magyarorszÁgi kainozoos homokok És homokkÖvek...
Post on 19-Feb-2020
6 Views
Preview:
TRANSCRIPT
MAGYARORSZÁGI KAINOZOOS HOMOKOK ÉS HOMOKKÖVEK ÁSVÁNYI ALKOTÓI ÉSSZÁRMAZÁSUK MEGHATÁROZÁSÁNAK LEHETÕSÉGE
THAMÓNÉ BOZSÓ EDIT
Magyar Állami Földtani Intézet, 1143 Budapest, Stefánia út 14.
A MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET ÉVI JELENTÉSE 1997–1998-RÓL: 119–134 (2002)
T á r g y s z a v a k : mikromineralógia, cluster-analízis, homokok, homokkövek, kainozoikum, Magyarország
8755 db magyarországi kainozoos homok és homokkõminta 1984-ig publikált, fõként a 0,1–0,2 mm-es frakcióra vonatkozóadatai kerültek kiértékelésre.
Mintánként átlagosan 4–6 féle könnyûásvány és 7–15 féle nehézásvány fordult elõ, az egyre idõsebb homokokban éshomokkövekben egyre kevesebb féle, ami elsõsorban a diagenetikus folyamatok hatásával, valamint a klíma kainozoikum soránegyre hûvösebbé válásával magyarázható. A nehézásványok mintánkénti száma a különbözõ korokban hasonlóan alakul a PETTIJOHN
(1941) által közölt adatokhoz.A mintákból 292 féle ásványi alkotót írtak le, köztük 80 féle ásványfajt, 15 féle ásványcsoportot, 140 ásványváltozatot, ill. elegy-
kristályt és 34 féle kõzettöredéket.A kiértékelt minták lepusztulási területeire, ill. forráskõzeteire vonatkozó következtetések levonása fõként a törmelékes
nehézásványi összetétel alapján készült cluster-analízis segítségével történt, az ásványok gyakorisági sorrendje, a forráskõzetjelzõásványok elõfordulása, a metamorf eredetû nehézásványok együttes gyakorisága és az ásványtani érettség figyelembe vételével.Mindezek szerint az eocén, az oligocén és a miocén homokok és homokkövek hasonlóak egymáshoz, amit hasonló alpi és nyugati-kárpáti lepusztulási területük és kisebb metamorf anyag tartalmuk okozhat. A pannóniai és kvarter minták különböznek az idõsebbek-tõl és egymáshoz kissé hasonlóak. Ez nagyobb metamorf anyag tartalmukkal és azzal magyarázható, hogy lepusztulási területük nemcsak az Alpok és Nyugati-Kárpátok voltak, de a Kárpátok más területei és az Erdélyi-középhegység is.
A kisebb területegységek homok és homokkõmintáinak törmelékes nehézásványi összetétele alapján készült cluster-analízissegítségével felismerhetõk a hasonló, ill. eltérõ összetételû mintaegyüttesek, melyek a lepusztulási területek, ill. a forráskõzetek vál-tozását és az üledékek áthalmozódását tükrözik. A forráskõzetek pontos megadása érdekében a továbbiakban a kvantitatív vizsgála-tok mellett az ásványok részletes vizsgálata szükséges.
Bevezetés
A hazai kainozoos üledékes képzõdmények mikromi-neralógiai adatgyûjteménye (SALLAY M. 1984) alapjánlehetõség nyílt a különbözõ korú és a különbözõ terület-egységekrõl 1984-ig vizsgált homokok és homokkövekásványi összetételének együttes kiértékelésére és származá-sukra vonatkozó következtetések levonására. Az adatbáziskorábbi, más szempontú, ill. átfogóbb értékelései (SALLAY,THAMÓNÉ BOZSÓ 1988, THAMÓNÉ BOZSÓ 1991, 1993) utánmost egy részletesebb adatfeldolgozás eredményei kerülnekbemutatásra.
Alkalmazott módszerek
8755 db kainozoos homok és homokkõ minta elsõsor-ban az összehasonlításra legalkalmasabb 0,1–0,2 mm-esszemcseméretû frakciójának vizsgálati eredményei kerül-tek kiértékelésre számítógép segítségével. A pleisztocén ésholocén minták figyelembe vétele többnyire együttesen
történt, mivel korukat is gyakran csak kvarterként adtákmeg a vizsgálatokat végzõk és mert együttesen is igenrövid földtörténeti idõt ölelnek fel a többi korhoz képest.A mintavételi helyek területegységek szerinti csopor-tosítása SZEBÉNYI (1959) kissé módosított tájbeosztásaalapján történt. A minták kor és területegység szerintimegoszlását az 1. ábra mutatja be.
A különbözõ korú és a különbözõ területegységekrõlvizsgált mintacsoportokban az egyes ásványi alkotók gya-koriságát átlagos darab%-kal súlyozott gyakorisági értékükfejezi ki legjobban. Ez, pl. a kvarter homokok magnetit tar-talma esetében, a következõ módon számítható ki:
X = Y × Z /100ahol
X a magnetit darab%-kal súlyozott gyakorisága akvarter homokokban
Y (%) a magnetit tartalmú kvarter minták száma azösszes kvarter minta %-ában kifejezve
Z (db%) a magnetit átlagos darab%-os mennyisége amagnetittartalmú kvarter mintákban.
A törmelékes nehézásványok gyakorisága más módonis kiszámításra került, mégpedig azok összmennyiségétmintacsoportonként 100%-nak tekintve. Így az autigén, adiagenetikus és a másodlagos nehézásványokat figyelmenkívül hagyva a forráskõzetek meghatározása szempont-jából fontos törmelékes nehézásványarányok összehason-líthatóbbak.
A különbözõ korú és a különbözõ területegységekrõlvizsgált minták ásványi összetételének kiértékelése szoká-sos táblázat, gyakorisági sorrend és cluster-analízis segít-ségével történt. A táblázatból elsõsorban az látható, hogyegyes ásványok hol jelennek meg, hol hiányoznak, ill. holgyakoribbak mint másutt. Az ásványi alkotók gyakoriságisorrendjébõl viszont azonnal kitûnnek a leggyakoribbásványok, melyek alapján könnyebb a fõ különbségeketészrevenni. A cluster-analízis pedig — ami Ó-KOVÁCS L.és KOVÁCS G. számítógépes programjaival készült — azösszes ásványi alkotó együttes figyelembevételévelelõsegíti a hasonló összetételû mintaegyüttesek felis-merését (Ó-KOVÁCS 1987). A cluster-analízis többféleeljárása közül a kísérletképpen elvégzett vizsgálatok utánlegmegfelelõbbnek tûnt az, amely az ásványi összetételhasonlóságának mértékét az adatok transzformációjanélkül az euklideszi távolságok alapján számítja, szórás-arányosan súlyoz és a csoportok kapcsolatát a súlyozottátlag segítségével deríti ki.
A különbözõ korú és a különbözõ területegységekrõlvizsgált homokok és homokkövek származására vonat-kozó következtetések levonása elsõsorban a törmelékesnehézásványi összetétel alapján készült cluster-analíziseredményei, az ásványi alkotók gyakorisági sorrendje, aforráskõzetjelzõ ásványok és az ásványtani érettség, azaza kvarc/(földpát+kõzettöredék) arány segítségével történt,feltételezve, hogy a hasonló törmelékes nehézásványiösszetételû mintacsoportok hasonló lepusztulási területrõl,ill. hasonló forráskõzetekbõl származnak. Áthalmozásrautal, ha a fiatalabb képzõdmények hasonló törmelékesnehézásványi összetételûek és érettebbek, mint az adottterületen vagy annak környezetében az idõsebb homokok,ill. homokkövek.
A kainozoos homokok és homokkövek ásványi alkotóiés azok gyakorisága
A hazai kainozoos homokok és homokkövek vizsgála-ta során egy-egy minta könnyûfrakciójában átlagosan 4–6,nehézfrakciójában 7–15 féle ásványi alkotót határoztakmeg, az egyre fiatalabb korokban egyre többféle ásványfordult elõ mintánként (1. táblázat). Ezek az adatok telje-sen hasonlóak a PETTIJOHN (1941) által közölt nehézás-ványokra vonatkozó adatokhoz.
Az egyre idõsebb kainozoos homokok és homokköveknehéz- és könnyûásványi összetételének szegényedése fel-tehetõen elsõsorban egyre hosszabb idõn át tartóbetemetõdésükkel magyarázható, mivel a felszín alatti
vizek oldó hatása következtében stabilitásuktól függõen azásványok egy része elbomlik. Emellett a kainozoikumsorán az idõsebb korok melegebb és csapadékosabbklímáján a fokozottabb mállás is az ásványi összetételszegényedéséhez vezetett.
A vizsgált mintákból 292 féle ásványi alkotót írtak le,azon belül 80 ásványfajt, 15 ásványcsoportot, 140 elegy-kristályt, változatot, ill. különbözõ színû és bontottságúalkotót, valamint 34 féle kõzettöredéket és 23 féle pon-tosabban be nem sorolható ásványi alkotót (cementáltszemcsék, opak, bekérgezett vagy bontott ásványok). Ezekközül az ásványfajokat és ásványcsoportokat, valamint azegyéb fontosabb ásványi alkotókat a 2. táblázat mutatja be.
A minták összességét tekintve könnyûfrakciójukbantermészetesen a kvarc a leggyakoribb, amit a lényegesenritkább földpátok, kõzettöredékek és muszkovitszemcsékkövetnek. A nehézfrakcióban a gránátok a leggyakoribbak,azok után a lényegesen ritkább magnetit, amfibolok, klori-tok és limonit következnek, majd a pirit, a turmalinok, azepidot, a biotit és a piroxének. A vizsgált kainozooshomokok és homokkövek ásványi alkotói gyakoriságának,fizikai és kémiai jellemzõinek, valamint lehetséges erede-tüknek összevetése alapján megállapítható, hogy az elõ-fordult ásványi alkotók gyakorisága elsõsorban a lepusz-tuló kõzetekben tapasztalt gyakoriságuktól függ, valamintmásodlagos, autigén és diagenetikus képzõdésüktõl, éscsak másodsorban keménységüktõl és némileg a mállássorán tapasztalt ellenálló képességüktõl.
Mivel a vizsgálatok során sok esetben nem határoztákmeg pontosan, pl. a földpátok, amfibolok, piroxének stb.fajait, ill. elegykristályait, máskor viszont igen, ezértezeket csak összevontan lehetett kiértékelni. Azösszevonással 67 fõ ásványi alkotó, ill. csoport adódik,ezek a 2. táblázat oszlopaiban kissé elõrébb helyezkednekel. A fõ ásványi alkotók különbözõ korokban tapasztaltátlagos gyakoriságának alakulását a 2. ábra mutatja.Látható, hogy a kitûnõ ellenálló képességû turmalinok, ajó ellenálló képességû magnetit részaránya az idõsebbmintákban, míg a rossz ellenálló képességû piroxének és aközepes stabilitású epidot a fiatalabb mintákban gyakorib-
120 THAMÓNÉ BOZSÓ EDIT
1. táblázat — Table 1 A mintánként elõforduló ásványi alkotók átlagos
darabszáma a vizsgált különbözõ korú homokokban és homokkövekben — The average number of different
minerals in one sand or sandstone sample of different ages
Az ásvány i alkotók mintánkénti átlagos darabszáma
a vizsgált hazai mintákban PETTIJOHN
(1941) szerint
Mintaszám (darab)
könnyû- ásványok
nehéz- ásványok
nehéz-ásványok
Holocén 353 6,0 14,9 15 Pleisztocén 1557 6,2 13,9 14 Pannóniai 2984 5,9 12,6 Miocén 1288 5,3 10,3 Oligocén 1732 4,7 10,1 Eocén 644 3,9 7,1
11,0 11
1. táblázat — Table 1
A mintánként elõforduló ásványi alkotók átlagos darabszá-ma a vizsgált különbözõ korú homokokban és homokkövek-ben — The average number of different minderals in one
sand or sandstone sample of different ages
bak. Ezek a tendenciák a kainozoos klíma egyre hûvöseb-bé válásával, valamint a képzõdmények egyre rövidebbideig tartó betemetõdésével is magyarázhatók, mivel azellenállóbb ásványok az idõsebb, az instabilak pedig afiatalabb homokokban gyakoribbak. A földpátok és akõzettöredékek a miocén mintákban a leggyakoribbak, akvarc viszont ezekben a legritkább, a kloritok és amuszkovit, valamint az ábrán nem látható disztén (kianit)az oligocén és a pannóniai homokokban és homokkövek-
ben a leggyakoribb, ami az egykori eltérõ forráskõzetekkelfügg össze. A pirit idõsebb mintákban gyakoribb elõfor-dulását túlnyomórészt autigén, ill. diagenetikus képzõdéseokozhatja, valamint az hogy az idõsebb homokkövekközött gyakoribbak a pirit kiválásának kedvezõ szubli-torális fáciesûek. A paleogén és a miocén homokok éshomokkövek nagyobb biotit tartalommal rendelkeznek,mint a fiatalabbak, ami egyrészt abból adódhat, hogy ez amállás során rossz ellenálló képességû ásvány a be-
Magyarországi kainozoos homokok és homokkövek ásványi alkotói és származásuk meghatározásának lehetõsége 121
2. táblázat — Table 2A vizsgált kainozoos homok és homokkõ mintákban elõfordult fontosabb ásványi alkotók — Main mineralogical
components in the Cenozoic sand and sandstone samples
AGYAGÁSVÁNY KAOLINIT ILLIT VERMIKULIT MONTMORILLONIT METAHALLOYSITALUNITAMFIBOL
AKTINOLIT TREMOLIT ANTOFILLIT OXIAMFIBOL GLAUKOFÁN RIEBECKIT AMFIBOLAZBESZT ZÖLD AMFIBOL BARNA AMFIBOL KÉK AMFIBOL HORNBLENDE
ANATÁZANDALUZITANHIDRITAPATIT
ARANYAXINIT
BARITBIOTITBROOKITBRUCITCIRKONCÖLESZTINCORDIERITDISZTÉN (KIANIT)EPIDOTFLOGOPITFLUORITFÖLDPÁT
ORTOKLÁSZ MIKROKLIN SZANIDIN ANORTOKLÁSZ ALBIT OLIGOKLÁSZ ANDEZIN LABRADORIT BYTOWNIT ANORTITGALENITGIPSZ
GLAUKONITGRÁNÁT
ALMANDIN ANDRADIT METAMORF GRÁNÁT MAGMAS GRÁNÁTHEMATITILMENITJAROZITKALKOPIRITKARBONÁT KALCIT DOLOMIT SZIDERIT ANKERIT ARAGONITKASSZITERITKÉNKLINOZOIZIT (KLINOZOISIT)KLORIT
CHAMOSIT METAMORF KLORIT PENNINKLORITOIDKORUNDKÕZETTÖREDÉK METAMORF KT. FILLIT KT. CSILLÁMPALA KT. KVARCIT KT. PALA KT. MAGMÁS KT. VULKÁNI KT. PIROKLASZTIKUM KT. BAZALT KT. KÕZETÜVEG KT. HORZSAKÕ KT. ÜLEDÉKES KT. HOMOKKÕ KT. ALEUROLIT KT. AGYAG KT. MÁRGA KT. SZENES KT. TÛZKÕ KT. KARBONÁT KT.KVARC METAMORF KVARC MAGMÁS KVARC KALCEDON
KRISZTOBALIT (CRISTOBALIT) OPÁLLEUKOXÉNLIMONITMAGNETIT TITANOMAGNETITMARKAZITMELILIT
MOLIBDENITMONACITMUSZKOVIT SZERICIT FUCHSITOLIVIN
ORTIT (ALLANIT)PEROVSZKITPIEMONTITPIRITPIROXÉN
ENSZTATIT BRONZIT HIPERSZTÉN PIGONIT EGIRIN DIOPSZID AUGIT OMFACITRUTILSPINELL
STAUROLIT (SZTAUROLIT)SZERPENTIN
SZFALERITSZILLIMANIT (SILLIMANIT)TITANITTOPÁZTURMALIN
METAMORF TURMALIN MAGMÁS TURMALIN PEGMATITOS TURMALINVEZUVIÁNWOLLASTONITXANTOFILLIT (CLINTONIT)XENOTIMZEOLIT
ZOIZIT (ZOISIT)
Magyarázat — Legend:KORUND (vastag betû):AMFIBOL (vastag dõlt betû):BRONZIT (normál betû):(ZOISIT):
KT.:
ásványfaj — mineral speciesrendszertani csoport — mineral groupváltozat, ásványkeverék, bomlástermék, k õzetnév stb. — mineral variety, mixcrystal, altered grain, rock namea Nemzetközi Ásványtani Szövetség szabályai szerint írt új nevek ( BOGNÁR L. 1995) — new mineral nameaccording to the nomenclaturekõzettöredék — rock fragments
122 THAMÓNÉ BOZSÓ EDIT
1. ábra. A kiértékelt homok és homokkõminták területegysé-genkénti megoszlása (darab)
1. a tájak határa, 2. a minták elhelyezkedési területe a tájon belül
Figure 1. Location of the evaluated sand and sandstone sam-ples by areas
1. border of the areas, 2. location of the samples in a certain area
Magyarországi kainozoos homokok és homokkövek ásványi alkotói és származásuk meghatározásának lehetõsége 123
temetõdés után stabilabb (PETTIJOHN 1975), így gyakorisá-ga relatíve nõ az idõsebb képzõdményekben, másrészt azidõsebb homokok és homokkövek forráskõzetei, ill. azegykorú vulkanizmus termékei nagy biotit-tartalmúaklehettek. A törmelékes nehézásványok gyakoriságánakalakulása hasonló tendenciát mutat az összes nehézásványfigyelembevételével (folyamatos vonal a 2. ábrán) és csaka törmelékes nehézásványokat figyelembe véve, azaz atörmelékes nehézásványok összes mennyiségét 100%-naktekintve is (szaggatott vonal a 2. ábrán).
A különbözõ korú homokok és homokkövek fõásványi alkotóinak gyakorisági sorrendjét a 3. táblázatmutatja. Eszerint a minták könnyûfrakciójában mindenkorban a kvarc a leggyakoribb ásvány, amit az eocénkivételével a lényegesen ritkább földpátok követnek.Harmadik helyen a kõzettöredékek állnak, ill. a pannóniaimintákban a muszkovit. A vizsgált minták nehézfrak-ciójában minden korban a gránátok a leggyakoribbak,melyeket a paleogén homokokban és homokkövekben amagnetit, a miocénekben a pirit, a pannóniai korúakban akloritok, a kvarter homokokban pedig az amfibolok követ-nek. Ezeken kívül a leggyakoribb öt nehézásvány közöttszerepel a magnetit a többi korban is, a pirit a paleogén, abiotit az oligocén és a miocén, a kloritok az oligocén és akvarter, a limonit a miocén és a pannóniai, az amfibolok azeocén, az epidot a pannóniai és a kvarter, végül a turmali-nok az eocén mintákban.
A kainozoos homokok és homokkövek származásárautaló adatok
A mikromineralógiai vizsgálatok egyik legfontosabbcélja a lepusztulási területek, ill. forráskõzetekmeghatározása. A hazai kainozoos homokokból éshomokkövekbõl leírt 292 féle ásványi alkotó nagy részemagmás és metamorf körülmények között is képzõdik, sõtsokuk autigén úton, diagenetikusan vagy másodlagosan is.Kisebb részük fõként metamorf, vagy fõként magmás ere-detû. Igen kevés a kizárólag metamorf vagy kizárólagmagmás kõzetekbõl származtatható ásványi alkotó, a for-ráskõzetek szûkebb fajtájára pedig csak néhány ásványutal az irodalmi adatok alapján (KRUMBEIN, PETTIJOHN
1938, KOCH, SZTRÓKAY 1967, FOLK 1968, PETTIJOHN
1973, FÜCHTBAUER 1974, FRIEDMAN, SANDERS 1978,MOLNÁR 1981, BLATT 1982, BOGNÁR 1987, WALLACHER
1989, BALOGH K. et al. 1991, MANGE, MAURER, 1992).Mivel viszonylag sok a kizárólag, ill. fõként metamorf
eredetû nehézásványok száma (andaluzit, axinit, disztén,epidot, klinozoizit, kloritoid, kloritok, piemontit, staurolit,szillimanit, wollastonit, xantofillit), ezért érdemes ezekegyüttes gyakoriságát kiszámítani és összehasonlítani akülönbözõ korú és a különbözõ területegységekrõl vizs-gált minták esetében (3. ábra). Eszerint a pannóniai ho-mokok és homokkövek rendelkeznek a legnagyobb meta-morf anyag tartalommal, a kvarter homokokban is sok a
metamorf eredetû anyag, az idõsebbekben lényegesenkevesebb, legkevesebb az eocén homokkövekben.
A törmelékes üledékes kõzetek forráskõzeteirõl és le-pusztulási területeirõl törmelékes nehézásványaik hordoz-zák a legtöbb információt, ezért a különbözõ korú mintáktörmelékes nehézásványi összetételének összehason-lításához cluster-analízis készült (4. ábra). Eszerint azoligocén és a miocén homokok és homokkövek a legha-sonlóbbak egymáshoz és velük egy csoportba tartoznak azeocén homokkövek is. A pannóniai és a kvarter mintákkülön csoportot alkotnak, azaz az idõsebb homokkövektõleltérõ és egymáshoz kissé hasonló összetételûek.Ugyanezek a csoportok adódnak, ha az ásványok gyako-riságának kiszámításakor a törmelékes nehézásványokösszes mennyiségét 100%-nak tekintjük.
A különbözõ területegységekrõl vizsgált különbözõkorú mintacsoportok törmelékes nehézásványi összetételealapján is készült cluster-analízis, mely szerint a vizsgáltkainozoos homokok és homokkövek 13 fõ csoportot alkot-nak. A csoportok földrajzi elhelyezkedése és jellemzõi az5. ábrán láthatók.
A kainozoos homokok és homokkövek származásáravonatkozó következtetések
A paleogén és miocén homokok és homokkövek tör-melékes nehézásványi összetételének hasonlósága elsõsor-ban hasonló alpi–nyugati-kárpáti lepusztulási területükkelés kis metamorf anyag tartalmukkal függ össze, másrészt,azzal hogy melegebb, csapadékosabb klímán képzõdtek éshosszabb a betemetõdési idõtartamuk mint a fiatalabb min-táknak. A pannóniai és a kvarter homokok és homokkövekidõsebbektõl eltérõ és egymáshoz kissé hasonló összetételétnagy metamorf anyag tartalmuk, ill. az idõsebb képzõd-ményekhez képest eltérõ lepusztulási területük okozhatja —mivel anyaguk nemcsak az Alpokból és a Nyugati-Kárpátokból érkezett, hanem a Kárpátok más részeibõl ésaz Erdélyi-középhegy-ségbõl is — valamint az, hogyhûvösebb éghajlaton képzõdtek és rövidebb a betemetõdésiidõtartamuk, mint az idõsebb homokköveknek.
A különbözõ területegységekrõl vizsgált különbözõkorú mintacsoportok esetében a törmelékes nehézásványiösszetétel alapján készült cluster-analízis, az ásványi alko-tók gyakorisági sorrendje, a forráskõzetjelzõ ásványok, ametamorf eredetû nehézásványok összgyakorisága és aminták érettsége alapján — a teljes részletezés (THAMÓNÉ
BOZSÓ 1997) mellõzésével — a következõ fõbb megál-lapítások tehetõk:
A Dunántúli-középhegység és közvetlen környezeteeocén homokkövei változatos litológiájú lepusztulásiterületrõl származnak, mivel több cluster-csoportot alkot-nak. A Dorogi-medence és a Gerecse homokköveibe (IX.cluster-csoport) — melyekben a gránátok, ill. a magnetitután a turmalinok és az ilmenit a leggyakoribb nehéz-ásványok — viszonylag közelrõl, fõként metamorfitokból
124 THAMÓNÉ BOZSÓ EDIT
Magyarországi kainozoos homokok és homokkövek ásványi alkotói és származásuk meghatározásának lehetõsége 125
Kva
rter
Pan
nón
iai
Mio
cén
Oli
gocé
n
Eoc
én
Kva
rter
Pan
nón
iai
Mio
cén
Oli
gocé
n
Eoc
én
0
20
40
60
80
0
10
20
0
10
0
10
0
10
20
0
10
20
0
10
0
10
20
0
10
20
0
10
0
10
0
10
0
10
0
10
kva
rc
föld
páto
k
k
õzet
töre
dék
ek
mu
szk
ovit
grá
nát
ok
m
agn
etit
am
fib
olok
klo
rito
k
p
irit
li
mon
it
turm
alin
b
ioti
t
epid
ot
p
irox
ének
40
20
2. á
bra
. Ak
iért
ékel
t k
ain
ozoo
s h
omok
és
hom
okk
õ m
intá
k f
õás
ván
yi a
lkot
óin
ak g
yak
oris
ága
- az
ásv
ányi
alk
otó
dara
d%-k
al s
úlyo
zott
gya
kori
sága
az
össz
es a
lkot
ófi
gyel
embe
véte
léve
l, -
- -
az á
sván
yi a
lkot
ó da
rad%
-kal
súl
yozo
tt g
yako
-ri
sága
cs
ak
a tö
rmel
ékes
ne
hézá
sván
yok
figy
elem
be
véte
léve
l
Fig
ure
2. F
req
uen
cy o
f th
e m
ain
min
eral
ogic
al c
omp
onen
ts o
fC
enoz
oic
san
d a
nd
san
dst
one
sam
ple
s-
freq
uenc
y of
a c
ompo
nent
, if
all c
ompo
nent
s w
ere
take
n in
to a
ccou
nt, -
- -
freq
uenc
y of
a
com
pone
nt,
if
only
th
e de
trit
al
heav
y m
iner
als
wer
e ta
ken
into
acc
ount
126 THAMÓNÉ BOZSÓ EDIT 3
, táb
láza
t — T
able
1F
requ
ency
ord
er o
f th
e m
ain
min
eral
ogic
al c
ompo
nent
s of
the
san
ds a
nd s
and
ston
es o
f di
ffer
ent
ages
Eoc
énO
ligoc
énM
iocé
nP
annó
niai
Kva
rter
kvar
c+
+73
,000
kvar
c58
,000
kvar
c-
48,0
00kv
arc
64,0
00kv
arc
+70
,000
kõze
ttör
edék
ek+
9,69
0fö
ldpá
tok
13,2
00fö
ldpá
tok
++
20,4
60fö
ldpá
tok
12,3
50fö
ldpá
tok
12,8
70fö
ldpá
tok
-7,
560
kõze
ttör
edék
ek+
8,52
0kõ
zett
öred
ékek
++
15,0
00m
uszk
ovit
++
9,02
0kõ
zett
öred
ékek
5,84
0gl
auko
nit
++
5,94
0m
uszk
ovit
+7,
800
agya
gásv
ányo
k+
5,50
0kõ
zett
öred
ékek
5,22
0ag
yagá
sván
yok
4,60
0m
uszk
ovit
4,50
0ag
yagá
sván
yok
++
5,98
0m
uszk
ovit
5,28
0ag
yagá
sván
yok
4,62
0m
uszk
ovit
3,75
0ag
yagá
sván
yok
4,05
0ka
rbon
átok
+3,
360
karb
onát
ok+
2,60
0ka
rbon
átok
1,60
0ka
rbon
átok
0,63
0ka
rbon
átok
0,48
0gl
auko
nit
0,30
0gl
auko
nit
0,96
0gl
auko
nit
0,24
0gl
auko
nit
0,39
0ké
n*
0,02
0gi
psz
0,06
0gi
psz
++
0,32
0gi
psz
0,08
0sz
erpe
ntin
++
0,06
0sz
erpe
ntin
0,01
0br
ucit
*0,
010
szer
pent
in0,
015
alun
it*
0,01
0sz
erpe
ntin
0,00
5co
rdie
rit
++
0,01
0gi
psz
0,00
5ze
olit
ok*
0,00
3co
rdie
rit
0,00
3
grán
átok
+22
,040
grán
átok
+24
,440
grán
átok
17,2
00gr
ánát
ok-
17,1
00gr
ánát
ok+
+24
,250
mag
neti
t+
+17
,020
mag
neti
t+
14,6
00pi
rit
+11
,440
klor
it+
+15
,620
amfi
bolo
k+
+14
,250
piri
t+
+16
,960
biot
it+
8,97
0li
mon
it+
+9,
540
epid
ot+
9,72
0ep
idot
++
9,90
0am
fibo
lok
+11
,600
piri
t8,
800
mag
neti
t8,
670
mag
neti
t-
7,59
0m
agne
tit
9,13
0tu
rmal
in+
+10
,800
klor
it7,
480
biot
it+
7,20
0li
mon
it5,
940
klor
it8,
910
biot
it+
+9,
400
lim
onit
5,46
0kl
orit
5,80
0am
fibo
lok
5,67
0pi
roxé
nek
++
8,14
0li
mon
it5,
070
amfi
bolo
k4,
900
karb
onát
ok+
+4,
560
biot
it4,
320
lim
onit
-4,
060
klor
it-
4,60
0tu
rmal
in3,
950
amfi
bolo
k-
4,51
0pi
rit
3,96
0tu
rmal
in-
2,40
0il
men
it+
+3,
200
epid
ot2,
520
turm
alin
4,38
0tu
rmal
in3,
160
biot
it-
2,30
0ep
idot
-2,
100
disz
tén
1,56
0il
men
it+
2,99
0pi
roxé
nek
2,97
0le
ukox
én+
2,04
0ci
rkon
1,38
0zo
izit
++
1,56
0pi
roxé
nek
2,88
0le
ukox
én+
+2,
520
karb
onát
ok1,
560
disz
tén
1,36
0il
men
it1,
190
epid
ot2,
160
disz
tén
++
1,92
0di
szté
n1,
400
ruti
l+
1,00
0sp
inel
l+
+1,
050
apat
it+
+2,
000
karb
onát
ok1,
890
ruti
l0,
820
karb
onát
ok-
0,76
0ka
rbon
átok
1,02
0ci
rkon
++
2,00
0il
men
it0,
880
cirk
on-
0,74
0pi
roxé
nek
-0,
440
cirk
on0,
940
hem
atit
++
1,60
0ci
rkon
0,84
0zo
izit
0,72
0ap
atit
-0,
390
apat
it0,
900
leuk
oxén
1,26
0ru
til
0,80
0pi
rit
-0,
690
anda
luzi
t0,
360
hem
atit
0,75
0di
szté
n-
1,17
0zo
izit
0,80
0ap
atit
0,64
0ba
rit
++
0,28
0ru
til
-0,
660
ruti
l+
+1,
080
klin
ozoi
zit
++
0,75
0il
men
it-
0,56
0zo
izit
-0,
280
piro
xéne
k0,
600
anda
luzi
t+
+1,
000
hem
atit
0,72
0kl
inoz
oizi
t0,
540
spin
ell
0,18
0an
dalu
zit
0,51
0zo
izit
0,72
0ap
atit
0,62
0st
auro
lit
0,48
0ti
tani
t-
0,14
0st
auro
lit
0,48
0ti
tani
t+
+0,
650
stau
roli
t+
+0,
600
tita
nit
0,28
0kl
inoz
oizi
t0,
080
leuk
oxén
0,20
0st
auro
lit
++
0,60
0an
dalu
zit
0,51
0an
dalu
zit
-0,
220
hem
atit
-0,
060
koru
nd+
+0,
180
mar
kazi
t+
+0,
500
tita
nit
+0,
400
hem
atit
0,18
0kl
orit
oid
-0,
060
tita
nit
0,18
0kl
inoz
oizi
t0,
360
klor
itoi
d+
0,14
0kl
orit
oid
0,12
0ko
rund
0,03
0cö
lesz
tin
*0,
135
oliv
in+
+0,
300
szil
lim
anit
++
0,09
0ol
ivin
0,04
0le
ukox
én-
0,02
0kl
orit
oid
0,08
0sp
inel
l0,
300
spin
ell
0,08
0br
ooki
t+
+0,
030
stau
roli
t-
0,02
0ba
rit
0,04
0kl
orit
oid
++
0,16
0ol
ivin
0,06
0pi
emon
tit
+0,
030
szfa
leri
t0,
020
topá
z+
+0,
040
bari
t0,
140
koru
nd0,
040
spin
ell
-0,
030
anat
áz0,
010
klin
ozoi
zit
-0,
030
fluo
rit
++
0,10
0an
hidr
it+
+0,
030
szil
lim
anit
0,02
0
érkezett az üledékanyag. A Déli-Bakony (XI. cluster-cso-port) sok amfibolt, piroxént és klinozoizitot, a Vértes ésKülsõ-Somogy északi része (IV. cluster-csoport) sok mag-netitet és biotitot, a Budai-hegység (XIII. cluster-csoport)sok gránátot, apatitot és cirkont tartalmazó homokköveiolyan eltérõ, fõként magmás forráskõzetekbõl származhat-nak melyekbõl az eocént követõen lényegesen kevesebbanyag került az üledékekbe.
Az oligocén során a Dunántúli-középhegység ÉNy-ielõtere és ÉK-i része, valamint az Északi-középhegységNy-i része (IX. cluster-csoport) nagy gránát-, magnetit-,klorit- és biotittartalmú homokköveibe sok metamorfanyag érkezett, valószínûleg fõként alpi- és nyugati-kár-páti lepusztulási területrõl, ugyanonnan mint ahonnan aDorogi-medence és a Gerecse eocén homokköveibe,mivel ugyanabba a cluster-csoportba tartoznak. Az Északi-Bakony (V. cluster-csoport) oligocén homokkövei ugyan-azokból a forráskõzetekbõl származtathatók, mint azottani eocén homokkövek. Az Északi-középhegységközépsõ részére (I. cluster-csoport) — ahol a mintákban agránátok után a turmalinok, az amfibolok, a piroxének ésa kloritok a leggyakoribb törmelékes nehézásványok — atöbbi területhez képest eltérõ forráskõzetekbõl, kevesebbmetamorfitból érkezett az üledékanyag.
A miocénben elsõsorban a Dunántúli-középhegységÉK-i és az Északi-középhegység Ny-i, ill. középsõ részén(IX. cluster-csoport) nagy gránáttartalmú homok rakódottle. Ez a nagy metamorf anyag tartalmú üledék részbenugyanarról az alpi–nyugati-kárpáti lepusztulási területrõlérkezett, mint ugyanerre a területre az oligocén során,részben pedig a helyi oligocén képzõdmények áthal-mozódásából származik. Másutt a vizsgált területeken azelõzõktõl eltérõ forráskõzetekbõl, általában kevesebbmetamorfitból származik az üledékanyag. Az Északi-Bakonyban (V. cluster-csoport) helyi paleogén homok-kövek áthalmozódása feltételezhetõ, mivel ezek a mintákaz ottani idõsebbekhez hasonló összetételûek, de éret-tebbek. Az Északi-középhegység keletebbre esõ részén ésa Dunántúl déli részének mintáiban (I. és II. cluster-cso-port) a gránátok, a magnetit, a klorit és a biotit együttes
Magyarországi kainozoos homokok és homokkövek ásványi alkotói és származásuk meghatározásának lehetõsége 127br
ooki
t-
0,01
0an
atáz
0,02
0an
atáz
++
0,08
0or
tit
++
0,03
0to
páz
0,02
0sz
illi
man
it0,
010
szil
lim
anit
0,02
0ko
rund
0,06
0sz
fale
rit
++
0,03
0ax
init
++
0,01
5an
hidr
it-
0,00
5xa
ntof
illi
t*
0,02
0ve
zuvi
án+
+0,
060
kalk
opir
it*
0,02
5an
atáz
0,01
0ol
ivin
0,00
5an
hidr
it0,
010
piem
onti
t+
+0,
040
anat
áz0,
020
anhi
drit
0,01
0br
ooki
t0,
010
anhi
drit
++
0,03
0br
ooki
t0,
020
fluo
rit
0,01
0m
arka
zit
0,01
0ja
rozi
t*
0,02
5m
arka
zit
0,02
0ko
rund
-0,
010
mon
acit
0,01
0br
ooki
t0,
020
mon
acit
++
0,02
0ba
rit
0,00
5pi
emon
tit
0,00
5ka
sszi
teri
t*
0,01
0pi
emon
tit
0,02
0m
arka
zit
0,00
5xe
noti
m*
0,00
5to
páz
0,01
0ar
any
*0,
015
vezu
vián
0,00
5sz
illi
man
it-
0,00
5fl
uori
t0,
010
mel
ilit
0,00
3ax
init
0,00
3ga
leni
t*
0,01
0m
onac
it0,
003
mon
acit
0,00
3to
páz
0,01
0pe
rovs
zkit
*0,
003
orti
t0,
003
bari
t0,
005
axin
it0,
003
mel
ilit
0,00
3m
olib
deni
t*
0,00
3ve
zuvi
án0,
003
wol
last
onit
*0,
003
Mag
yará
zat:
24,
440
= a
z ás
vány
i alk
otó
db%
-kal
súl
yozo
tt át
lago
s gy
akor
iság
a —
fre
quen
cy o
f a
min
eral
ogic
al c
ompo
nent
, ++
= g
yako
ribb
min
t a tö
bbi k
or m
intá
iban
— th
e co
mpo
nent
is m
ore
freq
uent
in th
ese
sam
ples
of
othe
r ag
es, +
= g
yako
ri —
fre
quen
t com
pone
nt,
- =
ritk
ább
min
t a tö
bbi k
or m
intá
iban
— th
e co
mpo
nent
is le
ss f
requ
ent i
n th
ese
sam
ples
than
sam
ples
of
othe
r ag
es, *
= c
sak
az a
dott
kor
min
táib
ólír
ták
le —
the
com
pone
nt o
ccur
s on
ly in
the
sam
ples
of
this
age
.
®3. ábra. A különbözõ korú és különbözõ területegységekrõl
vizsgált homok- és homokkõminták metamorf eredetûásványi alkotóinak együttes gyakorisága
1,7 a kizárólag és a fõként metamorf eredetû ásványi alkotók együttesgyakorisága a mintákban, //// nagy metamorf eredetû anyag tartalom azadott koron belül,·.·.·.·közepes metamorf eredetû anyag tartalom az adottkoron belül, - a tájak határa, - - a minták elhelyezkedési területe a tájonbelül, ( ) kisebb megbízhatóságú adat (10 db-nál kevesebb mintára vagynem a 0,1–0,2 mm-es szemcseméret-frakcióra vonatkozó adat)
Figure 3. Metamorphic heavy mineral content of sand andsandstone samples of different areas and different ages
Legend: 1,7: content of heavy minerals originated only or mainly frommetamorphic rocks high metamorphic heavy mineral content among thesamples of the same age mediacre metamorphic heavy mineral contentamong the samples of the same age - border of the areas, - - location ofthe samples in a certain area, ( ) less than 10 samples in the area or datanot from the fraction of 0.1–0.2 mm
128 THAMÓNÉ BOZSÓ EDIT
Eocén
átlag: 12,0
2,8
10,6
3,9
(5,2)
7,1
(2,0)
9,6
1,5
10,7
átlag:14,3
10,7
18,112,9
14,7
(0,8)
12,0
18,4
10,314,3(27,4)
(3,0)
23,219,2
25,3 15,9(5,0)
20,6
13,8
20,3
26,2
(15,8)
(27,2)
(2,9)(14,6)
(5,0)
(21,6) 11,2
17,4 26,1
(1,7)
9,0
(10,3)12,0 7,6
(10,6)23,6
(0,0)
(6,8)
8,4 5,3
(30,0)
14,8
10,1
8,0
18,8
1,3
(0,5)
(28,5)
(5,0)
20,0
átlag: 8,9
16,3
Magyarországi kainozoos homokok és homokkövek ásványi alkotói és származásuk meghatározásának lehetõsége 129
Pannóniai
Kvarter
gyakorisága jellemzõ. E két, jelenleg egymástól távoliterület miocén homokjainak és homokköveinek hasonlótörmelékes nehézásványi összetételét az okozhatja, hogy aTokaji-hegység, valamint a Mecsek és környéke egymásszomszédságában helyezkedtek el a perm és a mezo-zoikum idején a tektonikai rekonstrukciók szerint (HAAS
et al. 1999). Ezért elsõsorban perm és felsõ-triásztörmelékes kõzeteik is hasonló összetételûek lehettek,melyek a miocén során áthalmozódhattak. Ilyen eredetûanyag a Tokaji-hegységtõl nyugatra és délnyugatra iseljuthatott, egészen a Bükkig. A hasonló törmelékesnehézásványi összetétel kialakulásában a miocén vulka-nizmusnak is szerepe lehetett. A Dunántúli-középhegységÉK-i és az Északi-középhegység Ny-i részérõl vizsgálthomokok és homokkövek (IX. cluster-csoport) eltérõtörmelékes nehézásványi összetétele a dél-dunántúlimintákétól (I–II. cluster-csoport) minden bizonnyal össze-függ azzal, hogy ezek a területek különbözõ nagy-szerkezeti egységekbe tartoznak és a kainozoikumotmegelõzõen egymástól igen távol helyezkedtek el a tek-tonikai rekonstrukciók (HAAS et al. 1999), ill. a paleomág-neses adatok (MÁRTONNÉ SZALAY 1990) szerint.
A pannóniai homokok és homokkövek a Kisalföldön,a Mezõföldön, az Alföld legnagyobb részén, a Dunántúli-középhegység DNy-i részének egyes területein és aCserehát–Komjáti-medencében (VII. cluster-csoport)kiemelkedõ klorittartalommal rendelkeznek, valamint a
gránátok, az epidot és az amfibolok is gyakoriak bennük,metamorf eredetû ásványtartalmuk nagy. Anyaguk elsõ-sorban nyugati-kárpáti lepusztulási területrõl, valószínû-leg flis képzõdmények áthalmozódásából érkezett, ahon-nan a kainozoikum más szakaszaiban nem jött számottevõüledékanyag. A Tiszántúl É-i részén és a Sajóvölgyi-medencében (III. cluster-csoport) a sok amfibolt, gránátot,magnetitet és piroxént tartalmazó homokok éshomokkövek anyaga az elõzõktõl eltérõ forráskõzetekbõl,fõként belsõ kárpáti vulkanitokból érkezett. A Soproni-hegységben (II. cluster-csoport) a miocénhez képest vál-tozatlan, nagyrészt metamorf kõzetekbõl álló alpi lepusz-tulási területrõl származik az üledékanyag. A Dunántúl D-i részén és a Tokaji-hegységben (I. cluster-csoport) azegymáshoz hasonló törmelékes nehézásványi összetételûhomokok és homokkövek anyaga részben a helyi miocénüledékes és vulkáni képzõdményekbõl származhat. Aközéphegységek egyes részein (Gerecse, Budai-hegység,Zámolyi-medence, Bükk, Bükkalja) elsõsorban oligocénés miocén képzõdmények áthalmozódása mutatható ki.
A kvarter homokok anyaga Nyugat-Magyarországon,a Mezõföldön, a Dunántúli-középhegység ÉK-i részén ésDNy-i végén, az Északi-középhegység Ny-i részén, azÉszak-Alföldön, valamint a Duna–Tisza közén (IX. clus-ter-csoport) a gránátok nagy gyakoriságával jellemezhetõ,melyek után általában az amfibolok, a magnetit, a kloritokés az epidot a leggyakoribb törmelékes nehézásványok.Ide a Duna és mellékfolyói, ill. azok õsei és az uralkodószelek hoztak nagy metamorf ásvány tartalmú üledék-
130 THAMÓNÉ BOZSÓ EDIT
OligocénIa.
MiocénI.
Ib. Eocén
PannóniaiII.
Kvarter
A cluster-csoportok jele és leggyakoribb detritális nehézásványai:
I. gránátok, magnetit II. gránátok, kloritok, magnetit, biotit III. piroxének, gránátok, amfibolok … kloritok, magnetit IV. biotit, magnetit, kloritok V. magnetit, gránátok, amfibolok, piroxének VI. epidot, gránátok, magnetit, ampfibolok, kloritok VII. kloritok, gránátok, epidot, biotit, amfibolok, magnetit VIII. piroxének, gránátok or magnetit IX. gránátok, magnetit, turmalinok, epidot, kloritok, amfibolokX. magnetit, gránátok XI. amfibolok XII. biotit …XIII. gránátok, magnetit, turmalinok, cirkon (Az aláhúzott ásványok elsõ helyen állnak a gyakorisági sorban.)
Cluster groups signs and their most frequent heavy detrital mineralsI. garnets, magnetite II. garnets, chlorites, magnetite, biotite III. pyroxenes, garnets, amphiboles, chlorites, magnetite IV. biotite, magnetite, chlorites V. magnetite, garnets, amphiboles, pyroxenes VI. epidotes, garnets, magnetite, amphiboles, chlorites VII. chlorites, garnets, epidotes, biotite, amphiboles, magnetiteVIII. pyroxenes, garnets or magnetite IX. garnets, magnetite, tourmalines, epidotes, chlorites, amphi
boles X. magnetite, garnets XI. amphiboles XII. biotiteXIII. garnets, magnetite, tourmalines, zircon (Underlined minerals stand on the first place in the frequency order.)
4. ábra. A különbözõ korú minták törmelékes nehézásványiösszetétele alapján készült cluster-analízís eredmény dend-
rogramja és a csoportok jellemzõiA cluster-csoportok jellemzõi:
I.: a gránátok után a magnetit a leggyakoribb detritális nehézásvány, amitaz Ia. csoportban a biotit, a kloritok, az amfibolok és a turmalinok követ-nek, az Ib. csoportban pedig ugyanezek az ásványok, de más
gyakorisági sorrendbenII.: a gránátok a leggyakoribb detritális nehézásványok, amit klori-tokvagy amfibolok követnek, majd epidot, magnetit, biotit vagy piroxé-
nek következnek változó sorrendben
Figure 4. Result of the cluster analysis based on the detritalheavy mineral composition samples of different ages and
the characteristics of the groupsCaracteristics of the cluster groups:
I.: after the garnets the magnetite is the most frequent detrital heavy min-eral, wich is followed in the Ia group by biotite, chlorites, amphybolesand tourmalines, and in the Ib group by amphyboles, tourmalines,
biotite and chloritesII.: the garnets are the most frequent detrital heavy minerals, wich arefollowed by chlorites or amphyboles, than epidote, magnetite, biotite or
pyroxenes are in different order
Magyarországi kainozoos homokok és homokkövek ásványi alkotói és származásuk meghatározásának lehetõsége 131
Eocén
IX.
IX.IX.IX.
IX.
IX.V.
(I.)
IX. IX.
IX.
(XII.)
(IX.)
IX.IX. I.
IX.(I.)
I.
I.
(IV.)
V.
XI.XII.
I.IV. (I.)
XIII.IX.IX.
I.II.
I.
II.
(IX.)
(IX.) (I.)
(V.)
IX.
II.
(IX.)
(VII.)
(II.)
I. I.
(II.)I.
II.
(IX.)
(IX.)
IX. IX.
IX.
IX.
IX.
(IX.)
(IX.)
(I.)
(I.)
(IX.)
5. ábra. A különbözõ korú és különbözõ területegységekrõlvizsgált homok és homokkõminták törmelékes nehézásványiösszetétele alapján készült cluster-analízissel kijelölt
csoportok és jellemzõikJelmagyarázat: - a tájak határa, - - a minták elhelyezkedési területe atájon belül, ( ) kisebb megbízhatóságú adat: 10 db-nál kevesebb mintáravagy nem a 0,1–0,2 mm-es szemcseméret frakcióra vonatkozó adat
Figure 5. Location of the cluster groups, result of the cluster-analysis based on the detrital heavy mineral composition ofsand and sandatone samples of different ages and different
areas, and the characteristics of the cluster groupsLegend:- border of the areas, - - location of the samples in a certain area, ( )less than 10 samples in the area or data not from the fraction of 0.1–0.2 mm
132 THAMÓNÉ BOZSÓ EDIT
Pannóniai
Kvarter
I.
(II.)
(VII.)
VII.
IX.
(III.)
(VI.)VI.
III.(X.) (IX.)
IX.
II.II.
I.
III.
VII. I.
III.
III.
(VII.)
VII.VII.
VII.
VII.VII.
VII.
VII.VII.
(IX.)(IX.)
X.X.IX.
IX.VII.
VI.
(IX.)
(IX.)
VII.
II.(IX.)
II.
(IX.)
(II.)I.
I.
(IX.)(IX.)(IX.)
(IX.)
(IX.)
IX.
IX.
IX.IX.
IX.
(IX.)
(IX.)
(IX.)
IX.
(IX.)
(IX.)
(IX.)
IX.
(V.)
(I.)IX.
I.
I.
I.
(III.)IX.
IX.
IX.
(III.)
V.
(III.)
V.
III.
III.
III.
III.
(XI.)
(III.)
(III.)
III.VIII.
(VIII.)
(VII.)
anyagot elsõsorban alpi–nyugati-kárpáti lepusztulásiterületrõl. A Tiszántúlra és ÉK-Magyarországra (III. ésVIII. cluster-csoport) — ahol északon sok piroxént, délenpedig sok amfibolt tartalmaznak a homokok — az elõzõk-tõl lényegesen eltérõ forráskõzetekbõl, viszonylag közel-rõl, a Kárpátokból és az Erdélyi-középhegységbõl a Tiszaés mellékfolyói, ill. azok õsei hozták az üledékanyagotelsõsorban neogén vulkanitokból, de a Tiszántúl D-irészére sok metamorf eredetû anyag is érkezett. A Dél-Dunántúlon (I. cluster-csoport) helyi miocén és pannóniaiképzõdmények, míg a Dunántúli-középhegység egyesrészein és Pest környékén paleogén, ill. neogén homokokés homokkövek áthalmozódása mutatható ki.
A lepusztulási területekre vonatkozó következtetésekegy része alátámasztja a korábbi megfigyeléseket, valaminta kavics- és mikromineralógiai vizsgálati eredményeket:
— a Dorogi-medence eocén és oligocén homokkövei-nek nagy metamorf anyag tartalmát és hasonló ásványiösszetételét (SÁRKÖZINÉ FARKAS 1958, 1959, CSÁNK
1969);— áthalmozódást a Dunántúli-középhegység egyes
részein a neogén és kvarter során (JÁMBOR, KORPÁS
1971),— a Mátraalján és a Bükkalján a pannóniai során
(HAJDÚNÉ MOLNÁR 1968); a Dél-Dunántúlon a pannóniaiés a kvarter során (SZATMÁRI 1966, KLEB 1968);
— a Duna és a Tisza vízvidéki üledékanyag eltérõnehézásványi összetételét (MOLNÁR 1964, 1966, GEDEON-NÉ RAJETZKY 1973, ELEK 1974, 1979).
A törmelékes nehézásványi összetétel alapján készültcluster-analízis segítségével pedig lehetõvé vált olyan ha-sonlóságok kimutatása, amelyeket hagyományos kiértéke-léssel esetleg csak sejteni lehetett.
Továbbkutatás
A kiértékelt mikromineralógiai adatok jellegüknél fog-va nem voltak alkalmasak a lepusztulási területek és for-ráskõzetek pontos meghatározásához. Ezért a továb-biak-ban célszerû lenne a homokok, ill. homokkövek ásványiösszetételének és jellegzetes ásványainak összehasonlításafeltételezhetõ forráskõzeteik ásványi összetételével és jel-legzetes ásványaival. Ehhez az ásványok részletes vizs-gálata szükséges (optikai tulajdonságok, kristálymorfoló-gia, zárványok, kémiai összetétel, nyomelemtartalom),vagyis a kvantitatív vizsgálatok mellett alapos kvalitatívvizsgálatokra van szükség.
További vizsgálatokat igényel a klíma és a diagenetikusfolyamatok meghatározó szerepének tisztázása a hazai kü-lönbözõ korú homokok és homokkövek ásványi összeté-telének kialakításában, valamint az egymástól nagy távolsá-gra elhelyezkedõ hasonló törmelékes nehézásványi összeté-telû homokok és homokkövek származásának tisztázása,ami hozzájárulhat a tektonikai és õsföldrajzi rekonstrukciókpontosításához.
Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretnék köszönetet mondani a Föltani Intézetvezetõinek munkám támogatásáért, valamint JÁMBOR
ÁRONnak, aki a mikromineralógiai adatok gyûjtésétkezdeményezte és kiértékelésükben értékes tanácsaivalsegítségemre volt, SALLAY MÁRIÁnak, aki az adatgyûjtéstvégezte, TURCZY GÁBORnak, aki a számítógépes adat-rögzítéshez írt programot, továbbá Ó-KOVÁCS LAJOSnakés KOVÁCS GÁBORnak, akik számítógépes programjait acluster-analízis készítése során használtam.
Magyarországi kainozoos homokok és homokkövek ásványi alkotói és származásuk meghatározásának lehetõsége 133
Irodalom
BALOGH K. et al. 1991: Szedimentológia I., II., III. — Budapest,546, 356, 399 p.
BLATT, H. 1982: Sedimentary petrology. — San Francisco, 552 p.BOGNÁR L. 1995: Ásványnévtár. — Budapest, 345 p.CSÁNK E.-NÉ 1969: A Dorogi-medence oligocén képzõd-
ményeinek ásvány-kõzettani vizsgálata. — Földt. Int. ÉviJelentése 1967-rõl, pp. 83–133.
ELEK I. 1974: Elõzetes értékelés a Tisza recens üledékeinekmikromineralógiai vizsgálatáról. — Kézirat, OrszágosFöldtani és Geofizikai Adattár
ELEK I. 1979: A kunadacsi Ka-3., a kerekegyházi Ke-3. és akecskeméti Kecs-3. sz. perspektivikus kutató fúrásokmikromineralógiai vizsgálata. — Földt. Int. Évi Jelentése1977-rõl, pp. 113–120.
FOLK, R. L. 1968: Petrology of sedimentary rocks. — Austin, 170 p.FRIEDMAN, G. M., SANDERS, J. E. 1978: Principles of sedimen-
tology. — New York, 792 p.FÜCHTBAUER, H. 1974: Sedimentary Petrology 2. Sediments and
sedimentary rocks. — Stuttgart, 464 p.GEDEONNÉ Rajeczky M. 1973: A mindszenti és csongrádi
kutatófúrások mikromineralógiai vizsgálata különös tekintet-
tel az anyagszállítás egykori irányaira. — Földt. Int. ÉviJelentése 1971-rõl, pp. 169–182.
HAJDÚNÉ MOLNÁR K. 1968: Granulometriai mikromineralógiaivizsgálatok pannon korú képzõdményekben a Mátra és aBükkaljáról. — Földt. Kut. 11, pp. 5–12.
HAAS J., HÁMOR G. KORPÁS L. 1999: Geological setting and tec-tonic evolution of Hungary. — Geol. Hung. Ser. Geol. 24. pp.179–196.
JÁMBOR Á., KORPÁS L. 1971: A Dunántúli-középhegység kavics-képzõdményeinek rétegtani helyzete. — Földt. Int. ÉviJelentése 1969-rõl, pp. 75–91.
KLEB B. 1968: Mecsek-hegység déli elõtere pannóniai képzõd-ményeinek üledék-földtani vizsgálata. — Földt. Közl. 98. pp.335–359.
KOCH S., SZTRÓKAI K. I. 1967: Ásványtan I–II. — Budapest, 934 p.KRUMBEIN, W. C., PETTIJOHN, F. J. 1938: Manual of sedimentary
petrography. — New York, 549 p.MANGE, M. A., MAURER, H. W. F. 1992: Heavy Minerals in
Color. — London, 147 p.MÁRTONNÉ SZALAY E. 1990: Paleomágnesesség a középsõ
Mediterráneumban. — Kézirat, Doktori értekezés tézisei.
MOLNÁR B. 1964. A magyarországi folyók homokjainaknehézásványai. — Hidr. Közl. 44 (8), pp. 347–355.
MOLNÁR B. 1966: Pliocén és pleisztocén lehordási területvál-tozások az Alföldön. — Földt. Közl. 96, pp. 403–413.
MOLNÁR B. 1981: Szedimentológia I. — Egyetemi jegyzet,Szeged.
Ó. KOVÁCS L. 1987: Cluster-analizis eljárások TPA/Lszámitógépen. — Földt. Int. Évi Jelentése az 1985. évrõl, pp.571–582.
PETTIJOHN, F. J. 1941: Persistence of heavy minerals and geolog-ic age. — Jour. Geol. 49, pp. 610–625.
PETTIJOHN, F. J., POTTER, P. E., SIEVER, R. 1973: Sand and sand-stones. — New York, 618 p.
PETTIJOHN, F. J. 1975: Sedimentary Rocks. — New York,628 p.
SALLAY M. 1984: A magyarországi harmad- és negyedidõszakiüledékes képzõdmények mikromineralógiai adatai I–IV. —Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár
SALLAY M., THAMÓNÉ BOZSÓ E. 1988: A magyarországi harmad-és negyedidõszaki üledékes képzõdmények mikromineraló-giai vizsgálati helyzete. — Földt. Int. Évi Jelentése 1986-ról,pp. 435–439.
SÁRKÖZINÉ FARKAS E. 1958: Elõzetes jelentés a Dorog-BorókásiXIII-as lejtakna rétegsorának üledékkõzettani vizsgálatáról.— Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár
SÁRKÖZINÉ FARKAS E. 1959: Jelentés a Cs-648. sz. fúrás DorogVI. (6) akna, 7-es lejtakna és Dorog VI. (6) akna F-3-as
ereszke kõzetmintáinak üledékkõzettani vizsgálatáról. —Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár
SZATMÁRI P. 1966: Az 1963–1965. évi nyugatmecseki perspek-tivikus kvarchomokkutatás összefoglaló földtani jelentése.— Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár
SZEBÉNYI L. 1959: Magyarország földtani tájai. Tizedesbeosztásban, 1:500 000. — Kézirat, Országos Földtani ésGeofizikai Adattár
THAMÓNÉ BOZSÓ E. 1991: A magyarországi kainozóos homokokés homokkövek nehézásvány-tartalmának mennyiségi vis-zonyai. — Földt. Int. Évi Jelentése 1989-rõl, pp. 587–595.
THAMÓNÉ BOZSÓ E. 1991: The heavy mineral content and miner-alogical maturity of Cenozoic psammites in Hungary. —Acta Geol. Hung. 34 (1–2), pp. 127–132.
THAMÓNÉ BOZSÓ E. 1993: A petrographic classification of theCenozoic sands and sandstones in Hungary. — Földt. Int. ÉviJelentése 1991-rõl, pp. 275–287.
THAMÓNÉ BOZSÓ E. 1997: Magyarországi kainozóos homokok éshomokkövek ásványi összetétele földtani értékelésének ered-ményei. — Kézirat, Kandidátusi értekezés, MTA Könyvtár.
THAMÓNÉ BOZSÓ E. 2000: A comparison of the mineral compo-sition of Cenozoic sands and sandstones of Hungary usingmathematical methods. — Földt. Int. Évi Jelentése 1994–95-rõl, pp. 211–216.
WALLACHER L. 1989: Üledékes kõzetek és kõzetalkotóásványaik. I., II. — Egyetemi jegyzet, NME BányamérnökiKar, Budapest 816 p.
134 THAMÓNÉ BOZSÓ EDIT
MINERAL COMPOSITION OF CENOZOIC SANDS AND SANDSTONES IN HUNGARY AND THEPOSSIBILITIES OF DETERMINATION OF THEIR SOURCE
by EDIT THAMÓ-BOZSÓ
Geological Institute of Hungary, H–1143 Budapest Stefánia út 14.
K e y w o r d s : micromineralogy, cluster analysis, sands, sandstones, Cenozoic, Hungary
The evaluated data of references published before 1984 are representing 8755 Cenozoic sand and sandstone samples of Hungary,mainly the 0.1–0.2 mm fraction.
On an average 4–6 different light mineral species and 7–15 different heavy mineral species occurred in a sample. The older thesamples are the fewer types of minerals they contain. This fact may be caused mainly by diagenetic processes. The average numberof heavy mineral species in the samples representing different epoches is similar to the data published by PETTIJOHN (1941).
The samples contained 292 different mineralogical components. Among them there were 80 different mineral species, 15 miner-al groups, 140 mineral varieties and 34 types of rock fragments.
The conclusions for the source rocks or source areas of the samples were mainly based on the results of the cluster analysis of thedetrital heavy minerals, and on the frequency order of minerals, the occurrence of the indicator minerals, the amount of the meta-morphic heavy minerals and the mineralogical maturity of the samples of different ages and different areas. According to these thesamples of the Eocene, Oligocene and Miocene sands and sandstones are similar to each other. It is because of having similar sourceareas in the Alps and in the Western Carpathians and having less material from metamorphic rocks. The Pannonian (Upper-Miocene–Pliocene) and Quaternary samples are different from the older ones and slightly similar to each other. This may be due totheir higher metamorphic component and the fact that their source areas located not only in the Alps and in the Western Carpathians,but in other parts of the Carpathians and in the Transylvanian (Apuseni) Mountains as well.
The cluster analysis of detrital heavy mineral composition of samples of different smaller areas also well shows the changes ofthe source areas or source rocks and the recycling of sediments.
top related