A jelnyelvi és a hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái

Miskolci Egyetem

2012. november 23.

Definíciója:

1.Arcjáték, az arcizmoknak és az egész testnek az átélt esemény kiváltotta mozgása

2.Az arckifejezések útján történő kommunikáció, a mimika leginkább érzelmek tükröztetésére szolgál.

3.Az arc kifejező játékát jelenti, a fej mozgásaival együttesen.

Darwin nyolc érzelmet vett számba, amelyekhez külön izommozgás tartozik.

A mai felfogás szerint hét alapvető érzelemfajta tükröződik arcunkon (Ekman 1970)

1. Öröm, vidámság2. Szomorúság, bánat3. Harag, düh (agresszió)4. Félelem5. Meglepődés6. Undor7. Érdeklődés

8. Szégyen???

Ez a hétféle érzelem tükröződik arcunkon, s ezek kifejeződése, illetve felismerése a világban mindenhol teljesen azonos. A legősibb kultúráktól a civilizált nagyvárosok lakóiig hasonlóképpen mozdítjuk arcizmainkat.

Még a vakon születettek arcjátéka sem különbözik az épekétől.

Ez azért van, mert ezen érzelmek kifejeződése biológiailag meghatározott, és nem tanulásunk eredménye, nem tudatunktól függő megnyilvánulás.

Siketeknél van-e plusz mimika? És ha nem lenne plusz mimika, akkor?

◦nem fogom tudni, mennyire nagy, vagy pici, vagy mennyire sötét.

◦nem lenne plusz információ, milyenek lehetnek a hangok pl. forma 1-nél a startoló autók

◦És, ha hívnak segíteni pakolni, fogalmam nem lesz, mennyire nehéz, és mekkora - nem mindegy nekem, hogy 50 kg vagy 130 kg.

VAN!

Külső-belső tulajdonság (csúnya, szép, hórihorgas, beteg, ideges, aranyos, kedves, utálatos …)

Méret és forma (sovány-kövér, kicsi-nagy, vastag-vékony)

Színárnyalat (sötét, világos, rikító) Súly (könnyű-nehéz) Halmazállapot (kemény-lágy)

Mennyiség (mennyire sok, kevés) Távolság (mennyire közeli, távoli) Időzóna (tegnap, nagyon régen, nemrég,

nagyon soká, holnap…) Időjárás (napos, borús, zivatar, villámlik) Hangutánzás (csikorog a kerék, sír a baba,

pattog a labda) Sebesség (mennyire gyors, lassú)

Attitűd = a cselekvéshez kapcsolódó hangulat (negatív vagy pozitív + gőgös, fáradságos, farkaséhes…)

Módhatározó, akár utánzásszerűen is (hogyan ír, dolgozik, fut, eszik – pl. öreg néni reszketve iszik, párduc fut)

Mértékhatározó (nagyon sokat dolgozik – semmit se dolgozik)

A legfontosabb különbség, hogy a hangzó nyelvben a mimika mindig csak színezi a mondanivalót, a jelnyelvben sokszor tényleges információt hordoz.

A beszélő szándéka szerint egy mondat lehet: Kijelentő Kérdő (kiegészítendő, eldöntendő) Felszólító Felkiáltó Óhajtó

Pl. mondat: Zoli elment tejet venni.

A mimika a jelnyelvtől elválaszthatatlan, annak szerves része:

Jelelés közben mimikával egészítjük ki a kezek révén átadott és átadható üzenetet, tehát az arc játéka alapvetően az információ pontosítását szolgálja.

Ha nem használnánk különböző mimikákat a jelelés során, akkor már-már értelmetlenné válna a mondanivalónk, a rossz mimika pedig félreértelmezhetővé teszi a közleményt.

Azért amikor tanítunk, akkor se várjuk el, hogy minden hallgató egyforma arckifejezéssel fejezzen ki egy érzelmet vagy attitűdöt, mint a tanár.

Amit produkál, az akkor már jó, ha egyértelmű.

http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/komm_elm/223__mimika.html

http://idegen-szavak.hu/keres/mimika http://erettsegizz.com/magyar-nyelvtan/ver

balis-es-non-verbalis-kommunikacios-jelzesek/

A mimika szerepe a jelnyelvben. JOE szakmai továbbképzés 2004. (Juhász Ferenc, Mongyi Péter, Szabó Mária Helga)