pluralizmus és disneyworld

PLURALIZMUS ÉS DISNEYWORLD

• - A művészet törénet végének tétele egy új múzeumi logika érvényesülésének kezdetét is jelenti.

• - Megszűnik a nagy művészet és az outsider art kettőségének elképzelése

• - a múzeumok emlékezetpolitikai jellege/funkciója leértékelődik

• -> Tate Modern – A High and Low közti különbségtétel zárójelbe kerül -> a Tate Modern kiállítás filozófiáját cinizmussal vádolják egyesek.

• - A múzeumi terek kizárólagossága, elzártsága feloldódik a városi tér szerkezetében -> a szegregációnak, elkülönültségének vége

• - Múzeum = Mall -> a tömeg a múzeumi viselkedés új formáját tapasztalja, tanulja, továbbítja

• - Egy időben: a British Museum is távolodik a koloniális muzeológia politikailag terhelt hagyományától

• - Queen’s House of National Maritime megrendezi a The Story of Time kiállítást -> a kultúrák az egymásra utaltsága evidencia, nem csak a 21.század politikai üzenete.

• - A múzeum találkozik a városi térrel és ezzel együtt a kortárs fogyasztói társadalom szemantikájával

• Pl. Louvre -> piramis , Bécs -> Museums Quartier• = egyszerre posthistoire és kommercialista

• Ugyanezek a jelenségek felfedezhetőek más európai nagyvárosokban mint Berlinben

• - Marc Augé -> alkalmas-e a múzeumi tér arra, hogy a fizikai valóságból társadalmi környezet legyen ?

• - Múzeum = elit shopping, exklúzív kávéház

• - Felfedezhető múzeumi ipar és a szórakoztató ipar hasonlósága

• - Vajon pozitív vagy negatív ennek a tömegkultúrának a térhódítása ?

• DE!

- A média és a múzeum találkozása nem mindig békés folyamat.

A cél : a figyelem megszerzése és fenntartása.

- Disneyworld

Kitör a gyermekkultúrában és a korszellem torz képeként tűnik fel. -> A múzeumok és ehhez a tömegkultúrális normarendszerhez adaptálódnak

- Ezeket az összefüggő megagépezeteket egyre több radikális kritika éri -> ezzel együtt a kultúrális identitást generáló rendszerek kritikája eléri a múzeumokat is.

• - Ezekben a múzeumokban az emberek a fogyasztás minden egyes pillanatában érzik a világörökség közelségét -> különböző üzletek elkezdenek ennek jegyében kifejlesztett design-al dolgozni

• Pl.• USA – Banana Republic• Armani – Múzeumi elmélyedést kínál vásárlás közben• Montreal – Biodome – szafarik, utazások eredeti

környezetben stb.• Tyrrell múzeum – a látogató paleontológusként

szemlélődhet• Los Angeles – Getty Center (Filmek : Kínai negyed,

Szárnyas fejvadász, Tarantino noirjai)

Armani

Los Angeles – Getty Center

Montreal - Biodome

Tyrrell Museum

• - Új múzeumok = nemzetgazdasági tényezők

• - Elütnek a 19.századi múzeumi ideáltól -> Befogadó és műalkotás néma dialógusa.

• - Ebből következik a minél több interaktivitás és technológiai interface, annál kevesebb dialógus.

• - A modern múzeum besorol a fogyasztás térszerkezetébe, ezáltal az elmerülés élménye megszűnteti az emelkedettség érzését.