a_foldon_kivuli_ertelem_kutatasa.pdf

8/9/2019 A_Foldon_kivuli_ertelem_kutatasa.pdf

1/154

Edward Ashpole

A Földön kívüliértelem kutatása

Akadémiai Kiadó ∙ Budapest 1!


2/154

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:Edward Ashpole: The Search for Extraterrestrial Intelligence.

Blandford Press, London, 1!

"ordította: #ajd$ %ábor

A fordítást az eredeti&el e'(be&etette: )oboz %abriella

*+B -. /0 -/- /

iadja az Akadé2iai iad3

Els4 kiadás: 15

6 7assell PL7, London 1!

#8n'arian translation 6 #ajd$ %ábor, 15

9inden jo' fenntart&a, beleért&e a sokszorosítás, a n(il&ános el4adás, a rádi3 éstele&ízi3adás, &ala2int a fordítás jo'át, az e'(es fejezeteket illet4en is;

A kiadásért felel4s az Akadé2iai iad3 és (o2da


3/154

"artalom#e$%&ék

>sz>netn(il&ánítás 0

El4sz3 )obert +; FiGonD H

Be&ezet4 hel(ett néhán( sz3 a +EI*r4l 1/

1; A kérdés 1@

5; "els4 határok 55

.; 9el( bol('3kon fejl4dhet ki az értel2es életJ .5

@; Az ide'en intelli'en?ia k8tatása -.

0; Az 4sid4k asztrona8táiK 2e' effélék !

-; Elérhetike az EI*k a aprendszertJ 1/1H; A '(ar2atosítási tén(ez4 1/

!; *de'en szondákat keresünk 150

; 8tatás 2ás 23dszerekkel 1.0

1/; A +EI* és az e2ber hel(zete 1@!

A +EI*&el fo'lalkoz3 ol&as2án(ok és szer&ezetek 10.


4/154

Idős édesanyámnak és nénikémnek, akik azt hitték, hogy az

„extraterresztriális valami gyomorral kacsolatos dolgot !elent" # és

feleségemnek, $atriciának, akinek a seg%tsége nélk&l már évekkel ezelőtt

'efe!eztem volna ezt a k(nyvet)


5/154

Kös&önetn%ilvánítás

M+zerinte2 2indenki tartozik &ala2i&el a szak2ájánakN írta "ran?is Ba?on10-11-5-D; Ezzel a kijelentéssel n(il&án ki&étel nélkül e'(etértenek azok,akik t8do2án(os kérdésekr4l írnak; O'( &a'(ok ezzel én is: akár az e'ész

k>n(&et teleírhatná2 k>sz>netn(il&ánítással, de t>2>rsé're kellt>rekedne2;

Ezért azoknak 2ondok k>sz>netet, akik na'(lelken, idejüket,ener'iáj8kat ne2 kí2él&e se'ítettek e k>n(& 2e'írásában; 7sak néhán( né&:%re' Barr, ational +pa?e +o?iet( dr; "; Bira8d, Qbser&atoire de Paris+t8art Bow(er professzor, Rni&ersit( of 7alifornia dr; %eor'e %atewood,Rni&ersit( of Pittsb8r'h #ans lapdor professzor, 9aGPlan?k *nstit8te for

8?lear Ph(si?s, #eidelber' %re'' E; 9ar(niak, +pa?e +t8dies *nstit8te,

Prin?eton S; Tillia2 +?hopf professzor, Rni&ersit( of 7alifornia 7harles L;+ee'er, +EI* *nstit8te, Los Altos, 7alifornia SaU8eline +o8ras, 7alifornia*nstit8te of Ie?hnolo'(, *nfrared Pro?essin' and Anal(sis 7enter dr; SillIarter, Rni&ersit( of 7alifornia;

+ok se'ítsé'et n($jtottak t>bbek k>z>tt az alábbi intéz2én(ek28nkatársai: British 98se82 at8ral #istor(D, London 7entre ational dela )e?her?he +?ientifiU8e Set Prop8lsion Laborator( 9artin 9arietta7orporation +?ien?e and En'ineerin' )esear?h 7o8n?il;

#álá&al tartozo2 fén(képeik és ábráik k>zléséhez hozzájár8l3

2a'ánsze2él(eknek és intéz2én(eknek; Ez$ton szeretnék k>sz>netet2ondani "ran?es Pa(ne 2&észn4nek kitn4 28nkájáért;

>sz>n>2 szerkeszt42, +t8art Booth b>l?s taná?sait, a2el(ekkel2ind&é'i' rendelkezése2re állt e k>n(& 2e'írása során; d4 +EI*pro'ra2ja&ezet4jének, ho'( elol&asta a k>n(&et, és 2e'írta hozzá az El4sz3t;

V

A színes és feketefehér ill8sztrá?i3kért a k>&etkez4 intéz2én(eknek és

sze2él(eket illeti k>sz>net: ational 98se82 of at8ral +?ien?es, Qttawa,1; és 5; kép British 98se82 at8ral #istor(D, .; kép %eor'e Pilleri

professzor Rni&ersit( of BerneD, 0; kép E8ropean +o8thern Qbser&ator(, H;kép +?ien?e W En'ineerin' )esear?h 7o8n?il, -; és ; kép dr; #ilar(


6/154

E&ans, 1.;, 1@; és 5@; kép S; Tillia2 +?hopf professzor, !; kép dr; Sohn7ope Rni&ersit( 7olle'e of +wanseaD, 1/; kép Set Prop8lsion Laborator(,15; kép )i?hard Ierrile és Bradford +2ith, -;, 1.;, 1@;, 10;, 1-;, 1H;, 1!;, 55;és 5.; kép A+A, 1;, 55;, 5.; és 5H; kép +t8art Bow(er professzorRni&ersit( of 7aliforniaD, 5/; kép dr; "; Bira8d Qbser&atoire de ParisD, 51;kép +EI* *nstit8te, 50; kép 9artin 9arietta 7orporation, 5-; kép ational+pa?e +o?iet(, 5H; kép;

Az ábrák k>zléséért pedi' a k>&etkez4 intéz2én(eknek és2a'ánsze2él(eknek tartoz8nk k>sz>nettel: Icar*s, 0; ábra Sky + Telescoe,-; ábra II -agazine, !; ábra A+A, 1-; és 5H; ábra 7entre ational de la)e?her?he +?ientifiU8e, 1!; ábra Set Prop8lsion Laborator(, 1; kép 7ornellRni&ersit( "rank Frake és 7arl +a'anD, 5/; ábra #8'hs )esear?hLaborator(, 51; ábra %erard QXeill professzor, 55;, 5.;, 5@; és 5-; ábra

+(ner'eti? Press *n?;, 5-; ábra +id'wi?k W Sa?kson Ltd )obert ; %;Ie2ple The Siri*s -ystery ?; k>n(&éb4lD 5!; ábra;


7/154

El's&ó

A +EI* t8do2án(a 2é' a kezdeteknél tart, ha fi'(ele2be &esszük, 2enn(ifeladatot látnak 2é' 2a'8k el4tt a té2á&al fo'lalkoz3 t8d3sok; Bár szá2osol(an &izs'álatot &é'eztek 2ár, 2el(ekkel a ">ld>n kí&üli értele2 létezését

i'(ekeztek bizon(ítani, 2a'8k a szakért4k is elis2erik, ho'( 2é' sokalap&et4 kérdés &ár &álaszra; %i'ászi 2érték k8tatásra &an szüksé', éslehet, ho'( a t8d3sok t>bb 'enerá?i3n keresztül &é'zik 2ajd ezt a 28nkát; Ahossz$ id4 alatt alapk>&etel2én( a türele2 és az állhatatossá', 2ert ne2&al3szín, ho'( '(ors sikerre szá2íthat8nk;

A +EI* 2a a le'ked&ez4bb pillanatban &an ahhoz, ho'( na'( 8'rástte'(en el4re; Az e2ber zseniális elektronikai talál2án(ai n(o2án e'(rehatékon(abb, s 8'(anakkor e'(re ol?s3bb eszk>z>ket alkal2aznak a

tá&k>zlés és a szá2ításte?hnika területén, és a +EI* éppen ezt i'én(li;zlési te?hnika;

9inden pr3bálkozásnak 2e'&annak azonban a 2a'a &isszah$z3 er4i; Aháttérben ol(an e'(ébként j3l képzett e2berek szap8lják a té2át, akik

ne2 &ették a fáradsá'ot arra, ho'( el2él(edjenek a szakirodalo2ban, ésne2 t>r4dnek az ol(an elis2ert &ilá'szer&ezetek állásfo'lalásai&al se2, 2inta e2zetk>zi 7silla'ászati Rni3 *ARD &a'( a e2zetk>zi Yrhaj3zási+z>&etsé' *A"D; nt4 jelent4sé'ek &oltak, ezért fel kellene ha'(n8nkezzel a te&éken(sé''el; éhán( ko2ol( k8tat3 is akad, aki $'( &éli, ho'(

p8sztán el2életi $ton is 2e'oldhat3 a problé2a, és felesle'es 2inden'(akorlati k8tatás és kísérlet; +zeren?sére a t8d3sok soraiban sok te&éken(

e2bert is talál8nk, akiket ne2 elé'ít ki a t>bbiek kén(el2es se22itte&ése,és n(o2ást '(akorolnak a k8tatások fol(tatására;#a a +EI* esetében ?sak e'( 2ásik ?i&ilizá?i3 felfedezését k>n(&elnénk

el sikerként, akkor t$lsá'osan felületesen értel2ezzük a 2e'határozást; A


8/154

sikernek sokkal 2él(ebb, ke&ésbé lát&án(os >sszete&4i is &annak; 7sakne22a'át3l értet4d4, ho'( 2inden na'( horderej t8do2án(os felfedezésn(o2án szá2os ol(an jelensé're b8kkan8nk, a2el( addi' is2eretlen &oltszá28nkra példá8l a p8lzárokat 2ind a rádi3?silla'ászok, 2ind az optikaitá&?s>&ekkel dol'oz3 ?silla'ászok felfedezhették &olna, de senkinek se2

j8tott eszébe, ho'( p8lzál3 jeleket keressenD; 9intho'( a +EI* otthonos azelektronika birodal2ában, ol(an $j te?hnikai 2e'oldások kialakításában isrésze &an, a2el(eket a ?silla'ászat e'(éb területein és 2ást8do2án(á'akban is alkal2aznak; A +EI* 2él(ebb értele2ben2indenekel4tt 'ondolkodásra készteti az e2bert, s 8'(anakkor befol(ásoljais 'ondolkodás23d8nkat; 9é' ha soha ne2 is észlelünk se22iféle ">ld>nkí&üli jelet, a +EI* akkor is álland3 szelle2i hajt3er4t jelent 2indenkinek,aki 2e'kísérli 2e'találni a saját &a'( tá'abb k>z>ssé'e hel(ét a

&ilá'e'(ete2ben; #a az e2berisé' felül akar kerekedni saját bels4&iszál(ain, és e'ész bol('3nkat átfo'3 ?i&ilizá?i3t akar tere2teni, akkorna'( szüksé'e &an a hel(es sze2léletre; #a ez ne2 t>rténik 2e', és ez afelfo'ás általános lesz, akkor a +EI* sohase2 érheti el a ?élját felületesértele2ben, 2ert ne2 létezhet e'(szerre két ?i&ilizá?i3; #a &iszont

bek>&etkezik ez a ked&ez4 ford8lat, akkor a +EI* a le'2él(ebb értele2ben2áris sikert aratott, és lehetsé'es, ho'( a felületes értele2ben is;

Az Qhio Zlla2i E'(ete2en 10 é&e fol(ik il(en jelle' k8tatás; Ez id4alatt sok ol(an jelet fo't8nk, a2el(nek eredetét ne2 sikerült tisztázn8nk; Fea M2e'2a'(arázhatatlanN ne2 jelent szüksé'szeren M2ás ?i&ilizá?i3b3lszár2az3tN; e2 t8dj8k, &ajon ?sak8'(an e'( 2ásik ?i&ilizá?i3b3l &a'(

pedi' a saját ?i&ilizá?i3nkb3l érkezteke, és az is lehet, ho'( e'(általán ne2is ?i&ilizá?i3b3l erednek; Az a f4 problé2a, ho'( a jelek ?sak e'észen r>&ididei' fo'hat3k, a2i ne2 elé' ahhoz, ho'( 2e'állapíts8k, pontosan hol &an aforrás8k; Az 8t3bbi id4ben fol(tatott kísérletek során 2e'pr3bált8k

pontosabban be2érni ezeket a jeleket, de se22ire se2 j8tott8nk; 9ásk8tat3k is b8kkantak hasonl3 jelekre;

Ezek a 2e'2a'(arázhatatlan jelek arra késztetnek bennünket, ho'(ha'(o2án(os kísérleti berendezéseinket kie'észítsük néhán( $j eszk>zzel,a2el(eket ?sakis akkor állít8nk 28nkába, ha észlelünk &ala2il(en jelet; Ezadaptí& straté'ia a jeleket k>z&etlenül felfedezésük 8tán &etjük alá tüzetes&izs'álatnak, a2ikor 2é' érzékelhet4k; A rendes k8tatást ez id4 alatt addi'szüneteltetjük, a2í' szüksé'es; A2ikor >n>k ezeket a sorokat ol&assák, 2i2ár &al3színle' ezt az $j 23dszert alkal2azz8k;

#osszabb tá&$ ter&eink k>z>tt szerepel a +EI*pro'ra2ok k>&etkez4'enerá?i3jának beindítása a ter&ez428nkát 2ár 2e'kezdtük; E'( tisztánelektronik8s tá&?s4 ne 'ondoljanak roppant a?élszerkezetekreD az e'észé'boltot e'(szerre fi'(eli 2ajd; Ezáltal ne2 lesz t>bbé szüksé' arra, ho'(e'( tá&?s>&et e'(etlen 2e'határozott pontra sze'ezzünk, s k>zbenelszalassz8nk &ala2el( érdekessé'et az é'bolt 2ás részén; Ezt az $j


9/154

szerkezetet Ar'8stá&?s4nek ne&ezzük, arr3l a százsze2 2itol3'iai lén(r4l,aki e'(szerre százfelé t8d nézni; Az is érdekes, ho'( Arth8r 7; 7lark 1 e'(ik2&ében éppen az Ar'8s ne&et adta e'( 8'(anil(en t8lajdonsá'okkalrendelkez4 +EI*teleszk3pnak; E sorok írása idején 2ár sikerrelüze2eltetjük az Ar'8s e'( kisebb, kísérleti &áltozatát, és jelenle' keressükazokat, akik tá2o'atni t8dnak bennünket e'( na'( tá&?s4 2e'építésében;

Azt hisze2, ez a k>n(& 'ondolatébreszt4 indítást jelent a +EI* 2ait8do2án(os hel(zetének 2e'is2eréséhez; Edward Ashpole j3zanlátás23ddal, e'észsé'es szkepti?iz28ssal sze2léli az R"Q&al és 2áshasonl3, periferiális té2ákkal kap?solatos problé2ákat; +zá2os $j, sajátelképzelésének is han'ot ad; Ez a k>n(& ne2?sak az érdekl4d4 ol&as3k,hane2 a t8d3sok fi'(el2ére is jo''al tarthat szá2ot;

7ol82b8s, Qhio, 1!!; szepte2ber 1;Robert S. Dixon

1 épszer s?ifi ír3; A lektor;D


10/154

Beve&et' hel%ettnéhán% s&ó a (E")*r'l

S3llehet az életr4l és a &ilá'e'(ete2r4l alkotott képünk 2essze2en4enátfo'3bb, 2int bár2el( korábbi 'enerá?i3é, ezt a tén(t sokszor ne2értékeljük kell4képpen; E'( 28latsá'os példa: néhán( é&&el ezel4tttalálkozta2 e'( szo&jet rhaj3zási 2érn>kkel; A londoni Qrosz iállításszo&jet rhaj3kat kiállít3 részle'ében üld>'élt ekkor 28tatták be el4sz>r aszo&jet rjár2&ek teljes skáláját a'(Britanniában; M+ikeres &olt akiállításJN kérdezte2 t4le, 2ire 4 e'( ki?sit szo2or$an &álaszolt: MErrefeléne2i'en érdekl4dnek az e2berek a &ilá'r és az rhaj3zás iránt; Azért&a'(ok itt, ho'( &álaszoljak a kérdésekre, és erre 2it kérdeznek t4le2&ala2enn(ienJ Azt, ho'( 2e' t8dná2e 2ondani, 2erre találhatják a2osd3t;N

Akár?sak az Qrosz iállítás, ez a k>n(& is a na'(k>z>nsé'hez sz3l; A&ilá'2indensé'et és az r8tazást &ala2int az életet isD $'( sze2léli, ho'(k>zben 2e'kísérel &álaszt adni a kérdésre: találhat8nke bizon(ítékokat a">ld>n kí&üli értele2 létezéséreJ Fe 2iel4tt 2é' a ?silla'okb3l érkez4adások 8tán kezdenénk k8tatni, el4bb sze2ü'(re kell &ennünk arendelkezésünkre áll3 infor2á?i3hal2azt; [s itt &an a k>z&etlen értékeannak, ho'( e'(általában fel&etjük a ">ld>n kí&üli értele2 létezéséneklehet4sé'ét és észlelésének 23dját; A szüksé'es háttérinfor2á?i3 8'(anis at8do2án(nak azokr3l a területeir4l szár2azik, 2el(ek a le't>bbet tesznek asaját hel(zetünk t8datosításában; a'(on 'ondosan 2e' kell &izs'áln8nk2a'8nkat, ha azt &éljük, ho'( 2áshol is kifejl4dhetett &ala2i hozzánkhasonl3; [s ahhoz, ho'( 2e'j3solhass8k, 2it &árhat8nk &ilá'rbeli&izs'ál3dásaikt3l és 'alaGisk>zi infor2á?i3adás8kt3l, saját &iselkedésünket,saját fejl4désünket kell fi'(ele2be &ennünk;

Az 8t3bbi é&ekben sok ?ikk, sok k>n(& sz3lt az Mide'en &ilá'okb3l érkez4láto'at3kr3lN, bár a le't>bbjük ol(an elképzeléseket ad k>zre, a2el(ekbene'(értel2en 2e'n(il&án8l az e2beri a'( 2ítosz'(árt3 hajla2a;

Beszá2olnak arr3l, ho'( e2berszabás$ ide'enek szállnak le repül4?sészealjaikkal 2indenfelé a ">ld>n; A bibliai id4k MtzszekerekenN érkez4an'(alaib3l ato22e'hajtás$ rhaj3kkal szá'8ldoz3 ">ld>n kí&üli láto'at3klettek; A láto'atásokr3l sz3l3 jelentések ter2észetesen 2indi' 2e'felelnek


11/154

az adott kor k8lt8rális k>rn(ezetének és hiedele2&ilá'ának;A M2ásik &ilá'b3l érkezett láto'at3kr3lN írott népszer beszá2ol3k

szerz4i 2indenfelé fel?si'ázták az e2berek érdekl4dését, de elhan(a'olták akérdés t8do2án(os oldalát; Pedi' hát az életr4l és a &ilá'2indensé'r4lszerzett is2ereteink tükrében az Mide'en láto'at3kr3lN sz3l3 t>rténetek ale'jobb esetben is felettébb kétsé'esnek, rosszabb esetben &iszontteljessé''el ne&etsé'esnek hatnak; Ez az e'(ik oka annak, ho'( 2anapsá'

j3szeri&el se22i kap?solat nin?s a repül4 ?sészealjra alap8l3 láto'atásokbanhí&4k és az er4teljes rádi3teleszk3pos k8tatást szor'al2az3 t8d3sok k>z>tt,akik bizon(ítani szeretnék esetle'es %alaGisbeli szo2szédaink létezését;

*'en jelent4s el4relépés t>rtént a t8do2án(os hitelessé' tekintél(ének2e'ítélésében; Ali' t>bb 2int e'(két é&tized lefor'ása alatt alaposan2e'&áltozott a ">ld>n kí&üli értele2 k8tatása az an'ol kifejezés elfo'adott

r>&idítése a +EI*D, 2a 2ár ne2?sak a t8do2án(osfantasztik8s irodalo22&el4i, hane2 a t8do2án( szá2ára is k>zponti kérdés; apjainkban ale'kül>nb>z4bb t8do2án(á'ak kitn4sé'ei találkoznak a ne2zetk>zi +EI*konferen?iákon;

S32a'a2 2ár ifj$koro2ban, a **; &ilá'hábor$ kezdete el4tt érdekl4dte2az ide'en &ilá'ok él4lén(ei iránt; A hel(i 2oziban 2inden szo2bat délel4tt2e'nézte2 e'( epiz3dot a "lash %ordon ?í2 sorozatb3l; A fil2 f4h4seszá2ára i'en e'(szer dolo' &olt az r8tazás, a2el(nek 23dja 8'(an?saktá&ol esett a j>&4 &árhat3 realitását3l; 7sak $'(, 2inden el4készület nélkül8taz'atott a bol('3k k>z>tt; E'( ba2ba tekintet >re' t8d3s, aki 2ellesle'teljesen 4rült &olt, e'( rhaj3t épített a háts3 8d&arában, és le'én(sé'et istoborzott hozzá; Akkoriban a fil2ekben kizár3la' >re' és 4rült t8d3sokszerepeltek;D El is ind8ltak, ho'( 2e'2entsék a &ilá'ot, &a'( &ala2ihasonl3an na'( h4stettet &i'(enek &é'be; 9inden esetben ott &olt &elük e'(

bájos n4sze2él( is, akit "lash %ordon 2indahán(szor 2e'2entett az ádáz2arslak3k és ide'en sz>rn(ek ne2kí&ánatos k>zeledését4l;

A 2e'láto'atott bol('3kat éles fo'aikat ?satto'tat3 4skori hüll4k és a

omo saienshez 2e'té&esztési' hasonlít3 lén(ek népesítették be; A omo saiensek annak rendje és 23dja szerint két ?soportra, Mj3kraN ésMrosszakraN oszlottak, és a hadite?hnikai eszk>z>k kül>n>s ke&erékei&elkardokkal és s8'árfe'(&erekkelD har?oltak e'(2ással; "lash %ordon azátla'rhaj3sokkal ellentétben re2ekül for'atta a kardot; A2ikor a omo

saiensek ne2 e'(2ás ellen har?oltak, akkor a hüll4kkel hadakoztak; E'(kisfi$nak hatal2as él2én( &olt e'(e'( il(en epiz3d, és én sohase2ha'(ta2 ki e'(etlen szo2bat délel4tt>t se2;

bb k>ze &olt a t8do2án(hoz; Erre afol(3iratra a szo2széd fi$ eladott neke2 e'( el4fizetést; A lap e'észsé'esen

pezs'ett a ?silla'ászat és a t8do2án(osfantasztik8s irodalo2 híreit4l, de&oltak e&ilá'i té2ái is, írt példá8l a telefon 2e' a &illan(2ozdon(


12/154

2k>désér4l, de azokat a ?ikkeket én sohase2 ol&asta2 el; E'(telefonkészülék &a'( e'( 2ozdon( belseje &alaho'( sohase2 érdekeltann(ira, 2int azok a 'é,és ne2 kellett att3l tartani, ho'( a A+A le'k>zelebbi eGpedí?i3ja2e'?áfolja 2ajd az el2életet;

7sak t>redékesen e2léksze2 a -odern /onder írásaira, t>bbek k>z>tte'(, a j>&4t firtat3 ?ikksorozat e'(ik részére; A ?ikkír3 fel&etette a kérdést:M9ikor j8t el az e2ber a #oldraJN; Akkor 1.!banD 1-!ra j3solta az els4hold8tazást\ Azzal 2ár t$ll4tt e'( ki?sit a ?élon, a2ikor azt feltételezte,ho'( r>&idesen 2indenki szá2ára elérhet4 lesz a hold8tazás, akár?sak e'(2enetrend szerinti repül4$t Londonb3l ew ]orkba de akkorát 2é'se2té&edett, 2int annak az 1.Hes washin'toni szi2p3zi82nak a részt&e&4i,

akik arra j8tottak, ho'( sohase2 repülhetünk el a #oldra; A tizene'(edikirál(i 7silla'ász, +ir )i?hard Toolle( 2é' az rkorszak bek>sz>ntekor is$'( &élekedett, ho'( az e2beri r8tazás e'(szeren Mostobasá'N ebb4lkifol(3la' e'(ik beosztottja $'( pro'ra2ozta be az Qbszer&at3ri82szá2ít3'épét, ho'( elé'telen adatok betáplálása esetén a 'ép az Mostobasá'Nsz3&al &álaszoljonD; E2léksze2 a -odern /onder e'(ik ill8sztrá?i3jára,a2el(en sorban álltak a holdb8szra &árakoz3 e2berek erre én '(orsszá2ításokat &é'ezte2 a kon(haasztalon, ho'( 2e'állapítsa2, &ajon a&ilá'on leszeke 2é' 1-!ban no ne2 azért, ho'( én is beálljak 2ajdabba a bizon(os sorba, inkább ?sak azért, ho'( 2e't8dakolhassa2 at>bbiekt4l, 2il(en &olt a #oldon;

A #old rettent4en fontos az e2beri faj szá2ára; 9inden 2ásnál jobbaninspirál a &ilá'r 2e'is2erésére; [pp elé' 2esszi és e'(ben épp elé' k>zelis &an ahhoz, ho'( 2e'felel4 kihí&ásnak bizon(8lt annak idején enned(eln>k szá2ára, aki &ala2i iz'al2as &állalkozást keresett, ho'( felrázza aza2erikai népet; A #old re2ek 8'r3deszka a aprendszerbe, és az a?i&ilizá?i3, a2el(ik ne2 rendelkezik holddal, sokkal lassabban tenné 2e' a

&ilá'r felé &ezet4 els4 lépéseket;Fe 2é' a -odern /onder idején is halott &ilá'nak tekintették a #oldat;7silla'ászati érdekl4dése2 k>zéppontjában 8'(anaz állt, a2i 2iatt aré'i&á'ás$ s?ifi ír3k is kitekintettek az 8ni&erz82ba: élet az ide'en&ilá'okon; E'(edül a ?silla'ászat kínált lehet4sé'et arra, ho'( 2ás&ilá'okr3l is t8do2ást szerezzünk, és akkoriban ?sak a ?silla'ászoklatol'atták népszert8do2án(os k>n(&eikben a ">ld>n kí&üli életeshet4sé'ét; A biol3'8soknak 2é' ?sak eszükbe se2 j8tott il(es2i; [pp elé'&olt nekik a f>ldi élet; [s a le't>bb e2ber opernik8sz né'( é&századdalezel4tti er4feszítései ellenére 2é' 2indi' a ">ldet tekintette a&ilá'2indensé' k>zéppontjának; +enki se2 'ondolta, ho'( néhán( é& 2$l&aa t8do2án( és a te?hnika 2ár a k>zeli bol('3kat &izs'álja, és ">ld>n kí&üliélet n(o2ai 8tán fo' k8tatni; E'( j3 ne& ?silla'ász ezt írta a


13/154

10Hben, az els4 +zp8tn(ik felbo?sátásának é&ében:MIalán sohase2 t8dj8k 2e', 2il(en a bol('3 felszíne az áthatolhatatlan

porfelh4 alatt;N Iizenn(ol? é&&el kés4bb a szo&jet tt, és fén(képfel&ételeketkészít; Az3ta a szo&jetek $jabb fot3kat készítettek, az a2erikaiak pedi' e'(rüli pál(án kerin'4 rállo2ásr3l radar se'ítsé'é&el feltérképeztéka bol('3 felszínét;

A ?silla'ászok ol(an alap&et4 is2eretekhez j8tottak, a2el(eknélkül>zhetetlenek 2indazok szá2ára, akik 2ás bol('3kon k8tatják az életn(o2ait, de a biol3'8soknak le'alább ann(i k>zük &an a té2ához; 7sakho'(a le'8t3bbi é&eki' ne2 sok biol3'8s 'ondolkodott a ">ld>n kí&üli életr4l, sezért sokái' ne2 éreztük át bizon(os problé2ák fel&etésének elis2erését;%ondolj8nk példá8l arra, 2il(en rettenetesen hossz$ id4 alatt zajlott le

">ldünk>n a szer&es élet e&ol$?i3ja, s hasonlíts8k ezt >ssze a te?hnikai?i&ilizá?i3nk kezdete 3ta eltelt r>&idke id4&el, és 2áris látj8k, ho'( e'(fejlett ">ld>n kí&üli értele2 és te?hnika ijeszt4, s4t fen(e'et4 kilátásokkalke?se'tet; #a pedi' az e2berisé'nek a koz2ik8s skálán elfo'lalt hel(ér4lkezdünk el2élkedni, akkor arra a k>&etkeztetésre kell j8tn8nk, ho'( na'(onna'(on ala?son(an &a'(8nk 2é' ezen a képzeletbeli skálán, &alahol le'al8la te?hnikai ?i&ilizá?i3ban él4 fajok sorában; #a kitekintünk a &ilá'rbe,lassan $'( érezzük 2a'8nkat, 2int +ir "red #o(le Mt>kéletes t4kehalai,a2el(ek $'( $szkálnak a (ar2o8thi 23l3 k>zelében, ho'( k>zben hal&án(fo'al28k sin?s arr3l, 2i t>rténik ]ar2o8thbanN;

+zeren?sére ez az érzés sohase2 kerítette hatal2ába a t8do2án(osfantasztik8s ír3kat; Ialálkoztak 2ár >n>k ol(an r8taz3 re'én(h4ssel, akia''ál(oskodott &olna *^ja5 koz2ik8s &iszon(latban elfo'lalt értéke 2iattJ"lash %ordont3l a Star Trek irk kapitán(ái' e'(etlen rre'én(h4sben se22erült fel soha az a 'ondolat, ho'( netán 4k lennének t$l pri2ití&ek az _

bol('3 lakosai&al &al3 kap?solatfel&ételhez;9eddi' kell 2é' sze2benéznünk ezzel az a''aszt3 problé2á&alJ 9ikor

fedezzük 2ár fel &ala2il(en ">ld>n kí&üli intelli'en?ia n(o2ait ésalkothat8nk képet arr3l, ho'( nekünk, e2bereknek hol a hel(ünk a &ilá'banJIalán soksok 'enerá?i3 szá2ára 2arad 2é' elérhetetlen az i'azsá',2indaddi', a2í' a t8do2án( és a te?hnika el4relépése &é're 2e' t8dja adnia &álaszt; Az is lehet, ho'( 2ár ?sak e'( hajszál &álaszt el 2inket az i'azsá'2e'is2erését4l; Ez a k>n(& e'ész sor kül>nb>z4 &álasz lehet4sé'éttár'(alja; Ezek 2érle'elésé&el talán birtokába j8that8nk az i'azsá'nak, ?sak

persze ne2 t8dhatj8k, 2el(ik is az a sok &erzi3 k>zül;9ost &izs'álj8k 2e' részletesebben a k>n(& alapkérdését: M#ol &annak a

t>bbiekJN

5 *ntelli'en?iafoka *ntelli'en?e ^8otientD; A lektor;D


14/154

1+

A kérdés

E'( napon Enri?o "er2it, a na'( fizik8st néhán( barátja 2e'pr3bálta2e''(4zni arr3l, ho'( a 2iénken kí&ül ?sakne2 korlátlan szá2$ &ilá'létezik, s ezekben 2indenfelé jelen &an az élet és a te?hnikai ?i&ilizá?i3;M)endben &an 2ondta erre "er2i , de hol &annak a t>bbiekJN Ez 1@.

ban &olt, és j3llehet az3ta sok 2inden t>rtént, a2i alátá2asztja az életben'azda' &ilá'e'(ete2 el2életét, "er2i kérdésére 2ái' se2 sikerült felelni;Fe 2ost 2ár képesek &a'(8nk arra, ho'( felkínálj8nk néhán( lehetsé'es&álaszt, és a 2e'felel4 te?hnikai eszk>z>k is rendelkezésünkre állnak ahhozels4sorban a rádi3?silla'ászat területénD, ho'( 2e'kezdjük a feltételezett&álaszlehet4sé'ek 2érle'elését; Az, a2i e'(kor ?s8pán sz3rakoztat3el2etornának szá2ított, 2a is az, 2a 2ár azonban ko2ol( t8do2án(os és

te?hnikai alapokon n(8'szik;"er2i kérdése roppant ide'esít4; +zá2os, a le'kül>nb>z4bb forrásokb3lszár2az3 k>z&etett bizon(íték tá2asztja alá ">ld>n kí&üli él4lén(ek és?i&ilizá?i3k létezésének &al3színsé'ét 8'(anakkor k>z&etlen

bizon(ítékokkal eddi' 2é' senki se2 t8dott el4állni; e2 2intha &árhat3lenne, ho'( a k>zelj>&4ben birtokába j8t8nk efféle bizon(ítékoknak ak8tatás szá2os nehézsé'et tarto'at, és éppen ho'( elkezd4d>tt;

Az E'(esült Zlla2okban, a +zo&jet8ni3ban, anadában,"ran?iaorszá'ban és (8'até2etorszá'ban a rádi3?silla'ászok az el2$lt50 é& során 2inte'( 0/ k8tatási pro'ra2ot dol'oztak ki, és ezek k>zül t>bb2a is fol(a2atban &an; E'(el4re ne2 sikerült értel2es jelekre b8kkanni8k,

bár ha2is hírek okoztak 2ár néhán(szor iz'al2akat; +enki se2 t8dja, 2ikorkoronázza siker pr3bálkozásainkat; Ialán holnap, talán e'( é&tized, e'(é&század 2$l&a, &a'( ?sak a na'(on tá&oli j>&4ben, a2ikor 2ár 3riástá&?s>&eket telepítünk az rbe;

Persze a hatékon( k8tatás érdekében 2e' kell kísérelnünk hel(es &álasztadni a kérdésre; Selenle'i hel(zetünket j3l példázza a k>&etkez4 e'(szer kis

anekdota; 9é' a **; &ilá'hábor$ el4tt t>rtént, ho'( Tinston 7h8r?hill e'(este e'( 2e'oldatlan kérdéssel kap?solatos hosszas, ter2éketlen &ita 8tánelha'(ta az Als3házat; 7le2ent Attlee, aki a t>rténetet el2esélte,tekinteté&el kísérte a na'( álla2férfit; Ekkor 2e'sz3lalt az e'(ik


15/154

28nkatársa: M+zerinte2 Tinstonnak tízféle &álasza is &an erre a kérdésre és az e'(ik hel(es\N #át il(en hel(zetben &an 2a a +EI*; . Iíz &álasz állkészenlétben, és e'(ikük hel(es lehet, de ne2 t8dj8k, 2el(ik; Ialán 2é'2e' se2 'ondolt8k &ala2enn(i lehetsé'es &álaszt, de ?sak a jelenle' is2ertfo'al2akra tá2aszkodhat8nk, és esetle' kialakíthat8nk e'(két ellen4rizhet4hipotézist 2ert ne feledjük, ho'( e'( felte&és akkor e2elkedikt8do2án(os ran'ra, ha ellen4rizhet4;

,ás vilá$ok

*'en 4si az az elképzelés, a2el( szerint t>bb lakott &ilá' létezik 2ár a ré'ihind8 teol3'iában 2e'találj8k, de ne2 2indi' >r&endett na'(

népszersé'nek; %iordano Br8n3t, a filoz3f8st 1-//ban )32ában 2á'l(ára&etették az el2élet 2aka?s han'oztatása 2iatt; )8dolf Ihiel, a 2odern?silla'ászat t>rténeté&el fo'lalkoz3 kitn4 k8tat3 szerint Br8no Ma t8do2án(fanatik8s hírn>ke, aki le&onta a kopernik8szi rendszerb4l a lo'ikai&é'k>&etkeztetést, és els4ként is2ertette 2e' &elünk teljes e'észében e&ilá'kép na'(szersé'étN; Br8no fejlesztette a le'to&ább a opernik8sz28nkássá'a n(o2án keletkezett el2életeket, 2el(ek 2a is szer&es részétalkotják &ilá'képünknek;

Mopernik8sz szá2zte a ">ldet a &ilá'2indensé' k>zéppontjáb3l írjaIhiel , Br8no pedi' a appal tette 2e' 8'(anezt, 2i8tán ráérzett, ho'( a2i ap8nk ?sak e'( a sok 2illi3 ?silla' k>z>tt;N A ?silla'okr3l t>bbé ne2hisszük azt, ho'( az e'ész &ilá'ot 2a'ában fo'lal3 é''>2bh>z r>'zítettfén(ponto?skák, hane2 t8dj8k r3l8k, ho'( e'(2ást3l roppant tá&olsá'rale&4 napok; Ezzel 2e'született a térbeli &é'telen fo'al2a;

Br8no idejében az e2berek a ">ld 2inden táján azt 'ondolták 2a'8kr3l,ho'( 4k az *sten &a'( az istenek kül>nle'es tere2t2én(ei, és ho'( &elünke'(enran'$ ide'en lén(ek ne2 létezhetnek; 9a ?sak e'( &ilá'2éret

k>z&éle2én(k8tatást k>&et4en lehetne 2e'2ondani, ho'( ezt a 2a'8nkr3lalkotott ré'i képet fel&áltottae 2ár a t>bb lakott &ilá'ba &etett hit; +ohase2leszünk képesek bebizon(ítani, ho'( *sten kül>nle'es tere2t2én(ei&a'(8nk, de Br8no t>bb lakott &ilá'ot feltételez4 el2életét ellen4rizhetjük;

Bár ne2 biztos, ho'( az ellen4rzés sikerrel jár 2ajd, 2indenféleképpenkap8nk &ala2it ?serébe; A &izs'álatok hátterében alapt8do2án(ok állnak,a2el(ek ezer szállal kap?sol3dnak az élethez és az 8ni&erz82hoz; Ezért,

. A2ikor fel2erült a lehet4sé'e annak, ho'( a ">ld>n kí&üli intelli'en?ia k8tatásában ?silla'ászati

eszk>z>ket is használnak, el4sz>r a 7EI* r>&idítést használták; Selentése: 7o228ni?ation withEGtraterrestrial *ntelli'en?e, azaz ">ld>n kí&üli értel2es lén(ekkel &al3 ko228niká?i3; Az 8t3bbi é&ektapasztalatai azonban arra 8talnak, ho'( a Mko228niká?i3N kifejezés t$lsá'osan is opti2ista, ezért aMk8tatásN sz3&al hel(ettesítették, í'( 2a 2ár +EI*r4l, a ">ld>n kí&üli értele2 k8tatásár3l beszélünk;Aho'( 2ár a Be&ezet4ben is jeleztük, a 2a'(ar fordításban is ezt, illet&e a ">ld>n kí&üli értele2 hel(ettaz EI*t használj8k; A lektor;D


16/154

2ik>zben ">ld>n kí&üli életr4l és ide'en intelli'en?iár3l el2élkedünk,3hatatlan8l is alaposan 2e'&izs'álj8k, ho'(an &iszon(8l az e2ber ezekhez adol'okhoz; 9é' ha ne2 is sikerül ?silla'okb3l küld>tt üzenetekre

b8kkann8nk, akkor is n(ertünk az ü'(>n: alaposabb fo'al2aink lesznek azéletr4l, a &ilá'2indensé'r4l és saját 2a'8nkr3l;

"e-hnika. evol/-ió és élettér

#a be?slésekbe pr3bál8nk bo?sátkozni a ">ld>n kí&üli ?i&ilizá?i3k átla'osélettarta2át illet4en az élettarta2 fontos tén(ez4 el4ford8lás8k'(akorisá'ának be?sléséhez, tehát létük észlelésének esél(éhezD, el4bb 2e'kell &izs'áln8nk saját t$lélési esél(einket; Ennek során a k>&etkez4

kérdéseket tesszük fel 2a'8nknak: M


17/154

ne2 t8dj8k, ho'( né'(2illiárd é& hossz$ &a'( r>&id id4nek szá2íte ahhoz,ho'( a szer&es élet e&ol$?i3ja során ?sak e'(etlen, te?hnikai ?i&ilizá?i3tlétrehoz3 faj fejl4dj>n ki, bár a ">ld lé'k>re e&ol$?i3jának el2életi k8tatásalassan 2e'érteti &elünk, 2iért tartott az e'ész il(en sokái';

0akható &ónák

A bol('3at2oszférák és a ?silla'okat k>rül&e&4 $'(ne&ezett lakhat3 z3náke&ol$?i3jának 2ate2atikai &izs'álata azt 28tatja, ho'( a fejlett élet&al3színle' a ">ldünkh>z hasonl3 bol('3kra és a aphoz hasonl3?silla'okra korlátoz3dik; Az élet keletkezéséhez és bon(ol8ltabb for2ákká&al3 to&ábbfejl4déséhez szüksé'es fizikai és ké2iai feltételek a jelek szerint

?sak a ">ldh>z hasonl3 t>2e''el rendelkez4 bol('3kon j>hetnek létre;Err4l kés4bb részletesebben is sz3l8nk 2ajd;D R'(anakkor e'(fol(a2atosan lakhat3 bol('3nak a aphoz hasonl3 ?silla''al kellrendelkeznie, 2el(nek t>2e'e !/15/`a a ap t>2e'ének;

Azoknak a bol('3knak, a2el(eken fejlett lén(ek élnek, napk>zeli pál(án,az $'(ne&ezett Mfol(a2atosan lakhat3 z3nábanN kell tart3zkodni8k; Ale'$jabb el2életi k8tatások szerint a ">ld éppen a le'jobb z3nába esik; #a?sak e'( ki?si&el is k>zelebb lenne a aphoz, akkor 2ár i'en koránke2en?é&é &ált &olna, 2int a &etkez4 kérdést kell feltennünk:ele'end4e ezeknek a bol('3knak a szá2a ahhoz, ho'( a siker re2én(ébenk8tathass8nk 2ás ?i&ilizá?i3k jelzései 8tánJ

Az 8t3bbi é&ekben érdekes $j el2élet született; 9í' a ?silla'ászokk8tatásai afelé 28tatnak, ho'( talán sokkal ke&esebb a ">ld típ8s$ bol('3,2int aho'(an azt korábban 'ondolt8k, 2ások szerint a %alaGis8nkban

esetle' létez4 ?i&ilizá?i3k szá2a ne2 fü'' >ssze ezeknek a bol('3knak a'(akorisá'á&al;%erard ; QXeillnek, a Prin?eton E'(ete2 fizikaprofesszorának és

kollé'áinak $tt>r4 28nkássá'a alaposan 2e'&áltoztatta annak 2e'ítélését,ho'( szüksé' &ane e'(általában lakhat3 bol('3kra; Az rállo2ások ésr'(ar2atok kifejlesztésé&el kap?solatos k8tatás8k rá&ilá'ít az rte?hnikahatal2as lehet4sé'eire az e2berisé' j>&4je sze2pontjáb3l, és nin?s ok8nk,ho'( kételkedjünk benne: saját j>&4nk az rben ne2 sokban kül>nb>zik2ás, te?hnikai ?i&ilizá?i3ban él4 lén(ekét4l;

O'( lassa?skán kibontakozik el4ttünk az, aho'(an néhán( EI* ">ld>nkí&üli értele2D esetle' 2ár kialak8lt, 2ert a te?hnikai n>&ekedés erejének&elejár3ja, ho'( az &a'( elp8sztítja a ?i&ilizá?i3t, &a'( pedi' '(ar2atosítjasaját bol('3rendszerét;


18/154

1+ ára+ A& élet történetének 2' esemén%ei


19/154

S3 ok8nk &an azt hinni állítá s8nkat kés4bb részletesen 2e'indokolj8k2ajd , ho'( az EI*k ne2 ann(ira kí&án?sisá'8k és kaland&á'(8kkielé'ítése ?éljáb3l, 2int inkább a t$lélés érdekében '(ar2atosítják a&ilá'rt, bár az el4bbi tén(ez4k szerepét se2 zárhatj8k ki teljesen;

A 3ala4is $%armatosítása

#a a statisztik8s sze2é&el tekintünk 2a'8nkra 2árpedi' ez az értékelésle'k>nn(ebb és le'biztonsá'osabb 23dja , kijelenthetjük, ho'(%alaGis8nkban ne2 2i &a'(8nk az els4 te?hnikai ?i&ilizá?i3t létrehoz3 faj;@

%alaGis8nk és a benne találhat3 1// 2illiárd ?silla' e'( része i'enel4rehaladott korban &an le'alább kétszer ol(an >re', 2int a ap, de

&al3színle' 2é' >re'ebbD rendkí&ül fontos, ho'( fi'(ele2be &e'(ük ezt atén(ez4t, 2ik>zben azon el2élkedünk, '(ar2atosíthattáke 2ár fejlettte?hnikai ?i&ilizá?i3k; A széles k>r '(ar2atosítás sze2pontjáb3l az isele'end4 lenne, ha a 2i ap8nkhoz hasonl3 ?silla'ok 2ind>ssze e'(2illiárdé&&el a aprendszer kialak8lása el4tt j>nnek létre, és a ?silla'ászok szerint?sak8'(an létrej>ttek abban az id4ben il(en ?silla'ok; Az, ho'( 2i &a'(8nkaz els4, az rkorszak felé szárn(at bont3 lén(ek, k>rülbelül ann(ira&al3színtlen, 2int a ?sak a n(ár k>zepén 2e'jelen4 pillan'3; Ialán sokértel2es faj elj8tott 2ár idái', és 2é' t>bb is elérheti ezt a kort a j>&4ben,a2ikor 2i és a ">ld $jra a ?silla'k>zi por részé&é &ál8nk;

O'( hát lehetsé'es, ho'( bizon(os EI*k 2ár 8taz'attak a ?silla'ok k>z>tt,és bol('3rendszereket is '(ar2atosítottak az 8t3bbi néhán( 2illiárd é&ben,ezért elképzelhet4, ho'( %alaGis8nk t>bb területét '(ar2ati ellen4rzés alá&onták; Ehhez 2é' t$l sok ">ldszer bol('3ra se2 &olna szüksé', a2int azte'(es, az értel2es jelek k8tatásá&al fo'lalkoz3 ?silla'ászok e'(korállították; E'( sikeres te?hnikai ?i&ilizá?i3ban él4 faj képes lehet arra, ho'(2e'építse az rben a saját lak3hel(eit; *l( 23don e'(etlen intelli'ens faj

i'en sok ?i&ilizá?i3t is létrehozhat, ha rte?hnikája lehet4&é teszi a szélesk>r ?silla'k>zi 8tazást; [n sze2él( szerint ne2 t8do2 elképzelni, ho'(sz8perintelli'ens lén(ek 'alaktik8s 8tazásokra fe?sérlik az életüket; Fe a'(ar2atosítást 2a'as szint 2estersé'es intelli'en?iá&al és a sz8perlén(ek'enetikai k3djának M2ásolatá&alN rendelkez4 robotok is &é'ezhették; O'( azeredeti faj a %alaGisban bárhol 2e'alkothatta >n2a'a 2ásolatait;

@ Ebben a k>n(&ben 2ind&é'i' k>&etkezetesen na'( kezd4bet&el használta2 a M%alaGisN sz3t,a2ikor sa!át %alaGis8nkra 'ondolta2, arra, a2el(nek na'( részét 2i is látj8k és Iej$tnak ne&ezzük;Els4sorban sa!át %alaGis8nkban kell 2e'&izs'áln8nk az élet létezésének lehet4sé'ét;


20/154

!+ ára+ A 5aprends&er me$láto$atására ele$end' a& id'

Arra, ho'( 2indez 2enn(ire &al3szín, 2é' &isszatérünk; Azt is

2e'&izs'álj8k 2ajd, ho'( a %alaGis '(ar2atosítása >sszee'(eztethet4eazzal a ténn(el, ho'( jelenle' se22iféle ">ld>n kí&üli értele2 létezésér4lne2 rendelkezünk bizon(ítékkal; Abb3l kiind8l&a, ho'( a aprendszer 2árré' n(it&a áll a láto'at3k el4tt, e'(esek azt han'oztatják, ho'( talánráb8kkanhatnánk &ala2el( EI*knek a ap és bol('3rendszeretan8l2án(ozására ideküld>tt szondáira &a'( ezek 2arad&án(aira; Ialánlétezik e'(, a #oldon &a'( 2áshol ü'(esen telepített adatbank talán &annakarra 8tal3 jelek, ho'( jártak nál8nk EI*k t>rténel2ünk során &a'( at>rténele2 el4tti id4kben; Az is lehet, ho'( e'( napon teljesen &áratlan8l

talál8nk &ala2il(en bizon(ítékot;Azt azonban ne2 szabad elfelejtenünk, ho'( az EI*knek és

?i&ilizá?i3iknak 2a se22i&el sin?s t>bb ok8k életjelt adni 2a'8kr3l, 2intaz e2berisé' t>rténete során &a'( a t>rténele2 el4tti id4kben bár2ikor;


21/154

Azért fo'lalkoz8nk 2ost a k8tatással, 2ert a t8do2án( és a te?hnikafejl4dése fol(tán ébredtünk t8datára, ho'( az EI*k létének i'azolása2e'találhat3; Az életr4l és a &ilá'e'(ete2r4l szerzett is2ereteinkfejl4désé&el bon(ol8lt hel(zetbe kerültünk; 9e''(4z4 el2életi ér&eksz3lnak az EI*k létezése 2ellett, de 2ind2ái' e'(etlen k>z&etlen

bizon(ítékot se2 sikerült találn8nk;

A& alapkérdés

Bár 2ost 2ár sok részletkérdést is feltehetnénk a &ilá'e'(ete2ben találhat3élettel és értele22el kap?solatosan, "er2i alapkérdése, M#ol &annak at>bbiekJN, 2ái' akt8ális 2aradt; Az e2beri t8dás szá2ára ez a le'na'(obb

rejtél(; 9anapsá' hasonl3 &árakozásban &a'(8nk, 2int opernik8sz ésFarwin forradal2a el4tt: érezzük az i'azsá'ot, de nin?s rá bizon(íték8nk;A opernik8sz halálát k>&et4 kopernik8szi forradalo2, a2el( 2é' e'(

é&századon keresztül fol(tat3dott, a &ilá'2indensé' k>zepéb4l ap k>rüli pál(ára hel(ezte a ">ldet, s ezzel 2e'&áltoztatta az e2ber és az 8ni&erz82&iszon(át; A darwini forradalo2 szétz$zta a _*_; század keresztén('ondolat&ilá'ának szelle2i békéjét, és 2e'&áltoztatta a t>bbi f>ldiél4lén(hez és *stenhez fz4d4 &iszon(8nkat; 9i, akik addi' *stene'(edüláll3, kül>nle'esen kezelt tere2t2én(einek tartott8k 2a'8nkat, ezzela ter2észet részé&é &ált8nk, és nekilátt8nk, ho'( 2e'keressük '(>kereinketa ter2észetben;

#a e'( 2ásik te?hnikai intelli'en?iát is felfedeznénk a &ilá'e'(ete2ben,ennek n(o2án le'alább ol(an na'(szabás$ 'ondolati és álláspontbeliforradal2at élnénk 2e', 2int opernik8sz és Farwin 8tán, a2inek a hatása2é' na'(obb is lehet; #iába ne&elkedünk hossz$ é&ek 3ta t8do2án(osfantasztik8s irodal2on, hiába szokt8nk hozzá ahhoz, ho'( a t8do2án(osfantasztik82 t8do2án(os &al3sá''á &álik: ha tén(le'esen t8do2ást

szereznénk az EI*k létezésér4l, az opernik8sz és Farwin felfedezéseinél j3&al na'(obb sokkhatást &áltana ki; 9e'int 2e'&áltozna az életr4l és a&ilá'e'(ete2r4l alkotott képünk, és els4sorban 2a'ához az e2beri ne2hez&al3 &iszon(8nk; #a bizon(ossá'ot szereznénk afel4l, ho'( aprendszerünkhatárain t$l létezik e'( bizon(os értele2ben esetle' 2a'asabb rend, ide'enintelli'en?ia, akkor sokkal t8datosabban ítélnénk 2e' saját hel(zetünket éssors8nkat;


22/154

!+

Fels' határok

A le't>bben $'( tekintünk a t8do2án(ra, 2int a t8dás kifo'(hatatlantárházára, a2el( az e2beri ?i&ilizá?i3 fennállása során 2ind&é'i' biztosítjaa te?hnikai haladást; A s?ifi irodalo2 2&el4i élen jártak ennek a'ondolatnak a táplálásában; Lehet persze, ho'( elp8sztítj8k 2a'8nkat,2iel4tt 2é' kül>n>sebb haladást érhetnénk el, de ett4l eltekint&e

j>&4képünkben ?sak $'( he2zse'nek a ?sodás te?hnikai &í&2án(ok;)áne&eltek 2inket erre a 'ondolkodás23dra; Ie?hnikai fejl4désünk

?se?se24korát éljük, és az $j t8do2án(ok, az $j te?hnikai &í&2án(ok sorra2a'8k 2>'>tt ha'(ják az 3&atoskod3k és a bor$lát3k által el4z4le'deklarált feltételezett határokat; A t8d3sok kí&án?sisá'a és a 2érn>k>ktalálékon(sá'a diadal2as ered2én(eket hozott; Ql(ann(ira, ho'( kezdjük

azt hinni, ez a fol(a2at >r>kké fo' tartani, és se22i se2 állíthatja 2e'te?hnikai fejl4désünket &é'ül 2ár j3for2án 2inden lehet4&é &álik 2ajd; éhán( é&&el ezel4tt 7arl +a'an $'( &élte, ho'( talán ne2 is t8dnánk

ko228nikálni ol(an ?i&ilizá?i3kkal, a2el(ek akár ?sak ezer é&&el isel4ttünk járnak a fejl4désben; A 2i jelenle'i hel(zetünk &a'( e'( &elünkazonos szinten áll3 faj hel(zeteD és a t8do2án( és a te?hnika el4rehaladásan(o2án kialak8lt, ezer é&&el kés4bbi fejlettsé'i szint k>z>tt áthidalhatatlanlenne a szakadék; +a'an szerint 2ai sze2ünkkel 2á'iának látnánk a2a'asan fejlett társadal2ak te?hnikáját;

os, lehet, ho'( +a'annak i'aza &an; Lehet, ho'( &ilá'e'(ete2ünkbennin?senek határai az alkal2azhat3 is2ereteknek; Ialán lehetsé'es a soha&é'et ne2 ér4 te?hnikai fejl4dés; Fe nekünk 2e' kell 2aradn8nk e2beria'(8nk korlátai k>z>tt; 9a a le't>bb ?silla'ász és fizik8s $'( &éli, ho'( a&ilá'e'(ete2 tá&oli ré'i3inak &izs'álata az 8ni&erz82 &é'es &oltára 8tal,2árpedi' e'( &é'es 8ni&erz82ban szüksé'szeren az infor2á?i32enn(isé'e is &é'es; O'( &é'es lenne az an(a' ter2észetét leír3 és&iselkedését 2e'határoz3 er4kre és t>r&én(szersé'ekre &onatkoz3

infor2á?i3 is; 9ásrészt ez azt jelentené, ho'( a t8dásnak is, alkal2azásánakis &an e'( fels4 határa: ezt a határt 2é' a le'értel2esebb faj se2 lépheti át;O'( a +EI*pro'ra2ok szá2ára i'en fontos, hol &an ez a fels4 határ:&iszon(la' ala?son(an &a'( elképzelhetetlenül 2a'asanJ


23/154

Iételezzük 2ost fel e'( pillanatra, ho'( elképzelhetetlenül 2a'asan &an at8dásnak ez a határa\ Ebben az esetben létrej>hetne a t8do2án(osfantasztik8s 2&ekb4l is2ert sokszín, elképeszt4 t8do2án(os és te?hnikai?i&ilizá?i3, és sok ">ld>n kí&üli te?hnikában ?sak8'(an 2á'iát látnánk, bárki?si a &al3színsé'e, ho'( &alaha is 2e'láthatj8k ezeket a ?i&ilizá?i3kat;Fe a szer&es e&ol$?i3 id4skáláján 1/// é& ?sak e'( pillanat; O'( ha ne2sikerülne kap?solatba lépnünk ol(an EI*kkel, akik le'alább 1/// é&&elel4ttünk járnak az id4ben, akkor '(akorlatila' ne2 is 2arad ol(an?i&ilizá?i3, a2ell(el ko228nikálhatnánk; #a &annak 2ás

bol('3rendszerekben létesített EI*kol3niák, akkor azok &al3színle'le'alább 1/// é&&el el4ttünk járnak; Lehet, ho'( éppen a sok'(ar2at?i&ilizá?i3 létezése kínálja a le'jobb alkal2at arra, ho'(

bizon(ítékokat szerezzünk ezeknek az EI*knek a létezésér4l, de ?sak akkor,

ha hel(telen a t8do2án( és a te?hnika j>&4beni korlátlan fejl4désér4lalkotott el2élet; 9inél ala?son(abban találhat3 a t8dás fels4 határa, annálna'(obb esél(ünk &an arra, ho'( bizon(ítékok birtokába j8t8nk;

A feladathoz &al3 jelenle'i alkal2azkodási sebessé'ünkered2én(eképpen talán 2ár a k>&etkez4 néhán( é&század során szertteszünk azokra a ter2észett8do2án(i alapis2eretekre, a2el(ek lén(e'esen$j te?hnikai 2e'oldások kidol'ozását teszik lehet4&é; )>&iden, 2e'lehet,ho'( a t8do2án( fels4 határa sokkal ala?son(abban &an, 2int aho'( aztkorábban 'ondolt8k; Bizon(ára teszünk 2ajd 2é' to&ábbi felfedezéseket, detalán e'(etlen korszakalkot3 se2 lesz 2ár ezek k>z>tt; 9e' fo'j8k talánis2erni az 8ni&erz82 alapstr8kt$ráját és 2k>dési 2e?haniz28sát, a2ire2a ol(an er4feszítéseket teszünk; #a ez sikerül, akkor a t>bb 2int 1///é&&el el4ttünk jár3 ?i&ilizá?i3k te?hnikáját ne2 látnánk ann(ira 2á'ik8snak,s &ilá'8k ke&esebb 2e'lepetéssel szol'álna szá28nkra; Ebben az esetben, ale'$jabb j>&e&én(ek ki&ételé&el, 2inden te?hnikai ?i&ilizá?i3ban él4 EI*8'(anazt a t8do2án(t, 8'(anazt a t8dásan(a'ot alkal2azná, és a Mte?hnikait>kél(nekN 8'(anarra a szintjére t>rekednének; O'( t>rténel2ük során i'en

ha2ar elérkeznének a t8do2án(os és te?hnikai fejl4dés fels4 határára; Ez ahel(zet a2enn(iben 2e'felel4 id4 áll rendelkezésre el4bb &a'( 8t3bbelkerülhetetlenül bek>&etkezik az értel2es élet fejl4dése során, fü''etlenülatt3l, ho'( hol a fels4 határ: na'(on ala?son(an &a'( netán ol(an 2a'asan,ho'( jelenle'i e2beri intelli'en?iánkkal sohase2 érhetnénk el;

A& emeri a$% korlátai

S; B; +; #aldane 2ondta e'(szer: MLehet, ho'( a &ilá'e'(ete2 ne2e'(szeren kül>n>sebb, 2int a2il(ennek képzeljük talán ne2 is t*d!*kelképzelni, 2enn(ire kül>n>s;N Bizon(os értele2ben i'az ez a 2ondás, ésezt r>'t>n beláthatj8k, ha &é'i''ondolj8k, 2enn(ire 2e'&áltoztatták a


24/154

&ilá'r3l alkotott képünket az el2$lt 1// é& ?silla'ászati felfedezései; A 2ais2ert 8ni&erz82 2inden bizonn(al Mkül>n>sebbN, 2int a2il(ennek bárki isel'ondolhatta 1// é&&el ezel4tt; Fe #aldane ne2 erre ?élzott; azt akarta2ondani, ho'( az e2beri a'( kapa?itása talán ne2 is ele'end4 ahhoz, ho'(hel(es képet alkothasson a &ilá'2indensé' ter2észetér4l; 9ás sz3&al:elképzelhet4, ho'( a t>kéletes 2e'is2erés küsz>be szá28nkra t$lsá'osan2a'asan &an; Persze nin?s is ok8nk arra, ho'( 2iért le'(ünk képesekfelfo'ni az 8ni&erz82ot; Azt ne2 találj8k f8r?sának, ha e'( ?si2pánz le'k>zelebbi f>ldi rokon8nk a'(a képtelen felfo'ni a &ilá'e'(ete2et;Akkor 2il(en alapon &árnánk el, ho'( a 2i a'(8nk rendelkezzék az ehhezszüksé'es roppant kapa?itással; sszessé'ének 2e'szerzésére;

Qlaf +tapledon, a 2isztik8s és s?ifi t>rténetek na'( ír3ja, ezt írta 1.H ben a The Star -aker ben: M[s 2inden létezés ?élja ez: 2e'is2erni, ?sodálnia &ilá'2indensé'et, és felr8házni $jabb szépsé'ekkelKN ./ é&&el ezel4tt,a2ikor elol&asta2 a The Star -aker t, le2ásolta2 +tapledon sza&ait, deaz3ta el&esztette2 2ár azt a füzetet; O'( 2ost az e2lékezete2reha'(atkozo2, és talán ne2 e'észen pontosan idézte2, 2indenesetre sorai2a is i'en k>zel állnak hozzá2;

A& emerisé$ #öv'#e

9eddi' kell 2é' fejl4dnie az értele2nek ahhoz, ho'( 2e'is2erhesse a&ilá'e'(ete2etJ e2 t8dj8k bizon(osan, elj8thate eddi' a ponti' az e2beriintelli'en?ia; Ialán ol(an 2a'asan &an a t8dás fels4 határa, ho'( a j>&4le'ki&ál3bb kopon(áinak se2 lesz 2e' az ehhez szüksé'es értel2iképessé'ük; 9ásrészt &iszont, a na'(on ala?son(an h$z3d3 fels4 határe'észen 2ás j>&4t szabna szá28nkra, 2int az i'en 2a'as fels4 határ;

0ehetsé$es #öv'k

El2élkedéseink során, az e2berisé' lehetsé'es j>&4jét k8tat&a,2e'pr3bál8nk ráj>nni, 2il(en jeleket kell keresnünk, ha ">ld>n kí&üli?i&ilizá?i3k n(o2ára szeretnénk b8kkanni; Ek>zben az is kiderülhet,


25/154

2ekkora a &al3színsé'e annak, ho'( léteznek e'(általán il(en jelek, a2i8tán k8tatn8nk lehet;

Alap&et4en az e2berisé' az alábbi >t $t e'(ikén haladhat a j>&4ben:

1; )>&idesen kip8szt8l;5; A ?i&ilizá?i3 elb8kik, és &isszatérünk a per2anens barbariz28s korába;.; 7iklik8s j>&4: barbariz28s ?i&ilizá?i3 barbariz28s ?i&ilizá?i3;@; A t8do2án( és a te?hnika fejl4dése elér az ala?son( 8ni&erzális fels4

határra &a'( pedi' e'( ol(an szintre, a2el(et a omo saiens ésleszár2azottai 2ár ne2 képesek felül2$lni; Ekkor stabil, hossz$konszolidá?i3 korszaka k>sz>nt ránk;

0; A fol(a2atos t8do2án(os és te?hnikai fejl4dés során ol(an ?i&ilizá?i3sszintekre e2elkedünk, a2el(eket aho'(an #aldane j3solta se2 2i, se2a jelenle'i e2beri a'( kapa?itásá&al rendelkez4 lén(ek ne2 érthetnek 2e';Ez a j>&4 e'(, a 2ainál j3&al intelli'ensebb e2beri fajt, e'( talán teljesen2ás e2beri lén(t és 2a'asan fejlett 2estersé'es intelli'en?iát í'ér;

Az els4 háro2 &erzi3 ter2észetszerle' 2inden te?hnikai ?i&ilizá?i3tlétrehoz3 faj j>&4képe lehet, 2i&el a te?hnika a biol3'ia sikerét hozza 2e',el4se'íti a t$lnépesedést és 2e'tere2ti az e'(re p8sztít3bb fe'(&erekel4állításának lehet4sé'ét; Ezért itt ?sak a két 8tols3 alternatí&á&al kell

fo'lalkozn8nk; A sikeres te?hnikai ?i&ilizá?i3t tere2t4 fajok esetében és ez2indenkire alkal2azhat3 a ne'(edik &erzi3&al 2a'(arázhat3, 2iért ne2sikerült senkinek a %alaGis teljes '(ar2atosítása le'alábbis ezt í'( t8dj8kD;E'(etlen fajnak se2 sikerült fel&on8ltatni azt az ener'iát és azt a te?hnikát,a2el( ehhez szüksé'es lett &olna, és ez a j>&4ben se2 fo' sikerülnisenkinek; *'az, ha sze2 el4tt tartj8k saját '(ors t8do2án(os és rte?hnikaifejl4désünket, elkerülhetetlennek látszik, ho'( 2ás fajok létrehozhattak'(ar2atokat; Az 1;, 5; és .; &erzi3 n(il&án&al3an ne2 2ozdítja el4 a'(ar2atosítást, de ne2 &al3szín, ho'( 2indenkinek ez a sorsa; #a ?sak

e'(etlene'( fajnak 2e'adatott az 0; lehet4sé' az el2$lt néhán( 2illi3 é&során és 2é' a szándék is 2e'&an bennük arra, ho'( korlátlan t8do2án(osés te?hnikai lehet4sé'eiket ?i&ilizá?i3j8k 2e'is2erésére és terjesztésérehasználjákD, akkor a '(ar2at8kká tehették &olna a %alaGist;

A @; &áltozatban az i'en ala?son( t8do2án(os és te?hnikai fels4 határ sokiz'al2as felfedezést4l fosztaná 2e' a t8d3sokat és a s?ifi irodalo2 ol&as3it,de 8'(anakkor ez szá2os el4nn(el is járna; e2 létezhetne ol(an ">ld>nkí&üli ?i&ilizá?i3, a2el( ann(ira 2essze ha'(ott &olna 2inket 2a'a 2>'>tt

a fejl4désben, ho'( &é'ül ne lennénk képesek 8tolérni; *'en &al3szín, ho'(a ?silla'k>zi ko228niká?i3 elektro2á'neses s8'arak rádi3, fén( &a'( azelektro2á'neses spektr82 2ás részeD $tján &al3s8l 2e', 2i&el a&ilá'e'(ete2 ter2észeténél fo'&a jobb lehet4sé'ek feltehet4le' ne2kínálkoznának;


26/154

6+ ára+ A& 7réli su$ár&ás na$% rés&e sohasem éri el a Föld 2els&ínét és a-silla$ás&ok 2öldön telepített teles&kóp#ait

Ezen azt érte2, ho'( fizikánknak ne2 lenne szüksé'e to&ábbi néhán( százé& fejl4désre ahhoz, ho'( felfedezhessük azokat az is2ereteket, a2el(ekkela %alaGis8nkban él4 intelli'ens szo2szédok üzeneteit képesek leszünkészlelni; [s a2i a le'fontosabb: >nbe?sülésünket ne2 t>rné 2e'


27/154

2ind8ntalan annak a t8data, ho'( a le'jobb esetben is ?sak tizedran'$ pol'árai &a'(8nk a %alaGisnak;

#a na'(on ala?son(an &an a fels4 határ, akkor a omo saiens esetle'átléphetne azon a k8lt8rális szakadékon, a2el( 4t az EI*kt4l el&álasztja;7sakho'( abban az esetben, ha az EI*k na'(sá'rendekkel intelli'ensebbeknál8nk, és j3for2án ne2 is létezik fels4 határ, hiába er4lk>dnénk azon, ho'(áthidalj8k a k>z>ttünk és +ir "red #o(le Mt>kéletes t4kehalaiN k>z>ttiszakadékot, Ma2el(ek $'( $szkálnak a (ar2o8thi 23l3 k>zelében, ho'(k>zben hal&án( fo'al28k sin?s arr3l, 2i t>rténik ]ar2o8thbanN;

'( 'ondolo2, nekünk az lenne a le'jobb, ha na'(on ala?son(an lenne at8do2án(os és te?hnikai is2eretek fels4 határa; Lélektanila' sokkalkelle2esebb il(en &ilá'ban élni; e2 szeretnénk, ha i'aznak bizon(8lna az$'(ne&ezett MállatkerthipotézisN, a2el( szerint a ">ld ne2 t>bb, 2int

&ala2iféle bol('3rezer&át82, a2el( &édett a fejlett ?i&ilizá?i3k hatásait3l; e2 akar8nk állatkerti példán(ok lenni, akkor se2, ha 2é'ol( &édetthel(zetet biztosítana is ez szá28nkra no persze azt ne2 bánj8k, hale'k>zelebbi f4e2l4s rokonaink állatkertekben sín(l4dnek\

A& 8F9*k és a 2els' határok

En'edjük 2ost szabadjára képzeletünket, és adj8nk né2i 8tánp3tlást azR"Qk ü'(ét felkarol3k szá2ára, akiknek a &éle2én(e az 8t3bbi é&ekbene'(re inkább a háttérbe szor8l\ Ie'(ük fel, ho'( a 2e'szerezhet4 te?hnikaiis2eretek fels4 határa 2é' éppen 2e'en'edi a ?silla'k>zi 8tazást; Ez bár arepül4?sészealjjelensé're 2ind2ái' se22iféle fizikai bizon(ítékot ne2találtak le'alább 2e'2a'(arázhatná, 2in alap8lnak a fol(a2atosan érkez4R"Qjelentések; A sok ezer jelentésben, k>ztük azokban is, a2el(ek at>rténel2i id4kb4l szár2aznak, a repül4 ?sészealjak külle2e, 2érete és&iselkedése néhán( ki&ételt4l eltekint&e 2e'lep4en hasonl3; [s talán

ne2 2inden sze2tan$t befol(ásoltak az R"Qkr3l sz3l3 iro2án(ok at>rténel2i id4kben élt e2berr4l ezt 2indenesetre el2ondhatj8k; #addszárn(aljon hát szabadon el2énk te'(ük fel, ho'( azért hasonlítanake'(2ásra a repül4 ?sészealjak, 2ert 2ás8tt 2ár kifejlesztették az opti2álisszerkezet és 2e'hajtás$ rjár2&et, s talán 2ár 2inket is ?sak néhán(é&század &álaszt el ett4l a te?hnikát3l\

Iehát a repül4 ?sészealjak e'(szeren ?sak t>kéletes rjár2&eklennénekJ Elképzelhet4, ho'( a kül>nféle biol3'iáj$, kül>nb>z4 bol('3kr3lszár2az3 okos lén(ek 2ind az 8ni&erz82 &é'es 2e'is2erhet4sé'éthasználták ki, és 2ind hasonl3 for2áj$ és f8nk?i3j$ jár2&ek építéséi'

j8tottak el; Ql(an lenne ez, 2int a f>ldi élet fejl4dése az él4lén(ek 2indenesetben opti2álisan hasznosították a k>rn(ezet adta &áltozatokat, $'(, ho'(az e'(2ást3l elkül>nített állat és n>&én(?soportok hasonl3 alakot és


28/154

hasonl3 élet2k>déseket fejlesztettek ki; 9inde'(ikük elért e'( bizon(osMte?hnikai t>kél(tN hasonl3 élet&itelre és hasonl3 feladatokra;

Bioló$iai 2els' határok

Ezzel elérkeztünk a biol3'iai határok kérdéséhez, és 2ost 2e'&izs'álj8k azintelli'en?ia biol3'iai korlátait; Biol3'iai sze2pontb3l 2ekkora a&al3színsé'e, e'(általában lehetsé'ese, ho'( léteznek nál8nkna'(sá'rendekkel értel2esebb, 2a'asabb rend lén(ekJ

ézzük 2e' a f>ldi e&ol$?i3 során létrej>tt le'fejlettebb a''(alrendelkez4 fajokat: a bálnát, a delfint és az e2bert\ Láthatj8k, ho'( aholnin?s lehet4sé' a te?hnika és a ?i&ilizá?i3 kifejl4désére, ott e'( bizon(os

határon 2e'sznik az a'( e&ol$?i3ja; A bálnák és a delfinek &al3színle'2ár é&2illi3kkal ezel4tt elj8tottak erre a pontra; A pala?korr$ delfin 4sei példá8l 2ár néhán( 2illi3 é&&el ezel4tt rendelkeztek jelenle'ia'(2éretükkel a'(8k szerkezete 8'(anol(an fejlett, 2int a 2iénk és 0/`kal na'(obbD, a2ikor a le'koraibb e2berek a'(a ne2 &olt na'(obb a 2aie2berszabás$ 2aj2okénál lásd a színes 2ellékletetD;

#a a bálnáknak és a delfineknek ol(an ter2észeti k>rn(ezetben kellett&olna 2e'állni8k a hel(üket, ahol ebb4l el4n(ük szár2azott &olna, akkor2é' na'(obb a'(at fejlesztettek &olna ki, és 2é' t>bb intelli'en?iára tettek&olna szert; Fe a bálnák is, a delfinek is rendelkeztek 2ár azzal aza'(térfo'attal, a2el(re élet&itelükh>z szüksé'ük &olt; Persze a'(8klát&án(os fejl4dése f4ként azért 2ent í'( &é'be, ho'( a han'ok se'ítsé'é&elMláthassanakN a &íz alatti &ilá'ban 4k 8'(anis feltehet4le' $'( látnakodalent, aho'(an 2i a szárazf>ld>n fén(es nappal;

Az e2beri a'( k>rülbelül 0/ ezer é&&el ezel4tt érte el a le'fejlettebbállapotot; Fe a 2éret 2é' ne2 2inden; Az e&ol$?i3nak abban aszakaszában, a2ikor e2berszabás$ 2ajo2b3l e2berré &ált8nk, 2inden

bizonn(al na'( haszn8nkra &olt az a'(8nk bels4 szer&ezésében bek>&etkezett t>kéletesedés; Példá8l az, ho'( a f4e2l4s>k két a'(féltekéje2ár ne2 e'(2ás tük>rképe &olt, hane2 a két rész e'(re eltér4bb f8nk?i3katlátott el, s ez fel'(orsította 4seink e&ol$?i3ját;

ehéz elképzelni ol(an ter2észeti k>rn(ezetet, 2el(ben az e2bertfen(e'et4 &eszél(ek hatására a jelenle'inél sokkal jelent4sebb szelle2iteljesít2én( alak8lhatott &olna ki; Az se2 látszik &al3színnek, ho'(ter2észetes ki&álaszt3dás $tján létrej>hettek nál8nknál sokkal intelli'ensebblén(ek; 9a'asabb intelli'en?ia pedi' ?sak akkor fejl4dik ki, ha t$lélésiértéke is &an;

Lehet, ho'( &ala2i&el 2a'asabb értel2i szintre j8thatt8nk &olna, ha 1/ezer é&&el ezel4tt ne2 tere2tjük 2e' a 2ez4'azdasá'ot és azállatten(észtéstJ A &álaszt az 0/ ezer é&&el ezel4tti, a 2ainál &ala2i&el


29/154


30/154

a'(ának str8kt$ráit és f8nk?i3it határozza 2e', esetle' ne2 lenne ele'end4e'( ter&ezett il(en &a'( ol(an Msz8pera'(N létrehozásához; Az $jképessé'ekkel 2e'áldott, nál8nk j3&al értel2esebb lén(t a saját F+ünkkelkellene 2e'határozn8nk, a2i bizon(ára biol3'iai képtelensé'; Asz8pera'(aknak ha a t8do2án(osfantasztik8s re'én(eken kí&ül 2áshol isléteznek ne2 protoplaz2aalapokon kellene felépülniük; Elképzelhet4,ho'( e'( elektronik8s intelli'en?ia tesz 2ajd t$l rajt8nk, de e'( il(entere2t2én( 2inden kétsé'et kizár3an 2a'a lenne a te?hnikai t>kél(;

A #övend' elektronikus lén%ei

Az a'( és az intelli'en?ia határain el2élked&e ne2 2ehetünk el a

t8do2án(osfantasztik8s k>n(&ekben '(akorta feltett kérdés 2ellett:lehetsé'es, ho'( a biol3'iai intelli'en?iát &alaha felül2$lja az elektronik8sintelli'en?iaJ En'edjük, ho'( e'( napon a robotok &e'(ék át az 8ral2atJ

A2int azt 2ár kifejtettük, elképzelhet4, ho'( 2e'felel4en hossz$ id4,2ondj8k t>bb t8?at e2ber>lt4 lefor'ása alatt anélkül lép 2ajd a hel(ünkbee'( 2a'asabb rend e2berfaj, ho'( ezzel sze2bekerülnénk >nfenntartásiérzékünkkel; Zltalában a szül4k ne2 bánják, ha '(er2ekeikintelli'ensebbek nál8k; Fe e'( 'éppel sze2ben 2ár ne2 szí&esen&on8lnánk &issza a háttérbe; Bár ne2 beszélhetünk e'( 2a'asabb rende2berfaj ne&ében, ann(it sejthetünk, ho'( a 2estersé'es intelli'en?iának 4se2 tenne na'(obb en'ed2én(eket, 2int 2i; 9ert a2enn(ire 'enetikaila'Ddo2ináns 2é' bennünk a 2ajo2, ann(it 4riznek 2ajd 4k is a 2i 'enetikaiha'(aték8nkb3l, azzal a kis pl8sszal kie'észít&e, a2it4l 2a'asabb rendeknál8nk; R'(aní'( 2inden biol3'iai $ton, ter2észetes ki&álaszt3dás általkifejl4d>tt EI* is 2e'4rizné a 'énjeibe kit>r>lhetetlenül beépült>nfenntartási >szt>nt; Az elektronik8s sz8pera'(akat azért tere2tenék, ho'(szol'álják 4ket, s azok ?sak &ala2i &életlen fol(tán &ehetnék át az 8ral2at;

Ezért az a'(ak szá2ára ala?son(an &an a biol3'iai fels4 határ, és ?sak a biol3'iai a'(ak ellen4rzése al3l el4&i'(ázatlansá'b3l kiszabad8lt &a'(szándékosan kiszabadított elektronik8s a'(ak rendelkezhetnének at8do2án(osfantasztik8s irodalo2 által 2e'el4le'ezett képessé'ekkel,a2el(eket kétsé'kí&ül sok 2ás adottsá' is kie'észítene; O'( az, aki 8ral2aalatt tartja a %alaGist, és bol('3állatkertben 4riz 2inket, ?sak ol(an2estersé'es intelli'en?iá&al rendelkezhet, a2el(et a &ilá'e'(ete2t>rténetének 2ai korában talán sohase2 értenek 2e' a biol3'iai lén(ek;

Az e2beri a'(, akár?sak bár2el( 2ás, bárhol él4 lén( a'(a, irán(ítotte&ol$?i3 $tján &a'( 2ás 23don to&ábbfejl4dhet, és szelle2i életünkkapa?itása és 2in4sé'e elképzelhetetlen &áltozásokon 2ehet keresztül; Fe2é' %alaGis8nk le'fejlettebb ?i&ilizá?i3inak te?hnikai fejlettsé'e iskorlátokba ütk>zne, s ennek oka &é's4 soron az 8ni&erz82ban létez4 és


31/154

alkal2azhat3 is2eretek 2enn(isé'e; 9ert bár2il(en 2a'asan &an is,2indenképpen létezik a te?hnikai és a biol3'iai fejl4dés fels4 határa;

9ost &izs'álj8k 2e' részletesen azt a felte&ést, 2el( szerint ele'end4szá2$ ">ldszer bol('3 létezett 2ár ahhoz, ho'( né2el(iken fejlettértel2es lén(ek és ?i&ilizá?i3k j>hessenek létre\


32/154

6+

,el% ol%$ókon 2e#l'dhet kia& értelmes élet;

%erard QXeill a j>&4 rkol3niáinak te?hnikai problé2áit &izs'ál3k>n(&ében kifejti: ne2 szüksé'szer, ho'( az EI* ?i&ilizá?i3k kizár3la'

ol(an bol('3rendszerekben találhat3k, a2el(eknek lakhat3, a ">ldh>zhasonl3, $n; Mkék bol('3inN t>bb 2illiárd é&en keresztül alak8l ki és 2aradfenn az élet; Ezeknek a bol('3knak a szá2a sokkal kisebb, 2int aho'(an aztnéhán( é&&el ezel4tt 'ondolt8k; 9a t8d3saink kezdik azt hinni, ho'(fol(a2atosan lakhat3 bol('3k itt a folyamatos a k8l?ssz3D ?sak azoklehetnek, ahol ki&ételesen szeren?sésen alak8l a feltételek e'ész sora; +ok

bol('3rendszer, a2el( kis2értékben kül>nb>zik a aprendszert4l, ne2 t8dele'et tenni 2inden feltételnek, ezért ne2 &álhat b>l?s4jé&é a szület4 ésto&ábbfejl4d4 életnek;

EI*k ennek ellenére il(en bol('3rendszerekben is élhetnek, 2i&el ott isképesek 2e'építeni saját feltételeik szerint kialakított lakhel(eiket, ahol arendszer e'(etlen bol('3ján se2 alak8lt ki a szer&es élet; '( tnik, ale't>bb ?silla' t>2e'e &a'( t$l na'(, &a'( t$l ki?si ahhoz, ho'( k>zelébenol(an bol('3k j>jjenek létre, a2el(ek t>bb 2illiárd é&en keresztül lakhat3ak2aradnak; A ">ldszer bol('3k azok a ritka hel(ek, a2el(ekenszülethetnek te?hnikai ?i&ilizá?i3k, bár hossz$ tá&$ 2e'2aradás8k ésfejl4désük nin?s feltétlenül biztosít&a; A #oldhoz hasonl3 élettelen

&ilá'okba &al3színle' ne2 telepítenének j>&end4 ?i&ilizá?i3kat, inkább'azda' épít4an(a'forrásként hasznosítanák 4ket;Fe 2i a ">ldszer bol('3k j>&4jeJ E'( te?hnikai ?i&ilizá?i3ban él4

sikeres faj e'ész bol('3rendszerét '(ar2atosíthatja ezt bárki na'( bizon(ossá''al 2e'j3solhatja , de a 2ás bol('3rendszerekbe t>rtén4&ándorlás 2ár e'észen 2ás dolo', 2i&el itt 2ár szüksé'szeren fel2erül a?silla'k>zi 8tazás problé2ája is; 9i 2ost $'( látj8k, ho'( e'( e'ész

bol('3rendszer 2é' a le'dina2ik8sabb felfedez4nek is ele'end4&állalkozási teret n($jthat, kül>n>sen akkor, ha a ?silla'k>zi 8tazás neki is

akkora problé2át jelent, 2int nekünk; 9indenesetre i'en?sak &al3színtlen,ho'( 2a'asan fejlett intelli'en?iáj$ lén(ek a ?silla'k>zi térben 8taz'at&afe?sérelnék el az életüket, a2ikor 2a'as szín&onal$, a8to2atizált rhaj3k is2e'tehetik hel(ettük az 8tat, nekik pedi' e'( sor sokkal érdekesebb


33/154

tenni&al3j8k akad otthon;I8dj8k, ho'( a 2i bol('3nk e'( k>z>nsé'es ?silla'b3l alak8lt ki, és ho'(

%alaGis8nkban néhán( 2illiárd, a &ilá'e'(ete2 2e'fi'(elésünk alatt áll3részében pedi' néhán( 2illiárdszor enn(i hasonl3 ?silla' találhat3; '(tnik, ho'( a bol('3k kialak8lása 8ni&erzális jelensé', és le'alábbis j3néhán( ?silla' fejl4désének &elejár3ja; Fe ha fi'(ele2be &esszük a ?silla'okképz4déséhez szüksé'es an(a' és ener'ia2enn(isé'et, a bol('3k ne2t>bbek jelentéktelen t>r2eléknél; Ennek ellenére láthatj8k, ho'( 2é' a

aprendszeren belül is 2e'is2étl4dik a bol('3rendszerjelensé'; rül>tte kerin'4 len('>z4 &ilá'okra nézzük 2e' atá&olabbi 'áz3riásokat, a +zat8rn8szt, az Rrán8szt és a ept8n8szt 2e' aholdjaikat\

A 'áz3riások &al3színle' ke&és &áltozáson 2entek keresztülkeletkezésük 3ta; A S8pitert na'( t>2e'e és a aphoz hasonl3 >sszetétele2iatt e'(es ?silla'ászok inkább ?silla'nak ne&ezték, 2int bol('3nak, habárt>2e'ének 2é' í'( is >t&enszer ekkorának kellene lennie ahhoz, ho'(felsorakozhasson a le'hal&án(abb &>r>s t>rpék k>zé; Ez a ?silla' 2ini2álist>2e'e, ennek hián(ában 8'(anis ne2 áll rendelkezésre a hidro'én2a'f$zi3jához szüksé'es 'ra&itá?i3s n(o2ás és h42érséklet;

9í' a le't>bb ?silla'ász $'( &élekedik, ho'( a &ilá'e'(ete2ben ren'ete'?silla'nak &an bol('3rendszere, 2a'ának a aprendszernek az eredetét2ái' ho2ál( fedi; I>bbek k>z>tt arra is &annak bizon(ítékok, ho'( e'(sz8pern3&arobbanás k>&etkeztében elszaporodtak bizon(os ele2ek abban a'ázfelh4ben, a2el(b4l a ap és bol('3i kialak8ltak; A sz8pern3&a ol(an?silla', a2el(ben a n8kleáris üze2an(a' elhasznál3dása 8tán fellép4 instabilállapotban katasztrofális robbanás k>&etkezik be a sz8pern3&a néhán(napon át elérhet a apnál 1// 2illi3szor fén(esebb ra'(o'ást is;D +ok?silla'ász azt a nézetet &allja, ho'( e'( sz8pern3&a indította el a felh4>sszesrs>dését, s 8'(an?sak ez a sz8pern3&a d$sította fel benne azokat a

nehézele2eket, a2el(ek szintézise ?sakis il(en robbanások $tján 2ehet&é'be; Az el2élet 2ellett sz3l az a tén(, ho'( e'(es 2eteoritok ol(anan(a'okat tartal2aznak, a2el(ek kb; e'(2illiárd é&&el ré'ebbiek, 2int a

aprendszer;

A ol%$ók kialakulása

"o'lalj8k >ssze r>&iden a bol('3k kialak8lásának általánosan elfo'adottel2életét; Az 4snapot k>rül&e&4 'ázkoron' lehlésekor a koron'ot alkot3an(a'ok 'áz hal2azállapot$b3l el4bb fol(ékonn(á &áltak, az8tán2e'szilárd8ltak; A bol('3képz4désnek ezeket a kezdeti fázisait el2életi$ton részletesen kidol'ozták, és az el2$lt é&ek során a 2eteoritok


34/154

tan8l2án(ozásá&al a részfol(a2atok sorrendjét is sikerült 2e'állapítani;El4sz>r a 2a'as forráspont$ fé2ek és &e'(ületeik kis '>2b>kké n4ttek

>ssze; Az8tán a szilikátok oGi'énb4l és szilí?i82b3l áll3 &e'(ületekD &áltakki, és í'( fol(tathatnánk a sort; Az illékon(abb an(a'ok ?sak akkor kezdtekkondenzál3dni, a2ikor a 'áz'(r h42érséklete néhán( száz fokra?s>kkent; Ekkor az an(a'része?skék >sszeütk>ztek, és ?so23kba álltak>ssze; E'(es ?so23k i'en na'(ra n4ttek, és 'ra&itá?i3s &onzás8kkal e'(ret>bb an(a'ot '(jt>ttek 2a'8k k>ré; Ez a fol(a2at elszabad8lt;


35/154

A bels4 bol('3kon képz4désük k>zben ne2 2aradt 2e' a hidro'én és ahéli82 se2, bár a ap k>rüli 4s'áz'(rt f4le' e két le'k>nn(ebb ele2alkotta; 9inden bizonn(al a ap er4s s8'árzása n(o2án tntek el ezek azele2ek a bels4 bol('3kr3l; A 'áz3riások na'( 'ra&itá?i3ja és ala?son(

h42érséklete &iszont se'ített abban, ho'( ott 2e'2aradjanak ezek azele2ek; Ezért $'( tnik, ho'( a sziklás bol('3k 2int a 9erk$r, a


36/154

=+ ára+ E& a két dia$ram (teven >ole s&ámító$éppel vé$&ett kísérletének a&eredmén%e+ >ole a ol%$órends&erek eredetét kutatta+ ?t ol%an ol%$órends&er

dia$ram#át láthat#uk. amel%eket a s&ámító$ép dol$o&ott ki+ A rends&erek$á&óriásait @le$na$%o $á&óriásunk a upiter vonalká&ás #elöli+ A töi a,erk/rho&. a Földhö& és a ,arsho& hasonló s&iklás ol%$ó+

z anyacsillagoktól mért tá"olságok csillagászati egységben "annak mega"a(egy csillagászati egység a 2öl és a &a' átlagos tá"olsága#$ háromág* "illa abolygó 'ályájának határait, az anyacsillagtól mért legkisebb, átlagos, illet"elegnagyobb tá"olságot jelzi$ bolygók tömegét a 2öl tömegéhez "iszony1tották$

öbbenetes, mennyire hasonl1t a sziklás bolygók és a gázóriások megoszlása aszám1tógé' által létrehozott bolygórenszerekben és &a'renszerünkben$ 5ana'jaink csillagászati elméleteit tá'lálják a gé'be, nem csoa, hogy ilyen ereménytka'unk$ Minthogy ezeknek a bolygórenszereknek az anyacsillagai a mi &a'unk'ontos másai, a 6764es renszer „másoik bolygója” látszik a legalkalmasabbnakarra, hogy megszülessen, és to"ább!ejlőjön rajta az élet$ 6784es renszer„negyeik bolygója” kisebb tömeg9 ugyan, e meg!elelő tá"olságra "an na'jától, 1gytalán ez is alkalmas lehetne$

z összehasonl1tás ke"éért a &a'renszer iagramját is közöljük (7$ ábra#$

Ezeket a napjaik k>rül kerin'4 bol('3kat apr3, hal&án( pontoknak látnánk,a2el(ek &iszon(la' k>zel fekszenek bizon(os na'(, fén(es é'itestekhez;9é' e'( hal&án( ?silla' fén(ereje is t>bb ezerszerese lehet bol('3i

fén(essé'ének;Az il(en na'( fén(essé'beli kül>nbsé'ek rendkí&üli 23don 2e'nehezítik

a ?silla' és bol('3ja elkül>nítését; E'( t4lünk t>bb fén(é& tá&olsá'ban lé&4 bol('3 a ?silla'ához i'en k>zel látszik; A bol('3t keres4 ?silla'ásznak


37/154

akkora tá&olsá'ot kell t8dnia ki28tatni a ">ldr4l néz&e, 2int a #oldát2ér4jének tízezred része;

O'( a 2e'fi'(elésre alkal2as ideális bol('3nak a S8piter 2éreténekt>bbsz>r>sé&el kellene rendelkeznie, pál(ája pedi' a lehet4 le'na'(obbtá&olsá'ra lenne lehet4 le'hal&án(abb ?silla'át3l; A 2e'fi'(elhet4

bol('3nak a S8piterhez és a +zat8rn8szhoz hasonl3an saját bels4ener'iaforrással is rendelkeznie kellene; Ebben az esetben t>bb ener'iáts8'ározhatna ki, 2int a2enn(it a ?silla'át3l kap, s í'( n>&elhetné2e'fi'(elhet4 s8'árzását;

A ">ld>n telepített ?silla'ászati eszk>z>kkel sohase2 lennénk képesek2e'látni a ">ldünkh>z hasonl3, kis, sziklás bol('3kat; Lé'k>rünk na'(ban'(en'íti és &életlenszeren szétsz3rja a &ilá'rb4l hozzánk elj8t3 infor2á?i3na'( részét, és 2e'akadál(ozza, ho'( 2e'felel4 pontossá''al &é'ezhessük

a 2e'fi'(eléseket; 7sak a S8piter 2éreté&el 2e'e'(ez4 &a'( 2é' annál isna'(obb é'itestek észlelhet4k a ">ld felszínér4l, és a 2iénkhez hasonl3 bol('3kat ?silla'ászaink ?sak az rbe telepített teleszk3pokkal láthatják2ajd; Fe 2é' err4l a t>kéletes 2e'fi'(elési hel(r4l se2 lesz k>nn( ez afeladat, és kezdetben ?sak na'( bol('3kat fo'nak keresni;

Eddi' az infra&>r>s s8'árzás 2érési ered2én(ei &ezettek a le'biztat3bbfelfedezésekre; A ?silla'ászok szerint 8'(anis 2ás ?silla'ok bol('3inak2e'fi'(elésére az elektro2á'neses spektr82 tarto2án(ai k>zül ne2 aláthat3 fén( a le'alkal2asabb; A bol('3k az infra&>r>s tarto2án(bans8'ározzák ki a ?silla'j8kt3l kapott ener'ia na'( részét, és sokszor ezerszerer4sebben ra'(o'nak infra&>r>sben, 2int láthat3 fén(ben;

1!.ban az *nfra&>r>s 7silla'ászati 9hold *)A+D t>bb t8?at ?silla',f4ként a &eli a s8'árz3 felületet; #a ez az an(a' 2ár

bol('32éret é'itestekké állt >ssze, akkor az infra&>r>sen s8'árz3 felszín

ol(an na'( 2értékben ?s>kkent &olna, ho'( az *)A+ ne2 lett &olna képeski28tatni a s8'árzást;ét a2erikai ?silla'ász, dr; )i?h Ierrile és dr; Brad +2ith éppen

2e'fi'(eléseket &é'eztek a ?hilei Las 7a2pacas Qbszer&at3ri82ban,a2ikor &életlenül ol&asták az *)A+ felfedezéseir4l sz3l3 jelentést;I>rténetesen éppen a 2e'felel4 hel(en tart3zkodtak, ho'( lefén(képezzékaz 0/ fén(é& tá&olsá'ban lé&4 Beta Pi?toris ?silla'ot; Ierrile és +2ithnapkoronafén(képez4 berendezést alkal2aztak ezt a 2szert a fén(esé'itestek k>rüli hal&án( '(rk &a'( ?silla'k>d 2e'fi'(elésére használjákD,és sikerült szert tenniük a 2ás bol('3rendszerek létezése 2ellett sz3l3eddi'i le'lát&án(osabb bizon(ítékra; "elfedezték, ho'( a Beta Pi?toris k>rül3riási, a aprendszerünknél h$sszor na'(obb át2ér4j koron'ot for2ál&akerin' az an(a' lásd a színes 2ellékletetD; A koron' létezése 2e'er4síti


38/154

azokat az $jabb kelet feltételezéseket, a2el(ek elfo'adják a ?silla'ok 'ázés t>r2elék'(rin belüli bol('3képz4dés el2életét; Fe ennek a fiatal?silla'nak, a Beta Pi?torisnak na'(obb t>2e' és hétszer fén(esebb, 2int a

apD ol(an er4s a s8'árzása, ho'( sohase2 fo'nak k>rül>tte lakhat3 bol('3k kerin'eni;

Az eGtraszoláris bol('3k k8tatására dr; Fon 9?7arth( és 28nkatársai iskidol'oztak e'( 23dszert az Arizona E'(ete2en; A 23dszernek k>zeliinfra&>r>s Mspe?kleN interfero2etria0 ne&et adták; A lén(e' r>&iden:9?7arth( t>bb ezer fén(képfel&ételt készít a fel&ételi sebessé'2ásodper?enként százD e'( ol(an ?silla'r3l, 2el(r4l azt '(anítja, ho'(rendelkezik e'( na'( bol('3&al; Ez a r>&id eGpozí?i3s id4 Mbefa'(asztjaNazt a sok kis fén(pett(e?skét, a2el(ekb4l e'(ébként a ?silla' képe >sszeáll;A pett(e?skéket a lé'k>ri za&arok okozzák, és 2inden e'(es Mbefa'(ottN

pett( ol(an képet tartal2az, a2el(et ne2 torzított el a lé'k>r 2oz'ása; At>bb ezer képko?káb3l kiele2zett infor2á?i3b3l e'(etlen tiszta képetállítanak >ssze;

9?7arth( 23dszeré&el el&ben ol(an bol('3kat t8d8nk észlelni,a2el(eknek ?silla'a 2aGi282 százszor fén(esebb 2a'ánál a bol('3nál ez

pedi' i'en?sak hal&án( ?silla'D; O'( az is lehetsé'es, ho'( a ">ld>n telepített?silla'&izs'ál3kban S8piter na'(sá'$ bol('3kat észleljenek a2ikor &iszonta rendszer az rben 2k>dik, talán ">ld 2éret bol('3kat is észlel 2ajd, bára '(akorlatban ezt i'en nehéz lesz 2e'&al3sítani;

Lehet, ho'( a #8bblerteleszk3ppal észleljük 2ajd el4sz>r a aprendszeren kí&üli le'k>zelebbi ?silla'ok bol('3it, felté&e, ha le'alábbakkorák, 2int a S8piter; A #8bbleteleszk3p 2inden id4k le'er4sebbtá&?s>&e, és ">ld k>rüli pál(ájár3l 5.!,! ?2es tükré&el ezerszerrészletesebben látja 2ajd a &ilá'ot, 2int bár2el( 2ás korábbi 2szer;

A ?silla'ászok e'(etértenek abban, ho'( a ?silla'ok és a bol('3kkialak8lása alap&et4en kül>nb>z4 fol(a2at, bár a bol('3k és ale'hal&án(abb ?silla'ok t>2e'ét feltüntet4 skála fol(a2atos; A bol('3k

porb3l és t>r2elékb4l állnak >ssze e'(re na'(obb testekké; Ezzel sze2ben a?silla'ok 'ázfelh4kb4l j>nnek létre $'(, ho'( a 'áz >sszeesik, >sszeh$z3diksaját 'ra&itá?i3s n(o2ása alatt, 2í' &é'ül an(a'a ol(an sr&é és forr3&á&álik, ho'( 2e'kezd4dik a 2a'f$zi3, és felra'(o' a ?silla';

)mol%$ás a& 7ren

E'( &alaha általánosan elfo'adott felfo'ás szerint e'(es ?silla'ok na'( bol('3k k>zelsé'e 2iatt i2bol(o'nak az rben; Fr; Peter &an de a2p, azeGtraszoláris aprendszeren kí&üliD bol('3k8tatás $tt>r4je @/ é&en

0 A koherens fén( jelle'éb4l szár2az3 za&arokat pett(e?skéketD hasznosít3 interfero2etria; Alektor;D


39/154

keresztül '(jt>tte bizon(ítékait a penns(l&aniai +warth2ore 7olle'e +pro8lQbszer&at3ri82ában;

rül>tte tart3zkod3 láthatatlan kísér4inek jelenléteid4nként eltéríti az e'(enes irán(t3l, ezért $'( tnik, 2intha a ?silla'i2bol(o'na a pál(áján;N

2e' bol('3t is észlelt;

A bizon(sá'okat ?s>kkenti az a tén(, ho'( a ">ld lé'k>rén keresztül&a'(8nk kén(telenek &é'ezni a 2e'fi'(eléseket, de to&ábbra is hel(táll3nakszá2ít ez a 23dszer; A ?silla'ok 2oz'ásának i2bol('ása k>z&etetten 8tal a

bol('3k létezésére, és fejlettebb 2szerek be&onásá&al $jk8tat3pro'ra2okat ter&eznek;

Az Arizona E'(ete2 és a A+A az 1/es é&ek k>zepén fo'ja ">ldk>rüli pál(ára küldeni az Asztro2etrik8s Ieleszk3prendszert e'( 1,50 2át2ér4j tük>rrel ellátott infra&>r>s tá&?s>&etD; A A+A rállo2ásáraszerelik 2ajd lásd a színes 2ellékletetD, de el4bb 2é' kipr3bálják a#awaiiban, a @5// 2es ten'erszint feletti 2a'assá'ban, a lé'k>r fels4réte'eiben épült 9a8na ea Qbszer&at3ri82ban;

A tá&?s4 a ?silla'ok i2bol('ását fo'ja 2érni, az rb4l képes leszérzékelni a apt3l ./ fén(é&nél kisebb tá&olsá'ra lé&4 ?silla'ok k>rül

kerin'4 ">ld 2éret, illet&e a le'feljebb 1// fén(é& tá&olsá'ra lé&4 S8piter2éret bol('3kat; %eor'e %atewood, a pittsb8r'hi Alle'hen(7silla'&izs'ál3 i'az'at3ja, az Asztro2etrik8s Ieleszk3prendszer ter&ez4jeazt j3solja, ho'( eltelik néhán( é&tized, a2í' elfo'adhat3an i'azolhatj8k aszo2szédos ?silla'ok bol('3inak létezését;

Fr; %atewood $j 23dszert fejlesztett ki a ?silla'ok i2bol('ásánakészlelésére a 23dszert 9APnak ne&ezte el 98lti?hannel Astro2etri?Photo2etr(, azaz sok?satornás asztro2etrik8s foto2etriaD; E 23dszerrel

pontosan és '(orsan r>'zíthet4 a ?silla'ok hel(zete; Az rállo2ásonhasználják 2ajd az Asztro2etrik8s Ieleszk3prendszerhez kap?sol&a;

A 9AP száloptikát, szá2ít3'épeket és ol(an e'(éb elektronik8s berendezéseket alkal2az, a2el(eket jelenle' is használ a ?silla'ászat;"ontos kellék e'( átlátsz3 le2ez, a2el(en párh8za2os fekete &onalak


40/154

haladnak át 2illi2éterenként né'( &onalpárD; A le2ez 2e'határozottsebessé''el 2ozo'; A2ikor a &onalak áthaladnak a kereten, 2od8lálják aláthat3 ?silla'ok fén(ét a lát32ez4n belül, a M?él?silla'étN 8'(an$'(, 2int atá&oli MfiGN ?silla'okét 8t3bbiak &iszon(ítási alap8l szol'álnakD; A le2ezis2ert sebessé'éb4l és a rajta áthatol3 fén( er4ssé'éb4l na'( pontossá''al2e'állapíthat3 a ?él?silla' hel(zete; A ?silla'ok na'( bol('3k hatásárat>rtén4 i2bol('ását a %atewoodféle te?hniká&al sokkal '(orsabban t8dják2érni, 2int a ha'(o2án(os 23dszerekkel;

A ?silla'ászok ?soportjai kül>nféle 23dszereket fejlesztenek ki 2ás bol('3rendszerek k>z&etett észlelésére, és re2én(eiket táplálja, ho'( azrte?hnika e'(re inkább lehet4&é teszi 2szereik kihel(ezését a2e'fi'(elést za&ar3 lé'k>r t$ls3 oldalára;

A& árulkodó vonalak

A ?silla'ászok 2ár t>bb 2int 1// é&e használnak spektroszk3pot a?silla'fén( színkép&onalainak ele2zésére; 9inden ele2nek saját,2e'határozott &onalkészlete &an, s ezek a &onalak elár8lják nekünk, 2il(enan(a'okb3l állnak a ?silla'ok; *s2erünk &ilá'os e2isszi3s és s>tétabszorp?i3s színkép&onalakat 8t3bbiak azt jelzik, ho'( a ?silla' s8'árzását

bizon(os h8llá2hosszakon abszorbeálták, eln(elték a küls4 réte'ekbentalálhat3 ele2ek lásd a színes 2ellékletetD;

A ?silla'ok sebessé'ének 2érésére is használhatják a színkép&onalakat;#a a ?silla' tá&olodik, a &onalak a &>r>s felé 2ozo'nak ez k>zis2ert&>r>seltol3dás &a'( Fopplereffekt8sD, ha &iszont k>zeledik felénk, akkor aspektr82 ibol(aszín &é'e felé tol3dnak el a színek; A ?silla'ászok t>bbekk>z>tt ezt a jelensé'et is felhasználták az e'(2ás k>rül kerin'4 k>zeli?silla'párok kett4s?silla'okD tan8l2án(ozására; I>bbsz>r &olt 2ár rá példa,ho'( e'( hal&án( kísér4?silla'ot &iz8ális eszk>z>kkel ne2 észleltek, 2ert

ol(an k>zel &olt $titársához, ho'( $'( tnt, e'(etlen ?silla' fén(ét látják;7sak a színkép&onalak eltol3dása jelezte a 2ásik ?silla' jelenlétét, 2értéke pedi' a láthatatlan kísér4 t>2e'ér4l és pál(ájár3l szol'ált adatokkal;El2életben 8'(anezzel a 23dszerrel bol('3kat is észlelhetünk;

A problé2a ill8sztrálására &e'(ük példának a le'k>zelebbi ?silla'ot, a apot\ A S8piter 'ra&itá?i3s hatására a ap sebessé'e 2e'&áltozik, a&áltozás elérheti a 1. 2étert 2ásodper?enként; Ez a &áltozás ki28tathat3eltol3dásokat okoz a apr3l érkez4 színkép&onalakban; A ">ldnek a apra'(akorolt hatása i'en ki?sin(: bol('3nk 2ásodper?enként ?s8pán /,1 2rel&áltoztatja 2e' a ap sebessé'ét; I4lünk néhán( fén(é&n(ire e'( ide'en?silla'ász esetle' a ap színkép&onalainak periodik8s eltol3dásáb3lk>&etkeztethetne a S8piter létezésére;


41/154

C+ ára+ Do$er (innott ra#&a a 5apnak a 5aprends&er töme$kö&éppont#a körülipál%á#át árá&ol#a 1= és ! kö&ött

&a' átlagosan 6: é" alatt tesz meg egy4egy nagy hurkot; a kör'álya torzulását

a &a'renszer két legnagyobb tömeg9 bolygója, a


42/154

na'(sá'rend bol('3k észlelésére; A színkép&onalak eltol3dása a lé'k>ralatt is ?sakne2 8'(anol(an j3l 2érhet4, 2int felette; Ez az e'(etlen ol(an

bol('3keres4 23dszer, a2el( a &ilá'rben elhel(ezett berendezésekkel se22k>dne sokkal hatásosabban; Io&ábbi el4n(e, ho'( a bol('3 és?silla'ának k>zelsé'e se2 befol(ásolja a ki28tathat3sá'ot; A ?él?silla'tá&olsá'a se2 jelent akadál(t a 2e'fi'(el4 szá2ára, ha az é'itest fén(erejekielé'ít4;

A bol('3k felk8tatásának e'( 2ásik 23dja az, ho'( re'isztrálják a ?silla'fén(intenzitásának ki?sin( &áltozásait, a2ikor bol('3k haladnak el el4tte; *ttaz jelenthet problé2át, ho'( a ?silla'kit>rések is akár?sak ap8nknapfoltjai kisebb fén(er4&áltozással járnak; Ennek ellenére t>bb?silla'ász?soport is alkal2azza a bol('3k8tatásnak ezt a 23dszerét;

A le'a2bí?i3z8sabb bol('3keres4k talán az Arizona E'(ete2en

dol'oznak: dr; )obert An'el és társai e'( 1- 2 át2ér4j tük>rrel felszereltinfra&>r>s rteleszk3p ter&én dol'oznak, a2el( i'en?sak k>ltsé'es ber8házás lenne; #a ?sak az árát nézzük, bizon( lehet, ho'( a ter& 2é'é&eki' ne2 kerül le a rajztáblár3l; A 2szert esetle' arra isfelhasználhatnák, ho'( az infra&>r>s tarto2án(ban a szo2szédos?silla'okr3l szár2az3 oGi'énszínkép&onalakat keressen ezek a ">ldh>zhasonl3 bol('3k létezésére 8talnának; E'( il(en teleszk3p ne2?sak azáltalános ?silla'ászat ?sodálatra 2élt3 2szere lehetne, hane2 azonnaliinfor2á?i3kat is szol'áltatna; Az oGi'én színkép&onalainak detektálásane2?sak a bol('3k, hane2 az élet jelenlétére is 8talna; Akkor ne2 kellenee'( &a'( két é&tizedet &árn8nk a ?silla'ok i2bol('ásának 2érésiered2én(eire, a2el(ek 2é' ez8tán is ?sak a bol('3k jelenlétét jeleznék, dene2 kaphatnánk &álaszt a le'fontosabb kérdésre, arra, ho'( &ane életazokon a bol('3kon;

,ás ol%$órends&erek

A ?silla'ászok szá2ára ne2?sak az EI*kkel &al3 kap?solattere2téssze2pontjáb3l fontos a bol('3rendszerek felk8tatása; A bol('3rendszereklétrej>tte &al3színle' a ?silla'ok le'alábbis az e'(edüláll3 ?silla'ok kialak8lási fol(a2atának a része; A t>bb ?silla'b3l áll3 rendszereknek2árpedi' a le't>bb ?silla' il(en rendszerhez tartozikD szintén lehetnek

bol('3ik, noha ne2 &al3szín, ho'( ezek lakhat3ak lennének; #a két &a'(háro2 ?silla' &an a rendszerben, akkor a bol('3k 2e'lehet4sen eG?entrik8s

pál(án kerin'hetnek; #a néhán( szo2szédos ?silla' ne2 bol('3kkal, hane2?sak kerin'4 t>r2elék'(r&el rendelkezik, akkor a ?silla'ászoknak felülkell &izs'álni8k a aprendszer keletkezésé&el kap?solatos el2életeiket;


43/154

+ ára+ E&t láthatnánk a& Alpha Gentauri A körül kerin$' ol%$óról+ Ennek a-silla$rends&ernek a rés&e a Földhö& le$kö&ele es' három -silla$H a& AlphaGentauri A @a 5apho& hasonló. sár$a -silla$. a& Alpha Gentauri B @kise.

naran-ssár$a nap és a Iro4ima Gentauri @halván%vörös -silla$. i$en na$%távolsá$ra a ol%$ótól z l'ha Eentauri és az l'ha Eentauri = közötti tá"olság a &a'42öl4tá"olság

:A4szöröse; elég tá"ol "annak ahhoz, hogy akár az , akár a = körül lakható bolygókkeringhessenek, bár ez utóbbi "alósz1n9leg t*l kicsi ahhoz, hogy "alamely bolygójaszámára !olyamatosan lakható zónát biztos1tson$

+zá2os felállást el t8d8nk képzelni 2ás bol('3rendszerek létezésére, de2ind k>zül az a le'&al3színbb, a2el( a 2i aprendszerünkh>z, 2intátla'hoz hasonl3; Iehát 2ost is a ré'i k>zépértékel&et alkal2azz8k, a2el(etol( sokszor de persze ne2 2inden esetben i'azol a &al3sá'; e2 szabadelfelejtenünk, ho'( a ">ld a aprendszernek ?sak ki?si része; Bár nin?sok8nk azt hinni, ho'( a 2i %5 típ8s$ ?silla'8nk a apD kül>nb>zik a%alaGisban találhat3 t>bb 2illi3 %5 típ8s$ ?silla't3l, lehet, ho'( ezeknek a


44/154

?silla'oknak ?sak na'(on kis hán(ada rendelkezik az élet keletkezésének ésto&ábbfejl4désének feltételeit biztosít3, 2e'felel4 t>2e', 'ra&itá?i3j$ és

pál(áj$, a ">ldh>z hasonl3 bol('3kkal;

J+ ára+ Két ártalmatlannak láts&ó Földön kívüli teremtmén%Minkettő egy m9"ész !antáziájának a szüleménye$ 2eltételezések szerint egy

"1zzel bor1tott,

a_foldon_kivuli_ertelem_kutatasa.pdf

Documents