mÉrlegkÉpes kÖnyvelŐk kÖtelezŐ tovÁbbkÉpzÉse
Post on 30-Dec-2015
51 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE
SZÁMVITEL 2012.
Rezsabek Angéla
1.1. A számviteli előírások változásai
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (megjelent a Magyar Közlöny 140. számában, 2011. november 29-én).
Rezsabek Angéla
1.1.2.1. A goodwill és a badwill szabályainak egységesítése
a negatív üzleti vagy cégértékre vonatkozó rendelkezések módosítása
cégvásárlás elszámolása negatív számított saját tőke esetén
Rezsabek Angéla
Javaslat
A számviteli törvény tartalmazza mind az üzleti vagy cégérték, mind a negatív üzleti vagy cégérték elszámolásának szabályait. A negatív üzleti vagy cégértékre vonatkozó rendelkezések szerint – eltérően az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírásoktól – annak összegét 5 év alatt kell elszámolni az eredményben, függetlenül a rá ható tényezők alakulásától. Emiatt a gyakorlatban problémákat vetett fel, hogy ha például a negatív üzleti vagy cégértéket okozó részesedést értékesítették, a részesedés kivezetésével egyidejűleg a kapcsolódó negatív üzleti vagy cégértéket nem lehetett kivezetni, ami nem felelt meg a valós kép követelményének. A probléma megoldásaként a Javaslat az üzleti vagy cégérték és a negatív üzleti vagy cégérték elszámolási szabályait közelíti egymáshoz.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is(4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott
halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják
Rezsabek Angéla
Indoklás
Cégvásárlás esetén előfordulhat, hogy a megvásárolt társaság számított saját tőkéje (piaci értéke) negatív, és emiatt kérdésessé válhat, hogy a megvásárolt részesedést milyen értéken kell felvenni a könyvekbe. Az ilyen esetek megfelelő kezelése érdekében a Javaslat előírja, hogy negatív számított saját tőke esetén az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke – a főszabálytól eltérően – a cégért fizetett ellenérték lesz, így a megszerzett részesedés nulla értéken fog a számviteli nyilvántartásba bekerülni.
Ha a megvásárolt cégnek a piaci értéken számított
saját tőkéje is negatív, akkor a részesedés nem lehet csak 0 értékű, vagyis a nullás számlaosztályban kell nyilvántartásba venni.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is3 § (5) E törvény alkalmazásában
1. üzleti vagy cégérték:
a) cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi): a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb,
b)27 cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő közötti pozitív különbözet,
c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó – az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) – saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték;
Rezsabek Angéla
A könyvvizsgálói záradék számviteli törvényi, illetve könyvvizsgálói standardok szerinti előírásai
összhangjának megteremtése
a könyvvizsgálói záradék kötelezően alkalmazandó szövegének eltörlése
Minősítés nélküli könyvvizsgálói vélemény
Korlátozott könyvvizsgálói vélemény
Ellenvélemény A véleménynyilvánítás
visszautasítása
Rezsabek Angéla
Javaslat
Az ásványkincsek kutatásával kapcsolatosan felmerülő, általában jelentős költségek aszámviteli elszámolásban nehezen sorolhatók be a hatályos jogszabályi kategóriákba.
Azeredményes kutatófúrások után létrehozott tárgyi eszközök bekerülési értékébe nemtartozhatnak ezek a költségek, hiszen ekkor az aktivált eszközérték jelentősen
magasabb lenne annak piaci értékénél. A kutatási költségek nem tekinthetők kísérleti fejlesztés aktivált
értékének sem, hiszen a kutatási tevékenység célja nem új anyagok, termékek létrehozása,
hanem a föld mélyében lévő ásványkincsek (bizonytalan kimenetelű) felszínre hozása.Az ásványkincsek utáni kutatások előkészítése (többek között a szeizmikus, vagy
robbantásos vizsgálatok), a kutatófúrások elvégzése során felmerült költségeket azonban nem indokolt egyetlen üzleti évet terhelő költségeknek tekinteni, ezért azokat eszközként aktiválni kell, a költségeknek több év eredményében való megjelenítése érdekében. A megjelenítésre a
Javaslat az alapítás-átszervezés aktivált értéke mérlegtételt írja elő.Ha az ásványkincs-kutatási tevékenység egy adott kutatási projekt tekintetében
eredménytelen lesz (nem sikerül megtalálni az ásványkincset), vagy annak kitermelése nem gazdaságos, akkor a projekt lezárásáig kimutatott aktivált értéket terven felüli értékcsökkenés
elszámolásával ki kell vezetni a nyilvántartásból.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről25§(3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási
tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan – az 51. § szerinti – közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak – többek között – a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek.
Rezsabek Angéla
1.1.2.2. Az egyszerűsített éves beszámolót készítők körének bővítése
4.oldal
az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó (jellemzően a leányvállalat) is választhatja az egyszerűsített éves beszámolót
az alkalmazás feltétele
A beszámoló formáját a számviteli politikában be kell mutatni!!!!!
Rezsabek Angéla
Javaslat --- 4.oldal
A módosítás célja az, hogy lehetővé tegye az egyszerűsített éves beszámolót készít vállalkozások körének bővítését. A módosítással lehetővé válik, hogy az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó választhassa az egyszerűsített éves beszámoló készítését, feltéve, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információk előállítására és anyavállalatnak való szolgáltatására továbbra is alkalmas lesz a vállalkozó számviteli rendszere.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is --4.oldal9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős
könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.(2 Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető
vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.(3) A (2) bekezdés előírásait a nyilvánosan működő
részvénytársaság, az anyavállalat, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott – a 3. § (6) bekezdés 2–3. pontja szerinti – értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja.
(4)Anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont vállalkozás abban az esetben készíthet a (2) bekezdés szerint egyszerűsített éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére.
Rezsabek Angéla
Rezsabek Angéla
Egyszeres könyvvitel
Kettős könyvvitel Kettős könyvvitel
Egyszerű-sített beszámoló
Sajátos egyszerű-sített éves beszámoló
Egyszerű-sített éves beszámoló
Éves beszámoló
Sajátján kívül -----Konszoli-dált éves beszámoló
Javaslat --- 5.oldal
A Javaslat továbbá bővíti a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő
(mikro)vállalkozások körét, figyelembe véve az Európai Bizottság és Tanács által a
közelmúltban támogatott számviteli területre értelmezett mikrovállalkozási meghatározást is.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről --- 5.oldal 9§ (6) Egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása
alapján – a 98/A. § szerinti sajátos módon is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg a 65 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel a 130 millió forintot,c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10
főt.(7) A (6) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves
beszámoló választása esetén a gazdasági társaság és az egyéni cég a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel.
Rezsabek Angéla
Sajátos szabályok ---2011-re is --- 5.oldal
Rezsabek Angéla
98/A. § (1) A 9. § (6) bekezdése szerinti választás esetén az egyszerűsített éves beszámolót a (2)–(4) bekezdések figyelembevételével kell elkészíteni (sajátos egyszerűsített éves beszámoló).
(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak a 96. § (2) és (3) bekezdése szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz. A sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a számviteli politikáját – a 14. § (3)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – egyetlen, a könyvvezetéssel és a beszámolókészítéssel kapcsolatos döntéseket tartalmazó, írásos dokumentumként is elkészítheti.
1.1.2. A sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítés szabályainak egyszerűsítése --- 5.oldal
az alkalmazás határértékeinek változása (növelése)
számviteli politika helyett egyetlen, könyvvezetéssel és beszámoló készítéssel kapcsolatos számviteli döntéseket tartalmazó dokumentum
a társasági adó megállapításánál figyelembe vett értékcsökkenési leírási kulcsok alkalmazásának a lehetősége
Rezsabek Angéla
Sajátos szabályok ---2011-re is
Rezsabek Angéla
--- 5.oldal 98§ (3) Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló
készítése során:a) az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírások, a 32. § (2)–(5)
bekezdése, a 33. § (2)–(5) bekezdése, a 44. § (3)–(5) bekezdése, a 45. § (6) bekezdése, a 47. § (4) bekezdése, a 47. § (8) bekezdésének a kapott kamatokra vonatkozó előírása, az 52. § (1) bekezdésének hasznos élettartamra, maradványértékre vonatkozó előírása, az 53. § (1) bekezdésének a) pontja, az értékvesztésre, a céltartalékképzésre [a 41. § (7) bekezdés kivételével], az értékhelyesbítésre és a valós értéken történő értékelésre vonatkozó szabályok, valamint a 60. § (2) bekezdésének előírása nem alkalmazhatók;
b) a saját termelésű készletek mérleg szerinti értéke a 98. § b) pontja alapján is meghatározható;
c) az 52. §-ban meghatározott terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor a terv szerinti értékcsökkenés megtervezésére vonatkozó szabályok helyett alkalmazhatóak a társasági adó megállapításánál figyelembe vett, külön törvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsok.
A devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségének a bővítése
--- 5.oldal
az egyszerűsített éves beszámolót készítők is élhetnek a devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségével
Rezsabek Angéla
INDOKLÁS --- 5.oldal
A módosítás célja az, hogy világossá tegye az egyszerűsített éves beszámoló készítésének alapvető szabályait. Ezzel egyértelművé válik például, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó is készítheti egyszerűsített éves beszámolóját devizában – az éves beszámolónál irányadó szabályoknak megfelelően –, valamint, hogy az egyszerűsített éves beszámoló fő elemeit (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről ---- --- 5.oldal96. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a
(2)–(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést – az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan – nem kell készíteni. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésénél az éves beszámoló készítésére vonatkozó szabályok irányadók az e fejezetben foglalt eltérésekkel.
Rezsabek Angéla
2013.
Rezsabek Angéla
III. FejezetA KISVÁLLALATI ADÓ16. § Az adóalany nem határozhatja el
mérlegforduló napjának megváltoztatását,
továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze.
2000. évi C. törvénya számvitelről --- 5.oldal53. § (1) Terven felüli
értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha
a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke;
53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha
a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke;
Rezsabek Angéla
Javaslat --- 5.oldal
A Javaslat kiegészíti a terven felüli értékcsökkenésre vonatkozó szabályokat azzal, hogy az alapítás-átszervezés aktivált értéke után is terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, amennyiben annak bevételekben való megtérülése nem biztosított.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről
53§ e) az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).
53§ e) az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).
Rezsabek Angéla
A közüzemi számlákon szereplő külön tételek elszámolásának egyszerűsítése 2011-re is --- 6.oldal
energiahordozó (földgáz, villamos energia), valamint ivóvíz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódóan, jogszabály alapján felszámított díjak a bekerülési érték részét képezik
ezen anyagok felhasználásakor anyagköltségként számolandók el
Kihangsúlyozni, hogy eddig szét kellett választani 51-re és 52-re.
Ahol a vízzel együtt számlázzák a csatornát. Víz—511 , a csatorna 52
TÁVHŐ
Rezsabek Angéla
Javaslat --- --- 6.oldal
Az energiahordozó anyagok felhasználását a számvitelben anyagköltségként kell elszámolni.
A vállalkozás által beszerzett ilyen anyagokhoz sok esetben kapcsolódnak olyan díjak, amelyeket az energiahordozó anyag beszerzésekor számítanak fel a szolgáltatók, és amelyek az energiahordozó beszerzéséhez kapcsolódnak olyan módon, hogy a kereskedő, a szolgáltató azokat a rá vonatkozó ágazati szabályok alapján köteles – az energiahordozó árán felül – felszámítani a felhasználóknak, a fogyasztóknak. A Javaslat e tételek számviteli elszámolását jelentősen egyszerűsíti, mivel úgy rendelkezik, hogy a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz beszerzéséhez kapcsolódó számlában kötelezően felszámítandó többlet díjak a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz bekerülési értékének részét képezik, és így azokat ezen energiahordozó anyagok felhasználásakor anyagköltségként kell elszámolni.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is
--- 6.oldal 47§ (4) e) földgáz, villamos energia, ivóvíz
beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a villamos energia egyetemes szolgáltató, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek.
Rezsabek Angéla
Rezsabek Angéla
Külföldi pénznemre szóló eszközök és források értékelése
--- 6.oldal
VÁLTOZÁS ----- 6.oldal 48§ (7) Az importbeszerzés
értéke: b) ha az (5) bekezdés szerinti
importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke;
Az Szt. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a
48. § a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki:
(7) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)–(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke a termék, illetve a szolgáltatás értéke.
Rezsabek Angéla
Rezsabek Angéla
Valutapénztár : 1euro = 300 Ft
Napi árfolyam : 1euro = 280 Ft
Napi árfolyamon
eszköz
költség
Valutapénztár
Pénzügyi műv. egyéb ráf
Pü-i műv. egyéb bev.
Könyv szerinti árfolyamon
eszköz
költség
Valutapénztár
Javaslat --- --- 6.oldal
A Javaslat a devizáért, valutáért beszerzett eszközök, igénybe vett szolgáltatások bekerülési értékét pontosítja. A módosítás szerint a beszerzés devizaösszegének, valutaösszegének forintértékét a 60. § (4)–(6) bekezdés szerinti árfolyamon kell meghatározni. A Javaslat szerint a valutában beszerzett eszközök, igénybe vett szolgáltatások esetében – az egyszerűbb könyvviteli elszámolás érdekében – a vállalkozó dönthet úgy is, hogy az ellenértékként kifizetett valutaösszegnek a valuta könyv szerinti árfolyamán átszámított forintértéke lesz a beszerzett eszköz, az igénybe vett szolgáltatás értéke.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről --- 6.oldal
48§ 8) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor – a (7) bekezdéstől eltérően – a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről167. § (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és
tartalmi kellékei a következők:
a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;
b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;
c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;
d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka);
e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai;
f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét;
g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;
h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;
i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;
j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.
Rezsabek Angéla
VÁLTOZÁS
Rezsabek Angéla
2012. január 1-től újra igazolás nélkül elszámolható a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. Korm. rendelet (168/1995. Korm. rendelet) szerint naponta elszámolható összeg (15 euró).
Rezsabek Angéla
ÁFA és számvitel szerinti teljesítés
ÁFA és számvitel szerinti árfolyam
Rezsabek Angéla38
Gazdasági esemény Áfa törvény szerint a teljesítés napja
Áfa törvény szerint az átszámítási árfolyam ennek a napnak az árfolyama
Számviteli törvény szerint a teljesítés napja
Részletfizetés vagy határozott időre szóló elszámolás
Az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.
A számla kibocsátása Gazdasági teljesítés
Előleg Előleg jóváírása, kézhezvétele Előleg jóváírása, kézhezvétele( Meglévő pénz-eszköznél a könyv szerinti érték és a napi árfolyamkülönbözetet okoz.
Fordított adózás esetén Amely hamarabb következik be:az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvétele, vagyaz ellenérték megtérítése, vagya teljesítést követő hónap tizenötödik napja
Gazdasági teljesítés
Termék Közösségen belüli beszerzése esetében
Az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátása, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napja
Gazdasági teljesítés
TÖRLÉS --- --- 6.oldal
ÁFA árfolyamával kezdem
31 / 9….. *29031 / 467 *29031 / 9…. * 1031 / 97 *10
Számvitel
31 / 9….. *30031 / 467 *300467 / 97 * 10
Rezsabek Angéla
Tegnapi árfolyam : 290 Mai árfolyam: 300
Javaslat --- 6.oldal
A jelenleg hatályos számviteli és adózási előírások eltérően rendelkeznek a külföldi pénzértékben történő értékesítéssel összefüggő általános forgalmi adó forintra történő átszámítását érintően. A gyakorlatban ez a kettőség adminisztrációs többlet feladatot jelent a vállalkozások számára, amelyet indokolt megszüntetni. A Javaslat ennek érdekében tartalmazza a számviteli törvény megfelelő módosítását és megengedi a számvitelben is alkalmazni az általános forgalmi adó meghatározása során alkalmazott árfolyamot.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re --- 6.oldal 60§ (5a) Azon gazdasági események
esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is.
Rezsabek Angéla
ÁFA törvény szerinti árfolyam is
ÁFA alapján
31 / 9….. *29031 / 467 *290
Számvitel alapján
31 / 9….. *29031 / 467 *290 , …………ha a
számviteli politikában megjelöli...
Rezsabek Angéla
Tegnapi árfolyam : 290 Mai árfolyam: 300
A leltározási szabályok egyértelművé tétele --- 7. oldal
a leltár, a leltározás fogalma eljárások a mennyiségi és értékbeni
nyilvántartások vezetésének függvényében
tételes mennyiségi felvétel legalább háromévente
Rezsabek Angéla
Javaslat ----- 7.oldal
A könyvvezetési és nyilvántartási egyszerűsítés érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy nemcsak a csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező vásárolt eszközök esetében alkalmazható az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés, hanem az ilyen jellemzőkkel bíró saját termelésű készletekre is. A Javaslat emellett egyértelműen rögzíti, hogy a leltározás két lehetséges módja a mennyiségi felvétel, illetve az egyeztetés.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-e is 7.oldal 46. § (3) Az eszközöket és a kötelezettségeket
leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és – a törvényben
szabályozott esetek kivételével – egyedenként értékelni kell. A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is alkalmazható.
Rezsabek Angéla
Javaslat ----- 7.oldal
Az üzleti év végi számviteli záráshoz, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinekalátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen tartalmazza a
vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A Javaslat
egyértelművé teszi, hogy a vállalkozó – bármilyen nyilvántartást vezet év közben – köteles
minden évben a leltárba bekerülő adatok valódiságát a főkönyvi könyvelés és az analitikus
nyilvántartás adatai közötti egyeztetéssel ellenőrizni.A Javaslat arról is rendelkezik, hogy bár általános esetben az a vállalkozó, amely a
számvitelialapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, nem köteles a
leltárbanszereplő adatokat tételes mennyiségi felvétellel ellenőrizni, legalább háromévente
ilyenkor iskötelező legalább egy alkalommal a tételes mennyiségi leltárfelvétel. A csak értékbenkimutatható eszközök, források körében a vállalkozó minden üzleti évben, a mérlegfordulónapjára vonatkozó egyeztetést köteles elvégezni, a mennyiségi nyilvántartásokvezetésének tényétől függetlenül.
Rezsabek Angéla
69. § (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza – az (5) bekezdés figyelembevételével – a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie.(3) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.(4) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.(5) A vállalkozó – a (3)–(4) bekezdéstől eltérően – az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti mennyiségi felvétellel árukészletei nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A mennyiségi felvétel alapján szükségessé váló módosításokat az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan kell elszámolni.(6) A vállalkozó nem alkalmazhatja az (5) bekezdésben foglaltakat, ha árukészleteiről sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet.
Rezsabek Angéla
Rezsabek Angéla
Hogyan változott a fordulónapi árfolyamértékelés????
Nem realizált árfolyamveszteség céltartaléka----- 7.oldal
Rezsabek Angéla
41§ (4) Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb.
2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011. dec. 31-ig
Rezsabek Angéla
72§ (2) A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja
a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy a készpénzben kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékkel egyező árbevételt,
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
Rezsabek Angéla
Nyugtakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés167. § Mentesül a nyugtakibocsátási
kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha
a) sajtóterméket értékesít;b) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény
hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;
c) kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását.
Indoklás ----- 8.oldal
Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni azon értékesített termékek és nyújtott
szolgáltatások ellenértékét is, amelyekről jogszabályi előírás szerint számlát nem kötelező
kiállítani. Ekkor a nyugta az árbevétel elszámolásának számviteli bizonylata, amelyet a
módosítás rögzít. Ehhez kapcsolódóan a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás fejében
készpénzben kapott ellenérték mellett a pénzeszközök más formájában – például
számlapénzben (bankkártyás fizetéssel), illetve elektronikus pénzben – kapott ellenérték is
értékesítési árbevételként számolandó el a módosítás szerint. Ezt a szabályt kell követni olyan
értékesítéseknél is, amelyeknél az eladónak jogszabályi előírás szerint sem számlát, sem
nyugtát nem kötelező kiállítania (például a kezelőszemélyzet nélküli automatából történő
értékesítések).
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is ------ 8.oldal 72. § (2) A teljesítés időszakában (üzleti évében)
elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja
a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve – ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett – egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt,
Rezsabek Angéla
Számla kiállítása
Kártérítés, kötbér, fekbér, késedelmi kamat
Utalvány Támogatás
Rabat Skonto !!!! Még
mindig
Rezsabek Angéla
Nem termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
Kapcsolódik –e közvetlenül
termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz
Engedmények
ÁFA törvény alapján Számviteli törvény alapján
Minőségi engedmény
Számlával egy tekintet alá eső okirattal támasztja alá
Rabatt Számlával egy tekintet alá eső okirattal támasztja alá
!!! Csak szerződés alapján könyveli
Skontó Számlával egy tekintet alá eső okirattal támasztja alá
!!! Csak szerződés alapján könyveli
Rezsabek Angéla
55
2000. évi C. törvény a számvitelről
Rezsabek Angéla
A bizonylatok megőrzése ---- 8. oldal169. § (1) A gazdálkodó az üzleti évről
készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
Rezsabek Angéla
17§ (3) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti:
a) iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;
Egyes határidők összhangjának megteremtése --- 2011-re is --- 9. oldal
a közzétételi határidők összhangba hozása az adózási kötelezettségek határidőivel
általánosan az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig
összevont (konszolidált) éves beszámoló esetén: a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig
egyéb esetekben (ismételt közzététel, előtársasági beszámoló, devizaáttérés, stb.) pedig, jellemzően a kiváltó gazdasági esemény időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig
Rezsabek Angéla
2011. évi CLXXV. törvényaz egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
CIVIL TÖRVÉNY
Rezsabek Angéla
2011. évi CLXXV. törvényaz egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
Rezsabek Angéla
30. § (1) A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
2011. évi CLXXV. törvényaz egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
Rezsabek Angéla
11. A beszámolási szabályok28. § (1) A civil szervezet a működéséről, vagyoni,
pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
(2) Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.
(3) A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
Rezsabek Angéla
Könyvvezetési kötelezettség
Kettős Egyszeres
2011. évi CLXXV. törvényaz egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
Rezsabek Angéla
11. A beszámolási szabályok29. § (1) A civil szervezet könyvvezetése – a
beszámolási kötelezettség függvényében – az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.
(2) A civil szervezet beszámolója tartalmazza:a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő
mellékletet.(3) A civil szervezet köteles a beszámolójával
egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
Rezsabek Angéla
18. § (1) A civil szervezet
Rezsabek Angéla
Általános költségek felosztása
Rezsabek Angéla
21. § A civil szervezet 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.
Értékcsökkenés elszámolása
Rezsabek Angéla
22. § (1) A civil szervezet a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.
A K+F fogalmak egységesítése – 11. oldal
IndoklásTekintettel arra, hogy az alapkutatás, az
alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés
definíciója az innovációs törvényben meghatározásra kerül, az egységes jogalkalmazás
érdekében a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a számviteli törvény alkalmazásakor is az
innovációs törvény definícióit kell használni.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről
(4) E törvény alkalmazásában2. alapkutatás: a kutatás-fejlesztésről és a
technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás;
3. alkalmazott kutatás: az Innovációs tv.-ben meghatározott alkalmazott kutatás;
4. kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv.-ben meghatározott kísérleti fejlesztés;
Rezsabek Angéla
Javaslat
A nemzeti számviteli standardalkotási folyamattal párhuzamosan a számviteli törvénynek szükséges előírnia, hogy a jövőben miniszteri rendelettel kihirdetett, hatályba lépő nemzeti számviteli standardokat a számviteli törvény alanyainak alkalmazniuk kell. A Javaslat ezt a rendelkezést építi be a törvénybe.
Rezsabek Angéla
Javaslat
A jelenleg hatályos számviteli előírások nem egyértelműek a tekintetben, hogy milyen számviteli kötelezettségek vonatkoznak a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek működésére, illetve megszűnésére. Ez a gyakorlatban számos kérdést vetett fel az elmúlt időszakban. A gyakorlati kérdések rendezésére, az egyértelmű számviteli eljárás meghatározására indokolt a számviteli törvényben külön rendelkezni a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek működésére, illetve megszűnésére vonatkozóan olyan módon, hogy a fióktelepek a számviteli törvény vállalkozókra vonatkozó előírásit kötelesen értelemszerűen alkalmazni.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről
7/A. § A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe alapítására, működésére és megszűnésére – ha e törvény, illetve más jogszabály eltérően nem rendelkezik – e törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről
Rezsabek Angéla
11§(12) A végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.
Javaslat
A Javaslat felülírja azt a szabályt, amely szerint lényegében csak a külföldi tulajdonban lévő vállalkozó üzleti éve térhet el a naptári évtől. A módosítással minden vállalkozó számára a saját döntése alapján válik lehetővé a naptári évtől eltérő üzleti év választása, ide nem értve a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak vagy biztosítóintézeteknek minősülő vállalkozókat. A mérlegfordulónap szabad megválasztásával jelentősen egyszerűsödhetnek a számviteli zárási teendők, mivel lehetővé válik az üzletmenet ciklikusságának figyelembe vétele, és ezáltal a vállalkozó az éven belüli főbb üzleti folyamatok lezárulása utáni időpontra időzítheti a beszámoló összeállítását.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről11. § (1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről a
beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik – a (2)–(13) bekezdésben foglaltak kivételével – a naptári évvel.
(2) Az üzleti év a naptári évtől eltérhet a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek nem minősülő vállalkozónál, a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél,
amennyiben azt a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága,
illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye) indokolttá teszik.
Annál a vállalkozónál, amely alkalmazza a 9. § (6) bekezdését, valamint annál az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozónál, amely nyilvántartásait e törvény szerint vezeti, az üzleti év nem térhet el a naptári évtől.
Rezsabek Angéla
Eddig is
(3) Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására – a (2) bekezdésben rögzítettek mellett is –
három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében
bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Ez esetben a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is.
Rezsabek Angéla
INDOKLÁS --- 12. oldal
A számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtését, az adminisztrációs terhek
csökkentését eredményezi a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, a visszaváltható részvények bevonásának saját tőkével (és nem az adózás előtti eredménnyel) szembeni elszámolásának előírása. A módosítás a hazai számviteli előírások nemzetközi előírásokhoz való közelítését is szolgálja.
Rezsabek Angéla
TÖRLÉS
Rendkívüli bevétel --- 86§ (3) f) a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékét;
T 411 Jegyzett tőke / K 98 Rendkívüli bevétel
Rendkívüli ráfordítás ---- 86§ (6) b) a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét;
T 88 Rendkívüli ráfordítás / K 37 értékpapír
Rezsabek Angéla
TAO
7§ m, a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény, saját átalakított befektetői részjegy bevonása következtében elszámolt bevételnek a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény, saját átalakított befektetői részjegy bekerülési értékét meghaladó része,
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről ---2012.01.01-től35§(10) A visszavásárolt saját részvény, saját
üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel – előjelének megfelelően – az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.
Rezsabek Angéla
Indoklás
A számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtését, az adminisztráció terhek csökkentését eredményezi a külföldön, illetve belföldön megfizetett jövedelemadó (nyereségadó) típusú adók egységes számviteli kezelése. A módosítás a hazai számviteli előírások nemzetközi előírásokhoz való közelítését is szolgálja.
Rezsabek Angéla
TÖRLÉS
Eddig ---- Egyéb ráfordítás
81§ (2)f) a külföldön, külföldi telephelyen fizetett,
fizetendő nyereségadó összegét;
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről87. § (1) Az adózás előtti eredmény a szokásos
vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összevont összege.
(2) Adófizetési kötelezettségként kell kimutatni az üzleti év adózás előtti eredményét terhelő adó (ideértve különösen a társasági adót, az abba beszámítható külföldi adót, valamint az olyan külföldi adót, amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzetközi szerződés rendelkezése alapján mentes a társasági adó alól), az egyszerűsített vállalkozói adó megállapított (bevallott, kivetett) összegét.
Rezsabek Angéla
Rezsabek Angéla
Elektronikus számla
2007. évi CXXVII.törvény az általános forgalmi adóról
Rezsabek Angéla
Megjelenési forma174. § (1) Számla papíron vagy
elektronikus úton egyaránt kibocsátható.(2) Nyugta kizárólag papíron bocsátható
ki.
2007. évi CXXVII.törvény az általános forgalmi adóról
Rezsabek Angéla
175. § (1) Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára e törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított.
(2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát
a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy
b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani.
PKI: public key infrastructure„nyilvános kulcs-infastuktúra”(többszereplős adatcsere-rendszer)
EDI: electronic data interchangeelektronikus adatcsere-rendszer(kétszereplős)
Rezsabek Angéla
2009.10.26.Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye az elektronikus úton kibocsátott számlákra vonatkozó egyes rendelkezések értelmezéséről
Elektronikus úton kibocsátott számlára vonatkozó szabályok
Rezsabek Angéla
175. § (1) Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára e törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított.
(2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát
a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy
b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani.
(3)A (2) bekezdés alkalmazásának feltétele
a) a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a számlabefogadó előzetes beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik;
b) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról.
(4) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása esetében a számlakibocsátásra kötelezett köteles gondoskodni arról is, hogy havi rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészítő összesítő jelentés készüljön, és azt a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője megkapja.
(5) Külön jogszabály az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlára egyéb rendelkezéseket is megállapíthat.
A számlák kontírozásának egyszerűsítése --- 13. oldal
kontírozásnál elegendő az egyértelmű logikai hozzárendelés a bizonylathoz
azonos szabály az elektronikus úton, valamint a papír alapon kiállított és befogadott bizonylatok kontírozásánál
Rezsabek Angéla
Számviteli bizonylatok
Rezsabek Angéla
167§ (7) A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában, illetve a 166. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségnek oly módon is eleget tehet, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti (elektronikus vagy papíralapú) bizonylathoz egyértelmű, az utólagos módosítás lehetőségét kizáró módon fizikailag vagy logikailag hozzárendeli. A logikai hozzárendelés elektronikus nyilvántartással is teljesíthető.
2000. évi C. törvény a számvitelről
Rezsabek Angéla
167. § (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők:
a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;
b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;
c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;
d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka);
e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai;
f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét;
g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;
h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;
i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;
j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.
2000. évi C. törvény a számvitelről
Rezsabek Angéla
166. § (1) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.
(2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.
(3) A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők.
(4) A számviteli bizonylatot – a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják – idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek – a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően – belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni.
(5) Átalakulás esetén a jogelődnél – a jogutód cégjegyzékbe való bejegyzése napjától – keletkezett bizonylatok, illetve a jogelőd nevére kiállított bizonylatok alapján a gazdasági eseményeket a jogutód (több jogutód esetén az, amelyiknél a gazdasági esemény hatása megjelenik) rögzíti a könyvviteli nyilvántartásokban, amennyiben a jogelőd éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója elkészítése során azokat figyelembe venni nem lehetett, illetve, ha a jogelőd nem tudta azokat figyelembe venni.
2007. évi CXXVII. törvényaz általános forgalmi adóról
Kiegészítés
169. § A számla kötelező adattartalma a következő:
d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették;
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 169. § d) pontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
(A számla kötelezõ adattartalma a következõ:)
„d) a termék beszerzõjének, szolgáltatás igénybevevõjének adószáma
da) amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy
db) amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy
dc) amely alatt mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást
teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerzõ, szolgáltatást igénybevevõ adóalanyra a j) pont szerinti áthárított adó
a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítõje, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön
telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;”
2007. évi CXXVII. törvényaz általános forgalmi adóról
Rezsabek Angéla
56. § Az Áfa tv. a következõ 277. §-sal egészül ki:
„277. § Az adózást érintõ egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított 169. § d) pontot azokban az esetekben kell alkalmazni elõször, amelyekben az adófizetési kötelezettség 2013. január 1. napján vagy azt követõen keletkezik.”
2000. évi C. törvény a számvitelről
Rezsabek Angéla
A bizonylatok megőrzése169. §(5) Az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális
archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
(6) Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – készített elektronikus másolattal az e törvény szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
2012.02.29. Tájékoztató a nyomtatvány forgalmazók szállítólevél értékesítéssel kapcsolatos, 2012-től hatályba lépett adatszolgáltatási kötelezettségéről
Rezsabek Angéla
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 3. számú melléklet K) pont 1. és 2. a) alpontjában megfogalmazott, 2012. január 1-jétől hatályos
rendelkezés szerint, a nyomtatvány forgalmazó (alforgalmazó) az általa értékesített adóigazgatási azonosításra alkalmas számla-, nyugtatömbökről, szállítólevéltömbökről – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – vevőnkénti részletezésben adatot szolgáltat a megadott adattartalommal negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig az állami adóhatósághoz. A szállítólevelek – az erre vonatkozó rendeleti szabályozás
hiányában – jelenleg nem minősülnek adóigazgatási azonosításra alkalmasnak. Ebből következően a nyomtatvány forgalmazóknak jelenleg – a szállítólevél adóigazgatási azonosításra való alkalmasságára vonatkozó szabályozás megteremtéséig – a szállítólevél értékesítéssel összefüggően nincs adatszolgáltatási kötelezettsége.
A nyomtatvány forgalmazók szíveskedjenek figyelemmel kísérni az adóhatóság honlapján e kötelezettséggel kapcsolatban a későbbiek során megjelenő tájékoztatásokat.
A napi készpénz záró állomány átlagos mértékére vonatkozó korlát, jelentős emelése --- csak 2012-re
14.oldal
az előírás továbbra is fennmarad a 2 %-os bevételi korlát 10 %-ra változik
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről14§(9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró
állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga – kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik – nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 10%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.
Rezsabek Angéla
Eddig is
14§(8) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.
Rezsabek Angéla
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről172. § (1) A (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a magánszemély
adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. §-ban meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit).
Rezsabek Angéla
Számítás
Rezsabek Angéla
30 napos hónap, 500.000 Ft határ
(29*5Ft + 1* X ) / 30nap = 500.000 X= 14.855.000 Ft
2012. évi CXLVI. Törvény a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
Rezsabek Angéla
25. §
Hatályát veszti az Szt. 14. § (9) és (10) bekezdése.
22. Hatályba léptetõ rendelkezések30. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben
meghatározott kivételekkel – 2012. november 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. §–3. §, az 5. §, a 6. §, a 8. §–15. §, a 17. §, a 18. §
és a 20. §–29. §, 31. §–34. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
Az osztalékelőleg fizetés szabályainak egyszerűsítése --- 14. oldal
nem kell minden esetben külön-külön közbenső mérleg
lehet éves beszámoló alapján is hat hónapnál nem régebbi beszámoló,
közbenső mérleg alapján
Rezsabek Angéla
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
Rezsabek Angéla
133. §67 Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban – ha a társasági szerződés azt megengedi – a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha
a) a számviteli törvény szerinti – e célból készített – közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; azzal, hogy a kifizetés nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzstőke összege alá, továbbá
b) a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján – a 131. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.
Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető.
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
Rezsabek Angéla
221. § (1) Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban – ha az alapszabály azt megengedi – a részvénytársaság közgyűlése osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha
a) a számviteli törvény szerint készített közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a részvénytársaság rendelkezik az osztalékelőleg fizetéséhez szükséges fedezettel. A kifizetés azonban nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a részvénytársaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet az alaptőke összege alá, továbbá
b) a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján – a 219. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.
Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető.
(2) Az alapszabály felhatalmazhatja az igazgatóságot arra, hogy a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása mellett a közgyűlés helyett határozzon osztalékelőleg fizetéséről.
Osztalékelőleg
39§ (4) Osztalékelőlegként – a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett – csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Rezsabek Angéla
Évközi módosítások
az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény módosításai (a könyvvizsgálati értékhatárral és a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel kapcsolatosan)
az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény módosításai (a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel kapcsolatosan)
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvény a számvitelről
Rezsabek Angéla
155§ (3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
2000. évi C. törvény a számvitelről
Rezsabek Angéla
155/A. § (1) A 155. § (6) bekezdése szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízása csak megfelelő indok alapján mondható fel. A számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak.
(2) A vállalkozó az ok megjelölésével közli a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a megbízásának időtartama alatt lemondott, vagy ha a megbízást a vállalkozó felmondta.
2000. évi C. törvény a számvitelről
Rezsabek Angéla
155§ (4) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál - a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor -, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.
2000. évi C. törvény a számvitelről
Rezsabek Angéla
155§ (6) Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles a (7) bekezdésnek megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget - az előző üzleti év éves beszámolójának, egyszerűsített éves beszámolójának elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év mérlegfordulónapja előtt - választani.
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
Rezsabek Angéla
42. § (1) A társaság legfőbb szervének a társaság könyvvizsgálóját határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani. A könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint az őt megválasztó taggyűléstől (közgyűléstől) az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig (közgyűlésig) terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. A társasági könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása.
A közzétételi kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezmények
többlépcsős és fokozatos szankció-rendszer
Rezsabek Angéla
Az adózás rendjéről szóló törvény meghatározza a jogkövetkezményeket, amennyiben a vállalkozás a beszámolóját nem teszi közzé a beszámolóját:•lépés --- mulasztási bírság + felszólítás pótlásraAz állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.•lépés --- emelt mulasztási bírság + felszólítás pótlásraHa az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével, 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségét az állami adóhatóság első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti, az állami adóhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adózó terhére.•lépés --- adószám törlés és hivatalból megszűntnek nyilvánításHa az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvény a számvitelről
Rezsabek Angéla
2/A§ (3) Az egyszerűsített vállalkozói adóról
szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni.
2000. évi C. törvény a számvitelről2/A§ (4) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló
törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek – tételes leltározással alátámasztott – leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
Rezsabek Angéla
2002. évi XLIII. törvényaz egyszerűsített vállalkozói adóról
Rezsabek Angéla
Számviteli kötelezettségek
20. § (1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az árbevétel, a bevétel magában foglalja a termékértékesítést, a szolgáltatásnyújtást terhelő általános forgalmi adó összegét is.
(2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az üzleti év beszámolójának eredménykimutatásában – a társasági adó helyett – a fizetendő eva összegét szerepelteti adófizetési kötelezettségként.
(3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal köteles – a számvitelről szóló törvény szerinti – beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig elkészíteni, valamint – ha egyébként a számvitelről szóló törvény szerint erre kötelezett – letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számvitelről szóló törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül.
(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembevételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.
2000. évi C. törvény a számvitelről2/A. § (5) A törvény hatálya alá tartozó jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég beszámolójának kiegészítő mellékletében – az (1)–(4) bekezdés előírásaival összefüggésben – utalni kell arra, ha számviteli (nyilvántartási) kötelezettségei tekintetében a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá a következő üzleti évtől átjelentkezett, vagy ha e törvény hatálya alá – az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól – átkerülve (visszatérve) először készít beszámolót.
Rezsabek Angéla
Rezsabek Angéla
MÉRLEG
ESZKÖZÖK FORRÁSOK
Eszközök piaci értéken Kötelezettség analítika alapjánKülönbözet = saját tőke
Tárgyi eszközök, immateriális javak
Rezsabek Angéla
ÁTTÉRÉS
Előleg Eredménytartalék
Rezsabek Angéla
Figyelem!TERVEZET!Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének átalakítása122
2000. évi C. törvény a számvitelről
Rezsabek Angéla
152. § (1) A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzés tematikáját, időtartamát – a szakmai szervezetek és az Országos Számviteli Bizottság bevonásával – a miniszter határozza meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzést a miniszter által akkreditált szervezet végezheti.
4 különböző szakterület
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvény a számvitelről
Rezsabek Angéla
151. § (1) A vállalkozó a 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével
a)olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői szakképesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki a 152/B. § szerinti bejelentést tett, vagy
b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól mentesül az a vállalkozó, amelynél az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 10 millió forintot nem haladja meg.
2000. évi C. törvény a számvitelről
Rezsabek Angéla
88§ (9) Ha a vállalkozóra vonatkozik a 151. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség, a kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy – a 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő – nyilvános adatait.
2000. évi C. törvény a számvitelről
Rezsabek Angéla
151§ (3) A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást kell vezetni.
…..A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal.
A nyilvántartásban szereplő természetes személyek nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének megteremtését, illetve az időszerű tájékoztatást szolgálja.
Rezsabek Angéla
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
Regisztrálási szám:
IGAZOLVÁNYkönyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről
Személyi azonosító adatok
Családi és utónév:
Születési hely, idő:
Anyja születési családi és utóneve:
Regisztrálási szakterület:
Igazolványszám:
Változtatás okai
Rezsabek Angéla
Rugalmatlanság Aktualitás hiánya Átjárás hiánya Távoktatás hiánya Alternatív lehetőségek hiánya
…/2011. (….) Korm. rendeleta könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról
Rezsabek Angéla
IDŐSZAK6. § (1) A Rendelet 10. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:„(1) A számviteli törvény 152. § (1)
bekezdése szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség a könyvviteli szolgáltatás végzésére engedéllyel rendelkező személyt a nyilvántartásba vételét követő továbbképzési évtől kezdődően terheli. A továbbképzési év január 1-jétől december 31-éig tart.”
A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének átalakítása
Rezsabek Angéla
A 2012-es továbbképzési kötelezettséget a jelenleg hatályos szabályok szerint kell teljesíteni.
2013. január 1-től indul az új rendszer ( átmeneti időszak 2012. október 1-től )
2013-as továbbképzési év már az új szabályok szerint.
1. Év ---- 2012. okt.1- 2013. dec. 31.2. Év --- 2014. jan. 1 – 2014. dec.31.3. Év --- 2015. jan. 1 – 2015. dec. 31.
Legyen lehetőség alternatív tanulásra
Rezsabek Angéla
…/2011. (….) Korm. rendeleta könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról
Rezsabek Angéla
Szakmai szervezeti tagság10/B. § (6) Továbbképzési évenként – a (7)-(8) bekezdés figyelembe vételével – 2 kreditpont
teljesítésének minősül, ha a továbbképzésre kötelezett valamely szakmai szervezet tagja. A továbbképzés teljesítése szempontjából egy adott továbbképzési évben csak egy szakmai szervezeti tagság vehető figyelembe.
(7) A (6) bekezdés alkalmazásában szakmai szervezetnek tekinthető a honos joga alapján létrejött azon szervezet, amely megfelel az alábbi feltételeknek:
a) az adott továbbképzési év kezdetét megelőzően legalább 2 évvel a nyilvántartásba vételre jogosított hatóság vagy bíróság nyilvántartásba vette,
b) a könyvviteli szolgáltatási tevékenységet végzők nyilvántartásában szereplő tagjainak száma az adott továbbképzési év utolsó napján legalább 100 fő,
c) évente legalább öt szakmai rendezvényt szervez tagjai számára,d) folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít tagjai számára a könyvviteli
szolgáltatás gyakorlása során felmerült kérdések megvitatására.
Legyen rugalmasan számítható
Rezsabek Angéla
…/2011. (….) Korm. rendeleta könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról
Rezsabek Angéla
10/B. § (2) A továbbképzésre kötelezettnek minden egyes továbbképzési évben összesen legalább 16 kreditpontot kell megszereznie. Az adott továbbképzési évben a 16 kreditponton felül megszerzett többlet-kreditpontok nem vehetők figyelembe a következő évek továbbképzési kötelezettsége teljesítése szempontjából.
…/2011. (….) Korm. rendeleta könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról
Rezsabek Angéla
10/B. § (4) A továbbképzésre kötelezettnek minden szakterületen, amelyen regisztrációval rendelkezik, a szakterületeire minősített speciális továbbképzéseken legalább 4 kreditpontot kell megszereznie.
Rezsabek Angéla
Vállalkozási szakterületMin. 4 kreditpont
Egyéb szervezeti szakterületMin. 4 kreditpont
Államháztartási szakterület min.
4 kreditpont
Államháztartási szakterület min.
4 kreditpont
Pénzügyi szakterület
min. 4 kreditpont
Pénzügyi szakterület
min. 4 kreditpont
Vállalkozási szakterület
min. 4 kredipont
Vállalkozási szakterület
min. 4 kredipont
Egyéb szervezeti szakterület
Min. 4 kreditpont
Egyéb szervezeti szakterület
Min. 4 kreditpont
Szakmai szervezeti tagságért beszámítható max. 2
kreditpont ez nem számvitel
Szakmai szervezeti tagságért beszámítható max. 2
kreditpont ez nem számvitel
Szakmai kiadvány megvásárlásával
beszámíthatóMax. 2 kreditpontez nem számvitel
Szakmai kiadvány megvásárlásával
beszámíthatóMax. 2 kreditpontez nem számvitel
Összesen min. 16 kreditpontEbből minimum 8 kreditpont számviteli témakörben
Rezsabek Angéla
…/2011. (….) Korm. rendeleta könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról
Rezsabek Angéla
14. §Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési
kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a § a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
…..(4) A (3) bekezdés szerinti továbbképzés teljesítése során legalább 12 kreditpontot az államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzéseken kell megszerezni.
(5) A számviteli szabályozásért felelős miniszter a Rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kreditpont-minősítési eljárásról szóló tájékoztatóban az államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzések vonatkozásában egységes központi tematika alkalmazását írhatja elő.”
Államháztartási sajátosság
Rezsabek Angéla
Az államháztartásban dolgozók számára specialitás, hogy 12 kreditpontot 2016. december 31-ig kötött tematika alapján köteles megszerezni.
PONTOSAN MENNYI KREDITET ÉR?
Rezsabek Angéla
…/2011. (….) Korm. rendeleta könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról
Rezsabek Angéla
A Rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyminiszter szakértőkből bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre, amelynek feladata]
„b) javaslattétel a számviteli törvény 152. § (1) bekezdése szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges továbbképzési programok és szakmai kiadványok kreditpont-minősítésének szempontrendszerére, illetve a szakmai szervezetek 10/B. § (8) bekezdés szerinti minősítésére (a továbbiakban együtt: kreditpont-minősítési eljárás),”
…/2011. (….) Korm. rendeleta könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról
Rezsabek Angéla
Az előadások pontértéke „10/D. § (1) Kreditpont-minősítési eljárás
keretében az akkreditált szervezet továbbképzési programját – előzetes minősítésre – a 10. számú mellékletben meghatározott adattartalmú kérelemmel nyújthatja be a miniszternek.
(2) A szabályszerűen benyújtott (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a program szakmai tartalmára, időtartamára, elméleti, illetve gyakorlati jellegére figyelemmel kell a továbbképzési program kreditpont-értékét meghatározni.
…/2011. (….) Korm. rendeleta könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról
Rezsabek Angéla
Az előadások pontértéke „10/D. § (5) A miniszter a minősítést követően
a továbbképzési program adatait közzéteszi az egységes Kormányzati Portálon,
a program szakterületi besorolásával, témakör szerinti besorolásával, kreditpont-értékével, amennyiben a
program több témakört lefed, témakörönkénti kreditpont-értékével és
oktathatósági időszakával (a továbbiakban: elszámolhatósági időszak) együtt.
Rezsabek Angéla
MEDDIG JELENTKEZHETEK?
…/2011. (….) Korm. rendeleta könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról
Rezsabek Angéla
10/E. § Az akkreditált szervezet a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben köteles:
a) a továbbképzéseket a 10/D. § szerinti kérelemben rögzített tematika szerint, a kérelemben foglalt időtartamban szervezni és lebonyolítani,
b) amennyiben azt a 10/D. § szerinti kérelemben vállalta, a továbbképzés megkezdésekor valamennyi résztvevő számára térítésmentesen biztosítani írásos tananyagot,
c) legalább 10 nappal a továbbképzés időpontját megelőzően bejelenteni az 5. számú mellékletben meghatározott adattartalommal a tervezett továbbképzések helyét, időpontját, így biztosítva a továbbképzés ellenőrizhetőségét,
d) a továbbképzéseken a részvétel igazolására jelenléti ívet vezetni a 6. számú mellékletben meghatározott adattartalommal,
Rezsabek Angéla
…/2011. (….) Korm. rendeleta könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról
Rezsabek Angéla
10/E. §
f) összesített jegyzéket készíteni a továbbképzésen résztvevők adatairól – a továbbképzésen való részvételi kötelezettség teljesítésének igazolása céljából – a számviteli törvény 152. §-ának (4) bekezdésében meghatározott adattartalommal, amelyet
fa) az egységes Kormányzati Portálon erre rendszeresített internetes felületen keresztül vagy
fb) egyéb elektronikus adathordozón, táblázatkezelő program által támogatott formátumban
a miniszter részére a továbbképzés lebonyolítását követő egy hónapon belül megküld,
Rezsabek Angéla
EllenőrzésEllenőrzés
…/2011. (….) Korm. rendeleta könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról
Rezsabek Angéla
(11a) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az akkreditációval rendelkező szervezet továbbképzési tevékenységét nem az e rendeletben előírt feltételeknek és az akkreditációs kérelemben foglaltak szerint végzi,
a) első alkalommal tapasztalt szabálytalanság esetén a miniszter felhívja az akkreditációval rendelkező szervezetet a tapasztalt szabálytalanság megszüntetésére,
b) ugyanazon továbbképzési évben második alkalommal tapasztalt szabálytalanság esetén a miniszter két hónapra felfüggeszti az akkreditációval rendelkező szervezet továbbképzés szervezésére való jogosultságát,
c) ugyanazon továbbképzési évben harmadik alkalommal tapasztalt szabálytalanság esetén a miniszter visszavonja az akkreditációt.
…/2011. (….) Korm. rendeleta könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról
Rezsabek Angéla
(11b) A (11) bekezdés szerinti ellenőrzésre az ellenőrzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező és a miniszter által megbízólevéllel erre feljogosított személy jogosult.
(11c) A megbízólevél tartalmazza az ellenőrzést végző személy nevét, továbbá, hogy mely szervezetnél, mely időszakban, mely kötelezettségek ellenőrzésére jogosult.
Rezsabek Angéla
Külföldön vagyok, ágyban fekvő beteg vagyok……..
…/2011. (….) Korm. rendeleta könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról
Rezsabek Angéla
5. §(2) A kimentési kérelmet a kérelemmel
érintett továbbképzési évet követő évben, március 31-éig lehet előterjeszteni a miniszternél.
(3) Egymást követő két továbbképzési évben kimentési kérelem nem fogadható el.
(4) Egy kimentési kérelem alapján legfeljebb egy továbbképzési évre lehet felmentést adni.”
Rezsabek Angéla
Kiestem a rendszerből, mi a teendő?
Rezsabek Angéla
Regisztráció feltétele lesz a szaktudás felfrissítése
Az engedély kiadás és a nyilvántartásba vétel feltétele lesz, hogy igazolja, hogy kérelme benyújtását megelőző 12 hónapban a kérelmében megjelölt szakterületre előírt továbbképzését teljesítette.
Rezsabek Angéla
Regisztráció feltétele lesz a szaktudás felfrissítése
Rezsabek Angéla
Sorszám:
Továbbképzésre kötelezett neve: …………………………………………………………….
Regisztrálási száma: …………………………….
Regisztrálási számmal nem rendelkezők* esetében a továbbképzésre kötelezett
születési neve: …………………………………..………………………………..
születési helye, ideje: ………………………….…………………………………
anyja neve: …………………………………………………….…………………
lakcíme vagy levelezési címe: ……………………………………………………
5. számú melléklet a ……/2011. (….) Korm. rendelethez12. számú melléklet a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez
IGAZOLÁSa könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező szakmai továbbképzésének teljesítéséről és a továbbképzésbe számítandó
kreditpontok megszerzéséről
1.1.20. Külön szakmai minősítés megkövetelése az IFRS beszámolókhoz
2014. január 1-től IFRS szakterületen regisztrált könyvviteli szolgáltatók, valamint IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók alkalmazásának kötelezettsége
Rezsabek Angéla
Javaslat
Az 1606/2002/EK rendelettel összhangban egyes vállalkozók a Nemzetközi Pénzügyi
Beszámolási Standardok (IFRS) szerint állítják össze az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat. Tekintettel arra, hogy a standardok megfelelő alkalmazásához speciális tudásszükséges, a Javaslat előírja, hogy 2014. január 1-től kezdődően (elsőként a 2014-ben induló üzleti évben) ilyen beszámolókat csak IFRS szakterületen regisztrált könyvviteli szolgáltatók,valamint IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók állíthatnak össze, valamint csak IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók hitelesíthetik azokat.
Rezsabek Angéla
2014. Január 1-től
Az Szt. 10. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:„(5) Azon vállalkozó esetében, amely a (2) és (3) bekezdés alapján a nemzetköziszámviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves
beszámolóját – etörvény, valamint a külön jogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóan meghatározottfeltételein túlmenően – jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatokellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részéremegbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) rendelkezik IFRSminősítéssel.(6) Az (5) bekezdés szerinti vállalkozó a 151. § (1) bekezdésének alkalmazása soránköteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokirányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámolóelkészítését olyan személy végezze, akia) IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzőknyilvántartásában, vagyb) IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló
Rezsabek Angéla
Rezsabek Angéla
További szép napot!
Rezsabek Angéla
Cash Flow
Rezsabek Angéla
Cash flow-kimutatás
Rezsabek Angéla
Miért nem egyenlő az adózás előtti eredmény és a pénzeszközváltozás???????????
Cash flow-kimutatás
Bevétel - Ráfordítás Pénzbevétel - Kiadás
Rezsabek Angéla
Eredmény Pénzeszközváltozás
Direkt és indirekt módszer
Rezsabek Angéla
10 + 30 – 18 = 22
Eredmény = 20mi FtPénzeszközváltozás = 1 mi Ft
Rezsabek Angéla
Okok:Kiszámláztak a vevőnek, de még nem
fizetett : 10 mi Kölcsön adott: 4 mi FtEszközt vett raktárra készpénzért: 2 mi FtHitelt fizetett vissza: 3 mi Ft
Az előjel a kulcs
Rezsabek Angéla
A cash flow-kimutatás sorainak tartalma
Rezsabek Angéla
A cash flow-kimutatásban a vállalkozó – választásának függvényében – a tervezett és a tényadatokat, illetve az előző év és a tárgyév adatait köteles feltüntetni.
A cash flow-kimutatás elkészítéséhez nem elegendőek a mérleg és az eredménykimutatás adatai. Elkészítésénél abból kell kiindulni, hogy a cash flow-kimutatás fő sorai az elnevezéseknek megfelelő pénzeszköz-változásokat tartalmazzák. Ehhez olyan korrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek segítségével – a levezetés alapján mutatkozó – halmozódások kiszűrésre kerülnek.
Ha valamely tétel a befektetési cash flow-ba tartozik (mint a kapott osztalék, a tárgyi eszközök eladásának bevétele), akkor azt a tételt a működési cash flow nem tartalmazhatja, az eredmény hatását ki kell szűrni. A véglegesen kapott pénzeszköz a finanszírozási cash flow-ba tartozik, és így annak időbelileg elhatárolt összegét a működési cash flow passzív időbeli elhatárolások változása nem tartalmazhatja.
A cash flow-kimutatás tagolása
Rezsabek Angéla
Három fő részből áll a cash-flow: = Szokásos tevékenységből származó
pénzeszköz-változás (működési cash-flow) = Befektetési tevékenységből származó
pénzeszköz-változás (befektetési cash-flow)
= Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (finanszírozási cash-flow)
A cash flow-kimutatás tagolása
Rezsabek Angéla
I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás(Működési cash flow, 1–13. sorok)1. Adózás előtti eredmény ±2. Elszámolt amortizáció +3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ±4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ±5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ±6. Szállítói kötelezettség változása ±7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ±8. Passzív időbeli elhatárolások változása ±9. Vevőkövetelés változása ±10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ±11. Aktív időbeli elhatárolások változása ±12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) –13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés –
Értékcsökkenés, értékvesztés --- 44. oldal
Rezsabek Angéla
3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ±
Rezsabek Angéla
I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok)1. Adózás előtti eredmény ± -1.000 Ft
3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ±
+1.000Ft
IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±
0 Ft
Rezsabek Angéla
I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok)1. Adózás előtti eredmény ± -1.000 Ft
3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ±
+1.000Ft
9. Vevőkövetelés változása ± +1.000Ft
IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±
+1.000 Ft
Rezsabek Angéla
I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok)1. Adózás előtti eredmény ± -1.000 Ft
3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± +1.000Ft
9. Vevőkövetelés változása ± 0 !!!!!!!!!!
IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±
0Ft
A cash flow-kimutatás tagolása
Rezsabek Angéla
II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás
(Befektetési cash flow, 14–16. sorok)14. Befektetett eszközök beszerzése –15. Befektetett eszközök eladása +16. Kapott osztalék, részesedés +
16. Kapott osztalék, részesedés – 45. oldal
Rezsabek Angéla
Az "1. Adózás előtti eredmény" sorban a tulajdoni részesedések után kapott osztalékkal, részesedéssel az adózás előtti eredményt csökkenteni kell.
Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (működési cash-flow)
Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (befektetési cash-flow)
A cash flow-kimutatás tagolása ---45. oldal
Rezsabek Angéla
16. Kapott osztalék, részesedés +
T 38/ K 32-33 ……………………... Előző évi előírt osztalék befolyik
T 32-33 / K 97 ……………………T 38 / K 32-33 …………………
Előírtam és befolyt
Rezsabek Angéla
T 32-33 / 97 500T 38 / 32 -33 5001. Adózás előtti eredmény ± 500 Ft
-500 Ft10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ±
0Ft
Kapott osztalék +500
IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±
500Ft
Rezsabek Angéla
T 38 / 32-33 500 HIBÁS!!!!!!1. Adózás előtti eredmény ± 0 Ft
10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ±
+500Ft
Kapott osztalék +500
IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±
1.000Ft
Rezsabek Angéla
T 38 / 32-33 500
1. Adózás előtti eredmény ± 0 Ft-500 Ft
10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ±
+500Ft
Kapott osztalék +500
IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±
500Ft
Befektetett eszközök értékesítésének eredménye --- 46. oldal
Rezsabek Angéla
Eladott tárgyi eszköz könyv szerinti értéke : 4.000eFt
Eladási ára: 10.000eFt.
86 / 1 ….. 4.000.000 Ft311 / 96 10.000.000 Ft
Eredmény : 6.000.000 FtPénzeszköz változás : 10.000.000 Ft
Rezsabek Angéla
I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok)1. Adózás előtti eredmény ± 6.000.000 Ft5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ±
-6000.000 Ft
9. Vevőkövetelés változása ±II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok)14. Befektetett eszközök beszerzése –15. Befektetett eszközök eladása + + 10.000.000 FtIV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±
10.000.000 Ft
Befektetett eszközök értékesítésének eredménye
Rezsabek Angéla
Eladott tárgyi eszköz könyv szerinti értéke : 4.000eFt
Eladási ára: 10.000eFt.
86 / 1 ….. 4.000.000 Ft311 / 96 10.000.000 Ft
Eredmény : 6.000.000 FtPénzeszköz változás : 0 Ft
Rezsabek Angéla
I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok)
-10.000.000 Ft
1. Adózás előtti eredmény ± 6.000.000 Ft5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ±
-6000.000 Ft
9. Vevőkövetelés változása ± -10.000.000 FtII. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok)
+10.000.000 Ft
14. Befektetett eszközök beszerzése –15. Befektetett eszközök eladása + + 10.000.000 FtIV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±
0
Nem helyes
Befektetett eszközök értékesítésének eredménye
Rezsabek Angéla
Korrekciós tételek, amelyeket figyelembe kell venni (a felsorolás nem teljes körű):
4. Az ,,5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye'' sorban a befektetett eszközök eladási ára (kamatozó értékpapír esetén a felhalmozott kamattal csökkentett eladási ára) és könyv szerinti értéke közötti nyereséget negatív előjellel, a veszteséget pedig pozitív előjellel kell figyelembe venni.
9. A ,,15. Befektetett eszközök eladása'' sorban az adott időszakban eladott befektetett eszközök eladási árának pénzügyileg is rendezett értékét kell kimutatni, a kamatozó értékpapírok esetében az eladási árban lévő – felhalmozott – kamattal csökkentett összegben. Itt kell továbbá kimutatni a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltása miatt kapott, ténylegesen befolyt névérték összegét.
Rezsabek Angéla
I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok)
-10.000.000 Ft
1. Adózás előtti eredmény ± 6.000.000 Ft5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ±
-6000.000 Ft
9. Vevőkövetelés változása ± 0 FtII. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok)
+10.000.000 Ft
14. Befektetett eszközök beszerzése –15. Befektetett eszközök eladása + 0 FtIV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±
0
Helyes
Rezsabek Angéla
13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés ---
48. oldal
Rezsabek Angéla
A "13. Fizetett (fizetendő) osztalék, részesedés" sorban az adott
időszak után fizetett (fizetendő, a mérlegkészítés időpontjáig
ismertté vált) osztalék, részesedés és a kamatozó részvények után fizetett
(fizetendő) kamat összegét kell kimutatni.
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
Rezsabek Angéla
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról29/Q. § (3) Csökkenti
a társasági adó alapját a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege,
7. 29/Q. § (3) bekezdésében az „a 2007-tõl 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék
2010. január 1-jét követõ” szövegrész helyébe az „a megállapított, ki nem fizetett osztalék” szöveg;
Rezsabek Angéla
Befektetett eszközök beszerzése
Rezsabek Angéla
Vásárolt tárgyi eszköz értéke: 15.000.000 Ft
Eredmény : 0 FtPénzeszköz változás : -15.000.000 Ft
Rezsabek Angéla
I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok)1. Adózás előtti eredmény ± 0 Ft6. Szállítói kötelezettség változása ±
II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok)14. Befektetett eszközök beszerzése – 15.000.000 Ft
IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±
- 15.000.000 Ft
Helyes
Befektetett eszközök beszerzése
Rezsabek Angéla
Vásárolt tárgyi eszköz értéke: 15.000.000 Ft
Eredmény : 0 FtPénzeszköz változás : 0 Ft
Rezsabek Angéla
I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok)1. Adózás előtti eredmény ± 0 Ft6. Szállítói kötelezettség változása ± 15.000.000 Ft
II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok)14. Befektetett eszközök beszerzése – 15.000.000 Ft
IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±
0 Ft
Nem helyes
Rezsabek Angéla
I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok)1. Adózás előtti eredmény ± 0 Ft6. Szállítói kötelezettség változása ± 0 Ft
II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok)14. Befektetett eszközök beszerzése – 0 Ft
IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±
0 Ft
Helyes
A cash flow-kimutatás tagolása
Rezsabek Angéla
III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás(Finanszírozási cash flow, 17–27. sorok)17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele +18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele +19. Hitel és kölcsön felvétele +20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek
törlesztése, megszüntetése, beváltása +21. Véglegesen kapott pénzeszköz +22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) –23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése –24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése –25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek –26. Véglegesen átadott pénzeszköz –27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
változása ±IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±
Támogatások számviteli elszámolása
Rezsabek Angéla
Saját tőke javára elszámolt támogatás
Eredmény javára elszámolt
támogatás
96 98
36§ (1) e) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.
Rezsabek Angéla
A kapott pótbefizetés melyik sorba kerüljön????????
T 38 / K 414
2006. évi IV. törvény a gazdasági
társaságokról
Rezsabek Angéla
51. § (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
Rezsabek Angéla
143. § (1) A taggyűlést – ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik – az ügyvezető hívja össze.
(2) E törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken kívül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy
a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy
b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy – ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza – a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani.
Kiegészítő melléklet
Rezsabek Angéla
88. § (1) A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket e törvény előír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára – a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően – szükségesek. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos – más jogszabályban előírt – információkat is.
(2) A kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását.
(3) A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni.
(4) A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat.
(5) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt – a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő – hatását, évenkénti megbontásban.
(6) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell legalább a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is.
EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ
Rezsabek Angéla
96. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)–(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést – az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan – nem kell készíteni. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésénél az éves beszámoló készítésére vonatkozó szabályok irányadók az e fejezetben foglalt eltérésekkel.
(2) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet ,,A'', illetve ,,B'' változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.
(3) Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet ,,A'', illetve ,,B'' változata közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.
(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 41. § (8) bekezdése, az 55. § (4) bekezdése, a 86. § (8) bekezdése,
a 88. § (6) bekezdése, a 89. § (1)–(3) bekezdése, (4) bekezdésének a),
c)–d) pontja és (6) bekezdése, a 89/A. §-a, a 90. § (1)–(2) bekezdése és (3) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, a 91. § c)–d) pontja, a 92. §-a, a 93. § (1)–(2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nem kell tartalmaznia.
(5) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által a 88. § (8) bekezdésének b) pontjában foglalt jogcímeken felszámított díjakat nem kell összegszerűen bemutatni, ha az tartalmazza a díjak jogcímenkénti megoszlását, és a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság részére, annak kérésére, a vállalkozó a díjakról részletes tájékoztatást ad.
(6)Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének nem kell tartalmaznia a 90. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások pénzügyi kihatásait.
97. § (1) Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a 9. § (2) bekezdése szerinti három mutatóérték közül bármelyik kettőnek a határértékét túllépi két egymást követő üzleti évben, akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől éves beszámolót köteles készíteni.
(2) Ha az éves beszámolót készítő vállalkozónál a 9. § (2) bekezdése szerinti három mutatóérték közül bármelyik kettő a határérték alá kerül két egymást követő üzleti évben, akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől a vállalkozó egyszerűsített éves beszámolót készíthet.
98. § Az egyszerűsített éves beszámoló készítése során:a) az 57. § (2) bekezdése szerinti visszaírás alkalmazása nem kötelező;b) a saját termelésű készlet – a 66. § (1) bekezdésben rögzítettektől eltérően – a még várhatóan felmerülő költségekkel és a
kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is értékelhető, a még várhatóan felmerülő költségek a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározhatók;
c)d)a 25. § (8) bekezdése, illetve a 45. § (3) bekezdése előírásait nem kötelező alkalmazni.
A kiegészítő mellékletnek csak éves beszámolót készítőnél kell tartalmaznia
Rezsabek Angéla
41§(8) A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
55§ (4) A követelések eredeti, a 65. § (1)–(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60. § szerinti árfolyamon számított) értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összegét – legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban – a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.
86§ (8) A (3)–(4) bekezdés szerinti rendkívüli bevételeket, a (6)–(7) bekezdés szerinti rendkívüli ráfordításokat a felsorolt jogcímek szerint a kiegészítő mellékletben részletezni kell, amennyiben azok eredményre gyakorolt hatása jelentős.
88§ (6) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell legalább a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is.
A kiegészítő mellékletnek csak éves beszámolót készítőnél kell tartalmaznia
Rezsabek Angéla
89. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:
a) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata,
b) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amelyet a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet,
c) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása,
bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét; továbbá
d) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása.
(2) A gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti ellenőrzött gazdasági társaság kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell:
a) a többségi befolyással,
b) a minősített többséget biztosító befolyással
rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát.
(3) A kiegészítő mellékletnek tételesen tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát, ahol a vállalkozó a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint
a) a többségi befolyással,
b) a minősített többséget biztosító befolyással
rendelkezik.
Rezsabek Angéla
Rezsabek Angéla
Mikrovállal-kozás
Kisvállalkozás Középvállal-kozás
Foglalkoztatotti létszám kevesebb, mint
10 fő 50 fő 250 fő
Éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb
2 millió euró2 millió euró
10 millió euró10 millió euró
50 millió euró43 millió euró
2004. évi XXXIV. törvénya kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
Önálló KapcsolódóPartner
Rezsabek Angéla
2004. évi XXXIV. törvénya kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
5§ (4) Önálló vállalkozás esetében a 3. §-ban meghatározott adatokat kizárólag az adott vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.
5§ (5) Azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a 3. §-ban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.
Rezsabek Angéla
2004. évi XXXIV. törvénya kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
5. (3) Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.
Rezsabek Angéla
Rezsabek Angéla
2003. évi XC. törvénya Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról
TÖRLÉS3. § (1) E törvény hatálya alá tartozik - a (2)-(3)
bekezdésben foglalt kivétellel - a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság.
(2) Nem tartozik e törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (2)-(3) bekezdése szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., továbbá a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság.
Rezsabek Angéla
212
2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról
Rezsabek Angéla
3. § (1) E törvény hatálya alá tartozik – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság.
(2) Nem tartozik e törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., továbbá a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság.
(3) Nem tartozik e törvény hatálya alá a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, továbbá a közhasznú nonprofit gazdasági társaság.
(4) Az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásánál az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 1249 számú bevalláshoz
Rezsabek Angéla
A 2012. üzleti évben első ízben kötelezetté válók innovációs járulékelőleg bevallása.
Az innovációs járulékkötelezettség keletkezése évének első két negyedévi előleg bevallását
(általános esetben 2012. április 20-i, illetve 2012. július 20-i határidőre) a 1249-01. lap
kitöltésével kell teljesíteni. A 1249-02-es lap kizárólag a 2012. évben első ízben
kötelezetté vált adózók esetén az elsőkét előlegfizetési időszakot követő négy negyedévi
előlegfizetési időszak tekintetében nyújtható be, illetve jelölendő (általános esetben 2012.
május 31-i határidőre).
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 1249 számú bevalláshoz
Rezsabek Angéla
Bevallási időszak
1) A 2012. évben első ízben kötelezetté vált adózónak az üzleti év első két negyedévére
vonatkozóan bevallási időszakként az alábbiak jelölhetők:
a) az adóév első negyedéve esetén az első negyedév első napjától az első negyedéve utolsó
napjáig terjedő időszak (általános esetben 2012.01.01.-2012.03.31.).
b) az adóév második negyedéve esetén a második negyedév első napjától a második negyedév
utolsó napjáig terjedő időszak (általános esetben 2012.04.01.-2012.06.30.).
2) A 2012. évben első ízben kötelezetté vált adózónak az első két negyedévet követő 12
hónapos időszakra vonatkozóan bevallási időszakként a jelen bevallás esedékességét követő
második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak (általános esetben 2012.
július 01. – 2013. június 30.) jelölendő.
2013.
Rezsabek Angéla
III. FejezetA KISVÁLLALATI ADÓ10. Az adó alanya14. §…………..(3) A (2) bekezdésben meghatározott
foglalkoztatotti létszám és bevételi határok számítása
során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és bevételét együttesen kell figyelembe venni.
A kiegészítő mellékletnek egyszerűsített éves beszámolót készítőnél is tartalmaznia kell
Rezsabek Angéla
b) gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei egyidejű közlésével;
A kiegészítő mellékletnek csak éves beszámolót készítőnél kell tartalmaznia
Rezsabek Angéla
89§ (4) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:a) gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az
igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét, csoportonként összevontan; ………..
c) a gazdasági társaság korábbi vezető tisztségviselőivel, igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjaival szembeni nyugdíjfizetési kötelezettség teljes összegét, csoportonként összevontan;
d) minden olyan, a vállalkozó képviseletére jogosult személynek a nevét és lakóhelyét, aki az éves beszámolót köteles aláírni.
A kiegészítő mellékletnek csak éves beszámolót készítőnél kell tartalmaznia
Rezsabek Angéla
89§ (6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ennek során be kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megítélését.
89/A. § A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:a) annak a vállalkozónak a nevét és székhelyét, amely összeállítja a
vállalkozáscsoport azon legnagyobb egységének összevont (konszolidált) éves beszámolóját, amelybe a vállalkozót mint leányvállalatot bevonták,
b) annak a vállalkozónak a nevét és székhelyét, amely összeállítja a vállalkozáscsoport azon legkisebb egységének összevont (konszolidált) éves beszámolóját, amelybe a vállalkozót mint leányvállalatot bevonták, és amely tagja az a) pontban megnevezett vállalkozáscsoportnak,
c) azt a helyet, ahol az a) és b) pontokban jelzett összevont (konszolidált) éves beszámolók megtekinthetők, feltéve, hogy azok nyilvánosak.
A kiegészítő mellékletnek csak éves beszámolót készítőnél kell tartalmaznia
Rezsabek Angéla
90. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:
a) a bevételek aktív időbeli elhatárolásának,
b) a halasztott ráfordításoknak,
c) a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának,
d) a halasztott bevételeknek
a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását.
(2) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés, illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.)
(3) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:
a) a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját;
b) azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem jelennek meg, különös tekintettel a jövőbeni nyugdíjfizetési, végkielégítési kötelezettségek, valamint a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek összegére;
A kiegészítő mellékletnek csak éves beszámolót készítőnél kell tartalmaznia
Rezsabek Angéla
93. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:a) az exportértékesítés árbevételét termékexport és szolgáltatásexport
szerinti, az importbeszerzés értékét termékimport és szolgáltatásimport szerinti tagolásban, továbbá az Európai Unió, valamint más, az Európai Unión kívüli országok szerinti, illetve ezen belül földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban (a földrajzi elkülönítést a vállalkozó gazdálkodása sajátosságainak figyelembevételével alakítja ki);
b) az értékesítés nettó árbevételét főbb tevékenységenkénti megbontásban, amennyiben az egyes tevékenységek, szolgáltatások jelentősen különböznek egymástól.
(2) Exporttámogatás esetén a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a támogatott exportárbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek (közvetlenül elszámolt költségek, az eladott áruk beszerzési értéke) összegét.
(6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele, Egyéb bevételek tételeiből – a felsorolt részletezésben –, továbbá a Rendkívüli bevételek között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket.
A kiegészítő mellékletnek csak éves beszámolót készítőnél kell tartalmaznia
Rezsabek Angéla
…c) azokat az összegeket, amelyek az értékelés következtében a társasági adó megállapításánál módosító tételt jelentenek; ha a tétel átmeneti jellegű, a jövőbeni hatást is be kell mutatni; !!!! Feltöltés !!!!!
d) a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását.
92. § (1) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az immateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban.
A cash flow-kimutatás tagolása
Rezsabek Angéla
I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás(Működési cash flow, 1–13. sorok)1. Adózás előtti eredmény ±2. Elszámolt amortizáció +3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ±4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ±5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ±6. Szállítói kötelezettség változása ±7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ±8. Passzív időbeli elhatárolások változása ±9. Vevőkövetelés változása ±10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ±11. Aktív időbeli elhatárolások változása ±12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) –13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés –
Ingyen adott érték
„Követelést adok ingyen”
!!!! TAO
Behajt-hatat-lan
Elé-vült
Elengedem:
1. magánszemély javára történik, vagy
2. NEM KAPCSOLT
ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,
Elengedem:
KAPCSOLTha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll,
Rezsabek Angéla
Rezsabek Angéla
3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. Törvényhez
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordításokaz adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;
2000. évi C. törvény a számvitelről
Rezsabek Angéla
3§ 10.behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e)amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani
kell.
Behajthatatlan
4§ 4/a. behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető;
Rezsabek Angéla
Számviteli törvény alapján Társasági adó törvény alapján
2003. évi XCII. törvényaz adózás rendjéről164. § (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári
évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra.
(2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja.
Rezsabek Angéla
1959. évi IV. törvénya Polgári TörvénykönyvrőlAz elévülés324. § (1)A követelések öt év alatt elévülnek, ha
jogszabály másként nem rendelkezik. 326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a
követelés esedékessé vált.327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló
írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.
(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.
Rezsabek Angéla
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
Rezsabek Angéla
8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:h) a behajthatatlan követelésnek nem
minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve
1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy
2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,
A cash flow-kimutatás tagolása
Rezsabek Angéla
III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás(Finanszírozási cash flow, 17–27. sorok)17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele +18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele +19. Hitel és kölcsön felvétele +20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek
törlesztése, megszüntetése, beváltása +21. Véglegesen kapott pénzeszköz +22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) –23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése –24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése –25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek –26. Véglegesen átadott pénzeszköz –27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
változása ±IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±
www.mnb.hu
Rezsabek Angéla
2011. 12. 30. ---------------- 311,132012. 01. 02. ---------------- 315,28
2000. évi C. törvénya számvitelről
Rezsabek Angéla
33§ (2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan – a 60. § (2) bekezdésében foglaltakból következően – keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor – az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből – a törlesztőrészletre jutó – halasztott ráfordításként kimutatott – nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség).
2012. évi CXLVI. Törvény a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
Rezsabek Angéla
6. A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény módosítása22. § A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 33. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:„(2) Az aktív idõbeli elhatárolások között halasztott
ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévõ devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékû joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékû joghoz kapcsolódó – tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésbõl adódóan
2012. évi CXLVI. Törvény a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
33§ (2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan
22. § A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 33. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Az aktív idõbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévõ devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékû joghoz,
továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékû joghoz kapcsolódó – tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésbõl adódóan
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvény a számvitelről 2011-re
41§(4)Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb.
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről
Rezsabek Angéla
4§ (4) A törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet – a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett – eltérni, ha az adott körülmények mellett e törvény valamely rendelkezésének alkalmazása [ideértve a (3) bekezdés szerint a kiegészítő mellékletben való bemutatást is] nem biztosítja a (2) bekezdés szerinti megbízható és valós összképet. Minden ilyen eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben, bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatását is.
2012.04.02. Céltartalék, mint adóalapot nem módosító tétel
Rezsabek Angéla
[Tao. tv. 7. § (1) bekezdés b) pont, 8. § (1) bekezdés a) pont, Szt. 41. § (4) bekezdés]
A szabályozás alapulvételével a „korrekció-páros” – a törvénybe iktatása óta, az említett hatályú kivételre figyelemmel – nem jelent mást, mint az Szt. 41. § (1) bekezdése szerinti (a várható kötelezettségekre) kötelező, valamint az Szt. 41. § (2) bekezdése szerinti (a jövőbeni költségekre) lehetséges céltartalék-képzéshez kapcsolódó a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti növelő tétel, illetve az e címen képzett céltartalékok felhasználásához kapcsolódó Tao. tv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti csökkentő tétel előírását. Amennyiben tehát az adózó az Szt. 33. § (2) bekezdése alkalmazásával a devizaárfolyam-veszteséget halasztott ráfordításként számolta el, az így kimutatott halasztott ráfordításra az Szt. 41. § (4) bekezdése alapján képzett céltartalék nem képezi – semmilyen időszakban nem is képezte – a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti növelő tétel alapját, illetve e céltartalék megszüntetéséhez csökkentő tétel sem kapcsolódhat.
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
Rezsabek Angéla
7§ dzs) az adózó
a) döntése szerint, a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköz értékének növekedéseként, illetve a hosszúlejáratú kötelezettség értékének csökkenéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg,
b) az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a hosszú lejáratú kötelezettségek közül történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 8. § (1) bekezdés dzs) pontja a) alpontja alapján adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét bevételként el kell számolni,
MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE
SZÁMVITEL 2012.
Rezsabek Angéla
Vásárlás kézbesítéskori fizetésselUtalványokBankkártya használatElektronikus pénz használata
1.4. Modern fizetési formák
Rezsabek Angéla
Alapfogalmak
Rezsabek Angéla
17-18-19-20. oldal
•Postai utánvét•Futárszolgálat útján történő eljuttatás
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
2000. évi C. törvénya számvitelről
Rezsabek Angéla
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
26. § Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van.
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
89. § (1) Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek.
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
Magánszemélynek EU-n belül
Magyar áfá-val
Célország áfá-val
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról30. § (1) A 29. §-t nem kell alkalmazni azokra a
termékértékesítésekre, amelyek esetében a terméket a Közösség ugyanazon más tagállamába szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el, és ez a tagállam megegyezik a Közösség azon tagállamával, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, feltéve, hogy a következő feltételek együttesen teljesülnek:
a) az értékesített termék nem jövedéki termék,b) az adott naptári évben az a) pontban említett termékek 29. §
szerinti értékesítéséből származó ellenérték – adó nélkül számított és göngyölített összege – nem haladja meg a Közösség e tagállamában megállapított felső értékhatárt,
c) a b) pontban említett feltétel az adott naptári évet megelőző naptári évre is teljesült, amennyiben ilyen értékesítések ténylegesen történtek.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett felső értékhatár Magyarország esetében 35 000 eurónak megfelelő pénzösszeg.
Rezsabek Angéla
Tagállam Küszöbérték
Ausztria 100 000 euro
Belgium 5 000 euro
Ciprus 20 000 CY font (34 220 euro)
Csehország 35 000 euro
Dánia 280 000 DKK (37 528 euro)
Észtország 550.000 EEK (35 150 euro)
Finnország 35 000 euro
Franciaország 100 000 euro
Görögország 35 000 euro
Hollandia 100 000 euro
Írország 35 000 euro
Lengyelország 35 000 euro
Lettország 24 000 LVL (36 952 euro)
Litvánia 125 000 LTL (36 207 euro)
Luxemburg 100 000 euro
Magyarország 35 000 euroMálta 35 000 euro
Nagy-Britannia 70 000 GBP (109 598 euro)
Németország 100 000 euro
Olaszország 27 889 euro
Portugália 31 424 euro
Románia 35 000 euro
Spanyolország 35 000 euro
Svédország 320 000 SEK (35 809 euro)
Szlovákia 35 000 euro
Szlovénia 35 000 euro
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
„A”--magyar -- fuvaroz
„B”--- adóalany
„C”--- adóalany
Számla mentes
Számla
Áru
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
„A”--magyar -- fuvaroz
„B”--- nem adóalany, vagy……
„C” ---- adóalany
SzámlaMagyar áfa kulcs
Számla
Áru
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
„X”--- közösségen belüli nem magyar
„Y”– magyar -- fuvaroz
„Z” --- közösségen belüli nem magyar
Számla
Számla --- „Z” ország adókulcsával
Áru
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
Ha megfelel a háromszögügylet feltétleinek„X” --- közösségen belüli nem magyar
„Y”– magyar -- fuvaroz
„Z” --- közösségen belüli nem magyar
Számla
Mentes számlaÁru
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
„X” --- közösségen belüli nem magyar
„Y”– magyar -- fuvaroz
„Z” ---- harmadik ország adóalanya
Mentes számla
Számla --- területi hatályon kívüli
Áru
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
„X” --- harmadik ország adóalanya
„Y”– magyar -- fuvaroz
„Z” ---- közösségen belüli nem magyar
Számla
Számla --- „Z” ország adókulcsával
Áru
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
„X” --- harmadik ország adóalanya
„Y”– magyar -- fuvaroz
„Z” ---- harmadik ország adóalanya
Számla
Számla --- területi hatályon kívüli
Áru
Rezsabek Angéla
Szállítási és rakodási-raktározási költség
Magyarország területén Magyarország területén kívül
Igénybe vett szolgáltatás Export árbevételt csökkentő tétel
Magyar útszakasz Igénybe vett
szolgáltatás
Szállítótartozás
Külföldi útszakasz Export árbevétel Szállítótartozás
Rezsabek Angéla
Adóalanynak történő számlázás esetén:•EU tagországban letelepedett adóalanynak történő számlázás esetén:ÁFA területi hatályán kívüli•3. országbeli adóalany: ÁFA területi hatályán kívüli•Magyar adóalanynak
Belföldi fuvarozás: 27% ÁFAKözösségi fuvarozás: 27% ÁFA
Export: 3. ország felé kiviteli eljárás keretében ---- mentes az adó alól !!!! igazolássalImport: ha beépíti a vámhatóságnál az eljárás keretében --- mentes az adó alól!!! igazolással
Nem adóalanynak történő számlázás esetén:•Közösségi : indulás helye•Belföldi, export, import: ténylegesen megtett út
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása
esetében az adó alapjába beletartoznak:a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások,
lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;
b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul.
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
Ami feladás, de nem termékértékesítésAdóalany EU-ban37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások
esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
Ami feladás, de nem termékértékesítésNem adóalany EU-ban37. §(2) Nem adóalany részére nyújtott
szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
Ami feladás, de nem termékértékesítésAdóalany harmadik országban37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások
esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adórólAmi feladás, de nem termékértékesítésNem adóalany harmadik országban46. § (1)Az e §-ban meghatározott szolgáltatások
nyújtásánál a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van.
(2) Az e § alkalmazása alá tartozó szolgáltatások a következők:
k) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások. (5) E § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott
szolgáltatás különösen:b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvény a számvitelről47. § (1) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke
az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
Közösségen belüli beszerzés
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
63. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.
Rezsabek Angéla
Beszerzési ár elemei Eszköz Pénzeszköz
Levonható áfa esetén Előzetesen felszámított
áfa
Pénzeszköz
Le nem vonható áfa
esetén
Eszköz Pénzeszköz
Közösségen belüli áfa
esetén
Előzetesen felszámított
áfa
Fizetendő áfa
Közösségen belüli, de le
nem vonható áfa
Eszköz Fizetendő áfa
2007. évi CXXVII.Törvény az általános forgalmi adórólAdólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei127. § (1) Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele,
hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljona) a 120. § a) pontjában említett esetben a nevére szóló, az
ügylet teljesítését tanúsító számla;b)138 a 120. § b) pontjában említett esetek közül:ba) termék Közösségen belüli beszerzése esetében a
nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg
bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig szintén a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg – ha a fizetendő adó megállapításakor számla nem áll az adóalany személyes rendelkezésére – mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek;
Rezsabek Angéla
Közösségen belüli beszerzés
Rezsabek Angéla
ÁFA árfolyama
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
Adó alapjának forintban történő megállapítása
Árfolyam
Rezsabek Angéla
Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel
Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvény a számvitelről
(5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is.
Rezsabek Angéla
UTALVÁNYOK
Rezsabek Angéla
1.4.2. Utalványok1.4.2.1. Utalványok csoportosítása ---- 22. oldal
•igénybe vehető termékek, szolgáltatások szerintvásárlási utalványétkezési utalvány (Erzsébet utalvány)utazási utalványvegyes felhasználású
=Széchenyi Pihenő Kártya=internetes kedvezményoldalak kuponjai=egyéb kuponok=helyi „pénzek” (soproni kékfrank, balatoni korona)
•kibocsátó szerintsaját kibocsátású (a gazdálkodó kibocsátja, ami hálózatában levásárolható)idegen kibocsátású (a gazdálkodó megvásárolja, majd természetes személynek juttatja)
1995. évi CXVII. törvénya személyi jövedelemadóról69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott
juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese.
(3) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70–71. § rendelkezéseinek.
(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a juttatása) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül
felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;
Rezsabek Angéla
Rezsabek Angéla
Erzsébet utalvány „Az Erzsébet-utalvány forgalmazásából várható eredmény kizárólag közfeladat ellátására fordítható. Ez a közjó az Erzsébet-program, amely a szociális üdültetés és étkeztetés új rendszere. Az Erzsébet-utalvány választása felelősségteljes döntés, hiszen aki adja vagy használja az Erzsébet-utalványt, az az Erzsébet-programon keresztül segíti mindazokat, akik rövidebb-hosszabb ideig kiemelt figyelemre szorulnak.Az Erzsébet-program első lépéseként 2 milliárd forint értékű pályázat került meghirdetésre a nehéz anyagi helyzetben lévők részére üdülésük, pihenésük, rekreációjuk elősegítésére. Így a fogyatékossággal élők, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, illetve a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi munkavállalók támogatásban részesülnek üdülési szolgáltatás formájában.
Az Erzsébet-utalvány forgalmazásából várható eredményből a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány áprilisban újabb pályázatot ír ki egymilliárd forint értékben. Az Erzsébet-tábor sok tízezer iskolás gyermek táborozását teszi lehetővé az idén.”Forrás: www.erzsebet.hu
Rezsabek Angéla
Utalvány vásárlás Egyéb követelés pénzeszköz
Dolgozónak történő átadás:
Átadás Személyi jellegű egyéb
kif.
Egyéb követelés
Személyi jövedelemadó Személyi jellegű egyéb
kif.
Rövid köt.
Egészségügyi
hozzájárulás
Bérjárulék Rövid köt.
Teljesen adó és járulék mentesen adható
Béren kívüli juttatás Egyes meghatározott juttatás
0 30,94% 51,17%
nincs szja,eho 1,19*0,16 T 55 / K 46-47 1,19*0,16 T 55 / K 46-47
1,19*0,1 T 56 / K 46-47 1,19*0,27 T 56 / K 46-47
Figyelj a határértékekre!!!
Számítógép használatLakáscélú támogatás ( 5miFt / 5év)Kockázati életbiztosításKockázati betegségbiztosításSporteseményre szóló belépő
- SZÉP kártya - Erzsébet utalvány- helyi bérlet- iskolakezdési támogatás- iskolarendszerű képzés- önkéntes, kölcsönös nyugdíjpénztári ,
egészségpénztári bef.
- előző oszlop tételei, amennyiben meghaladja az értékhatárt.
- reprezentáció- üzleti ajándék- telefon magáncélú használat
Rezsabek Angéla
Rezsabek Angéla
Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok
azok a természetes személyek részére
teljesített kifizetések, elszámolt
összegek, amelyeket a kifizető a
természetes személy részére
jogszabályi előírás vagy saját
elhatározása alapján teljesít, és nem
tartoznak a bérköltség, illetve a
vállalkozási díj fogalmába……. a
munkáltatót terhelő, illetve általa
átvállalt személyi jövedelemadó ……
…….. az egészségügyi hozzájárulás, a
szakképzési hozzájárulás, továbbá
minden olyan adók módjára fizetendő
összeg, amelyet a személyi jellegű
ráfordítások vagy a foglalkoztatottak
száma alapján állapítanak meg,
függetlenül azok elnevezésétől.
Rezsabek Angéla
IntézményMunkál-tató
Munkavállaló és közeli hozzátartozója
Szolgáltató
Széchenyi Pihenő Kártya
Rezsabek Angéla
Szálláshely alszámla Vendéglátás alszámla Szabadidő alszámlaszálláshely-szolgáltatásbelföldi utazásszervezés
éttermi és mozgó vendéglátásegyéb vendéglátásszálláshely-szolgáltatás
egyéb humán-egészségügyi ellátáselőadó-művészetmúzeumi tevékenységnövény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetésevidámparki, szórakoztatóparki tevékenységmáshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységfizikai közérzetet javító szolgáltatástestedzési szolgáltatásegyéb sporttevékenységverseny- és lovaglóistállók tevékenységebelvízi személyszállításegyéb foglalás ( idegenvezetés)szálláshely-szolgáltatás
max. 225.000 Ft max. 150.000 Ft max. 75.000 Ft
Rezsabek Angéla
Internetes kedvezményoldalak kuponjai
Az internetes oldalon való foglalás alapján az átutalás után a szolgáltató
megküldi a letölthető kupont.
Átutalás Egyéb követelés pénzeszköz
A kupon átadása vagy felhasználása időpontjában költségként kerül
elszámolásra.
Felhasználás
Költség Egyéb követelés
Nem használják fel a kupont lejáratig.
Elévült követelés Egyéb ráfordítás Egyéb követelés
Rezsabek Angéla
Utazási utalvány
Utazási utalványt általában minden utazási irodában vagy akár
egy internetes honlapon van lehetőség vásárolni.
Átutalás Egyéb követelés pénzeszköz
Kiküldetés miatt veszik igénybe:
Felhasználás Igénybe vett
szolgáltatások
értéke
Egyéb követelés
Üzletfelekkel történik a felhasználás:
Átutalás Személyi jellegű
kifizetés
Egyéb követelés
Rezsabek Angéla
Utazási utalvány
Ajándék cégnek
Ajándék Rendkívüli ráfordítás
Egyéb követelés
Ajándék magánszemélynek
Ajándék Személyi jellegű
kifizetés
Egyéb követelés
Adó és járulék következő hó 12-ig
Személyi
jövedelemadó
EHO
Személyi jellegű
egyéb kif.
Bérjárulék
E.R.L.K.
E.R.L.K.
Rezsabek Angéla
Kékfrank SopronbólA kizárólag az áruk és szolgáltatások helyi lebonyolítására szánt utalványt soproni Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet bocsátja ki. Az utalványok forintellenértékét a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetnél helyezik el betétként, így garantálják a kékfrank fedezetét. A kezdeményezéshez csatlakozó szövetkezeti tagok kötelezik magukat arra, hogy vállalkozásaikban elfogadják, illetőleg használják csereeszközként a helyi pénzt. Aki kékfrankkal fizet, 5−15 százalék kedvezményt kaphat. Az utalvány megvásárlásakor egyenértékű a forinttal, visszaváltásakor viszont 0,25 százalék plusz áfát kell fizetni, és minimum 500 forint plusz áfa jutalékot is levonnak. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a pénzhelyettesítőt 420 magyarországi vállalkozás fogadja el, a mindennapi.hu portál nyár eleji írása alapján viszont 600 soproni és környékbeli vállalkozásnál lehet kékfrankkal fizetni, de Budapesten, Székesfehérváron, sőt Ausztriában is vannak elfogadóhelyek. Forrás: www.piacesprofit.hu
Rezsabek Angéla
A Balatoni Korona újdonsága, hogy az első rendszer, amely többségi önkormányzati részvétellel működik. Az utalvány kibocsátója a Balatoni Korona Zrt., amelyet hét önkormányzat: Veszprém, Várpalota, Balatonfüred, Balatonalmádi, Litér, Tihany és Nemesvámos alapított a megyei iparkamarával és a Kinizsi Bankkal közösen. A helyi pénz a tervek szerint élénkíti az adott térségben a gazdaságot, plusz forrást, likviditást biztosít a pénzforgalomban résztvevők számára. A tervek szerint egy-másfél éven belül mintegy háromszáz helyszínen lehet majd fizetni a térségben a Balatoni Koronával, a bank százmillió forintos kibocsátással számol.”Forrás: www.piacesprofit.hu
1.4.2. Utalványok
Rezsabek Angéla
FABATKA ÉS TÁRSAI2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
259. §
14. pénz: a névértéken elfogadott pénz;
15. pénzhelyettesítő eszköz: utalvány, egyéb fizetési megbízás vagy ígérvény – ide nem értve a pénzt és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt –, ha azzal a kötelezett pénztartozást térít meg, feltéve, hogy annak jogosult általi elfogadásával a jogosult eredeti pénzkövetelése a kötelezettel szemben megszűnik;
13. §
(3) Nem minősül szolgáltatás nyújtásának, ha a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója
a) részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti, vagy
b) a teljesítésével keletkezett, követelésként fennálló ellenértéket harmadik félre engedményezi,
feltéve, hogy az a) pontban említett esetben az ellenérték megtérítése, a b) pontban említett esetben pedig a követelésként fennálló ellenérték megvásárlása pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik.
1.4.2. Utalványok
Rezsabek Angéla
FABATKA ÉS TÁRSAI2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
Számlakibocsátási kötelezettség
159. § (1) Az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha
a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet;
b)részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és
ba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg
bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását;
c) belföldön kívül, a Közösség területén teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője;
d) belföldön kívül harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.
1.4.2. Utalványok
Rezsabek Angéla
FABATKA ÉS TÁRSAI2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi
adóról
167. § Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha
a) sajtóterméket értékesít;b) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény
hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;
c) kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását.
Rezsabek Angéla
Saját kibocsátású utalványok
Rezsabek Angéla
Utalvány eladás Pénzeszköz Egyéb r.l. kötelezettség
Eladási ár
Pénztár
Vevőköv.
Értékesítés árbevétele
ÁFA
Pénztár
Vevőköv.
Fizetendő Áfa
Eladási ár Egyéb r.l.k.
Pénztár
Vevőkövetelés
Kivezetés Egyéb r.l.k. Rendkívüli bevétel
Rezsabek Angéla
BANKKÁRTYA
Rezsabek Angéla
1.4.3. Bankkártya használat --- 28.oldalPénzfelvétel bankkártyával forintban
165. § (3) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is:
a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell;
Rezsabek Angéla
Pénzfelvétel bankkártyával forintban
A devizaszámláról a forint pénztárba történő felvétel esetén :
Pénztár bevétel: tény
összeg
Pénztár Átvezetési számla
FIFO vagy átlagár
alapján
Átvezetési számla Devizabetétszámla
Árfolyamveszteség Pénzügyi műveletek
egyéb ráfordítása
Átvezetési számla
Árfolyamnyereség Átvezetési számla Pénzügyi
műveletek egyéb
bevétele
Rezsabek Angéla
Pénzfelvétel bankkártyával valutában a devizabankszámláról
Pénztár bevétel napi
árfolyamon
Valutapénztár Átvezetési számla
FIFO vagy átlagár
alapján
Átvezetési számla Devizabetétszáml
a
Árfolyamveszteség Pénzügyi műveletek
egyéb ráfordítása
Átvezetési számla
Árfolyamnyereség Átvezetési számla Pénzügyi
műveletek egyéb
bevétele
Rezsabek Angéla
Pénzfelvétel bankkártyával valutában a devizabankszámláról
Napi árfolyamra utal, de beleérthető az
eredeti is……
Egyértelműen az eredeti könyv szerinti
kell, hogy maradjon, mert….
60. § (1) A valutapénztárba bekerülő
valutakészletet, a devizaszámlára kerülő
devizát, a külföldi pénzértékre szóló
követelést, befektetett pénzügyi eszközt,
értékpapírt, illetve kötelezettséget a
bekerülés napjára, illetve a szerződés
szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a
(4)–(6) bekezdés szerinti –
devizaárfolyamon átszámított
forintértéken kell a könyvviteli
nyilvántartásba felvenni,
85§ (3) f) a deviza- és valutakészletek
forintra átváltásával kapcsolatos
árfolyamveszteséget, valamint a
külföldi pénzértékre szóló követeléshez,
befektetett pénzügyi eszközhöz,
értékpapírhoz és kötelezettséghez
kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg
realizált árfolyamveszteséget;
84§ (7) f) a deviza- és valutakészletek
forintra átváltásával kapcsolatos
árfolyamnyereséget
Rezsabek Angéla
Pénzfelvétel bankkártyával valutában a forint számláról
60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő
devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt,
értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti
teljesítés napjára vonatkozó – a (4)–(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon
átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a
forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és
amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi
árfolyamot meghatározni
Pénztár bevétel a
bankkivonat összegében
Valutapénztár Átvezetési számla
A bankkivonat forint
összege
Átvezetési számla Forint számla
Rezsabek Angéla
Vásárlás bankkártyával
Elszámolás a kereskedőnél, szolgáltatónál
A bankkártyával történő fizetés értéke:
Számviteli politikában
rögzített árfolyamon
Egyéb követelés a
bankkal szemben
Értékesítés nettó
árbevétele
Áfa törvény által előírt
árfolyamon
Egyéb követelés a
bankkal szemben
Fizetendő ÁFA
60§ (5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi
pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve
kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli
politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról
szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai
szerinti árfolyam is.
Rezsabek Angéla
A vállalkozás bankszámláján jóváírja a bank az összeget.
Ft bankszámla esetén Deviza bankszámla esetén
A bank forint összeget ír jóvá. A bank deviza összeget ír jóvá, amelyet
a számviteli politikában meghatározott
napi árfolyamin kell forintosítani.
Jóváírás Bankszámla
Könyv szerinti értéket
kivezeti
Egyéb követelés a bankkal
szemben
Árfolyamveszteség Pénzügyi műv.
egyéb ráfordítása
Árfolyamnyereség Pénzügyi műveletek egyéb
bevétele
Rezsabek Angéla
A bank jutalékot számít fel a bankkártya
kezeléséért.
Bank által
felszámított jutalék Egyéb szolgálta-
tások költsége Bankszámla
Rezsabek Angéla
2011. december 31-ig 2012.01.01- től
48§ (7) Az importbeszerzés értéke:
b) ha az (5) bekezdés szerinti
importbeszerzés ellenértékének
kiegyenlítése számla alapján devizában,
valutában történik, akkor a számla szerinti -
levonható általános forgalmi adót nem
tartalmazó - devizának, valutának az
importbeszerzéskor, az importszolgáltatás
igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a
60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon
átszámított forintértéke az importtermék,
illetve importszolgáltatás értéke;
48§ (7) Ha a beszerzés ellenértékének
kiegyenlítése számla alapján devizában,
valutában történik, akkor a számla szerinti –
levonható általános forgalmi adót nem
tartalmazó – devizaösszegnek,
valutaösszegnek a beszerzéskor, a
szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor)
érvényes, a 60. § (4)–(6) bekezdése szerinti
árfolyamon átszámított forintértéke a
termék, illetve a szolgáltatás értéke.
Rezsabek Angéla
Egyszerűsítés 2012.01.01-től
48§(8)1Ha a beszerzés ellenértékének
kiegyenlítése valutában történik, akkor – a (7)
bekezdéstől eltérően – a termék, illetve a
szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta
könyv szerinti árfolyamán is meghatározható.
Rezsabek Angéla
Napi árfolyamon Egyéb szolg.
költsége
FIFO vagy átlagár
alapján
Devizabetét-
számla
Árfolyamveszteség Pénzügyi
műveletek egyéb
ráfordítása
Árfolyamnyereség Pénzügyi
műveletek
egyéb bevétele
Rezsabek Angéla
Vásárlás bankkártyával
Elszámolás a vásárlónál
Vásárlás bankkártyával Magyarországon
Beszerzési ár + le
nem vonható áfa
Eszköz
Költség
Szállítótartozás
Levonható ÁFA Előzetesen
felsz. ÁFA
Szállítótartozás
Rezsabek Angéla
Vásárlás bankkártyával
Elszámolás a vásárlónál
Vásárlás bankkártyával EU-ban és ….
Beszerzési ár + le
nem vonható áfa
Eszköz
Költség
Szállítótartozás
Levonható ÁFA Előzetesen
felsz. ÁFA
Fizetendő áfa
Rezsabek Angéla
Vásárlás bankkártyával
Elszámolás a vásárlónál
Vásárlás bankkártyával EU-ban
Beszerzési ár + le
nem vonható áfa
Eszköz
Költség
Szállítótartozás
Különös eljárásban
visszakérhető áfa
Egyéb követelés Szállítótartozás
XVIII. FejezetBELFÖLDÖN NEM LETELEPEDETT ADÓALANY ADÓ-VISSZATÉRÍTTETÉSI JOGA
Szeptember 30-ig saját adóhivatalához ( ÁFA 251/B) legalább 3 hónap időszakot felölel és maximum 1 év
A saját azonnal küld egy befogadó nyugtát A külföldi adóhivatal 15 nap alatt elküldi a NAV-
hoz A NAV haladéktalanul (2nap alatt) értesít. A NAV vizsgál 4 hónap, hiánypótlást kérhet
amire 30 nap alatt reagálni kell, így lehet 6 hónap, ha 2 hiánypótlás akkor lehet 8 hónap.
10 munkanapon belül téríteni kell, ha nem késedelmi kamattal együtt kell téríteni.
Rezsabek Angéla
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
Rezsabek Angéla
9. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhezI. A hozzáadottértékadó-visszatéríttetési kérelemmel kapcsolatos eljárás
egyes kérdéseiről1. A belföldön letelepedett adóalanynak az Európai Közösség valamely
más tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatérítésre vonatkozó, a 2008/9/EK tanácsi irányelv alapján érvényesíthető kérelmével (a továbbiakban: adó-visszatéríttetés iránti kérelem) kapcsolatos ügyben e törvény rendelkezéseit az e címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
3. A) Az adózó a visszatéríttetés tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatéríttetése iránti kérelmét a visszatéríttetési időszakot követő naptári év szeptember 30-ig az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság által magyar és angol nyelven rendszeresített elektronikus űrlapon terjeszti elő.
B) A kérelemben közölt információkat az adózó az Európai Közösség bármely hivatalos nyelvén megjelölheti. Ha a visszatéríttetés tagállama meghatározza, hogy a kérelemben foglalt információt milyen nyelven (nyelveken) kell megjelölni, a kérelmet az e tagállam rendelkezésének megfelelő nyelven (nyelveken) kell kitölteni.
Rezsabek Angéla
A bankszámláról leemelik a vásárlás értékét.
**** Kiegyenlítés :
Devizabankszámla csökkenését FIFO módszerrel vagy súlyozott átlagáron kell
forintosítani ( alkalmazható elszámolóár is ).
A forintszámláról történő elutalásnál a bank által leemelt összeget kell könyvelni, amelyről
forintban kapjuk a kivonatot.
Bank kivonatán szereplő összeg Bankszámla
Csökken az előírt kötelezettség az
előírt összegben
Szállítótartozás
Árfolyamveszteség Pénzügyi műveletek
egyéb ráfordítása
Árfolyamnyereség Pénzügyi
műveletek egyéb
bevétele
Rezsabek Angéla
Vásárlás kártyával interneten
Fizetés kézbesítéskor
Fizetés előre, rendeléskor
Elszámolása lásd előző fejezet
Rezsabek Angéla
1.4.3.2. Hitel (credit) kártya --- 31.oldal
Pénzfelvétel a számviteli politika szerinti napi értékkel átszámítva
forinttal.
Pénzfelvét
hitelkártyáról
Bankszámla Rövid lej. hitel
Rezsabek Angéla
1.4.3.2. Hitel (credit) kártya
Vásárlás értéke a számviteli politika szerinti
napi értékkel átszámítva forinttal.
Vásárlás
hitelkártyáról
Napi
árfolyamon
Szállító-
tartozás
Vásárlás
hitelkártyáról
Szállítótartozás Rövid lej.
hitel
Rezsabek Angéla
1.4.3.2. Hitel (credit) kártya
Visszafizetés
**** Kiegyenlítés Átvezetési számla Bankszámla
Szállítótartozás kivezetése
saját könyv szerinti
értékével
Rövid lej. hitel Átvezetési
számla
Árfolyamveszteség Pénzügyi műveletek
egyéb ráfordítása
Átvezetési
számla
Árfolyamnyereség Átvezetési számla Pénzügyi
műveletek egyéb
bevétele
Rezsabek Angéla
1.4.3.2. Hitel (credit) kártya
Túlfizetés: bankbetét-növekedés:
Deviza-hitelkártyánál napi választott árfolyamon
**** Utalás a hitelkártyára Átvezetési számla Bankszámla
Utalás a hitelkártyára Hitel bankszámla Átvezetési számla
Árfolyamveszteség Pénzügyi műveletek
egyéb ráfordítása
Átvezetési számla
Árfolyamnyereség Átvezetési számla Pénzügyi
műveletek egyéb
bevétele
1.4.3.3. Az üzleti és a magánhasználatú bankkártyák szétválasztása --- 32.oldal
Rezsabek Angéla
Szt. 14§ (8)A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő)
lebonyolításának rendjéről,a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi
szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti
forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási
rendjéről,a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.
Rezsabek Angéla
Téves fizetések elszámolása
Magáncélú vásárlás üzleti használatú
kártyáról fizetveFizetés céges
kártyával
Követelés a
magánszeméllyel
szemben
Bankszámla
Rezsabek Angéla
Téves fizetések elszámolása
Üzleti célú vásárlás magánhasználatú kártyáról fizetve
Fizetés
magánkártyával
Kötelezettsége a
vállalkozásnak, amit
kiegyenlített a kártyával
Kártya tulajdonos
magánszeméllyel
szembeni kölcsön
kötelezettség
1.4.4.Elektronikus pénz használata
Rezsabek Angéla
Forrás: 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 218. paragrafus
„Az elektronikus pénz kibocsátója az átvett pénzeszközök ellenében, az átvételt követően haladéktalanul, névértéken bocsát ki elektronikus pénzt.
Az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésére, az annak birtokában lévő elektronikus pénzt bármikor, névértéken visszaváltja. Ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnését megelőzően kezdeményezi, akkor az elektronikus pénzt az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésének megfelelően vagy részben vagy teljesen köteles visszaváltani.”
Fizethetünk vele…..
Rezsabek Angéla
Rezsabek Angéla
A Paypal 2012-ben hétmilliárd dollárnyi, mobileszközökről kezdeményezett pénzmozgásra
számít.
Rezsabek Angéla
A vállalat vezetője szerint a növekedés a telefonokra optimalizált fizetési megoldásoknak köszönhető. A fogyasztók ugyanis tömegesen kedvelték meg és kezdték használni a mobilos tranzakciót. Jelenleg több mint 17 millió Paypal-felhasználó használja a mobilját online átutalásokra – 2011-ben ez a szám még csak nyolcmillió volt. A telefonok mellett más mobileszközök, például a táblagépek is jelentős tényezővé nőttek az online fizetések terén. Az IBM felmérése szerint az amerikai táblagép-tulajdonosok 75 százaléka használta vásárlásra a készüléket a karácsonyi szezonban.
A Paypal szerint a kiskereskedők száma is jelentősen emelkedett a mobil kereskedelemben…... a boltokban a mobil segítségével a fogyasztók a vonalkódok beszkennelése után fizethetnek, így nem szükséges sorban állniuk a kasszánál.
Forrás: www.sg.hu 2012. március 28. 09:33, szerda - Forrás: MTI
Rezsabek Angéla
Bankbetét-mozgásként kell elszámolni a bankszámláról (elektronikus
pénztárcára, elektronikus felületre) feltöltött, illetve onnan bankszámlára
lehívott (visszaváltott) összegeket, az elektronikus pénzállomány
változásával szemben.
**** Csökkenés :
Devizabankszámla csökkenését FIFO módszerrel vagy súlyozott átlagáron kell
forintosítani ( alkalmazható elszámolóár is ).
A forintszámláról történő elutalásnál a bank által leemelt összeget kell könyvelni, amelyről
forintban kapjuk a kivonatot.
**** Bankszámla csökkenés Átvezetési számla Bankszámla
Napi árfolyamon feltöltés Pénzeszköz
( elektronikus
pénztárca )
Átvezetési szla
Árfolyamveszteség Pü egyéb ráford. Átvezetési szla
Árfolyamnyereség Átvezetési számla Pü. egyéb bev.
Rezsabek Angéla
Elektronikus pénzzel végzett értékesítések-beszerzések azonnali
fizetéssel valósulnak meg, a kapott-fizetett ellenérték azonnal jóváíródik-
terhelődik elektronikus pénzként, ezért készpénzes értékesítésként-
beszerzésként kell elszámolni.
**** Csökkenés :
Devizabankszámla csökkenését FIFO módszerrel vagy súlyozott átlagáron kell
forintosítani ( alkalmazható elszámolóár is ).
Napi árfolyamon
Eszköz
Költség
**** Kiegyenlítés Elektron. pénz
Árfolyamveszteség Pü egyéb ráford. Átvezetési szla
Árfolyamnyereség Átvezetési számla Pü. egyéb bev.
CASH POOL
Rezsabek Angéla
MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE
SZÁMVITEL 2012.
Rezsabek Angéla
További szép napot!
Rezsabek Angéla
top related