109

A gyermekrajzok jelentõsége a neurológiaiés pszichiátriai zavarokban

JAKAB IRÉN

1. Gyermekrajzokban kifejezõdõ neurológiaizavarok

Az organikus agykárosodások által okozott neurológiai zavarok jelei megjelen-nek a gyermekrajzokban is, amint a gyerekek elérik azt az életkort, amikor mártudnak papírral, grafitceruzával, színes ceruzával vagy ujjfestékkel bánni.

Az emberrajzok részletei a közismert Goodenough-teszten mérhetõ gyerek-kori fejlõdési állomásoknak felelnek meg. Ezek az állomások a 3-8 év közöttigyerekek normális intellektuális érését jellemzik, a fejlábember például 3 éveskorban jelenik meg a rajzokon, a fej, a test és a végtagok 5 éves korban, a ruházata 6. évben és így tovább.

Az oxigénhiányos állapot, a fertõzések (pl. vírusos vagy bakteriális agyvelõ-gyulladás) és az agyhártyagyulladás által okozott nem lokalizálható agykárosodás amentális életkor általános csökkenéséhez vezethet, ami olyan emberrajzokbantükrözõdik, amelyek nem torzak, csak a biológiai életkor helyett a gyerek mentá-lis életkorának termékei. Hasonlóak a fejlõdésben visszamaradott gyerekek raj-zaihoz, akiknek állapotát genetikai vagy anyagcserezavarok okozzák.

A lokalizált agykérgi károsodásokban a rajzok neurológiai tünetekrõl és azok pon-tos helyérõl tanúskodhatnak. Például a domináns félteke fali (parietális) lebe-nyében a gyrus angularis vagy a parieto-temporo-okcipitális lebenyben az átme-neti területek károsodása téri agnóziához és konstruktív apraxiához vezet, amelyekszéttagolt alakokban, befejezetlen és torz tárgy- és emberábrázolásokban, vala-mint tárgyak közötti, illetve egy adott tárgy részletei közötti valószerûtlen kap-csolatokban nyilvánulnak meg.

A neurológiai zavarok jelei, például a chorea minor alkalmankénti összefüggés-telen firkálásban nyilvánulnak meg, ami abból adódik, hogy a gyerek a papírontartja a ceruzát, mikor keze vitustáncszerû mozdulatot tesz. A toll vagy a színesceruza hosszú vonásai és egyenetlen nyomásereje a vitustánc eseteiben gyakori.Elõfordul, hogy a rajzot gyakorlatilag elrontják ezek az akaratlan mozgások.A Parkinson-kórhoz hasonló más extrapiramidális tüneteket szélütés okozhat,melyek remegésben nyilvánulnak meg: a kézremegés vékony, reszketõ vonalakateredményez. A Parkinson-típusú kórképekben a rajzok mérete gyakran össze-zsugorodik.

A neurológiai zavarok leginkább az emberrajzokban jelennek meg, bár bizo-nyos állapotokra következtethetünk egyes tárgyak ábrázolásából is.

Vannak olyan neurológiai zavarok, például a szülés közbeni oxigénhiányosállapot okozta féloldali izomgyengeség (hemiparézis perinatális anoxia miatt),

hardi1.pmd 2005.01.16., 9:44109

Black

110

melyek a test aszimmetrikus ábrázolásában mutatkoznak meg az emberrajzok-ban; általában a gyengébbik oldal kisebb, mint a jól mûködõ oldal. Ezt még azok-ban az esetekben is felfoghatjuk a páciens tudattalan önábrázolásának, ahol a vég-tagokon nem jelenik meg érzékelhetõ bénulás. Úgy tûnik, hogy a gyerekektestsémája már kisebb mértékû féloldali izomgyengeségnél is torzul. Amennyi-ben tényleges bénulás is bekövetkezett, a gyerek tudatosan rajzolhatja kisebbre abénult, normál méretû végtagjait. A végtagok alulfejlettsége esetében azok teljesmértékben hiányozhatnak is a rajzról.

Az 1. ábra a „szeretet” fogalmát ábrázolja egy porcon belüli csontosodási za-varban (chondrodystrophia) szenvedõ gyerek rajzán, aki mankóval közlekedik.

Az önábrázolás az énkép tudattalan elváltozásait fedheti fel. Egy 11 éves lánynem négylábú szamarat rajzolt. Õ kétoldali csípõficammal született és szinténmankóval közlekedik (2. ábra). Egy fogyatékkal élõ kislány a szépség fogalmáthatalmas kezû lány rajzával ábrázolta. Ez a kislány aknát talált a szántóföldön, ígyvesztette el az egyik kezét. A szépség fogalmának ábrázolása jól mutatja hiányzókezének lélektani jelentõségét.

1. ábra: Porcfejlõdési zavar, alulfejlett végtagok. 10 éves fiú: „Szeretet”(„Az anya szereti a gyereket”)

hardi1.pmd 2005.01.16., 9:44110

Black

111

2. ábra: Kétoldali veleszületett csípõficam. Mankóval közlekedõ, 11 éves lány.A jótékonyság fogalmának ábrázolása („Egyik ember ad a másiknak”)

A neurológiai zavarokban a rajzok stílusa rendelkezik a legnagyobb diagnosz-tikai értékkel. Egy kilencéves fiú, aki mindkét lábát elvesztette egy akna felrob-banásakor, még egy szamarat is a mellsõ két lába nélkül rajzol le (3. ábra).

3. ábra: Kilencéves fiú rajza, aki egy akna felrobbanásakor mindkét lábát elvesztette.A „becsület” ábrázolása („A szamár becsületes”).

A színhasználat kevéssé árulkodik neurológiai betegségekrõl, kivéve a szín-vakságot, amit viszont jobban kimutatható más, megfelelõ tesztekkel.

A rajzok tartalma a gyerek mentális életkorától és a környezeti hatásoktól függ.

hardi1.pmd 2005.01.16., 9:44111

Black

112

2. A pszichiátriai kórképek megjelenítésea gyermekrajzokban

A gyermekrajzok jelentését a rajzok ismert értékelési szempontjai alapján kellelemezni. A gyermekrajzok stílusa, színe és tartalma a gyerekek betegségérõlárulkodik.

A hiperaktív gyerekek vonalai szétesettek és egyenetlen a nyomáserõsség.Az alakok is torzulnak, mivel a gyerekek gyakran belekezdenek valami más tevé-kenységbe, majd visszatérnek a rajzhoz. Rajzolás közben a figyelmük nem telje-sen arra összpontosul, amit csinálnak. Ha cselekvést ábrázolnak, az meglehetõ-sen vázlatos és befejezetlen. Jobban szeretik az élénk színeket, a pirosat vagy anarancs- és citromsárgát.

A depressziós gyerekek gyakran kicsiny tárgyakat és embereket rajzolnak, és arendelkezésükre álló rajzfelületnek csak egy részét használják fel (4. ábra).Ha a depresszió alacsony önértékeléssel jár együtt, a gyerekek csak körvonallalábrázolják saját magukat, viszont az alakok egyben vannak, nem úgy, mint azorganikus agykárosodott gyerekek szétesett figurái. A depressziós gyerekek ked-velik a satírozást, a szürke, lila és barna színeket (5. ábra).

A szkizofréniás gyerekek az autistagyerekekére hasonló sztereotip rajzo-kat készítenek, melyekben ismétlõdneka részletek. Mechanikus tárgyakat vagyrobotokat vetnek papírra emberek he-lyett. Az emberrajzaik a gyerekek én-képének zavarairól, hallucinációkrólvagy érzékcsalódásokról tanúskodnak(6., 7., 8. és 9. ábra).

4. ábra: Depresszió és elfojtott harag:16 éves fiú „Dühös emberek” címû rajza

5. ábra: Depresszió: Tízéves depressziósés retardált fiú „Két ember” címû rajza.

Barna és lila színek, satírozás, felismerhe-tõ arcvonások nélkül

hardi1.pmd 2005.01.16., 9:44112

Black

113

A kisgyerekeknek még nincsenek szisztematikus érzékcsalódásaik, de vannakérzékcsalódásos szorongásaik olyan tárgyaktól, amelyeket normális gyerekek nemélnek meg fenyegetõként. A szkizofréniában szenvedõ gyerekek rajzai nagyonbizarrak lehetnek, és a színeket idioszinkretikus módon használják, például lilaarcot, zöld hajat rajzolnak. A torz állat- vagy emberalakok ábrázolásaként ször-nyek jelenhetnek meg a rajzokon.

6. ábra: Szkizofrénia: 12 éves, paranoidszkizofréniában szenvedõ fiú: „Önma-gam” (fej nagy szemmel; a felület többi

részét sztereotip vonalak töltik ki)7. ábra: Szkizofrénia: 9 éves, retardált

szkizofréniás lány: „Önmagam” és „Férfi”

8. ábra: Szkizofrénia: 11 éves, retardáltszkizofréniás fiú: „Önmagam”

9. ábra: Szkizofrénia: 8 éves,szkizofréniás fiú: „Önmagam”

hardi1.pmd 2005.01.16., 9:44113

Black

114

Az agresszív gyerekek és serdülõk képesek lehetnek megjeleníteni érzéseiket,félelmeiket, szorongásaikat vagy kontrollálhatatlan dühüket a rajzokon, amikorszörnyeket, vagy fenyegetõ pózban lévõ emberalakokat ábrázolnak akciódús ké-peiken (10. és 11. ábra).

A kényszerbeteg gyerekek rajzai általában nagyon részletesek, mintha nemtudnának szabadulni a legkisebb részlettõl sem, mielõtt az egész kép ábrázolásaközben továbblépnének a következõ részletre. Gyakran használnak vonalzót, hogyegyenes vonalakat tudjanak húzni, az alakjaik gyakran szögletesek, ismétlõdnek,alkalmanként díszesek. Ezek a gyerekek nehezen tudják abbahagyni a munkát, mertúgy érzik, nincs még kész, és megpróbálják a végtelenségig folytatni (12. ábra).

10. ábra: Elfojtott harag: 11 éves fiú, akierõsen dadog, és gyûlöli szigorú szüleit.

„Apám, a kannibál, a vadember.”

11. ábra: Elfojtott harag: A 10. ábrátrajzoló fiú rajza. „Apám, a szörnyû

vadállat, anyám kipakolja a csontjaimat.”

12. ábra: Kényszeres vonások:Depressziós, kényszeres fiú:

„Reménytelen”

hardi1.pmd 2005.01.16., 9:44114

Black

115

A beteg gyerekek rajzainak stílusa együtt változhat a betegségük elõrehaladtá-val, vagy a kezelés sikerével. Az infantilisebb rajzi szint, vagy szkizofréniában apatológiásabb kifejezésekhez történõ regresszió is megjelenhet, amikor a beteg-ség fellángol a kezelés alatt (lásd a 2. esettanulmányt alább). Elõfordul, hogy arajzi kifejezésben megjelenõ változások megelõzik az orvosilag diagnosztizálha-tó változást. Ez igaz a depresszióra is, ahol elõfordul, hogy a páciens szóban ta-gadja, hogy depressziósnak érzi magát, miközben rajzain a monokróm színek, avékony vonalak és az ábrázolt tárgyak, személyek kicsi mérete mind a depresszi-óról tanúskodnak.

A gyerekeknek a környezetükkel és a családjukkal kapcsolatos érzéseit a Buck-féle ház-fa-ember teszttel mérhetjük fel.

A családrajzokon az emberek mérete és ábrázolásuk sorrendje ad fontos tám-pontokat arra nézve, hogy a gyerek milyen érzésekkel viseltetik irántuk.

Az alábbi esetek szemléltetni fogják a rajzok stílusának és tartalmának válto-zásait a pszichoterápia folyamán. Minden nevet megváltoztattunk a gyerekek ano-nimitásának fenntartása érdekében.

3. Elsõ esettanulmány

Carry tizenegy éves fiú, akit azért küldtek kezelésre, mert túlságosan agresszív,állandóan verekszik a többi gyerekkel az iskolában, és otthon is az öccsével. „Csú-nyán” is beszél, amit nem tolerálnak az iskolában.

Carry helyes, jól ápolt, lazán öltözött srác, akit anyja kísér el a felmérõ beszél-getésre és a késõbbi kezelésekre. Eleinte elég barátságtalan volt, visszahúzó-dott, és tagadott mindenféle problémát. Az elsõ ülés alkalmával, mikor arrakértem, hogy rajzoljon valamit, térképszerûen ábrázolta az otthona környé-két, megjelölve benne a házukat, egy utcát és egy közeli parkot. Akkor mégegyetlen embert sem rajzolt. A következõ ülések alkalmával arra kértem, raj-zolja le saját magát. Ez nagyon nehezen ment neki. Megpróbált emberalakotrajzolni, elõször a lábaktól kezdve jutott el az emberalak közepéig, aztán össze-gyûrte a lapot és elhajította. Aztán a fejtõl próbálkozott a középvonalig, ez semtetszett neki, elég ideges volt és megint eldobta a lapot. Mindazonáltal a kö-vetkezõ ülésen már teljes emberalakot rajzolt, amely kicsi volt és egy ferdetalajvonal felett helyezkedett el; azt mondta: rögbijátékos.

Mikor arra kértem, rajzolja le a családját, hirtelen papírra skiccelt néhány pál-cikaembert, mintha gyorsan túl akart volna lenni a dolgon, és aztán nem foglal-kozni vele többet.

Következõ rajza egy nagyméretû emberalak volt, amelyet „nagyon erõs fickó-nak” nevezett (13. ábra). Jól sikerült a rajz, mivel ügyesen rajzol. Fekete és pirosfilctollal készítette, a fejre pedig olyan fejpánt került, amilyet a galerikben visel-

hardi1.pmd 2005.01.16., 9:44115

Black

116

nek a gyerekek. A nyitott zubbony belsõ részében pisztoly és tõr látható, a nekikmegfelelõ tokban Ez a kép egy nagyon erõszakos férfit ábrázol, akit a fiú nagyörömmel rajzolt le. Élvezettel beszélt az agresszióról, amely „mindenkit elpusz-títana, amely az egész világot elpusztítaná.” Mivel Carry rájött a terápiája során,hogy nem büntetem meg, még csak nem is kritizálom, ha agresszív érzéseit szó-ban vagy rajzban kifejezi, megkérdezte, rajzolhatna-e „német” jelet (horogke-resztet). Mikor megengedtem, gyorsan, két színben, és egész pontosan elkészí-tette a rajzot, aztán megint mindarról az erõszakról beszélt, amit szívesen kiélneõ, és kiélnének mások az embereken, „hogy legyõzzék õket”. Mikor rámutattamneki, hogy akikrõl beszél, azok veszélyes emberek, akik semmi jót nem tesznek avilágon, csak pusztítást és egyéb rossz dolgokat okoznak, elnémult és nem vitat-kozott.

A következõ ülésen a tanáráról be-szélt, akit nem szeret, és akirõl azt hi-szi, hogy utálja õt. „Mindig mások-nak hisz, mikor verekszünk, pedigazok kezdik, én meg csak visszaütök.”Megkérdeztem, milyen ez a tanár,erre csak megvonta a vállát és aztmondta: „Nem szabad csúnyán be-szélnem”, majd megkérdezte, hogyszabad-e. Mondtam neki, hogy az énrendelõmben úgy beszél, ahogy akar,ha az érzéseit fejezi ki. Akkor bele-kezdett egy hosszú káromkodásba, ésúgy tûnt, egészen felajzza a lehetõség,hogy hangosan kimondhatja az érzé-seit. Nemsokára lerajzolta a tanárát,akit többek között a „szarfejû” jelzõ-vel is gyakran illetett. Ez a (különbenjól sikerült) karikatúra egy torz fejetábrázol, a koponya vége valóban em-beri széklet formájú. A figura köré sokszóbeli kommentárt is odakanyarított.

Mikor apjáról kérdeztem a következõ ülésen – apja két évvel elõbb hagyta el acsaládot és költözött vissza Görögországba –, Carry azt mondta, hogy utálja õt,úgy érzi, elhagyta õt, majd hozzáfûzte: „sosem szeretett, soha nem adott szülinapitortát se!”. Mikor megkérdeztem, hogy a többi gyerek vajon kapott-e születésna-pi tortát, azt mondta: „Nem, apám sose adott senkinek… Csak én kaptam szülinapitortát az általánosban, mikor a tanárunkkal minden hónapban megünnepeltükazokat, akik abban a hónapban születtek.” Megkértem, hogy rajzolja le „a leg-szebb tortát, amit el tud képzelni”. Mikor befejezte a rajzot, megint körbeírtatrágárságokkal, melyek lényege a következõ: „Ettõl én boldog, mindenki másmeg szomorú lesz.”

13. ábra: Carry, 11 éves agresszív fiú:„Nagyon erõs fickó” („Rajzolj egy embert!”)

hardi1.pmd 2005.01.16., 9:45116

Black

117

Carry nehezen bánik az elfojtott haragjával. Mikor rájött, hogy dühét és ag-resszióját produktívabb csatornákon – például sportban – is levezetheti, egészenmegkönnyebbült, és valamivel késõbb sikeresen vett részt egy napközis tábor-ban. Az üléseken korrektív érzelmi élményben volt része, mivel megengedtemneki, hogy az agresszív tettek helyett szóban és rajzban, megtorlás nélkül kife-jezze érzéseit.

Késõbb arról beszélt, elképzeli, fekete gyerekek jönnek utána és összeverik,és hogy „ez zajlik a fejemben, és szeretnék tõle megszabadulni, csak nem tudom,hogyan”. Ezek nem tûnnek tényleges hallucinációknak, inkább ennek az eshetõ-ségnek csak a határán vannak. Valószínûleg az agresszióval kapcsolatos szorongáskifejezõdései, melyekre a való életben úgy reagál, hogy maga válik agresszorrá.

Néhány hónapnyi kezelés után térképekre változik a spontán rajzai stílusa éstartalma (14. ábra). Gondolatai egy képzeletbeli városra, nagyvárosra irányulnak,amelyet õ fog felépíteni, és ahol õ lesz a legnagyobb hatalommal bíró ember. Ezeka rajzai kényszeresek és nagyon részletesek (15. ábra), azonban rajzolt felhõkarco-lót és egy fegyveres karját magasba tartó katona szobrát is. Ez már nagyon messzevan a korábbi rajzaitól, amelyeken agresszióját az embereknek vagy saját magánaktulajdonította. Ez a fegyveres, élettelen szobor ennek az országnak a hõse.

14. ábra: Térkép

hardi1.pmd 2005.01.16., 9:45117

Black

118

Carry rövid élettörténete diszfunkcionális családról tanúskodik. Apja elhagy-ta feleségét és a gyerekeket, majd visszaköltözött Európába. Két testvére van, egy16 éves „problémás gyerek, aki nem akar iskolába járni”, és egy 7 éves iskolás.Miután férje elment, az anya az édesapjához költözött a három gyerekkel, aholmár ott lakott két bátyja és egy lánytestvér a saját családjukkal. A nagycsalád tag-jai egyértelmûen erõszakosak, legalábbis szóban molesztálják az anyát és a nagy-apát. Carry bátyja szintén nagyon trágár és agresszív, például „lyukat ütött a fal-ba”, mikor nagyon dühös volt.

Carry normál terhesség és szülés nyomán látta meg a napvilágot.Négyéves koráig egyáltalán nem beszélt. Akkoriban fedezték fel, hogy kétol-

dali fülgyulladástól szenved, és a felgyûlt váladéktól nem hall. Mivel az egész-ségügyi problémát megoldották és újra hallott, négyévesen beszélni kezdett, elõ-ször görögül, mert a családnak görög az anyanyelve. Mivel bevándorolt családrólvan szó, az anya csak törve beszéli az angolt, és nem ért túl sokat. Carry elõszörkétnyelvû iskolába járt, jelenleg viszont angol nyelvûbe. A kommunikációval ed-dig gondjai voltak a nyelvi nehézségei okán, amelyek miatt valószínûleg elszige-telõdött, és nem tudott a gyerekekkel barátkozni. Korai süketsége paranoid atti-tûdöt hozott létre benne a világgal szemben, aminek eredményeképpen agresszívkapcsolatokat alakított ki más gyerekekkel és felnõttekkel.

15. ábra: Carry: „A nagyváros, amit én építek majd fel.”

hardi1.pmd 2005.01.16., 9:45118

Black

119

Most különleges nyelvi osztályba jár, hogy fejlõdjön az angoltudása, és egé-szen jól boldogul más tárgyakkal is, különösen a természettudományos és a szá-mítástechnikai tárgyakkal. Az iskolavezetõség azt tervezi, hogy nemsokára nor-mál osztályba helyezik, ha kell, korrepetálással.

Carry intelligenciája a normál övezet alsó részében helyezkedik el (IQ=80).Ennél valószínûleg több téren is magasabb szinten mûködik. Talán a nyelvi prob-lémái felelõsek azért, hogy a tesztekkel mért intelligenciája alacsonyabbnak tû-nik. Szerintem nyelvi készségei fejlõdésével javulás mutatkozik majd az intelli-genciateszteken elért eredményeiben is.

A pszichoterápiában jelentõs haladást ért el, ami jól tükrözõdik rajzai stílusá-ban és tartalmában.

4. Második esettanulmány

Daisy. Ezt a 33 éves nõt már négyévesen gyermekkori szkizofréniával és értelmi retardá-cióval diagnosztizálták. Az évek során felvett intelligenciatesztjeinek eredménye 60és 80 közé esik. Számos alkalommal évekig volt kórházban 28 éves koráig, amikorcsoportos szálláson helyezték el, ahol állítólag szexuálisan kihasználta valaki.

Szülei kora gyerekkorától kezdvemegõrizték rajzait. Ez a több száz rajz-ból álló gyûjtemény nagyon torz, pri-mitív és bizarr emberrajzokból és né-hány környezeti tárgy ábrázolásából áll.A rajzok stílusa és tartalma változatlanmaradt egészen mostanáig, nagy hason-lóságot mutatva a sztereotip gyerekko-ri rajzokkal (16. ábra).

Egy évvel ezelõtt kezdõdött a mû-vészetpszichoterápiája. Fokozatosanegyre valóságorientáltabb képeket kez-dett készíteni a terapeuta kérésére (17.ábra: Önmagam; 18. ábra: Apa). Haj-landó volt néhány, a környezetébenelõforduló tárgyat is lemásolni. Bár arajzok nagyon primitívek, mégsem bi-zarrak; példa erre az írógép (19. ábra)és az asztali lámpa (20. ábra). Fejlõdésielmaradását jól tükrözi az egyszerû ter-mészeti tárgyak ábrázolása és az alakokmásolása.

Daisy: enyhén retardált szkizofré-niás lány. A terápia során, 28 évesen ké-szített rajzok.

16. ábra: „Egy lány”

hardi1.pmd 2005.01.16., 9:45119

Black

120

17. ábra: „Önmagam” 18. ábra: „Apa”

20. ábra: „Lámpa”19. ábra: „Írógép”

hardi1.pmd 2005.01.16., 9:45120

Black

121

Egy évvel késõbb újra gyerekes és bizarr képeket kezdett rajzolni (regresszió),ami egybeesett az állítólagos szexuális visszaélés hivatalos kivizsgálásának kezde-tével. Õ maga soha nem említette három évvel korábban az esetet, amikor aztörtént.

Valószínûleg elfojtja a szexuális bántalmazásról szóló emlékeit, de azoknakmég a folyamatosan szedett pszichotróp gyógyszerek ellenére is szerepük van abenne zajló patológiás folyamatban. Most, amikor ezeket az emlékeket a szociá-lis osztály vizsgálatának sikerült megmozdítania és tudatközelbe hoznia, az ed-dig félretett poszt-traumás stressz klinikai regressziót hozott létre, és súlyosabbpszichotikus állapothoz vezetett. Rajzai is visszacsúsztak a valósághû ábrázolá-sok rövid szakasza elõtti ábrázolásmódjához (21., 22. és 23. ábra).

5. Összefoglalás

Bemutattuk a gyermekrajzok diagnosztikai és terápiás jelentõségét, súlyos neu-rológiai és pszichiátriai zavarokban szenvedõ gyermekek rajzai alapján. A rajzokstílusát, tartalmát és színeit diagnosztikai kritériumok alapján elemeztük. A stí-lusban bekövetkezett változások klinikai változásokat jelentenek a patológia sú-lyosságában.

23. ábra: „Lány”21. ábra: „Egy ember” 22. ábra: „Lány”

hardi1.pmd 2005.01.16., 9:45121

Black

122

6. Felhasznált irodalom

Aubin, H.: L’homme et la magie (Desclee De Brouwer, Paris 1952)Billig, O.: Spatial structure in schizophrenic art; in Jakab, Psychiatry & Art, pp. 1-17 (Karger,

Basel 1968)Billig, Otto and Burton-Bradley, G. B. (Nashville, Tenn.): Cross-Cultural Studies of Psychotic

Graphics from New Guinea; in Jakab Transcultural Aspects of Psychiatric Art, pp.18-48 (Karger, Basel. 1975)

Burckhardt, J.: Die Kultur der Renaissance in Italien (Ex Libris, Zürich 1956)Ewald, G.: Abstrakte Malerei, Psychol. Rdschau 1:133, 1950.Ey, H. et Rancoule, M.: Hallucinations mescaliniques et troubles psychosensoriels de L’encephalite

epidemique chronique. Encephale 33:1, 1938.Ey, H.: La psychiatrie devant le surrealisme. Evolut. psychiat., Paris 4,1948.Ferdiere, G.: Les dessins schizophremiques. I. Leurs stereotypies (vraies ou fausses). Ann. Med.-

Psychol. 105:95, 1947.Ferdière, G.: Le dessinateur schizophrene (Presentation D’un createur). Evolut. psychiat. Paris

215, 1951.Fernandes, G.: Surrealismo e esquizofrenia. Arch. Assist. Psicopat. Pernambuco 3:140,1933.Gomirato, G. e Gamna, G.: Sul significato psycopathologico dei disegni degli schizofrenici. Giorn.

Psichiat. 82:261,1954.Jakab, I.: Dessins et peintures des alienes (Akadémiai Kiadó, Budapest 1956).Jakab, I.: Le role de l’ambiance et des liasons temporaires dans le pathomecanisme des nevroses de

l’enfant. L’Hygiene Mentale. 46:345-357,1957.Jakab, I.: Expression graphique des hallucinations schizophreniques. Ann. Med. Psychol. Vol.

117, pp. 1-24, 1959.Jakab, I.: Graphic Expression of the Emotional Troubles of Retarded Children. Confinia

Psychiatrica, 10:16-27, 1967.Jakab, I. and Howard, M.: Art Therapy with a 12-year old Girl Who Witnessed Suicide.

Psychotherapy and Psychosomatics. 17:309-324, 1969.Jakab, I. et Muller, Ch.: L’influence des produits pharmaceutiques sur l’expression graphique des

alienes. Neuropsychiatria 17:405-425,1961.Jakab, I.: The Absence of Religious Subjects in Young Children’s Drawings. Japanese Bulletin of

Art Therapy, 6:77-87,1975.Jakab, I.: The Influence of Environmental and Personal Events on Psychiatric Patient’s Artwork.

Crisis and Creativity, 10:33-40, 1994.Navratil, L.: Schizophrenie und Kunst (DTV, München 1966)Poignant, R.: Oceanic mythology (Hamlyn, London 1967)Prinzhorn, H.: Bildnerei der Geisteskranken (Springer, Berlin/Heidelberg/New York 1968)Rennert, H.: Die Merkmale schizophrener Bildenerei (Fischer, Jena 1966)Roy, G.: Analisi fenomenologica dell’assurdo schizofrenico nei rapporti col surreale dell arte. Arch.

Psicol. Neurol. 14:605, 1953.Roy, C.: Arts fantastiques (Delpire, Paris)

hardi1.pmd 2005.01.16., 9:45122

Black

123

A szerzõ

Jakab Irén M. D., Ph. D.74 Lawton StreetBrookline, MA 02146

Nyugalmazott professzor, Pittsburg Orvosi Egyetem.A Harvard Orvosi Egyetem pszichiátriatanára.A McLean Kórház vendégpszichiátere.Orvosi diploma: 1944, Ferencz József EgyetemPh. D., Pszichológia és Nevelés: 1948, summa cum laude, Pázmány Péter EgyetemDoctor Honoris Causa: 1982, Université de Besançon, FranciaországDoctor Honoris Causa: 1999, Pécsi EgyetemTiszteletbeli doktor: 1999, Pécsi Egyetem

Szakvizsgák: 1951-ben Magyarországon, pszichiátriából és neurológiából.Amerikai szakvizsgák:Pszichiátria: 1969 (a Menninger Pszichiátriai Egyetemen folytatott rezidensi tevé-

kenység után; Kansas állam, Topeka)Germekneuropszichológia: 2000.Orvosi mûködési engedély: Connecticut, Massachusetts, Pennsylvania államokban.

Tagja a következõknek: American Medical Association; American PsychiatricAssociation; American Psychological Association; International Neuropsycho-logical Association; az American Society of Psychopathology of Expression alel-nöke; az American Society of Psychopathology of Expression elnöke; a RoyalCollege of Medicine tagja; a Medicine International Society of KnowledgeEngineers alelnöke (szakértõ).

Dr. Jakab tervezte és vezette az értelmi fogyatékos és érzelmileg zavart gyerekek szá-mára összeállított John Merck Programot a Nyugati Pszichiátriai Intézet és Kli-nika keretein belül (Pittsburghi Orvosi Egyetem) 1974 és 1982 között. 1982-89között az orvostanhallgatók pszichiátriai képzésének igazgatója volt.

Dr. Jakab kiterjedt utazásokat folytatott és szerte a világban számos pszichiátriai léte-sítményt és speciális iskolát keresett fel.

A Harvard Orvosi Egyetem elõadójaként másodéves orvostanhallgatóknak tanítja apszichiátriai zavarok ismereteit. A McLean Kórház vendégpszichiátereként a re-zidensek szupervízióját látja el és a Manic-Depressive Association tagjainak ta-nácsadója.

Dr. Jakab eddig 14 könyvet publikált és számos dolgozatot jelentetett meg vezetõ fo-lyóiratokban, melyek számos témát felöleltek a pszichiátriától kezdve a gyermek-pszichiátrián és a neurológián át a neuropszichológiáig.

hardi1.pmd 2005.01.16., 9:45123

Black