a raktározási folyamatok és rendszerek 2011 02 17

2011. február 17.

A raktározás sajátos szerepet tölt be a

kitermeléstől a fogyasztásig, felhasználásig

terjedő komplex folyamatrendszerben.

A raktározási rendszerek árukészletet

gyűjtenek, majd továbbadják az

anyagáramlás intenzitás változásának

kiegyenlítése céljából.

A raktárak olyan létesítmények, amelyek az

áruk minőségét és mennyiségét veszteség

nélkül megőrzik.

Befogadóképességük valamint mozgatási

rendszerük teljesítőképessége lehetővé teszi

a szükség szerinti be- és kitárolást.

A raktárakat tehát nem mint épületeket,

hanem mint komplex létesítményeket kell

vizsgálni, amelyek saját kapcsolatrendszerrel

és belső folyamatokkal rendelkeznek.

A rendszer általános modelljének elemei:

A környezet

A raktározási rendszer

A rendszer bemenetei

A rendszer kimenetei

A bemeneti és kimeneti kapcsolatok jellegét

döntően befolyásolja, az újratermelési

folyamat termelési és forgalmi szférájában

való elhelyezkedés szerint alakulhat.

Eszerint különböztethetünk meg,

Pl.: - ipari

- kereskedelmi

- közlekedési raktárakat

Amely az anyagáramlás szempontjából

vezérlő vagy kiegyenlítő szerepet tölt be.

A raktározási feladatok (igények)

megoldásában (kielégítésében) közreműködő

elemek (gépek, eszközök és létesítmények)

összesége. Ezek a környezetből felvett

energiák és információk segítségével- az

ember valamilyen formában való

közreműködésével – összehangoltan

dolgoznak.

Az anyagáramlás szempontjából a

környezetből érkező, különböző formában

megjelenő és azonos időtartam alatt

rendszerint különböző mennyiségű

anyagok,termékek.

A környezet felé – lehetőleg kívánt igénynek

megfelelően – kibocsátott anyagok, termékek

A raktározási rendszerek struktúrája az

alrendszerek és az elemek közötti, adott

időszakban fennálló viszonylag tartós

kapcsolatok összessége.

Alrendszerként:

A raktárban működő, azonos tulajdonságokkal

rendelkező anyagmozgató gépek és eszközök

A tárolóberendezések és eszközök

A létesítmények

Információs eszközök és berendezések

kezelhetőek.

1. Raktár befogadóképessége

Az adott anyagmozgató- és tárolórendszer

mellett a raktárban elhelyezhető maximális

anyagmennyiség.

2. Anyagmozgató gépek átbocsátóképessége

Adott időszak alatt mozgatható

árumennyiséget jelenti, amelyet befolyásol a

gépek teljesítőképességének kihasználhatósága

és megbízhatósági mértéke.

A raktárakban az áruk rövidebb-hosszabb ideig nyugalmi helyzetben vannak, a raktárakra mégis az áruk folytonos mozgása, a raktárkészlet állandó változása jellemző.

Ezeket a rakodási, szállítási (belső) és tárolási műveleteket (RST műveletek) nevezzük a raktár alapfolyamatainak.

Az alapfolyamatok további részfolyamatokkal is kiegészülnek (pl. ellenőrzés, egységrakományképzés, információszerzés, egyéb szolgáltatás), ezekkel együtt képezik a raktározási folyamatokat.

A raktározási alapfolyamatok megfelelő

megvalósításához összehangoltan dolgozó:

- eszköz- és berendezésrendszerre

- létesítményrendszerre van szükség.

Be- és kiszállító eszközök

Rakodóeszközök- és gépek

Ellenőrző eszközök és berendezések

Belső szállítóeszközök és gépek

Tárolóeszközök és berendezések

Közlekedési kapcsolatok

Rakodóhelyek

Átvevő helyek

Kiadóhelyiségek

Szállítópályák és anyagmozgatási utak

tárolóhelyek

A technikai rendszerek megválasztását

alapvetően a raktári feladat befolyásolja.

AZAZ:

Mit?

Mennyit?

Meddig?

Hogyan?

Hol kell tárolni?

A tárolandó áruk mennyiségét és minőségét

megóvó – raktározási célra kialakított –

létesítmény.

Fajtái:

Raktárépület

Tároló

Hombár

Tartályban történő tárolási mód.

Hagyományos-, csarnok- vagy magasraktár

Főként darabáruk, esetenként ömlesztett

áruk tárolására szolgálnak

nyitott, tetővel ellátott, körülkerített, stb.

tárolóterületek

Időjárás viszontagságaira kevésbé érzékeny

darabáruk (pl. öntvénytömbök) vagy

ömlesztett áruk (pl. homokos kavics, szén)

tárolására alkalmasak.

Bunkerek, silók

Külső hatásokra érzékeny por alakú vagy apró

szemcsés ömlesztett áruk tárolásának

létesítményei.

Folyékony és légnemű anyagok tárolására

alkalmasak.

A tárolandó áruk jellemzői befolyásolják a

tárolási módot:

Fizikai állapot

Sajátosság

mennyiség

1. Darabáruk

2. Ömlesztett áruk

3. Folyékony áruk

4. Légnemű áruk

Különböző megjelenési forma különböző

tárolási módot kíván.

1. Alak

2. Méret

3. Térfogat

4. Egyéb különleges sajátosságok (pl.

nedvességre, hőre érzékeny, tűzveszélyes,

törékeny, stb.)

Ömlesztett anyag

Darabáru

Egyedi

Egységrakományos

homogén

inhomogén

Nincs egyértelmű megkülönböztetés

Befolyásolja:

1. Készletnagyság

2. Árufajták száma

3. Árucikkek száma

A TÁROLANDÓ

ÁRU

SAJÁTOSSÁGAI

ALAK

TÉRFOGAT

TÖMEG

ÉRZÉKENYSÉG

…

MEGJELENÉSI

FORMÁJA

DARABÁRU

ÖMLESZTETT

FOLYÉKONY

LÉGNEMŰ

MENNYISÉGE

ÁRUFÉLESÉGEK

SZÁMA

CIKKELEMEK

SZÁMA

KÉSZLET

TÁROLÁSI MÓD

RAKTÁR

Egy- v. többszintes

Csarnok-

Magas-

SZABADTÉR

Terepszintű

Terepszint alatti

SILÓ TARTÁLY

Beépített

Áttelepíthető

A raktárak csoportosíthatóak:

1. Nemzetgazdasági ágazatok alapján

2. A termelési folyamatban betöltött szerepük

szerint

3. A térbeli elosztási folyamatban betöltött

szerepük szerint

4. Készletváltozás sajátosságai szerint

• Ipari (üzemi)

• Mezőgazdasági

• Kereskedelmi

• Közlekedési és

• Közraktárakat különböztetünk meg.

• Üzemi raktárak rendszerint a termelési egységekhez

kapcsolódnak üzem területén belüli elhelyezés

• Mezőgazdasági raktárak (mezőgazdasági alapanyagok tárolása

(vetőmagtárolás, műtrágyatárolás stb.), készletgyűjtés, vagy

feldolgozó üzemi (keveréktakarmány gyártás) raktár.

Elhelyezésük a rendeltetésüktől függ

• Kereskedelmi raktárak

• nagykereskedelmi raktárak - ma már szakosítva (pl.

élelmiszer, ruházat, bútor stb. raktárak) épülnek

• Közlekedési raktárak

• részben saját üzemi raktárak (a közlekedésüzem fenntartásához

szükséges anyagok, stb. tárolása),

• részben a fuvarozott áruk átmenő raktárai .

• Közraktárak telepítése: az ellátandó körzetbe

Alapanyag

Segédanyag

Félkésztermék

Késztermék

Hulladék raktárakat különböztetünk meg.

Fogyasztásicikk-kereskedelmi

Termelőeszköz-kereskedelmi

Felvásárló, melléktermék- és hulladékgyűjtő

kereskedelmi

Közlekedési és szállítmányozói raktárak.

1. Nagykereskedelmi

2. Központi ellátó-elosztó

3. Regionális ellátó-elosztó raktárak.

Azonos árufajta érkezik és távozik nagy

mennyiségben (pl. köz- és bérraktárak).

Jellemzőjük:

- belső műveletek egyszerűek

- viszonylag könnyen gépesíthetők.

Kevés árufajta érkezik viszonylag nagy

mennyiségben, távozik kisebb tételekben (pl.

kereskedelmi raktárak).

Jellemzői:

- beérkezett tételeket meg kell bontani, hogy az

igények szerinti kisebb volumen kiszállítható legyen

- komissiózás, részleges komissiózás szükséges.

Sok árufajta érkezik kis

mennyiségben, távozik nagyobb tételekben

(pl. felvásárló kereskedelem).

Jellemző:

- a hagyományos raktározási műveletek mellett egyéb

műveleteket is igényelnek (pl. minőség szerinti

válogatás)

Sok árufajta érkezik és távozik kis

mennyiségben (pl. alkatrészraktárak)

Jellemzők:

- belső műveletek munkaigényesek

- rendszerint nagy beruházással gépesíthetőek

- térkihasználás viszonylag kicsi

A távozó árufajták meghatározott időnként

visszatérnek (készletforgó raktárak:

szerszámraktár, szertár).

Jellemzői:

Kis befogadóképesség

Alacsony gépesítettségi színvonal

A távozó árufajták meghatározott idő után

többször visszatérnek, de minőségi

változásokon mennek át (műveletközi

raktárak).

Jellemzői:

Kis befogadóképesség

Magas automatizálhatóság

2011.02.17.