a szÁmlÁzÁs sajÁtossÁgaimoklasz.hu/wp-content/uploads/2016/04/ks_oklasz_forgado_2005.pdf ·...
TRANSCRIPT
Penta Unió Oktatási Centrum
A SZÁMLÁZÁS SAJÁTOSSÁGAI
Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Forgalmi adó szak
Budapest, 2005
Dr. Kenyeres Sándor: A számlázás sajátosságai 1
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék.................................................................................................................... 1
1. Bevezetés ....................................................................................................................... 2
2. A számla kialakulása .................................................................................................... 4
3. A számla fogalma.......................................................................................................... 6
4. A számla szerkezete....................................................................................................... 8
4.1. A informatikai modul.......................................................................................... 9
4.2. A számlafej ......................................................................................................... 10
4.3. A teljesítő fél adatai ........................................................................................... 11
4.4. A címzett adatai ................................................................................................. 12
4.5. Az ellenérték....................................................................................................... 12
4.6. A teljesítés adatai ............................................................................................... 15
4.7. Az összesítés ....................................................................................................... 17
4.8. Adózáson kívüli tételek ..................................................................................... 18
4.9. A számla lezárása .............................................................................................. 19
5. Számla készítési módok .............................................................................................. 20
5.1. Materiális bizonylatok....................................................................................... 22
5.2. Immateriális bizonylatok .................................................................................. 23
5.2.1. Kötelezően materializálandó bizonylatok ................................................... 24
5.2.2. Digitális bizonylatok ................................................................................... 25
6. A számlaféleségek és a számlázási események .......................................................... 27
7. Különleges, adóztatható tényállások.......................................................................... 29
8. A számlára vonatkozó előírások................................................................................. 31
9. A minta számla............................................................................................................ 33
10. Összegzés ................................................................................................................. 42
11. Irodalomjegyzék...................................................................................................... 43
Függelék. A hivatkozott jogszabályhelyek. ......................................................................... A
Bevezetés 2
1. Bevezetés
A szakdolgozatot az okleveles adószakértő képzés keretében forgalmi adószakos
hallgatóként készítettem el. Bevezetésképpen azt mondhatjuk, hogy forgalmi adókat az
adóhatalmak árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos jogi tények változásának (tulajdonos
változás, birtokos változás, keletkezés, megszűnés) anyagi következményeire vetik ki.
Többféle forgalmi típusú adó lehetséges. Minden áru és szolgáltatás forgalmának
adóztatása az általánosan kivetett forgalmi adóztatás. Ez többféle módon valósítható meg,
az előállítás fázisaiban eltérő lehet az adóalap és az adókötelezettség. Többfázisú
rendszerben, azaz ebben az esetben a hozzáadott érték lesz az adóalap. Egyfázisú
rendszerben, azaz a végső felhasználás vagy az előállítás lesz az adóztatás alapja.
Összfázisú rendszerben, azaz minden fázisban lényegében a teljes érték adózik.
Egy termelő gazdálkodó a termelési folyamatnak megfelelően részegységekre osztja
gazdálkodását. Az adóztatás rendszere gazdasági értelembe korrekt, ha a részegységek jogi
státuszától független az adózás. Ez az egyfázisú és a többfázisú rendszerre igaz, az
összfázisú rendszerben több a fizetendő adó, ha a részegységek jogilag önállóak, ezért
„rossz” adó fajta ez.
Többfázisú forgalmi adó az Általános Forgalmi Adó (ÁFA), az Európai Unióban
alkalmazott Hozzáadott Érték Adó (HÉA) nemzeti megnyilvánulása. Költségvetési előnye,
hogy a félkész termék is adózik, amelynek viszonylag egyszerű a nyilvántartása. Hátránya,
hogy nagy költségvetési pénzforgalmat indukál a visszautalások miatt.
Egyfázisú forgalmi adó, amelyet az előállítás, illetve első kereskedelmi forgalomba
helyezés előtt kell fizetni, a jövedéki adó, s a regisztrációs adó. Ennek előnye, hogy a
késztermék előállításakor keletkezik a költségvetési bevétel, hátránya viszont, hogy
jelentős adminisztrációs és ellenőrzési erőforrás igényű. A szolgáltatások körében
értelmezhetetlen ez az adófajta, ezért azt csak a termékek egy bizonyos körére
alkalmazzák. Az általános értelemben vett adók közül még ilyen viselkedést mutat a
vízkészlet járulék, a kommunikáció köréből az azonosító lekötési díj (hívószám mező) és
azonosító használati díj, valamint a rádió frekvenciák használatával és lekötésével
kapcsolatos díjak, a környezetvédelmi termékdíj, a különféle bányajáradékok.
Bevezetés 3
Egyfázisú forgalmi adó az, amelyet a végfelhasználónak kell fizetnie, továbbá az a
kiskereskedelmi forgalomra és szolgáltatásokra kivetett adó, amit GST-nek vagy Goods
and Services Tax-nek neveznek. Az egyfázisú forgalmi adó gyakorlatilag minden
szolgáltatásra kivethető, de az áruk esetében csak a kiskereskedelmi szektorra kell
alkalmazni. Hátránya, hogy csak értékesítéskor keletkezik a költségvetési bevétel, aminek
lényegesen egyszerűbb az adminisztrációja.
Az összfázisú forgalmi adó - például a magyar iparűzési adó - hátránya, hogy
adóhalmozódást hoz létre. Nem véletlen, hogy az Európai Unió kifogásolja ezt az
adófajtát.
Hazánkban, mint általában az Európai Unióban, hozzáadott érték adó típusú többfázisú
forgalmi adó él. Ezt az adónemet 1954-ben (április 10-én) Maurice Laurè javaslatára – aki
a Francia Adóhatóság akkori vezetője volt – Franciaországban vezették be. Az uniós
előírások szerint egy tagállamban csak egy HÉA jellegű általános adó lehet. A HÉA
rendszerrel párhuzamosan bizonyos termékekre jövedéki adó is kivethető. Alapvető
adóztatási elv, hogy a termékek HÉA alapjába be kell számítani az árban érvényesített
adókat (jövedéki adó, és egyéb általános értelemben vett adó). Azaz, a jövedéki
adótartalomra még HÉA fizetési kötelezettség is fennáll. Bár ez kettős adóztatásnak tűnik,
de jogszabályi előírás alapján alkalmazzák. Ennek technikai okai is vannak, nevezetesen
egy árú adótartalmát bonyolult nyilvántartással lehetne megállapítani, ha előbb HÉA,
azután jövedéki adót vetnének ki. Megjegyzem, a lakosság ezt a számítási többletterhet
vállalná.
Az adóztatható tényállás körülményeit írásban rögzítik. Célszerű olyan iratfajtát
alkalmazni, amelyből az adóztatható tényállás és az ügylet körülményei egyidejűleg
kiderülnek.
A fent említett többszintű elvárásnak „igyekszik” a számla elnevezésű irat megfelelni, s a
továbbiakban a számlával kapcsolatos ismereteket dolgozom fel.
A dolgozat készítése során az adatgyűjtést 2005. július 31. napján lezártam. Az Adó és
Ellenőrzési Értesítő 9. számában megjelent, és az APEH honlapján 2005. augusztus 31.
napjától elérhető az az elektronikus számlákra vonatkozó közlemény, amelynek érdemi
feldolgozását már nem tartalmazza a dolgozat.
A számla kialakulása 4
2. A számla kialakulása
Az árutermelés és kereskedelem fejlődése során már az ókorban jelentkezett az igény,
hogy az árukat részletező módon a szállításkor kísérő okmánnyal lássák el. A
pénzforgalom fejletlensége miatt az áruk ellenértékét a kísérő okmányon nem volt értelme
feltüntetni. A szállítás bizonytalansága és a magas áru káló miatt az árunyilvántartás volt a
legfontosabb. Az aritmetika és a számírás fejletlensége más nyilvántartást nem is tett
lehetővé. Emlékeztetőül: az ókorban a hatvanas és a tízes számrendszert párhuzamosan
használták, a helyi értékes számírás még nem terjedt el. A kamat fogalmát már ismerték,
sőt szabatosan számították is, de ez az ismeret egy szűk alkalmazói körre korlátozódott.
Gondoljuk meg, milyen élvezetes feladat lehetett római számokkal kamatos kamatot
számítani. Ugyanis a római számírást elsősorban sorszámok megjelenítésére és számlálási
feladatokban használták.
A tízes számrendszerű helyi értékes számírást általánossá II. Szilveszter pápa tette – aki
Gerbert d’ Aurillac apátként kora kiemelkedő „matematikusa” is volt, bár ez kevésbé
közismert róla – ezzel megteremtve az aritmetikai alapot a modern kereskedelemhez.
A helyi értékes számírás elterjedése lehetővé tette az áruk pontosabb számbavételét és
elszámolását. A korabeli gazdaság fejlődésnek indult, egyre több alkalmazott lett, akiket el
kellett számoltatni. A vagyonok is dinamikusan fejlődtek, naprakész nyilvántartásuk
szükségessé vált. Az aritmetikai műveletek végzése is egyszerűsödött, az 1200 években az
osztás művészetét (sic!) még Bolognában az egyetemen tanították. A számbavétel és a
változások, valamint a bevételek és tartozások egységes szempontú kezeléséhez hiányoztak
a negatív számokkal való számolási módszerek. Maga a negatív szám fogalma sem tisztult
le, az Girard és Descartes munkáságával vált a XVII. században általánosan elterjedté.
Egy olasz szerzetes, Fra Luca di Pacioli 1494-ben leírt egy, a gyakorlatban már meglévő
módszert a könyvelésre. Ennek a lényege az volt, hogy a számadatokat számpárokként
tartja nyilván, a pár egyik tagja a növekedés, a másik tagja a csökkenés jelzésére szolgált.
Mai szóhasználattal élve, a kettő különbsége adta az egyenleget. Ezeket a szám páron
alapuló nyilvántartásokat „conto” – számolt, megszámolt – szóval nevezte el. A magyar
nyelvújítás a számla szóval illette.
A számla kialakulása 5
A mai kettős könyvelési rendszer alapja egy aritmetikai hiányosság – a negatív szám -
zseniális feloldásából alakult ki. Egy ilyen számpáron alapuló nyilvántartási egység neve
kontó, vagy főkönyvi számla, röviden számla.
Az árumozgás és a kereskedelem fejlődése következtében a kísérő okmányok már nem
csak az áruk számbavételét, hanem értékét is számítva tartalmazták. Erre az irat fajtára is a
magyar nyelv a számla szót alkalmazza. Az eredeti nyelven olaszul conto mellett a
„fattura” és „nota” szavakat használják. Angolul az „account” kizárólag a főkönyvi számla
értelmében használatos. Kereskedelmi számlák körében az „invoice” illetve a „bill” szavak
használatosak. Németül „das Konto” a fökönyvi és a pénzügyi számlát jelenti, a
kereskedelmi számlát „die Rechnung”-nak nevezik.
A számla szó alatt a továbbiakban kizárólag a kereskedelmi számlát értjük. A számla szó
többi jelentését megkülönböztető jelzővel látjuk el: a pénzügyi értelmű számlákat
folyószámla illetve bankszámla, a számviteli értelmű számlákat főkönyvi számla
elnevezéssel használjuk.
A számlák és a fuvarozás okmányai a későbbiekben elváltak és elkülönült a számla és a
szállítólevél irat típusa. Korunkban a hasonló adattartalom miatt kényelmi okokból a két
irattípus összevonható.
Az informatika fejlődése átalakította és ma is folyamatosan átalakítja az írásbeliségről
alkotott fogalmainkat. Digitális jelsorozatot iratként értelmezünk. Megteremtették az ilyen
típusú iratok kibocsátójának hitelesítését, ez a digitális vagy elektronikus aláírás. Semmi
akadálya, hogy ilyen módon is elő lehessen állítani a gazdasági élet dokumentumait. Egy
további lehetőség, hogy rendszeres partneri kapcsolatban levő gazdálkodók egymás közt
nem egyedi számlákkal, hanem rendszeres elektronikus adatcsere formájában közöljék az
adatokat, így a számlákat és akár a szállítóleveleket is. Ezt az adatkapcsolatot is lehet
számlaként kezelni.
Várható a digitális számlák tömeges elterjedése is, hiszen a mobiltelefon is elektronikus
eszköz és arra például SMS-ként fogadható lesz az elektronikus számla. A másik
lehetőség, ha a személyazonosító okmányok chip kártyásakká válnak, akkor digitális aláíró
eszközként is használhatóak lesznek. Ez a nem túl távoli (jósoljuk meg: öt éven belüli)
jövő.
A számla fogalma 6
3. A számla fogalma
Amint, azt az előzőekből is kitűnik, a számla szó jelentése többes. Az Értelmező kézi
szótár szerint a köznapi értelmezés: „Az áru vagy a munka nemét, mennyiségét és az érte
fizetendő összeget részletezve feltüntető hivatalos elszámolás vagy jegyzék, illetve ennek
összege.”
A köznapi értelmű vagy kereskedelmi számlával kapcsolatosan a bankszámlákat és a
főkönyvi számlákat is érintenünk kell, de azokat ez úttal nem vizsgáljuk. A továbbiakban
kiemelten a hazai szabályozás sajátosságaival foglalkozom. Ezzel szemben csak érintem az
Európai Uniós szabályozást, és más nemzetek szabályozását csak példaként használom.
A számla egy irat, tehát tekintsük át az erre vonatkozó rendelkezéseket.
Az iratok jogi értelemben vett fogalmát a polgári jogban kereshetjük. Taxatív általános
meghatározást nem találunk erre vonatkozóan, viszont több jogszabály is rendelkezik az
iratokról. Ezek:
1. Adózás rendjéről szóló törvény (Art);
2. Államigazgatási eljárásról szóló törvény (Áe) 2005. október 31-ig; Közigazgatási
eljárás rendjéről szóló törvény (Ket) 2005. november elsejétől;
3. Számviteli törvény (Számvt);
4. Polgári peres eljárásról szóló törvény kommentárja (Pp);
5. Levéltári törvény.
Az Art nevesítve iratnak minősíti a számlát, és az adótörvényekben az iratra vonatkozó
rendelkezéseket rendeli alkalmazni.
A számviteli törvény rendelkezéseit csak annyiban kell figyelembe venni, amennyiben az
adójogszabályok kötelezően előírják annak alkalmazását. Az adójogszabályok mögöttes
joga, anyagi jog esetén a polgári jog (Polgári Törvénykönyv), az alaki jog esetén pedig az
(Áe vagy a Ket). A számviteli törvénynek korlátozott relevanciája van.
A számlára vonatkozó előírásokat az ÁFA törvény szabályozza, leírja az általános formai
követelményeket, majd több részlet-szabályban módosítja illetve kiegészíti azokat.
Generális szabályként a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó előírásait kötelezően
A számla fogalma 7
alkalmazandónak írja elő. A számviteli törvény bizonylatra vonatkozó előírásai a számlára
vonatkozóan más jogszabálynak is lehetőséget ad szabályozásra.
A kérdés az, hogy mennyire érvényes ez a lehetőség. A számlára vonatkozó rendelkezések
alapvetően érintik az adókötelezettséget, amelyet csak törvényben lehet megállapítani,
illetve ilyen törvény felhatalmazása alapján alacsonyabb szintű végrehajtási jogszabályban,
amelynek meghatározzák a szabályozási kompetenciáit.
A számviteli törvény tömör kifejezése, miszerint más jogszabály is megállapíthat
szabályokat, nem felel meg ennek a szabályozási előírásnak. Bizonyára érdekes lenne egy
adóvizsgálat, amelyben az adóalany arra hivatkozna, hogy a számviteli törvény nem a
jogalkotás szabályai szerint előírt lehetőségére alapozott szabályozásnak adójogi
konzekvenciája nem lehet, de ugyanakkor fennállhat a számviteli szabályok megsértése.
Az adóhatóság nehezen akceptálná ezt az érvelést. Másik nyitott lehetőség az, hogy ha egy
önkormányzat a helyi rendeletében szabályokat állapít meg a számlák adattartalmával
kapcsolatosan. Tekintsük el attól, hogy van-e ennek realitása, de az elvi lehetőség fennáll.
A számlára vonatkozóan törvényi felhatalmazás alapján, a Pénzügyminiszter miniszteri
rendeletben szabályozza az adóigazgatási alkalmasságot a számla, egyszerűsített számla,
nyugta, bizonylati körben. Olyan sikeres ez a szabályozás, hogy más nem ebbe a bizonylati
körbe tartozó okmányokra is alkalmazzák, bár a miniszteri szabályozás más irati körre nem
terjed ki. Igaz, egyéb adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat nem terjedt el a
gyakorlatban.
A számla informatikai szerkezete nem szabályozott. A digitális számláknál van ugyan
informatikai szabályozás, de az meglehetősen felszínes. Olyannyira, hogy a dolgozatom
írása közben az APEH is megváltoztatta ezt a leírást. Ez a „szabályozás” csak APEH
közlemény, ami a jogalkotás szerint nem jogszabály, és nem is az állami irányítás egyéb
jogi eszköze..
A továbbiakban vázolom a számla informatikai szerkezetét, és bemutatom, hogy melyik
részét szabályozták jogilag is.
A számla szerkezete 8
4. A számla szerkezete
A számla, mint irat, szerkezetileg több részre tagolható.
1. Informatikai modul. A kötelezően megjelenítendő adattartalom formátumával, a
kommunikációval kapcsolatos informatikai elemeket célszerű rögzíteni, de erre
jogszabályi előírás nincs.
2. A számlafej. Ez a rész tartalmazza a számla, mint irat, és mint számviteli bizonylat
általános kellékeit, esetleges előzmény okmányok adatait.
3. Teljesítő fél adatai. Áru értékesítőjének vagy szolgáltatás nyújtójának adatai,
amennyiben más a számla kibocsátója, akkor a kibocsátó adatait is tartalmazza.
4. Címzett adatai. A vevő adatai, amennyiben az ügyletben más személyek is
szerepelnek (képviselő, bizományos, stb.), akkor azok adataira is szükség van.
5. Ellenértékre vonatkozó adatok. A megfizetés módja, banki adatok, beszámítás,
esetleg árucsere adatai.
6. Teljesítésre vonatkozó adatok. Részletezve a teljesített szolgáltatás illetve átadott
áru, azonosítható módon mennyiségbeli, értékbeli és adózási adatokkal.
7. Összesítés. Adózási és pénzügyi teljesítés szempontjából lényeges adatok
összesítése.
8. Adózáson kívüli tételek. Az okmány hozzáadott értékadó elszámolási szakaszának
lezárása után a teljesítendő összeget befolyásoló tételeket, utólagos
engedményeket, egyéb más nevében és javára beszedett összegeket
(idegenforgalmi adó, adomány) számolható el ebben a részben.
9. A számla lezárása. Megjegyzések, az okirat lezárása és hely fenntartása a
számviteli nyilvántartásban feljegyzendő adatok számára, és egyéb, az okmány
kezelésével kapcsolatos információk részére.
A számla szerkezete 9
4.1. A informatikai modul
Az informatika fejlődése, és az átlátható adatszerkezetek iránti megnövekedett igény
megköveteli, hogy a számla adatszerkezeti leírásában az informatikai tulajdonságokat is
rögzítsük. Ennek a nem strukturált alkalmazása már régóta megtörténik, de tudatosan
elkülönült módon csak az utóbbi idők információs technológiája szabványosította.
Tömeges adatfeldolgozás esetén minden iratról ismernünk kell az általános jellemzőit.
Először is, az adatleíró szabványosított nyelvet meg kell nevezni. (DHTML, XML, stb.)
Az elektronikus iratokat el lehet látni úgynevezett globális egyedi azonosítóval. A globális
azonosító képzéshez felhasználják az egyedi hardver azonosítóval rendelkező hálózati
kártya adatát, a rendszeridőt és egyéb, az iratot előállító szoftver adatait.
Ezután az ISO-15924 szabvány szerint meghatározhatjuk az iratban alkalmazott írásmódot
(latin betűs, cirill betűs, japán katakana, kínai szótagírás, stb.). Az iratban használt karakter
kódolási szabványt kell meghatározzuk (például, ISO-8859-2, UTF-8,stb.).
Ha már ismerjük az alkalmazott írásmódot, és a kódolási szabványt, akkor
meghatározhatjuk az irat nyelvét az ISO-639 szabvány szerint, kiegészítve az állam, vagy
tájegység kódjával. Például a „de” a német nyelvet jelöli, a „de-DE” a Németországi
hivatalos németet, a „de-CH” a svájci németet jelöli, míg a „de-AT” az osztrák németet
jelöli.
Hogy a megkülönböztetés mennyire nem elméleti az mutatja, hogy az Ausztria
csatlakozási okmányának 10. jegyzőkönyve felsorolja a némethez képest más osztrák
árumegnevezéseket. Ennek a számlák fordítása során van nagy jelentősége. Ízelítőül
néhány példa:
Ausztria Magyar Német Erdäpfel Káposzta Kartoffeln Topfen Túró Quark
Weichseln Meggy Sauerkirschen
A bizonylatok lehetnek eredetiek vagy származékosak, mint például másolat, fordítás,
hatósági formátumra konvertált, könyvelt, archivált, digitalizált változat. Az ÁFA
törvényben határozottan utalni kellene arra, hogy a származékos bizonylatok készítőit nem
terheli adókötelezettség. Jelenleg az Áfa tv 40.§ (6) bekezdése alapján esetleg a készítő
adókötelezettsége megállapítható.
A számla szerkezete 10
4.2. A számlafej
Ez a rész tartalmazza a számla, mint irat, és mint számviteli bizonylat általános kellékeit,
esetleges előzmény okmányok adatait.
Az iratok formai kelléke a keltezés, amely helységnévből és a dátumból áll. A számlákkal
szemben kevesebb a követelmény, csak a dátum kell, hogy szerepeljen. A globalizált
kereskedelemben a dátum napokban meghatározott helyi időt jelent, ami a kiállítás
helyének meghatározásával válik határozott adattá.
Elektronikus kereskedés és számlázás esetében előfordulhat, hogy az időbélyegzés és a
kiállítás egy nappal eltér, holott technikailag csak néhány másodperc az időkülönbség, ezt
a jelenlegi jogi szabályozás nem kezeli.
Előzmény okmányok alatt például előlegről kiállított számlát, szállítólevelet, megrendelést,
fuvarokmányt, és sztornírozandó számlát értünk. Természetesen más okmány is szóba
jöhet. Az előzmény okmányokra a megnevezésükkel és azonosítójukkal kell hivatkozni!
Ugyanide tartoznak a kötelező szöveges utalások, amelyek a számla egészére vonatkoznak.
Például „Közvetített szolgáltatást tartalmaz”; „Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék
származásának igazolására nem alkalmas!”;” ÁFA törvény területi hatályán kívüli ügylet”;
„Az adóképviselő az adófizetésre köteles személy”, stb.
A teljesítés helyének feltüntetése a számlában nem kötelező, pedig az adóztatás
szempontjából lényeges adat volna. Az európai földrész a viharos történelme során sok
specialitást hozott létre. Vannak történelmi specialitások, ilyenek az enklávék, amelyek
egy állam területét jelentik valamely más állam belsejében. Például a német Büsingen am
Hochrein és az olasz Campione d’Italia Svájcon belül. Ezeket a HÉA direktíva is nevesíti.
Nem messze a belga–holland határtól, Hollandiában található Baarle Hertog belga enklávé,
amelyen belül Baarle Nassau már Holland enklávé. Utcáról utcára változik a hely
államisága, és ezzel a HÉA kulcsa is.
A jelenkori államhatárok helyett célszerűségi okból a határon átnyúló műtárgyak
használatát és építését HÉA szempontból az EU egyetértésével eltérően szabályozzák.
Ilyenek például a német–luxemburgi autópálya határhíd, a francia–olasz alagút, stb.
Egy diplomácia misszió terület része a fogadó állam területének, csupán diplomáciai
értelemben élvez területenkívüliséget, adójogi értelemben nem.
A számla szerkezete 11
4.3. A teljesítő fél adatai
Az áru értékesítőjének vagy szolgáltatás nyújtójának adatai, amennyiben más a számla
kibocsátó, akkor a kibocsátó adatai is ide tartoznak. A szereplők azonosításához szükséges
adatokat természetesen meg kell adni, ezek név (hivatalos név és kötelező névtartozék (kft,
alapítvány, szöv, stb.) névtoldat (b.a.; f.a.; stb.) külföldi, vagy külföldön regisztrált
szereplő esetén a rá vonatkozó névhasználati szabályok szerint. A hivatalos név
természetes személy esetén a családjogi törvényben meghatározottak szerinti. Titulusként
csak a doktori cím használható. Vannak olyan adóalanyok, amelyeknek nincs közös nevük.
Ilyenek a például az ingatlan tulajdonközösség. Esetükben az alkotók nevét kell felsorolni.
A lakhely vagy székhely vagy telephely címének meghatározása, ami természetbeni vagy
telekkönyvi cím lehet. A természetbeni cím a fizikailag létező és egy település
címregiszterében szereplő cím. Vannak olyan külterületi ingatlanok, amelyek még
nincsenek természetbeni címmel ellátva, ezek esetében a település meghatározásán túl csak
a helyrajzi adatok rögzíthetők.
Az adóigazgatási azonosítási szám, a nemzeti adószám és a közösségi ügylet esetén, a
közösségi adószám feltüntetése is kötelező. Ezek az adószámok önmagukban
ellenőrizhetők, hibajavító vagy hibadetektáló részük van. Ezen túl a nemzeti adóhatóság
(http://www.apeh.hu/cgi-bin/afaalany/afaalany_lekerdez.php) és az Európai Unió
(http://europa.eu.int/comm/taxation_customs/vies/hu/vieshome.htm) honlapján is
ellenőrizhetők az adatok.
Bizonyos adóalanyok esetén a regisztrációs adatait kötelező feltüntetni függetlenül attól,
hogy az adóhatóság ezt a ellenőrzi-e. Ilyen adat például a cégjegyzékszám. Jövedéki
engedély szám is ilyen, a tevékenység végzésére szolgáló engedély meglétére utaló adat.
A praktikum miatt célszerű lehet az elérhetőséget is feltüntetni (levelezési cím, telefon,
telefax, e-mail, honlap).
Banki teljesítés elvárása esetén meg kell adni a bankszámla adatait: ez lehet a nemzeti
bankszámla, Európában ennek megfelel az IBAN, egyéb nemzetközi esetben a bank
SWIFT vagy BIC kódját (ez a kettő ugyanaz) kell megadni. Véleményem szerint az IBAN
mellé nem árt a SWIFT kód megadása sem.
A számla szerkezete 12
Ugyanezeket az adatokat a képviselő estén is fel kell tüntetni. A képviselet módjára is
utalni kell. A képviselet lehet közvetett vámjogi képviselet, pénzügyi képviselő, Vevő /
Megrendelő, bizományos, meghatalmazott.
4.4. A címzett adatai
A számla címzettjének az adatai, általában a számla címzettje a Vevő / Megrendelő. Az
előző pontban részletesen áttekintettük az adatokat, amelyeket meg kell adni egy szereplő
azonosításához. Ugyanezeket kell ebben a blokkban is megadni azzal az eltéréssel, hogy
az adóigazgatási azonosítási számok körében a nemzeti adószámot nem kell szerepeltetni,
és a közösségi ügylet esetén a közösségi adószám feltüntetése kötelező.
Ennek hiányában a közösségi ügyletre vonatkozó kedvezőbb adóelszámolási mód nem
alkalmazható. Bizonyos ügyletek és adóalanyok esetén a regisztrációs adatait kötelező
feltüntetni. Ilyen eset, ha jövedéki kereskedő értékesít kiskereskedőnek. Ebben az esetben a
kereskedelmi működési engedély számát fel kell tüntetni.
Ugyanezeket az adatokat a képviselő estén is fel kell tüntetni. A képviselet módjára is
utalni kell.
A képviselet lehet közvetett vámjogi képviselet, pénzügyi képviselő, bizományos,
meghatalmazott.
Befektetési arannyal kapcsolatos ügylet esetén a Megrendelő nevét és címét is rögzíteni
kell.
4.5. Az ellenérték
Az ügylet ellenszolgáltatását a polgári jog szabályai szerint lehet teljesíteni. A fizetési
módokra vonatkozóan a megfizetést szabályozzák a PTK, az ÁFA törvény, és a
pénzforgalomra vonatkozó kormányrendelet, valamint az MNB rendelkezése is.
Az adót az adóhatóság hivatalos pénznemében kell meghatározni. Az ellenérték
elszámolása tetszőleges pénznemben történhet. A pénznemet az ISO- 4217 szabvány
szerinti hárombetűs rövidítés alkalmazásával célszerű megjelölni. Az Euró övezet
országain belül is előfordulhat, hogy az eurón kívül más pénznemet is használnak. Ilyen az
olasz tengerparton Ventimigla melletti Seborga Hercegség (Olaszország része), amelynek
A számla szerkezete 13
önálló pénze a seborgai luigini (ISO-4217: SPL), amely nemzetközileg jegyzett valuta (1
SPL megfelel 6 USD-nek).
A fizetési adatok körében a fizetési határidőt minden esetben szerepeltetni kell, függetlenül
attól, hogy arra a törvényes fizetési módra értelmezhető-e.
Lehetséges fizetési módok:
• Készpénzfizetés. Megvalósulhat készpénz átadásával, a jogosult bankszámlájára
befizetéssel (automatánál, bankfiókban, postán), készpénzfelvételi utalvány
átadásával, a jogosultnak kifizetési utalvánnyal kiutalással, postai utánvéttel. A
megfizetés ideje a pénzátadás, a befizetés, illetve banki felvét esetén a terhelés
ideje. Bizonyos összeghatár felett az adóhatóságnál be kell jelenteni a kifizetést.
• Banki teljesítés. Módjai: átutalás (csoportos átutalás), beszedés vagy inkasszó
(csoportos beszedés), okmányos meghitelezés vagy akkreditív. A megfizetés
ideje a jogosult számláján történő jóváírás, ez 2000. július elsejétől érvényes. A
számla megfizetettségre vonatkozóan 2003. január elsejétől a kötelezett
számlájának terhelési ideje számít.
• Készpénz helyettesítő eszközök. A következő eszközök használhatóak: távolról
hozzáférést biztosító eszköz, elektronikus pénztárca, csekk, utalvány,
multifunkciós telefonkártya. A kereskedelmi utalványokra vonatkozó
szabályozás az egyik legrégebbi hatályban lévő jogszabályunkon alapul: 1875.
évi XXXVII. törvény a kereskedelmi törvényről. A vásárlási utalványok
kibocsátása adótervezési szempont lehet.
• Kötelezettség absztrahálása. A váltóval fizetés. A nemzetközi váltójogi
szabályok szerint, a váltó kiállításával az eredeti követelés megszűnik, és
helyébe lép egy absztrakt fizetési kötelezettség, amivel szemben az
alapügylettel kapcsolatos jogok nem érvényesíthetőek, így nem támadható meg.
Sajnálatosan az adóhatósági értelmezés szerint ÁFA körben nem tekintik
megfizetettnek visszaigénylési szempontból a váltóval teljesített megfizetést.
• Összevezetés. Rendszeres üzleti kapcsolatban álló feleknek a Ptk. szerint
folyószámla szerződés mintájára módjuk van arra, hogy az elszámolásaikat
egymással szemben nyilvántartott elszámolási számlák segítségével rendezzék.
Ebben az esetben egymással szemben az egyenleg lehet a követelés /
kötelezettség mértéke. Lényegében a beszámítás különös esete.
A számla szerkezete 14
• Csere, ide értve a részbeni cserét is. Ebben az esetben a cserébe kapott
szolgáltatások és termékek forgalmi értéke az ellenérték. A bruttó elszámolás
elvét követve az ellenérték bruttó forgalmi értéke megegyezik a teljesítés bruttó
értékével. (ÁFA törvény 24.§ (1) bekezdés) Ennek az elvnek az alkalmazásával
kell a részben pénzfizetést is beszámítani. A jogalkotó az adó
meghatározásához a bruttó értékből megállapítható adómértéket rendeli
alkalmazni. Ez az algoritmus némi finomításra szorul. Tekintsük azt az esetet,
amikor két elfekvő árukészlet cserél gazdát, amelyben eltérő adókulcs alá
tartozó áruk vannak. Az ellenérték forgalmi értékét és annak vélelmezett
adótartalmát tudjuk, de a cserébe adott áru adókulcsonkénti megbontására nincs
jogszabályban előírt algoritmus. Kézenfekvő lenne a cserébe adott árukészlet
forgalmi értékéből számított adótartalmat arányosítani, de erre nincs előírás. Az
adóalanynak felhatalmazása sincs saját döntéshozatalra. A nagy értékű
árukészlet adókockázata tehát nagy lehet.
• Beszámítás, ide értve a részben beszámítást is. A Ptk szerint a létező és a
teljesítő fél által elismert követelés csökkentése. Az ÁFA törvény megengedi
jövőben beálló követelés beszámítását is. Két alapesete van: az egyik, más
ügyletből származik a követelés. A számlában erre a tényre szövegesen utalni
kell, és a megfizetést a beszámításról készített polgári jogi dokumentummal
lehet igazolni. A másik, az adott ügyletből származik a követelés, ez adójogi
értelemben az előlegfizetés – ekkor az előzmény számlák pénzforgalmi és
adóadatait fel kell sorolni. Az adójogi értelemben vett előleg polgári jogi
értelemben lehet előleg, foglaló, vagy előre fizetés.
• Letéti teljesítés. Mód van arra, ha a jogosult nem fogadja el az ellenérték
megfizetését vagy nem található, akkor ügyvédi vagy bírói letétbe helyezéssel
fizessük meg számára az ellenértékét. Ebben az esetben az ellenérték
megfizetettnek minősül, mind az árut illető jogok esetében, mind adójogi
szempontból.
• Vásárlói pontok elszámolása. A vásárlói pontok pénzügytani értelemben a
kereskedő által teremtett pénz kategóriájába tartoznak. Ezt nem kezeli a
jogrend. Közvetett megoldásként a vásárlói kártyát kereskedelmi utalványnak
tekintik, vagy beszámításként értelmezik. A lényeg, hogy az általa generált
fizetési csökkenetés az adóalapot is csökkenti.
A számla szerkezete 15
4.6. A teljesítés adatai
Részletezve a teljesített szolgáltatás illetve átadott áru azonosítható módon, mennyiségbeli,
értékbeli és adózási adatokkal. A szükséges adatokat táblázatos formába rendezhetnénk, de
sok rovat szerepel, és ettől nem lesz áttekinthető a számla, ennek elektronikus formában
nincs jelentősége, de a nyomtatott formátumok áttekinthetőségét nehezíti.
Meg kell határozni a teljesítés idejét, ez kötelező. Célszerű feljegyezni a teljesítés helyét,
lehet utalni a teljesítéssel kapcsolatos előzmény okiratok adataira, mint például a
megrendelés, a szállítólevél, az átvételi elismervény, a teljesítés igazolás adatai.
Számlahelyesbítés esetén a helyesbítendő számla adatait kell szerepeltetni.
Az egyes tételek árazásához meg kell határozni az árazás pénznemét az előzőekben
meghatározott módon, és célszerű meghatározni az átváltási arányszámot, amennyiben az
adóelszámolás pénznemével az nem egyezik meg.
Az értékesített tételek adattartalma:
• Tétel azonosítása. Praktikusan a sorszáma. Lehetővé teszi a tételek egymásközti
hivatkozásait. Nem előírás, de célszerű használni.
• Megnevezés. Az áru vagy szolgáltatás egyedi megjelölése.
• Besorolási szám. A besorolási számot abban az esetben kell feltüntetni, ha az
ÁFA törvény hivatkozik rá. Ez gyakorlatilag a levonási tilalom alá eső, vagy a
kedvezményes adókulcsú értékesítések esetét jelenti. Vannak olyan
értékesítések, amelyeknek nincs besorolási számuk. Ilyen a beépítetlen
földterület értékesítése. Az ingatlant az ÁFA törvény terméknek tekinti, és sem
a vámtarifa, sem az építmény jegyzékben nem szerepel. Bár a Szolgáltatási
Jegyzék 70.11.12.0 „Nem lakóingatlan beruházás, -eladás”, mégis ennek
feltüntetése vitára adhat okot, mert a besorolás nem termékértékesítésről szól.
• Mennyiségi egysége. Amennyiben értelmezhető a meghatározott tételre a
mennyiségi egység. Célszerű az SI mértékrendszerben meghatározni, a
kereskedelemben szokásos mértéktartományban.
• Mennyisége. A teljesítés mértéke a mennyiségi egységben, amennyiben
értelmezhető a mérték.
• Adó nélküli egységára. Az előzőek alapján értelmezett mennyiségi egységre
vetített nettó ár, amely már minden egyéb árat befolyásoló adót tartalmaz.
A számla szerkezete 16
• Adó nélküli ellenérték. Az egységárral és a mennyiségi egységgel
meghatározattak szerint, amennyiben a tételre értelmezhető, amennyiben a
tételre nem értelmezhető a mérték szerinti árképzés, úgy az egyedi már minden
egyéb árat befolyásoló adót tartalmazó nettó ár.
• Felszámított adómértéke százalékosan. A jogszabályokban meghatározott
adómérték.
• Áthárított adó összege. Az adóalap és az adómérték ismeretében meghatározott
érték. Nem előírás, de célszerű.
• Tétel bruttó, adóval növelt értéke. Egyes tételek tényleges ellenértéke. Nem
előírás, de célszerű.
• Kiegészítő információk. Ebbe a rovatba célszerű vagy kötelező megjegyzést
írhatunk például, önálló rovatként nem előírás, de bizonyos elemei kötelezőek:
o Adófelszámítás elmaradásának oka.
o Új közlekedési eszköz adatai. Más tagállamba értékesítéskor kötelező
szerepeltetni (első forgalomba helyezés ideje, szárazföldi eszköz esetén
a futott km, vízi eszköz esetén a hajózott, légi eszköz esetén a repült
órák száma).
o Nyomtatvány sorszámkontingens. Nyomtatványforgalmazásról szóló
számla esetén.
o Környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó adat. Környezetvédelmi
termékdíjas termék értékesítésekor a felszámított díj, és a
környezetvédelmi minősítés.
o Tétel jellemzése. helyesbítő számla esetén itt jelezhetjük, hogy eredeti
tételről, módosított tételről vagy különbözeti tételről van-e szó.
o Utalás a járulékos szolgáltatásra. Amennyiben egy tétel egy másik
tétel járulékos szolgáltatása (ÁFA törvény 22.§ (3) bekezdés b pontja) .
Például egy termék házhozszállításakor a termék ÁFA kulcsát kell
alkalmazni a fuvarra is.
o Utalás közvetített szolgáltatásra. Több tételből álló számla esetén,
annak jelzésére szolgál, hogy melyik tétel tartalmaz közvetített
szolgáltatást.
A számla szerkezete 17
4.7. Az összesítés
Adózási és pénzügyi teljesítés szempontjából lényeges adatok összesítése.
Sztornírozandó számla esetén, az előzmény számla összesítés adatait fel kell tüntetni, és
sztornírozásként annak negatív előjellel vett összegét kell beírni.
Az összesítés adattartalma:
• Az adókulcs százalékosan, vagy az elmaradás jogcíme. Az elmaradás jogcíme
változatos lehet egy összetett számla esetén.
• A megfelelő kulcshoz, jogcímhez tartozó adóalap.
• A megfelelő kulcshoz, jogcímhez tartozó áthárított adó.
• A megfelelő kulcshoz, jogcímhez tartozó adóval növelt összeg.
• Az összesítés összege. Az adóalap összesen, az áthárított adó összesen, és az
adóval növelt tételek összeg – a bruttó összesen.
Amennyiben a számla tartalmaz környezetvédelmi termékdíjra utaló adatot, úgy ugyanezt
az összesítést a környezetvédelmi termékdíj jogcímei szerinti bontásban kell elvégezni.
Ennek az összesítésnek az adótartalma lesz a meghatározott adó. A számlában ezután
következő adatok már csak a fizetendő végösszeget módosítják, nincs hatásuk az adó
mértékére.
A számla szerkezete 18
4.8. Adózáson kívüli tételek
A hozzáadott érték adó elszámolását követően az adót és adóalapot nem érintő, a fizetendő
összeget módosító tételek kerülhetnek ide:
• Utólagosan adott engedmény. A kereskedelemben gyakorlat, hogy a rendszeres
vevők számára forgalom függő kedvezményeket adnak. Ezek a kedvezmények
egy göngyölített összeghez köthetők, ezért nem az egyes áruféleség árában
érvényesítik. Ezért az adóalapot nem módosítja, ÁFA törvény hatályán kívüli
tétel. Ez fogja a fizetendő összeget módosítani. Ugyancsak utólag adott
kedvezmény lehet a készpénzfizetés esetére adott engedmény, amennyiben a
számla készítésekor azt még nem lehet tudni. Ez az eddigieket csökkentő tétel.
• Más nevében és javára beszedett összeg. Természetesen ezeket az összegeket
csak akkor lehet itt szerepeltetni, ha a más nevében és javára beszedett összeg
az ÁFA törvény hatályán kívüli. Ellenkező esetben más nevében számlát
kellene kiállítani. Ilyen összegek lehetnek a szállásadó által beszedett
idegenforgalmi adó, vagy a szupermarketek akciói, mely szerint a visszahagyott
aprót (száz Forintra kerekítésnél) valamilyen adományhoz gyűjtik. A telefonos
adományvonalak hívásdíjat meghaladó részei is ilyen összegek. Érdekes kérdés,
hogy adó szempontból hogyan számolják el az előrefizetett és adót tartalmazó
számlával értékesített kártyáról történő hívást. Ez az eddigieket növelő tétel.
A számlán kívüli tételek elszámolását követően a fizetendő végösszeget közölni kell.
A számla szerkezete 19
4.9. A számla lezárása
A számla, mint irat, záró részében lehet megjegyzéseket közölni.
Logikailag idetartoznak a szállítás adatai (címzett, szállítási cím, áru származási adatai).
Továbbá, ide tartozó, jövedéki szállítólevél számlához képest vett adattöbblete is. Erre
abban az esetben lehet szükség, ha a számlát jövedéki szállítólevélként is fel kívánják
használni.
Amennyiben a számlát a kiegészítéseivel befejeztük, a számla végére az általános iratra
vonatkozó előírások alapján a keltezést és a kibocsátóra előírt formájú aláírást kellene
elhelyezni. A HÉA direktíva szerint a tagállamok nem tehetik kötelezővé a számlák
aláírását. A számviteli törvény ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy lehetőségként
fenntartja az aláírást, ha más módon nem biztosítható a bizonylat hitelessége. Aláírás
helyett a hitelességet belső szabályzatban meghatározott módon kell biztosítani. Csekély
számlaforgalom esetén az aláírás a legegyszerűbb és legkevésbé vitatható.
Ez lezárja a számla adattartalmát, amelyért a kibocsátó felel.
A számla további sorsa az, hogy befogadják vagy visszautasítják. A számlákat a
könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Amennyiben lehetséges, a feljegyzendő
adatoknak egy, a felelősségben elhatárolt helyet kell biztosítani.
Természetesen a könyvelési záradék elektronikus számlák esetén nem értelmezhető ilyen
formában.
Számlázási módok 20
5. Számla készítési módok
Az ügylet szereplői számára a számla adattartalmát tekintve elsődlegesen a teljesített
polgári jogi értelmű szolgáltatás és az ellenértékének a meghatározása és megfizetés
körülményei a lényegesek. Az adóhatalom számára ezzel szemben az adóztatható tényállás
körülményei a lényegesek, függetlenül attól, hogy az adatigény kielégítése az ügylet
szereplőire mekkora terhet ró.
A két szempontrendszer egyidejű kielégítését úgy valósítják meg, hogy az adójog előírja az
adózási szempontoknak megfelelő adattartalmat kötelezően feltüntetendőnek, és a többi a
Felek által lényegesnek tartott adatok szerepeltetését lehetővé teszi.
Az ügyletben szereplők száma, és az esetlegesen szükséges hatóságnak adandó példány
meghatározza, hogy hány példányban kell elkészíteni a számlát.
Az uniós előírások keretet adnak a nemzeti jogalkotások számára a számlák tartalmi és
alaki követelményeihez, minimálisan kötelező követelményeket határoznak meg. A
belföldön kiállított bizonylatok körében egy pénzügyminiszteri rendelet (24/1995)
szabályozza az adóigazgatási azonosításra alkalmasság feltételeit.
A bizonylatokat többféle módon csoportosíthatjuk:
A bizonylatok megjelenési formája szerint:
Materiális bizonylatok: azok, amelyek kézzel fogható adathordozón a szokásos írásjelekkel
– praktikusan papíron – készítettek, és szabad szemmel, normál fényben olvasható
formában jelennek meg. Kizárjuk a mikróírással írt, és az UV fényben olvasható
bizonylatokat, bár a jogszabály nem zárja ki. Ugyancsak kizárjuk a titkosírással készített
dokumentumokat.
Immateriális bizonylatok: azok, amelyek csak digitális formában léteznek, valamilyen
formátumban megjeleníthető az adattartalmuk, és értelemszerűen csak gépi eszközzel
készíthetők el.
Ezek közül a bizonylatok közül vannak olyanok, amelyek kötelezően materializálandók,
ilyen például a számítógéppel előállított számla, mert ki kell nyomtatni, de az eredeti irat
digitális formában áll elő.
Számlázási módok 21
A bizonylatok előállítási módja szerint:
Manuálisan kitölthető bizonylatok: azok a bizonylatok, amelyek egy előre elkészített
(praktikusan nyomtatott) formában léteznek és kézzel, írógéppel, vagy más gépi eszközzel
kell a konkrét egyedi adattartalmat szabad szemmel is olvasható formában rögzíteni.
Gépi eszközzel készített bizonylatok: azok a bizonylatok, amelyeknek az adattartalmát egy
gépi eszköz segítségével kell rögzíteni, és az eszköz egy technológiai folyamat
eredményeként állítja elő a jogi értelemben is elfogadható bizonylatot.
Lényegében minden számviteli bizonylat, így a számla is, előállítható elektronikus
dokumentum formájában, de az információs rendszer részletszabályai kidolgozatlanok.
Például, ha a befizető aláírása szükséges, akkor a befizetőnek is kell legyen elektronikus
aláírása.
A digitális bizonylatok kifejezést célszerűbb használni, tekintettel arra, hogy az e-
commerce kifejezést az elektronikus számítógéppel, mint gépi eszközzel támogatott, és
általában valamilyen nyilvános hálózaton lebonyolított kereskedelemre használják.
Emellett létezik és terjed az m-commerce a mobiltelefon készülékkel, mint gépi eszközzel
támogatott, és általában valamilyen nyilvános hálózaton lebonyolított kereskedelem is.
Ezeket a számítástechnika szokásos terminológiájával digitális technológiáknak nevezzük.
A szakmai elhatárolás lényege, hogy a digitális eszközök az adatok tartalmát tárolják a
konkrét formai megjelenésre vonatkozó adatokat is, de nem tárolják a konkrétan
megjelenített adathordozót, az analóg adathordozót..
Az analóg–digitális ellentétpár estünkben megfelel a materiális–immateriális
ellentétpárnak. Az immateriális bizonylatra értékpapír esetén a dematerializált jelzőt
használják, ami jól jelzi a fejlődési folyamatot, hogy a meglévő értékpapírokat
konvertálták értékpapírszámla követeléssé, és ugyanakkor bevonták és megsemmisítették
az eredeti értékpapírokat.. Tehát megszüntették az anyagi valójukat. A jogszabály az
eredetileg immateriálisan kibocsátott értékpapírokra is a dematerializált jelzőt rendeli
alkalmazni, jóllehet eredetileg sem létezett a materiális értékpapír.
A számviteli bizonylatok esetén a helyzet hasonló. Aki immateriális bizonylatokat használ,
annak is a megőrzési időn belül a régi materiális bizonylatokat meg kell őriznie, esetleg az
elektronikus archiválás szabályai szerint lehet dematerializálni a bizonylatokat.
Jelenleg az áttérés korát éljük, bizonyára lesz végrehajtható szabályozás arra, hogy a
materiálisan érkező bizonylatoknak milyen lesz a dematerializálása.
Számlázási módok 22
A továbbiakban a bizonylatfajtákra vonatkozó adóigazgatási azonosításra alkalmasságot
vizsgáljuk. A szabályozás a számla, egyszerűsített számla és nyugta elnevezésű
nyomtatványokra fogalmaz meg kritériumokat.
5.1. Materiális bizonylatok
A materiális bizonylatok körében az adóigazgatási azonosításra alkalmasságot a
bizonylatok beszerzési, előállítási módja szerint különböztetjük meg:
Nyomtatványforgalmazótól beszerzett bizonylatok. A bizonylat beszerzéséről a
kibocsátásra kötelezett rendelkezzen, nyomtatványsorszámig lebontott részletességű
számlával, és tartalmazza a beszerző adószámát, valamint a bizonylatot szigorú számadás
alá vonja. A nyomtatványok sorszáma folyamatos legyen. Ezek a bizonylatok manuálisan
kitölthetőek.
Nincs rendelkezés arra nézve, hogy a nyomtatvány felhasználója objektív felelősséggel
tartozna a nyomtatványforgalmazó által kibocsátott számla tartalmáért, azaz ha a
nyomtatványforgalmazó nem jelentkezik be az adóhatóságnál nyomtatványforgalmazónak,
vagy nem szolgáltatott adatot, vagy nem felel meg a nyomtatványforgalmazó által
kibocsátott számla az adóigazgatási alkalmasságnak. Ez meglehetősen képlékeny helyzet,
és ha adóalap csökkentés lenne a számla adójogi elismerésének az eredménye,
valószínűleg az adóhatóság nem fogadná el a kibocsátott bizonylatot adóigazgatási
azonosításra alkalmasnak. A viták elkerülése miatt célszerű ismert helyen vásárolni a
bizonylatokat.
Nyomdai előállítású bizonylatok. A bizonylatot szigorú számadás alá kell vonni a
kibocsátásra kötelezettnek, és a tőpéldánnyal kivételektől eltekintve elszámolhatónak kell
lennie. (Nem kell a beszerzésről számlával rendelkezni – a nyomdai előállítás szolgáltatás
– és nincs előírás a folyamatos sorszámozásra!) Ezek a bizonylatok manuálisan kitölthetők,
vagy kitöltés nélkül használhatók fel (például belépőjegyek). Érdekes helyzetet teremt, ha
a nyomda nem szolgáltatásként értékesíti a bizonylatot, hanem mint készterméket
értékesíti, azaz nyomdai szolgáltatóból nyomtatványforgalmazóvá válik. Az adóhatósági
ellenőrzés vitathatja az adóigazgatási azonosításra alkalmasságot. Az adóbéke kedvéért
célszerű, amennyiben lehetséges és van a bizonylatnak sorszáma, azt felíratni a bizonylat
eredetét igazoló számlára.
Számlázási módok 23
5.2. Immateriális bizonylatok
Az előre nyomtatott bizonylatok körében a folyamatos kihagyás nélküli sorszámozást
történeti okokkal magyarázhatjuk, a sorszámot nyomtató mechanizmus hasonló a
kilométeróra számlálóhoz, nem képes bonyolult algoritmus szerint számozni.
Az egyedi sorszámozás nemzetközi követelmény (HÉA direktíva), de a folyamatosság nem
megkövetelt. A hazai jogalkotás a folyamatos kihagyás nélküli sorszámozást előírja. Bár
nem tudom, hogy például a hatjegyű sorszámozás körében, a BF 999999 után miért a BG
000000 sorszámnak kellene következni. Gondoljuk meg, a BF után miért a BG következik,
ezek betűk. Ha sorszámozunk, akkor a BF után a C0-nak kellene következnie
hexadecimális felírásban. Eltekintve attól az egyszerű ténytől, hogy a bizonylat sorszáma
nem szám, érdemes lenne a fejlettebb technológiával készített „sorszámokat”
hibadetektáló, vagy hibajavító kódolással ellátni. Ennek az előnye szabványosított
algoritmus esetén a bizonylatok rögzítése során ellenőrizhetné az adatbevitelt, azaz a
könyvelési folyamat önmagát ellenőrizhetné.
Amennyiben más nevében bocsátják ki a számlát, úgy a kibocsátandó számlák
számkontingenséről a kibocsátónak és a teljesítő félnek meg kell állapodniuk.
Természetesen a kibocsátó és a teljesítő fél egyetemlegesen felel a kibocsátott okmány
tartalmáért.
Számlázási módok 24
5.2.1. Kötelezően materializálandó bizonylatok
Számítógéppel előállított bizonylatok. Folyamatos sorszámázású, utólagos módosítás
kizárt, több példány esetén a példányokat sorszámozza, és az összes példányok száma is
kiíratásra kerül. A kibocsátásra kötelezett rendelkezik szoftver dokumentációval.
Megbízott kibocsátó esetén sorszámkontingens kerül kiadásra. Nyugta így nem készíthető!
Az így előállított bizonylatot ki kell nyomtatni, és a nyomtatás eredménye lesz a bizonylat.
Eredendően számítógépes adatként, adatbázisban tárolt jelsorozatként készül el, a
kinyomtatásáig még módosítható javítható, a kinyomtatást követően már változtathatatlan.
Elképzelhető, hogy a megrendelés, illetve szállítás adatait tartalmazó adatbázis és a partner
adatbázis megfelelő összekapcsolásával jön létre az immateriális bizonylat, a materializálás
folyamata során válik jogi értelemben bizonylattá. Informatikai értelemben ez szigorúan
immateriális bizonylat, amelynek eredeti példánya a digitális jelsorozat és a nyomtatott
változat lényegében hiteles másolat. Az adóigazgatási azonosíthatóság kelléke, hogy az
alkalmazott szoftverhez legyen dokumentáció, és legyen meg a programkészítő írásbeli
nyilatkozata a program szabályszerűségéről. A dokumentációt az adóellenőrzés általában
nyomtatott formában kéri. Az anyagtakarékos számítástechnikában szokásos mód, hogy a
program tartalmazza, s nem felel egyes revizoroknak. Célszerű a HELP vonatkozó részeit
kinyomtatni. Bár ez a bizonylat kötelezően matrializálandó, de nem minden jogszerűen
előállított bizonylatának lesz materializált változata. Gondoljunk a műszaki hiba miatt ki
nem nyomtatott bizonylatra, amit sztornírozni kell. Ez a bizonylatnak csak digitális
jelsorozat formájában létezik.
Típus engedélyes pénztárgép vagy taxaméter által előállított bizonylat. Többpéldányos
papír esetén nem kell a példányokat sorszámozni. Van olyan típus, amivel egyszerűsített
számla is kiállítható. Tulajdonképpen egy típusengedélyes pénztárgép egy olyan
számítástechnikai eszköz, amelynek a programja fix, nem változtatható és teljesíti a
bizonylatokra vonatkozó követelményeket, esetleg nagyobb üzletekben a központi
adatbázissal össze van kötve. A típusengedélyezés során az engedélyező hatóság ellenőrzi
az adózási célú megfelelőséget a sorszámozást, és a nyugta nyomtatás miatt az összesítő
adatok tárolását.
Számlázási módok 25
5.2.2. Digitális bizonylatok
Elméletileg minden számviteli bizonylat elkészíthető digitális formában, aminek a
rendszerét az adóalanynak kell szabályoznia. Vannak bizonylattípusok, amelyeket más
jogszabályok szabályoznak. Ilyenek például az elektronikus számla, az elektronikus
egyszerűsített számla, az elektronikus cégirat, stb.
Elektronikus számla, elektronikus egyszerűsített számla. Digitális vagy más szóhasználattal
elektronikus számlák kiállításáról és megőrzéséről, ellenőrzéséről a 20/2004. PM rendelet
fogalmaz meg előírásokat. Sajátos, hogy az adóhatóság által használt formátumról nem
jogszabály rendelkezik, hanem az Adó és Ellenőrzési Értesítőben egy APEH közlemény
írja le. Az APEH közleménye nem jogszabály és nem is az állami irányítás egyéb jogi
eszköze. Más kérdés, hogy milyen formátumot fog bekérni a vámhatóság, ha jövedéki
ügyet is érint a számla, esetleg az illetékhivatal, mint adóhatóság kér be ilyen elektronikus
számlát, vagy az önkormányzat adóhatósága. Véleményem szerint ezt legalább
pénzügyminiszteri rendeletben kellett volna szabályozni. Az APEH közlemény tartalma
nem kérhető számon jogi eszközökkel.
A hivatkozott pénzügyminiszteri rendelet szabályozza az elektronikus számla
adattartalmát, mégpedig oly módon, hogy adattartalomként az ÁFA törvény értelmező
rendelkezéseiben előírtakat kell feltüntetni. Nem hivatkozik további kötelező elemre, így a
számviteli törvényre sem, sőt az Art.-ra sem. A dolog azért érdekes, mert a számlán
kötelezően feltüntetendő adat közösségi ügyletekben az eladó közösségi adószáma az, amit
nem az ÁFA törvény, hanem az Art. ír elő.
Ugyanez a rendelet bevezeti a számlaköteg fogalmát, amelynél a kiállító és a címzett
ugyanaz, az elektronikus számlákban annyi könnyítést enged, hogy elegendő a köteget
tekinteni egy adminisztrációs egységnek.
A számlák elektronikus őrzését, másolat készítését, hatósági formátumra konvertálását, a
könyvelési záradék hozzácsatolását az adóalanynak kell szabályoznia.
Külön érdekesség a próbaszámlázás kérdése. Ki lesz a próba számla címzettje? Mi lesz a
teljesített szolgáltatás vagy termék, mi lesz a fizetési mód? Az integrált ügyviteli
rendszereket fel kell készíteni a tesztszámlázás kezelésére. Nem járható út a számlázás –
Számlázási módok 26
sztornírozás kettős alkalmazása, mert egy ilyen tranzakció elindíthatja a biztonsági
ellenőrzést, ami nem a gazdasági menedzsment kompetenciája.
Elektronikusan aláírt számla: A számlának megfelelő tartalmú digitális irat, ami
időbélyegzéssel és legalább fokozott biztonsági kategóriájú elektronikus aláírással van
ellátva. Az időbélyegzést és az aláírást egy független harmadik fél, a hitelesítés szolgáltató
végzi, természetesen díjazás ellenében. Olyan, mint az elektronikus közjegyző de, a
tartalom hitelesítés nem jár a tartalom megismerésével, és jogi hitelesítést nem végez. A
szerződő feleknek az elektronikusan aláírt számlázásról előzetesen meg kell állapodniuk,
de nincs írásbeli formakényszer, azaz akár ráutaló magatartás is lehet.
A digitális aláírásokra vonatkozó jelenlegi szabályozások az aláírással ellátást csak
természetes személyek számára teszik lehetővé, és a közigazgatásban létezik a fél
automatikus aláírás is, ami alatt nagytömegű aláírások természetes személy felügyelet
melletti elvégzését jelenti. Például adófolyószámlák, stb. A szabályozás adós azzal: egy
szolgáltató, aki nagy tömegű számlát bocsát ki jelenleg aláírás nélkül, ezt hogyan oldhatja
meg elektronikus számla esetén?
Elektronikus adatcsere (EDI) keretében létrejött számla: rendszeres elektronikus
kapcsolatban lévő ügyfelek előzetes írásos megállapodása alapján rögzített adatcsere
protokoll mellett létrejött kapcsolat során a számlára vonatkozó adattartalommal
ellenőrizhető módon nyugtázott digitális irat. Speciálisan erre vonatkozó részletszabály,
hogy papír alapú összesítőket kell készítenie a kibocsátónak.
Az EDI rendszer alkalmazásához írásos szerződés kell, amelynek mintája a hivatkozott
pénzügyminiszteri rendelet mellékletében olvasható.
Az EDI alkalmazása egy szűkebb adóalanyi kört érint, akiknek a forgalma és így az
adóalapja is nagy. Az EDI már a gyakorlatban kipróbált és kiforrottabb, mint az
elektronikusan aláírt számla használata. Ennek jellemzésére csak annyit, hogy a
telefonhálózaton megvalósított EDI kapcsolatok előhívószáma a 41.
A számlaféleségek és a számlázási események 27
6. A számlaféleségek és a számlázási események
A számlaféleségek (számla, egyszerűsített számla, nyugta, felvásárlási jegy, közvetett
vámjogi képviselő számlája) közül a legáltalánosabb a számla.
Az egyszerűsített számla készpénzfizetéssel (vagy készpénz helyettesítővel) egyidejűleg
állítható ki. Nettóértek helyett bruttó értékből visszafelé számított adótartalmat kell
megállapítani. Az ÁFA törvény rögzíti az összetartozó felülről illetve alulról számítandó
százalékértéket, és ezeket kell feltüntetni és alkalmazni.
A nyugta az értékesítés tényét és összegét rögzíti. A pénztárgép ÁFA kulcsok szerinti
gyűjtőket használ, ezért az ÁFA mértéke megállapítható. A kézi nyugta, amit gyakorlatilag
áramszünet esetére kell tartani, nem alkalmas a felszámított adómérték igazolására.
A felvásárlási jegy a kompenzációs felárat, ami ÁFA átalányként fogható fel, hivatott
igazolni. Lényeges követelmény, hogy a termékértékesítő aláírását kell tartalmaznia, ezért
gyakorlatilag elektronikus formájára nem lesz igény.
A közvetett vámjogi képviselő számlája a vámképviselet során keletkező okmány speciális
tartalommal készített számla. Ebben a körben a digitális formára az igény kézzelfogható.
Rövidesen gyakorlat lesz a szállítási okmányok (szállítólevél, fuvarlevél) digitalizált
formája, ebből következően a vámokmányok is digitalizáltak lesznek. Természetes
folyamat, hogy az ezeken alapuló okmányok is digitalizált formában lesznek elérhetők.
Számlaköteg. Több azonos kibocsátóval és címzettel rendelkező számla, amelyeket egy
kötegként (batch) lehet kezelni az elektronikus számlázás során.
A számlaféleségekkel kapcsolatosan a gyakorlatban több számlázási esemény fordul elő.
Ezek a kijavítás, helyesbítés, törlés (sztornírozás), és egy számla minta kibocsátása – a pro
forma számla, előleggel kapcsolatos események.
A számlaféleségek kiállításakor lehet hibákat elkövetni, vannak kijavítható hibák – azok
amelyek miatt nem az adóalapot vagy az adót kell módosítani (névelírások, adószám elírás,
stb.) – és vannak helyesbítendő hibák, amelyek a felszámított adóra vagy annak
meghatározásához szükséges tételekre vonatkoznak, és van, hogy az egész ügyletet törölni
kell.
Kijavítás. Kijavítható hibák esetén az eredeti bizonylat szabályszerű manuális javítása csak
a manuálisan kitöltött bizonylatok körében végezhető el. A más módon előállított
bizonylatok kijavítása csak sztornírozással és újbóli kiállítással oldható meg.
A számlaféleségek és a számlázási események 28
Helyesbítés. A helyesbítés esetén, ami bármely módon előállított számlaféleségek esetében
alkalmazható, egy újabb számlaféleséget kell kibocsátani, amely tartalmazza az előzmény
számlaféleség azonosításához szükséges adatokat, valamint a hibás és helyes tételeket, s a
különbözetet.
Törlés. A számlaféleségek törlése (sztornírozás) szintén bármely módon előállított
számlaféleségeknél alkalmazható. A számítógéppel előállított számlaféleségek körében
fellépő műszaki hiba miatt is sztornírozni kell. Egy újabb számlaféleséget kell kibocsátani,
amely tartalmazza az előzmény számlaféleség azonosításához szükséges adatokat,
valamint az összesített adóalapot és az adót ellenkező előjellel.
Pro forma számlák. Régi kereskedelmi szokvány a pro forma számla használata, ez egy
olyan okmány, aminek a formája a számláéval megegyezik, de mégsem számla. Előzetes
számla elfogadási célokat szolgál, nemzetközi viszonylatban még előfordul. Az ÁFA
törvény ezen okmányfajtához is adófizetési kötelezettséget rendel. Az irat kibocsátóját
akkor is terheli adófizetési kötelezettség, ha nem adóalanyként, vagy teljesítés nélkül
bocsát ki olyan iratot, ami adót, vagy adómértéket tartalmaz.
Előleggel kapcsolatos események. A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a
teljesítést megelőzően már történik fizetés. Adózási szempontból bármilyen, a teljesítési
ellenértékbe beszámító összeget előlegnek tekintünk. Az előlegről a megfizetésekor, vagy
a banki jóváírásakor kell számlát, egyszerűsített számlát kiállítani. Előfordulhat, hogy az
egyik szerződő fél az előleg teljesítésére felhívja a másik felet. Helytelen az a kialakult
gyakorlat, mely szerint a felhívás közlésére előlegszámlát bocsátanak ki. Adózási
értelemben a számla szabálytalan, a befogadónál nem alapoz meg adólevonási jogot,
ellenben a kibocsátó fizetési kötelezettségét megalapozza.
A számlára vonatkozó előírások 29
7. Különleges, adóztatható tényállások
Itt tárgyaljuk azokat az adóztatható tényállásokat, speciális eseteket, amelyek az
általánostól eltérnek:
Ügyletek, amelyek után nem kell adót fizetni, és nincs áthárított adótartalmuk:
• ÁFA törvény hatályán kívüli ügylet. Például egy illetékbélyeg értékesítése.
• ÁFA területi hatályán kívüli ügylet. Például harmadik országos szolgáltatás
nyújtás.
• Adómentes harmadik országos értékesítés. Például az Áfa tv.29.§ szerint
• Adómentes közösségi értékesítés. Például az Áfa tv.29/A.§ vagy 29/D.§ szerint
megfogalmazott értékesítés.
• Adómentes közösségi szolgáltatásnyújtás Például az Áfa tv. 15. § (5) vagy
15/A. § szerint megfogalmazott szolgáltatásnyújtás.
Ügyletek, amelyek után adót kell fizetni, de nincs áthárított adótartalmuk:
• Árrés-adózás alkalmazása Az Áfa tv. XVI. Fejezet meghatározott
idegenforgalmi tevékenység. A kiállított számlában nem lehet adómértéket
feltüntetni, de a saját fizetendő adóját meg kell állapítania.
• Különbözet szerinti adózás Az Áfa tv. XV. Fejezet az árkülönbözet és a
hulladék forgalmazás körében alkalmazható. A kiállított számlában nem lehet
adómértéket feltüntetni, de a saját fizetendő adóját meg kell állapítania.
A mezőgazdasági termelőkre vonatkozó különleges szabályok:
• Kompenzációs felár. A mezőgazdasági termelőtől a felvásárló az adó
elszámolás „egyszerűsítése” miatt egy átalánykulccsal növelt összegben vásárol
fel. Ennek bizonylata a felvásárlási jegy, amit úgyis felfoghatunk, mint egy
A számlára vonatkozó előírások 30
Vevő által kiállított számla, ahol az Eladó mezőgazdasági regisztrációs adata is
szerepel.
• Közösségi felvásárlás. Amennyiben a felvásárló egy másik közösségi
mezőgazdasági termelőtől vásárol fel, akkor attól a tagállamtól kérheti vissza a
megfizetett kompenzációs felárat.
Speciális értékesítések, amelyek körülményei eltérnek az általánostól:
• Ellenérték nélküli ügylet. Erre a számlában szövegesen utalni kell. Áthárított
adót a számla nem tartalmazhat, de a számlában a forgalmi értéket célszerű
feltüntetni, mert az lesz az adóalapja.
• Apportálás. Erre a számlában szövegesen célszerű utalni. Áthárított adót a
számla tartalmaz, az apportált érték a megszerzett részesedés szerződés szerinti,
vagy könyvvizsgáló által elfogadott érték lesz. Egyébként a cserénél írottakat
kell alkalmazni.
• Bennfentes értékesítés. Amennyiben az értékesítés az alkalmazotti, és a
tulajdonosi vagy tagi kör számára történik, és az értékesítés ára a forgalmi
értéknél jelentősen alacsonyabb, az adófizetési kötelezettség alapja a forgalmi
érték, és nem a tényleges ellenérték. A számlában a tényleges ellenértéknek kell
szerepelnie, mert az az áthárított adó.
• Jogi kényszeres értékesítés. Az árverés, a zálog kötelezett értékesítése tartozik
ide. Jellemzőjük, hogy az értékesítő nem feltétlenül önszántából értékesít, és
nem az értékesítés lebonyolítója, hanem akinek a rovására az értékesítés
történik, annak kell a számlát kiállítani.
Nem értékesítéshez kötődő adóztatható tényállásokat (például adóraktári káló) a teljesség
kedvéért említem, de semmilyen számlaféleséget nem kell kiállítani ezekről.
A számlára vonatkozó előírások 31
8. A számlára vonatkozó előírások
A számlaféleségekre vonatkozó előírásokat ketté oszthatjuk: az uniós, és a nemzeti
előírásokra.
Az EU előírások közül kiemelkedik 1977/388/EEC irányelv a hozzáadott érték adóról, más
néven 6-os direktíva, vagy HÉA irányelv. Ennek a 22. cikke ír elő követelményeket a
számlákkal kapcsolatosan.
A 1985/204/EGK határozat a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló
nemzetközi egyezmény három mellékletének a Közösség nevében történő elfogadásáról
C1. melléklet III. függeléke mintát ad a számlához, ami igazából nem kötelező ajánlás.
1999/93/EC irányelv az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről
2001/115/EC a hozzáadottérték-adó számlázására megállapított feltételek egyszerűsítése,
korszerűsítése és összehangolása tekintetében a 77/388/EGK irányelv módosításáról
1994/820/EK Bizottsági Ajánlása az EDI adatcseréről
Az Európai Unió jogforrásai meghatározzák a nemzeti jogalkotás számára a keretet.
Lássuk a fenti jogszabályokkal összhangban milyen nemzeti szabályozások vannak, amiket
figyelembe kell venni a számlaféleségek elkészítése során.
Az iratokról általában:
1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag
védelméről
1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
1952. évi III. törvény a polgári peres eljárásról
2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról
Kommentár a polgári peres eljárásról szóló 1952. évi III. törvényhez
A fenti jogszabályok meghatározzák az irat fogalmát, előállítási módjait, és felhasználási
körüket, bizonyító erejüket.
A számlára vonatkozó előírások 32
Bizonylatokról:
2000. évi C. törvény a számvitelről
A számviteli törvény meghatározza a bizonylat fogalmát tartalmi és formai
követelményeit. Rendelkezik a bizonylatok könyvviteli nyilvántartásokban való
rögzítésének módjáról, ami előfeltétele az adóalap meghatározásának.
A számlákról általában:
2000. évi C. törvény a számvitelről
20/2004. (IV. 21.) PM rendelet az elektronikus számláról
A számlák elkészítésének befogadásának általános feltételeit határozzák meg.
A számlák adattartalmáról:
1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról
2000. évi C. törvény a számvitelről
2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának
különös szabályairól
1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági
cégeljárásról
1990. évi törvény az egyéni vállalkozásról
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
24/1995. PM rendelet a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási
azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról
20/2004. PM rendelet az elektronikus számláról
APEH közlemény az elektronikus úton kiállított számlákról (adó és Ellenőrzési Értesítő
2004/7. szám)
APEH közlemény az elektronikus úton kiállított számlákról (adó és Ellenőrzési Értesítő
2005/9. szám)
A függelékben részletezem a konkrét jogszabályhelyi hivatkozásokat.
A minta számla 33
9. A minta számla
Az előzőek ismeretében az alábbiakban kifejtem a számla informatikai szerkezetének
megfelelően a számla adattartalmát. Ez a számla olyan, mint az „állatorvosi ló”, tehát
minden opcionális esetet felsorolok.
A kifejtést a számlaféleségek közül csak a számla elnevezésű bizonylatra végeztem el, a
többi okmánytípusra analóg módon lehet elkészíteni az adattartalmat. Ezt a leírást egy
szabványosított adatleíró nyelvre, például az XML-re implementálva kaphatunk egy teljes
elektronikus számla modellt.
A leírásban a jogszabályi hivatkozásokra utalok és az alábbi jogszabályi rövidítéseket
alkalmazom:
Rövidítés Megnevezés Áfa tv. 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról Art. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről Ctv. 1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a
bírósági cégeljárásról Csekk tvr. 1965. évi 2. törvényerejű rendelet a csekkjogi egyezmény kihirdetéséről Evtv. 1990. évi törvény az egyéni vállalkozásról HÉA 388/1977/EGK irányelv a hozzáadott értékadóról (HÉA) Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól Ker tv. 1875. évi XXXVII. törvény a kereskedelmi törvényről KTDr. 10/1995 KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról Ktdtv. 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról Külfutaskor. 221/2001 Kormány rendelet a külföldi utasnak adható általános forgalmi
adó visszatérítésről PforgMNB 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezés a pénz- és elszámolás forgalom,
valamint a pénzfeldolgozás szabályairól Ptk. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről Számvtv. 2000. évi C. törvény a számvitelről Szja tv. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Szlaajánl 85/204/EGK Határozat ajánlása Szlar. 24/1995. PM rendelet a számla, egyszerűsített számla és nyugta
adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról
Váltó tvr. 1965. évi 1. törvényerejű rendelet a váltójogi egyezmény kihirdetéséről
A minta számla 34
A számla szerkezetének leírásában, a következő jelöléseket alkalmazom:
Szögletes zárójelbe foglalom a kötelező nem változtatható adatot például
[SZÁMLA] a bizonylat neveként.
Kapcsos zárójelbe foglalom {} és | választom el egy adat lehetséges értékeit.
Azokat az elemeket, amelyeket többször ugyanúgy használok a leírás végén
részletezem, a megnevezés után erre a jellel utalok. A végére helyezett részlet
megnevezése előtt is a jelet alkalmazom.
Az ismételhető elemeket, mint például a termékfelsorolás egységei a megnevezés
után # jellel jelölöm. Ebből az elemből egymás után tetszőleges számú ismétlődhet.
Az informatikai hierarchia szinteket eltérő méretű és grafikájú betűtípussal jelölöm,
és az alacsonyabb szintekhez tartozó megnevezéseket beljebb kezdem.
A jogszabályi hivatkozásokat a megnevezések után rövidítve közlöm. Ezeket a
hivatkozásokat aláhúzással különítettem el a megnevezésektől.
A leírás hierarchiáját az iratból kiindulva fejtem ki.
INFORMATIKAI BLOKKIRATOK
Adatleíró nyelv meghatározása {XML | DHTML | UBL| stb.} Globális azonosító Nyelv ISO-639 Kódolási mód {ISO-8859-2| UTF-8| stb.} Írásmód ISO-15924
SZÁMLAFÉLESÉGEK SZÁMLAKÖTEG EGYSZERŰSÍTETT SZÁMLA NYUGTA FELVÁSÁRLÁSI JEGY SZÁMLA
Származékosság jelzése Eredeti Fordítás
eredeti nyelv ISO-639 Másolat
másolás adatai Könyvelt
kontírozási adatok Számvtv. 167.§. (1) Digitalizált
eredeti bizonylat fakszimiléjének adatai Hatósági formátumra konvertált APEH Közlemény
formátum típusa Archivált
A minta számla 35
archiválás adatai Eredeti bizonylat azonosító adatai
SZÁMLAFEJ Bizonylat megnevezése Számvtv. 167.§. (1) a [SZÁMLA] Kiállítás ideje Számvtv. 167.§. (1) d ÁFA tv 13. § (1)16. b Szöveges utalások
Adómentes harmadik országos értékesítés Áfa tv.29.§ Adómentes közösségi értékesítés Áfa tv.29/A.§; 29/D.§ Adómentes közösségi szolgáltatásnyújtás Áfa tv.15. § (5) 15/A. § ÁFA területi hatályán kívüli ügylet ÁFA törvény hatályán kívüli ügylet Alanyi adómentes értékesítés Áfa tv. XI. Fejezet Árrés-adózás alkalmazása Áfa tv. XVI. Fejezet Az adóképviselő az adófizetésre köteles Áfa tv. XVI/B. Fejezet Csere ügylet Áfa tv. 24. § (1) Ellenérték nélküli ügylet Előlegnek minősülő ügylet Áfa tv. 17. § (1) Helyesbítés Áfa tv. 45. § (2) a Közvetett vámjogi képviselet Áfa tv. XVI/A. Fejezet Közvetített szolgáltatást tartalmaz! Számvtv. 3.§ (4) 1. Különbözet szerinti adózás Áfa tv. XV. Fejezet Sztornírozás Áfa tv. 45/A. § Tárgyi adómentes értékesítés Áfa tv. 30.§ (1) Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas! Jötv. 110.§ (4)
Előzmény okmányok adatai Előleg számla adatai Szállítólevél adatai Szlaajánl Átvételi elismervény adatai
TELJESÍTŐ FÉL ADATAI Szállító, Szolgáltató adatai
Név adatok ÁFA tv 13. § (1)16. c Székhely címadatok ÁFA tv 13. § (1)16. c Adószám
Nemzeti adószám ÁFA tv 13. § (1)16. c Közösségi adószám Art 24. § 16. c
Regisztrációs adatok
Banki adatok Nemzeti bankszámlaszám IBAN – Európai bankszámlaszám SWIFT / BIC kód - Bankazonosító
Egyéb adatok Elérhetőségi adatok {levelezési cím | telefon, telefax | E-mail, honlap} Kontakt személy adatai
Képviselő adatai Képviselet jogcíme
Bizományos Ptk. XLII. fejezet Egyéb meghatalmazott ÁFA tv. 43.§ (6), Ptk. 474. §
A minta számla 36
Közvetett vámjogi képviselő Áfa tv. XVI/A. Fejezet Pénzügyi képviselő Áfa tv. XVI/B. Fejezet Vevő ÁFA tv. 43.§ (6)
Név adatok
Székhely címadatok
Adószám Banki adatok
Nemzeti bankszámlaszám IBAN – Európai bankszámlaszám SWIFT / BIC kód - Bankazonosító
Egyéb adatok Elérhetőségi adatok {levelezési cím | telefon, telefax | E-mail, honlap} Kontakt személy adatai
CIMZETT FÉL ADATAI Címzett, Vevő
Név adatok ÁFA tv 13. § (1)16. d Székhely címadatok ÁFA tv 13. § (1)16. c Szállítási címadatok Szlaajánl Adószám
Nemzeti adószám Jöt. 106. § (4) a Közösségi adószám ÁFA tv 13. § (1)16. e
Regisztrációs adatok
Banki adatok Nemzeti bankszámlaszám IBAN – Európai bankszámlaszám SWIFT / BIC kód - Bankazonosító
Egyéb adatok Elérhetőségi adatok {levelezési cím | telefon, telefax | E-mail, honlap} Kontakt személy adatai
Képviselő adatai Képviselet jogcíme
Bizományos Ptk. XLII. fejezet Egyéb meghatalmazott Ptk. 474. § Közvetett vámjogi képviselő Áfa tv. XVI/A. Fejezet Pénzügyi képviselő Áfa tv. XVI/B. Fejezet
Név adatok Számvtv. 167.§ (1) f. Székhely címadatok Számvtv. 167.§ (1) f. Banki adatok
Nemzeti bankszámlaszám IBAN – Európai bankszámlaszám SWIFT / BIC kód - Bankazonosító
Egyéb adatok Elérhetőségi adatok {levelezési cím | telefon, telefax | E-mail, honlap} Kontakt személy adatai
Megrendelő adatai Név adatok Áfa tv 66/F. § (2) Címadatok Áfa tv 66/F. § (2)
AZ ELLENÉRTÉK ADATAI
A minta számla 37
Fizetés pénzneme ISO-4217 Adózás pénzneme ISO-4217 Árfolyam Fizetés határideje ÁFA tv 13. § (1)16. m Előleg adatai
Előlegszámla adatai # Előleg összesen
Fizetés módja ÁFA tv 13. § (1)16. m Készpénzfizetés
Készpénz átadása Pforg. 13.§ (3) a Jogosult bankszámlájára befizetés {automata | bankfiók | posta} Pforg. 13.§ 3) b, c Készpénzfelvételi utalvány átadása Pforg. 13.§ (3) d Jogosultnak kifizetési utalvánnyal kiutalás Pforg. 13.§ (3) e Postai utánvét Pforg. 13.§ (3) g
Banki fizetés Átutalás (csoportos átutalás) Pforg. 13.§ (2) 1a Beszedés, inkasszó (csoportos beszedés) Pforg. 13.§ (2) 1b Okmányos meghitelezés Pforg. 13.§ (2) 1c
Készpénz helyettesítő Távolról hozzáférést biztosító eszköz Pforg. 13.§ (2) 2 a 1 Elektronikus pénztárca Pforg. 13.§ (2) 2 a 2 Csekk Pforg. 13.§ (2) 2 b, Csekk tvr. Utalvány Ker tv. 291. §, ÁFA tv 13.§ (1) 7. Multifunkciós telefonkártya ÁFA tv 13.§ (1) 7.
Beszámítás, részbeni beszámítás Ptk. 296.§ Csere, részbeni csere Ptk.
Ellenérték adatai # Áfa tv. 24. § (1) Ellenérték tételének sorszáma Ellenérték tételének megnevezése Tétel forgalmi értéke
Forgalmi érték összesen Váltó kibocsátása Váltó tvr.
Váltó adatai Váltó elfogadó nyilatkozat
Letéti teljesítés Ptk. 462. § Ügyvédi letét adatai Bírói letét adatai
A TELJESÍTÉS ADATAI Előzmény okmányok adatai #
Előleg számla adatai Szállítólevél adatai Átvételi elismervény adatai Sztornírozandó számla adatai Helyesbítendő számla adatai
Részletezett teljesítési adatok # Tétel sorszáma --- Megnevezés ÁFA tv 13.§ (1)16.g Besorolási szám ÁFA tv 13.§ (1)16.g
A minta számla 38
Vámtarifa szám Építmény jegyzékszám Szolgáltatási jegyzékszám Hivatkozás az ÁFA törvénybeli helyre Egyéb meghatározás
Mennyiségi egység ÁFA tv 13.§ (1)16.h Mennyiség ÁFA tv 13.§ (1)16.h Nettó egységár ÁFA tv 13.§ (1)16.i Nettó ellenérték ÁFA tv 13.§ (1)16.j Felszámított adó mértéke (%) ÁFA tv 13.§ (1)16.k Felszámított adó --- Bruttó ellenérték --- Kiegészítő megjegyzés
Adófelszámítás elmaradásának oka Környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó adat KTDr. 14. § Nyomtatvány sorszámkontingens Szlar. Tétel jellemzése helyesbítéskor Áfa tv. 45. § (2) c. Új közlekedési eszköz adatai ÁFA tv 13.§ (1)16.o
Szárazföldi jármű futott km ÁFA tv 13.§ (1)16.o Vízi jármű hajózott órák ÁFA tv 13.§ (1)16.o Légi jármű repült órák ÁFA tv 13.§ (1)16.o
Utalás kiegészítő szolgáltatásra Áfa tv. 22. §(3) b. Utalás közvetített szolgáltatásra Számvtv. 3.§ (4) 1.
ÖSSZESÍTÉS Összesítés részletezése
Adókulcs, vagy az elmaradás jogcíme ÁFA tv 44.§ (1) Adóalap ÁFA tv 44.§ (1) Áthárított adó ÁFA tv 44.§ (1) Adóval növelt összeg ÁFA tv 44.§ (1)
Összesítések összege Adóalapok összege Áthárított adók összege Adóval növelt összegek összege
Mindösszesen ÁFA tv 13.§ (1)16.m Környezetvédelmi termékdíj összesen KTD tv. 23. §.
ADÓZÁSON KÍVÜLI TÉTELEK Utólagos engedmény
Utólagos engedmény adatai # Utólagos engedmény összege
Más nevében és javára beszedett összeg ÁFA tv 22.§ (4).b Más nevében és javára beszedett összeg adatai #
Más nevében és javára beszedett összeg értéke Fizetendő végösszeg
A SZÁMLA LEZÁRÁSA Megjegyzés
Szállítás adatai Szállítási információk Szlaajánl
A minta számla 39
Származási ország Szlaajánl Jövedéki szállítólevél adatai
Kiszállítás időpontja Jötv. 106.§ (5) b Átvétel időpontja Jötv. 106.§ (5) b Szállítás célja Jötv. 106.§ (5) c
Hitelesítés Hitelesítés aláírással Számvtv. 167.§ (3) Hitelesítés aláírás nélkül HÉA 22. Cikk (3) bekezdés
Más által tett megjegyzés Külföldi számlájának záradékolása
ÁFA elszámolva! Külfutaskor. 7. § (3) Könyvelési adatok
Kontírozási adatok, könyvelés ideje Számvtv. 167.§ (1) h. Iratkezelési feljegyzések {Érkezett | Postázva | Visszautasítva}
Név adatok Egyedi névvel rendelkező alanyok
Természetes személy titulus családi név utónév(ek) -né toldat titulus családi név utónév(ek)
Jogi személy Egyedi név Formára utaló név
alapítvány egyesülés erdőbirtokossági társulat európai gazdasági egyesülés európai részvénytársaság SE hegyközség kamara korlátolt felelősségű társaság kft. költségvetési szerv közalapítvány közhasznú társaság kht. közjegyző iroda közös vállalat kv. külföldek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe lakásszövetkezet leányvállalat MRP szervezet nyilvánosan működő részvénytársaság nyrt. oktatói munkaközösség párt szabadalmi ügyvivői iroda
A minta számla 40
szakági sportszövetség szövetkezet szöv. társadalmi szerv (egyesület, szövetség, stb.) ügyvédi iroda vállalat végrehajtói iroda vízgazdálkodási társulat (víziközműtársulat, vízitársulat) zártkörűen működő részvénytársaság zrt.
Jogi személyiség nélkül Egyedi név Formára utaló név
betéti társaság bt. közkereseti társaság kkt. társasház
Névtoldat átalakulás alatt Áfa 44.§ (4) b.a. = bejegyzés alatt Ctv. 43.§ (2) e.c. = egyéni cég Evaltv. 12/A.§ e.v. = egyéni vállalkozó Evaltv. 12/A.§ elszámolási eljárás alatt Vízgazdálkodási tv. f.a. = felszámolás alatt Ctv. 43.§ (2)
Egyedi névvel nem rendelkező alanyok építőközösség hasznosító közösség polgári jogi társaság pjt tulajdonosi közösség
Cím adatok Település meghatározása
Ország Ország postai kódja Postai irányítószám Település neve
Természetbeni cím Közterület neve Közterület jellege Házszám Épület Lépcsőház Emelet Ajtó
Telekkönyvi cím Helyrajzi adatok
Postai cím Postai utasítás {postafiók | postán maradó} Fiókszám
Regisztrációs adatok cégek Ctv. 43. § (2)
Cégbíróság neve
A minta számla 41
cégjegyzékszám Jövedéki engedélyes kereskedő Jötv. 106. § (4) a
Jövedéki engedély száma Jövedéki terméket értékesítő kiskereskedő Jöt. 109. § (1)
Üzlet működési engedély száma Egyéni vállalkozói jogállású személy Szja tv. 46. § (2) b
Jogállás szerinti okirat egyéni cég e.c. egyéni európai közösségi jogász egyéni közjegyző egyéni szabadalmi ügyvivő egyéni ügyvéd egyéni vállalkozó e.v. falugondnok magán állatorvos magán gyógyszerész szociális vállalkozó önálló bírósági végrehajtó tanyagondnok
Okirat száma Egyéni vállalkozói jogállás nélküli személy Szja tv. 46. § (2) a Őstermelő Szja tv. 46. § (2) a Őstermelői okirat Őstermelői igazolvány Regisztrációs okirat
Okirat száma
Összegzés 42
10. Összegzés
A dolgozatban bemutattam a számla informatikai szerkezetét, készítettem egy minta
számlát az informatikai szerkezet alapján.
A jövő feltétlen az elektronikus iratok alkalmazása, amelyek automatikus könyvelést is
lehetővé tehetnek.
A minta számlában bemutatott leírás a szükséges adatokat tartalmazza, de az elektronikus
iratokra vonatkozó szabványok és szokványok több felesleges adat szerepeltetését teszik
szükségessé, amelyek a megadott adatokból egyértelműen származtathatók. Ilyen adat
például a COPY INDICATOR elnevezésű attribútum, aminek az értéke IGAZ / HAMIS
lehet. Annak jelzésére használják, hogy az elektronikus irat eredeti (=HAMIS) vagy
származékos (=IGAZ). Mi a COPY FORMAT attribútumból tudjuk származtatni. A mi
struktúránk finomabb szerkezetű, de kompatibilitási okokból a régebbi attribútumokat is
meg kell tartanunk.
A digitális számlákkal kapcsolatos kormányzati példamutatásban élenjáró a Dániában
bevezetett rendszer. A dán költségvetés beszállítóit egy központi hivatal fizeti ki. Ennek a
hivatalnak csak elektronikus számlát lehet benyújtani. Akiknek nincs digitális számlázási
rendszerük, azok számára adott az a lehetőség, hogy bizonyos digitalizáló szolgáltatón
keresztül nyújtsák be a számláikat, amelynek az adattartalma digitális, de az eredeti papír
alapú bizonylatot szkennelt formában a digitális számlához csatolják. Az így előállított
számlák tartalmi, formai és informatikai követelményeit dánul és angolul közzétették, több
százoldalas informatikailag is korrekt dokumentumban.
Ez a jövő, amit jó lenne ha minél hamarabb elérnénk mi is. A számlák digitalizálása
tartalmilag adószakmai kérdés, amelyhez némi informatikai infrastruktúra, no meg
jogalkotás szükséges.
Hazánkban természetesen minden jogszerűen alkotott jogszabályt be kell tartani, ezek az
„írott” szabályok. A jogalkalmazói jogképződés során keletkező értelmezések
közlemények a szó jogi értelmében nem számon kérhető jogszabályok. Az adóhatóság
ellenőrzési gyakorlatát figyelembe kell venni, kár az időt meddő vitával tölteni. Ezek az
„íratlan szabályok. Végső konklúzióként kijelenthetjük:
„A számla kiállítása során minden írott és íratlan szabályt be kell tartani!”
Irodalomjegyzék 43
11. Irodalomjegyzék
1. Könyvek
Földi András - Hamza Gábor: Római jog, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000
Filep László: A tudományok királynője – A matematika fejlődése, Typotex Kiadó, 1997
Filep László - Bereznai Gyula: A számírás történet, Filum Kiadó, 1999
Luca Pacioli: Summa dell’ Aritmetica, Geometria, Proporzioni e Proporcionalita, Balassi
Kiadó Budapest, 1994 a Stampato da Paganino de’Paganini, Binegia, 1494 kiadás
fakszimiléje
2. Kézikönyvek
Magyar értelmező kéziszótár; Akadémiai Kiadó, 1994
CompLex Jogtár CD; KJK-Kerszöv Kiadó, 2005 havi frissítések
Magyar- Angol kéziszótár; Akadémiai Kiadó, 2004
Magyar- Német kéziszótár; Akadémiai Kiadó, 2004
Magyar- Olasz kéziszótár; Akadémiai Kiadó, 2004
Wikipedia on line lexikon Wikimedia Foundataion,2004 In:www.wikipedia.org
3. Tanulmányok
Statute on information in the OIOXML Electronic Invoice for use with invoicing of public.
sector organisations. , 2005 In: www.melasz.hu
4. Cikkek
Adó és Ellenőrzési Értesítő különböző számai, 2005 In: www.apeh.hu
Függelék A
Függelék. A hivatkozott jogszabályhelyek.
Az iratokról általában:
1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag
védelméről
3.§ c) irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat - a
megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kézirat kivételével -, amely
valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban
bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással
keletkezett;
1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól
28. § (3) Az iratra vonatkozó rendelkezések irányadók minden olyan tárgyra, amely -
általában műszaki vagy vegyi úton - adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel,
mágneslap, mágnesszalag, elektronikus dokumentum stb.).
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
178. § E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló
jogszabályok alkalmazásában: …
14. irat: jogszabályban meghatározott bizonylat, a könyvvezetésről szóló
jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések,
levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok, számlák és más kivonatok,
igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok.
1952. évi III. törvény a polgári peres eljárásról
2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról
Kommentár a polgári peres eljárásról szóló 1952. évi III. törvényhez
A gyakorlat - a fogalom szűk értelmezésével - az emberi gondolatok általánosan
elfogadott írásjelekkel történő megörökítését tekinti okiratnak.
Az okirat tartalma szerint lehet:
- tanúsító: valamely múltban történt tényt tanúsít (nyilatkozattétel);
- rendelkező: a kiállító jogviszonyt keletkeztető, módosító, vagy megszüntető
rendelkezését bizonyítja (végrendelet);
Függelék B
beismerő: kiállítója egy vele szemben fennálló követelést tanúsít (tartozáselismerő
nyilatkozat).
Bizonylatokról:
2000. évi C. törvény a számvitelről
166. § (1) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített,
illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy
vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés,
megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi
rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy
egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása
céljára készítettek, és amely rendelkezik az e törvényben meghatározott általános
alaki és tartalmi kellékekkel.
A számlákról általában:
2000. évi C. törvény a számvitelről
167. § (2) A számlával, az egyszerűsített számlával kapcsolatos további
követelményeket más jogszabály is meghatározhat.
(3) A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat)
alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága - ha az más módon nem biztosítható - a
gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti
képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával
is igazolható.
(5) Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény
szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel
ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak. Az
elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit,
hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is
meghatározhatja.
(6) Ha a könyvviteli nyilvántartás mint számviteli bizonylat technikai, optikai
eljárás eredménye, biztosítani kell:
a) az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak - szükség esetén - a
késedelem nélküli kiíratását,
b) az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket.
Függelék C
(7) A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában foglalt kötelezettségnek oly
módon is eleget tehet, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az
eredeti bizonylathoz egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az
utólagos módosítás lehetőségét kizárva csatolja.
Szigorú számadási kötelezettség
168. § (1) A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott
gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az
egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért
a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek
megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása
visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.
(2) A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót
terheli.
(3) A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel
megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell
vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását.
A bizonylatok megőrzése
169. § (1) A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt
alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy
más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában
legalább 10 évig köteles megőrizni.
(2) A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli
bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező
nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési
feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.
(3) A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a (2)
bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség.
(4) A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli
megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így az (1), illetve (2) bekezdés
szerinti bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni
kell.
(5) Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - az elektronikus archiválásra
vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167. § (5) bekezdése szerinti
feltételeknek a figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni, oly
Függelék D
módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának
késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az
utólagos módosítás lehetőségét.
(6) Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat - az elektronikus
archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167. § (5)
bekezdése szerinti feltételeknek a figyelembevételével - elektronikus formában is
megőrizhető, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat
összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve
kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
20/2004. (IV. 21.) PM rendelet az elektronikus számláról
Nincs kiemelhető szövegrészlet a teljes jogszabály erről szól.
A számlák adattartalmáról:
1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról
13. § (1) E törvény alkalmazásában
16. számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a
vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak
szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő
adatokat tartalmazza:
a) a számla sorszáma,
b) a számla kibocsátásának kelte,
c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és
adószáma,
d) a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma - ennek hiányában adószáma -,
ha a vevő az adó fizetésére kötelezett;
e) Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevő közösségi
adószáma;
f) a teljesítés időpontja,
g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább
szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához,
h) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben
kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége,
i) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető - adó nélkül
számított egységára,
Függelék E
j) a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke összesen,
k) a felszámított adó százalékos mértéke,
l) az áthárított adó összege összesen,
m) a számla végösszege,
n) a fizetés módja és határideje,
o) új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre
történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és
szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési
eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák
száma,
p) amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe
és adószáma;
q) a 29. §, a 29/A. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések,
szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti alanyi
adómentesség és a XV. fejezet alapján a különbözet szerinti adózás alkalmazása
esetén ezen adózási módra történő hivatkozás;
44. § (1) A számlában az adó alapját és az áthárított adó összegét a felszámított
adómérték szerinti részletezésben és összesítve is fel kell tüntetni.
(2) …
(3) Ha az adóalany adó fizetésére nem kötelezett, a számlában, egyszerűsített
számlában nem tüntethet fel áthárított adóösszeget, felszámított adómértéket és a (2)
bekezdés szerinti százalékértéket. Ha az adóalany által teljesített termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a 14. §, 15. §, 15/A. § szerint nem belföldre esik,
a számlán, egyszerűsített számlán az „áfa-törvény területi hatályán kívüli” kifejezést
kell feltüntetni, ezen túl a 40. § (2) és (7)-(8) bekezdésének megfelelő esetekben, ha
az adó fizetésére a terméket beszerző, szolgáltatást saját nevében megrendelő másik
tagállamban nyilvántartásba vett adóalany kötelezett, erre a tényre utalni kell.
(4) Átalakulás esetén a cégbejegyzési kérelemről hozott végzés kézhezvétele
napjáig az adóalany köteles az általa kibocsátott számlán, egyszerűsített számlán az
„átalakulás alatt” kifejezést feltüntetni.
A egyszerűsített (készpénzes) számlák adattartalma:
13. § (1) E törvény alkalmazásában
17. egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír
alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által
Függelék F
meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a
következő adatokat tartalmazza:
a) a számla sorszáma,
b) a számla kibocsátásának kelte,
c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és
adószáma,
d) a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma - ennek hiányában adószáma -,
ha a vevő az adó fizetésére kötelezett,
e) Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevő közösségi
adószáma,
f) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább
szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához,
g) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben
kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége,
h) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető - adóval együtt
számított egységára,
i) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke összesen,
j) a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékérték,
k) új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre
történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és
szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési
eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák
száma,
l) amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe
és adószáma,
m) a 29. §, a 29/A. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések,
szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti alanyi
adómentesség és a XV. fejezet alapján a különbözet szerinti adózás alkalmazása
esetén ezen adózási módra történő hivatkozás;
44. § (1) …
(2) Egyszerűsített számlában az adóval növelt ellenértéket a felszámított
adómérték szerinti részletezésben is fel kell tüntetni, továbbá azt a felszámított
adómértéknek megfelelő százalékértéket kell szerepeltetni, amely az adót is
Függelék G
tartalmazó árból az áthárított adó összegének a meghatározásához szükséges. Ez a
százalékérték:
a) 25 százalékos felszámított adómértéknél 20,00 százalék;
b) 15 százalékos felszámított adómértéknél 13,04 százalék;
c) 5 százalékos felszámított adómértéknél 4,76 százalék.
(3) Ha az adóalany adó fizetésére nem kötelezett, a számlában, egyszerűsített
számlában nem tüntethet fel áthárított adóösszeget, felszámított adómértéket és a (2)
bekezdés szerinti százalékértéket. Ha az adóalany által teljesített termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a 14. §, 15. §, 15/A. § szerint nem belföldre esik,
a számlán, egyszerűsített számlán az „áfa-törvény területi hatályán kívüli” kifejezést
kell feltüntetni, ezen túl a 40. § (2) és (7)-(8) bekezdésének megfelelő esetekben, ha
az adó fizetésére a terméket beszerző, szolgáltatást saját nevében megrendelő másik
tagállamban nyilvántartásba vett adóalany kötelezett, erre a tényre utalni kell.
(4) Átalakulás esetén a cégbejegyzési kérelemről hozott végzés kézhezvétele
napjáig az adóalany köteles az általa kibocsátott számlán, egyszerűsített számlán az
„átalakulás alatt” kifejezést feltüntetni.
Helyesbítő (egyszerűsített) számla adat tartalma
45. § (1) Ha a számla, egyszerűsített számla kibocsátását követően az adóalany
a) az áthárított adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges
tételeket módosítja, vagy
b) az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani,
erről helyesbítő számlát, egyszerűsített számlát köteles kibocsátani.
(2) A helyesbítő számlának, egyszerűsített számlának tartalmaznia kell:
a) a helyesbítés tényére utaló jelzést;
b) az eredeti számla, egyszerűsített számla azonosításához szükséges adatokat;
c) az eredeti, a módosított tételeket és a különbözetet.
A pro forma számla és egyéb ÁFÁt tartalmazó bizonylatok szankciói
40. § (1) Az adót termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál - a (2)-(10)
bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - a teljesítésre kötelezett adóalany fizeti.
(6) Az (1)-(5) bekezdésekben foglaltaktól függetlenül az adó megfizetésére kötelezett
az is, aki (amely) adóösszeget és/vagy adómértéket, illetve a 44. § (2) bekezdésében
meghatározott százalékértéket tartalmazó bizonylatot bocsát ki. A bizonylatban
szereplő, vagy az annak adataiból kiszámítható adó összegét az adóbevallás
készítésére kötelezett kibocsátó önadózás keretében vallja be, az adóbevallás
Függelék H
készítésére nem kötelezett kibocsátó esetében az adó összegét az állami adóhatóság
határozattal állapítja meg. E rendelkezés nem alkalmazható az egyszerűsített
vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyra, ha az az általa
kibocsátott bizonylatban szereplő ellenértéket és az adó összegét bevételei között
elszámolta.
Sztornó (egyszerűsített) számla adat tartalma
45/A. § (1) Ha a számla, egyszerűsített számla kibocsátását követően:
a) a teljesítés meghiúsul, vagy
b) a számítógéppel, illetve elektronikus úton előállított számla lezárását követően
észlelt hibát kell javítani, vagy
c) a számítógéppel előállított számlát, elektronikus számlát műszaki hiba miatt újra
elő kell állítani,
a számlát, egyszerűsített számlát a kibocsátónak - a (2) bekezdésben
meghatározottaknak megfelelő bizonylat kiállításával - storníroznia kell.
(2) A stornó számlának tartalmaznia kell:
a) a számla sorszámát,
b) a stornírozandó (eredeti) számla sorszámát,
c) a számla kibocsátójának nevét, címét, adószámát,
d) a vevő nevét, címét, a 29/A. § szerinti termékértékesítés esetén, illetve ha a 40. §
alapján a vevő az adó fizetésére kötelezett, annak adószámát,
e) a számla kibocsátásának keltét,
f) a stornírozandó (eredeti) számla összesített adóalapját, adóösszegét, adóval növelt
ellenértékét negatív előjellel.
2000. évi C. törvény a számvitelről
167. § (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános
alaki és tartalmi kellékei a következők:
a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;
b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;
c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az
utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől
függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési
bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;
Függelék I
d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet
jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a
bizonylat adatait vonatkoztatni kell;
e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a
gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet
jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai;
f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a
bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét;
g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló
bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az
összesítés vonatkozik;
h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;
i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;
j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.
2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól
106. § (4) A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket
a) kizárólag olyan számla kibocsátásával értékesíthet, amelynek az áfa törvényben
meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell a jövedéki engedélye számát, a vevő
adóigazgatási azonosító számát és - ha a vevő kereskedő - az e törvényben előírt
engedélye számát is, továbbá a fűtőolaj mezőgazdasági őstermelőnek történő
értékesítése esetén az előbbieken kívül a vevő őstermelői igazolványának számát,
b) szállítólevéllel szállíthat.
(5) A szállítólevél szigorú számadású bizonylat, amelyen fel kell tüntetni
a) a jövedéki termék mennyiségi adatait;
b) a kiszállítás és az átvétel időpontját;
c) a szállítás célját (áttárolás, értékesítés, terítőjárat);
d) a szállítás rendeltetési helyét (címét, címzettjét, a terítőjárat értékesítési
körzetét).
Szállítólevélként elfogadható a (4) bekezdés a) pontja szerinti számla is,
amennyiben az tartalmazza az e bekezdésben meghatározott adatokat.
(6) A jövedéki engedélyes kereskedő a raktárhelyiségét, illetve tárolótartálya
telephelyét nem jövedéki engedélyes kereskedelmi elárusítóhelyként akkor
használhatja, ha
Függelék J
a) …
b) a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenysége keretében a jövedéki
terméket - ha törvény másként nem rendelkezik - a 110. § (5) bekezdésében
meghatározott kereskedelmi mennyiség elérése esetén - amennyiben a vevő kéri -
olyan számlát vagy egyszerűsített számlát bocsát ki, amely az áfa törvényben előírt
adatokon kívül a „Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának
igazolására nem alkalmas” szöveget tartalmazza;
110. § (1) A nem jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termék beszerzésekor
a működési engedélyét, illetve annak hiteles másolatát az eladó kérésére köteles
bemutatni.
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
24.§ (7) Az állami adóhatóság a közösségi kereskedelemben érintett adózónak a
bejelentés alapján közösségi adószámot állapít meg. Az adózó a közösségi
adószámot a közösségi kereskedelemmel összefüggő minden iraton feltünteti. Az
állami adóhatóság kérelemre - a bejelentés napjával - az adóév közben is törli az
adózó közösségi adószámát, ha bejelenti, hogy az Európai Közösség tagállamában
illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette.
1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági
cégeljárásról
43. § (2) A cég bejegyzését követően a cég írásbeli képviselete, illetve hivatalos
levelezése során - ideértve az elektronikus levelezést is -, valamint a cég honlapján
fel kell tüntetni a céget nyilvántartó cégbíróság nevét, a cég nevét és székhelyét, a
cég cégjegyzékszámát, továbbá szükség szerint a cég felszámolására, illetve
végelszámolására utaló toldatot. A cég - választása szerint - feltüntetheti a jegyzett
tőkéjét is. Ebben az esetben azonban a cégjegyzékben szereplő jegyzett tőke
feltüntetése mellett meg kell jelölni annak ténylegesen rendelkezésre bocsátott
összegét is.
1990. évi törvény az egyéni vállalkozásról
12/A. § Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során “az egyéni vállalkozó”
megnevezést vagy annak “e. v.” rövidítését, a 15. §-ban meghatározott egyéni cég
esetén az “egyéni cég” megnevezést vagy annak “e. c.” rövidítését aláírása mellett
köteles feltüntetni.
Függelék K
15. § (1) Az egyéni vállalkozó - kérelmére - a cégjegyzékbe egyéni cégként
bejegyezhető.
(2) Az egyéni cég nem jogi személy.
(3) A cégbírósághoz intézett bejelentésre, eljárásra a bírósági cégnyilvántartásról
szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
17. Egyéni vállalkozó:
a) a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély az igazolványban
feltüntetett vállalkozói tevékenysége tekintetében;
b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége
tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként
folytatja);
c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben
meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét
végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben
meghatározott tevékenysége tekintetében;
e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége
tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy
alkalmazott ügyvédként folytatja);
f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező
magánszemély e tevékenysége tekintetében;
g) a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki
tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges
engedéllyel rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;
h) az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász az ügyvédekről szóló
törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e
tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottként végzi).
18. Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó
magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek
előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői
igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a regisztrált mezőgazdasági termelő
Függelék L
magánszemélyt, valamint a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak
minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem
foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6.
számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek
bevétele (jövedelme) tekintetében.
a) Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési
jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés
szervezése és - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett
állat tartása esetének kivételével - a termelés eredményének felhasználása felett.
b) Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek
nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben
kiadott, illetve érvényesített igazolvány,
46. § (1) A kifizető, a munkáltató a kifizetéskor (a juttatáskor) megállapítja a
bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki (juttat), amelynek alapján
meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem terheli adóelőleg:
a) az őstermelői tevékenységből származó bevételt, ha a magánszemély legkésőbb
a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja őstermelői igazolványát vagy regisztrációját
tanúsító iratát; a kifizető ilyenkor adatszolgáltatásában feltünteti az őstermelői
igazolvány vagy a regisztrációt tanúsító irat számát is;
b) a vállalkozói bevételt, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán
feltünteti vállalkozói igazolványa (ennek hiányában az egyéni vállalkozói jogállását
bizonyító közokirat) számát is;
1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek
környezetvédelmi termékdíjáról
23. § A befizetett környezetvédelmi termékdíj mértékét és összegét tételenként és
összesen a számlában vagy a számla mellékletében fel kell tüntetni.
10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes
termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény
végrehajtásáról
A termékdíj számlán való megjelenítésére vonatkozó szabályok
14. § (1) A Kt. 23. §-a alapján a kötelezettnek - a kiskereskedelmi értékesítés
kivételével - a számlában vagy a számla mellékletében
Függelék M
a) teljes termékdíj fizetés esetén: díjtételenként „a ......................... környezetvédelmi
termékdíj összege a bruttó árból ...............: ..................... Ft” szöveget,
b) termékdíj-kedvezmény esetén: „a ..... környezetvédelmi termékdíja
kedvezményben részesül, bruttó árból ..... környezetvédelmi termékdíja: ..... Ft”
szöveget,
c) termékdíj mentesség esetén (díjtételenként): „a .................. környezetvédelmi
termékdíj alól ...............%-ban mentes, az ezen felül fennmaradó termékdíj a bruttó
árból ..... Ft” szöveget, illetve koordináló szervezeten keresztüli mentesség esetén: „a
.......................... környezetvédelmi termékdíj alól .....%-ban mentes, a hasznosítási
díj megfizetve, továbbá az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból
......................... Ft” szöveget,
d) újrahasználható termék első forgalomba hozatal utáni forgalomba hozatala esetén:
„a ..... környezetvédelmi termékdíj az első forgalomba hozatalkor megfizetésre
került” szöveget
kell feltüntetni.
(2) Termékdíj köteles termék értékesítésekor a termékdíjat közvetlenül az általános
forgalmi adó felszámítását megelőzően kell a termék nettó árába beszámítani oly
módon, hogy a termékdíj ne képezze az általános forgalmi adón kívül másnak az
alapját.
(3) A feltüntetett termékdíj, a hasznosítási díj, valamint a termékdíj-kedvezmény és
termékdíj mentesség összegét nyilvántartással kell alátámasztani.
24/1995. PM rendelet a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási
azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter
alkalmazásáról
Nincs konkrét idézni való az egész rendelet ide tartozik.
20/2004. PM rendelet az elektronikus számláról
Nincs konkrét idézni való az egész rendelet ide tartozik.
APEH közlemény az elektronikus úton kiállított számlákról (adó és Ellenőrzési
Értesítő 2004/7. szám)
APEH közlemény az elektronikus úton kiállított számlákról (adó és Ellenőrzési Értesítő
2005/9. szám)
Már az anyaggyűjtés után hirdették ki, érdemi feldolgozása nincs.