1

a tartalomból

A Véda, mint tudomány

Krisna-völgy

Amirõl a szentek beszélnek

Lélekvándorlás

A tudat természete

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közösségének Magazinja 10. szám

Isten a világosság, a tudatlanság a sötétség. Ahol Isten jelen van, ott nem lehet tudatlanság.

2

Hare Krisna Magazin

llj meg egy percre...

Van egy kis idõd? Vagy úgy. Értem. Szaladsz a mun-kahelyedre, a bankba, a közértbe, a pályaudvarra, tár-gyalásod van, esküvõd lesz, szül a feleséged, vár a bará-tod, kirúgtak a cégtõl, ellopták a kocsid, meghúztak ma-tekból, beteg az anyósod, költözöl, a fiad kábítószereslett, nem kaptad meg a fizetésed...

Állj meg egy percre, csak boldog karácsonyt szeret-nénk kívánni neked. Igen. Nem hiszed? Szeretnénk nekedadni valamit, amitõl tényleg boldog lesz a karácsonyod.Nem, nem egy zsák pénzt... És nem is egy mobiltelefont.Utazást a Kanári-szigetekre? Nem, nem. Felejtsd el eze-ket. Milliószor értékesebb kincset akarunk ajándékoznineked – ingyen és bérmentve. Nézd ezt a könyvet: „ABhagavad-g¦t§ úgy, ahogy van”. Fogd meg, nézz bele. Ittegy másik – „¼r¦ Caitanya tanítása”. És ehhez mit szólsz?„Az önmegvalósítás tudománya” Azt mondod, láttad márvalahol õket? Csak mindig rohantál, amikor az utcán kí-nálták neked... Igen, ott vagyunk mindenhol. Tetszik? Ol-vass bele: ...dehino smin... Igen, ez a lélekvándorlásrólszól. Lelkek vagyunk, nem pedig ez az anyagi test, amiörökké változik. Érdekesnek találod? Te is egy lélek vagy.Akár hiszed, akár nem, te is egy lélek vagy, és Istenheztartozol. Hogy valahol mindig érezted, hogy ez a világ, ezaz élet nem lehet az „igazi” dolog? Mindig is kerested azértelmét, a lényegét, és nem találtad? Nem is tudtad, holkeresd, ugye? A Bhagavad-g¦t§, Isten szava – Neki iga-zán hihetsz. Megtanítja neked, hogyan élj, hogy visszatér-hess Hozzá, ahol igazán boldog lehetsz. Ez a tudás amentõkötél. Csak meg kell ragadnod. Enélkül csak meg-fulladsz. Te is úgy érzed? Itt az ideje, hogy elkezdj igazánélni, nem? Hogy lehetnél boldog, amíg azt sem tudod, kivagy, miért vagy itt, és hová tartasz? A lélek nem lakik jóla jó fizetéssel, a kényelmes lakással, a külföldi nyaralá-sokkal meg a Porscheval. Istenrõl kell hallania – csak ak-kor leszel boldog meg elégedett. Ne gondold, hogy ezzel arohanással eléred a célt, s a végén boldog leszel. Nézdmeg, mi folyik a világban – nem kell részleteznem, azt hi-szem. Hagyd abba ezt az értelmetlen rohanást! Gondol-kozz el, használd a fejed. Keresd meg a dolgok igazi értel-mét, az élet lényegét, az életed célját! Ne hagyd magadbecsapni! Megpróbálod? Olvasd el ezeket a könyveket.Minden kérdésedre megtalálod bennük a választ – mégazokra is, amelyeket eddig még sem tettél fel...

Igen, ezért vagyunk az utcán ilyenkor karácsony elõtt,egész decemberben. Hogy mindenkinek boldog kará-csonyt kívánjunk. Olyan boldog karácsonyt, ami nem kétüres szó csupán. Ami nem veszti el az értelmét rögtönazután, hogy kimondtad. Ami nem csak csillagszóró ésszaloncukor, bejgli meg dióspatkó. Nem, nem vagyunk el-lene, dehogyis...Csak szeretnénk hozzáadni valamit, ami-tõl az egésznek értelme lesz: igazi tudást, lelki önmagadmegismerését, Isten, Krisna megismerését. Jól hangzik?

Hát akkor fogd, a tiéd. Melyiket kéred?Boldog Karácsonyt.

Nali£i-kanta dev¦ d§s¦

Hare K¥¢£a

K¥¢£a K¥¢£a

Hare Hare

Hare R§ma

Hare R§ma

R§ma R§ma

Hare Hare

ISKCON alapító §c§ry§ja Õ Isteni KegyelmeA. C. Bhaktivedanta Swami Prabhup§da

Az egyetlen magazin, amely K¥¢£áról szólVissza Istenhez

HHHHHare K¥¢£a

Á

3

Bölcselet

A Krsna-hit alapvetõ tanításai 2Lélekvándorlás – s ami mögötte van 6A Véda, mint tudomány 8Amirõl a szentek beszélnek 16

Tudás-formák

A tudat természete 26Tudatjátszmák 29

Nemzedékünk

Mondd meg mit eszel, s megmondom ki vagy! 30Hare Krsna és hardcore 32

Kultúra

Könyvajánló 7

Élet-stílus

Egészséges életmód az Ájurvéda alapelvei szerint 34A környezet hatása az énre 35Életünk Krisna-völgyben 36A varjúnépszámlálás 38

Társadalmunk

Milyen is az elefánt? 7Ételt az életért 10Sziget 2000 12Tudatmentés 14

¼r¦mad-Bh§gavatam – A szentek kérdései 17

TartalomN E M Z E D É K Ü N KT U D A T M E N T É S

A LAP MUNKATÁRSAI:

Felelõs szerkesztõ:Manor§ma d§sa

Fõmunkatárs:Hem§¯g¦ dev¦ d§s¦

Rovatvezetõk:¾ªvara K¥¢£a d§saL¦l§vat§ra d§saR§dh§n§tha d§sa

Lektorálás:¼y§m§ dev¦ d§s¦

Mûvészeti tanácsadó:Magyar Zsuzsanna

Nyomdai elõkészítés:Sundara-r¡pa d§sa

A SZANSZKRIT SZAVAKKIEJTÉSE:A szavakat meghatározottrendszer szerint írjuk át latinbetûs formába, melylehetõvé teszi az olvasószámára a szavak helyeskiejtését.a - mint az a az almaszóban; § - mint az á azakác szóban (kétszer olyanhosszú, mint a rövid a); e -mint az é az élet szóban; ¦ -mint az í az így szóban; ¥ -mint a ri a karika szóban; c- mint a cs a cserép szóban;ch, jh, dh - mint a cs és a hegyütt, a dzs és a h együttvalamint a d és a h együtt.Tehát a K¥¢£a szótKrisnának, a Caitanya szótpedig Csaitanyjának ejtjük.

KIADJA:Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közössége,8699 Somogyvámos,Fõ u. 38.

Terjesztése adományokért

© 1994 Hare K¥¢£a MagazinMinden jog fenntartva.ISSN 1217-7482

4

Vissza Istenhez

Bölcselet

a Krisna-alapvetõ tanításai

hit

B Ö L C S E L E TA KRISNA-HIT ALAPVETÕ TANÍTÁSAI

5

A K¥¢£a-hit filozófiája olyan õsi in-diai írásokon alapszik, mint például azupani¢adok, a pur§£ák, vagy aMah§bh§rata eposz részét képezõBhagavad-g¦t§.

A K¥¢£a-hit egyik legfontosabb téte-le - a hinduizmus körén belül általáno-san elfogadott - lélekvándorlás gondo-lata. Eszerint az ember (és minden máslény) nem a testének tekintendõ, ha-nem egy örök, láthatatlan, transzcen-dentális természetû léleknek, amitszanszkritul §tmának (önvalónak) ne-veznek. Ez a természetfeletti „részecs-ke” ebben a világban különféle testeketölt magára és vet le magáról, ahogyan aruháinkat cseréljük.

A lélek léte örök, azonban az anyagitestek romlandóak, megöregszenek éselpusztulnak. Így a lélek egy új testbekényszerül vándorolni. Hogy milyentestbe kerül, az a korábban elkövetetttetteinek erkölcsi súlyától függ. Az élõ-lények sorsát szabályzó törvényszerûsé-get karmának nevezik, amit cselekede-teivel maga az élõlény alakít ki. Vagyismindenki a maga sorsának – és jöven-dõbeli testének – a „kovácsa”. Az §tmá(lélek) egyaránt megszülethet növényi,állati, vagy emberi testben - az élet for-rása, a lélek minden fajban egyforma,csupán az öltözet különbözik. Ez a fel-fogás az egyik oka az Indiában széleskörben elfogadott erõszaknélküliség-nek, az állatok iránti könyörületesség-nek, illetve a vegetarianizmusnak is.

A vai¢£ava teológia szerint Istenmegértésének különbözõ fokozatai van-nak. Az Õ energiái mindent áthatóak,ám az energiák forrása végeredmény-ben egy legfelsõbb személy, aki szemé-lyes jellemvonásokkal rendelkezik: for-mája van, cselekedetei, szokásai és kü-lönleges tulajdonságai. Ez nem jelentiazonban azt, hogy a földiekhez hasonló,anyagi teste lenne, hanem transzcen-dentális, soha nem öregedõ és el nemmúló, gyönyörrel teli, lelki testtel ren-

delkezik. Ezt a perszonális Istent neve-zik K¥¢£ának, ami arra utal, hogy Õfenséges tulajdonságai által „mindenkitvonz”.

Az egyéni élõlények, a parányi lel-kek eredendõn K¥¢£a társaságában, alelki világban éltek, de szabad akaratu-kat rosszul használva elfordultak Isten-tõl, és így az anyagi világba zuhantak.

dósága révén soha nem teheti elégedet-té az elveszett boldogságukat kutatóélõlényeket.

Isten idõrõl idõre különbözõ for-mákban alászáll ebbe a világba, éppenazért, hogy emlékeztesse a j¦vákat (aparányi lelkeket) elfelejtett helyzetükre,régen elhagyott otthonukra, és a Hozzáfûzõdõ kapcsolatukra. Az ilyen formá-ban megjelenõ isteni lényeket inkarná-cióknak, szanszkritul avatároknak ne-vezik. Isten olykor személyesen jön el aFöldre, és van, amikor egy parányi lel-ket küld el, megbízva õt üzenete hirde-tésével. E gondolkodásmódból adódik ahinduizmus eredendõ toleranciája a kü-lönféle vallások iránt: ha más vallásokhívei egy másik szentírást és vallási ta-nítót követnek is, végsõ soron a tanítá-sok forrása ugyanaz a Legfelsõbb Lény,aki segíteni igyekszik a különbözõ he-lyeken és idõben élõ lelkeken.

Isten a kinyilatkoztatáson keresztül,és a tanítómesterek által mutatja megazt a lehetõséget, ahogy a lélek újra el-juthat eredeti otthonába, vissza Isten-hez. A szentírások tanulmányozása, egyhiteles lelki tanítómester elfogadása éskövetése elengedhetetlen feltételek eh-hez. Emellett a lelki gyakorlónak fontoserkölcsi követelményeknek is eleget kelltenni (például tartózkodás a kábító- ésmámorítószerektõl, a húsevéstõl), ésemellett rendszeresen ismételnie kell Is-ten neveit, melyek fontosságát avédikus írások különösen hangsúlyoz-zák a jelenlegi korszakban: Hare K¥¢£a,Hare K¥¢£a, K¥¢£a K¥¢£a, Hare Hare,Hare R§ma, Hare R§ma, R§ma R§ma,Hare Hare. A lelki élet szabályait komo-lyan követõ hívõ megszabadul múltbelirossz tetteinek minden következményé-tõl (karmájától), és végül teste elhagyá-sa után nem kell egy újabb evilági test-ben megszületnie.

Isvara Krsna dasa

Ezt a világot éppen azért hozza létre aTeremtõ, hogy helyet biztosítson a füg-getlenségre vágyó, önzõ lelkeknek. Azanyagba esett lélekszikrák valódi kilét-ükrõl megfeledkezve különbözõ anyagiburkolatokat (testeket) öltenek maguk-ra, és ezen keresztül próbálják élveznilétüket. Azonban az anyagi világ ala-csonyabb rendû természete és mulan-

Az egyéni élõlények,

a parányi lelkek

eredendõn K¥¢£a

társaságában, a

lelki világban éltek,

de szabad aka-

ratukat rosszul

használva elfordul-

tak Istentõl, és így

az anyagi világba

zuhantak.

6

Vissza Istenhez

ike Robinson: Elmondaná,miben hisz Ön, mi a K¥¢£a-

tudatú mozgalom filozófiája?¼r¦la Prabhup§da: Igen. A K¥¢£a-

tudat nem hit kérdése; ez tudomány. Azelsõ lépés ismerni a különbséget az élõtest és a halott test között. Mi a különb-ség? A különbség az, hogy amikor vala-ki meghal, akkor a lélek, vagyis az élet-erõ elhagyja a testet. Ezért nevezik ateste „halottnak”. Két dolog van tehát:az egyik ez a test, a másik pedig az élet-erõ a testben. Mi a testben lévõ életerõ-rõl beszélünk. Ez a különbség a K¥¢£a-tudat tudománya – amely lelki – és aközönséges materialista tudomány kö-zött. Egy egyszerû embernek emiattkezdetben nagyon nehéz értékelnie a mimozgalmunkat. Az embernek elõszörazt kell megértenie, hogy õ lélek, vala-mi más, mint ez a test.

Mike Robinson: És mikor fogjuk eztmegérteni?

¼r¦la Prabhup§da: Bármelyik pil-lanatban megértheti, de szükség vanhozzá egy kevés intelligenciára. Példáulamikor a gyerek nõ, nagy fiú lesz belõ-le, aztán fiatalember, a fiatalember fel-nõtté válik, a felnõtt pedig öreg emberlesz. Ez idõ alatt, bár a teste egy gye-rekbõl öregemberré változott, mégisugyanannak a személynek érzi magát,ugyanazzal az azonossággal. Nézze csakmeg: a test változik, de a test lakója, alélek ugyanaz marad. Így logikusan le-

1976. augusztusában ¼r¦la Prabhup§da néhány hetet a Londontól tizenöt mérföldreészakra fekvõ Bhaktivedanta Manorban töltött. Ez idõ alatt Mike Robinson, a Lon-don Broadcasting Company riportere interjút készített vele otthonában. Beszélgeté-sükben, melyet kevéssel késõbb mûsorra is tûztek, ¼r¦la Prabhup§da azt nyilatkozta,hogy a K¥¢£a-tudat „Nem az én hiszem, te hiszed valamiféle rituális ceremóniája”,hanem mély filozófiai rendszer, mely világos és tömör magyarázatot ad a reinkar-nációról.

vonhatjuk a következtetést, hogy ami-kor jelenlegi testünk meghal, egy újabbtestet kapunk. Ezt nevezik lélekvándor-lásnak.

Mike Robinson: Ha a lélek halha-tatlan, mindenkinek a lelke Istennellesz, amikor meghalnak?

¼r¦la Prabhup§da: Nem szükség-szerûen. Ha valaki alkalmas rá – haarra képezte magát ebben az életben,hogy visszamenjen, haza, vissza Isten-hez –, akkor visszamehet. Ha nem ké-pezi erre magát, akkor kap egy újabbanyagi testet. Nyolcmillió-négyszázezerkülönbözõ test van. Vágyai és karmáiszerint a természet törvényei egy meg-felelõ testet adnak neki.

Mike Robinson: Hogyan megyvégbe a lélekvándorlás folyamata?

¼r¦la Prabhup§da: A folyamatnagyon szövevényes. A lélek láthatatlana mi anyagi szermünk számára. Méreteatomikus. A durva anyagi test – melyérzékekbõl, vérbõl, csontokból, zsírbólstb. áll – megsemmisülése után az elme,az intelligencia és az ego alkotta finomfizikai test tovább mûködik. A halál pil-lanatában tehát ez a finom fizikaitest viszi a parányi lelket egy má-sik durva anyagi testbe. A halálpillanatában az elme állapotá-tól függõen a parányi lélekegy apa ivarsejtén keresztülegy bizonyos anya méhébekerül, s aztán kifejleszt egy

bizonyos típusú testet, melyet az anyaadott. Ez lehet emberi lény, lehet macs-ka, kutya, bármi.

Mike Robinson: A test halála utánújra visszajövünk mint valami más akövetkezõ alkalommal?

¼r¦la Prabhup§da: Igen, mivel lé-tünk örök. A munkánk alapján egysze-rûen csak testet cserélünk. Ezért akar-nunk kell, hogy megtudjuk, hogyan le-het ezt a folyamatot megállítani,hogyan maradhatunk eredeti, lelki tes-tünkben. Ez a K¥¢£a-tudat.

BölcseletB Ö L C S E L E TL É L E K V Á N D O R L Á S

Lélekvándorlás– s ami mögötte van

M

7

A hinduizmus a legsokoldalúbb val-lásos képzõdmény. Sokarcúságánakegyik magyarázata, hogy megalapításanem fûzõdik egyetlen személyhez, ha-nem évszázadok során mintegy önma-gából, a benne lakozó erõk következté-ben és a külsõ körülmények hatásárajött létre. A hinduk szívesen nevezikvallásukat „san§tana dharmának”, az-az „örök vallásnak”, amely idõrõl idõreisteni megtestesülések által (R§ma,K¥¢£a, Buddha stb.) nyilatkozik meg ésmondja ki újra a már ismert, de vala-miképpen feledésbe merült igazságot.

Az India bibliájaként ismert eposz-ban, a Bhagavad-g¦t§ban azt állítja aLegfelsõbb Lény, K¥¢£a, hogy „Min-denki minden tekintetben az Én uta-mat járja”. Éppen ezért a hinduk egyiklegfontosabb kulcsszava a tolerancia.Tisztelik a változatosságot, az üdvös-ségre vezetõ utak sokféleségét. Szá-mukra nem a máz a lényeges, hanemaz emögött rejlõ odaadás, szeretet. Úgy

gondolják, hogy minden vallás, Istentõlszármazó bölcseleti rendszer igazatmond, csupán különféle részaspektusa-it világítják meg ugyanannak az Egész-nek. Szemléletmódjukat nagyon hûenillusztrálja az alábbi rövid tanmese:

A jaipuri mah§r§ja összegyûjtötte aváros vak embereit.

Közéjük vezetett egy elefántot.– Milyen az elefánt? – kérdezte.Aki az ormányát tapogatta, így fe-

lelt:– Az elefánt egy vastag tömlõhöz

hasonlít.Aki a lábát fogta:– Az elefánt olyan, mint egy hatal-

mas oszlop.Aki a farkát:– Vékony kis bõrredõ az elefánt.Ilyen elefánt-ügyekbe mi is nap

mint nap belebonyolódunk. Kicsiben,nagyban; életünk minden percében ál-lást foglalunk valami mellett, vonatkoz-zon az akár a nagybetûs Igazságra,

Milyen is az elefánt?akár relatív, ingoványos talajon állóemberi igazságocskákra. Ha itt és mostnekünk tennék fel a kérdést, „Nos, hátakkor milyen is az elefánt?”, akkor bi-zony egyáltalán nem biztos, hogy a hin-du szemléletet érvényesítenénk. Sokkalinkább valószínû, hogy mindegyikünkcsak hajtaná a maga igazát, s errõlhangzatos szavakkal, ügyes szónoki for-dulatokkal és költséges reklámhadjárat-okkal igyekezne meggyõzni a körülötteállókat is. Lassacskán mindenki bele-avatkozna a vitába, s a dolog odáig fa-julna, hogy a bõrredõ-pártiak hajbakapnának az oszlop-pártiakkal, miköz-ben a tömlõ-hívek mindkettõnek ellát-nák a baját. Természetesen aztán vál-tozna a szereposztás, aki alul volt, azfelülre kerülne, s a küzdelemnek soha-sem lenne vége.

Eközben csak egy dolgot felejtenénkel: azt, hogy mi tulajdonképpen vakokvagyunk.

K¥¢£a-l¦l§ dev¦ d§s¦

Mese a toleranciáról

Isten hozta a kedves olvasót egyolyan világba, ahol az istenek és a hõ-sök közöttünk járnak, ahol erényes ki-rályok uralkodnak a népen, ahol a jómindig gyõz a gonosz felett. Ahol azember tudja, miért él, ahol lélekben bé-két, s boldogságot nem hiába remél.Íme egy könyv, amely miközben cselek-ményével magával ragad, kezünkbeörökérvényû életbölcsességeket ad. AMah§bh§rata P§n¨u király öt jámbor,vallásos fiának viszontagságos és kalan-dokkal teli életét beszéli el. A történetsorán a testvérek nagyon sok megaláz-tatás és békekísérlet után elhatározzák,hogy szembenéznek trónbitorló és nép-sanyargató rokonaikkal, a Kurukkal, svisszaszerzik a tõlük álnokul megszer-zett hatalmat. A kuruk¢etrai csatame-zõn felsorakozik a két hadsereg, ám azellenség soraiban álló rokonai láttán a

legdicsõbb harcos, Arjuna szívét elönti akétségbeesés, s nyilát félredobva harciszekerére roskad. Tehetetlenségébenbarátja, Krisna segítségét kéri, aki felfe-di elõtte a legmagasztosabb tudás titka-it…

A Mah§bh§rata a világirodalom leg-korábbi és legterjedelmesebb eposza,melyet ma már nem csak Indiában, ha-nem az egész világon ismernek. A ha-gyomány szerint, „ami nem találhatómeg ebben a könyvben, azt hiába ke-resnénk a világon”. A többszázezerversbõl álló mû a L§l Kiadó gondozásá-ban most 400 oldalon összesûrített for-mában várja a szórakozásra és az okul-ni vágyókat.

Decembertõl a könyvesboltokban.Utánvéttel megrendelhetõ:1286 Budapest, Pf. 18.

MAHABHARATAI S T E N E K , D É M O N O K É S H Õ S Ö K

8

Vissza Istenhez

veda szanszkrit szó legáltaláno-sabb fordításban tudományt, tu-

dást jelöl.Egy intellektuális tradíciót, mely a

világ valamennyi megnyilvánult és megnem nyilvánult jelenségét, a lét, a vég-sõ eredet metafizikai kérdéseit, az em-beri élet egyéni és társadalmi célját azöröklét, teljes tudás, és örök boldogságszemélyiségeként létezõ Abszolút Igaz-ság, Isten perspektívájából magyarázzael.

A tudomány definíciójának legin-kább konszenzust teremtõ megfogal-mazása: olyan hiteles tudás, melyre azemberi fejlõdés épül. A régi korok em-berei számára a véda szó sokkal mé-lyebb értelemmel bírt, mint a mai em-bernek a „tudomány”, több mindentfoglalt magába. A védikus és a moderntradíció a tudás, vagy tudomány fenti,általános definíciójának tekintetébenminden bizonnyal egyetért, de e meg-határozás elemeinek (1. a tudás hiteles-sége, 2. az emberi fejlõdés meghatáro-zott iránya) értelmezésében eltérésekvannak.

A tudás hitelessége szerintikülönbségek

A tudományosság nyugati elképze-lésében csak az érzéktapasztalatoknakés a róluk szóló logikai gondolkodásnakvan bizonyító ereje bármilyen tudomá-nyos kérdés eldöntésében. Ennek ered-ményeképpen az idõk folyamán a tudo-mányos érdeklõdés az érzékszervek ál-tal tapasztalható világra szûkült. A

lélekrõl és Istenrõl szóló, érzéktapaszta-latok és a logika által érdemben nembizonyítható egyetemes, vagy egyedi ál-lításokat a nyugati értelmiség fokozato-san kiutasította a tudományosság biro-dalmából. A filozófusok és a tudósok, amodernség mintegy három és fél évszá-zados története során, az intellektuálistradíciót átalakítva, sajátos, a vallás ál-lításait és módszereit kirekesztõ demar-kációs kritériumokat bevezetve szigorú-an „tapasztalati” tudományt építettekfel, mely egyes irányzataiban egyszerû-en figyelmen kívül hagyja a fizikai érzé-kelés feletti (metafizikai) valóságot.

„A demarkáció problémájának aztnevezem, hogy találjunk olyan kritériu-mot, melynek segítségével el tudjuk vá-lasztani egymástól egyfelõl a tapaszta-lati tudományokat, másfelõl a matema-tikát és a logikát, de egyúttal ametafizikai rendszereket is.” (Karl Pop-per)

A védikus tradíció tágabb értelme-zést adott, mert nem választotta el ra-dikálisan a tudás, a tudomány területeitdemarkációs kritériumokkal. A tudo-mányos érdeklõdés nem volt az érzé-kekkel tapasztalható világra leszûkítve,bár végsõ célját, az Abszolút Igazság ta-pasztalatát tekintve szintén „tapaszta-lati” rendszer. A védikus tudás mindenfizikai és „metafizikai” tudást magábanfoglalt, sõt a megnyilvánult és meg nemnyilvánult (okkult) valóság egyidejû is-merete feltétele is volt a „bölcs ember”jelzõ használatának. Sokatmondó ezzelkapcsolatban a ¼r¦mad-Bh§gavatam

verse, mely bemutatja a naimisáranyaierdõben, az akkori idõk tudós értelmi-ségi rétegének krémjébõl összegyûltszentek kritériumait, amelyek alkalma-zásával S¡ta Gosv§m¦t látták a közülüklegalkalmasabbnak arra, hogy az em-beri lét lényegét érintõ kérdéseikre vá-laszoljon.

„Te vagy a legidõsebb tanultved§ntista, óh, S¡ta Gosv§m¦, így ren-delkezel Vy§sadeva – az Istenség inkar-nációja – tudásával, és ismersz másszenteket is, akik jártasak minden fizi-kai és metafizikai tudományban. (S.B.1.1.7.)

Az „emberi fejlõdés”értelmezésébõl fakadó

különbségek

A nyugati civilizáció úgynevezettmodernsége tehát az „anyagba ragasz-totta” a tudományt, mely ettõl kezdveaz emberi lény testi kényelmének foko-zását, vagy kényelmetlenségének csök-kentését hivatott elõsegíteni. Az ilyentudomány elméleteit egy kortárs tudo-mányfilozófus „hálónak” nevezte, me-lyet a tudósok vetnek ki azzal a céllal,hogy „kifogják” vele a világot, hogy irá-nyítsák és a lehetõ legnagyobb mérték-ben kihasználják az emberiség anyagikényelmének végtelen növelése érdeké-ben.

A védikus tudomány által inspiráltkultúrában az emberi fejlõdés fogalmátnem az anyagi világ nagyszabású ki-zsákmányolása, technológiai kontrolljamerítette ki. A megismerés végsõ tárgyaaz idõtlenség és nem a múlandó dolgok

m i n t t u d o m á n yA véda

BölcseletB Ö L C S E L E TA V É D A , M I N T T U D O M Á N Y

A

A

9A véda

véda

*1. A skolasztika a IX.-XI. századtólkezdõdõen a középkori keresztény tudo-mányt jelöli. A kolostorokban, templomi is-kolákban és az Egyház egyetemein oktat-ták, fõként Arisztotelész írásaira támaszko-dik. Abban az idõben a tudomány szójelentése nagyon hasonló volt ahhoz a felfo-gáshoz, amelyet a bevezetésben a védikustudomány kapcsán említettünk. A skolaszti-ka történetének késõbbi alakulását vizsgál-va jól megfigyelhetõ az olyan fogalmak je-lentésének változása, mint a tudomány, te-ológia, filozófia. A XII.-XIII. századbanszétvált a teológia és a filozófia, késõbb, aXIV. században a természettudomány és atermészetfilozófia önállósodását figyelhetjükmeg.

*2. A kumulatív szó felhalmozódást,összegzõdést jelent. A fenti szövegkörnye-zetben az emberiség tudományos haladásá-nak azon elképzelését takarja, mely szerinta történelem során szakadatlan fejlõdést fi-gyelhetünk meg. E nézet szerint az ismere-tek és az eljárások vég nélkül halmozódnak,és összeadódnak.

A Descartes utáni filozófusok egy részeforradalmi módon nem határozott meg vég-sõ célt az emberi élet egyéni és társadalmifejlõdésének, sõt ennek még a szükségessé-gét is tagadta. A tökéletesség elérhetetlen,megfoghatatlan végtelenül kereshetõ -mondták.

„A boldogságunk sohasem fog olyanteljes élvezetbõl állni, és nem is állhat olyanteljes élvezetbõl, melyben nincs már semmi,amire vágyhatnánk, amely az elménkettompává teszi, hanem állandóan fejlõdik

újabb örömök és tökéletességek felé.”(Leibnitz)

Ennek az elképzelésnek a leggyengébbpontja éppen az, hogy a fejlõdés végsõ cél-jának konkrét meghatározása nélkül nemlehet kimutatni a fejlõdés tényét. A kérdéselkenésének megjelenése a tudományfilozó-fiában súlyos filozófiai ellentmondáshoz ve-zetett, melyet a posztmodern idõkben sokgondolkodó felfedezett. Az egyik ilyen filo-zófus Thomas S. Kuhn volt, aki az 1970-esévekben írt, A tudományos forradalmakszerkezete címû híres könyvében rámutatarra az alapvetõen filozófiai anomáliára,melyet a tudomány történetében zajló ese-mények elemzése közben fedezett fel. Két-ségbe vonta a kumulatív tudományfejlõdésielképzelés korrektségét, mert ahogy rámu-tat, a tudományos forradalmak úgy mentekvégbe, „hogy nem létezett semmiféle kitû-zött cél, semmiféle állandó, egyszer s min-denkorra rögzített tudományos igazság,amelynek a tudományos ismeretek fejlõdé-sében egymásra következõ szintek egyrejobb megvalósulásai lennének.”

A védikus ª§stra azonban nagyon vilá-gosan jelöli meg az egyéni és társadalmi fej-lõdés kívánt irányát, karakteres definíciótadva ezzel az emberi fejlõdés fogalmának. Avédikus tudást apauru¢eyának nevezik,olyan tudásnak, melyet nem az ember találtki, nem összeállított tudás. Az univerzumhajnalán Brahm§ kapta meg a szívén ke-resztül és átadta közvetlen leszármazottai-nak, a különféle bolygórendszerek vezetõi-nek, õsatyáinak, akik között ott voltak aföld õskorának bölcsei is. Ötezer éve Vy§safoglalta össze ezt a tudást, a ªabdát, és hoz-

ta létre a szanszkrit nyelvû szentírást, aª§strát, melyet Védák néven ismerünk. Azókori Indiában a Védák tanulmányozása abr§hma£ák (a papi és intellektuális osztály)speciális kiváltsága volt. A védikus képzésnégy fokozatban történt, mely megfelelt abrahmanikus kultúra négy §ªramájának, ésa négy Véda különféle részeinek szisztema-tikus (céltudatos) tanulmányozását, illetveoktatását foglalta magába. Ezeket az íráso-kat ªruti ªástraként ismerik, az említettrendszeren belüli oktatásukra, illetve annakcéljára a ¼r¦mad-Bh§gavatam 1.5.22. verseutal

„A mûvelt körök határozott végkövet-keztetése az, hogy a tudás fejlesztésének - alemondásnak, a Védák tanulmányozásának,az áldozatoknak, a himnuszok vibrálásánakés az adományozásnak - az igazi célja az Úrtranszcendentális leírásában tetõzik, akikrõlválogatott költemények írnak.”

A ¼r¦mad-Bh§gavatam tizedik éneké-ben a megszemélyesült Védák az ÚrVi¢£uhoz intézett imáikban maguk nyilat-koznak saját céljukról:

„Valójában mi, a megszemélyesültVédák, a védikus tudás, örökké a Te szolgá-latodban állunk, hogy segítsünk a feltéte-lekhez kötött lelkeknek megérteni Téged.”

A Bhagavad-g¦t§ban (Bg. 2.45.) K¥¢£ajelzi, hogy a cél transzcendentális, azaz túl-mutat az anyagi világról szóló tudáson.

A cél tehát elõre meghatározott, elérésé-nek tudományos eszköze pedig a ved§ntafilozófiának és következményeinek megér-tése.

A voltak. Ennek megfelelõen az emberifejlõdés a szellemrõl és Istenrõl szóló tu-dásban való emelkedés szinonimájavolt.

A végcél nélküli embertudományának problémája

A nyugati tudománykoncepció, an-nak kezdeteinél, a skolasztikában*1, atapasztalati tudomány szerepét csupána keresztény szentírás szavait az evilágitapasztalattal is alátámasztó, azt igazo-ló tevékenységként látta. Idõvel azon-ban az autoritások, a kétségbevonha-tatlan szavú tekintélyek leértékelõdésé-

vel egyidejûleg a tudás egyre kevésbéjelentett egy egyszer és mindenkorra ki-nyilatkoztatott, örök és tökéletes, ab-szolút igazságot. A modernista spekulá-ció e kérdésben is az evolúciós gondol-kodást alkalmazva, a tudás folyamatosgyarapodásának leírásakor „kumula-tív”*2 fejlõdési modellt rajzolt meg. Eb-ben az elképzelésben a tudomány egyolyan dolog, mely arra vár, hogy azidõk folyamán az ember a tapasztala-tok és a róluk való gondolkodás segítsé-gével összeállítsa.

Lilavatara dasa

10

Vissza Istenhez

A program alapköve

A védikus tudás oktatása mellett azISKCON (a Krisna-tudat NemzetköziSzervezete) a világ minden táján ingye-nes ételeket oszt az éhezõknek. Míg akönyvek terjesztése, az utcai felvonulá-sok és a fesztiválprogramok az embereklelki felemelését szolgálják, addig azételosztó mozgalom fõként a rászorulóklétfenntartással kapcsolatos gondjainenyhít.

A programot 1972-ben alapította ÕIsteni Kegyelme A.C. BhaktivedantaSwami Prabhup§da, amikor M§y§-purban arra lett figyelmes, hogy atemplom háta mögött kisgyerekek ha-dakoznak az ebédmaradékok megszer-zéséért.

Mivel a vai¢£ava világvallás egyikalapelve a könyörületesség, Prabhu-p§da ekkor arra kérte tanítványait,hogy vállaljanak felelõsséget a rászoru-lók étkeztetési problémáinak megoldá-sáért, s azért, hogy a világ K¥¢£a-temp-lomainak tíz kilométeres körzetében nelegyen éhezõ ember.

Étel a testnek, táplálék aléleknek

Az isteni elrendezésnek köszönhetõ-en a föld minden élõlény számára ele-gendõ táplálékról gondoskodik, a mo-

dern társadalom azonban telhetetlenmohósága miatt kifosztja a föld értékesforrásait. A világon termesztett gaboná-nak több, mint egyharmadát marhák ésmás tenyésztett állatok fogyasztják el -ez a gabona azonban több ezer emberéves táplálékát jelenthetné. Ezeket aszerencsétlen állatokat viszont csak ahúsukért tartják, melyhez feldolgozásután pusztán pár embernek van lehetõ-sége hozzájutni. Az Ételt az Életértmisszió célja lényegében az, hogy békésegyensúlyt teremtsen a világ élelmezé-sében vegetáriánus ételek ingyenes osz-tásával. Mára a K¥¢£a-hívõk õszinte tö-rekvésének eredményeképpen a prog-ram a világ legjelentõsebb vegetáriánusétkeztetési mozgalmává vált.

A védikus tanításokra támaszkodvaa K¥¢£a-hívõk kizárólag olyan zöldsé-gekbõl, gyümölcsökbõl, tejbõl, tejter-mékekbõl és olajos magvakból készítettételeket fogyasztanak, melyeket elõbbfelajánlottak Istennek áldozat gyanánt.

Nemzetközi eredmények

A fentiek szellemében ilyen jóté-konysági akciók zajlottak például Sza-rajevóban, Koszovóban vagy Groznij-ban az elõzõ csecsen háború során, ahola kéthetes konfliktus alatt egymilliókétségbeesett polgár részesült a hívõksegítségében.

A világ 150 városában naponta30.000 adag tápláló vegetáriánus ételkerül a rászorulók asztalára az ISKCONjóvoltából.

Hazai tevékenységek

Az Ételt az Életért Szegényélelme-zési és Mentálhigiénés program 1989nyarán, az egyház bejegyzését követõenindult el Magyarországon. Jelenleg arendszeres utcai ételosztások keretébenévente több tonna hidegélelmiszer, azújpesti ingyenkonyha jóvoltából pedignaponta több száz adag meleg étel jut arászorulóknak. A nyugdíjasok és hátrá-nyos helyzetû családok étkeztetésévelmás városokban, például Egerben,Kecskeméten, Pécsett és Békéscsabán isfoglalkoznak a hívõk. Legközelebbi ak-ciónk a 10 éves hagyományra visszate-kintõ három napos karácsonyi ételosz-tás lesz.

Gandharvika prema d§s¦

TársadalmunkT Á R S A D A L M U N K

É T E L T A Z É L E T É R T

Ételt az Életért

Minden segítséget köszönünk!

Bankszámlaszám:

OTP 11702036-20664473

További információ: 212-2300

11

T Á P L Á L É K A T E S T N E K É S A L É L E K N E K

E N N Y I T A D N AE G Y J O B B V I L Á G É R T ?

MMMMMM O N D J U K 1 % ?

F O R D Í T S A

L E L K I C É L O K R A

A D Ó J A 1 % - Á T !

T e c h n i k a i s z á m u n k :T e c h n i k a i s z á m u n k :T e c h n i k a i s z á m u n k :T e c h n i k a i s z á m u n k :T e c h n i k a i s z á m u n k :

03890389038903890389

Akinek a legfontosabb vagy a világon, az tesaját magad vagy. Annyit küzdesz, hogy életbenmaradj! Eszel, iszol, egy kis futás után pedigszaporán kapkodsz levegõért, nehogy megful-ladj. Ha azt mondják, hogy nincs igazad, felhá-borodsz (teljes joggal), egészen piros lesz a fe-jed, kezed ökölbe szorul. Miért tennéd mind-ezt, ha nem érdekelne saját magad?

Mi azt szeretnénk, hogy ez a mindennélfontosabb személy boldog legyen. Néhány régiszentírás alapján úgy gondoljuk, hogy a boldog-ságot Isten adja az embernek. Lehet azonban,hogy te nem értesz egyet ezzel. Szerinted nincsIsten? Oszd meg velünk a gondolataidat! És halenne, milyennek szeretnéd? Férfi legyen vagynõ? Mogorva vagy inkább vidám és táncos lábú?Mindenható vagy kicsit esetlen? Nagy szakállú,felhõk között trónoló Télapó?

Írj nekünk!Szép vagy és okos, ebben természetesen egyet-értünk, mindez azonban el fog múlni. Nagyonszeretném, ha addigra elolvasnál egy könyvet,aminek az a címe, hogy Isten dala. Tudszszanszkritul? Igen, mindjárt gondoltam. Hátakkor így is érteni fogod: Bhagavad Gíta. Ró-lad szól, és szerintem nagyon fog neked tetsze-ni, mert kiderül majd belõle, hogy minden úgyvan, ahogy eddig is gondoltad: te vagy a világközepe, és jelentõs küldetésed van ezen a boly-gón. Hogy mi? Olvasd el és megtudod!

Van egy klubunk, ahol mindenki elmond-hatja a véleményét saját magáról, Istenrõl, ahalálról és az életrõl, és minden másról, amifontos lehet. Írj nekünk és válaszolunk!

Címünk: Hare Krisna Magazin8699 Somogyvámos, Fõ u. 38.

„Van egy klubunk, / Sten meg én vagyunk a klub, / de kettõhöz tartoz-

ni nem elég. / Néha levelet írok magamnak, / egy régibélyeget ragasztok rá,

/ és bedobom a levélszekrényünkbe, / hogy a többiek azt higgyék, /van va-

lakim, aki csak az enyém / és akirõl õk nem is tudnak” (Ingrid Sjöstrand)

Van egy klubunkKI VAGY TE?

Kíváncsiak vagyunk rá, ki vagy! Hogy hív-nak? Milyen színû a szemed, a hajad, félsz-e asötétben, szoktál-e reggelizni, vagy éppenfogyizol? Nem akarunk megváltoztatni! De aztgyanítjuk, hogy te változni akarsz. Talán elegedvan magadból, vagy másokból, esetleg mind-kettõbõl, vagy ami mégjobb, egyikbõl sem -akárhogy is álljon a helyzet, szeretnénk tudni,ki vagy! Futballsztár? Milliomos? Remete? Akár-ki is legyél, szeretnénk veled megismerkedni!

Milyennek képzeled el Istent?

Van valaki, akinek a legfontosabb vagy a vi-lágon. Nem, nem Istenrõl van szó. Belõle márbiztosan rég kiábrándultál, vagy úgy gondolod,hogy a legtöbben csak képmutatásból hisznekbenne.

A társadalmi szervezeteknek felajánlható 1 %-át, kérjük, adjaa Védikus Kultúráért Alapítványnak, melynek adószáma: 18018318-1-14

12

Vissza Istenhez

Mióta Sziget van, a K¥¢£a-hívõk isott vannak. Évekkel ezelõtt, az elsõ Szi-geten még csak a fûben ültünk, és hanem is szundikáltunk, de meglehetõsenóvatosan húzkodtuk a hordozható har-móniumot, és ütögettük össze apró cin-tányérjainkat. A kétezres Pepsi-szigetenmár egész mást láthattak a szigetlakók.Négyszáz négyzetméteres sátrunkbanegész nap kulturális programok zajlot-tak, mellette négy-öt kisebb sátorbankülönféle bemutatók, beszélgetések,elõadások hangzottak el. Felnõtt a Szi-get, és mi hozzánõttünk.

K¥¢£a-színpad

Tudni illik, hogy a Sziget - bár föld-rajzilag Budapest körzetébe esik - nemaz európai idõzónába tartozik. A szige-ten akkor van hajnal, mikor Budapes-ten délelõtt 11 óra - a táborozók ekkorkezdenek ébredezni, éledezni (egyesekmagukhoz térni). A pesti délután a ha-jógyári szigeten a reggel: a táplálkozás,és az egészen türelmesek, a fürdõszoba

felé kanyargó sort végigállók számára atisztálkodás idõszaka. Mikor Magyaror-szágon délután van, akkor kezdõdnek akorai programok, koncertek, rendezvé-nyek a Duna ölelõ karjai között. És mi-kor Pesten beköszönt az este, akkor aSzigeten elkezdõdik az ÉLET! Ezerrel,sõt idén kétezerrel. Koncertek, nyüzs-gés, barátkozás, és még néhány, inkábbelképzelhetõ mint megemlíthetõ ese-mény. Mit tudtak itt csinálni K¥¢£a-hí-vei, a nyugodt, meditatív élet pártolói?A nagy sátrunk színpadán minden napegész napos fesztivált rendeztünk (né-hány arra járó meg is jegyezte, hogy"na, a krisnások már megint csinálják afesztivált"). Elõször hagyományoshangszerekkel, a hagyománytól messzeeltérõ hangosításban énekeltük "cím-adó" dalunkat: Hare K¥¢£a, HareK¥¢£a, K¥¢£a K¥¢£a, Hare Hare. És aztis, hogy Hare R§ma, Hare R§ma,R§ma R§ma, Hare Hare. Csak hogyránk ismerjenek. Az indiai, odisszi tánc-bemutató mindenkit a nézõtérre ra-gasztott: a tradícionális öltözet, a min-

den lépést jelzõ lábcsengettyûk és azévezredek által hitelesített mozdulatoka tanult táncosnõ elõadásában azokat isvonzották, akik számára India úgyegyébként nem jelent semmit. Apantomimelõadás a lélek evilági, vi-szontagságos vándorlását illusztrálta,no és görbe tükröt tartott kissé elsze-mélytelenedett, fogyasztói társadal-munk elé. Volt még elõadás õsi indiaitörténetekrõl is, szóval kitettünk ma-gunkért, hogy reprezentáljuk Indiát,épp csak kígyót nem bûvöltünk. Aprogram közben a sátorba tévedõk kö-zül sokan kedvet kaptak, hogy külön-bözõ védikus (és kevésbé védikus) áb-rákat festessenek az arcukra vagy akarjukra arcfestõink jóvoltából. Egy ke-vésbé mûvészi hajlamú szabadcsapatkezébõl kicsit késõn sikerült visszasze-

TársadalmunkT Á R S A D A L M U N K

T I S Z T A É L V E Z E T

2000

Sziget

13

2000rezni a festékestubusokat: körülbelülegy õslakos ausztrál törzs harci díszeitkenték magukra.

Étkek és egyebek

Be kell vallanunk, hogy a kulturálisprogramot tartó sátornál azért népsze-rûbb volt az ételosztó sátor, ahol a napfolyamán gyakorlatilag folyamatosanosztottunk vegetáriánus ételeket - némikis önkéntes adományért cserébe. Azegész hét során tizenhétezer adag tész-tát, fõzeléket, édességet, ésatöbbit osz-tottunk ki. Ha a krisnások csak egy jópontot szereztek valakinél, az itt tör-tént. Néhány napra meghívtunk egyharcmûvészcsoportot, hogy a"kultúrprogramokon" kívül valami iga-zi látványossággal is szórakoztassa anagyérdemû szigetközönséget. Elég, haannyit mondok, hogy két nap alatt többmint húszezer forint értékû építõiparialapanyagot aprítottak miszlikbe. AK¥¢£a-hívõk még az igazán színes szi-getforgatagban sem tudták elkerülni afeltûnést. Körülbelül húsz különbözõmédia tett említést a jelenlétünkrõl,vagy készített riportot a tagjainkkal.Délutánonként (=szigetreggelenként)lehetõség nyílt arra, hogy az érdeklõdõkkérdéseket szegezhessenek a hívekhez.Volt köztük néhány igazán szúrós, denem esett kár senkiben. A slágerkérdésaz volt, hogy miért nem eszünk húst, haaz ember mindenevõ. A slágerválaszszerint nem kell mindent megennünk,csak azért, mert mindent meg tudunkenni. Annyi mindent meg tudnánk csi-nálni, de mégsem tesszük. Mert az em-ber erkölcsi lény. Választ a jó és rosszközött. No és állatokat ölni, vágóhida-kat fenntartani, egészségtelenül táplál-kozni - ezek nem igazán jó dolgok. Szó-val elvitatkozgattunk ezekrõl a témák-ról.

Az egyik beszélgetés végén egyújabb szúrós kérdés nyilát lõtte ki egyilletõ, éppen e sorok írója felé.

– Na és mi a véleményetek az alko-holról? - röppent fel a lövedék kihívó-

an. Részemrõl gyors leizzadás és azelme fogaskerekeinek csikorgatása.Nem azért, mintha nem tudnám, mitgondolunk az alkoholról. De ha ezt el-mondom, akkor itt kõ kövön és sátorvason nem marad. A Szigetet a felsza-badult együttlét légköre hatja át, ami alegtöbb résztvevõ számára együtt jár a"gátlások alól felszabadító" nedvek, po-rok és egyebek fogyasztásával. (Ez alóljól láthatóan a kérdés feltevõje sem voltkivétel, nem az elsõ, félig tele mû-anyagpoharat szorongatva a marká-ban.) Megkérdeztem a több mint har-mincfõs társaságot (lelkemet komolyana védelmezõ Jóisten kezébe ajánlva),hogy õszinte választ szeretnének halla-ni, vagy udvariasat. Parlamentáris kéz-feltartással az õszintét választották.("Oké, ti akartátok.")

– Az a véleményünk, hogy az alko-hol azok számára van, akik józanulnem tudnak boldogok lenni.

Most az õ fogaskerekeik csikorogtak.– Manapság mindenki azt gondolja,

hogy csak akkor érezheti jól magát, haelkábítja magát, eltompítja a tudatos-ságát. A mi módszerünk viszont az,hogy megtisztítjuk a tudatunkat, és va-lódi, lelki élvezetet keresünk, ami azember belsõjébõl, nem pedig vegysze-rekbõl származik. Én se akartam elhin-ni, de megtapsolták a választ.

Krisna-buli

A legmeglepõbb húzásunk minden-esetre az esti K¥¢£a-rock koncert volt. Anappal teljesen ártalmatlannak látszó,lepedõkbe (vagyis indiai viseletbe,dhotiba) öltözött, kopasz K¥¢£a-hívõkegy komplett rockegyüttest állítottak ki.Professzionális hangszerek, professzio-nális hangosítás. Ahogy beköszöntött azeste (és a Szigeten az igazi élet), azegyüttes tagjai gitárokat ragadtak, illet-ve a dobos odaült a felszerelése mellé.És nem sajnálták a hangszereket.Ugyan a közönségbõl többen szegényesfantáziájúnak tartották a szövegírót,hiszen egész este a Hare K¥¢£a ment.

Egy szám fél óra, de minimum húszperc. És ami igazán hihetetlen, hogymégsem unalmas. A pörgõs zene közbena zenészek táblákat mutogattak, amirea Hare K¥¢£a-mantra volt írva, beug-ráltak közönség soraiba, akik vadultáncoltak a színpad elõtt. A koncertminden este 4-5 óra hosszáig tarott,ami bármelyik hivatásos együttesnek isa becsületére válna. És mindezt egy hé-ten keresztül. A rockegyüttes összesentöbb mint harminc órán keresztül ját-szotta a Hare K¥¢£a mantrát… Nemcsoda, ha a dobosnak eleredt az orravére az erõfeszítéstõl, az énekes hangjátpedig az utolsó napon a gyomrából kel-lett felhúzni a torkába. Végül a közön-ség öngyújtókat gyújtva, hullámozva,hangszerkíséret nélkül énekelte K¥¢£aneveit - talán nem volt olyan hangula-tos, mint egy keringõ a gyetyafényesbálteremben, de azért ennek is megvolta maga romantikája. A négyórászárókoncert után a zenészek éppenazon gondolkoztak, hogy a színpadonessenek össze, vagy elõbb lemásszanak.Ám ekkor egy rekedtes, energikus hangutasította õket a fáradhatatlan hallga-tóságból:

– Ne lustálkodjatok!A ráadás elkerülhetetlen volt.Köszönjük, hogy ott lehettünk. Kö-

szönjük, hogy ott voltatok. Vagy hogylegalább elolvastátok.

¾ªvara K¥¢£a d§sa

14

Vissza Istenhez

TudatmentésTársadalmunkT Á R S A D A L M U N K

T U D A T M E N T É S

Közösségünk tanításai az õsi védikus írásokra épül-

nek, melyek ellenzik mindenféle kábító- és mámo-

rítószer használatát, ideértve a dohányzást és a ká-

vézást, illetve a koffeintartalmú italok fogyasztását

is. Ennek filozófiai alapja az, hogy a Védák a tiszta

és istenközpontú életet tekintik követendõnek, me-

lyet a tudat külsõ, mesterséges eszközökkel történõ

befolyásolása csak hátráltathat.

A lelki élet alapja a tiszta tudat

Ebbõl következõen mindazok, akik csatlakoznak közössé-günkhöz, elfogadják és elkötelezettségük mértékében követikezeket az alapelveket. Az elmúlt években sok ezer fiatal hall-hatott életmódunknak errõl az oldaláról, különbözõ elõadá-sok, fesztiválok, programok keretében - és néhányan közülükéletük részévé tették ezt a felfogást. Ezt tekintjük prevenci-ónk, a drogfogyasztás megelõzésére irányuló törekvésünklegfontosabb részének.

Azonban aggodalommal tapasztaltuk, hogy egyre többen fordulnak hozzánk segítségértgyakorlati drogproblémákkal. Természetesen minden tõlünk telhetõ segítséget megadtunknekik képzett lelkészeink segítségével, és sokuknak sikerült is támaszt nyújtanunk. Ez aprogramunk - más szakemberek véleménye szerint is - azért sikeres, mert a közösség, il-letve a közös hit összetartó erejére támaszkodik, figyelembe veszi volt szenvedélybetegektapasztalatait, és elfoglaltságot nyújt azoknak a fiataloknak, akik életük talán legnehezebbhónapjait élik át, amikor a különbözõ drogokról próbálnak leszokni.

1998 óta elsõsorban a megelõzésre összpontosítjuk energi-áinkat. Szakembereink általános- és középiskolákban tar-tanak interaktív elõadásokat volt szenvedélybetegek rész-vételével, hogy az érdeklõdõk közvetlenül tehesenek felkérdéseket olyan velük egykorú fiataloknak, akik sikeresenkikerültek a drogok bûvkörébõl.

A lelki értékek szerepe a

drogfüggõség megszüntetésében

SegítségnyújtásSegítségnyújtásSegítségnyújtásSegítségnyújtásSegítségnyújtásmindenkinek

Megelõzés

15

mikor ¼r¦la Prabhup§da 1965-ben Amerikába érkezett, tömegével

került kapcsolatba olyan fiatalokkal,akik már nem tudták volna elképzelniaz életüket kábítószerek nélkül.Prabhup§da két gyógymódot alkalma-zott az esetükben, melyek meglepõenhatásosnak bizonyultak: az ételosztástés a mantrázást, amely Isten neveinekközös vagy egyéni, meditatív éneklése.Ez az a módszer, amelyet a védikusszentírások ajánlanak tudatunk meg-tisztítására és kitágítására, annak bár-miféle károsodása nélkül.

Prabhup§da életérõl érdekfeszítõkönyvet írt egyik amerikai tanítványa,Satsvar¡pa D§s Goswami, melyneklapjain maguk a szemtanúk számolnakbe a San Fracisco-i eseményekrõl.

„Harid§sa: ...mindenkit szívesenláttunk. Szinte menedéket nyújtottunkabban az õrült felfordulásban. Ebbenaz értelemben kórház volt a templom,és azt hiszem, nagyon sok emberen se-

kora reggel megjelent a parkban, éssorra felszedte a szökött tizenéveseket,akik a parkban aludtak. Õsszeszedtékõket, aztán megpróbáltak mindenkithazaküldeni. A hippiknek minden le-hetséges segítségre szükségük volt, éstudták is ezt. A R§dh§-K¥¢£a templomkétségkívül lelki mennyország volt. Agyerekek is megérezték. Állandóan ro-hantak, az utcán éltek, s nem voltegyetlen hely, ahol meghúzhatták volnamagukat, ahol nem bántották õket. Sokgyerek szó szerint beesett hozzánk. Azthiszem, a templom sok életet mentettmeg; sokkal több haláleset történt vol-na, ha a Hare K¥¢£a templom nincs ott.Olyan volt, mintha a csatamezõ kellõsközepén nyitottunk volna egy templo-mot. A lehetõ legkeményebb hely volt,de itt volt rá a legnagyobb szükség. Bára Swaminak nem volt tapasztalata ezena területen, bámulatos eredménnyel al-kalmazta a mantrázást. A mantrázáscsodálatos volt. Mûködött.”

gített, sokakat talán meg is mentett.Nem csak a lelküket - a testüket és azelméjüket is megmentette, mert ami azutcán folyt, azt egyszerûen nem bírtáktovább. A kábítószer-túladagolásról be-szélek, emberekrõl, akik egyszerûencsak elesettek voltak és gondoskodásravolt szükségük, s valahogy épp arra vittaz útjuk, és betámolyogtak a templom-ba.

Néhányan maradtak és bhakták let-tek, néhányan csak pras§damot ettekés elmentek. Mindennap történt vala-mi, és Swamiji az egésznek tanúja volt,részt vett benne. Az ebédosztás az õálma volt.

...Michael Bowen: Bhaktivedanta

Swaminak odaadásából eredõen bámu-latos képessége volt arra, hogy meg-mentse az embereket a kábítószertõl,különösen a benzedrint, heroint szedõ-ket, a kiégett LSD-áldozatokat - és ígytovább.

Harid§sa: A rendõrség járõrkocsija

A

indult 2000. szeptemberébenBudapesten és Szegeden

GAURANGA DAS

védikus asztrológus vezetésével

Jelentkezés: 06-30-914-08-39vagy gauranga@westel900.net

4 éves VÉDIKUS

ASZTROLÓGIA ISKOLA

Az órák Minden szerdán 5-tõl 8-ig tartanakCím: Újpest, Munkásotthon u. 10.Utólagos felvétel az 1. félévre folyamatosan

1028 Budapest, Kossuth. u. 47. Tel/fax: 275-7795

E-mail: Tulasi@matavnet.hu

– Bõrbarát és környezetbarát

alapanyagok felhasználásával

készült samponok, tusfürdõk,mosogatószerek

– Kézi gyártású, hidegen préselt

természetes illóolaj tartalmúaromaterápiás szappanok, növényi

festékekkel

– Paraffinmentes ajakápolók teafa

olajjal

– Regeneráló hatású arckrémek

növényi olajokkalAhimsa Kft.

Tulasi kozmetikumok

100 % növényi alapú100 % növényi alapú

16

Vissza Istenhez

„Hajdanán egy szent helyen, Naimi¢§ranya erdejében abölcs ¼aunaka vezetésével a nagy szentek hatalmas, ezer évigtartó áldozat bemutatására gyûltek össze, hogy elégedetté te-gyék az Urat és híveit. Egy napon, amikor az áldozati tûzmeggyújtásával befejezték reggeli kötelességeiket, a nagyszentek tiszteletbeli ülõhelyet ajánlottak fel ¼r¦ S¡taGosv§m¦nak, és mélységes tisztelettel tudakozódni kezdtekfelõle” - kezdõdik a ¼r¦mad-Bh§gavatam.

A ¼r¦mad-Bh§gavatam, e transzcendentális védikustudomány hiteles forrásból, az Istenség Legfelsõbb Személyi-ségétõl ered, és úgynevezett tanítványi láncolaton keresztüljut el hozzánk, tanítómesterrõl tanítványra szállva. A koráb-ban hallás és éneklés útján fennmaradt Védákat ¼r¦laVy§sadeva jegyezte le elsõ ízben ötezer évvel ezelõtt, majdtette közzé ezek lényegét, a Ved§nta-s¡trát magyarázataival,a ¼r¦mad-Bh§gavatammal együtt.

E tudomány verses formátumú elbeszélése két párhuza-mos dialógus keretében tárul elénk. Egyfelõl ¼ukadevaGosv§m¦ és Par¦k¢it Mah§r§ja párbeszédében - amely a hal-dokló királynak, Par¦k¢it Mah§r§jának az önvaló természeté-re, az univerzum mûködésére és a tökéletesség útjára vonat-

kozó kérdéseit, és ¼ukadeva Gosv§m¦nak e kérdésekre adottválaszait rögzíti. E párbeszéd a szent Gangesz folyó partjánösszesereglett bölcsek társaságában zajlott, hét naponkersztül, egészen a király haláláig. Másfelõl S¡ta Gosv§m¦ ésa ¼aunaka vezetésével összegyûlt szentek párbeszédében -amelyben S¡ta Gosv§m¦ pontosan elismételte mindazt aNaimi¢§ranya erdejében összesereglett bölcseknek, amit ko-rábban a Gangesz partján hallott. E két alappárbeszédetgyakran színesítik a bölcsek által felidézett történelmi esemé-nyek és korábban élt nagy lelkek (például N§rada Muni ésV§sudeva, Maitreya és Vidura stb.) filozófiai beszélgetései.

Az eredetileg szankszkrit nyelvû szöveg teljes angol fordí-tását és magyarázatokkal történõ ellátását Õ Isteni KegyelmeA.C. Bhaktivedanta Swami Prabhup§dának köszönhetjük,akinek kegyébõl ma már a világ számos nyelvén, így magya-rul is hozzáférhetõ e tökéletes tudás.

Itt a Hare Krisna Magazinban folytatásokban közöljük a¼r¦mad-Bh§gavatamot, az eredeti szanszkrit szöveggel, latinbetûs átírással, fordítással és ¼r¦la Prabhup§da magyaráza-taival.

A¢±a-sakh¦ dev¦ d§s¦

beszélneka zentek

¼r¦mad-Bh§gavatam

Amirõl

17

¼R¾MAD-BHÝGAVATAM – ELSÕ ÉNEK ELSÕ FEJEZET

A szentek kérdései

ELSÕ ÉNEK: ELSÕ FEJEZET

1. VERS

o° namo bhagavate v§sudev§yajanm§dy asya yato ‘nvay§d itarataª

c§rthe¢v abhijña¤ svar§±tene brahma h¥d§ ya §di-kavaye muhyanti

yat s¡raya¤tejo-v§ri-m¥d§° yath§ vinimayo yatra

tri-sargo ‘m¥¢§dh§mn§ svena sad§ nirasta-kuhaka°

satya° para° dh¦mahi

om – óh, Uram; nama¤ – felajánlom hódolatomat; bhagavate –az Istenség Személyiségének; v§sudev§ya – V§sudevának(Vasudeva fiának), vagyis az Úr ¼r¦ K¥¢£ának, az elsõdlegesÚrnak; janma-§di – teremtés, fenntartás és pusztítás; asya – amegnyilvánult univerzumoknak; yata¤ – akitõl; anvay§t – köz-

vetlenül; itarata¤ – közvetve; ca – és; arthe¢u – okok;abhijña¤ – mindenrõl tudatos; sva-r§± – teljesen független;tene – átadta; brahma – a védikus tudás; h¥d§ – a szív tudata;ya¤ – aki; §di-kavaye – az eredeti teremtett lénynek; muhyanti– illúzióban van; yat – akirõl; s¡raya¤ – nagy szentek és félis-tenek; teja¤ – tûz; v§ri – víz; m¥d§m – föld; yath§ – amennyi-re; vinimaya¤ – hatás és visszahatás; yatra – aminek következ-tében; tri-sarga¤ – a teremtés három kötõereje, a teremtõ erõk;am¥¢§ – szinte valóságos; dh§mn§ – minden transzcendentálistartozékával együtt; svena – önellátóan; sad§ – mindig; nirasta– nincs; kuhakam – érzékcsalódás; satyam – igazság; param –abszolút; dh¦mahi – meditálok rajta.

Óh, Uram, ¼r¦ K¥¢£a, Vasudeva fia! Óh, mindent átha-tó Istenség Személyisége, tiszteletteljes hódolatomat aján-lom Neked! Az Úr ¼r¦ K¥¢£án meditálok, mert Õ az Abszo-lút Igazság, a megnyilvánult univerzumok teremtésében,fenntartásában és megsemmisülésében minden ok elsõdle-ges oka. Õ közvetve és közvetlenül minden megnyilvánulás-ról tudatos, és független, mert nincs más ok Rajta kívül. Õaz, aki a védikus tudást elõször Brahm§j¦, az elsõ élõlényszívébe juttatta. Általa még a legkiválóbb szenteket és fél-isteneket is hatalmába keríti az illúzió, éppúgy, ahogyan azember megzavarodik a tûzben látott víz vagy a vízben lá-tott föld káprázatától. Csupán Miatta tûnnek valóságosnaka természet három kötõereje visszahatásaiként ideiglenesenmegnyilvánult univerzumok, habár nem valóságosak. EzértRajta, az Úr ¼r¦ K¥¢£án meditálok, aki mindig transzcen-

18

Vissza Istenhez

dentális hajlékán él, amely örökre mentes az anyagi világcsalóka megnyilvánulásaitól. Rajta meditálok, mert Õ azAbszolút Igazság.

MAGYARÁZAT: Az Istenség Személyiségének, V§sudevá-nak felajánlott hódolat közvetlenül az Úr ¼r¦ K¥¢£ának szól,aki Vasudeva és Devak¦ isteni fia. Errõl a késõbbiekben rész-letesebben is szólunk. ¼r¦ Vy§sadeva e versben kijelenti, hogy¼r¦ K¥¢£a az eredeti Istenség Személyisége, s mindenki máscsupán az Õ közvetlen vagy közvetett teljes része, vagy e ré-szek része. ¼r¦la J¦va Gosv§m¦ még részletesebben elmagya-rázza ezt K¥¢£a-sandarbha címû írásában, Brahm§ pedig – azeredeti élõlény – Brahma-sa°hit§ címû imájában ad alaposmagyarázatot ¼r¦ K¥¢£ával kapcsolatban. A S§ma-vedaUpani¢ad szintén kijelenti, hogy K¥¢£a Devak¦ isteni fia. Eb-ben az imában ezért az elsõ megállapítás az, hogy az Úr ¼r¦K¥¢£a az elsõdleges Úr. Ha van valamilyen transzcendentáliselnevezése az Abszolút Istenség Személyiségének, az a K¥¢£aszóval kifejezett név kell, hogy legyen, amely annyit jelent:mindenkit vonzó. A Bhagavad-g¦t§ban számtalan helyen az ÚrMaga állítja, hogy Õ az eredeti Istenség Személyisége. EztArjuna és a nagy szentek – például N§rada, Vy§sa és még so-kan mások – szintén megerõsítik. A Padma Pur§£a ugyancsakarról ír, hogy az Úr számtalan neve közül a K¥¢£a név a leg-fõbb. V§sudeva az Istenség Személyiségének teljes részéreutal, s e vers az Úr összes többi formájára is rámutat, amelyekazonosak V§sudevával. A V§sudeva név legfõképpenVasudeva és Devak¦ isteni fiára vonatkozik. A parama¤a°sák,akik a legtökéletesebbek mindazok között, akik a lemondottrendben élnek, mindig ¼r¦ K¥¢£án meditálnak.

V§sudeva, vagyis az Úr ¼r¦ K¥¢£a minden ok oka, s min-den, ami létezik, Tõle ered. A késõbbi fejezetekben erre is ma-gyarázatot találunk. Ezt az írást ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu atiszta Pur§£ának nevezte, mert az Istenség Személyiségérõl,¼r¦ K¥¢£áról szóló transzcendentális elbeszélések alkotják. A¼r¦mad-Bh§gavatamnak a története is dicsõséges. ¼r¦Vy§sadeva érett transzcendentális tudása teljében állítottaössze, s lelki tanítómestere, ¼r¦ N§radaj¦ útmutatásai alapjánírta meg. Õ gyûjtötte egybe az egész Védikus Irodalmat,amelybe a négy Véda, a Ved§nta-s¡trák (a Brahma-s¡trák), aPur§£ák, a Mah§bh§rata stb. tartoznak. Vy§sadeva azonbannem volt elégedett. Lelki tanítómestere, N§rada észrevette elé-gedetlenségét, s azt tanácsolta neki, írjon az Úr ¼r¦ K¥¢£atranszcendentális cselekedeteirõl. Legfõképpen a Tizedik Énekszól e transzcendentális kedvtelésekrõl. Ahhoz azonban, hogyelérkezzünk a lényeghez, fokozatosan, a különféle szintek is-mereteit elsajátítva kell haladnunk.

Egy filozofikus elme természetébõl adódóan kíváncsi a te-remtés eredetére. Éjszaka látja a csillagokat, és elgondolkodik,kik élhetnek e bolygókon. Ez az érdeklõdés hozzátartozik azember természetéhez, hiszen fejlett tudata van, magasabb ren-dû, mint az állatoké. A ¼r¦mad-Bh§gavatam szerzõje határo-zott választ ad ezekre a kérdésekre. Azt mondja, hogy az Úr ¼r¦K¥¢£a az egész teremtés eredete, s nemcsak teremtõje az uni-verzumnak, hanem elpusztítója is. A megnyilvánult kozmikustermészetet az Úr akarata teremti egy adott idõpontban. Egyideig fennmarad, majd az Õ akaratából megsemmisül. Ezérttehát a legfelsõbb akarat ott áll minden tevékenység mögött,amely a világmindenségben végbemegy. Akadnak természete-

sen olyan ateisták, akik nem hisznek abban, hogy létezik egyteremtõ, de ez csak csekély tudásuknak köszönhetõ. A mai kortudósai például mûholdakat találtak fel, amelyeket valahogyanaz ûrbe juttattak, hogy azokat a távolból irányítva pályájukontartsák egy ideig. Éppen így irányít minden univerzumot – számtalan csillagával és bolygójával együtt – az Istenség Sze-mélyiségének intelligenciája.

A Védikus Irodalom azt mondja, hogy az Abszolút Igazság,az Istenség Személyisége a legfelsõbb minden élõ személy kö-zött. Az elsõ teremtett lénytõl, Brahmától egészen a legkisebbhangyáig minden élõlény egyéniség, s még Brahm§ fölött isállnak élõlények, akik egyéniséggel rendelkeznek. Az IstenségSzemélyisége is ilyen élõlény. Ugyanúgy egyéniség, mint atöbbi élõlény, ám Õ, a Legfelsõbb Úr, a legfelsõbb élõlény ren-delkezik a legkiválóbb intelligenciával s a legkülönfélébb, leg-felfoghatatlanabb energiákkal. Ha az emberi agy képes létre-hozni egy mûholdat, akkor könnyû elképzelni, hogy egy maga-sabb rendû elme szintén csodálatos dolgokat hozhat létre,amelyek messze felülmúlják az emberi agy termékeit. Az értel-mes ember könnyen elfogadja ezt az érvet, de vannak makacsateisták, akik nem értenek ezzel egyet. ¼r¦la Vy§sadeva azon-ban nyomban elfogadja a legfelsõbb intelligenciát mintparameªvarát. Felajánlja tiszteletteljes hódolatát a legfõbb ér-telemnek, az Istenség Legfelsõbb Személyiségének, akitparának vagy parameªvarának szólít. Ez a parameªvara nemmás, mint ¼r¦ K¥¢£a, ahogy ezt a Bhagavad-g¦t§ és Vy§sadevatöbbi írása, különösen a ¼r¦mad-Bh§gavatam állítja. ABhagavad-g¦t§ban az Úr azt mondja, hogy Rajta kívül nincsenmás para-tattva (summum bonum). Ezért Vy§sadeva közvetle-nül a para-tattvát, ¼r¦ K¥¢£át imádja, akinek transzcendentáliscselekedeteirõl a Tizedik Ének ír.

A gátlástalan emberek rögtön a Tizedik Éneknél kezdik azolvasást, fõképpen annál az öt fejezetnél, amely az Úr r§satáncát írja le. A ¼r¦mad-Bh§gavatamnak ez a része a legbensõ-ségesebb szakasza ennek a magasztos írásnak. Amíg az emberalaposan el nem sajátította az Úrról szóló transzcendentális tu-dományt, addig biztos, hogy félreérti imádandó, transzcenden-tális kedvteléseit – a r§sa táncot és szerelmi kapcsolatát agop¦kkal. Magas szintû lelki téma ez, s a r§sa táncot csak aparamaha°sa szintjét fokozatosan elért felszabadult szemé-lyek tudják transzcendentálisan megízlelni. ¼r¦la Vy§sadevaezért lehetõséget ad az olvasónak, hogy lépésrõl lépésre fejlõd-hessen a lelki megvalósítás terén, mielõtt valóban megízlelnéaz Úr kedvteléseit. Ezzel a szándékkal idéz egy G§yatr¦mantrát: dh¦mahi. Ez a G§yatr¦ mantra a lelkileg fejlett embe-rek számára van. Ha valaki sikeresen vibrálja a G§yatr¦mantrát, behatolhat az Úr transzcendentális helyzetébe. Ezértaz embernek brahminikus tulajdonságokra kell szert tennie,azaz teljes mértékben a jóság szintjén kell megállapodnia ah-hoz, hogy sikeresen vibrálhassa a G§yatr¦ mantrát, s hogy azu-tán elérje az Úr, az Õ neve, dicsõsége, tulajdonságai stb.transzcendentális megvalósításának szintjét.

A ¼r¦mad-Bh§gavatam az Úr belsõ energiája által megnyil-vánuló svar¡pájának leírása. A belsõ energia különbözik a kül-sõ energiától, amely létrehozta az általunk tapasztalható koz-mikus világot. ¼r¦la Vy§sadeva ebben a ªlokában világosan kü-lönbséget tesz a kettõ között. Azt mondja, hogy amegnyilvánult belsõ energia valóságos, míg az anyagi létezésformájában megnyilvánult külsõ energia csak átmeneti és meg-

¼ R ¾ M A D - B H Ý G A V A T A M – A S Z E N T E K K É R D É S E I

19

tévesztõ, akár a délibáb a sivatagban. A sivatag délibábja való-jában nem rejt vizet. Az a víz csak látszat; a valódi víz valaholmáshol van. A megnyilvánult kozmikus teremtés valóságnaktûnik, a valóság azonban, amelynek ez csupán árnyéka, a lelkivilágban található. Az Abszolút Igazság ott van, s nem azanyagi világban, ahol minden csak relatív igazság: mindenigazság egy másiktól függ. A kozmikus teremtés a természethárom kötõereje kölcsönhatásának eredménye. Az átmenetimegnyilvánulások úgy lettek teremtve, hogy a valóság látsza-tát keltsék a feltételekhez kötött lélek megzavarodott elméjé-ben, aki olyan sokféle fajban jelenik meg – a legrangosabbfélisteneket, köztük Brahm§t, Indrát, Candrát is beleértve. Amegnyilvánult világ tulajdonképpen nem valóság, ám annaktûnik a tényleges valóság miatt, amely a lelki világban létezik,ahol az Istenség Személyisége él örökké, transzcendentáliskörnyezetével együtt.

Egy bonyolult építkezés fõmérnöke nem vesz részt szemé-lyesen az építkezésben, de ismeri annak minden parányi rész-letét, hiszen minden az õ irányításával készült. Közvetve vagyközvetlenül mindent tud az építkezésrõl. Az Istenség Szemé-lyisége, e kozmikus teremtés legfõbb mérnöke hasonlóképpenismeri ennek minden zegzugát, noha mindent a félistenek haj-tanak végre. Ebben az anyagi teremtésben senki sem függet-len, legyen szó akár Brahm§ról, akár a legjelentéktelenebbhangyáról. Az Úr kezének nyoma látszik mindenhol. Mind azanyagi elemek, mind a lélekszikrák Tõle erednek. Ebben azanyagi világban minden teremtett dolog e két energia, az anya-gi és a lelki energia kölcsönhatása, amelyek az Abszolút Igaz-ságtól, az Istenség Személyiségétõl, K¥¢£ától származnak. Avegyész vizet tud létrehozni kémiai laboratóriumában hidro-gént és oxigént összekeverve, ám valójában a Legfelsõbb Úrirányítása alatt cselekszik, s az anyagokkal, amelyekkel foglal-kozik, szintén az Úr látja el. Az Úr közvetve és közvetlenül tudmindent, tudatában van minden apró részletnek, és teljesenfüggetlen. Az aranybányához hasonlítják Õt, a sokféle formá-ban megnyilvánuló kozmikus teremtést pedig az aranyból ké-szült tárgyakhoz, aranygyûrûhöz, nyaklánchoz stb. Az arany-gyûrû és az aranylánc minõségét tekintve azonos a bányábanrejlõ arannyal, mennyiségében azonban különbözik attól. AzAbszolút Igazság ezért egyszerre azonos és különbözõ. Semminincs, ami tökéletesen egyenlõ lenne az Abszolút Igazsággal,ugyanakkor semmi sem független Tõle.

A feltételekhez kötött lelkek – Brahm§tól, az univerzumtervezõjétõl kezdve egészen a parányi hangyáig – mindannyi-an teremtenek, de egyikük sem független a Legfelsõbb Úrtól.A materialista tévesen azt hiszi, hogy rajta kívül nincs más te-remtõ. Ezt nevezik m§y§nak, illúziónak. Csekély tudása miatta materialista nem lát túl tökéletlen érzékei határán, s így aztgondolja, hogy az anyag automatikusan, egy felsõbbrendû in-telligencia segítsége nélkül ölt formát. Ezt cáfolja meg ebbena ªlokában ¼r¦la Vy§sadeva: „Mivel a teljes egész, vagyis azAbszolút Igazság a forrása mindennek, semmi sem lehet füg-getlen az Abszolút Igazság testétõl.” Bármi történjen a testtel,arról a testet öltött élõlény azonnal tudomást szerez. Hasonló-an, a teremtés nem más, mint az abszolút egésznek a teste.Ezért az Abszolút Igazság közvetve vagy közvetlenül minden-rõl tud, ami a teremtésben történik.

A ªruti-mantra azt is elmondja, hogy az abszolút egész – vagyis Brahman – mindennek a végsõ forrása. Minden Belõ-

le árad, Õ tart fenn mindent, s végül minden Belé tér vissza. Eza természet törvénye. Ugyanezt erõsíti meg a sm¥ti-mantra,amelyben az áll, hogy az Abszolút Igazság, Brahman az a for-rás, amelybõl Brahm§ milleneumának elején minden kiárad, sÕ az, akibe végül minden visszatér. A materialista tudósok biz-tosra veszik, hogy a bolygórendszer eredeti forrása a nap, dearra nem tudnak magyarázatot adni, honnan származik maga anap. Itt a végsõ forrásra kapunk magyarázatot. A Védikus Iro-dalom szerint Brahm§, akit a naphoz lehet hasonlítani, nem azeredeti teremtõ. Ez a ªloka elmondja, hogy Brahm§t az Isten-ség Személyisége tanította a védikus tudományra. Felmerülhetazonban az az ellenérv, hogy Brahm§ – lévén a legelsõ élõ-lény – nem kaphatott ösztönzést mástól, hiszen rajta kívülnem létezett más élõlény. Ebben a ªlokában arról olvashatunk,hogy a Legfelsõbb ösztönözte a másodlagos teremtõt,Brahm§t, hogy az véghezvihesse a teremtést. Tehát a teremtésegésze mögött álló legfelsõbb intelligencia nem más, mint azAbszolút Istenség, ¼r¦ K¥¢£a. A Bhagavad-g¦t§ban az ÚrK¥¢£a kijelenti, hogy egyedül Õ felügyel a teremtõ energiára,a prak¥tire, amely az anyag egészét képezi. ¼r¦ Vy§sadevaezért nem Brahm§t imádja, hanem a Legfelsõbb Urat, akiBrahm§t irányítja a teremtés tevékenységében. Ebben aªlokában az abhijña¤ és a svar§± szavak jelentõsek. Ez a kétszó különbözteti meg a Legfelsõbb Urat az összes többi élõ-lénytõl. Nincs élõlény Rajta kívül, aki akár abhijña¤, akársvar§± lenne, azaz senki sem rendelkezik mindenrõl teljes tu-dással, és senki sem független teljes mértékben. MégBrahm§nak is a Legfelsõbb Úron kell meditálnia, hogy terem-teni tudjon, mit sem szólva még az olyan kiváló tudósokról is,mint például Einstein. E tudósok agyát nem alkothatta emberilény. A tudósok sem tudnak létrehozni ilyen agyat, nem beszél-ve az ostoba ateistákról, akik tagadják az Úr hatalmát. Még aza személytelen filozófiát hirdetõ M§y§v§d¦ filozófus semabhijña¤ vagy svar§±, aki azzal áltatja magát, hogy eggyé tudválni az Úrral. Ezek a személytelenséget valló filozófusok szi-gorú lemondásokat vállalnak magukra, hogy tudást szerezze-nek arról, hogyan válhatnak eggyé az Úrral, ám végsõ sorongazdag tanítványaiktól válnak függõvé, akik pénzzel látják elõket, hogy kolostorokat és templomokat építsenek. Az ateistaR§va£ának és Hira£yakaªipunak szigorú vezekléseken kellettkeresztülmenniük, mielõtt semmibe vették az Úr hatalmát. Vé-gül azonban menthetetlenek voltak, s nem tudták megvédenimagukat, amikor az Úr megjelent elõttük a kegyetlen halál ké-pében. Ugyanez történik napjaink ateistáival is, akik vakmerõ-en szintén semmibe veszik az Úr hatalmát: hasonló sors várrájuk, hiszen a történelem ismétli önmagát. Ha az emberek fi-gyelmen kívül hagyják az Úr hatalmát, a természet és annaktörvényei mindig ott vannak, hogy megbüntessék õket. Ezterõsíti meg a Bhagavad-g¦t§ a jól ismert versben: yad§ yad§ hidharmasya gl§ni¤. „Ahol hanyatlik a dharma és növekvõbenaz adharma, ott alászállok Én Magam.” (Bg. 4.7)

Minden ªruti-mantra megerõsíti, hogy a Legfelsõbb Úr tel-jesen tökéletes. Kijelentik, hogy a teljesen tökéletes Úr rávetet-te pillantását az anyagra, s ezzel megteremtette az élõlényeket.Az élõlények az Úr szerves részei. Õ termékenyíti meg a hatal-mas anyagi teremtést a lelki szikrák magjaival, s így a teremtõenergiák mozgásba lendülnek, hogy számtalan csodálatos te-remtést idézzenek elõ. Az ateisták azzal érvelnek, hogy Istennem ügyesebb, mint egy órás. Isten azonban természetesen ha-

¼ R ¾ M A D - B H Ý G A V A T A M – A S Z E N T E K K É R D É S E I

20

Vissza Istenhez

talmasabb, mert Õ kettõs, nõi és férfi formákban képes gépeketgyártani. A különféle gépezetek nõi és férfi formái számtalanhasonló gépet hoznak létre Isten további felügyelete nélkül. Haaz ember képes lenne gépek olyan rendszerét létrehozni, amelyaz ellenõrzése nélkül más gépeket tud teremteni, akkor megkö-zelíthetné Isten intelligenciáját. Ez azonban nem lehetséges, hi-szen minden egyes gépet irányítani kell. Senki sem tud úgy te-remteni, mint Isten. Isten egyik neve asamaurdhva, ami azt je-lenti, hogy senki sem egyenlõ Vele vagy nagyobb Nála. Õpara° satyam, a Legfelsõbb Igazság: nincs senki, aki egyenlõlenne Vele, és nincs senki, aki Fölötte állna. Ezt erõsítik meg aªruti-mantrák, mondván: az anyagi univerzum megteremtéseelõtt csak az Úr létezett, aki mindenkinek a mestere, s ez az Úradta át Brahm§nak a védikus tudást. Az Úrnak minden tekintet-ben engedelmeskednünk kell. Annak, aki meg akar szabadulniaz anyagi kötöttségektõl, meg kell hódolnia Elõtte. Ezt aBhagavad-g¦t§ is megerõsíti.

Ha az ember nem adja át magát a Legfelsõbb Úr lótuszlá-bának, egészen biztos, hogy zavarodottság keríti hatalmába.Amikor egy intelligens ember meghódol K¥¢£a lótuszlábánál,és teljes mértékben tudatában van, hogy K¥¢£a minden ok oka – amint azt a Bhagavad-g¦t§ is megerõsíti – , csak akkor vál-hat mah§tm§vá, nagy lélekké. Az ilyen nagy lélek azonban rit-ka. Csak a mah§tm§k értik meg, hogy a Legfelsõbb Úr azegész teremtés elsõdleges oka. Õ parama, a végsõ igazság,mert minden igazság Tõle függ. Õ mindentudó, és Számáranem létezik illúzió.

Néhány M§y§v§d¦ tudós vitatja, hogy a ¼r¦mad-Bh§gavatamot Vy§sadeva állította össze, néhányan közülükpedig azt feltételezik, hogy ez a könyv újkori alkotás, egyVopadeva nevû ember írása. Hogy megcáfolja ezt az értelmet-len feltételezést, ¼r¦ ¼r¦dhara Sv§m¦ kihangsúlyozza, hogy alegõsibb Pur§£ákban is találunk utalást a Bh§gavatamra. ABh§gavatam elsõ ªlokája a G§yatr¦ mantrával kezdõdik, s er-rõl már a Matsya Pur§£a, a legõsibb Pur§£a is említést tesz. ABh§gavatamban található G§yatr¦ mantrára vonatkozóan ez aPur§£a kijelenti, hogy a Bh§gavatam sok lelki tanítást tartal-maz, amely a G§yatr¦ mantrával kezdõdik, s V¥tr§sura történe-tét is megtaláljuk benne. Aki telihold napján megajándékozvalakit ezzel a magasztos alkotással, az eléri az élet legtökéle-tesebb szintjét: visszatér Istenhez. Más Pur§£ák is említésttesznek a Bh§gavatamról. Kijelentik, hogy ez a mû tizenkéténekbõl áll, amelyek összesen tizennyolcezer ªlokát tartalmaz-nak. A Padma Pur§£a szintén utal a Bh§gavatamra Gautamaés Ambar¦¢a Mah§r§ja beszélgetésében, ahol a király azt a ta-nácsot kapja, hogy olvassa rendszeresen a ¼r¦mad-Bh§gavatamot, ha fel akar szabadulni az anyagi kötöttségekalól. Ilyen körülmények között a Bh§gavatam hitelességéheznem férhet kétség. Az elmúlt ötszáz évben számtalan kiválótudós és §c§rya – köztük J¦va Gosv§m¦, San§tana Gosv§m¦,Viªvan§tha Cakravart¦, Vallabh§c§rya és sok más elismert tu-dós – fûzött részletes magyarázatokat a Bh§gavatamhoz mégaz Úr Caitanya ideje után is. A komoly tanítvány akkor cselek-szik helyesen, ha megpróbálja áttanulmányozni ezeket, hogyjobban megízlelhesse a transzcendentális üzenetet.

¼r¦la Viªvan§tha Cakravart¦ çh§kura fõképpen az eredeti éstiszta szexualitás pszichológiájával (§di-rasa) foglalkozik,amely mentes minden világi mámortól. Az egész anyagi terem-tés mûködése a szexualitáson alapszik. A modern civilizáció-

ban minden cselekedet középpontjában ez áll. Bárhová né-zünk, azt látjuk, hogy mindenhol ez a döntõ. Ebbõl következik,hogy a szexuális élet valóság, s valódi formája a lelki világbantapasztalható. Az anyagi szexualitás azonban nem más, mint azeredeti valóság torz tükörképe. Az eredeti valóság az AbszolútIgazság, így hát az Abszolút Igazság nem lehet személytelen.Ha személytelen lenne, nem foglalhatná magában a tiszta sze-xuális életet. Következésképpen a személytelen filozófiát hir-detõ filozófusok közvetve a visszataszító szexuális életre biz-tatnak azzal, hogy túlzottan kihangsúlyozzák az AbszolútIgazság személytelen formáját. Így azok az emberek, akik nemtudnak a szexualitás valódi, lelki formájáról, az anyagi szexu-ális életet fogadják el mint mindennek a lényegét. Nagy kü-lönbség van a beteges állapotú anyagi szexualitás és a lelkiszexuális élet között.

A ¼r¦mad-Bh§gavatam az elfogulatlan olvasót fokozatosana transzcendencia legtökéletesebb szintjére emeli fel. Képesséteszi arra, hogy túllépjen az anyagi tettek három módján: agyümölcsözõ cselekedeteken, a spekulatív filozófián és avédikus versekben megemlített, meghatározott szerepû m¡rtikimádatán.

2. VERS

dharma¤ projjhita-kaitavo ‘tra paramonirmatsar§£§° sat§°

vedya° v§stavam atra vastu ªivada°t§pa-trayonm¡lanam

ªr¦mad-bh§gavate mah§-muni-k¥teki° v§ parair ¦ªvara¤

sadyo h¥dy avarudhyate ‘tra k¥tibhi¤ªuªr¡¢ubhis tat-k¢a£§t

dharma¤ – vallásosság; projjhita – teljes mértékben elutasítva;kaitava¤ – haszonvággyal takarva; atra – itt; parama¤ – a leg-felsõbb; nirmatsar§£§m – száz százalékig tiszta szívû; sat§m –bhakták; vedyam – érthetõ; v§stavam – valóságos; atra – itt;vastu – szubsztancia; ªivadam – jólét; t§pa-traya – a három-szoros szenvedés; unm¡lanam – gyökerestõl megszünteti;ªr¦mat – gyönyörû; bh§gavate – a Bh§gavata Pur§£a; mah§-muni – a nagy bölcs (Vy§sadeva); k¥te – összeállította; kim –mi; v§ – a szükség; parai¤ – mások; ¦ªvara¤ – a LegfelsõbbÚr; sadya¤ – egyszerre; h¥di – a szívben; avarudhyate – tö-mörré válik; atra – itt; k¥tibhi¤ – a jámbor emberek által;ªuªr¡¢ubhi¤ – mûvelve; tat-k¢a£§t – késlekedés nélkül.

Teljes mértékben elvetve minden anyagi célú vallásoscselekedetet, e Bh§gavata Pur§£a a legfelsõbb igazságottárja fel, amelyet csak a tökéletesen tiszta szívû bhaktákérthetnek meg. A legfelsõbb igazság az illúziótól megkülön-böztetett valóság, amely mindenki javát szolgálja. Ez az

¼ R ¾ M A D - B H Ý G A V A T A M – A S Z E N T E K K É R D É S E I

21

igazság gyökerestõl elpusztítja a háromszoros szenvedést. Eszépséges Bh§gavatam, amelyet a nagy szent, Vy§sadeva ál-lított össze [érett tudása teljében], önmagában elegendõ Is-ten megvalósításához. Mi szükség hát más írásra? Amint azember figyelmesen és alázatosan hallgatja a Bh§gavatamüzenetét, e tudás mûvelésével megszilárdítja szívében aLegfelsõbb Úr helyzetét.

MAGYARÁZAT: A vallás négy alapvetõ területet foglalmagába: a jámbor tetteket, a gazdasági fejlõdést, az érzékekkielégítését, végül pedig a felszabadulást az anyagi kötöttségalól. A vallástalan élet barbár állapot; az emberi élet a vallás-sal kezdõdik. Az evés, az alvás, a védekezés és a párzás az ál-lati élet négy alapelve, amely megtalálható mind az állatoknál,mind az embernél. A vallás azonban csakis az emberre jellem-zõ, különleges tevékenység. Vallás nélkül az emberi élet nemkülönb az állati létnél, így minden emberi társadalomban meg-figyelhetõ a vallásnak valamilyen formája, amelynek célja azönmegvalósítás, és amely ember és Isten örök kapcsolatáramutat rá.

Az emberi civilizáció alacsonyabb szintjein folytonos harcdúl az anyagi természet fölötti uralomért, más szóval szakadat-lan a versengés az érzékek kielégítéséért. Ilyen tudat által ve-zérelve fordul az ember a vallás felé, s így csupán azért hajtvégre jámbor vagy vallásos tetteket, hogy anyagi haszonra te-gyen szert. Ha azonban ehhez az anyagi nyereséghez más útonis hozzájuthat, az úgynevezett vallást nyomban elutasítja. Eztörténik a modern civilizációban. Az ember anyagi téren gya-rapszik, ezért nem érdekli a vallás. A templomok, mecsetekszinte üresek. Az embereket jobban érdeklik a gyárak, az üzle-tek és a mozik, mint a vallásos helyek, amelyeket elõdeik épí-tettek. Ez bizonyítja, hogy a vallást csakis anyagi nyereségértgyakorolják, hiszen szükség van rá az érzékkielégítéshez.Amikor valaki belefárad az érzékkielégítés utáni hajszába, afelszabadulás felé fordul, s azzal próbálkozik, hogy eggyé vál-jon a Legfelsõbb Úrral. Következésképpen ezek a szintek csu-pán az érzékkielégítés különbözõ formái.

A Védák az elõbb említett négy tevékenységet írják elõszabályozott módon, annak érdekében, hogy ezek ne vezesse-nek túlzott versengéshez az érzékkielégítésért. A ¼r¦mad-Bh§gavatam azonban transzcendentális minden érzékkielé-gítésre irányuló cselekedethez képest. Tiszta, transzcendentá-lis irodalom, melyet csakis az Úr tiszta bhaktái értenek meg,akik fölötte állnak az érzékkielégítésért folyó versenynek. Azanyagi világban kemény küzdelem folyik állat és állat, emberés ember, közösség és közösség, nemzet és nemzet között. AzÚr bhaktái azonban felülemelkednek ezen a harcon. Nem ver-sengenek a materialistákkal, mert úton vannak Isten felé, aholaz élet örökké tart és boldogsággal teli. Ezek a transz-cendentalisták mentesek az irigységtõl és szívük tiszta. Azanyagi világban mindenki irigy mindenki másra – ezért folyikörökös verseny. Ám az Úr transzcendentális bhaktái nemcsakmentesek az anyagi irigységtõl, hanem mindenki jóakarói is,akik arra törekszenek, hogy egy versengés nélküli társadalmathozzanak létre, ahol Isten áll a középpontban. Napjainkban aszocialisták szemlélete a versengéstõl mentes társadalomrólcsupán fikció, mert a szocialista államban a diktátori rangmegszerzéséért dúl a harc. Akár a Védák szemszögébõl néz-zük, akár a közönséges emberi tevékenységek szempontjából,

az anyagi élet alapja az érzékkielégítés. A Védák három utatemlítenek. Az egyik út a gyümölcsözõ tettek végzése, amelyáltal az ember felsõbb bolygókra kerülhet. A másik a félistenekimádata, a félistenek bolygóinak eléréséért, a harmadik pedigaz Abszolút Igazságnak és személytelen arculatának megvaló-sítása, valamint az eggyé válás Vele.

Az Abszolút Igazság személytelen arculata nem a legmaga-sabb szint. A személytelen aspektust felülmúlja a Param§tm§forma, azt pedig az Abszolút Igazság személyes arculata,Bhagav§n. A ¼r¦mad-Bh§gavatam az Abszolút Igazság szemé-lyes arculatáról tudósít. Magasabb szintet képvisel, mint a sze-mélytelenséget hirdetõ irodalom vagy akár a Védák jñ§na-k§£¨a része. Még a karma-k§£¨a és az up§¢an§-k§£¨a részek-nél is magasabb rendû, mert az Istenség LegfelsõbbSzemélyisége, az Úr ¼r¦ K¥¢£a imádatát ajánlja. A karma-k§£¨a a mennyei bolygók eléréséért késztet versenyre a foko-zottabb érzékkielégítés érdekében, s ezt a versengést a jñ§na-k§£¨ában és az up§¢an§-k§£¨ában is megtaláljuk. A ¼r¦mad-Bh§gavatam fölötte áll mindezeknek, mert célja a LegfelsõbbIgazság, minden kategória lényege és gyökere. A ¼r¦mad-Bh§gavatamból az ember mind a szubsztanciát, mind a kategó-riákat megismerheti. A szubsztancia az Abszolút Igazság, aLegfelsõbb Úr, a kiáradások pedig relatív energia-formák.

Semmi sem választható el a szubsztanciától, ugyanakkorazonban az energiák különböznek tõle. Ez a szemlélet nem ta-kar ellentmondást. A ¼r¦mad-Bh§gavatam egyértelmûen a„janm§dy asya” s¡trával kezdõdõ Ved§nta-s¡tra „egyidejûlegegy és különbözõ” filozófiáját hirdeti.

Ez a tudomány, mely szerint az Úr energiája egyidejûlegegy az Úrral, mégis különbözik Tõle, választ ad az elméjükbenspekulálók azon törekvésére, mellyel az energiát az Abszolút-ként próbálják bemutatni. Amikor az ember elsajátította e tu-dást, a monizmus és a dualizmus elméletét már elégtelennektalálja. Az egyidejû egység és különbözõség elméletére alapo-zott transzcendentális tudat kialakulása arra a síkra vezeti azembert, amelyen megszabadul a hármas szenvedéstõl. E háromszenvedés a következõ: (1) az elme és a test okozta szenvedé-sek, (2) más élõlények által okozott szenvedések, (3) természe-ti katasztrófák által okozott szenvedések, melyek fölött az em-bernek nincsen hatalma. A ¼r¦mad-Bh§gavatam ott kezdõdik,amikor a bhakta átadja magát az Abszolút Személynek. Teljesmértékben tudatában van, hogy egy az Abszolúttal, ugyanak-kor örök helyzete alapján az Abszolút szolgája. A materialistaszemléletmódban az ember tévesen az õt körülvevõ dolgokurának véli magát, emiatt szünet nélkül ostromolja az élet hár-mas gyötrelme. Amint azonban felismeri eredeti helyzetét, azt,hogy nem más, mint transzcendentális szolga, nyomban meg-szabadul minden szenvedéstõl. Amíg az élõlény az anyagi ter-mészet ura akar lenni, addig lehetetlen számára, hogy a Legfel-sõbb szolgájává váljon. Lelki azonosságunk tiszta tudatában azUrat szolgáljuk, s a szolgálat által azonnal megszabadulunk azanyagi terhektõl.

Mindezeken túl azonban a ¼r¦mad-Bh§gavatam nem más,mint ¼r¦ Vy§sadevának a Ved§nta-s¡trához fûzött magyaráza-ta, melyet lelki élete érettségének teljében írt, N§rada kegyé-bõl. ¼r¦ Vy§sadeva N§r§ya£ának, az Istenség Személyiségénekhiteles inkarnációja. Hitelességéhez semmi kétség nem fér. Õaz egész Védikus Irodalom szerzõje, mégis mindenek fölött a¼r¦mad-Bh§gavatam tanulmányozását ajánlja. A többi Pur§£a

¼ R ¾ M A D - B H Ý G A V A T A M – A S Z E N T E K K É R D É S E I

22

Vissza Istenhez

a félistenek imádatának legkülönfélébb útjait mutatja be, aBh§gavatam azonban csakis a Legfelsõbb Úrról tesz említést.A Legfelsõbb Úr a teljes test, a félistenek pedig e test különbö-zõ részei. Következésképpen ha a Legfelsõbb Urat imádja azember, nem szükséges számára a félistenek imádata – a Leg-felsõbb Úr azonnal szilárdan megállapodik a bhakta szívében.¼r¦ Caitanya Mah§prabhu a tiszta Pur§£aként ajánlotta a¼r¦mad-Bh§gavatamot, s megkülönböztette a mûvet mindenmás Pur§£ától.

E transzcendentális üzenet befogadásának leghelyénvalóbbmódja az alázatosan hallgatás folyamata. A kihívó magatartásnem segít ennek a transzcendentális üzenetnek a megértésé-ben. A ªuªr¡¢u szó alkalmazása arra int, hogy az embernekvágynia kell arra, hogy hallja ezt a transzcendentális üzenetet.Az elsõ követelmény a vágy az õszinte figyelemre.

A kevésbé szerencsés embereket egyáltalán nem érdekli a¼r¦mad-Bh§gavatam. A folyamat egyszerû, alkalmazása azon-ban nagyon nehéz. A szerencsétlen embereknek mindig jut ele-gendõ idejük haszontalan, társadalmi és politikai beszélgeté-sekre, de amikor a bhakták találkozójára hívják õket, hogyhallgassák a ¼r¦mad-Bh§gavatamot, nyomban szabadkoznikezdenek. Gyakran megtörténik, hogy a Bh§gavatam hivatásosfelolvasói fejest ugranak a Legfelsõbb Úr legbensõségesebbkedvteléseibe, amelyet egyértelmûen szex-irodalomként ma-gyaráznak. A ¼r¦mad-Bh§gavatamot az elejétõl kell hallani. Azalábbi ªloka azokról tesz említést, akik alkalmasak arra, hogymagukévá tegyék e mûvet: „Az ember sok-sok jámbor tett utánválik alkalmassá arra, hogy a ¼r¦mad-Bh§gavatamot hallgas-sa”. A nagy szent, Vy§sadeva biztosítja az intelligens, megfon-tolt embereket, hogy a ¼r¦mad-Bh§gavatam hallgatásával köz-vetlenül megismerhetik a Legfelsõbb Személyt. Ha valaki haj-landó elfogadni ezt a tanítást, nyomban a paramaha°sákhelyzetébe kerülhet, anélkül hogy végigjárná a Védákban meg-említett megvalósítási szinteket.

3. VERS

nigama-kalpa-taror galita° phala°ªuka-mukh§d am¥ta-drava-sa°yutam

pibata bh§gavata° rasam §layammuhur aho rasik§ bhuvi bh§vuk§¤

nigama – a Védikus Irodalom; kalpa-taro¤ – a kívánságteljesí-tõ fa; galitam – teljesen érett; phalam – gyümölcs; ªuka – ¼r¦la¼ukadeva Gosv§m¦, a ¼r¦mad-Bh§gavatam elsõ elbeszélõje;mukh§t – az ajkairól; am¥ta – nektár; drava – félig szilárd éslágy, ezért könnyen nyelhetõ; sa°yutam – minden tekintetbentökéletes; pibata – ízleld meg; bh§gavatam – az Úrhoz fûzõdõörök kapcsolat tudományával foglalkozó könyv; rasam – lé(az, ami ízletes); §layam – a felszabadulásig, sõt a felszabadulthelyzetben is; muhu¤ – mindig; aho – óh; rasik§¤ – azok, akik

tökéletesen ismerik a rasák tudományát; bhuvi – a földön;bh§vuk§¤ – tapasztalt és bölcs.

Óh, tapasztalt bölcsek, ízleljétek meg a ¼r¦mad-Bh§gavatamot, a Védikus Irodalom kívánságteljesítõ fájá-nak érett gyümölcsét! ¼r¦ ¼ukadeva Gosv§m¦ ajkairól fa-kad e gyümölcs, s ezért még zamatosabbá vált, bár nektár-ja mindig ízletes volt mindenki, még a felszabadult lelkekszámára is.

MAGYARÁZAT: Az elõzõ két ªloka határozottan bebizo-nyította, hogy a ¼r¦mad-Bh§gavatam olyan magasztos iroda-lom, amely transzcendentális jellemzõi miatt túlszárnyal min-den más Védikus Írást. A ¼r¦mad-Bh§gavatam transzcendentá-lis minden világi cselekedettel és világi tudással szemben. Eza ªloka kijelenti, hogy nemcsak felsõbbrendû irodalom, hanemminden Védikus Irodalom érett gyümölcse, más szóval aVédikus Irodalom legjava. Mindezt figyelembe véve a türel-mes és alázatos hallgatás mindenképpen nélkülözhetetlen. Azüzenetet és a tanítást, melyet a ¼r¦mad-Bh§gavatam közvetít,nagy tisztelettel és figyelemmel kell befogadnunk.

A Védákat kívánságteljesítõ fához hasonlítják, mert min-dent tartalmaznak, amirõl az ember tudást szerezhet. Mind avilági szükségletekkel, mind a lelki megvalósítással foglalkoz-nak. Tartalmazzák a társadalmi, politikai, vallási, gazdasági,hadászati, orvosi, kémiai, fizikai és metafizikai témákat magá-ban foglaló tudomány szabályait, s minden egyebet, ami a testés a lélek fenntartásához szükséges. Mindenekfölött azonbannem mások, mint a lelki megvalósításra irányuló pontos utasí-tások. A rendszerezett tudomány magában foglalja az élõlényfokozatos lelki szintre emelkedését, a legmagasabb lelki meg-valósítás pedig annak ismerete, hogy az Istenség Személyisé-ge a forrása minden lelki íznek, azaz rasának.

Brahm§tól, az anyagi világ elsõ élõlényétõl kezdve egé-szen a jelentéktelen hangyáig, minden élõlény az érzékfelfo-gásból származó ízre vágyik. Ezeket az érzéki örömöketrasáknak nevezik. Sokféle rasa van. A kinyilvánított írásoktizenkétféle rasát sorolnak fel: (1) raudra (düh), (2) adbhuta(csodálkozás), (3) ª¥¯g§ra (szerelem), (4) h§sya (komédia),(5) v¦ra (hõsiesség), (6) day§ (kegy), (7) d§sya (szolgálat), (8)sakhya (barátság), (9) bhay§naka (szörnyûség), (10) b¦bhatsa(rémület), (11) ª§nta (semlegesség), (12) v§tsalya (szülõi sze-retet).

E rasák összességét vonzalomnak, szeretetnek nevezik. El-sõdlegesen tiszteletteljes imádatban, szolgálatban, barátság-ban, szülõi ragaszkodásban és szerelemben mutatkoznak mega szeretet e jelei. Amikor ez az öt dolog hiányzik, a szeretetközvetve a dühben, a csodálkozásban, a tréfában, a hõsiesség-ben, a félelemben, a rémületben stb. van jelen. Ha egy férfiszeret egy nõt, azt a rasát szerelemnek nevezik. Amikor azon-ban a szerelemben zavar támad, akkor megjelenhet a csodálko-zás, a düh, a rémület, sõt a rettegés is. Néha két ember közötta szerelmi kapcsolat szörnyû gyilkossággal is végzõdhet. Ezeka rasák emberek és emberek, állatok és állatok között léteznek.Az anyagi világban nem lehetséges, hogy egy állat és egy em-ber vagy egy ember és egy más fajú élõlény között létrejöjjönez a rasa. A rasák csak ugyanazon faj tagjai között léteznek. Alelkek azonban minõségileg azonosak a Legfelsõbb Úrral,ezért a rasák eredetileg a lelki élõlény és a lelki egész, az Is-

¼ R ¾ M A D - B H Ý G A V A T A M – A S Z E N T E K K É R D É S E I

23

tenség Legfelsõbb Személyisége között nyilvánulnak meg. Alelki kapcsolat – rasa – teljességében a lelki létben, az élõlé-nyek és a Legfelsõbb Úr között van jelen.

Az Istenség Legfelsõbb Személyiségét ezért a ªruti-mantrák, a védikus himnuszok „minden rasa forrása”-ként jel-lemzik. Amikor az élõlény a Legfelsõbb Úrral társul, s eredetirasáját élvezi Vele, akkor valóban boldog.

A ªruti-mantrák rámutatnak, hogy minden élõlénynek meg-van az eredeti helyzete, amelyben egy bizonyos rasában, kap-csolatban áll az Istenség Személyiségével. Csakis felszabadulthelyzetben tapasztalható teljességében ez az elsõdleges rasa.Az anyagi létben a rasa csak eltorzult, ideiglenes formában ér-zékelhetõ. Az anyagi világ rasái így a raudra (düh) – stb. – anyagi formáiban mutatkoznak meg.

Ezért az, aki teljes tudásra tesz szert a különbözõ rasák te-rén, amelyek minden tevékenység alapját képezik, megérti,hogy az anyagi világban az eredeti rasák valótlan tükörképeivannak jelen. Egy mûvelt tudós az eredeti rasát lelki formájá-ban akarja élvezni. Kezdetben arra vágyik, hogy eggyé váljona Legfelsõbbel. A kevésbé intelligens transzcendentalisták nemléphetnek túl a lelki egésszel való eggyé válás elméletén, hanem ismerik a különbözõ rasákat.

Ez a ªloka határozottan kijelenti, hogy a lelki rasa, amelyetmég a felszabadult szinten állók is élveznek, megismerhetõ a¼r¦mad-Bh§gavatamból, annak köszönhetõen, hogy a ¼r¦mad-Bh§gavatam minden védikus tudás érett gyümölcse. E transz-cendentális irodalom alázatos hallgatásával szívünk összes vá-gya teljesülhet. Nagyon kell azonban vigyáznunk, hogy a meg-felelõ forrásból halljuk az üzenetet. A ¼r¦mad-Bh§gavatamot alegmegfelelõbb forrásból kapjuk meg. N§rada Muni hozta el alelki világból, majd átadta tanítványának, Vy§sadevának, akifiának, ¼r¦la ¼ukadeva Gosv§m¦nak továbbította az üzenetet,¼r¦la ¼ukadeva Gosv§m¦ pedig Par¦k¢it Mah§r§jának adta át,mindössze hét nappal a király halála elõtt. ¼r¦la ¼ukadevaGosv§m¦ születésétõl kezdve felszabadult lélek volt, sõt máranyja méhében is, és születése után semmilyen lelki neveléstnem kapott. Senki sem születik képzetten, sem anyagi, sem lel-ki értelemben. Ám ¼r¦la ¼ukadeva Gosv§m¦nak, mivel tökéle-tesen felszabadult lélek volt, nem kellett semmilyen fejlõdésifolyamaton végigmennie a lelki megvalósítás elérése érdeké-ben. Azonban annak ellenére, hogy tökéletesen felszabadultszemély volt, aki transzcendentális helyzetében fölötte áll ahárom anyagi kötõerõnek, vonzódott az Istenség LegfelsõbbSzemélyiségének – akit felszabadult lelkek dicsõítenekvédikus himnuszokat énekelve – e transzcendentálisrasájához. A felszabadult lelkek még jobban vonzódnak Leg-felsõbb Úr kedvteléseihez, mint a világi emberek. Szükségsze-rû, hogy a Legfelsõbb Úr személy legyen, hiszen csak egy sze-méllyel lehet transzcendentális rasát fenntartani.

A ¼r¦mad-Bh§gavatam az Úr transzcendentális kedvtelése-it beszéli el, s az elbeszélést ¼r¦la ¼ukadeva Gosv§m¦ rendsze-rezte. Ez a téma mindenkinek szól, beleértve azokat, akik a fel-szabadulás után kutatnak, s azokat is, akik eggyé akarnak vál-ni a legfelsõbb egésszel.

A szanszkrit nyelvben a papagájt ªukának is nevezik. Ami-kor a papagáj piros csõrével belecsíp az érett gyümölcsbe, azmég édesebb lesz. A védikus gyümölcs, amely tudástól érett ésteljes, ¼ukadeva Gosv§m¦ ajkairól fakad. Nem azért hasonlít-ják õt papagájhoz, mert képes volt pontosan úgy elismételni a

Bh§gavatamot, ahogyan bölcs apjától hallotta, hanem mert úgytudta átadni ezt a mûvet, hogy az emberek minden rétegéhezszóljon.

A ¼r¦mad-Bh§gavatam úgy árad ¼r¦la ¼ukadeva Gosv§m¦ajkairól, hogy az õszinte és alázatos hallgató egyszerre megíz-lelhesse azt a transzcendentális zamatot, amely merõben kü-lönbözik az anyagi világ eltorzult ízeitõl. Ez az érett gyümölcsnem hullik váratlanul K¥¢£aloka legfelsõbb bolygójáról. Vi-gyázva száll alá a tanítványi láncon keresztül, minden változ-tatás, minden akadály nélkül. Az ostoba emberek, akik nincse-nek a transzcendentális tanítványi láncolaton, nagy hibát kö-vetnek el azzal, hogy a r§sa táncként ismert legfelsõbb rendûtranszcendentális rasát úgy próbálják megérteni, hogy nemkövetik ¼ukadeva Gosv§m¦ nyomdokait, aki nagy figyelem-mel, a transzcendentális önmegvalósítás szintjein keresztüladja át e gyümölcsöt. Az embernek elegendõ értelemmel kellrendelkeznie, hogy megértse a ¼r¦mad-Bh§gavatam helyzetét,figyelembe véve olyan személyiségeket, mint ¼ukadevaGosv§m¦, aki nagyon óvatosan bánik e témával. A Bh§gavata-iskola tanítványi láncolatának folyamata azt sugallja, hogy ajövõben is attól kell tanulnunk a ¼r¦mad-Bh§gavatamot, akivalóban ¼r¦la ¼ukadeva Gosv§m¦ képviselõje. Az, aki hivatás-ból, törvényellenesen üzletet csinál a Bh§gavatam elmondásá-ból, semmiképpen sem ¼ukadeva Gosv§m¦ képviselõje. Ez azüzlet csak arra szolgál, hogy megkeresse vele a kenyerét. Ezérttartózkodnunk kell attól, hogy ilyen emberektõl halljunk elõ-adásokat, akik többnyire ennek az írásnak a legbensõségesebbrészeinél kezdik, anélkül hogy végigjárnák e komoly témamegértésének lépcsõzetes folyamatát. Fejest ugranak a r§satánc leírásába, amelyet az ostoba emberek általában félreérte-nek: vannak, aki erkölcstelennek tartják, s vannak, akik sajátostoba magyarázataikkal próbálják elkendõzni. Nem vágynakarra, hogy ¼r¦la ¼ukadeva Gosv§m¦ nyomában haladjanak.

Le kell tehát vonnunk azt a következtetést, hogy a rasakomoly tanulmányozójának a ¼r¦la ¼ukadeva Gosv§m¦tól szár-mazó tanítványi láncolaton keresztül kell befogadnia aBh§gavatam üzenetét. ¼r¦la ¼ukadeva Gosv§m¦ az elejétõl be-széli el a Bh§gavatamot, nem pedig szeszélyesen, csupán hogyelégedetté tegye az anyagi felfogású embereket, akik nagyonkeveset tudnak a transzcendentális tudományról. A ¼r¦mad-Bh§gavatamot olyan gondosan tárja elénk, hogy aki õszinte éskomoly, azon nyomban élvezheti a védikus tudás érett gyümöl-csét, a ¼ukadeva Gosv§m¦ vagy az õ hiteles képviselõje ajkai-ról fakadó nektár megízlelésével.

4. VERS

naimi¢e ‘nimi¢a-k¢etre ¥¢aya¤ ªaunak§daya¤satra° svarg§ya lok§ya sahasra-samam §sata

naimi¢e—a Naimi¢§ra£ya erdõben; animi¢a-k¢etre—a hely,amely különösen kedvelt helye Vi¢£unak (aki nem csukja leszemhéját); ¥¢aya¤—szentek; ªaunaka-§daya¤—a bölcs¼aunaka vezetésével; satram—áldozat; svarg§ya—az Úr, akit

¼ R ¾ M A D - B H Ý G A V A T A M – A S Z E N T E K K É R D É S E I

24

Vissza Istenhez

a mennyekben dicsõítenek; lok§ya—és a bhaktáknak, akikmindig kapcsolatban állnak az Úrral; sahasra—ezer; samam—év; §sata—elvégez.

Hajdanán egy szent helyen, Naimi¢§ra£ya erdejében abölcs ¼aunaka vezetésével a nagy szentek hatalmas, ezerévig tartó áldozat bemutatására gyûltek össze, hogy elége-detté tegyék az Urat és híveit.

MAGYARÁZAT: A ¼r¦mad-Bh§gavatam nyitányát az elõ-zõ három ªloka beszélte el, s most e magasztos írás legfõbb té-mája veszi kezdetét. Azután, hogy ¼r¦la ¼ukadeva Gosv§m¦elõször mondta el a ¼r¦mad-Bh§gavatamot, másodszorraNaimi¢§ra£ya erdejében ismételték el.

A V§yav¦ya Tantrában az áll, hogy Brahm§, ennek az uni-verzumnak a mérnöke tervezett egy hatalmas kereket, amely-be az egész univerzum belefért. E gigantikus kerék középpont-ja a Naimi¢§ra£yaként ismert terület volt. Hasonló utalást talá-lunk Naimi¢§ra£ya erdejére a Var§ha Pur§£ában is, amelykijelenti, hogy az ezen a helyen végrehajtott áldozattal a démo-nikus emberek ereje hanyatlik. Ezért részesítik elõnyben abr§hma£ák Naimi¢§ra£yát az ilyen áldozatok végrehajtásakor.

Az Úr Vi¢£u bhaktái számtalanféle áldozatot hajtanak vég-re az Úr kedvét keresve. Mindig ragaszkodnak az Úr szolgála-tához, szemben a bûnös lelkekkel, akik az anyagi lét örömei-hez kötõdnek. A Bhagavad-g¦t§ azt mondja, hogy bármilyentettet hajtsanak végre ebben az anyagi világban, ha annak mása célja, mint az Úr Vi¢£u öröme, akkor a cselekvõ számáracsak még több kötöttséget eredményez. Az utasítás az, hogyminden cselekedetet Vi¢£u és bhaktái öröméért, áldozatkéntkell végezni. Ez mindenki számára meghozza a békét és a jó-létet.

A nagy szentek mindig az emberek javán fáradoznak, ígyaztán a ¼aunaka és mások vezette bölcsek összegyûltekNaimi¢§ra£ya szent helyén, hogy hatalmas áldozati szertartá-sok szakadatlan sorát hajtsák végre. A feledékeny embereknem ismerik a békéhez és jóléthez vezetõ helyes utat. A böl-csek azonban jól ismerik, ezért az emberiség javát szolgálvamindig arra vágynak, hogy úgy cselekedjenek, hogy azzal bé-két hozzanak a világra. Minden élõlény õszinte barátai, s mégsaját kényelmük árán is az Urat szolgálják, minden ember ér-dekében. Az Úr Vi¢£u olyan, mint egy óriási fa, s mindenkimás — beleértve a félisteneket, az embereket, a Siddhákat, aC§ra£ákat, a Vidy§dharákat és a többi élõlényt — olyan, minta fa ágai, gallyai és levelei. A fa gyökerét öntözve a fa mindenrésze táplálékhoz jut. Csupán azokat az ágakat és gallyakatnem lehet elégedetté tenni így, amelyek nincsenek kapcsolat-ban a fával. A különálló ágak és levelek fokozatosan elszárad-nak, minden locsolás ellenére. Ehhez hasonlóan az emberi tár-sadalom, ha nem kapcsolódik az Istenség Személyiségéhez — ahogyan a különálló ágak és levelek —, nem képes arra, hogyfelszívja a vizet, és ha valaki ezzel próbálkozik, csupán ener-giáját és erõforrásait pazarolja.

A modern, materialista társadalom eltávolodott a Legfel-sõbb Úrtól. Az ateista vezetõk tervei sorra meghiúsulnak — mégsem ébrednek erre rá.

Ebben a korban az Úr szent nevének közös éneklése a kö-vetendõ folyamat annak érdekében, hogy az emberek felébred-jenek. Ennek útját és módszerét az Úr ¼r¦ Caitanya Mah§-

prabhu mutatja be a legtudományosabb módon, s akik intelli-gensek, azok arra használják tanítását, hogy valódi békére ésjólétre tegyenek szert. A ¼r¦mad-Bh§gavatam célja ugyanez, sezt a további versek még részletesebben feltárják.

5. VERS

ta ekad§ tu munaya¤ pr§tar huta-hut§gnaya¤sat-k¥ta° s¡tam §s¦na° papracchur idam §dar§t

te—a szentek; ekad§—egy nap; tu—de; munaya¤—a bölcsek;pr§ta¤—reggel; huta—égõ; huta-agnaya¤—az áldozati tûz;sat-k¥tam—kellõ tisztelet; s¡tam—¼r¦ S¡ta Gosv§m¦;§s¦nam—ülve; papracchu¤—érdeklõdött; idam—arról (a kö-vetkezõképpen); §dar§t—kellõ elismeréssel.

Egy napon, amikor az áldozati tûz meggyújtásával befe-jezték reggeli kötelességeiket, a nagy szentek tiszteletbeliülõhelyet ajánlottak fel ¼r¦ S¡ta Gosv§m¦nak, és mélységestisztelettel tudakozódni kezdtek tõle.

MAGYARÁZAT: A reggel a legkedvezõbb idõszak a lelkiszolgálat végzésére. A nagy szentek a Bh§gavatam elbeszélõ-jének tiszteletbeli, emelt ülõhelyet ajánlottak fel, amelyetvy§s§sanának hívnak, ¼r¦ Vy§sadeva ülésének. ¼r¦ Vy§sadevaminden ember eredeti lelki tanítója, s minden tanítót az õ kép-viselõjének tekintenek. Képviselõ az, aki teljes mértékben ¼r¦Vy§sadeva nézõpontját képviseli. ¼r¦ Vy§sadeva ¼r¦ ¼ukadevaGosv§m¦nak adta át a Bh§gavatam üzenetét, és ¼r¦ S¡taGosv§m¦ tõle hallotta. A tanítványi láncolatban ¼r¦ Vy§sadevaminden hiteles képviselõjét gosv§m¦nak kell tekinteni. Ezek agosv§m¦k visszafogják minden érzéküket, és ragaszkodnak ah-hoz az úthoz, amelyet az elõzõ §c§ryák jártak. A gosv§m¦knem puszta szeszélybõl tartanak elõadásokat a Bh§gava-tamból. A legnagyobb figyelemmel végzik szolgálatukat, kö-vetve elõdeiket, akik változtatás nélkül adták át nekik a lelkiüzenetet.

A Bh§gavatam hallgatói tehetnek fel kérdéseket a beszélõ-nek, hogy feltáruljon elõttük a Bh§gavatam tiszta jelentése, deezt sohasem szabad kihívó szellemben tenni. Az embernek úgykell elõadnia kérdését, hogy tiszteletet tanúsít mind a beszélõ-vel, mind a témával szemben. A Bhagavad-g¦t§ szintén eztajánlja. Az embernek alázatos hallgatás útján, a megfelelõ for-rásból kell elsajátítania a transzcendentális tudást. Éppen ezérta szentek nagy tisztelettel szólították meg S¡ta Gosv§m¦t.

(Folytatjuk)

¼ R ¾ M A D - B H Ý G A V A T A M – A S Z E N T E K K É R D É S E I

A ¼r¦mad-Bh§gavatam kötetei megrendelhetõek:8966 Somogyvámos, Fõ u. 38. Tel.: (85) 340-185

25

K ö z p o n t j a i n k :K ö z p o n t j a i n k :K ö z p o n t j a i n k :K ö z p o n t j a i n k :K ö z p o n t j a i n k :

Egyházi Adminisztrációs IrodaEgyházi Adminisztrációs IrodaEgyházi Adminisztrációs IrodaEgyházi Adminisztrációs IrodaEgyházi Adminisztrációs Iroda1027 Budapest, Margit krt. 56. II./1. Tel./Fax.: (1) 212-6270, 212-2862Postacím: 1286 Budapest Pf. 18., E-mail: hlorant@krisna.hu

Budapest 1028 Máriaremetei u. 77. Tel.: (1) 397-0435, 397-0436, 397-0437E-mail: budapest@pamho.net

Krisna-völgy 8699 Somogyvámos, Fõ u. 38. Tel./Fax: (85) 540-002, 340-422E-mail: krisna-volgy@pamho.net, honlap: www.krisna-volgy.hu

Debrecen 4024 Debrecen, Csapó u. 1. III./4. Tel.: (52) 431-727E-mail: debrecen@pamho.net

Eger 3300 Eger, Széchenyi u. 64. Tel.: (36) 410-515E-mail: eger@pamho.net

Miskolc 3526 Miskolc, Bethlen G. u. 3. Tel.: (46) 323-894E-mail: miskolc@pamho.net

Pécs 7624 Pécs, Hungária u. 5. Tel.: (72) 515-991E-mail: pecs@pamho.net

Szeged 6723 Szeged, Mérei út 6/c III. em. Tel.: (62) 451-419E-mail: szeged@pamho.net

Kecskemét 6000 Kecskemét, Dobó krt. 3. II./3. Postacím: 6001 Kecsemét, Pf. 546.Tel.: (76) 480-920 E-mail: kecskemet@pamho.net

Gyõr 9023 Gyõr, Somogyi Béla u. 49. Tel.: (96) 429-525

A Bhagavad-gita lerása szerint Krsna mindenen kívül, és mindenen belül is lé-

tezik – hogy ne létezne hát az Interneten?

K r i s n a a z I n t e r n e t e n

Ha mégis inkább utazni van kedved, akkor pedig Krisna-völgy látnivalói között

barangolhatsz a virtuális körút segítségével – megtekintheted többek között a

templomot, a múvészeti galériát, a tehenészetet, valamint megismerheted az itt

élõ hívõk életmódját.

Szeretettel meghívunk, hogy látogasd meg megújult web-oldalainkat, ahol részlete-

sebb képet kaphatsz egyházunk tevékenységeirõl, filozófiánkról, aktuális tudományos

kérdésekrõl alkotott véleményünkrõl, és megrendelheted az általad érdekesnek ítélt

kiadványainkat, sõt tortát is rendelhetsz a barátaid születésnapjára! Ezek a torták in-

tenzív lelki fejlõdést eredményeznek!

www.krisna.hu

www.krisnavolgy.hu

www.extra.hu/szkepszis

Légy nyitott a csodára! Várunk!

26

Vissza Istenhez

Tapogatózás a sötétben

Az élettelen tárgyak nem rendelkez-nek tudattal. Az élõlények azonban töb-bé-kevésbé tudatosak, hiszen életjelen-ségeket mutatnak, és tudatosan reagál-nak a körülményeik változásaira. Mibõlered ez a különbség? Mi az eltérés azélõ és az élettelen, tudatos és tudattalanközött? Miben különbözik egy élõ em-ber teste egy halottétól? A döntõ mo-mentum az, hogy a halott testben márnincs tudat, az élõben viszont még jelenvan. Azonban a halott testben is ott vanminden vegyület, amely az élõ testet al-kotja. Miért nem tudatos akkor, s miértnem lehet tudatára ébreszteni?

Napjaink tudományos gondolko-dásmódja szerint a tudat pusztán a test,az agy terméke, gondolataink pedigcsupán az agy sejtjeinek mûködési fo-lyamatai. E szerint a monista megköze-lítés szerint nincs semmiféle elme vagylélek, ami az anyagon túl létezne. Azon-

ban mind a mai napig nincs válasz arraa kérdésre, hogyha személyiségünk ésönazonosságunk tudata pusztán anyagieredetû lenne, akkor hol a helye a tudatképzõdésének. Az agykutatók sokáigpróbálták az agyvelõ egy meghatáro-zott részéhez, központjához kötni a tu-datot, azonban ez nem járt sikerrel.Csupán a különbözõ érzékszervi ta-pasztalatok beérkezési területeit tudtákfeltérképezni, azonban hogy mi módonválunk tudatossá ezekrõl az ingerekrõl,az továbbra is rejtély maradt… Egyamerikai neurológus így ír a megfelelõmagyarázat teljes hiányáról: „Ha azagykutatást vesszük, szerintem a legsú-lyosabb problémával, a tudat kérdésé-vel állunk szemben… Nem válthatunkparadigmát, mivel nincs paradigmánk!Lehet, hogy nem is lesz, mielõtt a Földlakhatatlanná válik, úgy 1-5 milliárd évmúlva.” (Magyar Tudomány, 1998. 7.szám, 845.o)

Nincs magyarázat arra vonatkozó-

lag sem, egyáltalán miképpen válhatnaa tudatlan anyag önmagáról tudatos,gondolkodó lénnyé. Az uralkodó tudo-mányos szemlélet szerint minden, ami afejünkben történik (beleértve a tudatotis), végsõ soron csupán valahogy azidegsejtek mûködési folyamataiból állössze. Ám amikor egy lila orchideáragondolunk, az valóban leírható lenneegyszerûen úgy, hogy „most az A1632-es, majd az A3412-es neuron aktiváló-dik” és így tovább…? Érzéseink, ta-pasztalataink, emlékeink kizárólag ve-gyi reakciók lennének?

Napjainkban szaporodik azoknak azagykutatóknak a száma, akik a tudatjelensége és eredete mögött valami, azagytól független dolgot sejtenek. Példá-ul Dr. Wilder Penfield kanadai sebész,akit pszichológiai és orvostudományiNobel-díjjal jutalmaztak, négy évtized-nyi agykutatás után arra a végsõ követ-keztetésre jutott, hogy a neurológiaimagyarázat nem elegendõ – az önvaló

A TUDAT TERMÉSZETE Tudás- formákT U D Á S - F O R M Á K

A T U D A T T E R M É S Z E T E

A tudatt e r m é s z e t e

iközben olvasunk, tudunk róla, hogy olvasunk. Nemcsak halljuk a hozzánk

intézett kérdéseket, és válaszolunk rájuk (ezt akár egy jól programozott gép is meg

tudja tenni), hanem tudatában is vagyunk, hogy hallunk – amire egyetlen gép sem képes.

Mindnyájan tapasztaljuk saját magunkon a tudat jelenségét. Gondolataink, érzéseink, vágya-

ink és emlékképeink vannak. Tudjuk, hogy vagyunk. Az öntudat az emberi lény egyik legcso-

dálatosabb, és legrejtélyesebb képessége. Mivel a tudat csak az egyén világában létezik, ezért

empirikus kutatása, elemzése nehézségekbe ütközik. Mégis mit tudhatunk errõl a legsajáto-

sabb képességünkrõl? Képes-e, képes lehet-e a tudomány feltárni a tudat forrását és mecha-

nizmusát?

M

27

egészen más jellegû: „Kénytelen vagyok

azt feltételezni, hogy létünket két alap-

elembõl kiindulva kell megmagyarázni.

…Az agy egy számítógép, és olyan va-

lami programozza, ami rajta kívül

van.”

Egy másik alternatíva

A tudatra vonatkozólag évezredekóta létezik egy másik, dualista magya-rázat is, amelyet soha senki nem cáfoltmeg, csupán háttérbe szorult aredukcionista, materialista világszemlé-let erõsödése miatt. E szerint az értel-mezés szerint létezik egy anyag fölöttálló, érzékszerveink számára nem ta-pasztalható elme, ami a tudat, a gon-dolkodás és más mentális tevékenysé-gek elsõdleges színtere. A monizmus ésa dualizmus vitájának lényege az a rej-tély, hogy az anyag (a molekulák) és azelektromosság (a kisülések) létrehoz-hatnak-e valamit, ami tudatában vanönmagának, vagy pedig feltételeznünkkell egy felsõbbrendû tényezõt, ami va-lamiképpen tudatossá teszi a testünket.

A dualista szemlélettel szemben fel-merülõ, leggyakoribb ellenérv, hogy azagy megváltozásával az elme (a tudat)is változik. Megfigyelték, hogy amikoraz agy beszédközpontja valamilyen ká-rosodást szenved, akkor az illetõ sze-mély elveszíti beszédképességét. A szer-vezetbe jutó különbözõ szerek pedighangulatváltozásokat és hallucinációkateredményezhetnek. Ebbõl sokan azt akövetkeztetést vonják le, hogy az elmeminden bizonnyal a fizikai agy terméke,máskülönben az agy nem befolyásol-hatná az elme állapotát.

Az elme és az agy kapcsolatáraazonban egy másik, találóbb modellt isfelállíthatunk. A közöttük lévõ kölcsö-nös viszony annak eredményeképpen islétrejöhet, hogy a szellemi minõségûelme csak használja az agyat különféletevékenységek elvégzésére – hasonlóanegy programozóhoz, aki egy számító-géppel dolgozik. Ezt a nézetet vallotta amár említett Wilder Penfield: „Egy bi-zonyos értelemben az elme és annakmechanizmusa az, ami az agyat prog-ramozza”. Az elme látszólag függõvéválhat az agytól, ahogy egy számítógépsegítségével leltározást végzõ üzletem-

ber is függ a munkája során a számító-géptõl. Ha a számítógép meghibásodik,minden bizonnyal az üzletember haté-konysága is csökkenne. Ha pedig acomputer memóriájának leltárjelenté-seket tartalmazó része teljesen kitörlõd-ne, akkor az illetõ teljesen képtelennéválna áttekinteni a raktárkészletet. Haaz agy egy ilyen számítógéphez hasonlóeszköz, akkor az agykárosodás vagy amûködésében fellépõ zavar esetébenjoggal elvárhatjuk, hogy az elme mûkö-dési kapacitása csökken, vagy teljesenmegszûnik – annak ellenére, hogy azelme egy teljesen különálló egység.

Tapasztalatok a testen kívül

A kétkedõk joggal feltehetik a kér-dést, hogy vajon létezik-e bármiféle ta-pasztalati bizonyíték, ami a tudat „ter-mészetfelettiségét” támasztja alá. Aztkell mondanunk, hogy léteznek olyanjelenségek, amelyek a testtõl független-né váló tudat létezését valószínûsítik.Például a halálközeli élmények (HKÉ)léte mindig is sok fejtörést okozott a tu-domány mûvelõinek. Ugyanis ez a„csoda” nem fér bele a jelenségek ha-

gyományos kategóriáiba – túlmutat amindennapok átlagos történésein éstörvényszerûségein. Azok számára pe-dig, akik csak a puszta anyag létezésétismerik el, teljességgel megmagyaráz-hatatlan.

Ilyen HKÉ-rõl számolnak be sokan,akik – egy mûtét közben, vagy balese-tet szenvedve – a klinikai halál állapo-tába kerülnek. A HKÉ-ek világszerteegységesek abból a szempontból, hogyminden esetben tartalmaznak standardelemeket. Ezek közül az egyik atestenkívüliség átélése. Vagyis az illetõegy külsõ pontból pillantja meg azt atestet, amit addig saját magának vélt,majd egy idõ után visszatér a testébe.Az egyik esetben például a mûtõaszta-lon fekvõ páciens a klinikai halál álla-

A modern természettudományos megismerés filozófiai alapját a XIX. századbanfektették le. Eszerint a tudós ismereteit tapasztalati úton szerzi, és csak azt fogad-ja el, amit több kísérlettel igazolt. Így halad a természet megismerésének és birtok-ba vételének útján. Mivel kísérlettel bizonyít, az így szerzett tudás objektív, azaz akutató személyétõl független.

A XX. század elsõ harmadának legfontosabb tudományfilozófiai kérdése annakaz objektív - azaz a kutató személyétõl független - nyelvnek a kidolgozása volt,mellyel a kísérleti úton szerzett tudás leírható. A számos kísérlet ellenére ez a vál-lalkozás nem sikerült.

A második világháború után két szerzõ rengette meg a modern tudomány ob-jektivitásába vetett hitet. Thomas Kuhn, amerikai tudománytörténész arra hívta fela figyelmet, hogy az egyes tudományágakban a megszabott dogma alapján folyika kutatás. Az adott dogma addig áll fenn, míg kellõ számú új kutatás be nem bizo-nyítja, hogy a régi dogma tarthatatlan. Ekkor egy új dogmát, Kuhn kifejezésévelélve paradigmát fogalmaznak meg. Feyerabend német filozófus pedig azt hangsú-lyozza, hogy a tudós társadalmi közegétõl nem tud elszakadni, így a kutatás sosemobjektív.

A modern tudomány eredeti filozófiai alapját tehát az elmúlt évtizedekben le-bontották, és egyelõre nincs helyette új rendszer. A modern tudományfilozófia nemtudta megoldani azt a kérdést, hogy milyen szerepet játszik az egyén, esetünkbena tudós tudata a kutatásban.

Ó D S Z E R T A NE G Y K I S MMMMMMMMMM

28

Vissza Istenhez

Örök lélek vagyok.

potába került. Beszámolója szerint új-jáélesztését a testén kívülrõl, a mennye-zetnél lebegve nézte végig. A mûtét utánaz orvosok kérdésére meg tudta mon-dani, hányas szám van írva a mûtõlám-pa tetejére, ami csak a mennyezet felõlvolt látható!

Sebom így összegzi kutatásánakeredményeit: „A testen kívüliség feltéte-lezése tûnik a rendelkezésre álló adatoklegjobb magyarázatának... Vajon a fizi-kai agytól elvált tudat hordozhatja a lé-lek lényegét, mely a vallási alapelvekszerint a fizikai test halála után továbbhordozza a létezést? Meglátásom sze-rint ez a halálközeli élmények nyománfelvetõdõ végsõ kérdés.”

A védikus „trializmus”

Az anyagi objektumokon túli, nemmateriális felépítésû létezõk megisme-rése értelemszerûen nem lehetséges atudomány szokványos módszereivel: amegfigyeléssel és a kísérletezéssel (lásdkeretes írásunkat). Azonban ahogy lát-tuk, a kutatások valószínûsítik egy ilyentesten túli tényezõ létezését.

Vessünk egy pillantást Indiai õsiszent könyveire, a védikus írásokra. Anyugati emberiség általában pusztánhajdanvolt emberek bölcselkedéseinektekinti az olyan mûveket, mint példáula Bhagavad-g¦t§. Azonban még napja-inkban is több millió ember (a történe-lem során pedig milliárdok) úgy tekin-tettek rá, mint isteni kinyilatkoztatásra,amelybõl végleges, tökéletes választkaphatunk az emberi létet érintõ leg-mélyebb metafizikai kérdésekre. Bár-miképp is gondolkodjunk errõl, nem le-het érdektelen a védikus szentírások vé-leménye egy olyan témában, amelymeghaladja megismerõképességünk ha-tárait.

A Bhagavad-g¦t§ filozófiája (a dua-lista szemlélethez hasonlóan) az életet,

a tudatot nem az anyagból eredezteti,hanem egy – szanszkrit szóval átmánaknevezett – magasabb rendû energia je-lenlétével magyarázza. Ez az, amit ta-lálóbb magyar szó hiányában „lélek”-nek nevezhetünk, amelynek jelenléteélõvé és tudatossá teszi a testet, samelynek hiányában a testet halottnaktekintik. Bár a lélektan fogalomkészle-tében a lélek kifejezés inkább a psziché-re, gondolataink, érzelmeink, személyi-ségjegyeink összességére vonatkozik, aszanszkrit §tma szó egy transzcenden-tális, azaz az anyag felett álló, spirituá-lis részecskére utal – aki maga az élõ-lény. A test ebben a felfogásban csupánaz §tma külsõ, tudatlan öltözete, amicsupán akkor aktív, mikor az §tmáenergiája áthatja.

Mikroszkopikus szinten az anyagitest nem más, mint rengeteg, meghatá-rozott módon összekapcsolódó vegyület.Ha pedig kicsit nagyobb egységekösszességeként szemléljük, akkor csu-pán egy bõrzsák, amelyben csontok, iz-mok, zsír, vér, nyirok, belek és egyébszervek találhatók. Azonban sem a ké-miai vegyületek, sem a testszervek nemrendelkeznek a tudat képességével. Avédikus felfogás szerint ez a lélek, azönvaló képessége. A testben lakozó élõ-lény úgy világítja be tudatával az egésztestet, ahogy a nap ragyogja be egyma-gában az egész égboltot.

A Bhagavad-g¦t§ így ír a test és a lé-lek viszonyáról:

Az elpusztíthatatlan, mérhetetlen ésörök élõlény anyagi teste mindenkép-pen megsemmisül...

Tudd meg, hogy az, ami áthatja azegész testet, elpusztíthatatlan! E halha-tatlan lelket senki sem képes megsem-misíteni.

A lélek nem ismer sem születést,sem halált. Soha nem keletkezett, nemmost jön létre, és a jövõben sem fogmegszületni. Születetlen, örökkévaló,mindig létezõ és õsi, s ha a testet meg isölik, õ akkor sem pusztul el. (Bg. 2.17-18, 20)

A fizikai test és a transzcendens lé-lek kettõsségén túl azonban a védikusszemlélet szót ejt még egy rétegrõl, amiköztes helyet foglal el a két minõség kö-zött. Ez pedig a finomfizikai test (ennekrésze az elme is), ami a gondolataink, a

vágyaink, érzéseink, intelligenciánkszékhelye. A halálkor illetve a halál-közeli élményekkor ez a finomtest hor-dozza a lelket, illetve juttatja el követ-kezõ rendeltetési helyére. A védikusantropológia szerint tehát az ember ehárom tényezõ ideiglenes kapcsolata:(1) az örökkévaló lélek, amely az élõ-lény valódi identitása; (2) a finomfizi-kai test, elsõsorban ez felelõs mentálistevékenységeinkért; (3) és a sejtjeinkáltal felépített, átmeneti biológiai test.

Látásmódok

Van-e valami értelme a tudat lát-szólag elvont, életidegen problémáintöprengeni? Valójában nagyon is min-dennapi, életünk minden területére ki-ható következményei vannak, hogy mi-ként gondolkodunk egyéniségünk lé-nyegérõl. A bizonyítatlan materialistafeltételezés szerint csupán hatalmasmolekuláris gépezetek vagyunk, tuda-tunk pedig csupán véletlenszerû mel-lékterméke az anyagi kölcsönhatások-nak. A modern fogyasztói típusú társa-dalom gyakorlatilag erre a feltevésreépül. Az élet célja eszerint nem több,mint az érzéki és szellemi élvezetek ker-getése – a soha el nem ért boldogság re-ményében. Mindannyian tapasztaljuk,hogy ez az életfelfogás a társadalmi er-kölcsök hanyatlásához, a bûnözés és azerõszak erõsödéséhez vezet, és végsõ so-ron nem teszi elégedetté az embereket.

Ha azonban az ember örök lelkilény, akkor másképp fest a kép. Avédikus felfogás szerint az egyszerûéletmód és a magas szintû gondolkodásbiztosítja az emberi élet valódi sikerét.Létezésünk célja pedig nem az, hogykorlátlanul növeljük anyagi szükségle-teinket, hanem hogy megtisztítsuk a lel-künket – saját magunkat – a szennye-zõdésektõl, például az irigységre, a mo-hóságra és a dühre való hajlamtól.Ennek köszönhetõen a lélek jelenlegiteste elhagyása után végérvényesenvisszanyerheti az anyag által befedetteredeti tulajdonságait: örökkévalóvá(sat), tudással telivé (cit) és végtelenboldogság (§nanda) részesévé válhat aLegfelsõbb Személy társaságában.

Aham brahm§smi

¾ªvara K¥¢£a d§sa

29

Katona Klári zenész, Popper Péterpszichológus és Sivaráma Swamivaisnava teológus nyitó beszélgetése so-rán kiderült, az egyén önazonosságátvilágnézete alapján határozza meg. Eb-ben filozófus – Gábor György, HellerÁgnes, Vajda Mihály –, történész – Son-koly Gábor, Szabó Csilla –, és szociál-pszichológus – Pataki Ferenc – éppúgyegyetértett, mint Bitó László biológusvagy Fabinyi Tibor evangélikus teoló-gus. Identitásunk tehát tudatunktólfügg, és gyakran változik aszerint, hogyépp milyen társadalmi közegben, mi-lyen környezetben vagyunk.

Az egyén élete során igen sok közös-ségben fordul meg. Gondoljunk csakarra, hogy mennyire máshogy viselke-dünk otthon, a munkahelyünkön vagyegy hivatalban! Emlékezzünk vissza,hogy tíz-tizenöt éve kikkel barátkoz-tunk, hova jártunk szórakozni, milyenelvárásoknak próbáltunk megfelelni(divat, étkezési szokások, zene, könyv,

stb.), s hogy mostanra mennyit õriz-tünk meg ezekbõl. Az elõadók gyakranfelidézték, hogy saját életükben ishányszor módosult identitásuk, hány-szor kerültek konfliktusba önmagukkal.

Az állandó változás közben talánbiztos fogódzót nyújtanak önazonossá-gunk „hivatalos” részei: a nemzetiség, akor, a foglalkozás, a vallás, a lakóhely, anem, stb. Ám a Nyári Egyetem egyikfontos tanulsága épp az volt, hogy be-bizonyosodott, ezek a látszólagkönnyen meghatározható tényezõk át-menetiek, könnyen változnak és gyak-ran félreérthetõk. A korunk, a foglalko-zásunk, a lakhelyünk, a vallásunk meg-változhat, mégsem válunk másikemberré, hiszen emlékszünk, hogy aszámtalan (testi, fizikai) változás elle-nére ugyanazok maradunk.

Az elõadók közötti világnézeti kü-lönbségek ennél a lényegi kérdésnél üt-köztek ki leginkább. Mi biztosítja ön-azonosságunk fennmaradását? A kér-

„Ki vagyok én?” – erre a kérdésre próbált választ találni az a mintegy húsz neves tudós, gondolkodóés közéleti személyiség, aki elfogadta a Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet meghívását,és július elsõ hétvégéjén eljött Krisna-völgybe. Az elõadók többsége – éppúgy mint a kétszáz fõnyihallgatóság – barátként üdvözölte egymást, hiszen az elmúlt három évben szokássá vált, hogy ezena hétvégén Krisna-völgy fái alatt beszéljék meg az ezredvégi ember problémáit.

Tudatjátszmák:

K R I S N A - V Ö L G Y ,

S O M O G Y V Á M O S

2 0 0 0 . J Ú L I U S 1 - 2 .

Tudás-formákT U D Á S - F O R M Á K

N Y Á R I E G Y E T E M

dések emberei, a világi tudósok és filo-zófusok további kérdésekkel feleltek, ésmegpróbálták ezekkel körbefogni aproblémát. A válaszok emberei, a hívõk,a teológusok a szentírások alapjánjelentték ki, hogy az éntudat nem testi,hanem lelki eredetû, a lélek pedig örök.Így önazonosságunk – ha átmenetilegmeg is zavarják az állandóan változóanyagi kategóriák – szintén lelki, tehátörök.

Az anyagi világ nyugtalanságávalszemben a lelki öntudat kínál menedé-ket. Ennek szemmel látható jele a türe-lem, a tolerancia, ami a Nyári Egyetemhangulatát is meghatározta. Az elõadókés a résztvevõk filozófiai meggyõzõdés-tõl függetlenül egyetértettek abban,hogy Krisna-völgy nyugalma és békéjeideális helyszín az ember külsõ és belsõkonfliktusainak megvitatására és felol-dására. Jövõ nyáron tehát ismét leszNyári Egyetem.

R§dh§n§tha d§sa

i d e n t i t á s o k ,

és

k o n f l i k t u s o k

s z e r e p e k

Ha szeretne tájékoztatást kapni a 2001 évben megrendezésre kerülõ

Nyári Egyetemrõl, kérjük, hívja a következõ számot: 212-3173

30

Vissza Istenhez

„Vegetáriánus receptek? Biztos megint csak unalmas sa-láták!” – sokaknak talán ez jut eszébe a húsmentes étkezés-rõl. A közhiedelem szerint a növényi alapú étrend szegényes,vagy unalmas, amit csak napjainkban próbálnak meg szója-receptekkel kiegészíteni, hogy így teremtsék meg a húsételekillúzióját. A vegetáriánus szó azonban teljesen másra utal. Alatin vegetus szó azt jelenti „egész, egészséges, friss, élettelteli”. A homo vegetus kifejezés testben és lélekben erõs em-bert jelöl. A vegetus szó eredeti jelentése tehát mind testileg,mind erkölcsileg kiegyensúlyozott életmódra utal, ami sokkaltöbb, mint csupán zöldségekben és gyümölcsökben bõvelke-dõ étrend.

A hús nélküli táplálkozásnak õsi gyökerei vannak. Az in-diai kultúra kiemelkedõ helyet foglal el ebben a tekintetben.Ezen a szubkontinensen a vegetáriánus táplálkozás nem kü-löncségnek számít, hanem több ezer éves tradíció, amely fõ-ként a védikus irodalom tanításain alapul.

A veda szanszkrit szó, azt jelenti abszolút tudás. A Védáktanítása szerint az emberi létforma arra való, hogy megért-sük: nem a test az énünk, hanem a benne lakozó lélek. Jelen-leg az átmeneti anyagi testünkkel azonosítjuk magunkat,ezért szenvedünk, pedig eredetileg örök, tudással teli és bol-dog lelki élõlények vagyunk.

NemzedékünkN E M Z E D É K Ü N K

I N D I A I K O N Y H A

ki vagy!mit eszel,

s megmondom,

Mondd meg

31

A Legfelsõbb Úr törvénye szerintminden élõlény az Õ fia, bármilyentestben legyen is, és senkinek sincs jogamegölni egy másik élõlényt, hacsak atermészet törvényei nem rendelték úgy.A tigris megölhet egy alacsonyabb ren-dû állatot azért, hogy életben marad-jon, az ember azonban nem ölhet álla-tot az önfenntartásáért.

A legtöbb vegetáriánus olyan ember,aki megértette, hogy ahhoz, hogy béké-sebb társadalomban éljünk, elõször asaját szívünkbõl kell kiirtani az erõsza-kot. Nem meglepõ hát, hogy ezrek lesz-nek vegetáriánusok az igazság utánfolytatott kutatásuk során. A vegetáriá-nus életmód fontos lépés egy jobb,békésebb társadalom felé, és akik a ve-getáriánusok sorába lépnek, olyan sze-mélyekhez csatlakoznak, mint Pütha-gorasz, Szókratész, Platón, Leonardoda Vinci, John Milton, Newton, Voltaire,Benjamin Franklin, Jean-JacquesRousseau, Shelley, Tolsztoj, G.B. Shaw,Mahatma Gandi és Albert Einstein.

Elõször a tölteléket készítjük el, hogy lehûljön, mireelkészül a tészta. A burgonyát héjában megfõzzük, le-

húzzuk a héját, és villával összetörjük. Belekeverjük akókuszreszeléket és a következõ nyolc hozzávalót (amasalával bezárólag). Tehetünk egy kevés burgonyake-

ményítõt vagy sárgaborsólisztet a töltelékbe, hogymegakadályozzuk, hogy a burgonya sütés közben kijöj-

jön a tésztából. Félretesszük, amíg meggyúrjuk a tész-tát. A lisztet, a kurkumát, a fûszerpaprikát és fél kávés-kanál sót összekeverünk, majd lassan hozzáadjuk a vi-

zet. Kemény tésztát kapunk, amit addig gyúrunk, mígmegpuhul és rugalmas lesz. Lisztezett nyújtódeszkán 3

mm vastag téglalapot gyúrunk belõle. A hideg burgo-nyát egyenletesen elosztjuk a tetején, majd szorosanfeltekerjük, mint a bejglit. Éles, recés késsel 1 cm szé-

les szeletekre vágjuk a hengert. Két tenyerünk közöttkissé kilapítjuk a korongokat, és forró olajban 3-5 percalatt mindkét oldalukat aranybarnára sütjük.

Az egészségi, gazdasági és erkölcsimegfontolásokon túl a vegetáriániz-musnak létezik egy magasabb, lelki di-menziója is, amely segít kifejleszteni Is-ten felé irányuló természetes tisztele-tünket és szeretetünket. A LegfelsõbbÚr hívei Iránta érzett szeretetükbensemmi olyat nem esznek, amit elõzõlegnem ajánlottak fel Neki. A felajánlottételt Isten saját lelki természetével hat-ja át, ezért aki ilyen ételt fogyaszt,könnyen fejlõdhet az önmegvalósításterén. A Legfelsõbb Úrnak felajánlottétel fogyasztása a vegetáriánus étrendvégsõ tökéletessége.

Akik kipróbálják ezeket a recepte-ket, megismerhetik annak a fõzésnek afelszabadult örömét, amely nem tesziszükségessé ártatlan testvéreink, az ál-latok lemészárlását. Reméljük elége-dettséget fog okozni azoknak, akik azindiai konyha iránt érdeklõdnek, éstisztább, békésebb életre vágynak.

Rohi£¦ dev¦ d§s¦

L U P A T R A B u r g o n y á s t e k e r c sAAAAAAAAAA ♦

Hozzávalók:

4 közepes burgonya, 2 evõkanál kókuszreszelék,2 kávéskanál szezámmag, 2 kávéskanál finomra re-szelt friss gyömbér, 1 evõkanál finomra vágott frisspetrezselyemzöld, 1/2 kávéskanál só, 2 zöldpapri-ka, finomra vágva, 2 evõkanál citromlé, 2 kávés-kanál barna cukor, 2 kávéskanál garam masala,1/2 kávéskanál kurkuma, 1 kávéskanál só, 1/4 ká-véskanál erõs fûszerpaprika, 20 dkg finomliszt,1 dl víz, olaj a sütéshez

32

Vissza Istenhez

Mi köze van egymáshoz a K¥¢£a-tu-datnak és a kemény rockzenének, ametalnak, sõt a hardcore-nak?

A válasz nem egyszerû, hiszen lát-szólag nehezen fér meg egymással a bé-kés lelki élet és a több ezer wattnyihangerõ - valójában azonban nem isállnak olyan távol egymástól, mint gon-dolnánk.

Már több ezer évvel azelõtt, hogymegjelent az elsõ elektromos gitár, éstöbb ezer évvel azelõtt, hogy a maiK¥¢£a-tudatos zenekarok, a Shelter, a108 vagy a Mantra elkezdtek zenélni, aHare Krisnások lelki elõdei húros hang-szereiket pengetve hirdették a Legfel-sõbb Személy, az eredeti létezõ dicsõsé-gét szerte a mindenségben, hogy a lelkiéletet tanítsák az esendõ élõlényeknek.A védikus irodalom gyöngyszemében, a¼r¦mad-Bh§gavatamban ezt mondjamagáról N§rada Muni, az állandóanutazó, szent életû prédikátor, akit a há-rom bolygórendszer örömére csodálatoszenei tehetséggel áldott meg az Úr:

deva-datt§m im§° v¦£§°svara-brahma-vibh¡¢it§m

m¡rcchayitv§ hari-kath§°g§yam§naª car§my aham

„Így vándorlok, állandóan az Úr di-csõségének transzcendentális üzenetéténekelve, s a transzcendentális hangú

v¦£§n játszom, melyet az Úr K¥¢£aadott nekem.”

Ugyanis mint több más vallásban, aK¥¢£a-tudatban is központi szerepettölt be Isten nevének közös, áhítatoséneklése, mely a védikus szentírások ta-núsága szerint is a legkönnyebb és leg-örömtelibb útja az anyagi vágyakkalszennyezett emberi szív megtisztításá-nak, és az Isten iránti tiszta szeretet fel-ébresztésének, amely mentes mindenönzéstõl.

Énekeljünk együtt

A XV. század Indiájában fellépõCaitanya Mah§prabhu, a gau¨¦yavai¢£ava tradíció legfontosabb tanítója -akiben a bengáli társadalom legfelvilá-gosultabb tudósai a szentírások leírásaés különleges tettei alapján már életébenfelismerik Isten inkarnációját - hatalmascsapatot szervez maga köré a kor legki-válóbb zenészeibõl, énekeseibõl és tán-cosaiból, amellyel valóságos szellemi for-radalmat indít el. Filozófiájának alapjaminden ok okának, vagyis Istennek amegértése egy egyszerû folyamaton, Is-ten nevének közös éneklésén keresztül,hiszen a Védák leírása szerint jelenlegnincsen más jó szívvel javasolható folya-mat azok számára, akik valóban kíván-csiak létük eredetére és végsõ céljára.

NemzedékünkN E M Z E D É K Ü N K

H A R E K R I S N A É S H A R D C O R E

Hare Krisnaés

33

Nem sokkal késõbb Narottama d§sa çh§kura,korának jeles költõje és lelki tanítója szókimondóés kemény dalaival prédikál, melyeket mind amai napig énekelnek Nyugat-Indiában.

Hozzánk idõben még közelebb, a XIX. szá-zadban élt és munkálkodott Bhaktivinodaçh§kura, aki kiemelkedõ költõként, íróként éslelki vezetõként életre kelti a már szinte teljesenelfelejtett gau¨¦ya vai¢£avizmust. Költeményeierõteljességére mi sem jellemzõbb, hogy ezek ins-pirálták a Shelter „Saranagati”, a 108„Gopinatha”, és a Mantra „Ébredj fel!” címûszámait.

Nem is olyan hangos

„Jó, jó… de miért kell fel-alá rohangálni ésugrálni a színpadon, több ezer wattal ordítani?”- kérdezheti joggal a kedves olvasó.

A XX. század végén a rockzene a fiatalabb ésrészben az idõsebb korosztály számára is általá-nosan elfogadott közlési móddá vált, olyan kom-munikációs csatornává, amellyel számolni lehetés számolni érdemes, ha valakinek fontos monda-nivalója van az emberek számára. A rockzene alázadásról szól, ez a lázadás azonban csak akkorérheti el igazi célját - a társadalom és a benne élõemberek megváltoztatását -, ha túllépi sajátkorlátait, azt hogy a kiüresedettnek tûnõ világotaz élvezetek végletes hajszolásával vagy az aztkövetõ kiábrándultsággal próbálja megváltani.

Napjainkban a rockzene megjelenésével nyertigazán teret az alkohol- és kábítószerfogyasztás, akorlátlan nemi élet és az az önközpontú filozófia,hogy az élet egyetlen célja: élvezni, amennyitcsak lehet. Ez kezdetben egyfajta lázadás volt alelketlenné vált társadalom és a képmutató valláskorlátaival szemben, de a visszájára fordulteredményt ma mindannyian látjuk: szinte bármitmeg lehet tenni a vélt boldogság reményében, desoha nem látható mértékben nõ a lelki betegségekés az öngyilkosságok száma.

És ha mindenki ugyanazokba a kilátástalan,haszon és cél nélküli tettekbe merül, akkor mitjelent a lázadás? Miért ne lehetne egy új forradal-mat elindítani? Miért ne lehetne egy új lázadás alelki, vagy legalábbis az emberi értékek visszaál-lításáért?

Egyébként azt hiszem, a forradalmak általá-nos zajszintjét tekintve a miénk nem is olyanhangos. És mindenki megnyugtatásául: ha a vi-lág meghallja, amit mondani szeretnénk, és egy-szer elcsendesedik a fülsiketítõ csatazaj, amivelmost versenyeznünk kell, akkor mi is leülünkmajd békésen bhajanozni.

Vij§ya Gaur§¯ga d§sa

Hare K¥¢£a Hare K¥¢£aK¥¢£a K¥¢£a Hare HareHare R§ma Hare R§maR§ma R§ma Hare Hare

34

Vissza Istenhez

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U SE G É S Z S É G E S É L E T M Ó D

Egészséges életmód

Az Ájurvéda India õsi gyógyító rendszere, amely egyidõs aVédákkal. E tudomány egészségfelfogását, mint a többi õsirendszerét is, a holisztikus szemlélet jellemzi. Az Áju, vagyisaz élet, az Ájurvéda szerint négy alapelv jelenlétét és harmo-nikus együttmûködését jelenti: az §tma, vagyis a lélek, azörök tudatos önvaló; a manas, vagyis az elme, psziché, a fi-nomfizikai test; az indriyák, vagyis az érzékszervek; vala-mint a ªaríra, vagyis a fizika test. Betegségnek azt az állapo-tot nevezzük, amikor valamilyen oknál fogva e négy elv bár-melyikének funkciói leromlanak, vagy a harmonikuskapcsolat felborul.

A betegségek okai az Ájurvédában

Mivel az élet jelenségét létrehozó négy elv közül a lélek alegmagasabb rendû, és ezáltal a többit is képes irányítani,számos betegség lelki szintrõl ered. A lélek örök és halhatat-lan ugyan, és az anyagi energia nem képes hatást gyakorolnirá, de szabad akarata miatt belebonyolódhat a tettek ésvisszahatások, vagyis a karma láncolatába, ami az ismétlõdõszületés és halál, és az ehhez kapcsolódó szenvedés forrása.Ennek során a lélek elveszíti eredeti, tiszta tudatosságát ésintelligenciáját. E jelenséget az Ájurvédában pragjá-

apar§dhának nevezik. A tökéletes tudás hiányában a lélekhelytelen életmódot alakít ki, és az érzékszerveit helytelen,szegényes vagy túlzott ingereknek teszi ki. Ilyenek a helyte-len vagy túlzott táplálkozás, kábító-és mámorítószerek fo-gyasztása, túlzott vagy erkölcstelen szexuális élet, és a fékte-len szórakozás legtöbb formája. Ezt a jelenséget asatmya-

alapelvei szerintindiry§rtha-samyogának nevezzük. A betegségek harmadikoka a külsõ körülményekben keresendõ. A környezet ma sokhelyen erõsen szennyezett, ezért a szervezetbe számos méreg-anyag, nehézfémsók, növényvédõ szerek, antibiotikumok,hormonok és rákkeltõ vegyületek kerülnek be. Az idõjárási éskörnyezeti tényezõket (városi szmog, kevés zöldövezet, zaj,tömeg) szintén ide sorolhatjuk. Az Ájurvédában ezeket pa-rin§mának nevezzük. De ide sorolható a stressz, az önfenn-tartásért folytatott küzdelem feszültségei és a szociális, csalá-di és más szintû konfliktusok is.

A betegségek gyógymódjai

A gyógyítás az Ájurvédában a betegség okának megszün-tetését, és az egyensúly helyreállítását jelenti. Ennek háromfõ pillére az §h§ra, vagyis a helyes táplálkozás elsajátítása, avih§ra, vagyis a megfelelõ napirend és életmód kialakítása,valamint az ausadh¦, az ájurvédikus méregtelenítõ, gyógyítóés megfiatalító terápiák alkalmazása. Bér az utóbbihoz szak-értõ ájurvédikus orvos diagnózisa és ellenõrzése, valamint ál-talában a megfelelõ felszereltségû ájurvédikus klinika szüksé-ges, az elsõ kettõt nem csak a kialakult egyensúlyzavar hely-reállítása, hanem a betegségek megelõzése céljából sajátmagunk is alkalmazhatjuk. Az egyéni testalkatunknak megfe-lelõ, egészséges és természetes táplálkozás, valamint a meg-felelõen kialakított, harmonikus napirend remek módon szol-gálja az egészség, az életerõ és a jókedv helyreállítását. Azalábbiakban néhány alapvetõ tanácsot foglaltam össze ennekérdekében.

Gaur§¯ga d§sa

1. Folytassunk a testalkatunknak megfelelõen összeállított, vegetáriánustáplálkozást, amely lehetõleg tartalmazzon minél több természetes és bioélelmiszert.

2. Az elkészített ételeket ajánljuk fel K¥¢£ának, így karmikusan is tisztává válnak.3. Lehetõleg mértékletesen együnk, és egy vagy kéthetente tartsunk egy böjtnapot.4. Kövessünk rendszeres napirendet, amelyben a lelki gyakorlatok, a megfelelõ

pihenés, testmozgás, munka és érzelmi élet is helyet kap.5. Keljünk fel reggel korán, zuhanyozzunk, majd meditáljunk, jógázzunk, végezzünk légzõgyakorlatokat.6. Ne dolgozzunk túl sokat (többet, mint 8-10 óra), hiszen úgyis annyit fogunk kapni mindenbõl, amennyi jár.7. Este pihenjünk le korán, és ne együnk túl sokat éjszakára!8. Minden nap végezzünk legalább fél óra testmozgást!9. Kerüljük a káros szokásokat vagy a túlzott élvezeteket!10. Ne tartsuk magunkban a negatív érzelmeket és gondolatokat!

Tanácsok az egészséges életmódhoz:

az Ájurvéda

Vastu

-ª§s

tra35

Az emberi kultúra régi emlékeibenkutatva azt találjuk, hogy a különfélecélokat szolgáló épületek alakját, elren-dezését, sõt a bennük használt építésze-ti formákat, mintákat, alakzatokat ésszíneket is gondosan lefektetett térren-dezõ elvek alapján határozták meg. Eza hagyomány a kínai és az indiai kultú-rában maradt fenn a legrendszerezet-tebb formában. A térrendezés és az épí-tészet kínai tudományát feng shuinak,indiai hagyományait pedig Vastu-

ª§strának nevezik.

A Vastu-ª§stra nem más, mint a ter-mészeti törvények figyelembevétele egyépület vagy lakóhely megépítése során.Ismeretes, hogy a természeti törvényekmeghatározzák a környezetünket. Atengerekkel körbevett szárazföldekenvannak síkságok, hegyek, medencék ésmás domborzati képzõdmények, vala-

mint folyók, patakok és tavak. A földfelszínét különbözõ minõségû talaj bo-rítja, mélyében pedig ásványok, ércektalálhatók. Mindezek a tényezõk más ésmás életfeltételeket biztosítanak a kü-lönbözõ tájakat benépesítõ emberek,állatok számára.

A természet finom szintû törvényeibefolyásolják az élet jobbra vagyrosszabbra fordulását, úgyhogy a ter-mészetes környezethez és annak törvé-nyeihez való megfelelõ alkalmazkodásminden élõlény érdeke. Persze ahhoz,hogy alkalmazkodni tudjunk hozzájuk,elõször meg kell ismernünk õket. Ebbena Vastu-ª§stra õsi tudománya nagy se-gítségünkre lehet.

Ha természetes környezetükbenmegfigyeljük az állatok viselkedését,nyilvánvaló, hogy ösztönszerûen, mint-egy a beléjük programozott genetikaikód segítségével érzik meg a környezetihatásokat és törvényszerûségeket, ésugyanilyen természetes módon tudnakalkalmazkodni hozzájuk. Az ember ese-tében ezt az ösztönszerûséget már nemtaláljuk meg. Az állatok ösztönéletét azembernél az intuíciónak kellene helyet-tesítenie, ha azonban nem tudunk rá-érezni a természet finomabb törvény-szerûségeire, akkor érdemes a Vastu-ª§stra tudományát tanulmányoznunk,melyet emelkedett és érzékeny bölcsekállítottak össze az emberiség javára.

Az ember ugyanabban a világban él,mint az összes többi élõlény, és ugyan-azoknak a környezeti hatásoknak és ár-talmaknak van kitéve. Látszólag min-denhol megél, ahol elegendõ ételhez ésvízhez jut, ám nagyon szûk tartomány-ban mozognak azok a feltételek, ame-lyek között fizikai és mentális energiájaés erkölcsi értékei teljes mértékben kitudnak bontakozni. Az ellenséges kör-nyezeti hatások elleni védekezés legfon-tosabb erõdje a lakóhely. Az építkezésiszokásoknál a modern építészetben avizuális és funkcionális szempontok,valamint az egyén társadalmi státusza,személyes énképe a meghatározó ténye-zõ. A Vastu-ª§stra ezzel szemben egyolyan építészeti hagyomány, melynek fõcélja az, hogy harmóniát teremtsen azember, a természet és az épület között.A modern építészet a látszólagos ké-nyelmet helyezi elõtérben, míg avédikus a környezeti hatásokkal szem-beni megfelelõ védelmet, valamint azolyan légkör megteremtését, amelykedvez a lelki tökéletességre irányulótörekvéseknek, és elégedettséget hoz azember életébe. Miért ne kapná megmindenki a lehetõséget arra, hogy job-bá, sikeresebbé és boldogabbá tegye azéletét a Vastu-ª§stra elveinek a lakókör-nyezetben való alkalmazásával?

Gaur§¯ga d§sa

A környezeth a t á s a a z é n r e

Vissza Istenhez

Életünk

az ajándékboltban, vagy a pékségben dol-goznak, és vannak, akik az idegenforgalom-ban, az adminisztrációban, valamint a kü-lönféle templomi szolgálatokban vesznekrészt. Mindenki talál számára megfelelõmunkát, mivel azonban életünk középpont-jában Isten – K¥¢£a áll, nem a pénz, hanemaz odaadással végzett munka a legfõbb elv.

A mûvészeti stúdióban fél tíztõl fél hatigalkotnak a szobrászok, a keramikusok, a fes-tõk, a grafikusok. Patita P§vana d§sa mutat-ja a vendégház recepciójának indiai stílusúlátványtervét és a már meglévõ díszítõeleme-ket. Hatalmas kapuõrzõ elefántot formáznaka mûteremben, amelybõl kettõt öntenek.

– 1995-ben találkoztam elõször krisná-sokkal egy szegedi fesztiválon – meséli PatitaP§vana d§sa. – Nagyon megérintett a filozó-fiájuk, hiszen alapvetõ igazságokról beszél-tek. Még azon a nyáron eljöttem Krisna-völgy táborába. Ekkor döbbentem rá a bölcs

Egyházunk megalakulása óta kerestünkegy olyan helyet, ahol gyakorlatban is meg-valósíthatnánk a fenti elvet. 1993-ban a kö-zel hétszáz lelket számláló Somogyvámosmellett döntöttünk. A kis település polgár-mestere, Hanzel László nagy fantáziát látotta Krisna-farm gondolatában, és hamarosan afalubeliek is megismertek és befogadtak ben-nünket. Krisna-völgy ma is folyamatosanépül. 1994-ben elõször a vaisnava templomépítésével kezdtük, majd következett a pék-ség, a mûvészeti stúdió, a vendégház, a faze-kasmûhely és a lakóházak. Idén az iskolán asor, s 2016-ra talán minden elképzelésünkvalóra válik.

Jelenleg százötvenen élünk itt. Legtöbbenmár családosok, de rajtuk kívül férfi- és nõiszerzetesek is laknak itt, akik az ország kü-lönbözõ részeirõl költöztek Krisna-völgybe. Aközösség egyes tagjai a földet mûvelik vagy ateheneket gondozzák, mások az étteremben,

R I S N A - V Ö L G Y B E N

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U SÉLETÜNK KRISNA-VÖLGYBEN

KKBalaton partjától mintegy 30 kilométerre délre, Somogyvámoshatárában található a 150 hektáros Krisna-völgy, Indiai Kultu-

rális Központ és Biofarm. A szelíd lankás somogyi birtokot kis patakszeli át, mely tisztavizû forrásokból táplálkozik.

Az Európában egyedülálló Krisna-tudatos települést azzal a céllalhoztuk létre, hogy szellemi és lelki harmónián alapuló természeteséletmódot mutassunk be. Farmközösségünk mottója: „Egyszerû élet-mód – magas szintû gondolkodás”. Ezt az életelvet a világszerte elis-mert indiai tudós, lelki tanítómester, Õ Isteni Kegyelme A.C. Bhakti-vedanta Swami Prabhup§da fogalmazta meg a hetvenes évek elején,a gaudiya vaisnava kultúra és vallás hagyományait képviselve.

A

37

mondás igazságára: „a várost az embe-rek teremtették, a vidéket pedig Isten.”Közben megszûnt a munkahelyem, ittmeg üvegfúvót kerestek. Nem állt távoltõlem, végülis mindent meg lehet tanul-ni. S ebben láttam a jövõt. 1997 õszénjöttem a farmra, s 1999-ben megnõsül-tem. Fizetésünk nincs, teljes ellátástkapunk a templomtól, és ha valamirekell pénz, kapunk annyit, hogy utazás-ra, hétköznapi szükségleteinkre elég le-gyen.”

Több pedagógus közremûködésével3 évvel ezelõtt kísérleti jelleggel elkezd-tük a védikus rendszerû általános isko-lai oktatást. A gyermekek a védikus is-kolában minden közismereti tárgyat el-sajátítanak, mellette pedig játékosformában megismerkednek a vallás fi-lozófiai és gyakorlati alapjaival és a ma-gasabb rendû erkölcsi értékekkel. Be-kapcsolódnak a mezõgazdasági mun-kákba, tanulnak énekelni,hangszereken játszani, virágfüzért ké-szíteni, ruhát varrni és fõzni. Egyszerû,nyugodt életet élnek, harmóniában azõket körülvevõ környezettel. Hasonlómegfontolások miatt költözött Krisna-völgybe családjával együtt Fehér AttilaBudapestrõl. Tiszta környezetben tisztaéletre vágytak.

– Egyre több negatív hatás értegyermekünket az óvodában – meséliAttila. – Hogy mást ne mondjak, átvet-te a csúnya szavakat a többiektõl. Miu-tán nem volt tévénk, a fiunk nem tudotta véres rajzfilmekrõl beszélgetni. A ve-getáriánusság ugyancsak sok problémát

endõket végzik. Kialakult napi ritmusaszerint hajnal fél négykor kel, majdrészt vesz a közös lelki programon atemplomban. Istenszeretetünk fejlõdé-séhez segítenek hozzá a reggeli lelkigyakorlatok, melyeken közösen emléke-zünk K¥¢£ára, Róla énekelünk és közö-sen tanuljuk a szentírásokat.

– Boldog vagyok, hogy eddig elju-tottunk – árulja el Gaura ¼akti d§sa,Krisna-völgy vezetõje. – De nem dõlhe-tek hátra elégedetten a fotelban. A meg-lévõ tapasztalatok hitet és bizakodástadnak a további célok valóra váltásá-hoz. És van még tennivalónk bõven.

Hitre, reményre bizony szükségvan. És hozzá boldogságra. Mit is szok-tunk mondani? „Gaur§¯ga!” Vagyis:„Légy boldog!” Ha mindig õszintén ésmély hittel énekeljük Isten szent neveit,nemcsak boldogok leszünk, hanem szí-vünket és tudatunkat megtisztítva, éle-tünk végén hazatérhetünk, vissza Isten-hez.

R§dhik§ dev¦ d§s¦

okozott neki az ebédkor. Feleségemmelegyütt a minõségi életmód mellett tet-tük le a voksunkat. Nem dohányoz-tunk, nem ettünk húst, amikor pedigmegismertük az õsi indiai filozófiát,nem volt kétséges számunkra, hogy mi-ként szeretnénk leélni az életünket.Harmadik éve lakunk itt.

Attila ajándéktárgyakat készítõ mû-helyt vezet a faluban.

– Délelõtt én is a mûhelyben va-gyok – veszi át a szót Rita, a felesége. –Ebéd után segítek a leckeírásban

Ku£¨alinak. És vár rám a házimunka.Kézzel szoktam mosni, cserépkályhávalfûtünk. Sokat vagyunk a természetben.Imádunk kerékpározni a környéken.

A friss virágokkal ékesített oltáron¼r¦ ¼r¦ R§dh§-¼y§masundara áll - acsodálatos Isteni pár, akik nemcsak atemplomban kapnak központi szerepet,hanem Új Vraja Dhama minden lakójá-nak szívében is. Az oltáron, a napontaötször bemutatott szertartásokat a többezer éves vai¢£ava hagyományoknakmegfelelõen végezzük, melyek célja Is-tennel való kapcsolatunk erõsítése, ésaz, hogy kimutassuk Irán-ta érzett parányi szerete-tünket és odaadásunkat.

– K¥¢£át tökéletesentiszta, anyagi megnyilvá-nulásoktól mentes sze-mélynek tartjuk – mondjaAtula K¥¢£a d§sa. Õ azegyike azoknak a lelké-szeknek, akik a templomiimádattal kapcsolatos te-

38

Vissza Istenhez

A tizenhatodik században Indianépe a Nagy Akbar császár fenséges ár-nyékában élte napjait. Akbar kiváló ál-lamférfi, a hatalmas Mughal birodalomlegnagyobb uralkodója volt. Udvarábanzenészek, festõk és poéták élvezték jóin-dulatát: a mûvészet, a kultúra sohasemlátott virágzásnak indult.

Brahma Kavi hírneves költõ volt,aki szívesen szónokolt az igazi szeretet,a példás erkölcsû élet, a társadalmiigazságosság mellett. Hírneve a fensé-ges Akbar császár figyelmét sem kerülteel. Az uralkodó meghívásának elegettéve Brahma Kavi, a késõbbi Birbal, azudvarba érkezése napjától majd har-minc esztendõn át elválaszthatatlantársa, tanácsadója, bensõséges barátjavolt a császárnak. Felejthetetlen alakjama is elevenen él az indiai nép emléke-zetében.

Az uralkodó szálláshelyének közelé-ben volt a Diwáni Khász, azaz a Ma-gánkihallgatások Csarnoka. Ez nagysá-gát tekintve nem volt akkora, mint aDiwáni Ám, amit a nagyközönség szá-mára tartottak fent, de gyönyörû dí-szekkel és páratlan bútorokkal voltékes. Ezen a helyen általában a legben-sõségesebb udvari emberek és elõkelõkgyûltek össze, hogy a császárral fontosállamügyeket vitassanak meg. Néhamás, könnyebb fajsúlyú kérdések isszóba kerültek, mint például, hogy holterem a legjobb dinnye, vagy hogy ki alegbölcsebb tudós. Olykor-olykor azuralkodó kedvét lelte abban is, hogyolyan fogós kérdéseket vessen fel, me-lyekrõl az általános nézet az volt, hogylehetetlen megválaszolni õket. Birbalazonban, aki bármilyen képtelenségremegadta a feleletet, ezt épp ellenkezõ-leg gondolta.

Egy reggel, amikor az uralkodó el-foglalta trónusát a Diwáni Khász te-remben, a következõ kérdést tette fel:

– Mondjátok meg, de azonnal, hogyhány varjú van egész Ágrában! Moströgtön tudni akarom a választ! De fi-gyelmeztetlek benneteket, ha nem pon-tos adatot adtok, haragom kíméletlenüllesújt reátok!

Az udvarnokok vészjóslóan tekint-gettek egymásra. Most mit tegyenek?Néhányuknak volt némi elképzelése ar-ról, hogy hány elefánt van a városban,mások a lovak számát tudták többé-ke-vésbé meghatározni. Az egyikük mégazt is tudni vélte, hogy hozzávetõlege-sen hány papagáj lehet. De hogy varjú?Egyesek isteni sugallatért fohászkodtak.Mások próbáltak észrevétlenül elrejtõz-ni a társaik háta mögé. Néhányan nagyérdeklõdéssel pásztázták az eget, annak

reményében, hogyha sikerülne meg-számlálniuk a fölöttük elhaladó varja-kat, következtetéseket tudnának levon-ni a teljes létszámukra vonatkozóan.Egyedül Rája Birbal arcán ült nyugodtmosoly.

– Felséges Uram, - mondta néhányperc elteltével. – Összesen tízezer-hat-százhatvanhat varjú van Ágrában.

– Óh? – mondta Akbar kétkedõ te-kintettel. – Nem hibázhatod el az állí-tásodat, mert ellenõrzésképpen pontosszámítást fogunk végezni!

– Természetesen, Nagyuram, állokelébe! – válaszolt megingathatatlanulBirbal. – De sajnos nem számíthattokarra, hogy minden varjú Ágrában ma-rad, amíg elvégzitek. Néhányan közü-lük talán átrepülnek Delhibe, hogymeglátogassák a barátaikat és hozzá-tartozóikat, és emiatt talán majd úgytalálhatjátok, hogy kevesebb van belõ-lük, mint amit én mondtam. De az iselõfordulhat, hogy az ágrábeliek rokon-sága röpül át ide, ami viszont megnöve-li az említett létszámot. De a legna-gyobb bizonyossággal állíthatom, hogyebben és csakis ebben a pillanatban tíz-ezer-hatszázhatvanhat varjú tartózko-dik városunkban!

Erre az érvelésre Akbar már nemtudott mit mondani, fel kellett adnia ajátszmát. – Birbal, te felülmúlhatatlanvagy! – kiáltott fel és hatalmas hahotá-ban tört ki. A császár haragjától rettegõudvarnép pedig megkönnyebbülten lé-legzett fel, hálát adva Birbal pengeéleseszének.

Fodított: K¥¢£a-l¦l§ dev¦ d§s¦

NemzedékünkN E M Z E D É K Ü N KA V A R J Ú N É P S Z Á M L Á L Á S

A varjúnépszámlálás

38

39

Krishna Dharma

Rámájana

A Rámájana, India õsi eposza a világ legrégibb írásainak egyike.Lenyûgözõen izgalmas, mégis felemelõ meséje erényrõl ésbecsületrõl, jó és gonosz harcáról, a lélek bölcsességérõl, életrõl éshalálról korszakokon keresztül megszámlálhatatlan nemzedéknekvolt féltve õrzött kincse, s mind a mai napig ott él nemcsak India, deegész Ázsia népének szívében.524 oldal, 2500 Ft

Tasi István

Ahol megáll a tudomány

Ki vagyok én? Mi történik a halál után? Hogyan keletkezett avilág? Honnan származnak az élõlények? Milyen régi az emberikultúra? Mi az élet végsõ célja? Ahol megáll a tudomány, India

bölcsessége ott is választ kínál…288 oldal, 1100 Ft

Gauranga Das

A védikus asztrológia kézikönyve

Magyar nyelven elõször jelenik meg olyan eredeti alkotás, amely azasztrológia rég elveszett titkait taglalja az õsi indiai mesterektanításai alapján. E könyv segítségével még az is jártassá válhat azasztrológia tudományában, aki mindeddig semmit nem tudott róla,és olyan ismeretekre tehet szert, melyeket egész élete soránhasználhat majd.288 oldal, 1850 Ft

Gauranga Das

VASZTU

Az otthonteremtés idõtlen tudománya

A Vasztu a védikus építészet és térrendezés tudományát tárja azolvasó elé. Az itt ismertetett egyszerû elveket bárki alkalmazhatja

saját otthona megtervezése és berendezése során. A könyvazoknak is érdekes olvasmány, akik már megismerkedtek a feng

shui alapelveivel, de azok számára is jól követhetõ eligazítástnyújt, akik most kezdenek környezetük átalakításához. 176 oldal,

1450 Ft

Lál KiadóLevélcím: 1286 Budapest, Pf. 18. Tel.: (30) 250-8299

E-mail: sundara@mail.elender.hu

A könyveket postai utánvéttel küldjük ki.

Az árak a postaköltséget nem tartalmazzák!

40

Vissza Istenhez

¼r¦la Prabhup§da könyvei

Az odaadás nektárja

¼r¦ Caitanya tanítása

Az önmegvalósítás tudománya

A tanítások nektárja

Prabhupada

¼r¦mad-Bh§gavatam (1-10 Ének)

A Bhagavad-g¦t§, úgy ahogy van

¼r¦ Caitanya Carit§m¥ta

E tizennyolcezer versbõl álló monumentális alkotás,melyet „a Védikus Irodalom fájának érett

gyümölcsének” neveznek, a védikus tudás legteljesebbés leghitelesebb magyarázata.

800-1200 oldal között, kötve, színes illusztrációkkal

A Bhagavad-g¦t§, melyet India lelkibölcsességének tartanak, az emberalapvetõ természetét, környezetét,s végül Istennel való kapcsolatátérintõ mélységes védikus tudományfoglalja össze.

976 oldal, kötve, színes illusztrációkkal

E könyv a legfontosabb alkotás ¼r¦ Caitanya Mah§prabhunak, azIstenség Legfelsõbb Személyisége inkarnációjának életérõl és tanításairól.¼r¦ K¥¢£a Caitanya annak a nagy társadalmi és vallási mozgalombak azúttörõje, amely Indiában kezdõdött el a XVI. század elején, és amelyközvetve vagy közvetlenül nemcsak India, de az egész világ vallásos ésfilozófiai gondolkodására hatással volt.

1680 oldal, kötve, több mint 100 színes képpel, teljes szójegyzékkel,

mérete: 260 x 190 mm

Megrendelhetõ még: