a regionális munkaügyi központ lehetőségei a foglalkozási rehabilitációban

A regionális munkaügyi központ lehetőségei a foglalkozási

rehabilitációban

Tengelic, 2007. november 27.

Szellő János

A komplex rehabilitáció fogalma és célja

Fogalma: A komplex rehabilitáció az egészség-

ügyi, mentálhigiénés, oktatási, kép-zési, foglalkoztatási és szociális rend-szerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességeinek fejlesztése, szinten tartása, az önálló életvitel elősegítése

A rehabilitáció rendszere

Az orvosi rehabilitáció célja a funkció-képesség lehetőség szerinti helyre-állítása

A szociális rehabilitáció a társadalom-ba, a közösségbe való visszatérést célozza meg a szociális szolgáltatások eszközrendszerével, azok esetleges pótlásával

A mentálhigiénés rehabilitáció a sze-mély és családja számára a pszichés támogatást biztosítja

A foglalkozási rehabilitáció célja a munkaerő-piaci integrációt elősegítő minimum feltételek megteremtése, hogy az érintett emberek alkalmassá váljanak a minél teljesebb értékű fog-lalkoztatásra

A foglalkozási rehabilitáció alapkövetelményei

Egymásra épülő, rendszerbe szerve-ződő elemekből kell állnia

Biztosított és szabályozott legyen az egyes területek eszköz- és intézmény rendszere

A rehabilitáció egyes elemei mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhe-tők legyenek

Érvényesüljön legkisebb veszteség elve, az érintett személy mindig a legmegfelelőbb időben részesüljön a rehabilitációs programban

A rehabilitációs folyamatok szükséglet vezéreltek legyenek

Minden eleme a lehető legteljesebb emberi élet megvalósítását szolgálja

A DDRMK lehetőségei, feladatai

Irányítási rendszer, humán erőforrás Hálózatépítés, kapcsolatrendszer

működtetése Támogatási, aktivizáló eszközök rend-

szere és működtetése Szolgáltatási rendszer és működte-

tése

Irányítási rendszer, humán erőforrás

Megközelítés: Rendelkezésre áll egy viszonylag in-

takt, tapasztalt szakembergárda Kialakultak olyan módszerek és eljá-

rások, amelyeket a DDRMK munka-társai kísérleteztek ki

A már meglévő külső kapcsolatok ak-tivizálhatók

Feladatkörök: Bizottsági munka Irányító csoport Rehabilitációs szervezői feladatkör Ellenőrzés Kirendeltségi rehabilitációs

koordináció

Hálózatépítés, kapcsolatrendszer működtetése

Alapelvei: Szükséglet, érdekek és értékek köz-

vetítésére jön létre Tartós emberi együttműködést igénylő

rendszer Kölcsönhatásban létező és egész-ként

működő együttes rendszer Legfontosabb elve a partnerség

A partnerség feladatai

Kapcsolattartás és információcsere Rendszeres ismeret- és tapasztalat-

csere Közös fellépés Közös együttműködés Intézményes partnerség kialakítása

A partnerek beazonosítása

A foglalkozási rehabilitációban köz-vetlenül résztvevők

A közvetett partnerek A végrehajtást valamilyen formában

befolyásoló partnerek Távoli, hatás partnerek

A hálózatépítés feladatai

Célok, célrendszerek megfogalma-zása

Alapvető jogszabályi és eljárási ke-retek biztosítása

Feladatok tisztázása, a kompetenciák megfogalmazása

Erőforrások allokációja Információs rendszer kiépítése

Dokumentációs rendszer kiépítése és működtetése

Horizontális viszonyok tisztázása Monitoring és értékelési rendszer

kialakítása Visszacsatolás a benchmarking je-

lentősége

A régiós kapcsolatrendszer legfőbb résztvevői

Regionális nyugdíjbiztosítási igazgató-ság

ORSZI regionális igazgatósága OMMF területi felügyelősége Foglalkozás-egészségügyi szolgálat

regionális szakfőorvosa Regionális feladatot ellátó módszer-

tani szociális intézmények Régiós szintű nonprofit szervezetek

A kirendeltségi kapcsolatrendszer legfontosabb résztvevői

A nyugdíjbiztosítás kirendeltségei OMMF területi felügyelősége ORSZI kirendeltségei Foglalkozás-egészségügyi szolgálatok Módszertani és szociális intézmények Nonprofit szervezetek Önkormányzatok, házi orvosok Munkáltatók

A munkáltatói kapcsolatok jelentősége

Hatékonyabb és eredményesebb együttműködés kialakítása

Igények, szükségletek alaposabb fel-tárása

A munkáltatók számára biztosított szolgáltatási rendszer átalakítása

Komplex rehabilitációs foglalkoztatási programok szervezése munkáltatók bevonásával

Támogatási, aktivizáló eszközök rendszere és működtetése

A Foglalkoztatási Alap lehetőségei Akkreditációhoz kötött, normatív,

költségvetésből biztosított támogatá-sok rendszere

Társadalmi Megújulás Operatív Prog-ram (TÁMOP)

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)

TÁMOP 1.1 „A” komponens•

Célrendszer: Komplex foglalkozási rehabilitáció

kialakítása A foglalkozási rehabilitációhoz kap-

csolódó szolgáltatási rendszerek kia-lakítása a képességek minél széle-sebb kiaknázása a foglalkoztatás érdekében

•Előzetes megvalósíthatósági tanulmány (SZMM 2007. június)

A program várható alanyai és főbb elemei

Alanyai: Mindenki aki rehabilitációs járadékban

részesül és ha a kapacitás engedi: Megváltozott munkaképességű, fo-

gyatékos fiatalok, akik nem szerez-hettek jogosultságot járadékra

Megváltozott munkaképességű szoci-ális járadékba részesülő emberek

A program elemei: Képességfeltárás, egyéni rehabilitáci-

os terv kidolgozása, Munkavégző képesség fejlesztése Készségfejlesztés, szakmai képzés,

átképzés, gyakorlat szerzése Álláskeresés segítése, tanácsadás,

egyéni segítségnyújtás (mentorok)

Átmeneti foglalkoztatás támogatása Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás

ösztönzése a munkáltatókon keresz-tül

Támogatás a munkahelyek akadály-mentesítéséhez

Rugalmas támogatási rendszer

A TIOP prioritásai A munkaerő-piaci részvételt támogató

szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése (szakképzés és felnőttkép-zés; integrált foglalkoztatási és szo-ciális szolgáltató-rendszer területén)

A társadalmi befogadást támogató in-frastruktúra fejlesztése (akadálymen-tesítés; integrált kis- és mikrotérségi szolgáltató központok létesítése

Szolgáltatási rendszerek és formák

Az ÁFSZ szolgáltatási rendszere: A munkaerő-piaci szolgáltatásokról,

valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet alap-ján biztosított legfontosabb szolgálta-tások

Szociális szervezetek szolgáltatási rendszere

Szolgáltatások tartósan akadályozott embereknek

Munkavállalásra való felkészítés Akadályozó tényezők (pl.: szociális)

feltárása Megfelelő munkahely megtalálásának

segítése (munkáltatók megnyerése) Munkatapasztalat szerzés elősegítése Tartós foglalkoztatás elősegítése Integrált és segítő szolgáltatás

Integrált szolgáltatás: A munkaerő-piaci és szociális szolgál-

tató tevékenységek összekapcsolása, egységes szolgáltatási rendszer kiala-kítása

Integrációs partnerség megteremtése Az egyablakos rendszer kialakítása

(informatika, jogszabályok, eljárás)

Szolgáltatások (mentor hálózatok) támogatása, alapkövetelmények

Mindenki számára hozzáférhető legyen

Személyre szóló, valós igények Integrált foglalkoztatást célozza meg Ne lépje túl a kompetencia határokat A mentorok felkészültek legyenek A segítségnyújtás az elhelyezkedést

és a beilleszkedést szolgálja

Mentorok a foglalkozási rehabilitációban

A rehabilitációs szolgáltatások igény-bevétele során információnyújtás, ta-nácsadás, személyes közreműködés, szolgáltatókkal való együttműködés

Rendszeres kapcsolat a rehabilitációs járadékban részesülővel, lelki, fizikai és egészségi állapotának figyelemmel kísérése

Tájékoztatási kötelezettség teljesítése a kirendeltség számára, ha a rehabili-tációs terv megvalósulásával kapcso-latban akadályok merülnek fel vagy a tervet módosítani kell

A mentornak kötelessége a tevékeny-ségének dokumentálása, rehabilitá-ciós napló vezetése

Etikai elvárások betartása

Köszönöm a figyelmet!