bevezetés a nyelvtudományba 6. - btk.ppke.hu · lexikológia fonológia – fonémák morfológia...
Post on 08-Aug-2019
228 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Bevezetés a nyelvtudományba
6.Lexikológia
Gerstner KárolyMagyar Nyelvészeti Tanszék
Lexikológia
fonológia – fonémákmorfológia – morfémák grammatikaszintaxis – mondatok
szavak – a grammatika „megvalósítói, hordozói”
beszéd: az emberi nyelv elsıdleges létformájaennek természetes egysége: mondat
ösztönös nyelvtudat: a szó a nyelv központi egysége• építkezési linearitás (idıbeli egymásutániság)• fogalmak hordozói; „autonómiájuk” van
– „egyértelmő” szavak: borz, dália, klór, motelstb.– jövevényszavak (nem mondatok átvétele)
Sıt: mondatok átvétele szó értékben
kótyavetye< szb.-hv. ko oće veće (dati)?’ki akar többet (adni)?’
muszáj< ném. (es) muss sein’szükséges; meg kell történni(e)’
vigéc’(kereskedelmi) ügynök; házaló’ < ném. Wie geht’s?’Hogy van?’
A mondatok „tisztázó” szerepe:
Pista a lóval lépett, s leütötte a vezért védı futót.
Az úton elıttem ment egy mazsola.
Szókészlet (a szavak összessége): az emberi nyelv nélkülözhetetlen részrendszere.
Lexikológia – Szókészlettan (szókincstan):
a szókészlet elemeinek különféle összefüggéseit vizsgáló tudományterület
De mi is a szó? Amibıl a mondatok állnak…
Barátom barátjának nagy háza nagyobb, mint a szomszédék nagy háza.
Szóelıfordulás: 10 – a mondat minden külön hangsora (betősora)
[Szóalak: 8 – azonos hangalakok; barát2x, ház2x, nagy3x]
Szótári szó(lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak – 6
barát, nagy, ház, mint, a, szomszéd
Szótári szó(lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak
lexikális jelentéső morféma: megnevezı funkció, hangalak és jelentés egységeház, ad, sárgás, rögtön(alatt, elé) ↔ -a (birt. szjel), -bb (fokjel), -tıl
(hat.rag)absztrakció (mögöttes forma):
szintaktikai szerkezetek tagjainak képviselıje: barátom, barátjának, háza, nagyobb
fonetikai realizációk (alakváltozatok) képviselıje:/csalán/: [csalán, csalány, csollány, csollyány, csulán, csiján]
morfofonetikai realizációk (tıváltozatok) képviselıje:/alszik/: alsz-, alud-, alv-, al-
Két fı vizsgálati lehetıség:leíró (szinkrón): adott nyelv szókészlete a maga egyidejőségébentörténeti (diakrón): a szókészlet kialakulása és változásai
Leíró (nem csak a mai szinkrónia!)társadalmi fontosságterületi változatok (tájszavak)társadalmi változatok (szleng, argó)régi és új (archaizmus és neologizmus)szaknyelvek
Történetia szókészlet elemeinek keletkezési formáia jelentések változása
Szinkrón(társadalmi fontosság)
A) alapszókészlet• a mindennapi kommunikáció (szinte) nélkülözhetetlen elemei• össztársadalmi–összmagyar érvényőek• (viszonylag) hosszú ideje vannak meg a nyelvben• nagy családjuk van
ember, él ige, fehér, három, én, alatt< fgr. (alap)szem1067 k., HB. (12. sz. vége); megyTA. (1055), JókK. (1372 u./);
vár TA., 1193; szılı 1075, JókK.; asztal1293; cél1456 k.De! – film 1894; fülész1883
Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen
Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen
B) kiegészítı szókészlet
• kommunikációs gyakoriságuk (viszonylag) alacsony
lófrál, elefánt, bodza, bordó, sokemeletes, suhint
• nem össztársadalmi jellegőek
logaritmus, fejléc, szatén, tanegység, kreditátvitel, nehézvíz(D2O)
• (viszonylag) rövid ideje a magyarban
terepjáró(1941 k.), atomreaktor(1954), turbina (1891),
panzió(1704)
• társtalanok
konvektor, patron, kaszkadır
C) peremszókészlet
mekdózik, kreálmány, komputerfüggı, palmtop’zsebben elférıszámítógép’, szalaghirdetés(1997)
(design) dizájn, sznóbord, ombudsman(jogır, jogbiztos, szószóló)
munkásır, kulák, paraplé’esernyı’, monokli, tantusz
gyors behatolás: videó, mobil
Történeti megközelítés
szótári szókészlet – írásban dokumentált szavak
• ma is élı, össztársadalmi szavak
• nyelvjárásiak: pityóka’burgonya’, ekecsel’összetákol’, hoporcs ’rög’
• zsargonszerőek: lóvé, zsaru, zsír, bealszik
• kihalt szavak: ardó ’erdıır’, darnit ’szövetfajta’, monnal’mert; szinte’
• elavulóban levık: csicskás, direktor, elvtárs, kontó
• újak: euró, narkó, biodízel, top’nıi ruhadarab’, villanyposta, werkfilm
fonémaállomány, grammatika – (viszonylag) zárt rendszerszókészlet – viszonylag laza halmaz (de vannak egyben tartó „erık”)
↓
oka: a szavak állnak a legszorosabb kapcsolatban a nyelvet beszélı társadalom életével
teve, tenger, oroszlán, kender, bor< (ó)törökszéna, pajta, bérmál, zsolozsma< szlávoltár, mise, penitencia, kréta, április< latincél, pék, farsang, sonka, krumpli< német stb., stb.
kihalt szavak: gerla ’borosedény’, bocsár’kádár, hordókészítı’,higy ’fülbevaló’, istamét’gyapjúszövet’ stb., stb.
Szókészleti kapcsolatok
a) közös alapszó (l. bízik, fog1)
os
ság
a
nagyás
ít
hat
• b) (tágabb) származásbeli (etimológiai) rokonságfércel, fuszekli’zokni’, futball, pad, pedál, pódiumstb. [’láb’]gacsaly, gacsos, gáncs, kacs, kacsint, kacskaringó, kacsó, kókadstb.
[’görbe; görbület’](vö. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 3. Register)
• c) a jelentések rokon voltaballag, baktat, bandukol, kullog, lépked, mendegél, poroszkálbömböl, kiabál, kiáltozik, lármázik, ordibál, rikácsol, üvöltözik(? dívány, heverı, lóca, pad, priccs, sezlon)
Kevésbé strukturált kapcsolatok– hatalmas mennyiség– állandó dinamikus mozgás
A szókészlet eredetbeli rétegzıdése
I. Alapnyelvi eredet (ısi örökség)él, fon, tud, ad, lı; szem, kéz, fül, vér, nyíl; fő, fa, lúd, hó; három, öt; lágy,
nagy; névmástövek(ném. Wasser’víz’, Herz ’szív’, Mutter ’anya’, sieben’hét’, zehn’tíz’, leben’él’, ich ’én’)
II. Belsı keletkezésA) szóteremtés (onomatopoézis)
a) indulatszavak: á, ó, hő, hopp, ej, jajb) hangutánzó szavak: zizeg, kopog, susog, reccsen, csobog, kondul; cica,
koca, liba, csibec) hang(ulat)festı szavak: durmol, suvaszt, vacog, bandukol, biceg,
nyüzsög;sunyi, bamba, alamuszi
B) Szóalkotás
a) szóképzés (fazék, torok, halad, ének)
deverbális verbum: adogat, olvastat, lökdös, vagdal
deverbális nomen: adás, huzat, épület, festı, lepel, kérvény
denominális verbum: gyorsul, szépít, gombol, programoz, erısködik
denominális nomen: szépség, szánkó, szemcse, felhızet, asztali, sós
b) szóösszetétel (magyar, férfi, arc, ember, ötven)
vö.: Morfológia 32. dia
c) tudatos szóalkotás
elme, zongora, pótlék, nyitány
edzı, bedobás, les
FTC, PPKE, Fıtáv, Mol
d) tükörszavak
tükörfordítás: távcsı (< n. Fernrohr), virágvasárnap(< szláv Cvetnanedelja), rögeszme(< lat. idea fixa), feketedoboz(ang. black box)
részfordítás:ámokfutó(ném. Amokläufer), cibetmacska(< ném. Zibetkatze), dámvad(< ném. Damwild)
egyszerő tükörszó: anyag(< lat. materia), állam (lat. status),
fegyenc(< ném. Sträfling), üzem(< ném. Betrieb)
III. Idegen eredető elemekA) jövevényszavak
dogma< lat. [< gör.], dohány< oszm.-tör. [< újperzsa < arab]zeller< ném. (b-osztr.) [< fr < ol]
török: dió, gyász, bátor, csalán, disznó, tenger, tanú, iker, kanyaró; balta, kalauz, komondor, szúnyog; kávé, kefe, csuha, zseb, basa, bég
szláv: barát, pap, kereszt, asztal, málna, medve, borda, udvar, galamb, széna, kasza, szarka, tanya, vodka, galuska, nadrág, harisnya
német: cégér, pendely, csőr, prém, lárma, zsámoly, sámli, puszi, cetli, tánc, srég, biliárd
latin: iskola, eklézsia, mise, kápolna, processzió, kollégium, citrom, palánta, pálma, párduc, cet, patika, kamra
angol: dendi, csencsel, dzsentri, dzsip, lift, lincsel, nejlon, sort, makadám, bróker, díler, klikkel, hardver, hotdog
B) Nemzetközi mőveltségszavak
a) vándorszavak: suba, könyv, csokoládé, paripa, szoba, kapitány, kömény
b) nemzetközi szavak: akusztika, energia, telefon, akvárium, motor, büfé, garázs, csekk, dömping, detektív, gól, szendvics, kobold, nikkel, bravúr, kaszinó, algebra, alkohol, kalifa, bolsevik, mamut, platina
idegen szó ↔ jövevényszó
backhand’fonák’, cortex’kéreg’
ekvivalens(?), frottír (?)
sznóbord, imidzs, menedzser
IV. Ismeretlen eredet
ás, ken, tol, von, agyag, buta, gyújt, idegen, bőn, céda, céda, csarnok, erkölcs, gız, gyenge, gyız, has
Frazeológia– állandósult szókapcsolatok
vmilyen arcot vág; van arca’arcátlan’, angol mérföld’1609 m’, aranyat ér
elönt a pulykaméreg vkit; egy húron pendülnek; ha a hülyeség fájna, ordítana (kínjában); vág az esze, mint a borotva; reszket, mint a nyárfalevél
Lassan járj, tovább érsz.
Egy fenékkel két lovat nem lehet megülni.
Ha ló nincs, a szamár is jó.
„Ki miben tudós, abban gyanós.”(Pázmány Péter)
Lexikográfia – szótárírás
egynyelvő – többnyelvő
általános – szaknyelvi
leíró: értelmezı
speciális: frazeológia, helyesírás, nevek
történeti: szótörténeti, etimológiai
A magyar nyelv nagyszótára
A magyar nyelv nagyszótára
Irodalom
Benkı Loránd (fıszerk.): A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára 1–3.
Akadémiai Kiadó, Bp., 1967–1976.
Benkı Loránd (fıszerk.): Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 1–2.
– 3. Register. Akadémiai Kiadó, Bp., 1993–1995.
Gerstner Károly: A magyar nyelv szókészlete. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Bp., 2006. 437–480.
Tolcsvai Nagy Gábor: Szempontrendszer a szókincs megközelítéséhez. Magyar Nyelv 1989: 319–327.
top related