a preromanika építészete · –a „gerincvonal” –a német-római császárság...

A preromanika építészete II.

Karoling „reneszánsz”

Térkép: Frank-

Római Birodalom –

Nagy Károly

Ravenna: S. Vitale (525-547) – Aachen: palotakápolna (796-805.)

A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz”

A.) Császári építkezések

Aachen: palotakápolna (796-805.)



Aachen: palotakápolna (796-805.)



Ravenna: San Vitale (525-547)

Essen: női kolostor (11. sz. közepe)



Ottmarsheim: Apátsági templom (1020-1030)

Róma: San Pietro Vecchio (előkép: 320k-350) – Fulda monostor-templom (802-812)


B.) Karoling-kori térítő bencés építészet

A templom keletelésének szabályai:

• 200 k.: Apostoli Útmutatások „…arccal kelet felé imádkozzatok…”

• 325: Nicea-i zsinat szabályai a templom keleteléséről

• 4. sz.: Szt. Athanasios (296-373) intelmei a templomok helyes tájolásáról: „…az imádkozók arcukat

az oltár felé fordítva a felkelő napot látják és benne a feltámadott Krisztust ismerik fel…”

Róma: Sant’ Agnese (előkép 350k.) – Corvey monostor-templom (822, 873-885)


B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - a „westwerk” születése



Corvey monostor-templom – westwerk (855-885)

A westwerk funkciói:

A) Szakrális:

1. Temetési

2. Nagyhéti liturgia

B) Profán:

1. Bejárati vestibulum

2. Uralkodói karzat

3. Bajelhárító

Corvey monostor-templom

(templom: 822-848, westwerk: 855-885)



Freckenhorst: kolostortemplom (1090 k.) – Minden: Sankt Pertus (12. sz. k.)


B.) Karoling-kori térítő bencés építészet hatása – westwerk és westriegl

Centula monostor-templom (790-799) – Sankt Gallen-i kolostor-terv (820. k.)


B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - kvadratúra

Leonardo da Vinci: Homo Quadratus (XV. Sz.)

•Vitruvius and his

treatise

VITRUVIUS: De Architectura Libri Decem (Tíz könyv az építészetről)

„0” változat (VIII-IX. sz.)

„H” változat - Harleianus (IX. sz.)

„E and G” változat (X-XI. sz.)

„L” változat - Vossianus (XI. sz.)

„V and W” változatok (XIII-XV. sz.)

Középkori gondolkodók, akik ismerték Vitruviust:

• Saint-Victor-i Hugó (XI-XII. sz.)

• Malmesbury-i Vilmos (XII. sz.)

• St Trod-i Teodoric (XII. sz.)

• Beauvais-i Vince (XIII. sz.)

• Aquino-i Szt. Tamás(XIII. sz.)

• …

• Petrarca (XIV. sz.)

• ...

• Poggio Bracciolini St Gallen-i utazása (1416)

• …

„S” változat – Sélestat codex (X. sz.)


B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - kvadratúra

A preromanika építészete (VII-IX. sz.) Ism.

I.) Szórványemlékek

1.) Antik formák továbbélése (Zadar: San Donato - 805)

2.) Bizantikus formák átvétele (Saint-Germigny-des-Pres - 806)

3.) Ókeresztény bazilika „gallikán” változatai

a.) Róma-városi hosszházas nyomán (Brixworth, Hexham, - 670 k.

redukált változat: Bradford – 704/X. sz.)

b.) Keleti hosszházas nyomán (Mozarab – León: San Miguel – X. sz.)

c.) Keleti centrális nyomán (Bande: Santa Comba, San Pedro de la

Nave – VII. sz.)

II.) A Karoling „reneszánsz”(749-919)

1.) Császári építkezések(Aachen: Palotakápolna – 796-805)

2.) Térítő bencés szerzetesi építészet

a.) Keresztházas memoriális nyomán (Fulda – 802-812)

b.) Körüljárós memoriális nyomán (Corwey – 873-885)

c.) Kvadratív szerkesztéssel (Centula – 790-799, kolostorterv – 820 k)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE(III- XVI. sz.)

A romanika építészete(X-XIII. sz.)

A ROMANIKA FOGALMAElőször 1818-ban használja Charles de Gervi l le , mint „stílus”-

fogalmat. Értelmezésében elsősorban az itáliai, délfrancia és ibériai

középkori épületeket jelenti a XI. sz-tól (ma ez számunkra az

„antikizáló romanika”). Jelentősége, hogy megbontja, értelmezi és

szétválasztja a reneszánsz óta egységesen barbárnak tartott „sötét”

középkort (media tempestas).

A kortársak is érezték a drámai váltást a kor szellemében és ezzel

párhuzamosan építészetében:

„Az említett ezredik éven túl, mintegy a harmadik év beálltával, szerte az

egész földkerekségen, de főleg Itáliában és Galliában hozzákezdtek az

egyházak építéséhez… Úgy látszott, mintha a világ maga is ledobta volna

avult régiségét, s mindenütt templomok ragyogó ruhájába öltözködnék…”(R a u l G l a b e r : A történelem öt könyve - 1003)

A változás alapja a mezőgazdaság lassan induló, de ekkor felgyorsuló

forradalma:

• új földterületek feltörése (kolonizáció),

• termelés sokfélesége: szántó, kert, szőlő, erdő (diverzifikáció),

• a technikai újítások elterjedése (innováció)

Eredménye a népességnövekedés, anyagi gyarapodás társadalmi

tagolódás.

A szellemi élet az egyház megújulásával (Cluny reform) és a

központosított állam eszméjével (Restauratio Imperii: 962 II. Ottó

Német-Római Császár) járul a társadalmi forradalomhoz.

A romanika korszak? Vagy stílus? A közös források és

szellemiség, vagy a közös jelenségek teszik egységes

emlékcsoporttá…? A teológiai elvek következetes, szimbolikus

megjelenése - az építészetben a terek intellektuális tartalma

dominál…

Az építészet követi a vallásosság változását: ahogy Nyugat-

Európa népei megemésztik és magukévá teszik az elvont,

„pneumatikus”, keleti misztérium-vallást, úgy materializálódik az

építészet – a tér konvencionális használta mellett a

szerkezetekre fordul a figyelem . Ez éppúgy megnyilvánul a

függőleges térhatárok (homlokzatok) artikulálásában, mint a

térlefedések (boltozatok) fejlődésében, mely robbanásszerű.

Mindazonáltal az építészet kapcsolatrendszere is megváltozik:

az introvertált térrendszerek helyett (melyek elzárkóztak és

nélkülözték a kapcsolatot a környezettel), az épületek szoros

kapcsolatba lépnek a naturával, utalnak rá, felöltöznek belőle -

de rendre uralkodnak rajta.

Ezt a szellemiséget legkarakteresebben világi hatalmak

megrendelői oldalának legfőbb szereplője: a c s á s z á r i

u d v a r , valamint az egyházi oldal - szinte kizárólagos - hiteles

képviselője a b e n c é s r e n d hordozza.

A romanika, mint „konvertált” építészet-esztétika

A romanika forrásai: antik, bizánci (keleti) és pogány helyi hagyományok

Saint-Gilles: apátság kapuja Velence: San Marco Pomposa: lombard motívumok

A ROMANIKA FOGALMA

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A romanika építészete I. - Gerincvonal (X-XIII. sz.)

A Német-Római Császárság építészete (Ism.)

A.) A Szász-dinasztia építészete (Ottók kora: 919-1024)

1.) Westweerk átalakulása nyugati szentéllyé(Hildesheim: Sankt Michael ap. Templom – 1007-1033)

B.) A Száli-Frank dinasztia építészete (1024-1117)

1.) Westweerk átalakulása nyugati karzattá

(Quedlimburg: Sankt Servatius – 1070-től

*Speyer : Dóm – 1025-1159)

2.) A nyugati szentélyes típus továbbélése

(Maintz: Dóm - 978-1036, 1085-1239, *Worms: Dóm – XI. sz. – 1181)

C.) A Hohenstauf dinasztia építészete (1117-1254)

1.) A nyugati szentélyes típus továbbélése(Bamberg: Dóm – 1188-1234, Naumburg: Dóm – XI. sz. – 1280)

Preromán westwerkes

Templomok (8-9. sz.)

Hildesheim: Sankt Michael

Két-szentélyes apátsági

templom (1007-1033)

Quedlinburg: Sankt Servatius

Nyugati-karzatos templom

(8-9. sz., 1070-1129, Száli-frank!)

A preromán többfunkciós westwerk

továbbfejlődésének két útja a nyugati

szentély és a nyugati karzat.

Az előbbi a szakrális funkciókat

gyűjti magába (nagyhéti liturgia,

temetés), míg a karzat a profán

feladatoknak felel meg (kegyúri

reprezentáció.

A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete

A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024)



Templom (1007-1033)

Reichenau-Obercell:

Sankt Georg apátság

temploma (9-10. sz.)





Templom (1007-1033)



Hildesheim: Sankt Michael - Két-szentélyes apátsági templom

(1007-1033)

Quedlinburg: Sankt Servatius



Speyer: Császárdóm

Speyer I.: 1025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106,


B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)


Speyer I.: 1025, 1030-1061,

Speyer II.: 1090-1106,






Speyer I.: 025, 1030-1061,

Speyer II.: 1090-1106,

Építészeti előképek:

Betlehem - Jézus születése templom


Speyer I.: 025, 1030-1061,

Speyer II.: 1090-1106,



Építészeti előképek:

Betlehem - Jézus születése templom

Corvey: Westwerk födszinti előcsarnok




(1025-1031,

1065-,

1081-,

1159)

Worms: Császárdóm

(11. sz. eleje-1181, ill.: 1234

Hohenstauf-kor!)

Mainz: Császárdóm

(978-1036, 1085-1239



Naumburg:

Császárdóm

(11. sz. eleje-1280)

Bamberg:

Császárdóm

(1004-1012,

1081-1111,

1188-1237)


C.) A Hohenstauf-dinasztia építészete (1117-1254)


C.) A Hohenstauf-dinasztia építészete (1117-1254)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE(III- XVI. sz.)

A romanika interregionális áramlatai (X-XIII. sz.)

A.) Konzervatív (retrospektív) áramlatok:

1.) Antikizáló romanikaa.) Róma-városában

b.) Toszkána – Firenzei iskola

c.) Toszkána – Pisa-Lucca-i iskola

d.) Provance

e.) Germania – Köln

2.) Bizantizáló romanika

a.) Velence környéke

b.) Franciaország (Aquitánia, Perigord)

B.) Progresszív (előre tekintő) áramlatok:

1.) Lombard romanikaa.) Itáliában ( Cividale, Milano, Como, Pavia, San Leo)

b.) Ibéria, Franciaország

c.) Németország

2.) Bencés zarándok romanika

3.) Ciszterci romanika

4.) Normann (Imperiális) romanikaa.) Normandia

b.) Anglia

c.) Szicília

a preromanika építészete · –a „gerincvonal” –a német-római császárság...

Documents