mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? kormányzati lehetőségek és...
Post on 31-Dec-2015
24 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Dr. Feldman Zsoltagrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár
Földművelésügyi Minisztérium
Kecskemét, 2014. június 25.
2
Helyzetkép
• A világ mezőgazdasági termelése 1989 és 2009 között 50%-kal bővült, a magyarországi termelés jelentős ingadozással 5-10%-kal visszaesett.
• 2010 óta Magyarország a termelés stabilizálása és növelése érdekében közép- és hosszú távú stratégiákkal dolgozik.
3
Helyzetkép
• A nemzetgazdaság tartós növekedési pályára állt, 2013-ban a GDP 1,1%-kal, a IV. negyedévben 2,7%-kal nőtt.
• A mezőgazdaság a nemzetgazdaság hajtómotorja volt.
• A mezőgazdaság részesedése a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből (adott időszak alatt megtermelt végső felhasználásra kerülő áruk összértékéből) 2010 és 2013 között 3,5%-ról 4,8%-ra emelkedett, az EU27 átlag 1,6%.
4
Helyzetkép
• A beruházások a mezőgazdaságban 2013-ban 9,1%-kal, 2014. I. negyedévében 18,5%-kal nőttek.
• A foglalkoztatottak száma (2013) 3,9 millió fő, ami 2010-hez viszonyítva +4,2%
• A mezőgazdasági foglalkoztatottak száma
- 192,7 ezer fő (2013).
- 2010-hez viszonyítva +12,2%
5
A
A mezőgazdasági termelés szerkezete 2013-ban
Forrás: AKI
6
A mezőgazdasági termelés szerkezetének változása
Forrás: AKI
7
Agrár-külkereskedelem alakulása (millió euró)
Forrás: KSH
8
Piaci kitekintés
9
Globális piaci kitekintés 2013-2022
• Lassú növekedés az agrártermelésben (1,5% /év, szemben a korábbi 2,1%-kal)
• Rövidtávon terményárak csökkennek, hosszú távon növekedés várható.
• Állati termékek piacán tartósan marad a magas árszint.
• Élelmiszerárak emelkedése mérséklődik.
• Összességében a 2013-2022 közötti termelői árak a 2003-2012 közötti árszintek felett alakulnak, de a jelenlegi kiugró csúcsok alatt várhatóak.
10
Globális piaci kitekintés 2013-2022
• Növekszik a fogyasztás (nő a népesség, a jövedelem és az urbanizációs szint, változnak a táplálkozási szokások, különösen Kelet-Európában és Közép-Ázsiában nő az egy főre jutó fogyasztás)
• Folytatódik az agrár-külkereskedelem volumenének növekedése.
• Továbbra is fennmaradnak termelési szintek változásával, az árvolatilitással, élelmezésbiztonsággal és a csökkenő készletekkel kapcsolatos fenyegetések.
11
Globális piaci kitekintés 2013-2022
• Gabonatermelés – 1,4 % növekedés/év (ennek 57%-a fejlődő országokból)
• Olajos növények – erősebb növekedés, mint a gabonaféléknél
• Cukor – 2% növekedés/év (elsősorban Brazília és India)
• Hús – a termelés növekedésének 80%-át a fejlődő országok biztosítják.
• Tej – a fejlődő országok bővülő tejtermelése sem fedezi a növekvő fogyasztási szükségleteket.
• Etanol - közel 70%-os termelésnövekedés várható, 2022-re a bioüzemanyag-termelés a megtermelt cukornád 28%-át, az olajos növények 15%-át, a gabona 12%-át használja fel.
12
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA
2014 - 2020
13
Közös Agrárpolitika célkitűzései (2014-2020)
1. Életképes élelmiszertermelés:
a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása
2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás:
a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönözése
3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés:
a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása
14
A Közös Agrárpolitika reformjának eredményei magyar szempontból
• Egységes területalapú támogatások (SAPS) fenntartása 2014 után
• Egyszerűbb zöldítési feltételek (magyar érdekérvényesítéssel
• Érzékeny ágazatok támogathatóságának biztosítása
• Fiatal gazdák kiemelt támogatása
• Kisgazdaságok átalánytámogatása
• Élelmiszerfeldolgozás fejlesztésének kiemelt kezelése
• Magyarország aránya a KAP kedvezményezettek során 2,4%-ről 3,2%-ra emelkedett.
15
Intézkedések nemzeti hatáskörben 2013-2014
• Új földforgalmi szabályozás bevezetése, a haszonbérletre és a tulajdonszerzésre vonatkozó szabályok átalakítása.
• Újjászervezésre került a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és annak égisze alatt a szaktanácsadás (egységes falugazdász hálózat)
• Feketegazdaság visszaszorítása (sertés ÁFA)
• Létrejött a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (750 fő, ebből 260 kutató)
• 2013 szeptemberétől a VM fenntartásában 59 iskolából álló agrár-szakképző hálózat van (2800 pedagógus)
16
Agrárpolitika távlatban
Kiemelt célok: A kis- és közepes gazdaságok támogatása és arányuk növelése, a munka intenzív ágazatok fejlesztése és a hozzáadott érték növelése a foglalkoztatási képesség növelése érdekében
Főbb feladatok: • a mezőgazdasági termelés feltételeinek biztosítása, • a birtok- és tulajdonviszonyok rendezése, • a mezőgazdaság és élelmiszergazdaság versenyképességének
növelése, • a külső piacok megszerzésének és megtartásának elősegítése, • a belső piac rendezettségének megteremtése, • kiegyensúlyozott támogatáspolitika biztosítása,• állattenyésztés és kertészet kiemelt kezelése.
17
Agrárpolitikai eszközök • Az átlátható és kiszámítható belső piac erősítése, különös
tekintettel a termelői-feldolgozói-kereskedelmi kapcsolatrendszer javítására;
• Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és szakmaközi szervezetek révén új piac- és termelésszabályozó intézkedések;
• Mezőgazdasági adózás rendszerének megújítása;
• Aktív agrárdiplomáciai tevékenység a külpiacokon;
• Mezőgazdasági termékek értékesítésének összehangolt EU-s és hazai forrású ösztönzése;
• Minőségbiztosítási és –tanúsítási rendszerek fejlesztése, magyar fogyasztói tudatosság fejlesztése
18
Agrárpolitikai eszközök
• Felkészülés a klímaváltozás kárpát-medencei hatásainak kivédésére;
• Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer továbbfejlesztése;
• Genetikai erőforrásaink megőrzése és fejlesztése;
• Gyakorlatorientált agrár szakképzés és –felsőoktatás, kutatás-fejlesztés;
• Élelmiszer-feldolgozás fejlesztése, állattenyésztés és kertészet középpontba állítása;
• Minőségbiztosítási és –tanúsítási rendszerek fejlesztése, magyar fogyasztói tudatosság továbbfejlesztése
19
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
top related