1

a pénzügyi piacok

Pénzügyi piacok (financial markets): Pénzt cserélnek közvezlenül pénzre

Csoportosításuk:

Ft0$0 Ft0 Ft1

Ft1 $1 Ft1 Ft2

Deviza Pénz- és tőkepiac

Promt(azonnali)

Termin(határidős)

2

A pénz- és tőkepiacok

• Pénzpiac (money market):

– Rövid lejáratú hitelek (1 évnél rövidebb) piaca.

– Technikailag: bankhitelek, rövid lejáratú értékpapírok. (kincstárjegyek, bankközi pénzpiac, váltóforgalom)

• Tőkepiac (capital market):– Hosszú lejáratú hitelek (1 évnél

hosszabb) és részvények piaca.

– Technikailag: hosszú lejáratú bankhitelek, kötvények, részvények (államkötvények, jelzálog-kötvények, részvények)

3

Ügyletek

• Határidős ügyleteknél a jelenben történik a megállapodás:– Az árban,– A nagyságrendben (volumenben)– Minőségben (terménypiacok)– A teljesítés időpontjában

A teljesítés (lebonyolítás) egy jövőbeli időpontban!

• Futures: standardizált (szabványosított) tőzsdei határidős ügyletek

• Forward: nem standardizált tőzsdén kívüli (OTC) határidős ügyletek

• Határidős hitelügylet: (IRF – Interest Rate Futures és FRA – Forward Rate Agreement)– Nemcsak a folyósítás és a kamatfizetés, hanem – A folyósítás is a jövőbeli időpontban történik

(előre rögzített kamatfeltételek mellett)

4

Határidős ügyletek

• Szimmetrikusak a jogokat és a kötelezettségeket illetően: mindkét félnek joga és kötelezettsége az ügylet végrehajtása.

• Egyik fél sem fizet semmilyen díjat a másik félnek, egyik pozíciója sem biztosít többletjogokat / kötelezettségeket.

• Kétféle pozíció lehetséges:

1. A termék jövőbeli vásárlója (long futures, long forward)

2. A termék jövőbeli eladója (short futures, short forward)

jövőbeli teljesítésre szóló kötelezőérvényű adásvétel

5

Forward és futures

Forward Futures

1. Kereskedés módja

Telefonon keresztül, kevés vevő és eladó

Nyílt kikiáltás, sok eladó és vevő

2. Az üzlet nagyságrendje

Egyéni igények szerint Standardizált

3. A teljesítés dátuma

Flexibilis Standardizált

4. Az ügylet díjaA vételi és az eladási ár közti különbség (marge)

Az ügynök díja (nincs külön vételi és eladási ár)

5. Biztonsági letétNincs (kiegyensúlyozott mérleg szükséges)

Alacsony

6. ÁrfolyamÜgyfelenkénti eltérés lehetséges

Mindenki számára azonos

7. Klíring Nincs elszámolóházNaponta klíringelszámolás (KELER)

8. Árfolyam-változás

Nincs napi limit Korlátozott

9. A kereskedés helye

A világ minden táján szétszórva (adatátviteli vonalakkal összekötve)

Meghatározott helyen összevonva (tőzsde floor), de az egész világra kiterjedő info hálózattal

10. A nem teljesítés kockázata (kockázatviselő)

A másik fél A klíringház

11. Az üzlet felmondása

Az eredeti ügyfélnél (nehézkes)

A piacon (könnyű)

12. Hitelforrások igénybe vétele

Igen Nem

13. Az ügyfelekIsmerik egymást közvetlenül kereskednek

Nem ismerik a másik felet ügynökön keresztül kereskednek

14. Igénybe vevők Nagy ügyfelek Széles közönség

15. Teljesítés gyakorisága

90% fölött 1% alatt

6

Letétek - árazás

• A jelenbeli kifizetés (befektetés) minimális mindkét fél: biztonsági letét (szerződéskor) ALAPLETÉT (BÉT: ~20%)

• Ha romlik a pozíció (pillanatnyi veszteséget mutat) BIZTONSÁGI letét (csak likvid eszköz lehet, pl.: diszkont kincstárjegy)

• Határidős árfolyam (kockázat!):– Az az ár, ami biztosítja, hogy a vevő

ugyanakkora PV-jű CF-t fizessen, mintha a terméket a promt piacon vette volna meg.Promt ár: S; határidős ár: F

F=S(1+rt), ha t<1év; illetve: F=S(1+r)t, ha t>1év

7

A korrigált promt árfolyam

promt árfolyam- PV(pozitív pénzáramlások)+ PV (negatív pénzáramlások)= korrigált promt árfolyam (S*)

Ha az ügylet tárgya a futamidő alatt valamilyen (+/-)pénzáramlással jár, ezek jelenértékével korrigálni kell. kit gazdagít? S* = korrigált promt árfolyam

A határidős árfolyam: F = FV(S*)

8

Valuták határidős árfolyama

Példa:Mennyi az USD egyéves határidős árfolyama, ha a promtárfolyam 210 Ft, a forint 1 éves kamatlába 18%, az USDéves kamatlába 2%?

A betéttartás jövedelmet hoz PV-jét le kell vonniPV($kamat $-ban)=Kamat/(1+rdollár)=0,02$/1,02=0,0196$Forintra számítva:PV($kamat Ft-ban)=0,0196$×210Ft/$=4,118 FtS*=210-4,118Ft=205,882FtF=S*(1+rFt)=205,882×1,18=242,94 Ft

A valuta határidős árfolyama B valutában:

9

A határidős kamatlábak

Példa:A promt egyéves kamatláb 20%, a promt kétéves kamatévi 22%. Mekkora a reális egy év múlva kezdődő, egyéves kamatláb? Három lehetőség:

Promt kamatlábak: r; határidős kamatlábak: f1 és 2+4 egyenértékűek:

%,,,

,f

)r(

)r(f :ebből

)f()r()r(

1

1

032424030121

221

11

1

111

2

2

10

220

2

21202

20

10

A befektetések

Motiváció alapján:1. Spekuláció:

• Cél: racionális kockázatok vállalása mellett a hozam maximalizálása

• A kockázatelutasítás elve• A befektető egyenként valósítja meg

2. Fedezeti ügylet (hedge)• Cél: a már meglévő befektetések

kockázatának csökkentése, fedezése• Ha a meglévő tevékenység netán

veszteséges lenne, a második jövedelmezősége ellensúlyozza azt

3. Arbitrázs• Cél: biztos nyereség elérése• Egyszerre veszi fel különböző

piacokon a vételi és az eladási pozíciót (alacsony áron vesz, magas áron ad el)

11

A motivációk

12

Származtatott termékek (derivatívok) témája

• Alapvető befektetési motivációk

• A kockázat lefedezésének alapvető eszközei, technikái

• Tőzsdei és tőzsdén kívüli származtatott termékek jellemzői

• Egyszerű opciós pozíciók és típusok

• Az opciós pozíciók értéke és nyeresége az opció jogosultja és kötelezettje számára

• Az opciók értékére ható tényezők

• Alapvető határidős ügyletek logikája

• Határidős árazás a legfontosabb termékeknél

derivatív: valamilyen alaptermékre a jelen-ben kötött és a jövőben teljesítendő ügyletek

alaptermék: a meglévő eszköz (az ügylet tárgya)

13

Az ügyletek tárgya(mik lehetnek az alaptermékek)

• Értékpapír (részvény, kötvény)

• Különböző valuták

• Különböző határidőre vonatkozó kamatlábak (különböző időtartamok múlva, a jövőben kibocsátandó kamatozó papírok kamatlábai)

• Tömegáruk (gabona, hús, ásványok)

A derivatívok születésének kiváltó oka a befektetési kockázat mérséklése

14

A származtatott termékek csoportosítása

1. Opciós ügyletek– azaz vételi, vagy eladási jogok

2. Határidős ügylet (futures, vagy forward)

– azaz határidős (kötelező jellegű) eladás illetve vétel

3. Csereügylet (swap)– azaz két termék jövőbeni

pénzáramlásának cseréje(pl.: fix kamatozású kötvény kamatfizetései változó kamatozásúra)

15

A tőzsdei származtatott ügyletek

Standardizáltság:– Csak néhány termékre (értékpapír, valuta,

kamatláb) lehet üzletet kötni– Szabályozott lejárat (milyen jövőbeli

időpontra szól a szerződés)– Szabályozott minimális kötésegység

(kontraktus) USA: $10,000.- HUN: 100×BUX(BÉT: BUX-index, DEM, USD, éves diszkont kincstárjegy, 1 és 3 havi BUBOR index)

Előnyök:– Az ügyletek likvidek, élénk a piacuk– Nagy likviditás kisebb tranzakciós

költségek– Könnyű a meglévő szerződéseket ellenoldalú

szerződéssel semlegesíteni – „a pozíciót zárni” (ár-, árfolyam, kamatlábváltozásból eredő kockázat zárása!)

– Klíring elszámolás (KELER Rt.) a nemfizetési kockázat is az övé. (Központi Elszámolóház és Értéktár Budapest Rt)

16

Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek

Az eladó és a vevő megállapodása:• Termékre• Mennyiségre• Jövőbeli időpontra

nem standardizált!

• A feltételek rugalmasabbak, testre szabottabbak lehetnek

• Kevésbé likvidek, nehezebb a pozíciót „zárni” ellenügylettel a lejárat előtt

szabadon

17

Az opciós ügyletek

Opció vásárlása: döntési-választási lehetőség vásárlása

Jogosult: vevő, tulajdonos, befektető, aki a jogot megvásárolja

Kötelezett: eladó, kiíró, aki eladta a jogot, ezzel kötelezettséget vállalt magára

Aszimmetrikus ügylet!Opciós díj: az opció jogosultja fizeti előre a

jog eladójának, függetlenül attól, hogy él-e opciós jogával. az opció ellenértéke.

Lehívás: az opciós jog gyakorlása megszűnik az opció

Három dolog történhet:- lehívják,- a tulajdonos eladja opciós jogát,- lejár anélkül, hogy a tulajdonos gyakorolná a jogát

18

Az opciók típusai

Mire vonatkozik az opciós jog?

Vevő oldal:• A vételi opció vevője arra szerez

jogot, hogy előre meghatározott áron vehesse meg az alapterméket (vételi jog)

• Az eladási opció vevője előre rögzített áron adhatja el az alapterméket (eladási jog)

Eladó oldal:• A vételi opció eladója eladási

kötelezettséget vállal• Az eladási opció eladója vételi

kötelezettséget vállal

19

Opciós pozíciók

1. Ügylet értelmezéseJogosult = long; Kötelezett = short

2. Melyik oldalon áll?Vételi = call; Eladási = put

Európai: („-ra”) egyetlen napon, - a lehívási napon érvényes

Amerikai: („-ig”) a szerződésben kikötött időpontig bármikor lehívható

Long call (LC)

Long put (LP)

Short put (SP) azaz eladási jog

eladása

Short call (SC) azaz vételi

jog eladása

Jog

Kötele-zettség

Vételi Eladási

20

Az opciós jog gyakorlása

Megéri-e az opciót lehívni?

kötési/lehívási árfolyam (exercise price EX) és a promt árfolyam viszonya

pozíciófüggvény!(mekkora az opcióból származó pénzáramlás?)

Pl.: eladási opció befektetője

45°

Az opció értéke(LP)

Lejáratkori promt árfolyam (Pt)Kötési árfolyam

EX

EX

Az opció maximálisértéke (CF!)

Az opció értékelegalább 0.

Pozitív, ha Pt<EX

21

Az eladási opció nyereségfüggvénye (LP)

Arra ad választ, hogy az opció tulajdonosamekkora nyereséget realizál a lehíváskori promtárfolyam függvényében

LPnyeresége

Lejáratkori promtárfolyam (Pt)

EX-p

045°

EX-pNyereségküszöb

Max. nyereség

Nyereségküszöb: az a jövőbeli promt árfolyam,ahol a befektető nyeresége 0.

22

Vételi opció (LC) pozíció- és nyereségfüggvénye

45°

LCértéke

Lejáratkori promtárfolyam (Pt)

EX

45°

LCnyeresége

Lejáratkori promtárfolyam (Pt)

EX

-c

0

NyereségküszöbEX+c

A befektető számára a vételi opció maximális nyereségevégtelen!

23

Az opció kiírójának (short position) pozíció- és nyereség-

függvényeiSP

EX

p0

-EXp

Max nyereség

Nyereségküszöb

Eladási opció kötelezettjeMax veszteség: EX-p

Pt

c Max nyereség

0

c

EX

Nyereségküszöb

SC

Pt

Vételi opció kötelezettjeMax veszteség: végtelen

24

Az opciós díjat meghatározó tényezők

• Alaptermék promt árfolyama (P0) és

• a kötési árfolyam nagysága (EX).• Az opció tárgyának volatilitása

(árfolyamkockázata)• A lehívásig hátralévő idő hossza• Kamatláb

Vételi opció

Eladási opció

Annál értékesebb, minélmagasabb az alaptermékpiaci árfolyama

Annál értékesebb, minélalacsonyabb az alaptermékpiaci árfolyama

25

Az opció belső értéke

Az a nyereség, amit a jogosult elérhet azopció azonnali lehívásával(a jogosult számára legalább nulla)

Nem a lejáratkori, hanem az aktuális promtárfolyam függvénye!

Belsőérték

Belsőérték

Eladási opció belsőérték-függvénye

Belső érték =0, haP0<EX;=P0-EX, ha P0>EX

Belső érték =0, haP0>EX;= EX- P0, ha EX > P0

26

Pozíciók a belső érték alapján

1. ITM (In The Money), ha a belső érték pozitív az opció jobb a piacnál

2. ATM (At The Money), ha a kötési és a pillanatnyi árfolyam megegyezik az opció egyezik a piaccal,belső értéken van.

3. OTM (Out The Money), ha a kötési árfolyam kedvezőtlen a promt árfolyamhoz képest az opció rosszabb a piacnál

27

Az opció értéke

• minél magasabb a belső értéke,• minél hosszabb idő van hátra a

lejáratig (elképzelhető kedvező események),

• Minél nagyobb az alaptermék volatilitása (hozamának szórása) nagy az árfolyamok ingadozási tartománya, nő a lehívhatóság valószínűsége

Annál értékesebb a jogosultnak:

paraméter nő vételi opció értéke Eladási opció értékepromt árfolyam nő csökkenkötési árfolyam csökken nőlejáratig hátralévő idő nő nőalaptermék volatilitása nő nő

Az opció díja = belső érték + időérték

28

Az időérték

• Minél hosszabb a lejáratig hátralévő idő,

• Minél nagyobb az alaptermék kockázata,

• Minél kisebb a kötési és a promt árfolyam közötti különbség

Annak a lehetőségnek az értéke, hogy a hátra-lévő idő alatt kedvezőbbé válhat a pozíciónkAnnál nagyobb: