III. évfolyam. 1933. jul.—aug. hó. 7—8. szám.

A SZÉKELYFÖLDET ÉS NÉPÉT ISMERTETŐ HAVI FOLYÓIRAT Szerkeszti: Szerkesztőség és kiadóhivatal:

B Á N Y A I J Á N O S Odorheiu—Székelyudvarhely.

A HARGITAI DOBOSTORTA OPÁL. Szerző íelv. Pésztortűz kliséje.

Pályázatunk eredménye. A székely falu tizesek leirésára 6 és a székely házas telek ismertetésére 19 pélyamű érkezett be, amelyek-

ből a lételek kitűzője, dr. Milleker Rezső geográfus, egyetemi tanár (Debreczen) öröm-mel állapította meg, hogy a hálás szép témák nem várt módon, komoly kutató erőin-ket hozták nyilvánosságra. Annyi szép, értékes dolgozat gyűlt össze, hogy a kitűzött 3000 Lei dijat 4600 Leire emelte fel s azonkívül könyvjutalmakkal szaporította, amely-hez a Magyar Nép 6 és lapunk 8 darabbal járult. Az 1000 Leies fődíjat Bartalis Ágoston nyerte, aki azt—amint értesülünk—a csiki régiségek feltárására a Turista Egyesületnek adományozta. 500 Leies jutalmat nyertek Balázs Alajos (Alsósófalva), Szopos Kálmán (Csikdelne), Ilyés Elemér és Csoboth János (Torja), Pongrácz Vilmos (Csikszentmárton), 200 Leit nyertek Dani József (Lemhény), Kovács Ödön (Árvátfalva). Molnár István (Szentgerice,). Könyvjutalmat érdemeltek ki : Nagy Gabriella (BetfalvaA Szabó Sára (Kézdi-vásárhely), Gáspár László, Pálfy István, Páll László, Vass Dezső, Csergő Ferenc, Bakk Albert (Székelyudvarhely). Márton Pál (Szárazpatak), Karda Károly (Sepsiszentgyörgy).

„Paláncz Bácsi". „Paláncz Sándor nyugalmazott igazgató-tanitó, 44 éves tanitói

működés után, életének 79-ik évében, f. évi március 24-én elhunyt Csikdánfalván"...

Egyszerű, a napi hirek rovatába kívánkozó, keresetlen szavak, de legméltóbbak a szerénységéről közismert Paláncz Bácsink szebb hazába költözésének hirül adására.

1854. augusztus 13-án született Balánbányán. Elemi- és közép-iskolai tanulmányainak elvégzése után — a tanitói pályára érezvén hivatást — a csíkiak „Mekkájá"-ba, Somlyóra került, hol a dicső emlékű P. Simon Jukundian igazgatósága alatt működő tanítóképző intézetet végezve, 1875. julius hó 10-én képesítőzött.

Ugyanazon év őszén már a „Csik-Nagyboldogasszony Egyház-megye" dánfalvi r. kath. elemi iskolájának falai között találjuk az alig 21 éves Paláncz Sándort, mint fiatal, ámbiciózus tanítót és nép-nevelőt. Sűrű egymásutánban következtek társadalmi, gazdasági, gyü-mölcsészeti, konyhakertészeti és méhészeti ismereteket terjesztő elő-adásai s az ilyen célokat szolgáló intézmények életrehivása.

1898. március hó 10-én átlépett a jenőfalvi iskolához, ahol 19 esztendeig dolgozott tovább.

Ugy, hogy amire a „Paláncz tanitó Ur", „Paláncz Bácsi"-vá érdemült, akkorra már a neve valóságos fogalom volt nemcsak szű-kebb hazájában, Csíkban, hanem minden zugában az országnak, ahol a népnevelés helyes elveit vallották s ahol az intelligens, jóra-való iparosok képezésével érdemesnek tartották törődni.

E fáradhatatlan tevékenyság jutalmául népe bizalma, szeretete és mélységes tisztelete vette körül... De felsőbb hatóságai részéről sem maradt el az elismerés ! . . . De legtöbbet érő jutalom számára a becsületesen végzett munka tudata volt s az eredmény, mely sze-mei előtt mind hatványozottabb arányokban kezdett kibontakozni.

1917. október hó 1-én történt nyugdíjazása után újra visszatért Dánfalvára, de a nyugalom napjaiban is izzig-vérig népnevelő maradt. Közben még két iskolai évet szentelt — pihenő napjaiból — mint előadó, a róm. kath. polgári iskolának Csikkarcfalván.

A régi görögök hite szerint: „Akit az Istenek gyűlölnek, azt tanítóvá teszik". De Paláncz Bácsi hitvallása a 44 évi „keserű ke-nyér" után is az maradt, hogy: „Tanitó voltam, nem tagadom!. . . s hogyha újjászületnék, most is csak annak tanulnék!... Ezt hatá-rozottan állítom!..."

Egyszerű, de sokatmondó szavak!... Ifjú nemzedék ! tanulsz-e belőle ? I Gaál Sándor.

ELEK APÓ TEMETÉSE.*

Meseország büszke tornyán Gyászlobogó lebben. Házaiban könny patakzik Minden ... minden szemben.

Búsan zúgnak a harangok. Sír-zokog az ének. Csillagok a felhőkön át Fátyolosan égnek.

Eltörött az aranyorsó. Megálltak az órák. Most temetik Meseország Legnagyobb iróját.

Kisbaconi kúriából Röppent el a lelke, Hogy álmai birodalmát Díszben fölkeresse.

Bánat úszik a nyomában, Sóhaj kél a szélben — Csupa fájó szomorúság Milliók szemében!

Koporsóján a virágok Erdeje hullámzik — Piros rózsa ... a szép szekfű... Zöld rezeda... jácint.

így indul a hosszú útra, Oldalán a párja. A mennyország kapujában Maga Jézus várja.

Körülötte a kicsinyek Fehér angyalszárnyon ... Soha ilyen fogadtatás Hetedhétországon!

Csillagporos úton viszik Selymes karosszékbe ... Mégis bús, hogy számunkra már Nincsen több meséje!

Újpest. Rákosy Zoltán.

* A fenti verset Benedek Elek tragikus halálának 4. évfordulója alkalmából közöljük le. a Kézdivásárhelyröl elszármazott költőnknek, a most nem régen meg-jelent „Magyar Pantheon" c. kötetéből.

„Legnagyobb kincs, mellyel a szeretetet megfizetni lehet: maga a szeretet." (Benedek Elek: Testamentum).

Dobostorta opál a Hargitából. A Hargita rejtett sarkainak a felkeresése sok érdekes ritkasá-

gunkra hivta fel a figyelmünket. A magyarhermányi határban (Ud-varhely m.) levő s már csak mint multat említhető bodvaji vasbá-nya és olvasztó telep nyugati részén, a beomlott bánya bejárat fö-lött érdekes tarka csokoládé barna szikla hivja fel a figyelmünket. Az előtér tele van karton papír vastagságú széthullott kőrétegekkel, amelyek az eredeti helyükön, mint a dobostortának a lapjai, össze-függő tömeget képeznek, egymást váltván a csokoládé barna limoni-tos lapok a szép, fehér porcellánszerüen csillogó opál rétegekkel.

Ezek a roppant szabályszerűen elrendezkedő s egyenletesen váltakozó lapok szinte mesterséges képződésüeknek látszanak. Szinte hihetetlennek látszik, hogy a természet játékának volnának az ered-ményei. Sok ideig a kutatók előtt is a nagy ritkán előforduló hasonló esetek megfejthetetlen problémák voltak. Nagy feltűnést keltett an-nak idején a szakkörökben, mikor az Ausztráliában felfedezett ha-sonló, de nem ilyen szép szabályszerűen kiképződött rétegezett kö-vekről először hirt adtak. Akkor az irodalomba bevonult elnevezés szerint a mi előfordulásainkat is zebra opálnak nevezhetnők el a szép, egyenletes sávozottsága, csikoltsága miatt.

A hargitai előfordulásunk igen értékes adatot szolgáltatott az ilyennemű képződmények keletkezésének a megfejtésére. Kémiai kí-sérletek utján nem is olyan régen lett ismeretes az achátok keletke-zésének a magyarázata.

A mi rétegezett opálunk keletkezését (amelyet, mint a képe is mu-tatja, népszerűen dobostorta opálnak nevezhetnénk, hogy jobban el tudjuk képzelni a külső megjelenését és szerkezetét) a Hargitában egykor működő forróviz kiömlések, az u. n. geizirek működése eredményé-nek tulajdonithatjuk. A keletkezése pillanatában kiválló víztartalmú kovasav puha, kocsonyaszerü s ebben az anyagban jelenlevő vas, a széndiokszid hatására kicsapódott limonit (vasrozsda) alakjában. Ez a kicsapódás a szélektől befelé egyenletes vastagságban haladt oly módon, hogy mindig egy vastól kiürített s így fehéren maradó opál sávot hagyott maga után. Ezt a mostani mikroszkopi megfigye-lések is igazolták, amennyiben csak a barna rétegekben találunk limonit rögöcskéket, amelyeknek az árnyalatát sötétebbre a benne kiválott magnetit kristálykák teszik.

A szép, tarka, sávos opál darabok most az ásványgyüjtemé-nyek mutatós, érdekes darabjai lettek s egy kis ügyességgel ezeket ököl nagyságú darabokban, mint hargitai kirándulási emléket lehelne értékesíteni asztali díszek, levélnyomók alakjában. Bányai János.

SZÉKELY VÉR. Irta : PÁLFFY MIKLÓS.

Aranyosszék népének lelkivirágait fonogatja koszorúba, a maga őszinte természetes stílusával egyszerű falusi kis-gazda irónk, aki úgy önálló elbeszélő kötetével, mint a lapokban megjelent kis életképeivel analizálja a népi lelket. Programmunkhoz maradunk hivek, midőn a népi lelket ilyen módon mutatjuk be. Szerk.

Az ég peremén egy hét óta felhő se járt s a lekaszált széna csuda zöld színbe száradt meg a juniusi nap sugarán.

Kovács Áron ifjú izmai keményen megfeszültek a villa nyelén, amint az illatos szénát boglyálni kezdte.

— Itt van ő is. — Villant át szeme az átelleni dombra s erei-ben a vér végig lobbant s ledobott magáról minden felesleges ruhát.

Szegő Juczi kacagó hangja belerezdült a tikkadt levegőbe, amint a szomszédjában gyűjtő Biró Józsival incselkedett. . . Mintha csak azt mondta volna: Ne hidd el magad Kovács Áron 1

Azért jól esett szivének látni azt a délceg legényt. — Józsi ugyancsak dolgozik! — mondta magának s hangja, mint csalogány pajkos nótája röpült szét a réten.

Megsárgult a szeder inda levele, Meg tudtam, hogy merre jártál az este. Akármerre járhatsz-kelhetsz, mit bánom 1 Nekem is lesz majd szeretőm a nyáron!

— Na, ezt se nekem fújják, te Áron! — Berzengette el magát a sánla Kis Mari. Áron ugy tett, mintha nem hallotta volna a szót s mérgében akkora villa szénát vett fel, mint egy kis boglya. Az apja fejcsóválva fedte meg a fiát.

— Ej Áron, mért kell ugy törd magad, mért kell ugy emelj ? . . Én is voltam legény, bennem is volt virtus. Aranyosszéken nem vol-tam akárki!• . . . De ami hát sok, az sok I

— Édes apám, hagyjon nekem békét, ugy sem érti az én dol-gomat, — szelídült halkra a fiu hangja s tekintete ismét Szegő Ju-cira siklott.

— Azt akarom, lássa, hogy dolgozni is tudok, nemcsak mulatni! — tört fel benne az ősi székely vér . . . Hiszen ha mulatok is, csak érte teszem, mert hej, sokszor megkeseríted a szivemet, te Szegő Juci!..

A szelid, kék eget felhő szállta meg s a Székelykő felől mély égzengéssel közeledett az eső Aranyosszék fölé.

Juci pajzán kedve is elakadt az idő láttán s meggyorsított tem-póban látott munkához. A sárguló buzakalászok zizegve hajtották össze szép fejüket s az ártatlan búzavirág, mint szelid kék szem, révedt belé a megbomlott időbe. A toronyban meghúzták a kis ha-rangot s a nép szivéből esedezve száll fel a fohász: Uram. Istenem ! Könyörülj rajtunk! . . .

Kovács Áron nem látott, nem hallott, csak gyűjtött nagy neki-buzdulással. Az eső csakhamar kövér cseppekben hullni kezdett s a szomjas föld mohó étvággyal itta magába az éltető nedvet.

A gyűjtésnek ez már éppen elég volt, ki-ki gyors iramban me-nekült a pásztorkunyhó fedele alá. A sokaság közül valaki oda-kúrjantott kárörvendőn Áron felé:

— Gyere te is pajtás, mert még kézen-közön elszeretjük Jucit! — Éntöllem szerethetitek! — Kiáltott oda keserűen Áron s két

kezével marokba vette villája nyelét s lekonyult fejjel, dacos kopo-nyával állta a záport, mely felhevült testére zuhant. . .

Másnap a faluban gyorsan terjedt a hir: Kovács Áron beteg. Mint őszi szél a nyárfa levelét, úgy rázta a hideg, ifjú, szép testét.

A kihozott orvos csak a fejét rázta, mig aztán kint félrehívta a jajveszékelő anyától az öreg Kovács Áront.

— A dolog nagyon komoly — szólt az orvos komoran. — Kétoldali tüdőgyulladás, mely könnyen végzetessé válhat.

Harmadnapra a faluban már az a hir járta, hogy idős Kovács Áron fia a végét járja. Szegő Juci azon az éjszakán nem tudott le-feküdni. Ugy félt az ágytól, mint a gyönge lélek az éjjeli kísértettől. Ölbetett kezekkel virrasztott egy széken s minden gondolata Áron betegágyánál időzött . . . A falióra elütötte már a tizenegyet, édes álomban pihent az egész ház népe . . . Juci nagyot gondolt, leakasz-totta a rujtos kendőjét s lábujjhegyen, nesztelenül kiosont az udvarra, A kiskertből egy koppanó neszre megijedt. Arra figyelt. Az ajkán fanyar mosoly futott át. Egy érett alma hullt le a fáról, ennyi az egész. Azután megindult az utca felé. Valami megmagyarázhatatlan ösztön sarkallta egyre. Csak menj, menj I . . . Ment! Maga sem tudja miképpen került Kovács Áron betegágyához, csak ott volt.

Áz öreg Kovácsné ott szundikált a fia ágya mellett. A leány jöttére felszegte bánatos orcát s aszott ujjával csendet intett.

— Sokat hánykódott a lelkem, — panaszkodott a szava, — a látogatók is zavarták s csak most szenderült el.

— Ó, csak javára válna, — könyörgött a leány hangja. Csak jobban lenne .. .

Juci ott ült a beteg ágya mellett s hideg kezét a legény lázban égő arcára tette. Lágyan simogatta,s becéző szavakat suttogott fülébe.

— Áron, Kovács Áron . . . Ébredj fel, nézz reám . . . itt vagyok én, a te Jucid . ..

— Hát szeretsz, Juci? — Súgta alig hallhatóan a szenvedő. Ajkán gyönge mosoly suhant át. Juci a kezeit tördelte gyötrelmében.

— Szeretlek, Áron 1 Mindig, igazán, csak téged szerettelek. A legény arcán még egy gyenge mosoly vonaglott át, de többet

nem szólt. Szép, délceg testén halál verejtéke gyöngyözött át . . .

Borongós, szomorú időre ébredt másnap a falu. Az égen nehéz felhők úsztak s az eső halkan szitálni kezdett. A föld népe azért a mezőre tért. Az idő változását senki sem várja otthon.

Szegő Juci is oda igyekezett, mikor a harangok fájdalmas zú-gással belesirtak a reggeli csendbe . . .

Senki sem mondta, de ő tudta kinek zúg a harang s bánatos zúgása kit gyászol . . .

Téged, téged gyászol, Te dacos székely vér I

Szabaduló levél.

Székelyudvarhely városában a csizmadia mesterek 1635-ik év-ben alakították meg a csizmadia céhet. Alapszabályaikat 16 pontba foglalták össze és azokat I. Rákóczi György nagy fejedelem erősitette meg* s egyben nemességet is adományozott. A mesterlegénynek, hogy felszabadulhasson : mester-remeket kellett készíteni, mely állott: „egy sarkantyús, helyes, dali csizmából, egy papucsból, kapcásból és egy keskeny talpú, száras csizmából". A mester-remeket két mes-ter jelenlétében kellett kiszabni és elkészíteni. Ha elkészült és a munka sikerült: nagy ünnepélyességgel vették fel a céhbe s egy-ben szabaduló levelet is adtak. Bemutatjuk Pál Ferenc szabaduló levelét, melyet a nemes czéh 1779-ben adott ki.

„Mi Udvarhely Várossában Lakozó Tsizmadia Mester Emberek: Krisztus Urunk születése után, akik vagyunk 1779-dik Esztendőben Czéh Mesterségben levő személy Czikmántori András, Atya Mester-ségben levő Személy Tasnádi János, Látó Mesterségben levő Személy Horváth Imreh, Dékánságot viselő Személy Bodroki Sámuel, Öreg becsületes Mester Emberek J. D. Koronkai Ferentz, Boros József, Követsi Pál, Bodroki Ferenc, Szentesi János, Kováts Jósef, Szabó Ferentz, Hajdú István, Kolosvári Mihály, Nagy Ádám több betsüle-tes öregekkel és fen szolgáló Mester Társaikkal együtt jelentyük és teszünk tanú bizonságot, a mi betsületes Czéhünknek pecsétyével megerősített Levelünk rendiben, hogy a mi levelünket presentáló jó erkölcsű, jámbor Ifjú Legény Pál Ferenc Mester az ő apród Eszten-deit a mi betsületes Társunknál s az ő Gazdájánál Karsai Sámuel mit jámborul el tőtötte a mi Czéhünkk rendtartása szerént az ő ke-gyelme Gazdája Karsai Sámuel Szabadon is mondotta. Társpohárt is a mi betsületes Czéhünkk rendtartása szerént igazán beszolgál-tatta minden rea való panasz nélkül. Mely Társ Poharának ditsére-tesen való megadásában müs Czéhünkk hiteles Mesterei és ahoz rendeltetett Czéhbeli Mester Urainkal szolgáló Mester rendeinket és jó magokat viselő Mester Legény szolgáinkat jelenvoltunk, kik kö-zül első Legénységben levő Dékány volt Ujjvári András Mester: és Szabó Miklós Mester. Kérünk ezért e jelenvaló Levelünk által min-den Király Koltsos és Mező Városokban és egyéb tisztességes he-lyekben lakozó Tiszt Urainkot, hogy vala holott kegyelmetek között már említet Pál Ferentz Mesternek jár, forog és kél s ez levelünk ált. Kegyelmeteknél megtaláltatik ezen fen emiitett Pál Ferentznek minden kételkedés nélkül adjon tisztességes szivet neki, semmit felőle nem kételkedvén (kitől Isten őrizze!), hogyha valami beteg-ségben találna is lenni, abban is segítséggel lenni el ne mulasszák kegyelmetek. Miis Ígérjük arra magunkat, hogy ilyen jó véggel Ke-

* I. Rákóczi Gy. fejedelem megerősítő levele kelt 1635. jul. 8-án. Eredetije a társulat ládájában. Lásd: Nemes Udvarhelyszék Nemes Udvarhely városéban levő Nemes és kiváltságos kézműves czéhek Alakulási Története. Irta Rájk József. Szudv. 1930. A régi czéhek jelentősége. Vajda Ferenc. Székely Közélet, 1931. 43. sz.

gyelmetek levelét mutató Mester Legények meg találnak bennünket, azoknak reciprocalni kegyelmetek jó akaratját el nem mulatják.

Mind ezekk utána Minden királyi koltsos Mező Városokban és egyéb tisztességes helyekben lakozó Tsizmadia Urainknak és Atyánk-fiainak az Ur Krisztustól az Atya Istennek kegyelmét és békességét kívánjuk kegyelmetekre és minden dolgaiban kegyelmeteknek, az Ur ditsőségére boldog előmenetelt.

Dátum in Oppidio Sz. Udvarhely, Anno 1779 Dic 6-dik Januar." (E felszabadító levél Papp Gyula lakatos-mester tulajdonában van.)

Közli: Vajda Ferenc.

Anonymus székelyei. Anonymusnak, III. Béla király P. nevü jegyzőjének „a magya-

rok tetteiről" irott könyvében a székelyeket Attila népből valóknak emliti, valamint a magyarok fejedelme is Attila neméből származott és Attila királytól rámaradt örökséget kereste Pannoniában.

A székely és magyar tehát egy eredetű nemzet. A magyarok bejövetelének hirére a székelyek eléjük mentek a Korogy folyóig, hova a magyarok a csorongrági bőldi rév felől érkeztek meg észak-nyugatról, a székelyek tehát bizonyára kelet felől jöttek s rögtön ké-szen voltak a magyar sereg előtt járni s az első csatasorban har-colni a bihari kazárok ellen. Hogy honnan jöttek elő a székelyek, Anonymus nem mondja meg, jöhettek a bihari széköly-száz vidé-kéről, vagy Erdőéiből.

A másfél századdal későbbi Képes Krónika a székelyek és besenyőkről beszélve, mint a leghitványabbakat emliti meg. E meg-jegyzést sokan a székelység rovására igyekeztek kihasználni. Azon-ban e beállítást maguk az eredeti hátrább levő kiegészítő magyará-zatok is az igazi megvilágításba helyezik azzal, amikor a Nagy La-josnak vértezett, lándzsával s nagy nehéz lovakon harcoló pompás magyar hadseregével a székelyek, besenyők könnyű, portyázó s alig-alig felszerelt lovasságát állítják szembe. Nyilvánvaló, hogy a hit-vány szót nem jellembeli értelemben használják, hanem akár mini manapság is, átvitt értelemben. (Ruházatra, testi fejlődésre gondolva). (1. Erdélyi László dr.: Magyarország legrégibb földrajza. Földrajzi Közi. 1915. 440. 1.)

AZ UDVARHELYI SZÉKELY DALKERÜLET jun. 6-án tartotta meg dalos-versenyét 10 dalárda részvételével, ahol a vargyasi, székelykereszturi r. kath.. iparos és unitárius, farcádi, szentmihályi, kisgalambfalvi, rugonfalvi, hodgyei, alsóboldog-falvi dalárdák nyertek értékes dijakat. Este a nyertes dalárdákkal díszhangverseny volt, amelyen Tárcza Bertalan szövetségi főtitkár előadása, B. Sólyom Edith székely nótéi, Simon Imre Fráter-szerű éneke s Vajda Ferenc—Révay György „Varázs-síp" c. székely daljátéka kerültek sorra,

1933. évi tavaszi madárvonulási megfigyelések. Soha ilyen tavasz. Ilyent ez a rend ember még nem ért, —

mondja a székely gazda. A meglehetős egyforma hideg tél után egy kis megszakítással, március 23-án újból nagy havazás lett. Macskafejek estek. A síkon 40—50 cm., az erdőkben 1 méter s néhol még magasabb is a hóréteg. Az erdő néma lett, szárnyas lakói el-menekültek. A községek tele lettek erdei madarakkal. A fekete rigók lent élelmet, menedéket keresnek, épúgy a többiek is. Láttak a fűtött templomban az ablakra húzódott, feléledt legyekre berepülő barázda-billegetőt.

Sok hónak nagy hidege van. 25-én még 0 C°, de már 26-ára virradólag — 10 C°, 27-én reggel pedig — 14 C°. Elvégeztetett. Már egyetlen erdei madarat nem látni. Elköltöztek I El egy jobb hazába!

Gólya az ő hagyományos napjára, épen pont márc. 24-ére, Gyümölcsoltó Boldogasszony-ra érkezik a párjával. Fészkében fél-méteres hó. Körülrepkedik s távoznak. Napokig nem látni őket.

A további márciusi napok reggelei hol nagyobb (0 C°), hol kisebb (—1—2 C°) hőmérséküek, sőt 28-án —6 C°-ra is leszáll. Még követ-kezik egy nagy hideg, április 1-je —8 C°-al a Nemere szél társaságában.

Az ifjú Tavasz végre legyőzte az őt ilyenkép támadó Tél-apót. A síkon a hó lassan-lassan elment. Kezdetét vehette a kerti munka, kerttisztitás. Előtűnnek a bozótba, kerítések tövébe elhúzódott költöző erdei madarak hullái. A réten itt-ott egy-egy elpusztult gólya. Fecskét még május elején nem látni. Április 27-én kísértetiesen elrejtve hall-szik egy-egy ..upopa". Itt van a banka, de a változó hidegek el-némítják. Május 3-án hallom a kakuk vigasztaló hangját. A sárga rigó is szidja már a „birót". De csak egy néhány hang. Elnémulnak. Fecske alig mutatkozik.

Mindezek tetejébe nem lesz érdektelen megírni, hogy Papolczon április 24-én a kertekben a csonttollú madár többedmagával meg-jelent. Messze észak madarát a hideg űzte hozzánk. Most vonul vissza. Ugyan Papolczon április 15-én láttak egy égszínkék szinü jégmadarat és egy hajnalmadarat.

Kézdimárkosfalva (Háromszék m.) K. Bogdán Géza.

SZÉKELYSÉG ESTJE cimen a folyóiratunk köré csoportosuló gárda máj. 19-én tartotta meg földünket ismertető műsorét, melyen a szerkesztő szines vetített képek-kel a Székelyföld kincseit s azoknak értékesítését ismertette. Közben a mondókat előadták: Bordás Lajos, Forró Gézáné, Lévay Lajos dr. és Veress Margit. Székely lefetyelő Mordan Máriska előadásában aratott nagy sikert. Tiboldi, Horváth Keresz-tes székely nótáit B. Sólyom Edith énekelte. Saját feldolgdzásában adta elő a Csürdöngölőt zongorán Hannig Baby. A bevezető és összefoglaló beszédet Nyirő József tartotta meg.

Nyaralás. Károly király és Mihály vajda julius 30-án meglátogatták

Tusnád-fürdőről gyalog felkapaszkodva a Szent Anna tavát. Fizető vendég akció nálunk is megindult. Sehol erre annyi

természeti adottság nincs, mint ép nálunk a Székelyföldön. Az egye-bütt már jól bevált folyamat, hogy boldogulási forrásunk lehessen, az tisztán tőlünk függ! Legcélszerűbb volna napi étkezés, lakás (penziószerü kombinációkban!) megszabni az árakat s azokat a so-kat emlegetett idegenforgalmi bizottság által nyilvántartani. (Ma már napi 70—100 Leiért nagyszerű ajánlatok ismeretesek !)

Borvizforrás Szentkatolnán (Háromszék m.) A kézdivásárhe-lyiek kedves kiránduló helye, a Fortyogófürdő közelében nemrégen a vizes rét lecsapoló árkának az ásásával egy pompás borvizforrást tártak fel, amelyet most cemenlgyürübe akarnak húzni. Az ilyen lápos területen ez igen kritikus operáció lehet.

Csiki Lapok (Csíkszereda) állandó rovatot tart a turista egylet által tervezett kirándulások programmjának közlésére. Blénessy, a kiváló méhész, ugy a produkció emelésére, mint az értékesítés köny-nyebbé tételére is szövetkezetbe toborozza be a csiki méhészeket (15. sz.) Értékesek a lapnak a csiki sajátos viszonyokhoz alkalma-zott s kipróbált gazdasági tanácsai.

Iszapfürdő modern megépitése a legujabbi csalogatója Szováta fürdőnek.

Olcsó gyermek nyaraltatási akció a tordai Bányafürdőn. 6—13 éves fiuk és lányok vétetnek fel heti 100 Lei (egy családtól kettő 160 Leit, három 210 Leit fizet.) Jelentkezni lehet Polónyi Sán-dornénál Torda, Str. Co§buc 1. Ilyen szociális munkára szükség volna, de alkalom is sok adódna. Csak szervező munkás kell!

Épül a Hargitafürdő, a régi nevén is jól ismert Csicsói „Büdös". Egy ujabb 16 szobás villa épitése indult meg s ami a legfontosabb, a Tolvajosról felvezető útat teljesen kiépítették.

Csiki turisták Vámszer Géza vezetésével értékes alkotó mun-kát végeztek a Fitód melletti Xántus kápolna romjainak a feltárá-sával s emlékkővel való ellátásával. Az egész vidéket összegyűjtő szép ünnepélyt jun. 25-én tartották meg, amelyen az emlékbeszédet Albert Vilmos tanár mondotta.

Gyilkostói újonnan építendő r. kath. kápolna javára igen szép szines képes lapokat hoztak forgalomba, 5 Lei áron. Támogas-suk a jótékony célt, amely egyben a legelső s utánzásra méltó mű-vészi képeslap a székelyföldi viszonylatban.

Székelyek, mint a modern mezőgazdaság irányitói. Szőke Mihály *

Azzal nem igen dicsekedhetünk, hogy a mezőgazdasági kul-tura a Székelyföldön valami magas fokon állana.

Nem azért, mintha a székely tetőtől-talpig nem volna alkalmas mezőgazdának. Sőt ellenkezően. Eléggé bizonyítja ezt az a térfogla-lás, amelyet a székely fiuk a mezőgazdasági oktatásnál betöltöttek.

A háború előtti gazdasági oktatás személyzetének 30%-a szé-kely fiukból került ki, ezekből jutott még Törökországba is, ahol magyar mintára, a török nép gazdasági oktatásának megszervezése szintén egyik székely embernek (Nyárády J.) jutott.

Az alsófoku mezőgazdasági oktatás irányítására az egész or-szág részére létesített egyetlen gazdasági tanfelügyelői állás szintén székely emberrel (Székely J.) volt betöltve.

Az egyedül álló komáromi gazdasági szaktanító intézetet 75°/o-ban székelyek szervezik meg. Ennek igazgatója (Ferenczy K.) és legelsőnek kinevezett rendes tanára az állattenyésztési tanszékre szintén csiki székely.

A gazdasági népoktatás úttörő harcosa, a gazdasági szaktanítói intézmény megszervezője csik-csatószegi (Péterffy J.).

Az állatbiztosítás terén a külföld előtt is elismert szaktekintély és a modern tejgazdaság egyik megalapozója Budapesten a korán elhunyt Dr. Kovács, állatorvosi főiskolai tanár.

A nagyalföld veszedelmének, a szikes talajoknak egyik legki-válóbb ismerője és a gyakorlati javítás terén legnagyobb eredménye-ket elért egyén (Szentannay S.) szintén udvarhelyi székely. A modern földmives iskolák újjászervezője a földmivelésügyi minisztériumban (Éltető J.) a székelyek közül került ki.

A breznóbányai, komáromi, karczagi, csákovai, nagyszentmik-lósi, algyógyi, csíkszeredai, lugosi, szilágysomlyói állami földmives iskolák igazgatói székelyek voltak.

Változtak az idők és ezzel kapcsolatban több helyen hely csere történt. Ezért ma még jobban kidomborodik a székelyek munkás-sága, csak egy kis összehasonlítást kell tenni a jelen és mult idők között. Amikor e sorokat irom, kezembe kerül egyik napilap beszá-molója a székelykereszturi magyar gazdasági iskola növendékei vizs-gájának fényes eredményéről (Dr. Nagy Endre igazgató).

A gödöllői méhészeti szakiskola igazgatója Gáli Imre baróti atyánkfia, aki modern elgondolásával és állandó szervező munkájá-val minden más hasonló intézetet megelőzve szerelt fel!

* A cikk szerzője a modern gazdálkodás apostola, ny. földm. isk. igazgató s értékes cikkeivel állandóan élesztgeti gazdaközönségünket.

il Székelyföld kutatása. Egy uj paszuly betegség a

Székelyföldön. A mult nyáron ép a szerkesztőnk kertjében a gyalogpaszuly fonnyadni kezdett. A közelebbi megtekintésre ki-tűnt, hogy a tövét rothasztó fe-hér, tömött penész fonal telepek lepték el. ősszel a beszáradt s múmiává asszott, megszáradt beteg növényrészt a kiváló gomba speciálisiánk, dr. Moesz Gusztáv ur kezeihez juttattuk el, mert a rendelkezésünkre álló irodalmi adatok alapján nem tudtuk meghatározni. A közelebbi vizsgálatnál aztán kitűnt, hogy ez nem is csoda, mert egy egé-szen uj, eddig ismeretlen fajról van szó, amely közelebbi meg-figyelést, vizsgálatot és aztán le-írást igényel. Mivel a tudomá-nyos jelentőségén kivül egy, a paszuly termésünket veszélyez-tető ragadós betegségről van szó, azért felhívjuk olvasóink figyel-mét erre s ha már hasonló bajt valahol vettek volna észre, ugy arról kérjük tudósítsanak s a jövő szezonban a betegség fel-lépése esetén a megtámadott példányokat azonnal semmisít-sék meg tűzbe dobással.

Kézdivásárhely 1932. évi idő-járásának megfigyelési adatait foglalja össze az állandóan s fá-radhatatlanul munkálkodó Dr. I. Dienes Ödön a Székely Újság 25. számában. Ilyent szeretnénk látni a többi vidékeinkről is.

A szarvas gomba székely-földi előfordulásának adatát újí-totta fel nem régen dr. Szentki-rályi Ákos ny. gazd. akadémiai igazgató, aki Erdély gazdasági kérdéseinek a legjobb ismerője. Vájjon a csikszentmihályi egy-kori földalatti szarvasgomba elő-fordulásairól a mai lakosság tud-e valamit?

Nyárády Gyula legújabban az alpesi egyik fűfajának a Poa féléknek az ismertetésénél (Ueber die alpinen Poa arlen der. aus Veröffentl. d. geobot. Inst. Rübel in Zürich. 1933.) felemlíti a P. remota-1 az Ördögtótól és Fü-részpatakból (Hargita), [P. pra-tensis var. selacea-1 Vaslábról, P. alpina ssp. typica-1 Ordögtó (képpel), Rákóczy hegy, Görgé-nyi havasok, Öcsémteteje lelőhe-lyekről, P. alpina ssp. gelida-l a balánbányai mészkövekről, P. badensis-t a homoródalmási barlangtól, Vaslábról, turi és tor-dai hasadékokból sorolja fel. Kenyérkérgü andezitbombákat Tusnádfürdőről (Komlósárok) több mint ötven évvel ezelőtt Baumgartner (Tschermak s Min. petr. Mitteil. XXI. 31 1.) vizsgálta meg. Ujabban Zsivny Viktor mu-tatja ki, hogy biotitban szegény amfibol andezit, amelynek a föld-pátja az andezin és labradorit sorozat határára tehető. Pirit és sötétszürke magnetit is van benne. Emszt elemzése szerint a hargi-tai andezitek közt a magas kova-sav tartalmával tűnik ki. (Akad. Math. Term.-tud. Ért. Bpest, 1929. 277-293 1.)

Székelyföldi lexikon. Istenszéke 1360 m. (Scaunul

D-lui) a Kelemen havasok nyu-gati részén, a Bisztra és Galonya patakok közé nyúló vulkanikus gerinc egy előugró bérce. Déda és Bisztra (Maros m.) községek-től közelíthető meg a legköny-nyebben. Tájképileg, a vulkáni törmelékek lankásabb hegycso-portjai fölé, merészen magasba szökkenő, piroxénandezit láva-fal gigászi oszlopsora az, ami megragadja a szemlélőt. Miután a hegység nyugati belső szegé-lyéhez legközelebb eső, tehát messzevidékről jól szembetűnő bérc, a nép fantáziája, a gyak-ran felhőülte bércben, az Isten pihenőszékét látta. (Vesd. ö. Olimposz.)

Rézpor. Az itatóspapir elter-jedése előtt a tinta felszáritására feketés-szürkés port használtak, mely a kalamárisokban a tinta mellett ott volt a lyukacsos te-tejű tartójában. Ennek a gyűj-tése az Etéd (Udvarhely m.) környéki lakosságnak egyik jö-vedelmi forrása volt. Ugyanis a Firtos-vára felől az egykori an-dezites vulkáni homokból mosta le az eső az inkább fekete szinü ásványi törmeléket, melyet na-gyobb fajsulyánál fogva az ára-dások után rendszerint szépen elkülönítve rakott le a viz. En-nek semmi köze nincs tulajdon-kép a rézhez. Megvizsgálva na-gyitóval, mind a fekete színező

ásványoknak, az amfibolnak, hipersthennek és augitnak össze-zúzottdarabkáit látjuk benne igen sokszor magnetit szemcsékkel, amelyeket a bicska hegye ki-szedett a többi közül. Szürkés szinüvé a bekeveredő plagiok-lász földpát pora tette.

Kövesbérc. Homoródoklánd mellett a két Homoród közti víz-választónak az országúttól délre eső része, amely ősi temetke-zési sírhelyeiről lett nevezetes. Solymossy Endre 18-at ásott ki. (Az oklándi kunhalmokról. Arch. Ért. uj folyam. 1895. 417—9.) Összesen 38 halom van, 19 az oklándi, 10 a szentpéteri, 8 a karácsonyfalvi és 1 a szentpáli határban). Az egyik kiásott kam-rában 6 drb. tábla alakú kőből összeállított kőszekrény volt, (h. 150, sz. 61 cm.) s benne emberi csontok. A Kövesbérc egyik ré-szét Ilona kövének nevezik, hol Orbán Balázs (I. 1876.) Pekri Lőrincnek Oklánddal 1703-ban kötött egyezsége szerint vasbá-nya volt. (Valószínűen az ande-zit törmelék limonitosodott tömb-jeire volt alapítva, mely nem lehetett kiadós.) Hasonló kerek sírokról emlékezik meg Orbán Balázs Bibarcfalva határából a Tortoma telő melletti Böjté tető-ről, melyet 1867-ben Dániel Gá-bor ásatott ki. Ilyet talált dr. László Ferenc Eresztevény köz-ség mellett a Zádogos tetőn is. (1. Roska Márton : Az ősrégészet kézikönyve. Kolozsvár, II. kötet, 348-9.)

Dávid István dr. kvásárhelyi ügyvéd, zeneszerző szül. 1884-ben Kézdivásárhelyen. A kolozs-vári egyetemen szerzett jogtudo-mányi doktorátust. Zenei pályára készült gyermekkorától kezdve, de a konvenciók lateiner pályára kényszeritették. Zeneismereteit már otthon megkezdte, majd a kolozsvári konzervátoriumban folytatta. Később Bpesten Kodály Zoltántól kapott zeneelméleti in-strukciókat, de tanulmányait nem folytathatta tovább, haza kellett jönnie szűkebb patriájába, ahová sorsa rendelte. 1904-ben, 19 éves korában jelent meg első szerze-ménye, a „Jogász induló". Meg-jelent müvei még: „Valse Cap-rice", „Dalaim" cimmel 5 ma-gyar nóta és akkor divatos san-son, 1915-ben „Csukaszürke sapka" cimmel 2 háborús dala, később „Ujabb dalok" cimmel 4 magyar nótája, köztük az or-szágos hirü „Barackfavirága" cimü, majd „Megemlegetsz te engemet" cimü kis sansonja. 1930-ban Rózsavölgyi bpesti cég kiadásában jelent meg 4 magyar nótája. 1909-ben Bpesten 1 egy-felvonásos vígjátékhoz irt három zeneszámot, mely a városligeti Kis színkörben sorozatos előa-dást ért el. Ezeken kívül még sok magyar nótát és dalt, san-sonokat irt, melyek várják a ki-adást, ép úgy egy félbemaradt 3 felvonásos operettje is. Az im-périum változás után 4 évig nem gyakorolván ügyvédi mestersé-gét, tevékeny zenei életet él. Dalárdákat szervezett és vezetett, a magyar dal és zenéről felol-vasásokat tartott, cikkezett. 1928-ban Kolozsváron az ujságiró klubban tartott nagy tetszéssel fogadott szerzői estet. Majd Ma-gyarországon tart a nagyobb vá-rosokban szerzői estet s darab-jait közvetíti a pesti rádió.

Irodalom. P. Jánossy Béla illusztris köl-

tőnknek most jelent meg Krisz-tus útja a Kálváriára c. drámai költeménye 15 stációban, szép képekkel. (Ára 25 Lei. Megren-delhető a szerzőnél Kolozsvár, Str. I. Maniu 5. Status iroda.)

Laji bá' mókáiból cimen adott ki Szini Lajos egy füzetet a tervezett Góbéságok soroza-tából. Nemcsak szivünkhöz, lei-künkhöz közelálló kedves ol-vasmányokatkapunk, hanem a nehéz megélhetési körülményei közt támogatjuk Szini családját a füzetek megvásárlásával. Ára 10 Lei. Márk István bizománya Gheorgheni-Gyergyószentmiklós.

Nyirő József: Kopjafák c. 17 fejezetből álló novella soro-zata most jelent meg a Szép-mives-céh kiadásában. Tárgy-körének szokatlansága, feldol-gozásának eredetisége miatt pá-ratlan valósággal úgy a hazai, mint külföldi irodalomban.

Holló Ernő: Mindent meg-látni benned, lélek, uj verses-kötete most jelent meg. Gödöl-lőre elszármazott csiki testvérünk súlyos tagja az ujabb költőnem-zedéknek. Eredeti zamattal telt költeményeiről legnagyobb elis-meréssel irnak a fővárosi lapok is.

N. Bartha Károly: A kötött kapu faragása és állítása Bágy-ban (Udvarhely m.) c. cikkében Zólya János gazdaember elmon-dása után ismerteti ezt az érde-kes témát 5 csoport rajz mellé-kelésével. (Etnografia-Népélet, 1933. 17—20. 1.)

Ferencz-Palotay: Himzőmes-terség. A népi hímzések tekni-kájának ismertető könyve, amely-ben a mi székelyföldi mintáink is helyet találnak. (Bpest, 1932.)

Lármafa. Gáli Ferenc székely atyánkfia, a kiválló festőművész a tavasz-

szal feltűnést keltő gyűjteményes kiállítást rendezett Rómában. A székfűvirág székelyföldi termesztésére hívja fel a figyel-

münket egyik kiváló kutató gyógyszerészünk, Barra Jenő. Ugyanis az eddigi adatok szerint a mi vidékeinken termők a drog szempont-jából a legértékesebbek s igy mint uj és nagyon kiadó termelési ág a többi nem nagyon jövedelmező mellett fontos értékesíthető cik-künk lenne. Ép ugy nagybani termelésre volna ajánlható a kömény és az erdei páfrány töveknek a gyűjtése is, mely kifizetné magát.

Peltzer Vilmos dr. C-dur miséjének kétszeri bemutatója a székelyudvarhelyi Ferencrendiek templomában felemelő nagy hatást váltott ki a hallgató nagyszámú közönségben. Értékes szaporodása az egyházi zeneirodalomnak.

Székely egyfelvonásos, darabokat mutatott be a budapesti Kamara Színház. (Tamási Árontól Székely szőttes c. Szentimreitől és még 2 Kriza gyűjtésű témát dramatizálva.)

Orbán Balázs síremlékének javára Geley Vilmos Móritzföld-ről 40 Leit adományozott, melyet hálás köszönettel rendeltetési he-lyére juttattunk.

Képkiállitást rendeztek Gy. Füstös Ida, Hátszeghy A., Stru-tinsky J., Marginean A. Székelyudvarhelyen az ujabb munkáikból. A pompás képek közül több gazdára talált.

Uj méhészeti szövetkezet alakult Erdővidéken, mely Erdő-fülén egy 100 kaptárból álló méhészetet állított be zágoni Szabó Mihály vezetésével, aki a gödöllői 2 éves szakiskolát végezte.

Polónyi István tordai mérnök értékesés hálás munkát végez a házi szövőiparunk felvirágoztatása céljából tartott ismertető előadásaival az anyagokról, szövésminták, módok és szövetek kikészítéséről. — Ezekre a felvilágosító előadásokra a Székelyföld többi részén is nagy szükség volna. Csíkszereda egy lépéssel tovább ment azzal, hogy szövőtanfolyamot rendezett.

A felsőfehéri unitárius egyházkör Alsórákoson tartott közgyű-lése Kelemen István felsőrákosi lelkészt esperessé, Ütő Béla alsó-rákosi lelkészt pedig értékes munkásságáért tb. esperessé választotta.

Árvizek és óriási jégeső csináltak katasztrofális károkat a nyá-ron főként Udvarhelymegyében. Sürgős segélyezési akció indult meg a károsultak érdekében.

Siklódy Lőrinc székely szobrászművész által alkotott hősök em-lékmüvét nagy ünnepélyességek közt leplezték le Sopronban aug. 6-án.

József Dezső, Gyulán élő testvérünk az eddigi festői sikereit újjal tetézte. Tanítványai az országos rajzversenyen valamennyien dijakat nyertek, köztük 2 első arany és 2 ezüst érmet is 1 József volt különben az alföldi művészélet megindítójának, a Gyulai Műbarátok és Művészek Egyesületének is megalapítója.

Iparművészeti kiállítást rendezett április elején Tordán gelei Király Józsefné torockói iparművésznő a hires szép szőttesekből és varrottasokból.

Kézdikőváron, mint a torjainak fiókja, uj gyümölcsközség ala-kult, Bódy Ferenc vezetése alatt.

A Székely Nemzeti Muzeum rendes évi közgyűlését márc. 29-én tartotta meg dr. Török Andor elnöklete alatt Sepsiszentgyör-gyön. A szokásos hivatalos jelentéseken kivül az igazgató választ-mány uj tagjaivá választották dr. Barabás Andort, Biró Istvánt, dr. Boga Lajost, dr. I. Dienes Ödönt. A csiki néprajzi anyag elhelyezésére egy csikménasági házat vásárolt meg uj elhelyezési helyül. Az is-meretterjesztő előadásainak során pedig márc. 31-én dr. Balog Ernő tartott előadást a Székelyföld barlangjai cimen, vetített képek kísé-retében.

Husz rend szőttes-ruhát osztott ki vizsgái jutalomként dr. Péterffy Lőrinc r. k. főesp. Szárazpatakon a jó tanuló kisleánykáknak.

„Hargitaváralja" lelkes csoportja Kispesten már 2 éve műkö-dik s a mult évben is többször adta jelét munkálkodásának. Nov. havában „Orbán Balázs" emlékestet rendezett, melyen szép műsor keretében Péterffy Gyula emlékezett a legnagyobb székelyről. Ez év május 6-án zajzoni Rab István 100 éves születése emlékét ünnepel-ték. A költő mellszobrát — melyet ez ünnepélyen lepleztek le — nagyhírű művészünk Istók J. szobrász készítette és ajánlotta fel in-gyen. A csángókról Fejér István, a költőről Kelemen Kálmán tartott értékes megemlékezést. Sanek Péter, Ujváry Béla, Kelemen László, Badár Béla művészi zeneszámaikkal gazdagították az estét. Képvi-selve volt Budapest (nagyszámban), Szeged, Szolnok, Paks, Bicske, Törökszentmiklós, Kiskőrös, Újpest és Pesterzsébet.

Veszteségeink; dr. komjátszeghi Szentkirályi Ákos ny. gazd. akadémiai igazgató, a székelyföldi gazdasági állapotaink kitűnő is-merője, 83 éves korában elhunyt Kolozsváron május 23-án. — Paál Sándor ny. igazgató-tanító 77 éves korában Székelykereszturon el-hunyt. 34 évig, mint faiskolai felügyelő agilis munkálkodással szol-gálta a gyümölcstermelés ügyét. — Ozu. Boross Lajosné 76 éves korában. Boross Elek, az Aranyosvidék főszerkesztője édesanyját gyászolja az elhunytban. — Szini Lajos, a Laji'bá székelytörténetei-nek pompás rajzolója meghalt 42 éves korában Szárhegyen. — László Árpád v. kolozsvári főlevéltáros, majd a sepsiszentgyörgyi ref. kollégium titkára, —Szász Márton magyarrégeni lelkész felesége, a székely női kézimunka fáradhatatlan apostola, elhalt.

ELŐFIZETÉS az 1933. évre: 100 Lei. (Tanügyiek, lelkészek, nyugdijasoknak — s a turista egyesületek igazolt tagjainak 60 Lei). Pengőben 5 (kedvezményesen ^ P.)

Hátráléka 1933. december 31-ig bezáróan Lei.

Globus-könyvnyomda, Odorheiu-Székelyudvarhely, 1933.