pedagógiai tervezés és értékelés beadandó

Pedagógiai tervezés és értékelés Az értékelés elméletben és gyakorlatban

Horváth Zsuzsanna: Reflexiók a tanórai értékelésrőlCsíkos Csaba: A pedagógiai értékelés új irányzatai

Készítette: Sziklainé Pongrác Eszter (HG5X29)

Az értékelő tevékenység problematikája A pedagógiai értékelés gyakorlatát nem ismerjük

kellő pontossággal A kutatók által bemért tesztek, az értékelési

gyakorlat szűk szegmensét érintik Az osztályozási kultúráról kevés tudományosan

ellenőrzött adat van Az értékelést gyakran átszínezik az adott tanuló

egyéni sajátosságai Különböző felfogások érvényesülnek a

pedagógusok körében: szociális kompetenciák, intellektuális teljesítmény

Eltérő kulturális, jövedelmi, erkölcsi háttérrel és igénnyel érkező tanulók

Összegezve A tanárra szinte megoldhatatlan feladat

hárul: Egy komplex változót, a gyermek teljesítményét kell rekonstruálnia. Erre a műveletre azonban a jelenleg használatos érdemjegy alkalmatlan.

Az iskolai értékelés dimenziói

Személyközi Didaktikai Társadalmi

Személyközi dimenzió Interakció Verbális kommunikáció Metakommunikáció Kapcsolati kultúra Klíma Bátorítás Motiválás

Didaktikai dimenzió Tanulásvezérlés Motiváció Tanulásszervezés Tanulási cél Követelmény Feladathelyzet Feladattartalom Tudás Tudásfajták Óravezetési stílus Tankönyv

Társadalmi dimenzió Minősítés és szelekció Egyenlőtlenségek Szociokulturális háttér Szimbolikus tőke Iskolázási pályafutás

Fejlesztési lehetőségek 1. Személyközi:- Tanári önismeret, reflektivitás- A tanórai mikrotörténések jelentésének

tudatosítása- A saját személyes elvárások, latens és

explicit normák tudatosítása- Kooperáció, együttműködés- Kapcsolati kultúra- Nézőpontváltás, empátia

Fejlesztési lehetőségek 2. Didaktikai:- A tantárgyi és tantárgyközi területek értékelési

problémáinak tematizálása- A helyi tanterv követelményeinek értékelhetőségének és

értékelési gyakorlatának elemzése- Helyi értékelési kódex kimunkálása- Tervezés, tervezőmunka- Visszacsatolás- A tantárgyi és tantárgyközi tudás értékelési eszköztárának

gazdagítása- Teljesítménykritériumok kidolgozása- A vizsgált, értékelt tudások körének bővítése- Feladathelyzetek bővítése

A tanulói önértékelés Rámutat arra, hogy a tanulók által választott

értékelési szempontok, milyen eltéréseket mutatnak a tanárokéihoz képest

A tanulók az önértékelést pontosnak és informatívabbnak látják, mint a tanárét DE! Önbecsapás veszélye! (Smith)

A tanári és tanulói értékítéletek - egyes feladatok nehézségére vonatkozóan - egymás közötti korrelációja alacsony (Schuurs és Verschoor)

A kooperatív tanulási módszerek esetén elengedhetetlen, hogy a tanulók minél többször értékeljék saját teljesítményüket és társaik munkáját (Dori és Herschovitz)

Az értékelés céljaA legoptimálisabb értékelési rendszer kialakításhoz szem előtt

kell tartanunk az értékelés célját: - Bizonyítékot adjon a tanulmányi eredmények minőségéről,

az abban bekövetkezett változásokról- Tájékoztatást adjon a tanulónak, tanároknak, szülőknek, az

iskola fenntartójának, országos közoktatás irányítóknak- A tanuló számára adott tanúsítvány, pozitívan befolyásolja

a további ismeretszerzési folyamatot- Rövid és hosszú távon hatást gyakoroljon a tanulási

motivációkra és az életpálya egészére- A szülő számára elfogadható tájékoztató funkciót töltsön be- A tanuló átlássa az értékelési kritériumokat

Hogyan értékeljünk?- Szöveges értékeléssel?- Érdemjeggyel?- Milyen rendszerességgel?- Szóban vagy írásban?- Mihez viszonyítsuk a tanuló tudását?- Alkalmazzuk-e a tanulói önértékelést?- Mit értékelünk? (írásbeli, szóbeli,

gyakorlati, projekt, portfólió)

Az értékelés expanziójának veszélyei Háttérbe szorítja a problémamegoldó

gondolkodást Érvényteleníti a természetes helyzetekben

felmerülő problémamegoldást Lerövidíti az összefüggések tanulására fordított

időt Nem érvényesül a találékonyság, kreativitás Nem valósul meg a tanultak ismeretlen

helyzetben való alkalmazása A lehetséges problémamegoldási utak közül

kevés kerül előtérbe

A szakértők véleménye 1. Az ismeret jellegű tudáselemek

értékelésénél általában nem probléma a szakértők véleményének egyezése

A szakértők véleménye 2. A magasabb rendű kognitív műveletek és

a nem csupán a kognitív szférához besorolható produktumok esetén, fontos a véleményegyezés mértéke

A szakértők véleménye 3. Az oktatásnak és a pedagógiai

értékelésnek a tárgyi tudás tanításától a magasabb rendű értelmi műveletek tanulása felé kell elmozdulnia.

A magasabb rendű értelmi műveletek előtérbe kerülése a társadalom igényeinek felel meg. A pedagógiai értékelésben ebből fakadóan, a tradicionális módszerek helyett alternatív eszközökre van szükség. Ennek a szakértők véleményének egyezőségén kell alapulnia. (Zoller)

Elméleti modellek – Birenbaum (ILA modell)Az értékelés a tanítás és a tanulás közötti

hidat jelenti.Az alternatív ILA modell jellemzői:- Az egyszeres választásos feladatok helyét

a nyílt végű feladatok foglalják el.- Frontális osztálymunka helyett kooperatív

tanulás- A tesztre tanulás helyett, segítő, tanulói

önértékelésre támaszkodó értékelési formák.

Elméleti modellek – Brophy (Tantervi-értékelési integrációs modell)- Az értékelés információt ad a

követelmények minőségéről- Visszajelzést ad a tanulás folyamata

számára- Méri a kimeneti teljesítményt

Elméleti modellek – Braun (A pedagógiai értékelés két fő pillére)

1.) Az adatok gyűjtésére alkalmas mérőeszközök tervezése és felhasználása

2.) A kapott adatokból információ nyerése és interpretálása

Mit tehetünk mi, pedagógusok? Minél több információt szerzünk a pedagógiai

értékelés elméletének fejlődéséről (továbbképzések, tapasztalatok cseréje)

Biztosítjuk a tanulók számára az önértékelés lehetőségét

Önmagunkat is vizsgáljuk, értékeljük, kijavítjuk hibáinkat, és képesek vagyunk változni, új módszereket alkalmazni

Új oktatási módszerek alkalmazása Értékelési eszköztár gazdagítása (Ismerjük fel,

hogy mikor, melyik értékelési módszer a legalkalmasabb!)

Mit tehetünk mi, pedagógusok? Segítő, támogató értékelés előtérbe helyezése

(Mindig adjunk esélyt a tanulónak a javításra! Ne azt értékeljük, hogy mit nem tud, hanem azt, hogy mit tud!)

A legkisebb pozitív változást is jelenítsünk meg az értékelésben, hogy szükség esetén motiválhassunk vele!

A szülők számára is nyújtsunk használható információt, még ha többletmunkával is jár!

A kooperatív értékelést, bátorító nevelést helyezzük előtérbe!

Mit tehetünk mi, pedagógusok? Igyekezzünk háttérbe szorítani a

versenyszellemű értékelést! Az értékelés folyamatos legyen, történjen

nonverbális kommunikáció, metakommunikáció útján is! Ügyelnünk kell arra, hogy ezek pozitív irányba mozdítsák el a tanuló teljesítményét!

Mottó„ Nemcsak, hogy nem én vagyok a tudás

kizárólagos forrása és elbírálója, de még nem is egy adott tankönyv rabszolgájaként dolgozom.”

(Csíkos Csaba)