növényrendszertan...
TRANSCRIPT
Növényrendszertan gyakorlatok
7. gyakorlat
Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak
2014
Rosidae (Hypericaceae, Violaceae, Euphorbiaceae,
Cucurbitaceae, Brassicaceae, [Pyrolaceae], Primulaceae,
Cistaceae, Malvaceae, Saxifragaceae, Crassulaceae)
A rózsaalkatúak alo. – Rosidae rendszere 1.
Malpigiavirágúak r. – Malpigiales
Orbáncfűfélék cs. – Hypericaceae (Hypericum)
Ibolyafélék cs. – Violaceae (Viola)
Kutyatejfélék cs. – Euphorbiaceae (Euphorbia, Mercurialis)
Tökvirágúak r. – Cucurbitales
Tökfélék cs. – Cucurbitaceae (Echinocystis, Bryonia)
Repcevirágúak r. – Brassicales
Keresztesvirágúak cs. – Brassicaceae (Alliaria, Cardamine, Capsella,
Lunaria)
Erikavirágúak r. – Ericales
[Körtikefélék cs. – Pyrolaceae] (Pyrola, Monotropa)
Kankalinvirágúak r. – Primulales
Kankalinfélék cs. – Primulaceae (Primula, Lysimachia)
Mályvavriágúak r. – Malvales
Szuharfélék cs. – Cistaceae (Helianthemum, Fumana)
Mályvafélék cs. – Malvaceae (Lavathera)
Kőtörőfűvirágúak r. – Saxifragales
Kőtörőfűfélék cs. – Saxifragaceae (Chrysosplenium)
Varjúhájfélék cs. – Crassulaceae (Sedum)
Orbáncfűfélék – Hypericaceae (Guttiferae)
• elsősorban cserjék és fák, ritkábban lágyszárúak
(nálunk csak lágyszárú fajok élnek)
• keresztben átellenes levélállás, pálha nincs
• a levelek illóolaj tartalmúak (hypericin, hyperforin)
• K5 C5 A5×∞ G(3-5) tok termés
• a porzók öt falkába (kötegbe) egyesülnek
• Hypericum
H4 Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű
20-100 cm magas, hengeres szár
2 léccel
elliptikus, áttetsző pontozott
június-október, sárga szirmok,
3 falkás porzótáj, bogernyő
tok
fényigényes, száraz talajokon is
megél, bolygatástűrő
szárazabb vágásterületek,
kaszálók, parlagok, utak mente,
üde lomberdők
bőrgyulladást, halált okozhat,
gyógynövény (depresszió ellen)
♠
H4 Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű
H4 Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű
H4 Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű
Közönséges orbáncfű – Hypericum perforatum
Ibolyafélék – Violaceae
• egyéves vagy évelő lágyszárúak, világszerte 20 nemzetség,
800 faj
• szórt levélállás, pálha van
•↑ K5 C5 A5 G(3) tok termés
• a magános virágok sarkantyúsak
• két porzónak a sarkantyúban mézfejtő függeléke van
• magvaikat hangyák terjesztik
• Viola
Illatos ibolya –
Viola odorata •Kicsi, tőlevélrózsás, tőkocsányos, kúszó-
legyökerező indás évelő (He)
• Levél: tojásdad, lekerekített v. tompás
csúccsal, szíves vállal, pálhalevelei
rojtosak.
• Virága sötét ibolyaszínű, illatos
• Termés: kerekded, visszahajló kocsányú
tok.
• Virágzás: III-V.
• üde, tápanyagban gazdag, humuszos
termőhelyek
• üde lomberdők és kultúrerdők bolygatott
szegélyén, néha gyepekben. Országosan
gyakori
Illatos ibolya – Viola odorata
Illatos ibolya – Viola odorata
Illatos ibolya – Viola odorata
Illatos ibolya – Viola odorata
Erdei ibolya – Viola sylvestris
• Kis termetű, felálló v. felemelkedő,
leveles szárat fejlesztő évelő (He)
• Levél: kicsi, széles tojásdad, a pálha
rojtos
• Virág: levélhónalji, szagtalan, világoslila
• Termés: kopasz, elliptikus tok. IV-V.
• Árnyéktűrő. Üde-félszáraz termőhelye-
ken, enyhén mészkerülő
• Üde lomberdők, mészkerülő erdők, néha
keményfás ligeterdők domb- és
hegyvidékeinken elterjedt és gyakori
Erdei ibolya – Viola sylvestris
Erdei ibolya – Viola sylvestris
Erdei ibolya – Viola sylvestris
Csodás ibolya – Viola mirabilis csak EMH
• Kis termetű, a tavaszi levelek és virágok
tőállók (He)
• Levél: fényes sötétzöld, kopasz, széles szív
alakú, ép szélű pálha
• Virág: a tavasziak tőállóak, a későbbiek a
szárlevelek hónaljából erednek; szagtalan,
világoslila, IV-V.
• Termés: kopasz, elliptikus tok.V-VII..
• félárnyéktűrő. Üde-félszáraz termőhelye-
ken, mészkedvelő
• Üde lomberdők, (bükkös, gyertyános-tölgyes),
mészkedvelő erdő, néha keményfás ligeterdő
•Domb- és hegyvidékeken elterjedt, az Alföldön
ritka
Csodás ibolya – Viola mirabilis
Csodás ibolya – Viola mirabilis
Borzas ibolya – Viola hirta
• tőkocsányos évelő (He).
• Levél: tőálló, gyengén szíves vállból
tojásdad, sűrűn elállóan szőrös. Pálhák
lándzsásak, épek, élükön nem rojtosak
• Virág: középlila, nem illatos
• Termés: szőrös, gömbölyű tok
•Virágzás (III-)IV-V.
• Fényigényes, szárazságtűrő, inkább
mészkedvelő
• Száraz gyepek, erdőszegélyek,
tisztások Síkságoktól a hegyvidékekig
előforduló, gyakori faj
Borzas ibolya – Viola hirta
Borzas ibolya – Viola hirta
Borzas ibolya – Viola hirta
Illatos, erdei és csodás ibolya pálhalevelei
Kutyatejfélék – Euphorbiaceae
• főleg fásszárúak, kevés lágyszárú faj, de hazánkban csak
lágyszárú képviselőik élnek
• szórt v. keresztben átellenes levélállás, pálhák vannak
(Mercurialis) vagy többnyire hiányoznak (Euphorbia)
• egyivarú virágok, változatos felépítéssel tok termés
• 1. Mercurialis: ♂P3 A∞ ill. ♀P3 G(2)
• 2. Euphorbia: speciális virágzat (cyathium) = 5 színes fellevél
+ 4 nektárium + 5 porzós részvirágzat + termős virág (G(3))
• tejnedvet tartalmaznak, egylakiak: Euphorbia
• tejnedvet nem tartalmaznak, kétlakiak: Mercurialis
Euphorbia sp.
cyathium = színes fellevelek + 4 nektárium + 5 porzós
részvirágzat + termős virág (G(3))
álcsésze
nektárium
porzós
termős virág
murvalevél
(fellevél) 2 porzós
és
1 hímnős
cyathium
hímnős cyathium
Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej
15-50 cm, egyszerű, a virágzat
alatt meddő hajtások,
szaporítógyökeres (Ge)
szórt, keskeny szálas - lándzsás
április-október, gallérkalevelek
szálasak, sárgák v. vöröslők
tok
országszerte elterjedt,
szárazságtűrő, fényigényes
száraz gyepek, kaszálók,
vágásterületek, parlagok, száraz
erdők széle, homok- és szikes
puszták
mérgező
♠
G3 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej
borsórozsda
(Uromyces pisi)
köztigazdája
G3 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej
Farkas kutyatej – Euphorbia cyparissias
Farkas kutyatej – Euphorbia cyparissias
Erdei kutyatej – Euphorbia amygdaloides
• közepes termetű évelő (He)
• Levél: keskeny tojásdad v. lapát alakú,
ép, részben kitelelő, sötét (gyakran
bíboros) színű
• Virág: 5-10 sugarú álernyőben
fejlődnek, a fellevelek a vállukon
összenőttek. A virágok aprók, zöldesek,
a nektáriumok félhold alakúak. IV-VI.
• Termés: kerekded, három rekeszű tok
•Árnyéktűrő. Kiegyenlített
vízellátottságú, humuszos erdőtalajokon
• Üde lomberdők, keményfaligetek,
főként hegy- és dombvidéken
Erdei kutyatej – Euphorbia amygdaloides
Színeváltó kutyatej – Euphorbia polychroma
(E. epithymoides)
• közepes, felálló szárú évelő (He)
• Levél: tojásdad, ép szélű, mindkét
oldalukon erőteljesen szőrös
• Virág: 5-6 sugarú bogernyőben, a
virágzati fellevelek élénksárgák majd
vörösödnek. IV-V.
• Termés: bibircses tok, éréskor
megvörösödik
• Fényigényes, szárazságtűrő,
mészkedvelő
• Száraz, meszes talajú tölgyesek,
erdőszegélyek, bokorerdők, főleg a
hegy- és dombvidékeken
Színeváltó kutyatej – Euphorbia polychroma
Színeváltó kutyatej – Euphorbia polychroma
Erdei szélfű –
Mercurialis perennis • felálló, egyszerű szárú évelő,
hosszan kúszó tarackkal (Ge)
• Levél: tojásdad, nyeles, csipkés-
fogas
• Kétlaki, virágai a levelek
hónaljában, felálló füzérekben
nyílnak, a virágtakaró 3 tagú zöldes
lepel. III.-V.
• Termés: kerekded rekeszű, szőrös
tok
• Árnyéktűrő, üde-félnedves,
humuszos talajokon
• Üde lomberdők, ligeterdők; főként
hegy- és dombvidékeken
Erdei szélfű – Mercurialis perennis
Erdei szélfű – Mercurialis perennis
porzós
termős
virág
Erdei szélfű – Mercurialis perennis
Erdei szélfű
Mercurialis perennis
Pusztai szélfű –
Mercurialis ovata
•10-20 cm magas, egyszerű szárú évelő,
kúszó tarackkal (Ge).
• Levél: széles tojásdadok, ülő v.
legfeljebb 1-2 mm-es nyelű
• Kétlaki, virágai a levelek hónaljában,
felálló füzérekben nyílnak, a
virágtakaró 3 tagú, zöldes lepel. III.-V.
• Termés: kerekded rekeszű, szőrös tok,
rekeszenként egy-egy maggal
• melegigényes, szárazságtűrő, meszes
talajokon
• Száraz, meszes talajú tölgyesek,
gyertyános-tölgyesek, erdőszegélyek,
bokorerdők. Csak a Dunántúlon
Pusztai szélfű – Mercurialis ovata
Kabakfélék – Cucurbitaceae
• elsősorban egyéves (Th) lágyszárúak, főleg lián természetűek, levél
eredetű kacsokkal kapaszkodnak
• szórt levélállás, pálhák nincsenek
• egyivarú virágok: ♂K(5) C(5) A(2)+(2)+1 ill. ♀K(5) C(5) G )3(
álbogyó vagy kabak termés
• egyéves, kabak termés: Echinocystis
• évelő, álbogyó termés: Bryonia
T4 Echinocystis lobata – süntök
vékony szárú, kúszó, többágú
kacsokkal kapaszkodó
öt hasábú
július-augusztus, fehér
pártájú, a porzós virágok
füzérben állnak, a termősek
levélhónaljiak
négymagvú, tüskés kabak
üde, nedves talajon
folyók és patakok mentén,
ligeterdők
észak-amerikai eredetű
egyéves (Th)
♠
T4 Echinocystis lobata – süntök
T4 Echinocystis lobata – süntök
T4 Echinocystis lobata – süntök
T4 Echinocystis lobata – süntök
Süntök – Echinocystis lobata
Süntök – Echinocystis lobata
Fekete földitök – Bryonia alba
• Hosszú, kúszó, többágú kacsokkal
kapaszkodó szárú évelő lián, nagy földalatti
gumóval (Ge)
• Levél: érdes, szórt állású, 3-5 karéjú, széle
szabálytalanul fogas
• Egylaki, a virág zöldesfehér, kevésvirágú
fürtökben a levelek hónaljában áll. V.-VII.
• Termés: fekete bogyó.
• Fényigényes, nedves, tápanyagokban gazdag
termőhelyeken
• Sík- és dombvidéki élőhelyeken, ligeterdők,
üde lomberdők, szegélytársulások
Fekete földitök – Bryonia alba
Fekete földitök – Bryonia alba
Keresztesvirágúak – Brassicaceae (Cruciferae)
•elsősorban lágyszárúak
•szórt levélállás, pálhák
nincsenek
•K2+2 C4 A2+4 G(2)
• becő vagy becőke termés
•becő termés: Alliaria,
Cardamine, Dentaria
•becőke termés: Capsella,
Lunaria
T1 Capsella bursa-pastoris – pásztortáska
10-70 cm magas, tőlevélrózsás
változatos tagoltságú
(a tagolatlantól a szeldeltig)
március-december, fehér,
4 szirmú,
szív alakú becőke,
növényenkénti magszám 38500
nedves talajon
egész évben csírázhat
művelt és bolygatott területeken,
csemetekertekben tömeges lehet
fűszer- és gyógynövény
♠
T1 Capsella bursa-pastoris – pásztortáska
T1 Capsella bursa-pastoris – pásztortáska
Pásztortáska – Capsella bursa-pastoris
Réti kakukktorma – Cardamine pratensis
•20-50cm magas, felálló szárú,
tőlevélrózsás évelő (He v. Ge).
•Levelei páratlanul szárnyaltak, 3-13
levélkével, ezek alakja a szálastól
kerekdedig, széle az éptől durván
fogasig változhat.
• Virágai sátorozó fürtvirágzatban
nyílnak, fehér vagy rózsaszín
szirmúak.
•Termése szálas, hosszú becő.
•Virágzás III-VI, termésérés V-VII.
•Fény- és tápanyagigényes, nedves
termőhelyeken.
•Nedves réteken, liget- és
láperdőkben élő.
Réti kakukktorma – Cardamine pratensis
Réti kakukktorma – Cardamine pratensis
Réti kakukktorma – Cardamine pratensis
Réti kakukktorma – Cardamine pratensis agg.
Réti kakukktorma – Cardamine pratensis agg.
Réti kakukktorma – Cardamine pratensis agg.
Hagymás fogasír – Dentaria bulbifera
•30-60 cm magas, kúszó gyöktörzses
faj (Ge).
•Levelei szórt állásúak, az alsók
páratlanul szárnyaltak 5 levélkével, a
felsők hármasak vagy egyszerűek; a
levélkék lándzsásak, fogasak.
Sarjhagymái vannak.
•Virágai sátorozó fürtben nyílnak,
rózsaszínek vagy halvány lilák.
•Termése hosszú, szálas becő.
•Virágzás III-V, termésérés V-VI.
•Árnyéktűrő. Üde, humuszos
talajokon él.
•Üde lomberdők, ritkán keményfás
ligeterdők domb- és hegyvidéki faja.
Hagymás fogasír – Dentaria bulbifera
Hagymás fogasír – Dentaria bulbifera
Bókoló fogasír – Dentaria enneaphyllos
•20-40 cm, hosszan kúszó gyöktörzsű
geofiton (Ge).
•Örvben álló, három megnyúlt
lándzsás, fűrészes levélkéből álló
•A fürtös virágzat kezdetben bókoló,
terméséréskor felálló, a szirmok
sárgásfehérek.
•Termése szálas, hosszú csőrű becő.
•Virágzás III-V, termésérés IV-V.
•Árnyéktűrő. Üde, általában szivárgó
vizes, humuszos talajokon.
•Természetközeli üde erdők,
szivárgóvizes völgyoldalak,
szurdokerdők, égerligetek növénye.
Bókoló fogasír – Dentaria enneaphyllos
Bókoló fogasír – Dentaria enneaphyllos
Évelő (erdei) holdviola – Lunaria rediviva
•80-150 cm, erőteljes évelő (He).
•Tőlevelei és alsó szárlevelei hosszú
nyelűek, szív alakúak, fogasak. A felső
levelek ülők, megnyúltabbak, kisebbek.
•A virágzat kevésvirágú fürt, a szirmok
nagyok, élénk rózsaszínűek.
•A termés 5-7 cm hosszú, 2-3 cm széles,
lapos becőke.
•Virágzás V-VII, termésérés VI-IX.
•Hűvös, párás klímát, üde, tápanyagban
gazdag, meszes, félárnyékos
termőhelyeken.
•Hegyvidéki bükkösök, szurdokerdők,
égerligetek növénye. Védett!
Erdei holdviola – Lunaria rediviva
Erdei holdviola – Lunaria rediviva
Erdei holdviola – Lunaria rediviva
Hagymaszagú kányazsombor – Alliaria petiolata
•30-50(-100) cm magas, alig elágazó,
felálló szárú kétéves növény (TH).
•Tőlevelei vese alakúak, csipkések,
szárlevelei kihegyezett-tojásdadok
vagy háromszög alakúak, durván,
öblösen fogasak.
•Virágai fürtben állnak, fehérek.
•Termése felálló, szálas, hosszú becő.
•Virágzás IV-VI, termésérés VI-VIII.
•Félárnyéktűrő, tápanyag- és
nitrogénigényes, üde termőhelyeken.
•Üde lomberdők, ligeterdők, nitrofil
kultúrerdők gyomtársulások.
Hagymaszagú kányazsombor – Alliaria petiolata
Hagymaszagú kányazsombor – Alliaria petiolata
[Körtikefélék – Pyrolaceae]
•újabban a családot az Ericaceae családba olvasztják
•többnyire tőlevélrózsás évelő növények
•mikotróf táplálkozásúak (mikorrhiza)
•K5 C5 A5+5 G (5-2) tok termés
•elsősorban N-szegény és mészmentes talajon élnek
•klorofill nélküli szaprofiton: Monotropa
•klorofillt tartalmazó, örökzöld: Pyrola
•Kis termetűek, vékony gyöktörzsesek
(Ge-Ch).
• Leveleik örökzöldek, tagolatlanok,
egyes fajoknál kissé fogas vagy csipkés
szélűek.
• Pyrola: laza, hosszú fürt virágzat, a
virágok fehéresek, zöldesek vagy kissé
rózsaszínesek.
• Termésük tok, magvaik igen aprók,
porszerűek.
•Virágzási idő V-VII, termésérés VI-
VIII.
•Eléggé fényigényes, mészkerülő
jellegű fajok, pionírok. kereklevelű körtike - Pyrola rotundifolia
Körtike fajok – Pyrola spp.
•Nálunk mészkerülő erdőkben
fordulnak elő, csak a Nyugat-
Dunántúlon és a Magyar-középhegység
egyes pontjain találhatók említésre
méltó populációik. Ültetett
fenyvesekben néha másutt is
megtelepedhetnek.
•Hazánkban 8 fajuk él, közülük a
fenyőspárga (Monotropa hypopitys)
egészen más megjelenésű. A
fennmaradó hét faj mindegyike védett,
ezek négy nemzetségbe sorolhatók:
Moneses – egyvirágúkörtike,
Chimaphila – ernyőskörtike, Orthilia –
gyöngyvirágoskörtike, Pyrola –
„valódi” körtike: kereklevelű (P.
rotundifolia) és a kis körtike (P. minor). kis körtike -Pyrola minor
Körtike fajok – Pyrola spp.
Körtike fajok – Pyrola spp.
Fenyőspárga (Monotropa hypopitys)
fenyőspárga (Monotropa hypopitys)
Kankalinfélék – Primulaceae
•lágyszárú évelő növények
•szórt vagy keresztben átellenes levélállás, pálhák
nincsenek
•K(5) [C(5) A5] G(5) tok termés
•szórt levélállás, tőlevélrózsás növények: Primula
•keresztben átellenes (v. örvös) levélállás: Lysimachia
Tavaszi kankalin – Primula veris
•10-25(-40) cm magas, tőlevélrózsás,
tőkocsányos évelő (He).
•Leveleinek alakja tojásdad vagy visszás-
tojásdad, nyélbe keskenyedő, ráncos,
fonáka molyhos.
•Virágai a tőkocsányon ernyőben állnak,
kocsányuk különböző hosszúságú, pártájuk
kénsárga, narancsszínű torokkal.
•Termése kissé megnyúlt, sokmagvú tok.
•Virágzás III-IV(-V), termésérés V-VII.
•Inkább fényigényes, szárazságtűrő,
humuszos talajokon.
•Száraz lomberdők, üde lomberdők szélei
és tisztásai, hegyvidéki irtásrétek.
Középhegységeinkben gyakori
Tavaszi kankalin – Primula veris
Tavaszi kankalin – Primula veris
Tavaszi kankalin – Primula veris
Tavaszi kankalin – Primula veris
Primula vulgaris Primula veris
Szártalan kankalin – Primula vulgaris
•5-10 cm magas, tőlevélrózsás,
tőkocsányos évelő (He).
• Levelei visszás-tojásdadok, nyélbe
keskenyedők, ráncosak.
•Virágkocsányai 1-3 cm-esek, pártájuk
világos kénsárga, narancsszínű torokkal.
•Termése kissé megnyúlt, sokmagvú tok.
•Virágzás II-IV, termésérés IV-V.
•Félárnyéktűrő; üde, humuszos talajokon.
•Üde gyertyános-tölgyesek, bükkösök,
hegy- és dombvidéki ligeterdők növénye,
a Dél- és Nyugat-Dunántúlon gyakori,
Helyenként egészen tömeges, de mivel
sokfelé gyűjtik-gyűjtötték, védett faj.
Szártalan kankalin – Primula vulgaris
Szártalan kankalin – Primula vulgaris
Szártalan kankalin – Primula vulgaris
Szártalan kankalin – Primula vulgaris
heterosztília (Szártalan kankalin – Primula vulgaris)
bibe
portok
Heterosztilia
3.
3.
4.
4.
1.
2.
2.
1.
1. termő 2. porzó 3. bibeszemölcs 4. pollen
portok
portok
bibe
bibe
Pénzlevelű lizinka – Lysimachia nummularia
•Apró termetű, kúszó, legyökerező szárú
évelő (He).
•Levelei a fekvő száron átellenesek, rövid
nyelűek, kerekdedek vagy széles
tojásdadok.
•Virágai levélhónaljiak, hosszú
kocsányúak, a szirmok 10-15 mm
hosszúak, élénksárgák.
•Termése sokmagvú, gömbölyű tok.
•Virágzás VI-VIII, termésérés VII-X.
•Fényigényes. Nedves, humuszos,
tápanyagban gazdag talajokon.
•Nedves réteken, liget- és láperdőkben,
erdei utak nyomain, árkain élő,
országszerte elterjedt faj.
Pénzlevelű lizinka – Lysimachia nummularia
Pénzlevelű lizinka – Lysimachia nummularia
Pénzlevelű lizinka – Lysimachia nummularia
Pénzlevelű lizinka – Lysimachia nummularia
Pettyegetett lizinka – Lysimachia punctata
•60-80 cm, egyszerű szárú évelő (He).
• Levelei 3-5-ös örvökben állnak, 3-5
cm-esek, lándzsásak vagy tojásdadok,
mirigyes-szőrösek (fonákukon
mirigyesen pontozottak).
•A virágok 1-3-asával a levelek
hónaljában tömött virágzatokban állnak,
sárgák. A csésze és a szirmok éle
mirigyes.
•Termése gömbölyded tok.
•Virágzás VI-VIII, termésérés VII-X.
•Fényigényes, mészkerülő faj, üde vagy
változó vízellátottságú talajokon él.
•Cseres- és gyertyános-tölgyesek,
erdeifenyvesek, bükkösök növénye.
Pettyegetett lizinka – Lysimachia punctata
Pettyegetett lizinka – Lysimachia punctata
Pettyegetett lizinka – Lysimachia punctata
Erdei ciklámen –
Cyclamen purpurascens
•10-15 cm-es, tőkocsányos, gumós
geofiton (Ge).
•Tőálló levelei vese vagy szíves alakúak,
finoman csipkések, gyakran
márványozottak.
•Virágai feltűnő rózsaszínűek, illatosak,
szirmai visszatörtek.
•Termése gömbölyded tok, éretten a
talajra visszahajlik.
•Virágzás VII-IX, termésérés IX-X.
•Árnyéktűrő faj, savanyú talajokon,
humuszos vagy erodált talajfelszínű
részeken él.
•Nyugat-Dunántúl bükköseiben és
gyertyános-tölgyeseinkben sokfelé
előfordul. Védett!
Erdei ciklámen – Cyclamen purpurascens
Erdei ciklámen – Cyclamen purpurascens
Szuharfélék – Cistaceae
• cserjék, félcserjék vagy lágyszárúak
• szárazságtűrők (macchia)
• szórt v. keresztben átellenes levélállás, pálhák lehetnek
• levelek illóolajokat tartalmaznak
• K2+3 C5 A∞ G(3) tok termés
• szirmok könnyen lehullnak
• keresztben átellenes levélállás: Helianthemum
• szórt levélállás: Fumana
Közönséges napvirág – Helianthemum ovatum
• bokrosodó szárú törpecserje (N)
• Levél: átellenes, elliptikus, ép, tövükön
pálhákkal
• Virág: szár végén kunkor virágzatban, a
szirom aranysárga. IV.-X.
• Termése megnyúlt tok
• Fényigényes, száraz, napsütötte helyeken
• Száraz gyepek, száraz tölgyesek, bokorerdők
tisztásai, hegy- és dombvidékeinken gyakori,
Alföldön homokpusztákon
Közönséges napvirág – Helianthemum ovatum
Közönséges napvirág – Helianthemum ovatum
Naprózsa – Fumana procumbens
• Elfekvő szárú, fásodó tövű, mély
karógyökerű törpecserje (N)
• Levél: szórt, ár alakú, tűlevélszerű,
könnyen lehulló
• Virág: magános, végálló v.
levélhónalji, sárga. V.-VIII.
• Termése tojásdad tok
•Fényigényes. Igen száraz, napsütötte
helyek mészkedvelő növénye.
• Bázikus alapkőzetű sziklagyepek,
főleg a Dt.i-khg.-ben, ill. az alföldi
homokpusztákon
Naprózsa – Fumana procumbens
Naprózsa – Fumana procumbens
Naprózsa – Fumana procumbens
Mályvafélék – Malvaceae
•fás- és lágyszárú növények
•szórt levélállás, pálhák vannak
•K(5) C(5) A∞ G(4-∞)
•tok (vagy ún. hasadó papsajt) termés
•a csészén kívüli fellevelek álcsészét alkotnak
•a porzószálak porzóoszlopot (columna) képeznek
•nemzetsége: Lavatera
Madármályva – Lavatera thuringiaca
•70-150 cm magas, selymesen molyhos
évelő (He).
• Levelei három karéjúak, a karéjok
fogasak lehetnek; a tőálló levelek néha
majdnem tagolatlanok.
• Virágai levélhónaljiak, a külső
(ál)csésze 3, a csésze 5 tagú, a szirmok 3-
5 cm-esek, rózsaszínek, kicsípettek.
•Termése korong alakú, sarló alakú
részterméskékre széteső „papsajt”.
•Virágzás VII-IX, termésérés IX-X.
•Fényigényes, szárazságtűrő, inkább
mészkedvelő.
•Másodlagos (leromlott) gyepek, száraz
gyepekben, parlagokon, legelőkön.
Madármályva – Lavatera thuringiaca
Madármályva – Lavatera thuringiaca
Kőtörőfűfélék – Saxifragaceae
• lágyszárú növények, gyakran pozsgás szárral, párnás
vagy tőlevélrózsás felépítéssel
• szórt levélállás, pálhák nincsenek
• K4 v. 5 C0 v. 5 A4+4 v. 5+5 G )2(
tok termés
• Chrysosplenium (a virág 4-tagú, a párta hiányzik)
Aranyos veselke – Chrysosplenium alternifolium
• kis termetű, tarackos tövű évelő (He)
• Levél: vese alakú, csipkés szélű
• Virág: apró, sárgásra színeződő
fellevelek tövében ül. Szirom nincs, a
4 csésze sárga. III.-IV.
• Termés: kevés tagú tüszőcsokor
•Árnyéktűrő, nedvességigényes,
patakok mellett, vagy szivárgóvizes
helyeken
• Hegy- és dombvidéki égerligetek
kora tavaszi aszpektusában, ritkábban
bükkösökben, gyertyános-
tölgyesekben vagy keményfás
ligeterdőkben
Aranyos veselke – Chrysosplenium alternifolium
Aranyos veselke – Chrysosplenium alternifolium
Aranyos veselke – Chrysosplenium alternifolium
Aranyos veselke – Chrysosplenium alternifolium
Aranyos veselke – Chrysosplenium alternifolium
Aranyos veselke – Chrysosplenium alternifolium
Varjúhájfélék – Crassulaceae
• elsősorban lágyszárú növények, levélszukkulens,
tőlevélrózsás vagy párnás felépítéssel
• szórt levélállás (ritkán keresztben átellenes: Sedum
maximum), pálhák nincsenek
• K5 v. ∞ C5 v. ∞ A5+5 v. ∞ G5 v. ∞ tüsző termés
• a csésze maradó
• öttagú virágok: Sedum
Hatsoros varjúháj – Sedum sexangulare
•3-25 cm-es, pozsgás évelő (Ch).
•Levelei aprók, hengeresek, szórtan
(látszólag majdnem szabályosan hat
sorban) állnak.
• Virágai 8-10 mm átmérőjűek, 5
kihegyezett, sárgás szirommal.
•Virágzás V-VII, termésérés VI-IX.
•Fényigényes, szárazságtűrő faj,
fátlan termőhelyeken él.
•Főként száraz gyepek, bokorerdők
növénye. Magyarországon
mindenütt megtalálható.
Kamefiton (Ch): Évelő lágyszárúak, a föld feletti hajtástengelyek hosszabb életűek,
több mint egy vegetációs időszakig élnek, legyökeresedhetnek, átvészelő szervük
talajfelszín felett található fedetlen rügy, melyet rendszerint a hótakaró véd.
Hatsoros varjúháj – Sedum sexangulare
Hatsoros varjúháj – Sedum sexangulare
Hatsoros varjúháj – Sedum sexangulare
Borsos varjúháj – Sedum acre
Borsos varjúháj – Sedum acre
Bablevelű varjúháj – Sedum maximum
•15-40 cm, felálló szárú évelő (He).
•Levelei keresztben átellenesen állnak,
laposak, ülők, hullámos vagy csipkés
szélűek.
•Virágai sárgás vagy zöldes, sűrű
bogernyőben nyílnak.
•Virágzás VII-IX, termésérés VIII-X.
•Fényigényes, szárazságtűrő faj, amely
meszes és mészmentes alapkőzeten is
előfordul.
•Száraz lomberdőkben, cserjésekben,
főként hegy- és dombvidéken.
Bablevelű varjúháj – Sedum maximum
Bablevelű varjúháj – Sedum maximum
Bablevelű varjúháj – Sedum maximum