BUDAPEST FİVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT

A Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvő Gimnázium

Pedagógiai Programja

2

2

Tartalomjegyzék

Az intézmény bemutatása

1. Az iskola rövid története, arculata és képzési kínálata 4

2. Az iskola földrajzi-társadalmi környezete 6

Szülıi háttér 6

A tanulók lakóhely szerinti megoszlása 6

A tanulók neveltségi szintje 7

Tanulási attitőd, továbbtanulási szándék, pályaválasztási motiváció 7

Diákönkormányzat 7

3. Az iskola meglévı kapcsolatrendszere 8

Kapcsolat a szülıkkel 8

Kapcsolat más intézményekkel 9

4. Személyi, létesítményi, tárgyi feltételek 10

l. Az intézmény nevelési programja

1.1. Pedagógiai alapelvek 12

A kulcskompetenciák fejlesztése 16

Énkép, önismeret 17

Szociális kompetenciák 18

Tolerancia kompetencia 19

Életpálya-építési kompetencia 19

Állampolgársági kompetencia 20

Hon-és népismeret 21

Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra 21

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 22

Gazdasági nevelés 22

Környezettudatosságra nevelés 23

A tanulás tanítása 24

Testi és lelki egészség 25

Felkészülés a felnıttlét szerepeire 26

1.2. A nevelı-oktató munka céljai 28

1.3. A nevelı-oktató munka feladatai 29

1.4. A nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai 30

2. Személyiség-és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 31

3. Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység 33

4. A tehetség és a képességek kibontakoztatását segítı tevékenység 34

5. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 35

6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program 36

7. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység 37

3

3

8. Egészségnevelési és környezeti nevelés program 38

9. Az oktató-nevelı munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke 41

10. A szülı, tanuló és a pedagógus együttmőködésének formái 43

ll. Az iskola helyi tanterve

1. Képzési szerkezet 45

2. Óraterv 48

3. Az elıírt tananyag és követelményrendszer 49

4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei 49

5. Az otthoni felkészülés 50

6. Az írásbeli beszámoltatás 51

7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése 53

8. A modulok értékelés, minısítése 59

9. A tanulók fizikai állapotának mérése 60

10. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 60

11. Emelt szintő képzés 60

lll. A pedagógiai program elfogadása 62

Záradék 63

Mellékletek

Tantárgyak helyi tantervei, melyek tartalmazzák a középszintő érettségi vizsga témaköreit

IKT stratégia

4

4

Az intézmény bemutatása

1. Az iskola rövid története, arculata és képzési kínálata

Az iskola ünnepélyes átadására 1987. augusztus 31-én került sor. Az építkezés fıvárosi

beruházásként valósult meg. Az épületben az oktatás szempontjából az akkor

legkorszerőbbnek tartott kabinetrendszerő elrendezés valósult meg. Ugyanakkor az épület

alkalmas bizonyos közmővelıdési feladatok ellátására is (bálok, kiállítások, hangversenyek

rendezése).

A kéttannyelvő oktatás legújabb kori története Magyarországon iskolánkkal egyidıs.

Gimnáziumunkban, az ország hosszú ideig egyetlen magyar-spanyol két tanítási nyelvő

középiskolájában az 1988/89-es tanévben 72 tanulóval kezdıdött meg az ötéves gimnáziumi

képzés. A spanyol nyelvi tudást megalapozó (9.) évfolyamon azóta is 12 fıs csoportbontásban

tanítjuk a spanyol nyelvet, amelynek eredményeként a tanulók elsajátítják a köznyelv mellett a

szakszókincset is, olyan szinten, hogy a gimnáziumi elsı (10.) évfolyamtól kezdve az elıírt

tantárgyakat is képesek spanyolul tanulni: ezek a történelem, földrajz, matematika, fizika. Mivel

a spanyol nyelviskolai oktatása hazánkban nem rendelkezik olyan tradícióval, mint az angol, a

német vagy a francia, és mivel oktatása sem széleskörő az általános iskolákban, a komolyabb

alapozás érdekében az osztálylétszám hármas csoportbontása indokolt a 9. évfolyamon (a

nyelvi elıkészítı osztályban), a 10-13. évfolyamon pedig a spanyol nyelven tanított tantárgyak

óráin az osztályt két csoportra bontjuk. A kéttannyelvő irányelveknek megfelelıen (a

közoktatási törvény 94.§-a, valamint az egyes jogszabályokat módosító OM 8/2001 (III. 9.)

rendelet) biztosítjuk, hogy a 10. évfolyamtól a célnyelv és a célnyelvő órák aránya a tanulók

kötelezı tanítási órájának legalább 35%-át kitegye.

Iskolánkban a spanyolországi vendégtanárok mőködését kormányközi szerzıdés biztosítja. A

spanyol Oktatási Minisztérium (MEC) ezen túlmenıen lehetıvé teszi, hogy az elıkészítı év

legeredményesebb tanulói tíz napos nyári spanyolországi ösztöndíjban részesüljenek.

Az 1998/99-es tanévtıl gimnáziumunk fokozatosan áttért a teljes kéttannyelvő képzésre. A 9.

évfolyamon három párhuzamos magyar-spanyol kéttannyelvő osztályt indítottunk. Így 2002-tıl

már csak 5 éves képzéső kéttannyelvő osztályok érettségiznek. A 2001/2002-es tanévtıl

intézményünk 15 magyar-spanyol tannyelvő osztállyal mőködik.

A 2004/2005-ös tanév során megtörtént az épület teljes akadálymentesítése mozgássérültek

számára.

Gimnáziumunk 20 éves mőködése alatt természetesen kialakultak hagyományaink. Az értékes

kezdeményezések maradandónak bizonyultak, s máig az iskolai diákéletet színesítik. Ilyenek a

Károlyi-napok és annak részeként a "Nem középiskolás fokon" elıadás-sorozat, a latin-

amerikai napok, az ENIBE, a diákszínpad és a spanyol nyelvő színházi találkozó, az

egészségnap, a jótékonysági est, az öregdiák találkozó és még számos rendezvény, verseny,

vetélkedı. Közösségalakító szerepe miatt is fontos a spanyol diákszínjátszás, mert tanulóink a

nyelv közvetítésével egy másik kultúrát képesek integrálni. A nemzetközi színházi találkozók

5

5

alkalmával elıadásaikat határainkon túl is rendszeresen bemutatják és, a spanyol nyelv

közvetítésével, kapcsolatot teremtenek más népekkel.

Énekkarosaink évrıl évre sikeresen szerepelnek a hazai minısítı hangversenyeken,

nemzetközi kórusversenyeken (Budapest, Olaszország, Ausztria), továbbá külföldi utakon is

részt vesznek. Nagy elismerést arattak például tenerifei és portugáliai hangversenykörútjukon.

A kórus a 2006/2007-es tanévben elnyerte az „Év kórusa” címet és arany fokozatú minısítést

kapott. 2008 nyarán, a Grazi Kórusolimpián ezüstminısítést szereztek egy igen rangos

nemzetközi mezınyben. 2009. december 12-én nagyszabású koncert keretében ünnepelte

fennállásának 20. évfordulóját, ezen az eseményen közel 120 volt és jelenlegi kórustag énekelt

együtt, közöttük alapító tagok is.

1996 szeptemberében nagy megtiszteltetésben volt részünk, amikor is a magyarországi

látogatáson résztvevı spanyol királyi párt üdvözölhettük iskolánkban. Ez a számunkra oly

fontos látogatás azt is jelezte, hogy a spanyol nagykövetség folyamatosan figyelemmel kíséri

munkánkat, és mind a spanyol nyelv oktatásában elért eredményeinket, mind kulturális

tevékenységünket méltányolja, és nagyra értékeli.

2007. május 29-31. között a Spanyol Királyi Pár hivatalos látogatást tett Magyarországon. A

látogatás szervezésének folyamán felmerült, hogy ismét eljönnek a Károlyi Mihály Magyar-

Spanyol Tannyelvő Gimnáziumba. Ez a megtisztelı látogatás végül idı hiányában elmaradt, de

2007. május 29-én, a Sólyom László által adott díszvacsorán İfelsége János Károly

megemlítette iskolánkat:

„Kulturális kapcsolataink erısödésének eredményeképpen ma már négy

magyar egyetemen is lehet spanyol filológiai tanulmányokat folytatni, és hat

kéttannyelvő gimnáziumban zajlik az oktatás spanyol nyelven.

Kiemelem a Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvő Gimnáziumot, amely

nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is úttörı szerepet vállalt a

spanyol kéttannyelvő oktatásban”.

Az iskola fontos esélyt lát a pályázatokban rejlı lehetıségekben, ezért nagy hangsúlyt fordít

arra, hogy általuk is színesebbé tehesse az oktató – nevelı munkát. Az Európai Unió „Egy

életen át tartó tanulás” programjában többször pályáztunk iskolai együttmőködésekre

(Comenius1) elsısorban spanyolországi iskolákkal. A Comenius 2.1 alprogram keretében részt

vettünk a spanyol kéttannyelvő oktatás virtuális platformjának kidolgozásában nyolc másik

európai intézménnyel együttmőködve.

A 2009/2010. tanévben a TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019 - Kompetencia alapú oktatás

elterjesztése, módszertani megújulás a Fıváros oktatási intézményeiben címet viselı pályázat

keretében ismét arra vállalkoztunk, hogy megújítjuk, a kor követelményeihez igazítjuk az

iskolában zajló munkát. Felmenı rendszerben, olyan oktatás-, tanulásszervezési és

módszertani elemekkel gazdagítjuk pedagógiai eszköztárunkat, melyek egyrészt segítik

tanulóink motiválását, megalapozzák az élethosszig tartó tanulást, ma már nélkülözhetetlen

6

6

életviteli, szociális és digitális kompetenciákat adnak diákjaink kezébe; másrészt használható

tudást adnak diákjaink kezébe. A 2014/2015. tanévig minden tanulócsoportba eljutnak ezek az

új lehetıségek, saját innovációink, jó gyakorlataink jelentik a garanciát arra, hogy ez a program

a „Károlyis” tanárok és diákok helyi speciális igényeihez, lehetıségeihez igazítsuk,

ugyanakkor lehetıséget biztosítanak arra, hogy más iskolák számára referenciaintézményként

mőködjünk.

A TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019 program fenntarthatósági vállalásának megfelelıen az alábbi

tanévek során folyamatosan nı a bevont tanulócsoportok száma. (A programok jelentıs része

osztálybontásos óraszámban valósul meg, egy tanulócsoport kb. 18 fıt jelent.)

2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

Szövegértés

kompetencia 3 9 15 21 27 30

Matematika

kompetencia 3 9 15 21 27 30

Tantárgytömbösítés

6 12 12 12 12 12

Mőveltségterület

tantárgyi bontás

nélküli oktatása

6 12 12 12 12 12

Három hetet

meghaladó projekt 6 12 18 24 30 30

Témahét

6 12 18 24 30 30

2. Az iskola földrajzi-társadalmi környezete

A fıvárosi beruházásként épült iskola kezdetben kerületi fenntartású volt, majd 1992-ben a XIX.

Kerületi Önkormányzat - elsısorban anyagi okok miatt - átadta a Fıvárosi Önkormányzat

fenntartásába.

Gimnáziumunk az egyetlen teljesen magyar-spanyol tannyelvő középfokú intézmény az

országban. Tanulóink lakóhely szerinti összetételében lényeges változás nem várható.

Diákjaink jelenleg is - néhány kivételtıl eltekintve - elsısorban a budapesti, illetve a környezı

települések lakói közül kerülnek ki.

Iskolánk rövid idı alatt vonzó lett a továbbtanulni szándékozó általános iskolás tanulók, illetve

szüleik körében. Köszönhetı ez a tantestület következetes oktató - nevelı munkájának, illetve

a magas felsıoktatási továbbtanulási aránynak.

7

7

A 2000-2001-es tanévtıl Debrecenben, a következı években pedig további városokban is

(Miskolc, Pécs, Szeged, Kecskemét) indult magyar-spanyol gimnáziumi képzés. Iskolánk

országos módszertani jelentısége megnıtt, rendszeres koordinációs munka zajlik az

intézmények között és több spanyol tanítási intézményben használják a tanárain által

kidolgozott, összeállított oktatási segédanyagokat.

Szülıi háttér

A tanulók családi háttere tükrözi az országosan zajló változásokat. A szülık többsége

támogatja az iskolát, egyetért a követelményrendszerrel, továbbá az iskolai és az iskolán kívüli

programok szervezésében, lebonyolításában is aktívan közremőködik. A szülık és a tantestület

kapcsolata sokrétő, és az oktató-nevelı munka szempontjából igen hatékony (szülıi

értekezletek, fogadóórák - közös vagy egyénileg megbeszélt idıpontban - SZMK választmány,

alapítványi rendezvény). Minıségirányítási rendszerünk részét képezi a szülıkkel való

kapcsolattartás, a partneri igényfelmérés, illetve értékelés.

A tanulók lakóhely szerinti megoszlása

Iskolánk legtöbb diákja budapesti, elsısorban a XVIII. illetve a XIX. kerületbıl való, de vannak

tanulóink a fıváros legtávolabbi kerületeibıl is, sıt a közelebbi településekrıl (Gyál, Monor,

Dunakeszi) is akadnak naponta bejárók. Köszönhetı ez annak, hogy az iskola rendkívül jól

megközelíthetı. Nem nagy számban, de minden évfolyamon vannak vidéki tanulóink is, akik

számára kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani.

A tanulók neveltségi szintje

A tanulók neveltségi szintje több tényezıtıl függ, ezért természetesen nem egységes. A

család, az iskola és tágabb értelemben a társadalom lényeges meghatározó elem e tekintetben.

Nagy gondjaink e téren jelenleg nincsenek.

Célunk egyrészt az udvariasságra nevelés, másrészt, hogy a tanulók képesek legyenek

egymásra és környezetükre, illetve annak tisztaságára odafigyelni. Feladatunk ennél fogva

értékrendjük kialakítása és javítása, az anyagi és szellemi javak felismertetése, védelme és

ırzése.

Tanulási attitőd, továbbtanulási szándék, pályaválasztási motiváció

Végzıs tanulóink több mint 95%-a jelentkezik felsıoktatási intézményekbe. A sikeres

felvételhez a nyelvek tanulása mellett más tantárgyak is fontosak, hiszen a ma divatos

pályákhoz szükséges a matematika, a történelem és a magyar nyelv és irodalom mély ismerete

is. Tanulóink döntı többsége motivált a szellemi erıfeszítésre, és képes a felsıoktatásban

8

8

folytatni tanulmányait. Nemcsak a spanyol nyelvvel kapcsolatos szakok iránt érdeklıdnek,

hanem bármely más szakirányba is eredményesen felvételiznek.

A nevelıtestület tisztában van azzal, hogy a tanulás nemcsak tanórai munkát és arra való

felkészülést jelent, hanem több önálló, illetve csoportos kutató tevékenységet is. Ilyenek a

színjátszás, a Socrates program, Útravaló ösztöndíj program, pályázatok stb.

Az ilyen jellegő feladatokat a szakmai munkaközösségek irányítják délutáni foglalkozások

keretében.

Diákönkormányzat

A tanulók személyiségének fejlesztése komplex folyamat, mely a közösség fejlesztésétıl

elválaszthatatlan. Tanulóinknak az iskolai élet keretében színes, változatos értékeket próbálunk

felmutatni, nyújtani, illetve teret biztosítani ezek gyakorlására.

A színes diákélet elımozdítása a diákmozgalmat segítı tanár feladata. Az iskolában mőködı

diákönkormányzat lehetıséget nyújt a tanulóknak arra, hogy a jövı polgári társadalmának

mőködési mechanizmusait gyakorolhassák. A diákönkormányzati munkával olyan készségek

sajátíthatók el, amelyek a késıbbiek során hatékonyabbá és sikeresebbé teszik diákjainkat az

élet bármely területén. A diákönkormányzat lehetıséget teremt arra, hogy az egyes tanulói

csoporton belül és kívül új kapcsolatok jöjjenek létre. Az önszervezıdı csoport által felkért

támogató felnıtt és a csoport tagjai között ıszinte, személyes kapcsolat alakulhat ki, így ez a

felnıtt a diákok személyiségének fejlıdését is elısegítheti.

3. Az iskola meglévı kapcsolatrendszere

Kapcsolat a fenntartóval

A gimnázium fenntartójával, a Budapest Fıvárosi Önkormányzattal az iskola mindenkori

vezetısége tartja a kapcsolatot. A két fél közötti viszony korrekt és kiszámítható, ugyanis az

iskola jó mőködéséhez szükséges segítséget az Önkormányzat megadja.

Kapcsolat a szülıkkel

Az iskolánkba jelentkezı nyolcadikosok és szüleik a nyílt napokon kaphatnak tájékoztatást az

iskola mőködésérıl. Ezen kívül felvételi tájékoztató kiadványokat bocsátunk közre, továbbá

iskolai bemutató foglalkozásokat tartunk. A gimnázium igen népszerő a továbbtanulni

szándékozók körében.

Minden évben 2 - 2,5 -szeres a túljelentkezés. A felvételi eljárás lebonyolításában a

kéttannyelvő oktatásban érdekelt középfokú iskolákkal együttmőködünk.

A szülı joga igényelni, hogy az iskola és pedagógiai programjában és tevékenységében a

tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse.

9

9

Az iskola vezetıje vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülık, tanulók részére

tájékoztatást adni a nevelési programról, a pedagógiai programról, illetve az intézményi

minıségirányítási programról.

A felvett kilencedik évfolyamosoknak az iskolavezetés a beiratkozás elıtt tájékozató szülıi

értekezletet tart, melyen megismerteti velük a pedagógiai programot, házirendet, a speciális

képzés sajátosságait (tantárgyak, csoportbontás) és a kéttannyelvő oktatás egyéb

lehetıségeit:

- spanyolországi tanulmányút

- diákcserék

- spanyol nyelvő színházi találkozók

- kéttannyelvő érettségi elınyei

- nemzetközi nyelvvizsga

- továbbtanulási lehetıségek

Minden tanévben rendszeresen tartunk szülıi értekezleteket, ahol az osztályfınökök

tájékoztatják a szülıket az aktuális tudnivalókról. Ezen alkalmakkal lehetıség van arra is, hogy

az oktatással, neveléssel kapcsolatos problémákat, kérdéseket megbeszéljük. Ezeknek a szülıi

értekezleteknek az idıpontja szeptember és február.

Rendkívüli szülıi értekezletet az osztályfınök illetve a szülık egyharmadának kérésére lehet

tartani.

A szaktanárokkal a fogadónapokon évente két alkalommal találkozhatnak a szülık; itt nyílik

lehetıség az egyéni problémák megbeszélésére, tanácskérésre.

A pedagógusok és a szülık rendszeres kapcsolattartása az ellenırzı könyvbe írt

bejegyzésekkel, telefonos és személyes megbeszélésekkel folyamatosan biztosított. Elızetes

megbeszélés alapján bármikor készséggel állunk a szülık rendelkezésére, hogy kétségeikre,

kérdéseikre, problémáikra választ kaphassanak. A szülıkkel való még hatékonyabb

kapcsolattartás eszközei az iskola honlapja, az iskolai és osztályszintő köre-mailek, internetes

felhasználói csoportok. A közeljövıben tervezzük az elektronikus napló bevezetését.

A felmerülı problémák megoldására a kialakult gyakorlat szerint elıször a szaktanárral, majd

az osztályfınökkel konzultálhat a szülı. Amennyiben nem kap kielégítı választ, lehetısége van

arra, hogy az iskola vezetıségéhez vagy igazgatójához forduljon.

Kapcsolat más intézményekkel

Iskolánknak széles hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere van.

Az igazgatóság a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Oktatási Hivatal és a Fıvárosi

Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet illetékeseivel tartja a kapcsolatot oktatási-

nevelési kérdésekben.

A spanyol tagozat vezetıjének feladata a spanyol nyelvoktatás kapcsolatrendszerének

koordinálása, azaz együttmőködés az iskola munkáját segítı spanyol Oktatási és Kulturális

10

10

Minisztériummal (MEC) – a Spanyol - Magyar Kétoldalú Egyezmény alapján - valamint a

Spanyol Nagykövetséggel, illetve annak magyarországi képviselıjével (nyelvi tanácsadó).

Intézményünk ezen felül kapcsolatot tart a Külügyminisztérium spanyol-portugál

referatúrájával és a latin-amerikai nagykövetségekkel.

Gimnáziumunk tagja a Kéttannyelvő Iskolák Egyesületének, amelyen keresztül munkáját

rendszeresen egyezteti és összehangolja a partnerintézményekkel. Az egyesület munkája

révén iskolánk aktívan részt vállal közoktatás-politikai kérdések megvitatásában, továbbá ilyen

irányú döntések elıkészítésében.

A TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019 - Kompetencia alapú oktatás elterjesztése, módszertani

megújulás a Fıváros oktatási intézményeiben címet viselı pályázat keretében jelentısen

bıvült az iskola kapcsolatrendszere: a Fıvárosi Önkormányzat hét másik tagintézményével

nyújtott be sikeres pályázatot, mely intézményekkel a horizontális tanulás keretében szoros

együttmőködés alakult ki. Továbbá továbbra is fent kívánjuk tartani a kapcsolatot azokkal az

intézményekkel, melyek jó gyakorlatát a nálunk folyó pedagógiai gyakorlatba adaptáljuk.

A 2009/2010-es tanév során három jó gyakorlatot építettünk be a mindennapi pedagógia

munkánkba. A „szövegértés-szövegalkotás és a matematika kompetencia alapú oktatása” címő

jó gyakorlatokat a 9. évfolyam magyar nyelv és irodalom valamint matematika óráiba építettük

be. A következı tanévek során, felmenı rendszerben minden évfolyam, minden

tanulócsoportjához eljutnak.

A „digitális kompetencia” jó gyakorlatot elsısorban a spanyol nyelven tanított tantárgyakba

(történelem, földrajz, matematika, fizika, mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása)

építjük be szintén felmenı rendszerben.

Nyitottak vagyunk más intézmények számára jó gyakorlatok vagy referenciaintézményi

szolgáltatást nyújtani.

Az iskola kapcsolatrendszerét olyan értékek mentén kívánjuk folytonosan erısíteni, fejleszteni,

mint a tolerancia, a nyitottság. A TÁMOP 3.1.4 keretében elsajátított új szemléletet el kell

fogadtatnunk a tantestülettel, diákjainkkal, a szülıkkel és más partnereinkkel is.

Partnereinkkel, elsısorban a szülıkkel való kooperáció kialakítására nagy energiákat fordítunk,

melynek eredményei a rendszeresebb pedagógus –szülı kapcsolattartás, valamint a nagyobb

partnerkapcsolati támogatottság (a külsı kapcsolatok intenzitásának növelése, horizontális

kapcsolatok kiépülése, pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolattartás, a fenntartó

bevonása az intézményben zajló innovációkba).

Együttmőködünk az ELTE, a PPTE, a JATE spanyol tanszékével illetve az ELTE portugál

tanszékével is. A portugál nyelvet fakultatív órában oktatjuk, és e tárgyból is fogadunk

gyakorló tanárjelölteket. Volt tanítványaink sokszor iskolánkban végzik kötelezı tanítási

gyakorlatukat.

Folyamatosan bıvítjük az együttmőködésünket a Cervantes Intézettel.

11

11

Kapcsolatban állunk spanyolországi iskolákkal és a környezı országok spanyol tanítási nyelvő

gimnáziumaival is. A kapcsolattartás feladatát elsısorban a diákcseréket szervezı tanár látja

el, de minden tanárunk szívügyének tekinti ezeknek a kapcsolatoknak az ápolását, bıvítését.

4. Személyi, létesítményi, tárgyi feltételek

Az iskola tantestülete jelenleg 50 pedagógusból áll. A hatályos kormányközi megállapodás

alapján 7 anyanyelvi tanár dolgozik gimnáziumunkban. A tantestületet az új módszerek iránti

nyitottság jellemzi. Az elmúlt években folyamatosan nıtt a szakmai továbbképzéseken

résztvevık száma. A pedagógusok mindegyike egyetemi végzettségő, 4 kollégánk doktori

fokozattal rendelkezik. Az iskola tantestületébıl 3 fı rendelkezik pedagógus szakvizsgával. 2 fı

vezetı tanár, 9 fı pedig országos érettségi vizsgaelnök. A tantestület minden tagja rendelkezik

a törvényben meghatározott felsıfokú iskolai végzettséggel (17.§). A jelenlegi létszámú

tantestület alkalmas a pedagógiai program megvalósítására, abban az esetben különösen, ha a

kollégák folyamatosan jelentkeznek a NAT új mőveltségi területeibe tartozó (kommunikáció,

média ismeretek, dráma) illetve a helyi tantervbe beépülı új ismeretek (fogyasztóvédelem,

bőnmegelızés stb.) tanításához szükséges továbbképzésekre.

A TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019 pályázat lehetıséget adott arra, hogy a tantestület jelentıs

hányada (32 fı, ez a tantestület 64%-a) olyan módszertani továbbképzéseken vegyen részt,

amelyek a kompetencia alapú oktatás elterjedését teszik lehetıvé a tantermeken belül és a

tantermi kereteket meghaladó oktató – nevelı munka során. Az implementáló pedagógusok a

tantestület elismert, sok esetben vezetı tanárai, akik nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy -

belsı továbbképzések, bemutató órák keretében – minden tanárunk elsajátíthassa ezeket az új

módszereket, ezáltal teljes módszertani megújulás valósulhasson meg. Ez az egyik alappillére

a pályázat öt évre vállalt fenntarthatóságának.

Az intézményben a következı szakmai munkaközösségek mőködnek: magyar, történelem,

matematika, természettudományos, spanyol, idegen nyelvi, informatika, osztályfınöki és

testnevelés. Tevékenységüket a tagok által választott munkaközösség-vezetık irányítják. A

jövıben megnı a munkaközösségek szerepe az iskola életében az eddigiekhez képest. A helyi

tanterv kidolgozásában, illetve a tantervek, tankönyvek kiválasztásában meghatározó a

szerepük. Ily módon az egész iskolai munka minıségi meghatározóivá válnak. A jövıben olyan

minıségi elvárásoknak kell megfelelniük, amelyeket egyfelıl a társadalom igényei fogalmaznak

meg, másrészt pedig az iskolák közötti verseny kényszerít ki.

A fentiek alapján pedagógusaink joga, hogy a nevelıtestület tagjaként részt vegyenek az

intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, és hogy annak alapján az

ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválasszák.

12

12

I. Az intézmény nevelési programja

1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai

1.1. Pedagógiai alapelvek

Iskolánk pedagógiai programja a Nemzeti Alaptantervre épülı - a kéttannyelvő gimnáziumokra

vonatkozó - kerettantervvel és irányelvekkel összhangban határozza meg a középfokú nevelı

és oktató munka minden hazai iskola számára elıírt közös követelményeit.

A fejlesztési feladatok meghatározásakor az európai, humanista értékrendre és azokra a

tartalmakra összpontosítunk, amelyek Európához tartozásunkat erısítik.

Azáltal, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak, minden egyes állampolgára egy

tágabb társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális közösségnek is a polgárává vált. Az

állampolgári nevelés így egyszerre jelenti a nemzet és az Unió polgárainak a nevelését.

Elı kívánjuk segíteni más népek történetének, hagyományainak, kultúrájának, szokásainak,

életmódjának ismeretét és megbecsülését, ezzel a különbözı kultúrák iránti nyitottságot,

megértést.

Iskolánk vallási és világnézeti kérdésekben semleges. Tanulóink joga, hogy a tanítás során a

tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagos és többoldalú módon történjen.

Az intézmény nevelési programja jelentıs megújuláson, modernizáláson megy keresztül a

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019 pályázat keretében, célunk hogy az intézmény valóban XXI.

századi iskolává váljon. Ennek érdekében a következı elemeket vállaltuk a TÁMOP 3.1.4

keretében, melyek öt éven keresztül, felmenı rendszerben valósulnak meg a 2014/2015.

tanévig. Fontosnak tartjuk a pályázat eredményeit a kötelezı fenntarthatósági idı után is

biztosítani.

A kompetencia fejlesztése terén jelentıs megújulásra van szükség iskolánkban, ezért a

pályázatban kiemelkedı céljaink között fogalmaztuk meg az anyanyelvi szövegértési

kompetencia, a matematikai és életpálya-építési kompetenciák fejlesztését. Fejlesztenünk kell

az idegen nyelvi kompetenciaterületet (angol, német, spanyol). Célunk, hogy meginduljon az

együttmőködés a spanyol, az idegen nyelvi valamint a magyar munkaközösségek között. Ez az

együttmőködés jó alapja lehet a spanyol nyelvre vonatkozó idegen nyelvi kompetenciaterület

kidolgozásának, mely kiemelkedı saját intézményi innovációink egyike.

Az együttmőködések sokszoros szintjének megalkotásával, ösztönzésével hatékonyabb

munkafolyamatokat szeretnénk beindítani. Ezalatt az intézményben zajló kapcsolatok minden

szintjén hatékonyabb és rendszeresebb együttmőködést kívánunk megvalósítani:

iskolavezetés- pedagógus, pedagógus – pedagógus, tanár – diák, diák – diák, tanár – szülı,

13

13

szülı – szülı, szülı – diák. Egy jó együttmőködés mindkét fél tapasztalataira épít, ezáltal

mindkét fél munkáját segíti.

Ösztönözni kívánjuk a teammunkát, a belsı továbbképzések szervezıdését, az iskolák közötti

munkacsoportok alakítását. Ennek részét képezik a megszervezendı közös programok,

tapasztalatcserék, a horizontális együttmőködések kialakulása.

A tantermi folyamatok szintjén különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy az idejétmúlt frontális

módszert váltsa fel a kompetencia alapú, a tanulói kooperációra épülı pedagógia. Ezzel

párhuzamosan olyan alapvetı értékek kapjanak szerepet a mindennapi tanulási folyamatokban,

mint a tolerancia, a másság elfogadása és a szociabilitás.

Ezekhez a célokhoz elengedhetetlen a tanulási környezet fokozatos, folyamatos

megváltoztatása. A 2009/2010. tanévben hat elıkészítıs spanyol nyelvi termet, valamint három

nagy tantermet alakítottunk át oly módon, hogy igazodjanak a bevezetett programcsomagok

céljaihoz. Az ilyen környezet több tanításszervezési módszer alkalmazását segíti, a frontális

módszerrel szemben kooperatív tanulási technikák és IKT folyamatok megvalósítását segítsék

elı. A következı években fokozatosan szeretnénk növelni az ilyen tantermek számát. Célunk

ennek a megvalósításához egyéb források, pályázati lehetıségek keresése. A modern

infokommunkiációs eszközök alkalmazása rendszeres a tanórán, ezáltal célunk a digitális

analfabetizmus megszüntetése is. A tanulók ismerjék meg a könnyő és hatékony

információszerzés eszközeit. Ez stabil alapot biztosít az élethosszig tartó tanuláshoz.

Kiemelt szerepet kapnak, a tanulót ösztönzı, a továbbhaladást segítı mérés-értékelési

technikák alkalmazása és továbbfejlesztése.

Fontos célunk, iskolánk pedagógusaiban meglévı lépességek, ambíciók kiaknázása, mert ez

biztosítja a TÁMOP 3.1.4 program értékeinek tovább élését. Ezáltal, egyrészt a program

eredményeibıl az iskola teljes tantestülete részesül, másrészt, más iskoláknak is át tudjuk adni

azokat saját innovációk és jó gyakorlatok formájában.

A fenntarthatóság érdekében kiemelt célunk a tanári önképzések megindulása, a módszertani

tudás, team- és mőhelymunka keretében való átadása. A fenntarthatóság biztosítására a

tantestület implementáló pedagógusai közül „fenntarthatósági teamet” alapítunk meg a

2010/2011-es tanévtıl a 2014/2015-es tanévig.

Célunk, hogy a nevelési helyzet, és ne kizárólag a tanár és/vagy a tananyag legyen a tudás

forrása, ehhez fejleszteni kívánjuk a hagyományos tantárgyi struktúrát: 15%-ban

tantárgytömbösített oktatást valósítunk meg a 10. és 11. évfolyamon Matematika, Fizika,

Földrajz, Magyar Nyelv és Irodalom valamint Történelem tantárgyakból. A tantárgytömbösített

14

14

oktatás az új tanulásszervezési eljárások bevezetésének egyik fontos eleme, melynek elınyei a

következıek:

� a tananyag nem tagolódik szét

� a tanulók figyelme, érdeklıdése tartósan egy-egy területre koncentrálódik

� e területen belül, a tanagyagot különbözı megközelítésben, változatos eszközökkel

tanulhatják

� a hagyományos óraszerkezet rugalmasan igazodik a tananyaghoz és a tanulókhoz

� az oktatási formákat jobban jellemzi a tanulóközpontúság, a feladatközpontú

ismeretelsajátítás

� látványosan, érezhetıen nagyobb léptékkel haladnak a tanulók a tananyagban

� több idı van az adott téma elmélyítésére

� újrakezdéskor átstrukturálva, érettebben adják elı az ismeretet

� ez a munkabeosztás nyugodt, fegyelmezett tevékenységre szoktat (a szétszórt, a tanuló

számára túlzottan inger gazdag környezetben)

� eltérısége miatt sok tanulónál jobb eredményt hoz

� folyamatos a tevékenység színvonala, eredménye

� cél: önálló tanulás

� munkamegosztáson alapul

� az eredmény biztosabb, mint a szétszórt szakórai tanulásé

� a kutatások szerint a tantárgytömbösített oktatás hatékonyabb, jobb eredményeket

eredményez, mint a hagyományos óraszerkezetben történı oktatás

Ami a szervezeti folyamatokat illeti, célunk a hagyományos tantárgyi struktúra fejlesztése, az

interdiszciplinaritás gyakorlati megvalósítása. Ennek érdekében az iskolai tanórákat téma- és

projekthetek színesítik, valamint a spanyol és latin-amerikai országokra, kultúrákra vonatkozó

ismereteket mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatás formájában a következı

mőveltségterületeken, spanyol nyelven: Ember és társadalom, Ember a természetben,

Történelem, Irodalom, Mővészetek. Ezeknek a programoknak és tanóráknak a során diákjaink

összetett szemszögbıl ismerkednek meg az adott tananyaggal, látókörük bıvül, könnyebben

meglátják az események közötti összefüggéseket, az adatok mögött rejlı információt.

Ezeknek az új pedagógiai módszereknek alkalmazása az iskolában rendkívül fontos, mert egyre

inkább az ily módon megszerzett tudás lesz használható. Azok, akiknek lehetıségük van

projektekben, témahetekben, modulokban, interdiszciplináris programokban való munkára, az

iskolán kívüli világban is otthonosabban oldják meg problémáikat. Nemcsak tanulási

technikákat, pedagógiai módszereket értünk ezalatt, hanem a gyerekek nevelésének,

személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszközeit is. A mind a projekt, mind a modul a

pedagógiában sajátos tanulási egység, amelyben az egyes tanuló vagy tanulócsoport önállóan

15

15

sajátítja el a tanagyagot vagy annak egy részét. Középpontjában egy probléma, egy téma áll, a

tanulóra, a tanuló olyan célszerő öntevékenységére helyezi a súlyt, amelyet az élettel közvetlen

kapcsolatban lévı témák inspirálnak. Mindig komplex módon, egy jól meghatározott struktúrát

követve szervezi újjá a tananyagot. Alapul szolgálnak a diákok tapasztalatai, képességeik,

érdeklıdésük.

Az egyéni vagy csoportmunkán alapuló, önálló, a pedagógus által rejtetten irányított

tevékenység, amelynek értéke épp az, hogy a munka egészén keresztül érvényesül a

spontaneitás, a sokféle rögtönzés, de ezzel együtt a tervszerőség is.

A projekthetek és a témahetek során, a mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásában,

a modulok során az oktatás tartalma több tantárgy anyagából komplex, illetve integrált módon

tevıdik össze. A diák közvetlen kapcsolatban van az iskolán kívüli világgal, az élettel, lehetıvé

teszi az aktív tapasztalást, a saját élményő tanulást. A különbözı tanulási technikák

elsajátítása kiemelt feladat. Hangsúlyos szerepet kap ezen kívül a képességek és az attitőd

fejlesztése is. A feladatok (projektek, modulok) a diákok együttmőködésére épülnek, egyes

fázisai azonban egyéni munkát is igényelnek.

A kompetencia alapú oktatás és a kooperatív tanulási technikák használtató tudást adnak

diákjaink kezébe, de további eredményeként várjunk olyan pozitív emberi- és társas

kompetenciák kialakulását, melyek jelentıs változásokat hozhatnak az iskola hangulatában.

Ezek közé tartozik:

� a személyes ellentétek, rivalizálás feladása,

� az interperszonális kapcsolatok megerısödése mind tanulóinkban, mind tanárainkban,

� az építı kritika alkotásának a képességének kialakulása..

Mindehhez szükségünk lesz egy új vezetési modell kialakítására, melynek szerves részét

képezi a vezetıi kompetenciák fejlesztése elsısorban motiválás, értékelés, a bizonytalanságok,

konfliktusok kezelése szempontjából. Fejlesztési célunk a folyamatok dokumentálásának

tervezése, elıkészítése, elkészítése és – rugalmas - betartása. Mindezen folyamatokhoz

igazodóan célunk a pedagógus értékelési szempontrendszer átalakítása, modernizálása, abba

új szempontok beemelése.

A fentieknek – a tanóra keretén továbbmutató – fejlesztı hatása várható a következı, a modern

társadalom számára kiemelkedıen fontos területeken:

� önálló tanulásra szoktatás

� kreativitás fejlesztése

� élethosszig tartó tanulás megalapozása

� csoportszintő együttmőködés elsajátítása

� gondolkodási mőveletek fejlıdése (konklúzió levonása)

� HH-s embertársaink esélyeinek növekedése

� szociális kompetenciák fejlıdése

16

16

� inklúzív szemlélet kialakulása

Az újszerő pedagógiai eljárással szervezett tanórákon várhatóan a következı hatások

figyelhetıek meg:

� tanulói érdeklıdés, motiváció fejlıdése

� tanulói és tanári attitődváltás (új nézıpontok beemelése a tanórai keretbe, tolerancia,

nyitottság, flexibilisebb tananyagok/tanmenetek, szélesebb összefüggések

megtapasztalása)

� tanár – diák/ diák – diák/ tanár – tanár közötti kommunikáció változása

� HH-s tanulók esélyegyenlıségének javulása

� pozitív, egyénre szabott mérés-értékelés új értékelési technikák alkalmazásával

(pedagógiai diagnózis, tanulói portfólió, egyéni fejlesztési terv)

� tanári nyitottság, kreativitás, módszertani sokszínőség

� gyermekközpontúság

� technikai fejlıdés

� tanári teammunka kialakulása

� bizonytalanságok, konfliktusok kezelése

� új tanulás - lélektani utak megtapasztalása

A kulcskompetenciák fejlesztése

Az iskolai mőveltég tartalmát a társadalmi mőveltségrıl alkotott közfelfogás, a gazdaság, a

versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a

kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket,

amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és

hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszıtt, modern világhoz, másrészt aktív

szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az

iskolai mőveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott

rendszere.

A TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019 pályázat keretében a 2009/2010. tanévtıl, felmenı rendszerben,

a Szövegértés, a Matematika tantárgyak kompetencia alapú oktatása zajlik az iskolában.

Fontosnak tartottuk az Életpálya építési kompetencia bevezetését is, amit a spanyol célnyelv

oktatásába integráltunk projektoktatás formájában.

Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvetı szerepe van abban,

hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek

elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások

befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák,

amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az

aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán

fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.

17

17

Felértékelıdik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi

cselekvıképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Ennek egyik

alapvetı eszköze lehet a digitális kompetenciák fejlesztése, melyre a TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-

0019 keretében nagy hangsúlyt fektetünk, az iskola IKT stratégiája alapján minden tanulónk

képes lesz arra, hogy ezt a kompetenciát az élethosszig tartó tanulás megvalósítására is

használja, pl az e-learning módszerek segítségével, elsısorban az otthoni tanulás segítésére.

Sok kompetencia részben fedi egymást és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek

támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a

kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A mőveltségterületek

fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg.

Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a

kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezıképesség, a problémamegoldás, a

kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak,

valamint a szóbeli interakciók fıbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a

társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és

változatosságának az ismerete is.

Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek

megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a

szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelıen. Továbbá az egyénnek

képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelı használatára és az egész életen át tartó

tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történı elsajátítására is. A pozitív attitőd

magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti

kommunikáció iránti érdeklıdést és kíváncsiságot.

A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelı

ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekrıl

és szakképesítésekrıl. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse

saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erıs és gyenge pontjait, valamint

képes legyen megtalálni a számára elérhetı oktatási és képzési lehetıségeket,

útmutatást/támogatást.

Énkép, önismeret

Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belsı diszpozíciói

saját befogadó alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére

jellemzı egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és

aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl,

igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti

18

18

alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók

önképébe és válnak magatartást irányító tényezıkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak

az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az

elsajátított tudás, készségek mőködését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek

legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást

segítı beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell

arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlıdésük, sorsuk és

életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvetı

célként tőzhetı ki az önmegismerés és önkontroll; a felelısség önmagukért; az önállóság; az

önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a

személyes méltóság.

Szociális kompetenciák

Szociális kompetencia minden olyan társas képesség, készség, amely nélkül nem lehet sikeres

az egyén szocializációja. Fontosnak tartjuk az egyénnek azt az érzetét is, hogy ı képes

valamire-, tehát a belsı biztonság és magabiztosság nélkülözhetetlen összetevıje e

kompetenciának.

A szociális kompetencia mindkét alapvetı elemét fejleszteni kívánjuk. Ezek az ember belsı

harmóniája és bizalma abban, hogy képes a társas környezetben eligazodni, valamint arra

hatást gyakorolni; valamint olyan attitőd- és képesség-csoport, amely a társas környezetben

eredményes viselkedésminták elsajátítását és gyakorlását jelenti.

A szociális kompetencia fejlesztési célrendszere kiterjed annak az „ÉN”, a társas és a kognitív

dimenziójára.

Az „ÉN” dimenziója:

� belsı kontrollt létrehozó érték- és motivációrendszer, erkölcsi fejlettség;

� kongruens (hiteles) magatartás kialakítása (a kommunikációs csatornák, a verbális és

non-verbális üzenetküldés összhangja);

� reális önismereten alapuló önbizalom és önállóság;

� reális igényszint kialakítása, a kudarctőrés és a siker kezelésének képessége;

� kitartás, kellı akarati mőködés, a döntéshozás és felelısségvállalás képessége.

Társas dimenzió

� decentrálás, a másik szempontjának figyelembevétele;

� konstruktív alkalmazkodáson alapuló hiteles és hatékony kommunikáció;

� együttmőködési készség,

� konfliktuskezelési készség,

� szervezıkészség,

� empátia, a másikra figyelés, az érzelmi ráhangolódás és a megértés képessége;

� tolerancia, nyitottság, a másik értékeinek és különbözıségének elfogadása;

� a különbözı társas szerepek megélése és alakítása;

19

19

� szabályok alkotásának és elfogadásának képessége, szabálykövetés.

Kognitív dimenzió

� problémamegoldó gondolkodás,

� a véleményalkotás képessége, vitakészség;

� kreatív jegyek erısítése: rugalmasság, eredetiség, ötletgazdagság;

� nyitottság és kíváncsiság, sokrétő érdeklıdés.

Tolerancia kompetencia

A tolerancia kompetenciája kiemelt szociális kompetenciaterület, különleges szerepet szánunk

neki iskolánkban. A kétnyelvő képzésben minden tanulónk napi rendszerességgel találkozik

más országokból, más kultúrákból érkezett tanárokkal, diákokkal egyéb meghívott

vendégekkel. A kultúrák közötti tanulás elengedhetetlen feltétele a tolerancia, a nyitottság, a

másság elfogadása. A tolerancia a természeti, társadalmi és kulturális környezet, a világ

összefüggéseiben való megismerésének alapja és feltétele. Globalizálódó világunkban az

iskola a másokkal, és még inkább mások másságával való találkozás színterévé válik. A

toleranciára való nevelés során tudatosítani kívánjuk a tanulókban, hogy nincs jobb, rosszabb

kategória, egyszerően csak másak vagyunk, hogy ebben benne van külsınk, tantárgyi,

személyes érdeklıdésünk, kommunikációs és tanulási, öltözködési stílusunk, de nem kevésbé

az „útravalók”, amit otthonról magunkkal hoztunk, a kulturális-környezeti hatások stb.

Életpálya-építési kompetencia

Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és

lehetıségeinek megfelelıen, tudatosan, tervszerően alakítsa a sorsát. E tevékenység

keretében az egyén életpálya-célokat tőz ki, stratégiákat készít a célok eléréséhez, és a

stratégiák szerint a célokat megvalósítja. Az életpálya-építés élethosszig tartó folyamat,

melyben a tanulásnak változó jelentıségő, de állandó szerepe van. Az életpálya–építés – mint

tevékenység – az egyén magán és publikus szereprepertoárjára és szerepváltásaira egyaránt

vonatkozik, mivel a személyiség megbonthatatlan, annak egésze vesz részt a folyamatban,

illetve mert a két terület – magán és társadalmi szerepek, illetve életesemények – kölcsönös

függıségi feltételrendszert alkotnak.

Az életpálya–építésnek, mint bonyolult kompetenciastruktúrának a kifejlesztése az iskola

minden szakaszát és területét érintı pedagógiai feladat, melynek célja, hogy a tanuló iskolai

életszakaszában megteremtıdjenek azok a feltételek: ismeretek, képességek, stb. amelyek

alkalmassá teszik az egész életen át tartó, tudatos és aktív életpálya-vezetésre. Ideális esetben

az élethelyzet-döntések közelében ez az életpálya kép valóságos, így a döntések nem esetleges

kényszerként, hanem természetes automatizmusként születnek meg.

20

20

Az életpálya-építés tudatossága azt jelenti, hogy az egyén képes

� felmérni lehetıségeit:

� saját adottságait, képességeit

� az életpálya-építés szőkebb tágabb, társadalmi - kulturális - szociális-gazdasági

környezetét

� megtervezni életpályáját:

� saját személyiségének fejlesztését

� az óhajtott, elérni kívánt státuszt, identitást,

� végrehajtani a tervezetteket.

Az életpálya-építés kompetenciáját a spanyol célnyelv tantárgy keretein belül, integrálva

fejlesztjük, elınyben részesítve a moduláris és projektoktatásban rejlı pedagógiai

lehetıségeket.

A hatékony és önálló tanulás olyan alapvetı képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás,

számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Iskolánkban jelentıs erıfeszítéseket teszünk a

digitális kompetencia fejlesztésére, a TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019 keretében a nevelıtestület

44%-a részesül IKT alkalmazását segítı továbbképzésben, valamint törekszünk az IKT

eszközök használatának elterjesztésére a tanórákon is. Célunk, hogy ezeket az eszközök a

tanítási órák legalább 25%-ában kapjanak szerepet.

Ezekre a kompetenciákra épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A

hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció

folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és

céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és

tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács,

információ és támogatás kérésére.

A pozitív attitőd pozitív tanulás iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához

elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási

lehetıségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben

alkalmazzuk.

Állampolgári kompetencia

Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári

jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a

nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti,

európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális

események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fı eseményeinek és

tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és

21

21

politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, fıbb

célkitőzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális

identitás tudatosítása is.

Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony

együttmőködés, a helyi és a tágabb közösséget érintı problémák megoldása iránti szolidaritás

és érdeklıdés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különbözı szinteken - a helyi

szinttıl a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a

döntéshozatalban való részvételt, elsısorban szavazás útján.

A pozitív attitődök az emberi jogok teljes körő tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlıség és

a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínőségének megértését.

Magában foglalja a településhez, az országhoz, az Európai Unióhoz és általában az Európához

való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi

szintjén, valamint a felelısségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek

elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben

tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és

kohézió, valamint a fenntartható fejlıdés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a

tiszteletét is jelenti.

Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemzı

sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a

kiemelkedı magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mővészek, írók, költık,

sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét,

mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és

közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei

megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a

városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elısegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a

nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettıl

elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok

értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése.

Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió

kialakulásának történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, az uniós politika

szempontrendszerérıl. Diákként és felnıttként tudjanak élni a megnövekedett lehetıségekkel.

Magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká.

22

22

Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell

gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban.

Fontos az is, hogy európai identitásuk megerısödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az

Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció

legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértıvé a különbözı

szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az

emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi

együttmőködésrıl. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések

és a megoldási lehetıségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra,

hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Mindezen célok

elérésében nemcsak magas szintő nyelvtudás biztosításával, hanem az ún. célnyelvi civilizáció

tantárgy közép- és emelt szintő oktatásával is támogatjuk tanulóinkat.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlıdésének és az egyén sikerességének,

boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a

civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai

életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelı tudás, a társadalmi együttélés szabályainak

kölcsönös betartása, az erıszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia

értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik

alapvetı feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetıségek biztosítása,

amelyek elısegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását.

Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelı beállítottság és motiváltság

szükséges. A megfelelı ismeretek az Ember és társadalom mőveltségi területre

koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlıdéséhez az iskolai tanulás

teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetıségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz

szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az

egyenlı bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius

segítségnyújtás, az együttmőködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelısség,

autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés)

elsajátítását döntıen a tanulók aktív részvételére építı tanítás- és tanulásszervezési eljárások

minısége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.

Gazdasági nevelés

A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket

körülvevı világ számunkra fontos folyamatainak jelentıs hányadát; e tudás általános

mőveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvetı összefüggéseit értı és a javaikkal okosan

gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhetı sem mőködı demokrácia, sem életképes

23

23

piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne

helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a

gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitőd

alakuljon ki az értékteremtı munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerőség

iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk

jelentıségét, felelısségét.

Az iskolai nevelésnek alapvetı szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká

váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket.

Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a

képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú

elınyök között. Elısegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erıforrásokkal való

gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy

okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekrıl vagy megtakarításokról van szó, hanem a

társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellı figyelmet fordítani a gazdálkodással

és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos

részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy

tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok

között.

Környezettudatosságra nevelés

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók magatartásának,

életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a

környezet megóvására, elısegítve ezzel az élı természet fennmaradását és a társadalmak

fenntartható fejlıdését. A fenntartható fejlıdés feltételezi az egész életen át tartó tanulást,

amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelıdnek, akik kreatívan

gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság

területén, és felelısséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért.

Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi

gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota

iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak

megismerésére és elemi szintő értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta

értékeinek felismerésére és megırzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári

kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes

felelısségen alapuló környezetkímélı magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó

erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt.

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek

következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai

példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és

negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti

24

24

erıforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen

környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a

felelısség, a környezeti károk megelızése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes

tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

A tanulás tanítása

A tanulás a pszichikum tartós módosulása külsı tényezık hatására, tehát nem csupán

ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet mőködtetése. Tág értelmezése magában foglalja

valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. Ez az iskola

alapfeladata.

A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden pedagógus teendıje, hogy felkeltse az

érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával,

annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni.

Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás

tervezésében, vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában.

Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket.

A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önmővelés igényének

és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsısorban

a következıket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értı olvasás, íráskészség,

számfogalom fejlesztése), az elızetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott

tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az

emlékezet erısítése, célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra

fejlesztése; az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó

tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.

A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos

tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez

sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden

ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell

sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott

dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a

könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a fıbb dokumentumfajtákat, valamint azok

tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyőjtés,

témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját.

A kompetencia alapú oktatás és az új tanulásszervezési eljárások – többek között: a kooperatív

tanulás, az egyéni fejlesztési tervek, a tanulói portfólió, a projektmunka - sok lehetıséget

adnak arra, hogy a tanár és a diák közösen egyéni tanulási eljárásokat keressenek, annak

érdekében, hogy egyénre szabott, a tanuló egyéni sajátosságaihoz leginkább illı módszereket

találjanak meg, melyek alkalmazása a tanuló egyéni sajátosságait is figyelembe veszi.

25

25

Eredményesen csökkenti az iskolai kudarcokat, növeli a sikerélményt és általa a tanulói

motivációt, további célok elérésére ösztönöz.

A tanulás megszervezhetı az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a

mővészeti elıadás színtere, de akár a „szabadtér” is. Éppen ennek a felismerésnek jegyében

iskolánkban tanévente három tanítási napon múzeumi napokat szervezünk (projekt-napok),

valamint immár hagyománnyá váltak a latin-amerikai napok, amik keretében egy-egy ország,

térség kultúrájával ismerkedhetnek meg élményszerően diákjaink.

A tanulási folyamatot jelentısen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási

segédanyagok használata. Ez új lehetıséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken

alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában.

A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit,

stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzıit, és ezekre

alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-

cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerő tartalommal ruházza fel

azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsısorban a rendszerezés, a valós vagy

szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a

problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás,

általánosítás és konkretizálás erısítésére, mindennapokban történı felhasználására. Olyan

tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Elıtérbe kerül az új ötletek

kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt

helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú

alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai

gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése, az életminıség javítása, az életvitel

arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet

megszervezése.

Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külsı szakértı is bevonható. A külsı szakértı

kiválasztásáért a külsı szakértı által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program

összhangjáért az iskola igazgatója a felelıs. A külsı szakértı a tanítási órán a kijelölt

pedagógus közremőködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történı kontrollja

mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

Testi és lelki egészség

Az iskolára nagy feladat és felelısség hárul a felnövekvı nemzedékek egészséges életmódra

nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és

szociális fejlıdését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív

beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a

fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelızésének módjára tanít, hanem

az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is

26

26

nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben

életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak

ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos

emberek iránti elfogadó és segítıkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsısorban

a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok egészséget, testi épséget

veszélyeztetı leggyakoribb tényezıit.

Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére vonatkozó

legfontosabb szabályokra (felismerés, tárolás). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek

- különösen a serdülıknek - a káros függıségekhez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkohol-

és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelızésében. Az iskola

megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a

családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítéssel. Az egészséges,

harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvı, tevékeny részvételével

alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki,

szociális fejlıdést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentıs szerepe van.

Felkészülés a felnıttlét szerepeire

A felnıttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja,

hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevıi: az egyéni adottságok,

képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási

ágak és a hozzájuk vezetı utaknak, lehetıségeknek, alternatíváknak a megismerése

tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk

során többször kényszerülhetnek pályamódosításra.

Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetıségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a

munka világáról.

Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elısegíthetik,

hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklıdésüknek

megfelelı területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.

A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a

különbözı tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul.

Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttmőködés és a bizonytalanság kezelésének a

képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez

elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag

tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erısítésérıl van szó,

amely gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia

fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttmőködéssel, vezetéssel és versengéssel

kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia

fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a

27

27

versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és

munkaképesség).

Minden eszközzel azon vagyunk, hogy intézményünk olyan gyermekközpontú, sajátos arculatú,

otthonos legyen, ahol az emberi helytállás minden megnyilvánulása, a tudás és az annak

megszerzéséért folytatott tevékenység, a tanulás érték; ahol a nevelık és a neveltek

következetes, önként vállalt belsı igénybıl fakadó fegyelmet tanúsítanak, ahol jól érzik

magukat, illetve ahol minden a tanulók érdekében, velük közös elhatározással történik.

Számolunk azzal, hogy a tanulók személyiségfejlıdését kibontakoztató pedagógiai

folyamatban a különbözı ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló

ismeretszerzési, kommunikációs és cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez.

Pedagógiai programunk a tanulók személyiségét, önismeretét, együttmőködési készségét

kívánja fejleszteni, feltételezve, hogy az oktatás, nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a

társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

Nem csupán törvényi [Kt. 4.§ (8)-(15)] kötelességbıl, hanem a pedagógus-etika alapelvébıl

következıen is minden ránk bízott tanuló számára igyekszünk megteremteni az esélyek mind

nagyobb egyenlıségét, és segítséget nyújtunk hátrányaik leküzdéséhez, fellépünk minden

hátrányos megkülönböztetés ellen, akár testi-fizikai adottságból következı, akár családi-

társadalmi-szociális alapon történik az. Erre a szemléletre neveljük tanítványainkat is.

2004/2005-ös tanévben megtörtént az épület akadálymentesítése. Jelenleg három

mozgáskorlátozott tanuló tanul intézményünkben, így nálunk a gyakorlatban is megvalósul az

integrált oktatás.

28

28

1. 2. A nevelı - oktató munka céljai

Célunk egyrészt a kerettantervben meghatározott ismeretanyag elsajátíttatása, másrészt olyan

demokratikus magatartásra kívánjuk felkészíteni a tanulókat, amelyben az egyén és a közösség

érdekei egyaránt szerephez jutnak.

Célunk a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörő elterjesztése,

a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és

megerısítése,a rendszerben meglévı szelektív hatások mérséklése valamint az egyenlı

hozzáférés és esélyegyenlıség szempontjainak érvényesítése.

A 2009/2010. tanévtıl kompetencia alapú oktatást vezettünk be, melynek céljai:

� a sikeres munkaerı-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése,

� a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott

fejlesztése

� az esélyegyenlıség érvényesítése

� újszerő tanulásszervezési eljárások bevezetése

� szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása

� egyéni fejlesztési tervek készítése

� digitális írástudás elterjesztése

Valljuk, hogy az iskolának olyan magas színvonalú képzést kell biztosítani, hogy tanulóink

birtokolják a választott életpályájuk eléréséhez szükséges ismereteket, s szilárd alapokat

kapjanak ahhoz, hogy felsıfokú tanulmányaikat sikeresen folytathassák.

Célunk továbbá az anyanyelvi és a spanyol nyelvi tudás egyidejő és lehetı

legkiegyensúlyozottabb fejlesztése, melynek során a tanulók alkalmassá válnak arra, hogy

tanulmányaikat akár magyarul, akár spanyol nyelven folytathassák, illetve szakmájukat a

késıbbiekben mind a két nyelven gyakorolni tudják. Ehhez elengedhetetlen cél az idegen

nyelvi kompetencia fejlesztése. A spanyol idegen nyelvi kompetenciát az iskola a TÁMOP-3.1.4-

08/1-2009-0019 keretében önálló innovációként kidolgozza, célunk ennek a

kompetenciacsomagnak a bevezetése, megvalósítása.

Kiemelt jelentıséget tulajdonítunk annak, hogy az egész életen át tartó tanulás kompetenciáját

megalapozzuk.

Célunk nem utolsó sorban az, hogy a különbözı kultúrák értékein keresztül a tanulókat

türelemre, megértésre és nyitottságra neveljük, illetve felhívjuk a figyelmüket a pozitív én- és

országkép kialakítására, valamint a nemzetközi kapcsolatok és együttmőködés jelentıségének

felismerésére.

Célunk, hogy a tanulókat sokoldalúan képzett, biztos, és az élet minden területén konvertálható

tudással rendelkezı, a felsıfokú tanulmányok folytatására alkalmas ifjakká neveljük.

29

29

1. 3. A nevelı - oktató munka feladatai

Mivel iskolánkban kéttannyelvő oktatás folyik, a kilencedik évfolyam elsıdleges feladata a

célnyelv minél alaposabb megtanítása, hogy a késıbbiekben az idegen nyelven tanult

tantárgyakat a tanulók biztonsággal elsajátíthassák. Tekintettel arra, hogy tanulóink különbözı

általános iskolákból érkeznek hozzánk, a 9. évfolyam idıszakában számos tantervi

kompenzációs és szocializációs feladatot is meg kell oldanunk.

A következı négy évfolyamon az általános képzés minden területén továbbra is biztosítjuk azt

a színvonalas oktatást, ami lehetıvé teszi tanulóinknak, hogy a választott életpályájukhoz

szükséges ismeretek birtokába jussanak. Ennek érdekében az eddig jól bevált gyakorlatot kell

folytatnunk:

� jól képzett szaktanárok biztosítása,

� a tehetséggondozás formáinak megtartása és fejlesztése,

� a tanulók ösztönzése ill. felkészülésük segítése az OKTV-re,

� nyelvtanulási ösztöndíjak biztosítása az alapítvány anyagi eszközeibıl,

� a szükséges taneszköz-fejlesztés biztosítása (szertárak, könyvtár),

� kompetenciák fejlesztése, felkészítés az egész életen át történı

tanulásra,

� modern tanulás- és oktatásszervezési eljárások alkalmazása,

� használható, európai szintő tudás biztosítása

� IKT eszközök széles körő alkalmazása

Az évek óta kialakult gyakorlat szerint tanulóink kéttannyelvő érettségi vizsgát tesznek, melyre

alapos felkészítést igényelnek. Ez a szaktanárok és szakórák feladatköre.

Programunk összeállításánál abból indulunk ki, hogy tanulóink a felsıoktatásban kívánják

folytatni tanulmányaikat, így a majdani továbbtanulási igényeknek megfelelıen a 12. és 13.

évfolyamosok számára az emelt szintő érettségire felkészítı órákat szervezünk minden elméleti

tantárgyból.

A világ és önmaguk megismerésében fontos szerep jut az osztályfınöki óráknak.

Ugyanakkor a más kultúrákra való nyitottságra nevelés nemcsak az osztályfınök és az idegen

nyelvet tanító szaktanár feladata, hiszen a történelem, a mővészettörténet, az irodalom és akár

a földrajz tantárgy keretében is rámutathatunk más országok, kultúrák értékeire. Fontos feladat

hárul ezen a téren a célnyelvi civilizációra, melynek keretében mőveltségterület tantárgyi

bontás nélküli oktatása valósul meg, óratervünkben önálló tantárgyként jelenik meg.

A diákcserék a más népekkel való ismerkedés egyik lehetıségét biztosítják.

Fontos feladatunk nemzeti ünnepeink színvonalas megünneplése, iskolai ünnepély formában

vagy órai megemlékezés keretében.

30

30

1. 4. A nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai

A nevelıtestület a rendszeres értekezleteken szavazással dönt az iskolában folyó nevelı- és

oktató munkát érintı kérdésekrıl (éves munkaterv, munkamegosztás, házirend, ügyeleti rend,

tantárgyválasztás, mentesítés, osztályozó vizsgák joga és rendje).

A Spanyol - Magyar Kétoldalú Egyezmény alapján, a spanyolországi Oktatási és Kulturális

Minisztérium támogatásával iskolánkban legalább hét anyanyelvi tanár dolgozik.

A tanórák megszervezése folyamán megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy tanulóink minél

alaposabban elsajátíthassák az ismeretanyagot, minél több véleménynyilvánítási lehetıséget

kapjanak, ezért a kilencedik évfolyamon a spanyol nyelvórák hármas csoportbontásban

zajlanak. Késıbbi évfolyamokon a spanyol nyelven oktatott tantárgyakat (spanyol nyelv és

civilizáció, történelem, földrajz, fizika, matematika) bontott csoportokban oktatjuk.

A színvonalas munka biztosítása érdekében az iskola gondoskodik a tantermek, a könyvtár és

a tornaterem megfelelı felszerelésérıl.

A kompetencia alapú oktatás és módszertani megújulás, és annak fenntarthatóságának

biztosítására hatékony és újszerő tanulási módszereket, technikákat, eljárásokat vezettünk be:

� a tanórákon és tantermi kereteket meghaladó oktató munkában jelentıs szerepet

kapnak a multikulturális tartalmak

� megırizzük a heterogén tanulói csoportokat, de törekszünk a tanórai differenciálásra

� kooperatív tanulási technikák széleskörő alkalmazása

� a drámapedagógia eszközei

� tevékenységközpontú pedagógiák eszközei

� projektmunka (egyéni és csoportos)

� prezentációs technikák

� tanulói portfóliók

� tanulói értékelési formák gazdagítása

� tanórák IKt támogatottságának biztosítása az órák 25%-ában

Az alapmódszerek változatos alkalmazásával javítjuk a nevelı-oktató munka hatékonyságát:

� tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, elıadás,

szemléltetés

� munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat

� individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

A következı módszerekkel törekszünk diákjaink motiválására:

� páros munka

� csoportmunka

� játék

� szerepjáték (drámapedagógia)

31

31

� vita

� kutató-felfedezı módszer

� kooperatív módszerek

� projekt módszer

� e-learning.

Felzárkóztató és tehetséggondozó csoportok létrehozásával is segítjük, hogy tanulóink minél

sikeresebbek legyenek. (Felzárkóztató csoport minden évfolyamon mőködik,

tehetséggondozás pedig szakkörök és versenyekre és érettségire felkészítı foglalkozások

formájában biztosított.)

Iskolánk fokozottan támogatja önszervezıdı diákcsoportok (iskolarádió, iskolaújság,

klubtanács, színjátszó kör, sportkörök, stb.) létrejöttét és minél több diák bekapcsolódását a

tanításon kívüli tevékenységekbe és a közügyekbe. Ez utóbbira példa a Fegyelmi Bizottság,

mely az iskola fegyelmi ügyeit tárgyalja és azonos számú tanár és diák a tagja, társelnökei

pedig egy tanár és egy diák. Az iskola vezetısége az oktatási törvényben leírtak alapján

biztosítja a diákönkormányzat mőködéséhez szükséges feltételeket (terem, eszközök,

anyagok).

A tanórán kívüli foglalkozások fıbb fajtái:

� szakkör

� énekkar

� mővészeti csoport

� iskolai sportkör

� tanulmányi versenyek

� házi bajnokságok

� kulturális versenyek

� múzeumlátogatások

� tematikus, kulturális napok szervezése

2. A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Ezt a két területet csak egységben, egymással szoros összhangban lehet értelmezni. Bár a

személyiségfejlesztés az egyén jellemének formálását jelenti, a fejlesztés folyamata azonban

mégsem csak az egyéni bánásmód révén, hanem a közösség által és rajta keresztül valósul

meg. Eredményessége és hatásfoka pedig kizárólag a "társadalmasítás" során mérhetı le.

Pedagógiai koncepciónk fontos eleme az olyan demokratikus magatartású és demokratikusan

gondolkodni tudó nemzedék felkészítése, melyben az egyén és a köz érdekei egyaránt

szerephez jutnak.

Célkitőzéseinknek megfelelıen intézményünkben magas színvonalú képzést biztosítunk,

következetesen számonkérı, logikusan egymásra épülı tanórák tartásával. Az ilyen

oktatómunka ösztönöz a jó teljesítmény elérésére, ébren tartja és továbbfejleszti az

32

32

érdeklıdést, és alapja lesz annak a belsı igénynek, ami elengedhetetlen a késıbbi állandó

önképzéshez.

A kompetencia alapú oktatás, a kooperatív tanulási technikák önmagukban jelentıs szociális

és életviteli és környezeti kompetenciafejlesztést érnek el, mely során különösen jelentıs

hangsúlyt kap a szocializáció-együttmőködés. Ennek eszközei a kooperativitás, a különbözı

kooperatív technikák alkalmazása, különösképpen a pármunka, a csoportmunka, a különbözı

tanulói projektek. Mindez elısegíti az önálló tanulásra szoktatást, a kreativitás fejlesztését, a

csoportszintő együttmőködés elsajátítását, a valamilyen hátránnyal induló embertársaink

esélyeinek növekedését, az inklúzív szemlélet kialakulását. Javulás várható a kommunikációs

készségek területén is, mind az önérvényesítés, mind a vitakészség, mind a meggyızés és a

kooperáció folyamatában.

A kooperatív tanulási technikák alkalmazása során a diák megtanulja tudatosan megismerni és

irányítani saját tanulási folyamatait, lélektani utait, valamint megtanulja kezelni a

bizonytalanságokat és az esetleges konfliktusokat.

Ezekben a tantermi és tantermen kívüli folyamatokban a tanár új szerepben állja meg a helyét,

sokkal inkább munkatárs, koordinátor, segítı, mint irányító.

A tanár akarva-akaratlanul minta, külsı megjelenésével, metakommunikációja révén és

egyéniségének kisugárzásával. Ha a tanár pozitív modell a tanulók szemében, akkor az

közvetve hat az ízlésformálásra és a kulturált viselkedés szabályainak elsajátítására. Tanár és

diák egészséges munkakapcsolata megteremti az együttmőködés feltételeit a tanórán kívüli

tevékenységek terén is, összességében segít a pozitív énkép kialakulásában. Alkalmas színtere

ennek az osztályfınöki óra, amikor az egyén és közösség viszonyát érintı problémákat

megbeszélik, értékelik, útbaigazítást kap mindkét oldal a "jobbítás" érdekében. A tanulók e

keretben gyakorolhatják a fennálló probléma kulturált módon való felvetését, az arra való

felelısségteljes, nem csupán önös érdekeket megjelenítı reagálást és értékelést. Egyéni

beszélgetések (tanár - diák) segítenek a személyes jellegő konfliktusok feloldásában. Az

osztályfınöki órákon tervezetten kap helyt az egészséges életmódra nevelés (szakember

bevonásával is), melynek felvilágosító jellegével azt a célt tőzzük ki, hogy a fiatalok tudatosan

figyeljenek testükre, annak higiéniájára, és merjenek idıben orvoshoz fordulni kérdéseikkel.

Az egyénnek a szőkebb értelemben vett társadalomban/közösségben való megítélését nagyban

befolyásolja az, hogy az egyén hogyan viszonyul társaihoz, azok esetleges másságához

(ízlésben, vallásosságban, anyagi körülményekben, családi állapotban stb.)

Az iskola számos lehetıséget kínál arra, hogy az osztályközösségeken túlmutató közösségek

jöjjenek létre. Mind a témahetek, mind a projektoktatási formák és a moduláris oktatás sok

esetben túlmutatnak a tanórákon kialakult közösségeken, szakköreink széles választékával, a

diákönkormányzat által végzett munkával karöltve nagy teret biztosítanak az azonos

érdeklıdéső közösségek kialakulásában és fejlesztésében.

A diákcserék és más külföldi utazások során a kapcsolatok és egy más családba vagy

közösségbe történı ideiglenes "beépülés" gyakorlati terepet biztosít a tılünk idegen kultúrák

megismerésére és elfogadására. Megteremtjük ezáltal annak a lehetıségét is, hogy tanulóink

33

33

nyitottak legyenek, és kifejlesszék magukban a tolerancia-érzést. A más népek és kisebbségek

iránti toleranciára neveléssel tudatosítjuk, hogy saját nemzetünk és kultúránk is hasonló

tiszteletet érdemel mások részérıl. A nemzeti azonosságtudat fejlesztése, a hagyományaink

iránti tisztelet ébrentartása az ország megmaradásának egyik feltétele. Iskolai ünnepélyeink,

történelmi megemlékezéseink és gimnáziumunk hagyományai segítenek e cél elérésében.

Tanulóinkat természetesen az életre, a mindennapokban való eligazodásra is felkészítjük. Az

olyan nélkülözhetetlen személyiségjegyeket, mint az önállóság, a magabiztos fellépés és a

kommunikációs készség, itt, az iskolai környezetben kell megszerezniük és gyakorolniuk.

Alkalmat biztosít erre például a hivatalos ügyintézés iskolán belül vagy akár a kapcsolattartás

az iskola nem pedagógus dolgozóival. Igazi közéleti szereplést jelent a diákönkormányzaton

belüli érdekérvényesítési tevékenység, vagy bármilyen tanórán kívüli rendezvény szervezése.

Az iskolai nyári táborok közösségteremtı színteret jelentenek, mely segíti az érkezı új tanulók

gyorsabb beilleszkedését, ezáltal a diákközösségbe való bevonásukat és feladatvállalásukat. A

közös tevékenykedés lehetıség a sokoldalú élményszerzésre.

3. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység

Az utóbbi években, iskolánkban is megjelentek és folyamatosan növekvı számban vannak

jelen azok a tanulók, akik magatartási nehézségekkel küzdenek. Úgy érezzük, hogy ezzel a

problémával idıben kell foglalkoznunk. Az ilyen problémával küszködı tanulók felismerése

azonban nem csupán az osztályfınök kötelessége, hanem a szaktanároké is. Ugyanakkor

szükség van arra is, hogy a beilleszkedési és magatartási problémákkal küszködı tanulók

gondjairól az osztályban tanító valamennyi tanár értesüljön, sıt a hatékony megoldás

keresését és végrehajtását mindenképpen a nevelıtestület vállalja magára.

Fontosnak tartjuk, hogy az inkluzivitás szemlélete érvényesüljön minden ilyen esetben, hogy

az egyéni tanulási eljárások keresésével, a differenciált, egyénre szabott tanórai munkával már

a tanórán, a tantermi keretek között is reagálni tudjon a pedagógus a problémára. Ideális

esetben úgy véljük, hogy ezek a pedagógia módszerek elegendıek a problémák rendezésére,

megszüntetésére, de a problémák pontos diagnosztizálásában szükség esetén természetesen

együttmőködünk az iskolában dolgozó (védını, iskolaorvos) ill. külsı segítı szakemberekkel

is (kerületi nevelési tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat). A 2005/2006-os tanévtıl az iskolában

hetente egy alkalommal lehetıséget biztosítunk arra, hogy diákjaink pszichológussal is

konzultáljanak.

Mindezeken túl nagyon fontosnak tartjuk az ún. prevenciós foglalkozásokat (drog, alkohol,

bőnmegelızés stb.). Hagyományainkhoz híven rendszeresen szervezünk ilyeneket az

osztályfınöki órák keretében. Ezen alkalmakkal együttmőködünk a kortárs csoportokkal, ill. a

diákönkormányzat és az osztály-diákbizottság munkájára is számítunk. A nevelıtestület az év

eleji értekezleten dönt az adott évi ún. megelızı programokról, de természetszerőleg az év

közben felmerülı kérdésekre is reagál, ha azok a tanuló ifjúság nagy részét érintik.

34

34

Ugyanakkor lényegesnek tartjuk azt is, hogy az oktató-nevelı munka úgy folyjék, hogy a

tanulók megvalósítható célt lássanak maguk elıtt rövidebb és hosszabb távon egyaránt. Ebbıl

következıen kiemelt jelentıséget tulajdonítunk a pályaorientációnak. Iskolánk pályaválasztási

felelıse tehát ilyen jellegő feladatokat is ellát. Ugyancsak az oktató-nevelı munka része az is,

hogy a gyerekeket ráébresszük az egymás iránti felelısségre ill. a közösség erejére.

Végül, de nem utolsó sorban, mind a prevencióban, mind a szőrésben, sıt a megoldásban is

elengedhetetlen a szülıi házzal való állandó kapcsolattartás. Ennek érdekében lehetıséget

biztosítunk a szülıknek, hogy - elızetes megbeszélés alapján - a szülıi fogadóórákon és

értekezleteken kívül is találkozhassanak az iskola pedagógusaival és a védınıvel a problémák

orvoslása érdekében. Ezeket a találkozókat bármely fél kezdeményezheti.

4. A tehetség és a képességek kibontakoztatását segítı tevékenység

Iskolánk kiemelt célja, hogy valamennyi tanulója olyan szintő tudást szerezhessen meg,

amelyik megállja helyét az Európai Unióban is, ez a magas szintő nyelvtudás mellett növeli

lehetıségeiket arra, hogy éljenek az EU által nyújtott lehetıségekkel. Ez a tudás nem a

tantárgyi tehetség fejlesztését tartja legfontosabb feladatának, hanem a mőveltségterületek

szerinti oktatást. Ezek a célok is szerepet játszottak abban a tantestületi döntésben, mely

szerint az iskolában kompetencia alapú oktatást valósítunk meg, mely szerint törekszünk a

tanórai oktatásszervezés kínálatának új eljárásokkal való bıvítésére a téma- és projekthetek, a

moduláris, a tantárgyömbösített oktatás valamint a mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli

oktatása során.

Mindezek szerepét a képességek és tehetségek kibontakoztatásában segítik a kooperatív

tanulási technikák és a kompetencia alapú oktatási csomagokon keresztül fejlesztett szociális,

életviteli és környezeti, valamint az életpálya-építési kompetenciák. Az önálló és az élethosszig

tartó tanulásra való nevelés, az együttmőködési és konfliktuskezelési készségek, a

szervezıkészség fejlesztése egyre nagyobb szerepet kap az iskolai oktató-nevelı munkában,

mert az említett készségek napi szintő, rutinszerő alkalmazása jelentıs elınyhöz juttatja

diákjainkat az iskolapadon kívüli, valós élethelyzetekben is.

Hasonlóan nagy hangsúlyt kap a digitális kompetenciák fejlesztése, mert a mai világban, a

munkaerıpiacon egyre inkább alapkészségnek számít. Ennek a kompetenciának a

fejlesztésében nagy lehetıséget látunk az esélyegyenlıség biztosításának szempontjából is,

ezért különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy az intézmény IKT stratégiája megvalósuljon.

Az intézményben alkalmazott eszközök és módszerek (a kompetencia alapú oktatás, a

multikulturális tartalmak alkalmazása, a heterogén tanulói csoportokban zajló tanórai

differenciálás, a kooperatív tanulási technikák, a tevékenységközpontú pedagógiák, a

projektmunka, a prezentációs technikák széleskörő alkalmazása, a tanulói portfóliók készítése,

a differenciált tanulói értékelés, a tanórák IKT támogatottsága, a páros- és csoportmunkák, a

játékok, viták, a kutató-felfedezı tanulás, a rendszeresen alkalmazott, kooperatív módszerek a

lehetıségek széles tárházát biztosítja a készségfejlesztésre, az egyénre szabott

35

35

tehetséggondozásra, ugyanakkor az esélyegyenlıség megteremtésére, az egyenlı hozzáférés

biztosítására.

Az iskola helyi sajátosságait figyelembe véve, az erısségeinket kiaknázva saját intézményi

innovációban valósítjuk meg a spanyol idegen nyelvi kompetencia programcsomag

kidolgozását és bevezetését. Az európai szintő tudás biztosításához hozzájárul az is, hogy a

spanyol célnyelv tantárgyba integrálva, a projektoktatás módszerét alkalmazva, spanyol

nyelven valósítjuk meg az életviteli kompetencia ”A” programcsomagjának bizonyos elemeit.

Az egyénre szabott bánásmódra, mint a tehetség- és készségfejlesztés eszközére minden

tanulónknak alapvetı joga van az esélyegyenlıség és az egyenlı hozzáférés biztosítása

keretében. Az intézményi integráció pedagógia eszközei az árnyalt értékelés és a kooperatív

tanulás.

Az adott területen kiemelten tehetséges tanulók felkutatása elsısorban a szaktanár feladata és

felelıssége. Az ilyen tanulók további sorsának tudatos irányítását és képességeik fejlesztését

– külön program szerint - az adott munkaközösség végzi, természetesen az osztályban tanító

tanárokkal együttmőködve. A tehetséggondozásra a kerettanterv is nagyszerő lehetıséget

nyújt a szabad órakeret biztosításával (pl. emelt szintő érettségire való felkészítés), ill. a

szaktanár a tanórán többletfeladattal is differenciálhat. A kiemelkedı képességő tanulók

tehetségének kibontakoztatására a tanórákon kívül is van mód (pl. az óratervben szereplı

szakkörök, klubok, sportkör, énekkar stb.). A munkaközösségek és a szaktanárok felelıssége

az is, hogy a jó képességő tanulók részt vegyenek az iskolai (pl. helyesírási, Ki mit tud?),

továbbá a külsı szervezetek által (OH, FPPTI stb.) meghirdetett versenyeken. Ezeket a

versenyeket – bár tradíciónak is mondhatók - az éves program rögzíti. Természetesen sem

bizonyos versenyek meghirdetése, sem lebonyolítása nem lehet csupán ún. felülrıl jövı

kezdeményezés: annak minden fázisában együtt kívánunk mőködni a tanuló ifjúsággal.

A tehetséggondozást illetıen nem utolsó szempont az sem, hogy az iskola tárgyi (könyvtár,

szertárak, sportszerek) és személyi feltételei biztosítékként szolgálnak a tehetség

kibontakoztatására.

Mivel a tehetség felismerésében és további sorsának alakulásában a szülıi háznak is nagy

szerepe van, a nevelıtestület e tekintetben is a szülık aktív közremőködésére számít.

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Az iskolánkba érkezı tanulóknak csak a tanulmányi eredményeit ismerjük. Így az alcímben

megfogalmazott problémákat, amelyek lehet, hogy már korábban is megvoltak, elsısorban az

osztályfınök tudja felismerni, de természetesen valamennyi szaktanárnak is feladata az ilyen

tanulók diagnosztizálása.

A segítségnyújtásnál ügyelnünk kell arra, hogy az nem sértheti a személyiségi jogokat. A

gondok orvoslásával elsısorban az iskola gyermekvédelmi felelıse foglalkozik, természetesen

az osztályfınökökre és a nevelıtestület valamennyi tagjára támaszkodva.

36

36

Foglakoznunk kell magatartási, családi és szociális problémákkal is. Ebben együttmőködünk

külsı szervezetekkel, melyekkel a kapcsolatot a gyermekvédelmi felelısünk tartja. Ilyenek

például a Nevelési Tanácsadó, a Gyámügy, a Rendırség és a Gyermekjóléti Szolgálat.

Feladatunk annyi lehet, hogy az osztályfınökök mind a tanulók, mind a szülık figyelmét hívják

fel az önkormányzatok által kínált ösztöndíj lehetıségeire, a pályázatokra. A rászorulók

(szociális támogatás) ill. az arra érdemesek (tanulmányi ösztöndíj) kérvényeit az iskola

támogatja.

6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program

A tanulási nehézségekkel küzdı tanulók diagnosztizálása a szaktanár feladata. Ezek a diákok a

Ktv. 52. §-a 10. bekezdése értelmében szükség szerint egyéni felzárkóztató foglalkozásokon

vesznek részt. A munka megszervezésérıl a munkaközösségek gondoskodnak (pl. az

elıkészítısök programja). A nevelıtestület ugyanakkor fontosnak tarja a prevenciót és az

integrációt, azaz a szaktanár kötelessége a tanórai differenciálás (természetesen a kerettanterv

követelményeinek figyelembevételével). Ezt segíti a kompetencia alapú oktatás, a kooperatív

tanulói technikák alkalmazása, a tanórákon zajló csoport és pármunka, a tanulói projektek. A

diákmentori rendszer mőködtetése javítja a hátránnyal induló tanulók kapcsolatrendszerét,

ezáltal csökkenti az ebbıl adódó hiányosságait, problémáit, egyúttal jelentısen növeli a tanulói

integráció hatékonyságát.

Minden munkaközösség szervez felzárkóztató foglalkozásokat, melyek eredményességét a

munkaközösség rendszeresen figyelemmel kíséri, ill. arról az év végi értekezleten beszámol.

Ez a munka természetszerőleg nemcsak a szak-munkaközösségek feladata, hanem az

osztályfınöké is, hiszen a tanulási szokások kialakítása sem csupán a szaktanár kötelessége.

Közösségformáló, sıt nevelı erejő, ha ezekbe a programokba közremőködıként a jó

képességő tanulókat is bevonjuk.

A felzárkóztatást elısegítı tevékenységekrıl, keretekrıl a szülıket év elején tájékoztatjuk.

Ezek a következık:

� alkalmi vagy rendszeres korrepetálás,

� differenciált szakórai foglalkozások,

� heterogén tanulói csoportok célnak megfelelı kialakítása, pedagógia célok

szerinti átalakítása.

A tanév során a problémás tanulók szüleivel folyamatosan kapcsolatot tarunk. Ennek formái:

fogadóóra, szülıi értekezlet, ellenırzı, illetve telefonon elızetesen egyeztetett idıpontban

egyéni megbeszélés.

37

37

7. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység

Ezen hátrányok enyhítése, a HH-s tanulók beilleszkedésének segítése kiemelkedı feladatunk

az esélyegyenlıség, az inkluzív pedagógia és az integráció értékeit szem elıtt tartva. A

mindennapi tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben szerepet kap a szociális kompetenciák

fejlesztése, a kooperatív tanulásszervezés és a kompetencia alapú oktatás minden tanulónknak

lehetıséget teremt arra, hogy megtalálja saját, és mások értékeit, az elfogadásra, a

kooperálásra nevel.

A tantermi kereteken túlmutató moduláris oktatási programunk, a minden évben megrendezett

Egészségnap is fontos eleme az integrációnak, a HH-s tanulók beilleszkedésének segítésének.

A program 12. évfolyamos modulja kifejezetten az esélyegyenlıség kérdésével foglalkozik.

Szociális kompetencia minden olyan társas képesség, készség, amely nélkül nem lehet sikeres

az egyén szocializációja. Fontosnak tartjuk az egyénnek azt az érzetét is, hogy ı képes

valamire-, tehát a belsı biztonság és magabiztosság nélkülözhetetlen összetevıje e

kompetenciának.

Fejleszteni kívánjuk a szociális kompetencia alapvetı elemeit. Kiemelkedıen fontos az ember

belsı harmóniája, hogy képes legyen a társas környezetben eligazodni, valamint arra hatást

gyakorolni. Ugyanakkor a társas környezetben eredményes viselkedésminták elsajátítása és

gyakorlása is nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon a mindennapi nevelı-oktató munkában.

Különös figyelmet érdemelnek azok a tanulóink, akik ezeken a területeken hátránnyal indulnak,

és ezt a hátrányt elsısorban az iskolai közegben van lehetıségük ledolgozni. A szociális

kompetencia fejlesztési célrendszere kiterjed annak az „ÉN”, a társas és a kognitív

dimenziójára.

A toleranciának, mint kiemelt szociális kompetenciaterületnek különleges szerepet szánunk

iskolánkban. A tolerancia a természeti, társadalmi és kulturális környezet, a világ

összefüggéseiben való megismerésének alapja és feltétele. Globalizálódó világunkban az

iskola a másokkal, és még inkább mások másságával való találkozás színterévé válik. A

toleranciára való nevelés során tudatosítani kívánjuk a tanulókban, hogy nincs jobb, rosszabb

kategória, egyszerően csak másak vagyunk, hogy ebben benne van külsınk, tantárgyi,

személyes érdeklıdésünk, kommunikációs és tanulási, öltözködési stílusunk, de nem kevésbé

az „útravalók”, amit otthonról magunkkal hoztunk, a kulturális-környezeti hatások stb.

Iskolánkban a szociális hátrányban lévı tanulók problémáival foglalkozó pedagógusok

munkáját az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs tanára segíti. A gyermek- és

ifjúságvédelmi felelıs feladata különösen: az iskola nevelési programja, gyermek- és

ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként

kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése;

38

38

szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás

nyújtása a tanulók, a szülık és a pedagógusok részére.

Szerencsére jelenleg kevés ilyen diákunk van. Az ilyen jellegő feladat megoldása

természetszerőleg az egész nevelıtestület felelıssége és kötelessége. Jó alapot szolgáltat erre

a szülıi házzal való kapcsolattartás, a pedagógusok és a szülık közti bizalmas viszony

kialakítása és ápolása. Ugyanakkor számolunk azzal a ténnyel is, hogy a szociális hátrány

gyakran tanulmányi problémákkal is párosulhat. Az ilyen jellegő gondok orvoslására a

tantestület segítségnyújtási formákat dolgozott ki, ezekre a gyermekvédelmi felelıs

közremőködésével irányítjuk az arra rászorulókat.

Nehéz anyagi helyzetben lévı tanulóink külföldi diákcsere költségeit az iskola alapítványa

differenciáltan támogatja, így biztosítani tudjuk számukra az esélyegyenlıség elvét.

Mivel iskolánkba az ország minden részébıl érkeznek tanulók, számukra kollégiumi helyet

tudunk biztosítani.

Mindezeken túlmenıen rendszeresen nyomon követjük a megjelenı pályázatokat, így jelentıs

anyagi támogatást kaphatunk pl. könyvtárfejlesztéshez, számítógéppark bıvítéséhez,

szemléltetı eszközök beszerzéséhez, táboroztatáshoz, diákcseréhez, sporttevékenységekhez.

Véleményünk szerint ugyanis az iskola jó felszereltségével nagyban hozzájárulhat a szociális

problémákkal küszködı tanulók gondjainak enyhítéséhez.

8. Az egészségnevelési és környezeti nevelési program, azon belül a mindennapi

testedzés végrehajtását biztosító program

A környezeti nevelésben alapvetı feladatunknak tartjuk a környezettudatos magatartás

kialakítását, s fontosnak látjuk azt, hogy tanulóink törekedjenek harmonikus viszonyt

kialakítani társadalmi és természeti környezetükkel egyaránt.

Ennek érdekében számba vesszük mindazon lehetıségeinket, melyek e célhoz közelebb

visznek bennünket:

� mozgósítunk az intézmény tárgyi környezetének tudatos és tervszerő fejlesztésére

(udvar, tantermek, biológia szaktanterem; folyosókon virágok, zöld növények),

� szorgalmazzuk és propagáljuk a környezetbarát anyagok használatát,

� felhívjuk a figyelmet a szelektív hulladékgyőjtés fontosságára, hasznára ugyanúgy, mint

a környezet mind több komponensének (víz, levegı, erdık) óvására,

� iskolai akciókkal, vetélkedıkkel törekszünk a környezet kímélésének gyakorlatára

nevelni tanulóinkat.

Minden tantárgynak vannak e téren feladatai. A biológiát, a kémiát, a fizikát, a földrajzot tanító

tanároknak mégis megkülönböztetett szerepük van. İk szaktárgyaik környezeti nevelést

közvetlenül szolgáló elemeit tanmeneteikben tervezik, ezeket a tanítási órákon, szakkörökön

feldolgozzák: az élıvilág védelme, az élıvilágra veszélyt jelentı tényezık bemutatása, a

gondos vegyszer-használat fontossága a háztartásban, a kozmetikumok körében, az egyáltalán

39

39

nem, vagy nehezen bomló anyagok károkozó hatása, gyógyszerek, szárazelemek, más

vegyszerek veszélyei a hulladékokban, ésszerő takarékosság az energia-használatban stb.

Az iskolai munka más területein is szem elıtt tartjuk a környezettudatos, környezetkímélı

magatartásra nevelést:

� a hagyományosan megrendezett kerékpár-, illetve vízi túrák, rendszeres kirándulások

alkalmasak más vidékek természeti értékeinek, szépségeinek bemutatására; arra is,

hogy az emberi beavatkozás káros hatásainak veszélyeire, hátrányaira felhívjuk a

figyelmet.

� A hazai vagy külföldi nyelvi táborok, diákcserék lehetıségeit is felhasználjuk arra, hogy

az adott vidék, vagy más ország környezeti kultúráját bemutassuk.

� A fenti alkalmakkal és minden túrán, kiránduláson azzal is alakítjuk tanulóink

természethez főzıdı pozitív viszonyát, ha rámutatunk arra: a természetet a „helyén”

kell szeretni; hazavinni az emlékeinkben, élményeinkben, fényképeken, videó-szalagon

szabad; hogy virágot letépni, fát kitépni, megcsonkítani, állatot a természetes

környezetébıl kiszakítani ilyen alkalmakkor sem szabad.

� Jelentıs feladat vár az osztályfınökökre abban is, hogy feltárják és az osztályban

ismertté tegyék az egyes tanulók természethez főzıdı pozitív élményeit, emlékeit,

hobbijait (otthoni kedvenc állataik, kertészkedés, túrázás stb.). Így tudatosíthatjuk,

hogy akik szeretik a természetet, a növényeket, állatokat, folyókat, fákat, azok lehetnek

igazán természetbarátok, természetszeretı, természetet kímélı emberek. Az ı

példájukat törekszünk vonzóvá tenni társaik számára.

� Tanulóinkkal osztályfınöki órákon (vagy más, környezetvédelmi rendezvényeken)

megismertetjük az érvényes környezetvédelmi törvényt, a fıvárosi és kerületi

közgyőlések e témával foglalkozó rendeleteit.

� Tájékoztatjuk diákjainkat a település, az iskola-környék környezetvédelmi terveirıl,

akcióiról.

Különös figyelmet fordítunk közvetlen lakókörnyezetünk bemutatására, a környéken

található szemétlerakó, szemétgyőjtı helyek veszélyeire, a hulladéktárolás, megsemmisítés

lehetıségeire az iskola környékén, a szelektív hulladékgyőjtés elınyeire, hasznára.

Egészségnevelés

Az iskola nevelési alapértékei között elsı helyen áll az élet és az egészség védelme. Az

egészség, mint a társadalmi lét és a pedagógiai funkció nélkülözhetetlen alapja, érték,

amelynek védelme minden pedagógusnak mindennapos feladata, szaktárgyi képzettségre való

tekintet nélkül.

Egészségnevelésünk filozófiai lényege a pozitív életfelfogás, az, hogy az egészség nem

egyenlı a betegség hiányával. Minden ember vágya a boldogság. Az egészség nemcsak cél,

hanem eszköz, a boldogabb és teljesebb életvitel kialakításához.

40

40

Az iskola pedagógusai felelıs életvitelükkel példát mutatnak az ifjúságnak, hogy az

egészségesebb megoldást válasszák, amikor saját életmódjukról döntenek.

Jelentıs feladat vár az osztályfınökökre, hogy feltárják az egyes tanulók nehéz családi

körülményeit, illetve az életmódbeli kockázati tényezıket. Ha szükséges, ezeket az

információkat átadják a gyermekvédelmi felelısnek és/vagy közlik az iskola egészségügyi

dolgozóival is.

Az iskolában mőködı iskolaorvosi-védınıi szolgálat egészségügyi feladatokat (26/1997 NM.

rend) lát el és beilleszkedik az iskola világába. Bár az iskola-egészségügyi munkában eddig is

történt egyeztetés (munkaterv), ez elsısorban az osztályvizsgálatokra, szőrı vizsgálatokra,

oltások szervezésére volt jellemzı.

Az iskolában végzett szőrıvizsgálatok a következık:

9. évfolyam: látás, mozgásszervek vizsgálata, vérnyomás ellenırzés,

11. évfolyam: látás, mozgásszervek vizsgálata, vérnyomás ellenırzés.

Az iskolaorvos és a védını az egészségnevelı, egészségvédelmi, felvilágosító elıadásokat az

egész tanév folyamán végzi.

Felvilágosító, egészségnevelı elıadások tartása osztályonként, évente egymásra építve,

különféle témakörökben (fogamzásgátlás, nemi úton terjedı fertızı betegségek, abortusz,

alkohol, drog, dohányzás, veszélykeresı életmód, egészséges táplálkozás, tinédzser kori

bırproblémák, önértékelési zavarok) történik.

Évközben az iskolai egészségvédelmi szolgálat tartja a kapcsolatot a pedagógusokkal, hogy a

problémás tanulókat kiszőrhessék, és segítséget nyújthassanak nekik, illetve a fokozott

figyelmet igénylı tanulókról felvilágosítást adjanak, kapjanak.

Célunk:

� a tanulók egészségesen eltölthetı évei számának növelése,

� a lelki egészség megırzése,

� a helyes szexuális magatartás elsajátítása,

� a szájhigiénia,

� szív- és érrendszeri megbetegedések megelızése,

� daganatos megbetegedések megelızése,

� balesetek megelızése,

� kiegyensúlyozott személyiségő fiatalok nevelése.

Az iskolaorvos és a védını, ugyanúgy, mint a pedagógus, minden szavával informál, nevel, és

példával szolgál. Jelentıs részben rajtuk is múlik, milyen kép alakul ki a gyerekekben az

egészségügyrıl.

Az egészségnevelésben a megelızés (a betegségek, a sérülések elkerülésének, a jó testi, lelki

kondíciók fejlesztésének, megırzésének) eszközeit a családdal, az iskolaorvossal, a védınıvel

karöltve alakítjuk, minden erre okot és alkalmat adó helyzetben. E tevékenységben kitüntetett

szerepe van a tantestület példamutatásának, az iskolai környezet egészségügyi, higiéniai

feltételei megteremtésének. Az egymás biztonságára, egészségére ügyelés elemi normáinak

41

41

gyakoroltatása, az iskoláskorú egészségügyi szőrések komolyan vétele, megszervezése,

pontos számontartása alapvetı feladatunk.

Az osztályfınöki programokban tervezzük és tanévenként – az elıbb említett témákból –

legalább tíz tanítási órát fordítunk az egészségnevelés elvi és gyakorlati ismereteinek

feldolgozására.

Az Egészségnap címet viselı moduláris oktatási programunk kifejezett célja az

egészségnevelés. Minden évben megrendezzük a védını és a DÖK aktív közremőködésével.

Az Egészségnap a tágabb értelemben vett egészséget kívánja elıtérbe állítani, fontosságát

tanulóinkkal megismertetni. Évfolyamonként a következı területeit ismerhetik meg diákjaink:

� Egészséges életmód 9-10. évfolyam

� Környezetvédelem 11. évfolyam

� Esélyegyenlıség 12. évfolyam

A mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtése, a szabadban tervezett, szervezett

túrák, a mozgás megszerettetése ugyancsak fontos láncszem ebben a munkában. A

diáksportkörök mőködésére a szabadon felhasználható órakeretünkbıl heti 10 órát biztosítunk.

A balesetvédelmi oktatás, a biztonságra veszélyt jelentı körülmények megszüntetése mind a

megelızést szolgálja.

Az iskolai terhek arányos elosztása, a szülıi házzal kialakított jó kapcsolat, a felesleges stressz

csökkentése ugyancsak egészségvédelmi tényezı.

Közös összefogás szükséges a dohányzás, az italozás, a drogfogyasztás, a meggondolatlan,

felelıtlen életvitel, a rossz táplálkozási szokások elleni küzdelemben. A biológia, a kémia, a

testnevelés tanárainak, az osztályfınököknek és a szabadidı-szervezınek e téren –

összehangolást is igénylı – feladataik vannak.

Az iskolaorvos, a védını és az osztályfınökök egyaránt érvelnek az ifjú- és felnıttkori

szőrések fontossága mellett, az egészségügyi statisztikák elemzı bemutatásával.

9- A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelı munkát segítı eszközök és

felszerelések jegyzéke.

A Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvő Gimnázium 1987-ben épült, az iskola

kialakításában komoly szerepet játszott a korszerő tárgyi felszereltség. A szaktantermi jelleg

megkövetelte a komoly eszköztár kialakítását. Az elsı beruházás keretében már az informatika

oktatás feltételei is naprakészek voltak, amikor sok iskolában még nem volt számítógép. A

szaktantermek között a biológia, a kémia, a fizika tantárgy speciális kísérletezéshez is alkalmas

laborokkal ellátott elıadótermekben zajlik, látványos bemutatóeszközökkel, preparátumokkal,

számítógépes modellezı programokkal. Az OM által kiadott minimum taneszköz jegyzéknek

iskolánk taneszköz ellátottsága maradéktalanul megfelel.

42

42

A nyelvi oktatást számítógépes nyelvi labor segíti. Minden tanteremben elérhetı, az egész

épületet behálózó videó-lánc támasztja alá a szemléltetést. Eszközellátottság tekintetében a

mai napig kiemelten korszerőnek mondható az iskola.

A spanyol nyelvő anyag tekintetében a könyvtár állománya az országos szintet is felülmúlja,

kazetta tárunk több száz nyelvi anyagot tartalmaz.

CD lemeztárunk is igen gazdag zenei anyagokban, s ma már telve van multimédia

oktatólemezekkel, lexikonokkal. Minden tanórán elérhetı a magnetofon vagy a CD lemezjátszó

a szemléltetéshez.

Videó-tárunk szintén több száz képanyaggal segíti az oktató munkát. Oktató-filmjeink mellett

klasszikus filmeket is tartalmaz, melyeket projektorral vetíthetünk ki nagyobb csoportoknak is,

vagy délutánonként a filmklub tagjainak.

Speciálisan gazdag lexikonanyag áll a tanulók rendelkezésére, melyet diákjaink állandóan

használnak.

A zenei oktatást a bıséges hanganyagokon kívül speciális zeneterem segíti.

A testnevelést korszerő tornaterem segíti elı. Szabadtéri futball és kosárlabda pályánk

közkedvelt színhelye az iskolai bajnokságoknak. Nemrég készült el a strandröplabda pálya, ami

szintén nagyon népszerő a diákok körében.

Foto szakköröseink használhatják fotólaborunkat.

Az épületben 15 nagytanterem, 9 nyelvi foglalkoztató, 1 tornaterem, 2 számítástechnika-terem,

6 szaktanterem (kémia, biológia, fizika, technika, rajz, ének). Az intézmény rendelkezik az

oktatáshoz szükséges audio-vizuális eszközökkel. Minden nyelvszakos kolléga rendelkezik

magnetofonnal, minden munkaközösség rendelkezik legalább egy videó-magnetofonnal, az

iskolában zártláncú TV-videó rendszer mőködik, rendelkezünk DVD lejátszóval, projektorokkal,

laptopokkal. Az iskolai könyvtár gazdag állománnyal rendelkezik. Abban a szerencsében volt

részünk, hogy megkaptuk a budapesti spanyol nagykövetség 1700 kötetes könyvtárát. Ezáltal

olyan spanyol irodalmi anyag birtokába jutottunk, amelyet a nálunk gyakorló spanyol szakos

egyetemi hallgatók is használnak. A könyvtárban tanulóink számára korlátlan Internet-

hozzáférést biztosítunk.

Tudatosan törekszünk a kompetencia alapú programcsomagok és a kooperatív

tanulásszervezési eljárások alkalmazásához szükséges támogató környezet kialakítására.

Jelenleg hat nyelvi foglalkoztató, valamint három nagytanterem igazodik a bevezetett

programcsomagok céljaihoz. Az ilyen környezet több tanításszervezési módszer alkalmazását

segíti, a frontális módszerrel szemben kooperatív tanulási technikák alkalmazását sugallja

tanár és diák számára egyaránt.

A támogató környezet része az is, hogy a tanórán IKT folyamatok megvalósítását segítse elı.

Fokozatosan szeretnénk növelni az IKT módszerek alkalmazására alkalmas, tanári

munkaállomással, digitális táblával illetve tanulói munkaállomásokkal felszerelt tantermek

számát. Ennek megvalósítására az intézmény IKT stratégiája szerint járunk el.

A digitális kompetencia fejlesztését a tanórai kereteken kívül is segíteni kívánjuk, iskolánknak

jó digitális tananyag-bázisa van, melynek egy része saját fejlesztéső tananyag, ami igazodik a

43

43

spanyol nyelven folyó oktatás sajátosságaihoz. Tanáraink egyre szélesebb körben biztosítják a

tananyaghoz elektronikus formában (e-mail, internetes csoportok) való hozzáférést, ezzel jó

alapot kapnak tanulóink az e-learning technikájához szükséges alapok elsajátítására.

10. A szülı, a tanuló, az iskolai pedagógus együttmőködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetısége

Nagy hangsúlyt fektet a nyilvánosság biztosítására, minden partnerünknek joga és lehetısége

betekintést nyernie az iskolában folyó munkába. Fontosnak tartjuk, hogy a modern

infokommunikációs eszközök adta lehetıségek kiaknázását, de meg kívánjuk tartani a

kapcsolattartás hagyományos formáit is.

Minden tanévben kétszer tartunk szülıi értekezletet. Az elsın minden osztályban

megválasztjuk az SZMK tagjait. Belılük tevıdik össze az iskola szülıi munkaközössége. Élnek

véleményezési jogukkal, és minden segítséget megadnak az iskola zavartalan mőködéséhez. A

szülıi munkaközösséggel a kapcsolatot az igazgató tartja.

A pedagógusok és a szülık rendszeres kapcsolattartása az ellenırzı könyvbe írt

bejegyzésekkel, telefonos és személyes megbeszélésekkel folyamatosan biztosított. Elızetes

megbeszélés alapján bármikor készséggel állunk a szülık rendelkezésére, hogy kétségeikre,

kérdéseikre, problémáikra választ kaphassanak.

A szaktanárokkal a fogadónapokon, évente két alkalommal találkozhatnak a szülık. A

felmerülı problémák megoldására a kialakult gyakorlat szerint elıször a szaktanárral, majd az

osztályfınökkel konzultálhat a szülı. Amennyiben nem kap kielégítı választ, lehetısége van

arra, hogy az iskola vezetıségéhez, vagy igazgatójához forduljon.

Az iskola tanulóifjúságát az általuk választott diákönkormányzat képviseli. A DÖK a

diákönkormányzatot segítı tanáron keresztül tartja a kapcsolatot az iskola vezetıségével.

A kollégisták csekély száma és különbözı intézményekben való elhelyezése miatt a

kollégiumokkal való kapcsolattartás az osztályfınökök feladatkörébe tartozik.

Az iskola iránt érdeklıdı szülık és diákok az elsı félévben kétszer megrendezett nyílt napon

kaphatnak tájékoztatást az iskola képzési kínálatáról, a spanyol nyelvő oktatásról, az iskola

életérıl. Az iskolában tanuló diákok szüleinek számára félévenként egyszer megrendezett

nyitott kapuk napján biztosítunk rálátást az iskolában folyó munkára.

A hagyományos formák mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az azonnali kapcsolattartást

lehetıvé tevı formák: az iskola honlapján (www.karolyigimnazium.hu) folyamatos

nyilvánosságot biztosítunk az intézményben zajló programok, oktatási-nevelési munka

számára. Mind diákjaink, mind szüleik naprakész információkat találhatnak rajta. Egyik kiemelt

fejlesztési tervünk a honlap interaktívvá tétele.

Az iskola partnereivel rendszeresen tartunk kapcsolatot e-mailben, a kiemelt eseményekrıl

köre-mailben is tájékoztatjuk a szülıket és az egyéb partneri köröket. Támogatjuk a különbözı

44

44

tanulói csoportok által létrehozott honlapokat, internetes csoportokat, amennyiben azok

megfelelnek iskolánk alapelveinek.

45

45

II. Az iskola helyi tanterve

1. Képzési szerkezet

Iskolánkban a két tanítási nyelvő iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997.(VII. 10)

MKM rendelet szerint szervezzük az oktatást. A Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvő

Gimnázium az országban egyedül álló módon évfolyamonként 3 párhuzamos, összesen 15

osztállyal mőködı, 5 évfolyamos spanyol kéttannyelvő gimnázium.

2. Óraterv:

1) A kéttannyelvő oktatásban való részvétel a tanulók számára többletterheket jelent. Ez azt

jelenti, hogy a kilencedik-tizenharmadik évfolyamokon a kötelezı óraszám legfeljebb öt órával

meghaladhatja a közoktatási törvényben meghatározott kötelezı óraszámokat.

2) Az iskolába történı beiratkozás az ún. szabadon választható tanítási órákon való részvétel

vállalását is jelenti.

3) Iskolánkban emelt szintő érettségire az alábbi tantárgyakból készítünk fel: matematika,

magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz,

informatika. Az emelt szintő foglalkozásra való jelentkezés a törvény szerint legalább egy

tanévre szól, valamely foglalkozást leadni vagy újat felvenni csak a következı tanév elején

lehet. Tanuló joga, hogy megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket emelt szinten tanulni

kíván. Jelentkezése a tantárgyat tanító pedagógus ismeretében történik.

4) A két tanítási nyelvő iskolai oktatásban a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat - a

helyi tantervben meghatározottak szerint - osztálybontásban szervezzük.

5) A célnyelven tanított tárgyak a vendégtanár-ellátottság függvényében változhatnak, de a

hosszú évek gyakorlata alapján a következık: történelem, matematika, fizika, földrajz,

civilizáció.

6) Egyéb csoportbontások: informatika, magyar nyelvtan 9.-10. évfolyamon, matematika,

2. idegen nyelv 9-10-11-12-13. évfolyamon.

7) Könnyített testnevelési foglalkozásra a normál testnevelési órák keretében lehetıséget

biztosítunk.

8) Tanévente három tanítási napon múzeumi napokat szervezünk (projekt-napok).

46

46

9) Tanévente egy moduláris oktatási programot szervezünk az alábbi témákban:

� Egészséges életmód 9-10. évfolyam

� Környezetvédelem 11. évfolyam

� Esélyegyenlıség 12. évfolyam

10) Minden évfolyam számára tanévente két (9. és 13. évfolyamokon egy) többhetes projektet

szervezünk a természettudományi mőveltségterületen. Célunk, hogy a hagyományos értékekre

épülı tanórai munkát, új, a XXI. századra jellemzı, gyorsan változó, friss ismeretekkel

egészítsük ki. A 2009/2010. tanévtıl felmenı rendszerben a következı projektheteket

tervezzük:

� 9. évfolyam 2. félév: Világunk az adatok tükrében

� 10. évfolyam 1. félév: Teremtéselméletek: tudomány és mítoszok

� 10. évfolyam 2. félév: Virtuális világunk - bevezetés az interaktív kémiai és

fizikai modellezésbe a web 2.0 technológia

alkalmazásával

� 11. évfolyam 1. félév: Energiaforrások, energiagazdálkodás, alternatív energiák

� 11. évfolyam 2. félév: Fenntartható (?) gazdasági fejlıdés – Hulladék (?) –

gazdálkodás

� 12. évfolyam 1. félév: Atomok, gének, emberek – Információáramlás,

kommunikáció

� 12. évfolyam 2. félév: Mutáns vírusok, új típusú betegségek, alternatív

gyógymódok és újszerő gyógyítási eljárások, szerves

vegyületek a mindennapi életben

� 13. évfolyam 1. félév: Változó világkép-változó tudás-változó etikai problémák

A projektrendszerő oktatás tartalma több tantárgy anyagából komplex, illetve integrált módon

tevıdik össze. A diák közvetlen kapcsolatban van az iskolán kívüli világgal, az élettel, lehetıvé

teszi az aktív tapasztalást, a saját élményő tanulást. A különbözı tanulási technikák

elsajátítása kiemelt feladat. Hangsúlyos szerepet kap ezen kívül a képességek és az attitőd

fejlesztése is. Valamennyi projekt a diákok együttmőködésére épül, egyes fázisai azonban

egyéni munkát is igényelnek. Végsı megjelenési formája valamilyen közös termék, amelyben a

részletek egésszé állnak össze. Pl. elıadás, faliújság, kiállítás, könyv, makett, rádió- vagy

iskolatévé-adás. Az egyes projektek megvalósításának idıtartama nagyon eltérı idıt vehet

igénybe.

A tanulók a csoportos projektekben elsajátíthatják, gyakorolhatják a csoportokban való

együttmőködést, aminek a célja valaminek a közös elıállítása. A projektmunka olyan

tulajdonságokat értékelhet, amelyeket a szokványos tantermi órák nem tudnak. A jól szervezett

47

47

projekt során a lassan haladók értékei is kiderülnek, és ez megváltoztatja a diákok

önértékelését. A különbözı kulturális és anyagi háttérrel rendelkezı gyerekek más és más

tapasztalattal járulnak hozzá a projekthez, így az egymástól való tanulás feltételei is adottak.

11) Minden évfolyam számára tanévente két (9. és 13. évfolyamokon egy) Témahét kerül

megszervezésre Irodalom, Történelem, Ember és társadalom, Ember a természetben,

Mővészetek mőveltségterületen, melynek célja, hogy a moduláris oktatási formákat

kronologikus ismeretanyag-szervezés egészítse ki. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink egy-egy

korszakot a tantárgyi bontás nélkül, a maga összetettségében ismerjenek meg. A 2009/2010.

tanévtıl felmenı rendszerben a következı témaheteket tervezzük:

� 9. évfolyam 2. félév: İskor

� 10. évfolyam 1. félév: Ókor

� 10. évfolyam 2. félév: Középkor

� 11. évfolyam 1. félév: Reneszánsz

� 11. évfolyam 2. félév: Aranyszázad (XVI-XVII.)

� 12. évfolyam 1. félév: Felvilágosodás

� 12. évfolyam 2. félév: Reformkor

� 13. évfolyam 1. félév: A két világháború között

12) A 10. és 11. évfolyamokon tantárgytömbösített oktatást valósítunk meg az intézményi

összóraszám 15%-ában. A tantárgytömbösített oktatás megszervezésekor az órarendet

több hetes ciklusokban készítjük el, hogy biztosítani tudjuk ennek az oktatási formának az

alapelveit. A tantárgytömbösített oktatásban a matematika, fizika, földrajz, magyar nyelv és

irodalom valamint a történelem tantárgyak vesznek részt azon a nyelven, melyen a

tantárgyból az oktatás folyik.

13) A spanyol idegen nyelvi kompetencia fejlesztését saját innovációban valósítja meg az

intézmény, ezzel kívánjuk biztosítani a használható, felsıfokú nyelvtudást, minden nyelvi

készség egyenletes fejlesztését.

14) A spanyol célnyelvi civilizáció egy integrált, interdiszciplináris tantárgy, melynek

tanítása során az Ember és társadalom, Ember a természetben, Történelem, Irodalom,

Mővészetek mőveltségterületeket oktatjuk azok tantárgyi bontása nélkül spanyol nyelven.

A programcsomag önálló intézményi innovációként valósul meg iskolánkban, tanítása

során különös hangsúlyt kap a tevékenységközpontú pedagógia, elsısorban a

projektmódszer. a moduláris oktatás és az IKT alapú tanórák rendszeres tartása.

48

48

A Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvő Gimnázium óraterve

↓↓↓↓Tantárgy / Heti óraszámok évfolyamonként→→→→ 9. 10. 11. 12. 13.

Magyar nyelv és irodalom

(Kompetencia alapú oktatás) 3

4*

TTT

4

TTT 4 4

Történelem

3

TTT

2

TTT 3 3

Emberismeret és etika 1

Célnyelv (Integrálva az Életpálya Kompetencia) 18 5 3 4 6

Célnyelvi civilizáció ******

(Mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása) 2 2

2. Idegen nyelv 2 4 4 3 (du+2)

Matematika

(Kompetencia alapú oktatás) 2

4

TTT

4

TTT 3 4

Informatika** 2 1

Bevezetés a filozófiába 1

Fizika

2

TTT

2

TTT 2

Biológia 2 2 2

Kémia 2 2

Földünk és környezetünk

2

TTT

2

TTT

Ének-zene 1 1 1***

Rajz és vizuális kultúra 1 1 1***

Testnevelés és sport 2

(du+1)

2

(du+1)

2

(du+1)

2

(du+1)

2

(du+1)

Osztályfınöki 1 1 1 1 1

Társadalomismeret és kommunikáció**** 1 1 1

Választható emelt szintő órák

magyar, történelem, matematika, fizika, biológia, 2.

idegen nyelv, földrajz, informatika

2+2 2+2+1

Szabadon tervezhetı 148 160

Heti óraszám 32 32 32+2 28+4 25+5

*Integrálva a Tánc és dráma

**Integrálva a könyvtár informatika

***Mővészetek órakerete

****Integrált helyi tantárgy a Társadalomismeret és a Mozgókép és médiaismeret modul

összevonásából

49

49

*****TTT: a tantárgyat tömbösítve tanítjuk, a 10. évfolyamon az összóraszám 5, a 11.

évfolyamon az összóraszám 10%-ában.

******Mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: Ember és társadalom, Ember a

természetben, Történelem, Irodalom, Mővészetek spanyol nyelven

A törvényileg biztosított összes órakeretünk 8%-át az énekkar, a szakkörök és a

tehetséggondozás mőködtetésére biztosítjuk. Órakeretünkbıl heti tíz órát biztosítunk sportköri

órákra, a mindennapi testnevelés feltételeinek megteremtésére.

Minden tanulócsoportnak minden tanévben egy munkanap (4-6 tanítási óra) idıtartamú eltérı

szervezéső tanítási napot szervezünk. Ez felhasználható egy tantárgy vagy a

természettudományos tantárgyak komplexitásának megfelelı program szervezésére.

3. Az elıírt tananyag és követelményrendszer. A középszintő érettségi vizsga témakörei

Az elıírt tananyagot és a követelményeket, benne 2005-tıl a középszintő érettségi vizsga

témaköreit a mellékletben tesszük közzé.

A továbbhaladás feltételeit részletesen tartalmazza minden tantárgy helyi tanterve, mely

dokumentumok a Pedagógiai Program mellékleteit képezik.

4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának

elvei

Az iskolánkban alkalmazható tankönyveket a helyi tanterv alapján, a munkaközösség

véleményének figyelembevételével a pedagógusok választják ki, döntésük tanéven belül nem

változtatható meg. A 10-13. évfolyamon a felmenı rendszeren belül is csak különösen indokolt

esetben történhet változtatás. Spanyol nyelvkönyveket a 9. évfolyam számára az iskola

könyvtára biztosít.

A tankönyvek kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy kizárólag az OM által jóváhagyott, a

hivatalos tankönyvjegyzéken szereplı kiadvány rendelhetı meg. Alapkövetelmény, hogy

minden kiválasztott tankönyv alkalmas legyen mind a középszintő, mind az emelt szintő

érettségire való felkészítésre. A kompetencia alapú oktatás biztosítására 2008. május 16. után

akkreditált, kompetencia alapú tankönyveket választunk ki, ezzel is biztosítani kívánjuk a

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019 program fenntarthatóságát az iskolában.

A kiválasztás egyéb szempontjai: tartósság tartalomban, kötésben, borításban; szerepeljen

benne sok kiegészítı anyag a differenciált foglalkozásokhoz, feladatokhoz; legyen benne sok

gyakorlati, érdekes részlet; legyen színes, esztétikailag is igényes, vizuálisan is figyelem-

terelı; nyelvi tekintetben is színvonalas és példát adó. Legyen a tanítási órán is használható

szemléltetésre, az otthoni tanulást segítse; legyen hozzá munkafüzet, példatár; anyagilag ne

jelentsen aránytalan terhet a szülıknek.

50

50

A kéttannyelvő oktatás speciális igényei miatt saját jegyzeteket adunk ki, melyek elıállításához

tanulóinknak hozzá kell járulniuk. Segélykönyvtárunk rászoruló tanulóink rendelkezésére áll.

Elvárjuk tanulóinktól, hogy rendelkezzenek történelem- és földrajz atlasszal, négyjegyő

függvénytáblázattal, számológéppel, és az iskola jellegébıl adódóan kétnyelvő és egynyelvő

spanyol szótárakkal.

A szülıket a megelızı tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekrıl, tanulmányi

segédletekrıl, taneszközökrıl és más felszerelésekrıl, amelyekre a következı tanévben a

nevelı és oktató munkához szükség lesz. Továbbá kellı tájékoztatást nyújtunk az iskolától

kölcsönözhetı tankönyvekrıl, taneszközökrıl és más felszerelésekrıl, valamint arról is, hogy

az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülıi kiadások csökkentéséhez.

5. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje,

korlátai

A hazai pedagógiai gyakorlatban az iskolai tanórai tananyag feldolgozásnak és a gyakorlásnak

szerves kiegészítıje a tanulók otthoni munkája, amely részben a gyakorlás, részben a

feldolgozott tananyag megtanulásának (rögzítésének) célját szolgálja, de jelentıs szerepe van

az önálló tanulás készségének kialakításában, fejlesztésében is. Ezért fontosságát, súlyát nem

vitatjuk, de alapvetı elvként fogalmazzuk meg, hogy ezt a tevékenységet is – a lehetıségek

határain belül – keretek között tartjuk, hogy e munka is tervezhetı, átlátható rend szerint

folyjon. Ez feltétele annak, hogy

� az otthoni munka eredményes legyen,

� az önálló szellemi tevékenységrıl tanítványainknak már a középiskolás éveik alatt

kedvezı élményeik legyenek,

� ne okozzon az elviselhetınél nagyobb pszichés terhet vagy idızavart,

� tanulóinkban alakuljon ki e munka tervezhetıségének, rendszerességének igénye.

Mindezek miatt törekszünk a házi (írásbeli és szóbeli) feladatok és a tanórai tevékenység

közötti arányok optimális alakítására, az otthoni (írásbeli, gyakorló, megtanulásra szánt)

feladatok körültekintı meghatározására elsısorban az otthoni feladatok jó elıkészítésével.

Tanulóink eligazítást, szempontokat kapnak a házi feladat elvégzéséhez, az otthoni tanuláshoz,

hogy mindenki elıtt mindig egyértelmő legyen, mi a megtanulásra szánt, mi a gyakorlásra

kijelölt tananyag (feladat), az is, hogy ez hol található (tankönyvben, gyakorló füzetben,

példatárban, atlaszban), vagy honnan egészíthetı ki a tankönyvi tartalom, illetve a tanórai

vázlat. Ugyanígy fontos a gyakorlásra ajánlott és a kötelezı (tehát késıbb ellenırzött) feladatok

egyértelmő szétválasztása.

Az otthoni munka elvégzésére azzal is ösztönözzük tanulóinkat, hogy a gyakorlatban tesszük

nyilvánvalóvá, hogy a megoldott, elvégzett házi feladatokban szerzett készségek, ismeretek az

iskolai témazárókban, illetve más összefoglaló dolgozatokban, a szóbeli számonkérések során

is alkalmazhatók, hasznosíthatók.

51

51

A házi feladatok különösen nagy fontossággal bírnak a célnyelvi oktatásban a nyelvi fejlıdés, a

nyelvi egység automatizálása céljából. A nyelvi tudás szinten tartása céljából a szünetekre is

adunk alkotó jellegő házi feladatokat (naplóírás, olvasónapló stb.) Félévi rendszerességgel

(kivéve a 9. évfolyam elsı és a 13. évfolyam második féléve) kötelezı olvasmányokat adunk,

melyeket nyelvi és irodalmi szempontból dolgozunk fel.

Az iskolában megvalósuló új oktatásszervezési eljárások, a projekt- és a témahetek, a tanulói

portfólió készítése, a tantárgytömbösített oktatás során nagyobb szerepet kapnak az önálló

kutatómunkára, önálló alkotásra nevelı, azokat elıkészítı házi feladatok. Az ilyen jellegő

feladatoknál nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a részfeladatok során is átlátható legyen az

teljes egység, hogy a tanulók megfelelı segítséget kapjanak a házi feladat elkészítéséhez.

6. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai; a tanulók tudásának értékelésében

betöltött szerepe.

A folyamatos tanulás a középiskolai nevelés-oktatás természetes igénye. Azt mi is

egyértelmően valljuk: tanulóinknak minden órán számítaniuk kell arra, hogy ismereteikrıl,

jártasságukról, készségük szintjérıl számot adjanak. Ennek fontos motiváló és ösztönzı

szerepe van.

Az írásbeli számonkérés kényszerő eluralkodása miatt viszont szükségét érezzük annak, hogy

az összefoglaló jellegő, átfogó ismereteket vizsgáló írásbeli ellenırzésekre vonatkozóan –

éppen az elvárt hatékonyságukra és súlyukra való tekintettel – a tanulók, a szülık és a tanárok

számára egyaránt átlátható rendet alakítsunk ki. E feladat technikai-szervezési elıkészítése,

majd rendszerré tétele a munkaközösségek és az osztályfınökök együttmőködését igényli. E

szabályozás mellett lehetıség nyílik a tanult anyag szintetizálására, jut idı a gyakorlásra és

elérhetı, hogy a véletlen egybeesések szülte kapkodás és a torlódások miatti fáradtság ne

rontsa le a tanulással egyébként megalapozott eredményt.

Gondot fordítunk arra, hogy minden olyan írásbeli számonkérési formát gyakoroltassunk,

amellyel tanítványaink a kétszintő érettségi vizsgán vagy más záróvizsgán találkozhatnak

(esszé, teszt, grafikon-, forrás- és táblázatelemzés stb.).

A digitális kompetencia fejlesztésével párhuzamosan a számonkérések során is alkalmazunk

IKT eszközöket, az így elkészített dolgozatokat, tanulói munkákat elektronikus formában kell

beadni, értékelésük igazodik az általános értékelési elvekhez.

Fontosnak tartjuk, hogy a témazáró írásbeli munkák várható idejérıl a tanulók idıben, legalább

egy héttel korábban tájékoztatást kapjanak, saját idejük jobb beosztása érdekében is. Ezeknek

a dolgozatoknak a várható idejét, témáját a tanmenetekben is rögzítjük.

A kompetencia alapú oktatás bevezetésével párhuzamosan növekszik a tanulói munkáltatásra

építı tanórai és tanórán kívüli feladatok aránya. Fontosnak tartjuk az ilyen jellegő

tevékenységek értékelését is. Tudatosan törekszünk arra, hogy az új tanulásszervezési

eljárások (csoportmunka, pármunka) során is az egyéni tanulói teljesítményt értékeljük. A

52

52

tanulók motiválását szem elıtt tartva ezeknél a tevékenységeknél különösen törekszünk a

tanulók differenciált értékelésére.

Az új oktatásszervezési eljárások, a tantárgytömbösített oktatás, a moduláris oktatási formák, a

mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, a témahetek és projektek alkalmazása

során is törekszünk a tanulók osztályzatokkal való értékelésére, melyet minden esetben

kiegészítünk a tanuló elırehaladását segítı szöveges értékeléssel, mely történhet írásban,

vagy a tanulóval való megbeszélés során szóban.

Azoknál a tanulói tevékenységeknél, melyek egy produktum elkészítésével végzıdnek, a

szaktanár választhatja a hagyományos 5 osztályzatból álló skálát, vagy helyette a következı

hármas skálát:

� kiválóan megfelelt

� megfelelt

� nem felelt meg

Ezek a szöveges értékelési formák az ellenırzıbe és a naplóba jegyekre váltva kerülnek be a

következıképpen:

� kiválóan megfelelt = 5 (jeles)

� megfelelt = 3 (közepes)

� nem felelt meg = 1 (elégtelen)

Minden esetben a tanulói tevékenység indításakor kell tisztázni, hogy a produktum értékelése

melyik rendszerben fog történni.

Tanulóink legalább félévente egyszer készítenek portfóliót, melyet szintén osztályzattal és

szövegesen értékelünk. A portfólióra kapott osztályzat három egységet ér. A szaktanár a

tevékenység indításakor elıre tisztázza, hogy a következı értékelési formák közül melyiket

alkalmazza:

� a portfólió minden egyes itemére részjegyet ad, a végsı osztályzat ezeknek a jegyeknek

az átlaga lesz, a nevelési célokat hangsúlyosabban szolgáló itemek dönthetnek a végsı

jegy kialakításában. Az ellenırzıbe és a naplóba ez a végsı jegy kerül, ami három

egységet ér.

� a tanár három részjegyet ad elıre tisztázott szempontok alapján, ebben az esetben

mind a három jegy bekerül a naplóba és az ellenırzıbe, mindegyik egy-egy egységet

ér.

Egyértelmővé tesszük, hogy a különbözı írásbeli produktumok értékelésének milyen a súlya a

félévi illetve az év végi osztályzatok kialakításában. A témazáró dolgozatok érdemjegyét az

átlag kiszámításakor két jegynek számítjuk.

53

53

A témazáró dolgozatok esetében az elérhetı összpontszám 41%-ának teljesítésével az

érdemjegy elégséges. A kisebb anyagrészt felölelı órai írásbeli számonkérések esetén az

összpontszám 51%-ának elérésével az érdemjegy elégséges. A nagyon rövid válaszokat

igénylı, ún. „röpdolgozatok” értékelésekor azt a gyakorlatot követjük, hogy a tanulók

pontszámot kapnak, és három ilyen írásbeli munka pontszámainak az összesítését váltjuk át

érdemjegyre úgy, hogy az összpontszám 51%-ának elérésével az érdemjegy elégséges. A

spanyol munkaközösség ettıl a szabályozástól eltérhet.

Fontosnak tartjuk, hogy a munka megkezdése elıtt tájékoztassuk a tanulót, hogy az adott

írásbeli munka értékelése pontszámmal vagy érdemjeggyel történik-e.

A tanulói teljesítmény értékelése szempontjából különösen mérvadó munkákat legalább a

tanév végéig megırizzük. A szülık kérésére természetesen lehetıvé tesszük e dolgozatok

megismerését.

Tekintettel az érettségi vizsgaszabályzat új elemeire, tovább bıvítjük az írásbeli munkák

pontozásának gyakorlatát, és meghatározzuk az érdemjeggyé történı átszámítás kulcsait. Ezt a

munkaközösségek a tanulói teljesítmények értékelésének szempontjai között rögzítik, és a

szaktanárok a tanulókkal, az osztályfınökök a szülıkkel megismertetik.

Mindez feltételezi azt az eddig is követett gyakorlatot, hogy az írásbeli munkákat nemcsak

pontszámmal és érdemjeggyel értékeljük, hanem azokat (a hiányok, a hibák jelölésével) javítjuk

is.

Ha a tanuló hiányzik a témazáró dolgozat írásakor, a szaktanár egy alkalommal lehetıséget

biztosít a dolgozat pótlására. Röpdolgozat szóbeli feleléssel is pótolható. Amennyiben a tanuló

csak az adott óráról hiányzott és hiányzása igazolatlan, pótdolgozatot nem írhat.

Tanévenként egy-két alkalommal lehetıséget biztosítunk önállóan kutatni, házi dolgozatot

készíteni. A legjobb dolgozatokat a tanítási folyamatba beépítjük. A házi dolgozatok formai és

tartalmi követelményeit a munka kiadásakor ismertetjük a tanulókkal. Az értékelési

szempontok között fontos a kutatás, az ismeretszerzés önállósága, a szerkesztés, a

fogalmazás minısége.

7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a

tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formái

A megfelelı értékelés és osztályozás az egyik legfontosabb nevelı eszköz a pedagógus

kezében, amellyel a tanulók munkáját minısíti, fejlıdésüket befolyásolja, irányítja. Ezért arra

kell törekednünk, hogy a tanulóknak a tantárgyakkal összefüggı minden lényeges szóbeli,

írásbeli vagy gyakorlati megnyilatkozását, munkáját értékeljük.

Az érdemjegyek megállapítása:

Az érdemjegy megállapítása, az osztályozás felelısségteljes és kényes feladat, mert a tanulók

teljesítményének többsége nem egzaktan mérhetı, elbírálásukhoz nincsenek pontosan

meghatározott normák, s különbözı jellegüknél fogva még egymáshoz viszonyításuk alapján

54

54

sem könnyő a döntés. A szubjektivitást az osztályzásból nem lehet teljes mértékben kizárni,

mégis messzemenı objektivitásra törekszünk. Ezért a tanulói teljesítményeket a kerettantervi

követelményekhez mérjük.

Az elbírálás a kerettantervi követelmények és a tanuló teljesítményének egybevetése

alapján általában öt érdemjeggyel történik:

Jeles (5) érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban az iskolai tantervi

követelményeknek kifogástalanul eleget tett;

Jó (4) érdemjegyet kap a tanuló, ha az iskolai tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak

kevés és jelentéktelen hibával eleget tett;

Közepes (3) érdemjegyet kap a tanuló, ha az iskolai tantervi követelményeknek pontatlanul,

néhány hibával eleget tett, és a tanár segítségére (javításra, kiigazításra) többször rászorult;

Elégséges (2) érdemjegyet kap a tanuló, ha a kerettantervi követelményeknek súlyos hibával

eleget tett, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és készségekkel

rendelkezik;

Elégtelen (1) érdemjegyet kap a tanuló, ha a kerettantervi követelményeknek tanári

útbaigazítással sem tudott eleget tenni, és nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges

minimális ismeretekkel és készségekkel.

Azoknál a tanulói tevékenységeknél, melyek egy produktum elkészítésével végzıdnek, a

szaktanár választhatja a hagyományos 5 osztályzatból álló skálát, vagy helyette a hármas

skálát: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.

Kiválóan megfelelt értékelést kap az a tanuló, aki a produktumot, képességeihez mérten,

pontosan, precízen, határidıre elkészíti, az megfelel a projekt céljainak, formailag kifogástalan,

csak kevés és jelentéktelen hibát tartalmaz.

Megfelelt értékelést kap az a tanuló, aki a produktumot, képességeihez mérten elkészíti, de az

pontatlan, több hibát tartalmaz, esetleg határidı után készül el, formailag megfelelı, bár nem

kifejezetten igényes.

Nem felelt meg értékelést kap az a tanuló, aki a produktumot nem készíti el, vagy az általa

beadott munka formailag és/vagy tartalmilag nem felel meg a projekt céljainak, igénytelen.

Ezek a szöveges értékelési formák az ellenırzıbe és a naplóba jegyekre váltva kerülnek be a

következıképpen:

� kiválóan megfelelt = 5 (jeles)

� megfelelt = 3 (közepes)

� nem felelt meg = 1 (elégtelen)

A tantárgytömbösített oktatás, a mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, a

témahetek értékelési szempontjait és módjait az adott tantárgy helyi tanterve tartalmazza, mert

55

55

ez a tantárgyak sajátosságai miatt eltérı lehet. Mindegyik esetben szem elıtt tartjuk az itt

megfogalmazott alapelveket.

Ahhoz, hogy az érdemjegy betöltse nevelı funkcióját, a pillanatnyi teljesítmény értékének

megállapításán túl még mérlegelni kell a tanuló szorgalmát, a felmutatott eredmény eléréséhez

befektetett munkáját, aktivitását, a tanuló fejlıdését, sıt az osztály tudásszintjét is.

Ügyelünk arra, hogy a szóbeli és írásbeli számonkérés aránya megfelelı legyen, minden

tanulónak félévenként legalább egy értékelt szóbeli megnyilvánulásának kell lennie, hogy a

nyilvánosan elhangzó feleletek, érvelések révén – a szóbeliség gyakorlása mellett – a tananyag

részleteinek jobb megértését elısegíteni, a gyakori értelmezési félreértéseket tisztázni

lehessen.

A kompetencia alapú oktatás valamint az új tanulásszervezési eljárások során új

beszámoltatási formák is szerepet kapnak a mindennapi gyakorlatban, a hagyományos írásbeli

és szóbeli számonkérések mellett, elıfordulhatnak csoportosan vagy párban elkészítendı

tanulói projektek, dolgozatok. Minden esetben törekszünk azonban az egyéni képességekhez

mért teljesítmény vagy megszerzett tudásanyag értékelésére, senkit nem kívánunk elınyben

vagy hátrányban részesíteni mások teljesítménye miatt. A társas munkavégzés, kooperáció

során különös tekintettel vesszük figyelembe azoknak a szociális kompetenciáknak a

fejlıdését, melyekre szükség van a feladatok elkészítéséhez (kooperáció, meggyızés, egyenlı

részvétel).

A digitális kompetenciák fejlesztésével párhuzamosan az IKT eszközök alkalmazása megjelenik

a számonkérés formáiban is minden esetben igazodva az iskola IKT stratégiájához.

Az egyes munkaközösségek sajátosságaik figyelembevételével külön elveket is

meghatározhatnak.

Spanyol munkaközösség:

Minden tantárgyi egység után a tanuló ún. havi jegyet kap, melyben figyelembe vesszük az

órán nyújtott teljesítményét, a házi feladatok rendszeres elkészítését. Ugyanilyen

rendszerességgel 100 pontos írásbeli dolgozatot íratunk, melyet a következı számítás szerint

osztályozunk (felsıbb évfolyamon ez félévente minimum 2-3 dolgozatot, az elıkészítı

évfolyamon heti-kétheti rendszerességgel írt dolgozatot jelent):

0 – 59 % = 1

60 – 69 % = 2

70 – 79 % = 3

80 – 89 % = 4

90 – 100 % = 5

56

56

Az átlagszámításnál ezek a jegyek kétszer számítanak.

Az 50 pontos röpdolgozatokat, házi dolgozatokat (maximum 3 oldal terjedelemben) egy jeggyel

értékeljük. A röpdolgozat értékelése felbontható háromszori alkalommal írt 20-20 pontos

részekre is, ebben az esetben a három alkalommal elért pontok összessége ad egy jegyet, s az

értékelés a fenti százalékos rendszerben történik.

Félévente (január második és május elsı hetében) szóbeli vizsgát tartunk. A jegy három

egységet ér. A vizsgákon való megfelelés minimumkövetelményeit, nyelvtani és

kommunikációs szempontból megfogalmazott továbbhaladási alapfeltételeket a spanyol

munkaközösség helyi tanterve tartalmazza.

Rendszeresen felmérjük a nyelvi készségeket az európai nyelvi szintekhez igazítva, ezek a

minimum továbbhaladási szinteknek felelnek meg. A tanulói differenciálás érdekében

lehetıséget biztosítunk tanulóinknak a saját nyelvi készségek fejlesztésében határidık,

célkitőzések kitőzésére. A szintek mérésének ismétlésére, igazítására, az egyéni igényekhez

igazított készségfejlesztésre.

9. évf. január A1

június A2

10. évf. január B1.1-B1.2

június B1.3

11. évf. január B2.1

június B2.2

12. évf. január B2.3

június C1.1

13. évf. január C1.2

június C1.3

57

57

A magatartás és a szorgalom értékelésének szabályai:

A magatartásból adott érdemjegyek feltételei

Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki:

� a közösség alakítását, fejlıdését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének

megfelelı nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elısegíti, és társait is erre

ösztönzi,

� szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne,

� a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi,

� tanulmányi versenyeken sikeresen szerepel,

� a kooperatív tanulásszervezési eljárások során rendszeresen pozitív attitődjével

elısegíti a feladat sikerét

� társaival mindig toleráns, elfogadó, segítı

Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki:

� részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli

viselkedése ellen általában nincs kifogás

� a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja,

� nevelıivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias.

� Fegyelmezett, segítıkész, általában megbízható, pontos,

� a kooperatív tanulásszervezési eljárások során általában pozitív attitődjével elısegíti a

feladat sikerét

� társaival általában toleráns, elfogadó, segítı

Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki:

� a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással,

viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni,

� a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja be,

� nevelıivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó,

� társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít,

� figyelme ingadozó, munkája pontatlan,

� a kooperatív tanulásszervezési eljárások során attitődje változó, ezzel többször

akadályozza a sikeres munkavégzést

� társaival nem mindig toleráns, elfogadó, segítı

Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki:

� munkájával a közösség fejlıdését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével

rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be,

� közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek,

58

58

� a Házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem, nevelıivel,

társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle, fegyelmezetlen, durván

beszél, verekszik,

� a kooperatív tanulásszervezési eljárások során attitődje negatív, nem kooperál, ezzel

akadályozza a sikeres munkavégzést

� társaival nem toleráns, nem elfogadó, nem segítı

A szorgalmat minısítı osztályzat tartalma

Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki:

� Igényli tudása bıvítését: céltudatosan és ésszerően szervezi meg munkáját.

� Munkavégzése pontos, megbízható.

� Minden tárgyban elvégzi feladatait.

� Önálló a munkában.

� Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészülı,

figyel, érdeklıdik.

� Érdeklıdése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed.

� Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál.

� Aktívan részt vesz a projekthetek, témahetek, moduláris oktatási programok

megvalósításában.

� Tanulói portfólói, projektmunkái rendszeresen kiemelkedı minıségőek.

� A kooperatív tanulásszervezési eljárások során aktív.

Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki:

� Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen

készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik.

� Ösztönzı hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenırzi önmagát. Tudja, hogy mihez

kell segítséget nyújtania.

� Általában felkészül, de különösebb érdeklıdést nem árul el.

� Érdeklıdése megmarad az iskolai tananyag keretein.

� Általában aktív a projekthetek, témahetek, moduláris oktatási programok

megvalósításában.

� Tanulói portfólói, projektmunkái általában jó minıségőek.

� A kooperatív tanulásszervezési eljárások során általában aktív.

Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki:

� Munkája ingadozó, idıszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan.

� Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenırzi önmagát.

� Munkája változékony jellegő.

� Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire.

59

59

� Aktivitása a projekthetek, témahetek, moduláris oktatási programok megvalósítása

során változó.

� Tanulói portfólói, projektmunkái változó minıségőek.

� A kooperatív tanulásszervezési eljárások során aktivitása változó.

Hanyag érdemjegyet kap az a tanuló, aki:

� Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el.

� Nem hajlandó munkavégzésre.

� Nem törıdik kötelességeivel.

� Érdektelenség, teljes közöny jellemzi.

� A félévet illetve az év végét elégtelen osztályzattal zárta.

� Aktivitása a projekthetek, témahetek, moduláris oktatási programok megvalósítása

során gyenge, azokon nem vesz részt.

� Tanulói portfólói, projektmunkái gyenge minıségőek, értékelhetetlenek.

� A kooperatív tanulásszervezési eljárások gátolja a munkavégzést.

Megjegyzés:

A magatartás és szorgalom érdemjegyek megállapításakor figyelembe vesszük az életkori

sajátosságokat, az egyéni képességeket, a szociális kompetenciák esetleges hátrányait. Az

egyéni képességekhez mért fejlıdést minden esetben pozitívan, differenciáltan kell értékelni a

motiváció fenntartására.

8. A modulok értékelése, minısítése, beszámítása az iskolai évfolyam befejezésébe.

A tantervi modulokat az óraterv szerint fıtárgyakba integrálva tanítjuk. Értékelésük a tanév

során a pedagógiai programban foglalt alapelvek szerint történik, törekedve a differenciált,

egyénre szabott értékelésre. Különös hangsúlyt fektetünk a modulok értékelése során az

értékek kiemelésére, a javítás és a fejlesztés lehetıségeinek feltárására. A félév és a tanév

végén a modulban szerzett osztályzatok beleszámítanak a fıtárggyal átlagába, ezért az

értékelés azzal együtt, egyetlen jeggyel történik.

Az interdiszciplináris oktatási programok esetében (témahetek, projekthetek) annak

részfeladatai szükség szerint adott tantárgyhoz kapcsolódnak. A projekttermékek értékelését

az érintett szaktanárok közösen végzik el, az osztályzat az elıre kiválasztott és a diákok és

szülık felé kommunikált tantárgynál kerül be az ellenırzıbe és a naplóba.

60

60

9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek, a mérés pedagógiai

hasznosítása.

A tanulók fizikai állóképessége és teljesítménye szoros kapcsolatban van egészségi

állapotukkal is. Ez is indokolja e mérések fontosságát. Ennek tanévi ütemezését az OM

kiadvány („Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” OM 2000)

felhasználásával a testnevelı tanárok tervezik, ık szervezik és végzik is e méréseket.

A legfontosabb mérések a következık:

� 12 perces futás – minimum szint leány 2004 m, fiú 2338 m

� kétkezes tömöttlabda-dobás hátra - leány 6, 20 m, fiú 8,95 m

� helybıl távolugrás – leány 1, 74 m, fiú 1,99 m

A mérések eredményeit a tanulókkal, a szülıkkel ismertetik, a fejlesztéshez tanácsot, a tanulói

erıfeszítésekhez ösztönzést adnak. A mérések iskolai tapasztalatairól a szülıket, az

iskolaorvost, a tantestületet tájékoztatják. Legalább kétévenként átfogó értékelést készítenek a

tanulók fizikai állóképességének helyzetérıl, és javaslatot tesznek a szükséges teendıkre.

10. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei.

A pedagógusok a tanuló teljesítményét, elımenetelét tanítási év közben rendszeresen

érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minısítik. A tanuló

magatartásának és szorgalmának értékelését és minısítését az osztályfınök – az osztályban

tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekrıl a tanulót és kiskorú

tanuló szülıjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek

alapján az osztályozó értekezleten kell meghatározni. A tanuló érdemjegyét a tanórai

foglalkozásokon végzett szóbeli és írásbeli munka, illetıleg gyakorlati tevékenység

figyelembevételével kell megállapítani.

A tanuló év végi osztályzatát évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán,

különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A

továbbhaladás feltétele a helyi tantervi minimumfeltételek teljesítése.

Ha egy tanulónak egy tanítási évben tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása

együttesen meghaladja a 250 órát, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a

nevelıtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

11. Emelt szintő képzés

Az emelt szintő foglalkozásra való jelentkezés a törvény szerint legalább egy tanévre szól,

valamely foglalkozást leadni vagy újat felvenni csak a következı tanév elején lehet. [16/1998

(IV. 8.) MKM rendelet 8] Ha a tanuló a 12. évfolyam után új tantárgyat szeretne emelt szinten

61

61

tanulni, különbözeti vizsgát kell tennie. Ha a tanulót a nem kötelezı foglalkozásra felvették, a

tanítási év végén a tanórai foglalkozást a mulasztás, az értékelés és a minısítés, továbbá a

magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelezı tanórai foglalkozás

lenne.

Emelt szintő foglalkozásra való jelentkezésnél, ha a csoport létszáma meghaladja a 15 fıt, a

szaktárgyi munkaközösség objektív mérés alapján dönt a jelentkezık sorrendjérıl, arról, hogy

kinek javasolja, hogy tanulmányait az adott emelt szintő csoportban folytassa.

Ha a tanuló a következı tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek,

mert az elıírt vizsga letételére a nevelıtestülettıl halasztást kapott, az engedélyezett határidı

lejártáig tanulmányait felsıbb évfolyamon folytathatja.

A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára

megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt

is teljesítheti.

Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

Ha a tanuló nem teljesíti legalább elégséges minısítésre az évfolyamra elıírt helyi tantervi

követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

Iskolánkba új tanulót – a magas követelmények miatt – csak úgy tudunk fogadni, ha elızetesen

felmérjük nyelvi tudását. A tanuló csak abban az esetben nyerhet felvételt a Károlyi Mihály

Magyar-Spanyol Tannyelvő Gimnáziumba, amennyiben a felvételi vizsga tanúsága szerint

spanyol nyelvi tudásszintje megfelelı, vagy ha remény van arra, hogy rövid idın belül fel tud

zárkózni (ilyen esetben megfelelı módon segítjük ıt), valamint ha matematikából,

történelembıl és magyar nyelv és irodalom tantárgyakból is megfelel a vizsgán. Azok a

diákok, akik a 10. évfolyamra nyernek felvételt, a tanév során különbözeti vizsgát tesznek

minden a 9. évfolyamon osztályozott elméleti tantárgyból.

A kéttannyelvő képzésben résztvevı tanulónak a 100/1997. kormányrendelet értelmében

kötelezı kéttannyelvő érettségi vizsgát tennie.

62

62

III. A Pedagógiai Program elfogadása

A pedagógiai programot a tantestület kétharmados többséggel fogadhatja el. Véleményezési

jogot gyakorol a diákönkormányzat, a szülıi munkaközösség és az iskola-egészségügyi

szolgálat képviselıje.

A pedagógiai program végrehajtását minden tanév végén megvizsgáljuk, törvényi változás

esetén az ott megjelölt határidıvel, illetve a tantestület tagjainak legalább 25%-nak kérésére

felülvizsgáljuk. Amennyiben ilyen igény nem merül fel, a pedagógiai programot 5 évenként

vizsgáljuk felül.

Amennyiben a pedagógiai programunkban módosítás történik, azt a követı tanévtıl felmenı

rendszerben vezetjük be.

A pedagógiai program megtekinthetı az iskola könyvtárában és az iskola honlapján

(www.karolyigimnazium.hu).

A Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvő Gimnázium pedagógiai programja 2010.

szeptember 1-jén lép hatályba és visszavonásig érvényes.

Budapest, 2010. április 20.

Melléklet:

Tantárgyak helyi tantervei, melyek tartalmazzák a középszintő érettségi vizsga témaköreit

IKT stratégia

63

63

ZÁRADÉK

A pedagógiai programot a Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvő Gimnázium tantestülete, a

jelenlévı szülıi munkaközösség tagjai, a diákönkormányzat és az iskola egészségügyi

szolgálat képviselıje a 2004. április 5-én tartott nevelıtestületi értekezletén egyhangúlag,

ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Felülvizsgálatot elvégezte a Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvő Gimnázium tantestülete

2010. május 12-én. A TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019 megvalósítását szolgáló programrészek

felülvizsgálata 2014/2015. tanévben aktuális.

Aláírások:

a nevelıtestület 2 tagja:

……………………………………… ………………………………………………

Szabó István Vámosné Polyák Krisztina

a KT elnöke:

………………………………………………

Fekete Józsefné

a szülıi választmány nevében:

………………………………………………

Dr. Halász Zita

a diákönkormányzat képviselıje:

………………………………………………

Forgács Ráhel

az iskola egészségügyi szolgálat képviselıje:

………………………………………………

Dr. Kovács Erika

az igazgató:

…………………………………….

Dr. Cselik Ágnes

Budapest, 2010. május 12. .

64

64

A Fıvárosi Önkormányzat Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvő Gimnázium Szülıi

Munkaközösségének állásfoglalása az intézmény Pedagógiai Programjáról,

A Fıvárosi Önkormányzat Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvő Gimnázium Szülıi

Munkaközösségének képviseletében kijelentjük, hogy a Pedagógiai Program a TÁMOP-3.1.4-

08/1-2009-0019 megvalósítását és fenntarthatóságot célzó átdolgozása során a szülıi közösség

számára jogszabályban biztosított véleményezési jog korlátozás nélkül érvényesült.

A Szülıi Munkaközösség az intézmény Pedagógiai Programját, valamint Egészségnevelési és

Környezeti Nevelési Programját elfogadja és annak jóváhagyását támogatja.

Budapest, 2010. május 19.

………………………………………………...

Dr. Halász Zita

a Szülıi Munkaközösség nevében

65

65

A Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvő Gimnázium Diákönkormányzatának állásfoglalása

a Fıvárosi Önkormányzat Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvő Gimnázium Pedagógiai

Programjáról, valamint Egészségnevelési és Környezeti Nevelési Programjáról

A Fıvárosi Önkormányzat Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvő Gimnázium Szülıi

Munkaközösségének képviseletében kijelentjük, hogy a Pedagógiai Program a TÁMOP-3.1.4-

08/1-2009-0019 megvalósítását és fenntarthatóságot célzó átdolgozása során a

diákönkormányzat számára jogszabályban biztosított véleményezési jog korlátozás nélkül

érvényesült.

A Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvő Gimnázium Diákönkormányzata az intézmény

Pedagógiai Programját, valamint Egészségnevelési és Környezeti Nevelési Programját

elfogadja, és annak jóváhagyását támogatja.

Budapest, 2010. április 19.

………………………………………………...

Forgács Ráhel