A8. tételA magyar könyvtárügyi, könyvtári fejlődési modell; a hozzá kapcsolódó könyvtártudományi

kutatások főbb tendenciái, eseményei, teoretikusai

Felvezető: (ez a rész az államvizsgán nem kell ilyen részletesen)

Az egyetemes könyvkultúra jellemzői:

A nagyipari nyomdászat elterjedése Tömeges termelés mind tartalmi, mind formai szempontból minőségi romlás =bibliofilia

szerepének növekedése A könyvkiadók szakosodása A könyvkereskedelem kiterjedése Könyvkiadói és könyvkereskedői nagyvállalatok alakulása (könyv+újság) A vállalatok terjeszkedése az országon kívül (multinacionális vállalatok) Az olcsó sorozat-üzlet megindulása A szervezett antikvár kereskedelem kialakulása Magyarországon a könyvtártani (praxis) szakirodalom kiadása – hasonlóan a nemzetközi

szakirodalomhoz – megelőzte a könyvtártudomány elméleti kérdéseiről szóló diskurzust.

A Magyarországi sajátosságok:

1. szakasz: 1849-1867

Sajtóügy és könyvkiadás:

Az utólagos cenzúra bevezetése: a már elkészült kiadványok terjesztése lett engedélyköteles öncenzúrakegyetlenebb, a kiadók csődjéhez vezet

Lojális sajtó: Pesti Napló (1850-) - Kemény Zsigmond (a sajtó szerepe meghatározó, az aktuális politikai hatalom elkötelezettje)

Emigráns irodalom: röplapok, Kossuth írásai, sajtótermékekemigráns magyarok szócsöve, itt él a valódi szabad sajtó, egészen 1956-ig működik)

Az 1850-es évektől kezdve növekszik a sajtó- és a könyvkiadás, valamint a könyvkereskedelem, mivel a szabályok enyhülnek

Olvasóközönség:

Jelentős változások az olvasóközönség összetételében, a régiek mellett új olvasóközönség jelenik meg: kispolgárság, értelmiség, hivatalnokok

külföldről hazatért, tanult emberek

Nyomdászat:

Többnyire a már 1848 előtt is tevékenykedő nyomdák működnek: Legfontosabbak: Landerer-Heckenast: Vasárnapi Újság (1854-) Franklin Társulat Emich Gusztáv: a legnagyobb sokszorosító üzem: újságok, szépirodalom, tudományos

folyóiratok Athenaeum Rt.

Ráth Mór: előbb könyvkereskedő, majd a magyar irodalom legnagyobb kiadója csődbe jut

Egyetemi Nyomda: a forradalom és a szabadságharc hivatalos nyomdája volt jelentősége csökken, de a kiegyezés után újra fontos szerep jut neki

1867-ben Pesten már 15 könyvnyomda működött – a gyorssajtó használata általánossá vált.

Könyvtárak:

Nemzeti Könyvtár: stagnálás, kötelespéldány vita az Egyetemi Könyvtárral (19.sz. végén kapja csak vissza a nemzeti)

MTA Könyvtára: jelentős fejlődés (1865-ben elkészült az új székház, a könyvtár odaköltözött és rendezte gyűjteményéta könyvtári szakirodalom kezdetei a szakmai tapasztalatok alapján)

Egyetemi Könyvtár: szűkös anyagi és elhelyezési körülmények, szolgáltatás szinte nem működik

Közkönyvtárak: reformkori hagyományok, olvasókörök, 1850-es évektől nagyobb szerep, nagyobb réteg használja, a kiegyezést követően pedig egyre nagyobb nyilvánosságot kap a sajtóban a közkönyvtárak állami létesítésének igénye, a közkönyvtárak támogatása, segítése

2. szakasz: 1867-1920

(a magyar könyvtárügy aranykora)

Könyvkiadói és- kereskedelmi viszonyok:

Teljes kiadói szabadság a kiadás és a nyomdászat szabadiparrá válása Nagy kiadói vállalatok létrejötte tömegtermelés Korszerű nyomdatechnika alkalmazása (olcsó, nagy példányszám) Közepes, kis- és törpekiadók alakulásaa nagykiadók uralják a piacot (70%) A vidéki könyvkiadás erősödése pl: Debrecenben erősödő nyomdászat A könyvkiadás = gazdasági vállalkozás, profitorientált A könyvkereskedői hálózatok kialakulása részletüzlet (részletre vásárlás) Hatalmas növekedés, a minőség azonban jelentősen romlik. Sajtótrösztök létrejötte (Pld. Miklós Andor: Athenaeum + Est Lapok)

A könyv- és folyóiratkiadás fejlődése:

1861-1900:

háromszorosára növekedett a kiadványok mennyisége történelmi és emlékiratok számának növekedése földrajz 5-szörös mennyiség: már a kispolgárság is utazik néprajzi gyűjtés elindul magyar nyelv kutatása szakirodalom

Időszaki kiadványok adatai 1910-ben Magyarországon:

kb. 1100 magyar nyelvű hírlap, 200 egyéb nyelvű 460 tudományos folyóirat magyar nyelven, 77 egyéb nyelven a nemzetiségek is sokat tudtak megjelentetni

Olvasóközönség:

Demográfiai robbanás + polgárosodás Az iskoláztatás szélesedése Nagyszámú olvasóközönség létrejötte Az olvasás tömeges elterjedése és divatja Városiasodás megindulása munkásrétegek kialakulása A szabadidő növekedése Modern közigazgatás tisztviselők, hivatalnokok Az értelmiségi, kutatói réteg olvasmányigényei (szakkönyvkiadás fellendítése) A nemzetiségek olvasmányigényeierre szakosodott kiadók

fontos elemei ezek a közkönyvtárak kialakulásának

Demográfiai robbanás:

A magyar korona országaiban a 19. század közepén kb. 13 millió ember élt. 1910-ben ez a szám: közel 21 millió. A növekedés kb. 60 %-os

Az iskoláztatás eredményei:

csökken az analfabetizmus legdinamikusabban a leányiskolk nőneknői olvasóközönség 1890-1917: 3szorosára nőtt az érettségizettek száma nagyszámú egyetemi és főiskolai hallgató

Modellek:

A 19. század második felében két nagy könyvtári modell alakul ki a közkönyvtári ellátásban.

1. Public library (USA, Anglia, skandináv országok)

a polgárok által létrehozott modell a polgárok a sajátjuknak érzik, erőteljes miénk tudatsokkal inkább meg kell felelni a

felhasználóknak szolgáltató szemléletű modell első nyilvános könyvtár: Boston a free public library jellemzői:

o általános gyűjteményű, tudományos könyvtár, amely a tudományos kutatási igények bizonyos szintű kielégítésére törekszik,

o erős szakirodalmi gyűjtemény, o szervezett tájékoztatási szolgáltatás, o helyben olvasási lehetőségek,

o gazdag állomány: bizonyos minőségi korlátozással minden irányú igénynek helyet ad,o természetes megjelenési formája a nagy könyvtár. o közösségi terek,o hosszú nyitvatartási idő,o külön gyermek és ifjúsági szolgálat.

2. Népkönyvtári modell (Európa többi részén)

az állam által létrehozott modell az állam finanszírozza, neki kell megfelelni nevelő szemléletű könyvtári modell Jellemzői:

o erősen szelektált, „népművelési” célzatú szépirodalmi gyűjtemény és ismeretterjesztő irodalom (mintajegyzékek, törzsgyűjtemény-jegyzékek),

o csak alacsony fokú igényeket elégít ki,o sok, elaprózott könyvtár,o általában csak kölcsönzőhely,o a tömegek művelődési foka, illetve osztályhelyzete alapján korlátozza, szelektálja az

általa kínált irodalmat. Magyarország ide tartozik: bár vannak polgári kezdeményezések a public libraryk

létrehozására

Az első hatások Magyarországon:

A megjelent írások (könyvek, cikkek) alapján lehet megismerni, hogyan is zajlott a könyvtártudomány kialakulása.

Michael Denis: Einleitung in die Bücherkunde 1777-1778.

A Bécsi Tereziánumban tanított könyvtári ismereteket. Az iskola igen kedvelt volt a magyar arisztokrácia körébenhazahozták a könyvszeretetet,

ami megpezsdítette az itthoni könyvtárakat Sokan közülük ennek hatására lettek szenvedélyes könyvgyűjtők, bibliofilek. (Széchényi

Ferenc, Apponyi Antal stb. saját gyűjtemény és jegyzék)

Toldy Ferenc (1805–1875): A könyvtártan kézikönyve

akadémikus, a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója (1845–1875) könyvtártani szakmű megírása: csak az első rész jelent meg: A könyvtárakról címmel az

Athenaeum című folyóirat 1843-as évfolyamában (hazai és külföldi nagy könyvtárak ismertetése)

a második kötet tartalmazta volna a könyvtártan praktikum felöli megközelítését

Szász Károly

Szász Károly 1869-ben kapott megbízást Eötvös kultuszminisztertől arra, hogy a magyarországi közkönyvtárügyet és az országos könyvtár létrehozásának lehetőségeit és körülményeit részleteiben ismerje meg.

a magyarországi nagykönyvtárak integrációjáról, együttműködéséről elaprózott helyett nagykönyvtár a könyvtári feladatok harmonizálása ír helyzetelemzést, majd pedig stratégiai tervet is Szász Károly: Közkönyvtáraink és az egy országos könyvtár. – Pest : Athenaeum Nyomda,

1871. (A Pesti Napló különlenyomata)o egységes könyvtári rendszer egyfajta ki nem mondott public library koncepció

(Eötvös halála miatt nem valósult végül meg) 3 lehetőség:

o 1. a három nagy könyvtár egybevonása (Széchényi, MTA, Egyetemi Könyvtár)o 2. a könyvtárak fölött közös igazgatóság, ami a szakmai irányítást végzio 3. a három gyűjtemény egyeztet egymással

ezek nem valósultak meg (jogi szabályozások, tulajdonjogok miatt)

Könyvtártani vonatkozású közlemények a Magyar Könyvszemlében (1876-)

az egyik legrégebbi folyóirat, ami tartalmaz könyvtári témájú publikációkat, a közkönyvtári ellátás egyik műhelye

szakirodalmi hivatkozásokban (1886-1913)

a történeti könyvekben úgy jelenik meg mintha csak német hatás lett volna hazánkban, azonban a hivatkozásokból kitűnik, hogy ez ilyen formában nem igaz

markánsan figyelték az angol, skandináv országok könyvtárügyét 2/3 német, 1/3 angol a századfordulón érlelődik a magyar szakirodalom, innentől lehet hivatkozni,

elsősorban monográfiákra hivatkoznak

önálló magyar munkák:

Horváth Árpád: Néhány szó a budapesti m. k. egyetem könyvtárának rendezése és czimtározása ügyében (1876.)

o egyetemi könyvtárúj rendszer a költözés után, ami képes kiszolgálni a nagy olvasói igényt

o A rendezés és czímtározás minden ágában a szakrendszert kell keresztülvinni.o A könyvtárnak nem szabad helyhez kötve lenni, minélfogva a könyvek signaturáikat

a szakok, és nem a szekrények után kapják.o A könyvkészletnek egységes egészet kell képezni, minélfogva külön kézikönyvtár

felállítása nem engedhető meg a gyűjteményt egységes egészként kell kezelnio A szakokon belül a könyveket, a három formatum szerint különválasztva,

betűrendben kell felállítani, minélfogva a beékelést, az ugrószámok rendszerét kell elfogadni, nem pedig a folyó számok rendszerét új fajta elrendezés, katalogizálás

o Háromféle czímtárra van szükség: a) czédulaczímtárra, b) bekötött könyvekbe vezetett egyetemes betűrendes névczímtárra és c) hasonló módon vezetett szakczímtárakra.

Barna Ferdinánd: A Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi Országos Könyvtárának rendezéséről (1876.)

o A könyvek leírásának (katalogizálás) kérdéseio A könyvek tematikus felosztásának alapvetése (12 főosztály, 181 alosztály)o saját maga talált ki kategóriákato minden könyvtárban megjelenik, de mindenki magának határozza meg, h miket

tesznek bele Szinnyei József: Az Egyetemi Könyvtár rendezéséről (1876.)

o Az Egyetemi Könyvtár új épületének birtokbavétele során alkalmazott új szakrendről és a feldolgozási metódusokról.

Fraknói Vilmos számos írásao katolikus püspök, rendszeresen ír a katalogizálásrólo MKOF főfelügyelője, MNM könyvtárának őreo A történeti vonal képviselője volt: kiadástörténet, nyomdászattörténet, kodikológia

stb. történeti jellegű kutatások, könyvtáros tudása nem volt Dolinay Gyula (1850-1915)

o Iskolai és Népkönyvtár című folyóirata, saját pénzen kiadva (1878 szeptembere és 1879 júniusa között jelent meg) „Az iskolai és népkönyvtár használatát be kell illeszteni a tantervbe.” napirendi pontba tűzik ezt a kérdést

o Könyvet a népnek! In: Az iskolai és népkönyvtárak kérdése (1879) „Iskolai- és népkönyvtár alatt a népiskolák mellett felállított könyvgyűjtemény értendő, mely úgy a kisebb, mint a serdülő gyermekeknek és a népnek alkalmas olvasni valókat foglaljon magában.”

György Aladár: A Magyarországon működő könyvtárak részletes számbavételeo Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. – Bp. : Országos Statisztikai

Hivatal, 1886. o „Világszerte általános tendencia, hogy a kölcsönkönyvtárakból, a kaszinói és egyleti

könyvtárakból, valamint a népkönyvtárakból sorra fejlődnek ki a nyilvános könyvtárak, ám hazánkban ez a folyamat csupán kezdeti stádiumban van.”

o milyen könyvtárak működnek, a legjobb helyzetelemző felmérés

Az összeírás legfontosabb adatai:

o kb. 2500 könyvtáro sok könyvtárunk van, de nagyon elaprózódott (népkönyvtári rendszer)o nyilvános csak 44 van, de nagy gyűjteménnyelo üzleti alapon működő kölcsönkönyvtárako jelentős magánkönyvtári gyűjtemények a több ezer közötto csak 400-500 könyvtárat nem ért el

Kudora Károly (1851-1916): A könyvtártan (1893)o Munkahelye a Budapesti Egyetemi Könyvtár volt; o Könyvtártani összefoglalója nem tudományos, hanem népszerűsítő céllal készült; o kiáll a public library mellett

A kötet tartalma:

o könyvtártörténet, (írás, nyomdászat stb.);

o a könyvre vonatkozó általános ismeretek;o a könyvek állagvédelme; o könyvtártani (=könyvtártudományi) ismeretek: raktározás, feldolgozás; katalógusok;

olvasók kiszolgálásao könyvtártudományi bibliográfia: magyar és idegen nyelvű szakirodalom (jelentős az

angol nyelvű anyag); o a hazai könyvtári helyzet elemzése; o saját könyvtárpolitikai elvei; o a könyvtárosok munkája, hivatása.

Gyalui Farkas (1866-1952)o 1891 óta dolgozott a kolozsvári egyetemi könyvtárban.o 1897 tavaszán-nyarán Wlassics Gyula miniszternek köszönhetően állami ösztöndíjból

több hónapos európai körutat tett Németország, Svájc, Franciaország, Belgium, Hollandia és Ausztria jelentős könyvtárainak, illetve a könyvtártudomány külföldi eredményeinek megismerésére. a közkönyvtári ellátás nemzetközi szinten a legfontosabb kérdésköri az egyes országok könyvtárügyeiben

o Külföldi közkönyvtárakról. 1. köt. Kolozsvár : Ajtai, 1900. o 1901. kinevezték a kolozsvári egyetem könyvtártudományok magántanárává, o 1918-19-ben próbálja menteni a könyvtár román tulajdonba vételét.

eredménytelenül. (a 60as években visszaadják az ősnyomtatványokat)o 1918-1926-ig ő irányította az egyetemi könyvtár munkáját.o 1926-ban – etnikai okok miatt – nyugdíjazták .

Könyvtártani művei:

o A nyomdatermékek köteles példányai. Kolozsvár : Minerva, 1897. o Külföldi közkönyvtárakról : Tanulmány Németország, Svájc, Franciaország, Anglia,

Hollandia, Belgium és Ausztria nevezetesebb közkönyvtárairól. Kolozsvár : Ajtai, 1900.

o A könyvtári tudományok célja és feladata Magyarországon. Kolozsvár : Ellenzék Ny., 1903.

o Legkedvesebb könyveim. Budapest : Singer és Wolfner, 1902. o A magyar könyvtárak jövőjéről. Budapest : Franklin, 1904.

Ferenczi Zoltán: A könyvtártan alapvonalai Bp. : MKOF, 1903.o 1899-1925 között a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatójao Wlassics egyik tanácsadójao 1900 és 1902 közötti könyvtárnoki tanfolyamon tartott könyvtártani előadásai

alapján készült kézikönyv.o 1. rész: a könyvtár épülete és berendezéseo 2. rész: a könyvtár kezelése (a könyvek beszerzése, leltárba vétele, katalógusok,

kölcsönzés, az olvasóterem használatával kapcsolatos munkák, adminisztráció, állományvédelem stb.

Neményi Imre: Az ifjúsági könyvtárak és ifjúsági olvasmányok a nevelés szolgálatában. Bp.: Lampel, 1902.

o hogyan kell irányítani az iskolai könyvtárakat, az olvasás szerepe, hatása, a pedagógus és a szülő szerepe, hogyan viszonyultak az olvasáshoz abban a korban

o 1. A pedagógusok és a szülők feladatai az olvasmányok kiválasztásábano 2. A jó olvasmány ismérvei o 3. Az életkor figyelembevétele az olvasmányok kiválasztásánálo 4. Az illusztráció igényességeo 5. Az iskolai könyvtárak kezelésével kapcsolatos ismeretek

A századforduló közkönyvtári ellátásának vitáit tükröző szakirodalom

Szabó Ervin: Emlékirat községi nyilvános könyvtár létesítéséről Budapesten. In: Városi Szemle, 1910. 6. sz. 446-490. p.

o Könyvtárszervezési, könyvtárellátási kérdésekkel foglalkozik; public library modell.o Hármas megoldást javasolt: o specializálás és munkamegosztás (a központi ún. reference library és a kerületi

fiókkönyvtárak között), o kooperáció más könyvtárakkal (a város kisebb, egyesületi intézményeivel az

„adok, hogy adj!” jelszó jegyében),o kooperáció a határos (agglomeráció) községekkel (mintegy 30 település 200-250

000 lakosáról volt szó)o Pénzügyi és politikai okok miatt csak szerényebb formában (5 fiókkal működő

központi könyvtár, nem új épületben) valósultak meg elképzelései. o bárhol hozzá lehet férni a központti szolgáltatásokhoz, gyűjteményi átjárhatóságo lényegében ma is erre szerveződik a fővárosi ellátás

A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának meghatározó személyiségei:o Ferenczi Zoltán, Wlassics Gyula, Gulyás Pál mind a public library felé mozdul,

kivéve Gulyás, aki a népkönyvtári modellen belül akar megújulni A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének a közkönyvtári ellátási kérdéseiről

szóló szakirodalmao Ferenczi Zoltán: A népkönyvtárak nemei In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1907.

Centralizált ellátási modell: "valami olyan ez, mint a városi középponti könyvtár mellett ugyanennek a fiókkönyvtárai. „

o Wlassics Gyula: Emlékirat a közkönyvtárak ügyének fokozottabb fejlesztése érdekében (Apponyi Albert vkm-hez) In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1909. A, B és C típusú könyvtárak létrehozása.

o Gulyás Pál: .A népkönyvtárak szervezése, fenntartása és kezelése. Bp., MKOT, 1909. Gyakorlati jellegű kézikönyv (a népkönyvtárügy fejlődése, a népkönyvtárak feladatáról és típusairól, a népkönyvtárak szervezésével kapcsolatos ismeretek, a népkönyvtárosokkal szemben támasztott követelmények, gazdálkodási kérdések, épületek és berendezés, az állomány gondozása, védelme, a könyvek egészségtana, leltározás, czímtározás, könyvtár katalógus fajai, a könyvanyag fölállítása (raktározása) és beköttetése, könyvtári állományellenőrzés, könyvtár használata (olvasóterem, kikölcsönzés, a forgalom fokozása).

Két közkönyvtári felfogás ütköztetése a nagy nyilvánosság előtt

o 1. Szabó Ervin előadásában a paternalista-nevelő könyvtárral szemben új könyvtári ideálképet vázolt fel: a következetesen liberális polgári könyvtárét . "Nem tartozik a föladatai közé, hogy a "hazafiságot"; a "vallást"; a "nemzeti eszmét" stb, védelmezze, terjessze...", hanem az ismeretátadás.

o 2. A paternalista könyvtár elvei: Tóth Rezső fejtette ki: "Mi igenis irányítani akarjuk, hogy a magyar nép mit olvasson és miben gyönyörködjék!"

Káplány Géza: Könyvtárak korszerű rendezése és fejlesztése, 1-2. köt. (1943)o a könyvtárak rendezésére és használatára vonatkozó általános tudnivalók,o a Dewey-féle decimális osztályozó rendszer o dokumentációo a háború megszakította a könyvtárügy, könyvtártan, könyvtártudományi

szakirodalom terjedésétnem igazán foglalkoznak ezzel

A bibliográfiai vonal

A bibliográfia elméleti kérdéseivel majd csak a 20. sz. elejétől foglalkozik a magyar szakirodalom, de bibliográfiák már jóval korábban is megjelennek.

Retrospektív nemzeti bibliográfiai produktumok: o Czvittinger Dávid: Specimen Hungarie Literatae (1711) : biobibliográfia o Bod Péter: Magyar Athenas (1766): biobibliográfia o Sándor István: Magyar Könyvesház (1803): A művek megjelenésének kronológiájao Szabó Károly: RMK (1879-1898) 1-2. köt+ Szabó Károly - Hellebrandt Árpád: RMK

(1896-1898) 3/1-2. köt. : az 1711 előtti Hungarica anyag számbavételeo Petrik et al. ciklusok (1712-1920)

A magyarországi könyvtári, könyvtártudományi szaksajtó 1918-ig

19. század második fele: elindulnak az egyes diszciplínákat képviselő szakmai folyóiratok

Magyar Könyvszemle:

Az indulási év 1876 – az első tudományos folyóirat a könyvtártudomány területén Közreadója: a MNM Könyvtára Főként könyv- és könyvtártörténettel és bibliográfiai kérdésekkel foglalkozik. A századfordulóhoz közeledve egyre gyakrabban jelennek meg benne könyvtártani,

könyvtárelméleti kérdések és a külföldi könyvári gyakorlat módszeres bemutatása. A századfordulót követő években a közkönyvtári ellátás kérdéseivel foglalkozó írások sora

jelenik meg a folyóiratban. operatív segítője volt a könyvtárügy fejlődésének, főként a külföldi példák bemutatása miatt az első vh után ismét a históriai vonal kerül előtérbe

Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1907-1918

A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának folyóirata Szerkesztője: Mihalik József (Wlassics egyik tanácsadója)

Mint hivatalos közlöny, a tanulmányok és módszertani jellegű írások mellett a közreadó testület jelentéseit és állásfoglalásait adta közre.

külföldi közkönyvtári példák bemutatása

Népmívelés (későbbiekben: Népművelés) 1906-1918.

fontos szerepe volt ennek a lapnak a közkönyvtárügy fellendítésében A népművelési mozgalom részének tartott közkönyvtári ellátás kérdései. Népkönyvtárak kérdései. A népiskolai könyvtárak,ifjúsági könyvtárak. Az olvasás értéke, haszna, szükségessége. Az olvasás és a gyermek, az iskola kapcsolata.

Könyvtári Szemle 1913-1918., majd 1934-1935.

Fővárosi Könyvtár gondozásában Szerkesztője: formálisan Kőhalmi Béla, de valójában Szabó Ervin. Témája: a modern nyilvános könyvtárügy. A második ciklus sokkal eredménytelenebb.

1945 után: Hogyan épüljön fel az új magyar könyvtári rendszer? (praxis felőli megközelítés)

a két vh között csak a Magyar Könyvszemle létezik a közkönyvtárak megsemmisülnekúj rendszer kell 1945-1948 között

o Polgári demokratikus értékrend mentén szerveződjéko Külön a közkönyvtári irányítás (szoros együttműködésben az Országos Szabad Művelődési

Mozgalommal) művelődéshez való szabad jogo ez a három év pozitívumokat hozotto civil szerveződések alakulnako művelődési egyletek, olvasóegyleteko reneszánsz a könyvtárak létrejöttében o Külön a tudományos kollekciók irányításao 1948-ban ezt szakítják meg az államosítássalo újraosztás: 250 kötetes könyvtárak létrehozása: elaprózottság

1952. évi minisztertanácsi határozat + 1956. évi 5. sz. törvényerejű rendeleto A magyar könyvtárügy egységes rendszer, minőség irányába fejlesztéso Csak a rendszer egésze képes a differenciált igények kielégítésére kooperációo A magyar könyvtári rendszer hálózati elven történő rendszerbe foglalása.o A könyv és könyvtár művelődéspolitikai jelentőségének korszerű megfogalmazása,

társadalmi funkcióinak meghatározása, az állami és tömegszervezeti könyvtáraink helyének kijelölése művelődéspolitikában.

o kizárólagos állami fenntartás (néhány egyházi gyűjtemény: könyvmúzeumként)

Az 1950-es évek közepétől könyvtártudomány fogalmi értelmezésének kísérletei

Miért pont az 1950-es évek közepén?

1950-ben megindult az egyetemi szintű könyvtáros képzés ELTE 1953-ban megalakult az Országos Könyvtárügyi Tanács, amelynek egyik fő feladata lett a

könyvtártudományi kutatások szorgalmazása. 1954 márciusában az I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya keretében életre hívta a

Könyvtártudományi Főbizottságot s ezzel a bibliográfiai, írás-, könyv-, nyomdászat-, sajtó- és könyvtártörténeti, könyvtártani és dokumentációs kutatás irányítását szervezett formában akadémiai feladattá tette.

Jogszabályi megerősítés: az 1956. évi 5. sz. törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott rendeletek tartalmazták a könyvtártudomány művelésének követelményeit.

A könyvtártudomány fogalmi értelmezései

Varjas Béla: A könyvtártudomány elvi alapja és rendszere (Magyar Könyvszemle,1955)o kísérlet a könyvtártudomány alapjainak meghatározására

A könyvtártudomány két szegmense:

1. Könyvtörténet: o könyvismeret, (könyvkiadás, -termelés és -forgalmazás története,

bibliográfiatörténet)o könyvtárismeret, (könyvtártörténet, könyvtáros képzés története, könyvtárügy

története)2. Könyvtártan:

o a könyv, a dokumentum előállításával és terjesztésével kapcsolatos ismeretek.o a bibliográfia elméleti kérdéseio könyvtárelmélet (a könyvtár fogalma, típusai, gyűjteményszervezés, könyvtári

funkciók, olvasószolgálat, olvasáslélektan, könyvtártudományi kutatások, könyvtárközi együttműködés, könyvtárigazgatás

o a könyvtárépítészet, könyvtárberendezés, a könyvtárosok képzése. o Könyvtárügy: könyvtárpolitika, könyvtárügyi szervezetek, könyvtárhálózatok,

jogszabályalkotás stb.

leegyszerűsített, de jó definíció

Kovács Máté (1906-1972)o oktatásügyért felelős államtitkár, majd a Debreceni Egyetemi Könyvtár élére kerül,

aztán pedig a fővárosbao Könyvtártudomány a szocialista tudománypolitikában című tanulmánya (1961).o Az oktatási reform és a könyvtárak című tanulmánya (1961): a különböző

könyvtáraknak a kultúrában, elsősorban az oktatásban és a tudományokban játszott szerepét.

o A könyvtáros képzés új képzési rendszerének kidolgozása, bevezetése.o a társadalmi kommunikáció részeként határozza meg a könyvtárak feladatait (jobban

kiszélesíti a fogalmat, mint Varjas)

o a tudomány fejlődésében milyen szerepet vállalnak a könyvtárak, a tudás közvetítése a cél

o tematika a magyar könyvtáros képzéshez

Könyvtártudomány-elméleti felfogásának alapjai:

o A könyvtártudomány az írásos-nyomtatásos közlésmód társadalmi folyamatának része.

o Az írás, a könyv és a könyvtári kultúra hogyan tölti be társadalmilag meghatározott funkcióját a társadalom különböző tevékenységi területein?

o Hogyan juttatja el különböző területekre - tudomány, kutatás, művelődés, oktatás, nevelés stb. - a szükséges információkat, ismereteket?

o Ebben az értelemben a könyvtártudomány a legszorosabb kapcsolatban a szociológiával, a kommunikációelmélettel, az írás és olvasás történetével, valamint annak szociológiai vetületével mutat legközelebbi rokonságot.

Az írásos-nyomtatásos közlésmód tárgykörei:

o az írásos-nyomtatásos kommunikáció megjelenési formái: írásművek, kiadványok, nyomtatványok,

o az írásos-nyomtatásos kommunikáció tevékenységi körei: a szerzői és szerkesztői tevékenység, a könyvkiadás, a könyvnyomtatás, sokszorosítás, könyvkereskedelem és könyvterjesztés, könyvgyűjtés és bibliofília, könyvtári munkafolyamatok, bibliográfiai és dokumentációs tevékenység,

o az írásos-nyomtatásos kommunikáció intézményei: kiadó, nyomda, könyvkereskedés, könyvtárak.

A könyvtártudomány kutatási tárgykörei

o az írás és olvasáskultúra: a könyv- és könyvtári kultúra társadalmi alapjai és összefüggései, társadalmi szükségletek és igények, társadalmi hatás;

o írásos-nyomtatásos közlésmód és más kommunikációs rendszerek kapcsolata; o az olvasás és olvastatás pedagógiai, pszichológiai és szociológiai problémái; o könyvkultúra, ezen belül könyvkiadás, időszaki sajtó és kiadványszerkesztés,

nyomdászat, tipográfia és könyvművészet, papírismeret, könyv- és lapterjesztés, o a kiadványok rendszerezése és tartalmi feltárása: bibliográfia, dokumentáció; o a könyvtári kultúra: magán- és közkönyvtárak, a könyvtárban lévő információk

társadalmi felhasználása, könyvtárügy, könyvtári munkafolyamatok, könyvtártan.o Kovács Máté (szerk.): Könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1-2. köt.

elkészült a 3. kötet is, csak nem jelent meg Sallai István-Sebestyén Géza : A könyvtáros kézikönyve (1. kiad. 1956.; 2. kiad. 1965.)

o A könyvtártudomány fogalmának értelmezése: elmélet, gyakorlat és történet.

A magyarországi könyvtári, könyvtártudományi szaksajtó 1945-től napjainkig

Könyvtárügyi Szemle (1950-1951)

Összesen kilenc száma jelent meg. Első száma még kizárólag szovjet közlemények magyar fordítását tartalmazta; ez mindvégig

megmaradt (személyi kultusz időszaka) könyvtárosok figyelmét a Szovjetunióra fordítani A későbbi füzetekben már eredeti írások, magyar publikációk is helyet kaptak. A szabványosítás, a műszaki könyvtárak, a könyvtári jogalkotás, a szakkönyvtárak. Recenziók, hírek stb. Egyértelműen a szakkönyvtárak közlönye funkcióját igyekezett betölteni.-->közkönyvtárakkal

nem foglalkozott

A könyvtáros

1951-1952: Könyvbarát : Könyvtárosok és könyvterjesztők havi folyóirata. 1953-1954-ben A Könyvtáros 1955-ben A Könyv 1956-tól A Könyvtáros 1964-től Könyvtáros – 1992-ben megszűnt. elvileg mostani 3K

Könyvtári Figyelő

1955-1957. Könyvtári tájékoztató (külföldi lapszemle, könyvtártudományi referáló folyóirat) 1958- Könyvtári Figyelő (KMK - OKDT) 1962-től már önálló írások is megjelentek benne a referáló lap funkcióját átvette a KDSZ.

Tudományos és műszaki tájékoztatás

1954-1963. Műszaki Könyvtárosok Tájékoztatója (OMK) 1963-tól Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (OMKDK)

Könyvtári Levelező/lap

1989- KIKIKSZ FOLYÓIRATA inkább hírlapszerű

Könyv, könyvtár, könyvtáros

1992 decemberében - több havi szünet után - a Könyvtáros utódaként indult meg

ISKOLAI KÖNYVTÁRI FOLYÓIRATOK

Könyv és nevelés

1959- Iskolai Könyvtárosok Tájékoztatója 1966-tól 1987-ig OPKM-MM Újraindulás: 1999.

2005- EKEN

Iskolakönyvtáros 1994-

Könyvtárhasználattan 1999-2002 (?)

Public Library csata 1968-ban

Sallai István: Közművelődési könyvtárügyünk fejlődési iránya (Előterjesztés az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács 1968. évi június 19-i békéscsabai ülésére)

nem hozták nyilvánosságra, túlságosan szabad, az alapkoncepció nem fért össze a diktatúrával