a raktározási folyamatok és rendszerek 2011 02 17
DESCRIPTION
Az előadás anyaga. 2011 02 17.TRANSCRIPT
2011. február 17.
A raktározás sajátos szerepet tölt be a
kitermeléstől a fogyasztásig, felhasználásig
terjedő komplex folyamatrendszerben.
A raktározási rendszerek árukészletet
gyűjtenek, majd továbbadják az
anyagáramlás intenzitás változásának
kiegyenlítése céljából.
A raktárak olyan létesítmények, amelyek az
áruk minőségét és mennyiségét veszteség
nélkül megőrzik.
Befogadóképességük valamint mozgatási
rendszerük teljesítőképessége lehetővé teszi
a szükség szerinti be- és kitárolást.
A raktárakat tehát nem mint épületeket,
hanem mint komplex létesítményeket kell
vizsgálni, amelyek saját kapcsolatrendszerrel
és belső folyamatokkal rendelkeznek.
A rendszer általános modelljének elemei:
A környezet
A raktározási rendszer
A rendszer bemenetei
A rendszer kimenetei
A bemeneti és kimeneti kapcsolatok jellegét
döntően befolyásolja, az újratermelési
folyamat termelési és forgalmi szférájában
való elhelyezkedés szerint alakulhat.
Eszerint különböztethetünk meg,
Pl.: - ipari
- kereskedelmi
- közlekedési raktárakat
Amely az anyagáramlás szempontjából
vezérlő vagy kiegyenlítő szerepet tölt be.
A raktározási feladatok (igények)
megoldásában (kielégítésében) közreműködő
elemek (gépek, eszközök és létesítmények)
összesége. Ezek a környezetből felvett
energiák és információk segítségével- az
ember valamilyen formában való
közreműködésével – összehangoltan
dolgoznak.
Az anyagáramlás szempontjából a
környezetből érkező, különböző formában
megjelenő és azonos időtartam alatt
rendszerint különböző mennyiségű
anyagok,termékek.
A környezet felé – lehetőleg kívánt igénynek
megfelelően – kibocsátott anyagok, termékek
A raktározási rendszerek struktúrája az
alrendszerek és az elemek közötti, adott
időszakban fennálló viszonylag tartós
kapcsolatok összessége.
Alrendszerként:
A raktárban működő, azonos tulajdonságokkal
rendelkező anyagmozgató gépek és eszközök
A tárolóberendezések és eszközök
A létesítmények
Információs eszközök és berendezések
kezelhetőek.
1. Raktár befogadóképessége
Az adott anyagmozgató- és tárolórendszer
mellett a raktárban elhelyezhető maximális
anyagmennyiség.
2. Anyagmozgató gépek átbocsátóképessége
Adott időszak alatt mozgatható
árumennyiséget jelenti, amelyet befolyásol a
gépek teljesítőképességének kihasználhatósága
és megbízhatósági mértéke.
A raktárakban az áruk rövidebb-hosszabb ideig nyugalmi helyzetben vannak, a raktárakra mégis az áruk folytonos mozgása, a raktárkészlet állandó változása jellemző.
Ezeket a rakodási, szállítási (belső) és tárolási műveleteket (RST műveletek) nevezzük a raktár alapfolyamatainak.
Az alapfolyamatok további részfolyamatokkal is kiegészülnek (pl. ellenőrzés, egységrakományképzés, információszerzés, egyéb szolgáltatás), ezekkel együtt képezik a raktározási folyamatokat.
A raktározási alapfolyamatok megfelelő
megvalósításához összehangoltan dolgozó:
- eszköz- és berendezésrendszerre
- létesítményrendszerre van szükség.
Be- és kiszállító eszközök
Rakodóeszközök- és gépek
Ellenőrző eszközök és berendezések
Belső szállítóeszközök és gépek
Tárolóeszközök és berendezések
Közlekedési kapcsolatok
Rakodóhelyek
Átvevő helyek
Kiadóhelyiségek
Szállítópályák és anyagmozgatási utak
tárolóhelyek
A technikai rendszerek megválasztását
alapvetően a raktári feladat befolyásolja.
AZAZ:
Mit?
Mennyit?
Meddig?
Hogyan?
Hol kell tárolni?
A tárolandó áruk mennyiségét és minőségét
megóvó – raktározási célra kialakított –
létesítmény.
Fajtái:
Raktárépület
Tároló
Hombár
Tartályban történő tárolási mód.
Hagyományos-, csarnok- vagy magasraktár
Főként darabáruk, esetenként ömlesztett
áruk tárolására szolgálnak
nyitott, tetővel ellátott, körülkerített, stb.
tárolóterületek
Időjárás viszontagságaira kevésbé érzékeny
darabáruk (pl. öntvénytömbök) vagy
ömlesztett áruk (pl. homokos kavics, szén)
tárolására alkalmasak.
Bunkerek, silók
Külső hatásokra érzékeny por alakú vagy apró
szemcsés ömlesztett áruk tárolásának
létesítményei.
Folyékony és légnemű anyagok tárolására
alkalmasak.
A tárolandó áruk jellemzői befolyásolják a
tárolási módot:
Fizikai állapot
Sajátosság
mennyiség
1. Darabáruk
2. Ömlesztett áruk
3. Folyékony áruk
4. Légnemű áruk
Különböző megjelenési forma különböző
tárolási módot kíván.
1. Alak
2. Méret
3. Térfogat
4. Egyéb különleges sajátosságok (pl.
nedvességre, hőre érzékeny, tűzveszélyes,
törékeny, stb.)
Ömlesztett anyag
Darabáru
Egyedi
Egységrakományos
homogén
inhomogén
Nincs egyértelmű megkülönböztetés
Befolyásolja:
1. Készletnagyság
2. Árufajták száma
3. Árucikkek száma
A TÁROLANDÓ
ÁRU
SAJÁTOSSÁGAI
ALAK
TÉRFOGAT
TÖMEG
ÉRZÉKENYSÉG
…
MEGJELENÉSI
FORMÁJA
DARABÁRU
ÖMLESZTETT
FOLYÉKONY
LÉGNEMŰ
MENNYISÉGE
ÁRUFÉLESÉGEK
SZÁMA
CIKKELEMEK
SZÁMA
KÉSZLET
TÁROLÁSI MÓD
RAKTÁR
Egy- v. többszintes
Csarnok-
Magas-
SZABADTÉR
Terepszintű
Terepszint alatti
SILÓ TARTÁLY
Beépített
Áttelepíthető
A raktárak csoportosíthatóak:
1. Nemzetgazdasági ágazatok alapján
2. A termelési folyamatban betöltött szerepük
szerint
3. A térbeli elosztási folyamatban betöltött
szerepük szerint
4. Készletváltozás sajátosságai szerint
• Ipari (üzemi)
• Mezőgazdasági
• Kereskedelmi
• Közlekedési és
• Közraktárakat különböztetünk meg.
• Üzemi raktárak rendszerint a termelési egységekhez
kapcsolódnak üzem területén belüli elhelyezés
• Mezőgazdasági raktárak (mezőgazdasági alapanyagok tárolása
(vetőmagtárolás, műtrágyatárolás stb.), készletgyűjtés, vagy
feldolgozó üzemi (keveréktakarmány gyártás) raktár.
Elhelyezésük a rendeltetésüktől függ
• Kereskedelmi raktárak
• nagykereskedelmi raktárak - ma már szakosítva (pl.
élelmiszer, ruházat, bútor stb. raktárak) épülnek
• Közlekedési raktárak
• részben saját üzemi raktárak (a közlekedésüzem fenntartásához
szükséges anyagok, stb. tárolása),
• részben a fuvarozott áruk átmenő raktárai .
• Közraktárak telepítése: az ellátandó körzetbe
Alapanyag
Segédanyag
Félkésztermék
Késztermék
Hulladék raktárakat különböztetünk meg.
Fogyasztásicikk-kereskedelmi
Termelőeszköz-kereskedelmi
Felvásárló, melléktermék- és hulladékgyűjtő
kereskedelmi
Közlekedési és szállítmányozói raktárak.
1. Nagykereskedelmi
2. Központi ellátó-elosztó
3. Regionális ellátó-elosztó raktárak.
Azonos árufajta érkezik és távozik nagy
mennyiségben (pl. köz- és bérraktárak).
Jellemzőjük:
- belső műveletek egyszerűek
- viszonylag könnyen gépesíthetők.
Kevés árufajta érkezik viszonylag nagy
mennyiségben, távozik kisebb tételekben (pl.
kereskedelmi raktárak).
Jellemzői:
- beérkezett tételeket meg kell bontani, hogy az
igények szerinti kisebb volumen kiszállítható legyen
- komissiózás, részleges komissiózás szükséges.
Sok árufajta érkezik kis
mennyiségben, távozik nagyobb tételekben
(pl. felvásárló kereskedelem).
Jellemző:
- a hagyományos raktározási műveletek mellett egyéb
műveleteket is igényelnek (pl. minőség szerinti
válogatás)
Sok árufajta érkezik és távozik kis
mennyiségben (pl. alkatrészraktárak)
Jellemzők:
- belső műveletek munkaigényesek
- rendszerint nagy beruházással gépesíthetőek
- térkihasználás viszonylag kicsi
A távozó árufajták meghatározott időnként
visszatérnek (készletforgó raktárak:
szerszámraktár, szertár).
Jellemzői:
Kis befogadóképesség
Alacsony gépesítettségi színvonal
A távozó árufajták meghatározott idő után
többször visszatérnek, de minőségi
változásokon mennek át (műveletközi
raktárak).
Jellemzői:
Kis befogadóképesség
Magas automatizálhatóság
2011.02.17.