TÁPLÁLKOZÁS, EMÉSZTÉS

A TÁPCSATORNA ANATÓMIÁJA

A táplálkozás szervrendszerének feladata:

az élőlények számára szükséges szilárd és folyékony tápanyagok felvétele

a felvett anyagok egy részét lebontjuk és energiát termelünk belőle, másik részét saját anyagaink felépítésére használjuk

alapanyagcsere: az alapvető életműködések fenntartásához szükséges energiamennyiség (nő: kb. 1600; ffi: 1800 kcal/testfelület m²)

60%: hőszabályozásra megy el

40%: szív, vérkeringés, kiválasztás, metabolizmus, légzés, gyermekeknél növekedés, + és – N-egyensúly

a felvett és a felhasznált E egyensúlya (ha az egyensúly megbomlik: hízás vagy fogyás)

előbél (száj, nyelőcső, gyomor): táplálék felvétele, aprítása, tárolása, bontás megkezdése, néhány anyag felszívása

középbél (vékonybél): teljes lebontás és felszívás

utóbél (vakbél, vastagbél. végbél): baktériumos bontás, vízvisszaszívás, salakanyagok ürítése

Szájüreg (cavum oris):

táplálék megragadása, ízlelése, mechanikai aprítása, síkosítása, falatképzés, falat továbbítása

nyál: napi kb. 1,5 l nyál

3 pár nyálmirigy: nyelv alatti, állkapocs alatti, fültőmirigy

víz, mucin, amiláz

az ízérzés receptorai az ízlelőbimbók

4 alapíz: sós, édes, savanyú, keserű

nyelv feladatai: ízérzés

nyállal keveri a táplálékot

kisebb falatokat képez

a falatot a nyelvcsapig hátratolja

innen a nyelés reflexes folyamat

garat (pharynx):

az orrüreg felé nyitott, de a lágy szájpad le tudja zárni

felső részén vannak a fülkürtök nyílásai (nyomáskiegyenlítés a dobhártya két oldala közt)

lefelé a nyelő- (hátrébb) és légcsőben (elöl) folytatódik a falatnak el kell haladni a légcső felett ezt a gégefedő segíti: amikor a falat elhalad a lég-cső felett, maga előtt rácsukja a légcső nyílására a gégefedőt

nyelv

légcső

a száj nyálkahártyája többrétegű, el nem szarusodó laphám

a szájüreg baktériumokkal erősen szennyezett védekezés:

nyálban baktériumölő anyagok

torokmandulák (nyirokszervek)

a szájüregnek a beszéd kialakításában is fontos szerepe van

(nyelv, ajkak, állcsúcs – izmok tapadási helye, a kemény szájpad harántredői, fogak)

Fogak (dens, dentes):

20 db tejfog (dentes decidui) - 6-7 hónapos kortól 6 éves korig jelennek meg

32 db maradó fog (dentes permanentes) – 6 év körül kezdenek megjelenni

a fogak a felső állcsont (maxilla) és az állkapocs (mandibula) fogmedrei-ben (alveolus) helyezkednek el folyamatos kötőszövetes összeköttetés, beékelődés (gomphosis)

a metsző- és szemfogak 1, az alsó őrlők 2, a felsők 3 gyökerűek

Nyelőcső (esophagus):

a garat és a gyomor között (25-30 cm): áthalad a mellüregen és átfúrja a rekeszt

perisztaltikus mozgással továbbítja a falatot

felépítése: a bélcsatornában mindenhol simaizom rétegeket találunk

belül nyálkahártya (hám, kötőszövet, izom)

kijjebb kötőszövet

körkörös izomréteg

hosszanti izomréteg

kötőszövet

legkívül savós hártya – segíti a szervek elmozdulását

Gyomor (ventriculus):

feladata: tárolás, előemésztés, adagolás, keverés, baktériumölő reakci-ók kialakítása, vérképző (intrinsic) faktor termelése, korláto-zott mértékben felszívás

a rekesz alatt, bal oldalon található

gyomorszáj

kisgörbület

nagygörbület

gyomorkapu

a középbél steril

a gyomor nyálkahártyája sósavat termel gyomornedv pH-ja 1-2

ez a gyomorsav (napi 2-2,5 l) aktiválja a pepszinogént pepszin (fehérjét bont) – csak erősen savas közegben fejti ki hatását

a nyálamiláz mindaddig bontja a keményítőt, amíg a kémhatás belül is savassá nem válik

a gyomrot belül mucintartalmú nyálka védi az önemésztéstől

tartalmát perisztaltikus mozgással továbbítja a vékonybélbe

(perisztaltika megfordulása: hányás)

bizonyos anyagok már itt felszívódnak: víz, sók, alkohol, egyes gyógyszerek

Vékonybél (intestinum tenue):

6-7 m hosszú, átmérője 3-5 cm, szélesen kanyargó hurkokat képez

3 fő részre tagolható: patkóbél, epésbél vagy nyombél (duodenum)

éhbél (jejunum)

csípőbél (ileum)

feladata: emésztés és felszívás

kémhatása: enyhén lúgos (pH 8)

emésztőnedvek: májból, hasnyálmirigyből és a vékonybél falából

bélnedv: naponta kb. 1 l

mind a 4 szerves anyagot bontja (lipáz, maltáz, erepszin, nukleáz) a makromolekulák alapegységeikre bomlanak

felszívás a bélbolyhok mikrobolyhos hengerhámján keresztül (felületnövelés)

monoglicerid és zsírsav aktív transzporttal a nyirokkeringésbe kerül vér

Máj (hepar):

1500-1800 g tömegű, nagy mirigyünk, a hasüreg felső, nagyrészt jobb oldalán, 2 lebenyből áll

feladata: külső elválasztású mirigy epe

anyagcsereszerv: méregtelenít, lebontja a vvt-t, glikogénraktár, fontos szerepe a zsírok képzésében, átalakításában, a vér szérum-fehérjéit képzi (kivéve a -globulin), a magzati életben vérképző szerv

alsó részén epehólyag (cholecysta), ami a máj által termelt epét (chole) tárolja, tizedére töményíti és a patkóbélbe üríti – a hasnyálmiriggyel közös csövön

epefesték: haemoglobin vastartalmának kivonásakor keletkezik

sárgás vizelet és széklet színe

portális keringés: a májkapun belép a máj saját verőere (arteria hepaticapropria) (csak a májszövet táplálására szolgál)

kapuvisszér (vena portae) más szervek vérét viszi a májba

a kapuvisszér újra kapillárisokra ágazik, majd ismét egyre nagyobb ereket alkot

Hasnyálmirigy (pancreas):

70-80 g, 14-20 cm, a hasüreg felső részén található kettős elválasztású mirigy:

külső elválasztás: hasnyál emésztőenzimek (lipáz, amiláz, tripszin, nukleáz)

belső elválasztás: Langerhans-szigetek -sejtjei inzulin

-sejtek glukagon

a hasnyál az epével közösen a patkóbélbe kerül

Vastagbél (intestinum crassum):

kb. 1,5 m hosszú, mintegy keretezi a vékonybeleket

részei: vakbél (cecum) és féregnyúlvány (appendix)

remesebél (colon)

végbél (rectum)

vakbél: a hasüreg jobb alsó részén, csökevényes bélszakasz

féregnyúlvány: 6 mm vastag, 6 cm hosszú bélszakasz, de nyirokszervként funkcionál

a steril és a baktériumokban gazdag bélszakasz határán

remesebél: felszálló, haránt, leszálló remese, szigmabél

feladatuk: víz és ásványi anyagok visszaszívása

széklet kialakítása ritka perisztaltika

végbél: az ide érkező béltartalom székelési ingert vált ki, az ürítés akaratlagos

végbélnyílással (anus) ér véget