Általános műszaki És munkavédelmi ismeretek

1 Rutin-OKT Oktató, Továbbképző és Szolgáltató KFT, 2500 Esztergom, Kossuth Lajos út 40. 33/500-510

ÁLTALÁNOS MŰSZAKI ÉS MUNKAVÉDELMI

FELADATOK

Oktatási segédlet

1. változat

Esztergom, 2011 www.rutinoktatoi.hu


Tisztelt Hallgató!

Jegyzetünk célja, hogy segítse a szakmai vizsgára való felkészülését. A témakörök a szakmai

vizsgakövetelmények kérdései alapján kerültek kidolgozásra. A kidolgozott vizsgafeladatok csak

információ tartalommal bíró bővített vázlatok, melyek a szakmai gyakorlattal válnak teljessé. A

konzultáció alkalmával várjuk a kiadott jegyzet alapján szakirányú kérdéseiket a helyi sajátosságokkal

történő kiegészítéseket így lehetőség nyílik a bővebb szakmai tartalommal való feltöltésre és ezáltal a

még sikeresebb szakmai vizsga letételére.

Tananyagunk az alábbi szakképesítések vizsgáihoz nyújt segítséget:

TARGONCAVEZETŐ szakképesítés-elágazás

EMELŐGÉPKEZELŐ (kivéve targonca) szakképesítés-elágazás

FÖLDMUNKA-, RAKODÓ-, ÉS SZÁLLÍTÓGÉP KEZELŐ szakképesítés-elágazás

ENERGIA ÁTALAKÍTÓ BERENDEZÉS KEZELŐJE szakképesítés-elágazás

ÉPÍTÉSI ANYAGELŐKÉSZÍTŐGÉP KEZELŐJE szakképesítés-elágazás

ÚTÉPÍTŐ-, ÉS KARBANTARTÓGÉP KEZELŐJE szakképesítés-elágazás

ALAPOZÁS, KÖZMŰ- ÉS FENNTARTÁSI-GÉP KEZELŐ szakképesítés-elágazás

A felkészüléshez jó munkát kívánunk!

Rutin-OKT Kft


TARTALOMJEGYZÉK (Szóbeli tételek) MOTORTAN ALAPISMERETEK .................................................................................................................. 5

HIDRAULIKA, PNEUMATIKA ALAPISMERETEK ........................................................................................ 15

ELEKTROTECHNIKA ALAPISMERETEK ................................................................................................... 23

1. Ön egy cég alkalmazásában áll. A munkavédelmi törvény egyértelműen meghatározza a munkáltató és

a munkavállaló munkavédelemmel kapcsolatos alapvető jogait és kötelezettségeit. Ismertesse ezen

jogokat és kötelezettségeket. Milyen következményei vannak, ha valamelyik fél megsérti ezen törvényi

előírásokat? ............................................................................................................................................ 30

2. Ön gépkezelőként dolgozik. Milyen személyi feltételei vannak ezen munkakör betöltésének. Beszéljen a

gépkezelői tevékenység kockázatairól, és veszélyeiről! .......................................................................... 32

3. A munkahelyek kialakításánál törekedni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzés feltételeinek megteremtésére. Milyen személyi és tárgyi feltételei vannak ezen

kialakításoknak? ..................................................................................................................................... 34

4. Gépkezelőként Önnek műszakonkénti vizsgálatot kell végeznie a gépen, mielőtt megkezdené a

munkavégzést. Milyen előírások vonatkoznak a biztonsági berendezésekre. Milyen teendői vannak ezen

berendezésekkel kapcsolatban? Mit tesz, ha sérülést észlel ezen elemeknél? ........................................ 35

5. Ön mélyépítés területen dolgozik. Alkalmazottként kézi szerszámokkal is kell munkát végeznie. Milyen

előírások vonatkoznak a kézben tartott szerszámok használatára. Milyen egyéni védőeszközöket használ

ezekben az esetekben? ........................................................................................................................... 37

6. Ön a gépipar területén dolgozik gépkezelőként. A gyárban lakatos és hegesztő munkákat végeznek.

Olykor igen magas hőmérsékletű tárgyakat is kell géppel mozgatnia. Mutassa be a gépi

anyagmozgatásnál betartandó munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat. Milyen egyéni és csoportos

védőeszközöket ismer? Milyen védőfelszereléseket használ munkája során? ........................................ 38

7. Az Ön munkahelyén kézi anyagmozgatási feladatokat is el kell látni. Ismertesse a szakmájára jellemző

kézi anyagmozgatási módokat, és arra vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat! Milyen előírások

vonatkoznak a segédeszközzel történő anyagmozgatásra? Milyen védőfelszereléseket kell alkalmazni

ezekben az esetekben? ........................................................................................................................... 40

8. A munkagépeken védőburkolatok találhatók. Milyen célt szolgálnak ezek a gépelemek? Milyen

követelményeket támasztunk a védőburkolatokkal szemben? Milyen teendői vannak a gépkezelőnek ezen

védőburkolatokkal kapcsolatban? .......................................................................................................... 43

9. Ön munkája során elektromos munkaeszközöket is használ. Ismertesse a villamosság

biztonságtechnikáját! Foglalja össze az érintésvédelem szabályait, a különböző érintésvédelmi módokat!

Milyen élettani hatásai vannak az elektromos áramnak? ......................................................................... 44

10. Munkavégzés során előfordulhatnak balesetek. Ismertesse a baleset fogalmát! Mely esetben

beszélünk munkabalesetről? Milyen teendői vannak baleset esetén? ..................................................... 46

11. Munkavégzés során előfordulhatnak foglalkozási megbetegedések. Mit ért foglalkozási

megbetegedésen? Milyen teendői vannak a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatban? Milyen módon

kerülhető el a foglalkozási megbetegedés? ............................................................................................ 47

13. A munkagépek meghajtását általában belsőégésű motorokkal végzik. Hogyan csoportosíthatjuk a

belsőégésű motorokat? Milyen jellemzőik vannak? Beszéljen a belsőégésű motorok általános

felépítéséről. ........................................................................................................................................... 51


14. Csoportosítsa a belsőégésű motorokat a felhasznált üzemanyaguk szerint! Beszéljen az üzemanyag-

ellátó rendszerükről. Milyen jellemző tulajdonságai vannak az üzemanyagoknak? Ismertesse a

belsőégésű motorok szélsőséges körülmények közötti üzemeltetését! ................................................... 51

15. A munkagépek meghajtó motorjának hűtéséről és kenéséről gondoskodni kell. Milyen műszaki

megoldásai lehetnek ezeknek? Milyen teendői vannak a gépkezelőnek a hűtő-, és kenőrendszerrel

kapcsolatban? Milyen hűtőfolyadékokat és kenőanyagok ismer? Beszéljen ezen anyagok

tulajdonságairól!..................................................................................................................................... 52

16. Az Ön által kezelt gépek többségében hidraulikus vagy pneumatikus rendszer található. Osztályozza

és jellemezze ezen rendszer elemeit. Melyek tartoznak az energiaellátás, irányítás és végrehajtás elemei

közzé? .................................................................................................................................................... 52

17. Beszéljen a hidraulikus és pneumatikus rendszer energiaellátó rendszeréről! Milyen közeget alkalmaz

a munkavégzésre? Miért szükséges a szűrők alkalmazása? Jellemezze a hidraulikus rendszer

nyomófolyadékát! ................................................................................................................................... 52

20. A munkagépek egy része elektromos meghajtású. Milyen áramellátási módokat ismer. Hogyan védjük

a fogyasztókat a zárlat vagy a túláram hatásaitól. Hogyan tudjuk tárolni az elektromos áramot? Beszéljen

az akkumulátorok működéséről, kezeléséről! ......................................................................................... 56


MOTORTAN ALAPISMERETEK

I. Belsőégésű motorok szerkezeti felépítése és működése. A működés alapja az a fizikai tény, hogy egy zárt térben (henger) elégetett üzemanyag hatására emelkedik a hőmérséklet, ami nyomásnövekedést okoz. Ez a megnövekedett nyomás a dugattyú felületére ható erő révén azt egyenes vonalú mozgásra kényszeríti. Miközben a hengerben lévő gáz térfogata növekszik és nyomása csökken. ( Gay Lussac) A dugattyú a hajtókaron keresztül össze van kötve a forgattyús tengellyel. Ez a szerkezeti elem biztosítja az egyenes vonalú mozgás forgó mozgássá való átalakítását. A teljes működési folyamat négy ütemben valósul meg. 1. Szívás – a levegő és üzemanyag bejuttatása a hengerbe, a szívó szelepen keresztül dugattyú lefelé mozog. 2. Sűrítés – a hengerben lévő gázt a fölfelé mozgó dugattyú összesűríti. Az előző ütemben beszívott benzin-levegő keverék nem tud kiáramlani a hengerből (a kipufogószelep szintén zárva van). A dugattyú tehát a fölötte lévő keveréket erősen összenyomja (összesűríti). Attól a pillanattól kezdve, hogy a dugattyú ismét a legfelső helyzetbe kerül, kezdődik a harmadik ütem. Ennek következtében csökken a térfogat nő a nyomás és a hőmérséklet. Az adott motor esetében jellemző az ún. sűrítési viszonyszám. Ottó motoroknál: 1: 10 Diesel motoroknál: 1: 20 3. Terjeszkedés vagy munkaütem. Az üzemanyag elégése során fejlődő hő nyomásnövekedést hoz létre. Ez a dugattyút nagy erővel tolja lefelé. Amely mozgás a főtengelyen keresztül forgó mozgássá alakul. Az egyenletes forgó mozgást a főtengelyen lévő lendkerék biztosítja. A használt üzemanyag ill. az égés lezajlása szerint két fő típust különböztetünk meg. Ottó motorok: Üzemanyag: benzin vagy gáz. A sűrítési ütem végén a kellő pillanatban (előgyújtás) elektromos szikra hatására következik be a gyulladás. Diesel motorok: Üzemanyag: gázolaj A sűrítés következtében a beszívott levegő olyan hőmérsékletet ér el (600 -700 C ) amely meghaladja a gázolaj öngyulladási hőmérsékletét (kb. 400 C). Így az ún. öngyulladás révén gyullad meg. 4.Kipufogás A fölfelé haladó dugattyú a hengerben lévő égésterméket (kipufogó gáz) a kipufogó szelepen keresztül a szabadba nyomja. Négyütemű motorok esetében egy munkavégzés két fordulat alatt játszódik le. Kétütemű motoroknál egy munkavégzés egy fordulat alatt történik. Ez úgy lehetséges, hogy amíg a dugattyú fölött sűrítés történik, a dugattyú alatt a szívás zajlik. A terjeszkedés és a kipufogás is egy fél


fordulat alatt történik. Négyütemű motorok működését, a szívó, kipufogó szelepek nyitását, zárását a vezérlő berendezés biztosítja. Kétüteműmotorok ún. résvezérlés alapján működnek.

Belsőégésű motorok szerkezeti Négyütemű Otto-motor

részei, anyagai vezérlési diagramja

Belsőégésű motorok az alábbi szempontok szerint csoportosíthatók. Üzemanyag: benzin, gáz, diesel Ütem szerint: négyütemű, kétütemű Hengerek száma és elrendezése szerint: egy hengeres, több hengeres

- Soros motor - V motor - Boxer motor - Csillag motor

Soros motor V motor


Boxer motor Csillag motor

Hűtés szerint: léghűtés, folyadék hűtés Olajozás szerint: kényszerolajzás- négyütemű keverék olajzás- kétütemű A turbó feltöltős motor működésének lényege, hogy szívási ütemben nem csak a természetes szívás hatására áramlik a hengerbe a levegő, hanem egy kompresszor a szívó hatáshoz képest több levegőt présel a hengerbe, így több üzemanyag elégetése lehetséges. Amely nagyobb teljesítményt eredményez. A turbó feltöltő használata igen komoly szilárdsági követelményeket támaszt.

Kipufogógáz-hajtású turbinás feltöltés (torló töltés)


2. Üzemanyag ellátás. Ottó motorok. Benzin A benzin nagy fűtőértékű illékony anyag, már kis hőmérsékleten párolog, gőzei a levegővel érintkezve robbanóelegyet képeznek, ezért igen tűzveszélyes. Kőolajból lepárlással nyert üzemanyag. Fajsúlya: 0,67 – 0,76 kg/dm3 Lobbanáspont: - 23 C, rendkívül tűzveszélyes. Jellemző adat: oktán szám (kompresszió tűrés). Nem megfelelő oktán számú benzin használata tönkreteheti a motort. Karburátoros rendszer

Az első karburátort magyar feltalálók ( Bánki Ottó, Csonka János) készítették 1894-ben. Benzin befecskendezés rendszer.

Hengerenkénti befecskendezés


Gáz Általában a háztartásokban használatos Propán- bután (PB) gáz kerül alkalmazásra. Egyéb éghető gázok is szóba jöhetnek. A PB gáz jellemzői: Rendkívül tűz és robbanásveszélyes. Színtelen, szagtalan, mesterségesen szagosítva Levegőnél nehezebb. Tárolása szabványos, cserélhető palackban, vagy a gépre szerelt tartályban történik. Bizonyos nyomáson (3 – 15 bar, hőmérséklettől függően) a palackban folyékony állapotban van Fölhasználás során gáz halmazállapotúvá alakul és a palackban lévő nyomás hatására áramlik a motorban.

A gáz motorba való áramlását egy elektromos szelep szabályozza. Gyújtáskor a szelep nyit és működik a motor. Gyújtás kikapcsolásakor a szelep lezár. Ezen szelep meghibásodása esetén előfordulhat, hogy a motor leállítását követően is áramlik a gáz. Ez esetben a szabadba jut, ami súlyos baleseteket okozhat. Gázüzemű motor szabályos leállítása Először a kézi elzáró szelepet kell elzárni. Miután a motor üzemanyag hiány miatt leállt csak azt követően lehet lekapcsolni a gyújtást. Gázüzemű motor hideg indítása Hideg időben a palackban lévő gáz párolgása kevés ahhoz, hogy kellő nyomás alakuljon ki. Ezért a motor nem indítható be. Ilyen esetben lehetséges a palack óvatos felmelegítése (meleg homokzsák). Hirtelen felmelegítés a palack felrobbanásához vezethet. Amennyiben a motor kettős üzemű ( gáz és benzin) úgy célszerű benzin üzemmódban indítani. Amikor a motor elérte az üzemi hőfokot lehet átállni gázüzemre.


2.2. Diesel motorok Gázolaj: kőolajból lepárlással nyerhető üzemanyag Fajsúly: 0,82-0,84 kg/dm3 Jellemző minőségi mérőszám: cetán szám (gyulladási készség) Minél nagyobb a cetánszám annál hajlamosabb az öngyulladásra. A gázolaj megfelelő kenő képességgel rendelkezik, ez alapján bizonyos alkatrészek kenését az üzemanyag biztosítja. Nem megfelelő üzemanyag alkalmazása esetén kenés hiánya miatt egyes alkatrészek tönkre mehetnek. A gázolaj viszkozitása nagymértékben függ a hőmérséklettől, ezen kívül paraffint is tartalmaz. A gázolaj dermedési hajlamát a gázolaj paraffin tartalma nagymértékben befolyásolja. Ez hideg időben indítás nehézséget okozhat. Üzemanyag ellátó rendszer működése.

Diesel motorok esetében a sűrítés végén a hengerben igen magas a nyomás (50-100 bar) Az üzemanyagot ebbe a nagynyomású térbe kell bejuttatni. Kis nyomású egységek: üzemanyagtartály tápszivattyú üzemanyag szűrő kisnyomású vezetékek Nagynyomású egységek: adagoló porlasztó nagynyomású csövek Az adagoló feladata az üzemanyag kellő nyomáson (100 bar fölött) való továbbítása az égő térbe (a porlasztón keresztül). Sűrítési ütem végén a hengerben az összesűrített levegő hőmérséklete kb. 600-700 C, ez meghaladja a gázolaj öngyulladási hőmérsékletét, így az ennek következtében meggyullad és biztosítja a motor folyamatos működését. Amennyiben a nagynyomású rendszerbe levegő kerül (kiürült a tartály) a porlasztó nem tud kinyitni, így a motor nem fog beindulni. Ezt megelőzendő az ún. légtelenítést szükséges elvégezni.


Diesel motorok hideg indítása. Indítási nehézség okai:

- alacsony motor hőmérséklet - alacsony olaj hőmérséklet-nagy az ellenállás - gázolaj ledermedt, parafin leválás - akkumulátor kapacitása csökkent

Ezen okok miatt hideg időben a diesel motorok indítása problémát jelent. Az indítás elősegítésére különféle hideg indítási módokat alkalmaznak az egyes motoroknál. Ezek működtetése nélkül a diesel motorok hideg időben nem indíthatók be. Ilyen megoldások többek közt:

- dekompresszor - motor előmelegítés( meleg víz) - gázolaj melegítése - dermedés gátló adalékok - izzító gyertya - benzines indító motor - külső rásegítés (bikázás) stb

Miben hasonlít és tér el?

A dízelmotor szerkezetében hasonlít a nála ismertebb mechanizmusú benzinmotor (Otto-motor) felépítéséhez, hiszen alapvetően mindkettő henger(ek)ből, dugattyú(k)ból, főtengelyből, kiegyenlítő-tömeg(ek)ből, vezérműből, szelepekből stb. épül fel, s mindkettő a négy ütem - szívás, sűrítés, robbanás és kipufogás - szerint dolgozik, de működése és az azt kiszolgáló berendezések jelentősen eltérnek.A fő különbség, hogy a dízelnél a tüzelőanyag (leginkább gázolaj) gyújtószikra segítsége nélkül, a legalább hússzoros kompresszió (légsűrítés) miatti felmelegedés hatására öngyulladással ég el és végez munkát a hengerben. Az Otto motorok benzin+levegő keveréket kapnak a karburátorból, viszont a dízelmotor hengere csak levegőt szív be, azt sűríti, az adagoló az égéstérben felhevült levegőbe fecskendezi az üzemanyagot.

3. Motorok biztonságos működéséhez szükséges egyéb szerkezeti egységek és azok karbantartási teendői. 3.1. Kenés A motorban lévő mozgó, forgó fém alkatrészek folyamatos kenést igényelnek. A kenés rövid időre való kimaradása is a motor gyors tönkremeneteléhez vezethet. Kenésre megfelelő minőségű motorolaj használható. Alkalmazott motorolaj esetében mindenkor figyelembe kell venni a gyártó előírásait. Kétféle kenési mód létezik. 3.1.1. Keverék olajzás - kétütemű motoroknál a kenőolaj megfelelő arányban (pl. 1:50) az üzemanyagba van keverve. A keverési arány betartása lényeges.


3.1.2. Szivattyús vagy kényszer olajzás

Karbantartási teendők. Olajszint ellenőrzése ( naponta ), szükség esetén után töltés. Menetközben- olajnyomás visszajelző figyelése. Nyomás hiány esetén azonnal le kell állítani a motort. Olaj ill. szűrő csere a gyártó által előírt üzemidőt követően. Olajcsere alkalmával a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat szigorúan be kell tartani. 3.2. Hűtés A motorok a gyártó által megadott üzemi hőmérsékleten működnek megfelelően. Túlmelegedés esetén a kenőolaj viszkozitás lecsökken. Kenés hiányában a motor túlmelegszik és tönkre megy.


Kétféle hűtési megoldás lehetséges:

- Léghűtés - Folyadékhűtés

Karbantartás Léghűtés: levegőáram biztosítása hűtő felület tisztán tartása Folyadékhűtés: hűtőfolyadék szint ellenőrzése tágulási tágulási tartály fagyáspont-fagyálló folyadék alkalmazása szivattyú működőképessége menetközben, műszerfalon a visszajelző figyelése termosztát működésének ellenőrzése 4. Levegő szűrés A beszívott levegő por és egyéb szennyeződéseket tartalmaz. Ez a hengertérbe jutva gyors kopást okoz. Ezért a beszívott levegőt megfelelő szűrőn kell átvezetni. Az alkalmazott szűrő típusa, kialakítása az üzemelési körülményektől függ.


Karbantartás Az üzemelési körülményektől függően a szűrők ellenőrzése, tisztítása, ill. szűrőbetét csere. Olajtükrös levegő szűrőknél fontos a környezetvédelmi előírások figyelembe vétel 5. Kipufogó rendszer A kipufogó rendszer feladata a motor működéséből adódó zaj csökkentése és a kipufogógázban lévő káros anyagok megfelelő szinten tartása (katalizátoros rendszer). Ezen adatokra szigorú környezetvédelmi előírások vonatkoznak.


HIDRAULIKA, PNEUMATIKA ALAPISMERETEK

Energia közvetítési módok Mechanikus, elektromechanikus, hidraulikus-pneumatikus

Hidraulika Energia közvetítő közeg – folyadék A hidraulikus energia közvetítés két fő területre oszlik.

1. Hidrodinamika – áramlástan (erőművek, turbinák) 2. Hidrosztatika – nyomás révén való energia közvetítés

A folyadék fizikai jellemzői:

- Összenyomhatatlan - Térfogata állandó - Benne a nyomás minden irányban egyenletesen terjed


Hidraulikus energiaátvitel

Pneumatika Energia közvetítő közeg: Sűrített levegő. Levegő (gázok) fizikai jellemzője:

- nyomás - hőmérséklet - térfogat

Ezen három tényező szoros összefüggésben van egymással. Bármelyik megváltoztatása a másik kettő változását vonja maga után. Ez a tény igen súlyos baleset veszélyt is jelenthet. Robbanás – hirtelen térfogat növekedés Hőmérséklet csökkenés – fagyási sérülések Nyomás növekedés – hő hatására robbanás veszély A gyakorlatban alkalmazott sűrített levegős nyomású rendszerek: - 1-6 bar kisnyomás - 6-15 bar közepes nyomás - 15 felett nagy nyomás A nagynyomású rendszerek alkalmazása a fokozott baleset veszély miatt csak speciális esetekben kerül alkalmazásra. Az energia közvetítés a folyadék illetve a sűrített levegő nyomása révén történik.

NYOMÁS Jele:p Mértékegysége: Pascal (Pa)

FELÜLET Jele: A Mértékegysége:Négyzetméter (𝒎𝟐)

ERŐ Jele: F Mértékegysége: Newton (N)

Átszámítások 10N = 1dN = 1 kp 1m2 = 10.000 cm2

1𝑃𝑎 =1𝑁

1𝑚2=

0, 1𝑘𝑝

10.000 𝑐𝑚2

100000 Pa= 1bar = 100Kpa

A kifejtett erő nagysága az adott nyomás és a felület szorzata. A mozgási sebességet az áramló mennyiség határozza meg.


Súly mértékegysége: kg (kilogramm) Az adott súly felemeléséhez szükséges erő mértékegysége: kp (kilopond) Ennek iránya és nagysága tetszőleges lehet.

A nyomás fogalma: Egységfelületre jutó erő.

SI mértékegység rendszer Nemzetközileg elfogadott egységesített mértékegység rendszert jelent.

Nyomás mértékegysége: Pascal = 1𝑁

1𝑚2

Hidraulikus rendszer felépítése

Energia átalakítás Meghajtó motor – Belsőégésű motor, elektromos motor (akkumulátoros) Hidraulika szivattyú Folyadék tartály Hidraulikus munkavégző eszközök - munka hengerek - hidromotorok - forgató henger, lengő motor


Vezérlés: Ezen keresztül lehet a rendszert rendeltetésszerűen működtetni.

A kezelő a szelepeken keresztül tudja az egyes műveleteket irányítani és azok mozgási sebességét szabályozni. A mozgási sebesség fokozat mentesen szabályozható a maximum és a 0 sebességek közt.


Segédberendezések: A rendszer biztonságos működtetéséhez megfelelő kiegészítő rendszerre van szükség:

- Olajszűrő

- Olajhűtő

- Vezetékek-merev vezetékek-acélcső - Hajlékony vezeték – hidraulika tömlő

Fontos ezen szerkezetekre vonatkozó karbantartási feladatok végrehajtása:

- szűrő betét csere. tisztítás - hűtő tisztítás - tömlők, vezetékek biztonságos beépítése – sérülések elkerülése - szivárgásmentes csatlakozás biztosítása


Alkalmazott hidraulika folyadék Követelmények a hidraulika folyadékkal szemben: -energia közvetítés -megfelelő kenő képesség -korrózió gátlás -habzás mentesség -oxidáció gátlás (elöregedés) -víztaszító képesség Fontos jellemző olajok esetén a viszkozitás. Ez a jellemző rendkívül hőmérséklet függő, ez a tény nagymértékben befolyásolja a gépek működését (hűtés) Olaj utántöltés, olajcsere esetén lényeges figyelembe venni, hogy a különböző olajok nem keverhetők. A környezetbe kerülő olaj és olajos anyagok veszélyes hulladéknak minősülnek. Biztonsági berendezések. A hidraulikus, pneumatikus rendszerek rendeltetés szerinti, biztonságos működését gyárilag beépített szabályozó szelepek garantálják. Szabályozásra kerülhet: Az áramló közeg (olaj, levegő)

1. nyomása-erő kifejtés szabályozása nyomás határoló nyomás szabályozó szelepek 2. áramlás iránya

útváltó szelepek visszacsapó szelepek vezérelt visszacsapó szelep

3. áramló közeg mennyisége fojtó szelepek fojtó-visszacsapó szelep

4. csőtörés biztonsági szelep Ezen szelepek beállítását, szabályozását csak arra jogosult szakemberek végezhetik. Hidraulikus kormányzás. A kormányzott kerekek mozgatása hidraulikus munkahengerek segítségével történik. Nincs mechanikus összeköttetés. Ez azt is jelenti, hogy meghibásodás esetén (vontatva) ezen gépek nem kormányozhatók. A kezelő a kormányon keresztül egy hidraulikus szelepet működtet. Ami biztosítja haladási sebesség és a kormányzás összehangolását. Targoncák esetén lényeges szempont, hogy a kormány mozdulaton kívül a hajtott kerekek fordulat száma is változik. Szélső esetben a kanyarodási sugár nulla. Karbantartás Az adott gép karbantartása a gyártó által kiadott gépkönyv szerint kell, hogy történjen- karbantartási utasítás. Használat során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a gép működését. Csak az észlelt hiba elhárítását követően szabad folytatni a munkát. Ha a hibát biztonsággal nem tudtuk elhárítani a gépet nem szabad üzemeltetni. A karbantartás feladata a gépek gazdaságos működtetése is. Ez az esetleg fellépő veszteségek csökkentésével lehetséges.


A mechanikus szerkezetek hibája (szorulás, berágódás, nagy holtjáték stb.) ill. karbantartásának elmulasztása is rontja a hidraulikus rendszer hatásfokát. Pneumatikus rendszerek felépítése

Az egyes szerkezeti egységek felépítése, funkciója megegyezik a hidraulika rendszerekkel. Lényeges különbség van a végrehajtandó karbantartási feladatoknál. Sűrített levegős rendszerek karbantartási teendői- gépkönyvben leírtak alapján.

- kenés - levegő szűrés - víz leválasztás - levegő előkészítők - fagytalanító, vízleválasztó olajzás


Környezet és balesetvédelem A munkavégzés során mindenkor tekintettel kell lenni a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartására. A gépek működtetéséhez szükséges hidraulika olajok, kenőanyagok veszélyes hulladéknak minősülnek. Használat, ill. karbantartás során felmerülő balesetveszélyek: -nyomás alatti rendszer megbontása TILOS - olaj szivárgás -környezet szennyezés, elcsúszás veszély -véletlenszerű elmozdulást okozhat -túlterhelés -hidraulikus rendszer meghibásodása -borulás veszély -áramló közeg okozta sérülés -főleg levegő esetén veszélyes -túlmelegedés okozta nyomásnövekedés -robbanás veszély, gumidefekt -fertőzés veszély, allergia -tűzveszély -hidraulikus akkumulátor-csak szakember kezelheti A rendszerbe épített biztonsági berendezések elállítása, változtatása megváltoztathatja a gépek rendeltetés szerinti működését, ami igen súlyos balesetekhez vezethet. (Túlterhelés gátló kiiktatása stb.) Ezen biztonsági szelepeken való változtatás a kezelők részéről szigorúan TILOS.


ELEKTROTECHNIKA ALAPISMERETEK

Alapfogalmak

A természetben előforduló anyagok minden esetben pozitív illetve negatív töltésű részekből épülnek fel.

Bármely anyag egyetlen atomja pozitív töltésű atommagból illetve negatív töltésű elektronból áll.

Természetes állapotban a töltések egyensúlyban vannak. Ha ez az egyensúly felbomlik (külső tényezők

hatására pl. dörzsölés) töltés különbség jön létre. Ezt nevezzük feszültségnek. Ez a töltés különbség

igyekszik kiegyenlítődni az ún. szabad elektronok visszaáramlanak eredeti helyükre. Fémes

anyagokban az elektronok áramlását tekintjük az áram erősségének. Az hogy a szabad elektronok

mozgása milyen mértékben korlátozott az adott anyagban, az jelenti az adott anyag ellenállását.

Azt az áramot amely az áramkörben állandóan ugyanabban az irányba folyik, egyenáramnak

nevezzük. Jele: DC. Amennyiben az áram irányát állandóan változtatja oda és vissza, nevezzük

váltakozó áramnak vagy váltóáramnak. A váltakozó áramnál az erőssége rövid ideig nő, elér egy

maximális értéket, majd lecsökken nullára és egy rövid időre megszűnik az elektronok áramlása. Ezután

az áram erőssége ellenétes irányba nő, ebben az irányban is eléri a legnagyobb értéket, majd csökken,

értéke újra nulla lesz. A hazánkban használatos hálózati váltakozó áramnál ezek a periódusok

másodpercenként ötvenszer ismétlődnek meg. A másodpercenkénti periódusok számát nevezzük

frekvenciának.

Elektromos áram főbb jellemzői:

FESZÜLTSÉG Jele: U Mértékegysége: V (volt)

ÁRAMERŐSSÉG Jele: I Mértékegysége: A (amper)

ELLENÁLLÁS Jele:R Mértékegysége: Ohm (ohm)

TELJESÍTMÉNY Jele:P Mértékegysége:W (watt)

Ohm törvény

(Az Ohm törvénye a gyakorlatban igen jelentős képlet, ezért fontos megtanulni. Ezt könnyíti a következő

háromszög, melyben a keresett ismeretlent letakarva az alkalmazandó képlet leolvasható.

Feszültség=áramerősség x ellenállás Képletben: U= I x R Az elektromos áram teljesítménye: feszültség x áramerősség Mértékegysége:W (watt), kW(kilowatt) Elvégzett munka: kWh (kilowattóra)


Egyszerű áramkör

Az elektromos energia gyakorlati hasznosítása

Az elektromos áram hasznosítása különféle hatások révén lehetséges. Hőhatás, vegyi hatás, mágneses

hatás- indukció, élettani hatás – áramütés veszélye.

Gépjármű villamosság

Gépjármű villamosság alatt a belsőégésű motorok működtetéséhez szükséges elektromos

berendezéseket illetve a munkagépek biztonságos működéséhez szükséges energia ellátó vezérlő,

biztonsági, kényelmi rendszereket értjük.

Akkumulátor Az akkumulátor nem termeli az elektromos áramot, hanem csupán tárolja azt. A gyakorlatban zömmel az un. savas akkumulátor kerül alkalmazásra. A cellában pozitív (ólom oxid, PbO2) és negatív (ólom;Pb) töltésű ólomtartalmú lemezek vannak, egymástól elszigetelve. Az akkumulátor celláit desztillált vízzel higított kénsavoldattal (elektrolit ,H2SO4) töltik fel. A cellákat felül fedelek zárják. Használat során a vegyületek felbomlása során töltéssel rendelkező részecskék (ionok) áramlanak a lemezek között. Ezt biztosítja az elektromos áramot. A cellák pozitív illetve negatív lemezeinek kivezetésénél 2V névleges feszültségű egyenáramot kapunk. Nagyobb feszültség használatához, ezen cellákat sorba kell kötni. pl. 6 db 2V-os cella sorba kötésénél 12V feszültségű akkumulátort kapunk.


Akkumulátorok töltése Az akkumulátor kapacitásának csökkentése szükségessé teszi az újbóli feltöltést. A kapacitás mértékegysége: Ah (amperóra). Egy 12V –os akkumulátor már 10,5 V feszültség esetén lemerültnek tekinthető. A töltés külső tápegységről megfelelő feszültségű és áramerősségű egyenárammal történik. Munkagépeknél a beépített generátorral (feszültség szabályozón keresztül). Akkumulátoros gépeknél (elektromos targoncák) a hálózati árammal működtetett töltő berendezésről. Minden gép csak a hozzá tartozó töltő berendezéssel tölthető. Akkumulátorok karbantartása Az akkumulátor élettartamát nagymértékben befolyásolja a megfelelő karbantartás. Az akkumulátor fedelét, a pólusokat és a záródugók furatait mindig tisztán kell tartani. Só képződés és korrózió esetén az akkumulátort ki kell szerelni, és vízzel lemosni. Ha a kábelsaruk nehezen vehetők le a pólusokról, akkor ne feszegessük és ne ütögessük. Célszerű ilyenkor a sarukat gyengén lúgos vízzel, így néhány perce elteltével könnyen levehetők. A cellákban az elektrolit szintet ellenőrizni kell. Ha szükséges, annyi desztillált vizet kell utántölteni a cellákba, úgy, hogy a folyadék a lemezeket kb 10..15mm-re ellepje ill. a szintje a házon lévő min. és max. jelek között legyen. Ügyeljen, hogy a folyadékszint ne legyen túl magas, mert üzem közben a hígított kénsav a zárdugók nyílásain keresztül kinyomódik. Indítás külső akkumulátorral (bikázás) Előfordul, hogy az akkumulátor gyenge teljesítménye nem megfelelő. Ezért külső akkumulátor szükséges a motor beindításához. Feltétel, hogy az akkumulátorok feszültsége azonos legyen. (pl.12V) Fogyasztók és ellánállások soros illetve párhuzamos kapcsolása

Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása

Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolás Áramforrások soros kapcsolása


Egyenáram és váltakozó áram

Háromfázisú váltakozó feszültség Csillag és delta kapcsolás

Háromfázisú (ipari) rendszerek Az ipari és háztartási rendszerekben háromfázisú áram használata terjedt el. Ez rendkívül gazdaságosan hasznosítható. Kétféle kapcsolási rendszer használatos: Háromszög vagy delta kapcsolás: névleges vonali fázis feszültség: 400V Csillag kapcsolás: névleges vonali feszültség: 230V A használatos három fázisú rendszer frekvenciája: 50Hz Transzformátor Az elektromos áram átalakítása transzformátoron keresztül lehetséges. Működésük alapja az áram mágneses hatása (indukció). Csak váltóáram transzformálható. A bemeneti primer és a kimeneti szekunder oldal értékei közti különbség a menetszám arányoktól függ. U1x1=U2xI2 A transzformátorok működése során hőfejlődés (veszteség) keletkezik., ezt megfelelő hűtéssel kell szinten tartani. A közös zárt vasmagra – mely lemezelt –szerelt két tekercs feszültség átalakítóként működik. Az ilyen villamos gép neve a transzformátor. Transzformálni annyit jelent, mint átalakítani. A transzformátorban a bemeneti (primer) áram a kimeneti (szekunder) áram teljesítménye, ha a veszteségektől eltekintünk egyenlő.


Transzformátor

Háromfázisú motorok A motor álló és forgó részből épül fel. Az álló részben helyezkednek el a megfelelő fázis tekercsek (R:S:T) A három fázisú rendszer hatása révén egy forgó mágneses tér jön létre. A motor forgó része (tengely) valamilyen mágnes (csúszógyűrűs ill. kalickás forgó rész). A forgó mágneses tér hatására a tengely forgó mozgást végez, amit gyakorlatban hasznosíthatunk. A használatos váltóáram frekvenciája 50 Hz. Ebből adódik, hogy az elektromos motorok névleges fordulat száma 3000 f/perc (50x60). A fordulat szám változtatása különféle technikai megoldásokkal lehetséges. A motorok forgás irányát az un. fázis sorrend határozza meg. A gépek indítása előtt minden esetben meg kell győződni a helyes forgásirányról. Ez rendkívül súlyos baleset veszélyt jelent. A forgásirány váltást (fáziscsere) csak szakképzett villanyszerelő végezheti.

Aszinkron motor Kalickás forgórész Elektromos motorok indítása Gépek, berendezések indítása a jelentős többlet teljesítmény igényt jelent. A névleges teljesítmény 5-8 szorosa is lehet. Elektromos motorok esetén ez azt jelenti: Mivel a feszültség adott (400V) az áram erősség a névleges 5-8 szorosára növekszik. Ez megfelelő védelem hiánya esetén balesethez illetve tűzesethez vezethet. A gyakorlatban alkalmazott indítási módok:


Toló ellenálláson keresztül –feszültség csökkentés csillag-delta kapcsolás (230V illetve 400V) Lomha biztosíték alkalmazása (emelőgépek) rövid ideig lehetséges a túláram. Elektromos berendezések védelme, érintésvédelem. Az érintésvédelem az elektromos áram élőszervezetre (emberi, állati) gyakorlott káros hatás elleni védelmét jelenti. A keletkező hatás (sérülés) több tényező együttes hatása révén jön létre. Ezen tényezők: áram erősség – max 10 mA áramütés időtartama feszültség max. 50V áram útja az emberi testben áram frekvenciája az egyéni szervezet hőhatás (égési sérülés) Az érintés védelem célja olyan biztonsági, műszaki berendezések kiépítése, hogy ezen tényezők együttes hatása esetén se alakuljon ki az emberi szervezetben súlyosan veszélyeztető káros hatás. Feszültség szerinti csoportosítás: Törpefeszültség – max. 42V Kisfeszültség – max. 250V életveszélyes Nagyfeszültség – 250V fölött A talajt tekinthetjük nulla feszültségnek (földelés). Ezért az áramütéses balesetek többsége a talajon állva illetve azzal érintkezve következik be. Gyakorlatban alkalmazott érintésvédelmi módok Egy adott területen szükséges érintésvédelmi rendszer kiépítését kötelezően alkalmazandó szabványok

határozzák meg. Az abban leírtaktól eltérni nem lehet.

Az előírt érintésvédelem nélkül elektromos berendezést használni szigorúan TILOS.

- Elkerítés, burkolás

- Elszigetelés

- Kettős szigetelés jele:

- Törpefeszültség max. 42V adott esetben csökkenthető

- Védőelválasztás

- primer-szekunder tekercsek egymástól elszigetelten vannak kiépítve

- Áram védő kapcsolás

- Védőföldelés

- Védőhálózat

Az adott érintésvédelmi rendszer csak a vonatkozó szabványok szerint kiépített elektromos hálózat

esetén működőképes.

A szabványtól eltérő, sérült, hibás elektromos rendszert használni szigorúan TILOS.


Munkakezdés előtt minden dolgozó köteles meggyőződni az adott munkahelyen, gépen kiépített

érintésvédelem meglétéről, működöképességéről – külső szemrevételezéssel.

Bármely hiányosság, hiba esetén nem szabad a berendezést használni. A szükséges javítást,

műszeres ellenőrzést csak megfelelő szakember végezheti.

Elektromos berendezések védelme:

A névlegesnél nagyobb áram (túláram)a hőhatás révén a berendezés tönkremenetelét illetve

komoly tűzeset létrejöttét okozhatja. Ez első sorban a megfelelő biztosíték alkalmazásánál oldható

meg. (olvadó biztosíték, mágneses megszakítók).

Beépítésre kerülnek az un. hőkioldók, ezeken tizedes pontossággal beállíthatók a megengedett

maximális áram erősségek.

Három fázisú rendszer esetén az un. fázis kimaradás is túláramot okozhat, ami a berendezés

leégését okozhatja.

Fontos az elektromos berendezések külső környezeti hatásokkal szembeni védelme, időjárás, por,

mechanikai szennyeződések.

Ezt a védettsége IP betűvel és a mellé írt számsorral fejezik ki. Ezt azt jelenti, hogy az adott

berendezés milyen környezeti hatások esetén használható.

Az adott elektromos berendezés csak a megadott IP védettségnek megfelelő körülmények közt

használható. Ennek figyelmen kívül hagyása súlyos áramütéses balesethez vezethet.

Szabad légvezetékek közelében végzett munka.

Nagy feszültég esetén közvetlen érintés nélkül is létrejöhet áramütéses baleset. Ezen vezetékek

megközelíthetőségét illetve azok közelében végzett munkákat szigorú szabályzat határozza meg.

(Emelőgép Biztonsági Szabályzat) Ilyen területen való tartózkodás, közlekedés, munkavégzés csak

igen nagy körültekintéssel illetve a vonatkozó előírások megközelíthetőség (lekapcsolás) szigorú

betartásával lehetséges.

Erősáramú szabad veztékek közelében üzemeltetett emelőgépnél a vezetékeket feszültség

mentesíteni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor a vezetékszakaszt le kell határolni, és a táblázat b

oszlopában foglalt legkisebb biztonsági távolságokat kell biztosítani:

Feszültség Biztonsági távolság

a b

1000V-ig 2 1

1kV-11kV 6 3

110kV-220kV 7 4

220kV-400kV 8 5


1. Ön egy cég alkalmazásában áll. A munkavédelmi törvény egyértelműen meghatározza a munkáltató és a munkavállaló munkavédelemmel kapcsolatos alapvető jogait és kötelezettségeit. Ismertesse ezen jogokat és kötelezettségeket. Milyen következményei vannak, ha valamelyik fél megsérti ezen törvényi előírásokat? Információtartalom vázlata - A munkáltató jogai és kötelezettségei - A munkavállaló jogai és kötelezettségei - A törvényi előírások megsértésének következményei

A munkáltató kötelezettségei

A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

- annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik

- foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését

károsan nem befolyásolja

- foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent

- mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára – külön jogszabályokban

meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. A tevékenység szerinti miniszter meghatározott munkakörök (foglalkozások) tekintetében előírhatja a pályaalkalmassági vizsgálatot, és a vizsgálat rendjét. A munkavállaló köteles a vizsgálatokon részt venni. A munkavállaló, csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat a külön jogszabályban foglaltak szerint óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól. A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani. Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók léphetnek be. Ha a munka a munkavállaló testi épségére, egészégére veszéllyel járhat, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter előírhatja, hogy azt csak meghatározott szakképzettséggel (képzettséggel), illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti. Ha valamely képzés keretében egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni. A szakmai képzés keretében kell gondoskodni arról, hogy a résztvevők elsajátítsák a képzettségük alapján betölthető munkakör egészségi és biztonsági követelményeit. A szükséges ismeretanyagot a feladatkörében érintett miniszter a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben határozza meg. A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt arról, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos őt terhelő feladatait ki látja el. A munkáltató köteles tájékoztatni:

- a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személyt,

- a munkavédelmi képviselőt, annak hiányában a munkavállalót

A kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről A munkavédelmi hatóságtól kapott munkavédelmi információkról A munkáltatónál végzett munkavédelmi ellenőrzések megállapításáról.


A munkáltató jogai A munkáltató jogosult meggyőződni a munkavállaló adott munkafeladatra való alkalmasságáról (megfelelő élettani adottságairól, foglalkoztatása a munkavállaló egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása az utódaira nem jelent, mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, valamint az adott munkára alkalmasnak bizonyult, és rendelkezik a szükséges ismeretekkel, készséggel, jártassággal. A munkavállaló kötelezettségei (munkára való alkalmasság, munkaeszköz használata, karbantartás, védőeszközök, biztonsági berendezések). A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles: -munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy az saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse; -a rendelkezésre bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; -egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; -munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; -a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; -a részére előírt orvosi- meghatározott körben pályaalkalmassági- vizsgálaton részt venni; -a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; -a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. A munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval, illetve a meghatározott személyekkel az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése során. A munkavállaló jogai Minden munkavállaló részére biztosítani kell: -megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő ivóvizet; -a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. A munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és környezetet ne károsítsák. A munkahelyen a dolgozók létszámának és a veszély jellegének megfelelő jelző- és riasztóberendezést kell biztosítani. Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni. A munkahelyen gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástérről. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától: -az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit; -a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását;


-az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását; -a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszereléseket, munka- és védőeszközöket, az előírt védőitalt. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt tett bejelentéséért. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal saját, vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Az előzőekben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működés képtelensége, illetve hiánya.

2. Ön gépkezelőként dolgozik. Milyen személyi feltételei vannak ezen munkakör betöltésének. Beszéljen a gépkezelői tevékenység kockázatairól, és veszélyeiről! Információtartalom vázlata - Gépkezelő munkakör személyi feltételei. - Gépkezelői tevékenység kockázatai, és veszélyei.

A munkavégzés személyi feltételei A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha:

- annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik. - a foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú fejlődését károsan nem

befolyásolja - a foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent. - mások egészségét testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – külön jogszabályokban

meghatározottak szerint alkalmasnak bizonyult - rendelkezik a szükséges ismeretekkel, készségekkel, jártassággal

A jelenleg érvényben lévő Emelőgép Biztonsági Szabályzat szerint emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki:

- 18. életévét betöltött vagy szakmunkás - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos orvosi vizsgálat

alapján alkalmas - rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel és a helyváltoztatásra

is képes emelőgép esetében – ha azt maga vezeti - az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel. A munkáltató oktatási kötelezettségeinek területei A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, munkaeszköz átalakításakor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa a biztonságos munkavégzés gyakorlati és elméleti ismereteit. A kötelező munkavédelmi oktatás rendjének időpontjai Előírás szerint. Az oktatást teljes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként megismételni.


Gépkezelő tevékenységek kockázatai és veszélyei Veszélyforrás: A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet: Fizikai veszélyforrás:

- munkaeszközök, járművek, szállító anyagmozgató eszközök, ezek részei és mozgásuk - szerkezetek és anyagok mozgása - csúszós felületek - éles, sorjás egyenletlen felületek, szélek és sarkok - tárgyak hőmérséklete - munkahelynek a föld szintjéhez viszonyított elhelyezése - szintkülönbség - súlytalanság - a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása - zaj, rezgés, infra- és ultrahang - világítás - elektromágneses sugárzás vagy tér - részecskesugárzás - elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség - aeroszolok és porok a levegőben Veszélyes anyag Biológiai veszélyforrás Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel

Az előzőekben fennálló veszélyes körülmények esetén az előírt védőfelszerelések használata kötelező.


3. A munkahelyek kialakításánál törekedni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésére. Milyen személyi és tárgyi feltételei vannak ezen kialakításoknak? Információtartalom vázlata - Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételei - A munkavégzés személyi feltételei

Munkavégzés személyi feltételei

1. A munkavégzéshez előírt szakmai végzettség.

2. Szakmai jártasság.

3. A biztonsági elvárások ismerete.

4. Munkaköri orvosi alkalmasság. Az előzetes és az időszakos orvosi vizsgálat célja a munkavállaló egészségének és munkaköri orvosi alkalmasságának előzetes, majd ismételt elbírálása, a veszélyes ártalmak okozta egészségi állapotváltozások észrevétele. Az előzetes vizsgálat munkakezdéskor, az időszakos 40 éves korig 3 évente, 40-50 év között 2 évente, 50 év felett évente esedékes. (gépkezelők esetén)

5. Munkavédelmi oktatáson való részvétel. Az előzetes és az időszakos munkavédelmi oktatás célja és tartalma abban összegezhető, hogy a munkavállalók megismerjék a munkaterületükre, tevékenységükre vonatkozó általános és speciális magatartási szabályokat, valamit a konkrét előírásokat, melyek szükségesek az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzéshez. Ismerniük kell a munka során előforduló veszélyforrásokat és a veszélyhelyzetben szükséges teendőket. Előzetes, elméleti és gyakorlati oktatás munkába álláskor esedékes. Az elméleti oktatás során a munkavállalókkal meg kell ismertetni az általános munkavédelmi előírásokat, szabványokat, egészségügyi előírásokat, bejelentéseket, nyilvántartásokat. A gyakorlati oktatás alkalmával a gyakorlati munkához szükséges munkavédelmi és biztonságtechnikai ismeretanyagot kell átadni. Az ismétlődő oktatás tekintetében a törvény tételesen nem ír elő időpontot, viszont előírja azt, hogy a munkavállalónak mindenkor ismerni kell az aktuális előírásokat, amit csak ismételt oktatással lehet szinten tartani. Az oktatás megtörténtét naplóban vagy jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Annak tartalmazni kell az oktatás tárgyát, helyét és időpontját, az oktató nevét és aláírását, a munkavállaló nevét és aláírását. 6. Munkára képes állapot. Dolgozót csak egészségének fizikai és szellemi fejletségének megfelelő munkával lehet foglalkoztatni. Ha a munka ellátásához megfelelő élettani adottsággal rendelkezik, ha foglalkoztatása egészségét, testi épségét, illetőleg fiatalkorúnál az egészséges fejlődést károsan nem befolyásolja, ha a munkára orvosi alkalmassági vizsgálatok alapján alkalmasnak bizonyul.

A munkavállaló munkára képes állapotban van, ha pihent, egészséges, nem fogyasztott alkoholt, kábítószert és egyéb bódultságot eredményező anyagot, ismeri a tevékenységére vonatkozó biztonsági előírásokat, veszélyforrásokat, és tudatában van annak, hogy a balesetmentes munkavégzéshez figyelem és fegyelmezettség szükséges.


Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételei A munkavégzés tárgyi feltételei között a munkaeszköz (gép, stb.) jelentős helyet foglal el. A munkaeszköznek mint terméknek minden esetben rendelkeznie kell külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal. A munkaeszköznek a minőségi bizonylat alapján természetesen ki kell elégíteni az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés követelményeit. Speciális előírás vonatkozik a védőeszközökre, amelyeknél megfelelőségi vizsgálat elvégzése után adható csak ki a megfelelőségi nyilatkozat. A megfelelőséget kijelölt vizsgálószervek végezhetik csak. A munkaeszköz, gép használata során minden esetben gondoskodni kell magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációról. Egyes veszélyes munkaeszközöket a biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni.

4. Gépkezelőként Önnek műszakonkénti vizsgálatot kell végeznie a gépen, mielőtt megkezdené a munkavégzést. Milyen előírások vonatkoznak a biztonsági berendezésekre. Milyen teendői vannak ezen berendezésekkel kapcsolatban? Mit tesz, ha sérülést észlel ezen elemeknél? Információtartalom vázlata - Műszakonkénti vizsgálat tárgya, menete - Biztonsági berendezésekre vonatkozó előírások - Biztonsági berendezésekkel kapcsolatos teendők - Teendők a biztonsági elemek sérülése esetén

ÚTMUTATÓ A GÉPI HAJTÁSÚ EMELŐGÉPEK MŰSZAKONKÉNTI VIZSGÁLATAIHOZ

(MSZ 9721-1:1982 szerint) Az emelőgép műszakonkénti vizsgálatát (az emelőgép használatba vétele előtt) csak az emelőgép üzemen kívüli, kikapcsolt állapotában szabad elkezdeni. A vizsgálat során csak olyan művelet végezhető, amely az emelőgép járdájáról, kezelőállásából vagy más, veszélytelen tartózkodásra alkalmas helyről végrehajtható. A vizsgálatnak , amely szemrevételezésből és üresjárati vizsgálatból áll, része az emelőgép állagának megóvásához szükséges tisztogatás is. ( A villamos berendezések belsejének- érintés szempontjából védtelen terek- tisztítása tilos. Tilos a tisztogatáshoz benzint vagy más alacsony lobbanáspontú oldószert használni.) A vizsgálat tárgya: Az emelőgép kikapcsolt állapotában daruhorog állapota, teherfelvevő eszközök (üstemelő, markoló, emelőmágnes stb.), a kötél vezetése és az emelődob hornyaiban és a kötélvezető korongokon, az emelőkötél állapota, a kötéldobon a kötélvégek rögzítése, az egész emelő-és mozgató szerkezetben az ékek, ékbiztosítások, reteszek, csavarok, csavaranyák és azok biztosítása, a felfüggesztett alkatrészek vagy berendezések rögzítése, biztosítása, a védőburkolatok megléte és rögzítettsége, a motorok fékhidak, fékhidraulika, fékmágnes bekötési helyén lévő kapocsfedelek megléte, a kenőszelencék, a kenőhelyek kenőanyaggal való ellátottsága, a villamos berendezések földelő vezetékeinek rögzítése és folytonossága, a kettőzött (földelő vagy nullázó) áramszedők épsége, az acélszerkezeti részek, futókerekek és csapágyak állapota (nincs-e feltűnő alakváltozás), a terhelhetőséget jelző táblák és készülékek megléte, épsége, a munkatér világítása,


mobil emelőgépek esetében a talaj teherbíró képessége (szükség esetén teherelosztókkal kell növelni a talaj teherbírását), az emelőgép nem áll-e a talaj szakadólapján, ha igen biztonságos helyre kell állítani, az emelendő teher pályája (nem akadhat-e meg kiálló épületrészekben), a túlterhelésgátló és a szélsebességmérő megléte, különleges körülmények között végzendő emeléséhez van-e emelési technológiai utasítás, a tűzoltókészülékek megléte és rögzítése, a sínfogó szabályszerű helyzete üzemeltetés közben, a kormányhengerek, illetve mesterkapcsolók 0-állása, A pályamenti vezetékrendszer és a daruhíd feszültség alá helyezése után (feszültség alá helyezést csak az előírások szerint szabad elvégezni) a fázisjelző lámpák, az összes fő mozgás (pl. emelés, gémbillentés, macska-, hídhaladás), a fék hatásossága, a fék hatásossága, a véghelyzetkapcsolók megléte, a jelzőkürt működőképessége, a hídvilágítás megfelelő volta, a vezérlőfülke állapota, használhatósága, a fűtés (téli időszakban), a tehermegfogó mágnes, a markoló üzemképessége, a pályamenti fázisjelző lámpák működése.


5. Ön mélyépítés területen dolgozik. Alkalmazottként kézi szerszámokkal is kell munkát végeznie. Milyen előírások vonatkoznak a kézben tartott szerszámok használatára. Milyen egyéni védőeszközöket használ ezekben az esetekben? Információtartalom vázlata - Kézben tartott munkaeszközök biztonságtechnikája - Kézi szerszámokkal történő munkavégzéshez használt egyéni védőeszközök

A munkaeszköz fogalma

Munkaeszköz minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során

alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak (kivétel: az egyéni védőeszköz).

A veszélyes munkaeszköz fogalma

Mind az a munkaeszköz veszélyes, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága

megfelelő védelem hiányában károsító hatásának lehet kitéve. A meghatározás alapján kellő védelem,

illetve megelőzés nélkül minden tevékenység-még a legkönnyebb szellemi munka is- veszélyes lehet

csupán a hosszú ideig tartó végzéssel, mert az egyoldalú, monoton, ismétlődő hatások önmagukban is

károsítják az egészséget.

Munkaeszközök üzembe helyezése és használatba vételének szabályai

Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az

egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az

adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi

nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal ( pl. tanúsítvánnyal ).

Amennyiben külön jogszabály egyes munkaeszközök üzembe helyezését hatósági engedélyhez köti, ez

a hatósági engedély egyenértékű a megfelelőségi tanúsítvánnyal.

Veszélyes munkaeszközök üzembe helyezése:

Az üzemeltető munkáltatónak a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia

üzemeltetését írásban kell elrendelni (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés).

Veszélyes munkaeszköznek minősül az Mvt, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter

rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz.

A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat.

E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia

megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi,

személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, teljesíti-e a Mvt-ben rögzített /Mvt 18.§ (1)/

követelményeket.

A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy

-rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai;

-munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények;

-a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok;

- a szükséges hatósági engedélyek;

- az üzemeltetéshez szükséges utasítások.


A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes

munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele, továbbá az adott munkaeszköz megfelelőség-

vizsgálatán alapul, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati

jegyzőkönyv.

Munkaeszköz csak akkor hozható forgalomba vagy helyezhető üzembe, ha megfelel a biztonsági és

egészségvédelmi előírásoknak és rendeltetésszerű összeszerelés, karbantartás és használat vagy az

ésszerűen előre látható rendellenes használat mellett sem veszélyezteti személyek, állatok életét, testi

épségét, egészségét és a vagyonbiztonságot.

Az olyan gépet, amely a CE jelölést viseli- és amelyhez mellékelték a meghatározott tartalmú EK-

megfelelőségi nyilatkozatot, vagy tanúsítványt- megfelel a biztonságos munkavégzés alapfeltételének.

6. Ön a gépipar területén dolgozik gépkezelőként. A gyárban lakatos és hegesztő munkákat végeznek. Olykor igen magas hőmérsékletű tárgyakat is kell géppel mozgatnia. Mutassa be a gépi anyagmozgatásnál betartandó munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat. Milyen egyéni és csoportos védőeszközöket ismer? Milyen védőfelszereléseket használ munkája során? Információtartalom vázlata - Gépi anyagmozgatásnál betartandó munka-, baleset- és tűzvédelmi előírások - Egyéni és csoportos védőeszközök - Anyagmozgatásnál használt védőfelszerelések

Munkavédelmi követelmények Adott területre vonatkozó munkavédelmi előírások betartása. (raktár, gyártó sor stb..) Adott gép kezelésével összefüggő munkavédelmi előírások. Kezelési utasítás, közlekedési szabályok betartása. Tűzvédelmi követelmények A védelmi intézkedéseket elsősorban a veszélyességi besorolás alapján kell megtenni. A védekezés három módja alkalmazhat alkalmazható:

1. Megakadályozzuk a gyúlékony légtér kialakulását - A légtérben megjelenő anyag koncentrációját az alsó határérték alatt tartjuk - Zárt rendszerű technológiákat alkalmazunk, lehetőleg folyamatos gyártási eljárással - Megakadályozzuk a finom eloszlású gyúlékony anyag felhalmozódását - A gépek, berendezések, szerszámok anyagát helyesen kell megválasztani, a berendezések

kellően tömítettek legyenek, minél kevesebb nyílással 2. Megakadályozzuk a gyúlékony légtér meggyulladását - Ennek módja elsősorban a gyújtóforrások távoltartása a gyúlékony anyagoktól. Ilyen

gyújtóforrások: nyílt láng, forró felületek, forró gáz, villámcsapás, szikrák, statikus feltöltődés, elektromágneses hullámok, erős fényhatás, hő termelő folyamatok.

3. A tűz, illetve robbanás hatását csökkentjük - A nyomást lefúvatással csökkentik - A berendezést úgy méretezik hogy a legnagyobb nyomásnak ellenálljon - Robbanáselfojtó berendezést alkalmaznak. - A szerelvényeket a várható igénybevételtől függően választják meg.

Mindezek mellett gondoskodni kell a tűzvédelmi előírások szerinti tűzoltó és tűzjelző készülékekről,

valamint az ott dolgozó munkavállalók rendszeres elméleti és gyakorlati tűzvédelmi kiképzéséről és továbbképzéséről.


Egyéni és csoportos védőeszközök Egyéni védőeszközök: minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Nem minősül védőeszköznek: a közönséges munkaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek. - Fejvédő eszközök: (munkaköröktől függően) leeső tárgyak ellen, a fej szennyeződése ellen védenek, valamint megakadályozzák, hogy az emberről szennyezőanyag kerüljön a munkadarabra. -Arcvédő eszközök: (munkaköröktől függően) védelmet biztosítanak hősugárzás, mechanikai ártalmak ellen, valamint vegyvédelmet biztosítanak (ártalmas anyagokat nem engedi belélegezni), a légutak védelmére is szolgálnak. Ezen belül megkülönböztetjük a szemet védő eszközöket (látást ne zavarják, de a szemet védjék a különböző hatásoktól, pl. köszörülés, hegesztés) hallást védő eszközöket (füldugó, fülvédő sisak – fejvédő eszközzel egybeépített). - Végtagvédőeszközök: (munkakörtől függően) bőr anyagúak: hő- és mechanikai sérülésektől, gumi anyagúak: rázkódás, víz ellen, fém anyagú: sugárzás ellen védenek. a kéz és a kar védelmére szolgálnak: a védőkesztyűk, a könyökvédők, a csuklóvédők nehéz munkához, a láb védelmére szolgálnak: térdvédők, munkacipők - A test védőeszközei: feladatuk, hogy védjék az egész testet munkakörtől függően a különböző ártalmaktól. A védőruha követelményei: ◦ Anyaga, alkatrészei ne legyenek ártalmasak ◦ Védőképességével összeegyeztethetően legyen kényelmes ◦ Könnyű, ugyanakkor megfelelően erős legyen ◦ Légáteresztő képessége és melegtartása megfelelő legyen - A láb védelme: (munkakörtől függően) véd a leeső tárgyaktól, fa-, fémforgácstól, hőtől, szigetelést biztosít elektromos munkáknál. Munkacipők Védőétel, védőital, meleg és hideg üzem esetén. Csoportos védőeszközök Védőállványok, védőkorlátok, a munkaterület védőszalaggal való jelzése A munkavégzés feltételei közé tartoznak még az övtáskák, amelyek feladata a munkavégzéshez szükséges eszközök, szerszámok egyszerű hozzáférhetősége, használata, kezelése. Összegezve Az egyéni védőeszközt tehát a munkáltatónak természetben kell biztosítania. A munkavállalók részére csak olyan egyéni védőeszközök adhatók ki, amelyek rendelkeznek a szükséges tanúsítással. A védőeszközöket a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani. A munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását. A rendeltetésszerű használhatóság alapfeltétele, hogy a munkáltató rendelkezzen az egyéni védőeszköz tájékoztatójával és annak tartalmát a munkavállaló tudomására hozza. A tájékoztató az egyéni védőeszköz tartozéka, amely a tárolására, kezelésére, karbantartására, tisztítására, időszakos vizsgálatára vonatkozó tudnivalókat tartalmazza. A Munka törvénykönyve az egyéni védőeszközök


működésképtelenségét (alkalmatlanságát), illetve hiányát a munkavállaló életét, egészségét vagy testi épségét érintő közvetlen és súlyos veszélyeztetésnek minősíti. Ez az előírás olyan helyzetet nevesít, amely fennállásakor a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést a munkáltatóval szemben, vagy ha a munkavállaló a rendelkezésére bocsátott munkavédelmi eszközt nem viseli, akkor a munkavállalóval szemben is kiszabhat munkavédelmi bírságot.

7. Az Ön munkahelyén kézi anyagmozgatási feladatokat is el kell látni. Ismertesse a szakmájára jellemző kézi anyagmozgatási módokat, és arra vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat! Milyen előírások vonatkoznak a segédeszközzel történő anyagmozgatásra? Milyen védőfelszereléseket kell alkalmazni ezekben az esetekben? Információtartalom vázlata - Kézi anyagmozgatás módjai - Segédeszközzel történő anyagmozgatás biztonságtechnikája - Kézi anyagmozgatás biztonságtechnikája - Anyagmozgatás védőfelszerelései

Kézi anyagmozgatás A kézi anyagmozgatás az anyagmozgatási munkavégzés legegyszerűbb módja. Szerepe a gépesítés következtében fokozatosan csökken. Van olyan anyagmozgatási feladat amely gépesítéssel nem megoldható gazdaságosan, ilyen például:

- munkahelyen a munkadarab gépbe helyezése onnan kivétele - munkadarab, áru csomagolásával összefüggő anyagmozgatás - kis szállítási mennyiség esetén a szállítójármű fel- és lerakodása - raktári kézi árukigyűjtés

Előfordulhat olyan helyzet is, hogy az építészeti adottságok, a tűz- vagy robbanás veszély vagy más körülmény nem teszi lehetővé a gépesített anyagmozgatást. A kézi anyagmozgatást végző dolgozó szervezete a mozgatott teher hatására jelentős fizikai igénybevételnek van kitéve és tartós túlterhelése maradandó egészségkárosodást okozhat. A kézi anyagmozgatás végezhető pusztán emberi erővel, ezt nevezzük segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatásnak, vagy történhet úgy, hogy segédeszközt alkalmazunk. Az anyagmozgatást végző dolgozókat a mozgatandó anyagok sajátosságainak, továbbá a környezeti tényezőknek megfelelő védőfelszereléssel kell ellátni. A dolgozót orvosi vizsgálatra kell küldeni, az orvossal közölni kell a dolgozót milyen jellegű anyagmozgatási munkára kívánják foglalkoztatni. A dolgozót a munka megkezdése előtt munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Biztosítani kell a munkához szükséges segédeszközöket védőfelszereléseket. Kézi anyagmozgatás segédeszköz nélkül A segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás személyi feltétele a fizikai és szellemi alkalmasság, legfontosabb alapszabályai a következők:

- nagy tömegű terhek emelését egyenes háttal, hajlított térddel, lassú egyenletes mozgással való felemelkedéssel kell végezni.

- A terhet biztonságosan kell megfogni - Ügyelni kell arra, hogy a teher középpontjába a lehető legközelebb legyen a testhez - A nagy tömegű, terjedelmes terheket nem a test előtt, hanem a vállon vagy a háton célszerű

szállítani.


- Hosszú tárgyak vállon vagy háton való szállításakor a tárgy első végének legalább 2 méter magasan kell lennie a padozat felett, ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy az szigeteletlen villamos vezetékhez ne érjen.

- A teher letevése előtt meg kell győződni arról, hogy a teher biztonságosan lehelyezhető-e az adott helyre, nem áll-e fenn a felbillenés, illetve felborulás veszélye.

A segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás súlynormái:

A munkát végzők megnevezése

A terep emelkedése 0% 1%

2%

Megjegyzés

14-16 éves fiúk 16-18 éves lányok

15kg 10kg 5kg (ketteg 30kg)

csak esetenként foglalkoztathatók anyagmozgatási munkával

16-18 éves fiúk 18 év feletti lányok

20kg (ketten 40kg)

legfeljebb 60m távolságra

18 év feletti férfi 50kg max. 90m-re sík terepen max. 30m-re 10% emelkedőnél lépcsőn max. 3m magasságig

Az anyagmozgatási útvonal a biztonságos mozgatás fontos feltétele, abba semmilyen tárgy nem lóghat bele, szélességét a mozgatott egységek legnagyobb szélességi mérete határozza meg. Szintkülönbség esetén való kézi szállításkor, rakodáskor megfelelő emelkedőjű csúszásgátló felülettel ellátott áthidalásokat kell alkalmazni.

Kézi anyagmozgatás segédeszközzel - egyszerűbb segédeszközök: kézihorog, kézi tapadókorong, kézi emelőmágnes, görgő,

emelőrúd, kenderkötél, létra stb.. - kézi szállítóeszközök: kézitargonca, kézikocsi stb.. - kézi emelőeszközök: fogasrudas emelő, kötélcsigasor, csörlő stb..

A kézi anyagmozgatás egyszerűbb segédeszközeit rendszerint nagy tömegű terhek kis távolságra történő mozgatására alkalmazzák. Az egyszerűbb segédeszközök biztonságos kialakításakor fontos szempont, hogy a tömegük kicsi legyen, használatuk ne fárassza ki dolgozót. A kézsérülések elkerülésére a fogantyúk, nyelek, megfelelő megmunkálása, szilárdsága, műszaki állapota követelmény. A sérült hiányos, törött, nem megfelelő eszközt használni tilos. Anyagmozgatás védőfelszerelései Az anyagmozgatáshoz a dolgozókat el kell látni a munkavégzéshez szükséges segédeszközökkel, védőfelszerelésekkel, amit a munkáltató köteles biztosítani. A munka megkezdése előtt munkavédelmi oktatást kell tartani, ennek során fel kell hívni a figyelmet a baleseti veszélyforrásokra. A védőfelszereléseket a munkavállaló köteles használni a biztonságos munkavégzéshez, meghibásodását azonnal jelezni a munkáltatónak. Használat után karbantartani, tisztítani. Védőeszközök hiányában nem kötelezhető az adott területen munkavégzésre a munkavállaló.


Kézi munkaeszközök biztonságtechnikája

A kézihorgok hegye sérülésmentes legyen, a tompa, deformálódott horogból kicsúszhat a teher. A

fogószerkezetek csak a kialakításuknak megfelelő terhek mozgatására használhatóak. Sérült, kopott,

megrongálódott fogószerkezetet nem szabad használni.

A kézi tapadókorongok gumi szívókorongját vagy mágnes betétjét használat előtt ellenőrizni kell, hogy

biztosított-e a megfelelő sík felfekvési felület és megfelelő-e a szívó, illetve a mágnes hatás.

Görgőként acélcsövek, rudak, hengeres keményfa görgők alkalmazhatóak, ha hosszuk legalább 20-20

cm-rel hosszabb, mint az emelendő teher szélessége. Biztonságos használatuk feltétele a megfelelő

teherbírás, a görgők egyforma átmérője, valamint a sík felületű kellő teherbírású út. A görgőket a

megemelt teher alatt rúddal vagy kalapáccsal kell beállítani, kézel tilos igazítani.

Emelőrúdként csak megfelelő teherbírású, egyik végén ék alakúra kiképzett acélrúd alkalmazható.

Emelés közben az emelőrúddal szemben állni, vagy arra ráállni nem szabad.

A korcsolyák a mozgatott teher tömegének megfelelő teherbírású fából vagy acélból készült tartók. A

tartók felső végeit beakasztható kampókkal kell ellátni, és szétcsúszás ellen biztosítani szükséges. A

tehermozgatása közben a tartók között, illetve előtt senki sem tartózkodhat.

A kenderkötelek használatának előfeltétele a kötélátmérő helyes megválasztása, valamint az előírt

terhelési próba megléte.

A létra a kézi anyagmozgatás gyakori eszköze, ha a szintkülönbség meghaladja a 2 métert. A

biztonság érdekében rögzíteni kell a támasztólétrát kampóval, a kétágú létrát biztosítólánccal. Sérült,

törött létra nem használható.

A kézitargoncák a mozgatásukhoz szükséges erőkifejtés csökkenése érdekében kis tömegűek, nagy

átmérőjű vagy gördülőcsapágyazású kerekűek. A kézsérülés elkerülésére a tolófogantyúkon

védőkengyel van.

Egykerekű targonca (talicska) használatakor ügyelni kell az útvonal biztonságos kialakítására,

szintkülönbség esetén legalább 0,9 m széles, max. 10 százalékos emelkedésű, 0,2 m-ként

keresztirányú lécekkel ellátott járópallót kell alkalmazni.


8. A munkagépeken védőburkolatok találhatók. Milyen célt szolgálnak ezek a gépelemek? Milyen követelményeket támasztunk a védőburkolatokkal szemben? Milyen teendői vannak a gépkezelőnek ezen védőburkolatokkal kapcsolatban? Információtartalom vázlata - Védőburkolatok szerepe - Védőburkolatokkal szemben támasztott követelmények - Gépkezelő teendői a védőburkolatokkal kapcsolatban

A védőburkolatok feladata, fajtái - Védőburkolat: A gépnek az a része, amely fizikai korlátozás segítségével a védelmet biztosítja

forgó, mozgó alkatrészekkel szemben. - Védőberendezés: Olyan berendezés, amely önmagában vagy a védőburkolattal együtt

csökkenti a kockázatot. - Rendeltetésszerű használat: A gép, annak használati, kezelési útmutatójában vagy

termékismertetőjében feltüntetett, a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője által tervezett célnak és az előírt üzemeltetési módnak megfelelő használat.

- Ésszerűen előrelátható rendellenes használat: A gépnek a használati utasításban nem jelölt módon történő, de az emberi viselkedésből előreláthatóan eredő használata.

Követelmények a védőburkolatokkal szemben

- Legyen szilárd: statikailag és szilárdságilag megfelelő, a keletkező terheléseket, a normál működtetésből adódó veszélyeket közömbösíteni tudja.

- Ne idézzen elő pótlólagos veszélyeket: átfogó stratégia alkalmazása. - Ne legyen egyszerű módon megkerülhető vagy hatástalanítható. - A veszélyes tértől kellő távolságot tartson: az ember kellően eltávolítható legyen, de ne legyen

túl messze. - A munkafolyamat megfigyelését csak a lehető legszükségesebb módon korlátozza: a tényleges

munkafolyamat szemmel követhető legyen (pl. átlátható ablak). - A szerszám le- és felszerelését illetve a karbantartási munkákat a biztonsági berendezés tegye

lehetővé, ugyanakkor azonban nyitáskor ne kelljen nagyobb nyílást szabaddá tenni. Védő/biztonsági berendezések fajtái, feladatai

- Rögzített védőburkolatok: Olyan rendszerekkel legyen rögzítve, amelyeket csak szerszámmal lehet kinyitni vagy eltávolítani. A rögzítő rendszereknek a védőburkolathoz vagy a géphez kapcsolva kell maradniuk, amikor a védőburkolatot eltávolítják. A rögzítő szerkezetük nélkül ne tudjanak a helyükön maradni.

- Nyitható, reteszelt védőburkolatok: Amennyire csak lehetséges, maradjanak a géphez rögzítve nyitott állapotban Állításukat csak szándékos művelettel lehessen elvégezni. Akadályozzák meg a gép veszélyes funkcióinak elindulását, amíg a védőburkolatokat le nem zárják Adjanak leállítási parancsot, amikor nincsenek lezárva Ha a kezelő a veszélyes gépi funkció megszűnése előtt elérheti a veszélyes teret, a nyitható védőburkolatokat a kapcsolódó berendezések kívül egy zárószerkezettel is el kell látni amely:

- megakadályozza a gép veszélyes funkcióit, amíg a védőburkolat nincs lezárva és rögzítve


- a védőburkolat zárva tartja, amíg a gép veszélyes funkcióiból eredő sérülésveszély meg nem szűnik

Egyik alkatrész hiánya vagy meghibásodása a gép veszélyes funkcióinak elindítását akadályozza meg vagy azokat állítsa le. A hozzáférést korlátozó állítható védőburkolatok legyenek a végzett művelet típusától függően kézzel vagy automatikusan, szerszámok nélkül állíthatók. A védőberendezések különleges követelményei: - A mozgó részek ne indulhassanak el, amíg a kezelő személy számára elérhetőek - A személyek ne érhessék el a mozgó részeket, amíg azok mozognak - Egyik alkatrészük hiánya vagy meghibásodása akadályozza meg a mozgó részek elindítását,

vagy állítsa le azokat.

Gépkezelő teendői a védőburkolatokkal kapcsolatban Hibás sérült védőburkolattal a gépek nem üzemeltethetők. (Kezelő felelőssége) Védőburkolat eltávolítása esetén (javítás, karbantartás) ki kell zárni a véletlen indítás lehetőségét. (áramtalanítás, reteszelés) A munkavállaló a meghibásodást felettesének jelenti.

9. Ön munkája során elektromos munkaeszközöket is használ. Ismertesse a villamosság biztonságtechnikáját! Foglalja össze az érintésvédelem szabályait, a különböző érintésvédelmi módokat! Milyen élettani hatásai vannak az elektromos áramnak? Információtartalom vázlata - A villamosság biztonságtechnikája - Érintésvédelmi módok - Érintésvédelem szabályai - Villamos áram élettani hatása

LÁSD ELEKTROTECHNIKA ALAPJAI FEJEZET!!!

A műszaki védőintézkedések fogalma Olyan védelmi eszközök amelyek megakadályozzák a gépek olyan mértékű károsodását ami által üzemképtelenné válik. pl: védőburkolatok, védővezető.– Villamos védelem készülékek, gépek kialakításakor, használatkor. A közvetlen érintés elleni védelem fajtái, műszaki megoldásai Mindaz az intézkedés, amely az üzemszerűen vezető részek ember általi - akár szándékos, akár véletlen - vagy állat általi megérintését, illetve veszélyes (általában átívelési távolságon belüli) megközelítését hivatott megelőzni. pl: szigetelések, kapcsolók, áramtalanítók, földelések A közvetett érintés elleni védelem fajtái, műszaki megoldásai Testzárlatok következtében fellépő érintési- és/vagy lépésfeszültségek által okozott élettani veszélyek megelőzésére, illetve csökkentésére szolgáló műszaki intézkedések összessége. A dolgozó feladata az érintésvédelem hatásosságával kapcsolatban Személyi védőeszközök használata: védőruha, gumitalpú bakancs stb…


Érintésvédelem A villamosenergia széleskörű felhasználása magával hozta annak veszélyeit is. Az áram veszélyessége több tényező együttes hatásától függ.

a) áramerősség (max 10 mA) b) az áramütés időtartama c) az áram útja az emberi testben d) áram frekvenciája e) egyén szervezete f) feszültség (max 50V)

A test ellenállásától függő áramerősség a döntő. Az emberi test ellenállása 500-10.000 ohm között változhat. A villamos áram vegyi hatást is kifejt a szervezetben, mivel megbontja az egyensúlyban lévő oldatait, sejtjeit. Biztonsági szabályzat a berendezések és hálózatok feszültségét három csoportba sorolja:

1) Törpefeszültség: A földhöz képest 42 V-nál nem nagyobb feszültség. 2) Kisfeszültség: A földhöz képest 250 V-nál nem nagyobb feszültség. 3) Nagyfeszültség: A földhöz képest 250 V-nál nagyobb feszültség.

Föld, test, földelés A talajt valamint a talajjal érintkező minden, nem szigetelő anyagú tárgyat érintésvédelmi szempontból földnek nevezzük Érintésvédelem lehetőségei Az érintésvédelem célja, hogy meghibásodott gép, készülék vagy berendezés megérintése esetén se érje a gépet érintő személyt veszélyes áramütés. A zárt áramkörbe kapcsolódó emberi szervezeten keresztül folyó áram nagysága egyenesen arányos azzal a feszültséggel, amelyet az áramkörbe való bekapcsolódáskor áthidalunk, és fordítva arányos az emberi test éppen aktuális ellenállásával. Így gyakorlatban azt a lehetőséget is felhasználhatjuk, hogy csak akkora feszültségek megérintését tesszük lehetővé, amelyek nem hajthatnak át veszélyes áramot a szervezeten. A szabványos érintésvédelmi módszerek három csoportja

1. Szigetelés (pl. elkerítés, burkolás, elszigetelés és védőelválasztás) 2. Az érintési feszültséget veszélytelen érték alá korlátozó módszerek (pl. törpefeszültség) 3. Gyors lekapcsoláson alapuló érintésvédelmi módok vagy ezek kombinációi. (pl. földelés, áram

és feszültség védőkapcsolás)

Érintésvédelmi módok Elkerítés vagy burkolás, elszigetelés, törpefeszültség, védőelválasztás, feszültség-védőkapcsolás, áram-védőkapcsolás, nullázás, védőföldelés, védőhálózat


10. Munkavégzés során előfordulhatnak balesetek. Ismertesse a baleset fogalmát! Mely esetben beszélünk munkabalesetről? Milyen teendői vannak baleset esetén? Információtartalom vázlata - Baleset fogalma - Munkabaleset fogalma - Teendők baleset esetén

A baleset fogalma Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

A munkabaleset fogalma Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Teendők baleset esetén, jelentési kötelezettségek Ha Ön minden kötelezettségét teljesítette, reméljük nem történik baleset. Ha mégis, az alábbi teendői vannak (a sérült ellátása után) Önnek mint gépkezelőnek (munkavezető távollétében) a sérült kimentésével egyidejűleg az egyéb szükséges intézkedéseket is meg kell tennie (elsősegély nyújtás, mentők értesítése, helyszín biztosítása stb..)

Ha felmerül a gyanú, hogy a sérült alkoholt fogyasztott, ittasság vizsgálat elvégzése. (nem kötelező, de az Ön érdeke!)

A súlyos munkabalesetet a baleseti helyszín szerint illetékes felügyeletnek azonnal bejelenteni

A munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, és az eredményt munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzíteni.

Minden munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni

A súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta, munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, csak munkavédelmi szakember vizsgálhatja ki.

Elsősegélyhelyek létesítése A munkahelyen történő balesetek gyors és szakszerű ellátása érdekében minden munkahelyen és minden műszakban kötelező elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt tartani, és a munkavállalók közül egy kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személyt biztosítani. Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló - hordággyal is könnyen megközelíthető - helyiséget kell biztosítani ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja. A munkáltató felelős azért, hogy az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelés mindig megfelelő


mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre. Mind az elsősegélynyújtó helyet, mind az oda vezető utat külön jelzéssel kell ellátni.

11. Munkavégzés során előfordulhatnak foglalkozási megbetegedések. Mit ért foglalkozási megbetegedésen? Milyen teendői vannak a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatban? Milyen módon kerülhető el a foglalkozási megbetegedés? Információtartalom vázlata - Foglalkozási megbetegedés fogalma - Teendők a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatban - Foglalkozási megbetegedés elkerülésének módjai

A foglalkozási megbetegedés fogalma A foglalkozási megbetegedés az a betegség, amely a dolgozó foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett. A foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben következett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás: amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, és a munkavégzés, munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, - illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. Foglalkozási megbetegedés alatt olyan egészségkárosodást értünk, amely a dolgozó foglalkozásának különös veszélye folytán következett be, tehát ezen megbetegedés mindig valamilyen foglalkozási megterheléssel, a foglalkozás során alkalmazott anyaggal, foglalkozási expozícióval (hatás-idő) kapcsolatos. Bár lefolyását tekintve lehet heveny (mérgezések), azonban az esetek döntő többségében hosszabb tartamú behatás következtében kialakuló egészségi állapotromlás, amely csak bizonyos munkát végzőknél alakul ki. Olyan állapot, amely az átlag lakosságban kis mértékben, vagy egyáltalán nem fordul elő. Egyes betegségeknél specifikus a kiváltó ok, másoknál több ártalmas ok szerepel. A foglalkozási megbetegedés megelőzése Biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények létrehozása szükséges. Ehhez a munkáltató segítséget munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakembertől kaphat, amelynek igénybevétele egyébként is kötelező. Kockázatértékelést kell készíteni, amelynek során a gyenge pontok kiderülnek és intézkedni kell ezek megszüntetéséről. A kémiai anyagok, porok, sugárzások, hő, zaj mérésére lehet szükség. Bizonyos esetekben a dolgozókat védőeszközökkel is el kell látni és használatukat meg kell követelni. A munkába lépés előtt előzetes üzemorvosi vizsgálatokkal, hogy mely dolgozók nem lesznek képesek megfelelni a munkakör által támasztott igénybevétellel.


12. Munkavégzés során előfordulhatnak tűzesetek, mely emberi életeket veszélyeztetnek és anyagi kárt is okozhatnak. Milyen feltételei vannak a tűz- és robbanás létrejöttének? Milyen teendői vannak tűzeset észlelésekor? Ismertesse a tűzveszélyességi osztályokat! Beszéljen a tűzoltás módjairól! Milyen tűzoltó anyagokat ismer? Mi jellemző a használatukra? Információtartalom vázlata - Tűz és robbanás létrejöttének feltételei - Intézkedési teendők tűz észlelésekor - Tűzveszélyességi osztályok - Tűzoltás módjai - Tűzoltóanyagok és használatuk

Égés feltételei

Az égési folyamat (tűz) létrejöttéhez, illetve fenntartásához a három feltételnek egy helyen, és egy időben kell meglennie. Az éghető anyag jellege, és veszélyessége az anyag megjelenési formájától függ. (pl. fa bútorlap, illetve fa forgács.) Az éghető anyag jellegétől függően a gyulladási hőmérsékletnek megfelelő intervallumban, és intenzitással kell jelen lennie. (idő és hőfok). Oxigén: A levegőben átlagosan 21% százalékban van jelen az oxigén. Tűzjelzés végrehajtása Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles késedelem nélkül jelezni a tűzoltóságnak vagylagosan a

- 105-ös számon - 112-es egységes segélyhívó számon

Sérülés, baleset, füstmérgezés esetén a mentőket is értesíteni kell a 104-es segélyhívó számon. A tűzjelzésnek tartalmaznia kell:

- tűz pontos helyét - mi ég? - emberélet van-e veszélyben, történt-e személyi sérülés? - tűz terjedelme - mit veszélyeztet a tűz - jelző személy nevét és elérhetőségét

Aki tüzet észlel köteles a környezetét, munkatársait, szomszédos létesítményben lévőket értesíteni, riasztani.

Oxigén

Gyulladási hőmérs.

Éghető anyag


Tűzveszélyességi osztályok és azok jelzései A tűzveszélyességi osztály az anyagok, a veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiség-csoportok (tűzszakaszok), épületek, építmények, létesítmények tűzveszélyességi osztályozására meghatározott kategória. A tűzveszélyességi osztályozás alapja:

- anyagok tűzvédelmi jellemzői - az egyes terekben folytatott tevékenység során előállított, feldolgozott, használt, vagy tárolt

anyagok tűzveszélyessége - az alkalmazott technológia folyamat tűzveszélyessége - egyes esetekben a rendeltetés befogadó képessége

„Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” – jelzése: „A”: szilárd, általában szervez eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy parázslás kíséretében égnek. (pl. fa, papír, szén, szalma)

„Tűz- és robbanásveszélyes” – jelzése: „B”: folyékony vagy cseppfolyós szilárd anyagok tüzei „Tűzveszélyes” – jelzése: „C” : éghető gázok tüzei „Mérsékelten tűzveszélyes” – jelzése: „D” : fémek, fémötvözetek tüzei „Nem tűzveszélyes” – jelzése: „E”

Acetilén „A” PB „A” Oxigén „C” Papír „C” Szén „D” vagy „C” Vasanyag „E” Nitrogén „E” Lakás, iroda, panzió „D” Kazánház „D” Üzemanyagtöltő állomás „C” 500 fő feletti tűzszakasz (szálloda) „C”

Tűzoltóanyagok és használatuk

1. Víz

Elsősorban hőhatása érvényesül, de használatánál jelentkezik a fojtó- és az ütőhatása (vízsugár) is. Kiváló az oltóhatása lánggal és parázslással égő szilárd anyagok, durvább szemcséjű növényi és ásványi őrlemények, szálas növényi anyagok oltásánál. Használatának előnyei:

- alkalmazhatósága széleskörű, a legtöbb szilárd anyag égésénél, de meghatározott módon a folyékony anyagok tüzeinél is felhasználható.

- olcsó, legtöbb helyen fellelhető, szinte korlátlanul áll rendelkezésre - az anyagok többségével szemben semleges, nem mérgező - még nagy távolságra is egyszerű módon szállítható

Használatának hátrányai:

- Nem lehet vízre érzékeny anyagoknál alkalmazni.

2. Tűzoltó habok A tűzoltási célra használt hab előállítható habképző-anyag tartalmú vizes oldatból és levegő vagy más gáz (CO2) hozzákeverésével. A tűzoltó hab olyan gázzal töltött buborékokból álló rendszer, amelynél a


buborékokat egymástól folyadékhártya választja el, ezek összefüggő zárt takarót, vagy filmet képeznek a felületen. Tapadó képességük a víznél jobb, ezért függőleges felületre is felhasználható. A hab oltóképessége jelentkezik: hűtő, takaró, elválasztó, illetve a nagy kiadósága (könnyű) hab esetén kiszorító hatással. Alkalmazási területei:

- elsősorban éghető folyadékok tüzeinek oltására - savömlés a mérgező gázok takarással való lekötésre - ferde felületen való oltásra - hősugárzás elleni védelemre

Áramtalanítás előtt tilos velük elektromos tüzek oltása, valamint ott, ahol a vízzel oltás is veszélyes.

3. Tűzoltógáz Az oltógázok oxigén kiszorítás elvén fejtik ki hatásukat. Elterjedten alkalmazzák a kémialiag aktív, katalitikus elven működő oltógázokat is , mert ezek kisebb mennyiséggel érik el hatásukat. Az oltógázok oltásmechanizmusuk szerint lehetnek: - semleges gázok - égést kémiai úton gátló gázok A semleges gázok az égési reakcióban nem vesznek részt, de a tűzhöz juttatva az éghető gázok és a szükséges oxigén koncentrációját felhígítják. A leggyakrabban használt semleges gázok: - Nitrogén - Széndioxid, szénsavhó - Hélium, argon - Vízgőz A égést kémiai úton gátló oltógázok az égési reakciót lassítják, fékezik, gátolják vagy megszakítják úgy, hogy az égési láncolatba beépülnek. 4. Tűzoltóporok A porral oltást széles körben alkalmazzák, mert olyan anyagok tüzének az oltására is képesek, amelyek más oltóanyaggal nem olthatók (fémek, villamos tüzek). Alkalmazhatók alacsony hőmérsékleten is. A tűzoltópor szilárd halmazállapotú anyag, amely a tűzoltó készülékből hajtógáz hatására kiáramoltatva az égési láncreakciót kémiai és fizikai hatásai révén megszakítja. A porral oltók típusai alkalmazkodnak a tűzveszélyességi osztályokhoz. A tűzoltó készüléken feltüntetik azoknak a tűzveszélyességi osztályoknak a jelét, amire használható.

Tűzosztályok

A tüzek fizikai és égési jellemzői alapján: „A” szilárd anyagú lánggal és/vagy izzással ég „B” folyékony (cseppfolyós ) anyagok tüzei „C” gázok tüzei „D” fémek tüzei


A tűzoltó palackoknak két változata terjedt el a legjobban A beütő szeges indítású tűzoltó palack: Működtetéséhez a beütő szegre erőteljesen rá kell ütni. A gázpalackba való áramlása hallható, ekkor keveredik az oltóanyaggal és fellazítja azt. Pár másodperc után a készülék üzemképes. A palackon lévő tömlő végén elhelyezett pisztolyt a tűzre irányítva, a nyitó emelő lenyomásával kilövell az oltóanyag. A fejszelepes indítású tűzoltó palack: A palack tetején van a hordozó fogantyú, amin található az indító kar, amelynek – a biztosító szeg eltávolítása utáni – lenyomásával elindul az oltóanyag. A tömlő végét a tűzre kell irányítani a másik kézzel. E típusú készülékeken található egy nyomásmérő óra is, mely a palackban uralkodó pillanatnyi nyomás értékét mutatja. A tűzoltó készülék használata előtt mindig meg kell győződni arról, hogy a tűzoltó készülék villamos feszültség alatt álló berendezések oltására használható-e, vagy sem. Ennem elmulasztása halálos áramütéshez vezethet. A leggyakrabban használt 6kg-os porral oltó készülék használati sugártávolsága 3-6 méter közötti, a működési ideje kb. 10 másodperc. Fontos: Valamennyi tűzoltó készüléket szakaszosan kell üzemeltetni, mert ezzel a tűzoltás sokkal hatékonyabb lesz. A kézi tűzoltó készülék csak kezdődő, kis terjedelmű tüzek oltására alkalmas.

13. A munkagépek meghajtását általában belsőégésű motorokkal végzik. Hogyan csoportosíthatjuk a belsőégésű motorokat? Milyen jellemzőik vannak? Beszéljen a belsőégésű motorok általános felépítéséről. Információtartalom vázlata - Belsőégésű motorok csoportosítása - Belsőégésű motorok jellemzői - Belsőégésű motorok általános felépítése

LÁSD A MOTORTAN FEJEZETBEN!!

14. Csoportosítsa a belsőégésű motorokat a felhasznált üzemanyaguk szerint! Beszéljen az üzemanyag-ellátó rendszerükről. Milyen jellemző tulajdonságai vannak az üzemanyagoknak? Ismertesse a belsőégésű motorok szélsőséges körülmények közötti üzemeltetését! Információtartalom vázlata - Belsőégésű motorok csoportosítása üzemanyaguk szerint - Üzemanyag-ellátó rendszerek - Üzemanyagok tulajdonságai - Szélsőséges üzemeltetési viszonyok

LÁSD A MOTORTAN FEJEZETBEN!!!


15. A munkagépek meghajtó motorjának hűtéséről és kenéséről gondoskodni kell. Milyen műszaki megoldásai lehetnek ezeknek? Milyen teendői vannak a gépkezelőnek a hűtő-, és kenőrendszerrel kapcsolatban? Milyen hűtőfolyadékokat és kenőanyagok ismer? Beszéljen ezen anyagok tulajdonságairól! Információtartalom vázlata - Munkagépek hűtése, kenése - Gépkezelő teendői a hűtő-, és kenőrendszerrel kapcsolatban - Hűtőfolyadékokat és kenőanyagok ismertetése - Hűtőfolyadékokat és kenőanyagok tulajdonságai

LÁSD A MOTORTAN FEJEZETBEN!!!

A motoron kívül hűtési kenési feladatok.

- Hidraulika olaj hűtése - Kompresszorok hűtése, kenése - Mechanikus szerkezetek (mozgó alkatrészek) kenése (olaj, zsír kenés)

16. Az Ön által kezelt gépek többségében hidraulikus vagy pneumatikus rendszer található. Osztályozza és jellemezze ezen rendszer elemeit. Melyek tartoznak az energiaellátás, irányítás és végrehajtás elemei közzé? Információtartalom vázlata - Hidraulikus és pneumatikus rendszerek osztályozása - Hidraulikus és pneumatikus rendszerek jellemzése - Energiaellátás, irányítás és végrehajtás elemei

LÁSD A HIDRAULIKA FEJEZETBEN!!!

17. Beszéljen a hidraulikus és pneumatikus rendszer energiaellátó rendszeréről! Milyen közeget alkalmaz a munkavégzésre? Miért szükséges a szűrők alkalmazása? Jellemezze a hidraulikus rendszer nyomófolyadékát! Információtartalom vázlata - Hidraulikus és pneumatikus rendszerek energiaellátó rendszere - Munkavégző közegek - Szűrők alkalmazásának szükségessége - Nyomófolyadékok jellemzése

LÁSD A HIDRAULIKA FEJEZETBEN!!!


18. A balesetek, és géptörések megakadályozása érdekében a munkagépek hidraulikus és pneumatikus rendszerébe biztonsági elemeket építenek be. Beszéljen ezek fajtáiról, működésükről. Milyen veszélyeket rejt, ha ezen elemek hiányoznak, vagy nem működnek? Mi a teendője ebben az esetben Önnek, mint gépkezelőnek? Információtartalom vázlata - Hidraulikus és pneumatikus rendszer biztonsági elemei - Biztonsági elemek fajtái, működésük - Hidraulikus és pneumatikus rendszerben fellépő veszélyek - Gépkezelő teendői biztonsági elemek meghibásodása, hiánya esetén

LÁSD A HIDRAULIKA FEJEZETBEN!!

19. Ön egy raktárban dolgozik. Munkája során sokféle anyaggal kapcsolatba kerül. Csoportosítsa az anyagokat jellemző tulajdonságaik szerint. Emeljen ki néhány a gépiparban használatos fémes anyagot, és jellemezze azokat. Raktározás során milyen szabályokat kell betartania munka-, tűzvédelmi és raktározás-technikai szempontból? Információtartalom vázlata - Anyagok csoportosítása - Gépiparban használatos anyagok és jellemzőik - Raktározás során betartandó munka-, tűzvédelmi és raktározás-technikai szabályok

Anyagtárolás biztonságtechnikája Az anyagtárolás, az alapanyagok, a félkész- és késztermékek beszállítás utáni, felhasználás közbeni és kiszállítás előtti megfelelő elhelyezése. Az anyagokat raktárakban, vagy a felhasználás helyén lehet tárolni. A tárolás lehet hosszú időtartamú, ilyenkor a termékek heteken, hónapokon, esetleg éveken keresztül mozdulatlanok maradnak. A rövid időtartam órákat, napokat, esetleg heteket jelenthet, ilyen esetekben a felhasználás a beépítés viszonylag rövid idő alatt megtörténik. A tárolási időtartam az illető anyagok tulajdonságaitól függ. A raktározás módja, a raktár, vagy a tárolás helyének kialakítása az anyagok tulajdonságaitól, méreteitől, halmazállapotától, szilárdságától, törékenységétől, csomagolásának módjától függ. Lényeges különbség van például a darabáruk, az ömlesztett anyagok, a folyadékok és a gázok tárolási módja között. A tárolásnál figyelembe kell venni a tárolandó anyagok sajátosságait. A tűz- és robbanásveszély, a fagy hatásai, a fertőzés- és mérgezés veszély, a nedvesség érzékenység, törékenység különleges bánásmódot igényelhetnek.

Anyagtárolás során mindenkor be kell tartani az adott anyagmozgató gépre (targonca, daru) vonatkozó biztonsági és kezelési utasításokat.

Tűzvédelmi előírások Bővebben lásd. a 12-es kérdésben.

Anyagok csoportosítása Lehetséges szempontok:

Fizikai tulajdonságok: - halmazállapot - szilárdság


- hőmérséklet - méret - felületi kiképzés - tömeg

Kémiai tulajdonságok:

- maró anyagok(savak, lúgok) - egészség károsító anyagok (gázok, gőzök) - oldószerek - tűz, robbanás veszélyes anyagok

Eredet szerint:

- természetes anyagok - műanyagok

Szállítástechnikai szempontok: Bővebben lásd 6-7-es kérdésben Gépiparban használatos anyagok A gépek berendezések gyártása során technikai életben előforduló bármilyen anyag felhasználásra kerülhet. Ezen belül meghatározott jelentőségű három fémes anyag: vas, réz, alumínium. A RÉZ tulajdonságai és felhasználási területei A réz az egyik legrégebben és legelterjedtebben használt fém. Nevét Ciprus latin nevéből, a cypriumból kapta. Rendszáma: 29 Vegyjele: Cu. Vörös színű fém, ha teljesen száraz levegőn marad, nedves levegőn viszont zöld színű patina vonja be. Puha, jó áram és hővezető, jól nyújtható anyag. A réz fizikai tulajdonságai Sűrűség: 8,93 g/cm3 Olvadáspont: 1083 oC Forráspont: 2927 oC Felhasználási területei A jelenlegi statisztikák szerint a rézfelhasználás legnagyobb része az elektrotechnikai és elektronikai ipar igényeit elégíti ki, ide megy az EU-ban felhasznált rézmennyiség majdnem 60%-a. Ezen iparágak a rezet elsősorban mint áramvezetőt használják.

A második legnagyobb felhasználó az építőipar, az épületen belüli elektromos vezetékeket kivéve (melyek már a fenti kategóriába be lettek számolva). Az építőipar igényének kielégítése az európai összfelhasználás kb. 25%-át adja. Az építőipar a réztermékek rendkívül széles skáláját használja, úgy vörösrézből, mint a réz különböző ötvözeteiből (pl. sárgaréz, bronz) mindenekelőtt az alábbi területeken:

Épületgépészet (víz-, gáz-, fűtéscsövek, klímatechnika, szolárrendszerek...) Építészet (tető- és homlokzatfedések, csatornák) Belsőépítészet (korlátok, egyéb dekorációs elemek)

A fennmaradó 20%-ot az ipar használja, gépek, berendezések alkatrészeként, szállítóeszközökben és különböző végfelhasználói termékek alkotóelemeiként.


Az ALUMÍNIUM tulajdonságai és felhasználási területei Az alumínium a periódusos rendszer III. főcsoportjába tartozó könnyűfém. Rendszáma 13, vegyjele Al. Ezüstös színű, levegő hatására a felszínén pillanatok alatt oxidréteg alakul ki, amely megvédi a további oxidációtól. Nem színezi a lángot. Az alumíniumot és az ötvözeteit az iparban nagy mennyiségben alkalmazzák a kis sűrűségük és a kedvező mechanikai sajátságaik miatt. Felhasználása

ötvözetek formájában repülők, autók gyártására csomagolóanyagként (alufólia, üdítős dobozok) por alakban

o redukálószerként fémek előállítására o fedőfestékként megfelelő kötőanyaghoz keverve (metál festékek)

elektromos huzalok gyártása szerkezeti elemek gyártása (állványok stb…) fémek előállítása (aluminotermikus eljárás) vegyiparban az ellenállóság kihasználása (pl.: tömény salétromsav tárolása) timsó szépségápolás: izzadásgátlókban Útjelző táblák

Az acél fogalma Acéloknak nevezzük a vasalapú ötvözeteket. A bázisfém tehát a vas, melyhez ötvözők és szennyezők járulnak. Acéloknak nevezzük az olyan vasat, amelyeknek a széntartalma 2% alatt van. Ez az acélgyártás folyamatában következik be. Az acélokat sokféle szempontból szoktuk csoportosítani. Ezek közül a legfontosabb a vegyi és a felhasználás szerinti felosztás:

Acélok csoportosítása Az összetétel szerint az acéloknak két nagy csoportját különböztetjük meg:

1.Ötvözetlen acélok: Tulajdonságait a széntartalom határozza meg. Szénacéloknak nevezzük. A szén mellett csak megengedett mennyiségű kísérő és szennyezőanyag van.

2.Ötvözött acélok: A szén mellett más ötvöző anyagok is vannak és ezek is befolyásolják az acél tulajdonságait. Leggyakrabban alkalmazott ötvözőanyagok: króm, nikkel, wolfrám, mangán, szilicium, molibdén.

3.Szerkezeti acélok: 0,1-0,6% szenet tartalmaznak. Gépalkatrészek, szerkezetek készítésére használják. Jellemző rájuk a szívósság, szilárdság és a könnyű megmunkálhatóság. Megkülönböztetünk ötvözetlen és ötvözött szerkezeti acélokat.

4. Szerszámacélok: 0,6-1,5% szenet tartalmaznak. Ezekből rendszerint forgácsoló szerszámokat készítünk. A velük szemben támasztott követelmények: éltartósság, hőállóság, kopás,ellenállóság.

5.Különleges acélok: Általában ötvözetek. Velük szemben különleges fizikai, kémiai tulajdonságokat támasztunk. Ilyenek a korrózióállóság, hőállóság, mágnesezhetőség. Az ipari vasötvözetek csoportosítását a következő ábrán láthatjuk


Az acélok mechanikai és technológiai tulajdonsága Az acélok tulajdonságait kémiai összetételük és hőkezelési állapotuk /kristályszerkezetük/ továbbá a gyártástechnológiából adódó belső feszültségek, tehát feszültségállapotuk szabja meg.

20. A munkagépek egy része elektromos meghajtású. Milyen áramellátási módokat ismer. Hogyan védjük a fogyasztókat a zárlat vagy a túláram hatásaitól. Hogyan tudjuk tárolni az elektromos áramot? Beszéljen az akkumulátorok működéséről, kezeléséről! Információtartalom vázlata - Áramellátási módok ismertetése - Fogyasztók védelme zárlat vagy túláram hatásaitól. - Elektromos áram tárolása - Akkumulátorok működése, kezelése

LÁSD AZ ELEKTROTECHNIKA FEJEZETBEN!!!

Általános műszaki És munkavédelmi ismeretek

Documents