a termelésirányítás folyamata

1

A termelésirányítás folyamata

2. előadás

2

Folyamat

A tevékenységek összefüggő láncolatát folyamatnak nevezzük.

Térben és időben lejátszódó tevékenységek meghatározott láncolata, amelyek valamilyen igény kielégítésére, illetve valamely probléma megoldására irányulnak.

A folyamatok elemzése lehetővé teszi a szervezetek megismerését, áttekintését.

3

A folyamatok input-transzformáció-

output szerinti tagolása

inputfolyamatok

- anyagbeszerzés- munkaerőfelvétel- hitelfelvétel- stb

transzformációsfolyamatok

- termelés (szolg.)- raktározás- stb.

outputfolyamataok

- értékesítés- stb

szabályozás

külső környezet

4

Folyamatok a szervezetben

értékesítés, fejlesztés, beszerzés, termelés, minőségszabályozás, infrastrukturális folyamatok.

5

Egy hagyományos iparvállalat alrendszerei és folyamatai

Értékesítési alrendszer értékesítés tervezés marketing előkalkuláció és ártervezés értékesítés operatív folyamata értékesítési tervek és szerződések teljesítésének

ellenőrzése

Fejlesztési és műszaki előkészítési alrendszer vállalati működés és szervezetkorszerűsítés műszaki fejlesztés és beruházás műszaki előkészítés minőségszabályozás

6

Egy hagyományos iparvállalat alrendszerei és folyamatai

Termelési alrendszer Termeléstervezés Termelésirányítás Üzemfenntartás

Munkaerő és bérgazdálkodási alrendszer munkaerő és bértervezés munkaerő-gazdálkodás Bérgazdálkodás személyzeti és oktatási tevékenység szociális ellátás

7

Egy hagyományos iparvállalat alrendszerei és folyamatai

Készletgazdálkodási alrendszer készletgazdálkodás tervezése Anyaggazdálkodás gyártó és fogyóeszköz-gazdálkodás késztermék-gazdálkodás késztermék-gazdálkodás ellenőrzése

Pénz, hitel és jövedelem-gazdálkodási alrendszer pénzügyi és jövedelemtervezés pénz és hitelforgalom bonyolítás költség és eredmény-számbavétel mérlegkészítés

8

Egy kereskedelmi vállalat folyamatainak

lehetséges elkülönítése

Vevői rendelések és teljesítések Marketing Promt kiszolgálás Készletnyilvántartás Szállítói rendelések és teljesítések Árinformációk kezelése Áruforgalom-elszámolás Számvitel Gazdasági elemzés és tervezés Középtávú áruforgalom tervezés Éves áruforgalom tervezés és elemzés Készletelemzés és készletmodellezés Áruforgalom elemzés

9

Termelési főfolyamat  

Természeti folyamatok Technológiai folyamtok

spontán szabályozott gyártási főfolyamat

gyártási segéd

folyamatok

előgyártás

Alkatrész-gyártás

szerelés

gyártást kiszolgáló folyamatok

gyártást kisegítő folyamat

ok

10

A termelési rendszerek szervezése

A termelési rendszer kialakításának elemei :1. előkészítés: célkitűzés, feladat-meghatározás2. információgyűjtés 3. gyártási műveletek tervezése:

nagyvonalú gyártásterv összeállítása alkatrészgyártási műveletek tervezése a szerelési műveletek tervezése

4. a gyártás szervezési jellemzőinek meghatározása: vertikalitás meghatározása tömegszerűség meghatározása termék bonyolultságának elemzése gyártás időbeni lefolyásának vizsgálata a szervezési karakterisztika meghatározása

11

A termelési rendszer kialakításának elemei 2.

5. funkcióelemzés a gyártmánycsaládfák elkészítése gyártmánycsaládfákból funkciósémák készítése funkciósémákból alkatrészek kigyűjtése, csoportosítása,

osztályozása az alkatrészcsoportok technológiai műveleteinek

összesítése előgyártási, alkatrész-megmunkálási és szerelési fázisok

meghatározása6. gyártási folyamat szervezése

a gyártás szervezési típusának meghatározása a gyártásmenet hálótervének elkészítése gyártási menettervek és sorrendtervek elkészítése a folyamat átfutási idejének megállapítása a folyamat ellenőrzésének és szabályozásának előírása az anyagmozgatás folyamatának megtervezése a folyamat paramétereinek rögzítése

12

A termelési rendszer kialakításának elemei 3.

7. a gyártási rendszer szervezése a termelő-berendezések kiválasztása Kapacitásvizsgálat a szükséges gépszámok meghatározása a gépek optimális térbeli elrendezésének

meghatározása a gyártási rendszer kiválasztása anyagfolyamat ábrák készítése gépelrendezés (sorrend, irány) véglegesítése anyagmozgatási berendezések előírása padlóterv készítése információs és irányítási rendszer meghatározása munkahelyek kiképzése, megszervezése szükséges segédfolyamatok és egyéb kapcsolatok

feltárása

8. értékelés, elemzés, kiviteli ütemterv elkészítése

13

A gyártási profil *

azon gyártmányfajtáknak és szolgáltatási formáknak az összessége, amellyel a vállalat foglalkozik.

a piaci igényeknek megfelelően a működési területen dinamikusan változik.

Egy gyártási rendszer lehet merev vagy rugalmas arra nézve, hogy mennyire képes a gyártási profil megváltoztatására.

14

A gyártás vertikalitása

A gyártási folyamatban egymás után következő és egymással összefüggő szakaszosságát jelenti.

Adott gyártási rendszer ill. folyamat vertikalitása azaz összefüggő technológiai lánc, amelyben a munka tárgya a megmunkálás első fázisából az utolsóba jut, és eközben a folyamatban megszakítások jelentkeznek, és készletek keletkeznek.

(Pl. a gépipari termelési folyamatok tipikus vertikális fázisai: az előgyártás, az alkatrész-megmunkálás és a szerelés)

15

Tömegszerűség

A gyártási feladat mennyiségi és időbeli folyamatossági jellemzője.

A tényleges gyártási volumen szerint megkülönböztethető:

1. Egyedi gyártás amikor a termékből egy időszak alatt (pl. egy év) egy,

vagy néhány készül, (pl. híd)

2. Ismétlődő gyártás ha a termék rendszeresen ismétlődően és nagy

mennyiségben készül

16

Tömegszerűség

Az ismétlődő gyártáson belül megkülönböztethető: 1. Sorozatgyártás

amikor az ismétlődő gyártás megszakításos

2. Tömeggyártás amikor a gyártás megszakítás nélküli

A tömeggyártás, a sorozatgyártás és az egyedi gyártás a gyártási főfolyamat alapvető szervezeti típusai a tömegszerűség alapján.

17

A művelet fogalma

A folyamatnak azt a részét, amelynek tartama alatt a munka alanya, a munka eszköze és a munka tárgya ugyanaz marad azt egy műveletnek tekintik.

Több egymást rendszeresen követő művelet a munkaszakasz.

Több munkaszakasz alkotja a folyamatot.

18

A gyártás átfutási idejének meghatározása

A folyamat teljes átfutási ideje

Ái = Átf + Tm + Tk

Ái = teljes átfutási idő (óra/folyamat) Átf = technológiai átfutási idő (óra/folyamat) Tm = a műveletek közötti (hasznos) idő, ami

szállítással, ellenőrzéssel telik el Tk = kieső idő

19

A folyamat technológiai átfutási idejének meghatározása

Átf = +

ti = az i-edik művelet ideje tvi = az i-edik műveletnél a várakozási idő n = a műveletek száma

tin

1 1

20

Termelő berendezések térbeli rendezése

A termelő-berendezések elhelyezését a munkaáramlás rendje határozza meg.

A termelő-berendezések elhelyezési formái a következők lehetnek:

21

1. Gépelvű - vagy más néven műhelyrendszerű - berendezés ahol a hasonló gépek illetve funkciók egy területre

kerülnek (pl. eszterga műhely, stb.). A munkadarabok a technológiai folyamatnak

megfelelően járnak műhelyről, műhelyre. A berendezésnek ez a módja jellemző pl. a

kórházakra is. A gépelvű berendezések megkönnyítésére számos

számítógépes programot fejlesztettek ki. Ilyen például a CRAFT (Computerized Relative Allocation of Facilities Technique) program.

22

E E E

E E E

M M

M

F F

M

C C

C C

F F F

eszterga műhely maróközpont

csiszolóműhely fúróműhely

Gépelvű - műhelyrendszerű - Gépelvű - műhelyrendszerű - berendezésberendezés

23

2. Termékelvű - vagy más néven folyamatrendszerű - berendezés

ahol a gépek illetve munkafolyamatok a termék előállításának technológiai lépéseinek megfelelően vannak elhelyezve.

Ilyenek pl. gépjárművek termelési vonala, vagy a vegyi üzemek, az önkiszolgáló éttermek stb.

alapvető probléma a futószalag kiegyensúlyozás: az egyes munkaállások között hogyan kell a feladatokat

úgy elosztani, hogy egyhez se jusson több feladat, mint amennyit a ciklusidő lehetővé tesz, ugyanakkor az állás időt is minimalizáljuk

24

3. Csoporttechnológiára épülő - vagy gépcsoport - berendezés

A csoporttechnológiára épülő - vagy gépcsoport - berendezés esetében az egy-egy műveletcsoport elvégzésére alkalmas gépek egy-egy munkaközpontban (bokorban, csoportban vagy cellában) vannak elhelyezve.

25

F ME

F C

E M

C

C F

F

F E

F E

M

C E

26

4. A helyhez kötött berendezés

ezt az elvet akkor alkalmazzák, amikor a termék mérete vagy súlya miatt nem mozgatható. Ekkor a megmunkáló gépeket viszik a munkadarabhoz,

mint pl. a hajógyártás, vagy az építkezések esetében.

A berendezések elhelyezésének optimalizálására vonatkozó tervezési számítások olyan szállítási problémák, amelynek során a gépelrendezést úgy kell optimalizálni, hogy a műveletek közötti szállítási költség a minimális legyen.

27

A termelési feladat tervezésének alapfogalmai

28

Az aggregált terv más néven komplex terv, a részletes üzleti terv része, ebből kell levezetni a pontos gyártási feladatokat, majd

elkészíteni ezek részletes (technológiai - gyártás-szervezési) menetterveit és időbeni ütemezését,

egy középtávra (6 -18 hónapra) szóló tervezés, termékcsoportok, vagy más, viszonylag homogén

termékhalmazok termelési rátáját határozza meg, fő célja, hogy meghatározza a termelési ráta, a

munkaerő szint és a készletek optimális kombinációját.

29

Vállalatistratégiaitervezés

Üzletielőrejelzés

Termék éspiactervezés

Pénzügyitervezés

Aggregálttermelés-tervezés

Termelésivezérprogram

Termékelőrejelzés

Durvakapacitástervezés

Anyag-szükséglettervezés

Végsőösszeszerelés

ütemezése

Kapacitás-szükséglettervezés

Termelésitevékenység

irányítása

Beszerzéstervezés és

irányítás

Hosszú táv

Közép táv

Rövid táv

Erőforrás(kapacitás)

tervezés

30

A termeléstervezés stratégiái

- a munkaerőszint változtatásával - az alkalmazottak elbocsátásával és felvételével,

- állandó munkaerő-állománnyal, de a ledolgozott órák számának változtatásával - rugalmas munkahét, túlóra stb.

- állandó munkaerő-állomány és állandó kibocsátási szint a készletszint változtatásával,

- a rendelésfelvétel és a kielégítés közötti idő változtatásával.

31

Az aggregált tervezés költségfajtái - az alapvető termelési költségek - az adott termék

gyártása során felmerülő fix és változó költségek - a termelési ráta változtatásával összefüggő

költségek - pl. a munkaerő felvételének, betanításának, elbocsátásának költségei

- készlettartási költségek - a lekötött tőke, a raktározás, a biztosítás, az adózás, a hulladék, az elavulás stb. költségek,

- hiányköltségek - amelyek nagyon nehezen számszerűsíthetők, mint a jó hír elvesztésének költségei, a késlekedő szállításból adódó költségek, elmaradt bevételek.

32

A gyártási főfolyamat

A gyártási feladatok végrehajtása a gyártási főfolyamatban történik.

a kialakított gyártási rendszerben térben és időben lejátszódó tevékenységláncolat

a nyersdarabok munkába adásától a készgyártmány elkészüléséig tart.

33

A gyártási tervezés legfontosabb lépései - a naptári tervezést megalapozó számítások - a nagyléptékű és az operatív naptári tervek elkészítése - a gyártási programok és a munkaadagolási utasítások

elkészítése

A gyártási főfolyamat tervezése során - a munkahely, - a munkafolyamat és - a gyártási rendszer állapotának időbeni változásait kell elsősorban

vizsgálni.

34

A munkavégzés során három termelési tényező áll egymással tér- és időbeli kapcsolatban: - a munkás - a termelő-berendezés és egyéb munkaeszközök - a felhasznált anyag.

A munkafolyamat időbeni megszervezése a három tényező felhasználásának, igénybevételének összehangolását jelenti.

35

A termelési terv

A gyártmányok kibocsátásának határidőit rögzíti.

A terv meghatározza a kibocsátás végső határidejét, az összes művelet elvégzését, ezek csatlakozását, a termelő-berendezések kihasználtságát.

A termelési terv megalapozása összefüggő számítások rendszerének elvégzését kívánja meg.

36

A termelési tervet megalapozó számítások

- a rendszer kapacitása és - átbocsátóképessége, - a kapacitásra épülő optimális termékválaszték, - a gazdaságos sorozatnagyság, - a sorozatok átfutási ideje, - a gyártásban ismétlődő feladatok időbeni ritmusa, - a gyártás során keletkező és a gyártás

folyamatosságát biztosító raktári készletek, - valamint a termelés költségei, várható árbevétele

és nyeresége.

37

A gyártási kapacitás

Az a (valamely mértékegységben kifejezett) termékmennyiség, amely adott termelő-berendezésen adott idő alatt a fennálló műszaki, szervezési és minőségi feltételek mellett maximálisan előállítható.

A gyártási kapacitás függ: - a termelő-berendezés fajtájától, típusától, állapotától, - a berendezés üzemben töltött idejétől, - az egyszerre felhasználható azonos (homogén) termelő-

berendezések számától, - a termelésre felhasználható területtől, - a termelő-berendezésen egyszerre foglalkoztatott létszámtól, - a gyártandó termék(ek) munkaigényességétől, - a gyártandó termékek választékától, - az adott műszaki-szervezési színvonaltól.

38

Az átbocsátóképesség

A vizsgált időszakban megvalósítható reális teljesítmény.

Az operatív tervezés során ezzel a teljesítőképességgel számolunk, - (a munkarend szerinti adott munkaerőlétszámmal és szakképzettséggel, a technikai és technológiai átlagos színvonallal).

A teljesítőképesség-számítás célja: - valamely termelőrészlegben (gyár, üzem,

műhely, munkahely) előállítható termékmennyiség meghatározása,

- adott termelési feladat teljesítéséhez szükséges termelőberendezés-mennyiség meghatározása.

39

Az átbocsátóképesség

Az átbocsátóképesség meghatározásához: - először meghatározzuk a homogén

termelési keresztmetszetek időalapját, - majd ezt összevetjük a különböző termékek

gyártási időszükségletével.

40

Az időalapok számítása

1. Naptári időalap a vizsgált időszakban maximálisan igénybe vehető üzemórák

száma:

Tn= N*msz*mo*gsz (h/időszak) Tn = a naptári időalap (h/időszak) N = a naptári napok száma az időszakban (365 nap/év) msz= a napi maximális műszakszám (pl. 3) mo= egy műszak maximális óraszáma (pl. 8 h) gsz= a homogén gépcsoportba tartozó gépek száma

A naptári időalap nem használható fel a teljesítőképesség számítására. A naptári időalapból le kell vonni a tervszerű megelőző karbantartási időt, vagyis a gépek javítási időigényét.

Így kapjuk a hasznos időalapot:

41

Hasznos időalap

Th =Tn - tTMK (h/időszak)

ahol,tTMK = a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)

A hasznos időalap a maximális teljesítőképesség számításához használható. A valóságos lehetőségek számításához a munkarend szerinti időalapból kell kiindulni.

42

Munkarend szerinti időalap

T 'n= N ' *m' sz*m' o*g' sz (h/év)

T 'n = a munkarend szerinti időalap (h/időszak)

N ' = a munkanapok száma az időszakban (280 nap/év)

m' sz = a napi tényleges műszakszám (1, 2, v 3)

m' o = egy műszak tényleges óraszáma

g' sz = az adott termelési feladatban ténylegesen dolgozó homogén gépcsoportba tartozó gépek száma

43

Munkarend szerinti hasznos időalap

T'h =T'n - tTMK (h/időszak)

ahol,tTMK = a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)

44

anyagi folyamarendszerek

Inputalrend-szerek

Konvertálóalrend-szerek

Outputalred-szerek

Vezetési folyamatrendszer

Bevitt erőforrások

Kihozott termékek

KÖRNYEZET

ÁLLAM , ÖNKORMÁNYZAT(adók, jogszabályok,

beavatkozás)

komplex mikrogazdasági rendszer

Anyag Energia Információ Munkaerő

beszerzés Relaizálás (árbevétel)

Adók

KÖRNYEZET

PIAC

A vállalat, mint rendszer