pattintott kŐeszkÖzÖk vizsgÁlata a szobi És vÁci...

PATTINTOTT KŐESZKÖZÖK VIZSGÁLATA A SZOBI ÉS VÁCI JÁRÁS (PEST MEGYE) NÉHÁNY ŐSKORI LELŐHELYÉN

B á c s k a y E r z s é b e t

M. Áll. Földtani Intézet, Budapest, Stefánia út 14.H-1143

ETO: 903.01:903.21(939.153)

T á r g y s z a v a k : pattintott kőeszközök, paleolitikum, neolitikum, rézkor, Börzsöny, Dunakanyar, településtörténet

A tanulmány Pest megye régészeti topográfiájának munkálataihoz kapcsolódva a szobi és a váci járás területéről 19 lelőhelyről származó, a felszínről gyűjtött pattintott kőeszközanyag egy részének tipológiai vizsgálatát tartalmazza. A pattintott eszközök alapján valószínűsíthető kor-, ill. kultúrameghatározások a legtöbb esetben alátámasztják, kiegészítik, helyenként módosítják a lelőhelyek kerámia alapján valószínűsíthető korát. A cikk hírt ad egy őskori nyersanyag-kitermelő hely előkerüléséről is.

A Magyarország Régészeti Topográfiája sorozatban rövidesen megjelenő Pest megye régészeti topográfiája. A szobi és a váci járás (X III/2. kötet) szerkesztése során a ’80-as évek végén számos, e két járáshoz tartozó régészeti lelőhelyről származó pattintott kőeszköz meghatározását végeztem. E két járás területéről Gyombola Gábor magángyűjtő 1986—87-ben kőkori lelőhelyeket jelentett be, ahonnan a felszínről több ezer pattintott kőeszközt gyűjtött. Az itt tárgyalt pattintott kőeszközök az ő gyűjtésének egy részét képezik, mégpedig azokat az eszközöket, melyeket akár tipológiai alapon, akár azért, mert a felszínen kerámiával együtt kerültek elő, posztpaleolitikusnak véltek. (A paleolitgyanús leletek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.) A lelőhelyek többségén kerámiát is gyűjtöttek, néhány helyen viszont csak kőeszközök kerültek elő, így az utóbbi helyeken a rétegtani és egyéb korhatározó adatokat nélkülöző leletcsoportok korának meghatározására az egyetlen lehetőség a leletek tipológiai elemzése.

A határozás részben az egyes eszközök, ill. eszközcsoportok tipológiai-megmunkálásbeli jellegzetességein, részben ezen jellegeknek koronként statisztikusan eltérő előfordulásán, részben biztos koijelző vonások (pl. a feltétlenül posztpaleolit korra utaló sarlófény) előfordulásán alapul. Ezek együttes figyelembevétele tesz lehetővé egy-egy csak pattintott kőeszközökből álló leletegyüttesnél a kőkorokon belül pontosabb datálást. Kerámia előkerülése esetén segíthet a leletanyag szétválasztásában, ill. felhívhatja a figyelmet arra, hogy az anyag esetleg nem egységes. Szinte minden lelőhelyen nehézséget okozott azonban a pontos sztratigráfiai adatok hiánya s annak veszélye, hogy a felszínen együtt gyűjtött leletek nem mindig tartoznak össze. Másodlagos helyzetben való előkerülés is lehetséges.

Az alább tárgyalandó kőeszközanyag — mintegy 1200 db — 19 lelőhelyről származik. Ezek — fontossági és földrajzi sorrendben:

Nagybörzsöny: Bogár-kert (Báró-kút); Márianosztra: Gállá alatt (Pod Galou), Szokolya: Magas-Tax, a turistaház mellett; Nógrádverőce: Duna-mező, Nógrádverőce: Széles-rét, Kismaros: Svájci-dűlő, Szokolya: Somos-hegy, Nógrádverőce: Kerékkötő-domb (Tócsika), Nógrádverőce: Új Társa, Szob: Giribi, Szob: Verbiczek, Zebegény: Malom-hegy, Nógrádverőce: Fcnyves-dülőj A'őgTalfvTralTlFeheThegy, Nőgrádverőce: M agasak(= Nógrádverőce: Lósa- Haraszt és Nógrádverőce: Cseresznyés), Vác: Cigány-völgy, Dunakeszi: Hegyrejáró-dűlő (1 . ábra).

Az anyag a váci Tragor Ignác Múzeumban van. A tárgyalt lelőhelyek legfontosabb adatait (helyszín, földrajzi környezet, régészeti adatok) az 1. táblázat tartalmazza.

A felsorolt lelőhelyek közül ötről (Nagybörzsöny: Bogár-kert, Márianosztra: Gállá alatt, Szokolya: Magas-Tax, a turistaház mellett, Nógrádverőce: Duna-mező és Nógrádverőce: Széles-rét) csupán néhány magkövet és megmunkálatlan vagy megmunkált szilánkot gyűjtöttek. Ezeknek a szórványos leleteknek tipológiai ismérvek alapján sem a kora, sem a kulturális hovatartozása nem állapítható meg — így azt sem lehet megmondani, hogy az e lelőhelyeken talált kerámiához tartozhatnak-e vagy sem. Ilyen kis mennyiségű, jelentéktelen leletanyagok általában nem utalnak huzamosabb megtelepedésre — ugyanakkor kétségtelenül jelzik, ill. egyes helyeken megerősítik a kőkori /paleolit?, neolit (Nagybörzsöny, Nógrádverőce-Duna-mező?) s esetleg a rézkori ember egykori jelenlétét a Börzsöny, ill. peremvidékének több pontján.

Valamivel nagyobb mennyiségű anyag, s a magköveken és szilánkokon kívül néhány penge, ill. egy-egy eszköz került elő a kismarosi Svájci-dűlőből, a szokolyai Somos-hegyről, Nógrádverőce Új Társáról és a Nógrádverőce Kerékkötő-dombról (Tócsika). Ezeken a helyeken a viszonylag nagyszámú lelet, s az eszközök — bár szórványos — jelenléte huzamosabb megtelepedésre utal. Maguk az eszközök azonban indifferens, bármelyik kőkori leletegyüttesben előforduló példányok — így korukat önmagukban nem lehet meghatározni. Kismaroson tartozhatnak az üjkőkori cserepekhez, a verőcei Kerékkötő-dombon a késő neolitikus lengyeli kerámiához. Sem Nógrádverőce: Új Társán, sem Szokolyán nem lehet különösebb következtetést levonni abból, hogy nem gyűjtöttek a kőeszközökkel együtt őskori cserepeket — bár meggondolandó, hogy a szokolyai Somos-hegyen talált három penge közül kettőnek egy-egy lapján szélpolírozódás-szerű fény van, ezért lehetséges, hogy ezek paleolitikusak, mivel szélpolírozás csupán a pleisztocén végén felszínen lévő eszközöket érhetett.

A többi lelőhelyről már jóval több információt szolgáltató leletanyag van. Szob határából két helyről, a Giribi-dombról és Verbiczekről gyűjtött Gyombola G. A Giribiről származó együttes 12 magkőből, 21 szilánkból és 15 eszközből áll. Ez utóbbiak között szépen megmunkált pengéket, pengefűrót és 10 szép kivitelű, változatos típusú vakarót (főleg szilánkon és magkődarabon kialakított hüvelykköröm alakú, kerek és tablette-vakarókat (2. ábra, 1—4) találunk. Elsősorban a felszíni szórványegyüttesek szokásos összetételéhez képest feltűnően sok vakaró, valamint ezek típusai alapján tartom a leleteket késő neolitikusaknak. A lelőhelyen gyűjtött késő neolitikus lengyeli és késő rézkori bádeni leletek közül az előbbiekhez kapcsolnám.

Az eszközök nyersanyaga változatos, elég jó minőségű; a helyi limnokvarcitok és hidro- kvarcitok mellett import anyagként opál, radiolaritok és obszidián tűnik fel. [Az eszközök nyersanyagát valamennyi lelőhelyen T. Bí ró Katalin (Központi Múzeumi Igazgatóság) határozta meg, akinek ezúton szeretnék köszönetét mondani azért, hogy hozzájárult adatainak fel- használásához.]

A Verbiczeken végzett gyűjtés eredménye 30 magkő, 237 szilánk, 50 megmunkálatlan penge és 85 eszköz [ez utóbbiak között 32 különféle módon megmunkált — nyelezett, csonkított, fogazott stb. — penge, 11 fúró, ill. hegy, 33 különféle vakaró, 4 db szegmensre emlékeztető eszköz, 1 trapéz és 4 db különleges vágó(?) eszköz volt]. A magkövek, a szilánkok és a

1. á b ra . A szobi és váci járás tárgyalt lelőhelyei1. Nagybörzsöny Bogár kert (Báró-kút); 2. Márianosztra Gállá alatt (Pod Galou); 3. Szokolya, Magas-Tax-turistaház;

4. Nógrádverőce Duna-mező; 5. Nógrádverőce Széles-rét; 6. Kismaros Svájci-dűlő; 7. Szokolya Somos-hegy; 8. Nógrádverőce Kerékkötő-domb (Tocsika); 9. Nógrádverőce 0] Társa; 10. SzobGmb'v, 11. Szob Verbiczek; 12. Zebegény Malom-hegy;

13. Nógrádverőce Fenyves-dűlő; 14. Nógrádverőce Fehér-hegy; 15. Nógrádverőce Magyarkúti 16. Nógrádverőce Magasak; 17. Vác Cigány-völgy; 18. Dunakeszi Hegyrejáró-dűlő; 19. Nógrádverőce Magyarkút, Fehér-árok

Fig. 1 The localities of the Szob and Vác districts mentioned in the article

A régészeti lelőhelyek legfontosabb adatai 1. t á b l á z a t

A lelőhely neve és száma*

A lelőhely topográfiai adatai

A lelőhely régészeti adatai

A lelőhely kora a vizsgált pattintott kőeszközök

alapján

N a q v h ö r z s ö n v

Bogárkert(Báró-kút)18/10

. Nagy börzsönyből területéi tői K-re, a Magyal-völgy és annak mellékvölgye közti kiemelkedő dombhát

felszínen szántásban és.lu- cernásban kőeszközök, ill. valószínűleg lengyeli kultúrás (késő neolit) cserepek

-őskor

M á r ia n o s z t r a

Gállá alatt (Pod Galou)17/27

a községhatár Ny-i szélén, a Misa-réti árokban folyó két kis patak közti lejtős domboldal

felszínen vaddisznótúrásokban kőeszközök, jellegtelen őskori cserepek

őskor

S z o k o l y a

Magas-Tax,turistaház27/20

a falu határának É-i szélén, a Magas-Tax és a Nagyhideg-hegy közti nyeregben, a turistaház közelében

ledózerolt földútról kőeszközök

őskor

N ó g r á d v e r ő c e

Dunamező20/28

a Fehér-hegy D-i lábánál, a vasút E-i és D-i oldalán

felszínen kőeszközök őskor


Széles-rét21/16

a falutól É-ra, a Gimpli- patakra igen egyhén lejtő domboldalon

felszínről, ill. házalapozásból kőeszközök és őskori, ill. neolit cserepek

őskor

K is m a r o s

Svájci-dűlő12/6

a belterület ÉNy-i széle felett lévő Duna-terasz

felszínen kőeszközök és neolit cserepek

őskor

S z o k o ly a

Somos-hegy27/24

a belterülettől D-re emelkedő alacsony, lapos tetejű domb

felszínen kőeszközök őskorPaleolit(?)


Kerékkötő-domb(Tócsika)20/22

a községtől E-ra, a Gimp- li-patak melletti domb meredek, Ny-i partoldalában

felszínről kőeszközök és lengyeli kultúrás (késő neolit) cserepek

őskor


Új Társa 20/33

a Magyarkúti-patak völgyéből kiemelkedő, E-i és D-i oldalán mély vízmosásokkal határolt domb

felszínről kőeszközök őskor

1 ( 1 ) . t á b lá z a t f o l y t a t á s a





alapján

S z o b

Giribi26/35.

a községtől K-re, a Ze- begénybe vezető országút és a vasútvonal közti dombtető

szántásban kőeszközök és a késő neolitikus lengyeli, valamint a késő rézkori bádeni kultúra cserepei

késő neolitikum

S z o b

Verbiczek26/34

a falutól K-re, a Bőszo- bi-patak Ny-i partját kísérő domb

kb. l lOOm hosszan húr Izódó lelőhely; a leletek a dombtetőn sűrűsödnek; a középső neolit dunántúli vonaldíszes kultúra (kottafejes csoport), zselizi kultúra, a késő rézkori bádeni kultúra számos lelete, valamint egy késő neolit (lengyeli kultúrás) cserép

késő neolitikum (a lengyelivel köthető össze - esetleg késő zselizivel); és bádeni kultúra

Z e b e g é n y

Malom-hegy38/16

A Bőszobi- és a Malomvölgyi-patak között emelkedő hegy K-i része

felszínen kőeszközök és egy kis foltban késő neolit (lengyeli) kultúrás cserepek

késő neolitikum)?)

N ó g r á d v e r ö c e

Fenyves-dűlő20/30

a Fehér-hegy és a Fenyveshegy között

szántásban, mélyút falában kőeszközök és szórvány késő neolit (lengyeli kultúrás) cserepek

őskor


Fehér-hegy20/31

a belterülettől K-re emelkedő Fehér-hegy csúcsa közelében, a hegy gerincén

felszínen kőeszközök és késő neolit (lengyeli kultúrás) cserepek

késő neolitikum (lengyeli kultúra)


Magyarkút20/20

a községtől É-ra, a Magyarkúti-forrás feletti dombtető

vakondtúrásokban és kisebb felásott részekben késő neolit (lengyeli kultúrás) cserepek

késő neolitikum (lengyeli kultúra)

1 ( 2 ) . t á b l á z a t f o l y t a t á s a





alapján

N ó g r á d v e r ö c e a belterület K-i szélén kéz- felszínen, házalapozások- Lósa-Haraszt =Magasak (Lósa-Haraszt és Cseresznyés)20/4

dödik a mintegy 700 m hosszan húzódó, a Lósi- patak és a Duna közti domboldalon lévő lelőhely. Ennek két pontjáról gyűjtöttek anyagot

nál és vízvezetékárkokban kőeszközök, középső neolitikus (vonaldíszes kultúra), késő neolitikus (lengyeli kultúra), középső és késő rézkori (bádeni kultúra) leletek, felső paleolit szórványleletek

késő neolitikus (valószínűleg lengyeli) Cseresznyés = esetleg középső neolit-késő neolit átmenet, bár inkább az utóbbi; valamint késő rézkor (bádeni)

V á c

Cigány-völgy31/25

a várostól ENy-ra, a Cigány-völgy É-i oldalán, a patakra lejtő domb

felszínen kőeszközök és a középső neolitikus vonaldíszes kultúra (kottafejes csoport), valamint a késő rézkori bádenikultúra cserepei

valószínűleg késő rézkor (bádeni kultúra)

D u n a k e s z i

Hegyrejáró-dűlő5/15

a város D-i határában, az Óceán-árokból kiemelkedő meredek domb tetején

felszínen kőeszközök, valamint a középső neolitikus dunántúli vonaldíszes kultúra (kottafejes csoport), zselizi kultúra és a késő rézkori bádeni és kosztoláci kultúra cserepei

valószínűleg késő rézkor (bádeni és/ vagy kosztoláci)

* Az adatok D innyés I.-K ővári K .-K vassay J -M iklós Zs .-T ettamanti S .-T orma I.: Pest megye régészeti topográfiája. A szobi és váci járás. (XIII/2. kötet) kéziratos anyagából származnak, melynek felhasználásáért ezúton is köszönetét mondok Torma ísTVÁNnak, a kötet szerkesztőjének. A számok a lelőhelyek topográfiai azonosító számai: az első szám a községet, a második a község határán belül a lelőhelyet jelzi. A „Régészeti topográfia” az 1962-es helyneveket használja.

2. á b ra . 1 — 4 . Vakarok ( S z o b Giribi), 5. tompított penge sarlófénnyel, 6. ferdén csonkított, nyelezett, sarlófényes penge, 7— 8 . tompított pengefúrók, 9. fűró pengetöredéken, 10. szegmentoid, 11. trapéz,

1 2 — 14. vakarok, 1 5 — 16. vágóeszköz, 17. vágóeszköz fúróheggyel, 18. tompított pengehegy ( S z o bVerbiczek), 2/3-os kicsinyítés

Fig. 2 1 — 4 Scrapers ( S z o b Giribi), 5 backed blade with silica gloss' 6 obliquely truncated hafted blade with silica gloss, 7 — 8 borers on backed blades, 9 borer on a bladefragment, 10 segmentoid tool, 11 Trapeze, 1 2 — 14 scrapers, 1 5 — 16 cutting tool, 1 7 cutting tool with a borer-like ending,

1 8 backed pointed blade ( S z o b Verbiczek)

pengék nagy része indifferens, de a típusos eszközök között számos érdekes példány van. A típusos eszközök két „csoportra” oszthatók. Elkülöníthető egy kisméretű, igen finom kidolgozású eszközöket (retusálatlan és retusált, tompított, csonkított pengéket (2. ábra, 5—6), különféle fúrókat (2. ábra, 7—9), szegmentoid eszközt (2. ábra, 10), trapézt (2. ábra, 11) és finoman retusált, változatos alakú kis vakarókat (2. ábra, 12—14) magában foglaló csoport. Ebben a geometrikus jellegű eszközök, a korábban elő nem forduló kis, változatos alakú vakarok, valaminta néhány eszközöndáthatd'sarIófénymegjelenese~edÖigf tapasztalataim alápjáifkeso neolitikus kort jelez, bár némelyik már zselizi környezetben is megjelenhet. A másik „csoport”, melyet néhány, részleges felszíni retussal ellátott, jellegzetes alakú vágó(?) eszköz (valószínűleg vágóél-betétek voltak — az egyik fúróheggyel kombinált) képvisel, szerintem a késő rézkori bádeni kultúrához tartozik (2. ábra, 15—17). Valószínűleg ide sorolható még egy sarlófényes penge, egy nagyméretű, szép kidolgozású pengehegy és egy szép tompított hegy (2. ábra, 18) is. A nyersanyag itt is változatos és jó minőségű; limnokvarcit, hidrokvarcit, jáspis, radiolaritok, obszidián. A lelőhelyen talált cserepek közül a késő neolitikus lengyelihez (esetleg a középső neolitikus zselizi kultúra késői szakaszához és/vagy középső/késő neolit átmeneti fázishoz), ill. a bádeni cserepekhez tartozhatnak a kőeszközök.

A zebegényi Malom-hegyről 2 nyersanyagdarab, 3 magkő, 2 szilánk, 6 penge és egy magkőmaradékon kialakított magas vakaróféleség került elő. A lelőhelyen egy kis foltban késő neolitikus (lengyeli kultúrához tartozó) cserepeket is gyűjtött Gyombola G. A leletegyüttes egyik darabja egy nagyméretű, durva kidolgozású penge (3. ábra, 1) önmagában még akár paleolit is lehet. Azonban a magas vakaróval való együttes előfordulása és a közeli lengyeli cserepek inkább arra látszanak utalni, hogy a kőeszközök is késő neolitikusak — bár összetartozásuk nem szükségszerű.

A nógrádverőcei Fenyves-dűlőből gyűjtött leletanyag mintegy félszáz gyengébb minőségű börzsönyi hidrokvarcitból pattintott szilánkot és egy késő neolitikus (lengyeli kultúrás) cserépdarabot foglal magában. A szilánkanyag egy kőfeldolgozd műhely anyagát képezheti — pontosabb korát az őskoron belül lehetetlen megállapítani, így az sem biztos, hogy a késő neolit kerámiához köthető-e.

Nógrádverőcén, a Fehér-hegyen Gyombola G. számos szilánkból, néhány magkőből, pengéből és két vakaróból álló leletanyagot gyűjtött. A nyersanyag limnokvarcit, hidrokvarcit, radiolarit és tűzkő. Az egyik pengén látható sarlófény egyértelműen neolitikusnak (ill. annál esetleg fiatalabbnak) határozza meg a leletegyüttest. Nagyon valószínű, hogy a felszínen talált számos lengyeli kultúrához tartozó cserép alapján a kőeszközök is késő neolitikusak.

A nógrádverőcei Magyarkúton végzett gyűjtések gazdag anyagot szolgáltattak. 19 magkő, 38 különféleképpen megmunkált penge, 14 vakard, 3 fúró, valamint egy retusőr került elő. Ebben a leletegyüttesben is sok az indifferens darab — főleg a magkövek, a szilánkok és a nagyobb, durvább pengék egy része (pl. 3. ábra, 2) —, de gyakori tompító retussal, gyöngyretussal ellátott finom, kisméretű eszközök (pl. néhány penge, jellegzetes, pengetöredéken kialakított kis fúró (3. ábra, 3), s a változatos formájú és megmunkálású, főleg szilánk- és magkő-vakarok (3. ábra, 4—6) már sok szempontból korhatározó értékkel bírnak; késő neolitikus korra utalnak. Valószínűleg minden nehézség nélkül köthető az eszközanyag ahhoz a len-

3. á b ra . 1. Nagy durva penge ( Z e b e g é n y Malom-hegy), 2. nagy durva penge, 3. pengetöredéken kialakított fűró, 4 — 6. vakarok ( N ó g r á d v e r ő c e Magyarkút), 7—9. vakarok, 10. sarlófényes vakaró

[ N ó g r á d v e r ő c e Magasak (Lósa-Haraszt)]. 2/3-os kicsinyítés

Fig. 3 1 Large, roughly made blade (Z e b e g é n y Malom-hegy), 2 large, roughly made blade, 3 borer on a blade fragment, 4 — 6 scrapers, N ó g r á d v e r ő c e , Magyarkút, 7 — 9 scrapers, 1 0 scraper with silica

gloss [ N ó g r á d v e r ő c e Magasak (Lósa-Haraszt)]

gyeli kulturális telephez, melyet a lelőhelyen talált sok cserép jelez. Érdekes, hogy a magyarkúti lelőhely számos eszköze feltűnően hasonlít a szob—verbiczeki lelőhely hasonló korú eszközeihez. A magyarkúti eszközöknek elég nagy része hidrokvarcitból, ill. a hidrokvárcit mállott kor- texéből, valamint a beágyazó átkovásodott vulkanikus kőzetből készült. Ezeken kívül elég sok limnokvarcit, radiolaritok és obszidián is előfordul.

A nógrádverőcei Magasak nevű lelőhely kb. 700 m hosszú; ennek két részéből, a Lósa- Harasztbörés a Cseresznyésből is gyűjtött leleteket Gyombola G., részben felszínről, részben házalapozásokból és vízvezetékárkokból. A lósa-haraszti anyag 10 magkőből, 47 szilánkból, 11 db retusálatlan, ill. különböző módon megmunkált pengéből, 8 vakaróból — elsősorban pengevakaróból — és egy tompított szilánkból áll. A néhány szép vakarót (pl. 3. ábra, 7—9) szolgáltató anyag a vakarok típusa, megjelenése és egy sarlófényes penge, valamint egy sarlófényes pengevakaró (3. ábra, 10) jelenléte alapján nagy valószínűséggel késő neolitikus lehet és az ugyanott gyűjtött lengyeli kultúrás cserepekhez tartozhat.

A Cseresznyésen a kőeszközök mellett számos, a középső neolitikus vonaldíszes kultúrához és a késő rézkori bádeni kultúrához tartozó cserepet gyűjtöttek, azonkívül felső paleolit (gravetti) szórvány anyag is ismert innen. A felszíni gyűjtésből származó nagy mennyiségű pattintott eszközanyag egy része olyan jellegzetességeket mutat, melyek eddigi tapasztalataim alapján a késő neolitikumra — esetleg a középső/késő neolitikum átmeneti időszakára jellemzők; ilyenek pl. a csonkított penge/meredek munkaélű pengevakaró „határeset” eszközök (4. ábra, 1), inverz csonkítású eszközök (4. ábra, 2), a magkőszilánkon alakított fúró csőrszerű heggyel (4. ábra, 3), s a kisméretű, különféle alakú, finoman retusált, valószínűleg eszközbetét- szilánkok (pl. 4. ábra, 3). Nincs kizárva, hogy a lelőhelyen a neolitikumnak a vonaldíszes kultúránál későbbi szakaszába tartozó telepe is lehetett, de az is lehetséges — s erre utal a verbiczeki leletanyag —, hogy az ilyen típusú eszközök a késő neolitikumnál valamivel korábban már megjelennek. Bádeninek tartok egy durvább kidolgozású, enyhén fogazott, vaskos sarlófényes pengét (4. ábra, 5). Néhány indifferens vakaró, vésőéles penge, 20 retusálatlan penge, mintegy 90 szilánk és 20 magkő alkotja még a cseresznyési gyűjtést — ezek indifferens, valamennyi kőkori lelőhelyen előforduló típusok — akár a felső paleolitikumhoz tartozhat némelyik. A nyersanyag igen változatos; a helyi börzsönyi hidrokvarcitokon (ill. kortexrészein), limnokvar- citon kívül az import radiolaritok dominálnak, de előfordul kvarcit, tűzkő és szarukő is.

A váci Cigány-völgy lelőhelyről Gyombola G. neolitikus, középső neolitikus — a dunántúli vonaldíszes kultúra ún. kottafejes fázisába tartozó — és késő rézkori (bádeni) cserepeket, valamint 6 magkövet, 21 szilánkot és 9 pattintott kőeszközt (köztük retusálatlan és retusált pengéket, fúróhegyes pengéket és szilánkokat, egy szilánkkaparót és egy szegmenst) gyűjtött. A szegmens kivételével az eszközök szinte valamennyi kőkori leletegyüttesben megtalálhatók lehetnének, a szegmens (4. ábra, 6) jelenléte azonban — feltéve, hogy a kőeszközök összetar-

4 . á b ra . 1. Csonkított penge/meredek élű pengevakaró átmenet eszköz, 2. csonkított penge sarlófénnyel, 3 . magkőszilánk csó'rszerű fúróheggyel, 4 . retusált szilánk, 5. vaskos, enyhén fogazott

penge sarlófénnyel [N ó g r á d v e r ő c e Magasak (Cseresznyés)], 6 . szegmens. — íKűcCigány-völgy), 7. sarlófényes pengevakaró, 8 . sarlófényes penge, 9. fúró—vakaró kombinált eszköz,

/0 . szegmentoid mikrovakaró (Drmuke.sz/Hegyrejáró-dűlő). 2/3-os kicsinyítés

Fig. 4 1 Transitional tool between a truncated blade and a steep-ended scraper on a blade,2 truncated blade with silica gloss, 3 flake of a nucleus with a hook-like borer-part, 4 retouched

flake, 5 bulky, slightly denticulated blade with silica gloss [ N ó g r á d v e r ő c e Magasak (Cseresznyés)],6. segment ( V á c C ig á n y -v ö lg y ) , 7 end-scraper with silica gloss, 8 blade with silica gloss,

9 borer—scraper combined tool, 1 0 segment-like microscraper ( D u n a k e s z iHegyrejáró-dűlő)

toznak a felszínen talált cserepekkel — a kőeszközöket inkább a bádeni kultúrához köti. Ellenkező esetben a kőeszköz-együttes akár epipaleolit vagy mezolit is lehetne. Sajnos a leletanyag kis mennyisége nem enged egyértelműbb meghatározást. Az eszközök nyersanyaga hidrokvarcit, limnokvarcit, tűzkő, opál, radiolarit és obszidián.

Dunakeszi határában, a Hegyrejáró-dűlőben egy 9 magkőből, 74 szilánkból? pengéből (köztük 1 sarlófényes) (4. ábra, 8), egy atipikus szilánkfúróból, 4 vakaróból — köztük egy sar- lófényes pengevakaróbőr(47abra, 7), egy fúirEvakaro kombinált eszközből (4. ábra, 9), egy szegmentoid mikrovakaróból (4. ábra, 10) és egy szegmentoidból álló leletegyüttest gyűjtöttek. Az eszközök gondos, finom kidolgozásúak, részben börzsönyi hidrokvarcitokból és limnokvarcitból, részben radiolaritokból, kvarcitból és porcelanitból készültek. A fúró-vakaró kombinált eszköz és a szokatlan jellegű szegmentoid mikrovakaró együttes előfordulása alapján a leletek leginkább a helyszínen gyűjtött késő rézkori; talán a kosztoláci cserepekhez tartozhatnak.

Mint a fentiekből kitűnik, az intenzív topográfiai kutatások a szobi és a váci járás területén is — éppúgy mint az ország más részein — számos új őskori lelőhelyet regisztrálhattak. A pattintott kőeszközök — a topográfiai anyagok jellegzetes összetevői — ily módon hozzájárulhatnak a Börzsöny D-i része, peremvidéke, a Dunakanyar és Dunakeszi környéke őskori településtörténetének jobb megismeréséhez. A pattintott eszközök tipológiája alapján valószínűsíthető kor- és kultúrameghatározások (ld. az 1. táblázat megfelelő rovatát) a legtöbb esetben igazolják, esetleg kiegészítik, helyenként pedig némileg módosítják a lelőhelyek kerámia alapján megállapított korát.

A vizsgált lelőhelyek pattintott kőeszközeinek nyersanyaga — mint a fentiekből kitűnik — meglehetősen változatos. A nagyobb lelőhelyeken mindenütt előfordulnak a helyi (börzsönyi) hidro- és limnokvarcitok mellett import radiolaritok, opál, tűzkövek, helyenként szarukő és obszidián is. A helyi nyersanyag felhasználása azonban szinte mindenütt nagyarányú. Elsősorban a nógrádverőce—magyarkúti anyagban — de kisebb mértékben másutt is, pl. a nógrádverőcei Fenyves-dűlőben és a Cseresznyésen is — feltűnőek azok az erősen mállott kortexes hidrokvarcit darabokból, sőt csak kortexdarabokból, valamint az ezeket beágyazó át- kovásodott andezit- vagy riolittufából „készített eszközök”, melyeknek megjelenése a rosz- szabb minőségű nyersanyag következtében elnagyoltnak, sokszor „félkészének vagy archaikusnak tűnik. T. Bíró K. vizsgálatai és megfigyelései szerint ezek az „eszközök” — zömmel leütésnyomos nyersanyagdarabok, magkövek, szilánkok és pengék — valójában nem mások, mint kőeszköz-gyártási hulladékok; műhelyanyag. Szerinte ugyanis a Börzsönyben valószínűleg több helyen voltak kisebb jó minőségű hidrokvarcit-előfordulások, melyeket az őskori ember teljesen kitermelt (T. Bíró 1989). Ennek a kitermelésnek a maradéka a fentebb tárgyalt „archaikus” jellegű műhelyanyag. Ilyen műhelytörmeléket fedezett fel a magyarkúti Irma-forrás dombja — a lengyeli kultúrás lelőhely — alatt húzódó Hosszú-árokban. Hasonló eredményt hozott egy terepbejárásunk 1990 augusztusában, amikor Gyombola G. magángyűjtő bejelentésére az ő, valamint Hajdú László (MÁFI) és Cs. Balogh Éva (Aszód, Petőfi Múzeum) társaságában Magyarkúton, az Irma-forrástól É-ra, mintegy 2 km-re a Fehér-árok ( 1. ábra) falában szálbanálló kőzethez kötve a piszkosfehér, sárgásfehér kovásodott riolittufa törmelékét, leütésnyomos szilánkjait találtuk. Bár gödröket, fejtési nyomokat nem észleltünk, a Gyombola G. által a helyszínen korábban gyűjtött használattól kopott hegyű gímszarvas- agancs-ágvég — mely nagyon hasonlít az őskori kovabányákban használt jellegzetes szerszámokhoz — is azt támasztja alá, hogy a helyszínen őskori nyersanyag-kitermelés lehetett.

IRODALOM - REFERENCES

T. Bíró K. 1989:Northern Flint in Hungary. — In „Northern” (Erratic and Jurassic) flint of South Polish origin in the Upper Paleolithic of Central Europe. Nemzetközi Konferencia Kiadv.: 75—85. Kraków

D in n y é s I.—K ő vár i K . — K vassayJ . — M ik l ó s Z s .—T ettam anti S.—T orma I.: Pest megye régészeti topográfiája. A szobi és a váci járás. — Magyarország Régészeti Topográfiája, 13. (2), kézirat.

•í

A STUDY OF CHIPPED STONE IMPLEMENTS FROM SOME PREHISTORIC SITES OF THE SZOB AND VAC DISTRICTS OF PEST COUNTY

by

E . BÁCSKAY

Hungarian Geological Institute Budapest, Stefánia út 14.

H-1143

UCD: 903.01:903.21 (439.153)

K e y - w o r d s : chipped stone implements, Paleolithic, Neolithic, Copper Ages, settlement history, Börzsöny Mts, Danube Bend

The Archeological Institute of the Hungarian Academy of Sciences is preparing the Archeological Topography of Hungary. Recently, when the material of the next volume (No XIII/2) which deals with the Szob and Vác districts of Pest county was completed some 1200 chipped stone tools collected on the surface by a private collector at 19 sites were handed over to the author of this paper in order to determine the age and if possible the archeological culture of the finds. The overwhelming part of the tools can be connected with the Neolithic and/or Copper Age ceramics found at the same sites on the surface and, at some places, the implements modify these age determination or complete it. All the archeological data together with the topographic informations as regards the localities are in Table 1. During a recent survey near Nógrádverőce: Magyarkút a prehistoric raw material extraction site has been discovered.

T a b le I

T h e m o s t i m p o r t a n t d a t a o f a r c h e o l o g ic a l l o c a l i t i e s m e n t io n e d in t h e a r t i c l e

The name and The age o f the locality on(topographical) number o f

the locality*

Topographical data o f the locality Archeological data o f the locality the basis o f the chipped

stone implements studied

N a g y b ö r z s ö n y

Bogárkert (Báró- kút)18/10

A ridge of a hill between the Magyal valley and its side valley, to the E of the village Nagybörzsöny

Surface finds in plowed land and lucerne-field; lithic tools and potsherds belonging most probably to the Late Neolithic Lengyel culture

Prehistory

M á r ia n o s z t r a

Gállá alatt (Pod Galou)17/27

At the W edge of the village boundary, on a steep hillside between two small brooks running in the Mi- saréti ravine

Surface finds in the rooting places of wild boars; lithic tools and atypical potsherds

Prehistory

S z o k o l y a

tourist hostel at Magas Tax 27/20

At the N part of the village boundary, on the moun- tainpass between Magas Tax and Nagyhideghegy, near the tourist hostel

Lithic tools in an excavated cartroad

Prehistory


Dunamező20/28

At the S foot of the Fehérhegy, at the N and S sides of the railway

Lithic tools found at the surface

Prehistory


Széles-rét21/16

To the N of the village, on a very gentle hillside over Gimpli brook

Lithic tools, atypical prehistoric and neolithic tools found at the surface and in substructures

Prehistory

K is m a r o s

Svájci-dűlő12/6

The terrace of the Danube over the NW edge of the inner part of the village

Surface finds; lithic tools and Neolithic potsherds

Prehistory

S z o k o l y a

Somos-hegy27/24

A low hill with a flat plateau to the S of the inner part of the village

Surface finds; lithic tools Prehistory Paleolit- hic(?)


Kerékkötő-domb(Tócsika)20/22

To the N of the village, in the Western, steep banksi- de along Gimpli brook

Surface finds; lithic tools and potsheras belonging to the Late Neolithic Lengyel culture

Prehistory


Új Társa 20/33

A hill over the valley of Magyarkúti brook; its N and S sides are bordered by deep gullies

Surface finds; lithic tools Prehistory

Table 1(1) cont.

The name and

(topographical) number o f

the locality*

Topographical data o f the locality Archeological data o f the locality

The age o f the locality on

the basis o f the chipped


SzobGiribi26/35

To the E of the village, a hilltop between the road to Zebegény and the railway

Lithic tools in the plow- land together with the potsherds of the Late Neolithic Lengyel and of the Late Copper Age Baden cultures

Late Neolithic

SzobVerbiczek26/34

To the E of the village, a hill along the W bank of Bőszobi brook

The locality is about 1100 m long. The majority of the finds are accumulated on the top of the hill. They belong to the Middle Neolithic Transdanubian Linear Pottery culture (“Music note” phase), to the Zseliz culture, to the Late Copper Age Baden culture (many finds). A single potsherd belongs to the Late Neolithic Lengyel culture

Late Neolithic (Lengyel culture) perhaps Zseliz culture ; Baden culture

ZebegényMalom-hegy38/16

The E part of the hill between Bőszobi and Malomvölgyi brooks

Surface finds; lithic tools and Late Neolithic (Lengyel culture) potsherds

(?)Late Neolithic

NágrádveröceFenyves-dűlő20/30

Between Fehér Hill and Fenyves Hill

Lithic tools in plowed land and within the wall of ravine; scattered Late Neolithic (Lengyel culture) potsherds

Prehistory

NágrádveröceFehér-hegy20/31

On the ridge of the Fehér Hill, near the top of the hill. The hill is to the E of the inner part of the village

Surface finds; lithic tools and Late Neolithic (Lengyel culture) potsherds

Late Neolithic (Lengyel culture)

NágrádveröceMagyarkút20/20

To the N of the village the top of the hill over Magyarkúti spring

Late Neolithic potsherds (Lengyel culture) in molehills and in small pits

Late Neolithic (Lengyel culture)

T a b le 1 ( 2 ) c o n i.

The name and (topographical) number of

the locality*Topographical data of the locality Archeological data of the locality

The age of the locality on the basis of the chipped



Magasak (Lósa- Haraszt and Cseresznyés) 20/4

The ca 700-m-long locality begins at the E edge of the inner part of the village. It is situated between Lósi brook and the Danube bank. Two spots of the locality yielded the finds

The finds came to light from substructures, the ditches of watermains and they were also on the surface. Middle Neolithic (Linear Pottery culture), Late Neolithic (Lengyel culture), Middle and Late Copper Age (Baden culture) lithic tools and other finds and also Upper Paleolithic scattered finds

The finds from LÓ- sa-Haraszt belong most probably to Late Neolithic (Lengyel culture) while those from Cseresznyés belong to a Middle Neolithic-Late Neolithic transition phase (rather to the Late one) and to the Baden culture (Late Copper Age)

V á c

Cigány-völgy31/25

To the NW of the town, in the N side of Cigány valley, a slope over the brook

Surface finds; lithic tools and potsherds of the Middle Neolithic Linear Pottery culture (“Music note phase”) and of the Late Copper Age Baden culture

Most probably Copper Age Baden culture

D u n a k e s z i

Hegyrejáró-dűlő5/15

In the S border of the town, on the top of a steep hill over Ocean ditch

Surface finds; lithic tools, potsherds belonging to the Middle Neolithic Trans- danubian Linear Pottery culture (“Music Note phase”), to the Zseliz culture and to the Late Copper Age Baden and Kosztolac cultures

Most probably Late Copper Age (Baden or Kosztolác)

* These data are from D in n y é s I.- K ő v á r i K . - K v a s s a y J.- M ik l ó s Z s . - T e t t a m a n t i S . - T o r m a I . : Pest megye Régészeti Topográfiája. A szobi és váci járás (Vol. XlII/2). Manuscript. The author of this article here expresses her many thanks for the data to Is t v á n

T o r m a , editor of the volume. The numbers in the first column are the topographical identification numbers of the localities, where the first figure denotes the community and the second one denotes the site within the boundary of the community.

pattintott kŐeszkÖzÖk vizsgÁlata a szobi És vÁci...

Documents