a keringÉsi rendszer
Post on 17-Mar-2016
120 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
A KERINGÉSI RENDSZER
A keringési rendszer a következő csoportokra tagolható:
Szív Érrendszer Vér NyirokrendszerSzív – a mellüreg elülső részében, a tüdők között,
a középvonaltól kissé balra, a mellhártyák által határolt üregben található.
Kívülről befelé haladva, három réteg alkotja:Szívburok (epicardium)Szívizom (miocardium)Szívbelhártya (endocardium)
Üregei:Jobb pitvarJobb kamraBal pitvarBal kamraPitvarkamrai sövény (szívsövény) – elválasztja
a pitvarokat és a kamrákat, megakadályozva az oxigénes és széndioxidos vér keveredését.
Vitorlás billentyűk- az azonos oldali pitvar és kamra között találhatók, megakadályozzák a vér visszaáramlását a pitvarokba.
3 vitorlás – jobb pitvar és jobb kamra között 2 vitorlás – bal pitvar és bal kamra között
Zsebes billentyűk- a kamrából kiinduló artériák kezdetén találhatók, a szív belhártya kettőzetei, megakadályozzák a vér visszaáramlását a kamrákba.
A szív működését saját ingerképző és ingerületvezető rendszere biztosítja, mely kapcsolatban áll a központi idegrendszerrel.
Ingerképző központja: sinus-csomó, pitvar-kamrai csomó
Ingerületvezető rendszere: His- nyaláb, Tawara-szárak, Purkinje-rostok
A szív összehúzódása (szisztolé) és az azt követő elernyedés (diasztolé) a szívütem vagy szívciklus.
Időtartama: 0,8 mp Pitvar szisztolé: 0,1 mp Kamra szisztolé: 0,3 mp Teljes diasztolé: 0,4 mpSzívfrekvencia – a szív összehúzódásainak
száma a szervezet viszonylagos nyugalmi állapotában (átlagosan: 72/perc)
Pulzustérfogat – egy összehúzódásra a kamra a szervezet viszonylagos nyugalmi állapotában átlagosan 70 ml vért lök ki.
Vérnyomás – a vérnek az érfalra kifejtett nyomása kb. 120/70 Hgmm
A szív két vérkörrel áll kapcsolatban:Kis vérkör (tüdővérkör)
Jobb kamra↓
Tüdőartéria↓
Tüdő (gázcsere)↓
Tüdővéna↓
Bal pitvar
Nagy vérkör (testvérkör)
Bal kamra↓
Aorta↓
Hajszálerek (gázcsere)↓
Vénák↓
Jobb pitvar
ÉrrendszerArtériák (osztóerek) Vastag, rugalmas, köralakú, szűk belső
keresztmetszetű,erőteljes összehúzódásra képes vérerek
A vért a szervekhez pumpálják.Vénák (gyűjtőerek) Vékonyabb és rugalmatlan, tág, ovális
keresztmetszetű vérerek. Zsebes billentyűi megakadályozzák a vér
visszafolyását. Visszajuttatják a vért a szervekből.
Kapillárisok (hajszálerek) Egyrétegű laphám, kötőszöveti és izomsejtekkel Gyorsan tágulnak és szűkülnek Kapcsolatot teremtenek az artériák és vénák között Felületükön zajlik le a tápanyagok és gázok diffúziója a
szervekben
Vér összetétele Vérplazma (56%) Víz (93%) Ionok: Na+, K+, Ca2+ ,HCO3
- , PO4
3-
Molekulák: glükóz, zsírsavak, karbamid, húgysav, aminosavak, plazmafehérjék, albuminok, globulinok, fibrinogén, hormonok (%)
Sejtes elemek (44%) Vörös vértestek Fehér vérsejtek Vérlemezkék
Vörös vértestek Benyomott korong
alakúak Számuk: kb. 5
millió/1mm3
Vörös csontvelőben képződnek
Fe és Hb tartalmaznak Élettartamuk: kb. 120 nap Lebontási helyük: lép Szerepük: légzési gázok
szállítása
Fehér vérsejtek Gömb vagy változó alakúak Számuk: 6-8 ezer/mm3
Vörös csontvelőben képződnek Sejtmagjuk van Élettartamuk: néhány nap - 10év Pusztulásuk különböző helyeken Szerepük: kórokozók elleni védekezésTípusai: Neutrofil granulociták Eozinofil granulociták Bazofil granulociták Limfociták: T-limfociták, B-limfociták Monociták
Vérlemezkék (trombociták) Kerek, csillag alakúak Számuk: 150 – 300 ezer/ 1mm3
Vörös csontvelőben képződnek Sejttörmelékek Élettartamuk: 1-2 hét Szerepük van a véralvadásban
VÉRALVADÁSprotrombin + trombokináz + Ca → trombinFibrinogén + trombin + Ca → fibrin
Nyirokrendszer A vérkapillárisokhoz hasonló szerkezetű
hajszálerekkel kezdődik melyek nagyobb nyirokerekké szedődnek össze.
A nyirokerekben billentyűk találhatók, melyek az egyirányú nyirokáramlást biztosítják.
A nyirokerek két fő nyirokérbe-mellvezeték és jobb nyirokvezetékbe- torkollanak, melyek a vénás rendszerbe vezetik a nyirkot.
Nyirok – fehérjementes vérplazma, fehér vérsejtekkel.
Főbb nyirokszervek: nyirokcsomók, lép, csecsemőmirigy
top related