délelőt technika a termelé élenjárós i -...

PÉNTEK, 1973. NOVEMBER 39.

Tanszékfoglaló előadás

T e g n a p délelőtt zsúfolásig megtel t a szegedi bőrkl inika e lőadóterme. Ünnepélyes ke-re tek között rendezték meg dr. Cserháti I s tván egyetemi t ana rnak , a Szegedi Orvos-tudományi Egyetem II, szá-m ú be lk l in iká ja igazgatójá-n a k tanszékfoglaló e lőadásá t

Az eseményen megje len t dr. Márta Ferencv az MSZMP K B tagja 4 akadé -mikus , tanszékvggfető egyete-mi t anár , Sípos Géza, a Sze-ged városi pár tbizot tság el-ső t i tkára , Papp Gyula , a városi t anács e lnökhelyet te-se, Bagdi Sándor, a megyei pár tb izot t ság munka tá r sa , va l amin t a ka rok dékán ja i és professzorai .

Dr. Szontágh Ferenc, egyetemi t aná r , a Szegedi

Orvos tudományi Egyetem rek tora köszöntötte dr. Cser-há t i Is tvánt , aki ezt követő-en beszélt orvosi pá lya fu t á -sának első éveiről, a Heté-nyi, Julesz és Varró pro-fesszorok mellet t eltöltött tapasz ta la tokban gazdag évekről . Beszélt az ok ta tás és a nevelés fontosságáról , és hangsúlyozta : a nevelés-hez nem technikai , h a n e m ember i felkészültség szük-séges. Ki tér t a betegekkel való bánásmód fontosságá-ra, és a betegségek fe lder í -tésének fontos há t t é rkörü l -ményeire. m a j d ezután „A vér lemezkék szabályozásá-n a k kísérletes vizsgálata és jelentősége" c ímmel t a r to t t tanszékfoglaló előadást, amelyet ér tékes szemléltető-anyag egészített ki.

Rádió-technika9

elektro-technika Asztalos La jo s kohó- és

gépipari miniszterhelyet tes csütörtökön sa j tó tá jékozta tó t ta r to t t a KGST rádiótechni-kai és e lektrotechnikai ipari á l landó bizottsága megala-ku lásának 10. évfordu ló ja a lkalmából . Elmondta , hogy a rád ió- és az e lektronikai ipar az egész világon, így a KGST országokban is igen gyorsan fej lődik. A gyár tók és a fe lhasználók kapcsola-ta inak fe j lődése az egész iparág e lőrehaladásá t biz-tosí t ja .

A KGST rádiótechnikai és e lektrotechnikai ipar i á l landó bizottsága december 1-től 7-ig t a r t j a Budapes ten 25. j u -bileumi ülését.

Á téeszekben is:

I szocialista brigádok a termelés élenjárói

Tanácskozás Szegeden — Küldöttek választása

Szegedi és bolgár textilesek

együttműködése Az egyre erősödő magyar—

bolgár kapcsolatokra je l lem-ző a szegedi és a bolgár text i l ipar i szakemberek együt tműködése is. A szegedi Kender fonó és Szövőipari Vállalatot gazdasági és m ű -szaki - tudományos megál la-podás is fűzi a bolgár text i l -i pa r hasonlóan je lentős cé-géhez, a DSO Text i l Vál la-lathoz. A mindké t ország könnyű ipa rában fontos sze-repet betöltő vál la la tok kö-zött viszonylag rövid idő alat t kölcsönösen hasznos kapcsolat , tapasztala tcsere a laku l t ki. A szakemberek-ből álló küldöt tségek r end-szeresen lá toga t ják egymás, üzemeit , s kölcsönösen se-gítséget n y ú j t a n a k ú j a b b n á l ú j a b b műszaki , technológiai, munkaszervezés i és egyéb módszerek bevezetésében.

A szegedi vál la la t szak-embere i egyebek között hasz-nos tapaszta la tokat szereztek az utóbbi években szinte á l landó gondokkal j á ró ken -der -ve tőmag termesztés ag-ro techniká járó l , a biológiai és mechanika i ros t fe l tá rás technológiájáról , a pozdor-j a lap-gyár tás bolgár m ó d -szereiről, ezekben a napok-ban pedig a szövés nélküli text i lanyagok gyártási mód-járól . Az utóbbi módszerrel készülő c ikkek főként gép-kocsi-, i l letve lakáspadló burkolóanyagnak, r u h a - és cipőbélésnek és más ilyen célokra használatosak. Ezek-nek a gyár tásában Bulgár ia megelőzte hazánkat . Szege-

• den csak most szerelték fel az er re szolgáló úgynevezett tűzött nemezgyár tó gépsort, s ehhez, va lamin t a vele kapcsolatos helyes gyár t -mányválasz ték kia lakí tásá-hoz sok tapaszta la tot szerez-tek a bolgár tes tvérvál la la t -tól.

Jól bevál tak, és hasznos szolgálatot tesznek a nehéz izikai m u n k a csökkentésé-jen a KSZV gyáregységeiben Ikalmazott különfé le bolgár y á r t m á n y ú e lek t romos t a r -íoncák is. Ezek közül a leg-

!öbb az újszegedi szövőgyár 10 000 négyzetméteres ú j nagycsarnokában működik , ahol ú j munkaszervezés a lap-ján egyirányú körforga lom-mal o ld ják meg velük a korszerű anyagmozgatást .

Természetesen Szegedről is sok hasznos műszaki , tech-nológiai ú jdonságot vi t tek m á r Bulgár iába, hiszen az év e le je óta ha t küldöt tség j á r t tapaszta la tcsere látoga-táson a KSZV üzemeiben. A legutóbbi látogatás a lka l -mából például a PVC-ke-néssel műbőrszerűvé „vará-zsolt" ponyvák gyártási m ó d j á t t anu lmányoz ták , amelyhez Szegeden k i tűnő technológiát dolgoztak ki, s a hozzá való berendezést is „házilag" ál l í tot ták elő.

Most szervezik a n n a k a megoldását is. hogy megfe -lelő együt tműködéssel job-ban k ihaszná l j ák a bolgár text i l ipar i berendezések tel-jesí tőképességét . Ezért a sze-gedi vál la la t éven te mintegy 100 000 négyzetméter pony-vaanyagot fona t és szövet Bulgár iában , az anyag kiké-szítését pedig Szegeden f e -jezik m a j d be. A bolgár text i l ipar á l ta l p róbaképpen fon t és szőtt 10 tonnányi anyag minősége jól megfelel ennek a kooperációnak a k i -alakí tásához.

D. B.

Ünnepi megemlékezés

A Szegeden tanu ló jugo-szláv egyetemisták tagozata a Jugoszláv Szocialista Szö-vetségi Köztársaság kikiá l -tásának 30. évfordu ló ja a l -ka lmából ünnepi megemlé-kezést t a r to t t t egnap dé lu tán Szegeden, a József Att i la Tu-dományegyetem KlSZ-k lub -jában . Balázs P i r i Zoltán, a tagozat elnöke köszöntöt te a megjelenteket , többek közt a két egyetem vezetőit, a J u -goszláv Szocialista Szövetsé-gi Köztársaság budapest i nagykövetségének m u n k a -társát , a jugoszláv i f júsági szövetség szerbiai és va jda -sági szervezeteinek képvise-lőit. va lamin t a KISZ me-gyei, városi és egyetemi bi -zot tságainak képviselőit.

Megemlékezésében mél-ta t ta annak a jelentőségét, hogy 30 esztendővel ezelőtt k ikiá l to t ták a köztársaságot. Felolvasta azt a távi ra to t is, melyet a jugoszláv egyete-mis ták kü ld tek Tito e lnök-nek. Végül a jugoszláv és magyar egyetemisták közös ünnepi műsorá ra kerül t sor.

Traktor i s ták . á l la t tenyész-tők, növénytermesztők, té-eszekben dolgozó műszak i ér telmiségiek, pá r tmunkások , s közéleti vezetők népes gyü-lekezete tanácskozot t t egnap délelőt t Szegeden, a Tisza-szálló nagyte rmében . A Sze-ged városi , járás i téeszek szocialista munkave r senyé -nek és szocialista br igádmoz-ga lmának időszerű kérdései szerepel tek nap i renden , kü l -döt teket választot tak, ak ik a j á r á s és a város termelőszö-vetkezeteinek szocialista b r i -gád j a i t képvisel ik m a j d a de-cember 7-én. Budapes ten

'megny í ló mezőgazdasági t é -eszek szocialista br igádveze-tőinek második országos t a -nácskozásán.

összesen 81. m á r szocialis-ta c ímmel bíró m u n k a c s a -pa t és 29. a címért, kiizdő brigád 1233 t a g j á t ha t an képvisel ik m a j d az orszá-gos tanácskozáson; Fodor Piroska, a röszkei Kossuth T s z KISZ- t i tká ra , a Kál la i Éva szocialista br igád veze-tője, Ipacs László, a szege-di Fe lszabadulás Tsz t r ak to -rista szocialista br igádveze-tője, Kormos Ferencné . a k iskundorozsmai József At t i -la Ts7. br igádvezető-helvet-tese, Orhclyi János , a szőre-gi Egyetér tés Tsz lakatosa, Papp Ferenc, a kisteleki Ma-gyar—Szovjet Ba rá t ság Tsz sertéstenyésztő és hizlaló szo-cialista b r i g á d j á n a k vezető-je és Prágai Béla. a szegedi Ü j Élet Tsz gépcsoport, i l let-ve szocialista br igád vezető-je.

Árendás Györgynek, a Terüle t i Szövetség e lnöké-nek megnyi tó ja u t á n Tanács Imre , a szövetség oktatás , verseny és tapasz ta la tcsere bizot tságának e lnöke t a r to t t v i ta indí tó előadást . Miköz-ben a versenymozgalom „gyermekbetegségei t" s em ha l lga t ta el, sokolda lúan té-nyekke l bizonyította, hogy a szocialista munkave r seny és

a szocialista br igádmozgalom céljai , törekvései te l jesen azonosak a szövetkezeti p a -rasztság érdekeivel , v i lágo-san l á t j a ezt m a m á r az egész szövetkezeti parasz t i t á r sada lom is. Ezér t t u d j a a mozga lom — az MSZMP 1971. decemberi , a m u n k a -verseny továbbfej lesztéséről szóló ha tá roza ta óta a n n a k végreha j t á sakén t — e redmé-nyei t évrő l év r e ha tványoz-ni.

A m i n t a v i ta is f e l t á r t a ezt, az eddigi e redmények , a k iemelkedően m a g a s t e r m e -lési s ikerek m é g mindig csupán a kezdete t je lent ik. A téeszek legnagyobb t e rme-lési t a r ta léka i n a p j a i n k b a n épp a szocialista m u n k a v e r -seny és a szocialista br igád-mozgalom továbbfej lesz tésé-ben re j lenek . A szocialista br igádok a gazdasági, pol i -t ikai h a l a d á s e l ismert é lcsa-pa ta ivá le t tek Szeged és a j á r á s téeszeiben. Sok szép bizonyító pé ldá t ha l lha t -t unk e r r e nézve a t anácsko-záson. P a p p Ferenc, a k is te-leki Magyar—Szovjet B a r á t -ság T s z b r igádvezető je m o n -dotta el, hogy a m í g ná luk csak pap í ron léteztek szocia-lista br igádok, a ser tés te-nyésztés. -h iz la lás vesztesé-ges volt. Ma viszont azon-túl , hogy jövedelmezővé vált a m u n k a , a ha t t agú ser tés tenyésztő szocialista br igád biz tos í t ja a gazdaság jöve-

de lmének több m i n t 20 szá-zalékát .

Az i lyen változások tekin-télyt, s közmegbecsülést hoztak a br igádok számára az ö regebb szövetkezeti gaz-da tá r sada lom körében is. Er-ről szólott többek között P rága i Béla, a szegedi Ü j Élet Tsz szocialista br igád-vezetője. Dudás I m r e . a bor-dányi Munkásőr Tsz elnöke javasol ta , hogy a z országos tanácskozás vizsgál ja meg, mikén t l ehe tne az anyagi ér-dekel tség továbbfe j lesz tésé-nek ú t j á b a n ál ló akadá lyo-ka t mie lőbb e lhár í tan i , Vo-rényi Zoltán, a szegedi j á -rás i pár tb izo t t ság képvisele-tében köszöntöt te a szocia-lista br igádokat , s mél ta t ta a mozgalom ember fo rmál ' ha tásá t , dr. Vitos Zol tamv a já rás i h iva ta l művelődés ügyi e lőadója a r ró l szólót hogy i l le tékes testülete „Munka és művel t ség" cím mel veté lkedőt h i rde t t ek te r -melőszövekezeti szocialista br igádok számára , Kálmán János, a szövetség e lnökhe-lyettese pedig a versenymoz-galom helyi i rányelvei t fog-lal ta össze, me lyekre a jövő vál lalási szerződéseket is alapozni kell. Javas la tokka l és tapasz ta la tokkal szolgál-tak a v i t ában Ipacs László, Czukár György. Gól Jenő, Kocsis Savanya Szilveszter, Márton Nándor , Radics Fe-renc. Szabó József és mások.

Régi idők Színes magyar f i lmkomé-

dia a futball és a mozi hős-koráról. Mándy Iván novel-lájából irta Tóth Zsuzsa. Rendezte : Sándor Pál. Ope-r a tő r : Ragályi Elemér. Ze-neszerző: Tamássy Zdenkó. Főszereplők: Garas Dezső, Major Tamás, Temessy Hédi. Esztergályos Cecília. Vogt Károly, Márkus László, Kern András .

Megszeret tem Minar ik Edét, a mosodást és fu tba l l -csapatszervezőt. Megszeret-tem földet verdeső e lnyűt t kabá t j á t , ócska .sálját, e lma-radha ta t l an keményka lap já t , egyszerre t r ag ikus és hero i -kus erőfeszítését , gyógyítha-ta t lan opt imizmusát , e lpusz-t í tha ta t lanságát . Megszeret-tem Minar ik Edét, aki meg-ta lá l ta élete cél já t és é r te l -mét, aki kis célokért is t u -dot t harcolni és lázadni, s

ak inek e kis célok je lente t ték magá t az életet . Megszeret-tem a mosodást . aki makacs következetesseggel és k i ta r tó b á t o r s á g g a l v e t t e f e l a h a r -cot kora t á r sada lmának vas-törvényeivel , az üzlettel, a pénzzel, a korrupcióval , hogy létrehozza a magához hasonló k isemberek csapatát . Megszeret tem Minar ik Edét, a mosodatula jdonost , a Csa-bagyöngye SC szívét-lelkét .

Ezerki lencszázhuszonnégybe viszi el a nézőt Sándor Pá l negyedik f i lmje , a Régi idők focija, a mozi és a fu tba l l hőskorába. Mándy Iván no-ve l lá ja kiváló nyersanyag-n a k bizonyult , s a ragyogó st i lusérzékű rendező Ragályi Elemér opera tőr személyében nagyszerű t á r s r a talál t . Mándy novel lájából lép a f i lmvászonra Minarik , akinek szerelme, élete a puce rá j a és

Kóstolja meg, ízleni fog A J Ó MINŐSÉGŰ

00 ni o lya túró Ára: l ka 38 Ft hehelt csak 28 Ft Fogyassza: REGGELIRE, UZSONNÁRA, VACSORÁRA

Kapha tó : A MEGYE MINDEN ÉLELMISZERBOLTJÁBAN.

^ E G Í ^

SZEGEDI TEJÜZEM

a focicsapata. Grundo t bérel, já tékosokat toboroz. Meg-küzd kis szedet t -vedet t kö-zösségéért. Dióhéjban ennyi a tör ténet , de sz in te követ -hetet lenek, fe l jegyezhete t le-nek a rendező k i fogyhata t lan ötletei. Egyszerre él a leg-korszerűbb f i lmtechnika i el-j á rásokka l és idézi a mozi hőskorát . Egyszerre a lkot szuverén, egyéni hangú f i l -met és készíti el olyan nagy rendezők s t í lusparódiá já t , min t Chapl in , Fellini, De Sica vagy éppen Jancsó. Geg-eket ha lmoz és gondo-la tokat közöl. Többek közt ezért je lentős f i lm nemcsak Sándor Pá l művészi pá lyá-ján, de a magyar f i lm tör té -ne tében is.

„Kell egy csapat" — h a j -toga t j a a Minar ike t k ima-gaslóan megformáló Gara s Dezső. Hiszen n e m é lhe tünk célok nélkül, k isebb-nagyobb csapatok, közösségek nélkül . Kell egy csapat , amiér t élni kell, amié r t élni érdemes. Ez a komédiában megbú jó mély mondandó, ez a t rag i -k o m i k u m b a n is je lenlévő op-t imizmus sugárzik a Régi idők focija, minden kocká-járól, a bukásában is hőssé magasztosuló Minar ik Ede különös a lakjából , élete tö r -ténetéből.

T. L.

Ütést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek

Országos Tanácsának e lnök-sége csütör tökön Szabó Is t -ván elnökletével ülést t a r -tott. Az ülésen részt ve t t dr . Soós Gábor , mezőgazda-sági és élelmezésügyi mi-nisztér iumi á l lamt i tkár , dr . Gel lér t György, a Legfel -sőbb Bíróság á l ta lános el-nökhelyet tese és dr. P r a n d -ler Árpád , a Magyar Jogász Szövetség fő t i tkára .

Az elnökség megtá rgya l ta a tsz-tagok vi tás ügyeinek és panasza inak intézésével fog-lalkozó szövetkezeti döntőbi-zottságok működésének eddigi tapaszta la ta i t . A szövetkezeti döntőbizottságok a szövetke-zeti önkormányza t egyik fontos belső szervévé vál tak, és a tagsági v i ták fó rumai lettek. A bizottságokban a tagok 77 százaléka fizikai dolgozó, bennük megfelelő képviseletet kaptak <> nők és a fiatalok. (A tagok mintegy 40 százaléka nő.)

A bizottságokhoz érkezet t ügyek egynegyede a tagok munkavégzésével kapcsola-tos. A kár tér í tés i és a fe -gyelmi ügyek viszonylag nagy száma a r r a utal . hogy a szövetkezetekben egyre inkább megszi lárdul a belső fegyelem, szervezet tebb lesz a munka , ami a felelősségre-vonásnál , s a n n a k növekvő súlyénál is megmuta tkoz ik .

A bizottságok érdekellenté-tet feloldó, igazságszolgálta-tó tevékenységüket megbíz-hatóan látják el.

Az elnökség megál lapí to t -ta, hogy a bizottságok egy része mindeddig egyetlen ügyet sem tárgyal t , m e r t a szövetkezeti tagság ezekben a gazdaságokban nem ismeri kel lően ennek a szervezetnek a tsz életében betöl töt t sze-r e p é t Ezen a helyzeten vá l -toztatni kell.

A panaszok, ügyek intézé-sével kapcsola tban gond, hogy a szövetkezeti tagság egy része, d e sok esetben az országos á l lami szervek is panaszalkat , i l letve a hozzá-juk érkezet t rek lamációka t a TOT-nak küld ik meg, holot t ezekben a kérdések-ben a szövetkezeteknek —- s éppen a döntőbí róságoknak — vagy pedig az Illetékes ál lami, tanácsi szerveknek van döntési joguk.

Az elnökség e lhatározta , hogy az országos tanács a tsz- terület i szövetségek a jö-vőben az eddiginél nagyobb mér tékben segítik a döntő-bizottságok m u n k á j á t , a tisztségviselők továbbképzé-sét és tá jékozta tásá t . A bi-zottságok működésének elő-segítésére a j án l á s t a d n a k k

a mezőgazdasági termelősz vetkezeteknek. (MTI)

0