a „modell” öt éve, hatása az egészségügyi rendszerre
Post on 09-Jan-2016
26 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
.1/24
A „modell” öt éve, hatása az egészségügyi rendszerre
Dr. Kincses Gyulaveresi lakos.
2004. február
.2/24
Hogy is kezdődött?
.3/24
Négy – öt magyar összehajol
• A gondolat születése:Kellene egy jó kis kórház ide Veresre!
• Kérdések– Miért is akarunk kórházat?– Biztos, hogy ez a legcélszerűbb?
• A nagy lépés:– A szolgáltatás-központú gondolkodás helyett
egészség-nyereség központú gondolkodás• Az új cél: presztízsberuházás helyett olyan modell
kidolgozása, amely– Jobb egészséget biztosít,– Bebizonyítja, hogy ennyi pénzből is lehet jobban csinálni.
.4/24
Következtetések
• Akkor egy olyan modell kellene, amely– ésszerűen, a sajátjaként gazdálkodhat abból a pénzből,
ami van,– A lakosok által gyakran igénybevett „lakosközeli”
ellátásokra koncentrál– Érdekeltté teszi a szereplőket az egészségben tartásban– Mobilizálja, közös célra tereli a különböző forrásokat– Modellértékű, azaz az (ki)terjeszthető, ne adj Isten,
piacképes.• Beleszerettünk Veresbe, ideköltöztünk.
(S.I. és P.B. M.J. személyes hatása is…)
.5/24
Egy szokatlan dolog: a gondolat megvalósul!
• Gondolkodás, tervezés lezárul: 1996• Misszió „elindul”: 1999 január 3.• A modell elindul (TB befogadás) 1999 júli.• 1999. július 1-től az OEP kilenc nyertes pályázóval
(160 ezer fő résztvevő lakos) • 2000-ben négy szervező került ki a rendszerből. • 2001. júniustól pályázat alapján két új szervezővel
bővült a modell.• A 2003. évben összesen 1 millió lakosra bővül a
modell.• 2004. A modell a reform kulcselemévé válik.
.6/24
Miért is siker ez országosan?
.
A rendszer jelenlegi problémái
• „Alulfinanszírozottság” azaz diszkrepancia a struktúra és a rendelkezésre álló források között;
• Torz struktúra;• Jelentős területi egyenlőségek a hozzáférésben és a
forrásallokációban;• Torz érdekeltség és költségérzéketlenség a
szereplők nagy részéről;• Túlzott szabadosság a szereplők részéről;• A minőségszabályozás, protokollszerű működés
alacsony szintje;• A magánfinanszírozás nem megfelelő hatékonysága
– a paraszolvencia jelentős szerepe a rendszerben.
.8/24
Regionális különbségek
40
50
60
70
80
90
100
Közép-Magyaro.
Dél-Dunántúl Dél-AlföldÖsszesen Észak-Alföld Közép-Dunánt Észak-M
agyaro. Nyugat-Dunánt
Összes OEPfinanszírozás 1 főre (ezer Ft)
ezer főre jutó potenciálisanelveszítettéletévek
.9/24
Regionális különbségek
40
45
50
55
60
65
70
Közép-Magyaro.
Dél-Dunántúl Dél-AlföldÖsszesen Észak-Alföld Közép-Dunánt Észak-M
agyaro. Nyugat-Dunánt
Összes OEPfinanszírozás 1 főre (ezer Ft)
A felnőttlakosságból nem érziegészségesnekmagát %*
* OLEF 2000 alapján
.10/24
Az elvesztett életévek és a háztartásokjövedelmének az összefüggése
50
55
60
65
70
75
80
85
90
95
100
Közép-Magyaro
Nyugat-Dunántúl
Közép-Dunántúl
Összesen
Dél-Dunántúl
Dél-Alföld
Észak-Alföld
Észak-Magyaro
500
550
600
650
700
750
800
ezer főre jutó potenciálisanelveszítettéletévek
HáztartásokBruttójövedelem(ezer forint)
.11/24
• A szükséges és korszerű orvosi tudás nem birtokolható egy személy által
• A szükséges koraszerű orvos-technika nem működtethető költség-hatékonyan egy orvos által
• Korszerű ellátás-szervezés nélkül nem teremthetők meg
–az ellátás hatékonysága,–a lakossági programok közösségi fedezete.
A közösségi ellátás terjedésének okai
.12/24
Az eü ellátórendszer által nyújtott és utalványozott szolgáltatások
alapellátás
járóbeteg szakellátás
fekvőbeteg-ellátás
gyógyító egyéb
gyógyszer
gy.segédeszk.
táppénz
OEP költségvetés, 1995
.13/24
VÁLASZ-E az IBR a kérdésekre?
.14/24
Finanszírozási modellek üzenete
• Mottó: amelyik gyógyszernek nincs mellékhatása, annak bizonyosan hatása sincs. (M.Zs)
• Bázis-finanszírozás:– Szakmai: Kapacitás kitöltés kevés munkával és költséggel– Pénzügyi: a keretek enyhe túllépése
• Fee for service– Szakmai: Teljesítmény-kényszer, output az outcome
helyett,– Pénzügyi: minél több pénz leszívása a kasszából, a
betegtől• Normatív teljesítményfinanszírozás
– Költségérzékenység a kapott költség tekintetében, – pazarlás a más költségeivel (költség és tevékenység-
hárítás)
.
Válasz-e az IBR?
• „Alulfinanszírozottság” azaz diszkrepancia a struktúra és a rendelkezésre álló források között;
• Az ismert modellek közül az egyetlen, amely nem a tevékenység fokozásával, hanem a költségek racionalizálásával kezeli a finanszírozási feszültséget.
• Torz struktúra;• Ez az első modell, amely nem a jelenlegi struktúra
megmentésében, hanem a lakosság-közeli ellátások preferálásában érdekelt.A technikai hatékonyság mellett az allokációs hatékonyságot is javítja.
.
• Jelentős területi egyenlőségek a hozzáférésben és a forrásallokációban;
• A jelenlegi struktúra-vezérelt forrásallokáció helyett a fejkvóta lényegesen igazságosabb leosztást tesz lehetővé, amely ráadásul paraméterezhető az egészségpolitikai céloknak megfelelően.
• Az IBR nagy szabadságot ad a területen belül az igazságos allokációra.
• Torz érdekeltség és költségérzéketlenség a szereplők nagy részéről;
• Alapvetően átrendezi az érdekeltséget,– Költséghatékonyság és költségtakarékosság megvalósul– Direkt költségérzékenység a szervező és a szolgáltatók tekintetében
(utalványozott költségek is!!!)– Indirekt költségérzékenység a beteg részéről. (A mienk…)
Válasz-e az IBR?
.
• Túlzott szabadosság a szereplők részéről;• Szabályozott betegmozgás, esetmanegelés• szerződött kapcsolatok, ésszerűbb kapacitás-tervezés• A minőségszabályozás, protokollszerű működés
alacsony szintje;• A modellekben kap értelmet, funkciót a szakmai
szabályozás, helyi minőségpolitika• A magánfinanszírozás nem megfelelő hatékonysága – a
paraszolvencia jelentős szerepe a rendszerben.• Ebben önmagában az IBR nem hoz megoldást, de a
szabályozott, tiszta viszonyok mindenképpen paraszolvencia-ellenesek.
Válasz-e az IBR?
.18/24
Kételyek és válaszok
• Érintik-e a változások a társadalombiztosítást?– A tb alaprendszere, a betegek jogosultsága, a térítés-mentes kör
nem szűkül, a hatékonyság viszont javul.• Igazságtalan, torz pénzelosztást okoz-e az IBR?
– Nem, a jelenlegi allokáció az igazságtalan, és ezt az IBR képes korrigálni.
• Spórolnak-e a beteg kárán?– Nem, a rendszer egyaránt véd az alul- és a túlkezelés ellen. – A szükséges ellátás megtagadása anyagilag sem érdeke a
szervezőknek!• Lehet-e megtakarítani ennyi pénzből?
– Igen, mert változni fog az ellátórendszer és az igénybevétel szerkezete.
• Mi lesz a kórházakkal?– Válhatnak akár szervezővé is.– A cél nem a kórház, hanem a betegek és a dolgozók védelme.
.19/24
Összefoglalás
• Egy helyi kezdeményezésből országos modell született.
• Két ok:– Bebizonyosodott, hogy jó a modell– Olyanok kezdték, csinálják, akik megszállottan hittek,
hisznek benne.• Ahhoz, hogy a modell „győzzön”, mindkettő kellett.• Ahhoz, hogy máshol is működjön, szerencsére elég
az első.• A továbblépés:
Az egészség feltételeinek szélesebb biztosítása.Ez lesz a VÉP? Újabb sikertörténet?
.20/24
top related