feladatlapok - gyak.jgypk.u-szeged.hu · 1 – apáczai csere jánosét 2 – brassai sámuelét x...
Post on 31-Oct-2019
9 Views
Preview:
TRANSCRIPT
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA GYAKORLÓ
ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁJA, NAPKÖZI
OTTHONOS ÓVODÁJA
6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8. Postacím: 6701 Pf. 396. Telefon, fax: 62/546-084
HAT-18-01-0076
FELADATLAPOK
Erdély tanulmányút
2019. június 3 - 7.
2
2019. ELŐZETES FELADATOK
7. osztályok közötti verseny
I. forduló Prezentáció készítése az erdélyi úthoz:
1. Nagyszalonta – Arany János
2. Nagyvárad – Szent László, Ady Endre
3. Kalotaszeg – Kallós Zoltán
4. Kolozsvár – Mátyás király, Apáczai Csere János
5. Tordai hasadék – Szent László
6. Szováta – Böjte Csaba
7. Farkaslaka – Tamási Áron
8. Fehéregyháza – Petőfi Sándor
9. Gyulafehérvár – Hunyadiak
10. Kisbacon – Benedek Elek
11. Nagyszeben – szászok
12. Vajdahunyad – Hunyadiak
13. Arad – Vértanúk
- Minden csapat minimum 15, maximum 25 diából álló prezentációt készítsen!
- Címdiával (készítők neve és osztálya szerepeljen rajta) kezdődjön és forrás megjelöléssel
záródjon!
- Minden címhez tartozzon kép és szöveg is! Törekedjetek a lényegre (vázlatos szöveg kell)!
- Minden településnek tudjuk meg a lakosságszámát is és ebből külön a magyarokét!
- A képek legyenek jó minőségűek! A szövegek min. 24-es betűmérettel legyenek írva!
- Rakjatok bele a prezentációba egy vagy kettő szorosan valamelyik helyszínhez, vagy
témához kapcsolódó internetes hivatkozást (linket), amit az előadás során megnyithattok!
3
- Az utolsó dia tartalmazza a forrásokat (a képek forrását lehet a képek alá is beszúrni, a
szövegek forrását kell az utolsó diára tenni). Ezen az egy dián lehet a betűméret kisebb!
Beadási határidő: 2019. május 15. szerda 14:30
A munkát a bekeferenc7@gmail.com és a lakatos.fer@gmail.com címre kell elküldeni!
A levél tárgy rovatába írjátok: „ határtalanul! 2019. prezentáció 7.× ” (az × helyére a saját
osztály betűjelét kell írni)!
II. forduló: Prezentációk bemutatása és
teszt kitöltése a prezentációk anyagából
Időpont: 2018. május 21. (kedd) 15.00 óra (a helyszínt később hirdetjük)
Résztvevők köre: osztályonként legalább 6 fő (de jöhet minden résztvevő tanuló)
Az első helyezett osztály jutalma, hogy választhatnak, együtt melyik részén utaznak a
busznak! (A különösen igényes munkákat más módon is jutalmazzuk!)
vetélkedő II. Dátum: 7.
FELADATLAP
1) Párosítsátok össze a személyeket a helyszínekkel! / 6
1. Tamási Áron A Nagyszalonta
2. Hunyadi János B Kalotaszeg
3. Ady Endre C Farkaslaka
4. Kallós Zoltán D Vajdahunyad
5. Arany János E Kolozsvár
6. Apáczai Csere János F Nagyvárad
2) Kire vonatkoznak a következő megállapítások? / 8
A B C D E F
4
- Magyarország kormányzója volt:.............................................................................
- Katonái a vörös sipkások, kötéláltali halálra ítélték: ................................................
- A magyar nevelésügy úttörője enciklopedista: ........................................................
- Író, egyik leghíresebb műve az Ábel a rengetegben: ................................................
- Lovagkirály, sok monda keletkezett róla:.................................................................
- A „Nagy mesemondó”:...........................................................................................
- Egyik legjelentősebb uralkodónk, Kolozsváron született: ........................................
- Néprajztudós, népzenegyűjtő: ..................................................................................
3) Igaz vagy hamis? Jelöld (I/H)! Ha hamis, tedd igazzá lehúzva egy szót / 9
és a sor végére írva a helyeset!
___ Vajdahunyadon láthatjuk a Hunyadi család sírját.
___ Kalotaszeg híres a népviseletéről, népzenéjéről.
___ Aradon legnagyobb a magyarság számaránya az ismertetett települések közül.
___ Nagyvárad románul Oradea.
___ Tamási Áron Kolozsváron született.
___ Szent László hermáját a gyulafehérvári székesegyházban őrzik.
4) MINI TOTÓ / 7
1. Ki volt Ady múzsája?
1- Júlia
2- Léda
X- Anna
2. Melyik településhez fűződik Kőmíves Kelemen mondája?
5
1- Vajdahunyad
2- Arad
X- Déva
3. Ki volt Nagyváradon újságíró?
1- Arany János
2- Tamási Áron
X- Ady Endre
4. Mi Kalotaszeg?
1- Tájegység Romániában
2- Erdélyi falu
X- Kolozsvár külvárosa
5. Kinek a sírja van a Házsongárdi-temetőben Kolozsvárott?
1- Ady Endre
2- Apáczai Csere János
X- Tamási Áron
6. Ki adományozta a Hunyadi családnak Vajdahunyadot?
1- Luxemburgi Zsigmond
2- I. Jagelló Ulászló
X- Habsburg Albert
+1. Hol lesz 2 napig a szálláshelyünk Erdélyben?
1- Gyergyócsomafalva
2- Székelyudvarhely
X- Csíkrákos
Összesen: / 30 %
6
2019. FELADATOK az utazás során
KOLOZSVÁRI TOTÓ
1) Mi Kolozsvár román neve?
1 – Oradea
2 – Alba Iulia
X – Cluj- Napoca
2) Ki született Kolozsváron?
1 – Fadrusz János
2 – Hunyadi Mátyás
X – Székely Mózes
3) Melyik iskola diákjaival találkoztunk Kolozsváron?
1 – Református Kollégium
2 – Cserei Mihály Általános Iskola
X – Szent József Gyermekotthon
4) Mi a neve a város híres egyetemének?
1 – Báthory István
2 – János Zsigmond
X – Babes-Bolyai
5) Milyen szobor látható a Farkas utcai református templom előtt?
1 - a Kolozsvári testvérek Szent György lovas szobrának másolata
2 - a Kolozsvári testvérek Szent György lovas szobrának eredetije
X – Mátyás király lovasszobra
6) Ki vezette a Farkas utcai templom építési munkálatait?
1 – Sárdi Imre deák
2 – Szakállosi János
7
X – János testvér
7) Kinek az alkotása Mátyás király emlékműve?
1 – Kós Károly
2 – Fadrusz János
X – Róna József
8) Milyen stílusban épült a Szent Mihály-templom?
1 – gótikus
2 – román
X – szecesszió
9) Milyen nevezetes történelmi esemény színhelye volt a templom?
1 – itt koronázták meg Mátyás királyt
2 – közel ötven országgyűlést itt tartottak
X – itt ravatalozták fel Hunyadi Jánost
10) Kinek a házában született Hunyadi Mátyás?
1 - Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda házában
2 – Kolb István polgár házában
X – Lőrinc pap házában
11) Hányan laknak Kolozsváron?
1 – megközelítőleg 200 ezer
2 – megközelítőleg 300 ezer
X – megközelítőleg 400 ezer
12) Mit jelentett eredetileg a Házsongárd név?
1 – szőlőskert, gyümölcsöskert
2 – temetőkert
X – veteményeskert
13) Kinek a sírját koszorúztuk meg a temetőben?
8
1 – Apáczai Csere Jánosét
2 – Brassai Sámuelét
X – Misztótfalusi Kis Miklósét
13+1 Melyik folyó szeli át Kolozsvárt?
1- Körös
2- Szamos
3- Maros
Matematika és fizika a természetjárás során 2. nap feladatsora
1.) Számold ki!
a) Ki ér hamarabb föl a mintegy 2 kilométer hosszú Tordai-hasadékon: Andris, aki
másodpercenként 1 métert tesz meg, vagy Béci, akinek a sebessége 2 km/h?
b) Mennyi idővel tart tovább a hasadék végigjárása a lassúbb fiúnak?
c) Béci, amint felért, kétszer akkora sebességgel rögtön vissza is indult ugyanazon az
útvonalon. Mekkora az egész útra vonatkozó átlagsebessége?
2.) Számold ki!
a) A Kolozsvár és Torda közötti utat egy kerékpáros másodpercenként 5 méteres
átlagsebességgel 2 óra alatt teszi meg. Mekkora a két város távolsága?
b) Mennyi ideig tartana ez az út egy 72 km/h átlagsebességgel haladó
személygépkocsinak?
9
MEGOLDÁSOK
1.) Számold ki!
a) Ki ér hamarabb föl a mintegy 2 kilométer hosszú Tordai-hasadékon: Andris, aki
másodpercenként 1 métert tesz meg, vagy Béci, akinek a sebessége 2 km/h?
Andris másodpercenként 1 métert, így 1 óra alatt 3600 méter, 3,6 km-t tesz meg, tehát
Andris ér hamarabb föl.
b) Mennyi idővel tart tovább a hasadék végigjárása a lassúbb fiúnak?
Béci 1 óra alatt ér fel, Andris pedig 2/3,6=5/9 óra alatt ér fel, így 4/9 órával később ér fel
Béci. (4/9 óra = 80/3 perc = 26 perc 40 másodperc)
c) Béci amint felért, kétszer akkora sebességgel rögtön vissza is indult ugyanazon az
útvonalon. Mekkora az egész útra vonatkozó átlagsebessége?
Fölfele 1 óráig, lefele kétszer akkora sebességgel fél óráig megy, azaz az oda-vissza 4 km-
es utat másfél óra alatt teszi meg, így az átlagsebessége 4/1,5 km/h = 2, 67 km/h .
2.) Számold ki!
a) A Kolozsvár és Torda közötti utat egy kerékpáros másodpercenként 5 méteres
átlagsebességgel 2 óra alatt teszi meg. Mekkora a két város távolsága?
5 m/s = 18 km/h, 2 óra alatt 36 km-t tesz meg a kerékpáros, így a Kolozsvár és Torda
közötti út 36 km.
b) Mennyi ideig tartana ez az út egy 72 km/h átlagsebességgel haladó
személygépkocsinak?
A 36 km hosszú utat a 72 km/h átlagsebességgel haladó autó fél óra alatt teszi meg.
10
Erdély, Hagymás-hegység
TERMÉSZETISMERETI KERESZTREJTVÉNY
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
Megfejtés: Túránk célpontja az 1344 m magas …………………………………-…………………………………………………………………….
1. A Hagymás-hegységben lévő, tektonikus eredetű szurdokvölgy, melyet a névadó
patak alakította mai formájára.
2. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék okozta
völgyelzáródás következtében. Román neve Lacul Roșu.
3. A Hagymás-hegység egyedülállóan gazdag tájegység, számos … növényfajnak
otthont ad. Ezek közül a legfontosabbak: a békási csüdfű, a Römer-csüdfű és a
pozsoritai hölgymál.
11
4. A hegység sziklás részeinek madárvilágát a kövirigó, a sarlós… és a hajnalmadár
jellemzi leginkább.
5. A hegység tájait a kárpáti területek éghajlati vonásai jellemzik: … és hideg
telek, rövid de viszonylag meleg nyarak.
6. E terület a … Nemzeti Park része.
7. A Hagymás-hegységben ma is megtalálható állatok: farkas, gímszarvas,
vaddisznó, hiúz és őz, valamint a legnagyobb méretű és legveszélyesebb erdélyi
állat, a …, ami a székely mondás szerint „nem játék”.
8. E vidéken a hüllők közül a …vipera és a hegyigyík a legelterjedtebb.
9. Az eredet … szerint, ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Fazekas Eszter
szürkészöld szemei tekintenek szelíden vissza.
MEGOLDÓKULCS
1. B É K Á S S Z O R O S
2. G Y I L K O S T Ó
3. Ő S H O N O S
4. F E C S K E
5. H O S S Z Ú
6. N A G Y H A G Y M Á S
7. B A R N A M E D V E
8. K E R E S Z T E S
9. L E G E N D A
12
Vajdahunyad vára
KERESD MEG!
- a lovagtermet Mit látsz a lovagterem falán?
- a várkápolnát Milyen ablakok díszítik?
- a Mátyás lodzsát Hány boltívet találtál rajta?
- a várkutat Milyen rá vonatkozó írást találsz a közelében a falon?
- a „Nebojsza” tornyot Mit jelent a torony neve?
- az „országházat” Kiknek a képei függnek a falakon?
13
2019. TÉMANAP feladatai
1. óra 2. óra 3. óra 4. óra
5.a 7. osztályosok úti
beszámolója
Mátyás mesék
előkészítése
Osztályfőnök:
Annusné Nagy
Rózsa
Pótoszt.f.: Tóth
Orsolya
Mátyás mesék
Osztályfőnök:
Annusné Nagy
Rózsa
Pótoszt.f.: Tóth
Orsolya
Egy mese
dramatizálása
Osztályfőnök:
Annusné Nagy
Rózsa
Pótoszt.f.: Tóth
Orsolya
Rajz készítése a
hallottakhoz
Valamikor a 4 óra
során
„vándorzenészek” a
folyosón
Osztályfőnök:
Annusné Nagy Rózsa
Pótoszt.f.: Tóth
Orsolya
5.b
7. osztályosok úti
beszámolója
Mátyás mesék
előkészítése
Osztályfőnök:
Pap Anita
Pótoszt.f.:
Szabóné Lality
Karla
Mátyás mesék
Osztályfőnök: Pap
Anita
Pótoszt.f.:
Szabóné Lality
Karla
Egy mese
dramatizálása
Osztályfőnök: Pap
Anita
Pótoszt.f.:
Szabóné Lality
Karla
Rajz készítése a
hallottakhoz
Valamikor a 4 óra
során
„vándorzenészek” a
folyosón
Osztályfőnök: Pap
Anita
Pótoszt.f.: Szabóné
Lality Karla
5.c
7. osztályosok úti
beszámolója
Mátyás mesék
előkészítése
Osztályfőnök:
Varga Ákos
Pótoszt.f.: Seres
Brigitta
Mátyás mesék
Osztályfőnök:
Varga Ákos
Pótoszt.f.: Seres
Brigitta
Egy mese
dramatizálása
Osztályfőnök:
Varga Ákos
Pótoszt.f.: Seres
Brigitta
Rajz készítése a
hallottakhoz
Valamikor a 4 óra
során
„vándorzenészek” a
folyosón
Osztályfőnök: Varga
Ákos
14
Pótoszt.f.: Seres
Brigitta
5.d
7. osztályosok úti
beszámolója
Mátyás mesék
előkészítése
Osztályfőnök:
Farkas
Zsuzsanna
Pótoszt.f.: dr.
Francziáné
Kelló Marianna
Mátyás mesék
Osztályfőnök:
Farkas Zsuzsanna
Pótoszt.f.: dr.
Francziáné Kelló
Marianna
Egy mese
dramatizálása
Osztályfőnök:
Farkas Zsuzsanna
Pótoszt.f.: dr.
Francziáné Kelló
Marianna
Rajz készítése a
hallottakhoz
Valamikor a 4 óra
során
„vándorzenészek” a
folyosón
Osztályfőnök: Farkas
Zsuzsanna
Pótoszt.f.: dr.
Francziáné Kelló
Marianna
1. óra 2. óra 3. óra 4. óra
6.a
7. osztályosok úti
beszámolója
Osztályfőnök:
Héger Anita
Pótoszt.f.:
Csiszárné
Kaszala Krisztina
Székely anekdoták
előadása,
drámajáték
Osztályfőnök:
Héger Anita
Pótoszt.f.:
Csiszárné Kaszala
Krisztina
Székely rovásírás
abc;
A kapott rejtvény
megfejtése,
rejtvénykészítés
Osztályfőnök: Héger
Anita
Pótoszt.f.: Csiszárné
Kaszala Krisztina
Tánctanulás
Tanár:
Nógrádiné Nóvé
Zsuzsanna
és az összes 6.
osztályos
osztályfőnök.
pótoszt.f.
6.b
7. osztályosok úti
beszámolója
Osztályfőnök:
Martonné Lányi
Anikó
Pótoszt.f.: Gyuris
Edit
Székely anekdoták
előadása,
drámajáték
Osztályfőnök:
Martonné Lányi
Anikó
Székely rovásírás
abc;
A kapott rejtvény
megfejtése,
rejtvénykészítés
15
Pótoszt.f.: Gyuris
Edit
Osztályfőnök:
Martonné Lányi
Anikó
Pótoszt.f.: Gyuris
Edit
6.c
7. osztályosok úti
beszámolója
Osztályfőnök:
Molnár Zsolt
Pótoszt.f.:
Diamant Ágnes
Székely anekdoták
előadása,
drámajáték
Osztályfőnök:
Molnár Zsolt
Pótoszt.f.:
Diamant Ágnes
Székely rovásírás
abc;
A kapott rejtvény
megfejtése,
rejtvénykészítés
Osztályfőnök:
Molnár Zsolt
Pótoszt.f.: Diamant
Ágnes
6.d
7. osztályosok úti
beszámolója
Osztályfőnök:
Beke Ferenc
Pótoszt.f.: Cs.
Bogyó Katalin
Székely anekdoták
előadása,
drámajáték
Osztályfőnök:
Beke Ferenc
Pótoszt.f.: Cs.
Bogyó Katalin
Székely rovásírás
abc;
A kapott rejtvény
megfejtése,
rejtvénykészítés
Osztályfőnök: Beke
Ferenc
Pótoszt.f.: Cs. Bogyó
Katalin
1. óra 2. óra 3. óra 4. óra
7.a
7. osztályosok úti
beszámolója
Osztályfőnök:
Zalai Edina
Pótoszt.f.: Konfár
László
Képek, videók
osztályon belüli
megosztása
Osztályfőnök:
Zalai Edina
Pótoszt.f.: Konfár
László
Tablókészítés
Osztályfőnök: Zalai
Edina
Pótoszt.f.: Konfár
László
KIÁLLÍTÁS
16
7.b
7. osztályosok úti
beszámolója
Osztályfőnök: dr.
Sághyné Gombor
Anita
Pótoszt.f.:
Horváthné
Fazekas Erika
Képek, videók
osztályon belüli
megosztása
Osztályfőnök: dr.
Sághyné Gombor
Anita
Pótoszt.f.:
Horváthné
Fazekas Erika
Tablókészítés
Osztályfőnök: dr.
Sághyné Gombor
Anita
Pótoszt.f.:
Horváthné Fazekas
Erika
7.c
7. osztályosok úti
beszámolója
Osztályfőnök:
Lakatos Ferenc
Pótoszt.f.: Simon
Mihály
Képek, videók
osztályon belüli
megosztása
Osztályfőnök:
Lakatos Ferenc
Pótoszt.f.: Simon
Mihály
Tablókészítés
Osztályfőnök:
Lakatos Ferenc
Pótoszt.f.: Simon
Mihály
7.d
7. osztályosok úti
beszámolója
Osztályfőnök:
Sejbenné Miklós
Edit
Pótoszt.f.:
Jancsákné
Majzik Andrea
Képek, videók
osztályon belüli
megosztása
Osztályfőnök:
Sejbenné Miklós
Edit
Pótoszt.f.:
Jancsákné Majzik
Andrea
Tablókészítés
Osztályfőnök:
Sejbenné Miklós
Edit
Pótoszt.f.:
Jancsákné Majzik
Andrea
1. óra 2. óra 3. óra 4. óra
8.a
7. osztályosok úti
beszámolója
Ábel a rengetegben c. film megtekintése
Osztályfőnök: Kaszt Erika
Pótoszt.f.: Bácsi János
Beszélgetés a film
kapcsán Erdélyről
17
Ki volt Tamási
Áron?
Osztályfőnök:
Kaszt Erika
Pótoszt.f.: Bácsi
János
Osztályfőnök: Kaszt
Erika
Pótoszt.f.: Bácsi
János
8.b
7. osztályosok úti
beszámolója
Ki volt Tamási
Áron?
Osztályfőnök: Dr.
Császárné Joó
Gyöngyi
Pótoszt.f.: Karaba
György
Ábel a rengetegben c. film megtekintése
Osztályfőnök: Dr. Császárné Joó
Gyöngyi
Pótoszt.f.: Karaba György
Beszélgetés a film
kapcsán Erdélyről
Osztályfőnök: Dr.
Császárné Joó
Gyöngyi
Pótoszt.f.: Karaba
György
8.c
7. osztályosok úti
beszámolója
Ki volt Tamási
Áron?
Osztályfőnök:
Horváth Emőke
Pótoszt.f.: Albert
Mónika
Ábel a rengetegben c. film megtekintése
Osztályfőnök: Horváth Emőke
Pótoszt.f.: Albert Mónika
Beszélgetés a film
kapcsán Erdélyről
Osztályfőnök:
Horváth Emőke
Pótoszt.f.: Albert
Mónika
8.d
7. osztályosok úti
beszámolója
Ki volt Tamási
Áron?
Osztályfőnök:
Chabrecsek
Terézia
Pótoszt.f.: Zanin-
Kasza Ilona
Ábel a rengetegben c. film megtekintése
Osztályfőnök: Chabrecsek Terézia
Pótoszt.f.: Zanin-Kasza Ilona
Beszélgetés a film
kapcsán Erdélyről
Osztályfőnök:
Chabrecsek Terézia
Pótoszt.f.: Zanin-
Kasza Ilona
18
határtalanul! témanap 2019. június 12.
5. évfolyam feladatai
Kedves 5. osztályos osztályfőnökök!
A június 12-i „Határtalanul..” /Nemzeti összetartozás napja/ témanappal kapcsolatban
szeretnénk tájékoztatni Benneteket.
Ezen a napon minden osztály egész délelőtt a számukra kijelölt tanteremben lesz.
Négy órájuk lesz a gyerekeknek. Az első óra az osztályfőnököké, pótosztályfőnököké,
a többi órára pedig szervezzétek be a kollégákat is!
1.óra: A 7. osztályosok /3fő/ ppt-s beszámolója az erdélyi kirándulásukról /kb. 20
percben/, majd Mátyás király és Erdély kapcsolatáról rövid ismertető.
Beszélgetés: Miért terjedt el a mondás, „Mátyás az igazságos!”
(Országjárása alatt Mátyás király sok bajjal, cselszövéssel és igazságtalansággal
találkozott, amelyeknek sokszor ő is áldozatául esett. Ám a végén mindig felfedte
királyi kilétét, megbüntette a vétkest és megjutalmazta a szenvedőt.)
2-4.óra: Mesék Mátyás királyról
a) 2-3 mese megnézése az internetről, majd a tanulságok levonása
Youtube: Mátyás mesék
b) A kolozsvári bíró c. mese felolvasása
/a mesét papíralapon megkapják a kollégák/
c) A mese eljátszása /drámajáték/
d) Rajz készítése a hallottakról (Felszerelést hozni!)
Közben: „Vándorzenészek” bemutatkozása
A zenetanszakos kollégák és tanítványaik Mátyás korabeli /reneszánsz/ zenével
ismertetik meg a gyerekeket. Egyszer csak halljátok a folyosón!!!
19
Mátyás király és a kolozsvári bíró Gyűjtötte: Kóka Rozália
Hol volt, hol nem volt, Kolozsváron élt egy kegyetlen bíró. Egyszer Mátyás királynak fülébe
jutott, hogy ez a bíró mennyire sanyargatja a szegény népet. Mátyás király szerette a
szegényeket, pártolta őket. A gazdagokat gyűlölte, sokszor móresre tanította. Most hát,
hamarjában Kolozsváron termett, hogy saját szemével győződhessen meg az igazságról.
Álruhába öltözött, s rongyos gúnyájában leült a bíró házával szemben, egy hídra. Egyszer
csak jön egy hajdú és ráförmed: - Mit lopod itt a napot, te nagyorrú? Nem tudod, hogy a bíró
úrnál mennyi munka van? - Nagyot húzott botjával Mátyás hátára. - Mennyi a fizetség? -
kérdezte Mátyás. - Gyere a bíróhoz, az majd megmondja! A bíró udvarában jobbágyok
hordták a fát. Akit a hajdúk elől-hátul találtak, mindenkit odahajtottak fát cipelni. A bíró a
tornácon heverészett, onnan szemlélte a munkálkodást. - Mi a fizetség, bíró úr, a fahordásért?
- kérdezte Mátyás. - Majd mindjárt megtudod, ha huszonötöt vágatok a farodra! - mordult rá a
bíró. - Takarodj fát hordani! Mit tehetett a király? Egész nap hordta a fát. Három hasáb
végébe belevéste a nevét: Mátyás! Mátyás! Mátyás! Este fáradtan, éhesen újra csak a bíró elé
állt: - Bíró uram! Fizesse meg az egész napi fáradságomat! - Hij, azt a hitvány, agg eb
anyádat! Te naplopó, te gazember! Vágjatok rá huszonötöt! - adta ki a parancsot a bíró. A
hajdúk egy minuta alatt lekapták a tíz körméről őfelségét, s huszonöt botütést mértek rá.
Szorította a fogát Mátyás, és erősen megfogadta, hogy ezt még visszaadja a bírónak. Ahogy a
deresről megszabadult, sietve sietett Budára. Hevítette a düh, s a szégyen. Néhány hét
elmúltával a király fényes kísérettei ismét Kolozsvárra látogatott. A bíró alázatosan hajlongott
előtte. Így felséges királyom! Meg úgy, felséges királyom! Mátyás egy darabig tűrte, hogy
nyájaskodjék, de a szeme villámokat szórt feléje: - Sok szép fája van, bíró úr! - mondta a
király. - Honnan szerezte be kegyelmed? - Kedves jobbágyaim ajándéka - szerénykedett a
bíró. - S ki hordta be ezt a temérdek tüzelőt? - feszegette tovább a dolgot a király. A bíró
feszengett szorultságában, s azt mondta: - Az itteni szegények szívességből behordták. -
Dobáljátok szét a farakásokat! - adta ki a parancsot Mátyás a katonáinak. - Három hasábra
ráírtam a nevemet, amikor három hete, én is szívességből, itt hordtam a fát. Még most is kék a
hátam a bíró úr mogyorófa hájától, amivel a hajdúi megkenegettek. A bíró csak hápogott
ijedtében. A fahasábok hamar előkerültek. Mindegyiknek a végén ott állt: Mátyás! Mátyás!
Mátyás! Akkor a bíró térdre esett: - Grácia fejemnek, felség! - Nincs kegyelem! Hitvány
féreg! Anyámat agg ebnek nevezted, megbotoztattál, mert a fizetségemet kértem. Népemet
ingyen dolgoztattad! Akasztófa lenne a méltó jutalmad! Én beérem azzal, hogy mindenedből
kifosszanak. Hitvány szolgáiddal az országból kitakarítsanak. Híre ment az országban hamar,
20
hogy lakolt meg a kolozsvári bíró gonosz tetteiért. A gonoszok ettől megrémültek,
meglapultak, nem merték többet sanyargatni a népet, míg Mátyás király volt az uralkodó.
Mióta Mátyás meghalt, oda az igazság.
Benedek Elek: A kolozsvári bíró
Nemhiába szerette a nép Mátyás királyt: nem volt több hozzá hasonlatos királya a magyarnak.
Amint neszét vette, hogy itt vagy ott erősen sanyargatják a szegény földnépét, nem volt
nyugodalma Budavárában - álruhába öltözött, s úgy ment színről színre látni a valóságot.
A többek közt hírül adják, hogy a kolozsvári bíró ugyancsak sanyargatja a szegény népet.
Hiszen nem kellett több Mátyás királynak! Majd megnézi azt ő a maga szemével, s jaj lesz
annak a bírónak, ha igaznak látja a sok sűrű panaszt. Máskülönben is már rég vágyódott
Kolozsvárra. Hogyne vágyódott volna, hisz ebben a városban látta meg a napvilágot.
De hogy szavamat össze ne keverjem, Mátyás király bement Kolozsvárra paraszti ruhában, s
ottan leült a mészárszék elé, éppen szembe a bíró házával. Hiszen jókor ült a mészárszék elé.
Nagy sereg nép hordotta a fát a bíró udvarára, egy csomó ember meg vágta a fát az udvaron.
Mellettük a hajdúk, s pálcával biztatták a szegény népet: hordjad, vágjad, paraszt!
Egyszerre csak egy hajdú megpillantja Mátyás királyt.
- Ne, te, ne! - mordult rá a hajdú. - Hát te mit lopod a napot? Kelj föl, ne lógasd a hosszú
orrodat, hitvány paraszt!
S hogy szavának nagyobb foganatja legyen, pálcájával jót húzott a „hosszú orrú” paraszt
hátára.
Mátyás fölállott, megvakarta a hátát, de nem indult.
- Indulj már!
- Jó, jó, de mit fizet kend?
- Ezt né! - ordított a hajdú, s még jobbat húzott Mátyás hátára.
- Indulj előttem!
Mit volt, mit nem tenni, Mátyás elindult a hajdú előtt.
- Be a bíró udvarára, vágjad a fát, hosszú orrú!
A bíró ott könyökölt a tornácon. Mátyás megszólította:
- Kigyelmed a bíró?
- Én hát, mi közöd hozzá?
- Ahhoz nekem semmi közöm, de szeretném tudni, mit fizet a favágásért!
21
- Ejnye, ilyen-olyan, szedte-vette parasztja - káromkodott a bíró -, mindjárt fizetek én neked!
Húzz rá! - parancsolta a hajdúnak.
No, annak nem kellett parancsolni, harmadszor is ráhúzott, hogy csak úgy porzott Mátyás
zekéje.
Jól van. Mátyás többet egy szót sem szólt, vágta a fát, meg hordta a bíró pincéjébe, de közben,
mikor senki sem látta, veres krétával három hasábra ráírta a nevét. Este csöndesen
továbbkullogott, de másnap megint beállított Kolozsvárra, most már nem zekében, hanem
királyi ruhában, s nem ült le a mészárszék elé, hanem fölment az ő palotájába. Egyszeribe
hivatta a bírót s az egész tanácsot mind közönségesen. A bíróhoz volt az első szava:
- Mi hír a városban, bíró uram?
- Semmi nevezetes, felséges uram. Csöndben, békésen élünk, amiért áldjuk is felséged nevét
lefektünkben, felkeltünkben.
- Úgy? Hát a szegény földnépe? Nem sanyargatják az elöljárók?
- Nem sanyargatja senki, felséges uram. Soha nem volt ilyen jó dolga a földnépének.
- Jól van, bíró uram. Hanem szeretnék végigsétálni a városon, hadd lássak mindent színről
színre. Tartsanak utánam kigyelmetek.
Elindult Mátyás király, utána a bíró s mind a tanácsbeliek. Mennek utcáról utcára, s egyszerre
csak megáll a bíró udvara előtt.
- Ej, de nagy kazal fája van, bíró uram.
- Isten megsegített - mondotta a bíró alázatosan.
- Hát az Istenen kívül más nem segített? Kik hordták ide ezt a sok fát?
- A népek, felséges uram.
- S mit fizetett nekik?
- Ingyen, szeretetből tették - mondotta a bíró.
- Na, én mintha másként hallottam volna... Hé, legények - fordult a király a szolgáihoz -,
hányjátok szét a kazalt!
A legények serényen munkához láttak, széthányták a kazalt, Mátyás meg csak nézte erősen,
hogy mikor kerül elő az ő három fája. Előkerültek azok is.
- Nézzen ide, bíró uram! Tud-e olvasni?
- Tudok, felséges uram - hebegett a bíró, akinek már akkor égett a föld a talpa alatt.
- Olvassa: mi áll ezen a három hasábon?
- Mátyás... Mátyás... Mátyás... - dadogott a bíró.
- Bizony, ha Mátyás, úgy tudja meg kend, hogy azt én írtam oda. Én voltam az a hosszú orrú
paraszt, akire háromszor vágott a hajdú, mert fizetés nélkül nem akartam hordani a fát!
22
- Ó, felséges uram! Kegyelem árva fejemnek!
Térdre borult a bíró, térdre a hajdú is. Mondta Mátyás a hajdúnak:
- Te állj fel. Szolga vagy, azt tetted, amit az urad parancsolt. Hanem kendet, bíró uram,
példá¬san megbüntetem. Akasztófát érdemelnél, de fejedet üttetem, szegény népnek
sanyargatója!
A népek, akik ezt hallották, lelkesen kiáltották:
- Éljen Mátyás király! Ez az igazság!
Hanem Mátyás halálával meg is halt az igazság... Még ma is kesereg a nép: „Meghalt Mátyás
király, oda az igazság...”
6. évfolyam feladatai
Kedves 6. osztályos osztályfőnökök!
A június 12-i „Határtalanul..” /Nemzeti összetartozás napja/ témanappal kapcsolatban
szeretnénk tájékoztatni Benneteket.
Ezen a napon minden osztály egész délelőtt a számukra kijelölt tanteremben lesz. Négy órájuk
lesz a gyerekeknek.
Az első óra az osztályfőnököké, pótosztályfőnököké, a többi órára pedig szervezzétek be a
kollégákat is!
1.óra: A 7. osztályosok /3fő/ ppt-s beszámolója az erdélyi kirándulásukról /kb. 20
percben/.
Beszélgetés: Kik a székelyek? /Életükről, szokásaikról/
(rövid ismertető anyagot kapnak hozzá a kollégák előző nap)
2.óra: Székely anekdoták
Csoport munkában /4 fő/ egy-egy anekdota feldolgozása drámajáték keretében,
majd bemutatása a többi csoportnak
(minden csoport kap egy-egy anekdotát – 8 db)
3. óra: a)A székely rovásírás története; az abc megismerése
23
(rövid ismertető anyagot kapnak hozzá a kollégák ppt formában most csatolva)
b) Feladatlap megoldása páros munkában
4. óra: Tánctanulás / a táncpedagógusok részvételével a nagy tornateremben / A
gyerekek VÁLTÓCIPŐT hozzanak!
A székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport. A székelységet két csoportra
oszthatjuk, a nyugati és a keleti székelység. A nyugati székelység kisebb számarányú volt és a
14. századra beolvadt a magyarságba, míg a keleti székelység egyéni, de ugyanakkor
kollektív, a nemesi kiváltságokhoz hasonlóakkal rendelkezett és a 15. századtól kezdve külön
rendi nemzetnek minősült.
Erdély délkeleti részén található Székelyföldön élnek, de székelynek vallja magát a
Brassótól Nagyszebenig húzódó, úgynevezett Szászföld magyar ajkú lakosságának nagy része
is.
A székelyek eredethagyományát a középkori magyar Gesta szerzők foglalták írásba,
akik az 5. századi hunok leszármazottaiként emlékeztek meg róluk. Egyes elméletek szerint a
székelyek a honfoglalás előtt, a 8–9. században csatlakoztak a magyar törzsekhez, más
elméletek szerint a Kárpát-medencében várták a honfoglaló magyar törzseket.
Az 1848–1849-es időszakban a székelyek tömegesen vettek részt a magyar
szabadságharcban. Az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett. Az
1940-es második bécsi döntéssel a terület visszakerült Magyarországhoz, 1944-ben szovjet és
román csapatok foglalták el, az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra
román fennhatóság alá került.
A legutóbbi, 2011-es romániai népszámláláskor a mai értelemben vett Székelyföld
területén 810 367 főből 581 159 vallotta magát magyarnak, ők tették ki az ottani lakosság
71,72 százalékát.
Híres székelyek: Dózsa György, Apáczai Csere János, Mikes Kelemen, Kőrösi Csoma
Sándor, Mikó Imre,Gábor Áron, Berzenczey László, Orbán Balázs, Puskás Tivadar, Teleki
24
Sámuel,Benedek Elek, Márton Áron, Tamási Áron,Domokos Pál Péter, László Gyula,
Kányádi Sándor, Bölöni László
AMIG SZÉKELY ELÉRI A NEGYVENET – DUKA JÁNOS gyűjtéséből
Góbé-e a székely? Túl lehet-e járni az eszén?
Ezek a kérdések gyakran témái a székely anekdotáknak, amelyeken szívesen szórakozik
olvasók sokasága nemcsak Székelyföldön, de széles e hazában.
- Nem titok, hogy a székely ember szereti azt hinni önmagáról, hogy túljár mindenkinek az
eszén. Innen az a sok adoma, ami mind erről szól.
Duka János összegyűjtötte és leírta a székely anekdotákat.
Milyen ember volt a gyűjtő?
Egy nagyon víg kedélyű ember volt, egész életében emberek között élt, mint népnevelő tanító,
mint kántor, és hosszú ideig, mint tanfelügyelő járta a székely falvakat. A kiszállások
körülményesek voltak, legtöbbször ott kellett a faluban maradnia, és az ottani tanítókkal,
pappal, kántorral elbeszélgetve nagyon sok érdekes történetet jegyzett le, ami az alapja lett az
anekdotagyűjteménynek végül.
Egy alkalommal bement a székely Vásárhelyre szamárháton, s néhány unatkozó diák utána
szegődött.
Egy idő után megragadták az állat farkát, s elkezdték vissza felé húzni. Az atyafi el nem tudta
képzelni, mi bújhatott amúgy jámbor állatába, míg hátra nem tekintett s meglátta a szórakozó
diákokat.
- Ilyen gyenge a kend szamara ?- bosszantották az ifjak.
- Nem gyenge a ! Sőt, nagyon es erős..
- Mi mégis oda húzzuk, ahová akarjuk !
- Igen, mert mindig az okosabb enged. . .
Egy városka kéttornyú templomát bámulja két atyafi, akik vásárolni utaztak föl.
25
- Te komám, vajon miétt van ennek a templomnak két tornya ? - kiváncsiskodik az egyik.
- Egyrészt, hogy díszesebb legyen - válaszolja a másik fejvakarva -, másrészt mett annyi itt a
harqang, hogy egy toronyban el se férne.
- Jó, de miétt tettek mindegyik toronyba órát es ? töpreng tovább az első.
- Hogy miétt ? - töri a fejét a társa, majd lelkesen kivágja magát. - Amíg én itt az egyik óra
előtt nézem az időt, addig kied ne várakozzék reám, s nyugodtan nézhesse azt a másik órát es.
Halja az orvos, hogy egy jó barátja nehéz beteg volt, és sokáig nyomta az ágyat. Nemsokára
az utcán is összetalálkoznak.
- Örvendek, drága barátom - lelkendezik az orvos -, hogy ismét jó egészségben láthatlak.
Igazán jó a színed mintha beteg se lettél volna !
- Jaj, doktorkám, ezt es neked köszönhetem ! - hálálkodott a barát.
- Hogy- hogy ? - csodálkozott az orvos. Hiszen én egyszer sem jártam nálad, nem én
kezeltelek betegséged idején !
- Hát éppen azét gyógyultam meg, mível nem te kezeltél, édes barátkám !
- Csodálatos dolog a fejlődés - magyarázta lelkesen a tanító a székelyföldi iskolában. -
tegnap még nem volt rádió, s ma már hallgathatjuk az egész világot. Nem volt televízió sem,
és ma már a szobában ülve láthatjuk a világ eseményeit
A gyerekek szájtátva hallgatják magyarázatot, majd a tanító tőlük is megkérdezi : - Tudnátok
- e olyan dolgot mondani, ami ezelőtt nem volt, de ma már van ?
Gergő magabiztosan nyújtogatja a kezét :
- Tanító bácsi kérem, hát a kis öcsém ! Tegnap nem volt, de most már van !
A hatéves Zoltán sehogy se tudja kiejteni az r hangot, következetesen j- t mond helyette :
,,Joka, hajap, kenyéj...
." Édesapja korholja, csúfolja, de nem megy semmire vele, mire módszert változtat.
- Ha szépen kimondod azt, hogy - ravaszkodik - veszek neked egy olyan rollert, hogy csuda !
Ó, édesapám - sóhajt Zoltán - vegyél inkább egy biciklit !
26
Havas télidőben gyerek született egy székely családban. Az apa boldogan mutatta a
csöppséget négyéves fiának, aki fölöttébb csodálkozott a jövevényen.
- Nézd - magyarázta - hozott neked a gólya egy kis testvérkét !
- A gólya- e? - ámult el a fiúcska.
- Az hát - bólogatott az apa - tán nem hiszel nekem?
- Hinni hiszek - így a gyermek -, de honnan a csudából jött ide gólya, amikor olyan hideg van,
hogy varjú sincsen.!
Még a századelőn történt, hogy kérdezte volt a pap az egyik fiúcskától : - Mondanád meg,
miért imádkozunk mindennap a kenyérért ? Miért nem kérünk egyszerre egy
esztendőre valót ? - Azért - fontoskodott rögtön a gyermek mert ha egyszerre egy évre valót
kérnénk, az a sok kenyér mind ránk penészedne !
Ki adja neked a mindennapi kenyeret, Jóska ? kérdezi a tanító - Az attól függ - válaszolja a
gyermek.
- De hát kinek szoktad megköszönni mindennap ? - firtatja tovább a tanító. - Annak akitől
kapom.
- És kitől kapod ? - Legtöbbször édesapámtól.
- De ha nincs hon édesapád ? - Akkor édesanyámtól
- Ha édesanyád sincs hon ?
- Akkor meg Pista bátyám adogat.
És ha senki sincs a házban, aki neked kenyeret adhatna, kitől kéred a mindennapit, s kinek
köszönöd meg ?
- Ha senki nincs odahaza nálunk, akkor magam keresem meg a kenyeret a tálasban, s
kanyarítok belőle egy jókora szeletet, mert mán én es tudok vágni a kenyérből annyit,
amennyi jólesik.
Korholya növendékeit az egyik Udvarhely környéki faluban a tanítónő, ahol ö-zve beszél a
nép.
- Gyerekek, ne beszéljetek ö- vel, mert az nagyon csunya ám !
27
Mennyivel szebben hangzik , ha az ö helyett e-t használunk, tehát nem azt mondjuk, hogy
embör, hanem ember, nem szépön, hanem szépen, nem hegyön, hanem hegyen... Értettétek ? -
Igen !
Kis idő múlva egy leányka jelentkezik, hogy esik ki a padból.
- Mondjad Juliska ! - Tanítónéni kérem, Gyergy a kenyekével megdefett vót
Forrón tűzött a nyári nap, az emberek nehezen húzták a kaszát. A szolgalegény is elfáradt s
mindegyre sohajtozott, néha megmegállt szusszanni egyet. - Mi a fenét sóhajtozzol te annyit,
Andris ? - szólt rá a gazda.
- Amiért nem születtem lónak, gazduram - kesergett a legény.
- Mert ha most ló volnék, sokkal jobb dolgom lenne.
- Osztán ezt honnan képzeled, te Andris ?
- Azért gazduram, mert a ló sose kaszál, hanem csak mindig zabál. . .
A székely falvak ifjúságának is egyik legnevezetesebb eseménye a tánc. Oda elmennek az
idősebbek is, ha nem táncolni, hát nézelődni,
gyönyörködni a fiatalok mulatságában. Ahány falu, annyiféleképpen hívják táncba a lányt. A
Koronddal szomszédos Alsósófalván például a legény a táncterem közepén, kinézi magának
azt a leányt, akit táncba kíván vinni, s mikor a zenekar rákezdi a ,, korondi zsebkendőst ",
ujjával hivogatva odaszól a leánynak : - Lidi, te ! A leány ránéz a legényre, de mert többen
vannak, akik a Lidi névre hallgatnak, s amúgy illendőségből is megkérdi :
- Én - e, te ?
A legény buzgón bologat :
- Te..te te !
A székelyek szeretik kicsúfolni azt az embert, aki erőn felüli dologra vállalkozik, vagy
beszédében olyat mond, ami természetellenes, erőltetett, valótlan.
- Levágtam egy vastag törzsű fát - dicsekedett pajtásainak egy vékonypénzű legényke -,
felkaptam a vállamra, mintha tollú lett volna,
aztán fel a szekérre, s mire megvirradt, fel volt aprítva tüzifának !
A legtöbben szó nélkül hall gatták végig a képtelen dicsekvést.
28
Csupán egy jegyezte meg kétértelműen :
- Te es feljöttél, mint Gyilkostón a gerendák !
•Nagy vendégsereg volt az egyik székely család asztalánál.
A terebélyes háziasszony egymás után tálalta fel a finomabbnál finomabb falatokat.
- Nyúljanaak hezzá ! Használják - kinálgatta vendégeit a házigazda.
- Megvárjuk a háziasszonyt, övé az elsőség ! - szabódtak a vendégek.
A háziasszony sokáig kérette magát, s az illendőség kedvéért kivett néhány falatot a
tányérjára.
A vendégek tovább unszolták :
- Csak ennyicskét vett ?
- Keveset szoktam - mentegetőzött a kövér asszony.
- Mi , háziasszonyok már künn a konyhában jóllakunk az ételek szagával.
A kisfia, aki ott tátotta a száját az ünnepi asztal végénél, lelkesen elkottyintotta magát :
- Igaza van édesanyámnak ! előbb láttam a konyhában, akkora szagokat falt be a fűtő
mellett, mint a kujakom !
Roszkor érkezett vendég a háziasszonyhoz, aki épp kenyérsütéshez készülődött.
Kényszerűségből félbehagyta a munkáját, s tükön ülve halgatta bőbeszédű vendégét, aki úgy
megtelepedett, mintha sose akarna eltávozni. Hogy az öreg rokont valamiképpen
megmozgassa, a háziasszony célozgatni kezdett :
- Nagyon örültem a Biri néni látogatásának, s nagyon restellem, hogy nem kínálhatom meg
semmivel, mett még száraz kenyerem sincsen. Most készülök sütni éppen, csak azét hagytam
oda a munkát, nehogy Biri néni megsértődjék.
- Ne restelkedjék, hugomasszony, végezze a dolgát, én ráérek.
Megvárom, amíg kisül a kenyér, mert a friss, puha kenyeret jobban szeretem a száraznál !. .
Jegy nélkül szált vonatra az atyafi, mivel hibádzott a pénze, de már az első állomáson
rajtakapták őkelmét, s a kalauz diadalmasan letessékelte a vonatról, még rúgott is egyet nagy
nyomatékkal utána. Az atyafinak azonban sürgös volt a dolga, mert újra felkapaszkodott a
29
hátsó kocsira s ismét csak meghúzta magát. Rázodott tovább egy darabig, majd jön a kalauz,
s kéri a jegyét.
- Nincsen - vallja be ártatlanul az ember.
- Méges vonaton utazzik ? - mérgelődött a vasúti ember, s megint lerugdosá a jegy nélküli
utast. Mikor harmadízben csípi el jegy nélkül, gyanút fog a kalauz :
- Halja, kend bátyám, nem magát rúgtam le az előző állomásokon ?
- De igen - vallotta be szelíden az ember.
- De hát meddig akar így utazni, valja mán be !
- Kérem, nekem Tusnádra kell mennem - alázatoskodott a furfangos
utas - feltéve, ha a nadrágom .kibírja odáig. . .
Két fiával kaszál a székely a Pásztorbükk nevű kaszálón s szombat estéig nem fogyott le a fű,
pedig a faluban táncot rendezett a fiatalság, s a legények is erőst vágyodtak a mulatságra.
- Apánk nem ereszt haza, míg le nem fogy a fű - tanakodtak -
Találjunk ki valami okosat, s szökjünk haza.
Mivel előzőleg gombát ebédeltek, elhatározták, hogy bolondnak tettetik magukat. Áron
ledobta a kaszát, fejére kapcsolta kezeit s így kiáltott :
- Bolondgombát ettem, megbolondultam ! - s azzal megindult egyenessen, árkon - bokron
csörtetve hazafelé..
Alíg tűnt el Áron, Jóska is fejére kapcsolta kezeit s elordította magát :
- Bolondgombát ettem, megbolondultam !
Ő is beindult az oldalon, de óvatosan kikerülgette a bokrokat, köveket.
Apjuk csak bámult a két fia után, aztán Jóskára kiáltott :
- Gyere csak vissza, mett te nem vagy bolond ! Lefogyasztjuk ezt a kicsi füvet, aztán úgyis
hazamegyünk. . .
A tanyán élő atyafi felmegy egyszer a nagyvárosba, amelynek szépségeiről annyi mindent
hallott már. Megszemlélt minden látnivalót, ahová csak eljuthatott, s mikor elfáradt, úgy
vélte, valamely vendéglőben újerőre vidámítja magát. Az édes, de nehéz borból jól megszívta
volt magát, s mikor felállt, hogy fizessen, érezte, hogy az egész világ forog
30
körülötte. Valahogy kitámolygott a vendéglőből, felkapaszkodott egy autóbuszra, de
szédülése nem akart múlni. Egyszer csak meglátja, hogy a sofőr elől a kormánykereket
igazgatja, s részegségében haragosan rátámad :
- Szóval te forgatod körülöttem ezekket a magas házakat ?!
•Gyimesfelsőlakon nagyon tréfás kedvű ember vala Tankó János, aki életében sokat
bolondkodott a feleségével, amit az asszony nem is felejtett el, hanem még a halottsiratás
alkalmával is megermlékezett róla, ilyesformán énekelve meg tréfás kedvű férjealakját :
-Jánosom, Jánosom,
Édes lelkem, angyalom,
Mennyit járánk a Lokon,
Mindig te eregeltél elől,
Én meg teutánad, teutánad
Nem ölte szüvemet
Akkor a bubánat, akkor a bubánat. . .
Jó kedvedben elszaladtál,
Hol megálltál, hol megbútál
Egy - egy sűrű mogyoróbokorba,
Én meg szaladtam utánad sikitozva,
Kerejstelek, kerejstelek,
S hogyha néha rádakadtam,
Azt se mondtam, csak halgattam,
Mire te a hátam mögé kerülve
Elkiáltotad magadat, hogy : Bökk !
Jaj, a sír miétt, miétt örök,
Jaj, miért örök ?. . .
Amikor a csíkiak még javában fát fuvaroztak a század elején, csoportokba verődve járták
mindenfelé a vidéket. Amíg megterhelt lovacskáik az országúton poroszkáltak, ők a szekerek
mellett lépegetve meghányták -veteték maguk között a világ folyását, s nemritkán
egymást ugratták is. Ilyesformán :
- Están bá, látott- e mán kijed hegedűt ?
31
- Na hallj te oda, nemcsak láttam, de még ettem es !
- Na fenye - göcögött a kérdező s vele a többiek. - Jól eltalálá, mett azt nem es eszik !
- Nem-é ?
- Nem, mett azt egyfelől hújzák, másfelől taszajtsák, és olyan szépen szól, hogy megbizsergeti
az ember szívét, de még a lábát es. . .
- Hát telefonyt látott- e kegyelmed ? - érdeklődött egy másik ugyancsak Están bától.
- Telefonyt ? - csodálkozott az öreg, s hogy ez egyszer föl ne süljön, így fogalmazta meg
válaszát : - Láttam vót egyszer Brassóban, hanem úgy lehet, az se az vót. . .
Vonaton utazott a székely, s utastársai roppant élvezték ízes beszédét, zamatos tréfáit.
Valahányszor elhalgatott, így kérlelték :
- Beszéljen még ! Mondjon valami jót ! Felszabadúltan nevettek mókás fordulatain játékos
észjárásán. A halgatóságban ott állt a kalauz is, s hogy még nagyobb legyen a mulatság,
ugratni probálta az atyafit :
.- Igaz- e, hogy a székelynek csak negyven éves korára jön meg az esze ?
- Igaz - ismerte el a székely, villogó szemmel
- S amíg a negyven évet eléri, addig mit csinál ? - erőltette tovább a vasúti ember.
- Hogy mit- e ? Addig es beáll a vasúthoz kalauznak !
A ROVÁSÍRÁS TÖRTÉNETE
Már honfoglaló őseink is használták, de eredete még korábbra nyúlik vissza.
Azt tudjuk, hogy már Levédiában használták. Nevét onnan kapta, hogy általában fába (botra),
vagy ritkán kőbe vésték, illetve rótták. A rovásból adódik a betűk szögletes jellege, ezeket a
jeleket könnyebb volt bevésni, mintha ívesebb betűket használtak volna.
Az írás irányultsága (jobbról-balra) pedig abból fakad, hogy könnyebb volt a botot bal
kézzel tartani, és jobb kézzel balra haladva írni.
A kereszténység felvételével a pogány szertartásokat, és szokásokat törvényben
tiltották meg, és ez a sors várt az addig használt rovásírásra is.
Ennek ellenére, míg a királyi udvarban latinul írtak, a vidéki közemberek viszont
továbbra is a rovásírást alkalmazták.
32
Alapvetően két változata ismert: az ún. székely-magyar rovásírás és a pálos-rovásírás.
Ez utóbbi nevét onnan kapta, hogy legtovább a Pálos szerzetesek használták, mely rend az
egyetlen magyar alapítású szerzetesrend.
Az írás másik fajtája a székely-magyar rovásírás.
Az írás ezen módja talán elterjedtebb volt az ősi időkben, ezt bizonyítja, hogy jó
néhány betűt jelölő tag sok más ősi írásban is megtalálható.
A XVI. századra különösen Erdélyben, azon belül is Székelyföld területén újra jelentősen
elterjedt olyannyira, hogy egészen a XVIII. századig itt még tanították is az iskolákban. Ekkor
szittya-szkíta írásmód volt a neve, csak mostanában hívják székely rovásírásnak.
A Habsburg Birodalom mérte a végső csapást az írásmód használatára. Ekkor a
magyar mellett a német is hivatalos nyelv volt, és egy harmadik írásmód már túl sok volt az
egyszerű közemberek számára, akik ráadásul hivatalos ügyeikben nem is használhatták az ősi
írást. Újra, ezúttal végérvényesen elveszett az írás általános jellege.
Manapság a rovásírás újra terjedőben van. Inkább titkosírásként használják, és
egyetemista körökben terjed leginkább, valamint olyan körökben, akik számára az írás a
magyarság megmaradásának egyik jelképe.
33
Feladatlap 6. osztály
7. évfolyam feladatai
Kedves 7. osztályos osztályfőnökök!
A június 12-i „Határtalanul..” /Nemzeti összetartozás napja/ témanappal kapcsolatban
szeretnénk tájékoztatni Benneteket.
Ezen a napon minden osztály egész délelőtt a számukra kijelölt tanteremben lesz. Négy órájuk
lesz a gyerekeknek.
34
Az első óra az osztályfőnököké, pótosztályfőnököké, a többi órára pedig szervezzétek be a
kollégákat is!
1.óra: A programon részt vett tanulók /3fő/ ppt-s beszámolója az erdélyi
kirándulásukról (9 fő más osztályokban tart élménybeszámolót, a többi előkészíti a
többi órát)
2.óra: Élménybeszámolók a tanulók által készített fotók, videók felhasználásával
3. óra: Tablók készítése a gyűjtött anyagokból (prospektus, képeslap, saját rajz,
szöveg,…)
4. óra: Kiállítás összeállítása a négy hetedik osztály tablóiból
8. évfolyam feladatai
Kedves 8. osztályos osztályfőnökök!
A június 12-i „Határtalanul..” /Nemzeti összetartozás napja/ témanappal kapcsolatban
szeretnénk tájékoztatni Benneteket.
Ezen a napon minden osztály egész délelőtt a számukra kijelölt tanteremben lesz. Négy órájuk
lesz a gyerekeknek.
Az első óra az osztályfőnököké, pótosztályfőnököké, a többi órára pedig szervezzétek be a
kollégákat is!
1.óra: A programon részt vett tanulók /3fő/ ppt-s beszámolója az erdélyi
kirándulásukról
Ki volt Tamási Áron?
(Rövid ismertető az író életéről; nyomtatott formátumban megkapjátok)
2-3.óra: Az Ábel a rengetegben c. film megtekintése (előző nap megkapjátok CD-n)
35
A film helyszíne Erdély az 1920-as években, amely terület az első világháborút követő
békeegyezmények alapján ekkor már Romániához tartozik. Ábel, a főhős, egy
leleményes tizenéves fiú, akinek szegénységük miatt el kell szakadnia otthonától,
szüleitől. Édesapja kíséri el őt a havasokba, ahol a szomszéd város bankjának
tulajdonában lévő erdő őreként a kitermelt tűzifa felügyeletét látja el. Odafenn csak
önmagára számíthat.
Tamási Áron gyönyörűséges története ember és természet, ember és ember kapcsolatáról
szól.
4. óra: Beszélgetés a film kapcsán Erdélyről előre megadott szempontok alapján
TAMÁSI ÁRON
„Van nekem egy falum. Némelykor, ha lelkemmel burkolom magam körül, úgy
tetszik, mintha én építettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg
szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén, szomorú-mókás mese után fogant engem” – írja
egy vallomásában Tamási Áron.
Az anyaváros Székelyudvarhely szomszédságában, Farkaslakán 1897. szeptember 20-
án a szilaj Tamási Dénes és a mosolygós arcú Fancsali Márta gyermekeként látta meg a
napvilágot. Tizenhárom esztendős korában a bal tenyere súlyosan megsebesült, és mint mezei
munkára alkalmatlan gyerek kezdhette meg iskoláit Székelyudvarhelyen, majd világháborús
katonáskodása után Kolozsváron.
Rövid amerikai tartózkodása (1923–25) alatt – a távolban és idegenben – talált rá
költői-írói világára, mely egész életművét átszövi.
Életművének egyik csúcspontjára 1933–34-ben jutott, mikor megjelent Ábel-trilógiája, máig
legnépszerűbb regénye. Drámaírói pályája is ez idő tájt bontakozott ki. Görög klasszikusoktól
tanulva, a XX. század avantgárd áramlatait is átszűrve magán, 1932-ben írta „székely népi
játékát”, az Énekes madár című színművet, melyet a kolozsvári bemutató után a budapesti
Nemzeti Színház is műsorára tűzött. A népi mesejáték után új drámával, más formai
megoldásokkal és mondanivalóval lepte meg közönségét: a Tündöklő Jeromos (1936) az író
emberi tartásának, humorának, költői bravúrjának is példája. A háború előtt még két
színműve került színpadra: a Vitéz lélek (1941) és a Csalóka szivárvány (1942), új
lehetőségeket mutatva fel a magyar drámairodalomban. A föld és az ég, az ember és a
36
természet misztikus egységéről tervezett regénytrilógiából a Jégtörő Mátyás (1935) és a
Ragyog egy csillag (1939) jelent meg.
Tamási Áron ekkor már nemcsak az erdélyi, hanem az egyetemes magyar irodalom
elismert és népszerű alkotója. 1939-ben adta ki Szülőföldem című művét, mely az
Amerikából a falujába hazautazó író vallomása. Ez a könyv nemcsak a szülőföld szeretetéről,
hanem a kisebbségi sorban élőkkel való sorsvállalásról is szól. A művet a háború után
elhallgatták, második, hasonmás kiadása csak 1986-ban Baselban jelenhetett meg.
Életműsorozata az olvasók szeretete és érdeklődése közepette nagy példányszámban
jelent meg az 1960-as években. Halála előtt utolsó feleségének diktálta önéletrajzi remekét:
„Ágotámnak, kedves madaramnak, szívből ajánlom ezt a Vadrózsa ága című könyvemet,
melyet neki mondtam tollba, Áron, 1966. április 19.” A művet nem tudta befejezni, május 26-
án érte a halál. Testét, kívánságára Farkaslakán, a templom mögötti két cserefa között
helyezték örök nyugalomra.
Budapesten a XII. kerületi Alkotás utcában elhelyezett emléktáblán arra a magyar
íróra emlékszik felirat, „akit Erdély adott a magyar irodalomnak”.
Fontosabb díjak, elismerések: 1929, 1930, 1933, 1943 – Baumgarten-díj
1940 – Corvin-koszorú
1954 – Kossuth-díj
top related