2014.10.21.

1

A tanulás „mérnöki” értelmezése

Kata János

BME Műszaki Pedagógia Tanszék

A tanulási folyamat felépítése

Folyamatrendszer

Erőforrások Eredmények

Munka tárgya Munka eszköze Munkaerő (Tőke) Technológiai ismeretek

Technológia (átalakítás) Termék Szolgáltatás

Tanuló

Új ismeret, képesség, szakképesítés stb. ELSAJÁTÍTÁSA, megszerzése

Képzési cél, „képzési szint”

2014.10.21.

2

A tanulási folyamat felépítése

Az előző ábra néhány jellemzője

• Mi a folyamatrendszer? (időben működő rendszer = a tanulás is ilyen)

• Mi a bemenet? (a tanuló valamilyen tudás, képesség, szakma hiányában)

• Mi a kimenet? (a tanuló valamilyen tudás, képesség, szakma birtokában)

• Mi az alapfolyamat? (a tanuló „átalakulása”) • Mi az irányítási-információs részrendszer? (a

tanár, illetve maga a tanuló) • Kapcsolatok (ez mind szükséges a működéshez)

2014.10.21.

3

Az információáramlás Shannon-féle modellje

Az előző ábra néhány jellemzője

• Ki az adó? (a tanár)

• Ki a vevő? (a diák)

• Lehetséges hibák a folyamatban:

– A „hír” értelmezése a tanár által

– A „hír” kódolása „jel”-lé

– Az átviteli csatorna zavarai

– A „jel” dekódolása „hír”-ré

– A „hír” értelmezése

2014.10.21.

4

Az előző ábra következménye

• Minden információáramlásnak vannak veszteségei

• A tanítási folyamat sem lehet tökéletes

• A modell által leképezett tanítási módszer („frontális munka” mellett más tanítási-tanulási módszerek is léteznek = csoportmunka, egyéni munka)

• Egy tanuló több forrásból (információs csatornán) is tanul

A Shannon-féle modell „pedagógiai” változata

2014.10.21.

5

A csoportos tanulás modelljei

Az előző ábra néhány jellemzője

• A tudások halmazainak metszete, uniója (más tudás behívása a saját tudásba)

• Az aktív és a passzív tudások halmazainak uniója (a passzív tudás aktivizálása, idegen aktív és passzív tudás behívása)

2014.10.21.

6

A tanulás környezete

• A rendszer környezeti keretét alkotó tényezőkre az jellemző, hogy: – rendkívül összetettek, – nehezen meghatározhatóak, – lassan, vagy egyáltalán nem változnak, – sokszor zavarjellegűek, vagyis káros hatásúak, – sok véletlenszerű elemük van.

• Kétfajta környezet:

– Extern • (távolabbi, nehezebben befolyásolható, „külső”)

– Intern • (közelebbi, könnyebben befolyásolható, „belső”)

A tanulás extern környezeti feltételei

• Tehát elsősorban külső, társadalmi hatások (média, baráti kör).

• Olyan tágabb környezetet kell kialakítani, melyben értéke van a tanulásnak, annak a szakmának, melyet tanulunk (barátok, filmek, könyvek megválasztása)

2014.10.21.

7

A tanulás intern környezeti feltételei

• A közvetlen környezet ergonómiai szempontok szerinti kialakításának legfontosabb célja a kényelem biztosítása. – Ez azt jelenti, hogy ne csak a tanulást tegye lehetővé,

hanem legyen a tulajdonosa számára otthonos, tükrözze az illető személyiségét, alkalmazkodjék a szokásaihoz. Emellett biztosítsa a pihenés, kikapcsolódás lehetőségeit tanulás közben.

• Ennek alapvető feltétele az állandó tanulási környezet biztosítása.

A tanulás intern környezeti feltételei

• Általánosan jó tanulási környezet tehát nem létezik, az mindig illeszkedik tulajdonosához, függ annak igényeitől. Vannak azonban olyan, legtöbbünk számára fontos elemei, melyeket célszerű összegyűjteni.

2014.10.21.

8

A tanulás intern környezeti feltételei

• A tanulóhely bútorainak és felszerelésének legfontosabb elemei a következők: – megfelelő méretű és kialakítású asztal, – megfelelő kialakítású szék, – könyvszekrények, – könyvespolcok, – számítógép, – ágy, – szemetes kosár, – falitábla, naptár – egyéb eszközök (pl. mobiltelefon).

A tanulás intern környezeti feltételei

• További elemek:

– Hangulatosság (függöny, kabala, virág stb.)

– Megvilágítás

– Hőmérséklet

– Zaj

– Szellőztetés

– A taneszközök elhelyezése (FIFO-elv, szabad-kötött helyfoglalás, forgási sebesség=használati sűrűség szerinti tárolás)

2014.10.21.

9

A tanulás időbeli szervezése

A tanulási idő kiválasztása során a következő kérdéseket kell megválaszolnunk:

– milyen rendszerességgel,

– milyen napszakokban,

– hét közben vagy hét végén,

– milyen más tevékenységek között,

– milyen pszichológiai állapotban és

– A tanulási időn belül milyen tanulási sorrendben

kell tanulnunk.

A tanulás időbeli szervezése

• Alapvető szabályok:

– Tervezés

– Tartalékok

– Pareto-elv, diagnosztika

2014.10.21.

10

Felkészülés a számonkérésre

• Legfontosabb típusok:

– Írásbeli zh, vizsga

– Szóbeli zh, vizsga

• Prezentáció

• Esszé

• Évfolyamterv

• Gyakorlati vizsgák stb.

Felkészülés a számonkérésre

• Ellenőrzés-értékelés

= visszacsatolás a tanár felé

= visszacsatolás a tanuló felé

(= motiváció)

2014.10.21.

11

Felkészülés a számonkérésre 1.

• A sikeres vizsga egyik legfontosabb feltétele a tanulásra fordított megfelelő idő.

• A számonkérésen való jó szerepléshez az is szükséges, hogy a tananyag megfelelő mértékben „leülepedjen”, vagyis megfelelő hierarchia szerint rögzüljön és a felidézés problémamentes legyen.

• A felkészülés fontos feltétele a megfelelő pszichológiai állapot

• Tudatosítsuk a vizsga szerepét életünkben • Soha ne idegesítsük magunkat mások élménybeszámolóival • A megfelelően tervezett tanulás utolsó fázisában a

gyakorlást kiegészíthetjük a számonkérésre való felkészülés imitálásával.

Felkészülés a számonkérésre 2.

• A felkészülési idő megfelelő tervezéssel csökkenthető (diagnózis).

• A tételsorok áttekintésével, a korábbi írásbeli dolgozatok elemzésével meghatározható az egyes tananyagrészek fontossága.

• A tanulásra is alkalmazható a Pareto-elv. Ennek értelmében a jól kiválasztott tananyag megtanulásával sikeresebben szerepelhetünk a vizsgán (20-80 %).

• A sikeres vizsga nagyon fontos kelléke a vizsgakörülmények ismerete.

• Az utolsó percben már ne tanuljunk.

2014.10.21.

12

Az írásbeli számonkérések szabályai 1.

• Mindig dolgozzunk tisztán, áttekinthetően. • Az írásbeli vizsgák időtartamát teljes mértékben használjuk

fel. • A feladatok kidolgozását célszerű a legszimpatikusabbal

(legkönnyebbel, legkisebb pontszámúval, leginkább ismerőssel) kezdeni.

• Néha előfordul, hogy a könnyűnek gondolt feladat megoldásába hiba csúszik, illetve nem tudjuk megoldani azt. Ilyen esetekben nem szabad további időt pazarolni erre (hacsak nem nagyon egyszerű a hiba megtalálása), mert megnyugvás helyett pánikba eshetünk.

• Érdemes menet közben figyelni a már összegyűjtött pontjainkat

Az írásbeli számonkérések szabályai 2.

• Ha egy feladat megoldásánál nyilvánvalóan rossz eredményt kapunk (például negatív értéket olyankor, amikor a feladat értékkészlete elvileg pozitív számokból állna), ugyancsak térjünk át másikra.

• Akkor is kezdjük el a feladat kidolgozását, ha nyilvánvaló számunkra, hogy nem tudjuk megoldani teljesen azt.

• Amikor becslésünk alapján elértük az elégséges szintet, akkor már nem érdemes meg nem engedett eszközökkel élni.

• Amennyiben mégis megtudjuk, hogy szomszédunk tőlünk eltérő eredményt kapott, akkor ne essünk pánikba.

2014.10.21.

13

A szóbeli vizsga szabályai

• Adjunk a vizsgának beszélgetés-jelleget! Ez nem kihallgatás, hanem beszélgetés!

• Irányítsuk a szóbeli vizsga menetét! • Minden kérdésre reagáljunk azonnal. • Mindig hangosan gondolkodjunk! • Kisebb hiányosságok miatt ne álljunk le! • Figyeljük a tanár reakcióit! • Keressük, hogy hová akar a vizsgáztató eljutni! • Ne akarjuk becsapni a tanárt! • Az idegességet ne leplezzük.

A bukás

• A hallgatók többsége (66 %) az első két félévben túlesik első bukásán.

• Az „átlagdiák” eddig teljesített 110 kreditje mellett 3,2-szer bukott meg.

2014.10.21.

14

A bukás 1.

• Az első bukás időpontjának mediánja a 25. és a 30. kredit teljesítése között van (tehát nagyjából az első vizsgaidőszak végén).

• Az első bukások 65 %-a lezajlik az 50. teljesített kredit előtt.

• A hallgatók 12 %-a kerüli el a bukást BSc/BA képzése során.

• A fiúk és a lányok első bukásának időpontjában nincs szignifikáns eltérés (a lányok egy árnyalattal korábban kezdenek bukni, de a fiúk egy árnyalattal tovább vannak veszélyben).

A bukás 2.

• Aki korán bukik meg először, az nagy valószínűséggel később is többször bukik. Ez a megállapítás szignifikáns összefüggésre épül.

• A felvételi pontszám és az első bukás időpontja között szignifikáns összefüggés van. A 400 pont alatt felvettek első bukásának időpontja 12 és 30 kredit közötti (ezen belül véletlenszerű), míg a 400 pont felettieknél ez 74 kredit.

• Bukás szempontjából az egyes szakok nem térnek el egymástól.

2014.10.21.

15

A bukás

Tulajdonképpen miből is buknak meg az egyetemisták:

• Legtöbben szakmai alapozó és természettudományi alapozó tárgyból buknak először. Szakmai és egyéb tárgyból kevesebben buknak először.

• A képzés különböző szakaszaiban előforduló első bukások egymáshoz hasonló jellegűek (bár az előre haladással párhuzamosan megfigyelhető a súlypont áttevődése az alkalmazott és az egyéb tárgyak irányába)

• A későbbi bukások számát meghatározza a természettudományos alapozó tárgyakból való első bukás (aki „megússza” ezekből a bukást, az később is ritkábban bukik meg).

• Az első bukás tárgya szempontjából nincs különbség a fiúk és a lányok között (a lányok kicsit jellemzőbben buknak természettudományos alaptárgyból és szakmai tárgyból).

• Az első bukás tárgyát nem befolyásolja a felvételi eredmény (de az alacsony pontszámmal bekerülők szinte kizárólag a képzés elején levő természettudományos alapozó tárgyakból buknak először).

• Az egyes képzési területek között nincs eltérés az első bukás tárgyában (bár a közlekedési, építő, építész és villamos területeken a természettudományos alaptárgyakra és a szakmai alaptárgyakra inkább koncentrálódik az első bukás, mint a többi esetben).

30

Tanácsok az elsőévesek számára

• Azoktól, akik már túlestek a gólyák tipikus problémáin….

2014.10.21.

16

31

Mit javasolnak a felsőbbévesek? (150 fős brainstorming)

• 19. Csatlakozz az évfolyamod facebook csoportjához.

• 20. Koncentrálj az összefüggésekre!

• 34. ha megpróbáljuk megérteni az anyagot, nem bemagolni - még akkor is, ha ez az idő kárára megy - akkor jobban belénk rögzül a tudás, tisztában leszünk a dolgokkal.

• 14. Ha nem kell tanulnod, kapcsolódj ki,.

• 17. Néha tartsunk egy kis szünetet tanulás közben,...

32

Mit javasolnak a felsőbbévesek? (150 fős brainstorming)

• 21. Fontos, hogy hatékonyan tanulj!

• 6. Mindig oszd be az idődet!

• 2. Ha valami nem megy olyan jól, nem érted az alapjait, keress valakit,...

• 24. Hasznos többször átnézni az anyagot.

• 31. Nagyon hasznos, ha úgy tanulsz vizsgára/zh-ra, hogy írsz magadnak egy összefoglalót, miközben olvasod az anyagot.

• 30. Nem szabad fáradtan nekiállni tanulni, ...

• 13. A gyakorlatokra érdemes felkészülten érkezni,...

2014.10.21.

17

33

Mit javasolnak a felsőbbévesek? (150 fős brainstorming)

• 9. Vegyél részt közösségi programokban,...

• 12. Érdemes saját jegyzetet készíteni,...

• 37. Zárd ki a zavaró tényezőket...

• 1. Mindig csak a következő problémára koncentrálj...

• 25. Próbálj pihenni a tanulások között.

• 4. Használd a 21. század és az Internet adta lehetőségeket! • 3.Teljesen zárd ki a külvilágot,...

• 23. Önmagában listát írni a teendőidről nem elég.

• 29. Egy dolgozatra való felkészülést mindig az elméleti anyag egyszeri vagy kétszeri átolvasásával kezdd,...

• 8. Érdemes lehet csapatban gyakorolni a feladatokat,...

• 39. Érdemes szövegkiemelővel kiemelni a lényeges mondatokat.

• 32. Minden nap érdemes átnézni az aznapi/következő napi órák anyagait.

• 7. Definíciók, fogalmak tanulása: lehetőleg szedd listába őket. • 27. Ha nehezen megy egy nagyobb tananyag megtanulása, oszd fel kisebb részekre!

• 28. Ha úgy érzed már megy a tananyag gyakorlásképpen “húzz egy tételt”,...

• 16. Készülj előre amennyit lehet.

• 11. Az előadások fontosak...

• 22. Tűzz ki magadnak a nap és a tanulás végére valami csábító programot...

• 15. A tanulnivalón rágd át magad egyedül,...

• 5. Minden héten szánj 1-2 órát...