a realizmus a 19. középső harmada, második fele

A realizmusa 19. középső harmada, második fele

Realizmus, a stílusirányzat• Franciaországból

indul a 19. század 2. harmadában, jelentős még a 19 századi orosz művészetben is

• Már nem minden művészeti területen jelentkező irányzat (nincs az építészetben vagy a zenében, csak az irodalomban és a festészetben jelentős)

Courbet: Műterem című képének részlete

A valóság (realitás) hű ábrázolásamint művészeti cél

• A latin realis: „dologi” szóból

• Nehezen határozható meg pontosan, a művészettörténet során többször megjelenő fogalom, minden művész, saját korának lehetőségei és igényei szerint a valóságot keresi

A művészet tükör

• Már a reneszánsz arra törekedett, hogy a látható világ valóságát próbálja visszaadni - ez a törekvés a reneszánsz és a barokk nagymestereinél egészen magas szintet ért el

A művészet sohasem azonos a valósággal, mindig elvonatkoztatás

• Egy művészeti nyelv segítségével kell a valóságot megjeleníteni, ez mindig absztrakció (elvonatkoztatás)

• Egy adott kor, egy adott művész ezt mindig sajátosan teszi (stílus), ez stilizálással, idealizálással járhat együtt

Realizmus és naturalizmus• A latin natura: „természet”

szóból, rokon a realizmussal, a valóság aprólékosan hű, részletező, a jelenségek között nem válogató, stilizálástól, eszményítéstől mentes művészi megközelítés neve

• Általánosabban: túlzottan részletező, nyers sőt durva, visszataszító ábrázolásmód

Gericault: Levágott fejek

Lehet-e a művészet tárgya a rút, az alantas, a visszataszító?

• A művészet céljának meghatározásán múlik: az igazság fontosabb lehet a szépségnél

Újrealizmus: Daniel Spoerri alkotása a 20. sz. 2. feléből

A realizmus festészete

• Formai szempontból nem különbözik a romantikus festészet megoldásaitól

• A tartalom, a témák a fontosak: a jelen felé fordul, életképek, portrék, tájképek, csendéletek jellemzik leginkább

Millet: Paraszt pár

Félre a múlttal, a történelmi, bibliai, mitológiai témák helyet a jelen

valóságát kell a művésznek megfesteni

Courbet: Rostálók

A társadalom bemutatása az igazi feladat

Courbet: Temetés Ornans-ban

Az alsóbb társadalmi rétegek élete: a munka világának ábrázolása

Courbet: Kőtörők

Egyre fontosabb a tájkép

• Nem idealizál, nem eszményít, nem grandiózus és nem a festőisége a fontos mint a klasszikus vagy a romantikus tájképnek

Markó Károly

Turner

Realista tájfestészet: intim (bensőséges) tájkép

• Egyszerűbb, hétköznapibb motívumok, a művész által a természetben felfedezett és megörökített meghittség a lényege

Courbet: Tájkép

Barbizoni iskola

• A fontainebleau-i erdőben, egy Barbizon nevű faluban 1850 körül megtelepedő francia művészek csoportja

• A tájkép megújítására törekvő művészek, az intim tájkép megteremtői

Corot tájképe

Theodore Rousseau

A barbizoniak kezdenek műterem helyett a szabadban (plein air) festeni,

az impresszionizmus előfutárai

Daubigny tájképe

Később a magyar tájkép festészet kiemelkedő alakja, Paál László is

csatlakozott a barbizoniakhoz

A talán legjelentősebb barbizoni:Jean-Francois Millet

• A francia Millet tájképek helyett inkább életképek alkotója

• Főleg a paraszti munka ábrázolása érdekli

• Monumentális erővel ábrázolja a szegény földművelők világát

Van Gogh csodálta művészetét, több művét lemásolta

Millet és Van Gogh magvetője

Jean-Francois Millet: Kalászszedők, 1857.

Egy vázlat

• A szegénység világa, a tarlón maradt, elszórt kalászokat gyűjtik a nincstelen asszonyok

A téma rajzbanés rézkarcon

• Klasszikusan felépített, nyugodt kompozíció

• Monumentális, felesleges részletektől mentes, szobrászi zártságú figurák

• Szinte ünnepélyes, emelkedett ábrázolás: a munka emlékműve

Millet gyakran úgy teszi monumentálissá és hősiessé figuráit, hogy alacsony horizont

előtt ábrázolja őket, az égre rajzolódik alakjuk

Gustave Courbet

• Ő a legfontosabb alakja a francia realista festészetnek, ő használja először ezt a stílus meghatározást saját művészete kapcsán

• Politikai szerepvállalása miatt börtönbe, majd száműzetésbe került

Önarckép a börtönben

Ő is a romantikából indul

Sebesült férfi (Önarckép)

Saját stílusára találván igyekszik kerülni minden idealizálást, szépelgést

A valóság kíméletlen ábrázolása, hatalmas méretű életképek

Ebéd után Ornans-ban

Nagy társadalmi tablók

Courbet: Temetés Ornans-ban

A műterem

Társadalom kritika: a munka világa

Kőtörők (elpusztult)

Egyház ellenesség

Hazafelé

Erőteljes tájképek

Monet egyik kedvelt témája (Etretat), ahogy Courbet látja

Courbet képe

Kiváló portréista

Gustav Courbet: Bonjour Monsieur Courbet (Jónapot Courbet úr), 1854.

Honoré Daumier: Rue Transnonain, 1834., litográfia

• A francia karikatúra rajzoló Daumier, az egyik legeredetibb alkotója a kornak

• Rubens Krisztusára emlékeztető rövidülésben ábrázolja a halott férfit, aki egy 1834-ben történt botrányos eset egyik áldozta, egy tüntetés során egy házból rálőttek a katonákra, akik ezután a ház minden lakóját lemészárolták

•

Litográfia (kőrajz)

• A korabeli sajtó ezt a grafikai eljárást használja a képek sokszorosítására

Szatirikus látásmód, társadalom kritika

Különös, részleteket alig mutató képek festője

Harmadosztályú vasúti kocsi

Hajóvontató

Íme az ember

Don Quijote

Fedotov: Az őrnagy leánykérőben, 1848.

• Az anekdotikus hangulatú kép az orosz társadalom jellegzetes típusait vonultatja fel: a katonatiszt, a úri asszony és lánya, a pópa, a szolgáló stb.

Ilja Repin: Hajóvontatók a Volgán, 1873.

• A heveder jelképes eszköz, rabságuk, elnyomatásuk szimbóluma

Túlsúlyba kerül a társadalombírálat, kritikai realizmus

• Orosz festők 1871-ben csoportba (Vándorkiállítási Társaság), szerveződnek, céljuk a vidéket járva felvilágosítani az orosz népet elmaradottságukról, nyomorúságos helyzetükről

• A fennálló rendszer elleni lázítás is megtalálható művészetükben

Munkácsy Mihály• A legismertebb magyar

festő, főleg külföldön, leginkább Párizsban alkotott

• Sötét alapra festett, éles fénnyel felvillantott részletek jellemzik stílusát

• Szerette a bitumen alapot, ami mára nagyon megfeketedett, ez restaurátorainak komoly gondot jelent

Romantikus kezdetek

Leginkább realista életképei jelentősek

• Komor hangulatú, drámai feszültségű, falusi jelenetek alkotója

• Sötét világítású belsőtérben helyezi el alakjait, élesen megvilágított ruhadarabok és arcok emelkednek ki a homályból

Vajat köpülő asszony

A barbizoniakkal és Courbet-val rokon témák

Rőzsehordó nő

„Éjjeli menedékhely”

„A siralomházban”

Patetikus, érzelmes hangvétel, romantikus realizmus

Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871., MNG

Egy a szabadságharcból hazatért katona és a kötszert készítő asszonyok

Szalonképek

• Legnépszerűbb, ma kevésbé értékelt akadémikus szalonképei tették gazdaggá

Erőteljesportéfestő

Liszt Ferenc képmása

Tájképei Paál László festményeihez, a barbizoniak látásmódjához hasonlóak

Nem érdekelte a kibontakozó impresszionizmus, de néhány képe

bizonyítja, hogy volt érzéke az atmoszférikus hatások iránt

„Poros út”

A Krisztus trilógia: „Pilátus előtt”

Híres, nagyméretű bibliai kompozícióiról is: „Íme az ember”

„A keresztre feszítés”

Paál László

• A legjelentősebb magyar tájképfestők egyike

• Finom, kevéssé változatos színekkel bensőséges hatásokat tudott elérni

• Munkácsy barátja• Rövid élete végén

Barbizonban települt le

Munkácsy portréja Paál Lászlóról

A barbizoniakra emlékeztető intim tájkép

A magyar pusztát idéző hollandiai képek

Paál László: Út a fontainebleau-i erdőben,1876., MNG• Meleg tónusokkal

festett, nagyvonalú, foltszerű ecsetkezeléssel kialakított, borongós hangulatú képek jellemzik

Szinyei Merse Pál• Bár az akadémista

történelmi festészet központjában, Münchenben tanult, a jelen ábrázolása felé fordul

• Fiatal kori főműveit itthon értetlenség fogadja, ez kedvét szegi, évekig nem fest, későbbi művei már nem mérhetőek fiatal éveinek magaslatához

Leibl festménye

Rippl-Rónai festménye

Ragyogó színek, ember a szabadban

A hinta Ruhaszárítás

A szabadban megfigyelhető erős fény és élénk színek, az impresszionizmus látásmódja• A francia

impresszionizmus ismerete nélkül, tőlük függetlenül, hasonló problémák felé fordul

• A magyar festészetet a kor legmodernebb törekvéseihez közelíti

Szinyei Merse Pál: Majális, 1873., MNG

A fő műve: „Majális”

• A szabadban festés látásmódja műteremben

• Sugárzó napfény, mozgó árnyékok, könnyedség, üde színfoltok, kikapcsolódó, a jelennek élő modern ember

Túl színes, szokatlan, az itthoni kritika elutasítása

Lilaruhás nő

A pacsirta

A kései képek impresszionizmusa

Szinyei pipacsos rétje Monet festménye