis az idő muacutelaacutesaacutenak jogalakiacutetoacute hataacutesa van
Toumlrteacutenik mindez annak elleneacutere hogy egy testetlen (incorporale) ha uacutegy tetszik puszta
jogosultsaacutegroacutel van szoacute (merum ius) amely felett ilyen mivoltaacuteboacutel eredően nem aacutellhat
fenn birtok ebből eredően az uacutetszolgalom jogosultjaacutet abboacutel kivetni sem lehet ndash nyilvaacuten
detrudere lehetőseacutege csak valamely corpus vonatkozaacutesaacuteban aacutellhatna fenn
Szinteacuten a szolgalmakkal kapcsolatos egy maacutesik Paulus-veacutelemeacuteny is
Paul D 8 1 14 pr (15 ad Sab)
Servitutes praediorum rusticorum etiamsi corporibus accedunt incorporales
tamen sunt et ideo usu non capiuntur vel ideo quia tales sunt servitutes ut non
habeant certam continuamque possessionem nemo enim tam perpetuo tam
continenter ire potest ut nullo momento possessio eius interpellari videatur idem
et in servitutibus praediorum urbanorum observatur
643 Ehhez ld egyezően LEacuteVY Usureceptio 152 644 Vouml PICHONNAZ Res incorporalis 115
178
A mezei telki szolgalmak ndash joacutellehet testi dolgokhoz koumltődnek ndash incorporales resnek
minősuumllnek eacutes ekkeacutent nem lehet elbirtokolni ezeket645 Lehet az is hogy azeacutert van ez
iacutegy mert ezek a szolgalmak olyanok hogy nem lehet őket certa eacutes continua birtokolni
hiszen senki nem birtokolhat egy szolgalmat olyankeacutent folyamatosan hogy birtoklaacutesa
megszakiacutetatlannak legyen tekinthető646 Ugyanez eacuterveacutenyesuumll a vaacuterosi telki szolgalmak
vonatkozaacutesaacuteban is647
Iura eacutes corpora kuumlloumlnboumlző jellegeacuteről tanuacuteskodik egy Ulpianus-szoumlveg is
Ulp D 5 3 18 2 (15 ad ed)
Nunc videamus quae veniant in hereditatis petitione Et placuit universas res
hereditarias in hoc iudicium venire sive iura sive corpora sint
A szoumlveg alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy iura eacutes corpora egyaraacutent a hereditatis petitio taacutergyaacutet
keacutepezik vagyis oumlsszesseacutegeacuteben minden az elhalttoacutel szaacutermazoacute dolog tekintet neacutelkuumll azok
testetlen eacutes testi mivoltaacutera648
Az eddigiek joacutel peacuteldaacutezzaacutek hogy a Digesta doumlnteacuteseiben a res corporales mellett iura
kategoacuteriaacuteja biacutert az elhataacuterolaacutes szempontjaacuteboacutel komolyabb jelentőseacuteggel649 Az
eddigiekhez keacutepest maacutes probleacutemaacutet boncolgat Gaius a Digesta 41 koumlnyveacuteben
Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc)
Incorporales res traditionem et usucapionem non recipere manifestum est
A lakonikus roumlvidseacutegű szoumlveg amely egyeacutebkeacutent egybevaacuteg a gaiusi Instituacutecioacutek egy
toumlredeacutekeacutevel (Gai 2 28) is arroacutel szoacutel hogy a res incorporalest nem lehet sem keacutezről 645 Egyezően LEacuteVY Usureceptio 152 Ehhez ld Watson neacutezeteacutet aki szerint ndash baacuter a textus a szolgalmak elbirtokolhatoacutesaacutegaacuteval fuumlgg oumlssze - keacuterdeacuteses hogy a neacutegy ősi mezei telki szolgalmat eredetileg el lehetett-e birtokolni A jelen szoumlveg mindenesetre mezei telki szolgalmakroacutel beszeacutel aacuteltalaacuteban eacutes a veacutegeacuten hozzaacuteteszi hogy ugyanez iraacutenyadoacute a vaacuterosi telki szolgalmak vonatkozaacutesaacuteban is WATSON Property 23-24 eacutes kuumlloumlnoumlsen 7 sz jegyzet 646 A certa continua possessio keacuterdeacuteseacutehez ld koumlzeacutepkori eacutes modern kitekinteacutessel CAPOGROSSI COLOGNESI Struttura II 447 647 Ezzel egyezően mind a traditio mind az elbirtoklaacutes lehetetlenseacutegeacutenek vonatkozaacutesaacuteban Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc) csak az elbirtoklaacutest kiemelve Gai 2 19 kizaacuteroacutelag a traditioacutet emliacutetve Gai 2 28 Ehhez ld meacuteg KASER RPR I 44558 BEERMANN Besitzschutz 10 FINKENAUER Stipulation 347 eacutes 86 sz jegyzet 648 Vouml MONIER Dominium 365 Ezzel a szoumlveggel teljesen oumlsszhangban van egy maacutesik Ulpianus-veacutelemeacuteny is (Ulp D 44 2 7 4 [75 ad ed]) amely szerint a hereditatis petitio taacutergya minden a hagyateacutekban leacutevő testi dolog eacutes kereset egyaraacutent (et corpora et actiones omnes quae in hereditate sunt videntur in petitionem deduci) 649 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld meacuteg az alaacutebbi szoumlvegeket is Pap D 5 2 15 2 (14 quaest) Scaev D 18 4 22 (2 resp) Ulp D 39 2 13 1 (53 ad ed)
179
keacutezre aacutetadni sem elbirtokolni A forraacutesszoumlveg alapjaacuten tehaacutet az a klasszikus jogi neacutezet
laacutetszik koumlrvonalazoacutedni hogy a res incorporales sem a traditioacutera sem pedig az
elbirtoklaacutesra nem alkalmasak Ennek haacutettereacuteben ndash Monier meglaacutetaacutesa szerint ndash az a
felfogaacutes aacutellhat amely szerint a tulajdon alapvető eleme hogy egy fizikai eacutertelemben vett
dolog a tulajdonos legteljesebb koumlrű eacutelvezeteacutere rendelt vagyis a tulajdon az egyetlen
olyan jogi eacutertelemben vett hatalom amelynek a materiaacutelis eacutertelemben vett dolog
alaacutevethető650
Veacutegezetuumll a Digestaacuteban talaacutelhatoacute forraacutesok koumlzoumltt utolsoacutekeacutent eacuterdemes emliacuteteni a dolgok
osztaacutelyozaacutesaacuteval foglalkozoacute titulus egyik Gaiustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacutekeacutet amely szoumlvegeacutet
tekintve teljes egeacuteszeacuteben megegyezik a gaiusi Instituacutecioacutek vonatkozoacute szoumlvegeacutevel
Gai D 1 8 1 1 (2 inst)
Quaedam praeterea res corporales sunt quaedam incorporales corporales hae
sunt quae tangi possunt veluti fundus homo vestis aurum argentum et denique
aliae res innumerabiles incorporales sunt quae tangi non possunt qualia sunt
ea quae in iure consistunt sicut hereditas usus fructus obligationes quoquo
modo contractae nec ad rem pertinet quod in hereditate res corporales
continentur nam et fructus qui ex fundo percipiuntur corporales sunt et id quod
ex aliqua obligatione nobis debetur plerumque corporale est veluti fundus homo
pecunia nam ipsum ius successionis et ipsum ius utendi fruendi et ipsum ius
obligationis incorporale est eodem numero sunt et iura praediorum urbanorum
et rusticorum quae etiam servitutes vocantur
A jelen szoumlveg szerepelteteacutese vezet a gaiusi eacutes iustinianusi Instituacutecioacutek szoumlvegeinek
vizsgaacutelataacutehoz Az maacuter első tekintetre laacutetszik hogy a kiindulaacutesi alap az hogy a res
corporales koumlreacuten tuacutelmenően vannak olyan dolgok mint amilyenek leacutenyege valamilyen
jogban aacutell a klasszikus peacuteldaacutek ebben a koumlrben a hereditas a koumltelmek a szolgalmak
Meglepő moacutedon a tulajdon nem jelenik meg ezek koumlzoumltt mi toumlbb soha nem is fogtaacutek fel
res incorporaliskeacutent 651 Eacuterdekes megaacutellapiacutetaacutes hogy a mindennapi beszeacutedben a
tulajdonjog elbirtoklaacutesaacutet akkeacutent szokaacutes emlegetni mint a dolog elbirtoklaacutesaacutet joacutellehet
ebben az esetben nem a dolog keruumll elbirtoklaacutesra hanem a felette fennaacutelloacute tulajdonjog652
650 MONIER Dominium 367 651 Ld BUCKLAND Manual 108 652 Ezzel egyezően BUCKLAND Manual 109
180
Eme bevezető gondolatok utaacuten eacuterdemes reacuteszletesebben is megvizsgaacutelni a gaiusi eacutes vele
paacuterhuzamosan a iustinianusi szoumlveget
3 2 A res incorporalis kifejezeacutes Gaius Instituacutecioacuteiban eacutes Iustinianusnaacutel
A res corporales eacutes incorporales fogalompaacuter kapcsaacuten a romanisztikaacuteban koumlzel egyoumlntetű
a gaiusi Instituacutecioacutekra toumlrteacutenő utalaacutes653 azzal a megszoriacutetaacutessal azonban hogy nagy
bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatoacute hogy a kifejezeacutest ebben a formaacuteban nem Gaius talaacutelta ki az a
sajaacutet koraacuteban szeacuteles koumlrben elterjedt eacutes hasznaacutelatos volt iacutegy okszerű hogy ő maga is
alkalmazza654
Gai 2 12-14 Inst 2 2 pr ndash 3
(12) Quaedam praeterea res corporales
sunt quaedam incorporales (13)
Corporales hae sunt quae tangi possunt
velut fundus homo vestis aurum
argentum et denique aliae res
innumerabiles (14) Incorporales sunt
quae tangi non possunt qualia sunt ea
quae in iure consistunt sicut hereditas
ususfructus obligationes quoquo modo
contractae nec ad rem pertinet quod in
hereditate res corporales continentur et
fructus qui ex fundo percipiuntur
corporales sunt et id quod ex aliqua
(pr) Quaedam praeterea res corporales
sunt quaedam incorporales (1)
Corporales eae sunt quae sui natura tangi
possunt veluti fundus homo vestis
aurum argentum et denique aliae res
innumerabiles (2) Incorporales autem
sunt quae tangi non possunt qualia sunt
ea quae in iure consistunt sicut hereditas
usus fructus obligationes quoquo modo
contractae nec ad rem pertinet quod in
hereditate res corporales continentur
nam et fructus qui ex fundo percipiuntur
corporales sunt et id quod ex aliqua
653 Ennek kapcsaacuten a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld BONFANTE Proprietagrave I 10-11 KASER Gaius 143 WIEACKER Griechische Wurzeln 105 KASER RPR I 376 JOumlRS ndash KUNKEL ndash WENGER ndash HONSELL ndash
MAYER-MALY ndash SELB Roumlmisches Recht 82 SANFILIPPO Istituzioni 68-69 TALAMANCA Istituzioni 379-380 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 53 FOumlLDI ndashHAMZA 278 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 265 Megjegyzendő ugyanakkor hogy egyfelől nem az oumlsszes szerző hivatkozik kifejezetten Gaiusra eme csoportosiacutetaacutes kapcsaacuten ld pl BENEDEK Dologi jog 2 Maacutesfelől kiemelendő hogy nem minden szerzőneacutel fordul elő ez a paacuterosiacutetaacutes hiaacutenyzik pl SCHULZ ClRL GUARINO Diritto romano eseteacuteben 654 Ld BRETONE Fondamenti 172-173 DAJCZAK Res incorporalis 100-101 Ezzel reacuteszben ellenteacutetesen Kaser aki szerint ndash oumlsszehasonliacutetva az Instituacutecioacutek felfogaacutesaacutet egy Iavolenus- eacutes egy Maecianus-veacutelemeacutennyel (Iav D 12 6 46 [4 ex Plaut] Maec D 32 95 [2 fideicomm]) ndash Gaius res incorporalis-megkoumlzeliacuteteacutese teljesseacuteggel egyedi Veacutelemeacutenyeacutet azzal taacutemasztja alaacute hogy a gaiusi neacutezet szerint a res incorporales koumlreacutebe tartozik a peacutenz is Ld KASER Gaius 144
181
obligatione nobis debetur plerumque
corporale est veluti fundus homo
pecunia nam ipsum ius successionis et
ipsum ius utendi fruendi et ipsum ius
obligationis incorporale est eodem
numero sunt iura praediorum urbanorum
et rusticorum
obligatione nobis debetur plerumque
corporale est veluti fundus homo
pecunia nam ipsum ius hereditatis et
ipsum ius utendifruendi et ipsum ius
obligationis incorporale est (3) Eodem
numero sunt iura praediorum urbanorum
et rusticorum quae et servitutes vocantur
A Gaius-szoumlveg előszoumlr kuumlloumlnbseacuteget tesz res keacutet kategoacuteriaacuteja corporales eacutes incorporales
koumlzoumltt Ezt koumlvetően megmondja hogy ami corporales azt meg lehet eacuterinteni (tangi
possunt) majd roumlgtoumln peacuteldaacutekat is felsorol telek rabszolga ruha arany ezuumlst A
felsorolaacutes nyilvaacutenvaloacutean peacuteldaacuteloacutezoacute jellegű amit mi sem bizonyiacutet jobban hogy a peacuteldaacutek
utaacuten szerepel hogy ugyaniacutegy corporalis meacuteg szaacutemtalan maacutes dolog is (aliae res
innumerabiles) Ezt koumlvetően ndash az eddigiekhez hasonloacutean ndash megmondja mit eacutert res
incorporales alatt azokat amelyeket nem lehet megeacuterinteni (tangi non possunt) Ehhez
kapcsoloacutedik az az aacutelliacutetaacutes hogy ilyen tehaacutet nem megeacuterinthető dolgok azok amelyeknek
valamilyen jog a leacutenyege Ez utoacutebbiak koumlreacuteben is emliacutet peacuteldaacutekat hereditas ususfructus
vagy a baacutermely szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek (obligationes quoquo modo
contractae) Laacutethatoacute tehaacutet hogy a kuumlloumlnbseacutegteacutetel alapja tisztaacuten a fizikai eacutertelemben vett
eacuterzeacutekelhetőseacuteghez megeacuterinthetőseacuteghez koumltődik655 Ezen a ponton tisztaacutezza hogy a res
incorporales szempontjaacuteboacutel nem relevaacutens hogy a hereditas koumlreacutebe testi taacutergyak
tartoznak sem az hogy a haszoneacutelvezet koumlreacuteben koumlvetelt gyuumlmoumllcs testi sem pedig az
hogy amivel a maacutesik feacutel a koumltelem alapjaacuten nekuumlnk tartozik az is toumlbbnyire testi taacutergy
mint amilyen a telek a rabszolga a pecunia656 Mindennek indoka az hogy maga az
oumlroumlkleacutesi jogosultsaacuteg a haszoneacutelvezeti jogosultsaacuteg valamint a koumltelmi jogosultsaacuteg
incorporale Veacuteguumll megjegyzi hogy ugyanebbe a koumlrbe azaz a res incorporales
csoportjaacuteba tartoznak a vaacuterosi eacutes a mezei telki szolgalmak is Eacuterdekes Monier
megaacutellapiacutetaacutesa az elemzett Gaius-szoumlveg kapcsaacuten mivel szerinte ezen a helyen Gaius
arroacutel taacutejeacutekoztat hogy vannak olyan dolgok amelyek egyszerre biacuternak fizikai eacutes jogi
leacutettel miacuteg maacutes dolgok valoacutejaacuteban csak jogi fogalmak ekkeacutent csak olyankeacutent emliacutethetők
655 Vouml ATZERI Natura e ius naturale 744 656 A szoumlvegben szereplő rsquovelutrsquo kifejezeacutesből eredően feltehető hogy ez a felsorolaacutes is pusztaacuten peacuteldaacuteloacutezoacute jellegű
182
mint a jogon beluumlli leacutetezők657 Monier aacutellaacutespontjaacuteval szemben ugyanakkor eacuterdemes uacutejfent
utalni Lucretius illetve Seneca felfogaacutesaacutera leacutenyegeacuteben egyikuumlk neacutezeteacuteből sem
koumlvetkezik a Monier aacuteltal vallott neacutezet Ennek kapcsaacuten pedig azt kell figyelembe venni
hogy ha el is fogadjuk hogy a filozoacutefiai eacutes retorikai hagyomaacuteny nem koumlzvetlen aacutetveacutetel
keacutepeacuteben hatott a jogaacuteszi gondolkodaacutesra a hataacutes teacutenye minden keacutetseacuteget kizaacuteroacute Mindebből
koumlvetkezően tehaacutet Monier aacutellaacutespontja nem aacutell maradeacutektalan oumlsszhangban a forraacutesokkal
Ami a Gaius-szoumlveg taacutegabb a dologosztaacutelyozaacutesokhoz koumltődő kontextusaacutet658 illeti
megaacutellapiacutethatoacute hogy Gaius a dolgok vonatkozaacutesaacuteban elsőkeacutent azt hangsuacutelyozza hogy
egyes dolgok in patrimonio maacutesok extra patrimonuim talaacutelhatoacutek (Gai 2 1) Alapvető
felosztaacutesa a dolgok koumlreacuteben hogy azok lehetnek isteni eacutes emberi jog alaacute tartozoacutek (Gai 2
2) Ezt koumlvetően mutatja be az isteni jog alaacute tartozoacute dolgokat (Gai 2 3) tovaacutebb osztva
azokat res sacrae (Gai 2 4-5) religiosae (Gai 2 6-7) eacutes sanctae (Gai 2 8)
csoportjaira Ezek vonatkozaacutesaacuteban megaacutellapiacutetja hogy ezek egyszersmind mindig nullius
in bonis vannak Az emberi jog alaacute tartozoacute dolgok toumlbbnyire beleszaacutemiacutethatnak valakinek
a vagyonaacuteba de meglehet hogy neacutemely esetekben ez nincs iacutegy mint peacuteldaacuteul az olyan
hagyateacuteki taacutergyak eseteacuteben amelyeknek nincs oumlroumlkoumlsuumlk (Gai 2 9) Ezzel vezet aacutet az
emberi jog alaacute tartozoacute dolgok bemutataacutesaacutera (Gai 2 10) amelyek tovaacutebb osztva lehetnek
publicae eacutes privatae (Gai 2 11) Ezt koumlvetően iacuter a res corporales eacutes incorporales
kategoacuteriaacuteiroacutel (Gai 2 12-14)659 Ezt koumlvetően azonban (Gai 2 14a skk) hirtelen aacutetteacutert a
res mancipi eacutes nec mancipi felosztaacutesra660
657 Vouml MONIER Dominium 362 bdquoIl y a donc des choses ayant agrave la fois une existence physique et une existence juridique et drsquoautres choses qui sont en realiteacute des notions juridiques et qui nrsquoont agrave proprement parler drsquoexistence que dans la laquo vie du droit raquohelliprdquo 658 Ami a szoumlveghagyomaacutenyt illeti megjegyzendő hogy a romanistaacutek szerint a reacuteszletek szintjeacuten a szoumlvegrekonstrukcioacute pontossaacutega aacuteltalaacuteban keacutetseacutegesnek tekinthető ugyanakkor a szoumlvegek sorrendje vonatkozaacutesaacuteban ilyen keacutetelyek maacuter nem meruumllnek fel Ehhez ld GROSSO Cose 11 KRELLER Res 583 585 DAJCZAK Res incorporalis 108-109 659 Ezzel a gondolatmenettel egyezően DAJCZAK Res incorporalis 109 660 Baacuter a szoumlveg ezen a ponton erősen hiaacutenyos meacutegis feltehető hogy van valamilyen oumlsszefuumlggeacutes a dolgok ilyen keacutetfeacutele felosztaacutesa koumlzoumltt Ehhez ld DAJCZAK Res incorporalis 108 ismertetve a vonatkozoacute fontosabb neacutezeteket is Grosso uacutegy veacuteli hogy a mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes volt az elsődleges a corporalis ndash incorporalis paacuterosiacutetaacutest csak a szerzeacutesmoacutedokat tisztaacutezandoacute vezette be mivel a res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes csak a testi dolgokra terjedt ki amely koumlrbe eredetileg a szolgalmak is szaacutemiacutetottak Vouml ennek kapcsaacuten GROSSO Cose 65 bdquoProbabilmente nellrsquoepoca originaria quando la nostra distinzione si formograve le servitugrave rustiche che nel diritto classico sono iura sul fondo altrui erano qualche cosa di corporale e si identificavano colla porzione di terreno su cui si esercitavano [hellip]rdquo Ehhez ld meacuteg KRELLER Res 589 Dajczak emellett ismerteti maacutes szerzők (Robbe Zamorani) neacutezeteit is akik uacutegy veacutelteacutek hogy Gaius a res corporalis ndash incorporalis felosztaacutest tekintette elsődlegesnek Ezzel egyszersmind azt is aacutelliacutetjaacutek hogy a jogaacuteszok szaacutemaacutera aacuteltalaacuteban jelentősebb volt az előbbi beosztaacutes Ehhez reacuteszletesen ld DAJCZAK Res incorporalis 110-111 A magunk reacuteszeacuteről ebben a vonatkozaacutesban Dajczak sajaacutet veacutelemeacutenyeacutevel eacutertuumlnk egyet amely szerint a res corporales ndash incorporales valamint a res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes leacutenyegeacuteben egymaacutestoacutel fuumlggetlen paacuterosiacutetaacutesok voltak Ld DAJCZAK Res incorporalis 112
183
A iustinianusi Instituacutecioacutekban szereplő szoumlveg csaknem teljes egeacuteszeacuteben megegyezik a
gaiusi textussal az elteacutereacutesek jobbaacutera csak stilaacuteris jellegűek ndash ilyen peacuteldaacuteul az autem
illetőleg a nam beilleszteacutese a szoumlvegbe egy-egy helyen de ugyaniacutegy az eae neacutevmaacutes
hasznaacutelata hae helyett tovaacutebbaacute a veluti kifejezeacutes hasznaacutelata a gaiusi velut helyett661
Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szoumlveg eme vaacuteltozata tartalmilag megegyezik a gaiusi szoumlveggel
az egyetlen jelentősebbnek tűnő elteacutereacutes a res corporalesra vonatkozoacute sui natura betoldaacutes
Mindent egybevetve azonban ez a kiegeacutesziacuteteacutes sem moacutedosiacutetja a szoumlveg egeacuteszeacutenek
eacutertelmeacutet mindoumlssze animorum caecitate662 keruumllhetett bele a szoumlvegbe annak
megerősiacuteteacuteseacutet szolgaacutelja hogy a testi ndash testetlen mivolt koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel minden
esetben a termeacuteszetből ered663 Pontosiacutetaacutes jellegű tehaacutet a betoldaacutes amely egyfelől a jobb
eacuterthetőseacuteget szolgaacutelja maacutesfelől pedig ndash mivel a jogaacuteszkeacutepzeacutesben hasznaacutelt munkaacuteroacutel van
szoacute ndash magyaraacutezatkeacutent is felfoghatoacute Pedagoacutegiai ceacutelja (is) volt tehaacutet a naturaacutera utalaacutesnak
mivel a res corporales eseteacuteben a megeacuterinthetőseacuteg egyenes koumlvetkezmeacutenye eme dolgok
sajaacutetos termeacuteszeteacutenek a megeacuterinthetőseacutegnek Egyeacutertelműveacute vaacutelik tehaacutet hogy a res
corporales reacuteszeacutet keacutepezik a fizikai vilaacutegnak ekkeacutent pedig az ember szaacutemaacutera lehetőveacute
vaacutelik ezeknek az emberi eacuterzeacutekszervek aacuteltali felfogaacutesa iacutegy tehaacutet az elhataacuterolaacutes koumlreacuteben
nem marad keacutetseacuteg664
4 Megaacutellapiacutetaacutesok a peacutenz res incorporalis mivoltaacutera vonatkozoacutean
Az eddigi elemzeacutes nyomaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a Digesta szoumlvegei koumlzoumltt tuacutelnyomoacute
toumlbbseacutegben olyan textusok szerepelnek amelyekben res corporales kontrapoziacutecioacutejakeacutent
iuraacutera toumlrteacutenik utalaacutes res incorporales helyett amiacuteg Gaiusnaacutel eacutes Iustinianusnaacutel res
corporales eacutes incorporales egybeveteacuteseacutere keruumll sor A gaiusi eacutes iustinianusi Instituacutecioacutek
res corporalest eacutes incorporalest koumlruumlliacuteroacute szoumlvegeiben az elvaacutelasztaacutes alapja ndash
oumlsszhangban a filozoacutefiai eacutes retorikai hagyomaacutennyal ndash a megeacuterinthetőseacuteg Az emliacutetett
szoumlvegekben szaacutemos peacutelda olvashatoacute mind az előbbi mind pedig az utoacutebbi csoportba
tartozoacute dolgokra neacutezve A testi dolgok peacuteldaacutei telek rabszolga ruha arany ezuumlst a bdquomeacuteg
szaacutemtalan maacutes dolog isrdquo fordulat mutatja a felsorolaacutes nyilvaacutenvaloacutean peacuteldaacuteloacutezoacute jellegeacutet A
661 Eme meglaacutetaacutessal egyezően ld MONIER Dominium 363 662 Hasonloacute eacutertelemben aacutem keveacutesbeacute draacutemai kifejezeacutessel ld meacuteg Cic de leg 1 47 bdquo[hellip] vero animis omnes tenduntur insidiae [hellip]rdquo 663 Vouml WALDSTEIN laquoIus naturaleraquo 227-228 A termeacuteszetes rendre utalaacutes ndash mint az koraacutebban maacuter laacutethatoacute volt ndash a klasszikus jogaacuteszok munkaacuteiban is tetten eacuterhető ehhez ld pl Cels D 50 17 188 1 (17 dig) 664 ATZERI Natura e ius naturale 745
184
testetlen dolgok koumlreacutebe utal mindent aminek valamilyen jog a leacutenyege felsorolt peacuteldaacutei
pedig a hagyateacutek a haszoneacutelvezet vagy a baacutermely szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek
Ennek kapcsaacuten mindkeacutet szoumlveg felhiacutevja a figyelmet arra hogy a res incorporales
koumlreacuteben emliacutetett peacuteldaacutek objektiacuteve tehaacutet mindig ebbe a dologosztaacutelyba tartoznak tekintet
neacutelkuumll arra hogy akaacuter a hagyateacutek akaacuter a haszoneacutelvezet akaacuter a szerződeacuteses koumltelmek
koumlreacutebe rendszerint testi taacutergyak tartoznak A koumltelmek koumlreacuteben szerepeltethető testi
taacutergyakra neacutezve hoz mindkeacutet szoumlveg tovaacutebbi peacuteldaacutekat telek rabszolga pecunia Ez
pedig az a pont ahol meg kell aacutellapiacutetani hogy a gaiusi eacutes enneacutel fogva a iustinianusi
megkoumlzeliacuteteacutes nincs oumlsszhangban a forraacutesokkal Az eddigiek alapjaacuten ugyanis laacutethatoacute volt
hogy a klasszikus jogaacuteszok veacutelemeacutenyeiben tendenciaszerűen eacuterveacutenyesuumllt egy kimondott-
kimondatlan eacutes nem is felteacutetlenuumll eacuteles kuumlloumlnbseacutegteacutetel pecunia eacutes pecunia numerata
vonatkozaacutesaacuteban Az előbbi a peacutenzt mint fizeteacutesi- eacutes csereeszkoumlzt eacuterteacutekmeacuterőt az utoacutebbi
mindezek megjeleniacuteteacuteseacutere szolgaacuteloacute konkreacutet eacutermepeacutenzt jeloumlli Nyugodt sziacutevvel aacutelliacutethatoacute
hogy Gaius szoacutehasznaacutelata ehelyuumltt sokkal inkaacutebb a koumlznapi beszeacutedfordulatokat tuumlkroumlzi
semmint szabatos jogi terminoloacutegiaacutet665 Egyfelől ugyanis a pecunia eacutes pecunia numerata
koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg (vagy eacuteppen oumlsszefuumlggeacutes) maacutesfelől pedig a gaiusi (eacutes iustinianusi) res
incorporales felfogaacutes alapjaacuten nem keacutetseacuteges hogy a peacutenz eacutes a peacutenzkoumlveteleacutes elvaacutelik
egymaacutestoacutel a szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelem taacutergya a peacutenzfizeteacutesre iraacutenyuloacute
koumltelezettseacuteg amely a maacutesik feacutel oldalaacuten koumlveteleacutesi jogkeacutent jelenik meg ez a pecunia
Emellett ugyanakkor keacutetseacutegtelenuumll igaz hogy a peacutenzfizeteacutesi koumltelezettseacuteg valamely
peacutenzdarabok aacuteltal megjeleniacutetett konkreacutet peacutenzoumlsszegre vonatkozik ez a pecunia
numerata amely a peacutenzfizeteacutesi koumltelezettseacuteg ndash peacutenzfizeteacutesre vonatkozoacute koumlveteleacutesi jog
taacutergya lesz A gaiusi szoacutehasznaacutelatot az indokolhatja hogy ekkor meacuteg nem keruumllt sor a
koumltelem taacutergyaacutenak szabatos eacutes szisztematikus elemzeacuteseacutere ezen tuacutelmenően pedig a
vizsgaacutelt szoumlveg koumlzponti motiacutevuma ekkeacutent a szerző szeme előtt lebegő ceacutel is a res
corporales eacutes incorporales mibenleacuteteacutenek megeacuterteteacutese kuumlloumlnoumls tekintettel utoacutebbinak arra
a tulajdonsaacutegaacutera hogy az abba a koumlrbe tartozoacute dolgok akkor is testetlenek ha
teacutenylegesen testi taacutergyak alkotjaacutek a res incorporalist666
665 Nem ez az egyetlen esete ennek a szoacutehasznaacutelat koumlruumlli bizonytalansaacutegnak Ehelyuumltt elegendő csupaacuten a legis actioacutek gaiusi modelljeacutere utalni amely a Gellius aacuteltal vaacutezolt seacutemaacutetoacutel toumlbb ponton elteacuter Ezeknek az elteacutereacuteseknek az eacuterthető alapja az hogy Gaius a legis actioacutek legutolsoacute hasznaacutelatba leacutevő vaacuteltozataacutet mutatta be amely minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint elteacutert annak eredeti formaacutejaacutetoacutel Mindazonaacuteltal ennek az elteacutereacutesnek tudhatoacute be peacuteldaacuteul a romanisztikaacuteban Jhering szegeacuteny obsitosakeacutent ismertteacute vaacutelt toumlrteacutenet Reacuteszletesen ld ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 156-158 eacutes 182-184 666 Ez a gondolatmenet alaacutetaacutemaszthatoacute mindazzal amit Bessenyő Andraacutes a res incorporales gyakorlati jelentőseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben iacuter Kiindulaacutesi pontja hogy a vagyont alkotoacute egyes vagyontaacutergyak mindegyikeacutenek koumlzoumls vonaacutesa hogy valamilyen ndash peacutenzben kifejezhető ndash eacuterteacutekkel biacuternak amelyet a
185
VIII Reacuteszoumlsszegzeacutes a res a res quae pondere numero mensura constant eacutes a res
incorporales vizsgaacutelataacutenak hozadeacutekai
A communis opinio alapjaacuten laacutethatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszok kategorikusan nem foglaltak
aacutellaacutest a peacutenz dologi jogi minősiacuteteacuteseacutevel kapcsolatban Ennek oka talaacuten az
osztaacutelyozaacutesoktoacutel az elvi rendszerezeacutestől valoacute idegenkedeacutesuumlk lehetett joacutellehet eacuterzeacutekelteacutek
a peacutenz sajaacutetos jellegeacutet is
A communis opinioacutehoz kapcsoloacutedik a peacutenz bdquohelyettesiacutethetőrdquo voltaacutenak vizsgaacutelata
valamint a res incorporalis keacuterdeacuteseacutenek koumlruumlljaacuteraacutesa A forraacutesok alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a
bdquohelyettesiacutethető dolgokrdquo koumlreacuteben bizonyos fokig elvaacutelaszthatoacutek egymaacutestoacutel a pecunia eacutes a
pecunia numerata kifejezeacutesek Ez a kettősseacuteg nem csupaacuten a res quae pondere numero
mensura constant koumlreacuteben eacuterhető tetten hanem a kincstalaacutelaacutes kapcsaacuten is eacuterzeacutekelhető
hogy a pecunia kifejezeacutes rsquopeacutenzben kifejezhető vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegersquo eacutertelemben
jelenik meg veacutegső soron tehaacutet rsquopeacutenzeacuterteacutekrsquo jelenteacutest vesz magaacutera a depositio pecuniae
fordulat koumlreacuteben Hasonloacutean a res incorporales vonatkozaacutesaacuteban is laacutethatoacute a szoumlvegek
elemzeacutese nyomaacuten hogy a pecunia az ami nem minden esetben biacuter testi mivolttal ami ndash
meglaacutetaacutesunk szerint ndash uacutejfent alaacutetaacutemasztja a pecunia eacutes a pecunia numerata kifejezeacutesek
koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget meacuteg akkor is ha a gaiusi textus szoacutehasznaacutelata ebben a
vonatkozaacutesban keacutetseacutegekre adhat alapot667 A keacuterdeacutes ezen a ponton az lehet hogy miben
aacutellt teacutenylegesen a roacutemai jogaacuteszok aacuteltal eacuterzeacutekelt sajaacutetos jelleg amit a szekunder irodalom
a peacutenz kettős termeacuteszeteacutevel vagy a pecunia kifejezeacutes metonimikus eacutertelmeacutevel iacuter le Az
elveacutegzett vizsgaacutelatok alapjaacuten elfogadhatoacutenak tűnik az a neacutezet hogy a fizeteacutes illetőleg a
fizeteacutes aacuteltali kiadaacutes az a momentum amely a peacutenz termeacuteszete szempontjaacuteboacutel doumlntő
jelentőseacutegű a fizeteacutes ezaacuteltal a peacutenz kiadaacutesa a peacutenz termeacuteszeteacuteből ered
legkoumlnnyebben akkeacutent lehet meghataacuterozni hogy megmondjuk mennyi is az adott testi vagyontaacutergy piaci eacuterteacuteke Ha a tulajdonostoacutel kuumlloumlnboumlző harmadik szemeacutelynek valamilyen joga aacutell fenn a tulajdonos dolgaacuten akkor ennek a behataacutesi lehetőseacutegnek terhelik a tulajdonost ekkeacutent a dolog eacuterteacutekeacutevel csak annyiban szaacutemolhat amennyiben az a vagyonaacuteba tartozik Incorporalia eseteacuteben viszont a helyzet az hogy ezek eacuterteacuteke nem egyezik meg azokkal a cselekveacutesi lehetőseacutegekkel amelyek a jogosultat megilletik legkeveacutesbeacute pedig annak a testi taacutergynak az eacuterteacutekeacutevel amelyhez incorporalia kapcsoloacutednak Reacuteszletesen ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 266 667 Leacutenyegeacuteben ezzel egyezően foglal aacutellaacutest Bretone is amikor azt hangsuacutelyozza hogy peacutenz helye a testi dolgok koumlzoumltt van hiszen aacutetruhaacutezhatoacute eacutes elbirtokolhatoacute Mindez azonban csak annyit jelent hogy a pecunia testi taacutergyakboacutel joumln leacutetre vagyis adott egy corpus ami a kuumllvilaacutegban feleacutepiacuteti maga a pecunia azonban nem testi taacutergy Vouml BRETONE Fodamenti 128
186
Egy taacutegabb gondolati rendszerbe helyezve a fizeteacutest illetve a peacutenz kiadaacutesaacutenak aktusaacutet
azt laacutethatjuk hogy a peacutenz eme leacutenyegi jellemzője aacuteltal a kereskedelmi forgalom
eszkoumlzeacuteveacute vaacutelik668 Ennek az elgondolaacutesnak van nyoma a roacutemai jog forraacutesaiban is
meacutegpedig Paulus egyik veacutelemeacutenyeacuteben amely az adaacutesveacutetel eredeteacutevel foglalkozik669
Paul D 18 1 1 pr (33 ad ed)
Origo emendi vendendique a permutationibus coepit Olim enim non ita erat
nummus neque aliud merx aliud pretium vocabatur sed unusquisque secundum
necessitatem temporum ac rerum utilibus inutilia permutabat quando plerumque
evenit ut quod alteri superest alteri desit Sed quia non semper nec facile
concurrebat ut cum tu haberes quod ego desiderarem invicem haberem quod tu
accipere velles electa materia est cuius publica ac perpetua aestimatio
difficultatibus permutationum aequalitate quantitatis subveniret Eaque materia
forma publica percussa usum dominiumque non tam ex substantia praebet quam
ex quantitate nec ultra merx utrumque sed alterum pretium vocatur
Toumlbben megaacutellapiacutetjaacutek hogy a Paulus-textus Arisztoteleacutesz felfogaacutesaacutera vezethető vissza670
A szoumlveg egy gazdasaacutegtoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes arroacutel hogy milyen leacutepeacutesekben vaacuteltotta fel az
adaacutesveacutetel a csereacutet671 A szoumlveg szerint az adaacutesveacutetel a csereuumlgyletekből (permutationibus)
ered672 Egykor ugyanis nem leacutetezett eacutermepeacutenz (nummus) eacutes nem is hiacutevtaacutek az egyiket
aacuterunak a maacutesikat pedig aacuternak Abban az időben mindenki az idők eacutes dolgok szuumlkseacutege673
szerint elcsereacutelte a szaacutemaacutera haszontalant valami hasznosra minthogy gyakorta előfordult
hogy valamiből az egyiknek feleslege van a maacutesiknak pedig eacuteppen az hiaacutenyzott Mivel
azonban a szuumlkseacutegletek nem mindig eacutes nem koumlnnyen talaacutelkoztak kivaacutelasztottak egy
olyan anyagot (electa materia) amelynek koumlzoumls eacutes aacutellandoacute becseacuterteacuteke (cuius publica ac
perpetua aestimatio) a mennyiseacuteg egyenlőseacutegeacuteneacutel fogva (aequalitate quantitatis) a 668 Vouml ezzel egyezően BRETONE Fondamenti 130 669 Taacutegabb kontextusban az adaacutesveacutetel egy maacutesik szegmentumaacutehoz ld JAKAB Stipulationes 670 Ld ehhez kuumlloumlnoumlsen BRETONE Fondamenti 129 WOLTERS Nummi signati 356 Kuumlloumln kiemelendő ebben a vonatkozaacutesban Bessenyő Andraacutes neacutezete aki kezdetben raacutemutat az bdquoarisztoteleacuteszi tanmeserdquo eacutes a Paulus-szoumlveg koumlzoumltti kapcsolatra utoacutebb azonban hangsuacutelyozza hogy az arisztoteleacuteszi felfogaacutes egy τόπος az adott kor szeacuteles koumlrben ismert eacutes elfogadott tudomaacutenyos neacutezete eacutes ebből adoacutedi az a teacuteny is hogy Paulusnaacutel is megjelennek ennek a neacutezetnek egyes elemei Ezzel egyuumltt ugyanakkor azt is hangsuacutelyozza hogy egyeacuteb eacuterdemi paacuterhuzam nem mutathatoacute ki a keacutet szoumlveg koumlzoumltt Reacuteszletesen ld BESSENYŐ A peacutenz 222 eacutes 225 671 SCHERMAIER Materia 296 672 SCHERMAIER Materia 296 BESSENYŐ A peacutenz 222 WOLTERS Nummi signati 357 673 Ehhez hasonloacutean Arisztoteleacuteszneacutel a Nikomakhoszi Etikaacuteban (1133a) ez a csereuumlgyletek koumlzoumls mozgatoacuterugoacuteja a χρεία vagyis az igeacuteny a szuumlkseacuteglet Ehhez ld meacuteg HOLLANDER Money 8
187
csereuumlgyletek neheacutezseacutegeinek oldaacutesaacutet szolgaacutelhatta (difficultatibus permutationum
subveniret) Ez az anyag hivatalos formaacuteba verve (ea materia forma publica percussa)
nem annyira a kuumllvilaacutegban megjelenő bdquomateriaacutelis szubsztraacutetumnaacutelrdquo674 (substantia) mint
inkaacutebb mennyiseacutegeacuteneacutel (quantitate) fogva alkalmas a hasznaacutelatra eacutes a tulajdonszerzeacutesre
(usum dominiumque praebet) Innentől kezdve nevezik az egyiket aacuterunak (merx) a
maacutesikat aacuternak (pretium)
Bessenyő Andraacutes eacutes vele leacutenyegeacuteben egyezően Schermaier is uacutegy laacutetja hogy Paulus a
peacutenz fejlődeacuteseacutenek keacutet leacutepeacuteseacutet iacuterja le elsőkeacutent lehet emliacuteteni egy bizonyos anyagnak a
kivaacutelasztaacutesaacutet (electa materia) amely anyaghoz koumlzoumls eacutes aacutellandoacute becseacuterteacuteket taacutersiacutetottak
(publica ac perpetua aestimatio) iacutegy a mennyiseacutegi egyenlőseacuteg folytaacuten (aequalitas
quantitatis) koumlnnyiacutetett a cserefolyamatokon675 Schermaier ennek kapcsaacuten kiemeli hogy
ebben az aacutellapotban a kivaacutelasztott anyag jogi eacutertelemben meacuteg nem minősuumll peacutenznek
leacutenyegeacutet tekintve az ugyanolyan aacuteru mint baacutermely maacutesik vagyis ehelyuumltt meacuteg csak egy
Zwischenware reacuteveacuten igyekeztek megkoumlnnyiacuteteni a csere okozta neheacutezseacutegeket676 Gaius is
utal arra hogy kezdetben a peacutenzfizeteacutes nem leszaacutemlaacutelaacutes hanem lemeacutereacutes aacuteltal toumlrteacutent677
vagyis peacutenz gyanaacutent meacuteg nem valamely kivaacutelasztott anyag szolgaacutelt ezt a szerepet csak a
suacutely aacuteltal volt keacutepes betoumllteni678 Bessenyő arra mutat raacute hogy a Zwischenware ndash az aacuteltal
hasznaacutelt kifejezeacutessel numeacuteraire ndash mennyiseacutege aacuteltal oldja a csereacuteben rejlő neheacutezseacutegeket
eacutes ebben a faacutezisban az egyetlen felmeruumllhető probleacutema ennek a peacutenzaacuterunak az egyeacuten
rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute teacutenyleges mennyiseacutege mivel csak ez szab hataacutert annak hogy eme
peacutenzaacuteru koumlzbejoumltteacutevel mely aacuterukat lesz keacutepes megszerezni679 A koumlvetkező fontos leacutepeacutes a
vert peacutenz megjeleneacutese volt Erre utal a materia mellett a forma publica percussa
kifejezeacutes a publica ac perpetua aestimatio biztosiacutetaacutesa eacuteppen a forma publica percussa
aacuteltal vaacutelt lehetőveacute A publica ac perpetua aestimatio jelentőseacutege pedig abban aacutell hogy
ebből ered az eacuterteacutekegyenlőseacuteg vagyis a hasznaacutelatot eacutes a tulajdonjogot eacuteppen az eacutermeacutere
674 A kifejezeacutes Bessenyő Andraacutestoacutel szaacutermazik ld BESSENYŐ A peacutenz 226 675 SCHERMAIER Materia 297 676 SCHERMAIER Materia 297 BESSENYŐ A peacutenz 222 Ezzel egyezően fogalmaz Wolters is amikor Arisztoteleacutesz Politikaacutejaacutenak egy passzusaacutet elemzi (1257a) eacutes raacutemutat arra hogy az Arisztoteleacutesz aacuteltal leiacutert peacutenz egyeacutertelműen Zwischenware A Nikomakhoszi Etikaacuteban (1133a-b) Arisztoteleacutesz finomiacutetja a peacutenz mibenleacuteteacutere vonatkozoacute felfogaacutesaacutet Fontos jellemzőkeacutent emeli ki hogy a peacutenz a szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacutese koumlreacuteben minden dolog meacutereacuteseacutere eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera szolgaacutel valamint taacutersul hozzaacute minden joumlvőbeli csere garanciaacuteja is Reacuteszletesen ld WOLTERS Nummi signati 351 677 Vouml Gai 1 122 bdquotunc igitur et qui dabat alicui pecuniam non numerabat eam sed appendebat [hellip]rdquo 678 SCHERMAIER Materia 297 Ezt alaacutetaacutemasztja az ideacutezett Gaius-szoumlveg egy maacutesik fordulata is bdquo[hellip] eorumque nummorum vis et potestas non in numero erat sed in pondere [hellip]rdquo 679 BESSENYŐ A peacutenz 222-223
188
nyomott quantitas aacuteltal biztosiacutetotta680 Paradigmavaacuteltaacutest tapasztalhatunk tehaacutet amiacuteg
koraacutebban a suacutely hivatalos garantaacutelaacutesaacutera keruumllt sor addig a vert peacutenz megjeleneacuteseacutevel az
eacutermeacuten feltűntetett eacuterteacutekjel adja az aacutellandoacute eacutes mindenki aacuteltal elfogadott peacutenzeacuterteacuteket681
Ebből eredően aacutellapiacutetja meg Schermaier hogy Paulus sajaacutet koraacutenak felfogaacutesaacutet mutatja
be ekkor a hordozoacute anyag eacutes a neacuteveacuterteacutek nem aacutelltak koumlzvetlen oumlsszefuumlggeacutesben egymaacutessal
a neacuteveacuterteacutek a nemesfeacutemtartalomtoacutel fuumlggoumltt682 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy a neacuteveacuterteacutek
mint kizaacuteroacutelagosan jogi eacutertelemben megjelenő mennyiseacuteg feleacute vezető uacuteton mindez csak a
legelső leacutepeacutest jelentette683 Ennek kapcsaacuten eacuterdemes meacuteg neacutehaacuteny gondolatot szentelni a
non tam ex substantia quam ex quantitate fordulatnak Ez ugyanis előre jelzi azt a
fejlődeacutesi folyamatot amelyben a substantia amely eredetileg egyuumltt leacutetezett a
quantitasszal előbb maacutesodlagossaacute vaacutelik majd eltűnik a quantitas moumlguumll684 leacutenyegeacuteben
akkeacutent ahogy Lewis Carroll 1865-oumls meseacutejeacuteben eltűnik a macska de a mosoly meacuteg ott
marad A doumlntő fordulatot pedig mindenkeacuteppen a forma publica jelenti ugyanis ezen a
ponton keruumll előteacuterbe a quantitas eacutes szorul haacutetteacuterbe a substantia685 Ez a roacutemai jogaacuteszok
gondolkodaacutesaacuteban meacuteg csak annyit jelentett hogy a peacutenzhez elsődlegesen koumltődő
cselekveacutes toumlbbeacute nem appendere volt hanem numerare valamint ekkor kuumlloumlnuumll el merx
eacutes pretium is686 Ennek a momentumnak azonban tovaacutebbi jelentőseacutege is van a peacutenz jogi
szempontboacutel valoacute eacuterteacutekeleacutese kapcsaacuten leacutenyegeacuteben ugyanis inneacutet ered a peacutenz mint
eacuterteacutekmeacuterő eacutes az oumlsszes toumlbbi jogi eacutertelemben vett dolog koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg A substantia
lesz ugyanis az amihez a jogi eacutertelemben vett dolgok felett fennaacutelloacute dologi jogi
jogosultsaacutegok koumltődnek eacuteppen uacutegy ahogy eme dolgok peacutenzeacuterteacuteke is a dolgok fizikai
leacuteteacutehez tapad Ehhez keacutepest a peacutenz eseteacuteben a substantia eacutes a quantitas szeacutetvaacutelaacutesa
eredmeacutenyezi azt hogy a peacutenz eacuterteacutekjog Wertrecht lesz amely fuumlggetlen az eacuterteacutekjogot
hordozoacute anyagtoacutel ez utoacutebbi csupaacuten a peacutenz jele lesz ndash leacutenyegeacuteben ez azt is jelenti hogy
teljesseacuteggel mindegy hogy milyen anyag hordozza a peacutenz jeleacutet687 Oumlsszesseacutegeacuteben
megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy substantia eacutes quantitas tehaacutet az eacuterteacutekjel eacutes eacuterteacutekjog
kuumlloumlnvaacutelaacutesa vezet oda hogy a modern jogban a peacutenzt fokozottan helyettesiacutethetőkeacutent iacuterjuk
680 SCHERMAIER Materia 298 681 BESSENYŐ A peacutenz 223 ezzel egyezően WOLTERS Nummi signati 357 682 SCHERMAIER Materia 298 683 BESSENYŐ A peacutenz 223 684 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 223 685 Vouml WOLTERS Nummi signati 358 686 A lemeacutereacutesről a leszaacutemlaacutelaacutesra valoacute aacutetteacutereacutes kapcsaacuten a forraacutesokban ld Gai 1 122 eacutes Plin Nat Hist 33 46 A merx eacutes pretium kapcsaacuten az ideacutezett Paulus-textus mellett kiemelendő meacuteg Gai 3 141 Vouml HOLLANDER Money 10 WOLTERS Nummi signati 357 687 Ehhez ld reacuteszletesen BESSENYŐ A peacutenz 226-227 SCHERMAIER Materia 299
189
le Raacute kell mutatni ugyanakkor hogy a jog aacuteltal leacutetrehozott eacuterteacutekjel meglaacutetaacutesunk szerint
szuumlkseacutegkeacuteppen koumltődik a naturaacutehoz eacutes a naturalis ratioacutehoz minthogy a Zwischenware
kiemelkedeacutese a toumlbbi aacuteru koumlzuumll egy termeacuteszetes folyamat eredmeacutenye iacutegy a jog teremtette
eacuterteacutekjel is akkor toumlltheti be feladataacutet ha igaz raacute hogy natura congruens688 Mindeme
megfontolaacutesok alapjaacuten laacutetnunk kell hogy igaz ugyan Bessenyő Andraacutes azon
megaacutellapiacutetaacutesa hogy a peacutenzeacuterteacutek egy jog szuumllte leacutetező689 azonban a peacutenz termeacuteszeteacutere
vonatkozoacute alapaacutellaacutes egyszersmind meghataacuterozza a maacuter koraacutebban felvetett keacuterdeacutesre
adandoacute vaacutelaszt is jelesuumll hogy milyen jog hozza leacutetre az eacuterteacuteket Ebből a vaacutelaszboacutel
ugyanis egyeacutertelműen laacutetszik hogy amit akkeacutent fogalmazunk meg hogy a rsquopeacutenz
termeacuteszetersquo az κατrsquo ἀξίαν azt jelenti hogy a natura peacutenzre vonatkozoacute szabaacutelyossaacutega
tehaacutet nem a peacutenz sajaacutetossaacutega hogy termeacuteszettel biacuter hanem a peacutenz is reacutesze a naturaacutenak
Ezen tuacutelmenően az is kitűnik ebből hogy nem csak a peacutenz hanem minden egyes leacutetező
biacuter egy konkreacutetan meghataacuterozott hellyel a vilaacutegban ndash az univerzumban ha uacutegy tetszik ndash
ezek szerint pedig a natura alapjaacuten eacuterteacutekkel biacuter Ezt a szabaacutelyossaacutegot rendet az ember
eacutertelme reacuteveacuten keacutepes felismerni eacutes magaacuteeacutevaacute is tenni vagyis egy az embertől fuumlggetlenuumll
leacutetező valoacutesaacuteg szabaacutelyossaacutegaacutet az ember a maga viszonyaira lekeacutepezi eacutes a
mindennapokban hasznaacutelja Az ezen a ponton adoacutedoacute probleacutema keacutetreacutetű egyfelől adoacutedik
abboacutel a teacutenyből hogy eacuteppen az ember bdquokoumlzbejoumltterdquo miatt a peacutenz kettős termeacuteszetűveacute
vaacutelik muszaacutej valamely testi leacutetezőhoumlz (bronz arany ezuumlst) koumltni eacuteppen a Bretone aacuteltal
is emliacutetett garanciaacutelis szabaacutelyok miatt Ennek oka nagyon keacutepszerű moacutedon eacuterhető tetten a
Waldstein aacuteltal iacuterott eacutes toumlbbszoumlr hivatkozott caecitas animorum gondolataacuteban a
termeacuteszettől a termeacuteszet rendjeacutetől valoacute eltaacutevolodaacutes rendszeresen az igazsaacutegtalan
iraacutenyaacuteba hajszolja az embert Ha pedig a jogaacutesz feladataacutenak koumlzeacuteppontjaacuteban az
igazsaacutegossaacuteg műveleacutese aacutell (vouml Ulp D 1 1 1 1 [1 inst] iustitiam namque colimus)
akkor a helyes eacutes helytelen az igazsaacutegos eacutes igazsaacutegtalan megkuumlloumlnboumlzteteacutese soraacuten napi
688 Vouml Cic de re publ 3 33 A fenti aacutelliacutetaacutest talaacuten megfelelően taacutemasztja alaacute az a tapasztalat hogy a peacutenz rohamos romlaacutesaacuteval egyuumltt jaacuteroacute vaacutelsaacutegok idejeacuten hiaacuteba igyekszik az aacutellam fenntartani az eacuterteacutekjelet a gyors eacuterteacutekveszteacutes a taacutersadalomban az eacuterteacutekmeacuterőre vonatkozoacute radikaacutelis paradigmavaacuteltaacutest eredmeacutenyez 689 Ez az elgondolaacutes megjelenik Arisztoteleacuteszneacutel is a Nikomakhoszi Etikaacuteban (1133) Megjegyzendő ugyanakkor hogy Arisztoteleacutesz eredetileg a peacutenz goumlroumlg neveacutet (νόμισμα) a toumlrveacutenyből (νόμος) eredezteti mert mint iacuterja bdquoκαὶ διὰ τοῦτο τοὔνομα ἔχει νόμισμα ὅτι οὐ φύσει ἀλλὰ νόμῳ ἐστί - s ezeacutert nomiszma a neve goumlroumlguumll mert nem termeacuteszeten hanem toumlrveacutenyen alapszikrdquo (Szaboacute Mikloacutes fordiacutetaacutesa Budapest Euroacutepa Kiadoacute 1997) A goumlroumlg szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik Aristotelis Ethica Nicomachea recognovit brevique adnotatione critica instruxit I Bywater Scriptorum classicorum bibliotheca Oxoniensis Oxonii e typographeo Clarendoniano 1894 Maacutesutt (1133b) ugyanakkor azt iacuterja hogy nyilvaacutenvaloacutean (δῆλον) uacutegy ment veacutegbe a csere (ἀλλαγή) ahogyan azt bemutatja (Szaboacute Mikloacutes fordiacutetaacutesaacuteban bdquoHogy a cserekereskedeacutes valoacuteban iacutegy ment veacutegbe [hellip] egeacuteszen termeacuteszetesrdquo Ekkeacutent a νόμισμα szoacuteban a νόμοςndashra utalaacutes a forma publica percussa megfelelője lehet a roacutemai forraacutesokban
190
szintű feladat kell hogy legyen a naturaacuteval oumlsszhangba hozni az embert Ennek az előbb
is emliacutetett caecitas animorumnak az eredője ndash eacutes ez egyben az emliacutetett probleacutema maacutesik
szintje ndash az eacutertelem eacutes az eacutertelem aacuteltali felismereacutes kifejezeacutese koumlzoumltt taacutetongoacute szakadeacutek
Eme szakadeacutek mibenleacuteteacutenek talaacuten legjobb eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez a Szent Patrik neveacutehez
fűződő legendaacutera eacuterdemes hivatkozni amely szerint a szent egy loacutehere segiacutetseacutegeacutevel
magyaraacutezta el a Szenthaacuteromsaacuteg mibenleacuteteacutet690 Az eacutertelem aacuteltali emberi felismereacutes
ugyanis nem minden esetben nyerhet adekvaacutet tehaacutet a felismereacutes tartalmaacutenak megfelelő
nyelvi kifejezeacutest valami szuumlkseacutegkeacuteppen hiaacutenyozni fog a felismereacutesről szoacuteloacute koumlzleacutesből ndash
talaacuten eacuteppen ennek tudhatoacute be a roacutemai jogaacuteszok idegenkedeacutese definiacutecioacutektoacutel Innen maacuter
koumlnnyen lehet arra a koumlvetkezteteacutesre jutni hogy az emberi megismereacutes veacuteges holott ha
ez valoacutejaacuteban iacutegy lenne akkor nem lenneacutenek a mai napig is olyan koumlzoumlsseacutegek amelyek a
lehető legnagyobb oumlsszhangban eacutelnek a termeacuteszettel Ez aacuteltalaacuteban ahhoz a keacuterdeacuteshez
vezet hogy vajon a leacutetezők attoacutel leacutetezők hogy az emberi fogalomalkotaacutes leacutetrehozza
ezeket vagy kell hogy leacutetezzen egy olyan nagyobb oumlsszefuumlggeacutes egy szellemi valoacutesaacuteg
amely meghataacuterozott rendben leacutetezik eacutes amelyet az ember az eacutertelem folytaacuten felismer eacutes
toumlrekszik ezzel oumlsszhangban eacutelni ndash mint ahogy az Marcus Aurelius Elmeacutelkedeacuteseiben is
olvashatoacute
690 Vouml MKatLex s v rsquoPatrikrsquo
191
A IACTUS MISSILIUM PROBLEacuteMAacuteJA
I Bevezető gondolatok
Mind az elsődleges mind pedig a maacutesodlagos forraacutesokban elszoacutertan lehet talaacutelkozni
olyan veacutelemeacutenyekkel illetőleg munkaacutekkal amelyek szorosan veacuteve a iactus missiliumot
a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes keacuterdeacuteseacutet eacuterintik Az elsődleges forraacutesok koumlzoumltt csak
marginaacutelisan keruumll emliacuteteacutesre ez a keacuterdeacutes valoacutesziacutenűleg talaacuten azeacutert mert a ius privatum ndash
Zlinszky Jaacutenos megaacutellapiacutetaacutesa szerint ndash nem elsősorban a koumlzemberek aproacute-cseprő
probleacutemaacutei nyomaacuten fejlődoumltt sokkal nagyobb suacutellyal estek a latba az előkelőbb
vagyonosabb reacutetegek olyan uumlgyei amelyek moumlgoumltt nagy vagyontoumlmegek mozgaacutesa aacutellt691
Ekkeacutent ndash mint arra Benedek Ferenc raacutemutat ndash a peacutenzszoacuteraacutes illetőleg az elszoacutert peacutenz
tulajdonaacutenak megszerzeacutese nem tartozott a magaacutenjog nagy keacuterdeacutesei koumlzeacute692 Ennek egyik
oka teacutenylegesen lehet az hogy a roacutemai jogaacuteszok aacuteltalaacuteban nem eacuterdeklődtek
kuumlloumlnoumlsebben az uumlnnepi alkalmak soraacuten szeacutetszoacutert peacutenz eacutes egyeacuteb ajaacutendeacutektaacutergyak sorsa
iraacutent erre a jogi forraacutesok csekeacutely szaacutemaacuteboacutel nagy biztonsaacuteggal lehet koumlvetkeztetni A jogi
forraacutesok ilyen elenyeacutesző szaacutema egyfelől keacutetseacutegtelenuumll magyaraacutezhatoacute azzal hogy a ius
privatum főkeacutent a vagyonosabbak vitaacutei nyomaacuten fejlődoumltt nem szabad ugyanakkor
figyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt sem hogy a peacutenz eacutes egyeacuteb ajaacutendeacutekok elszoacuteraacuteskor a
toumlmegben keletkező esetleges vita nagy valoacutesziacutenűseacuteggel meacuteg a helysziacutenen eldőlt a
konkreacutet felek koumlzoumltt meacuteghozzaacute akkeacutent hogy az erősebb a gyorsabb a furfangosabb
szerezte meg az elszoacutert ajaacutendeacutekokat Iacutegy a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak van egy nem
elhanyagolhatoacute meacuterteacutekű jogon kiacutevuumlli szegmentuma ami eacuteppen ilyen jogon kiacutevuumlli
jellegeacuteből adoacutedoacutean a jogaacuteszok ekkeacutent a jogi forraacutesok szaacutemaacutera is laacutethatatlan maradt Ezen
tuacutelmenően leacutetezhet meacuteg egy maacutesik ebben a koumlrben megemliacutethető ok jelesuumll a
magistratus vagy a csaacuteszaacuter jelenleacutete az ajaacutendeacutekosztaacutes soraacuten amely alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy
nem is kizaacuteroacutelag magaacutenjogi keacuterdeacutesről van szoacute Mindez azonban nem zaacuterja ki hogy
adoacutedjanak olyan keacuterdeacutesek amelyek felveteacutese eacutes a megvaacutelaszolaacutesukra tett kiacuteseacuterletek
oumlsszesseacutegeacuteben előbbre vihetik a roacutemai magaacutenjoggal kapcsolatos gondolkodaacutesunkat is
Megjegyzendő ugyanakkor hogy ezt a teacutenyaacutellaacutest nem kizaacuteroacutelag csak a roacutemai jog kezelte
691 Ld ZLINSZKY Roacutemai buumlntetőjog 98 692 Ld BENEDEK Derelictio 7
192
szinte jelenteacutektelen probleacutemakeacutent a kuumlloumlnboumlző euroacutepai orszaacutegok hataacutelyos polgaacuteri jogi
koacutedexei szaacutemaacutera sem ismert ez a keacuterdeacutes mint oumlnaacutelloacute teacutenyaacutellaacutes Maacuter ezen a ponton
megjegyzendő hogy a hataacutelyos polgaacuteri jogi koacutedexek hallgataacutesa ebben a keacuterdeacutesben
taacutevolroacutel sem meglepő a peacutenznek a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő szoacuteraacutesa mint taacutersadalmi jelenseacuteg a
joacuteleacuteti taacutersadalmakra aacuteltalaacuteban nem illetőleg nem ebben a formaacuteban jellemző
Peacutenznek illetőleg taacutegabban mindenfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyaknak uumlnnepi jaacuteteacutekok soraacuten a neacutep
koumlzeacute toumlrteacutenő szoacuteraacutesaacutet megemliacutető szoumlvegekkel toumlbb helyen lehet talaacutelkozni Suetonius bdquoDe
vita Caesarumrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban693 Megfelelő peacuteldakeacutent szolgaacutelhat ebben a
vonatkozaacutesban a Nero uralkodaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlveg
Suet Ner 11
Spectaculorum plurima et varia genera edidit iuvenales circenses scaenicos
ludos gladiatorium munus Iuvenalibus senes quoque consulares anusque
matronas recepit ad lusum Circensibus loca equiti secreta a ceteris tribuit
commisitque etiam camelorum quadrigas Ludis quos pro aeternitate imperii
susceptos appellari rsquomaximosrsquo voluit ex utroque ordine et sexu plerique ludicras
partes sustinuerunt notissimus eques R elephanto supersidens per catadromum
decucurrit inducta Afrani togata quae Incendium inscribitur concessumque ut
scaenici ardentis domus supellectilem diriperent ac sibi haberent sparsa et
populo missilia omnium rerum per omnes dies singula cotidie milia avium
cuiusque generis multiplex penus tesserae frumentariae vestis aurum
argentum gemmae margaritae tabulae pictae mancipia iumenta atque etiam
mansuetae ferae novissimae naves insulae agri
Az ideacutezett szoumlvegből markaacutensan kitűnik hogy a csaacuteszaacuter aacuteltali ajaacutendeacutekosztaacutes mulatsaacutegok
uumlnnepi- vagy cirkuszi jaacuteteacutekok szeacuteles skaacutelaacutejaacutehoz (iuvenales circenses ludi scaenici
munera gladiatoria)694 koumltődoumltt amelynek soraacuten a csaacuteszaacuter illetve segiacutetői ajaacutendeacutekok
garmadaacutet osztotta szeacutet695 Mindezekkel a peacuteldaacutekkal Suetonius azonban arra akar
693 Hasonloacute szoumlvegek megtalaacutelhatoacutek meacuteg Tacitusnaacutel is azonban eme szerző kuumlloumln foglalkozik az uumlnnepi jaacuteteacutekok rendezeacuteseacutevel a rendezveacutenyek ceacuteljaival illetőleg az ilyen rendezveacutenyek soraacuten toumlrteacutentekkel ugyanakkor ezektől a szoumlveghelyektől fuumlggetlenuumll talaacutelkozhatunk olyan tudoacutesiacutetaacutesokkal amelyek a neacutepnek toumlrteacutenő adomaacutenyosztaacutesroacutel szoacutelnak A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld pl Tac Ann 3 29 3 31 12 41 13 31 13 49 14 21 15 32 15 53 694 Eme jaacuteteacutekok aacutetfogoacute bemutataacutesaacutet ld pl FREYBURGER Ludi 695 A segiacutetők koumlzreműkoumldeacutese kapcsaacuten ld pl a jaacuteteacutekokon valoacute elnoumlkleacutes keacuterdeacuteseacutehez Suet Cal 18 Neque spectaculis semper ipse praesedit sed interdum aut magistratibus aut amicis praesidendi munus iniunxit
193
raacutemutatni hogy a csaacuteszaacuter igazaacuteboacutel hajlamos volt a pazarlaacutesra696 ezek a cselekveacutesei is
feacutektelen eacutes gonosz termeacuteszeteacutenek mutatoacutei697 joacutellehet maga a csaacuteszaacuter kezdetben ezt
palaacutestolni igyekezett698 A bemutatott Suetonius szoumlvegek alapjaacuten helyesnek laacutetszik
Heleen Groot megaacutellapiacutetaacutesa amely szerint a jaacuteteacutekok illetőleg az ajaacutendeacutekosztaacutesok
leiacuteraacutesaacutenak elsősorban funkcionaacutelis szerepe van az adott szemeacutely jobb bemutataacutesaacutet
szolgaacuteljaacutek ezek a tudoacutesiacutetaacutesok ekkeacutent meghataacuterozott ceacutellal szerepelnek a szoumlvegekben699
Ami most maacuter koumlzelebbről az ajaacutendeacutekosztaacutest mint esemeacutenyt illeti feltűnő lehet ezeknek
az ajaacutendeacutekoknak az igen terjedelmes eacutes reacuteszletes felsorolaacutesa amelynek Suetonis
munkaacutejaacuteban maacutesutt is megtalaacutelhatoacutek peacuteldaacutei A vonatkozoacute szoumlvegek alapjaacuten a missilia
koumlreacutebe tartozhattak madarak eacutelelmiszercsomagok eacutes a bevaacutelthatoacute utalvaacutenyok vagy
jegyek Ezeket a jegyeket gabonaacutera ruhaacutera arany- eacutes ezuumlstneműre draacutegakoumlvekre
gyoumlngyoumlkre festmeacutenyekre rabszolgaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vadaacutellatokra
lehetett bevaacuteltani de előfordult hogy hajoacutekra beacuterhaacutezakra vagy akaacuter foumlldekre szoacuteloacute
jegyek is szeacutetosztaacutesra keruumlltek700 Domitianus csaacuteszaacuterroacutel szoacutelva Suetonius megemliacuteti
hogy a szeacutetosztott ajaacutendeacutekok koumlzoumltt peacutenz valamint kenyeacuterrel illetőleg huacutessal hallal
zoumlldseacutegekkel tele kosarak is szerepeltek701 Ha most maacuter oumlsszesseacutegeacuteben vizsgaacuteljuk a
Suetonius tollaacuteboacutel raacutenk maradt a keacuterdeacutessel foglalkozoacute szoumlvegeket megaacutellapiacutethatoacute hogy
mindezeket az ajaacutendeacutekokat (congiarium ndash Suet Dom 4) vagy szeacutetszoacutertaacutek (sparsit et
missilia ndash Suet Cal 18 sparsa et populo missilia ndash Suet Ner 11 missilia sparsit ndash Suet
Dom 4) vagy kiosztottaacutek (panaria [hellip] divisit ndash Suet Cal 18 nummorum trecentorum
ter dedit plebei sportellis [hellip] distributis ndash Suet Dom 4) Abboacutel a teacutenyből eredően
696 Vouml Suet Ner 30 Divitiarum et pecuniae fructum non alium putabat quam profusionem sordidos ac deparcos esse quibus impensarum ratio constaret praelautos vereque magnificos qui abuterentur ac perderent 697 Vouml Suet Ner 26 Petulantiam libidinem luxuriam avaritiam credulitatem sensim quidem primo et occulte et velut iuvenili errore exercuit sed ut tunc quoque dubium nemini foret naturae illa vitia non aetatis esse 698 Vouml Suet Ner 10 Et cum de supplicio cuiusdam capite damnati ut ex more subscriberet admoneretur rsquoquam vellemrsquo inquit rsquonescire litterasrsquo Omnes ordines subinde ac memoriter salutavit Agenti senatui gracias respondit rsquoCum meruerorsquo 699 Vouml reacuteszletesen GROOT Oumlffentliche Spiele 51 skk Erre tovaacutebbi peacuteldaacutek is hozhatoacutek Suetoniustoacutel Miutaacuten hosszasan iacuter Caligula uralkodaacutesaacutenak egyes epizoacutedszerű esemeacutenyeiről amelyek maacuter-maacuter arra lenneacutenek alkalmasak hogy a csaacuteszaacuter joacute hiacutereacutet keltseacutek hirtelen vaacuteltaacutessal aacutelliacutetja bdquoHactenus quasi de principe reliqua ut de monstro narranda suntrdquo (Vouml Cal 22) Hasonloacutekeacuteppen Domitianus kapcsaacuten egyfelől raacutemutat hogy baacuter koraacutebban egyaacuteltalaacuten nem foglalkozott a koumllteacuteszettel keacutesőbb pedig kifejezetten megvetette meacutegis ndash mintegy szereacutenyseacutege jelekeacutent ndash uacutegy tett mint aki a koumllteacuteszet nagy rajongoacuteja lenne (Dom 2 bdquoSimulavit et ipse mire modestiam in primisque poeticae studium tam insuentum antea sibi quam postea spretum et abiectum recitavitque etiam publicerdquo) Ugyanakkor az aacuteltala rendezett versenyek koumlzoumltt Suetonis megemliacuteti a proacutezaversenyeket amelyen a csaacuteszaacuter maga elnoumlkoumllt (Dom 4) 700 Suet Ner 11 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquotesserarsquo BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 698 BENEDEK Iactus 2109 701 Suet Dom 4 Vouml FINAacuteLY s v rsquoopsoniumrsquo
194
hogy Suetonius toumlbb helyen foglalkozik a csaacuteszaacuterok aacuteltal rendezett uumlnnepi jaacuteteacutekok
reacuteszletes bemutataacutesaacuteval neacutemely esetben aproacuteleacutekosan bemutatva hogy milyen
adomaacutenyok keruumlltek szeacutetosztaacutesra illetőleg neacutehol azt is hogy egyik vagy maacutesik
neacutepreacutetegnek milyen formaacuteban kedvezett a csaacuteszaacuter702 koumlrvonalazhatoacutenak laacutetszik egy
olyan neacutezet amely szerint a csaacuteszaacuter jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacuteteacutenek politikai motivaacutecioacuteja
volt vagyis ezek az uumlnnepseacutegek egyfajta propaganda ceacuteljaacutet szolgaacuteltak703 Erre azeacutert
kuumlloumlnoumlsen fontos raacutemutatni mert Gedeon Magdolna az antik Roacutema sport- eacutes egyeacuteb
rendezveacutenyeivel valamint az ezekhez kapcsoloacutedoacute tovaacutebbi keacuterdeacutesekkel foglalkozoacute
munkaacutejaacuteban a tesserae toumlmegbe szoacuteraacutesa kapcsaacuten helyesen mutat raacute arra hogy a iactus
missilium megeacuterteacuteseacutehez az ajaacutendeacutekszoacuteraacutes ceacuteljaacutet kell szem előtt tartani704 Eme
propaganda metaforaacuteja a bdquopanem et circensesrdquo gondolata amely retorikai τόπος gyanaacutent
a politikus elit illetőleg keacutesőbb a csaacuteszaacuterok magatartaacutesaacutet cselekveacuteseit jellemzi705 A
kifejezeacutes eredetileg a roacutemai koumlltő Iuvenalis tollaacuteboacutel szaacutermazik aki olyankeacutent hivatkozik
a bdquokenyeret eacutes cirkusztrdquo kifejezeacutesre mint az egyetlen dologra ami a politikai reacuteszveacutetel
lehetőseacutegeacutevel mintegy szuumlleteacutesi előjogkeacutent biacuteroacute roacutemai lakossaacutegot meacuteg egyaacuteltalaacuten keacutepes
lekoumltni Ekkeacutent a koumlltő oumlsszesseacutegeacuteben neacutemikeacutepp megveteacutessel szoacutel koraacutenak roacutemai
taacutersadalmaacuteroacutel oumlsszehasonliacutetva a reacutegi időket koraacutenak hanyatloacute felfogaacutesaacuteval amiacuteg egykor
a roacutemai polgaacuter szavazata nem volt aacuteruba bocsaacutethatoacute addig Iuvenalis koraacutera a polgaacuterok
toumlbbseacutegeacutet mindoumlssze keacutet dolog eacuterdekelte csupaacuten ndash az ingyen buacuteza eacutes a szoacuterakozaacutes
lehetőseacutege A politikusok szaacutemaacutera e kettő csupaacuten a politikai hatalom noumlveleacuteseacutenek egy
eszkoumlze volt706 Meacutegoly roumlviden szoacutelva is a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok keacuterdeacuteseacuteről le kell
szoumlgezni hogy a koumlztaacutersasaacuteg koraacutenak jaacuteteacutekai sok tekintetben előfutaacuterai voltak ugyan a
principaacutetus rendezveacutenyeinek meacutegis a koumlztaacutersasaacuteg koraacutenak ilyen rendezveacutenyei az uumlnnepi
jaacuteteacutekok toumlrteacuteneteacuteben oumlnaacutelloacute iraacutenyvonalat is keacutepviselnek707 A nyilvaacutenos jaacuteteacutekok
702 Ld pl Domitianusnaacutel bdquohellip quia pars maior [ti missiliarum ndash EJ] intra popularia decidebat quinquagenas tesseras in singulos cuneos equestris ac senatorii ordinis pronuntiavitrdquo (Dom 4) 703 GROOT Oumlffentliche Spiele 307-308 704 GEDEON bdquoSportjogrdquo 137 705 Mommsen raacutemutat hogy a jaacuteteacutekok a kiraacutelykorban szakraacutelis ceacutelzatuacuteak voltak Vouml MOMMSEN Ludi magni 42 skk Csak a koumlztaacutersasaacuteg koraacuteban vaacuteltozott meg a jaacuteteacutekok ceacutelja eacutes jelentőseacutege hiszen ekkor a Iuppiternek ajaacutenlott rendkiacutevuumlli fogadalmi jaacuteteacutekokon kiacutevuumll a magistratusok is eacutevente rendeztek jaacuteteacutekokat amelyek hagyomaacutenya a kiraacutelykorra vezethető vissza Vouml GEDEON bdquoSportjogrdquo 14 eacutes 18 BERNSTEIN Ludi Publici 13 51 eacutes 77 706 Iuv Sat 10 77ndash81 iam pridem ex quo suffragia nulli vendimus effudit curas nam qui dabat olim imperium fasces legiones omnia nunc se continet atque duas tantum res anxius optat panem et circenses Ilyen hangveacutetellel DODGE Amusing the Masses 205 POTTER Entertainers 324 Ezzel egyezően utal erre a probleacutemaacutera az oacutekereszteacuteny iacuteroacute Tertullianus is (vouml Tert De Spect 1 1 eacutes 5 7) aki egyenesen baacutelvaacutenyimaacutedaacutesnak (idololatria) minősiacuteti ezeket a jaacuteteacutekokat Vouml HARMON Games in the Roman Age 237 707 BERNSTEIN Ludi Publici 13
195
szolgaacutelhattaacutek egyes csoportok vagy akaacuter egyeacutenek politikai ceacutelkitűzeacuteseit708 a
keacutesőbbiekben pedig ha jelkeacutepesen is de alkalmasak voltak a csaacuteszaacuter hatalmaacutenak
megjeleniacuteteacuteseacutere is709 A korra jellemző taacutersadalmi gyakorlat szerint a gazdagok egyfajta
moraacutelis koumltelesseacutege volt a toumlmegek reacuteszelteteacutese sajaacutet szerencseacutejuumlkből iacutegy egyfajta
taacutersadalmi koumltelezettseacutegeacute vaacutelt az elit szaacutemaacutera a jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacutet fuumlggetlenuumll attoacutel
hogy kinek a szervezeacuteseacuteben keruumlltek megrendezeacutesre A jaacuteteacutekok kereteacuteben gyakorolt
bőkezűseacuteg ndash mintegy az euergetizmus megnyilvaacutenulaacutesa ndash egyfelől a fontosabb
magistratusi tisztseacutegek betoumllteacutese koumlreacuteben is elengedhetetlen szerepet jaacutetszott710 maacutesfelől
pedig a csaacuteszaacuterok ndash ha uacutegy tetszik ndash mint kommunikaacutecioacutes eszkoumlzt alkalmaztaacutek sajaacutet
hatalmuk megerősiacuteteacuteseacutere neacutepszerűseacuteguumlk noumlveleacuteseacutere vagy egyes csoportok olyan jellegű
befolyaacutesolaacutesaacutera amely a hatalomgyakorlaacutes soraacuten keacutesőbb is hasznos lehetett711 Suetonius
leiacuteraacutesai alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy az euergetizmus konkreacutet megnyilvaacutenulaacutesi eszkoumlze a
csaacuteszaacuterkorban a panem et circenses elvben oumlltoumltt testet Akaacuter a koumlztaacutersasaacuteg kori elit akaacuter
a csaacuteszaacuter hatalmaacutenak megerősiacuteteacuteseacutere a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok annaacutel is inkaacutebb megfelelő
sziacutenteacuteruumll szolgaacutelhattak mivel nagyban-egeacuteszben a teljes roacutemai taacutersadalom keacutepviseltette
magaacutet ezeken a rendezveacutenyeken712 Mind a koumlztaacutersasaacuteg koraacutenak elitje mind a csaacuteszaacuterok
szaacutemaacutera a jaacuteteacutekok kommunikaacutecioacutes ceacutelokat szolgaacuteltak joacutel lehetett hasznaacutelni ezeket a
rendezveacutenyeket a politikai karrier előmozdiacutetaacutesaacutera vagy a politikai neacutezetek nyilvaacutenvaloacutevaacute
teacuteteleacutere ndash akaacuterhogy is a ceacutel a favor populi megszerzeacutese volt713 Ugyan koumlltseacuteges moacutedja
volt ez a koumlzoumlnseacuteg befolyaacutesolaacutesaacutenak hiszen a koumlltseacutegek legalaacutebb egy reacuteszeacutet az aacutellta aki a
jaacuteteacutekokat rendezte meacutegis oumlsszesseacutegeacuteben megeacuterhette hiszen a toumlmeg aacuteltali uumlnnepeltseacuteg a
neacutepszerűseacuteg mutatoacutejakeacutent szolgaacutelt714 Mindezen megfontolaacutesok utaacuten egy koumlvetkező
leacutepeacutesben eacuterdemes lehet a iactus missilium keacuterdeacuteseacutet csak jogi szempontboacutel megvizsgaacutelni
A szekunder irodalom koumlreacuteben ezt a teacutenyaacutellaacutest a szerzők nagy reacutesze ndash a iactus
missiliumra vonatkozoacute szoumlvegek forraacutesokban elfoglalt helye alapjaacuten ndash koumlzelebbről meg
nem hataacuterozott szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő tulajdonaacutetruhaacutezaacuteskeacutent (traditio in incertam
personam) igyekszik felfogni holott az elnevezeacutes egy nagyban-egeacuteszben esetleges
vaacutelasztaacuteson alapul Ezen a ponton joggal meruumll fel a keacuterdeacutes hogy elkeacutepzelhető-e egy a
708 Ehhez a győzelmi jaacuteteacutekok vonatkozaacutesaacuteban ld BERNSTEIN Ludi Publici 280 a magasabb magistratusi tisztseacuteg betoumllteacuteseacutere vonatkozoacutean BERNSTEIN Ludi Publici 281 eacutes GEDEON bdquoSportjogrdquo 22 709 GROOT Oumlffentliche Spiele 305-306 307-308 eacutes 311 710 TONER Leisure 125 711 GROOT Oumlffentliche Spiele 306-307 712 GROOT Oumlffentliche Spiele 307-308 Ezzel egyezően BERNSTEIN Ludi Publici 300 713 GROOT Oumlffentliche Spiele 311 eacutes 313 BERNSTEIN Ludi Publici 300 714 BERNSTEIN Ludi Publici 300 eacutes 311 GROOT Oumlffentliche Spiele 313-314 DODGE Amusing the Masses 205 GEDEON bdquoSportjogrdquo 16-18
196
hagyomaacutenyosnak mondhatoacute neacutezettől elteacuterő felfogaacutes alaacutetaacutemasztaacutesa Ugyanis a iactus
missiliumnak a tulajdon-traditio koumlreacutebe toumlrteacutenő utalaacutesa a modern jogi gondolkodaacutestoacutel
meglehetősen idegen elgondolaacutes ekkeacutent ndash a tulajdon-traditioacutera vonatkozoacute alapvető
koumlvetelmeacutenyek ismereteacuteben ndash felvethető hogy a iactus missilium a traditio in incertam
personam teacutenyaacutellaacutesaacutehoz keacutepest inkaacutebb egy oumlsszetett egyszerre toumlbb tulajdonszerzeacutesi
moacutedot feloumllelő komplex teacutenyaacutellaacutesnak tekintendő A traditio in incertam personam
keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacute keacutetely alapja Pomponius egy Digesta-beli veacutelemeacutenye amely szerint
az a dolog amelyet valaki elhagyott (pro derelicto habuerit) nyomban ndash vagyis az
elhagyaacutes pillanataacuteban ndash az enyeacutem lesz
Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)
Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fit sicuti cum quis aes
sparserit aut aves amiserit quamvis incertae personae voluerit eas esse tamen
eius fierent cui casus tulerit ea quae cum quis pro derelicto habeat simul
intellegitur voluisse alicuius fieri
A jogtudoacutes aacuteltal adott peacutelda szerint ha valaki reacutezpeacutenzt elszoacuter (aes sparserit) vagy
madarakat enged szabadon (aves amiserit) baacutermennyire is akarja hogy azt valaki ndash azaz
egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozatott szemeacutely ndash megszerezze meacutegis az lesz a
tulajdonosa akihez a szerencse sodorja (cui casus tulerit ea) tehaacutet azeacute lesz aki a veacuteletlen
folytaacuten teacutenylegesen megszerzi azt A tulajdonszerzeacutes lehetőseacutegeacutet Pomponius azzal
magyaraacutezza hogy amikor az eredeti tulajdonos elhagyta a dolgot maga is azt akarta
hogy a dolog valakieacute legyen A szoumlvegben szerepel tehaacutet egy aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű elvi
aacutelliacutetaacutes amely a veacutelemeacuteny normatiacutev magjaacutet alkotja ezt koumlvetően pedig a jogaacuteszi
veacutelemeacuteny maacuter keacutet feltehetően konkreacutet gyakorlati esetre foacutekuszaacutel peacutenz elszoacuteraacutesa
valamint madarak szabadon engedeacutese Ami a peacutenzszoacuteraacutest illeti maacuter első tekintetre is
feltűnő a szoumlvegben szereplő aes kifejezeacutes amely azonban meacuteg a Kru II szaacutezadtoacutel
kezdődő időben is eacuteppuacutegy hasznaacutelatos volt mint koraacutebban715 Mi toumlbb az aes szoacute
eredetileg feacutemet jeloumllt ekkeacutent keacutesőbb hasznaacuteltaacutek annak a peacutenznek a megjeloumlleacuteseacutere is
amelynek előaacutelliacutetaacutesaacutehoz ezt a feacutemet hasznaacuteltaacutek fel Ugyanakkor a jelenteacutesbeli
absztrahaacuteloacutedaacutes jelei maacuter a XII tt-ben is mutatkoznak fellelhető a toumlrveacutenyben olyan
jelenteacutese is ahol adoacutessaacuteg eacutertelemben szerepel ezt keacutesőbb Ulpianus egy veacutelemeacutenye is
715 FINAacuteLY s v rsquoaesrsquo
197
megerősiacuteti a Digestaacuteban716 Ebből a tendenciaacuteboacutel laacutethatoacute hogy a konkreacutet feacutem illetve
feacutempeacutenz jeloumlleacutese mellett az aes taacutegabban financiaacutelis eacutertelemben is eacutertelmezhető717
Amikor Pomponius arroacutel iacuter hogy baacutermennyire is akarja a peacutenzt elszoacuteroacute szemeacutely hogy a
peacutenzt helyesebben az egyes peacutenzdarabokat (erre utal a toumlbbes szaacutemuacute neacutevmaacutes eas) valaki
megszerezze hiaacutebavaloacute a meghataacuterozatlan szemeacutelyre (incerta persona) iraacutenyuloacute akarata
tulajdonszerzeacutes csak akkor koumlvetkezik be amikor a peacutenzdarabot valaki ndash ebben az
eacutertelemben maacuter egy konkreacutet szemeacutely ndash birtokba veszi A viszony amibe itt a szemeacutely
keruumll laacutetszoacutelag az egyeacuten eacutes a peacutenzt elszoacuteroacute maacutesik szemeacutely koumlzoumltt joumln leacutetre ez azonban
csak a laacutetszat mivel Pomponius kifejezetten raacutemutat hogy a peacutenz azeacute lesz akihez azt a
szerencse sodorja Ennek indokaacutet Pomponius pedig abban laacutetja hogy amikor valaki
elhagy egy dolgot azt akarja hogy egy maacutesik szemeacutely megszerezze azt Baacuter a jelen
indokolaacutes elsőre nagyon logikusnak laacutetszik koumlzel sem biztos hogy minden esetben igaz
hiszen a jogtudoacutes a peacutenzt szoacuteroacute szemeacutelynek a helyzethez valoacute belső teljesen szubjektiacutev
viszonyulaacutesaacutet igyekszik objektivizaacutelni A probleacutema ezzel a jogaacuteszi gondolatmenettel az
hogy miutaacuten a nyilvaacutenos jaacuteteacutekokkal foglalkozoacute forraacutesok eacutes a vonatkozoacute irodalom
eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten az emliacutetett jaacuteteacutekok eacutes az ezek kereteacuteben toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes a
vaacutelasztaacutesi vagy maacutes politikai előnyoumlk megszerzeacuteseacutere toumlrekveacutes eszkoumlzei voltak a panem et
circenses elv eacutegisze alatt Mindezekkel oumlsszehasonliacutetva Pomponius eacuterveleacuteseacutet amely
szerint aki a peacutenzt elszoacuterja minden esetben azt is szeretneacute egyszersmind hogy valaki
annak a tulajdonosa legyen az utoacutebbi eacuterveleacutes mesterkeacuteltnek erőltetettnek hat A realista
szemleacuteletből kiindulva az ajaacutendeacutektaacutergyakat elszoacuteroacute szemeacutely tudata elsősorban a
meggyőzeacutesre a neacutepszerűseacutegkelteacutesre iraacutenyul az ajaacutendeacutekok jogi sorsaacutenak keacuterdeacutese
valoacutesziacutenűleg nem meruumllt fel benne vagy ha igen akkor is legfeljebb addig terjedt hogy
az adott dolgot nem akarja tovaacutebb magaacutenaacutel tartani mert a szeacutetosztaacutesboacutel nagyobb előnye
szaacutermazhat Keveacutesseacute valoacutesziacutenű tehaacutet a Pomponius aacuteltal leiacutert ceacutelzatos viselkedeacutes valaki
azeacutert hagyja el a dolgaacutet hogy az maacuteseacute lehessen718 Mindezek alapjaacuten gyaniacutethatoacute hogy
Pomponius ebben a veacutelemeacutenyben olyan gondolatokat igyekszik az ajaacutendeacutekokat elszoacuteroacute
szemeacutely fejeacutebe uumlltetni amelyek igazaacuteboacutel nincsenek is ott A szoumlveg eacuterzeacutekelhetően
716 Lex XII Tab 5 9 (Diocl C 2 3 26) Ex lege duodecim tabularum aes alienum hereditarium pro portionibus quaesitis singulis ipso iure divisum Ulp D 50 16 213 1 (1 reg) rsquoAes alienumrsquo est quod nos aliis debemus rsquoaes suumrsquo est quod alii nobis debent Vouml NADJO Lrsquoargent 102 eacutes 108-109 717 Ezzel egyezően ERNOUT ndash MEILLET sv rsquoaesrsquo 718 A madarak szabadon engedeacutese koumlreacuteben ugyan a fenti eacuterveleacutes meacuteg csak-csak hihetőnek tűnik valaki olyan megfontolaacutesboacutel engedi szabadon a koraacutebban fogsaacutegban tartott madarait hogy azok adandoacute alkalommal akaacuter maacuteseacute is lehessenek Persze ez sem felteacutetlenuumll igaz hiszen a joacutezan eacutesz eacutepp nem ezt diktaacutelnaacute sokkal inkaacutebb azt hogy valaki azeacutert engedje szabadon az addig fogsaacutegban tartott madarait mert azt szeretneacute hogy azok szabadok legyenek
198
leginkaacutebb vitathatoacute fordulata a quamvis ndash ea koumlzoumltti szoumlvegreacutesz amelynek koumlreacuteben
logikusan csak arroacutel lehet szoacute hogy nem elegendő a tulajdonszerzeacuteshez a dolog eredeti
tulajdonosaacutenak abbeacuteli akarata hogy a dolog tulajdonaacutet valaki meg kell hogy szerezze
ahhoz szuumlkseacuteg van meacuteg a teacutenyleges apprehensioacutera is vagyis arra hogy a dolgot valaki
birtokba vegye A quamvis eacutes a tamen kifejezeacutesek a hivatkozott szoumlvegreacuteszben egymaacutesra
vonatkoznak a keacutet kifejezeacutes aacuteltal bevezetett gondolat koumlzoumltti ellenteacutet aacuteltaluk teljesen
nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik az emliacutetett cselekveacutes nem valoacutesiacutet meg traditioacutet mivel ehhez
szuumlkseacuteges lenne az hogy a ceacutelszemeacutely megszerezze a dolgot Maacuterpedig az incerta
persona eacutes a cui casus tulerit ea fordulatok arra engednek koumlvetkeztetni hogy itt
traditioacuteroacutel aacuteltalaacuteban nem lehet szoacute Ezt alaacutetaacutemasztandoacute ehelyuumltt szuumlkseacuteges hivatkozni
Paulus egyik veacutelemeacutenyeacutere
Paul D 41 1 31 pr (31 ad ed)
Numquam nuda traditio transfert dominium sed ita si venditio aut aliqua iusta
causa praecesserit propter quam traditio sequeretur719
A traditio roacutemai jogban egy dolog formaacutetlan aacutetadaacutesaacutet jelentette amely aacuteltal elsődlegesen
a dolog birtokaacutenak aacutetruhaacutezaacutesa koumlvetkezett be A traditio akkor vitte aacutet az aacutetadott dolog
tulajdonaacutet is ha a traditio taacutergya res nec mancipi volt az aacutetadoacute maga is tulajdonos volt
valamint fennforgott valamely a tulajdonjog aacutetviteleacutere alkalmas iusta causa
traditionis720 Ennek alapja a forraacutesokban fellelhető ama neacutezet amely szerint a puszta
traditio nem elegendő a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz az csak abban az esetben szaacutell aacutet ha
adaacutesveacutetel vagy egyeacuteb maacutes iusta causa (csere ajaacutendeacutekozaacutes hozomaacutenyrendeleacutes koumllcsoumln
teljesiacuteteacutes stb) tehaacutet valamilyen koumltelmi jogi jogviszony alapjaacuten keruumllt sor az aacutetadaacutesra721
A iusta causa traditionis koumlzponti momentuma tehaacutet egy a felek koumlzoumltti megegyezeacutes a
tulajdonaacutetruhaacutezaacutes jogi ceacuteljaacutera vonatkozoacutean vagyis az aacutetadaacutes egy olyan joguumlgylet alapjaacuten
719 Egyes szerzők jelzik hogy a praecesserit kifejezeacutes helyeacutere a processerit szerencseacutesebb lenne főkeacutent mert nem minden esetben igaz ama aacutelliacutetaacutes hogy a causa megelőzi a fizikai eacutertelemben vett aacutetadaacutest Vouml M IQUEL Mechanische Fehler 237-238 GORDON Iusta Causa 125-126 720 BONFANTE Proprietagrave II 203 SCHULZ ClRL 349 KASER RPR I 139 eacutes 416 DIOacuteSDI Ownership 139 JOumlRS ndash KUNKEL ndash WENGER ndash HONSELL ndash MAYER-MALY ndash SELB Roumlmisches Recht 156 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 74 SANFILIPPO Istituzioni 210 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 339 FOumlLDI ndash HAMZA 329 eacutes kuumlloumlnoumlsen 9 sz jegyzet HONSELL Roumlmisches Recht 58 721 Leacutenyegeacuteben erről tudoacutesiacutet Gaius is amikor leiacuterja hogy az adaacutesveacutetel ajaacutendeacutekozaacutes vagy egyeacuteb maacutes jogciacutemen aacutetadott dolog a megszerző tulajdonaacuteba keruumll felteacuteve hogy az aacutetadoacute tulajdonos volt A tulajdon az aacutetadaacutes reacuteveacuten meacutegis csak akkor szaacutell aacutet ha arra ex iusta causa keruumll sor Vouml Gai 2 20 Ulp 19 7 Ehhez ld meacuteg BENEDEK Iusta causa 18 KASER RPR I 417 JOumlRS ndash KUNKEL ndash WENGER ndash HONSELL ndash MAYER-MALY ndash SELB Roumlmisches Recht 156-157 BENEDEK Dologi jog 68-70 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 75
199
kell hogy megtoumlrteacutenjen amelynek magaacutenak is az a ceacutelja hogy az aacutetadoacute a megszerzőre a
dolog tulajdonaacutet is aacutetruhaacutezza722 A traditio eacutes a iusta causa traditionis koumlzoumltti kapcsolat
keacutetiraacutenyuacute Egyfelől a jogciacutemkeacutent szolgaacuteloacute uumlgylet oumlnmagaacuteban nem elegendő a tulajdon
aacutetszaacutellaacutesaacutehoz723 maacutesfelől azonban a puszta aacutetadaacutes teacutenye csak keletkeztet tulajdont ha
arra valamely iusta causa alapjaacuten keruumll sor Ez utoacutebbi alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent szolgaacutelhat az
ideacutezett Digesta-textus A traditio eacutes a iusta causa traditionis koumlzoumltti eme kapcsolat
haacutettereacuteben az aacutell hogy a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutera teacutenylegesen csak akkor keruumllhet sor ha az
aacutetadoacute eacutes a megszerző koumlzoumltt akarategyseacuteg aacutell fenn ebben a tekintetben vagyis az aacutetadoacute
akarata a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacutera a megszerző akarata pedig a tulajdon megszerzeacuteseacutere kell
hogy iraacutenyuljon724 Ez az akarategyseacuteg azonban a kuumllvilaacutegban nem koumlzvetlenuumll jelenik
meg hanem a traditio teacutenye eacutes a iusta causa traditionis megleacutete egyuumlttesen enged
koumlvetkeztetni a felek koumlzoumltt fennaacutelloacute akarategyseacutegre725 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy az
a neacutezet amely a traditioacutet kauzaacutelis szerzeacutesmoacutedkeacutent fogja fel egyszersmind eacuteppen az
ideacutezett Paulus-hely kapcsaacuten hangsuacutelyozza hogy a iusta causa objektiacutev a jog aacuteltal
meghataacuterozott teacutenyaacutellaacutes a felek akarata pedig ebből a szempontboacutel maacutesodlagos726 Ehhez
keacutepest Benedek Ferenc fogalmaz meg olyan koumlzvetiacutető aacutellaacutespontot amely szerint egy
adott uumlgylet megkoumlteacutese soraacuten szaacutemos olyan ceacutel keacutepzelhető el amely a felek szeme előtt
lebeghet Koumlzoumls bennuumlk hogy ezek mind-mind egyetlen ceacutelfolyamatba aacutegyazoacutednak A
jog ebből kiemel egyet eacutes relevaacutenssaacute teszi azaacuteltal hogy az uumlgyleti joghataacutesokat ehhez
kapcsolja az oumlsszes toumlbbi ceacutel azonban ndash legalaacutebbis jogi szempontboacutel ndash irrelevaacutens
722 BONFANTE Proprietagrave II 205 eacutes 242 SCHULZ ClRL 350 FOumlLDI ndash HAMZA 330 723 Ez expressis verbis megjelenik Diocletianus egyik rendeleteacuteben (Diocl C 2 30 20) de ugyaniacutegy kiolvashatoacute peacuteldaacuteul Ulpianus egyes az adaacutesveacutetellel oumlsszefuumlggő veacutelemeacutenyeiből is (vouml Ulp D 19 1 1 pr [28 ad Sab] Ulp D eod 11 2 [32 ad ed] 724 Ebben az eacutertelemben Benedek is utal a causa szoacute ilyen jelenteacutestartalmaacutera Vouml BENEDEK Iusta causa 4 725 Ehhez ld meacuteg BONFANTE Proprietagrave II 234 BENEDEK Iusta causa 20 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 339-340 Bessenyő Andraacutes utal arra is hogy a koumlzeacutepkorban a feleknek ezt az akarategyseacutegeacutet animus transferrendi et accipiendi dominii neacutevvel illetteacutek Reacuteszletesen ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 339 Megjegyzendő hogy eacuteppen az akarategyseacuteg keacuterdeacutese okozott tovaacutebbi probleacutemaacutekat a forraacutesok alapjaacuten ugyanis aacutelliacutethatoacute hogy aacutetszaacutellt a tulajdon akkor is ha a traditio mellett csak causa putativa szerepelt Ennek egyik peacuteldaacuteja a forraacutesokban amikor a peacutenzaacutetadaacutesra akkeacutent keruumll sor hogy az egyik feacutel tartozaacutes kiegyenliacuteteacutese ciacutemeacuten adja azt a maacutesik pedig koumllcsoumln gyanaacutent veszi aacutet (vouml Ulp D 12 1 18 pr [7 disp]) Ehhez hasonloacute esetek amikor az egyik feacutel uacutegy veacuteli hogy ex testamento koumlteles egy ingatlan aacutetadaacutesaacutera miacuteg a maacutesik feacutel szerint az ingatlan aacutetadaacutesaacutera ex stipulatu keruumllt sor illetve amikor az egyik feacutel szerint a peacutenzaacutetadaacutes donandi gratia toumlrteacutent a maacutesik ugyanakkor mint pecuniam creditam veszi aacutet azt (vouml Iul D 41 1 36 [13 dig]) A laacutetszoacutelagos disszenzus elleneacutere mindkeacutet esetben aacutetszaacutell a tulajdon meacutegpedig azeacutert mert a tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacuteben a felek koumlzoumltt megvolt az egyeteacuterteacutes Ez a probleacutema vezette Savignyt arra a koumlvetkezteteacutesre hogy leacutenyegeacuteben maga a traditio is egy szerződeacutes minthogy megvan benne a felek akaratnyilatkozata a birtok eacutes a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacutera Teacutenykeacuterdeacutes hogy csak maga az akaratnyilatkozat nem elegendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz hanem ahhoz szuumlkseacuteg van meacuteg a dolog teacutenyleges birtokba adaacutesaacutera is azonban ez nem rontja le a traditio szerződeacuteskeacutent valoacute felfogaacutesaacutet (dinglicher Vertrag) Mindezek alapjaacuten Savigny a traditioacutet mint bdquodologi szerződeacutestrdquo absztraktnak veacuteli Reacuteszletesen ld SAVIGNY System III 312-313 Ennek keacuterdeacuteseacutehez reacuteszletesen ld FUCHS Iusta causa 82-92 726 Ekkeacutent pl Kaser RPR I 416 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 74 FOumlLDI ndash HAMZA 319
200
Mindazonaacuteltal ebből meacuteg nem szuumlkseacutegszerűen koumlvetkezik hogy ezek a jog aacuteltal
figyelmen kiacutevuumll hagyott ceacutelok valamilyen formaacuteban ne joumlhetneacutenek figyelembe727
Ugyanakkor a felek egybehangzoacute ceacutelkitűzeacuteseacutenek a jog aacuteltali eacuterteacutekeleacutese egy uumlgylettiacutepus
nem pedig egy konkreacutet uumlgylet vonatkozaacutesaacuteban toumlrteacutenik meg meacutegpedig a forgalomban
valoacute hateacutekonysaacutega alapjaacuten728 Ekkeacutent uacutegy veacuteli hogy a iusta causa traditionis akkeacutent
eacutertelmezhető mint amely alatt a roacutemai jogaacuteszok bdquoa feleknek egy joguumlgyletkeacutent tipizaacutelt
oly ceacutelban valoacute egyeteacuterteacuteseacutet konszenzusaacutet laacutettaacutek mely alkalmas (iusta) arra hogy ha egy
dolgot ennek alapjaacuten tradaacutelnak ez a traditio tulajdonaacutetszaacutellaacutest eredmeacutenyezzenrdquo729
Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute hogy a felek akarata a traditio teacutenye eacutes a iusta causa
traditionis megleacutete egyaraacutent jelentőseacuteggel biacutertak a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa koumlreacuteben Uacutegy
veacuteljuumlk hogy az ideacutezett Paulus-szoumlveg leacutenyege a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutenak vonatkozaacutesaacuteban
annyi hogy ennek megtoumlrteacutenteacutehez a puszta aacutetadaacutes meacuteg nem elegendő hanem a teacutenyleges
aacutetadaacutes mellett szuumlkseacuteg van egy iusta causaacutera is Az eddigiekben emliacutetett jogciacutemek koumlzoumls
vonaacutesa hogy mind olyan joguumlgyletek amelyek koumlreacuteben elengedhetetlen a felek koumlzoumltti
akarategyseacuteg mindketten egyet kell hogy eacutertsenek abban hogy ki kinek eacutes mit akar
aacutetadni valamint abban is hogy eme aacutetadaacutes nyomaacuten a megszerző lesz a dolog
tulajdonosa Ennyiben tehaacutet veacutelemeacutenyuumlnk szerint helyes az animus transferrendi et
accipiendi dominii neacutevvel feacutemjelzett neacutezet Mindebből oumlsszesseacutegeacuteben laacutethatoacute hogy
dogmatikus szemleacutelet szerint a iactus missilium keveacutesseacute tűnik traditio in incertam
personamnak a toumlmegből baacuterkivel ugyanis ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash nem lehet uumlgyletet
727 BENEDEK Iusta causa 33-34 A keacutesőbbi irodalomban Warmelo is hasonloacute neacutezetet keacutepvisel amikor raacutemutat hogy a roacutemai jogaacuteszok neacutezete szerint is kellett egy olyan esemeacuteny egy ok amely megelőzte a traditioacutet eacuteppen azeacutert hogy a tulajdonjog aacutetszaacutellhasson Azeacutert hiacutevtaacutek ezt az okot iusta causaacutenak hogy a traditio oumlsszes toumlbbi causaacutejaacutetoacutel megkuumlloumlnboumlztesseacutek Ez utoacutebbiak ugyanis csak egy dolog birtoka aacutetruhaacutezaacutesaacutenak alapjaacuteul szolgaacuteltak a tulajdon azonban ezek alapjaacuten nem szaacutellt aacutet Vouml WARMELO Justa causa traditionis 621 728 Ehhez ld meacuteg WARMELO Justa causa traditionis 624 aki szerint a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa csak a felek szaacutemaacutera elegendő eacutes megfelelő okboacutel toumlrteacutenhetett meg Mi toumlbb ennek az oknak a taacutersadalom szaacutemaacutera is elegendőnek eacutes megfelelőnek kell lennie ennek nyomaacuten pedig a jog is elismereacutesben reacuteszesiacuteti majd Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a iusta causa traditionis egy olyan a traditio aktusaacutet megelőző esemeacuteny amelyet termeacuteszeteacuteneacutel fogva a taacutersadalom ekkeacutent a jog is megfelelőnek iacuteteacutel eacutes iacutegy ennek alapjaacuten aacutetszaacutell a dolog tulajdonjoga Nem leacutenyegtelen persze hogy ez egybevaacuteg-e a traditioacuteban reacutesztvevő felek akarataacuteval azonban jogi szempontboacutel nem ez biacuter elsődleges jelentőseacuteggel Kuumlloumln megemliacutetendő Evans-Jones eacutes MacCormack neacutezete akik szerint a klasszikus jogaacuteszok felfogaacutesa szerint a traditio ugyan kauzaacutelis szerzeacutesmoacuted volt de csak annyiban hogy a tulajdonjog aacutetadaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz egy megelőző eacuterveacutenyes causaacutera volt szuumlkseacuteg Ez aacutellhatott valamely uumlgyletben vagy jogi aktusban felteacuteve hogy a jog szerint elegendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz Veacutelemeacutenyuumlk szerint ugyanakkor arra nincs forraacutesbizonyiacuteteacutek hogy a roacutemai jogaacuteszok a causaacutet akaacuter a felek koumlzoumls akaratakeacutent (common intention to transfer and receive ownership) akaacuter a feleknek az uumlgylet ceacuteljaacutera vonatkozoacute megaacutellapodaacutesakeacutent (the agreement of the parties as to the purpose of the transaction) fogtaacutek volna fel Reacuteszletesen ld EVAN-JONES ndash MACCORMACK Iusta causa 99-109 729 BENEDEK Iusta causa 36
201
koumltni annak meghataacuterozott felek koumlzoumltt kell veacutegbemennie730 Sokkal inkaacutebb annak
vagyunk tanuacutei a iactus missilium kereteacuteben hogy az egyik feacutel eldob bizonyos dolgokat
ezzel nyilvaacuteniacutetva ki hogy azt toumlbbeacute nem akarja a tulajdonaacuteban tartani a koumlruumlloumltte aacutelloacutek
koumlzuumll pedig egyesek felszedik azokat Ebből az alapaacutellaacutesboacutel szemleacutelve a iactus missilium
inkaacutebb derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacutere hasonliacutet A Digesta hivatkozott forraacutesa
valamint Gaius eacutes Ulpianus tanuacutesaacutega egyaraacutent arra engednek koumlvetkeztetni hogy
tulajdon-traditio eseteacuten a roacutemaiak is elengedhetetlennek tekintetteacutek az akarategyseacuteget
Mindent egybevetve alappal aacutelliacutethatoacute hogy a Pomponius-veacutelemeacuteny az indokolaacutes
szempontjaacuteboacutel neacutemikeacutepp saacutentiacutet mindkeacutet esetre igaz hogy tuacutelzottan jogaacuteszi eacuterveket
gondolatokat preferenciaacutekat igyekszik a dolgot elhagyoacute szemeacutely tudataacuteba erőltetni aacutem a
valoacutesaacuteg oldalaacuteroacutel szemleacutelve ezt a keacuterdeacutest azt laacutethatjuk hogy a peacutenzszoacuteraacutes eseteacuteben az
elhagyoacute preferenciaacutei inkaacutebb a toumlmeg megnyereacuteseacutere iraacutenyulnak a maacutesodik esetben pedig
pusztaacuten azt szeretneacute hogy a madarak szabadok legyenek
A Pomponius-veacutelemeacuteny kapcsaacuten fentebb megfogalmazott meglaacutetaacutes nyomaacuten amelynek
kereteacuteben a traditio in incertam personam inkaacutebb peacutenz derelictioacutejaacutenak eacutes occupatioacutejaacutenak
egyseacutege szuumlkseacuteges az occupatio eacutes a derelictio joginteacutezmeacutenyeinek reacuteszletesebb
vizsgaacutelata tovaacutebbaacute a iactus missilium eacutes a derelictio ndash occupatio koumlzoumltti forraacutesokon
alapuloacute kapcsolat kimutataacutesa
II Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban
Az occupatio maacuteskeacutent foglalaacutes ndash oumlsszehasonliacutetva a toumlbbi szerzeacutesmoacuteddal ndash komplex toumlbb
esetkoumlrt magaacuteban foglaloacute tulajdonszerzeacutesi moacuted731 A foglalaacutesnak ugyanis toumlbb nagyobb
esetkoumlre van alapvetően maacutes-maacutes szabaacutelyokkal Annyi mindenesetre nagy
730 Ennek az elgondolaacutesnak ellene lehet szegezni Kaser ama megaacutellapiacutetaacutesaacutet amely szerint a klasszikus jogaacuteszok a peacutenz traditioacuteja eseteacuten nem minden esetben koumlvetelteacutek meg valamely iusta causa fennforgaacutesaacutet peacutenzen aacutetadaacutessal lehet tulajdont szerezni joacutellehet ennek esetei nem vilaacutegosak (bdquoDaszlig die Klassiker das Erfordernis eines guumlltigen Kausalverhaumlltnisses nicht ausnahmslos anerkannt haben scheint festzustellen Welche Faumllle das waren ist freilich noch umstrittenrdquo) Aacutelliacutetaacutesaacutet arra alapozza hogy az eacuterveacutenyes jogciacutem neacutelkuumlli peacutenzfizeteacutes eseteacuten a ciacutemzett tulajdonos lesz a peacutenz csak condictioacuteval lehet visszakoumlvetelni Vouml KASER Das Geld 217 Baacuter első tekintetre ez jelentős elleneacutervnek tűnik az eddig mondottak ellen nem szabad ugyanakkor figyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy a keacuterdeacuteses teacutenyaacutellaacutes koumlreacuteben missilia eldobaacutesaacuteroacutel van szoacute amely nem kizaacuteroacutelag peacutenzt jelentett hanem taacutegabban ide tartoztak bizonyos ajaacutendeacutekok is 731 A szerzeacutesmoacutedokra aacuteltalaacuteban igaz hogy joacutellehet sok eacuteletviszonyt fednek le absztrakt jelleggel meacutegis az absztrakcioacute alapja a hasonloacute teacutenyaacutellaacutesok egy koumlrbe vonaacutesa Ez aloacutel az occupatioacutet leszaacutemiacutetva egy kiveacutetel adoacutedik első tekintetre jelesuumll a dologegyesuumlleacutes Ez azonban tuumlzetesebb vizsgaacutelat utaacuten caacutefolhatoacute ugyanis a dologegyesuumlleacutes a valoacutesaacutegban toumlbb kuumlloumlnboumlző tulajdonszerzeacutesi teacutenyaacutellaacutest egyesiacutet amelyek egyetlen koumlzoumls eleme a joghataacutes vagyis a tulajdon megszerzeacutese Ehhez ld FOumlLDI ndash HAMZA Roacutemai jog 335
202
bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatoacute ndash amint arra Bonfante is raacutemutatott ndash hogy az ősi tulajdon a
leggyakrabban nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint occupatio uacutetjaacuten keletkezhetett732 Veacutelemeacutenyeacutet
oumlsszesseacutegeacuteben Kaser is osztja szerinte az occupatio kezdeti esetei koumlzoumltt egyfelől a
vadak eacutes halak befogaacutesa maacutesfelől pedig az ellenseacutegtől zsaacutekmaacutenyolt dolgok elfoglalaacutesa
jelentette733
Az occupatio teacutenyaacutellaacutesaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek koumlzoumltt vannak amelyek
minus egyes speciaacutelis esetekre vonatkoznak (halak vadak madarak foglalaacutesa
tengerben keletkezett sziget ellenseacuteg dolgaacutenak foglalaacutesa stb)
minus aacuteltalaacuteban beszeacutelnek arroacutel hogy egy elhagyott dolog az azt birtokba vevő szemeacutely
tulajdonaacuteba keruumll (Ulp D 41 7 1 [12 ad ed] Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]
első fordulata)
A vadak madarak eacutes halak tulajdonjoga a naturalis ratio alapjaacuten azt illeti aki ilyen
aacutellatot befog mivel az koraacutebban senkieacute sem volt734 Ebből a szempontboacutel meacuteg az sem
szaacutemiacutet hogy a befogaacutes a sajaacutet vagy maacutes ingatlanaacuten toumlrteacutenik-e joacutellehet az idegen
ingatlanra ilyen ceacutellal eacuterkezőtől a tulajdonos megtagadhatja a beleacutepeacutes jogaacutet735 Amit ezek
koumlzuumll elfogunk addig marad a mieacutenk amiacuteg őrizetuumlnkben megmarad Ha őrizetuumlnkből
megszoumlkoumltt eacutes termeacuteszetes szabadsaacutegaacutet visszanyerte megszűnik a mieacutenk lenni eacutes ismeacutet
azeacute lesz aki befogja Akkor nyeri vissza a termeacuteszetes szabadsaacutegaacutet ha szemuumlnk elől
eltűnt vagy ndash baacuter laacutethatoacute ndash uumlldoumlzeacutese neheacutezseacuteget jelentene736 Azok amelyek vadaacutellatnak
tekintendők (meacutehek paacutevaacutek galambok szarvasok) de az a szokaacutesuk hogy rendszeresen
elhagyjaacutek a tanyaacutet majd visszateacuternek oda addig tekinthetők a mieacutenknek amiacuteg hazajaacuteroacute
hajlamuk megmarad ha azonban a hazateacutereacutessel felhagynak megszűnnek a mieacutenk lenni
eacutes a befogoacute aacutellatai lesznek Hazateacuterő hajlamuk akkor szűnik meg ha hazajaacuteroacute szokaacutesukat
elvesziacutetik737 A meacutehek kapcsaacuten a Digesta eacutes az Instituacutecioacutek szoumlvege kuumlloumln kiemeli hogy
addig nem lehet őket okkupaacutelni amiacuteg kasba nem zaacuterjuk őket mint ahogy a faacuten feacuteszkelő 732 BONFANTE Proprietagrave II 74 733 KASER RPR I 138 egy maacutesik munkaacutejaacuteban Kaser ndash Cicero alapjaacuten (Cic de leg 1 21 55) ndash paacuterhuzamot von az usucapio szűkebb eacutertelemben pedig az usucapio pro herede eacutes az occupatio kifejezeacutesek koumlzoumltt Vouml KASER Usucapio 127 734 Gai D 41 1 1 1 (2 rer cott) Gai D eod 3 pr Gai 2 66 Inst 2 1 12 735 Gai D 41 1 3 1 (2 rer cott) 736 Gai D 41 1 3 2 (2 rer cott) Gai D eod 5 pr (2 rer cott) Gai 2 67 Ennek kapcsaacuten meruumll fel az Instituacutecioacutekban eacutes a Digestaacuteban a sebesuumllt vad befogaacutesaacutenak esete (Gai D 41 1 3 5 1 [2 rer cott] Inst 2 1 13) Ebben a keacuterdeacutesben keacutet veacutelemeacuteny uumltkoumlzik vannak akik azt mondjaacutek hogy az uumlldoumlzeacutes soraacuten a megsebzett vad azeacute aki uumlldoumlzi a tulajdon akkor szűnik meg ha felhagy az uumlldoumlzeacutessel Ha harmadik szemeacutely az uumlldoumlzeacutes soraacuten haszonszerzeacutesi ceacutellal fogja be az aacutellatot lopaacutest koumlvet el Az ezzel ellenteacutetes veacutelemeacuteny szerint ndash amelyet egyeacutebkeacutent maga Gaius is helyesnek iacuteteacutel ndash csak a teacutenyleges befogaacutes nyomaacuten lehet megszerezni a sebesuumllt vad feletti tulajdont mivel meacuteg az uumlldoumlzeacutes soraacuten sok minden toumlrteacutenhet ami miatt a befogaacutes nem toumlrteacutenik meg 737 Gai D 41 1 5 2 ndash 5 (2 rer cott) Gai 2 68 Inst 2 1 14 ndash 15
203
madarak sem keruumllnek pusztaacuten eme teacuteny aacuteltal az ingatlan tulajdonosaacutenak tulajdonaacuteba
Eacuteppen ezeacutert a faacuten loacutegoacute leacutep (favus) is szabadon birtokba vehető azonban a tulajdonos
ebben az esetben is kizaacuterhatja az ingatlanra toumlrteacutenő beleacutepeacutest738 Mindezekhez keacutepest a
tyuacutekok eacutes ludak eseteacuteben amelyek nem tekinthetők vadaacutellatnak hiszen eacuteppen ezeacutert
beszeacutelhetuumlnk kuumlloumln vadludakroacutel eacutes vadtyuacutekokroacutel ndash annak elleneacutere megmaradnak a gazda
tulajdonaacuteban hogy esetleg ijedtuumlkben szeacutetrepuumllnek ha harmadik szemeacutely ilyenkor
haszonszerzeacutesi ceacutellal birtokba veszi őket lopaacutest koumlvet el739
A haacuteboruacuteban szerzett zsaacutekmaacuteny a ius gentium szerint szinteacuten azeacute aki elfogja a naturalis
ratioacuteboacutel eredően740 Ez vonatkozik egyreacuteszt nyilvaacutenvaloacutean a hadizsaacutekmaacutenyra maacutesreacuteszt a
haacuteboruacuteban ejtett foglyokra is akik azonban ha megszoumlknek eacutes visszateacuternek sajaacutet
neacutepuumlkhoumlz visszanyerik koraacutebbi aacutellapotukat741 A tengerparton talaacutelhatoacute kavicsok
draacutegakoumlvek tulajdonaacutet is ndash egyezően a koraacutebban iacuterottakkal ndash a ius gentium alapjaacuten lehet
megszerezni742 Baacuter a forraacutesokban is ritka esetkeacutent keruumll emliacuteteacutesre meacutegis szoacutelni kell
roumlviden a tengerbenndash nem a folyoacuteban arra egyeacuteb szabaacutelyok vonatkoznak ndash keletkezett
sziget probleacutemaacutejaacuteroacutel is Ennek tulajdonjoga azt illeti meg aki elfoglalja koraacutebban
ugyanis az iacutegy keletkezett sziget senkieacute sem volt Ezek a szabaacutelyok nem vonatkoznak a
folyoacuteban keletkezett szigetre743 Egyes veacutelemeacutenyek szerint felteacutetlenuumll szoacutelni kell meacuteg a
thensaurus probleacutemakoumlreacuteről744 Ezzel kapcsolatban roumlgtoumln raacute kell mutatni arra hogy ndash
mint azt koraacutebban maacuter laacutethattuk ndash a thensauri inventio szabaacutelyai oumlsszesseacutegeacuteben
kuumlloumlnboumlznek a foglalaacutes aacuteltalaacutenos szabaacutelyaitoacutel maacutesfelől pedig a tulajdon keletkezeacutese a
kincstalaacutelaacutes eseteacuteben a foglalaacuteshoz keacutepest elteacuterő momentumhoz koumltődik
Ebben a koumlrben kell meacuteg megemliacuteteni az elhagyott dolgok tulajdonaacutenak foglalaacutessal
toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutet (vouml D 41 7) valamint a iactus missilium eseteacutet (Gai D 41 1 9
7 Inst 2 1 46) is745 Eme esetkoumlroumlkről az alaacutebbiakban reacuteszletesen is szoacute esik annyit
azonban maacuter eloumlljaacuteroacuteban eacuterdemes lehet jelezni hogy egyes szoumlvegek az elhagyott dolgok
foglalaacutesa koumlreacuteben tovaacutebbi felteacuteteleket taacutemasztanak a tulajdonszerzeacutes vonatkozaacutesaacuteban
738 Gai D 41 1 5 3 (2 rer cott) 739 Gai D 41 1 5 6 (2 rer cott) Gai 2 68 Inst 2 1 16 740 Gai D 41 1 5 7 (2 rer cott) Cels D 41 1 51pr ndash 1 (2 dig) Paul D 41 2 1 1 (54 ad ed) Gai 2 69 Inst 2 1 17 741 Inst 2 1 17 742 Paul D 41 2 1 1 [54 ad ed] Inst 2 1 18 743 Gai D 41 1 7 3 (2 rer cott) Ner D 41 1 14pr ndash 1 (5 membr) Paul D 41 2 1 1 (54 ad ed) Inst 2 1 22 744 Ekkeacutent peacuteldaacuteul SMITH Antiquities s v rsquooccupatiorsquo Leacutenyegeacuteben hasonloacute iraacutenyba halad Voci vonatkozoacute fejtegeteacutese is Vouml VOCI Proprietagrave 11-19 745 Ehhez ld KASER RPR I 425-426 TALAMANCA Istituzioni 415 SCHULZ ClRL 361-362 MARTON Roacutemai magaacutenjog 157 FOumlLDI ndash HAMZA 332
204
Ilyen Paulusnak az a veacutelemeacutenye (Paul D 41 7 2 pr ndash 1 [54 ad ed]) amelyben azt
aacutelliacutetja hogy a birtokba veacutetellel kizaacuteroacutelag a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolog felett lehet
tulajdont szerezni Utoacutebb szoacutet ejt egy prokuliaacutenus ndash szabiniaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegről a
prokuliaacutenusok szerint akkor szűnik meg a tulajdon ha valaki az elhagyott dolgot birtokba
veszi miacuteg a szabiniaacutenus veacutelemeacuteny szerint maacuter az elhagyaacutessal megszűnik a tulajdon
Ehhez keacutepest ugyanő maacutes helyen (Paul D 41 7 4 [15 ad Sab]) azt iacuterja hogy elbirtoklaacutes
uacutetjaacuten uacutegy is megszerezhetjuumlk az elhagyott dolog tulajdonaacutet amennyiben nem tudjuk
hogy ki hagyta el azt Vagyis a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgon foglalaacutessal szerzuumlnk
tulajdont ha azonban a dolgot nem annak tulajdonosa hagyta el elbirtoklaacutesra szorulunk
Ugyanakkor erre az elbirtoklaacutes aacuteltali tulajdonszerzeacutesre is Iulianus szerint (Iul D 41 7 6
[3 ad Urs Ferocem]) csak akkor nyiacutelik moacuted ha a dolgot nem teacutevesen veacuteljuumlk
elhagyottnak Ebben a keacuterdeacuteskoumlrben kuumlloumln szabaacutely vonatkozik a hajoacuteboacutel kidobott aacuterura
(Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) amely szerint az aacuteltalaacutenos felfogaacutes alapjaacuten ilyen dolgot
semmikeacuteppen sem lehet megszerezni ndash meacuteg elbirtoklaacutes uacutetjaacuten sem Iulianus azonban
hozzaacuteteszi hogy inkaacutebb csak pro derelicto nem lehet elbirtokolni az ilyen dolgot
Tekintve a vizsgaacuteloacutedaacutes alapvető iraacutenyaacutet vagyis a peacutenzen toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutes
keacuterdeacuteseacutet a vadak halak madarak a tengerben keletkezett sziget eacutes a tengerparton talaacutelt
draacutegakoumlvek foglalaacutesaacutenak tovaacutebbaacute az ellenseacuteg dolgai elfoglalaacutesaacutenak keacuterdeacutesei nem
keruumllnek a fentiekneacutel reacuteszletesebb bemutataacutesra nem kiacutevaacutenva vitatni azonban hogy maacutes
oumlsszefuumlggeacutesben eme keacuterdeacutesek reacuteszletes vizsgaacutelata is gyuumlmoumllcsoumlző lehet Ehelyett
azonban ndash tekintve a vizsgaacuteloacutedaacutes alapvető iraacutenyaacutet ndash eacuterdemes nagyobb figyelmet szentelni
az elhagyott dolgok foglalaacutesaacutenak a derelictio mibenleacuteteacutenek eacutes az utoacutebbi inteacutezmeacuteny
egyes speciaacutelis eseteinek
1 Az occupatio fogalma
Az occupatio főneacutev eacutes az occupare ige verbum ndash denominativum kapcsolatban aacutellnak
egymaacutessal Az ige ndash amely egyeacutebkeacutent a capio ige folyamatos aspektusuacute derivaacutetuma746 ndash
elsődleges jelenteacutese valakitől valamint elvenni valamit a toumlbbiek kizaacuteraacutesaacuteval aacuteltalaacuteban
magaacutehoz ragadni747 Ebben az aacuteltalaacutenos jelenteacuteskoumlrben Digesta-beli peacuteldaacutek is hozhatoacutek
746 ERNOUT ndash MEILLET s v rsquocapiorsquo 747 Oxford Latin Dictionary s h v 2a HEUMANN ndash SECKEL s h v 1a Ebből tovaacutebbi jelenteacutesek is erednek (valamit elfoglalni birtokban tartani valamit fel- illetve megkapni hatalomba keriacuteteni de ugyaniacutegy valamilyen helyet elfoglalni) Vouml FINAacuteLY s h v
205
Ulpianus egyik a praefectus urbi feladataival foglalkozoacute veacutelemeacutenyeacuteben arroacutel iacuter hogy
szokaacutes volt azokat a gyaacutemokat eacutes gondnokokat akik a tisztseacuteget nem megfelelő moacutedon
toumlltik be mert peacuteldaacuteul peacutenzt fizettek azeacutert hogy megszerezhesseacutek a gyaacutemi poziacutecioacutet
(nummis datis tutelam occupasse) a prafectus urbi eleacute ideacutezni mert a vesztegeteacutes
gyanuacutejaacuteval egyuumltt jaacuteroacute infamiaacutenaacutel suacutelyosabb buumlnteteacutest eacuterdemeltek748 A Pomponius aacuteltal
taglalt esetben egy rabszolganőt egy tanya őrzeacuteseacutere rendelnek akkeacutent hogy az ingatlan
alkotoacutereacuteszeacutenek tekintendő akaacutercsak az erdeacutesz Mi toumlbb mindkettő tartozeacutekkeacutent valoacute
kezeleacutese ugyanarra az okra vezethető vissza jelesuumll hogy az ingatlan eacutes maga a haacutez is
őrzeacutest igeacutenyel annak eacuterdekeacuteben hogy akaacuter az ingatlannak akaacuter a gyuumlmoumllcsoumlknek vagy
akaacuter a tanyahaacutezban talaacutelhatoacute dolgoknak a szomszeacutedok aacuteltali foglalaacutesaacutet meg lehessen
akadaacutelyozni (illic ne quid vicini aut agri aut fructuum occupent hic ne quid ceterarum
rerum quae in villa continentur)749 Joacutel laacutethatoacute hogy az ige jelenteacutese meacuteg a Digestaacuteban is
taacutegabb nem kizaacuteroacutelag a tulajdon megszerzeacuteseacutevel kapcsolatosan fordul elő Ugyanakkor
eacuterdemes arra is felfigyelni hogy a hivatkozott Pomponius-szoumlvegben az ige maacuter
koumlzelebb aacutell a szigoruacutean jogi eacutertelemben vett foglalaacuteshoz meacuteg akkor is ha a hivatkozott
veacutelemeacuteny alapjaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy a szomszeacutedok ndash mivel jelen esetben egyeacutertelműen
rosszhiszemű birtokoskeacutent tűnneacutenek fel ndash semmikeacutepp sem szerezhetneacutenek tulajdont sem
az ingatlanon sem a szaporulaton sem pedig a tanyahaacutezban talaacutelhatoacute egyeacuteb taacutergyakon A
főneacutevi jelenteacutes kapcsaacuten Ciceroacutera lehet hivatkozni aki a bdquoDe officiisrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban
keacutet az igazsaacutegossaacuteg aacuteltal taacutemasztott koumltelezettseacuteget emliacutet egyfelől azt hogy senki se
aacutertson a maacutesiknak hacsak a maacuter bekoumlvetkezett jogtalansaacuteg erre nem keacuteszteti maacutesfelől
pedig hogy a koumlzoumls hasznaacutelatuacute dolgokat a koumlzoumlsseacuteg javaacutera a magaacutenhasznaacutelatra szaacutent
dolgokat a sajaacutet hasznaacutera fordiacutetsa750 Ezt koumlvetően azt iacuterja hogy a dolgok nem a
termeacuteszetuumlkneacutel fogva keruumllnek az egyeacuten tulajdonaacuteba hanem peacuteldaacuteul hosszuacute ideig tartoacute
occupatio folytaacuten Erre hozott peacuteldaacuteja egyebek mellett a koraacutebban lakatlan teruumlleten valoacute
letelepedeacutes vagy egy teruumllet haacuteboruacute uacutetjaacuten toumlrteacutenő meghoacutediacutetaacutesa751 Ekkeacutent nyilvaacutenvaloacute
hogy az occupatio főneacutev jelenteacutese a tulajdon megszerzeacuteseacuteneacutel szeacutelesebb jelenteacuteskoumlrt oumllel
fel ugyanakkor a gondolati tartalmat tekintve mind a koumlznapi nyelvhasznaacutelat mind
748 Ulp D 1 12 1 7 (l s de off praef urb) Solent ad praefecturam urbis remitti etiam tutores sive curatores qui male in tutela sive cura versati graviore animadversione indigent quam ut sufficiat eis suspectorum infamia quos probari poterit vel nummis datis tutelam occupasse [hellip] 749 Pomp D 33 7 15 2 (6 ad Sab) Mulier villae custos perpetua fundo qui cum instrumento legatus esset aut instructo continebitur sicuti saltuarius par enim ratio est nam desiderant tam villae quam agri custodiam illic ne quid vicini aut agri aut fructuum occupent hic ne quid ceterarum rerum quae in villa continentur villa autem sine ulla dubitatione pars fundi habetur 750 Cic Off 1 20 751 Cic Off 1 21
206
pedig a jogi terminoloacutegia jelentős hasonloacutesaacutegokat mutatnak752 A főneacutevi jelenteacutesek koumlzoumltt
ugyanis egyfelől valaminek a birtokba veacutetele maacutesfelől pedig valamivel kuumlloumlnoumlsen egy
uumlggyel uumlgylettel valoacute teacutenyleges foglalatoskodaacutes a figyelem arra valoacute iraacutenyiacutetaacutesa
emliacutethető753 A jelenteacutesek vizsgaacutelata alapjaacuten okszerű a felteacutetelezeacutes hogy az ige eacutes a főneacutev
a mindennapi beszeacutedben eacutes a jogi nyelvben egyaraacutent hasznaacutelatosak voltak azonban
reacuteszben elteacuterő jelenteacuteskoumlrben A forraacutesok reacuteszletesebb vizsgaacutelata nyomaacuten Foumlldi ndash Hamza
alapvetően egyeteacutertenek ezzel az elgondolaacutessal ugyanakkor nagyon hataacuterozottan
hangsuacutelyozzaacutek hogy a főneacutev inkaacutebb elfoglaltsaacuteg eacutertelemben jelenik meg a forraacutesokban
amiacuteg a tulajdonszerzeacutesi moacuted megjeloumlleacuteseacutere főkeacutent az ige szolgaacutelt754 Meacuteg enneacutel is tovaacutebb
megy Eberhard Heck aki ndash Kaser nyomaacuten ndash azt aacutelliacutetja hogy a jogi forraacutesok nem is
hasznaacuteljaacutek a főneacutevi alakot ott csak az ige fordul elő755 Szaacutemos forraacutes szoumlvegeinek
vizsgaacutelata alapjaacuten jut arra a koumlvetkezteteacutesre hogy az occupatio eacutes az occupare
kifejezeacutesek mindoumlsszesen a jogi nyelvben biacutertak olyan jelenteacutessel amely valamilyen
dolog felett foglalaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutesre utal756
2 Az occupatio felteacutetelei joghataacutesa aacuteltalaacuteban
Eme roumlvid kiteacuterő utaacuten annak vizsgaacutelataacuteval eacuterdemes foglalkozni mit is jelent maga az
occupatio mint jogi szakkifejezeacutes a jogi forraacutesokban Ehelyuumltt a keacutet nagyobb esetkoumlr
vizsgaacutelataacuteval ceacutelszerű kezdeni Ezek koumlzoumltt az első a vadak halak madarak elsajaacutetiacutetaacutesa
amelyről Gaius Instituacutecioacuteiban a koumlvetkezőket olvashatjuk
752 Ezzel reacuteszben ellenteacutetesen SMITH Antiquities s v rsquooccupatiorsquo 753 Oxford Latin Dictionary s h v 1 HEUMANN ndash SECKEL s h v 754 FOumlLDI ndash HAMZA Roacutemai jog 33210 Ehelyuumltt eacuterdekes lehet a keacutet szoacute uacutejlatin nyelvekben (pl franciaacuteban olaszban) valoacute tovaacutebbeacuteleacuteseacutere utalni Az olaszban az occupazione az occupare igeacutevel van oumlsszefuumlggeacutesben egy bizonyos hely birtokba veacuteteleacutet eacutes az ott toumlrteacutenő berendezkedeacutest jelenve (occupare prendere possesso di un luogo e installarvisi piugrave o meno temporaneamente e legalmente ndash ld LO ZINGARELLI 2005 Vocabolario della lingua Italiana Zanichelli 2005 1199) Ugyanakkor hasznaacutelatos az igeacutenek bdquoaacutel-visszahatoacuterdquo alakja is foglalatoskodni jelenteacutessel (occuparsi di qlco dedicarsi a qlco in modo approfondito e continuativo per lavoro o per coltivare interesse e inclinazioni ndash Lo Zingarelli 2005 uo) Ezzel szemben a franciaacuteban a főneacutev megőrizte a foglalatoskodaacutes jelenteacutest (occupation ce agrave quoi on consacre son activiteacute son temps) amiacuteg az bdquoaacutel-visszahatoacuterdquo ige az olaszhoz hasonloacute jelenteacutest hordoz (srsquooccuper de qch y employer son temps ses soins ndash ld LE ROBERT M ICRO Dictionnaire de la Langue Franccedilaise VUEF 2002 900) 755 Ez a neacutezet ebben a formaacuteban csak fenntartaacutesokkal fogadhatoacute el A Heumann ndash Seckel-feacutele lexikon az occupatio kifejezeacutes koumlreacuteben is hivatkozik forraacutesokat a Digestaacuteboacutel eacutes a Codexből egyaraacutent ekkeacutent Heck fenti aacuteltalaacutenosiacutetoacute megaacutellapiacutetaacutesa nem aacutellja meg a helyeacutet Nem szabad ugyanakkor figyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy az occupatio ciacutemszoacute alatt hivatkozott forraacutesokban a kifejezeacutes nem a tulajdonszerzeacutesre vonatkoztatva fordul elő ekkeacutent Heck aacutelliacutetaacutesa nem neacutelkuumlloumlz minden alapot 756 HECK Occupatio 355-357
207
Gai 2 66-67
[hellip] ea [hellip]naturali nobis ratione adquiruntur [hellip] quae occupando ideo adepti
erimus quia antea nullius essent qualia sunt omnia quae terra mari caelo
capiuntur Itaque si feram bestiam aut volucrem aut piscem ceperimus simul
atque captum fuerit hoc animal statim nostrum fit et eo usque nostrum esse
intellegitur donec nostra custodia coerceatur [hellip]
A Digesta ugyanerről a keacuterdeacutesről hasonloacutean nyilatkozik amikor azt mondja
Gai D 41 1 1 1 (2 rer cott)
Omnia igitur animalia [hellip] id est ferae bestiae et volucres pisces capientium
fiunt
Maacutesutt pedig azt
Gai D 41 1 3pr (2 rer cott)
Quod enim nullius est id ratione naturali occupanti conceditur
Joghataacuteskeacutent pedig azt emliacuteti
Gai D 41 1 3 2 (2 rer cott)
Quidquid [hellip] ceperimus [hellip] nostrum esse intellegitur [hellip]757
Az Instituacutecioacutek szoumlvegeacuteben ez aacutell
Inst 2 1 12
[hellip] omnia animalia [hellip] simulatque ab aliquo capta fuerint iure gentium statim
illius esse incipiunt quod enim ante nullius est id naturali ratione occupanti
conceditur
Milyen emberi cselekveacutesek valoacutesiacutetjaacutek meg az occupatioacutet Gaiusnaacutel az rsquooccupandorsquo eacutes az
rsquoadepti erimusrsquo kifejezeacutesek vonatkoznak arra a cselekveacutesre amelyet a szerezni
757 Laacutethatoacute persze hogy a Digestaacuteban szereplő toumlredeacutekek a Res cottidianaeből szaacutermaznak ekkeacutent a szoumlvegek koumlzoumltti a tartalmi keacuterdeacuteseket meghaladoacute hasonloacutesaacuteg egyaacuteltalaacuten nem meglepő
208
szaacutendeacutekozoacutenak tanuacutesiacutetania kell Ehelyuumltt tehaacutet az occupare eacutes az adipisci igeacutek egymaacutesra
mutatnak mindkettő a dolog elfoglalaacutesaacutera hatalomba keriacuteteacuteseacutere utal aacutem az occupare
inkaacutebb fizikai eacutertelemben vett foglalaacutest jelent ndash ekkeacutent jelenteacuteseacuteben a capere igeacutehez aacutell
koumlzel s mint laacutettuk nyelvi szempontboacutel teacutenylegesen eme igeacuteből keacutepzett ndash miacuteg az
adipisci pedig inkaacutebb hatalomba keriacuteteacutest meacuteghozzaacute ebben a paacuterosiacutetaacutesban elvont
eacutertelemben758 A Digestaacuteban mindoumlssze a rsquocapientium fiuntrsquo fordulat jelenik meg
amelyből a capiens vagyis a szemeacutely aki a foglalaacutest veacuteghez viszi elnevezeacutese a capere
igeacuteből ered mellette pedig a fieri ige egyszersmind a foglalaacutes joghataacutesaacutera is utal Az
Instituacutecioacutekban az rsquo(ab aliquo) capta fuerintrsquo kifejezeacutes hasonloacute a Digestaacuteban talaacutelhatoacutehoz
ugyanarroacutel az igeacuteről van szoacute csupaacuten maacutes grammatikai egyseacuteggel jeleniacuteti meg a szoumlveg
szerkesztője alapvetően ugyanazt a gondolati tartalmat Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet az
figyelhető meg hogy haacuterom ige utal arra a jogi teacutenyre emberi cselekveacutesre amely az
occupatio teacutenyaacutellaacutesa szempontjaacuteboacutel relevaacutens occupare capere eacutes adipisci Ebből az első
kettő utal a fizikai eacutertelemben vett foglalaacutesra az adipisci pedig az elvont elvi hatalomba
veacutetelre talaacuten a foglalaacutesi szaacutendeacutekra Koumlvetkezeacuteskeacutepp az occupatioacutet ndash legalaacutebbis a vadak
madarak eacutes halak vonatkozaacutesaacuteban ndash a teacutenyleges fizikai birtokba veacutetel valoacutesiacutetja meg
joghataacutesok azonban csak akkor fűződnek hozzaacute ha a foglalaacutesi szaacutendeacutek is megvan Ezen a
ponton logikusan meruumll fel a keacuterdeacutes milyen joghataacutest rendelnek a forraacutesok egy dolog
foglalaacutesi szaacutendeacutekkal toumlrteacutenő hatalomba veacuteteleacutehez Gaius szerint rsquoadquirunturrsquo a Digesta
a rsquocapientium fiuntrsquo eacutes a rsquonostrum esse intellegiturrsquo az Instituacutecioacutek a rsquostatim illius esse
incipiuntrsquo fordulatokat hasznaacuteljaacutek a joghataacutes kifejezeacuteseacutere Ezekben koumlzoumls hogy
mindegyik a tulajdon megszerzeacuteseacutere vonatkozik helyesebben a dolog feletti hatalom
keletkezeacuteseacutere Emellett mindhaacuterom forraacutes megemliacuteti hogy a dolog feletti hatalom ius
naturale alapjaacuten keletkezik (Gaiusnaacutel rsquonaturali rationersquo a Digestaacuteban rsquoratione naturalirsquo
az Instituacutecioacutekban pedig rsquoiure gentiumrsquo)759
758 Az adipiscor ige rsquomegszerezrsquo rsquoelnyerrsquo eacutertelemben taacutegabb mint occupare ndash egyaraacutent vonatkozik konkreacutet eacutes elvont dolgok megszerzeacuteseacutere Vouml Ulp D 5 3 18 1 (15 ad ed) Oxford Latin Dictionary s v rsquoadipiscorrsquo FINAacuteLY s vv rsquoadipiscorrsquo rsquooccuporsquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoapiorsquo 759 Ehhez a keacuterdeacuteshez ld Inst 2 1 11
209
III A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete
A Digesta 41 koumlnyveacuteben a 7 titulus foglalkozik tuumlzetesen a derelictio keacuterdeacuteskoumlreacutevel
egyeacuteb a Digestaacuteban elszoacutertan megtalaacutelhatoacute forraacutesok mellett760 A bdquoPro derelictordquo ciacutemet
viselő titulus oumlsszesen nyolc fragmentumboacutel aacutell ebből a maacutesodik eacutes az oumltoumldik toumlredeacutek
tagoloacutedik tovaacutebbi kisebb egyseacutegekre mindkeacutet esetben principium eacutes egy tovaacutebbi
paragrafus olvashatoacute A nyolc toumlredeacutek oumlt jogtudoacutes nyolc munkaacutejaacuteboacutel szaacutermazik Ulpianus
(Ad edictum) Paulus (Ad edictum Ad Sabinum Responsa) Modestinus (Differentiae)
Pomponius (Ad Sabinum) eacutes Iulianus (Ex Minicio Ad Urseium Ferocem) tollaacuteboacutel
Oumlsszesen tehaacutet nyolc toumlredeacuteket talaacutelhatunk a titulusban ebből kettő tagoloacutedik tovaacutebb iacutegy
10 forraacuteshely aacutell rendelkezeacutesre a teacutema koumlzponti magjaacutenak vizsgaacutelataacutehoz Eme 10
forraacuteshelyből 4 szaacutermazik Paulustoacutel 2-2 Iulianus eacutes Pomponius tollaacuteboacutel veacutegezetuumll 1-1
Modestinus- eacutes Ulpianus-hely talaacutelhatoacute meacuteg ebben a ciacutemben
A titulus forraacuteshelyei egyreacuteszt az edictumhoz iacuterott kommentaacuterokboacutel (Ulpianus eacutes Paulus
munkaacutei) maacutesreacuteszt pedig a Sabinushoz iacutert kommentaacuterokboacutel (Paulus eacutes Pomponius
munkaacutei) valamint egyeacuteb művekből szaacutermaznak Ebből adoacutedhat egy olyan koumlvetkezteteacutes
hogy ndash baacuter kuumlloumlnboumlző szerzőktől erednek ndash ezek a szoumlvegek viszonylagos egyseacuteget
folytonossaacutegot keacutepviselnek a tituluson beluumll tovaacutebbaacute feltehető hogy amennyiben a
760 A Digestaacuteban talaacutelhatoacute egyeacuteb forraacutesok is nagyban-egeacuteszben joacutel csoportosiacutethatoacutek aszerint hogy milyen kontextusban minek kapcsaacuten fordul elő a derelictioacutera valoacute hivatkozaacutes Egyes szoumlvegek a rabszolgaacutek valamilyen helyzetben toumlrteacutenő derelictioacutejaacuteroacutel iacuternak (Ulp D 9 4 38 1 [37 ad ed] Mod D 40 8 2 [6 reg] Iav D 45 3 36 [14 epist] Ulp D 47 2 46 pr [42 ad Sab] Marci D 48 1 9 [1 de iudic publ]) maacutesok pedig az ingatlanok derelictioacutejaacuteval foglalkoznak (Ulp D 3 5 9 1 [10 ad ed] Ulp D 39 1 20 10 [71 ad ed] Gai D 39 2 6 [1 ad ed provinc] Ulp D 39 2 7 2 [53 ad ed] Ulp D 39 2 15 21 [53 ad ed] Ulp D 39 2 15 35 [53 ad ed] Pap D 41 3 45 pr [10 resp] Ulp D 43 8 2 39 ndash 40 [68 ad ed]) Ehhez kapcsoloacutedhatnak azok a veacutelemeacutenyek amelyekben idegen dologbeli jogok kapcsaacuten meruumll fel a derelictio (haszoneacutelvezet kapcsaacuten magaacutenak a haszoneacutelvezetnek az elhagyaacutesa Ulp D 7 1 64 [51 ad ed] Pomp D 7 1 65 pr [5 ex Plaut] a servitus oneris ferrendi kapcsaacuten a szolgalommal terhelt ingatlan elhagyaacutesa Ulp D 8 5 6 2 [17 ad ed]) A hereditas derelictioacutejaacutenak keacuterdeacuteseacutevel is foglalkozik neacutehaacuteny szoumlveg (Tryph D 5 2 22 3 [17 disp] Gai D 29 2 57 pr [23 ad ed provinc] Pap D 36 1 57 3 [20 quaest]) valamint olyan szoumlvegekkel is talaacutelkozhatunk amelyekben a veacutelemeacuteny teljesen maacutes joginteacutezmeacutennyel kapcsolatos eacutes a teacutenyaacutellaacutes variaacutecioacutek koumlreacuteben fordul elő a derelictio (Ulp D 13 7 25 [31 ad ed] Tryph D 27 2 6 [14 disp] Ulp D 48 23 2 [5 opin]) Mindezeken tuacutelmenően leacutetezik meacuteg a szoumlvegeknek egy olyan csoportja amelyek ugyan szinteacuten maacutes joginteacutezmeacutenyekkel (lex Rhodia eacutes iactus lopaacutes) foglalkoznak meacutegis ezek a szoumlvegek elvi eacutellel szoacutelnak a derelictio mibenleacuteteacuteről is (Paul D 14 2 2 8 [34 ad ed] Iul D 14 2 8 [2 ex Minic] Venon D 21 2 76 [17 stipul] Iav D 41 1 58 [11 ex Cass] Iav D 41 2 21 1 ndash 2 [7 ex Cass] Gai D 42 8 5 [26 ad ed provinc] Ulp D 47 2 43 5 ndash 6 [41 ad Sab] Ulp D 47 2 43 10 ndash 11 [41 ad Sab]) Vouml BENEDEK Derelictio 8 ROMANO Studi 119-121 124-127 VACCA Derelictio 124-149 Benedek Ferenc a fentebb hivatkozott munkaacutejaacuteban a Digesta szoumlvegein kiacutevuumll megemliacuteti meacuteg a iustinianusi Instituacutecioacutekban fellelhető szoumlveget is valamint egyes a kodifikaacutecioacute előtti forraacutesokat Ulpianus kommentaacuterjaacutet Paulus Sententiaacuteit tovaacutebbaacute a Fragmentum Dositheanum-ot a Kre II szaacutezadboacutel szaacutermazoacute regula-gyűjtemeacutenyt
210
Digesta szerkesztői beavatkoztak a szoumlvegbe akkor a szoumlvegmoacutedosiacutetaacutes elsősorban az
egyseacutegesseacuteg eacutes a goumlrduumlleacutekenyseacuteg megteremteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutenhetett ezeken a
helyeken761
Ami a titulus ciacutemeacutet eacutes elhelyezkedeacuteseacutet illeti a 41 koumlnyv előszoumlr a dolgok feletti uralom
megszerzeacuteseacutevel foglalkozik ezt koumlvetően taacutergyalja egy dolog birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet eacutes
elveszteacuteseacutet a harmadik titulus szoacutel az elbirtoklaacutesroacutel eacutes ennek megszakadaacutesaacuteroacutel ezt
koumlvetően pedig az egyes jogciacutemekről esik szoacute mivel az elbirtoklaacutes koumlreacuteben jelenik meg a
iusta causa szuumlkseacutegesseacutege a leginkaacutebb explicit moacutedon A 41 koumlnyvben taacutergyalt
jogciacutemek a negyedik titulustoacutel pro emptore pro herede eacutes possessore pro donato pro
derelicto pro legato pro dote valamint pro suo762
A pro derelicto titulus aacutettekinteacutese nyomaacuten maacuter kezdetben le kell szoumlgezni hogy joacutellehet
a szoumlvegek az elbirtoklaacutessal kapcsolatos veacutelemeacutenyek rendszereacutebe lettek aacutegyazva meacutegis a
hetedik ciacutem szoumlvegeinek oumlsszesseacutegeacuteben keveacutes koumlzuumlk van az elbirtoklaacutes teacutemaacutejaacutehoz A
titulusban talaacutelhatoacute tiacutez szoumlveg koumlzuumll mindoumlssze neacutegy aacutell kapcsolatban az elbirtoklaacutes
teacutemaacutejaacuteval763 A toumlbbi szoumlveg vagy csak arroacutel iacuter hogy a dolog pro derelicto habita vagy
kifejezetten azt aacutelliacutetja hogy azonnal a megszerzőeacute lesz a dolog vagyis eacuteppen nincs
szuumlkseacuteg elbirtoklaacutesra764
A derelictio reacutegebbi irodalma koumlreacutebe tartozoacute munkaacutek alapvetően keacutet jelentősebb
neacutezetrendszer koumlreacute csoportosulnak Jellemzően az első csoportba sorolhatoacute szerzők ndash
761 Ezzel ellenteacutetesen ld Vacca aacutellaacutespontjaacutet aki aacuteltalaacutenossaacutegban raacutemutat hogy a derelictio vonatkozaacutesaacuteban a doktriacutena aacuteltal a probleacutema megoldaacutesaacutera tett baacutermifeacutele kiacuteseacuterlet csak mind taacutevolabb vitt a probleacutema megoldaacutesaacutetoacutel Ennek oka hogy a megoldaacutesra toumlrekveacutes soraacuten olyan ndash a forraacutesokboacutel egyeacutebkeacutent nem koumlvetkező ndash rendszergondolatot vetiacutetettek az oacutekori jogaacuteszok szavai moumlgeacute amelyek raacutejuk nem voltak jellemzőek Ez a folyamat leacutenyegeacuteben maacuter a iustinianusi kodifikaacutecioacuteval kezdeteacutet vette hiszen a kompilaacutecioacute soraacuten uacutejrarendszerezteacutek a szoumlvegeket kiragadva azokat eredeti kontextusukboacutel eacutes egy kuumllső alkotaacutes eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt titulus-rendszer egyik vagy maacutesik eleme alaacute soroltaacutek be őket Reacuteszletesen ld VACCA Pro derelicto 778-779 762 Romano ennek kapcsaacuten raacutemutat hogy a forraacutesokban a derelictio mint a tulajdon elveszteacuteseacutenek egy moacutedja jelenik meg ekkeacutent okszerű a felteacutetelezeacutese hogy a Digestaacuteban kellene hogy legyen egy olyan titulus az emliacutetett koumlnyvoumln beluumll amely a tulajdon elveszteacuteseacutevel foglalkozik Minthogy ez a titulus hiaacutenyzik ennek eredmeacutenyekeacuteppen a szoumlvegek a Digesta kuumlloumlnboumlző reacuteszeiben elszoacutertan szerepelhetnek toumlbbek koumlzoumltt ez is oka lehet a sok ellentmondaacutesnak A modern jogokra is az jellemző hogy a derelictio elsődlegesen az occupatioacutehoz koumltődően jelenik meg kihasznaacutelva azt a tulajdonsaacutegaacutet a derelinkvaacutelt dolognak hogy az elhagyaacutes koumlvetkezteacuteben res nullius lesz ekkeacutent okkupaacutelhatoacute Reacuteszletesen ld ROMANO Studi 102-104 A pro herede titulus vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes kiemelni Letizia Vacca aacutellaacutespontjaacutet aki raacutemutat arra hogy a derelictioacutera vonatkozoacute szoumlvegek egy reacuteszeacutenek a pro derelicto titulusban toumlrteacutenő elhelyezeacutese egyeacutertelműen arra mutat hogy ezekben az esetekben a keacuterdeacutes nem az hogy a dolog derelinkvaacutelt-e vagy sem hanem az hogy van-e lehetőseacuteg az elbirtoklaacutesra vagy sem Ugyanakkor egy konkreacutet forraacuteshely (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) kapcsaacuten reacuteszletesen kifejti hogy veacutelemeacutenye szerint a pro derelicto titulus betoldaacutesa kizaacuteroacutelag a kompilaacutetorok munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhető Bővebben ld VACCA Derelictio 72-73 97 763 Paul D 41 7 4 (15 ad Sab) Pomp D 41 7 5 pr (32 ad Sab) Iul D 41 7 6 (3 ad Urs Ferocem) Iul D 41 7 7 (2 ex Minic) 764 Ilyen tartalmuacute Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) eacutes Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)
211
mint peacuteldaacuteul kuumlloumlnoumlsen Romano eacutes Voci ndash a tulajdonos aacuteltal veacutegrehajtott derelictio
teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel indulnak ki ekkeacutent res nulliusnak kizaacuteroacutelag a tulajdonos aacuteltal elhagyott
dolgot tekintik amely felett a tulajdon megszerzeacutese occupatioacuteval megy veacutegbe765 Mivel a
hipoteacutezis a tulajdonos eacutes a nem tulajdonos aacuteltal veacutegrehajtott derelictio eacuteles elkuumlloumlnuumlleacuteseacuten
alapul ekkeacutent az elbirtoklaacutes lehetőseacutege mindoumlssze a nem tulajdonos aacuteltal veacutegzett
derelictio eseteacutere korlaacutetozoacutedik
A haacuteboruacute előtti irodalomboacutel Romano munkaacutejaacuteval eacuterdemes reacuteszletesebben foglalkozni766
A derelictio koumlreacuteben az Instituacutecioacutek szabaacutelyait tekinti kiindulaacutesi pontnak amely szerint
pro derelicto az a dolog tekinthető amelyet a tulajdonosa akkeacutent dobott el magaacutetoacutel hogy
nem akarja hogy az tovaacutebbra is az oumlveacute legyen Helyes eacutertelmezeacutese szerint keacutet elem
szuumlkseacuteges a derelictio megvaloacutesulaacutesaacutehoz meg kell hogy toumlrteacutenjen a dolog teacutenyleges
elhagyaacutesa valamint szuumlkseacuteges az elhagyoacute szemeacutely arra iraacutenyuloacute akarata hogy a dolgot
toumlbbeacute ne legyen az oumlveacute767 Az Instituacutecioacutekban is hasznaacutelt pro derelicto habere kifejezeacutes
megjeleneacutese eacutes elterjedeacutese veacutelemeacutenye szerint ama keacutesei időszakra kell hogy tevődjoumln
amikorra maacuter a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacutei koumlzoumltt semmifeacutele kuumlloumlnbseacuteg sem
maradt fenn mivel amiacuteg ez a kuumlloumlnbseacutegteacutetel leacutetezett addig a foglalaacutes szempontjaacuteboacutel csak
a res mancipi joumlhetett szaacutemiacutetaacutesba a res nec mancipi azonban nem768 Raacutemutat arra is
hogy a forraacutesokban szaacutemos olyan esettel lehet talaacutelkozni amelyekben a domino
veacuteghezvitt elhagyaacutesroacutel esik szoacute mindez pedig szuumlkseacutegtelen szoacuteismeacutetleacutest eredmeacutenyezne
akkor ha feltesszuumlk hogy csak tulajdonos derelinkvaacutelhatnaacute a dolgaacutet Ugyanakkor a
hivatkozott kifejezeacutes szoros kapcsoloacutedaacutest mutat magaacuteval a tulajdonnal is ekkeacutent csak az
keacutepzelhető el hogy valaki teacutevesen hiszi magaacuteroacutel hogy a dolog tulajdonosa eacutes ekkeacutent
dererlinkvaacutelja azt A forraacutesokban előforduloacute maacutesik neacutemileg szemeacutelytelenebb
taacutevolsaacutegtartoacutebb utalaacutes (id qoud derelicto habitum est) arra utal hogy nem a dolog
tulajdonosa derelinkvaacutelta a dolgot ami ndash a fentebb mondottak feacutenyeacuteben ndash csak akkeacutent
lehetseacuteges ha akaacuter joacute- akaacuter rosszhiszeműen a dolog tulajdonosaacutenak keacutepzeli magaacutet
Ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak azeacutert is komoly a jelentőseacutege mert Romano uacutegy veacuteli hogy a
derelictio taacutergya nem a tulajdonjog hanem maga az elhagyaacutessal eacuterintett a dolog
meacutegpedig a maga teljesseacutegeacuteben eacutes minden vonatkozaacutesaacuteban ekkeacutent a dolgot eacutes a
765 ROMANO Studi 99-164 VOCI Proprietagrave Megemliacutethető ugyanakkor ebben a koumlrben meacuteg Berger munkaacutessaacutega is aki elsődlegesen interpolaacutecioacutekritikai megkoumlzeliacuteteacutesben taacutergyalja derelictio keacuterdeacuteseit Vouml BERGER Derelizione 131-190 766 Ennek a munkaacutenak a jelentőseacutege maacuteig hatoacute talaacuten ennek koumlszoumlnhető hogy 1933-as első kiadaacutesaacutet koumlvetően 2002-ben ismeacutet megjelent a Rivista di Diritto Romano ciacutemű online folyoacuteirat hasaacutebjain 767 ROMANO Studi 102 768 ROMANO Studi 107-108
212
derelinkvaacuteloacutet oumlsszekoumltő teacutenyek ennek nyomaacuten pedig a jogosultsaacutegok is elenyeacutesznek
Maacuteskeacutent kifejezve a derelictio teacutenye a tulajdonjogot mintegy bdquomagaacuteval raacutentjardquo nem
csupaacuten azeacutert mert a toumlrveacuteny ezt mint bizonyos joghataacutest taacutersiacutetja a derelictioacutehoz hanem
azeacutert is mert a derelinkvaacuteloacute szeme előtt egyeacuteb kisebb jelentőseacutegű ceacutelok lebegnek nem
koumlzvetlenuumll a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra gondol hanem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutes
praktikus mindennapi hataacutesaira Ezek a praktikus hataacutesok azok amelyeket a jogi nyelv a
tulajdonjoggal valoacute felhagyaacutes vagy a tulajdonjog elveszteacutese formaacutejaacuteban iacuter le Mindebből
pedig az koumlvetkezik hogy ha a derelinkvaacuteloacute magaacuteroacutel a dologroacutel rendelkezik az elhagyaacutes
soraacuten akkor erre kizaacuteroacutelag a dolog tulajdonosa keacutepes Amikor tehaacutet a forraacutesok derelictio
a non dominoacuteroacutel beszeacutelnek ilyenkor egy jogellenes magatartaacutest kell felteacutetelezni amely
nem jaacuter ugyanazokkal a hataacutesokkal mint amilyenekkel a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutes eseteacuten
jaacuterna Ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy egyeacuteb hataacutesok tapadhatnak hozzaacute769
Az elhagyaacutes elsődleges hataacutesa hogy a birtok feletti felhagyaacutessal a dolgon fennaacutelloacute
tulajdonjog ndash mivel a derelinkvaacuteloacute toumlbbeacute maacuter nem akarja magaacuteeacutenak tudni a dolgot ndash is
megszűnik770 A forraacutesok alapjaacuten levonja a koumlvetkezteteacutest hogy a klasszikus jogban
haacuterom elgondolaacutes eacutelt egymaacutes mellett Az első szerint a derelictio aacuteltal a derelinkvaacuteloacute ndash a
dolog jellegeacutere tekintet neacutelkuumll ndash elvesziacutetette a tulajdonjogot A maacutesodik szerint a
tulajdonjog megszűneacutese csak akkor koumlvetkezett be amikor a dolgot harmadik szemeacutely
tulajdonszerzeacutesi szaacutendeacutekkal birtokba vette A harmadik neacutezet koumlreacuteben maacuter szaacutemiacutetaacutesba
joumltt a dolog jellege is a res nec mancipi feletti tulajdonjog roumlgtoumln az elhagyaacutessal
megszűnt amiacuteg a res mancipi vonatkozaacutesaacuteban a derelinkvaacuteloacute tulajdonos maradt meacuteg az
esetleges harmadik szemeacutely aacuteltali birtokba veacutetel elleneacutere is a birtokba vevő iacutegy csak
elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezhetett tulajdont a dolog felett771 Veacutelemeacutenyeacutet oumlsszegezve
meglaacutetaacutesa szerint a szoumlvegekből kitűnik hogy a klasszikus jog egyseacuteges volt abban a
tekintetben hogy ndash fuumlggetlenuumll az elhagyott dolog mancipi vagy nec mancipi voltaacutetoacutel ndash a
tulajdonjog az elhagyaacutes pillanataacuteban megszűnt a dolog felett772 Ehhez hasonloacutean az
elhagyott dolog res nullius lett mivel a derelictio teacutenyeacutenek figyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa
vagy nem tudaacutesa eseteacuten sem lehetett az ilyen dolgot ellopni773 Ezzel paacuterhuzamosan a
769 ROMANO Studi 119 770 ROMANO Studi 128 771 ROMANO Studi 129 772 ROMANO Studi 140 773 ROMANO Studi 142
213
dolog elhagyott voltaacutenak ismerete (scientia) nem vaacutelt a megszerzeacutes előfelteacuteteleacuteveacute
azonban az erre vonatkozoacute veacutelemeacutenyek szerinte nem meggyőzőek774
A haacuteboruacutet koumlvető irodalomban Voci a derelictio keacuterdeacutese kapcsaacuten abboacutel indul ki hogy
kell előszoumlr egy tulajdonos aacuteltali dologelhagyaacutes majd ezt koumlvetheti a birtokba veacutetel uacutetjaacuten
toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutes Azt az ideaacutelis esetet veszi alapul amikor a dolog elhagyaacutesa a
tulajdonos aacuteltal toumlrteacutent ndash egyeacuteb esetekben a puszta birtokba veacutetel nem elegendő a
tulajdon keletkezeacuteseacutehez akkor szuumlkseacuteges a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes is775
Pro derelicto ciacutemen birtokolja el a dolgot az a szemeacutely aki birtokba vesz egy olyan
dolgot amelyet valaki maacutes elhagyott Az elbirtoklaacutes nem szuumlkseacutegszerű szerzeacutesmoacutedja a
res derelicta tulajdonjoga megszerzeacuteseacutenek az elsődlegesen birtokba veacutetellel toumlrteacutenik
Elbirtoklaacutesra csak akkor van szuumlkseacuteg ha a dolgot nem a tulajdonosa hagyta el ekkeacutent
ebből a szempontboacutel a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel nem joumln
figyelembe Veacutelemeacutenye szerint a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacuteshoz
mindenkeacuteppen szuumlkseacuteges hogy azt teacutenyleges derelictio előzze meg Iulianus egy
veacutelemeacutenye alapjaacuten ugyanis (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) nem szerezhető meg
elbirtoklaacutes uacutetjaacuten a hajoacuteboacutel annak megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel kidobott dolgok tulajdonjoga
mivel ehelyuumltt nem toumlrteacutenik derelictio ndash a dolog kidobaacutesaacutet a szuumlkseacuteg teszi
elkeruumllhetetlenneacute ekkeacutent nem kizaacutert annak a lehetőseacutege hogy utoacutebb meacuteg visszateacuterjenek
a dologeacutert776 A derelictio extreacutem eseteivel nem foglalkozik egyet emel csak ki ezek
koumlzuumll a hajoacuteboacutel annak megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel kidobott aacuteruk eseteacutet amelynek koumlreacuteben ndash
veacutelemeacutenye szerint ndash animus derelinquendi neacutelkuumll toumlrteacutenik a dolog elhagyaacutesa A forraacutesok
ebben az esetben majdnem egyhanguacutean akkeacutent foglalnak aacutellaacutest hogy a dolog első
talaacuteloacuteja nem szerezhet tulajdont a dolgon Annyi bizonyos hogy Iustinianus koraacuteban ez
volt a derelinkvaacutelt dolog megszerzeacuteseacutenek rezsimje egyesek azonban keacutetseacutegbe vonjaacutek
hogy a klasszikus jog szabaacutelyozaacutesa is hasonloacute lett volna777
A pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutessal oumlsszefuumlggő tovaacutebbi veacutelemeacutenyeacutet egy az
irodalomban sokat vitatott Paulus-helyre (Paul D 41 7 5 pr [32 ad Sab]) alapiacutetja A
fragmentumban leiacutert esetek kapcsaacuten raacutemutat hogy mindkeacutet eset a vevő scientiaacutejaacuteboacutel
indul ki azonban szerinte aggaacutelyos hogy a szoumlveg arroacutel nem mond semmit hogy az első
esetben emliacutetett eladoacute mieacutert szorul elbirtoklaacutesra Eme informaacutecioacute hiaacutenyaacuteban csupaacuten keacutet
lehetőseacuteg adoacutedik vagy azeacutert kell az elbirtoklaacutes mert a dolog res mancipi vagy pedig az
774 ROMANO Studi 143 775 VOCI Proprietagrave 233 776 VOCI Proprietagrave 191 777 VOCI Proprietagrave 233
214
elbirtoklaacutes aacuteltalaacuteban szuumlkseacuteges volt Megaacutellapiacutetaacutesa szerint azonban az ilyen esetekben
mindig szuumlkseacuteges lesz az elbirtoklaacutes mivel olyan res derelictaacuteroacutel van szoacute amelyet nem a
tulajdonos hagyott el778
A maacutesik csoportba tartozoacute neacutezetek koumlzoumls jellemzője hogy a derelictio ndash occupatio eacutes a
traditio koumlzoumltt analoacutegiaacutet veacutelnek felfedezni Eme elkeacutepzeleacutes nagyformaacutetumuacute kibontaacutesa
Bonfante neveacutehez fűződik aki aacuteltalaacutenossaacutegban nem eacutert egyet azzal a neacutezettel hogy a res
derelicta az első birtokba vevő tulajdonaacuteba keruumll779 Az occupatio koumlreacuteben aacuteltalaacuteban
szuumlkseacutegesnek tartja a scientia megleacuteteacutet vagyis hogy a megszerző tudataacuteban legyen a
dolog derelinkvaacutelt voltaacutenak780 Ezen tuacutelmenően azonban kuumlloumlnbseacuteget tesz egyfelől a
klasszikus eacutes a iustinianusi jog szabaacutelyai valamint maacutesfelől a res mancipi eacutes nec mancipi
derelictae koumlzoumltt amelyek mint elteacuterő termeacuteszetű dolgok elteacuterő moacutedokon szerezhetők
meg Ami a klasszikus eacutes iustinianusi jog koumlzoumltti elteacutereacutest illeti veacutelemeacutenye szerint a
klasszikus jogban doumlntő jelentőseacutegű volt hogy az elhagyott dolog res mancipi vagy nec
mancipi volt-e amiacuteg a iustinianusi jogban ndash tekintettel arra hogy eme keacutet dologosztaacutely
koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlzteteacutes abban a korban maacuter nem volt hasznaacutelatban ndash az ingoacutek eacutes
ingatlanok derelictioacuteja koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre tevődik aacutet a hangsuacutely781 Elgondolaacutesa szerint
a klasszikus jogban a res mancipi derelicta eseteacuteben azeacutert szuumlkseacuteges az elbirtoklaacutes mert
szerinte a birtokba veacutetellel csak in bonis keruumllne a dolog civiljogi tulajdon azonban meacuteg
nem keletkezne rajta782 A iustinianusi jogban beaacutellt vaacuteltozaacutesok nyomaacuten az elbirtoklaacutesi
koumltelezettseacuteg elhagyott ingatlanok eseteacuteben mindig ingoacutek eseteacuteben pedig csak a nem
tulajdonos aacuteltali derelictio eseteacuteben aacutell fenn Neacutezete szerint egyeacutebkeacutent a derelictio az
occupatio keacuterdeacuteskoumlreacutehez kapcsoloacutedik szorosan amely utoacutebbi szerzeacutesmoacuted jelentős rokon
vonaacutesokat mutat a traditioacuteval eacuteppen eme hasonloacutesaacutegnak koumlszoumlnhető hogy korszaktoacutel
fuumlggetlenuumll a roacutemai jog mindig elismerte a birtokba veacutetellel bekoumlvetkező azonnali
tulajdonszerzeacutest ndash legalaacutebbis a dolgok egy meghataacuterozott koumlreacuteben783 Ezek alapjaacuten
oumlsszesseacutegeacuteben azzal eacutervel hogy a res mancipi traditioacuteja eseteacuten is ndash mivel egy
szaacutermazeacutekos szerzeacutesmoacutedroacutel van szoacute ndash csak a megszerző vagyonaacuteba keruumllne a dolog de
civiljogi tulajdont csak elbirtoklaacutessal szerezhetne felette Ezzel szemben a res nec
mancipi eseteacuteben elfogadhatoacutenak veacuteli azt a neacutezetet amely szerint a dolog azeacute lesz aki
778 VOCI Proprietagrave 234-235 779 BONFANTE Proprietagrave II 257 260 780 BONFANTE Proprietagrave II 262 781 BONFANTE Proprietagrave II 263-265 782 BONFANTE Proprietagrave II 265 783 BONFANTE Proprietagrave II 257-259
215
annak birtokaacutet megszerzi784 A derelictio ndash occupatio valamint a traditio koumlzoumltti
hasonloacutesaacutegot abban laacutetja hogy az elhagyaacutes illetőleg a birtokba veacutetel nem keacutet egymaacutestoacutel
fuumlggetlen aktus hanem egyuumlttesen alkotnak egyetlen aacutetruhaacutezaacutest amelynek kereteacuteben a
megszerző tudata aacutet kell hogy fogja a maacutesik feacutelnek a dolog aacutetengedeacuteseacutere iraacutenyuloacute
akarataacutet is Ennek megleacutete eseteacuten a tulajdon aacutetszaacutellaacutesa roumlgvest veacutegbemegy eacuteppuacutegy mint
a traditio eseteacuteben ahol a felek aacutetruhaacutezaacutesban valoacute megegyezeacutese teszi lehetőveacute az
azonnali tulajdonaacutetszaacutellaacutest785
Kruumlger elgondolaacutesa annyiban koumlveti Bonfante neacutezeteacutet hogy ő is elkuumlloumlniacuteti egymaacutestoacutel a
jogfejlődeacutes klasszikus eacutes iustinianusi korszakaacutet786 A derelictio leacutenyegeacutet alapvetően
abban laacutetja hogy a tulajdonosnak teacutenylegesen fel kell adnia a dolog birtokaacutet valamint
meg kell hogy legyen az erre iraacutenyuloacute akarat is787 A birtokba vevő vonatozaacutesaacuteban
megaacutellapiacutetja hogy a scientia mindoumlssze a teacutenyekkel oumlsszefuumlggeacutesben kellett hogy
meglegyen a jogi helyzet aacutetlaacutetaacutesaacutet maacuter nem kiacutevaacutentaacutek meg788 A prokuliaacutenus ndash
szabiniaacutenus neacutezetkuumlloumlnbseacuteget bemutatoacute forraacutesszoumlveg elleneacutere hangsuacutelyozza hogy
klasszikus jogban a birtokba vevő minden esetben ndash vagyis tekintet neacutelkuumll a dolog
mancipi vagy nec mancipi voltaacutera ndash csak birtokosa lett a dolognak amely azonban
possessio ad usucapionem volt Ebből koumlvetkezően a birtokba vevő minden esetben
elbirtoklaacutesra szorult a civiljogi tulajdon megszerzeacutese eacuterdekeacuteben789 Veacutelemeacutenyeacutet
meglehetősen egyedi moacutedon taacutemasztja alaacute mindazokat a forraacutesszoumlvegeket amelyekben a
derelinkvaacutelt dolog feletti azonnali tulajdonszerzeacutesről szoacutelnak egyszerűen interpolaacuteltnak
nyilvaacuteniacutetja790 A posztklasszikus jogban a derelictioacutet a traditioacuteval azonosiacutetottaacutek annak
eacuterdekeacuteben hogy a koumlruumllmeacutenyesnek tartott mindenkori elbirtoklaacutes koumltelezettseacutegeacutet
megkeruumlljeacutek791 Ennek koumlvetkezteacuteben a res nec mancipi felett puszta birtokba veacutetellel
keletkezhetett civiljogi tulajdon a res mancipi koumlreacuteben azonban eacuterthetően megmaradt az
elbirtoklaacutes koumlvetelmeacutenye egeacuteszen addig amiacuteg a iustinianusi jog fel nem szaacutemolja a keacutet
dologosztaacutelyt iacutegy a derelinkvaacutelt dolog felett birtokba veacutetellel lehetett tulajdont szerezni ndash
784 BONFANTE Proprietagrave II 265 785 BONFANTE Proprietagrave II 262 Bonfante elgondolaacutesa jelenik meg Meyer-Collings munkaacutejaacuteban is az ő jelentőseacutege az eddig irodalomhoz keacutepest a derelictio eredeteacuteről vallott egyedi felfogaacutesaacuteban eacuterhető tetten Veacutelemeacutenye szerint ugyanis a derelictio eredőjeacutet eacuteppen a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacuteban kell keresni Vagyis a derelictio nem maacutes mint a iactus missilium kuumlloumlnoumls esete koumlvetkezeacuteskeacuteppen az utoacutebbi teacutenyaacutellaacutes mintegy aacutetmeneti helyet foglal el a traditio eacutes a derelictio koumlzoumltt Vouml MEYER-COLLINGS Derelictio 11 skk 786 KRUumlGER Derelictio 155-189 787 KRUumlGER Derelictio 155 788 KRUumlGER Derelictio 180 789 KRUumlGER Derelictio 155-156 790 KRUumlGER Derelictio 166-167 791 KRUumlGER Derelictio 168-169
216
felteacuteve hogy azt a tulajdonos hagyta el ndash mivel a res derelictaacutet gazdaacutetlan dolognak
tekintetteacutek792
Az uacutejabb irodalomban Magyarorszaacutegon Benedek Ferenc professzor az olasz romanistaacutek
koumlreacuteből Letizia Vacca a hollandok koumlzuumll pedig Hans Ankum foglalkozott reacuteszletesebben
a derelictio keacuterdeacuteseivel793
Benedek a vonatkozoacute munkaacuteiban igyekszik feltaacuterni a derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutet annak
joghataacutesaacutet eacutes az elhagyott dolog jogi sorsaacutet Abboacutel indul ki hogy a rendelkezeacutesre aacutelloacute
forraacutesok kazuisztikus jellegűek vagyis egymaacutestoacutel elteacuterő eacutes egymaacutessal szorosabban oumlssze
nem fuumlggő teacutenyaacutellaacutesokat jeleniacutetenek meg mi toumlbb nem is azonos korszakboacutel
szaacutermaznak794 A derelictio kapcsaacuten a forraacutesokban megjelenő kifejezeacutesek derelinquere
eacutes pro derelicto habere koumlzuumll az utoacutebbit tartja jogi szakkifejezeacutesnek amely arra az
aacutellapotra utal amibe a derelictio bekoumlvetkezte utaacuten keruumll az a szemeacutely aki a dolgot
elhagyta Ehhez animus derelinquendi kell amely nem igeacutenyel kifejezett nyilatkozatot
elegendő a raacuteutaloacute magatartaacutes is A fő keacuterdeacutes ebben a koumlrben az animus derelinquendi
mikeacutenti eacutertelmezeacutese vajon az animus derelinquendi csak a tulajdonos eseteacuteben
eacutertelmezhető vagy meglehet maacutes nem tulajdonosnaacutel is aki a dolgot elhagyja A keacuterdeacutesre
adott vaacutelasz oumlsszefuumlggeacutesben van a res derelicta megiacuteteacuteleacuteseacutevel is795 A res iactae eacutes a
rabszolgaacutek derelictioacutejaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek elemzeacutese nyomaacuten levonja a
koumlvetkezteteacutest hogy a forraacutesok nem egyseacutegesen koumlzeliacutetik a derelictio szemeacutelyi oldalaacutet
majd arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy az animus derelinquendi megleacutete nem koumltődik a
tulajdonos szemeacutelyeacutehez mivel a roacutemai jogban aacuteltalaacuteban akkeacutent fogtaacutek fel a derelictioacutet
mint a dolog birtokaacutenak veacutegleges eacutes szaacutendeacutekolt feladaacutesaacutet796 A derelictio joghataacutesaacutenak
elemzeacutese koumlreacuteben elsődlegesen a szabiniaacutenus ndash prokuliaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegre
helyezi a hangsuacutelyt megaacutellapiacutetva hogy res pro derelicto habita tehaacutet az a dolog amelyet
a mindenkori birtokos a veacutegleges birtokfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval hagyott el Ebből logikusan
vonja le a tovaacutebbi koumlvetkezteteacutest hogy a res pro derelicto habita nem felteacutetlenuumll lesz res
nullius ebbeacuteli mivolta kizaacuteroacutelag attoacutel fuumlgg hogy a dolgot a tulajdonos hagyta-e el vagy
sem Mindebből laacutethatoacute hogy Benedek alapvetően elutasiacutetja a koraacutebbi irodalomban
neacutepszerű elkeacutepzeleacutest hogy a joghataacutesok elsősorban ahhoz a teacutenyhez koumltődnek hogy a
dolog res mancipi-e vagy sem Veacutelemeacutenye szerint a klasszikus jogban teljesseacuteggel
792 KRUumlGER Derelictio 176 793 BENEDEK Derelictio 7-31 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 698-706 BENEDEK Iactus 2109-2129 VACCA Derelictio ANKUM Occupatio 248-274 794 BENEDEK Derelictio 7-8 795 BENEDEK Derelictio 9 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 699 BENEDEK Iactus 2112-2113 796 BENEDEK Derelictio 10-12
217
irrelevaacutens volt az elhagyott dolog esetleges ilyen minősiacuteteacutese eacuteppuacutegy ahogy a iustinianusi
jogban sem szaacutemiacutetott a dolog ingoacute avagy ingatlan mivolta797 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a res
derelicta jogi megiacuteteacuteleacutese a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyeacutetől fuumlgg ez azonban a kuumllvilaacuteg ndash iacutegy az
okkupaacuteloacute ndash szaacutemaacutera sem nyilvaacutenvaloacute ekkeacutent a birtokba vevő legjobb meggyőződeacutese
elleneacutere sem lehet bizonyos afelől hogy a birtokba veacutetellel tulajdont is szerzett a dolog
felett Ebből adoacutedoacutean a helyzet jogi szempontboacutel megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutera csak az
elbirtoklaacutes joumlhet szaacutemiacutetaacutesba798 Az elbirtoklaacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel keacutet kiveacutetelt emliacutet
egyfelől amikor nyilvaacutenvaloacute hogy a derelinkvaacuteloacute tulajdonos volt maacutesfelől pedig a
missilia eacutes az avis amissa eseteacuteben nem szuumlkseacuteges az elbirtoklaacutes799
Vacca a derelictio teacutemakoumlreacutevel foglalkozoacute monograacutefiaacutejaacuteban az egeacutesz probleacutemakoumlr
vizsgaacutelataacutet teljesen maacutes iraacutenyboacutel kezdi mint az irodalomban előtte baacuterki800 Joacutellehet a
szerzők nagy toumlbbseacutege hosszabban-roumlvidebben eacutertekezett a iactus mercium
probleacutemaacutejaacuteroacutel kiinduloacutepontkeacutent olyan formaacuteban egyikuumlk sem hasznaacutelta fel mint Vacca
aki leacutenyegeacuteben az animus derelinquendi pontos oacutekori tartalmaacutet eacutes megiacuteteacuteleacuteseacutet kiacutevaacutenja
feltaacuterni A vonatkozoacute forraacutesokboacutel egyeacutertelműen kiolvashatoacute veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg kapcsaacuten
megfogalmazza oacutevatos koumlvetkezteteacuteseacutet miszerint az animus derelinquendi nem
eacutertelmezhető a tulajdonosi mivolt feladaacutesaacutera iraacutenyuloacute akaratkeacutent Aacutelliacutetaacutesaacutet
alaacutetaacutemasztandoacute hivatkozik a kor hajoacutezaacutesi szokaacutesaira amely szerint a hajoacute parancsnoka
volt hivatva doumlnteni a hajoacutet illetőleg a hajoacutezaacutest eacuterintő konkreacutet keacuterdeacutesekben801 Mi toumlbb a
derelictio koumlreacuteben felmeruumllő valoacutedi probleacutemaacutet nem abban laacutetja hogy az elhagyott dolog
res mancipinek minősuumllt-e vagy sem illetve hogy a dolgot elhagyoacute szemeacutely tulajdonos
volt-e vagy sem hanem abban hogy megengedhető-e valamely harmadik szemeacutelynek
egy ilyen elhagyott dolog feletti tulajdonszerzeacutese elbirtoklaacutes uacutetjaacuten802 Ehhez az
alapprobleacutemaacutehoz kapcsolja az animus derelinquendi keacuterdeacuteseacutet amelyet a forraacutesokban a
derelictioacutera hasznaacutelt kifejezeacutesek elemzeacutese iraacutenyaacuteboacutel koumlzeliacutet meg Ennek nyomaacuten azt
aacutelliacutetja hogy a pro derelicto habere habita fordulat arra utal hogy a dolog derelictum
vagyis egy a dologhoz fűződő tudati viszonyulaacutest fejez ki veacutegső soron azt hogy a
tulajdonos szaacutemaacutera maacuter nem lehetseacuteges annak visszaszerzeacutese803 Az irodalomban szinteacuten
elsőkeacutent elemzi a res derelicta megtalaacutelaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute probleacutemaacutet intuitiacutev moacutedon
797 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 703 BENEDEK Iactus 2120 798 BENEDEK Derelictio 26-27 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 703 BENEDEK Iactus 2121 799 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 706 BENEDEK Iactus 2128-2129 800 VACCA Derelictio 92 skk 801 VACCA Derelictio 94 802 VACCA Derelictio 95 803 VACCA Derelictio 95-96 120 122
218
mint arra raacutemutat a talaacutelaacuteskor a talaacuteloacute koumlzel sem teljes bizonyossaacuteggal keacutepes a dolog
elveszteacutese koumlruumlli oumlsszes koumlruumllmeacutenyt maradeacutektalanul belaacutetni nemhogy eacuterteacutekelni Ekkeacutent
meglaacutetaacutesa szerint a talaacuteloacute ha uacutegy gondolja hogy a dolog pro derelicto habita joacutehiszemű
lesz oumlnmagaacuteban veacuteve pedig az egeacutesz szituaacutecioacute alkalmas az elbirtoklaacutes
megalapozaacutesaacutehoz804
Hans Ankum tanulmaacutenyaacuteban főkeacutent egyetlen Digesta-szoumlveggel foglalkozik (Pomp D
41 7 5 pr [32 ad Sab]) eacutes ennek kapcsaacuten fejti ki toumlbbek koumlzoumltt a derelictioacutera vonatkozoacute
neacutezeteit is Veacutelemeacutenye szerint a kivaacutelasztott szoumlveg jelentőseacutege abban aacutell hogy ebből
ismerhető meg a legjobban a klasszikus jog derelictio-felfogaacutesa805 Ugyanakkor ez a
szoumlveg nem vizsgaacutelhatoacute kizaacuteroacutelag oumlnmagaacuteban ekkeacutent a szerző egybeveti az utaacutena
koumlvetkező szinteacuten Pomponiustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacutekkel is amelynek nyomaacuten ő maga is
megaacutellapiacutetja ami az irodalomban aacuteltalaacutenosan ismert joacutellehet a keacutet szoumlveg ugyanattoacutel a
jogtudoacutestoacutel eacutes ugyanonneacutet szaacutermazik mi toumlbb a Digestaacuteban is egymaacutes utaacuten
koumlvetkeznek meacutegis alapvetően egymaacutesnak ellentmondoacute textusokroacutel van szoacute806 A
szoumlvegek ndash toumlbb maacutes szoumlveggel egyuumltt elveacutegzett ndash eacutertelmezeacutese nyomaacuten raacutemutat hogy a
reacutegebbi tan eacutertelmeacuteben a tulajdonos a derelictio aacuteltal a tulajdonjogot meacuteg nem vesziacuteti el
csupaacuten azt koumlvetően amikor az occupans az elbirtoklaacutesi idő letelteacutet koumlvetően
tulajdonossaacute vaacutelik807 Ugyanakkor Paulus egy veacutelemeacutenye tudoacutesiacutet a jogtudoacutesok koumlzoumltti
elteacuterő neacutezetekről is (Paul D 41 7 2 1 [54 ad ed]) amely alapjaacuten levonja a
koumlvetkezteteacutest hogy a Paulus-szoumlvegben emliacutetett Iulianus aacuteltal keacutepviselt felfogaacutes
teljesseacuteggel uacutejszerű lehetett amely felfogaacutes szerint a tulajdon elveszteacuteseacutevel
kapcsolatosan a derelinkvaacuteloacute akarata volt doumlntő Ekkeacutent a derelictio nyomaacuten a
derelinkvaacuteloacute elvesziacutetette a res mancipi feletti tulajdonjogot is Kifejti hogy a vonatkozoacute
utoacutebbi szoumlvegben ndash mivel a principiumban a tulajdonos aacuteltal elhagyott dologroacutel esik szoacute
ndash csak res mancipi elbirtoklaacutesaacuteroacutel lehet szoacute A derelinkvaacutelt res nec mancipi eseteacuteről ndash
oumlsszhangban Ulpianus veacutelemeacutenyeacutevel (Ulp D 41 7 1 [12 ad ed]) ndash az mondhatoacute el
hogy az occupans a birtokbaveacutetel aacuteltal megszerzi a dolog tulajdonaacutet is Mindezekből a
forraacutesokboacutel meglaacutetaacutesa szerint az tűnik ki hogy a reacutegebbi Proculus neveacutehez fűződő
felfogaacutest a Iulianus aacuteltal keacutepviselt neacutezet utoacutebb mintegy feluumlliacuterta Paulus pedig ez utoacutebbi
felfogaacutessal eacutertett egyet808 Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet nem egy prokuliaacutenus-szabiniaacutenus
804 VACCA Derelictio 96-97 805 ANKUM Occupatio 248 806 ANKUM Occupatio 262 807 ANKUM Occupatio 263 808 ANKUM Occupatio 264
219
veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegről hanem egy reacutegebbi (Proculus) eacutes egy uacutejabb (Iulianus) neacutezet
talaacutelkozaacutesaacuteroacutel van szoacute amelyek a praxisban egymaacutest koumlvetteacutek809
Kijelenti hogy a derelictioacutet koumlvető occupatioacutet a klasszikus jogaacuteszok a traditioacuteval
meacuteghozzaacute in incertam personam veacutegrehajtott traditioacuteval azonosiacutetottaacutek eacutes mind a res
mancipi mind a nec mancipi vonatkozaacutesaacuteban a megszerzőt ugyanuacutegy kezelteacutek810 Ennek
koumlvetkezteacuteben a res nec mancipi okkupaacuteloacuteja mind civiljogi mind pedig bonitaacuter tulajdont
szerzett a dolog felett a res mancipi foglaloacuteja azonban csak bonitaacuter tulajdonos lett811
Azeacutert hogy előbbi aacutelliacutetaacutesaacutet neacutemikeacutepp aacuternyalja raacutemutat hogy a derelictio eacutes occupatio
valamint a traditio bizonyosan nem azonosak jogi szempontboacutel aacutem hasonloacutesaacuteguk olyan
fokuacute hogy ez maacuter a jogkoumlvetkezmeacutenyek azonossaacutegaacuteban is megnyilvaacutenul Ennek oka
azonban nem pusztaacuten egyszerű hasonloacutesaacutegon alapszik a res mancipi okkupaacuteloacutejaacutenak
helyzete ugyanis nem lehetett jobb mint azeacute aki traditio uacutetjaacuten szerezett meg egy res
mancipit azaz csak elbirtoklaacutes reacuteveacuten vaacutelhatott tulajdonossaacute Miutaacuten a klasszikus jogban a
res mancipi tulajdonjogaacutenak aacutetruhaacutezaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő megszerzeacutese mancipatio vagy in iure
cessio formaacutejaacuteban mehetett veacutegbe eacuterthető hogy a jogaacuteszok akkeacutent veacutelekedtek hogy az
okkupaacuteloacute is csak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezhet civiljogi tulajdont Amennyiben ettől elteacutertek
volna az gyakorlatilag a mancipatio eltoumlrleacuteseacutet jelentette volna ami pedig az adott ponton
a fraus legis nem csekeacutely kockaacutezataacuteval jaacutert812
1 A rsquoderelictiorsquo előfordulaacutesa a Digesta szoumlvegeiben
A derelictio főneacutevi alakban nem talaacutelhatoacute meg a forraacutesokban mi toumlbb főneacutevi alakja a
klasszikus latinban egyaacuteltalaacuten nem is leacutetezik813 A jogi forraacutesokban mind a relinquere eacutes
a derelinquere igeacutek mind pedig a pro derelicto habere kifejezeacutes egyaraacutent megjelennek
A relinquere ndash derelinquere viszonyaacuteban egyes felteveacutesek szerint a relinquere klasszikus
kifejezeacutes amiacuteg a derelinquere ige csupaacuten a kompilaacutetorok teveacutekenyseacutegeacutenek koumlszoumlnhetően
809 ANKUM Occupatio 264-265 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal taacutemasztja alaacute hogy raacutemutat Iavolenus hasonloacutekeacuteppen veacutelekedett a keacuterdeacutesről mint a bdquoszabiniaacutenusokrdquo (Iav D 45 3 36 [14 epist]) 810 ANKUM Occupatio 269 811 ANKUM Occupatio 270 812 ANKUM Occupatio 270-271 813 A szoacute koumlzvetlenuumll a linquere igeacuteből ered amelynek nem leacutetezik sem főneacutevi sem melleacutekneacutevi alakja A prefixummal leacutetrejoumlvő relinquere igeacutenek azonban maacuter mindkeacutet neacutevszoacutei alakja ismert eacutes hasznaacutelatos volt Vouml ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoliquorsquo
220
jelenik meg a forraacutesokban814 Ezen a ponton maacuter adoacutednak veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegek az
irodalomban Romano a forraacutesok tuumlkreacuteben uacutegy veacuteli hogy a birtokkal valoacute felhagyaacutest a
relinquere ige jeloumllte a derelinquere veacutelemeacutenye szerint annyiban biacuter meacutelyebb
tartalommal hogy ez utoacutebbi ige a tulajdonos aacuteltali birtokelhagyaacutes megjeloumlleacuteseacutere volt
fenntartva815 Ehhez keacutepest Kruumlger eacutes Benedek is csak annyit aacutellapiacutetanak meg hogy a
derelinquere rem kifejezeacutes arra vonatkozik amikor valaki egy dolog birtoklaacutesaacuteval
teljesen eacutes veacuteglegesen ndash vagyis elhagyaacutesi szaacutendeacutekkal ndash felhagy816 Ugyanakkor Benedek
nagyon helyesen eacuterzeacutekeli hogy a derelinquere ige mozzanatos voltaacuteboacutel adoacutedoacutean
egyszeri azonnal lezaacuteruloacute cselekveacutest jeleniacutet meg ehhez keacutepest a pro derelicto habere
kifejezeacutes sokkal inkaacutebb tűnik jogi terminusnak817 Ennek eacutertelmezeacutese koumlreacuteben is
talaacutelkozhatunk aacuternyalatnyi elteacutereacutesekkel Benedek szerint a kifejezeacutes aacutellapotot fejez ki
meacuteghozzaacute azt amibe a derelictio bekoumlvetkezte utaacuten keruumll az a szemeacutely aki a dolgot
elhagyta Okfejteacuteseacuteből az tűnik ki mintha ezt az aacutellapotot objektiacutevnek eacutes minden esetben
bekoumlvetkezőnek gondolnaacute818 Ehhez keacutepest a toumlbbi szerző felfogaacutesa ha sokban nem is
kuumlloumlnboumlzik neacutemikeacutepp aacuternyaltabb Kruumlger Romano eacutes Vacca is alapvetően uacutegy iacuteteacutelik
meg hogy a pro derelicto habere (neacutehol passziacutev infinitivusszal haberi) fordulat nem egy
objektiacutev aacutellapotot hanem a szemeacutely tudati viszonyulaacutesaacutet fejezi ki uacutegy veacuteli hogy a dolog
elhagyott819 Kruumlger eacuterdekesen koumlveti veacutegig a kifejezeacutes egyes elemeinek
jelenteacutestartalmaacutet A pro derelicto kifejezeacutes oumlnmagaacuteban egy olyan dologra hasznaacutelhatoacute
amelynek a birtokaacuteval valaki felhagyott A habere aacutellapotot fejez ki ndash akaacuter azt hogy
valaki illetőleg valami valamilyen aacutellapotban van akaacuter azt hogy a jelzett aacutellapotba
keruumllt A habere pro kifejezeacutes pedig azt jeleniacuteti meg hogy valaki valamilyennek tart egy
adott aacutellapotban leacutevő dolgot820 Romano raacutemutat arra hogy az ebbeacuteli veacutelekedeacutes nem
egyseacuteges hiszen egy dolgot haacuterom szempontboacutel lehet elhagyottnak tekinteni Elsőkeacutent a
derelinkvaacuteloacute szemszoumlgeacuteből aki lehet a dolog tulajdonosa de megeshet az is hogy nem a
814 ROMANO Studi 105-106 koraacutebbi irodalommal A liquere ige maga is annyit tesz elhagyni valamit vagy valakit felhagyni valamivel ehhez keacutepest a derelinquere inkaacutebb maga moumlgoumltt hagy jelenteacutest hordoz ekkeacutent jelenteacutestartalmaacuteban joacuteval erőteljesebb mint relinquere Vouml ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoliquorsquo Oxford Latin Dictionary s v rsquoderelinquerersquo Megkockaacuteztathatoacute hogy a derelinquere eacuteppen eme rsquomaga moumlgoumltt hagyrsquo jelenteacutese miat vaacutelt inkaacutebb szakkifejezeacutesseacute mert a jelenteacutes keacutepszerűen is utal az elhagyaacutes veacuteglegesseacutegeacutere ezzel egyszersmind az elhagyoacute szemeacutely szaacutendeacutekaacutera is 815 ROMANO Studi 112 816 KRUumlGER Derelictio 157 BENEDEK Derelictio 9 817 ROMANO Studi 104 BENEDEK Derelictio 9 818 BENEDEK Derelictio 9 819 ROMANO Studi 106 KRUumlGER Derelictio 157 VACCA Derelictio 120 Vouml FINAacuteLY s vv rsquohabeorsquo rsquohabitusrsquo eacutes rsquoprorsquo 820 KRUumlGER Derelictio 157-158 Ezzel egyezően ld meacuteg Oxford Latin Dictionary s v rsquoderelictusrsquo bdquoto consider as being abandonedrdquo
221
tulajdonos hagyja el a dolgot Maacutesodikkeacutent elhagyottnak tekinthető egy dolog az
okkupaacuteloacute szempontjaacuteboacutel aki eacuteppen azon az alapon veszi birtokba a dolgot hogy
elhagyottnak veacuteli harmadikkeacutent pedig a kuumllvilaacuteg szempontjaacuteboacutel Keacuterdeacutes hogy
szakkifejezeacuteskeacutent vagyis szigoruacutean jogi szempontboacutel neacutezve a haacuterom lehetőseacutegből
melyiket kell relevaacutensnak tekinteni Veacutelemeacutenye szerint amikor a forraacutesok a pro derelicto
habere fordulatot hasznaacuteljaacutek akkor kizaacuteroacutelag a derelinkvaacuteloacutera koncentraacutelnak Ennek
jelentőseacutegeacutet abban laacutetja hogy amiacuteg a kifejezeacutes aacuteltalaacutenos koumlznapi eacutertelmeacuteben pusztaacuten
egy az adott dologra vonatkozoacute felfogaacutest veacutelekedeacutest fejez ki addig a szakmai terminus
maacuter taacutegabban a teacutenyleges fizikai elhagyaacutesra iraacutenyuloacute szaacutendeacutekot is megjeleniacuteti Azt
mutatja tehaacutet hogy a derelinkvaacuteloacute a maga reacuteszeacuteről megtett ugyan mindent az elhagyaacutes
meacutegsem befejezett mivel nem koumlvette occupatio vagyis a dolog mindoumlssze a
derelinkvaacuteloacute szempontjaacuteboacutel tekinthető nem az ő tulajdonaacuteba tartozoacutenak ez azonban
teacutenylegesen nincs iacutegy Ekkeacutent arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy derelinquere eacutes pro
derelicto habere gyakorlatilag ugyanazt jelentik ezeacutert gyakran fordulnak elő egyuumltt
ugyanabban a szoumlvegben amiacuteg azonban a pro derelicto habere kifejezeacutes egy a dologra
vonatkozoacute veacutelekedeacutesre helyezi a hangsuacutelyt (ekkeacutent a cselekvő szaacutendeacutekaacutet is implikaacutelja)
addig a derelinquere ige a cselekveacutes vagyis a teacutenyleges fizikai birtokfeladaacutes oldalaacuteroacutel
koumlzeliacutet jelenteacutestartalmaacuteban a veacutelekedeacutes eacutes a szaacutendeacutek maacutesodlagos821
2 A derelictio fogalmi elemei (D 41 7 eacutes a iactus merciumra vonatkozoacute egyes szoumlvegek
alapjaacuten)
A derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutenak tisztaacutezaacutesa soraacuten elsődlegesen azt a keacuterdeacutest kell megvizsgaacutelni
hogy a Digestaacuteban szereplő jogtudoacutesi veacutelemeacutenyek alapjaacuten mit tekinthetuumlnk a derelictio
alapvető fogalmi elemeinek822 Alapvető keacuterdeacutesek lehetnek ebben a koumlrben hogy ki
milyen dolgot eacutes milyen magatartaacutessal derelinkvaacutelhat
A titulus legelső Ulpianustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacuteke szerint abban az esetben ha egy dolog
pro derelicto aacutellapotba keruumll az abban a pillanatban megszűnik a mieacutenk lenni eacutes roumlgtoumln
az azt okkupaacuteloacuteeacute lesz hiszen egy dolog felett ugyanolyan moacutedon lehet tulajdont szerezni
ahogy a dolog feletti tulajdonjog megszűnt
821 ROMANO Studi 106-107 822 Ehhez reacuteszletesen ld ROMANO Studi 109-121 BENEDEK Derelictio 9 eacutes skk
222
Ulp D 41 7 1 (12 ad ed)
Si res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis statim fit
quia isdem modis res desinunt esse nostrae quibus adquiruntur
Mind a desinere eacutes a fieri igeacutek mind pedig a statim szoacute kettős hasznaacutelataacuteval Ulpianus
markaacutensan eacuterzeacutekelteti hogy a derelictio eacutes az occupatio egymaacutes komplementerei
amelyet a quia utaacuteni melleacutekmondat is erősiacutet Az első fordulatban kuumlloumlnbseacuteg van a desinit
eacutes a fieri igeacutekhez tartozoacute tovaacutebbi bőviacutetmeacutenyek tekinteteacuteben előszoumlr nostra esse utoacutebb
pedig occupantis (ti esse) szerepel Ha uacutegy tetszik a keacutet bőviacutetmeacuteny egymaacutes tuumlkoumlrkeacutepei
egyeacutertelműen egymaacutesra mutatnak tehaacutet amit mi elhagyunk azt baacuterki foglalaacutessal
megszerezheti Az ilyen szemeacutelyt nevezi a jogtudoacutes roumlviden occupansnak vagyis
okkupaacuteloacutenak foglalaacutessal szerző szemeacutelynek A quia utaacuten koumlvetkező magyaraacutezoacute
melleacutekmondat tovaacutebbi a fentieket erősiacutető informaacutecioacutekkal szolgaacutel Ulpianus szerint a
tulajdon megszűneacutese eacutes megszerzeacutese isdem modis toumlrteacutenik vagyis ugyanolyan moacutedon
Ez nyilvaacutenvaloacutean nem arra utal hogy a derelictio eacutes az occupatio ugyanazt jelenteneacute
hanem mindoumlssze arra mutat raacute hogy a keacutet jogcselekmeacuteny rendszerint egymaacutest
kiegeacutesziacuteti A forraacuteshelyből tehaacutet az koumlvetkezik hogy ha valaki derelinkvaacutel egy dolgot
akkor megszűnik a dolog feletti tulajdonjoga aminek a jogkoumlvetkezmeacutenye hogy baacuterki
foglalaacutessal tulajdont szerezhet a dolog felett823
Ami a derelictio alanyait illeti a szekunder irodalomban aacuteltalaacuteban vitatott hogy
derelictioacutenak csak valamely dolognak a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutesaacutet kell tekinteni vagy
ugyanebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik a dolog puszta birtokosa aacuteltali elhagyaacutes is Az itt vaacutezolt
zavar annaacutel is inkaacutebb eacuterthető mivel meacuteg a pro derelicto tituluson beluumlli forraacutesok sem
egyseacutegesen koumlzeliacutetik meg a keacuterdeacutest A fentebb bemutatott szoumlveg amely a derelictio eacutes
az occupatio egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet tisztaacutezza nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a tulajdonosi
derelictioacutet veszi alapul a birtokos neacutevmaacutes hasznaacutelataacuteboacutel eredően Az ezt koumlvető
Paulustoacutel szaacutermazoacute maacutesodik toumlredeacutek nem csupaacuten valoacutesziacutenűleg hanem egyeacutertelműen a
tulajdonosi derelictio alapjaacuten aacutell824
Paul D 41 7 2 pr (54 ad ed)
Pro derelicto rem a domino habitam si sciamus possumus adquirere
823 Ehhez ld meacuteg ROMANO Studi 104 BENEDEK Derelictio 13 VACCA Derelictio 113-114 eacutes 130 824 Ezzel egyezően ROMANO Studi 107 BENEDEK Derelictio 12-13
223
A szoumlveg eacuterdekesseacutege ndash azon tuacutel hogy a dolog pro derelicto mivolta expressis verbis
annak uraacutetoacutel ered (a domino) ndash a bdquosi sciamusrdquo fordulatban eacuterhető tetten Jelenteacutese nem
keacuterdeacuteses aacutem probleacutemaacutesnak tűnhet hogy mire is vonatkozik ez a fordulat825 Tuumlzetesebb
vizsgaacuteloacutedaacutes utaacuten felteacutetelezhető hogy minden bizonnyal az előtte aacutelloacute egeacutesz koumlzleacutesre
mivel az utaacutena koumlvetkező melleacutekmondatban taacutergyas ige szerepel (adquirere) ami mellett
azonban nincs taacutergy hiszen az csak az előző mondat taacutergya lehet a koumlzleacutesben ugyanis ez
a teacutema a maacuter ismert elem az uacutej informaacutecioacute (reacutema) pedig a teljes maacutesodik tagmondat
possumus adquirere Vagyis adquirere taacutergya rem ahhoz pedig hozzaacute tartozik a pro
derelicto habita fordulat ennek pedig tovaacutebbi bőviacutetmeacutenye az a domino Ebből pedig
logikusan csak az koumlvetkezhet hogy a si sciamus szoumlvegreacuteszben megfogalmazott
ismeretuumlnk az egeacutesz teacutemaacutera kell vonatkozzon rem pro derelicto habita a domino Tehaacutet
ha a tudatunk aacutetfogja azt a teacutenyt hogy a tulajdonos derelinkvaacutelta a dolgaacutet akkor az ilyen
dolog felett tulajdont szerezhetuumlnk826 Annak elleneacutere igaz ez az aacutelliacutetaacutes hogy a
szoumlvegben csak adquirere szerepel nem pedig dominium adquirere827 Iacutegy a
forraacuteshelyekből nyerhető ismeret az hogy ha a dolog tulajdonosa derelinkvaacutelja a dolgaacutet
azon baacuterki egyszerű birtokba veacutetellel tulajdont szerezhet A scientiaacutera utalaacutes a szoumlvegben
maacuter tuacutelmutat a derelictio alanyainak vizsgaacutelataacuten eacutes sokkal inkaacutebb koumltődik a
keacutesőbbiekben tuumlzetesebben is goacutercső alaacute veendő animus derelinquendi keacuterdeacuteseacutehez828
825 Jelenteacuteseacutehez ld ERNOUT ndash MEILLET Oxford Latin Dictionary FINAacuteLY s v rsquosciorsquo 826 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően VACCA Derelictio 74 ellenteacutetesen ROMANO Studi 143 aki szerint a scientia koumlvetelmeacutenye nem a szerzeacutes felteacutetele Ehhez kapcsoloacutedoacutean annyi megjegyzendő hogy a szoumlvegben eacuteppen az adquirere ige szerepel Vagyis legfeljebb csak azt lehet aacutelliacutetani hogy nem az azonnali szerzeacuteshez koumltődik a scinetia kriteacuteriuma aacutem ha az okkupaacuteloacute elbirtoklaacutessal szerez tulajdont a dolog felett a joacutehiszeműseacuteg annak koumlreacuteben is felteacutetel Ezzel első tekintetre reacuteszben ellenteacutetesen Bessenyő aki ebben a vonatkozaacutesban a si sciamus kifejezeacutest csak a dolog elhagyott voltaacutera vonatkoztatja Veacutelemeacutenye szerint ahhoz hogy az occupatio joghataacutelyos legyen foglalaacutesi szaacutendeacutek szuumlkseacuteges amely eacutertelemszerűen előfelteacutetelezi annak ismereteacutet hogy a dolog uratlan erre utal a si sciamus kifejezeacutest A dolog uratlan voltaacuteroacutel valoacute tudaacutes neacutelkuumll nincs lehetőseacuteg a tulajdonszerzeacutesre annak elleneacutere hogy maga a tulajdonszerzeacutes a tudati folyamatok koumlreacuten kiacutevuumll esik (Ennek a neacutezetnek ugyanakkor neacutemikeacutepp ellentmondani laacutetszik a Iulianus neveacutehez koumlthető azon Digesta-textus amely az ilyen esetre csak a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutest nem tartja elkeacutepzelhetőnek ndash ld Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy ebbeacuteli veacutelemeacutenyeacutet ő is a Digesta egyik szoumlvegeacutere alapozza (Iul D 41 7 6[3 ad Urs Ferocem]) Ld BESSENYŐ Pro derelicto 58 Maacutesutt ugyanakkor maacuter kifejezetten uacutegy foglal aacutellaacutest hogy a vizsgaacutelt szoumlvegben a derelinkvaacuteloacute tulajdonosi minőseacutege keacutetseacutegtelen Vouml BESSENYŐ Pro derelicto 60 827 Alaacutetaacutemaszthatoacute ez a veacutelemeacuteny ama teacutennyel hogy a keacutesőbb bemutataacutesra keruumllő első paragrafusban Paulus (D 41 7 2 1 [54 ad ed]) keacutet elteacuterő jogtudoacutesi veacutelemeacutenyt ismertet eacutes egyszersmind vaacutelaszt is koumlzuumlluumlk hogy ő melyiket tartja helyesnek 828 Ezzel kapcsolatosan Vacca kiemeli hogy a prokuliaacutenus veacutelemeacuteny szerinti meggyőződeacutes (scientia) elmeacuteletileg kuumlloumlnboumlző koumlruumllmeacutenyekből vezethető le mint amilyen peacuteldaacuteul a tulajdonos aacuteltali a dolog feletti tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra iraacutenyuloacute akaratnyilvaacuteniacutetaacutes vagy eacuteppen a tulajdonosnak abbeacuteli meggyőződeacutese hogy a dolog birtokaacutenak elveszteacutese okaacuten nincs maacuter moacutedja a dolog visszaszerzeacuteseacutere Ugyanakkor szerinte ez ndash az eme eredmeacuteny eleacutereacutese iraacutenyuloacute baacutermifeacutele reaacutelaktus hiaacutenyaacuteban ndash oumlnmagaacuteban nem elegendő a tulajdon elveszteacuteseacutenek megalapozaacutesaacutehoz a teacutenyleges hataacutes tehaacutet csak akkor aacutell be amikor valaki magaacutet a dolgot megszerzi Mindezzel szemben a szabiniaacutenus felfogaacutes szerint pusztaacuten az arra iraacutenyuloacute akarat hogy a dolog pro derelicto habita legyen elegendő a tulajdon elveszteacuteseacutehez mivel a
224
Ezen a ponton adoacutedik a felteveacutes hogy ha olyan szoumlvegek megtalaacutelhatoacuteak a Digesta eme
titulusaacuteban amelyek kimondva ndash kimondatlanul a tulajdonoshoz kapcsoljaacutek a derelictioacutet
akkor okszerűen kell hogy szerepeljen a titulusban olyan veacutelemeacuteny is amely azt az
esetet elemzi amikor nem a tulajdonos hagyja el a dolgot Első tekintetre ilyennek
tetszhet az a toumlredeacutek amelyben Paulus arroacutel iacuter hogy azt a dolgot amelyet valaki
elhagyott eacutes amelyről uacutegy veacuteljuumlk hogy birtokba vehető elbirtokolhatjuk abban az
esetben is ha nem tudjuk hogy ki hagyta el azt
Paul D 41 7 4 (15 ad Sab)
Id quod pro derelicto habitum est et haberi putamus usucapere possumus etiam
si ignoramus a quo derelictum sit
A szoumlveg egyes elemeinek (haberi putamus ndash ignoramus ndash a quo derelictum sit)
vizsgaacutelata alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy Paulus veacutelemeacutenye szerint a derelinkvaacutelt dolog
elbirtoklaacutesa koumlreacuteben nem felteacutetel a jogelőd ismerete Adott tehaacutet egy olyan helyzet
amikor valaki birtokba vesz egy gazdaacutetlanul heverő dolgot joacutehiszeműen pro derelicto
habitaacutenak tartva azt Teszi ezt mindannak elleneacutere hogy fogalma sincs arroacutel hogy azt a
tulajdonos vagy maacutes szemeacutely hagyta-e el829 Igazsaacuteg szerint a szoumlveg meacuteg enneacutel is toumlbbet
aacutelliacutet az okkupaacuteloacute ugyanis a dolog elhagyott voltaacuteban sem lehet objektiacuteve biztos eacutes
minden bizonnyal a megtalaacutelaacutes koumlruumllmeacutenyei alkalmatlanok arra hogy hozzaacutejusson az
emliacutetett hiaacutenyzoacute informaacutecioacutekhoz Paulus veacutelemeacutenye eacutertelmeacuteben pedig elbirtokolhatja a
dolgot830 Ezzel a megaacutellapiacutetaacutessal az elbirtoklaacutes keacuterdeacutese is megjelenik a derelictio
probleacutemakoumlreacuteben amellyel szinteacuten keacutesőbb foglalkozunk Az előbbi veacutelemeacutenyhez keacutepest
valamelyest elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepvisel Pomponius is amikor arroacutel iacuter hogy az a dolog harmadik szemeacutely aacuteltali megszerzeacutes nem tekinthető res nullius megszerzeacuteseacutenek Reacuteszletesen ld VACCA Derelictio 8692 829 Ebben az eacutertelemben ld VACCA Pro derelicto 792 aki a rsquosi ignoramus a quo derelictum sitrsquo fordulatot az obejtkiacutev bizonyossaacuteg hiaacutenyakeacutent eacuterteacutekeli Eacuterdemes figyelemmel lenni az egyes esetek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre is Egy maacuter koraacutebban valakinek a tulajdonaacuteban aacutelloacute tehaacutet nulliusnak nem minősuumllő dolog megszerzeacutese koumlreacuteben komoly gyakorlati neheacutezseacuteget jelent annak bizonyiacutetaacutesa hogy a tulajdonos teacutenylegesen meg akart-e vaacutelni a dologtoacutel vagy csupaacuten aacutetmenetileg vaacutelt meg tőle Ezzel szemben ha valaki talaacutel egy dolgot amely lehet akaacuter veacuteglegesen elhagyott de ugyaniacutegy lehet elvesztett vagy a keacutesőbbi visszaszerzeacutes szaacutendeacuteka mellett ideiglenesen otthagyott eacutes meacutegis meggyőzi magaacutet (mert tegyuumlk hozzaacute erre a koumlruumllmeacutenyek is alapos okkal indiacutetjaacutek) hogy ez a dolog most maacuter pro derelicto habita eacutes ndash ekkeacutent joacutehiszeműen ndash birtokba veszi azt csak akkor szerzi meg a dolog tulajdonjogaacutet ha az elbirtoklaacutesi idő eltelt Ehhez ld VACCA Pro derelicto 795 830 Mint azt Vacca megjegyzi hogy Paulus ehelyuumltt tartoacutezkodik aacutellaacutest foglalni abban a keacuterdeacutesben hogy az elbirtoklaacutesra pro derelicto vagy esetleg valamilyen maacutes jogciacutemen keruumllhet sor Ezzel kizaacuterja annak a lehetőseacutegeacutet hogy a birtokos az actio Publiciana aacuteltali veacutedelemben reacuteszesuumlljoumln eacuteppen azeacutert mivel szaacutemaacutera koumlzoumlmboumls hogy ki hagyta el a dolgot amelynek koumlvetkezmeacutenye hogy a jogciacutem nem bizonyiacutethatoacute Ld VACCA Derelictio 74
225
amelyet valaki elhagyott (pro derelicto habuerit) nyomban ndash tehaacutet az elhagyaacutes
pillanataacuteban ndash az enyeacutem lesz
Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)
Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fit [hellip]
Joacutellehet ez a Pomponius-veacutelemeacuteny folytatoacutedik a Digestaacuteban azonban a teljes szoumlveg keacutet
egymaacutestoacutel joacutel elkuumlloumlniacutethető reacuteszre oszlik A szoumlveg ehelyuumltt ideacutezett első fordulata
aacuteltalaacutenos jellegű aacutelliacutetaacutest tartalmaz ha uacutegy tetszik egyfajta ratio decidendivel aacutellunk
szemben Ehhez keacutepest a szoumlveg keacutesőbbiekben bemutataacutesra keruumllő folytataacutesa maacuter keacutet
konkreacutet esetet elemez a peacutenz elszoacuteraacutesaacutet eacutes a madarak szabadon engedeacuteseacutet eacutes a szoumlveg
veacutegeacuten szereplő indokolaacutes is ehhez kapcsoloacutedik A szoumlveg első feleacutenek eacutertelmeacuteben az
elhagyott dolgot azonnal megszerezhetem Feltűnő azonban hogy mind Paulus mind
pedig Pomponius koumlzel hasonloacutean iacuterja le az elhagyott dolgot Paulus az rsquoid quod pro
derelicto habitum estrsquo kifejezeacutest hasznaacutelja amiacuteg Pomponius az rsquoid quod quis derelicto
habueritrsquo fordulattal iacuterja le a dolgot Ehhez keacutepest a derelictio alanyai vonatkozaacutesaacuteban
elsőkeacutent elemzett veacutelemeacutenyben szinteacuten Paulus a rsquores pro derelicta a domino habitarsquo
kifejezeacutessel utal a dologra Vagyis laacutethatoacute hogy Paulus ebben a vonatkozaacutesban teljesen
koumlvetkezetes veacutelemeacutenyeiben a rsquopro derelicto habita a dominorsquo eacutes az rsquoid quod pro
derelicto habitum estrsquo kifejezeacutesek maguk is joacutel eacuterzeacutekeltetik az esetekben szereplő dolgok
bizonyos szempontboacutel elteacuterő jellegeacutet Amikor ugyanis a tulajdonosi derelictio
teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel indul ki akkor rsquopro derelicto a domino habitarsquo-keacutent jellemzi a dolgot
vagyis az elhagyoacute tudati viszonyulaacutesaacutera is utal831 (Ennek teacutenyleges tartalmaacuteval az
animus derelinquendi kapcsaacuten lesz eacuterdekes foglalkozni) Ezzel szemben a maacutesik
kifejezeacutes (id quod pro derelicto habitum est) egy helyzetet egy aacutellapotot iacuter le az
elhagyoacute szemeacutelye ndash minthogy semmilyen utalaacutes formaacutejaacuteban sem jelenik meg az adott
kifejezeacutesen beluumll ndash ismeretlen koumlvetkezeacuteskeacuteppen a szoumlveg a dolgot megtalaacuteloacute eacutes birtokba
vevő szemeacutely szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelja a keacuterdeacutest832 Maacuterpedig a megtalaacuteloacute szemszoumlgeacuteből
keacutet eset lehetseacuteges vagy a tulajdonos hagyta el a dolgot vagy annak puszta birtokosa
Előbbi esetben az elhagyaacutessal megszűnik a tulajdonjog az utoacutebbi esetben azonban nem ndash
831 Ezzel egyezően ld ROMANO Studi 106 KRUumlGER Derelictio 157-158 VACCA Derelictio 120 832 Ezzel egyezően eacutervel Bessenyő Andraacutes is aki szerint nem lehet tudni hogy az elhagyoacute tulajdonos volt-e mindenesetre mind Pomponius mind Paulus egyaraacutent megkiacutevaacutenjaacutek az elbirtoklaacutest Raacutemutat ugyanakkor arra is hogy Pomponius szerint aki a res pro derelicto habitaacutet elfoglalja azonnal tulajdont szerez felette aneacutelkuumll hogy az elhagyoacute tulajdonosi minőseacutege megelőzően tisztaacutezaacutest nyert volna Vouml BESSENYŐ Pro derelicto 60
226
a puszta birtokos cselekmeacutenye a tulajdonosnak a dologhoz fűződő jogaacutet nem eacuterinti A
maacutesodik Paulus-szoumlveg azonban nem azt aacutelliacutetja hogy a dolgot nem annak tulajdonosa
hagyta el hanem mindoumlssze annyit hogy az elhagyoacute szemeacutelyeacuteről egyaacuteltalaacuten semmit sem
tudunk eacuteppen uacutegy ahogy a megtalaacuteloacute sem tudhatott semmit egy konkreacutet esetben Ekkeacutent
maacuteris eacuterthető a keacutet Paulus-veacutelemeacuteny koumlzoumltti tartalmi kuumlloumlnbseacuteg a tulajdonos aacuteltali
elhagyaacutes a tulajdonjog megszűneacuteseacutet eredmeacutenyezi iacutegy a dolog senkieacute amelyen baacuterki
birtokba veacutetellel tulajdont szerezhet Ha viszont nem tudjuk hogy ki hagyta el a dolgot
azt sem tudjuk teljes bizonyossaacuteggal meghataacuterozni hogy megszűnt-e felette a
tulajdonjog vagy sem Ebben az esetben a bdquolassabb de biztosabbrdquo utat a tulajdonjog
megszerzeacutese feleacute az elbirtoklaacutes inteacutezmeacutenye jelenti Egy eacuteven tuacutel ugyanis hiaacuteba
jelentkezik a dolog tulajdonosa a megtalaacuteloacute addigra maacuter tulajdont szerzett a dolog
felett833 Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel hogy vajon joacutehiszeműnek tekinthető-e a
megtalaacuteloacute Ez a keacuterdeacutes az esetleges tulajdoni perben is felmeruumllhet ndash egy eacuteven beluumll vagy
akaacuter azon tuacutel is A felperes azt aacutelliacutetja hogy a dolog az oumlveacute eacutes az az alperesneacutel talaacutelhatoacute
mi toumlbb aacutelliacutetaacutesaacutet bizonyiacutetani is tudja Erre az alperes egy eacuteven beluumll veacutedekezhet azzal
hogy mivel az elhagyaacutes koumlruumllmeacutenyei nem voltak teljes meacuterteacutekben tisztaacutezhatoacuteak ő csupaacuten
birtokba vette a dolgot abboacutel a ceacutelboacutel hogy a tulajdonos reacuteszeacutere azt megőrizze Egy eacuteven
tuacutel pedig hivatkozhat arra hogy ő uacutegy veacutelte hogy a dolgot a tulajdonos hagyta el
raacuteadaacutesul azeacutert mert toumlbbeacute maacuter nem volt szuumlkseacutege raacute (vagyis a veacutegleges tulajdonfeladaacutes
szaacutendeacutekaacuteval) Ez az aacutelliacutetaacutes pedig egy joacuteval koraacutebbi időpillanatban az alperes belső tudati
viszonyulaacutesaacutet fejezi ki834 Maacuterpedig de internis non iudicat praetor nem bizonyiacutethatoacute de
nem is caacutefolhatoacute hogyan veacutelekedett valaki egy joacuteval koraacutebbi időpontban eacutes egy a per
terreacutenumaacutetoacutel teljesen kuumlloumlnboumlző helyzetben Iacutegy legfeljebb a megtalaacutelaacutes koumlruumllmeacutenyei ndash
ha eacutes amennyiben eme koumlruumllmeacutenyek megaacutellapiacutethatoacuteak ndash vizsgaacutelhatoacutek meg kellő
alapossaacuteggal Ha a koumlruumllmeacutenyek nem rekonstruaacutelhatoacutek az alperest nem lehet
marasztalni A hivatkozott Paulus-hely egyeacutebkeacutent maga is arra utal hogy baacuter a megtalaacuteloacute
nem tud semmit az elhagyoacute szemeacutelyeacuteről meacutegis a tulajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteből
indul ki mert ez felel meg a koumlzfelfogaacutesnak igen furcsa lenne az ugyanis ha peacuteldaacuteul
833 Ezzel egyezően VACCA Derelictio 98 834 Ehelyuumltt nem szuumlkseacuteges kuumlloumln foglalkozni azzal a keacuterdeacutessel hogy a tulajdonos mieacutert csak egy eacutev eltelteacutevel proacutebaacutelja meg visszaszerezni a dolgaacutet joacutellehet egy valoacutedi perben ez a keacuterdeacutes is komoly jelentőseacuteggel biacutert Annyit azonban elvi jelleggel eacuterdemes leszoumlgezni hogy a tulajdonos keacuteslekedeacutese minden egyes nappal eacuterezhetően csoumlkkentette annak az eseacutelyeacutet hogy visszaszerezhesse a dolgaacutet
227
valaki aki haszonkoumllcsoumlnbe kapott egy koumlnyvet szaacutendeacutekosan eldobnaacute azt835 Ebből
eredően a perben lefolytatott vizsgaacutelat arra az eredmeacutenyre fog vezetni hogy a megtalaacuteloacutet
a koumlruumllmeacutenyek alapos okkal arra indiacutetottaacutek hogy a dolgot a tulajdonos aacuteltal a veacutegleges
tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval elhagyottnak teacutetelezze fel koumlvetkezeacuteskeacuteppen joacutehiszeműnek
kell tekinteni vagyis elbirtokolhatta a dolgot egy eacutev alatt
Az eddig bemutatott forraacutesokboacutel az alaacutebbi koumlvetkezteteacutesek vonhatoacutek le a derelictio
fogalmi elemeire vonatkozoacutean Elsőkeacutent a tulajdonosi derelictio aacuteltal a birtokkal egyuumltt
megszűnik a dolog feletti tulajdonjog is eacutes ilyenkor occupatioacuteval lehet tulajdont szerezni
a dolog felett A fenti aacutelliacutetaacutesboacutel az is kideruumll hogy a res pro derelicto habita keacutetfeacutele
lehet egyszerűen csak pro derelicto habita illetőleg pro derelicto habita a domino
leacutetezik tehaacutet a baacuterki aacuteltal elhagyott dolog illetőleg a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolog
Ebből a szempontboacutel Paulus kuumlloumlnbseacuteget tesz a tulajdonszerzeacutes moacutedjai koumlzoumltt a
tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgon foglalaacutessal szerzuumlnk tulajdont amiacuteg a baacuterki maacutes aacuteltal
elhagyott dolgot elfoglalhatjuk ugyan tulajdont azonban csak elbirtoklaacutessal szerezhetuumlnk
felette Ehhez keacutepest a Pomponiustoacutel ideacutezett veacutelemeacuteny ugyanakkor nem bontja keacutet
esetkoumlrre a derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutet azon az alapon hogy ki hagyja el a dolgot ő
mindoumlsszesen annyit mond hogy az elhagyott dolog nyomban a mieacutenk lesz vagyis ha
elfoglaljuk tulajdonosaivaacute vaacutelunk
A derelictio fogalma kapcsaacuten azt kell meacuteg megvizsgaacutelni hogy talaacutelunk-e olyan
forraacuteshelyet a vizsgaacutelt ciacutemen beluumll amely a derelictioacutet maacutes teacutenyaacutellaacutestoacutel elhataacuterolja A
titulus 7 toumlredeacuteke Iulianus tollaacuteboacutel a merces iactatae teacutenyaacutellaacutesaacutet veti oumlssze a
derelictioacuteval raacutemutatva hogy a kettő eacutelesen elkuumlloumlniacutetendő egymaacutestoacutel Ha ugyanis valaki
hajoacuteboacutel kidobott dolgot talaacutel a jogtudoacutes aacutellaacutespontja szerint nem birtokolhatja el azt mert
nem elhagyott dologroacutel van szoacute
Iul D 41 7 7 (2 ex Minic)
Si quis merces ex nave iactatas invenisset num ideo usucapere non possit quia
non viderentur derelictae quaeritur sed verius est eum pro derelicto usucapere
non posse
835 Ilyenkor a tulajdonos fel sem tudna leacutepni egy a dolgot elvivő harmadik szemeacutellyel szemben mert egy ilyen szemeacutely megtalaacutelhatoacutesaacutega legalaacutebbis keacutetseacuteges Eacuteppen ezeacutert a haszonkoumllcsoumlnbe vevő szemeacutellyel szemben leacutephet fel szerződeacutesszegeacutes ciacutemeacuten eacutes koumlvetelhet kaacuterteacuteriacuteteacutest
228
Az eset taacutergya tehaacutet merx amely ha ex nave iactata akkor elbirtoklaacutessal nem lehet rajta
tulajdont szerezni hiszen az nem res derelicta836 A szoumlvegből nem vilaacutegos mieacutert dobtaacutek
ki az aacuterut a hajoacuteboacutel837 Ez a probleacutema uacutejfent a keacutesőbb vizsgaacutelandoacute animus dereliquendi
keacuterdeacuteseacutehez koumltődik ezeacutert ennek taglalaacutesaacutetoacutel jelen helyen eltekintuumlnk Sokkal eacuterdekesebb
pillanatnyilag a szoumlveg utolsoacute mondata amely szerint helyesebb az a neacutezet amely szerint
az elbirtoklaacutesra pro derelicto nincs lehetőseacuteg vagy pro derelicto elbirtoklaacutesra nincs
lehetőseacuteg ndash pro derelicto usucapere non posse Ehelyuumltt adoacutedik a koumlvetkezteteacutes hogy
maacutes jogciacutemen elvileg adott az elbirtoklaacutes lehetőseacutege mindezt azonban a tovaacutebbiakban
Iulianus nem fejti ki ekkeacutent a szoumlveg eacutertelmezhető uacutegy is hogy a jogtudoacutes csak mintegy
jelzi hogy az elbirtoklaacutes lehetetlenseacutege itt a pro derelicto-esetre korlaacutetozoacutedik838 A
derelictio fogalmaacutera neacutezve azonban keacutet tanulsaacuteg is adoacutedik egyfelől a derelictio egyfajta
fogalmi hataacutervonalaacutet huacutezza meg a Iulianus-szoumlveg amikor azt mondja hogy olyan
dolgot ami nem derelicta nem lehet elbirtokolni vagy nem lehet pro derelicto
elbirtokolni Maacutesfelől pedig a jogaacutesz egy konkreacutet gyakorlati esetet emliacutet a merces ex
navis iactatae eseteacutet eacutes raacutemutat hogy ezeket nem tekintik res derelictaacutenak Tuumlzetesebb
vizsgaacutelat utaacuten egyeacutertelműveacute vaacutelik hogy Iulianus ebben a veacutelemeacutenyben nem arra proacutebaacutel
vaacutelaszt adni hogy az esetben szereplő dolog derelinkvaacutelt-e hanem arra hogy a hajoacuteboacutel
kidobott aacuteruk eseteacuteben egyaacuteltalaacuten adott-e az elbirtoklaacutes lehetőseacutege vagy sem Mindezt
pedig azeacutert igyekszik elvi eacutellel tisztaacutezni mivel egyaacuteltalaacuten vitatott hogy az a koumlruumllmeacuteny
hogy a res iactae nem tekintendő magaacutetoacutel eacutertődően derelinkvaacuteltnak minden esetben
gaacutetat szab-e a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutesnak Ugyanakkor ndash mint az maacuter
fentebb is kifejteacutesre keruumllt ndash a toumlredeacutek szoumlvegezeacuteseacuteből eredően valoacutesziacutenűtlen hogy az a
szemeacutely aki joacutehiszeműen tartja magaacutenaacutel a tengerparton talaacutelt dolgot egy eacutev eltelteacutevel ne
szerezne tulajdont a dolog felett felteacuteve hogy a dolog eredeti tulajdonosa nem
jelentkezik eacuterte839 Ilyenkor azonban az elbirtoklaacutes nem pro derelicto hanem pro suo
jogciacutemen fog bekoumlvetkezni840 Az elhagyott dolog elbirtoklaacutesa koumlreacuteben meacuteg egy szinteacuten
Iulianus neveacutehez fűzhető fragmentumot kell megemliacuteteni amelyben azt aacutelliacutetja a jogtudoacutes
hogy amennyiben valaki abban a teacuteves felteveacutesben van hogy a dolog elhagyott a dolog
pro derelicto elbirtoklaacutesaacutera nincs moacuted
836 Egyezően ld VACCA Pro derelicto 792 837 Ezzel egyezően BENEDEK Derelictio 9 skk 838 Ehhez ld meacuteg VACCA Pro derelicto 792-793 VACCA Derelictio 74 eacutes 97 839 Komolyan megfontolandoacute Vacca aacutellaacutespontja ebben a vonatkozaacutesban aki arra mutat raacute hogy a Iulianus-doumlnteacutes az igazsaacutegossaacuteg elvi fogalmaacutenak gyakorlati alkalmazaacutesaacutet jelenti Ld VACCA Pro derelicto 793 840 VACCA Derelictio 97-100
229
Iul D 41 7 6 (3 ad Urs Ferocem)
Nemo potest pro derelicto usucapere qui falso existimaverit rem pro derelicto
habitam esse
Ebben az egy mondatban a falso toumlrteacutenő elbirtoklaacutes lehetetlenseacutegeacuteről van szoacute vagyis
nem jogi tilalomroacutel a forraacutes nem arroacutel szoacutel hogy lex prohibet hanem nemo potest
Mindent egybevetve lehet azt mondani hogy falso existimare itt annyit tesz teacutevesen
teacutevesen hiszi a dolgot birtokba vevő szemeacutely hogy az res derelicta841 A forraacutes ugyan
nem szoacutel a teacutevedeacutes eredeteacuteről mindenesetre toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy valamilyen kuumllső
indiacutettataacutes legfőkeacuteppen tapasztalat alapjaacuten kell arra a felteveacutesre jusson a dolgot birtokba
vevő hogy az elhagyott Ha ugyanis ismert előtte hogy a dolog nem elhagyott akkor
maacuter rosszhiszemű birtokos lesz aki viszont ilyen voltaacuteboacutel eredően keacuteptelen az
elbirtoklaacutesra842 Ugyanakkor ismeacutetelten ki kell hangsuacutelyozni hogy egy pillanatra sem
hagyhatoacute figyelmen kiacutevuumll hogy a birtokban leacutevő joacute- vagy rosszhiszeműseacutegeacutet kizaacuteroacutelag
perben lehetett megkeacuterdőjelezni hiszen az ellenkező bizonyiacutetaacutesaacuteig mindenkit
joacutehiszeműnek teacutetelezuumlnk fel Az ezzel kapcsolatos veacutelhető bizonyiacutetaacutesi neheacutezseacutegekről maacuter
esett szoacute Mindenesetre teacutenykeacuterdeacutes hogy a szoumlveg eacutertelme alapjaacuten res derelicta
elbirtoklaacutesaacutehoz nem pusztaacuten az szuumlkseacuteges hogy a dologroacutel a birtokosa azt higgye
elhagyott Kell hozzaacute az is hogy a dolog teacutenylegesen ilyen is legyen a szubjektiacutev tudati
elem tehaacutet keveacutes az elbirtoklaacutes megtoumlrteacutenteacutehez a dolog ilyen jogciacutemen valoacute elbirtoklaacutesa
koumlreacuteben az teszi res habilisszaacute a dolgot ha a valoacutesaacutegban is derelinkvaacutelt ez azonban ndash a
szoumlvegben megjelenő aacutelliacutetaacutes pontos tartalmaacutet figyelembe veacuteve ndash csak azt eredmeacutenyezi
hogy res iactae nem birtokolhatoacute el derelinkvaacutelt dolog gyanaacutent Vagyis juthatunk arra a
koumlvetkezteteacutesre hogy a dolog maacutes jogciacutemen elbirtokolhatoacute hiszen koumlzel sem biztos
hogy a pro derelicto elbirtoklaacutes tilalma kizaacuternaacute a pro suo jogciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutest is
Ismeretes hogy a jogaacuteszok mindig a konkreacutet eset relevaacutens teacutenyeinek figyelembe veacutetele
mellett tehaacutet eseti jelleggel vaacutelaszoltaacutek meg a keacuterdeacutest Paacuterhuzamot vonva egy jogesettel
841 A fallere ige amiből a falsus melleacutekneacutev ered arra vonatkozik hogy valaki valamit figyelmen kiacutevuumll hagyott mert nem vette eacuteszre azt ebből eredően az a dolog vagy teacuteny előtte ismeretlen Vouml FINAacuteLY s vv rsquofallerersquo rsquofalsusrsquo Ugyaniacutegy Oxford Latin Dictionary s v rsquofalsusrsquo 842 Ezzel egyezően ld VACCA Pro derelicto 789-790 A szoumlveg Vacca meglaacutetaacutesa szerint arroacutel szoacutel hogy a joacutehiszeműen derelinkvaacuteltnak veacutelt dolgot nem lehet pro derelicto elbirtoklaacutes uacutetjaacuten megszerezni vagyis az elbirtoklaacutes veacutegbemegy azonban jogciacutem neacutelkuumll vagyis a birtokosra nem vonatkoznak a praetori edictum rendelkezeacutesei tehaacutet nem tarthat igeacutenyt az actio Publiciana aacuteltali veacutedelemre Ebben az esetben tehaacutet nem Putativtitelről van szoacute mivel a derelictio mint iusta causa nem toumlrteacutent meg Mindebből eredően annak sincs jelentőseacutege hogy az elhagyaacutes nem tulajdonos aacuteltal koumlvetkezett-e be mivel a derelictio mint iusta causa ebben az esetben is hiaacutenyzik Vouml VACCA Pro derelicto 791
230
(Afr D 41 4 11 [7 quaest]) amelyben az adaacutesveacutetel eacuterveacutenytelen volta miatt a vevő a
iusta causa tekinteteacuteben teacutevedeacutesben van raacute kell mutatni arra hogy a roacutemai jogaacuteszok elvi
eacutellel csak a joacutehiszeműen szerző harmadik szemeacutely helyzeteacutenek veacutedelmeacutehez
ragaszkodtak843 Vagyis az elbirtoklaacutes akaacuter meacuteg iusta causa hiaacutenyaacuteban is bekoumlvetkezhet
felteacuteve azonban hogy annak figyelmen kiacutevuumll hagyaacutesaacutera objektiacuteve menthető ok indiacutetotta a
birtokost Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a joacutehiszeműen szerző harmadik szemeacutely veacutedelme abban az
esetben lehetseacuteges ha a joacutehiszeműseacutege minden megfontolaacutes szerint egyeacutebkeacutent az eset
valamely relevaacutens teacutenyezőjeacuten ndash jelen esetben a megtalaacutelaacutes eacutes a birtokba veacutetel
koumlruumllmeacutenyein ndash nyugszik844
Oumlsszegezve tehaacutet a derelictio koumlreacuteben szuumlkseacuteges elbirtoklaacutesra vonatkozoacute forraacutesok
egyfelől arra az esetre vonatkoznak amikor a megtalaacuteloacute nem tud semmit a dolgot
elhagyoacute szemeacutelyről maacutesfelől pedig ndash mintegy negatiacutev moacutedon legalaacutebbis a pro derelicto
ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes hataacuteraacutet megvonandoacute ndash raacutemutatnak hogy a merces ex navis
iactatae eseteacuteben valamint amikor valaki teacutevesen veacuteli a dolgot pro derelicto habitaacutenak
nincs lehetőseacuteg az elbirtoklaacutesra A derelictio koumlreacuteben azeacutert meruumllhet fel az elbirtoklaacutes
szuumlkseacutegesseacutege mert amiacuteg a koraacutebban maacuter bemutatott res nullius eseteacuteben okszerű lehet
az azonnali tulajdonszerzeacutes hiszen eme dolgok eacuteppen a koumlzfelfogaacutes szerinti termeacuteszetuumlk
vagy jelleguumlk miatt minősuumllnek res nulliusnak addig a res derelictae eseteacuteben egyaacuteltalaacuten
nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog adott esetben eacutepp res nullius derelictae ezeacutert a
tulajdonjog koumlruumlli bizonytalansaacutegot feloldandoacute hasznos lehet az elbirtoklaacutes845 Ezen
tuacutelmenően csak a derelictio koumlreacuteben ha valaki olyan dolgot szerzett meg amely
teacutenylegesen pro derelicto habita volt akkor ebben az esetben semmi sem zaacuterja ki a dolog
koumlzvetlen megszerzeacuteseacutet ndash ezt taacutemasztjaacutek alaacute a kezdet kezdeteacuten elemzett Ulpianus- eacutes
Paulus-helyek utoacutebbi egyeacutertelműen a tulajdonosi derelictio felteveacuteseacuteből kiindulva846
Ezzel szemben probleacutema akkor adoacutedik ha ignoramus a quo derelictum est ugyanis
ilyenkor ndash mint arra maacuter raacutemutattunk ndash a megszerző kizaacuteroacutelag azokra a koumlruumllmeacutenyekre
alapozhat amelyek koumlzoumltt a dolgot meglelte kuumlloumlnoumls figyelemmel magaacutenak a dolognak a
termeacuteszeteacutere iacutegy peacuteldaacuteul a dolog eacuterteacutekeacutere vagy a megtalaacutelaacutes helyeacutere Az ilyen keacutetseacuteges
esetekben a jogaacuteszok tudtaacutek hogy a dolog megszerzeacutese csak abban az esetben vaacutelhat
843 Afr D 41 4 11 (7 quaest) Quod volgo traditum est eum qui existimat se quid emisse nec emerit non posse pro emptore usucapere hactenus verum esse ait si nullam iustam causam eius erroris emptor habeat nam si forte servus vel procurator cui emendam rem mandasset persuaserit ei se emisse atque ita tradiderit magis esse ut usucapio sequatur 844 VACCA Derelictio 100-102 114 845 Ld BENEDEK Derelictio 21 846 Vouml VACCA Derelictio 74
231
befejezetteacute amikor maga az elbirtoklaacutes is befejezett mivel a dolog elhagyaacutesaacutenak teacutenye is
ilyenkor vaacutelik bizonyossaacute igaz ugyan hogy az elhagyaacutessal a derelinkvaacuteloacute a maga
reacuteszeacuteről mindent megtett annak eacuterdekeacuteben hogy a dologtoacutel megvaacuteljon a derelictio
azonban csak akkor vaacutelik befejezetteacute ha a megtalaacuteloacute megszerezte a dolgot847 Ha a
megszerző meg volt győződve arroacutel hogy a tulajdonos elhagyta a dolgot eacutes eme
meggyőződeacutese hataacutesaacutera veszi birtokba azt elbirtoklaacutessal fogja megszerezni a dolog
tulajdonjogaacutet az elbirtoklaacutes jogciacuteme viszont a dologtoacutel valoacute megvaacutelaacutes konkreacutet
koumlruumllmeacutenyeitől fuumlgg848
Mivel az eddigiekben maacuter toumlbbszoumlr előkeruumllt ideje reacuteszletesebben is foglalkozni az
animus derelinquendi keacuterdeacuteseacutevel amelyet az irodalom a derelictio tovaacutebbi fogalmi
elemeacutenek tekint849 Leacutenyege a communis opinio alapjaacuten az hogy a derelinkvaacuteloacute szemeacutely
tudata arra kell hogy iraacutenyuljon hogy ő az eldobaacutes aacuteltal a dolog tulajdonaacuteval is felhagy
nem pusztaacuten annak birtokaacuteval Vagyis az elhagyaacuteshoz ndash a dologtoacutel valoacute corpore
megvaacutelaacuteson tuacutel ndash animus derelinquendi is szuumlkseacuteges A forraacutesok jellemzően animus vagy
mens formaacutejaacuteban emlegetik eacutes a fogalmi egyseacutegesseacuteg ilyen hiaacutenya maacuter oumlnmagaacuteban kellő
alapot nyuacutejthat legalaacutebb annak felteacutetelezeacuteseacutehez hogy a keacutesőbb korokban animus
derelinquendikeacutent hivatkozott teacutenyező maacuter a klasszikus jogban is ismert volt850 Logikus
keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel azonban ezen a ponton hogy vajon az animus derelinquendi csak a
tulajdonos eseteacuteben eacutertelmezhető-e vagy fennaacutellhat-e maacutes nem tulajdonos szemeacutelyneacutel
is aki a dolgot elhagyja Az irodalom oumlsszesseacutegeacuteben koumlzoumls aacutellaacutespontja ebben a
tekintetben az hogy az animus derelinquendi nem felteacutetlenuumll koumltődik csak a tulajdonos
szemeacutelyeacutehez mivel a forraacutesokban nem egyseacuteges a derelictio szemeacutelyi oldalaacutenak
megkoumlzeliacuteteacutese sem pedig az elhagyaacutes joghataacutesai851 Ezzel a felfogaacutessal ndash a koraacuteban maacuter
elemzett forraacutesok tuumlkreacuteben ndash egyet kell eacuterteni Mindebből persze roumlgvest adoacutedik a
logikus keacuterdeacutes hogy ndash amennyiben az animus derelinquendi a tulajdonnal valoacute
felhagyaacutesi szaacutendeacutekot jelenti ndash mikeacutent eshet szoacute animus derelinquendiről abban az
esetben ha a dolgot nem annak tulajdonosa hagyja el A laacutetszoacutelagos ellentmondaacutes
feloldaacutesa eacuterdekeacuteben az animus derelinquendi leacutenyegeacutenek vizsgaacutelataacutehoz ndash egyezően az
847 Vouml ROMANO Studi 107 848 Vouml VACCA Derelictio 75 114 849 BONFANTE Proprietagrave II 274-275 ROMANO Studi 110-117 VOCI Proprietagrave 233 VACCA Derelictio 119 skk BENEDEK Derelictio 9-12 850 Animuskeacutent hivatkozza pl Ulp D 47 2 43 11 (41 ad Sab) mens formaacutejaacuteban utal raacute pl Iul D 14 2 8 (2 ex Minic) eacutes Inst 2 1 47 A tovaacutebbi hivatkozaacutesokat ld ROMANO Studi 110 851 ROMANO Studi 110-117 BENEDEK Derelictio 8-11 VACCA Derelictio 94 skk
232
irodalommal ndash elsősorban a iactus mercium keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute szoumlvegeket kell
segiacutetseacuteguumll hiacutevni852
A forraacutesok tanuacutesaacutega szerint tengeri vihar eseteacuten a Mediterraacuteneum aacuteltalaacutenos hajoacutezaacutesi
gyakorlata volt hogy a hajoacutet megkoumlnnyiacutetendő egyes aacuterukat a tengerbe dobtak
Oumlnmagaacuteban a tengeri aacuterufuvarozaacutes egy oumlsszetett jogviszony-rendszer megleacuteteacutet
felteacutetelezte853 Amikor pedig egy esetleges tengeri viharban neacutemely aacuteruk kidobaacutesaacutera
keruumllt sor akkor egy bonyolult elszaacutemolaacutesi viszony keletkezett a jogviszony szereplői
koumlzoumltt amelynek a koumlzeacuteppontjaacuteban a lex Rhodia de iactu mercium szabaacutelyai szerint
minősuumllő kaacutermegosztaacutes aacutellt Mindebből adoacutedoacutean a szerzők toumlbbseacutege ndash a forraacutesok
logikaacutejaacutet koumlvetve ndash elsősorban kereskedelmi jogi szempontboacutel illetőleg a locatio-
conductio oldalaacuteroacutel koumlzeliacuteti meg a probleacutemaacutet854 A szerzők csupaacuten kisebb reacutesze
foglalkozik kifejezetten a tengerbe hajiacutetott aacuteruk dologi jogi vonatkozaacutesainak
bemutataacutesaacuteval855 Keacutetseacutegtelen persze hogy a lex Rhodiaacutet dinamikaacutejaacuteban bemutatoacute az
elemzeacutesneacutel főkeacutent a collatioacutera hangsuacutelyt fektető munkaacutek egy reacutesze is emliacuteti az aacuteruk
tengerbe dobaacutesaacutenak valamint a tulajdonelhagyaacutesnak a kapcsolataacutet mivel azonban ezek
fő teacutemaacuteja nem az emliacutetett taacutergykoumlrbe tartozik ekkeacutent mindoumlssze a tradicionaacutelis irodalmi
aacutellaacutespontot jeleniacutetik meg856 Eme tradicionaacutelis aacutellaacutespont ndash mint arra maacuter raacutemutattunk ndash
leacutenyegeacutet tekintve a dolgot eldoboacute szemeacutely reacuteszeacuteről a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra
iraacutenyuloacute akaratot (animus derelinquendi) helyezi a koumlzeacuteppontba857 Tehaacutet akkeacutent lehet
megaacutellapiacutetani egy konkreacutet esetről hogy ott toumlrteacutent-e dologelhagyaacutes hogy megvan-e az
animus derelinquendi annaacutel a szemeacutelyneacutel aki megvaacutelik a dologtoacutel Igenlő vaacutelasz eseteacuten a
toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutes szerinti eset derelictio ellenkező esetben azonban nem az Az aacuteruk
tengerbe hajiacutetaacutesaacutenaacutel a tradicionaacutelis aacutellaacutespont szerinti nemleges vaacutelasz egyeacutertelmű hiszen
a dologkidobaacutes a hajoacute ndash eacutes a rajta leacutevők ndash megmenteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutent858
A tengeri viharban egyes dolgoknak a hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kidobaacutesaacutet (iactus mericum) a
jogaacuteszok toumlbb moacutedon koumlzeliacutetik meg A dologkidobaacutessal foglalkozoacute veacutelemeacutenyekből
852 Ehhez ld kifejezetten Benedek eacutes Vacca megkoumlzeliacuteteacuteseacutet BENEDEK Derelictio 8-9 VACCA Derelictio 91-92 853 Erről reacuteszletesen a hazai irodalomban ld FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 212-223 854 A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll MARTON Roacutemai magaacutenjog 236-237 ROUGEacute Commerce maritime 397-413 KASER RPR I 572 JOumlRS ndash KUNKEL ndash WENGER ndash HONSELL ndash MAYER-MALY ndash SELB Roumlmisches Recht 330 FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 212-223 WAGNER Lex Rhodia 357-380 POacuteKECZ KOVAacuteCS Lex Rhodia 177-188 FOumlLDI ndash HAMZA Roacutemai jog 529 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 507 855 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 701 BENEDEK Iactus 2116 BENEDEK Derelictio 10-11 VACCA Derelictio 91-92 94-97 103-105 ROMANO Studi 115 156-157 856 Vouml pl FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 216121 POacuteKECZ KOVAacuteCS Lex Rhodia 178-179 ROUGEacute
Commerce maritime 4012 404-405 857 Ld VACCA Derelictio 92 858 Ld pl BENEDEK Derelictio 10-11 ROMANO Studi 157
233
kiindulva a legteljesebb koumlruumlliacuteraacutesaacutet ennek a jogi probleacutemaacutenak Gaius egyik
veacutelemeacutenyeacuteben valamint az Instituacutecioacutekban talaacutelhatjuk859 Ezek szerint iactus merciumroacutel
akkor beszeacutelhetuumlnk ha tengeri viharban (in tempestate maris) baacutermilyen dolgokat (res)
a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel (navis levandae gratia) nem tulajdon-derelictio (non eo
animo [hellip] quod quis eas habere non vult) hanem a veszeacutelyből valoacute megmenekuumlleacutes (ut
periculum effugiat) szaacutendeacutekaacuteval kidobnak (eiciuntur) Oumlsszehasonliacutetva az eme keacutet
szoumlvegből kiemelhető elemeket a toumlbbi a iactus mercium keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute
veacutelemeacutennyel laacutethatoacute hogy ezek az elemek nagyban-egeacuteszben a toumlbbiben is fellelhetők
Joggal meruumll fel azonban a keacuterdeacutes hogy a tengerbe dobott aacuterukkal foglalkozoacute jogaacuteszi
veacutelemeacutenyek tartalmilag mennyiben egyeznek eacutes mennyiben teacuternek el egymaacutestoacutel
Paulus Iavolenus eacutes egyes veacutelemeacutenyeiben Iulianus egyeacutertelműen dolgokroacutel beszeacutelnek
(Paul D 14 2 2 8 [34 ad ed] Iav D 41 1 58 [11 ex Cass] Iav D 41 2 21 2 [7 ex
Cass]) Ugyanakkor Iulianus egy maacutesik veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic])
hajoacuteboacutel kidobott aacuterut emliacutet (merces ex nave iactatas) vagyis a dolgok koumlreacuteneacutel szűkebben
hataacuterozza meg mi az ami a iactus mercium taacutergyakeacutent szaacutemiacutetaacutesba joumlhet860
A tengeri vihar a Gaius-szoumlveget valamint az Instituacutecioacutek megfogalmazaacutesaacutet kiveacuteve sehol
sem fordul elő a iactus mercium kapcsaacuten Ezzel szemben az egyik Iavolenus-szoumlveg
megemliacuteti a hajoacutetoumlreacutest (ex naufragio ndash Iav D 41 2 21 1 [7 ex Cass])
A hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese illetőleg a megmenekuumlleacutes mint a dologkidobaacutes indiacutetoacuteoka szinteacuten
nem fordul elő az oumlsszes szoumlvegben A hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese (navis levandae gratia)
Gaius szoumlvegeacuten eacutes az Instituacutecioacutekon kiacutevuumll csak Iulianus egyik veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 14
2 8 [2 ex Minic]) fordul elő A dologkidobaacutes maacutesik indoka a veszeacutelyből menekuumlleacutes
illetőleg az eacutepseacutegben maradaacutes (salutis causa dimissum) ndash szinteacuten az előzőekben emliacutetett
keacutet szoumlveget leszaacutemiacutetva ndash Iavolenusnaacutel (Iav D 41 2 21 2 [7 ex Cass]) lelhető fel861
Megjegyzendő hogy meacuteg keacutet szoumlveg taacutergyilagosabban mindoumlssze annyit emliacutet meg
859 Gai D 41 1 9 8 (2 rer cott) Inst 2 1 48 860 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz elegendő mindoumlssze keacutet jogaacuteszi veacutelemeacutenyt segiacutetseacuteguumll hiacutevni Ulpianus szerint a rsquomerxrsquo elnevezeacutes kizaacuteroacutelag ingoacute dolgokra vonatkozhat (Ulp D 50 16 66 [74 ad ed] rsquoMercisrsquo appellatio ad res mobiles tantum pertinet) Africanus pedig Mela nyomaacuten azt aacutelliacutetja hogy a rabszolga-kereskedőket eacutes a kereskedőket eacuteppen amiatt illetik keacutet kuumlloumln elnevezeacutessel mert az ember nem rsquomerxrsquo (Afr D 50 16 207 [3 quaest] rsquoMercisrsquo appellatione homines non contineri Mela ait et ob eam rem mangones non mercatores sed venaliciarios appellari ait et recte) Ebből eredően a rsquomerxrsquo a rsquoresrsquo koumlreacuten beluumll olyan ingoacute dolgot jeloumll amelyet valamilyen uumlgylet (pl adaacutesveacutetel) ceacuteljaacutera szaacutentak Vouml FINAacuteLY eacutes Oxford Latin Dictionary s vv rsquomercesrsquo rsquomerxrsquo 861 Baacuter a hivatkozott haacuterom szoumlveg fordulatai elteacuterőek meacutegis koumlnnyű belaacutetni hogy tartalmi szempontboacutel ugyanabba az iraacutenyba mutatnak a veszeacutelyből valoacute sikeres megmenekuumlleacutes eredmeacutenye az hogy mind a hajoacute mind pedig a legeacutenyseacuteg feltehetően eacutepen marad
234
hogy a dologkidobaacutes hajoacuteboacutel toumlrteacutenik (ex nave ndash Iul D 41 7 7 [2 ex Minic] Ulp D 47
2 43 11 [41 ad Sab])
A derelictio kapcsaacuten a szoumlvegek alapvetően keacutet joacutel elkuumlloumlniacutethető csoportra oszthatoacutek Az
elsőbe tartozoacute szoumlvegek arroacutel taacutejeacutekoztatnak hogy a kidobott dolgok objektiacuteve nem
tekinthetők res pro derelicto habitae-nak (Paul D 14 2 2 8 [34 ad ed] Iul D 41 7 7
[ex Minic] Iav D 41 2 21 1 ndash 2 [7ex Cass]) A kettő koumlzuumll az első Paulus neveacutehez
fűződő veacutelemeacuteny roumlviden csak annyit koumlzoumll hogy a kidobott dolog a tulajdonoseacute marad
vagyis a birtokba vevő nem szerezheti meg mivel a dolog nem pro derelicto habita
Ehhez keacutepest a Iavolenus-szoumlveg bővebben foglalkozik a keacuterdeacutessel
Iav D 41 2 21 1 ndash 2 (7 ex Cass)
Quod ex naufragio expulsum est usucapi non potest quoniam non est in
derelicto sed in deperdito (2) Idem iuris esse existimo in his rebus quae iactae
sunt quoniam non potest videri id pro derelicto habitum quod salutis causa
interim dimissum est
A szoumlveg első mondata nem emliacuteti kifejezetten a dolog kidobaacutesaacutet hanem hajoacutetoumlreacutes soraacuten
a hajoacuteboacutel kizuhant dolgokroacutel beszeacutel amiket a viacutez a partra vetett Vagyis ez a mondat
tartalmilag szeacutelesebb koumlrt oumllel fel mintha egyszerűen a hajoacuteboacutel kidobott dolgokroacutel
beszeacutelne mivel itt a dolog aacutellapota keruumll a koumlzeacuteppontba ekkeacutent keacutet lehetőseacuteg adoacutedik
megeshet hogy a partra vetett dolgot tengeri viharban menekuumlleacutesi ceacutellal kidobtaacutek aacutem
elkeacutepzelhető az is hogy csupaacuten veacuteletlenuumll sodroacutedott le a fedeacutelzetről amit senki sem vett
eacuteszre vagyis a dolog elveszett nem pedig kidobtaacutek azt A maacutesodik mondatban Iavolenus
meacuteg egy leacutepeacutest tesz előre gondolatmeneteacuteben eacutes raacutemutat hogy a res iactae nem pro
derelicto habita mivel amit megmenteacutes ceacuteljaacuteboacutel (salutis causa) dobtak ki a hajoacuteboacutel az
nem lehet pro derelicto habita A veacutelemeacuteny első mondataacuteban tehaacutet Iavolenus a derelictus
eacutes a deperditus kategoacuteriaacuteit aacutelliacutetja egymaacutessal szembe miacuteg a raacute koumlvetkezőben a pro
derelicto habitum eacutes a salutis causa dimissum csoportjai keruumllnek oumlsszehasonliacutetaacutesra
Mindkeacutet esetben koumlzoumls hogy a hivatkozott kategoacuteriaacutekat nem toumllti meg tartalommal nem
sorol fel teacuteteles fogalmi elemeket hanem a keacutet kategoacuteriaacutet egymaacutessal szembeaacutelliacutetva kizaacuteroacute
viszonyt hoz leacutetre a kettő koumlzoumltt nem lehet pro derelicto habita az amit salutis causa
dobnak ki a hajoacuteboacutel valamint ami in deperdito est az nem lehet in derelicto Az első
mondatban emliacutetett rsquoexpulsum estrsquo kifejezeacutes a szoumlveg egeacuteszeacutenek figyelembe veacuteteleacutevel
nyer eacutertelmet ha a maacutesodik mondat kifejezetten a kidobott dolgokra vonatkozik akkor
235
okkal adoacutedik a felteveacutes hogy az első mondat megfogalmazaacutesa csak azt az esetet eacuterinti
amikor a vihar lesodor valamilyen dolgot a hajoacuteroacutel azonban az ott tartoacutezkodoacutek koumlzuumll ezt
senki sem veszi eacuteszre Ha ehhez a keacutet szoumlveghez keacutepest megvizsgaacuteljuk Iavolenus egy
maacutesik veacutelemeacutenyeacutet akkor nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy az előbbi keacutet veacutelemeacutenyben a kiesett-
kidobott dolgok kategorikus szeacutetvaacutelasztaacutesa a jogaacutesz aacuteltal koumlvetett csoportosiacutetaacutes szerint
ha meacutegoly tetszetős is azonban pusztaacuten formai szeacutetvaacutelasztaacutest jelent
Iav D 41 1 58 (11 ex Cass)
Quaecumque res ex mari extracta est non ante eius incipit esse qui extraxit
quam dominus eam pro derelicto habere coepit
A maacutesik keacutet szoumlveghez keacutepest ez a bdquokuumlloumlnveacutelemeacutenyrdquo eacuteppen szemleacutelete miatt jelentős
ugyanis az eset vizsgaacutelataacutenak iraacutenya fordiacutetott nem a hajoacuteboacutel kidobott hanem a tengerből
kihalaacuteszott dologroacutel esik szoacute ekkeacutent a talaacuteloacute szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelja a keacuterdeacutest Az ebből
adoacutedoacute jogi szempontboacutel is relevaacutens probleacutema az lehet hogy a talaacuteloacute nem felteacutetlenuumll
tudja hogy a hajoacute a hajoacutesok illetőleg a dolog tulajdonosa megmenekuumlltek-e egyaacuteltalaacuten
azt sem tudja hogy a dolog tulajdonosa a hajoacuten tartoacutezkodott-e vagy sem a talaacuteloacute csupaacuten
kiment egy dolgot a tengerből amely felett azonban csak akkor szerezhet tulajdont ha a
tulajdonos felhagy a dolog tulajdonaacuteval Ez a megkoumlzeliacuteteacutes ndash mint az keacutesőbb laacutetni fogjuk
ndash sokkal koumlzelebb aacutell a valoacutesaacuteghoz
A derelictioacuteval foglalkozoacute szoumlvegek maacutesik csoportja koumlzvetlenuumll a kidoboacute szemeacutely
szubjektiacutev tudati viszonyulaacutesaacutera helyezik a hangsuacutelyt (Gaius eacutes az Instituacutecioacutek fentebb
maacuter hivatkozott szoumlvegein kiacutevuumll meacuteg Iul D 14 2 8 [2 ex Minic] Ulp D 47 2 43 11
[41 ad Sab])
Iul D 14 2 8 (2 ex Minic)
Qui levandae navis gratia res aliquas proiciunt non hanc mentem habent ut eas
pro derelicto habeant quippe si invenerint eas ablaturos et si suspicati fuerint
in quem locum eiectae sunt requisituros ut perinde sint ac si quis onere pressus
in viam rem abiecerit mox cum aliis reversurus ut eandem auferret
A szoumlveg teacutemaacuteja a hajoacuteboacutel kidobott baacutermifeacutele dolog amelynek kapcsaacuten Iulianus azt
magyaraacutezza hogy ha a kidobaacutes a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutent akkor
figyelemmel kell lenni arra hogy a kidoboacutet nem az a szaacutendeacutek vezette hogy veacuteglegesen
236
megvaacuteljon a dologtoacutel Aacutelliacutetaacutesaacuteboacutel koumlvetkezik hogy ha megtalaacutelja a kidobott dolgot
elviheti azt ha pedig csupaacuten sejti hol vetette partra a tenger visszakoumlvetelheti Az eset
jobb megeacuterteacuteseacutet elősegiacutetendő egy hasonloacute esetet is bemutat amikor valaki nagy terhet
cipel eacutes mivel nem biacuterja egyszerűen leteszi a dolgot az uacutet szeacuteleacutere hogy keacutesőbb
maacutesokkal visszateacuterve elvigye azt A veacutelemeacutenyben van egy nyilvaacutenvaloacute csuacutesztataacutes
tudniillik a hivatkozott esetek egyikeacuteben sem megy semmire a dolgot kidoboacute vagy
letevő szemeacutely azzal hogy tudja hol volt () a dolga Ahhoz hogy azt visszakoumlvetelje
azzal kell hogy tisztaacuteban legye hogy a visszakoumlveteleacutes pillanataacuteban kineacutel () van A non
ndash habeant fordulatba aacutegyazott ceacutelhataacuterozoacutei melleacutekmondat egyeacutertelműen mutatja az
eldoboacute abbeacuteli szaacutendeacutekaacutet hogy a dolog ne legyen pro derelicto habita Maacuterpedig a kezdet
kezdeteacuten laacutethattuk hogy a pro derelicto habita fordulat a forraacutesokban akkor szerepelt
amikor a tulajdonos hagyta el a dolgaacutet a kifejezeacutes tehaacutet arra utal hogy a szemeacutely a
dolgot derelictumnak tekinti vagyis a dologhoz fűződő tudati viszonyulaacutest jellemezzuumlk
vele862 A Iulianus-szoumlveghez keacutepest aacuternyaltabb neacutezetet koumlzvetiacutet Ulpianus veacutelemeacutenye
amely egyes irodalmi aacutellaacutespontok szerint egyeacutertelműen taacutemasztja alaacute a klasszikus jog
ama felfogaacutesaacutet hogy az animus derelinquendi annyit jelentett hogy a tulajdonos
veacuteglegesen elvesztette a dolgot tehaacutet nem vonatkozott kifejezetten a tulajdon
felhagyaacutesaacutenak szaacutendeacutekaacutera ez csupaacuten egy felismereacutes volt863
Ulp D 47 2 43 11 (41 ad Sab)
Si iactum ex nave factum alius tulerit an furti teneatur quaestio in eo est an pro
derelicto habitum sit et si quidem derelinquentis animo iactavit quod plerumque
credendum est cum sciat periturum qui invenit suum fecit nec furti tenetur si
vero non hoc animo sed hoc ut si salvum fuerit haberet ei qui invenit
auferendum est et si scit hoc qui invenit et animo furandi tenet furti tenetur
enimvero si hoc animo ut salvum faceret domino furti non tenetur quod si
putans simpliciter iactatum furti similiter non tenetur
Az Ulpianusnak feltett keacuterdeacutes arra vonatkozik hogy a hajoacuteboacutel kidobott dolog (iactum)
elvitele lopaacutesnak minősuumll-e Ulpianus a vaacutelaszban onneacutet koumlzeliacuteti meg a probleacutemaacutet hogy
az ilyen dolog elhagyottnak tekinthető-e vagy sem eacutes az erre a keacuterdeacutesre adott vaacutelasztoacutel
fuumlgg hogy lopaacutesnak lehet-e tekinteni a dolog elviteleacutet Ezek szerint Ulpianus uacutegy veacuteli
862 VACCA Derelictio 120 863 VACCA Derelictio 121
237
hogy nem felel lopaacuteseacutert a dolgot elvivő szemeacutely ha a dolog kidobaacutesa elhagyaacutesi
szaacutendeacutekkal (derelinquentis animo) toumlrteacutent Ha azonban a dolog kidobaacutesa azzal a
szaacutendeacutekkal toumlrteacutent hogy azt a tulajdonos megtartsa akkor sem beszeacutelhetuumlnk meacuteg
lopaacutesroacutel csupaacuten a dolog ragadtatik el a talaacuteloacutetoacutel (auferendum est) Kifejti hogy
derelinqentis animo akkor dobnak ki valamit a hajoacuteboacutel ha az elveszteacutes megsemmisuumlleacutes
lehetőseacutegeacutet aacutetfogja a kidoboacute szemeacutely tudata (sciat periturum)864 A szoumlveg vonatkozoacute
reacuteszeacutenek eacutertelmezeacuteseacuteből tehaacutet koumlvetkezik hogy az animus derelinquendi (derelinquentis)
ndash legalaacutebbis ebben a konkreacutet esetben ndash arra vonatkozik hogy a kidobaacuteskor a kidobaacutest
veacutegző szemeacutely tudata aacutetfogja-e a dolog elveszteacuteseacutenek legalaacutebb a lehetőseacutegeacutet865 Maacuterpedig
ha itt elsődlegesen a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyről van szoacute akkor a iactus mercium eacutes
derelictio teacutenyaacutellaacutesai koumlreacuteben hasznaacutelt terminoloacutegia első tekintetre zavart eredmeacutenyezhet
Maacuter koraacutebban is megismeacuteteltuumlk azt a megaacutellapiacutetaacutest hogy a derelictio kapcsaacuten a forraacutesok
a rsquopro derelicto habitarsquo kifejezeacutest a tulajdonosi derelictio eseteacuteben hasznaacuteljaacutek amiacuteg az
egyeacuteb szemeacutelyek aacuteltali elhagyaacutes koumlreacuteben az rsquoid quod derelictum estrsquo vagy ehhez
leacutenyegeacuteben hasonloacute fordulat jelenik meg A logikus koumlvetkezteteacutes az lehet hogy akkor a
iactus mercium koumlreacuteben ndash figyelemmel a vonatkozoacute szoumlvegek terminoloacutegiaacutejaacutera ndash minden
esetben azt kell felteacutetelezni hogy a dolgot annak tulajdonosa dobja ki a hajoacuteboacutel Ez
azonban bizonyosan nincs iacutegy mivel az egyes dolgok hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kihajiacutetaacutesaacutera az
esetek toumlbbseacutegeacuteben a hajoacute parancsnoka adott utasiacutetaacutest ekkeacutent a tulajdonos akarata
koumlzoumlmboumls volt866 Ezzel a meglaacutetaacutessal leacutenyegeacuteben egyező veacutelemeacutenyt fogalmaz meg
Rougeacute is aki a Mediterraacuteneum tengeri kereskedelmi gyakorlataacuteval foglalkozoacute műveacuteben
oumlnaacutelloacute fejezetet szentel a lex Rhodiaacutenak ennek kereteacuteben pedig aacutettekinti azokat a
felmeruumllhető szituaacutecioacutekat is amelyekben a hajoacuten leacutevő dolgok kidobaacutesaacutera sor
keruumllhetett867 Ezekben az esetekben tehaacutet a valoacutedi jogi probleacutema az hogy az ilyen
esetekben megengedhető-e egy harmadik szemeacutelynek az adott dolog feletti elbirtoklaacutes
uacutetjaacuten valoacute tulajdonszerzeacutese Keacutezenfekvő megoldaacutest jelenthet a lopaacutesra hivatkozaacutes hiszen
lopott dolgot nem lehet elbirtokolni
Oumlsszefoglalva a fenti megaacutellapiacutetaacutesokat laacutethatoacute hogy a iactus mercium keacuterdeacuteseacutevel
foglalkozoacute primer forraacutesokboacutel nyerhető keacutep sokreacutetű Iavolenus egy veacutelemeacutenyeacuteben elvi
eacutellel tagadja az elbirtoklaacutes lehetőseacutegeacutet maacutesutt ugyanakkor megengedhetőnek tartja a
864 Ugyaniacutegy nem minősuumll lopaacutesnak ha a talaacuteloacute abboacutel a ceacutelboacutel viszi el a dolgot hogy azt a tulajdonos reacuteszeacutere megőrizze illetőleg ha a talaacuteloacute egyszerűen uacutegy veacutelte hogy a dolog pusztaacuten iactum Ez utoacutebbi fordulat eleacuteggeacute homaacutelyos eacutes Ulpianus nem is fejti ki reacuteszletesen mit eacutert eme megfogalmazaacutes alatt 865 VACCA Derelictio 122 866 Ezzel egyezően VACCA Derelictio 94 867 ROUGEacute Commerce maritime 397-413 ehelyuumltt pedig kuumlloumlnoumlsen 400-401
238
dolog kiemelő aacuteltali megszerzeacuteseacutet amikortoacutel a tulajdonos pro derelicto habita tekinti a
dolgot Iulianus csupaacuten a pro derelicto elbirtoklaacutest tartja megengedhetetlennek Ulpianus
pedig egyaacuteltalaacuten a lopaacutes oldalaacuteroacutel koumlzeliacuteti meg a probleacutemaacutet Abban azonban minden
jogaacutesz egyseacuteges aacutellaacutespontot keacutepvisel hogy a iactus mercium eseteacuteben nem toumlrteacutenik
derelictio vagyis az egyetlen nyitott keacuterdeacutes az elbirtoklaacutes megengedhetőseacutege marad868
Iavolenus eacuterveleacutese szerint ugyanis a megmenekuumlleacutes eacuterdekeacuteben kidobott dolgok nem
lehetnek derelinkvaacuteltak Ebből egyeacutertelműen kitűnik hogy a derelictio teacutenyeacutenek tagadaacutesa
abboacutel a felfogaacutesboacutel ered hogy a merx iacta eacutertelmezhetetlen a derelictio szempontjaacuteboacutel
ahol a dolgok vagy derelinkvaacuteltak vagy nem azok A tengerbe hajiacutetott aacuteru ebbe a keretbe
nem szoriacutethatoacute be
A maacutesodlagos irodalomban a iavolenusi eacuterveleacutest toumlbb logikus peacuteldaacuteval igyekeztek
alaacutetaacutemasztani A salutis causa dimissum fordulat kapcsaacuten Benedek eacutes Rougeacute arra
hivatkoznak hogy a hajoacuten tartoacutezkodoacutek a hajoacutet eacutes sajaacutet maguk mentik869 Vacca abboacutel az
iraacutenyboacutel vizsgaacutelja a keacuterdeacutest hogy egyaacuteltalaacuten az sem biztos hogy a dolgot annak
tulajdonosa dobja ki hiszen tengeri uacuteton elsősorban a hajoacute kapitaacutenyaacutenak szava volt
doumlntő eacutes amennyiben egy vihar eseteacuten a kapitaacuteny a hajoacute a szemeacutelyzet eacutes a rakomaacuteny
megmenteacutese ceacuteljaacuteboacutel bizonyos dolgok kidobaacutesaacutet laacutetta szuumlkseacutegesnek akkor a kidobaacutesra
iacuteteacutelt dolgok tulajdonosaacutenak (tulajdonosainak) akarata koumlzoumlmboumls volt870 Rougeacute meacuteg
enneacutel is tovaacutebb megy azt aacutelliacutetva hogy a tengeri viharboacutel adoacutedoacute lelkiaacutellapot alkalmas
lehet arra hogy a hajoacuten tartoacutezkodoacutek akaacuter a szuumlkseacutegesneacutel toumlbbet is kihajiacutetsanak a
hajoacuteboacutel871 Mindebből laacutethatoacute tehaacutet hogy egyes aacuteruk hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kidobaacutesaacutenak
koumlruumllmeacutenyei igen sokfeacuteleacutek lehetnek
Kuumlloumln kiemelendő Vacca felfogaacutesa az animus derelinquendi kapcsaacuten aki a hagyomaacutenyos
neacutezethez keacutepest amely a derelictio kulcsfontossaacuteguacute elemeacutenek tekinti az animust
amelytől a derelictio megtoumlrteacutente is fuumlgg uacutejszerű felfogaacutest keacutepvisel872 Az animus
derelinquendinek aacuteltalaacuteban ulpianusi eacutertelmet tulajdoniacutet vagyis animus derelinquentis
formaacutejaacuteban szubjektiacutevveacute teszi azt azzal a pillanattal azonosiacutetva amikor a tulajdonos
szaacutemaacutera teljesen nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy a dolog szaacutemaacutera objektiacuteve eacutes veacutegeacuterveacutenyesen
eleacuterhetetlenneacute vaacutelt tehaacutet nincs tovaacutebbi eseacutely a visszaszerzeacuteseacutere873
868 Vouml VACCA Derelictio 97 869 BENEDEK Derelictio 10-11 ROUGEacute Commerce maritime 402 870 VACCA Derelictio 94 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően ROUGEacute Commerce maritime 400 871 ROUGEacute Derelictio 401 872 VACCA Derelictio 92 873 VACCA Derelictio 96 113 121-122 Ez a gondolat teret ad a teljes koumlrű meacuterlegeleacutesnek a tulajdonos oumlsszevetheti a dolog eacuterteacutekeacutet eacutes a megtalaacutelaacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere fordiacutetandoacute időt peacutenzt faacuteradsaacutegot eacutes
239
Ha a ndash forraacutesokkal oumlsszhangban aacutelloacute ndash vaccai eacuterveleacutes aacuteltal kiacutenaacutelt iraacutenyba haladunk
tovaacutebb akkor adoacutedik a felteveacutes hogy a dolog tulajdonosa csak a dolog kidobaacutesaacutet koumlvető
bizonyos idő eltelte utaacuten eacutebred annak tudataacutera hogy szaacutemaacutera a dolog nincs toumlbbeacute A
fentiekből laacutethatoacutean eleve keacuterdeacuteses hogy a szaacutelliacutetmaacutennyal egyuumltt a tulajdonos is a hajoacuten
tartoacutezkodik-e Amennyiben a hajoacuten tartoacutezkodik meglehet hogy eacuteppen ő maga dobja a
tengerbe valamely aacuterujaacutet hiszen ndash oumlsszhangban a Rougeacute aacuteltal megfogalmazottakkal ndash
nem biztos hogy a tudata az adott pillanatban aacutetfogja hogy eme cselekmeacutenye folytaacuten a
dolog iacta lesz Abban az esetben ha nem ő dobja ki a dolgot akkor is felmeruumll annak a
keacuterdeacutese hogy a kapitaacuteny doumlnteacuteseacutevel egyeteacutert-e vagy sem Ha egyeteacutert uacutejfent szaacutemba kell
venni a tengeri vihar okozta moacutedosult tudataacutellapotot amely nem felteacutetlenuumll teszi keacutepesseacute
a tulajdonost arra hogy a hosszuacute taacutevuacute koumlvetkezmeacutenyeket előre laacutessa Ugyanakkor az
egyeteacuterteacutes hiaacutenya vagy eacuteppen a tulajdonosi hallgataacutes esete egyaraacutent lehetnek
ugyanennek a moacutedosult tudataacutellapotnak az eredmeacutenyei aacutem mivel a biztonsaacuteg a kapitaacuteny
felelősseacutege a tulajdonos veacutelemeacutenye az adott pillanatban aligha szaacutemiacutet Amennyiben
pedig a dolog tulajdonosa nem is tartoacutezkodott a hajoacuten a dologkidobaacutes megtoumlrteacutenteacuteről is
csak utoacutelag szerezhet tudomaacutest amikor maacuter egyeteacuterteacuteseacutenek vagy tiltakozaacutesaacutenak
kinyilvaacuteniacutetaacutesa puszta formalitaacutes Laacutethatoacute tehaacutet hogy bizonyos ndash hosszabb-roumlvidebb ndash idő
eltelik addig amiacuteg a tulajdonos keacutepes felfogni hogy a dolog iacta lett Ez az időtartam
ad absurdum napokat is jelenthet keacuterdeacutes hogy mi toumlrteacutenik addig a dologgal
Ha a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely oldalaacuteroacutel vizsgaacuteljuk a helyzetet amit Iulianus is alapul
vesz egy veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) akkor a talaacutelaacutes koumlruumllmeacutenyeit kell
figyelembe venni A keacuterdeacutes tehaacutet az hogy a koumlruumllmeacutenyek objektiacuteve alkalmasak-e arra
hogy a talaacuteloacute felismerje hogy a talaacutelt dolog merx iacta Amennyiben a koumlruumllmeacutenyekből
ez kitűnik akkor lopaacutest koumlvet el kiveacuteve ha a tulajdonos szaacutemaacutera megőrzeacutesi ceacutellal viszi
el a dolgot874 Ha a koumlruumllmeacutenyekből nem nyilvaacutenvaloacute a dolog iacta jellege akkor tovaacutebbi
keacuterdeacutes hogy objektiacuteve vagy a talaacuteloacute szempontjaacuteboacutel szubjektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute a
dolog ilyen volta ha ugyanis objektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog iacta akkor a
talaacuteloacute ndash ha magaacutehoz veszi a dolgot ndash joacutehiszeműen jaacuter el Amennyiben szubjektiacuteve nem
nyilvaacutenvaloacute akkor tovaacutebbi keacuterdeacutes hogy ennek mi az oka Lehet hogy kifejezetten eacutes
ceacutelzatosan magaacutenak akarja a dolgot ilyenkor rosszhiszeműen jaacuter el tehaacutet lopaacuteseacutert felel
Aacutem előfordulhat az is hogy a talaacuteloacute pusztaacuten megoumlruumll a talaacutelt dolognak eacutes az adott
ennek alapjaacuten ndash figyelemmel a kidobaacutes-elveszteacutes koumlruumllmeacutenyeire eacutes helyeacutere ndash doumlntheti el hogy tesz-e leacutepeacuteseket a dolog visszaszerzeacuteseacutere vagy sem Nemleges vaacutelasz eseteacuten a tudata teljes meacuterteacutekben aacutet kell hogy fogja azt a teacutenyt hogy ettől a pillanattoacutel kezdve a dolog szaacutemaacutera veacutegleg elveszett 874 Ehhez ld FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 216121
240
pillanatban fel sem meruumll benne hogy milyen esemeacutenyek nyomaacuten keruumllt oda az a dolog
Ezek a probleacutemaacutek megjelennek Ulpianus lopaacutessal foglalkozoacute veacutelemeacutenyeacuteben (Ulp D 47
2 43 11 [41 ad Sab]) is Ugyanakkor a szoumlvegből kitűnik az a nyilvaacutenvaloacute teacuteny is hogy
mindezek a keacuterdeacutesek csak egy esetleges perben meruumllhettek fel vagyis a talaacuteloacute
rosszhiszeműseacutege bizonyiacutetandoacute volt erre utal a szoumlveg utolsoacute fordulata (quod si putans
simpliciter iactatum furti similiter non tenetur) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a lopaacutes koumlreacuteben
elengedhetetlen animus furandi megleacuteteacutet nem előfelteacutetelezteacutek azt minden esetben
keacutetseacutegtelenuumll bizonyiacutetani kellett Ez pedig komoly neheacutezseacuteget jelenthetett peacuteldaacuteul a
tanuacutek hiaacutenya miatt de emliacutethető eacuteppen esetleges oumlsszejaacutetszaacutesuk a talaacuteloacuteval Maacuterpedig
keacutetseacutegtelen bizonyiacutetaacutes hiaacutenyaacuteban a talaacuteloacutet nem lehetett lopaacuteseacutert felelősseacutegre vonni875
Ismeacutetelten ki kell emelni hogy a fentebb vaacutezolt gondolati seacutema kizaacuteroacutelag arra az esetre
vonatkozik ha a dolog tulajdonosa eacutes a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely perbe bocsaacutetkoznak
Erre azonban nincs moacuted ha a tulajdonos a kidobaacutes utaacuten proacutebaacutelnaacute megkeresni a dolgaacutet de
az maacuter nincs ott joacutellehet Iulianus aacutelliacutetja hogy amennyiben a tulajdonos sejti hogy hol
sodroacutedott partra a dolga akkor visszakoumlvetelheti azt876 Mindez azonban a gyakorlatban
nem műkoumldhetett hiszen a perleacuteshez nem csak azt kellett megnevezni hogy mit eacutes
milyen alapon koumlvetelek hanem azt is hogy kitől Ennek hiaacutenyaacuteban a
visszakoumlvetelhetőseacuteg megreked a puszta lehetőseacuteg szintjeacuten Ebből adoacutedoacutean elfogadhatoacute
Vacca azon aacutellaacutespontja hogy a dolgot megtalaacuteloacute eacutes joacutehiszeműen magaacutenaacutel tartoacute szemeacutely
egy eacutev eltelteacutevel elbirtoklaacutes uacutetjaacuten tulajdont szerezhet a dolog felett felteacuteve hogy a
tulajdonos az egy eacutev alatt nem jutott el hozzaacute a kereseacutes soraacuten877 Mindez egybevaacuteg a
toumlbbi jogaacuteszi veacutelemeacutennyel is amelyek szerint nem az a keacuterdeacutes hogy a hajoacuteboacutel kidobott
aacuteru derelinkvaacuteltnak minősuumll-e vagy sem hanem bdquomindoumlsszerdquo az hogy az elbirtoklaacutes
megengedhető-e avagy sem Ha maacuterpedig a dolog semmilyen megfontolaacutes szerint sem
minősuumll res derelictaacutenak akkor okszerű a iulianusi megaacutellapiacutetaacutes hogy csupaacuten a pro
derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes nem lehetseacuteges878 Ebből Vacca koumlvetkezteteacutese hogy
Iulianus szerint a pro suo ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes viszont nem lehetetlen879 A
fentiekből első tekintetre uacutegy tűnhet hogy a pro suo ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes
megengedhetőseacutegeacutet a meacuteltaacutenyossaacuteg mint egyenlő elbiacuteraacutelaacutes alapozza meg Nem minden
alap neacutelkuumlli tehaacutet azt aacutelliacutetani hogy a felek koumlzoumltti egyensuacutely kiacutevaacutenalma illetőleg a
875 Ehhez ld reacuteszletesebben VACCA Derelictio 107 eacutes kuumlloumlnoumlsen a 22 sz jegyzetet ahol kiteacuter arra is hogy az irodalomban Berger peacuteldaacuteul egyszerűen eacutertelmetlennek tartotta ezt a szoumlvegreacuteszt 876 Vouml Iul D 14 2 8 (2 ex Minic) bdquohellipsi suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt requisituroshelliprdquo 877 VACCA Derelictio 98 878 Vouml Iul D 41 7 7 (2 ex Minic) 879 Reacuteszletesen ld VACCA Derelictio 72-73 eacutes kuumlloumlnoumlsen 7365
241
konkreacutet egyedi eset speciaacutelis koumlruumllmeacutenyei okaacuten megengedhető lehet hogy a talaacuteloacute pro
suo ciacutemen egy eacutev eltelteacutevel tulajdont szerezzen a dolog felett880
Egyetlen keacuterdeacutes maradt meacuteg amiről a fentiekben nem esett szoacute ez pedig annak a
keacuterdeacutese hogy mi lehet a derelictio taacutergya A forraacutesok alapjaacuten elmondhatoacute hogy a
derelictioacuteval oumlsszefuumlggő esetekben nagyon vaacuteltozatos taacutergyak szerepelnek a res
aacuteltalaacutenosnak mondhatoacute kifejezeacuteseacuten tuacutel ndash mint azt fentebb laacutethattuk ndash gyakorta fordul elő
merx is Ugyaniacutegy a forraacutesokban toumlbbszoumlr jelenik meg az ingatlanok (fundus) eacutes a
rabszolgaacutek derelictioacuteja is ezen kiacutevuumll pedig meacuteg szaacutemtalan egyeacuteb konkreacutet eset is
(aedificium arbor insula opus rudera stb) ndash tehaacutet laacutethatoacute hogy a derelictio taacutergykoumlre
baacutermit feloumllelhetett881 A derelictio taacutergyainak ez a materiaacutelis megkoumlzeliacuteteacutese azeacutert fontos
keacuterdeacutes mivel okkal adoacutedhatna egy olyan felteveacutes hogy a derelictio taacutergya lehetne a
tulajdonjog is Ezzel szemben hangsuacutelyozni kell hogy a roacutemai felfogaacutes szerint a
derelictio koumlzeacuteppontjaacuteban a dolog aacutell a raacute vonatkozoacute oumlsszes teacutennyel jogosultsaacuteggal
egyuumltt ndash eme teacutenyek eacutes jogosultsaacutegok jelentőseacutege ebből a szempontboacutel csak abban aacutell
hogy a dolog ezek aacuteltal koumltődik a derelinkvaacuteloacutehoz Eacuteppen ezeacutert a derelictio teacutenye a
tulajdonjogot mintegy bdquomagaacuteval raacutentjardquo nem csupaacuten azeacutert mert a toumlrveacuteny ezt mint
bizonyos joghataacutest taacutersiacutetja a derelictioacutehoz hanem azeacutert is mert a derelinkvaacuteloacute szeme
előtt maacutes kisebb jelentőseacutegű ceacutelok lebegnek Vagyis a derelinkvaacuteloacute nem koumlzvetlenuumll a
tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra gondol hanem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutes praktikus
mindennapi hataacutesaira amelyek csak a jogi terminoloacutegiaacuteban vonatnak oumlssze a
tulajdonjoggal valoacute felhagyaacutes vagy a tulajdonjog elveszteacuteseacutenek koumlzoumls technikus eacutertelme
alaacute882
3 A derelictio probleacutemakoumlreacutenek oumlsszefoglalaacutesa a derelictio joghataacutesai
A forraacutesok eacutes a szekunder irodalom tuumlkreacuteben mindent egybevetve megalapozottnak
tűnhet egy olyan megaacutellapiacutetaacutes amely szerint a derelictio joghataacutesai elsődlegesen a
derelinkvaacuteloacute szemeacutelyeacutetől valamint a dolog tulajdonosaacutenak az elhagyaacutesra vonatkozoacute
tudati viszonyulaacutesaacutetoacutel fuumlggnek Eme felfogaacutest alaacutetaacutemasztandoacute eacuterdemes uacutejfent hivatkozni
a derelictio alanyainak vizsgaacutelata koumlreacuteben maacuter ismertetett forraacutesokra
880 Az aequitas eacutertelmezeacuteseacutehez ld FOumlLDI Joacutehiszeműseacuteg 19-22 881 Az ingatlanok eacutes a rabszolgaacutek derelictioacuteja kapcsaacuten ld BENEDEK Derelictio 8 ROMANO Studi 119-121 124-127 VACCA Derelictio 124-149 882 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően ROMANO Studi 119
242
Ulp D 41 7 1 (12 ad ed)
Si res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis statim fit
[hellip]
Paul D 41 7 2 pr (54 ad ed)
Pro derelicto rem a domino habitam si sciamus possumus adquirere
Paul D 41 7 4 (15 ad Sab)
Id quod pro derelicto habitum est et haberi putamus usucapere possumus etiam
si ignoramus a quo derelictum sit
Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)
Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fit [hellip]
Mint azt maacuter koraacutebban kifejtettuumlk a szoumlvegek keacutet joacutel elkuumlloumlniacutethető alapaacutellaacutest
keacutepviselnek Ahol az elhagyott dologra rsquores pro derelicto habita (a domino)rsquo formaacuteban
toumlrteacutenik hivatkozaacutes ott a veacutelemeacutenyt adoacute jogaacutesz nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint ndash figyelemmel
az előtte fekvő eset relevaacutens teacutenyeire ndash a tulajdonos aacuteltal veacutegrehajtott derelictioacutet
felteacutetelezve alakiacutetotta ki aacutellaacutespontjaacutet Ezzel szemben azon szoumlvegek eseteacuteben ahol az rsquoid
quod derelicto habitum estrsquo vagy ezzel leacutenyegeacuteben egyező fordulatok utalnak a
derelictio megtoumlrteacutenteacutere ott a jogtudoacutes kiindulaacuteskeacutent azt felteacutetelezi hogy a dolgot
megtalaacuteloacute eacutes birtokba vevő szemeacutely nem tudta hogy a dolgot ki hagyta el joacutellehet az
elhagyaacutes teacutenye nem keacuterdeacuteses883 Figyelemmel arra hogy a forraacutesok alapjaacuten a derelictio
inteacutezmeacutenyeacuteről oumlsszesseacutegeacuteben nyerhető keacutep meglehetősen komplex ezeacutert kellő alap
kiacutenaacutelkozik annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy a konkreacutet esetekben veacutelemeacutenyt alkotoacute jogaacuteszok
mindig annak a szemeacutelynek a szemszoumlgeacuteből koumlzeliacutetetteacutek meg a derelictio probleacutemaacutejaacutet
aki reacuteszuumlkre a keacuterdeacutest megfogalmazta Ha a dolog tulajdonosa fordult hozzaacutejuk akkor a
tulajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteből indultak ki ha azonban a dolgot megtalaacuteloacute eacutes
birtokba vevő szemeacutely kereste meg őket akkor az okkupaacuteloacute szemszoumlgeacuteből kiindulva
vizsgaacuteltaacutek az adott esetet Mindez igaz a iactus mercium eseteacutere is hiszen a veacutelemeacutenyek
883 BESSENYŐ Pro derelicto 58
243
itt is alapvetően vagy utat engednek a dolog megszerzeacuteseacutenek vagy elvi eacutellel tagadjaacutek
annak lehetőseacutegeacutet884
A fentiek alapjaacuten előszoumlr azt az esetet eacuterdemes megvizsgaacutelni amikor a tulajdonos tesz fel
keacuterdeacutest a jogtudoacutesnak aki a derelictio vonatkozaacutesaacuteban a tulajdonosi derelictio
teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel fog kiindulni Ebben az esetben azt mondhatta a jogaacutesz hogy a joghataacutes
attoacutel fuumlgg hogy a veacutegleges tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval hagyta-e el a dolgot Mint arra
raacutemutattunk ez praktikusan annak tisztaacutezaacutesaacutet jelentette hogy a tulajdonos gondolt-e a
dolog elhagyaacutesaacuteval jaacuteroacute gyakorlati koumlvetkezmeacutenyekre koumlztuumlk arra is hogy az elhagyaacutes
nyomaacuten a dolog szaacutemaacutera a visszaszerzeacutes remeacutenye neacutelkuumll elveszhet Ha igenlő vaacutelasz
szuumlletett a keacuterdeacutesre tehaacutet a jogaacutesz megaacutellapiacutethatta az animus derelinquendi megleacuteteacutet
akkor a birtokba vevő tulajdont szerezhetett a dolog felett (occupantis fit ndash Ulp D 41 7
1 [12 ad ed] possumus adquirere ndash Paul D 41 7 2 pr [54 ad ed] derelinquentis
animo iactavit [hellip] cum sciat periturum qui invenit suum fecit ndash Ulp D 47 2 43 11
[41 ad Sab]) Ezen a ponton azonban a klasszikus kor keacutet nagy iskolaacutejaacutenak veacutelemeacutenye
elteacuter egymaacutestoacutel
Paul D 41 7 2 1 (54 ad ed)
Sed Proculus non desinere eam rem domini esse nisi ab alio possessa fuerit
Iulianus desinere quidem omittentis esse non fieri autem alterius nisi possessa
fuerit et recte
Az egyik veacutelemeacuteny a prokuliaacutenus iskola Kru I szaacutezadban eacutelt neacutevadoacute atyamestereacutetől
Proculustoacutel szaacutermazik aki szerint abban az esetben ha a tulajdonos derelinkvaacutelja a
dolgaacutet a dolog feletti tulajdonjoga csak abban az estben enyeacuteszik el ha valaki maacutes
birtokba veszi a dolgot ellenkező esetben a tulajdonjoga fennmarad Ebből a
megaacutellapiacutetaacutesboacutel az koumlvetkezik hogy Proculus szerint derelictioacuteval csak egy dolog
birtokaacutet lehet megszuumlntetni vagyis ebből a szoumlvegből az tűnik ki hogy Proculus a
tulajdon-derelictioacutet nem ismerte el ha a koraacutebbi tulajdonos tulajdonjoga csak azaacuteltal
szűnik meg hogy egy maacutesik szemeacutely birtokba veacutetellel tulajdont szerzett a dolog felett
884 A iactus mercium a dologelhagyaacutes szempontjaacuteboacutel veacutelemeacutenyuumlnk szerint azeacutert jelenik meg ndash laacutetszoacutelag ndash oumlnaacutelloacute esetkoumlrkeacutent mert a tengeri fuvarozaacutes koumlreacuteben a dolog kidobaacutesa joacuteval gyakrabban fordulhatott elő mint a dologelhagyaacutes maacutes esetei hiszen a tenger meacuteg napjainkban is jobbaacutera az elemek aacuteltal uralt kiszaacutemiacutethatatlan teruumllet A hirtelen vaacuteltozaacutesok azonnali gyors eacutes a hajoacute a legeacutenyseacuteg eacutes a rakomaacuteny lehető legnagyobb reacuteszeacutenek vonatkozaacutesaacuteban felelős doumlnteacutest igeacutenyeltek Minthogy a doumlnteacuteshozoacute elsősorban kockaacutezati teacutenyezőket vett figyelembe eacutes ekkeacutent meacuterlegelte a lehetőseacutegeket a rakomaacuteny kisebb reacuteszeacutenek jogi sorsa nagy valoacutesziacutenűseacuteggel nem szaacutemiacutetott doumlntő teacutenyezőnek
244
akkor nyilvaacutenvaloacute hogy a maacutesik aacuteltali birtokba veacutetelig az előző tulajdonos a tulajdonos
tehaacutet nem toumlrteacutenik tulajdon-derelictio Ezzel szemben a Kru II szaacutezad koumlzepeacuten
teveacutekenykedő nagy formaacutetumuacute eacutes maacutes szempontboacutel is igen jelentős jogtudoacutes Salvius
Iulianus ellenben uacutegy veacuteli hogy a derelictio aacuteltal a reacutegi tulajdonos tulajdonjoga
megszűnik de ezzel a dolog meacuteg nem lesz a maacuteseacute csak abban az esetben ha azt valaki
birtokba veszi Ebből pedig az koumlvetkezik hogy a koumlztes időben a dolog nem tartozik
senki tulajdonaacuteban nincs foumlloumltte dominium uralom tehaacutet a dolog uratlan885 Maga
Paulus is ezt az aacutellaacutespontot tartja helyesnek886
A koraacutebbi okfejteacutest folytatva ha a tulajdonos nem derelinquendi animo hagyta el a
dolgot akkor ennek koumlvetkezteacuteben semmilyen moacutedon sem lehet tulajdont szerezni a
dolog felett ndash sem occupatio sem elbirtoklaacutes uacutetjaacuten Amint arra Iulianus egy veacutelemeacutenye
raacutemutat is raacutemutat (Iul D 41 7 6 [3 ad Urs Ferocem]) meacuteg akkor sincs moacuted a dolog
tulajdonaacutenak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutere ha a birtokba vevő abban a teacuteves
felteveacutesben volt hogy a dolog elhagyott Egyeacuteb szankcioacutet azonban ez a veacutelemeacuteny nem
fogalmaz meg Ehhez keacutepest oumlsszetettebb Ulpianus megkoumlzeliacuteteacutese (Ulp D 47 2 43 11
[41 ad Sab]) amely szerint ha a birtokba vevő tudja hogy a derelinkvaacuteloacute rsquout si salvum
fuerit haberetrsquo vaacutelt meg a dologtoacutel felteacutetelezni kell az animus furandi megleacuteteacutet eacutes ilyen
esetben nem csupaacuten nem szerezhet tulajdont a birtokba vevő hanem egyenesen lopaacuteseacutert
felel Ama esetekben azonban amikor a megtalaacuteloacute aacuteltali birtokba veacutetel rsquout salvum faceret
dominorsquo toumlrteacutent valamint amikor egyszerűen uacutegy veacuteli hogy a dolog rsquoiactatumrsquo nem
felel lopaacuteseacutert A keacutet eset koumlzoumltt veacutelemeacutenyuumlnk szerint annyi a kuumlloumlnbseacuteg hogy ha a
tulajdonos reacuteszeacutere őrizte meg a dolgot a tulajdonos jelentkezeacutesekor ki kell hogy adja azt
szaacutemaacutera ekkeacutent a tulajdonszerzeacutes lehetőseacutege itt eleve kizaacutert addig a maacutesik esetben csak
a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes lehetőseacutege zaacuterhatoacute ki a forraacutesok alapjaacuten annak
azonban nincs akadaacutelya hogy a megtalaacuteloacute pro suo jogciacutemen elbirtokolhassa a dolgot887
Ha a jogaacutesznak feltett keacuterdeacutest a dolgot birtokba vevő tette fel akkor ndash a fentebb vaacutezolt
seacutema ellenpaacuterjakeacutent ndash a jogaacutesz minden bizonnyal nem indulhatott ki a tulajdonosi
derelictio felteveacuteseacuteből ekkeacutent ismeretlen elhagyoacute eseteacuten a teacutenyleges derelinkvaacuteloacute lehetett
885 Vouml ezzel egyezően pl ROMANO Studi 19 40 VACCA Derelictio 49 886 Egy a derelictio probleacutemaacutejaacutet aacutetfogoacutean szemleacutelő vizsgaacuteloacutedaacutes szempontjaacuteboacutel messze menőkig egyet kell eacuterteni Bessenyő Andraacutes megiacuteteacuteleacuteseacutevel aki a keacuterdeacutest mint bdquonem kifejezetten meacutelyenszaacutentoacuterdquo neacutezetkuumlloumlnbseacuteget emliacuteti Vouml BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 331 887 Vouml Iav D 41 2 21 1 (7 ex Cass) bdquo[hellip] quoniam non est in derelicto sed in deperditordquo ekkeacutent Iul D 41 7 7 (2 ex Minic) bdquosed verius est eum pro derelicto usucapere non posserdquo
245
akaacuter maga a tulajdonos is vagy akaacuter a dolog puszta birtokosa888 A nem tulajdonos aacuteltal
veacutegrehajtott elhagyaacutes leginkaacutebb tipikus esetei minden bizonnyal a iactus mercium
probleacutemakoumlreacuteből keruumlltek ki Mint fentebb maacuter laacutettuk a veacutelemeacutenyek ebben a
vonatkozaacutesban sem voltak egyseacutegesek joacutellehet egyesek csak formai argumentumokra
eacutepiacutetenek (in deperdito eacutes in derelicto kizaacuteroacute viszonya non potest videri id pro derelicto
habitum quod salutis causa interim dimissum est ndash Iav D 41 2 21 1-2 [7 ex Cass])
Maacutes esetekben az eacuterveleacutes logikailag rendben van azonban nem korreaacutel a per kuumlloumlnoumlsen
pedig a perbeli bizonyiacutetaacutes valoacutesaacutegaacuteval (si suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt
requisituros ndash Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) Attoacutel fuumlggetlenuumll hogy a dologtoacutel valoacute
fizikai megvaacutelaacutest nem a tulajdonos veacutegezte itt is vizsgaacutelandoacute az animus derelinquendi
megleacutete vagy hiaacutenya889 A hajoacutefuvarozaacutes koumlreacuteben a tulajdonosnak a iactus teacutenyeacuteről valoacute
tudomaacutesszerzeacutes nyomaacuten hozott doumlnteacuteseacuteből jelesuumll hogy a dolog nyomaacuteba ered-e vagy
sem lehetett koumlvetkeztetni hogy sciat periturum vagy sem Ennek feacutenyeacuteben a fentebb
maacuter ismertetett Ulpianus-veacutelemeacuteny seacutemaacutejaacutet lehet alkalmazni az egyes konkreacutet estekre
Megjegyzendő hogy az Ulpianus-szoumlveg eacuteppuacutegy bdquokuumlloumlnveacutelemeacutenyrdquo mint egy koraacutebban
bemutatott Iavolenus-hely Ulpianus ugyanis az animus derelinquendi megleacuteteacutet
alapesetben felteacutetelezi (vouml quod plerumque credendum est ndash Ulp D 47 2 43 11 [41 ad
Sab]) veacutelhetően azeacutert mert a dolog tulajdonosaacutenak eleve felteacuteteleznie kellett a dolog
veacutegleges elveszteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet Ilyenkor a joghataacutes ndash minthogy animus furandi is
hiaacutenyzik ndash a birtokba vevő aacuteltali megszerzeacutes (qui invenit suum fecit) Animus
derelinquendi hiaacutenyaacuteban ugyanakkor eleve felteacutetelezi az animus furandi megleacuteteacutet eacutes a
birtokba vevő lopaacuteseacutert koumlteles helytaacutellni Erre nyilvaacuten akkor keruumllhetett sor ha nem
plerumque credendum est ut sciat periturum Ez aloacuteli kiveacutetelkeacutent emliacuteti az urinatori
minőseacuteget eacutes ha a megtalaacuteloacute a dolgot egyszerűen iactatumnak tekintette890
888 Ehelyuumltt az esetek laacutetszoacutelag ketteacutevaacutelnak Ha az ismeretlen elhagyoacuteroacutel a jogaacutesz azt teacutetelezneacute fel hogy tulajdonos volt ugyanazokra a megoldaacutes-variaacutecioacutekra jutnaacutenk mint a tulajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteneacutel Mivel azonban teacutenykeacuterdeacutes az elhagyoacute ismeretlen volta a valoacutesaacutegban a tulajdonosi minőseacuteg felveteacuteseacutet a veacutelemeacutenyt adoacute jogtudoacutes nem vehette komolyan szaacutemiacutetaacutesba 889 Romano ezt a keacuterdeacutest a derelictio solo animo esetkoumlreacuteben vizsgaacutelja eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a dologtoacutel valoacute corpore eacutes animo megvaacutelaacutes hagyomaacutenyos rezsimje aloacutel ez az esetkoumlr jelenti a kiveacutetelt Vouml reacuteszletesen ROMANO Studi 114-116 890 Az urinatorok keacuterdeacuteseacutehez ld ROUGEacute Commerce maritime 200 402 VACCA Derelictio 96 FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 216121
246
4 A derelictio speciaacutelis esetei
Kuumlloumlnleges keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel a Digesta egy helyeacuten hogy van-e lehetőseacuteg egyfelől
arra hogy a dolog tulajdonosa a dolgaacutet csak reacuteszben derelinkvaacutelja illetőleg arra hogy
egy koumlzoumls tulajdonban aacutelloacute dolgot csak az egyik tulajdonostaacuters derelinkvaacuteljon A
Modestinustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacuteke tanuacutesaacutega szerint a probleacutema rendszeresen felmeruumllt ndash
erre utal a quaeri solet kifejezeacutes is
Mod D 41 7 3 (6 diff)
An pars pro derelicto haberi possit quaeri solet et quidem si in re communi
socius partem suam reliquerit eius esse desinit ut hoc sit in parte quod in toto
atquin totius rei dominus efficere non potest ut partem retineat partem pro
derelicto habeat
Modestinus ebben az esetben csak a koumlzoumls tulajdonnal foglalkozik azt a lehetőseacuteget
hogy a tulajdonostaacutersak koumlzuumll az egyik a maga tulajdoni haacutenyadaacutet derelinkvaacutelja a
jogtudoacutes elfogadhatoacutenak tartja Ezzel szemben emeli ki azt hogy ebből nem koumlvetkezik
hogy ha egy dolognak csupaacuten egyetlen tulajdonosa van akkor ő az adott dolog
meghataacuterozott reacuteszeacutet derelinkvaacutelja ekkeacutent ezt a megoldaacutest mereven elutasiacutetja Indokkeacutent
azt hozza fel hogy az egeacutesz dolog tulajdonosa (totius rei dominus) nem viheti veacuteghez
mindazt amire koumlzoumls tulajdon eseteacuten lehetőseacuteg van jelesuumll hogy a tulajdonostaacuters
(socius) a maga tulajdoni haacutenyadaacutet (pars sua) derelinkvaacutelja891 Keacuterdeacutes persze hogy a
pars suaacutetoacutel hogyan lehet megvaacutelni Valoacutesziacutenű ugyanis hogy a ndash koumlzoumls tulajdon
fogalmaacuteboacutel eredően ndash itt a kifejezeacutes csak a tulajdoni haacutenyadra utal azonban ezt
kinyilvaacuteniacutetani vagy csak akkeacutent lehet ha a tulajdonostaacuters az egeacutesz dolgot derelinkvaacutelja
vagy akkeacutent ha solo animo az őt megillető haacutenyadtoacutel valoacute megvaacutelaacutes szaacutendeacutekaacutet juttatja
kifejezeacutesre A szoumlvegben emliacutetett első eset koumlreacuteben arra eacuterdemes felhiacutevni a figyelmet
hogy ha egy dolog valamely reacuteszeacutet akarja derelinkvaacutelni a tulajdonos az csak abban az
esetben lehetseacuteges ha leacutetezik teacutenylegesen levaacutelaszthatoacute dologreacutesz Ennek elhagyaacutesa
azonban maacuter az aacuteltalaacutenos szabaacutelyok szerint minősuumll hiszen ha egy dologreacutesz az egeacuteszről
891 ROMANO Studi 121-122