A nemzetközi migráció

• A Föld népesedésének két ellentétes folyamata:

fejlett országok - fejlődő országok második (világnépesség négyötöde,

demográfiai évi népességnövekmény 90 %-a)

átmenet

migrációs nyomásgazdag országok szegény országok

Nemzetközi migrációban résztvevők száma: 100 millió fő

világ népességének 2 %-a, erőteljes regionális koncentráció

A nemzetközi migráció növekedése

• A fejlődő országokban a munkahelyek gyarapodása nem tud lépést tartani a népesség növekedésével– 1990-2010 között 41,2%-kal nő várhatóan a fejlődő országok

munkaereje (Afrikában ez az érték 75 %)

• A gazdasági fejlettségben különbségek egyre inkább nőnek – reálbér és életszínvonalbeli különbségek egyre nagyobbak

• Közlekedés és telekommunikáció fejlődése – a kontinensek még inkább elérhetőek

• Magas bérszínvonalú országok olcsó munkaerő importjával csökkentik a termelési költségeiket

• Több fejlődő ország támogatja a munkaerő exportot, mert olcsóbb, mint a gazdasági reform

• Erőszak, helyi háborús fészkek, etnikai ellentétek is elősegítik a migrációt

A migráció regionális koncentrációi és fő irányai

• Regisztrált migráció nagysága: 80 millió fő– Fekete-Afrika: 35 millió fő – Nyugat – Európa, Észak-Amerika: 13 -15 millió fő– Közel-Kelet, Ázsia: 15 millió fő– Ausztrália, Latin- Amerika: kisebb volumenű, de nem

elhanyagolható

• Kontinensek közötti vándorlások mérlege:– Európa, Észak-Amerika, Ausztrália: pozitív– Ázsia, Latin-Amerika, Afrika: negatív

• Migrációs előrejelzések bizonytalansága– Pl. menekültszám 1980: 8,5 millió fő, 1990: 17 millió fő

Népmozgalmi adatok 2006-ban 1000 főre

-10

0

10

20

30

40

50

Eu

róp

ai U

nio

Eg

yesü

lt Á

llam

ok

Au

sztr

ália

Mex

ikó

Gab

on

Kín

a

Afg

anis

ztán

születések száma halálozások száma vándorlási egyenleg

Népmozgalmi adatok 2006-ban 1000 főre

0

2

4

6

8

10

12

14

16

Eu

róp

ai U

nio

Íro

rszá

gS

véd

ors

zág

Ném

eto

rszá

gE

gye

sült

Kir

álys

ágF

ran

ciao

rszá

g

Au

sztr

iaG

örö

go

rszá

gO

lasz

ors

zág

születések száma halálozások száma vándorlási egyenleg

Népmozgalmi adatok 2006-ban 1000 főre

-6-4-202468

10121416

Eu

róp

ai U

nio

Len

gye

lors

zág

Ész

tors

zág

Let

tors

zág

Lit

ván

ia

Ukr

ajna

Bu

lgár

ia

Alb

ánia

Mag

yaro

rszá

g

születések száma halálozások száma vándorlási egyenleg

Az európai migráció

A migráció iránya

• Kelet-nyugati irány (ipari forradalomtól napjainkig)– Első tömeges vándorlás: „kilépett” Európából

• Munkalehetőség biztosítása (1. demográfiai robbanás). 1850-1920 között 30 millió fő vándorolt ki Európából

– Később Európán belüli vándorlások– 1970-től milliós nagyságrendű pozitív vándorlási

mérleg Európa bevándorló kontinens.

Európai migrációs mérlegek 1950-1993 között (millió fő)

Régiók 1950-60 1960-70 1970-80 1980-89 1990-93 Össz.

Kelet -4,0 -1,9 -1,1 -2,3 -2,3 -11,6

Szu 0,0 0,1 -0,4 -0,4 -1,3 -2,0

Észak -0,0 0,1 0,2 0,2 0,2 0,7

Dél -2,9 -3,1 0,6 1,6 0,7 -3,1

Nyugat 4,2 5,1 2,5 2,5 3,9 18,2

Európa -2,7 0,3 1,9 1,6 1,1 2,2

A Kelet-Nyugati migráció Európában

• Ipari forradalom: nyugat-európai iparvidékre történő munkásvándorlás, 100 ezres nagyságrendű (lengyel, ukrán, olasz munkások)

• XIX. sz. vége, XX. sz. eleje: Berlin, Párizs, Bécs, Varsó, Prága stb. 100 ezer európai zsidót fogadott be (Ukrajnából, Kelet-Galíciából, Baltikumból)

• Migráció mozgatórugói: – Gazdasági – Ny-EU-i gyáripar – Politikai – társadalmi berendezkedés– Agresszív nacionalizmus

Második hullám: a két világháború között és a második világháború idején

• Mozgatórugói: – Politika (új nemzetállamok létrejötte)

• Kisebbségek iránti türelmetlenség (1,5 millió orosz, ukrán és fehérorosz 1922-ig; 1,3 millió német, 1,2 millió görög, 600 ezer török, 1,1 millió lengyel, 400 ezer magyar)

• II. világháború: 20 millió fő (de itt nincs igazán kelet-nyugati irány – hadifoglyok, elhurcoltak, stb.)

A kelet-európai migráció legfontosabb kibocsátó- és célországai, 1950-1993

Kibocsátó ország

Kivánd. Kivánd. % Célország Migránsok Migr. %

NDK

1950-90

5 275 ezer 37,3 NSZK 9 640 ezer 68,1

Ex-Jugoszl. 2 435 ezer 17,2 Izrael 1 150 ezer 8,1

Lengyelo. 1 980 ezer 14,0 Töröko. 930 ezer 6,6

Szu-FÁK 1 670 ezer 11,8 USA 700 ezer 4,9

Többi orsz. 2 800 ezer 19,7 Többi orsz. 1 740 ezer 12,3

Össz. 14 160 e. 100 Össz. 14 160 e. 100

Migráció 1950-től• Okok:

– Etnikai – 75%-uk• közös jellemzőjük, hogy a kivándorlók a kisebbséghez

tartoznak

– Menekültek 10%• Jelentősebb menekült hullámok:

– 1956-57: 194 000 magyar hagyja el az országot– 1968-69: 160 000 cseh és szlovák emigrál – 1980-81: 250 000 lengyel – 1990-91 50 000 albán, akik közül 30 000-et visszatoloncoltak– 1991-93: 700 000 délszláv háború előli menekültek

– Munkavállalók 15%• 500 000-nél több vendégmunkás a volt Jugoszláviából• Lengyelek és albánok is megjelentek a Ny-Eu-i

munkaerőpiacon

A kelet-európai országok migrációs potenciáljai

• Legnagyobb migrációs potenciál: balkáni országok– magas természetes szaporodás– elmaradott gazdasági szerkezet– kisebbségek elnyomása

• 1991-93: – 700 000 menekült a nyugati országokban– 4,3 millió hontalan különböző táborokban – 3 – 400 000 albán menekült (többségük illegalitásban)

• Románia– 1960-92:

• 500 000 német kisebbségből 100 000 maradt• 500 000 zsidó (szinte mind)

– 1987-92: • 60 000 magyar (2 millióból)

– 1990-93:• 240 000 roma kért menekült státuszt Ny-EU-ban (sok visszaküldve)

• Bulgária– kedvezőtlen gazdasági mutatók– kisebbségi politika

• 1982-92: 350 000 ember ment főként Törökországba (török kisebbség, szláv moszlimok)

• Lengyelország– munkaerő-vándorlás 1980-tól folyamatosan, leginkább

illegális munkavállalás a német-lengyel határ mentén

• Ex-Szovjetunió– etnikai, vallási kisebbség

• 1950-1993: 1 670 000, fele zsidó, harmada német, 7% örmény, 2% görög

• 1995: 25 millió orosz élt Oroszország határain kívül belső migráció

• 2006-ban a migrációs ráta: 1,03 (bevándorlás nagyobb!)

A kelet-európai országok migrációs potenciáljai