Van-e hatékony felügyelés?

A kockázat-alapú felügyelés alapelvei

Marsi Erika főigazgató

2

A téma aktualitása

Környezet változásai• Piaci folyamatok• Nemzetközi

szabályozói változások• EU home-host

kapcsolatok –felügyelési konvergencia

Felügyeleti válasz• Hazai szabályozás

változtatása• PSZÁF módszertani

fejlesztés

3

A felügyeletek céljai

– Biztosítani a pénzügyi piacok megbízható, folyamatos és átlátható működését

– Fenntartani a bizalmat a pénzügyi rendszerben– Elősegíteni, hogy a nyilvánosság jobban értse a

pénzügyi rendszert– Biztosítani a fogyasztók megfelelő szintű

védelmét– A pénzügyi bűnözés visszaszorítása

4

A kockázat-alapú felügyelés alapelvei

– a felügyeleti célokat veszélyeztető kockázatok integrált megközelítése

– a kockázat- és az erőforrás menedzselés összehangolása

– a szektor „legjobb gyakorlatának” leképezése– dinamikus– elszámoltathatóg– arányosság – transzparencia

5

Mi a kockázatkezelés egy felügyelt intézménynél?

– Az Igazgatóság meghatározza a kockázatvállalási politikát– Kockázati ciklus: azonosítás, mérés, kockázat csökkentés,

monitoring/riportolás, kontroll (limitek), független kockázatkezelés

A felügyelet kockázatkezelése is felépíthető ez alapján

• Cél: a törvény, és a stratégia által meghatározott célok elérése• Vezetés: jóváhagyja a kockázati politikát• A kockázatkezelés

– meghatározza a kockázatokat, ami a célok elérését fenyegetik– méri a kockázatokat: valószínűség + hatás– kockázatcsökkentés (felügyelők tevékenysége)– információkat állít elő a kockázatok monitorozására– A kockázatvállalási szint kontrollja – Független kockázatkezelést működtet a folyamat kontrolljára

6

Kockázati Ciklus

KockKockáázatzatalapalapúú

mmóódszertandszertanalkalmazalkalmazáásasa

KockKockáázatzatkköörnyezetrnyezetdefinidefiniáálláásasa

KockKockáázatizatiéétvtváágy gy

meghatmeghatáározrozáásasa

ValidValidáállááss,,EllenEllenőőrzrzééss

KockKockáázatzatAzonosAzonosííttááss

KockKockáázatzatMMéérrééss

KockKockáázat zat CsCsöökkentkkentééss

KockKockáázatzatMonitoring Monitoring ééss

JelentJelentééskskéészszííttééss

7

Kockázati étvágy

• Mi az a kockázati étvágy?– Az a kockázat mennyiség, amit egy szervezet bármikor kész

felvállalni, tolerálni, aminek való kitettségre felkészült.• Hogyan lehet ezt megfogalmazni?

– Felső vezetés meghatározza, FT jóváhagyja, világos kommunikáció lefelé, döntéshozatal keretrendszerének kialakítása (rögzíteni/áttekinteni), mindenkinek e szerint kell cselekedni

• Hogy lehet ezt a gyakorlatban érvényesíteni?– Világos kockázati koncepció, – Egységes kockázat mérési rendszer– Kockázat-alapú erőforrás allokáció– Elszámoltathatóság – mit kinek kell tennie, ha a kockázat

meghalad egy szintet, kockázat eszkalálás felfelé a szervezetben

8

Hatás * ValószínűségHatás: egy „szűrő”, amely kiválasztja azokat a

cégeket, amelyek esetleges piaci kudarca várhatóan nem gyakorol jelentős hatást a felügyelet céljaira. A szűrő alapvetően a cég méretét, a céggel kapcsolatban álló fogyasztók számát és a cég által kezelt ügyfélvagyon méretét veszi alapul, algoritmusa szektoronként eltérő. Segítségével egyszerűsíti az erőforrás-allokáció problémáját

• Valószínűség: Annak a valószínűsége, hogy az intézménynél felmerülnek olyan kockázatok, amelyek veszélyeztetik a felügyelet céljait.

9

Miért választotta a PSZÁF ezt az irányt?

• Nemzetközi felügyeleti módszertanok fejlődése

• A lefedett tevékenységek igen kiterjedtek

• A felügyelt szektorok méretei jelentősek, míg a rendelkezésre álló erőforrások korlátozottak

• Közös nyelv kialakítása

10

Kiindulópontok

• 2005-ben a Felügyeleti Tanács döntései– A Felügyelet céljai, feladatai– A Felügyelet stratégiája– A felügyelési politika tézisei

• A nemzetközi szabályozás jelentős átalakulása

• A hazai szabályozás korlátjainak megszűnése

• GAP analízis – a jelenlegi felügyeleti gyakorlat áttekintése, milyen változtatások szükségesek

11

Nemzetközi szabályozási változások – SolvencyII.

• A Solvency II. célja:– kockázatérzékenyebb szavatoló tőke követelmény,– Európai szinten egységes kockázatkezelés és felügyeleti

elvek kidolgozása (kockázatalapú felügyelés megvalósítása)

• A 2. pillér – célja az intézmény kockázati profilja, kockázatkezelése, belső

kontrollrendszerei, és a tőkeellátottsága közötti kapcsolategyértelművé tétele.

– Az intézménynek magának kell kidolgoznia a megfelelőkockázatkezelési és tőkeallokációs folyamatokat - a felügyelők feladata ennek értékelése (SRP). A Felügyelet és az intézmény között párbeszéd központi része a SRP-nek.

12

Nemzetközi szabályozási változások – SolvencyII.

• Pillar II Munkacsoport mandátuma:- Állítson össze javaslatot a felügyeleti eljárásokról, azok

eszközrendszerének meghatározásához, kidolgozásához.- Találja meg azokat a felelősségi pontokat, ahol a

felügyeletnek be kell avatkoznia a biztosítónál zajlófolyamatba, vagyis intézkedési kötelezettsége keletkezik.

• SRP: supervisory review process– Direktíva szintjén rögzített elvárás, hogy az egységes

felügyeleti gyakorlat biztosítása érdekében egyfajta standardizált eljárás megfogalmazása szükséges (SRP), hasonló kockázatok hasonló módon való értékelése.

– A kockázatok mérése mellett azonos hangsúlyt kap a kontroll rendszerek értékelése (kockázatkezelés, internal governance)

13

Nemzetközi szabályozási változások – SolvencyII.

• Az SRP részei: a kockázatok felismerése, azonosítása, mérése, elemzése, intézkedések

• Az SRP kellékei: early warning system, stressz tesztek és kockázatértékelő rendszer működtetése.

- A felügyeletnek értékelnie kell a biztosítók által alkalmazott stressz teszteket, érzékenységi teszteket és szcenárió analíziseket, azok alapján előírhat további tesztelést, illetőleg ha elégtelennek ítéli az így megállapított tőkeszükségletet, az SCR (solvency capital requirementPillar I.) összegén felül további tőkeszükségletet írhat elő („capital add-on”).

- EU-n belül elvárás a felügyeleti gyakorlatok harmonizációja („minimum standard”),, az ún. „peer review” keretében biztosított, hogy a legjobb megoldásokat megismerhessék és átvegyék egymástól a tagállamok, amelyeket ún. CEIOPS standardokban kívánnak rögzíteni az egységes alkalmazás érdekében

14

GAP analízisA PSZÁF jelenlegi gyakorlatában a kockázatalapú

felügyelés – a felügyelt intézmények adatszolgáltatása, és egyéb, az

intézményekről szóló szakmai, piaci információk figyelését, monitoringját;

– a felügyeltek rendszeres negyedévenkénti kockázatértékelését;

– a helyszíni vizsgálatok mélységének és szélességének(rendkívüli esetben időpontjának) a kockázatértékelés eredménye szerinti kialakítását jelenti;

– de nem mentesíti a Felügyeletet a teljes körű prudenciálisfelügyelés alól, az alapvető felügyelői vizsgálati eszközöket (monitoring, kockázatértékelés, helyszíni vizsgálatok) minden intézményre alkalmazni kell, eltérés csak az alkalmazás intenzitásában van;

– és nem terjed ki a piacfelügyeletre.

15

GAP analízis• A PSZÁF gyakorlatában a kockázatértékelésre és a

vizsgálati programok összeállítására jogi személyiségenként, s nem pénzügyi csoportonként (vagy konglomerátumonként) kerül sor.

• Az elmúlt években– a PSZÁF összehangolta a pénzügyi csoportok

intézményeinek vizsgálati programjait és helyszíni vizsgálatát;

– a bankok vezette pénzügyi csoportok esetében sor került a csoporttagok kockázatértékelésének összevezetésére.

16

GAP analízis• A felügyeleti monitoring

– jelzi (csengetés) az azonnali felügyelői választ igénylőkialakult és mérhető

– jogszabályi megfeleléssel kapcsolatos problémákat,– a szokásostól jelentős mértékben eltérő pénzügyi

arányszámokat és– a feltűnő mértékű változásokat.– beépül a folyamatos felügyelésbe, jelzéseire a felügyelők

azonnal reagálnak;– beépül a kvantitatív kockázatértékelésbe.

• A kockázatértékelés a személyi, az üzleti és az operációs kockázatok szintjét méri kvantitatív és kvalitatív értékelő eljárásokkal

17

GAP analízis• A kockázatértékelést nem támogatja

– olyan elemzési háttér, amely kiterjed• a gazdasági környezet,• a pénzügyi piacok,• a termékek és• a felhasználó, fogyasztó elemzésével feltárható

kockázatokra;– a felügyelt intézmények működésével

kapcsolatban felmerült felhasználói, fogyasztói panaszok tartalmi és statisztikai elemeit felhasználó panaszügy elemzésre.

• Az erőforrások nincsenek hozzárendelve a kockázatokhoz.

18

Kijelölt célokÁtfogó, a Felügyelet egészére érvényes

kockázat-alapú felügyelési módszertan kialakítása, belefoglalva a Pillér2 alapján végzendő folyamatos felügyelést,

• Amely a felügyeleti célokat veszélyeztetőkockázatok széles körét figyeli

• Amely alkalmas a felügyelt intézmények kockázati pontjainak meghatározására

• Fókuszált, a problémának megfelelő, és időben történő felügyelői reakciót tesz lehetővé

• Az erőforrások optimális allokálását teszi lehetővé,

19

A módszertani fejlesztés kijelölt céljai

A felügyelés

• A kockázatokra koncentrál• Megérti a tevékenységet• Értékeli a problémák felmerülésének valószínűségét, és hatását a

Felügyeleti célok elérésére• Összeállítja az intézmény részletes kockázati profilját, amelyhez

minden kvantitatív és kvalitatív információt felhasznál, az információk forrása mind nem-helyszíni adatszolgáltatás és egyéb információ, mind helyszíni információ lehet.

• Értékeli a kockázati típusokat, a kockázati kontrollokat (kockázatkezelés), és az intézményi kontrollokat (internalgovernance).

• Az értékelést a felügyelő végzi, folyamatos, ezért élő és dinamikus

20

A módszertani fejlesztés alapelvei• A Felügyelet céljait leginkább veszélyeztető

kockázatokra koncentrál, nem akar mindent felügyelni• Az erőforrásokat a kockázatokhoz rendeli• Átlátható – a piaci szereplőkkel egyeztetett, nyilvánosan

hozzáférhető a módszertan• Proaktív, a kockázatokat a probléma bekövetkezése előtt

előrejelzi• Prioritásokat, választási lehetőségeket állít fel• Elszámoltatható, ellenőrizhető• Eredmény orientált – nem a módját, hanem az eredményét (mi

a Felügyelet elvárása) határozza meg a szükséges korrekcióknak• Konszolidált alapú, az intézmény egészét – függetlenül a jogi

struktúrától – szemléli. Az üzleti folyamatokat egészében kezeli, de a nagyobb, önálló üzleti egységeket külön is elemzi.

21

A kockázatalapú felügyelés tervezett szerkezete

• A Felügyelet meghatározza saját „kockázati étvágyát”• Összeállítja a felügyeleti célok veszélyeztetése

szempontjából jelentős intézmények és intézménycsoportok listáját;

– az intézménycsoportokat, ha azok mérete és összetettsége lehetővé teszi, egységként kezeli, a figyelem az üzleti folyamatok egyben való kezelésére irányul, függetlenül a jogi struktúrától, mindemellett a jelentős jogi egységek külön értékelése is megtörténik

– Elkészíti az „egyedileg felügyelt intézmények” részletes kockázati profilját, amelyhez minden kvantitatív és kvalitatív információt felhasznál

• az információk forrása mind nem-helyszíni adatszolgáltatás és egyéb információ, mind helyszíni információ lehet,

• a kockázatok felmérése a gazdasági környezetben, a piaci körülményekben, a kínált termékekben, a felhasználók és fogyasztók magatartásában rejlő kockázatok elemzésre éppúgy támaszkodik, mint az adatszolgáltatásból nyerhető mutatószámok értékeire

22

A kockázatalapú felügyelés tervezett szerkezete

• A felügyeleti célokat kevésbé veszélyeztető cégeket alap-monitoringgal és tematikus vizsgálatok révén felügyeli

– az alap-monitoring az Uniós követelményekkel összhangba hozott adatszolgáltatás jogszabályi sérelem és feltűnő változások szerinti feldolgozását jelenti,

– a potenciális veszélyek szerint elemzett és értékelt pénzügyi piacok, termékek és felhasználóik kockázatainak feltárására tematikus vizsgálatok szerveződnek,

– a tematikus vizsgálatok kiemelt figyelmet fordítanak a látókörükbe kerülő nem jelentős intézmények kockázataira

• Az intézményi kockázati profilok, illetve a tematikus vizsgálati eredményekre támaszkodva intézményi kockázatenyhítő felügyeleti taktikák meghatározása

• A kockázatenyhítő eljárások hatásainak ellenőrzése

23

A kockázatalapú felügyelés tervezett szerkezete

Folyamatos monitoring: Az értékelések közötti időszakban az időközben felmerülő kockázatok azonosítására irányuló tevékenység

• Minden cégre: alap monitoring (alapadatok feldolgozása)

• A jelentős hatású intézményekre szoros, folyamatos monitoring: rendszeres találkozás az intézmény vezetőivel és a kontroll funkciók vezetőivel, cél, hogy folyamatosan kövessék a cég tevékenységét, a felmerülő kockázatok ne maradjanak figyelmen kívül

24

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!