növényrendszertan biológia tanárszakos...

A növényrendszertan alapjaibiológia tanárszakos hallgatóknak

Tóth ZoltánDéli Tömb VII. emelet 7-608 szoba

20-90-555/1718 melléktothz9@ludens.elte.hu

Tanszéki honlap: http://ramet.elte.hu

ALAPFOGALMAK

SZISZTEMATIKA, TAXONÓMIA,

KLASSZIFIKÁCIÓ, IDENTIFIKÁCIÓ

(DETERMINÁCIÓ), NOMENKLATÚRA,

DIAGNÓZIS,

TAXON (english plurial: TAXA)

“SZISZTEMATIKA”

versus

“TAXONÓMIA”

Egyik legrégebbi tudományág (pl. anatómia is)ennek ellenére mégsem ismerjük eléggé a

növényeket...

Stace 1989

Magvas növények 240 000 faj (1/1)

Haraszatok 12 000 faj (1/20)

Mohák 23 000 faj (1/10)

Eukarióta algák 17 000 faj (1/15)

Gombák 120 000 faj (1/2)

Zuzmók 16 500 faj (1/15)

Baktériumok (Ciano~ is!) 8 000 faj (1/30)

Gerinctelen állat 1 000 000 faj (4/1)

Gerinces állat 50 000 faj (1/5)

összesen 1 500 000 faj

Leltár nélkül nem boldogulunk...

Ráadásul jó lenne egy közös nevező (hogy pl. ugyanarról az élőlényről beszélhessünk)

Célja: „study of biological diversity” or „the study of the diversity of organisms”

Az élővilág sokféleségének (= az élőlényekváltozatosságának) tudományos igényességűtanulmányozása (leírása) és a közöttük levőkapcsolatok elemzése (a változatosság oka és

következményei), BELEÉRTVE az organizmusok valamilyen csoportosítását és elnevezésüket

(rendszerezés) illetve a csoportok eredetének és kialakulásának elemzését is (evolúció).

általánosságban a biológiában RENDSZERTAN = SZISZTEMATIKA (systematica, systematics)

növény, állat, gomba, baktérium

NÖVÉNYRENDSZERTAN = FITOSZISZTEMATIKA

(phytosystematica, phytosystematics)

ami a klasszikus értelemben vett NÖVÉNYTAN = BOTANIKA (botanica, botany) egyik

résztudománya

Jacob-Jäger-Ohmann: Botanikai Kompendium ©Natura 1985 (Kompendium der Botanik ©VEB Gustav Fischer

Verlag, Jena, 1983)

„A növényrendszertan a fajok leírásával (fitográfia), elhatárolásával és csoportosításával (taxonómia)

foglalkozik. (...) Tárgya továbbá a fajok (taxonok) megnevezése (nómenklatúra), a fajkeletkezés folyamatai (evolúciókutatás), és a törzsfejlődés végeredményeként

elénk táruló fokozatos hasonlóság kialakulása (filogenetika)”.

„A növényrendszertan mint szintetikus tudomány, az összes botanikai részdiszciplina eredményeit

felhasználja...”

STUESSY

1979, 1990

ált. biol. RENDSZERTAN = SZISZTEMATIKA (systematics)részterületei pl. Stuessy (1990) szerint

1. TAXONÓMIA = BESOROLÁSTAN (taxonomy)

1A. KLASSZIFIKÁCIÓ = OSZTÁLYOZÁS (classification)

1B. NÓMENKLATÚRA = NEVEZÉKTAN vagyNÉVHASZNÁLAT (nomenclature)

1C. IDENTIFIKÁCIÓ = AZONOSÍTÁS (identification)

2. FILOGENETIKA

3. POPULÁCIÓ- és EVOLÚCIÓBIOLÓGIA

taxonok (english plurial: taxa)

taxon3

taxon2

taxon4

taxon1

taxon5

taxon6

taxon7

1B. NÓMENKLATÚRA = NEVEZÉKTAN vagyNÉVHASZNÁLAT (nomenclature)

International Code of Zoological Nomenclature (ICZN)

International Code of Nomenclature of Bacteria

(The International Comittee on Taxonomy of Viruses

International Code of Botanical Nomenclature (ICBN) Párizs 1867.

Növényekre (beleértve a gombákat, nyálkagombákat és kékalgákat is), de van átfedés más kódokkal is (pl. Euglenophyta-Euglenozoa)

Minden Nemzetközi Botanikai Világkongresszuson van Nómenklatúrai Szekció, utána a változások megjelennek az újonnan kiadott "Code"-ban

1987? Berlin, XV. IBC (International Botanical Congress) 1994 Tokyo, XVI. IBC 1999 St. Louis, XVII. IBC 2005 Wien

rang muslinca ember borsó légyölő galóca E. coli

Regnum Animalia Animalia Plantae Fungi Bacteria

Phylum vagy

DivisioArthropoda Chordata Magnoliophyta Basidiomycota Proteobacteria

Subphylum vagy

subdivisioHexapoda Vertebrata Magnoliophytina Hymenomycotina

Classis Insecta Mammalia Magnoliopsida Homobasidiomycetae γ-Proteobacteria

Subclassis Pterygota Placentalia Magnoliidae Hymenomycetes

Order Diptera Primates Fabales Agaricales Enterobacteriales

Suborder Brachycera Haplorrhini Fabineae Agaricineae

Familia Drosophilidae Hominidae Fabaceae Amanitaceae Enterobacteriaceae

Subfamilia Drosophilinae Homininae Faboideae Amanitoideae

Genus Drosophila Homo Pisum Amanita Escherichia

Species D. melanogaster H. sapiens P. sativum A. muscaria E. coli

ST LOUIS CODE (adopted by the 16th International Botanical Congress, St Louis, Missouri, USA, July-August 1999)

11 pontban alapelvek (Preamble 1-11) és 6 pontban indoklások (Principles I-VI)

62 cikkely (articles) illetve szabály (rules), ajánlások (recommendations), megjegyzések (notes) és példák (examples)

1-5 Taxa and their ranks

6-15 Status, typification, and priority of names (6 Status definitions, 7-10 Typification, 11-12 Priority, 13-15 Limitation of the principle of priority)

16-28 Nomenclature of taxa according to their rank (16-17 Names of taxa above the rank of family, 18-19 Names of families and subfamilies, tribes and subtribes, 20-22 Names of genera and subdivisions of genera, 23 Names of species, 24-27 Names of taxa below the rank of species (infraspecific taxa), 28 Names of plants in cultivation)

29-50 Effective and valid publication (29-31 Conditions and dates of effective publication, 32-45 Conditions and dates of valid publication of names, 46-50 Author citations, General recommendations on citation)

51-58 Rejection of names

59 Names of fungi with a pleomorphic life cycle

60-61 Orthography

62 Gender

Provisions for the governance of the Code

Appendix I Names of hybrids (+12 cikkely H1-H12)

Appendix IIA Nomina familiarum algarum, fungorum, pteridophytorum et fossilium conservanda et rejicienda (Algae, Fungi, Pteridophyta, Fossil plants (excl. diatoms)

Appendix IIB Nomina familiarum bryophytorum et spermatophytorum conservanda (Bryophyta, Spermatophyta)

Appendix IIIA Nomina generica conservanda et rejicienda (Algae, Fungi, Bryophyta, Pteridophyta, Spermatophyta, Fossil plants (excl. diatoms))

Appendix IIIB Nomina specifica conservanda et rejicienda (Algae, Fungi, Bryophyta, Pteridophyta, Spermatophyta, Fossil plants (excl. diatoms))

Appendix IV Nomina utique rejicienda (Algae, Fungi, Bryophyta, Pteridophyta, Spermatophyta)

Appendix V. Opera utique oppressa

PREAMBLE

1. Botany requires a precise and simple system of nomenclature used by botanists in all countries, dealing on the one hand with the terms which denote the ranks of taxonomic groups or units, and on the other hand with the scientific names which are applied to the individual taxonomic groups of plants. The purpose of giving a name to a taxonomic group is not to indicate its characters or history, but to supply a means of referring to it and to indicate its taxonomic rank. This Code aims at the provision of a stable method of naming taxonomic groups, avoiding and rejecting the use of names which may cause error or ambiguity or throw science into confusion. Next in importance is the avoidance of the useless creation of names. Other considerations, such as absolute grammatical correctness, regularity or euphony of names, more or less prevailing custom, regard for persons, etc., notwithstanding their undeniable importance, are relatively accessory.

2. The Principles form the basis of the system of botanical nomenclature.

3. The detailed Provisions are divided into Rules, set out in the Articles, and Recommendations. Examples (Ex.) are added to the rules and recommendations to illustrate them.

4. The object of the Rules is to put the nomenclature of the past into order and to provide for that of the future; names contrary to a rule cannot be maintained.

5. The Recommendations deal with subsidiary points, their object being to bring about greater uniformity and clarity, especially in future nomenclature; names contrary to a recommendation cannot, on that account, be rejected, but they are not examples to be followed.

6. The provisions regulating the governance of this Code form its last division.

7. The rules and recommendations apply to all organisms traditionally treated as plants, whether fossil or non-fossil, e.g., blue-green algae (Cyanobacteria; fungi, including chytrids, oomycetes, and slime moulds; photosynthetic protists and taxonomically related non-photosynthetic groups. Provisions for the names of hybrids appear in App. I.

8. The International code of nomenclature for cultivated plants is prepared under the authority of the International Commission for the Nomenclature of Cultivated Plants and deals with the use and formation of names for special plant categories in agricultural, forestry, and horticultural nomenclature.

9. The only proper reasons for changing a name are either a more profound knowledge of the facts resulting from adequate taxonomic study or the necessity of giving up a nomenclature that is contrary to the rules.

10. In the absence of a relevant rule or where the consequences of rules are doubtful, established custom is followed.

11. This edition of the Code supersedes all previous editions.

PRINCIPLES

Principle I Botanical nomenclature is independent of zoological and bacteriological nomenclature. The Code applies equally to names of taxonomic groups treated as plants whether or not these groups were originally so treated (see Preamble 7).

Principle II The application of names of taxonomic groups is determined by means of nomenclatural types.

Principle III The nomenclature of a taxonomic group is based upon priority of publication.

Principle IV Each taxonomic group with a particular circumscription, position, and rank can bear only one correct name, the earliest that is in accordance with the Rules, except in specified cases.

Principle V Scientific names of taxonomic groups are treated as Latin regardless of their derivation.

Principle VI The Rules of nomenclature are retroactive unless expressly limited.

1. a taxonok elnevezése

fészkesek Compositae=Asteraceaepillangósok Leguminosae=Fabaceaeernyősök Umbelliferae=Apiaceaefüvek Graminae=Poaceaekeresztesek Cruciferae=Brassicaceaepálmák Palmae=Arecaceaeorbáncfűfélék Guttiferae=Clusiaceae

uninominális szavak (Ranunculaceae, Combretum)névkombinációk (Ranunculus subgenus Batrachium)binominális kombinációk (Ranunculus acris)

Vulpia bromoides (L.) Gray (syn. Festuca bromoides L.)

Eltérő végződések egy adott rendszertani rangon az egyes élőlénycsoportoknál

rendszertani rang növények algák gombák állatokPhylum/Divisio -phyta -mycota

Subdivisio/Subphylum -phytina -mycotinaClassis -opsida -phyceae -mycetes

Subclassis -idae -phycidae -mycetidae

Superorder -anae

Order -alesSuborder -ineaeInfraorder -aria

Superfamilia -acea -oideaFamilia -aceae -idae

Subfamilia -oideae -inaeTribe -eae -ini

Subtribe -inae -ina

Az elsőrendű, illetve másod-, harmad-, negyedrendű rendszertani egységek (taxonok) hierarchája állatoknál (Mezőgazdasági Lexikon)

elsőrendű másodrendű harmadrendű negyedrendű

rend (ordo) alrend (subordo) osztag (sectio) öregcsalád (subsectio)

család (familia) alcsalád (subfamilia) nemzetség (tribus) öregnem (subtribus)

nem (genus) alnem (subgenus) raj (cohors) fajcsoport (subcohors)

ország vagy világ (regnum) állatkör (subregnum) tagozat (divisio) altagozat (subdivisio)

törzs (phylum) altörzs (subphylum) ágazat (cladus) ág (subcladus)

osztály (classis) alosztály (subclassis) csapat (legio) öregrend (sublegio)

faj (species) alfaj (subspecies) változat (varietas) eltérés (aberration)

2. publikációk érvényessége

korrekt név legitim név legyen hozzá rövid latin nyelvű diagnózis (vagy utalás más korábbi és effektív diagnózisra)legyen feltüntetve a típuspéldány rangja (besorolása) legyen egyértelmű

Komplett idézés: Ranunculus acris L., Species Plantarum, p. 554 (1753)Ramatuella virens Spruce ex Eichler in Martius, Flora Brasiliensis, 14(2):100 (1867).

Gyakorlatban új taxon érvényes

közlésénél vagy leírást vagy a korábbi és

érvényes közlés idézését adjuk meg.

sp. nov. (species nova)

gen. nov. (genus novum)

comb. nov.(combinatio nova)

3. prioritás alapelvei

szinonim (társnév)

családszinten és az alatt Species Plantarum (1753. május 1.)DE pl. moháknál Species Muscorum (1801. január 1.) vagy egyes algáknál, fosszilis növényeknél, ...

félrevezető név (nomen ambiguum)elvetett név (nomina rejicienda)konzervált név (nomina conservanda)

nómenklatúrai (homotipikus) szinonimok taxonómiai (heterotipikus) szinonimok

4. típuspéldányok

családszinten és az alatt minden új taxonnak van egyedi típuspéldánya (vagy biz. esetekben rajza)

homonim: hogyha két egyező név különböző típuspéldányokon alapul, akkor azok közül csak egy lehet legitim (homonim magyar növénynevek használata is kerülendő!)

holotípus - izotípusszüntípus – lektotípusneotípus

5. hibridek

Nemzetségek közötti (intergenerikus) hibridek:Coeloglossum × Gymnadenia VAGY × GymnaglossumTriticum × Secale VAGY × Triticale

Fajok közötti (interspecifikus) hibridek:1 nemzetség fajai között:

Calystegia sepium × C. silvatica VAGY Calystegia × lucanaPlatanus orientalis × P. occidentalis VAGY Platanus × hybrida.

2 különböző nemzetség fajai között:Coeloglossum viride × Gymnadenia conopsea VAGY × Gymnaglossum jacksonii.

Egy fajon belül (alfajok vagy változatok esetén): Salix × rubens nothovar. basfordiana.

6. kultúrnövények

International Code of Nomenclature for Cultivated Plants (ICNCP or Cultivated Plant Code)

Fajon belüli rendszertani egységek:fajta - cultivar (cv.)fajtacsoport - conculta (conc.)kultúrváltozat, kultúrcsoport - provarietas (provar.)fajtakör, kultúrrassz - convarietas (convar.)

Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2003.

Nómenklatúrai összegfoglaló‘E’ függelék (255-260. oldalak)

1C. IDENTIFIKÁCIÓ = AZONOSÍTÁS (identification)

Új azonosítatlan objektumok azonosítása és besorolása egy már meglévő osztályozás megfelelő taxonjába. Nem osztályozás! A leltárban való keresést segíti.

Filozófusok, matematikusok nem biztos, hogy tesznek ilyen különbséget! Tulajdonképpen a “megnevezés”, egyben a rendszerben való helyet is megjelöli.

Határozókulcsok teszik könnyűvé egy ismeretlen növény azonosítását egy a kulcsban szereplő taxonnal.

MEGHATÁROZÁS = DETERMINÁCIÓ (determination).

Sokszor monográfia (ált. taxon) vagy flóramű (ált. földrajzi terület) részeként, máskor meg külön határozókönyvek.

A kulcs nem tartalmazza a növények teljes leírását/jellemzését, csak azokat az elválasztási bélyegeket használja, ami alapján egy növény azonosítása elvégezhető. Ideális esetben a legfeltűnőbb és legvilágosabb karaktereken alapul, függetlenül azok taxonómiai fontosságától.

Általában kétféle kulcs-típus van (azonban az angol megnevezésük sem következetes):

1. Dichotomikus (single-access or dichotomous, sequential keys)

2. Multi-access keys

“MESTERSÉGES”

versus

“TERMÉSZETES”

RENDSZEREK

DIANDRA:

orgona Syringa (Oleaceae)

varázslófű Circaea (Onagraceae = Oenotheraceae)

veronika Veronica (Scrophulariaceae)

zsálya Salvia (Labiatae = Lamiaceae)

borjúpázsit Anthoxanthum (Graminae = Poaceae)

“PREDIKTÍV” OSZTÁLYOZÁS

“TERMÉSZETES” OSZTÁLYOZÁS

“ÁLTALÁNOS CÉLÚ” RENDSZEREZÉS

versus

“SPECIÁLIS CÉLÚ” RENDSZEREZÉS

(pl. FILOGENETIKAI RENDSZEREK)

TAKHTAJAN 1966

SPORNE

CRONQUIST

Stuessy 1990

EGY FLÓRA ISMERETÉNEK FOKOZATAI:

1. PIONÍR vagy FELFEDEZÉSI (exploratory) SZAKASZ

2. MEGSZILÁRDÍTÓ (consolidation) SZAKASZ

3. BIOSZISZTEMATIKAI SZAKASZ

4. ENCIKLOPÉDIKUS SZAKASZ

1. ALFA-TAXONÓMIA (ortodox-taxonómia klasszikus-taxonómia, hagyományos- taxonómia, leíró- taxonómia)

2. ?

3. ?

4. OMEGA-TAXONÓMIA