A2. Az információtörténelem alapfogalmai, mai kulcs- és vitakérdései. Példák

Az információnak, az információ-tudománynak, az információs társadalomnak, így az információ-történelemnek is többféle értelmezésével találkozunk. Az információtörténelem tárgyát - Z. Karvalics László információtörténész, kutató nyomán - a hazai szakirodalom többnyire a következőkben jelöli meg: az emberi élet és a társadalom minden vonatkozását átszövő információs rendszerek, technológiák és intézmények világa, lényegében ezek összefoglaló, átfogó tárgyalása és áttekintése. Az információs társadalom a társadalmi együttélés egy új módja, amelyben egyszerre meghatározó az IKT és használata, a hálózati társadalom és gazdaság kialakulása, végül egy paradigmatikus kultúraváltás.

Ha a fogalmat definiálni kellene, akkor attól függően, hogy ezt ki végzi, különbözõ meghatározó mozzanatokat emelhet ki az információs társadalom jelenségvilágából. Mindezek alapján definiálhatjuk az információs társadalmat:

Technológiai értelemben az információval és a tudással végzett műveletek és az ezekhez kapcsolódó infokommunikációs eszközök állnak az információs társadalom középpontjában.

Társadalmi értelemben a hálózati társadalom és hálózati gazdaság kialakulása, a közösségiség, a folyamatos adaptáció, az újfajta egyenlőtlenségek és a globalizáció jellemzik.

A fejlesztési narratíva értelmében az információs társadalom utal egy korszak- és paradigmaváltásra. az információs társadalom a tudományos vizsgálat tárgyaként is megjelenik.

Az információtörténelem a történettudomány, a történeti kutatás egyik ága, avagy szemléleti iránya, s talán az egyetlen pontosan körülhatárolható sajátossága, hogy az információt társadalmi, emberi jelenségként kezeli, illetve csak ily módon tekint rá, a társadalmi mozgás, a társadalmi folyamatok, jelenségek, az emberi viszonylatok információs összefüggéseit vizsgálja. Az információtörténelem az emberi élet és a társadalom minden vonatkozását átszövő információs rendszerek, technológiák és intézmények világa, lényegében ezek összefoglaló, átfogó tárgyalása és áttekintése. Számos tanulmány a könyvtártörténetet az információtörténelem egyik részterületeként tárgyalja.

Megközelítés:

legtágabb: információtörténelem => tágabb: művelődéstörténet, kultúratörténet => ennek része az írás-, sajtó-, könyv- és könyvtártörténet

Minden kultúra információ, de nem minden információ kultúra.

A kultúra biológiailag nem örökíthető. Átadható, megújítható dolgok, készségek, képességek összessége – ahogy az információ is az.

Információ: értelmezett adat

Az emberiség történelme 2 felé bontható:

• kultúratörténet

• információtörténet

o jellege szerint: füstjelek, hangjelek, képi jelek, írásjelek, digitális jelek

o közvetítése szerint: prehistorikus kor/ szóbeliség, írásbeliség, nyomattás, mozgókép és távközlés, digitalizáció

A kultúra fogalma (Jurij Lotman)

„Kultúra valamennyi nem örökletes információ, valamint az információ szervezési és megőrzési módjainak összessége.”

Az információtörténelem gazdagítja a kultúratörténetet.

Információtörténelem

többféle értelmezés

az info.tört. az információnak az emberiség történetében játszott szerepét (pl könyvtártörténet) vagy közvetlenül az információ történetét (pl sajtótörténet) vizsgálja

sokáig nem foglalkoztak az információval; a hírközléstechnika rohamos fejlődése irányította rá a figyelmet (a 20. század elején az információs társadalom fogalma még ismeretlen)

1948: kibernetika és matematikai információelmélet, az információtudomány első fejezétnek megszületése => felismerte az info. jelentőségét

Kulcsfogalmai (kibernetikából): információ, kommunikáció

Az információelmélet megalapítója: Claude Elwood Shannon + Warren Weaver => 1949-ben jelent meg a közös modelljük

Értelmezés

köznyelv: tudakozódás – tényekről, tárgyakról hozzáférhető formában megadott ismeret

szaknyelvben (könyvtári gyakorlatban): tágan értelmezett tájékoztatás tárgya, vagy maga a tájékoztatás – adat, ismeret, tudás közvetítése

kommunikációelmélet: az információ kölcsönösen egymásra ható objektumok kommunikációjának objektív tartalma

hírközlésben: valamilyen jelkészletből összeállított, időben és térben elrendezett jelek sorozata, mellyel az adó adatokat közöl, amit a vevő felfog és értelmez

Információ mindaz, ami változást hoz az emberi tudatba és bizonytalanságot oszlat el.

„Az információ mint tudás minden esetben szubjektív, adott személyhez köthető és adott környezetben nyeri értelmét” (Pintér Róbert (szerk.): Az információs társadalom. Budapest : Gondolat, 2007

Információszolgáltatás története:

a könyvtárak hosszú fejlődéstörténetében ez a szolgáltatási ág viszonylag új keletű, a 19. században jelent meg

okai: ipari forradalom, technikai-tudományos fejlődés

kiadványok számának növekedése, differenciálódása, információk szóródása, szakirodalom soknyelvűvé válása

tudományos specializálódása és integrálódása

általános műveltségi színvonal emelkedése

politikai demokrácia, polgári nyilvánosság kibontakozása

először: British Museum (Panizzi) – olvasótermi szolgálat reference library néven (bibliográfiák, katalógusok, kézikönyvek stb.)

majd: public library (USA, Anglia) – gyakorlati tájékozódás igénye, kielégítése

1890. Rhode Island (USA) – Providence nyilvános könyvtár: az első ún. információs pult

más helyen is (USA, Anglia) tájékoztató részlegek, osztályok

párhuzamosan: szakirodalmi dokumentáció kialakulása az 1880–-90-es években

1970-es évek: az ún. közhasznú, közérdekű információszolgáltatás kialakulása

megjelentek az önálló referensz-könyvtárak is Angliában – üzleti, kereskedelmi céllal, de segítik a helytörténeti és társadalomtudományi kutatást is

a számítástechnika térhódítása új helyzetet teremtett:

könyvtári tájékoztatás és dokumentáció összefonódása

új információs intézetek

információs részlegek a könyvtárakban

a tájékoztatás technikai feltételei oly mértékben fejlődtek, hogy lehetőség van a globális összekapcsolódásra

könyvtárakon kívüli információ-szolgáltatás – információbrókerek, keresőprogramok, adatbázisok stb.

Magyarországon

Szabó Ervin kezdeményezései az 1910-es években angolszász mintára: a Fővárosi Könyvtárban referensz-szolgálat

majd 1936 után az OSZK-ban, 1945 után a budapesti Egyetemi Könyvtárban

a két világháború között Káplány Géza és mások törekvései a dokumentáció meghonosítására

1945 után: szakmai dokumentációs központok, jórészt a könyvtáraktól függetlenül

megyei könyvtárak létrejötte (1952) – előírt feladat: tájékoztató, információs szolgálat megszervezése

vita a tájékoztatásközpontúság és a népkönyvtári szemlélet hívei között, majd a szakrészleg körül

a hatvanas évek végétől számos tudományos és szakkönyvtár is megszervezte tájékoztató szolgálatát

a számítógép alkalmazása nálunk fáziskéséssel történt –

ma már lépést tartunk a világszínvonallal

Elektronikus információszolgáltatás nemzetközi és nemzeti programjai.

A nemzeti könyvtári hálózat fejlesztésének és feladatának meghatározó dokumentuma a „Könyvtári terület stratégia céljai 2003-2007 között” c. munka.

A legfontosabb az Országos Dokumentumellátó Rendszer: a könyvtári ellátás központja, szíve. Ez alkotja azt a belső, szétsugárzó kört, ahonnan a könyvtári ellátásban bárhol részt vevő, bármilyen fenntartású, nyilvános vagy nem nyilvános könyvtár használója is részesülhet a dokumentumszolgáltatásban.

Az információkhoz való hozzáférést a dokumentumokhoz való gyors hozzájutásnak kell követnie. Ebben hathatós segítséget nyújtanak azok a technikai és informatikai eszközök, amelyekhez a könyvtárakat a minisztériumi támogatás segíti hozzá. Ennek köszönhetően az ODR-ben szolgáltató könyvtárak gyűjteménye folyamatosan bővül, eszközparkjuk korszerűsödik, egyre sokrétűbb könyvtárközi szolgáltatásokra válnak alkalmassá, és a gyakorlat is mind gördülékenyebbé válik.

Az internetes szolgáltatások több félék lehetnek:

- Szabadon hozzáférhetők bárki számára: pl. HEKTOR, IKB, MANCI, MATARKA, NPA, PAD, SzocioWeb, SOMMA (Somogyi-könyvtár művészeti adatbázisa) stb.(általában az OSZK honlapjáról).

- Korlátozott hozzáférésűek/csak az előfizetők vehetik igénybe: pl. EBSCO, ERIC, LISA, Marburger Index., EISZ stb.(az előfizető intézmény honlapjáról).

Az adatbázisok, lehetnek bibliográfiai adatbázisok: FSZEK adatbázisai: irodalmi analitikus, szociológiai információ

- Teljes szövegű, fulltext adatbázisok: WebKat.hu

- Kevert, vannak fulltext szövegek is: pl. PubMed.

Itt kell beszélni az OPAC-okról is, amelyek lehetnek:

- Csak bibliográfiai információt, lelőhelyinformációt feltárók: FSZEK katalógusa

- Bibliográfiai információt is, és magát a dokumentumot is prezentáló katalógus: WebKat.hu

OPAC-ok esetében kereshetünk egy könyvtár állományában vagy vannak összekapcsolt katalógusok, általában z39.50 –nel oldják meg.

Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) nemzeti program célja, hogy a felsőoktatás és a tudományos kutatás számára nélkülözhetetlen elektronikus információforrásokat központilag, nemzeti licenc alapján vásárolja meg, melynek eredményeként az eddigieknél lényegesen több információt tud biztosítani. Az EISZ fontos része a felsőoktatási fejlesztési programnak és hazánk euroatlanti integrációjának, mivel jelentősen megnöveli a magyar felsőoktatási intézmények versenyképességét, és egyben elősegíti az információhoz való hozzáférés demokráciájának kiterjesztését is.

Erre példa még a libinfo

Az adatbázisok az eredeti doksiban benne vannak.

- Web of Science = A Web of Science (WoS) az ISI (Institute for Scientific Information) bibliográfiai adatbázisa. Interdiszciplináris adatbázis, amelynek heti frissességgel közreadott anyaga a tudomány egész területére kiterjed. Benne: Arts & Humanities Citation Index: Bölcsészettudományi és művészeti index (AHCI), Science Citation Index Expanded & SciSearch: Természet- és műszaki tudományos index (SCI), Social Sciences Citation Index & Social SciSearch: Társadalomtudományi index (SSCI).

- Science Direct (A ScienceDirect az Elsevier tudományos kiadó fulltext és adatbázis szolgáltatása. Fő profilja a természettudományos, műszaki és orvosi folyóiratok nyomtatott és elektronikus formában való terjesztése. Teljes szövegű hozzáférést biztosít.

- Akadémiai Kiadó Folyóirattár (az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő kiadványok több mint 40 tudományágban biztosítanak lehetőséget tudósaink számára legfrissebb eredményeik publikálására, a nukleáris kémiától a mikrobiológián át a nyelvtudományig),

- Akadémiai Elektronikus Könyvtár (A szolgáltatás az Akadémiai Kiadó Angol-magyar, Magyar-angol, Német-magyar, Magyar-német, Francia-magyar és Magyar-francia nagyszótárát, a Magyar értelmező kéziszótárt, az Idegen szavak és kifejezések szótárát, a Környezetvédelmi lexikont, valamint az Új magyar irodalmi lexikont tartalmazza.).

- SpringerLink (a világ egyik legszéleskörűbb online gyűjteménye természettudományos, technológiai és orvosi folyóiratokból. A szolgáltatás keretében jelenleg több mint 1300 folyóirat érhető el 1997-től teljes szöveggel).

Országos Könyvtári Digitalizálási Stratégiai Terv

Az NKÖM (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma/Nemzeti Erőforrás Minisztériuma) felkérésére az Országos Széchényi Könyvtár koordinálásával a Könyvtári Intézet, a Neumann János Digitális Könyvtár, az Egyházi Könyvtárak Egyesülete, az Egyetemi Könyvtárak Kollégiuma, és a Szolnok megyei könyvtár képviselőinek közös munkájával elkészült a digitalizálási terv első változata. A terv megvitatása, részletes kidolgozása, és a fejlesztendő kulcsterületek közötti prioritás megállapítása a 2006. év feladata volt. Ez a terv határozta meg, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben (2007-2013) a digitalizálás témakörben a könyvtárak milyen súllyal szerepelnek.

„Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtésére irányuló beavatkozásokkal összhangban fejlesztjük a felsőoktatási intézmények közösségi célokat szolgáló tereit – például az intelligens könyvtárakat – és az intézmények magas színvonalú oktatási és kutatási tevékenységéhez szükséges infrastrukturális feltételeket.” A II. Nemzeti Fejlesztési Tervben (2007. április) sajnos csak ennyi áll könyvtárakról…

„Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtésére irányuló beavatkozásokkal összhangban fejlesztjük a felsőoktatási intézmények közösségi célokat szolgáló tereit – például az intelligens könyvtárakat – és az intézmények magas színvonalú oktatási és kutatási tevékenységéhez szükséges infrastrukturális feltételeket.” A II. Nemzeti Fejlesztési Tervben (2007. április) sajnos csak ennyi áll könyvtárakról…